A tájvédelem feladatai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tájvédelem feladatai"

Átírás

1 Tájvédelem

2 A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet stb., részben társadalmiak: település, földművelés. (Új Magyar Lexikon, 1962) A föld felületének vmely szempontból jellegzetes része, vidéke, kisebb területi egysége. (A magyar nyelv értelmező szótára, VI. kötet, Akadémia Kiadó, 1966) A földfelszínnek több szempontból egységesen jellemezhető része (lehet természeti, gazdasági, illetve műtáj). (Kislexikon, Akadémia Kiadó, 1968) Földrajza, növényzete stb. alapján egységes v. összefüggő (kisebb) terület. (Magyar Értelmező Kéziszótár, 1972)

3 Táj definíció (Tvt.) A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.

4 A tájvédelem céljai a táj jellegének megőrzése, a táj esztétikai adottságainak fenntartása, a természeti és táji értékek fennmaradásának biztosítása, az egyedi tájértékek és a természeti rendszerek megóvása, a műtárgyak tájba való illesztése, a felszíni tájsebek rehabilitációja.

5 A tájvédelem feladatai a területi tervezés során érvényesítse a természetés tájvédelem szempontjait a területrendezési, településrendezési folyamatokban, koordinálja a települések egyedi tájértékeinek felmérését, nyilvántartását, kezelését, a tájvédelmi szakhatósági - tájvédelem szempontjai az egyedi engedélyezési eljárásokban, védje a kultúrtörténeti értékeket a tájban, végezze el az Európai Táj Egyezmény végrehajtásából adódó feladatokat.

6 A tájvédelem eszközei jogszabályok és egyéb jogi eszközök, Tvt., 166/1999. (XI. 19.) Korm. r., engedélyezési eljárások jogszabályai az ágazati tervekben a tájvédelmi érdekek érvényesítése, természetvédelmi kezelési tervek, egyedi tájértékek felmérése, kézikönyvek és szempontrendszerek, Európai Táj Egyezmény (2007. évi CXI. tv.).

7 Természetvédelmi törvény - Tájvédelem Tájhasznosítás során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. Egyedi tájérték: az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. megállapítása és nyilvántartásba vétele az NPI feladata. A településrendezési terv tartalmazza a tervezési területen található egyedi tájértékek felsorolását.

8 régi természetkímélő hasznosítási módok az épületek, építmények, utak elhelyezése során a tájba illesztés; táj jellegéhez alkalmazkodjon; használaton kívül helyezett épületek, építmények, új funkciójának megállapításáról, ennek hiányában, elbontásuk, terület a táj jellegéhez igazodó rendezése; a település-, a területrendezés és fejlesztés során természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzése; művelési ág változtatás, csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő figyelembevételével; rendezni kell a felszíni tájsebeket; a jellegzetes tájképi elemek fennmaradása.

9 Autópálya tájba illesztése

10

11 Tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárások 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet szakhatóság: KTVF építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban villamos energia termelésével, szállításával és szolgáltatásával kapcsolatos hatósági eng. elj. gázszolgáltatási, gázértékesítési hatósági engedélyezési eljárásban külterületi föld belterületbe vonása vagy végleges más célú hasznosítása bányafelügyeleti hatósági engedélyezési eljárásban hírközlési hatósági engedélyezési eljárásban közlekedési hatósági engedélyezési eljárásban régészeti feltárások engedélyezése esetén.

12 Európai Táj Egyezmény Firenzében, október 20-án kelt Mo végén csatlakozott (2007. évi CXI. törvény) Célja: elősegítse a táj védelmét, kezelését és tervezését, hozzájáruljon a tájak vonatkozásában megvalósuló európai együttműködéshez. Vállalt feladatok: tájvédelem törvényi szabályozása tájpolitika tájvédelem beépítése rendezési tervekbe társadalmi fogékonyság növelése (oktatás, szakértőképzés) tájak számbavétele számba vett és értékelt tájak számára minőségi célkitűzések Nemzetközi együttműködés

13 Egyedi tájértékek Kultúrtörténeti értékek Településsel kapcs. e. t. (pl.: kúria, lakóház, harangláb, határkő, erőd, kastélykert, emlékliget) Közlekedéssel kapcs. e. t. (pl.:út, mélyút, útmenti fasor) Termeléssel kapcs. e. t. (pl.: majorság, pince, halastó, táró, malom) Történelmi eseménnyel v. személlyel kapcs.e. t. (emlékmű, emléktábla, sírmező) Természeti képződmények Biológiai egyedi tájértékek (pl.: fák, facsoport, gyepsáv) Föld(rajz)tudományi e. t. (földtani képződmény, sziklaalakzat, morotvák, dolinató) Esztétikai tájértékek (pl.: kilátópontok, egyedi látványképek, utcakép)

14 Egyedi tájértékek felmérése Célja: a települések területén, az adott közösség számára fontos kultúrtörténeti, természeti értékek felkutatása, felvételezése, megfelelő kezelési előírások megadásával fennmaradásuk biztosítása, egész országra kiterjedő kataszter létrehozása. Felmérés: helyszíni bejárás adatlap, fényképek (MSZ 20381:1999) 553 település egyedi tájérték felmérése készült el (2006) összesen több, mint 7000 egyedi tájelem

15

16

17

18

19

20

21 Mezőgazdaság és tájhasználat EU intervenciós politika többfunkciós agrármodell Magyarország EU csatlakozást előkészítő programok Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) SAPARD Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Agrár- és Vidék-fejlesztési Operatív Program (AVOP) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

22 Agrár-környezetgazdálkodási célprogramok - célprogramcsoportok a) szántóföldi a-k cpcs b) gyepgazdálkodási a-k cpcs c) ültetvényekre vonatkozó a-k cpcs d) vizes élőhelyekhez kapcsolódó a-k cpcs e) kiegészítő a-k cpcs f) extenzív állattartáshoz kapcsolódó a-k cpcs

23 a) szántóföldi agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramcsoport aa) alapszintű szántóföldi célprogram, ab) tanyás gazdálkodás célprogram, ac) méhlegelő célú növénytermesztési célprogram, ad) integrált szántóföldi növénytermesztési cp, ae) ökológiai szántóföldi növénytermesztési cp, af) hosszú távú területpihentetési célprogram, ag) ritka szántóföldi növény- és zöldségfajták termesztési célprogram, ah) Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok

24 b) gyepgazdálkodási célprogramcsoport ba) alapszintű gyepgazdálkodási célprogramok: 1. füves élőhelyek kezelése célprogram, 2. szántó fajgazdag gyeppé alakítása bb) ökológiai gyepgazdálkodási célprogram, bc) Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható gyepgazdálkodási célprogramok

25 c) ültetvényekre vonatkozó a-k célprogramcsoport ca) integrált ültetvény célprogram, cb) ökológiai ültetvény célprogram, cc) ritka szőlő- és gyümölcsfajták termesztési célprogram

26 d) vizes élőhelyekhez kapcsolódó a-k célprogramcsoport da) extenzív halastavak fenntartása célprogram, db) vizes élőhelyek létrehozása célprogramok: 1. szántóföld átalakítása vizes élőhellyé célprogram, 2. ívóhelyek kialakítása célprogram, dc) zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása célprogram, dd) nádgazdálkodási célprogram;

27 e) kiegészítő a-k célprogramcsoport ea) erózióvédelem célprogramok 1. vízerózió elleni védelem célprogramok 1.1. ültetvények vízerózió elleni védelme célprogram 1.2. szántóföldek vízerózió elleni védelme célprogram 2. szélerózió elleni védelem célprogram, eb) füves mezsgye létesítése célprogram, ec) gyepterületen történő cserjeirtás célprogram;

28 f) extenzív állattartáshoz kapcsolódó a-k célprogramcsoport fa) őshonos és magas genetikai értéket képviselő állatok tartásának támogatása célprogramok: 1. magyar szürke szarvasmarha célprogram, 2. magas genetikai értéket képviselő lovak célprogram, 3. mangalica célprogram, 4. őshonos juh célprogram, 5. őshonos baromfi célprogram, fb) ökológiai állattartás célprogramok: 1. szarvasmarha célprogram, 2. sertés célprogram, 3. juh célprogram, 4. baromfi célprogram.

29 Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet ÉTT bevezetésének célja - a természeti szempontból érzékeny földrészleteken - természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, - támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.

30 ÉTT kategóriák kiemelten fontos ÉTT: nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti, táji és kultúrtörténeti értékek, fennmaradása középtávon (5-10 év) is kétséges a természetkímélő gazdálkodás támogatása nélkül; fontos ÉTT: országos viszonylatban jelentős természeti, táji és kultúrtörténeti értékek, fennmaradása v. javítása érdekében a természetkímélő gazdálkodás támogatása szükséges; tervezett ÉTT: jelentős az extenzív mezőgazdasági hasznosítású földrészleteken található élőhelyek száma, az extenzív gazdálkodás ösztönzésével és támogatásával a terület természeti értéke növelhető, a környezet állapota javítható.

31 Minta ÉTT Kiemelten fontos ÉTT Fontos ÉTT Tervezett ÉTT

32 ÉTT-n alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal, szántóföldi növénytermesztés madár élőhely-fejlesztési előírásokkal, 2. lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal, 3. szántóföldi növénytermesztés élőhelyfejlesztési előírásokkal;

33 ÉTT-n alkalmazható gyepgazdálkodási célprogramok 1. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal, 2. gyepgazdálkodás haris élőhely-fejlesztési előírásokkal, 3. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal, 4. gyeptelepítés;

34 Kihalás (extinction) Jelenleg: a Föld fajgazdagsága maximális a fajok kihalásának sebessége maximális Az éves szf-i NPP 50%-át (a globális NPP 25%át) az ember használja fel A kultúrába vont fajok genetikai diverzitása csökken A társ területvesztése, degradációja, a fajok gen. div.-ának csökk. lehet reverzibilis; a fajok kihalása irreverzibilis

35 A kihalás fokozatai Kihalt (extinct) Vadon kihalt (extinct in the wild) Helyileg kihalt (locally extinct) Ökológiai értelemben kihalt (ecologically extinct): szerepét a társulásban már nem tölti be, más fajokra gyakorolt hatása elhanyagolható

36

37

38 Kihalások a múltban A földi fajok száma folyamatosan növekszik Tengerek: 600 millió éve az első állat Tengerek: jelenleg 700 család A tengerekben 1 millió évenként 1 új család jelent meg 5 tömeges kihalás, átl. 27 millió évig tartottak

39

40

41 A legnagyob fajgazdagságot a földi bioszféra éve érte el Azóta? Csökkenőben van. Ausztrália, i.e Amerika, i. e Az ember megjelenése és a megafauna (>44 kg) 74-86%-ának hirtelen kihalása

42

43 : 1 faj/10 év : 1 faj/1 év

44

45 A természetes kihalási sebesség Egy faj 1-10 millió évig létezik 10 millió faj esetén 1-10 faj/év Jelenleg a madarak-emlősök 1%-a hal ki 100 évenként a természetes ráta szerese között 100 emlős- és madárfaj pusztult ki, pedig a term. kihalási ráta csak 1 faj kihalását indokolná: - természetes: 1 faj - ember: 99 faj

46 Endemizmusok Bennszülött vagy endemikus az a faj, amelynek természetes előfordulása szűk földrajzi területre korlátozódik Sensu lato: az erdeifenyő (Pinus sylvestris) Eurázsia mérsékelt övi területeinek bennszülött faja A Varanus comodoensis csak a Indonézia néhány szigetén él Mauna Kea ezüstkard (Argyroxiphium sandwicense sandwicense): csak a Mauna Kea vulkán kráterében él A pilisi len (Linum dolomiticum) csak a Szénás hegycsoporton él

47 Az endemizmusok aránya nagy - az elszigetelt területeken - geológiailag idős, mediterrán klímájú helyeken (D-Afrika, D-Ny-Ausztrália) Pl. Madagaszkár: a 28 főemlősfaj 93%-a, a 144 békafaj 99%-a, a növényfajok 65%-a endemikus Az endemizmusok mind veszélyezetettek!

48

49 Magyar endemizmusok Edényes növényfajaink 2%-a csak a Pannonicumban fordul elő Kárpát-medence (Soó, 1933): 3150 fajból 280 bennszülött (9,1%) az endemizmusok kialakulásának a magashegysági viszonyok kedveznek Kárpát-medence (Varga Zoltán, 1995): a csigák 30%-a bennszülött (akár a szigeteken); sok más talajlakóra is ez igaz, de a rovarokra csak 5%

50 Kihalási ráta a szigeteken Óceáni szigetek: endemikus fajaik 80%-a veszélyeztetett vagy már kihalt E fajok kevés ragadozó, betegség és versenytárs mellett fejlődtek ki idegenhonos fajok behurcolása veszélyes A legtöbb faj az ember betelepülését követően pusztul ki, utána a foly. lelassul

51

52 Hawai-szigetek i. sz. 400: polinézek betelepülése + pol. sertés, polinéziai patkány, növények i. sz (európaiak megjelenése) óta: házi patkány, házi sertés, kutya, macska, juh, ló, szarvasmarha, kecske, mongúz ízeltlábú faj Több faj pusztult ki, mint az USA többi részén összesen

53

54 Xenicus lyalli Stefen-sziget (Új-Zéland) A világítótorony macskája pusztította ki!

55

56 Kihalása tengerekben és az édesvizekben 4 faj a tört. Időkben (alábecsült) A vizek rezilienciája nagyobb, mint a szfeké A vízi kihalások nem a szigeteken, hanem a kontinenseken jelentősebbek pl. É-Am.: a halak és puhatestűek több mint 1/3-a kihalással veszélyezetett

57 Viktória-tó: nílusi sügér (Lates nilotica) A fajok ált. nem egyenként, hanem másokkal együtt halnak ki 1954: Nílusi sügér betelepítése 1978: a fogás 2%-a n. sügér 1986: a fogás 80%-a n. sügér, a bennszülött fajok eltűntek az algák vízvirágzása felerősödött mélységi O2-hiány halpusztulás És még? Vízvirágzás régen is volt...

58

59

60 Viktória-tó: nílusi sügér (Lates nilotica) '60-'70-es évek: eutrofizáció vízinövények, algák felszap. bölcsőszájú halak felszap. kontroll Később: túlhalászás + nílusi sügér bölcsőszájúak megfogyatkozása gyakoribb és erősebb vízvirágzás erősebb eutrofizáció, nagyobb O2-hiány halpusztulás

61 Viktória-tó: nílusi sügér (Lates nilotica) az okok részletesen A fajok ált. nem egyenként, hanem másokkal együtt halnak ki 1954: Nílusi sügér betelepítése 1978: a fogás 2%-a n. sügér 1986: a fogás 80%-a n. sügér, a bennszülött fajok eltűntek az algák vízvirágzása felerősödött mélységi O2-hiány halpusztulás 1990: vízijácint megjelenése

62 Viktória-tó: nílusi sügér (Lates nilotica) az okok részletesen 1990: vízijácint (Eichornia crassipes) megjelenése és terjedése a bölcsőszájú élőhelyeinek elmocsarasítása

63 A jelenkori kihalások sebessége szigetbiográfia elmélete: a sziget mérete és a rajta kialakuló egyensúlyi fajszám között összefüggés van élőhelysziget mérete csökk. a fajszám olyan szintre esik vissza, ami a keletkezett kisebb sziget méretének megfelelő a globális kihalás sebessége kiszámítható: 10 millió faj + az esőerdők évi 1%-os elpusztítása esetén évente a fajok 0,2-0,3%ának (20-30 ezer) kipusztulása valószínű (3 faj/óra) más becslés: a fajok 2-11%-a / 10 év a modellek nem veszik figyelembe a fragmentációt

64 A Vörös Könyv a magyarországi kihalásokról Kipusztult fajok: azok, amelyeknek a XIX. sz. elejéig (1800-ig) visszatekintve hazánk mai területén rendszeresen szaporodó populációi éltek, de mint ilyenek a XX. sz. folyamán vagy legalább 50 éve rendszeres keresésük ellenére sem mutathatóak ki. ( csak eltűnt, ha 10 éve) Nem kipusztult az őstulok (tatárjárás), jávorszarvas (XV-XVIII. sz-ban már csak váltóvad), európai bölény (XVIII. sz. második fele)

65 Kihalással veszélyeztetettség ritka: a faj kevés egyedből álló kis populációt alkot ritka: csak egy-két nagyon speciális élőhelyen él (pl. részeg korpafű) A ritkaságnak többféle szempontja van: lokális populációméret, földr. elterjedés élőhelyigény

66 Őstulok

67

68 A feketelábú görény (Mustela nigripes)

69 Okok prérik mg-i haszn. prérikutyák pusztítása (a görény tápl.)

70 A feketelábú görény története 1970: kipusztultnak nyilvánítás (téves) 1970-es évek: tenyésztési program befogott egyedekkel: oltás miatt 6-ból 4 elpusztult Újabb befogás daganat, cukorbetegség (beltenyésztés miatt), fertőzések emberektől 1 nősténytől 10 utód, mind elp. 1979: kipusztultnak nyilvánítás 1981: Meeteetse (Wyoming): 128 egyedes kolónia felfedezése 1985: a kolónia a felére csökk. 6 egyed befogása mind elp. (szopornyica)

71 1985: az összes megmaradt egyed befogása csak két hím, túl fiatalok, semmi érdeklődés : egy kifejlett hím csodával határos befogása (összesen 18 példány) 1991: 311 egyed (fogságban) 49 szabadon engedése 1998: vadon 10 egyed él... (baglyok? prérifarkas?). Szabadon engedés kerítéssel körülvett, prérikutyavárakat is körbezáró helyeken

72 Az okok összefoglalva Táplálékfaj egyedszámának csökk. Élőhely pusztulása Betegségek iránti rendkívüli érzékenység Ellentétek a kormány biológusai és a civil temészetvédő csoportok között

73 Kihalással különösen veszélyeztetett fajok jellemzői (elég 1!) Nagy kis área Egy vagy kevés populáció kis populációméret Csökkenő populációméret Kis egyedsűrűségű pop. Nagy territóriumigény Nagy testméret Rossz terjedés Vándorló faj Speciális élőhelyigény Kis genetikai változatosság Zavartalan élőhelyek Kstratégistái Kolóniát képző Emberrel még nem

74 A Term.véd. Világszöv. (IUCN) kategóriái

75 Kevésbé szubjektív változat:

76 Különösen veszélyeztetett az a faj, amelyikre az alábbiak közül legalább 1 ráillik:

77 M.o.-on a Kék Lista két fajt tart.: fekete nyár, magyar tölgy

78 Élőhelyek pusztulása, fragmentációja és leromlása Miért vannak veszélyben a fajok, ha az evolúció során alkalmazkodtak a környezetükhöz? - Élőhelypusztítás - Fragmentáció - Élőhelyleromlás - Túlzott hasznosítás - Idegenhonos fajok - Fertőző betegségek A hatások összeadódhatnak!

79 40 év alatt 2x!

80 Az emberi tényező A veszélyeztető tényezők mindegyike a félelmetesen szap. emberi pop. forráshasznosításával függ össze Eu.: a földterület 15%-a maradt viszonylag eredeti állapotában 1850: 1 milliárd 1930: 2 milliárd 2000: 6 milliárd 2050: 10 milliárd?

81 Az emberi dominancia megnyilvánulásai A felszín átformálása a jégmentes szf felén A N-tart megváltoztatása: N-kötő növnyek term, műtrágyázás, ősmaradványi tüzelőanyagok elégetése A légkör szénforgalmának megváltoztatása (duplázódás a XXI. sz. közepéig

82 Hardin, 1993: a biodiverzitás megőrzésének előfeltétele az emberi populáció méretének szabályozása!

83 A nincstelenek gyakran rá vannak kényszerítve a fajok destruktív használatára Fejlődő országok: a helyi farmerek a nagy földtulajdonosok nyomására eladják földjeiket gyakran a kormányok, hadsereg, rendőrség közreműködésével új területekre vándorolnak váltógazdálkodást folytatni (felégetés, 2-3 év haszn., felhagyás) Kínai kulturális forr.: az erdőhaszn-ot korl. szab. fellazulása után az emberek hihetetlen mértékben termelték ki a fát Váltógazdálkodás (shifting cultivation)

84

85

86

87 A fajok kihalásának elsődleges oka......nem a közvetlen emberi felhasználásban vagy a rosszindulatban, hanem az emberiség létszámának növekedésével óhatatlanul együtt járó élőhelypusztításban keresendő. (Standovár-Primack, 1998)

88 A veszélyeztetett gerincesek kihalásának legfőbb oka jelenleg... az élőhelypusztulás

89

90 az óvilági trópusok 61 országából 41-ben az eredeti élőhelyek több mint a fele megsemmisült

91

92

93 Egyes ázsiai főemlősök eredeti élőhelyének 95%-a megsemmisült, és néhányuk e területeknek is csak 2%-án élvez védelmet

94 Veszélyeztetett esőerdők A szf-ek területének 7%-a, de itt él a fajok 50%-a Fagymentes helyeken, 1800 m alatt, legalább havi 100 mm csapadék mellett Minden más társulásnál több faj rendkívül bonyolult kapcsolatrendszere A hőm. és a csap. alapján eredetileg 16 millió km2-t boríthattak 1982: 9,5 millió km2 1991: 6,7 millió km2 1998: évente km2 pusztul el és gyorsul

95 km2/év (61%) szegény farmerek (pl.: több mint 2 mrd ember használ főzéshez fát) km2/év (21%) - kereskedelmi célú kitermelés (Ázsia, Amerika) km2/év (11%) - marhalegelők (Am) km2/év (7%) - nagyüzemi ültetvények (olajpálma, kakaó, kaucsuk), útépítés, bányászat stb.

96 A jelenlegi trendeket előrevetítve re a védett területeken kívül - nem marad esőerdő '80-as évek: a legnagyobb pusztítás Costa Ricában, hogy Am-ban olcsó legyen a hamburger publicitás polgári bojkott a legtöbb forgalmazó leállt a trópusi marhahús felvásárlásával Pálmaolaj-pogácsa és tápióka importja Hollandiába Thaiföldön a termőterület megnövelése 100 ezerről 1 millió ha-ra 20 év alatt

97 Egyéb veszélyeztetett élőhelyek Trópusi száraz erdők: mérsékelt csap. ( mm/év), kis kimosódás remek a mg-nak (5x népsűrűség itt, mint a nedvesebb területeken) Gyepek (mérsékelt öv) gyakorlatilag megsemmisültek (M.o-on csak néhány folt maradt fenn, pl. kunhalmok) Vízi és vizes élőhelyek: lecsapolás, duzzasztás, feltöltés, szennyezés gyakori stb. áldozatai. pl. USA ilyen élőhelyeinek több mint fele elp. az elmúlt 200 évben (Florida Everglades) M.o. 25%-a ártér volt, ma 2%

98 Egyéb veszélyeztetett élőhelyek Mangrove: a legfontosabb vizes élőhely a trópusokon tengerparti sós mocsarak, garnélák, halak fontos szap.helyei (a gazd. fontos halfajok 2/3-a függ tőle) Átalakítás rizstermesztésre v. garnélatenyésztésre Ázsiában a pusztulás mértéke riasztó (India: 85%, Thaiföld: 87%, Pakisztán: 78%) Korallzátonyok a tengerek felszínének 0,02%-a, de a tengeri halfajok 1/3-a (Fülöp-szigetek: 90%-a elp.). Oka: vízszennyezés, üledéklerakódás (erdőirtás), halak, kagylók túlhaszn., dinamitos, ciános halászat

99

100 Elsivatagosodás Az emberi tev. miatt beköv. élőhelyleromlás hatására: - a trópusok füves, cserjés és szárazerdőtársulásain - mediterrán cserjés társulásain Eleinte művelhető, de extrém száraz és szeles időszakokban erodálódik Túllegeltetik, a fákat tüzelőnek haszn.

101 Elsivatagosodás Napjainkig 9 millió km2 új sivatag keletkezett; ezek nem igazi sivatagok, hiányzik azok adaptálódott flórája és faunája Száhel-övezet (Szaharától D-re): 2,5x annyi ember, mint ahány élelmezése hosszú távon megoldható

102

103

104 Élőhely-fragmentáció =nagy, összefüggő élőhely feldarabolódása A fragmentumokat átalakított, degradált területek választják el egymástól izoláció Okozója: út, vasút, csővezeték, csatorna Jellemzői: - nagy kerület-terület arány - a közép sokkal közelebb van a szélekhez

105 Szemléltető ábra

106

107

108 Az utak hátulütői Az utak építésekor minden helyhez kötött és sok lassan mozgó élőlény elpusztul - USA összes útjai: km ha - M.o. összes közútjai: km ha Gázolás okozta pusztulás Az áldozatok száma évente: - Hollandia: 159 ezer emlős, 653 ezer madár - Bulgária: 7 millió madár - Ausztrália: 5 millió kétéltű és hüllő - USA: 1 millió gerinces /nap Sok fajnál kimutatták az utak demográfiára gyakorolt hatását Út a szf és a víz között kétéltűeknél totális barrier

109 Az utak hátulütői Az állatok viselkedésének megváltozása - barnamedve, farkas, puma stb.: tartósan csak egy kritikus útsűrűség alatti területeken fordul elő (ok: vadászat, közvetlen zavaró hatás) - egyes csiga-, béka-, rágcsáló fajok keskeny utakon sem hajlandók keresztülmenni gyepi békánál genetikailag differenciálódott szubpopulációk

110 Az utak hátulütői Az út(építés) megváltoztatja a környezet fizikai tulajdonságait (mikroklíma, talaj sűrűsége, nedvességtart., levegő portart., vízlefolyás mintázata stb.) Kémiai környezetre gyakorolt hatás (nehézfém, só, felszínközeli ózon, dioxin, tápanyagterhelés stb.) ált. egészségi áll. romlása Idegenhonos fajok terjedése (őshonos fajok életfeltételeinek romlása, idegenhonosok aktív terjesztése) - M.o.: utak mentén terjedő akác Hozzáférhetőség növelése az emberi haszn számára (turisták, sporthorg., vadászok, fakitermelés, bányászat stb.) civilizációs nyomás

111 Dioxin A dioxinok az egyik legmérgezőbb, klóratomokat és aromás gyűrűket tartalmazó szerves vegyületcsalád. Ugyanazon kémiai struktúrán belül több-féle variáció is lehetséges, a legveszélyesebb 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo-p-di-oxint (rövidítése TCDD) szokták egyszerűen»dioxin«-nak hívni. Ezek a vegyü-letek a természetben nem fordulnak elő, veszélyességük miatt célirányos gyártásuk, a velük való kereskedelem az ún. Stockholmi Konvenció értel-mében számos országban, köztük Magyarországon is tilos. A dioxinok ipari folyamatok pl. növényvédő szer-, papír-, PVC-gyártás, ill. hulladékégetés melléktermékeként keletkeznek. Bekerülhetnek a levegőbe, a talajba, a vi-zekbe, a táplálékláncba. A zsírtartalmú szövetekben raktározódva felhalmo-zódnak, nem ürülnek ki. A környezetszennyezés hatásaként az emberi szer-vezetben kis mennyiségben ugyan, de világszerte megtalálhatók. A vietnami háborúban lombtalanításra használt, dioxintartalmú»agent Orange«-ot még évtizedekkel később is kimutatták a veteránokban. A testben lévő dioxin folyamatosan pusztít: rákkeltő, károsítja pl. az immun- és idegrendszert, szív- és érrendszeri katasztrófákat okoz. Jellegzetes mérgezési tünet az ún. klórakne, a 2004 szeptemberében megmérgezett Viktor Juscsenko arcát ez torzította el. Az ukrán politikus szervezetében a szokásos TCDD-szint 6000-szeresét találták. (Magyar Virtuális Lexikon) Dioxinos hordók a garéi tárolóban

112 Mit lehet tenni? Az utak hatászónájának becslése Hollandiában elsőként ( ): zaj madárközösségakre gyak. hatása alapján az ország 10%-a erősen zavart (legérzékenyebb fajok alapján 17%) USA (Alaszka és Hawai nélk.): az utak közvetlen káros hatászónája a terület 22%-a A term.véd. egyik prioritása az úttalan állapotban megőrzés!

113 A fragmentáció és a fajok mobilitása Sok erdei madár- és rovarfaj nem megy át még keskeny nyílt területeken sem (héja, bagoly, légykapó, macska vadászterülete!) 100 m széles szántó sok gerinctelen számára leküzdhetetlen akadály Köv.: - a terjedés gátolt, a faj nem tud máshol új pop-t létrehozni, miközben a régi kihal - a fragmentumok fajszáma idővel csökken - nő azon fajok részesedése, amelyek jól bírják a bolygatást

114

115 A világ nemz. parkjainak jelentős része túl kicsi és elszigetelt ahhoz, hogy összes őshonos fajának populációit eltartsa

116 A fragmentáció egyéb következményei Sokszor a nagy területek bejárása a táplálékszerzés feltétele Pl. az orángután és a gibbon az erdő nagy területeit bejárva keresi táplálékát Csökkent szaporodóképesség Az izolált kis szubpopulációk genetikai hanyatlása; a szubpop-k együtt képesek lennének a fennmaradásra, külön-külön egyik sem

117

118 Nemzeti Park Igazgatóságok

119 Szegélyhatások Eltérő hatások a szegélyzónában Eltérő mikroklíma - erdőkben gyakran a fény 1%-a éri el a talajt; párásabb és hűvösebb nappal, enyhébb és szélcsendesebb éj - amazóniai erdőkben 100 m-es e szegély - késői szukcesszó fajai: árnyékkedvelők, kétéltűek, egyéb zárt erdei fajok - szél (1999. dec , Ny-Eu: 191,5 millió m3 fa kidöntése /Dánia: főleg ültetett fenyves/) (teljes m.o-i élőfakészlet: 314, 6 millió m 3 )

120 - szél kiszáradás (200 m, Ausztrália: 500 m) - Amazónia: zavarástűrő lepkék behatolása 250 m-ig megnövekedett tűzveszély (szél, kiszáradás, meleg) idegenhonos fajok inváziója a polifág mosómedve, bűzborz, kék szajkó felszaporodása, fészkek kifosztása; fészekparaziták, ragadozók sok növény nagy testű növényevők felszap. túllegelés fertőzésveszély: háziáll., ember vadállatok

121

122

123 Kék szajkó (Cyanocitta cristata)

124

125 Maryland, 270 erdőfoltra kiterjedő vizsgálat Trópusokra vándorló madarak nagyobb valószínűséggel ford. elő olyan foltokban, amelyek közel voltak más erdőkhöz Nem költöző madarakra ez nem igaz Fajra jellemző válasz a fragmentációra!

126

127 Ganajtúró és dögbogarak

128 Amazónia, ganajtúrók és dögbogarak kisebb fragmentumokban kevesebb faj, kisebb egyedszám és kisebb testméret lassúbb ürüléklebomlás Miért? - kevesebb gerinces - más mikroklíma - kis populációk demográfiai fluktuáció révén is kipusztulhatnak - a szegély gátolja az újramegtelepedést

129 Élőhelyleromlás és -szennyezés A megsemmisülésnél és a fragmentációnál kevésbé látványos pl. kaszálórétek nem-kaszálása v. műtrágyázása megváltozott kompetitív erély a mech. kontroll vagy a tápanyaghiány megszűnése hatására egyes fajok tömeges felszap. - Avarbegyűjtés alomnak kiszáradás, erózió, savanyodás, tápanyagszegénység körtike, korpafű megtelepedés - avargyűjtés elmaradása regeneráció körtike eltűnése...

130 Kereklevelű körtike (Pyrola rotundifolia)

131 vadak felszap. túllegelés csupasz aljú bükkösök erdőszerk. átalakítása (no cserjeszint, no elhalt öreg fák) állatvilág elszegényedése környezetszenyezés (rovarirtók, komm. és ipari szennyvíz, légszennyezés, erózió okozta üledéklerakódás) pl. peszticidszennyezés: - Rachel Carson (1962): Néma tavasz (magyarul: 1994) (pl. DDT tojásfal elvékonyodása vándorsólyom megfogy.

132

133 Rachel Carson és műve

134 Rachel Louise Carson (1907. május április 14.) Amerikai tengerbiológus, ökológus, író. Föltételezik, hogy az ő írásainak hatására indult meg a nemzetközi környezetvédő mozgalom. Pályafutását az 1950-es években biológusként kezdte az Amerikai Halászati és Vadászati Hatóság (USFWS) halászati irodájában, majd áttért az írásra. Második könyve, az 1951-ben megjelent The Sea Around Us fölkerült a sikerlistára, és ezzel meghozta az írőnőnek a biztonságot és az elismerést. Sikerkönyv lett harmadik könyve, a The Edge of the Sea és első könyvének átdolgozott kiadása is. Tengeri trilógiája olvasmányosan meséli el, milyen is a tengeri élet a partokról a felszínen át a mélytengerig.

135 Az USA 1957-ben kezdte el tűzhangyairtó programját, amelyben DDT-vel és más féregirtókkal kevert tüzelőolajat permeteztek repülőgépekről a földekre. Carson ennek hatására kezdte el tanulmányozni a rovarirtószerek környezeti hatásait. A Néma Tavasz ( Silent Spring ) névre keresztelt programban megpróbálta példákkal bizonyítani, hogy a DDT maradandó környezeti károkat okoz. Több újságírót és tudóst is felkért, hogy segítsenek neki. Rá kellett ébrednie, hogy a tudósok két, alapvetően eltérő szemléletű csoportba sorolhatók: egyesek tudomást sem vettek a lehetséges veszélyekről, mások viszont hajlandóak voltak a környezeti hatásokat megvizsgálni. A Nemzeti Egészségügyi Könyvtár (United States National Library of Medicine) és a Nemzeti Egészségvédő Intézet (National Institute of Health) kutatóival dolgozzon a vegyszerek rákkeltő hatását vizsgálta. Különösen sok segítséget kapott Wilhelm Huepertől, a Nemzeti Rákkutató Intézet (National Cancer Institute) kutatójától, aki sok rovartirtót rákkeltő anyagnak minősített. Az intézet könyvtárosa, Jeanne Davis Dorothy Algire segítségével Carson további bizonyítékot talált a rovarirtószerek rákkeltő hatására. Számos bizonyítékot gyűjtött össze a szintetikus féregirtók sorának a mérgező voltáról, bár a következtetések részben ellentmondásosak voltak ra gyűjtötte össze a szükséges kutatási anyagot, és ekkor gyors írásba kezdett. Nemcsak a szakirodalmi eredményeket tekintette át, de bemutatott több száz olyan egyedi esetet is, amelyekben a növényvédő szerek embereket betegítettek meg vagy környezeti károkat okoztak. A programmal nevével azonos című fő művét, a Néma tavaszt csak 1962-ben fejezte be, mert betegsége mind jobban hátráltatta. A mű fő jóslata, azt hogy a megcélozott kártevők ellenállóvá válnak a rovarirtószerekkel szemben, miközben azok meggyengítik az ökológiai rendszereket. A leghatározottabban elutasította, hogy megpróbáljuk leigázni a természetet, tiltakozott a mérgező anyagok nyakló nélküli kibocsátása ellen. Állította, hogy az így okozott veszély mértéke számíthatatlan, és atudósok képtelenek megjósolni, mik az élő sejtekben felhalmozódó mérgek hosszú távú hatásai. A könyv tudományos fejezeteinek a többségét az adott szakterületek kiváló tudósai lektorálták; Carsont a szakma jelentős része erősen támogatta januárjában a ráktól legyöngült Carsont egy vírustól felső légúti hurutot kapott. Állapota egyre romlott, és februárban kiderült, hogy vérszegénységben is szenved, majd a rák márciusban elérte a máját április 14-én szívrohamban vesztette életét. Carson munkája erőteljesen hatott a környezeti mozgalmakra. Sokan a Néma Tavasz megjelenését tekintik mind a civil, mind az állami környezetvédelem kezdetének.

Tájvédelem. A táj fogalma

Tájvédelem. A táj fogalma Tájvédelem A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet

Részletesebben

A táj definíciója (Tvt.)

A táj definíciója (Tvt.) A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet stb.,

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

150/2004. (X. 12.) FVM rendelet.

150/2004. (X. 12.) FVM rendelet. 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet. a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában

Részletesebben

A biodiverzitást veszélyeztető tényezők

A biodiverzitást veszélyeztető tényezők A biodiverzitást veszélyeztető tényezők A természetvédelem szükségességének indokai Veszélyeztető tényezők Természetvédelem Élőhelyek pusztulása Élőhelyek fragmentációja Élőhelyek leromlása Túlhasznosítás

Részletesebben

Természetvédelem. 3. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 1. Kihalás és kihalással veszélyeztetettség

Természetvédelem. 3. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 1. Kihalás és kihalással veszélyeztetettség Természetvédelem 3. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 1. Kihalás és kihalással veszélyeztetettség Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Kihalások Kihalással veszélyeztetettség A biodiverzitást

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Természetvédelem. 5. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 3.

Természetvédelem. 5. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 3. Természetvédelem 5. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 3. Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők: Túlzott hasznosítás Idegenhonos fajok Betegségek A

Részletesebben

A kihalás veszélyei. A ritka faj kritériumai. A kihalással veszélyét növelő faji jellegzetességek. A fajok természetvédelmi értékelése.

A kihalás veszélyei. A ritka faj kritériumai. A kihalással veszélyét növelő faji jellegzetességek. A fajok természetvédelmi értékelése. A ritka faj kritériumai A kihalás veszélyei Az alábbiak közül legalább egynek teljesülni kell: szűk földrajzi elterjedés mindig kis populációméret élőhely-specifikusság fontos a taxon filogenetikai elszigeltségének

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e. a helyi jellegű természeti értékek védelméről

Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e. a helyi jellegű természeti értékek védelméről Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e a helyi jellegű természeti értékek védelméről (A 11/2012.(V.31.), a 18/2009.(X.01.), a 7/2001.(V.31.) sz. Rendelettel

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

DE Kihalás EMBER közel 50%-át kihalt (extinct) extinkció (kipusztulás) vadon kihalt (extinct in the wild)

DE Kihalás EMBER közel 50%-át kihalt (extinct) extinkció (kipusztulás) vadon kihalt (extinct in the wild) Kihalás A Föld fajgazdagsága jelenleg a legnagyobb, DE a fajok kihalásának sebessége is napjainkban a legnagyobb Sok faj a kipusztulás szélére sodródott Fennmaradó fajok is veszítenek genetikai változatosságukból,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Agrárkörnyezetgazdálkodási vidékfejlesztési programok. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Agrárkörnyezetgazdálkodási vidékfejlesztési programok. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Agrárkörnyezetgazdálkodási és vidékfejlesztési programok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Az agrár-környezetgazdálkodás céljai A mezőgazdasági termelésnek, földhasználatnak

Részletesebben

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek Magyarországon 2 Természetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás Agrárkörnyezetgazdálkodási és vidékfejlesztési programok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Az agrár-környezetgazdálkodás céljai A mezőgazdasági termelésnek,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

150/2004. (X. 12.) FVM rendelet. I. Fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Fogalommeghatározás

150/2004. (X. 12.) FVM rendelet. I. Fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Fogalommeghatározás 150/24. (X. 12.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Csurgai Bence (DQBWSB) ELTE TTK Környezettan szak 2014.01.29 Konzulens: Dr. Farkas János Bevezetés Fajok eltűnése/kihalása Miért? Példafajok

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Opten Törvénytár Opten Kft. I. 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet. A óta hatályos szöveg

Opten Törvénytár Opten Kft. I. 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet. A óta hatályos szöveg Opten Törvénytár Opten Kft. I. 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Az agráriumhoz kötődő környezeti, természeti erőforrásaink helyzete Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület FALUGAZDÁSZOK

Részletesebben

A tájvédelem aktuális szabályozási feladatai

A tájvédelem aktuális szabályozási feladatai Csőszi Mónika Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A tájvédelem aktuális szabályozási feladatai Táji örökségünk megőrzése 2015.02.03. Európai Táj Egyezmény Az egyezmény célja: Táj integrálása a szakpolitikákba

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Gyors szelekciós folyamatos. Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik

Gyors szelekciós folyamatos. Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik Gyors szelekciós folyamatos Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik Nyírfaaraszoló (Biston betularia) Ipari melanizmus Egy lokuszos (sötét a domináns) Más fajokban is létezik Nehézfém tolerancia Meddőhányókat

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás Kecskemét- Katonatelep Budapest 2016. december 02. Ökológiai

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

Mezőgazdálkodás AKG nélkül

Mezőgazdálkodás AKG nélkül Mezőgazdálkodás AKG nélkül Az agrár-környezetgazdálkodási program egy éves kimaradásának hatásai és értékelése Kovács Krasznai Eszter és Kalóczkai Ágnes Kutatási cél Mi történt egy AKG nélküli évben? Kutatási

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT)

TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT) Ángyán József TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT) Egyetemi jegyzet Lektor: Menyhért Zoltán A Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet jegyzete a természetvédelmi

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE

A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE Krajina ako prostredie života na Zemi A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE 2017. 01. 16. 1 Az élet keletkezése és fejlődése 4,5 milliárd éves Föld, az élet létrejöttének tere a földrajzi környezet kb. 3,5

Részletesebben

A TÉKA projekt eredményei

A TÉKA projekt eredményei A TÉKA projekt eredményei Dr. Kollányi László Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék V. MagyarTájökológiai Konferencia, Sopron 2012. 08.25-27. Mi is az a tájérték Tájértékek

Részletesebben

Egyedül nem megy... A TÉKA (Táj-Érték-Kataszter) projekt. Kristóf Dániel (FÖMI) Kollányi László (BCE) Takács András Attila (KVVM)

Egyedül nem megy... A TÉKA (Táj-Érték-Kataszter) projekt. Kristóf Dániel (FÖMI) Kollányi László (BCE) Takács András Attila (KVVM) Egyedül nem megy... A TÉKA (Táj-Érték-Kataszter) projekt Kristóf Dániel (FÖMI) Kollányi László (BCE) Takács András Attila (KVVM) A projektről röviden... Rövid cím: TájÉrtékKAtaszter (TÉKA) Teljes cím:

Részletesebben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás múltja, jelene, folytatásának lehetőségei

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás múltja, jelene, folytatásának lehetőségei Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás múltja, jelene, folytatásának lehetőségei Hegymegi Péter Miniszterelnökség Agrár- vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság EMVA Stratégiai Főosztály 2014. november

Részletesebben

az agrárkörnyezetgazdálkodási

az agrárkörnyezetgazdálkodási Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató az agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedésbôl támogatást igénylôk részére (segédlet a 11/2005. (II. 28.) FVM rendelettel, a 34/2005. (IV. 15.) FVM rendelettel, 71/2005.

Részletesebben

Szigetbiogeográfia. A tapasztalat szerint:

Szigetbiogeográfia. A tapasztalat szerint: Szigetbiogeográfia A tapasztalat szerint: Aritmetikus tengelyen Logaritmikus tengelyen Általános összefüggése:, ahol C taxonra, abundanciára és lokalitásra jellemző állandó, A a terület mérete és z (linearizált

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén A LIFE+ program jövője Sashalmi Éva VM Természetmegőrzési Főosztály 2012. május 17. 1. LIFE+ Természet és Biodiverzitás 2. A természetvédelmi

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Dr. Rodics Katalin A helyi-és tájfajták jelentõsége, elterjedésük elõsegítése 2012.augusztus 11 EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL, a földi élet védelméről A Biológiai

Részletesebben

Plog (1973) Cohen (1974)

Plog (1973) Cohen (1974) Cohen (1974) Vándor: beolvad a helyi közösségbe, elkerüli a turisták között népszerű helyeket Felfedező: meg akarja ismerni az új helyeket, szeretné elkerülni a turisták között népszerű helyeket Egyéni

Részletesebben

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem Környezetvédelem 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. 2015/2016. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november

Részletesebben

-a biodiverzitás fogalma - faji, filogenetikai, közösségi szintek, szukcessziós állapot

-a biodiverzitás fogalma - faji, filogenetikai, közösségi szintek, szukcessziós állapot Természetvédelem és biodiverzitás Mit kellene védeni? -a biodiverzitás fogalma - faji, filogenetikai, közösségi szintek, szukcessziós állapot ökológusok számára: pontosan Hány faj él a Földön? eddig neve

Részletesebben

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév Oktatók Herczeg Gábor ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 729. szoba, t:8760) Hegyi Gergely ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 712. szoba, t:8756) Kalapos

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében

Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Gazdasági kényszer : ipar, bányászat; energiatermelés; erdőgazdaság; folyószabályozás; stb. Felhagyás bolygatott, degradált állapot megbolygatott

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Átál ás - Conversion

Átál ás - Conversion Átállás - Conversion Kezdeti lépések megismerni az ökológiai gazdálkodás szabályait általános szabályok, szemlélet rendeletek EU 2092/91, 1804/1999 (140/1999, 2/2000, 82/2002) tápanyag gazdálkodás talajművelés

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Az ökológia alapjai Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Állatföldrajz Tárgya: a fajok elterjedése, ennek folyamatai ill. okai Néhány alapfogalom Fauna: valamely

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben