Maglód Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata MAGLÓD NAGYKÖZSÉG. várossá nyilvánításának kezdeményezése. Munkaanyag, első változat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Maglód Nagyközség várossá nyilvánítási pályázata MAGLÓD NAGYKÖZSÉG. várossá nyilvánításának kezdeményezése. Munkaanyag, első változat"

Átírás

1 MAGLÓD NAGYKÖZSÉG várossá nyilvánításának kezdeményezése Munkaanyag, első változat Maglód,

2 Készült: Maglód Nagyközség Önkormányzatának megrendelésére a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet munkatársainak közreműködésével. Szakmai vezető: Dr. Trócsányi András tanszékvezető egyetemi docens Közreműködők: Dr. Csapó János egyetemi tanársegéd Berki Mónika egyetemi tanársegéd Pirisi Gábor egyetemi tanársegéd Németh Sándor doktorandusz 2

3 Tartalomjegyzék 1. MAGLÓD FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSAI A TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZET HELYI ENERGIÁK A TÁRSADALMI-GAZDASÁG JELLEGZETESSÉGEK ELŐZETES ÁTTEKINTÉSE MAGLÓD HELYE A MAI MAGYAR TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A TELEPÜLÉS MÚLTJA A KEZDETEKTŐL A TÖRÖK IDŐKIG ÚJRATELEPÜLÉS ÉS FEJLŐDÉS A XVIII-XIX. SZÁZADBAN A SZUBURBÁN TELEPÜLÉS A NAGYKÖZSÉG FEJLŐDÉSE 1945 UTÁN MAGLÓD NÉPESSÉGÉNEK, TÁRSADALMI SZERKEZETÉNEK, KÉPZETTSÉGÉNEK JELLEMZŐI A NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA ÉS A NÉPMOZGALOM JELLEMZŐI TÁRSADALMI SZERKEZET Nemzetiségi és vallási összetétel A NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSÁNAK JELLEMZŐI MAGLÓD GAZDASÁGA MAGLÓD GAZDASÁGÁNAK MÚLTJA MAGLÓD GAZDASÁGÁNAK SZEREPLŐI A mezőgazdaság Ipar Pénzintézetek, biztosító társaságok Kereskedelem, szolgáltatások Idegenforgalom Vendéglátás A GAZDASÁG FEJLŐDÉSÉNEK JÖVŐBENI IRÁNYAI MAGLÓDON Országúti dűlő Kopaszhegy Wodiáner Ipari Park KÖZMŰELLÁTOTTSÁG ÉS KÖZLEKEDÉS VÍZELLÁTÁS SZENNYVÍZ-ELVEZETÉS, SZENNYVÍZ-TISZTÍTÁS CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS

4 6.4. GÁZELLÁTÁS VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS HULLADÉKKEZELÉS HÍRKÖZLÉS, KÁBELTELEVÍZIÓS SZOLGÁLTATÁS KÖZLEKEDÉS Külső közlekedési kapcsolatok A külső közlekedési elérhetőséget javító fejlesztések Belső úthálózat Tömegközlekedés A TELEPÜLÉS SZERKEZETE ÉS ÉPÍTÉSZETI ARCULATA LAKÁS, ÉPÜLETEK ÁLLOMÁNYA, ÁLLAPOTA A lakóegységek rendeltetése és lakói A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET MEGŐRZÉSE ÉS VÉDELME A FELSZÍNI ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME A TERMŐFÖLD VÉDELME A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM A NAGYKÖZSÉG INTÉZMÉNYEI AZ INTÉZMÉNYHÁLÓZAT KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE ÓVODÁK KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK Petőfi Sándor Művelődési Ház A nagyközségi könyvtár EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Általános orvosi ellátás Gyógyszertár SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS Nyugdíjas Klub RENDŐRSÉG MAGLÓD SZELLEMI, KULTURÁLIS, HIT- ÉS SPORTÉLETE A TÁRSADALMI ÉS A KULTURÁLIS ÉLET MŰHELYEI, CIVIL SZERVEZŐDÉSEK Egyesületek Alapítványok

5 Egyéb szervezetek HITÉLET A Római Katolikus Egyház A Református Hitközség Az Evangélikus Egyház A NAGYKÖZSÉG RENDEZVÉNYEI KIADVÁNYOK MAGLÓDRÓL SPORTLÉTESÍTMÉNYEK, SPORTÉLET Sportlétesítmények Sportélet és eredményei Tömegsport AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA A KÉPVISELŐ TESTÜLET ÉS AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK Szociális és Családügyi Bizottság Ifjúsági, Sport és Egészségügyi Bizottság Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Bizottság Kulturális és Oktatási Bizottság Ügyrendi és Rendészeti Bizottság MAGLÓD ÖNKORMÁNYZATA ÁLTAL ÖNKÉNT VÁLLALT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE MAGLÓD NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA A NAGYKÖZSÉG JELKÉPEI A település címere A település zászlója KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK A Cigány Kisebbségi Önkormányzat A Szlovák Kisebbségi Önkormányzat MAGLÓD NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDÁLKODÁSA Az önkormányzati költségvetés A helyi adópolitika Maglód Nagyközség Önkormányzatának vagyongazdálkodása MAGLÓD TÉRSÉGI SZEREPÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA

6 Ábrák 1. ábra. Maglód helyzete ábra. Maglód népességszámának alakulása ig ábra. A lakosságszám alakulása Maglódon között ábra. Maglód közlekedési kapcsolatai ábra. Maglód településszerkezeti vázlata a morfológiailag elkülönülő településrészekkel ábra. A maglódi lakások és lakott üdülők komfortossága (2001) ábra. Ellátottak száma az óvodai nevelésben és az alapfokú oktatásban ábra. Óvodai nevelés és iskolai oktatás működési költségei ábra. Iskolai oktatás és óvodai nevelés költségeinek növekedése (bázisév: 2002) ábra. Maglód címere ábra. Működési és felhalmozási bevételek Maglód Nagyközség bevételi struktúrájában ábra. Adóbevételek, pótlékok, bírságok ábra. Maglód Nagyközség folyó kiadásai (2005) ábra. Önkormányzati szintű költségvetési létszámkeret (a Falugondnokság június 30-án megszűnt) ábra. Az iskolai oktatás és óvodai nevelés működési költségei ( ) Táblázatok 1. táblázat. A népességszám változása Budapesten és az agglomerációban ( ) táblázat. A népességszám változása Maglódon ( ) táblázat. Népmozgalmi adatok Maglódon közt táblázat. A népesség nemek és korcsoportok szerint (2001) táblázat. Maglód nemzetiségi összetétele táblázat. Maglód lakossága vallási és felekezeti hovatartozás szerint táblázat. A maglódi posta jellemző forgalmi adatai táblázat. A közműhálózat kiépítettsége Maglód Nagyközségben (2005) táblázat. Maglód vízellátását biztosító kutak vízhozama

7 10. táblázat. A nem veszélyes hulladékok keletkezésének mennyisége (2008 tervezett) táblázat. A menetrendszerinti kisbuszok útvonala táblázat. A lakóegységek számának változása Maglód nagyközségben ( ) táblázat. Lakások szobák szerint ( ) táblázat. A lakások és lakott üdülők felszereltsége ( ) táblázat. A tanulólétszám változása Maglódon táblázat. Az egy csoportra jutó tanulók száma táblázat. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma táblázat. A normatív központi támogatás és a helyi önkormányzati kiegészítés aránya Maglódon az általános iskolai oktatásban táblázat. Maglód egyesületei táblázat. Maglód alapítványai táblázat. Bejegyzés nélküli civil szerveződések táblázat. Maglódi KSK sport eredményei táblázat. Az MKSK nemzetközi kapcsolatai táblázat. A 2006-ban megválasztott képviselő-testület táblázat. Maglód Nagyközség Önkormányzat Bizottságai táblázat. A Maglód Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának belső felépítése táblázat. Maglód Nagyközség Önkormányzata költségvetési bevételei (ezer Ft, ) táblázat. Vissza nem térítendő állami támogatások (ezer Ft, 2004) táblázat. Maglód Nagyközség Önkormányzatának költségvetési kiadásai ( , ezer Ft) táblázat. Maglód Nagyközség önkormányzatának évi egyszerűsített mérlege (ezer Ft.)

8 Fényképek 1. fénykép. Az állomás típusos épülete is a nagy fellendülés korszakát idézi fénykép. Az I. világháborús emlékmű fénykép. Maglódi vendéglő az 1920-as évekből fénykép. Épül az út Maglódon (1976) fénykép. Az MVV KFt. központjának épülete fénykép. A META-TEX Kft. központja és üzemcsarnoka fénykép. A Takarékszövetkezet új épülete a Fő utcán fénykép. A posta épülete a Takarékszövetkezet mellett a Fő utcán fénykép. Főpénztár és pénzfelvétel fénykép. Az új SPAR szupermarket fénykép. Maglód egyik benzinkútja fénykép. Folymatban a szennyvíz-beruházás fénykép. Készül a csapadékvíz-elvezető árok az Ady Endre utcában fénykép. A tíz szelektív hulladékgyűjtő-pont egyike fénykép. Maglódi nyaraló vasúti megállóhely fénykép. Ha nehézségek közepette is, de épül az M0 keleti szaktora fénykép. Útépítés 2001-ben fénykép. A klenovai településrész fénykép. Az Árpád vezér utca képe jellemző az épülő Maglódra: fasor, szilárd burkolat, kertvárosias beépítés fénykép. Új építésű, villának is beillő lakóház parkosított környezetben fénykép. Maglód építészeti arculatát nagyban meghatározzák a XX. század első felében épült villák fénykép. Az Andrássy utca, ha egyebekben nem is, az esztétikus fasor révén emlékeztet híresebb névrokonára fénykép. A Wodinaner-kastély fénykép. Az evangélikus templom fénykép. A Petőfi-mellszobor

9 26. fénykép Az aradi utcai óvoda fénykép. A Hétszínvirág Művészeti Óvoda/Központi Óvoda az Ady Endre utcában fénykép. A Napsugár Óvoda (Nyaralói óvoda) felújított épülete fénykép. A Központi Iskola műemlék jellegű épülete a Fő u. 1. szám alatt fénykép. Maglód híres szülötte, Domján Edit színművésznő is ebbe az iskolába járt fénykép. A Nyaralói Iskola épülete és tornacsarnoka fénykép. A Falusi Iskola épülete a Petőfi téren fénykép. A maglódi nagyközségi könyvtár a volt MSZMP épületében fénykép. A könyvtárban már 24 ezer kötet áll az olvasók rendelkezésére fénykép. A váró és a gyógyszertár bejárata fénykép. A klub helyiségeinek belső berendezése fénykép. A római katolikus templom új toronysisakjának beemelése látványosság-számba ment fénykép. A gondosan karban tartott templomot rendszeresen megtöltik a hívők fénykép. Az 1978-ban épült templom az ezredfordulón fénykép. A református parókia felújított épülete fénykép. A nagyközség büszkesége, az evangélikus templom a milleneumi felújítás után fénykép. Március 15-i megemlékezéshez kapcsolódó hangverseny az evangélikus templomban fénykép. Szüreti felvonulás fénykép. Maglód labdarugó csapata 1925-ből fénykép. A Maglódi KSK címere fénykép. A bajnoki címről döntő mérkőzésen telt ház volt a maglódi lelátókon fénykép. A Törökbálint csapata a vendég a maglódi pályán 2006 tavaszán a hazaiak azóta egy osztállyal feljebb küzdenek fénykép. A kézilabda-pálya felavatását győzelemmel ünnepelték a maglódi sportoló hölgyek fénykép. Korcsolya pálya a Patak Party Szabadidő-központban fénykép. A kisebbségi önkormányzat fontos feladata a hagyományok ápolása. Képünk egy néhány évvel korábbi Szlovák Napokon készült

10 1. Maglód földrajzi környezete és általános jellemvonásai A 2005-ben lakosú Maglód nagyközség a monori kistérség részeként Pest megye és egyúttal a Közép- Magyarországi régió középső részén helyezkedik el. Határa hat településsel (Budapest, Pécel, Mende, Gyömrő, Üllő és Ecser) érintkezik, a kistérségi központ, Monor mindössze 15 km-nyire található. A legerősebb vonzást természetesen a főváros gyakorolja rá, hiszen Maglód Budapest agglomerációjának belső övezetébe tartozik. 1. ábra. Maglód helyzete 1.1. A természetföldrajzi környezet helyi energiák A település kialakulásában azonban elsősorban a környék természeti adottságaiból származtatható helyi energiák játszottak szerepet. A földrajzi tájfelosztás szerint a monori kistérség 14 településéből hét az Északi-középhegység Cserhát-vidék középtájának két kistájához, míg a másik hét helység már az Alföld Pilis-Alpári homokhátnak nevezett kistájához sorolható. Maglód az előbbi csoportba sorolható. A nagyközség belterületén találkozik egymással a két említett kistáj, a Gödöllőidombság és a Monor-Irsai-dombság. Maglód tehát két kistáj találkozásánál alakult ki, területén meg- 10

11 jeleníti mindkét térszín jellegzetességeit, kiaknázhatja eltérő adottságait, és ebből származtathatók a település legfontosabb helyi energiái. A Gödöllői-dombság méteres tengerszint feletti magassága Maglód északi peremén méteres értéket vesz fel, majd a település déli határán már csak 160 méter mérhető, tehát itt az egyik határvonal az Északi-középhegység és az Alföld között. A középhegységi formakincsre már csak egy-egy magányos magaslat emlékeztet, és két ilyen domb az Ó-, illetve a Hármas-hegy közti átjárót foglalja el Maglód. A harmadidőszak végén, kiemelkedéssel létrejött fiatal eróziós dombvidék, a Gödöllőidombság déli peremére fokozatosan növekedő vastagságban felsőpannon homokos-agyagos, illetve az Ős-Dunához és az északról érkező folyókhoz kapcsolódó folyóvízi (elsősorban kavicsos) üledékek települtek a mélybe süllyedt mezozoós rögökre. A kistáj déli részét így Maglód határát is egyre nagyobb vastagságban borítja a lösz. A Monor-Irsai-dombságon már a lösz válik uralkodóvá, mivel a külső erők eróziója folytán a Cserhátról utánpótlást kap. Így a Gödöllői-dombságtól délkeleti irányban a kavicstakaró folytatódik ugyan a mélységben, de felette már a lösz adja az anyakőzetet a talajképződéshez. Az orográfiai viszonyok éghajlat módosító hatása a klimatikus értékekben jól nyomon követhető. A Gödöllői-dombságon 200 méteres tengerszint feletti magasságon az évi középhőmérséklet 9,5-9,7 C, déli előterében viszont már eléri a 10 C-ot. A csapadékmennyiség ezzel szemben csökken, 600 mm-ről mm-re. A hidrográfiai jellemzőket inkább a domborzati viszonyok, semmint a csapadékeloszlás határozzák meg. A Gödöllői-dombság a Duna és a Tisza vízválasztójának egy szakasza. Maglód erre a vonalra esik, tehát a határában eredő, haladó patakok egy része a Duna, a másik a Tiszába ömlik. A táj változatos mikroreliefje egyébként is kaotikus lefolyási viszonyokat teremt a felszíni vizek között. Az esőzések sok löszt mosnak le a lejtőkről, amelyet a völgytalpak elnyelnek. Az így feltöltött, erősen humuszos völgytalpak lefolyástalanná válnak, és részben vagy teljesen elmocsarasodnak. Több patak is indul innen. A település délnyugati határában ered egy kis patak, amely Ecser és Maglód határán elhaladva egyesül egy, az Ó-hegyhez kapcsolódó Kopasz-hegy nevű fennsík oldalából induló vízfolyással, majd a Rákos-patakba ömlenek. A Hármas-hegy alján ered az Alsó- Tápió, amely keleti irányba csörgedezik. Nagy értéket képviselnek a felszín alatti vizek, különösen a rétegvizek. A mélyben fekvő pannon homokos rétegek negyedidőszaki csapadék- és folyóvizek zárványait rejtik, amelyek akár termálvízként, turizmus céljaira is kitermelhetők és hasznosíthatók. 11

12 A talajképződési folyamatokat döntően az előbbiekben felsorolt természeti paraméterek predesztinálják. Ennek megfelelően Maglód északi, dombos részén a löszön barna erdőtalaj és mészlepedékes feketeföld, a déli síksági felszínen a rossz lefolyási viszonyok miatt réti talajok, esetleg barnaföld alakultak ki. A növényzet a dombokon főként löszpusztarét, törpemandulás. A hajdani őstölgyesek már csak nyomokban maradtak meg. A löszhátak sztyepp-erdeje a tatárjuharos tölgyes. A medencékben gyakoriak a gyertyános bükkösök elemei is. A mélyen bevágódott, patak nélküli völgyekben gyertyános tölgyesek húzódnak. A szárazabb déli oldalakon mészkedvelő tölgyesek tenyésznek, főleg molyhostölgy-állománnyal. A síksági terület gyenge lefolyású zónáiban elterjedtek a vízi, mocsári és lápi ökoszisztémák is. A dombság-síkság találkozásának változatossága sokféle helyi energiát indukált Maglód történetében, illetve eredményez napjainkban is. A Gödöllői-dombság egyre szelídebbé váló, de még jól védhető, árvízmentes magaslatai adtak otthont az első itteni településeknek, erdőállománya pedig építőanyagot a hajlékokhoz. A lejtőkről lepusztuló lösz alól kipreparálódott homokon évszázadok óta a szőlő a legfontosabb kultúrnövény. A völgytalpakon kialakult talajokon, barnaföldeken már az Alföldhöz hasonló növények termesztésére (búza, kukorica) adottak a lehetőségek. A lefolyástalan láp- és mocsári vegetáció jó búvóhelyet adott háborús időkben a lakóhelyét elhagyni kényszerülő lakosságnak, míg a területek lecsapolásával művelés alá vont réti talajokon a kertgazdálkodás hódított teret. A tagolt felszín Maglód településrendjére is kihatott, és ennek eredményeként a nagyközség több, eltérő genetikájú és adottságú településrészből (Pl.: Ófalu, Nyaraló, Petőfi-telep stb.) áll. Az eltérő tulajdonságú térszínek természetföldrajzi alapjai napjainkban már inkább helyzeti energiaként hasznosulnak, mivel a település abszolút földrajzi fekvés helyett egyre inkább a relatív azaz a többi lakott helyhez viszonyított helyzete válik dominánssá. Ebből a szempontból elsődlegessé válik az adott település elérhetősége. Ez Maglód esetében kitűnőnek mondható, hiszen Magyarország Budapest központú közlekedési hálózatában Maglód, mint a fővárossal közvetlenül határos település nem csak a Közép-Magyarországi régió, hanem az egész ország centrumában, magterületén foglal helyet. 12

13 1.2. A társadalmi-gazdaság jellegzetességek előzetes áttekintése Maglódot Budapesthez köti múltja és jelene egyaránt. Budapest Maglód számára nem csak főváros, régióközpont és megyeszékhely, hanem partner egy évszázadok óta köztük működő, szoros kétirányú cserekapcsolatban. Budapest biztos felvevőpiaca a Maglódiak mezőgazdasági termékeinek és munkaerejének, a nagyközség pedig befogadója az agglomerációba kiköltöző budapestiek egy részének. Budapest közelségének jótékony hatása a közlekedési kapcsolatokban is megmutatkozik. A fővárosból csápszerűen kiágazó köz- és vasutak az eróziós völgyek talpain haladnak, így Maglód közlekedési szempontból kedvező terepadottságait is kihasználja. Maglódot északról a Budapest- Füzesabony közti 31-es számú másodrendű országos főút, délről pedig a Budapest-Újszász- Szolnok vasúti fővonal érinti. Maglód kedvező demográfiai és foglalkoztatási adatai azt mutatják, hogy az agglomeráció többi településéhez hasonlóan vonzó lakóhely. Budapest lélekszáma az 1980-as évektől kezdődően csökken. Népességvesztésében mind a természetes fogyás, mind pedig az elvándorlás szerepet játszott. A kiköltözők elsősorban a főváros környéki településekben telepedtek le, és budapesti munkahelyüket megtartva napi rendszerességű ingázásra kényszerülnek. Ennek az ún. agglomerálódási folyamatnak a fő nyertesei a közeli és jól megközelíthető települések, mint például Maglód. Az agglomerációbeli települések népességnövekedése azonban nem mindenütt és nem mindig volt egyenletes. A Maglódnak helyet adó Monori kistérség lélekszáma például az 1970 és 1980 közötti időszak gyarapodása után között csökkent, majd a rendszerváltás után ismét növekedésnek indult. Maglódon ez az átmeneti visszaesés nem volt tapasztalható. Lakónépessége 1970 és 2001 között 6394 főről 9743-ra, azaz 52,3%-kal emelkedett. A növekedés nem volt egyenletes, és összetevői is változtak és 1980 között nem csak a bevándorlás pozitív szaldója (11,9%), hanem a természetes szaporodás (5,7%) is emelte a népességszámot. Az 1980-as dekádtól azonban az országos trendekkel összhangban a természetes fogyás állandósult, és a tényleges szaporodást már csak a pozitív vándorlási egyenleg biztosította. Amíg a természetes fogyás között 3,0%, között 2,3%, addig a vándorlási egyenleg pozitívuma ugyanezen időintervallumokban 7,6%, illetve 26% volt. A bevándorlási folyamat erősödésével csökkent a természetes fogyás mértéke is, ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy az ideköltözők között sok a fiatal, újdonsült házas. Ezt támasztja alá a korszerkezet is, hiszen Maglódon 2001-ben 100 felnőtt korúra 30 gyermek- és 25 öregkorú jutott, vagyis az öregedési index 1 alatti értéke is kedvezőnek mondható. 13

14 A népesség demográfiai szerkezetéhez és korstruktúrájához adekvát a foglalkozási szerkezet is. A lakosság aktivitása alacsony (38,0%) és az inaktívak aránya magas (29,8%), de a mérsékelt munkanélküliségi ráta (3,8%) és a relatíve sok eltartott (28,4%) azt mutatja, hogy az inaktív rétegben nagy létszámban vannak a nyugdíjasok mellett például a kismamák is, amit az eltartottak nagy aránya is jól mutat. Maglód tehát egy viszonylag juvenilis népességű nagyközség, ahol a keresők jelentős része inaktív. A lakosság foglalkozási szerkezete urbánus ben az aktív keresők (3702 fő) 65,6%-a a szolgáltatásokban, 33,1%-a az iparban, és 1,1%-a a mezőgazdaságban talált munkát. A helyi aktív népesség 70,9%- a nem a lakóhelyén dolgozott. A fő ingázási célpont természetesen Budapest. A helyben dolgozó népességet a közintézmények és a mintegy 600 zömében kis- és közepes vállalkozás foglalkoztatja. A legnagyobb munkaadók a Wopfinger Készbeton Kft., a textiliparban érdekelt Méta-Tex Kft., a Maglódi Vasipari Vállalat, illetve a Rikker Fémipari Kft. Maglód közlekedési infrastruktúrája olyannyira kiváló, hogy nyilván Budapest közelségének köszönhetően kevés olyan nagyközség van Magyarországon, amelyik közlekedési szempontból ennyire exponált helyzetben van és ennyire kedvező fejlesztési perspektívái lehetnek. Elsődleges közúti kapcsolatát a 31-es Budapest-Füzesabony másodrendű országos főút jelenti, míg a tervezett M0-ás autópálya nyomvonala közvetlenül a község nyugati határa mellett az Ecser és Maglód közötti völgyben halad el, a 31-es főközlekedési út keresztezésében tervezett csomóponttal, illetve két leágazással. A két leágazás közül egyik a 31-es útra, a másik az Ecserrel közös úgynevezett sóútra fog csatlakozni. Amennyiben az M0-s körgyűrű még hiányzó északi és délkeleti szektora megépül, akkor Maglód Budapest belvárosának érintése nélkül közúton az ország bármely szegletéből könnyen elérhetővé válik. A Volánbusz Monor-Budapest XVII. kerület, és Monor-Budapest Őrs vezér tere viszonylatokban közlekedik. Maglódon a Budapest-Újszász-Szolnok kétvágányos vasúti fővonal halad át, amelyet 2002-ben teljesen felújítottak, felépítményeit kicserélték. Budapest délkeleti előterében található a ferihegyi repülőtér, amely mindössze 5 km-re fekszik Maglódtól. Maglód nagyközség településképében a kertvárosias elemek a meghatározóak. A település szerkezete összetett, több egymástól kialakulásának idejében és építészeti jellegében elkülönülő részre tagolódik. A település legrégebbi, hagyományos falusias beépítésű része az Ófalu, lényegét tekintve napjainkig megőrizte a középkori arculatának alapvonásait. A XIX. század végtől kezdődött, majd változó intenzitással, de napjainkig folytatódott a település lakóterületeinek, újabb negyedeinek kialakulása (Maglódnyaraló, Klenova, Krisztinatelep). Ezek már jellemzően kertvárosi beépítéssel bírnak, sőt, 14

15 kialakulásuk idejét figyelembe véve bizonyos részei történelmi kertvárosoknak tekinthetők. Itt több, figyelemre és védelemre méltó építészeti emléket találunk a XX. század első feléből. A település központi funkciói a legutóbbi időkig meglehetősen véletlenszerűen települtek, se történelmi, se későbbiekben egységes arculattal kialakult centrum korábban nem létezett. Az elmúlt másfél évtizedben a központképzés szándéka felismerhető a nagyközségben, amelynek eredményeképpen egyre határozottabb koncentrációt mutatnak az intézmények. Ennek ellenére mai napig felismerhetők a nagyközségben a többközpontúság elemei, bizonyos szempontból két fő-, és több szubcentrumról beszélhetünk. A szerkezetében figyelemre méltó örökségi elemeket hordozó Maglódon alapvetően nem található túl sok műemlék: kiemelkedő értékkel a klasszicista Wodianerkastély, az evangélikus és a katolikus templomok bírnak. Emellett helyi jelentőségű a klasszicista Kóczán-kúria, valamint az alföldi típusú népi építészet egyik helyi reliktuma, Takács Vendel egykori lakóháza. A közműellátottság a budapesti peremkerületekhez és az agglomerációbeli települések zöméhez hasonlóan még jelentős fejlesztésre szorul, annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedben minőségi ugráson ment keresztül. A lakások vezetékes vízzel és villannyal való ellátása lényegében 100%- osnak tekinthető. Ezzel szemben a közműolló még széles, hiszen 2001-ben a lakásoknak csak a 38,7%-a volt a szennyvízhálózatra kötve, ezzel az aránnyal azonban még messze megelőzi a kistérségi központot, Monort, ahol a lakások alig több mint 1/4-e rendelkezik közüzemi szennyvízcsatornával. Az ivóvíz szolgáltatást jelenleg a Gyáviv Kft. biztosítja, míg a szennyvíztisztítást a Gyömrő és Vidéke Kft. Maglódon befejeződött a gázprogram, megépült a gázátadó állomás, a lakások 80%-a már ezzel az energiahordozóval fűt. A település telefonhálózata megfelelő, a főközpont Vecsésen, míg a digitális alközpont Maglódon található. A Monortel (UPC csoport tagja) internet hálózatára rákötött intézmények és magán előfizetők száma folyamatosan emelkedik. A gázszolgáltatásban novemberében került sor szolgáltatóváltásra: a Főgáz Rt-t a Tigáz Rt. váltotta. A hulladék kezelését az önkormányzat 100%-os tulajdonában levő Tefü Kht. végzi, a gyáli A.S.A. hulladéklerakójába szállítva a szemetet. Nemrég indult a szelektív hulladékgyűjtés 10 gyűjtőszigetre kihelyezett konténerrel, amit ugyancsak a Tefü Kht. végez. Ez cég végzi a közétkeztetést, a településüzemeltetést is. A település méretéhez képest az oktatási infrastruktúra megfelelő, bár egy-egy oktatási intézmény nem koncentráltan, hanem több épületben üzemel. Maglódon két óvoda (a Napsugár és a Hétszínvirág) működik, három telephelyen. Az alapfokú oktatás egy általános iskola három telep- 15

16 helyén, egy felső tagozatos és két alsó tagozatos intézményben folyik. Az oktatásban kiemelt szerepet kap a művészeti képzés, amelyre az iskola elnevezése Maglódi Általános és Vermesy Péter Művészeti Iskola is utal. Az intézmények két jól felszerelt, a mai kornak megfelelő tornateremmel büszkélkedhetnek. Az általános iskolát ban hat tanteremmel bővítették. A településen középiskola nincs, de ez Budapest közelsége folytán ez nem is szükséges. Fontos viszont, hogy Maglódon Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat is működik ban a közművelődés feltételei ugrásszerűen javultak, hiszen ekkor adták át a nagyközség új, Mag-ház nevű művelődési központját, ami valójában egy multifunkciós, minden igényt kielégítő, európai színvonalú együttes. Itt kapott elhelyezést a művelődési ház és a kötetes könyvtár, de a földszintjén egy 300 fő befogadására alkalmas színháztermet is berendeztek, ahol megfelelő az audiovizuális technika mind a színházi, mind pedig a filmvetítések, konferenciák lebonyolítására. Ebben az épületben leltek otthonra a helyi civil szervezetek is. A nagyközség legfontosabb rendezvénye a falu szülöttéről, Vermesy Péterről elnevezett művészeti napok, amely a névadó tevékenységéhez igazodva zenei programokat kínál. A hangversenyek helyszíne a három templom és a régi Művelődési Ház. A Maglódi Általános és Vermesy Péter Művészeti Iskola válogatott tanulói és művésztanárai mellett a hazai és nemzetközi zenei élet hírneves művészei lépnek fel. A rendszerváltás óta a sportélet is megélénkült. A legrégebbi szakosztály a labdarúgóké (1920-ban alapították), de nagy múltja van a kézilabdázásnak is. Nemzetközi ismertségre azonban a harmadik, a Motoros és Természetjáró Szakosztály tett szert. A túramotorosok szervezése még 1956 körül indult el a budai MHSZ keretében, majd a nagy érdeklődésre való tekintettel önállósodott és nemzetközi kapcsolatokat épített ki óta évenkénti motoros találkozókat tartanak Maglódon, ami ben nemzetközivé bővült. A település rendelkezik egy sportcentrummal is, amely sportcsarnokkal és szabadtéri kis- és nagypályákkal várja a sportolni vágyókat ban egy műfüves kézilabdapályát is átadtak a nagyérdeműnek. Az egészségügyi ellátás rendszere városi rangú, hiszen azt négy felnőtt, és két gyermek háziorvos, két fogszakorvos, belgyógyászati, nőgyógyászati, fül-, orr-, gégészeti szakrendelés és egy laboratórium biztosítja. A terhes- és családgondozást három védőnő látja el, akiket egy fő iskolai védőnő egészít ki. 16

17 A településen működik családsegítő és gyermekjóléti szolgálat is. A gyógyítás intézményi feltételei is jónak mondhatók, mivel a rendeléseknek helyet adó egészségügyi centrum viszonylag modern, 1992-ben épült. Maglódon 1995 óta működik egy, a Monori rendőrkapitánysághoz tartozó rendőrőrs jelenleg 14 fős állománnyal. Tevékenységüket nem csak helyben, hanem a szomszédos településen is gyakorolják. Szolgálatukat a Maglódi Bűnmegelőzési Polgárőrség is segíti. 17

18 2. Maglód helye a mai magyar településhálózatban Maglód Pest megye részeként Magyarország legfejlettebb régiójának, a Közép-Magyarországinak szinte pontosan a mértani centrumában helyezkedik el. Ebben a NUTS 2-es statisztikai-tervezési szintben realizálódik Magyarország bruttó hazai össztermékének (GDP) kereken 40%-a, és itt él az összlakosság 1/3-a, azaz ez a régió nem csak politikai, közigazgatási, hanem gazdasági és demográfiai súlypontja is hazánknak. Innen indul Kelet-Közép-Európa innovatív zónája, az Európai Unió magterületének ún. tükörképe, hiszen a kék banánhoz hasonlóan félköríves területi kiterjedésű, de azzal ellentétes vonalvezetésű, és a Budapest-Győr-Pozsony-Bécs-Varsó-Gdansk vonallal lokalizálható. A Közép-Magyarországi régió Budapest fővárost és Pest megyét foglalja magába. Területén 184 önkormányzati egység, azaz település található, ami tekintettel a megye nagy kiterjedésére (6394 km² - a 3. legnagyobb területű megye az országban) alacsony érték, tehát a településhálózat meglehetősen ritka. A 184 településből 2006-ban Budapesttel együtt 37 városi jogállású volt. A régió Budapesttel, mint önálló kistérséggel együtt 16 kistérségre tagolódik, tehát minden NUTS 4-es szintre átlagosan mindössze 2,3 város jut. A monori kistérség január 1-jéig 10 településből állt, és ekkor csatlakozott hozzá további 5, köztük Maglód is. A kistérség ezzel az aktussal kialakított 462 km²-nyi területével 6., településszámával (15 db) pedig 3. helyezett Pest megyén belül. Lakónépessége meghaladja a 90 ezret. Figyelemre méltó demográfiai folyamatainak dinamizmusa: 2001 és 2004 között 4,8%-kal nőtt a lakónépessége, ami az egyik legnagyobb gyarapodás még a dinamikusan fejlődő Pest megyében is. Gazdasági szempontból viszont kisebb a súlya, hiszen 2004-ben az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó alapján ( Ft) csak a 10. hely illette meg a Pest megyei kistérségek rangsorában. A kistérségben két város található, Monor és Gyömrő, amelyek a legnépesebb települések is egyben. A lélekszám alapján harmadik helyezett Maglód nagyközség, amely Gyömrővel határos, és vele együtt a monori kistérség északi részének funkcionális központjának tekinthető, hiszen Monor a kistérség keleti-délkeleti részén helyezkedik el. Maglód legfontosabb demográfiai és gazdasági mutatói tökéletesen korrelálnak a megye és a kistérség adataival, sőt némely esetben jobbak is azoknál. A lakosságszáma például impozáns ütemben, 8,4%-kal gyarapodott között, ami a negatív természetes szaporodást tekintve óriási pozitív vándorlási szaldót mutat. A 2005-ben regisztrált 988 darab vállalkozása 1000 lakosra vetítve 93,1-es átlagot ad, ami nagyobb sűrűséget mutat a kistérségi központ, Monor adatához ( lakos, 91,3 18

19 db vállalkozás/1000 lakos) képest is. A 3,8%-os munkanélküliségi ráta mind a kistérségi (2,4%), mind pedig a Pest megyei értéket (2,5%) enyhén meghaladja. Maglód funkcionális típusa szerint leginkább agglomerációs településként kategorizálható. Munkaerő vonzó hatása, bár létezik, de csekély, hiszen saját munkavállalóinak zöme Budapestre ingázik, de további ipartelepítésekkel foglalkoztatási központi szerepe erősödhet. Jelenleg elsősorban oktatási és igazgatási szempontból (pl. rendőrőrs) gyakorol vonzó hatást a környező kisebb településekre (pl. Ecser, Üllő), illetve egy telekommunikációs (digitális alközpont) és energetikai (gázállomás) mikroközpontként is funkcionál. A település határában tervezett kereskedelmi beruházások, valamint a fiatalodó népességéhez igazodó intézményi struktúrája térségi szerepeit a közeljövőben prognosztizálhatóan színesíteni illetve, erősíteni fogják. Maglód nagyközség lakóinak száma 2005-ben fő, a lakóházak száma összesen 3440 db volt. A település területe 2237 ha, amiből a belterület 465 hektárt tesz ki. A település népességét és társadalmi szerkezetét alapvetően befolyásolja Budapest közelsége. Magyarország harmadik legnagyobb nagyközsége, Maglód mára a Budapestet körülölelő agglomerációs gyűrűnek fontos települése, városi rangra emelkedése több szempontból is indokolt. 19

20 3. A település múltja 3.1. A kezdetektől a török időkig Maglód község alapításáról nincsenek pontos adatok. Feltételezhető, hogy már a honfoglalás idején voltak lakói ennek a tájnak, és az utak védelmét szolgáló földvárak körüli települések közé tartozott. A falu neve és birtokosai a középkori oklevelekben gyakran szerepelnek. Anonymus is említi Maglódot, amikor arról a Maglód nevű főúrról beszél, aki a XII. században élt, és a Gyula-Zsombor nemzetség sarja volt. Anonymus felsorolja a hét vezért és azok nemzetségét. Tétény vezér fia Horka, az ő fia Gyula és Zombor, akiktől a Maglód nemzetség ( genus Maglout ) származik. III. Béla király névtelen jegyzője nem számol be arról, hogy ez a terület szállásbirtokként vagy adományként került-e a nemzetség birtokába. Annyi azonban bizonyos, hogy a Maglód- Maglódi családelnevezés évszázadokon keresztül szerepel az írott forrásokban, és magának a nemzetségnévnek az etimológiája (Maglout=mag, átvitt értelemben: termékenység) is kapcsolatba hozható a település környéki jól termő földekkel. A falu első hiteles (okleveles) említése 1352-ben történt. Ez év május 3-án a budai káptalan I. Lajos király április 18-ai parancsára jelenti, hogy elvégezték Nandurfelde, Felkezw, a Pécelhez tartozó omb és Tywadwrfeulde határjárását. (Az írás itt felsorolja a határokat, majd folytatja:) egy árkon Pyspuki felé halad, annak egy régi határjeléig és dél fele Maglód határjeléig, amely azt Pechultul választja el. Az oklevélben megnevezett Püpöki (Pyspuki) egyike azoknak a kis falvaknak, amelyek Maglód közelében helyezkedtek el (Apáti, Bille és Thuz), utalva arra, hogy a török kort megelőzően ez a vidék is aprófalvas volt, és a számtalan kisebb-nagyobb lakott hely egyike Maglód. Századok folyamán a tulajdonosok változtak, és az írásos emlékekből kiderül, hogy a maglódi földeknek mindig több tulajdonosa volt ban a falu birtokosai közt a Maglód-család mellett már a Péczeli és a Hartyáni-család is felbukkan, a XVI. század derekán pedig Hatvany György tulajdonában volt a falu. Lakosságának túlnyomó többsége a középkorban magyar ajkú volt. A falu dinamikus fejlődését a török előrenyomulás akasztotta meg. A helyi evangélikus templomban lévő felirat szerint a községet 1546-ban dúlták fel az oszmán hadak, akkor szóródott szét a népe ban, közvetlenül a pusztítás előtt még 19 férfi szerepel az összeírásban, 1590-ben már csak négy ben egy másik feljegyzés szerint Csaba nevű falu népével egy helyen laknak (a maglódiak). Ez utal arra, hogy a másfél százados török uralom alatt a nép többször gyakran a környező mocsaras terü- 20

Sülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek

Sülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek Sülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek kiegészítése Sülysáp, 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. A pályázat sarokpontjai...3 1. 1. A kezdeményezés indokai... 3 1. 2. Sülysápról röviden...

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG. várossá nyilvánításának kezdeményezése

SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG. várossá nyilvánításának kezdeményezése SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG várossá nyilvánításának kezdeményezése Sülysáp, 2008 TARTALOMJEGYZÉK 1. SÜLYSÁP FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSAI...6 1. SÜLYSÁP FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSAI...6

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Budapest, XVIII. Nemes u. 22. - 37 lakásos társasház, a földszinten üzlethelyiségekkel, első emeleten irodákkal, rendelőkkel

Budapest, XVIII. Nemes u. 22. - 37 lakásos társasház, a földszinten üzlethelyiségekkel, első emeleten irodákkal, rendelőkkel 1/5 Budapest, XVIII. Nemes u. 22. - 37 lakásos társasház, a földszinten üzlethelyiségekkel, első emeleten irodákkal, rendelőkkel A XVIII. kerület két fő településből: Pestszentlőrincből és Pestszentimréből

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

A 3.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A 3.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete 17/007.(VIII.9.) Ör az önkormányzat 007. évi költségvetéséről szóló 1/007. (I.1.) Ör módosításáról 1. A.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés

Részletesebben

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. 1 20/2015. sz. előterjesztés Bicske Város Önkormányzat Gazdasági Programja 2015-2019. A gazdasági program elkészítésére Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE PÉCSÉPTERV STÚ DIÓ VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Jóváhagyva az 50/2006 (VI.21.)

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05

Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05 1 Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Lilla településmérnök

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu ALÁÍRÓLAP 1 TARTALOMJEGYZÉK I. KIINDULÁSI ADATOK 5 1. ELÕZMÉNYEK...5 1.1. A rendezési terv céljai...5 1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk...5 1.3. A települést érintõ

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kaba Város Önkormányzata 2013. június (Felülvizsgálva: 2015. júniusban) Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program céljai... 4 Küldetésnyilatkozat...

Részletesebben

Budapest XIX. kerület Kispest Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Budapest XIX. kerület Kispest Integrált Városfejlesztési Stratégiája Integrált Városfejlesztési Stratégia Budapest XIX. kerület Kispest Integrált Városfejlesztési Stratégiája 28. május Budapest XIX. kerület - Kispest 1 Integrált Városfejlesztési Stratégia Tartalomjegyzék

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Jászivány Községi Önkormányzat 5135 Jászivány, Fő út 4. Jászivány Község Önkormányzat falugondnoki szolgálatának szakmai programja 1. számú melléklet a Képviselő-testület által elfogadott 59/2012.(VI.27.)

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Integrált Városfejlesztési Stratégia Barcs Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-2013. Tartalomjegyzék 1. A város szerepe a településhálózatban...5 1.1 Barcsi Kistérség legfontosabb jellemzői...5 A Barcsi Kistérség

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek Zirci Kistérség-HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA A Bakonyi Önkormányzatok Szövetségének HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek 1998. Zirci

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Karcagi járás. Honlap: http://nemzetiegyseg.com/karcagj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/karcagj.xls

Karcagi járás. Honlap: http://nemzetiegyseg.com/karcagj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/karcagj.xls Jász-Nagykun Nagykun-Szolnok megye Karcagi járás Honlap: http://nemzetiegyseg.com/karcagj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/karcagj.xls Honlap: http://www.hiszi-map.hu/catalog/displayimage.php?pid=1616&fullsize=1

Részletesebben

URBANITÁS Kft. HÉTFA Elemző Központ Kft.

URBANITÁS Kft. HÉTFA Elemző Központ Kft. RÁKOSMENTE 2015 2020 INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTETTE a PEST-BUDAPEST konzorcium részéről: URBANITÁS Kft. Berényi Mária Vojnits Csaba Ferenc Felelős tervező településtervező Településtervező

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben