Kórházi egészségfejlesztés a gyermekek és a serdülők számára Háttéranyag

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kórházi egészségfejlesztés a gyermekek és a serdülők számára Háttéranyag"

Átírás

1 Kórházi egészségfejlesztés a gyermekek és a serdülők számára Háttéranyag Szerkesztette: Simonelli F., Majer K., Caldes Pinilla M.J. (A.Meyer University Children s Hospital, Firenze, Olaszország) Kollaborációban a Health Promotion for Children and Adolescents in & by Hospitals (HPH-CA) Munkacsoportjával Fordította: Dr. Scheiber Dóra, Lektorálta: Dr. Kovács Zsuzsanna, Dr. Békefi Dezső 2007 április Firenze, Olaszország Tartalomjegyzék Előszó Bevezetés HPH-CA munkacsoport Fogalmak A gyermekek és a serdülők joga az egészséghez A gyermekek és a serdülők egészségfejlesztése, mint stratégia A kórház, mint a gyermekek és a serdülők az egészségfejlesztésének színtere A kórházakban / kórházak által végzett egészségfejlesztés a gyakorlatban Evidencia az egészségfejlesztésben Megközelítések Ökológiai megközelítés: a gyermekek életének szinterei és az egészségfejlesztés Életszakasz megközelítés: életszakaszok és célcsoportok az egészségfejlesztésben A gyermekek és a serdülők egészségfejlesztése során figyelembe veendő alapelvek Köszönetnyilvánítás Irodalom 1

2 Előszó Ezt a kiadványt a WHO egyik szervezetén, az Egészségfejlesztő Kórházak Hálózatán ( Health Promoting Hospitals Network, továbbiakban HPH) belül alakult Egészségfejlesztő Gyermekkórházak (Health Promotion for Children and Adolescents in & by Hospitals, továbbiakban: HPH-CA) Munkacsoportja állította össze. A munkacsoport célja, hogy megoldást találjon a gyermekek és serdülők egészségfejlesztésének speciális kérdéseire, azzal, hogy meghatározza és érthetővé teszi azokat a feladatokat, amelyeket ezen a területen a kórházaknak kell elvégezni. Az egészségügyben dolgozó szakemberek és vezetők felelőssége, hogy az egészségfejlesztést célzó feladatok a kórházakban is megvalósuljanak. Ez az anyag elsősorban a gyermekkórházak, és gyermekosztályok személyzetének szól, de az egészségügy más területein és a szociális szférában dolgozó szakemberek számára is útmutatóul szolgál. Célunk, hogy hozzájáruljunk a kórházon belüli és kívüli egészségfejlesztési tevékenységhez, hogy a gyermekek és a serdülők képesek legyenek saját egészségük kontrolljára és állapotuk javítására. A HPH-CA Munkacsoport egészségfejlesztési elveket és gyakorlati útmutatókat ad az orvosok, önkéntesek, szülők és egészségügyi dolgozók számára, hogy képesek legyenek az éppen felmerülő nehézségek megoldására, ezáltal valósuljon meg a gyakorlatban az egészségfejlesztés koncepciója. Fabrizio Simonelli a HPH-CA Munkacsoport vezetője 1. Bevezetés A gyermek- és serdülőkor az élet különösen érzékeny szakasza. A fiatalok ekkor sajátítják el azokat az életvezetési szokásokat és szerzik meg azokat a megküzdési készségeket, amelyek felnőtt és idősebb korban segítségül szolgálhatnak. A kórházi ápolás lehetőséget nyújthatna az egészségfejlesztésre, azonban sajnos gyakran kedvezőtlen tapasztalatokat nyújt. A kórházak kulcsszerepet játszhatnak a gyermekek és a serdülők egészségfejlesztésében, különösen ott, ahol ez beépül a kórház és a közösség egészségügyi tevékenységébe (1). Az ismeretek növekedése, az elkötelezettség javítása mellett az egészségfejlesztést hatékonyabbá is kell tenni, az alábbi célokat kiemelve: az egészség, mint érték alkalmazkodási és megküzdési készség egészségkultúra a jogok tiszteletben tartása öngondoskodás, a saját egészség megtartása egészséges életmód gyakorlása az emberi erőforrás fejlesztése A WHO HPH Hálózata erőteljesen kiáll a gyermekek és serdülők kórházi egészségfejlesztése érdekében áprilisában külön munkacsoportot hozott létre annak érdekében, hogy a nemzetközi HPH Hálózaton belül vizsgálja ezt a kérdést. 2

3 2. HPH-CA Munkacsoport HPH-CA Munkacsoportja a HPH filozófiáját, legidőszerűbb szakmai irányát és tapasztalatait szeretné kiterjeszteni a gyermekek és serdülők kórházi egészségfejlesztésére. Ezzel elméleti hátteret és szervezeti keretet kíván biztosítani az egészségügyben és a szociális szférában működő szervezetek, szakemberek, intézmények és a döntéshozók számára. A HPH-CA Munkacsoport tagjai áprilisában: Ms Isabelle Aujoulat-Simonazzi Unité d'éducation pour la santé RESO Health Systems Research Ecole de Santé Publique Université catholique de Louvain Brussels BELGIUM Dr Laurence Bentz Nice University Hospital Hôpital de Cimiez Nice Cedex 3 FRANCE Dr Manuel del Castillo Rey Hospital de Sant Joan de Déu Esplugues de Llobregat SPAIN Dr Irmgard Eichler Universitätsklinik für Kinder- und Jugendheilkunde Vienna AUSTRIA Dr Giuliana Filippazzi European Association for Children in Hospitals (EACH) Milano ITALY Ms Cathy Hennebry The Children s University Hospital Temple Street Dublin IRELAND Dr. Kovács Zsuzsanna Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest HUNGARY Mag. Peter Nowak Ludwig Boltzmann Institut für Medizin- und Gesundheitssoziologie WHO-Kooperationszentrum für Gesundheitsförderung in Krankenhaus und Gesundheitswesen Vienna AUSTRIA Mr. James E. Robinson Royal Hospital for Sick Children Lothian University Hospitals NHS Trust Edinburgh - UNITED KINGDOM Dr Lagle Suurorg Tallinn Children s Hospital Tallinn ESTONIA Dr Stella Tsitoura European Society of Social Pediatrics (ESSOP) Athens GREECE Ass. Prof. Dr Hanne Tonnesen WHO Collaborating Centre for Evidence Based Health Promotion in Hospitals Clinical Unit of Health Promotion Bispebjerg Hospital, University of Copenhagen - DENMARK Munkacsoport Központ Dr Fabrizio Simonelli Dr Maria José Caldés Pinilla Dr Katalin Majer Health Promotion Programme A. Meyer University Children s Hospital Florence ITALY 3

4 Fogalmak 3.1. A gyermekek és a serdülők joga az egészséghez Mit értünk egészség alatt? A WHO definíciója szerint az egészség a teljes testi, lelki, szociális jólét állapota és nem csak a betegség hiánya. Az Ottawai Charta (2) ezt a definíciót a következő módon egészítette ki a mindennapi élet forrása és nem az élet célja; pozitív fogalom, mely kiemeli a társadalmi és egyéni erőforrásokat és a fizikai lehetőségeket. Ebben az értelemben, az egészséget úgy kell értelmezni, mint egy társadalmi és egyéni fejlődési folyamatot, melyben az adott egyén képességei kibontakozhatnak. Ez kisgyermekkorban kezdődik és egészen a halálig tart. A Bangkoki Charta (3) koncepciója szerint az egészség az életminőség meghatározója és magába foglalja a szellemi és lelki jólétet is. Az egészségre sok tényező hat: egyéni (életkor, nem, öröklődés, életforma stb.) és általános (társadalmi, gazdasági, környezeti, és kulturális stb.) tényezők (4) Mit értünk azon, hogy gyermekek és serdülők? A gyermekek és serdülők életük és érésük bizonyos fázisában élő emberek. A WHO jelenlegi meghatározása (5) szerint, ez az életszakasz a fogantatástól a betöltött 19 éves korig tart. A WHO Európai stratégia gyermekek és serdülők egészségéért és fejlődéséért vezérelve: A gyermekek a mi mai befektetésünk a jövő társadalmába (6) Mit értünk a gyermekek és a serdülők egészségén? A gyermekek és a serdülők egészsége testi, lelki és szociális jólétet jelent a fogamzás pillanatától egészen a szexuális érettségig (7). Az egészség szélesebb értelmezése kihangsúlyozza a testi, szociális, lelki és szellemi összhang hatását az emberi fejlődésre. Szorosan kapcsolódik a fizikai és kulturális környezethez, társadalmi és gazdasági háttérhez, ezen belül az egészségügyi szolgáltatásokhoz, mint amilyet például a kórházak nyújtanak. Az egészség a fogantatástól a serdülőkorig a társadalmi és gazdasági fejlődés forrása (6) Mit értünk a gyermek jogain? A gyermek jogalany (8): a humanitás vívmánya hogy, a gyermekeknek jogaik vannak, a felnőttek kötelezettsége pedig ezek biztosítása. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye (Convention on the Rights of the Child, továbbiakban CRC) (9) az emberi jogok deklarációjába beiktatta a gyermekjogokat. Az egyezmény a gyermekjogok átfogó keretét adja, ez jelenti a gyermekek jólétének holisztikus megközelítését. 4

5 A CRC filozófiája szerint a gyermekekre tekintettel kell lenni, el kell ismerni, hogy jogaik vannak. A CRC szakít azzal a tradicionális felfogással, miszerint a gyermekek a gondozás és a védelem passzív alanyai. A CRC ragaszkodik ahhoz a szemlélethez, hogy a gyermekek szükségleteit ki kell elégíteni és ez a felnőttek számára kötelezettséget jelent. Az egyezmény szerint minden gyermek, megkülönböztetés nélkül rendelkezik az alapvető jogokkal : Szociális jogok: Jog az optimális túléléshez és fejlődéshez, a lehető legjobb egészséghez, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz, a játékhoz, a családhoz (kivéve, ha az nem felel meg a gyermek érdekének). Gazdasági jogok: Jog a megfelelő fejlődést biztosító életszínvonalhoz, a szociális biztonsághoz, jog a kizsákmányolás elleni védelemre. Kulturális jogok: Jog arra, hogy tiszteletben tartsák nyelvüket, kultúrájukat, vallásukat, bármely hagyományos gyakorlat megtiltása hátrányos lehet a gyermek egészségére. Védelmi jogok: E jog a gyermekek legmagasabb érdekét képviseli, védelmet nyújt a szexuális visszaélés, a fegyveres konfliktusok, a veszélyes szerekkel való visszaélés, a bántalmazás és elhanyagolás ellen. E jog biztosítja, hogy elhanyagolás, kizsákmányolás vagy bántalmazás elszenvedését követően rehabilitáló gondozásban részesüljenek. Polgári és politikai jogok: Jog arra, hogy meghallgassák, és komolyan vegyék őket, hogy hátrányos megkülönböztetés nélkül gyakorolhassák jogaikat. Joguk van arra, hogy szabadon kifejezhessék magukat, hogy magánéletet éljenek, hogy tájékozódhassanak, hogy megőrizhessék. testi és személyes integritásukat. Joguk van arra, hogy erőszak, kegyetlenkedés, embertelenség és megalázás nélkül éljenek. Az összes többi jog alkalmazásánál a következő négy alapelvet kell követni: Jog a diszkrimináció minden fajtájának elkerülésére A gyermek legmagasabb érdekeinek elfogadása Jog az élethez, az optimális túléléshez és a fejlődéshez Jog arra, hogy meghallgassák és korának és érettségének megfelelően komolyan vegyék. A CRC alapfilozófiája a gyermek tisztelete. Elismeri, hogy a gyermekek védelemre szorulnak, de emellett hangsúlyozza, hogy koruknak és érettségüknek megfelelő kompetenciával- részt vegyenek saját jogaik érvényesítésében. A CRC arra ösztönöz, hogy újragondoljuk azt a hagyományt, hogy a gyermek a társadalom passzív tagja, aki a felnőttek védelmére szorul. Ehelyett el kell fogadni, hogy a gyermekek is társadalmi élet jogokkal rendelkező tagjai, akiket meg kell hallgatni és komolyan kell venni. Ez komoly kihívás a gyermekekkel foglalkozó felnőttek - szülők, tanárok, politikusok és döntéshozók, újságírók és egészségügyi szakemberek- számára(10). Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét 1989 novemberében a leggazdagabb USA- és az egyik legszegényebb Szomália- kivételével valamennyi állam ratifikálta. A Gyermekjogi Egyezmény elfogadása 3 alapvető kötelezettség vállalását jelenti: 1. a jogok alkalmazása diszkrimináció nélkül minden gyermekre. 2. az Egyezmény széleskörű ismertetése a gyermekek és a felnőttek körében egyaránt. 3. rendszeres beszámolási kötelezettség az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága előtt. 5

6 Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága támogatja a civil szervezeteket és más szakértő testületeket, hogy ők is adjanak részletes tájékoztatást arról, hogy az adott országban hogyan tartják be gyermekek jogait. A Bizottság összefoglaló megállapításokat ad ki, melyekben ajánlásokat fogalmaz meg a kormányok részére. A kormányok feladata az ebben foglaltaknak megfelelően cselekedni. Sajnos semmiféle szankció nem hozható a gyermekek jogait sértő államok ellen. A gyermekjogok megvalósítása világszerte alapvető változásokat hozna a gyermekek helyzetében, biztosítaná az egészségüket, fejlődésüket és képességeik optimális kibontakoztatását (11) Mit értünk a gyermekek jogai a kórházban alatt? A kórházak és egészségügyi szolgálatok fontos szerepet játszanak abban, hogy elősegítsék és biztosítsák a gyermekjogok tiszteletben tartását. Az egészségügyi szolgálatok kötelessége, hogy tiszteletben tartsák a gyermekjogokat, ahogy az ENSZ Egyezményben szerepel és ezzel nyújtsanak példát a gyermekek életét befolyásoló egyéb intézményeknek. Ehhez az ENSZ alapelvein nyugvó A gyermekek jogai a kórházban charta alkalmazása a legalkalmasabb eszköz. A Gyermekjogi Egyezmény legfontosabb cikkei említik az egészségügyi szolgálatokat és a kórházakat is. Pl.: 5.cikk: A gyermekek jogait a fejlettségüknek megfelelően tiszteletben kell tartani: - Az ellátó kötelezettsége magyarázatot adni a javasolt kezelésről. Ennek során figyelembe kell vennie a gyermek álláspontját és a megfelelő döntéshozatalra való képességét, hogy elfogadja vagy visszautasítja a kezelést. - Szükség van a gyermekkel és a szüleivel való együttműködésre és amennyire lehetséges be kell vonni őket a kezelésre vonatkozó döntésekbe. 12.cikk: A gyermek joga, hogy meghallgassák és komolyan vegyék: - Minden gyermek, aki képes saját álláspontját kifejezésre juttatni, jogosult arra, hogy ezt meg is tegye és minden őt érintő kérdéshez hozzászóljon; - Álláspontjukat érettségüknek és koruknak megfelelően figyelembe kell venni. 16.cikk: Jog a magánéletre és a bizalom tiszteletben tartására. Mit értünk A gyermekek jogai a kórházban chartán? Számos európai országban kezdeményezések indultak, hogy csökkentsék a kórházi kezelés okozta traumákat és azok kártékony hatását a gyermekek érzelmi és pszichológiai fejlődésére ban Leidenben több szervezet küldöttei megfogalmazták a kórházban kezelt és utókezelés alatt álló gyermekek jogainak listáját, és létrehozták a Leideni Charta -t, melyet később EACH Chartának* neveztek (EACH- European Association for Children in Hospital)(12). A charta 10 alapelve sok tekintetben kapcsolódik azokhoz a gyermekjogokhoz, melyeket az ENSZ Egyezmény határozott meg (CRC). A Charta elismeri a gyermekek kortól függően különböző lelki és fejlődésbeli szükségleteit. Később több más chartákat is létrehoztak, melyek helyi igényekre és prioritásokra koncentráltak. 6

7 *Az EACH Charta 1.A gyermeket csak akkor utalják kórházba, ha kezelése otthon illetve egynapos ellátás keretében azonos színvonalon nem oldható meg. 2.A gyermeknek joga van ahhoz, hogy kórházi tartózkodása során szülő vagy szülőt helyettesítő személy állandóan vele legyen. 3. A szülő számára elhelyezést kell ajánlani és ennek igénybevételét támogatni kell. A szülőt anyagilag nem terhelheti a kórházi tartózkodás. Ahhoz, hogy a szülő részt vehessen a gyermek ápolásában, tájékoztatni kell őt az osztály munkarendjéről és támogatni kell aktív részvételét. 4.A gyermeknek és szüleinek egyaránt joguk van a koruknak és felfogóképességüknek megfelelő, érthető tájékoztatáshoz. Mindent meg kell tenni a fizikai és érzelmi fájdalom és stressz csökkentéséért. 5.A gyermeknek és szüleinek joga van megfelelő információk birtokában a kezeléssel kapcsolatos döntésekben részt venni. Minden gyermeket óvni kell a fölösleges kezeléstől és vizsgálatoktól. 6..Gyermekeket azonos fejlettségi szintű kortársaikkal kezeljük együtt, ne fektessük őket felnőtt kórterembe. Ne legyen kor szerint korlátozás a gyermek látogatói között. 7. A gyermekeknek joguk van játszani és koruknak és állapotuknak megfelelően kikapcsolódni és tanulni. A környezetet, a bútorzatot és a felszerelést a koruknak megfelelő igények szerint alakítsuk ki 8. A gyermek kezelését, ápolását végző személyzet rendelkezzen mindazon képzettséggel és képességgel melyek alkalmassá teszik a gyermek fizikai, érzelmi és fejlődési szükségleteinek kielégítésére. 9. A gyermek ellátásánál folyamatosságot kell biztosítani. 10. A gyermekeket tapintattal és megértéssel és privát szférájára való tekintettel kell kezelni A gyermekek és a serdülők egészségfejlesztése, mint stratégia Mit értünk egészségfejlesztés alatt? Az Ottawai Charta szerint az egészségfejlesztés egy folyamat, mely képessé teszi az embereket arra, hogy növeljék és javítsák a saját egészségük feletti kontrollt. Egyéb egészségfejlesztésre vonatkozó definíciók: - Eljárás, mely képesé teszi az embereket arra, hogy kontrollálják az egészségüket meghatározó tényezőket és így képesek legyenek az egészségüket javítani (Nutbeam, 1985); - Tudomány és művészet, amely segíti az embereket, hogy olyan életmódot válasszanak maguknak, mely optimális egészségi állapothoz vezet (O Donell, 1989); - Sokféle tudományos, szakmaközi és módszertani ismeretet kreatív módon alkalmazó, elméleti alapokon nyugvó tevékenység. Olyan társadalmi változásokat indít el, amely hozzájárul az emberi fejlődés céljaihoz (Kickbush, 1997); - A közegészségügy integráns része, amely a fejlődésben lévő társadalom által nyújtott szociális feltételek közepette nemcsak az egészség megtartására, hanem annak fejlesztésére is irányul, hogy virágzó, produktív és méltányos társadalom alakuljon ki (Wittelmark, 2000). Az egészségfejlesztés az egyének képességeit és fejlődőképességét vizsgálja és ezekre épít Mit értünk a gyermekek és serdülők egészségfejlesztésén? A gyermekek és a serdülők egészségfejlesztése sokrétű tevékenység, célja, hogy képessé tegye a fiatalokat saját egészségük feletti kontroll növelésére és tudatosítsa az egészségük és fejlődésük iránti felelősségüket. 7

8 Az Ottawai Charta szerint az egészséget az emberek mindennapi életük során teremtik és élik meg, amikor tanulnak, dolgoznak, játszanak és szeretnek. Ezért a charta felkéri a gyermekkórházakat és gyermekosztályokat is, hogy ne csak a szűken vett gyógykezelést végezzék, hanem foglalkozzanak egészségfejlesztéssel is Mit értünk a serdülők és a gyermekek egészségfejlesztő stratégiáján? Részletes akciótervet kell kidolgozni annak érdekében, hogy a gyermekek és a serdülők képessé váljanak a saját egészségük kontrollálására és javítására. Ezt a tervet tudatosan a körülményekhez kell igazítani és megvalósítását monitorizálni kell mind nemzetközi, mind nemzeti és helyi szinten. A nemzetközi stratégiák kimagasló példája a WHO Európai Stratégiája a gyermekek és serdülők egészségéről ** (6). ** A WHO Európai stratégiája a gyermekek és serdülők egészségéről és fejlődéséről, melyet a WHO Regionális Bizottsága a 2005 szeptemberi ülésen fogadott el. Megfogalmazza, hogy az erkölcsi és jogi kötelezettségünk a gyermekek jogainak védelme és fejlesztése. Egyúttal hangsúlyozza, hogy mindaz a befektetés, amit az élet korai szakaszában teszünk, kihat az egész életre, befolyással van a gazdaság fejlődésére és fenntarthatóságára, esélyt teremt arra, hogy az elkövetkező években egy egészségesebb társadalom jöhessen létre, annak valamennyi társadalmi és szociális előnyével. A stratégia általános céljai: Az európai régión belül képessé kell tenni a gyermekeket és a serdülőket arra, hogy felelősséget érezzenek saját egészségükért és fejlődésükért, hogy csökkentsék az elkerülhető betegségek és halálozás okozta terheket. A stratégia három feladatot jelöl meg: Teremtsék meg a gyermekek és serdülők egészségére és fejlődésére irányuló nemzeti programok és stratégiák bizonyítékon alapuló értékelésének kereteit Propagáljanak multiszektoriális akciókat a gyermekek és serdülők fő egészségi problémáival kapcsolatban az egészségügyi ágazaton kívül az oktatással való együttműködés különösen fontos. Határozzák meg az egészségügyi szektor szerepét az egészségpolitika alakításában és összehangolásában, valamint a gyermekek és serdülők szükségleteit kielégítő szolgáltatások nyújtásában. A stratégiát négy fő alapelv vezérli: életszakasz megközelítés a magzati életkortól az ifjúkorig az esélyegyenlőség kérdése kiemelve a leghátrányosabb helyzetűek szükségleteinek számbavételét ágazatközi együttműködés szükségessége. a közösség, az ifjúság részvétele. A stratégia hét fő prioritást emeli ki: 1. anyák és újszülöttek 2. táplálás 3. fertőző betegségek 4. balesetek és erőszak 5. fizikai környezet 6. a serdülők egészsége 7. pszichoszociális fejlődés és lelki egészség 8

9 3.3. A kórház, mint a gyermekek és a serdülők egészségfejlesztésének színtere Mit értünk azon, hogy egészségfejlesztő kórház? Az egészségfejlesztő kórház nem csupán magas szakmai színvonalú orvosi és nővéri szolgáltatást nyújt, hanem az egészségfejlesztés céljait is felkarolja. Kialakítja az egészségfejlesztés szerkezeti és kulturális kereteit, beleértve a betegek és a személyzet minden tagjának aktív részvételét, az alkalmas környezetet és a közösséggel való együttműködést. (14). A WHO Egészségre Nevelő Kórházak Hálózata (Health Promoting Hospitals Network, továbbiakban: HPH) négy területre összpontosít: javítani a betegek egészségét, javítani a személyzet egészségét, egészségfejlesztő szolgálattá alakítani az intézményt, az egészségfejlesztést kiterjeszteni a kórház környezetére is(15) Mit jelent a kórház közössége? A kórház közössége a kórházban és a kórház ellátási területén élő emberek összessége, akikre a kórház tevékenysége irányul Mit jelent a kórházak gyermekekre és serdülőkre irányuló egészségfejlesztése? A gyermekek és a serdülők egészségfejlesztése a kórházakban, nemcsak a kórházi gondozást jelenti, hanem azt a kórházon belül vagy a kórház által indukált tevékenységet is, amely a gyermekek és serdülők, valamint családjaik életvezetésére irányul. (lásd 1. ábra, 14. old.) Kórházakban / kórházak által végzett egészségfejlesztés a gyakorlatban Mit értünk a serdülők és a gyermekek kórházi egészségfejlesztésének gyakorlati kritériumain? Az elfogadott kritériumok alapján kell az egészségfejlesztést a gyakorlatban megvalósítani: - A WHO Európai Egészségfejlesztési Munkacsoport által kidolgozott irányelvek szerint (16) az egészségfejlesztési tevékenység segítse az egyéni képességek kibontakoztatását, legyen igazságos, holisztikus, építsen a szakmaközi együttműködésre, legyen sokrétű és fenntartható. - Az egészségfejlesztés legjobb gyakorlati modellje az u.n. Interaktív Modell:...amely egyrészt magáévá teszi az egészségfejlesztés értékeit, céljait, etikáját, teóriáját és bizonyítékait, ugyanakkor figyelembe veszi a körülményeket és az adott helyzetben leginkább elérhető célt tűzi ki (17) Mit értünk a gyermekek és a serdülők kórházi egészségfejlesztésének jelenlegi gyakorlatán (current practice)? 9

10 Jelenleg az a jellemző, hogy egy jó ötletet megvalósítanak esetleg rutinszerűen alkalmazzák is, a helyi résztvevők megítélése szerint jó ugyanakkor hiányzik a formális, bizonyítékon alapuló szakmai értékelés Mit értünk a gyermekek és a serdülők kórházi egészségfejlesztésének jó gyakorlatán ( good practice)? A jó gyakorlat az, amely kedvező eredményt hoz a betegek, a személyzet és a szolgálat számára és emellett szakmailag megalapozott. Helyi szinten szakmailag értékelik (legalább a szakemberek), de hiányoznak az összehasonlító adatok más kórházak adataival, kontrollcsoportokkal stb Mit értünk a gyermekek és a serdülők kórházi egészségfejlesztésének legjobb gyakorlatán (best practice)? A legjobb gyakorlat az, amelyet olyan eredmények igazolnak, mely elemzéseken, statisztikai bizonyítékokon alapul, eredménye mérhető és a betegek, a személyzet és a szervezet számára egyaránt optimális. Ahol a szabályszerű értékelés (nem kísérleti vizsgálat) magában foglalja több alkalmazott gyakorlattal történő összehasonlítást is és a résztvevők irányítása tervezett. A leghelyesebb gyakorlatot helyi, nemzeti vagy nemzetközi szinten egyaránt elfogadják, mert minden részletében megfelel az objektív teljesítményértékelés követelményeinek Mit értünk praxis - közösségen (community of practice)? Három féle praxis-közösség létezik: - közös társas vállalkozás, melyben a tagok társulnak, és folyamatosan újra tárgyalják tevékenységüket; - kölcsönös együttműködéssel működik, ami a tagokat egy egységes közösségé alakítja. - a közösség a tagok által kifejlesztett ötleteket megosztja (napi rutin, fogékonyság, eredmény, szókincs, stílus stb.) (18). A praxis-közösség az azonos érdeklődésű emberek között biztosítja az információ, az ismeretek és a tapasztalatok cseréjét Mit értünk on-line praxis-közösségen? Ez olyan praxis-közösséget jelent, amely információs rendszerek segítségével működik (amely egyben megoldja az adattárolást és feldolgozást és információkat is közöl). Az on-line praxis-közösség a kommunikáció lehetősége mellett kiterjed a szakmailag értékelt adatok cseréjére, a tapasztalatok összehasonlítására és közös akciók megvalósítására. Ebben az értelemben közösség tagjainak meg kell érteni azokat a folyamatokat amelyek meghatározzák az egyes tagok a döntéseit és meg kell osztani mindazt a tudást, amellyel az egyes tagok rendelkeznek (19) Mit értünk a HPH-CA on-line praxis-közösségén? A HPH-CA (Health Promoting Hospitals for Children and Adolescens) on-line praxisközössége a HPH (Health Promoting Hospitals Network) részeként, a gyermekek és serdülők 10

11 kórházi egészségfejlesztésének kérdéseihez kapcsolódó ismeretek és a gyakorlatok összehasonlítását és megosztását végzi 3.5. Evidencia az egészségfejlesztésben Mit értünk evidencia alatt? Az evidencia-alapú (evidence-based) változtatás koncepciója több különböző tudományos paradigmán*** alapszik. Evidencia az, ami egy másik dolgot nyilvánvalóvá tesz. (McQueen 2000). Olyan információ, amit a döntéshozatalnál felhasználunk (B. Kahan,.M. Goostadt 2002). Az evidencia a kutatások során nyert és máshonnan szerzett ismeretek, melyek a döntéshozatal alapjául szolgálnak a közegészségügyben és az egészségügyi gondozásban (WHO Regional Office for Europe, Handbook for evidence-based working and case study writing, Copenhagen, 2005). Az evidencia-alapú kifejezés szerint ez egy munkamódszer, melyben a szakemberek széles körben elfogadott konszenzussal olyan kritériumokat használnak a beavatkozások értékelésében, hogy az eredmények hitelt érdemlőek és igazolhatók (Nutbeam, 1999). Az evidencia-alapú medicina ( evidence based medicine - EBM) az, ha az adott beteg gondozásával kapcsolatos döntések során az aktuálisan legjobbnak tartott ismereteket lelkiismeretesen és megfontoltan használják. Az evidencia-alapú orvoslás a gyakorlatban integrálja a személyes klinikai tapasztalatokat a tudományos vizsgálatokból szerzett szakmai ismeretekkel (Sackett és mtsai, 1997). Az evidencia-alapú gyakorlat (evidence based practice - EBP) egy munkafolyamat, amely azzal kezdődik, hogy a klinikus felteszi a kérdést, hogy mi a legjobb megoldás, majd értékeli a bizonyítékokat, végül döntést hoz, hogy az adott esetben alkalmazható e. A legjobb megoldás alkalmazásakor a klinikusnak figyelembe kell vennie saját tapasztalatait és a beteg egyéni adottságait és szükségleteit. A munkafolyamat végén klinikusnak értékelnie kell a gondozás hatékonyságát. A cél az eredmények folyamatos javítása. (De Palma, 2000) *** A XXI. század tudományának fogalmai szerint az evidencia koncepciójának kétféle értelmezése van: - A Descartes-féle koncepció, melyet Galilei és Newton is osztott, a mérhető és mennyiségileg meghatározható jelenségek tanulmányozására irányul. Ez a paradigma a tudományos ismeretek bizonyosságán alapszik. - Az új paradigma szerint a tudományos teória és koncepció behatárolt és nem elég kifinomult. A tudomány sem mindig szolgáltat tökéletes és pontos értelmezést, sokszor csak hozzávetőleges ismeretet nyújt. Azonban megvalósíthatósága miatt önbizalmat és erőt ad és nem okoz frusztrációt (20). A hozzávetőleges ismeretek feljogosítanak az evidencia-alapú koncepció használatára, még az olyan bonyolult területen is, mint az egészségfejlesztés. 11

12 Mit értünk az egészségfejlesztés evidenciáján? A WHO 1998-as közgyűlése szorgalmazta, hogy minden tagállam tegye magáévá az egészségfejlesztés evidencia alapú megközelítését, bár nem egyértelmű, hogy ez mit is jelent. Az evidencia a koncepciója tudományokhoz kapcsolható, az egészségfejlesztés pedig természetéből adódóan multidiszciplináris. A vita még mindig nyitva áll: mi az evidencia az egészségfejlesztésben? A legtöbb szaktekintély ezen a területen szükségesnek tartja a fogalom definícióját és használatát. David V. McQueen rámutat arra, hogy az egészségfejlesztés sokféle megközelítést és észlelést használ. Az evidencia lehet rendszeres, sokszor hosszú időn keresztül tartó megfigyelés eredménye. A közegészségügyben elterjedt az adatokhoz köthető evidencia. Sok standardot használnak az egészségfejlesztés gyakorlati kivitelezésében. Az új évszázad kihívása, hogy az egészségfejlesztés evidencia alapú érékeléséhez magas színvonalú, széles körben elismert és elfogadott standardokat fejlesszünk ki.(21). Más szerzők szerint az evidencia alapú egészségfejlesztés egy szisztematikusan megújuló munkamódszer, mely folyamatosan értékeli a kutatási eredményeket és ezek alkalmazásával teszi lehetővé a gyakorlati döntéseket. Az evidencia-alapú egészségfejlesztés gyakorlatá - ban a jó gyakorlat teóriáját és alapelveit is alkalmazni kell.(22) A WHO Európai Egészségfejlesztési Munkacsoportjának javaslatai szerint az evidencia az egészségfejlesztésben : - egy kialakuló terület; - az egészségfejlesztés gyakorlatában jelentős szerepe lehet; - nincs elegendő hatékony kezdeményezés; - sokféle megközelítés és modell jellemzi; - minőségi és mennyiségi módszertani feladatokat ad; - a társadalomtudományok módszereit is alkalmazza; - tervezési modelleken alapszik; - megkívánja az elképzelések hatékonyságát; - az értékelést végzőknek és a kutatóknak sok teendőt ad. Az evidenciák a következőképp kategorizálhatók: 1. a) kontrollált randomizált próbák meta-analízise; 1. b) legalább egy randomizált kontrollvizsgálat; 2. a) legalább egy kontrollált tanulmány; randomizálás nélkül 2. b) legalább egy kvázi-kísérleti tanulmány; 3. leíró tanulmány, pl.: összehasonlító, korrelációs vagy esetkontroll tanulmányok; 4. szakértő bizottságok beszámolója, véleménye vagy egy szaktekintély klinikai tapasztalata, esetleg a kettő együtt. Az egészségfejlesztés lehetőleg magas szintű evidenciákon alapuljon, pl. 1. a), 1. b) vagy a 2. a) szint. Ennél gyengébb evidenciák is használhatók a kórházi egészségfejlesztés jó klinikai gyakorlatának leírására, de amennyiben az 1. a) - 2. a) közötti kategóriák hiányoznak, megfontolandó új evidencia felállításának szükségessége (23). 12

13 Mit értünk a gyermekek és serülők kórházi egészségfejlesztésének evidenciáján? Az előbbiek tükrében javasoljuk, hogy a gyermekek és serülők kórházi egészségfejlesztésének evidenciájá -t interdiszciplináris megközelítésben értelmezzük: 4. Megközelítések - arra irányul, hogy motiválja és képessé tegye a gyermekeket és a serdülőket a saját egészségi állapotuk kontrolljában és annak javításában ; - bevonja a fiatal betegeket, rokonaikat és a közösséget a felvilágosításba; - együttműködést fejleszt a helyi egészségügyi szolgálattal (pl.: alapellátás), más helyi intézményekkel (iskolák és más oktatási intézmények, gyermekjóléti szolgálatok) valamint civil szervezetekkel ; - partnerségi és egyéb részvételi módszereket alkalmaz; - bemutatja, hogy a az alkalmazott akciók hatékonyságát hogyan lehet mérhetővé tenni. Ökológiai megközelítés: a gyermekek életének színterei és az egészségfejlesztés Az emberiség fejlődésének Bronfenbrenner-féle ökológiai modellje szerint (24), a gyermekre ható környezet négy szinten definiálható: - a mikro-szisztéma az ember életének közvetlen fizikai környezete, ahol él, ahol tevékenykedik; - a mezo-szisztéma a gyermek mikro-szisztémája és a tágabb környezet közötti kapcsolaton alapszik, tehát az otthon és az óvoda, a szomszédok, az iskola, a szülőváros, stb. kapcsolatán; - az exo-szisztéma mindazok a körülmények, melyek befolyásolják a gyermek életminőségét: a szülők munkahelye, az iskolai időbeosztás, a várostervezés stb.; - a makro-szisztéma a szociális, kulturális, intézményi, valamint a távolabbi fizikai és klimatikus környezet, mely magába foglalja az mikro-, mezo- és az exo-rendszereket. 13

14 Figure 1 Ecological approach of children s life settings Micro-system: Family in a health promotion perspective Maternal womb Newborn/ Child / Adolescent Micro-system: School Micro-system: Hospital Meso-system: LIVED COMMUNITY Eso-system: EXTERNAL COMMUNITY Macro-system: SOCIETY, PHYSICAL ENVIRONMENT Micro-system: Others Health promotion for children IN hospital Az egészségfejlesztés gazdasági megközelítését (25) jól illusztrálja az 1. ábra Anyaméh - újszülött - mikro-szisztéma: család - mezo-szisztéma: -környezet - exo- és makro-szisztéma: - gyermek iskola külső serdülő- kórház környezet egyéb társadalom A gyermekek egészségfejlesztése a kórházban: anyaméh - mikro-szisztéma. A gyermekek egészségfejlesztése a kórházak részvételével: anyaméh - mikro-, mezo-, exo- és makro-szisztéma. Ha gyermek megbetegszik, akkor fő mikro-szisztémája a kórházi környezet, amely ekkor az egészségfejlesztés szempontjából is fontos szerepet kap. A kórházi ellátás lehet egy olyan epizód, melyet a gyermek pszichológiai következményekkel járó traumatikus élményként él meg, de lehet jótékony hatása is. Megéri a fáradságot, hogy kihasználjuk az alkalmat, a gyermek egész életére kiható tanulási és fejlődési folyamat elindítására Életszakasz megközelítés Health promotion for children BY hospital Az életszakasz megközelítés szerint a tevékenység egyrészt érinti a gyermekek pillanatnyi jólétét, de hatással van egészségükre és fejlődésükre a későbbi évek során is (5). Szoros a kapcsolat az élet első évtizedei - a korai gyermekkor, a gyermekkor, a serdülőkor - és a felnőttkor között. Ezért ezt az életszakaszt az egészségfejlesztés szempontjából fontos célcsoportnak kell tekinteni. Figyelembe kell venni a testi és pszichoszociális fejlődést, különösképpen a kognitív fejlődés Piaget-féle teóriáját, a WHO, a gyermekek és serdülők egészségére, valamint fejlődésére vonatkozó európai stratégiáját, az egészségfejlesztésben nyert kórházi tapasztalatokat ahhoz, hogy meghatározzuk a HPH-CA tevékenységének célcsoportjait. Ezek a következők: A) leendő szülők B) a kórházban ápolt gyermekek és serdülők szülei C) akut betegséggel kórházi kezelésre szoruló beteg gyermek D) akut betegséggel kórházi kezelésre szoruló beteg serdülő E) krónikus vagy súlyos betegséggel kórházi kezelésre szoruló beteg gyermek F) krónikus vagy súlyos betegséggel kórházi kezelésre szoruló beteg serdülő G) gyermekek, mint kórházi látogatók H) kórházi személyzet I) kórházzal kapcsolatban álló lakosság 14

15 A 2. ábra a kórházak egészségfejlesztési tevékenységének célcsoportjait mutatja életszakaszok szerint. F igure 2 T he s nail : life s tages and target-groups for health prom otion in & by hos pitals Main target-groups IN hospitals - parents of hos pitalis ed children - hos pitalis ed c hildren - children as vis itors - hos pital s taff Main target-groups BY hospitals P eers groups Adolesc ents T eac hers As s oc iations C ommunity and Mas s media Childhood 2^ Infancy Adolescence BIRTH F uture parents 1^ Iinfancy 0-2 Pregnancy DEATH > 65 Old age L ifecours e approac h Adult age Fő célcsoportok a kórházon belül: beteg gyermekek szülei ápolt gyermekek gyermekek, mint látogatók kórházi személyzet Fő célcsoportok a kórház környezetében: kortárs csoportok és szervezetek tanárok társadalom média 5. A gyermekek és a serdülők egészségfejlesztése során figyelembe veendő alapelvek Három alapelv különösen kiemelendő: - Sérülékenység: a gyermekek nagyon érzékenyek a stresszes helyzetekre, különösen, ha megszokott környezetüktől elszakítják őket, pl. kórházi kezelésre szorulnak. Ha gyermek, ebben a helyzetben, nem részesül megfelelő védelemben, akkor testi, lelki és szociális regresszió tüneteit mutathatja. Ha a kórházi kezelés elkerülhetetlen, akkor figyelembe kell venni a gyermek sérülékenységét. Az egészségfejlesztés képesé teszi a gyermekeket és a serdülőket arra, hogy megbirkózzanak a sebezhetőségükből adódó problémákkal és mozgósítja felépülési kapacitásukat még stressz és fájdalom esetén is. - Empátia: a szülők és a család bevonása a kórház egészségfejlesztési tevékenységébe alapvető jelentőségű a gyermek gyógyulása szempontjából. Abban a kapcsolati háromszögben, amely beteg gyermek, a szülő és a személyzet között létrejön, különös szerepet játszanak az érzések és az emóciók. A kölcsönös bizalom, a pozitív kapcsolat kiemelkedően fontos a beteg gyermek jóléte szempontjából. 15

16 Hatékony egészségfejlesztés csak akkor valósulhat meg, ha az érintettek között bizalmas kapcsolat van. - Igazodás a gyermek fejlettségéhez: Az életszakasz megközelítés szerint gyermek egészségfejlesztését a gyermek fejlettségi szintjéhez kell igazítani. Az élet korai szakaszában nyújtott beavatkozások kihatnak az egész élettartamra. Az egészségfejlesztést érintő beavatkozások csak akkor hatékonyak, ha figyelembe vesszük a gyermek / serdülő értelmi fejlődésének szintjét. A Piaget-féle szemlélet (26) szerint, a gyermek minden egyes fejlődési fokozatra jellemző kognitív készségekkel rendelkezik, amely kihat a betegséggel és az egészséggel kapcsolatos kérdések megértésére is. A Piaget-féle koncepciót felhasználva Clarke és Harrison (27) a gyermekek igényeinek figyelembevételére következő ajánlást tette a kórházi személyzet számára: Szenzomotoros vagy érzékszervi mozgásos fázis (kb. 0-2 év): a gyermeki lét középpontjában a szülők állnak, akik a biztonságot és a védelmet testesítik meg. A gyermeket betegsége ideje alatt nem szabad a szülőtől elválasztani. A szülők megfelelő előkészítése ugyanakkor nélkülözhetetlen ahhoz, hogy szorongásukat ne vigyék át a gyermekre. Művelet előtti fázis (kb.: 2-7 év): az egyik legfontosabb átmeneti időszak az egocentrikus létből a tudatos szociális magatartás irányába, amikor már kialakul az a képesség, hogy mások álláspontját is figyelemre méltassuk. A magyarázatnak ebben az időszakban egyszerűnek és őszintének kell lennie. - A prekonceptuális fázis (2-4 éves kor közötti időszak): A gyermekek érzékelik, hogy valami nincs rendben, de szavakkal még nem csak más módon tudják magukat kifejezni és erre bíztatni kell őket. A tájékoztatás történhet játékkal, bábokkal, babákkal vagy és képekkel. A gyermeket a stresszes eseményről az utolsó pillanatban kell tájékoztatni, mert a túl hosszú idő növeli a felesleges szorongást. - Az intuitív fázis során (hozzávetőleg 4-7 éves kor között) a gyermekek gondolatvilága mágikus elemeket hordoz. A gyermekek bűntudatot és felelősséget érezhetnek, azt hihetik, hogy saját cselekedetük okozta a betegséget. A gyermekeket bíztatni kell, hogy kérdezzenek és számoljanak be érzéseikről akár verbális, akár non-verbális úton, például rajzzal, szerepjátékkal. Hagyjunk erre elegendő időt, így kifejezhetik érzéseiket és esetleg téves elképzeléseiket. Mindent meg kell magyarázni, amit a gyermekek hallanak, látnak és szagolnak, és ha orvosi eszköz használatára kerül sor, hangsúlyozni kell annak pozitív hatását, és azt, hogy ez segít. A stresszt okozó kezelések előkészületeire szánjunk néhány órát, vagy napot. Konkrét műveletek fázisa (hozzávetőleg 7-12 év): ez a logikus gondolkodás kezdete. A gyerekek képesek figyelni, de vonakodnak kérdésfeltevéstől. 16

17 Lehet, hogy úgy tesznek, mintha értenék a magyarázatot, hogy felnőttnek tűnjenek, de elképzelhető, hogy időre van szükségük ahhoz. Lehet, hogy az orvosi felszerelés működésének elmagyarázása is segít, mivel élvezik a tudományos ismereteket. A tájékoztatásához lehet modelleket, képeket, egyszerű diagrammokat használni. Az előkészítést beavatkozás előtt egy vagy néhány nappal korábban tegyük meg, hogy a gyermek lelkileg felkészüljön rá és érezze, hogy ura a helyzetének. Formális műveletek fázisa (kb. 12 éves kor felett): A serdülő képes elvontan gondolkozni. Képes arra, hogy felfogja a valós helyzetet és a betegség kimenetelét. Ahogy a beteg kora és tapasztalata nő, úgy növekszik szorongása és veszélyérzete és ennek megfelelően alakítja ki a legmegfelelőbb megküzdési stratégiát. A tájékoztatásnak kellő érzékenységgel kell megtörténnie, mert a serdülő nem csupán arra reagál, amit közölnek vele, hanem arra is, ahogyan a közlés történik. Ezért szükség van arra, hogy finoman tájékozódjunk arról, hogy mit tud és mit nem, mivel különösen érzékeny arra, hogy más mit gondol róla. A korai előkészítés nélkülözhetetlen, hogy legyen ideje a megküzdési stratégia kialakítására. A serdülőnek szüksége van egy kis magányra is, tartsuk tiszteletben azt az igényt, hogy szüleitől független lehessen. 5. Köszönetnyilvánítás Ez a kiadvány a következők ötleteinek és együttműködésének köszönhetően készülhetett el: - Mila Garcia Barbero (WHO European Office, Country Policies, Systems & Services, Division of Country Support) - Oliver Gröne (WHO European Office, Country Policies, Systems & Services, Division of Country Support) - Jürgen Pelikan (Director, L. Boltzmann Institute, Vienna, Austria) - Paolo Morello Marchese (General Director, A. Meyer University Children s Hospital, Florence, Italy and Co-ordinator of the Health Promoting Hospitals Network of Tuscany, Italy) - Ann O Riordan (Director, Irish Health Promoting Hospitals Network) - Éva Mramurácz ( Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, Hungary) - Nuria Serralonga Tintore (Hospital de Sant Joan de Déu, Barcelona, Spain) - Tiiu Harm (Co-ordinator, Estonian HPH Network) Különös köszönet illeti Cathy Hennebry-t (Children s University Hospital, Temple Street, Dublin, Ireland) és James E. Robinsont (Royal Hospital for Sick Children, Lothian University Hospitals, Edinburgh, UK) azért, hogy az angol szerkesztés elkészülhetett. 17

18 7. Irodalom (1) Aujoulat I., F. Simonelli, Deccache A.: Health promotion needs of children and adolescents in hospitals: A review. Patient Education and Counseling.2006; Vol 61(1): (2) Ottawa Charter for Health Promotion, Geneva, World health Organisation, 1986 (3) Bangkok Charter for Health Promotion in a Globalized World, Geneva, World Health Organisation, 2005 (4) Whitehead M.: The concept and principles of equity and health WHO Regional Office for Europe, 1990 (5) Strategic Directions for Improving the health and development of Children and Adolescents WHO Department of Child and Adolescent Health and Development (CAH), - Geneva - ISBN (NML classification: WA 320) (6) WHO European strategy for child and adolescent health and development, Copenhagen 2005 (EUR/RCSS/6), Document/RCSS/educ06.pdf (7) Belli P., Appaix O.: The Economic Benefits of investing in Child Health, Health Nutrition and Population, World Bank, May 2003 (8) Committee on the Rights of the Child General comment No. 7(2005) Implementing child rights in early childhood, Geneva, September 2005 (9) Convention on the Rights of the Child. UN GA Res 44/25. Available at: Accessed November 4, 2002 (10) Spencer, Nick. Social, Economic and Political Determinants of Child Health. Pediatrics 2003; 112: (11) Goldhagen, Jeffrey. Children s Rights and the United Nations Convention on the Rights of the Child. Pediatrics 2003; 112: (12) EACH Charter, European Association for Children in Hospitals - Leiden, 1988 (13) Antonovsky A., Unravelling the mistery of health. How people manage stress and stay well. San Francisco, Jossey Bass, 1987) (14) Garcia Barbero M., Evolution of health care systems. In: Pelikan JM, Krajic K, Lobnig H (ed.), Feasibility, effectiveness, quality and sustainability of health promoting hospital projects. Gamburg, G. Conrad Health Promotion Publications, 1998,: (15) Gröne O, Health promotion in hospitals From principles to implementation. In: Gröne O., Garcia Barbero M., Health promotion in hospitals: Evidence and quality management, World Health Organisation European Office, Copenhagen, 2005,: 3 (16) Rootman, Irving; Goodstadt, Michael; Hyndman, Brian; McQueen, David V.; Potvin, Louise; Springett, Jane; Ziglio, Erio (Hg.)(2001): Evaluation in health promotion: principles and perspectives. Copenhagen: WHO. (WHO Regional Publications. European Series; No. 92,: 4-5 (17) Goodstadt M., Kahan B. (2001): The Interactive Domain Model of Best Practices in Health Promotion: Developing and Implementing a Best Practices Approach to Health Promotion, Health Promotion Practice, Vol. 2, No. 1,: (18) Wenger E.: Communities of Practice. Learning as a social system, Systems Thinker, 1998 (19) Sharrat M., Usoro A.: Understanding Knowledge-Sharing in Online Communities of Practice. Electronic Journal on Knowledge Management, Vol. 1, 2, S (2003) (20) Capra F.: The Web of life Anchor book, New York, 1996 (21) McQueen D. V.: Strengthening the evidence base for Health Promotion, 2000 (22) Rimer B.K., Glanz K., Rasnabd G.: Searching for Evidence about Health Education and Health Behaviour Interventions, 2001, cited by Wong M. L.: Evidencebased Health Promotion: applying it in practice,

19 (23) Tønnesen H, Fluheholm AM, Jørgensen SJ, Evidence for health promotion in hospitals, in Gröne O., Garcia Barbero M., Health promotion in hospitals: Evidence and quality management, World Health Organisation European Office, Copenhagen, 2005,: 22-23) (24) Bronfenbrenner U. The ecology of human development: Experiments by nature and design, 1979 (25) Simonelli F., Caldés MJ., Majer K.: Bambini e promozione della salute: una rappresentazione secondo il modello ecologico, Educazione sanitaria e promozione della salute, vol.29, 2004 (26) Piaget J.: La naissance de l intelligence chez l enfant International University press, New York, 1936 (27) Clarke C, Harrison D.: The needs of children visiting on adult intensive care units: a review of the literature and recommendations for practice. Journal of Advanced Nursing. 2001, Vol. 34(1),:

Minta a jó gyakorlat leírására

Minta a jó gyakorlat leírására Kórházi egészségfejlesztés a gyermekek és serdülők számára Health Promotion for Children and Adolescents in & by Hospitals (HPH-CA) Minta a jó gyakorlat leírására Szerkesztette: Peter Nowak, Hermann Schmied

Részletesebben

ORSZÁGOS GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

ORSZÁGOS GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET ORSZÁGOS GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET H- Budapest, Diószegi út. Telefon: 0 5 50 Fax: 0 09 7 Postacím: 59 OGYEI Bp. Pf.: 78 Web: www.ogyei.hu E-mail: titkarsag@ogyei.hu Gyermekjogi kérdőívek eredményei A

Részletesebben

A kórházban ápolt gyermekek jogainak ismerete és tisztelete

A kórházban ápolt gyermekek jogainak ismerete és tisztelete Kórházi egészségfejlesztés a gyermekek és a serdülők számára Javaslatok a kórházi gyermekjogokhoz Health Promotion for Children and Adolescents in & by Hospitals (HPH-CA) Recommendations on Children s

Részletesebben

Gyermekjogok, gyermekbántalmaz. ntalmazás. Dr. Kovács Zsuzsanna

Gyermekjogok, gyermekbántalmaz. ntalmazás. Dr. Kovács Zsuzsanna Gyermekjogok, gyermekbántalmaz ntalmazás Dr. Kovács Zsuzsanna Gyermekjogok - jogszabályok Egyezmény a gyermek jogairól l az ENSZ KözgyK zgyűlés 44/25 határozata New York 1989. november 20. 1991.évi LXIV.

Részletesebben

AXX. sz. második felétõl elõtérbe került az emberi jogok,

AXX. sz. második felétõl elõtérbe került az emberi jogok, KÓRHÁZSZERVEZÉS GYERMEKGYÓGYÁSZAT 2007; 58. ÉVFOLYAM 6. SZÁM A gyermek jogai a kórházban Országos felmérés 2006 Kovács Zsuzsanna dr., Árki Ildikó dr., Mramurácz Éva dr. Országos Gyermekegészségügyi Intézet,

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Irodalomjegyzék. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (angolul) elérhető: http://www.un.org/en/documents/udhr/ a letöltés napja: {2009.11.30.

Irodalomjegyzék. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (angolul) elérhető: http://www.un.org/en/documents/udhr/ a letöltés napja: {2009.11.30. Irodalomjegyzék ENSZ (hivatalos) dokumentumok Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (angolul) elérhető: http://www.un.org/en/documents/udhr/ a letöltés napja: {2009.11.30.} Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya

Részletesebben

Miért akarnak otthon szülni a várandósok?

Miért akarnak otthon szülni a várandósok? Hol szüljünk a XXI. században: Kórházban, Születésházban, Otthon? Interdiszciplináris fórum Budapest, 2011. január 28. Miért akarnak otthon szülni a várandósok? Szebik Imre Orvosok a Szabad és Biztonságos

Részletesebben

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság tagja Budapest, 2012. December 11. Sokféle megközelítési

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

INTERPROFESSZIONÁLIS IDŐSGONDOZÁS. dr Egervári Ágnes

INTERPROFESSZIONÁLIS IDŐSGONDOZÁS. dr Egervári Ágnes INTERPROFESSZIONÁLIS IDŐSGONDOZÁS dr Egervári Ágnes témák Mire megvénülünk.háttér: számok A feladat - geriátria és LTC Ki? Hogyan? Miből? Interprofesszionalitás Kik a team tagjai? Hogyan mérhető a minőség?

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-3 MÓDSZERTANI IRÁNYELVEK

- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-3 MÓDSZERTANI IRÁNYELVEK EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG Alapvető Jogok és Állampolgárság Program - ARECHIVIC PROJEKT Az emberkereskedelem gyermekáldozatainak megsegítése és reintegrációja: a forrás és célországok leginkább bevált

Részletesebben

Európában számos olyan kezdeményezés létezik, mely a mentális problémákkal küzdők kutatástervezésbe és kivitelezésbe való bevonódását célozza.

Európában számos olyan kezdeményezés létezik, mely a mentális problémákkal küzdők kutatástervezésbe és kivitelezésbe való bevonódását célozza. A mentális egészség kutatásának jelentősége A mentális betegségek egyaránt hatalmas terhet rónak a páciensekre, családjaikra és a társadalomra is. Egy adott évben minden harmadik európai polgár közül legalább

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

RURENER. Energia-semlegességet célzó kis vidéki közösségek hálózata www.rurener.eu info@rurener.eu

RURENER. Energia-semlegességet célzó kis vidéki közösségek hálózata www.rurener.eu info@rurener.eu RURENER Energia-semlegességet célzó kis vidéki közösségek hálózata www.rurener.eu info@rurener.eu A jelen kiadvány tartalmáért a felelősség kizárólag a szerzőket terheli. Nem feltétlenül tükrözi az Európai

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Szülő támogató programok Európában. Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23.

Szülő támogató programok Európában. Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23. Szülő támogató programok Európában Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23. A szülőség támogatása A szüleinket és a nagyszüleinket nem okolhatjuk azért, hogy félreérthető

Részletesebben

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja Az Equity Action projekt bemutatása A rendezvény célja Taller Ágnes dr. Koós Tamás 2013. február 14. This work is part of EQUITY ACTION which has received funding from the European Union, in the framework

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak,

Részletesebben

Gyermekjogok a kórházban

Gyermekjogok a kórházban Gyermekjogok a kórházban Egészségfejlesztő Kórházak és Egészségügyi Szolgálatok Gyermek és Serdülő Munkacsoport kezdeményezése Önértékelő modell és munkaanyag Beszámoló az első nemzetközi vizsgálat eredményeiről

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

A WHO HRH támogató tevékenysége és prioritásai A WHO és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közötti együttműködés

A WHO HRH támogató tevékenysége és prioritásai A WHO és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közötti együttműködés A WHO HRH támogató tevékenysége és prioritásai A WHO és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közötti együttműködés WHO ~ HRH Millenium Development Goals (Achieving the health related

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt Kapcsolat a Programmal II. cél: Gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Belvárosi Tanoda Alapítvány http://www.youthopportunity.eu/kim/index.htm Fiatalok Tematikus Hálózat (Támogatta: az EQUAL) 2009. május

Részletesebben

1. sz. melléklet: Az iskolai egészségfejlesztés fogalmai

1. sz. melléklet: Az iskolai egészségfejlesztés fogalmai 1. sz. melléklet: Az iskolai egészségfejlesztés fogalmai Fogalom Befolyásoló (Determinant) tényező Meghatározás Mindazok a biológiai, fizikai, társadalmi, kulturális és magatartásbeli tényezők, amelyek

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig. Földesi Erzsébet. MEOSZ, alelnök EDF, alelnök

A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig. Földesi Erzsébet. MEOSZ, alelnök EDF, alelnök A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig Földesi Erzsébet MEOSZ, alelnök EDF, alelnök Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) számokban

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action of Mental Health and Well-being Munkacsomagok: Depression,

Részletesebben

A személyes siker tényezői az amerkai vállalati kultúrában az NI példája alapján

A személyes siker tényezői az amerkai vállalati kultúrában az NI példája alapján A személyes siker tényezői az amerkai vállalati kultúrában az NI példája alapján Pajor Ferenc National Instruments Hungary Értelmezés. A számítástechnikai vállalatok, egységek, osztályok sikeres működése

Részletesebben

Gondozási tevékenységek az irányelveknek megfelelően: alapés emelt szintű gyógyszerészi gondozás

Gondozási tevékenységek az irányelveknek megfelelően: alapés emelt szintű gyógyszerészi gondozás Gondozási tevékenységek az irányelveknek megfelelően: alapés emelt szintű gyógyszerészi gondozás Vida Róbert György Pécsi Tudományegyetem, Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár Gyógyszerészet,

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ EGYETEMEK - NEMZETKÖZI ÁTTEKINTÉS

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ EGYETEMEK - NEMZETKÖZI ÁTTEKINTÉS TÁMOP-6.1.1-12/1-2013-0001 - Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ EGYETEMEK - NEMZETKÖZI ÁTTEKINTÉS TÁMOP-6.1.1-12/1 Felsőoktatási alprojekt Budapest 2014. október Készült

Részletesebben

ORSZÁGOS GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

ORSZÁGOS GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET ORSZÁGOS GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET H-1113 Budapest, Diószegi út 64. Telefon: 061 365 1540 Fax: 061 09 3337 Postacím: 1519 OGYEI Bp. Pf.: 478 Web: www.ogyei.hu E-mail: titkarsag@ogyei.hu Gyermekjogi kérdőívek

Részletesebben

I./1. fejezet: Orvosi alapkompetenciák

I./1. fejezet: Orvosi alapkompetenciák I./1. fejezet: Orvosi alapkompetenciák A fejezet célja, hogy világossá váljon a diákok számára, hogy az egyes orvosi kompetenciák milyen kapcsolatban állnak a pszichoterápiás beavatkozásokkal. Kompetencia

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

Prevenciós adatgyűjtés az Európai Unióban. Nyírády Adrienn Prevenciós programok tervezése és értékelése c. konferencia, 2013. március 19.

Prevenciós adatgyűjtés az Európai Unióban. Nyírády Adrienn Prevenciós programok tervezése és értékelése c. konferencia, 2013. március 19. Prevenciós adatgyűjtés az Európai Unióban Nyírády Adrienn Prevenciós programok tervezése és értékelése c. konferencia, 2013. március 19. A Központ European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén Diagnosztikus mérések fejlesztése (TÁMOP 3.1.9/08/01) Oktatáselméleti

Részletesebben

Az első 1000 nap táplálási és gondozási szempontjai a bio-pszicho-szociális modell alapján

Az első 1000 nap táplálási és gondozási szempontjai a bio-pszicho-szociális modell alapján Az első 1000 nap táplálási és gondozási szempontjai a bio-pszicho-szociális modell alapján Dr. Scheuring Noémi Heim Pál Gyermekkórház, Budapest Kávészünet-17 Házi Gyermekorvosok Egyesülete XVII. Tudományos

Részletesebben

Marie-Pascale BALCON. Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések. EACEA/Eurydice. ADD PHOTO HRE and replace this box

Marie-Pascale BALCON. Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések. EACEA/Eurydice. ADD PHOTO HRE and replace this box Marie-Pascale BALCON ADD PHOTO HRE and replace this box Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések EACEA/ A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában Budapest/HU, 2015. június 4. Az hálózat

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

A KERET Koalíció tevékenységei 2010-2012-ben: áttekintés ----------------------------------------

A KERET Koalíció tevékenységei 2010-2012-ben: áttekintés ---------------------------------------- A KERET Koalíció tevékenységei 2010-2012-ben: áttekintés ---------------------------------------- Gárdos Tódor (Amnesty International Magyarország) és Sáfrány Réka (MONA Alapítvány) Segítségnyújtás a szexuális

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Hospice kultúra & palliatív ellátás az idős- és ápolási otthonokban

Hospice kultúra & palliatív ellátás az idős- és ápolási otthonokban Hospice kultúra & palliatív ellátás az idős- és ápolási otthonokban Projektcél Hospice- és palliatív kultúra meghonosítása az intézményekben Etikai dilemmák kezelése A fájdalom holisztikus megközelítése,

Részletesebben

PROTOKOLL ÉS ÚTMUTATÓ

PROTOKOLL ÉS ÚTMUTATÓ A MAGAS VÉRNYOMÁS GYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁSÁNAK MODELLJE PROTOKOLL ÉS ÚTMUTATÓ A megvalósíthatósági vizsgálat második tervezete 2000. március Egyesített CINDI/EuroPharm Forum projekt Titkárság: EuroPharm

Részletesebben

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Piackutatás, marketingelemzés, szegmentálás, megcélzás, pozicionálás

Piackutatás, marketingelemzés, szegmentálás, megcélzás, pozicionálás Piackutatás, marketingelemzés, szegmentálás, megcélzás, pozicionálás Mi a marketing? Piacelemzés A piacelemzés beazonosítja a piacot ahhoz, hogy pozicionálni tudják a saját üzletüket, ahhoz, hogy részesedjenek

Részletesebben

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását.

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. Etikai Kódex Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. A bels ellen rzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

A klinikai audit bemutatása

A klinikai audit bemutatása TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Klinikai audit jó nemzetközi gyakorlata: A klinikai

Részletesebben

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen MOTTÓ Kevesebb időbe telik valamit jól csinálni, mint megmagyarázni, hogy miért nem

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Eszköztár 4. Segédanyag laboratóriumi szakemberek számára minőségi képzések tervezésére és megvalósítására

Eszköztár 4. Segédanyag laboratóriumi szakemberek számára minőségi képzések tervezésére és megvalósítására Eszköztár 4 Segédanyag laboratóriumi szakemberek számára minőségi képzések tervezésére és megvalósítására Az Enhance It Projektet az Európai Unió finanszírozta az ELLP LEONARDO DA VINCI Partnerségek program

Részletesebben

Cukorbetegség a munkahelyen. Az egészségfejlesztés és betegtámogatás szempontjai a hazai és nemzetközi szakmai ajánlások alapján

Cukorbetegség a munkahelyen. Az egészségfejlesztés és betegtámogatás szempontjai a hazai és nemzetközi szakmai ajánlások alapján Cukorbetegség a munkahelyen. Az egészségfejlesztés és betegtámogatás szempontjai a hazai és nemzetközi szakmai ajánlások alapján dr. Koós Tamás OEFI szakmai munkacsoport vezető 2013. február 28. "Egészséges

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Az egészségügyi ellátók feladatairól gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának gyanúja esetén

Az egészségügyi ellátók feladatairól gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának gyanúja esetén Az egészségügyi ellátók feladatairól gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának gyanúja esetén Dr. Kovács Zsuzsanna Az iskola szerepe a hátrányos helyzetű gyermekek gondozásában Továbbképző Konferencia

Részletesebben

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29 Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból Bánhidi Ferenc Tartalom 2 A fogalom jogi értelmezése és előélete Kísérlet ex-ante versenyszabályozási

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A BELLA akkreditációs program szerepe a betegellátás biztonságának javításában, 1. rész: A fejlesztési módszertan

A BELLA akkreditációs program szerepe a betegellátás biztonságának javításában, 1. rész: A fejlesztési módszertan A BELLA akkreditációs program szerepe a betegellátás biztonságának javításában, 1. rész: A fejlesztési módszertan Dr. habil. Belicza Éva 1, Dr. Lám Judit 1, Dr. Safadi Heléna 1, Dr. Fügedi Gergely 1, Sinka

Részletesebben

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Kerek Judit fıtitkár Budapest, 2009 szeptember 3. Célunk: Elısegíteni, hogy a dolgozók a jelenleginél jobb testi, lelki és szellemi egészséggel végezhessék

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Dublin ÍRORSZÁG. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2011. január

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Dublin ÍRORSZÁG. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2011. január TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL Dublin ÍRORSZÁG Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2011. január Tájékoztató országtanulmány ÍRORSZÁG Tartalom Gazdasági-politikai környezet... 2

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, XXX SEC(2007) 707 A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA Kísérő dokumentum a következőhöz: A Bizottság fehér könyve az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Atlanti-óceán. Dublin ÍRORSZÁG. Kelta-tenger

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Atlanti-óceán. Dublin ÍRORSZÁG. Kelta-tenger TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL Atlanti-óceán Észak-Írország (N.Br.) Dublin ÍRORSZÁG Írtenger Kelta-tenger GYEMSZI Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben