KKV Évkönyv A kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon

Átírás

1 KKV Évkönyv 2012 A kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon Budapest, 2013

2 KKV Évkönyv 2012 Nemzetgazdasági Minisztérium, 2013 ISSN Az évkönyvet készítette a Századvég Gazdaságkutató Zrt. A kézirat lezárva: december 20. Nemzetgazdasági Minisztérium 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. Tel.: Internet: 2

3 Tartalom Előszó... 7 Összefoglaló... 8 I. A makrogazdasági környezet változása Makrogazdasági folyamatok Gazdaságpolitikai környezet Fejlemények a kis- és középvállalkozási politika területén Az Európai Unió KKV-politikája és a magyar kis- és középvállalati szektor A jogszabályi környezet változásai és azok hatása a kis és középvállalkozói szektorra Vállalkozások alapítása, engedélyezése Vállalkozások működése Vállalkozások megszüntetése, megszűnése, jogérvényesítés II. A kis- és középvállalkozói szféra folyamatai Módszertani megjegyzések A vállalkozások jellemzői létszámnagyság szerint A vállalkozások száma és összetétele A kisvállalkozások szerepe a foglalkoztatásban A tulajdonosi szerkezet alakulása létszám-kategóriák szerint Beruházások Részesedés a bruttó hozzáadott érték termeléséből Árbevétel és export A vállalkozások költségszerkezete Jövedelmezőség Termelékenység, hatékonyság Támogatások és elvonások Felhalmozási célú saját források, munka- és tőkejövedelmek A vállalkozások finanszírozása A vállalkozások helyzetéről a vállalkozók szemével A vállalkozásokról területi metszetben

4 III. A Kis- és Középvállalkozói szektor finanszírozását támogató és lebonyolító intézmények A Nemzetgazdasági Minisztérium feladatai és a tárca kis- és középvállalkozói szektor erősítésére irányuló tevékenysége Vállalkozásfejlesztési Tanács Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács A kis- és középvállalkozói szektor finanszírozását támogató és lebonyolító intézmények Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) végrehajtásában résztvevő intézmények: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Magyar Fejlesztési Bank Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank Zrt.) és Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB Zrt.) Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG Zrt.) Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) Garantiqa Hitelgarancia Zrt Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) Start Tőkegarancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (KvfP Zrt.) UNIO Garancia Szövetkezet Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (CKTA Zrt.) Magyar Követeléskezelő Zrt Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft Támogatásokat Vizsgáló Iroda (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) Vállalkozásfejlesztési központok hálózata Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány Kamarák Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara

5 3.6.3 Magyar Agrárkamara (MA) Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottsága (ICC Hungary) Regionális fejlesztést támogató szervezetek VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft (VÁTI Nonprofit Kft.) Regionális Fejlesztési Holding Zrt Befektetés-ösztönzés és kereskedelemfejlesztés Nemzeti Külgazdasági Hivatal Innovációt, kutatás-fejlesztést támogató intézmények Nemzeti Innovációs Hivatal Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesülete (IPE) A műszaki fejlesztést és az innovációt elősegítő további intézmények Európai Innovációs és Technológiai Intézet (European Institute of Innovation and Technology, EIT) Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége (VISZ) A foglalkoztatáspolitika intézményrendszere ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft (OFA NKfT) Vállalkozói érdekképviseletek Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség (KÉSZ) Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) Magyar Iparszövetség (OKISZ) Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) Vállalkozások meghatározott csoportjait képviselő szervezetek, vállalkozásfejlesztést támogató alapítványok SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány

6 Joint Venture Szövetség (JVSZ) Magyar Bankszövetség Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Közhasznú Egyesületet (FBN-H) Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) intézményei és a NÉBIH sz. Melléklet Kérdőíves felmérés és mélyinterjúk sz. Melléklet Kérdőív

7 Előszó A kis- és középvállalkozói szektor gazdálkodó szervezeteknek teljesítményén múlik a magyar társadalom széles rétegeinek megélhetése és jóléte, ezért a KKV-k tevékenységének és környezetének mélyreható elemzése mind a tudományos szféra, mind a kormányzati döntéshozók számára kiemelt fontossággal bír. Ennek megfelelően a vállalkozók helyzetére hatást gyakorló tényezők mélyreható elemzésének és folyamatos nyomon követésének igényét hivatott kielégíteni a kis- és középvállalkozások helyzetéről szóló és immár tizenharmadik alkalommal megjelenő évi KKV Évkönyv ben a kormányzati gazdaságpolitika mikro-, kis- és középvállalkozás-fejlesztéssel kapcsolatos intézkedései a klasszikus állami szerepvállalás területei mellett olyan további területekre is kitértek, melyek nem feltételeznek tipikusan állami szerepvállalást. Az Egyszerű Állam Program, a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program, valamint a Munkahelyvédelmi Akcióterv adó-, adminisztrációs és járulékteher csökkentő lépései, mellett a bevonható külső finanszírozási források tömegét növelő pénzügyi konstrukciók megteremtésében is kulcsszerepet vállalt a Kormányzat. A szűkülő hazai piac és kereslet ellensúlyozása érdekében a vállalkozások piacra lépési, piacmegtartási, és szerzési lehetőségének, nemzetköziesedésének elősegítésében is kulcsszerepet vállalt a Kormányzat. A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési stratégia, a Wekerle Terv intézkedéseként megalakult a Kárpát Régió Üzleti Hálózat, illetve a Külgazdasági Stratégia célkitűzéseivel összhangban a távoli piacok elérését segítő kereskedőházak is megkezdték működésüket. Az exporttevékenység támogatásához a ben a Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá került Eximbank és MEHIB Zrt., valamint a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. járult hozzá. Mindez a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) befektetés-ösztönzési és kereskedelemfejlesztési tevékenységével vált komplex segítséggé. A kormányzati intézkedések keretében a következő évek gazdaságára is hatással bíró beruházási kedvezményekkel (pl. a Szabad Vállalkozási Zónák területén), munkahelymegtartó- és bővítő, vissza nem térítendő támogatásokkal, új adózási formák bevezetésével, vagy a családi vállalkozások folytonosságát biztosító illetéktörvény kialakításával kívántuk elősegíteni a vállalkozások tevékenységének folytatását, bővítését. E rövid előszó zárásaként ajánlom az Évkönyvet minden tisztelt, a KKV szektor iránt érdeklődő Olvasó figyelmébe. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 7

8 Összefoglaló A kis- és középvállalkozások kulcsszerepet játszanak az európai gazdaságban. Több mint 20 millió KKV mintegy 87 millió embert foglalkoztat, a versenyszféra alkalmazottainak kétharmadát, ez utóbbi nagyjából azonos a hazai aránnyal. A KKV-k az Európai Unió gazdaságának mintegy 58%-át teszik ki (hozzáadott érték alapján számítva). 1. TÁ BLÁZAT: A VÁ L L A L KOZ Á S O K S Z Á M A, A L K A L M A ZOT T I L É T S Z Á M A ÉS BR U T TÓ H O Z Z Á A D OT T É RT É K H OZZÁ JÁ R U L Á S A M É R E T K AT E G Ó R I Á K S Z E R I N T, 2011 Vállalkozások aránya (%) Foglalkoztatottak (%) Hozzáadott érték (%) EU Magyarország EU Magyarország EU Magyarország Mikro 92,2 94,8 29,6 36,5 21,2 18,2 Kis 6,5 4,4 20,6 19,3 18,5 15,9 Közepes 1,1 0,7 17,2 16,9 18,4 19,5 Nagy 0,2 0,1 32,6 27,1 41,9 46,2 Forrás: EU SMEs in 2012 Hazánkban a KKV-k száma a vállalkozásokon belül az uniós átlagnál magasabb. A KKV-kon belül a mikrovállalkozások (és önfoglalkoztatók) súlya magasabb, míg a kis- és közepes vállalkozások súlya alacsonyabb, mint a tagországok átlagában. A foglalkoztatottságban betöltött szerepe a magyar mikrovállalkozásoknak szintén jelentősebb, míg a hozzáadott érték tekintetében a KKV szektor elmarad az uniós mutatótól. Az átlagos magyar KKV jellemzően kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, a magas darabszám miatt ugyanakkor a foglalkoztatási hatása jelentős. Az unió átlagára jellemző 4,2 fővel szemben a magyarországi KKV-k átlagosan 3,1 főt foglalkoztatnak. A mikrovállalkozásoknál (0-9 fős kategória) 1,6, a kisvállalkozásoknál (10-49 fős kategória) 19,1, míg a közepes vállalkozásoknál ( fős kategória) átlagosan 97,9 főt foglalkoztatnak Magyarországon. A nagyvállalkozások átlagosan 834,7 fővel dolgoznak. A makrogazdasági környezet kifejezetten kedvezőtlen volt a vállalkozások számára az elmúlt években ben a gazdasági növekedés globálisan csökkent, illetve recesszióba fordult. Magyarországon a külső kereslet jelentősen visszaesett és a belső fogyasztás is mérséklődött. A regisztrált vállalkozások gazdálkodási forma szerinti összetétele nem változott jelentősen a válság évei alatt. A működő vállalkozások száma 2010-hez képest alig csökkent (3,1 százalékkal), az egyes ágazatok között viszont jelentős eltérések mutatkoztak. Jelentős mértékben bővül a kokszgyártás, kőolaj feldolgozás ágazatokban, a közigazgatás, védelemben működő vállalkozások száma, igaz ezen vállalkozások súlya alacsony a nemzetgazdaság egészét tekintve ben tovább csökkent a textiliparban működő vállalkozások száma. 8

9 A külföldi tulajdon részarányának 2008-at követő emelkedése 2011-ben megtorpant, a jegyzett tőke külföldi tulajdonrésze 47 százalékról 46,4 százalékra mérséklődött egy év alatt. A belföldi társasági tulajdon és az állami tulajdon emelkedett 2010-ről 2011-re. A tőkefelhalmozás mértéke a KKV szektorban enyhén növekvő, 2011-ben a saját tőke és jegyzett tőke hányadosa megközelítette a 4 százalékot, míg a válság évében 2,9 százalék volt a mutató értéke. A tendenciákat vizsgálva megfigyelhető, hogy a nagyvállalkozásoknál (250 fő feletti) nagyobb volt a visszaesés, de gyorsabb a felzárkózás. A KKV szektorban ugyanakkor jóval elnyújtottabban éreztette a válság a hatását, a 2011-re vonatkozó adatokban még nem lehetett látni a javuló tendenciát ben enyhe növekedés figyelhető meg a KKV szektor beruházási aktivitásában, ez azonban a mikro-vállalkozások körében jelentkezett így volumenében alacsony. A veszteséges vállalkozások aránya a vizsgált négy évben fokozatosan emelkedett, 2011-ben ugyanakkor megállt a növekvő trend. Az árbevétel-arányos nyereség jelentősen csökkent az elmúlt években, a 2000-es évek közepére jellemző 6 százalékos szintről 3 százalék körüli szintre süllyedt. A legrosszabb év a mutató szempontjából mindenképpen 2008 volt. Minden méretkategóriában megfigyelhető a visszaesés, majd szinte minden esetben a lassú javulás. A hazai KKV szektorban minden fontos, a versenyképességet jellemző mutató pozitívan korrelál a vállalkozás méretével, a nagyobb cégek tőkeintenzitása magasabb, az alkalmazottaik és a vezetőik képzettebbek, többet fordítanak kutatás-fejlesztésre, innovatívabbak, jobb eséllyel jutnak külső finanszírozási forrásokhoz, és jobbak a fajlagos eredménymutatóik is. A válság ugyanakkor némileg növelte a különbségeket a különböző méretkategóriák között. A válságot követő években a vállalkozások finanszírozási helyzete még kedvezőtlenebbé vált, a kereskedelmi banki források jelentős mértékben csökkentek. A kisebb vállalkozások gazdasági kilátásait a pénzintézetek negatívabbra értékelték. A KKV-knak nyújtott bankhitelek állománya a 2008-ig gyorsan nőtt, azóta stagnál. A kereskedelmi bankok a ban kezdődött pénzügyi válság óta szinten tartják a vállalati és ezen belül a KKV-knak nyújtott hitelek állományát. Érdemi változást jelent, hogy szigorodtak a hitelnyújtás feltételei (magasabb kamatok, szigorúbb fedezeti elvárások) eleje óta romlik a bankok KKVhiteleinek minősége, csökken a problémamentes hitelek aránya hoz képest mind a rövid-, mind a hosszú lejáratú hitellel rendelkező KKV-k aránya csökkent. Előbbi 15 százalékról 10,2 százalékra, utóbbi 22,9 százalékról 19 százalékra mérséklődött 2011-re. A Kormány a finanszírozáshoz jutás megkönnyítése az adminisztráció csökkentés és az adóés járulékcsökkentés területén tett intézkedéseket a válság miatt nehezebb helyzetbe került KKV-k érdekében, az államháztartási hiány csökkentésének kényszere mellett ugyanakkor a 2012-es év folyamán még szűk volt a gazdaságpolitikai mozgástér. 9

10 A as tervezési időszakban rendelkezésre álló források lehívása érdekében a kifizetések gyorsítására tett lépéseket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A KKV-knak szóló pályázati kiírások továbbra is rendkívül népszerűek voltak 2012-ben. Különösen népszerűnek bizonyult az Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel Program, amellyel a kereskedelmi bankokon keresztül finanszírozási forráshoz nem-, vagy nehezen jutó mikrovállalkozások is forráshoz juthatnak június elején megjelentek az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramokból finanszírozott alapok működtetésére kiírt pályázati felhívások. A már korábban meghirdetett és működő JEREMIE Kockázati Tőke Program keretében 2013 végéig nyolc kiválasztott tőkealap közvetítésével összesen 45 milliárd forint értékű tőkebefektetésre nyílt meg a keret. A Kormány kidolgozta a Munkahelyvédelmi Akciótervet, melynek keretében csökkentek a munkára rakódó terhek. Részben az Akcióterv keretében a KKV-k számára két új adónem került kidolgozásra (KIVA, KATA), amelyek január 1-től érhetőek el a vállalkozások számára. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiáját, a Wekerle Tervet 2012 augusztusában fogadta el a Kormány. A terv fő stratégiai célja a hazai vállalkozások Kárpátmedencei pozícióinak erősítése, amelyhez a vállalkozásfejlesztési és külgazdasági eszközökön túl hozzájárul a térségi infrastruktúra összehangolása valamint az egységes munkaerőpiac megteremtése. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2010 októberében megalakította a Vállalkozói Adminisztratív Tehercsökkentési Munkacsoportot ben elindult az Egyszerű Állam program és elkészült a vállalkozások adminisztratív terheit csökkentő középtávú kormányzati program. A programot széleskörű konszenzus övezte, a javaslatok szakmailag megalapozottak a célkitűzések reálisak. A cél, hogy a vállalkozások bürokratikus kiadásai jelentősen csökkenjenek. 10

11 I. A makrogazdasági környezet változása 1.1 Makrogazdasági folyamatok Az Amerikai Egyesült Államokban 2012-ben lassult a növekedés, míg az Európai Unióban mélyült a recesszió. Az uniós problémákat súlyosbítja a rekordnagyságú munkanélküliségi ráta és a csökkenő foglalkoztatottság is. A pénzpiaci kondíciók némi javulást mutattak az év végén, nőtt a kockázatvállalási kedv, azonban ennek még nem volt érezhető a reálgazdasági hatása ben Magyarországon is mélyült a recesszió. A végleges adatok szerint a GDP előállítása 2012-ben 1,7 (naptárhatást figyelembe véve 1,8) százalékkal, ezen belül az utolsó negyedévben 2,7 százalékkal csökkent. A gyenge gazdasági teljesítmény egyaránt tükrözi a romló konjunkturális folyamatokat, valamint a növekedési lehetőségek tartós beszűkülését. A hazai konjunktúrát alapvetően befolyásolta az elmúlt évben a folyamatosan lassuló külső kereslet: 2012 elején még 1,5 százalékos bővülést regisztrálhattunk a külkereskedelmi partnereinknél, ami az év végére 0,6 százalékra csökkent. Mivel a hazai kivitelben túlsúlyban vannak azok a termékek, melyek kereslete érzékeny a gazdasági ciklusokra (gépek, szállítóeszközök), ezért az export nagyon erőteljesen reagál a kereslet változására. Ennek megfelelően a kivitel dinamikája csökkent, a tavalyi év második felében pedig már a volumen csökkenését regisztrálták negyedéves bázison. A felhasználás szerkezetét vizsgálva azt látjuk, hogy a fogyasztás kisebb, a felhalmozás nagyobb mértékben esett vissza. A tavalyi évben összességében a legnagyobb belső felhasználás 1,4 százalékkal zsugorodott. A csökkenés elsősorban a visszaeső reálbérekkel magyarázható: a szabályozás változása miatt a családi adókedvezménnyel korrigált nettó reálbérek 3,4 százalékkal csökkentek 2012 folyamán. Emellett a háztartási szektor továbbra is nettó hiteltörlesztői pozícióban van. Kedvező jel, hogy október óta emelkedik a fogyasztói bizalmi index értéke, és a javulás felgyorsult az idei év első hónapjaiban. Leginkább az általános gazdasági környezetet tekintve mérséklődött a háztartások pesszimizmusa, ami a fogyasztási, megtakarítási döntések során az óvatossági motívum dominanciájának a csökkenését eredményezheti. Az aktivitás tovább bővült, azonban ez a munkanélküliek számának növekedésében csapódott le. A foglalkoztatottság másfél éves emelkedése tavaly év végén megállt, amely a gazdasági visszaesésnek, elsősorban az ipar rossz teljesítményének tudható be. A bérek lassuló ütemben, de még mindig az előző évek átlaga felett növekedtek a versenyszférában második felében felgyorsult a dezinflációs folyamat. A mérséklődésben szerepet játszott a rezsicsökkentés valamint az élelmiszerárak vártnál kedvezőbb alakulása. 11

12 A második félévben megindult a kamatvágási ciklus, az irányadó kamat 5,25 százalékra csökkent. A hitelezés felfutását a bizonytalan gazdasági kilátások, a portfolió rossz minősége és a fiskális terhek okozta banki veszteségek egyaránt akadályozták. A kivitel vártnál lassabb élénkülése mellett egyre nagyobb gondot okoz a beruházások alacsony szintje. Az évtized elején jellemzően százalékos szinten mozgó beruházási ráta 2012-ben 20 százalék alá süllyedt. A versenyszféra 10 százalék körüli GDP arányos beruházási rátát produkált. A GDP arányos beruházási ráta gyakorlatilag 2004 óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, azaz a beruházások csökkenő tendenciája egyáltalán nem új keletű dolog a hazai gazdaságban. Jelenleg nem a tendencia a legnagyobb probléma, hanem az a tény, hogy dacára a komoly uniós társfinanszírozású projekteknek (amelyek beruházás növelő hatása nem elhanyagolható) a hazai beruházások lassan nem érik el még az elégséges szintet sem. 1.1 TÁBLÁZAT: FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK Megnevezés GDP termelés (volumenindex) 104, ,9 100,1 100,9 93,2 101,3 101,6 98,3 Feldolgozóipar 105,8 105,7 105,6 106,8 97,7 81,7 114,6 103,6 99,3 Építőipar 98, ,4 91,2 96, ,7 93,6 Mezőgazdaság 149,9 94,9 93,9 80,1 151,6 86,8 85,1 122,4 78,8 Kereskedelem, javítás, szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 102,6 107,7 111,8 98,2 100,9 81,3 98,4 100,9 98,8 Szállítás, távközlés 105,3 105,5 104,5 106,1 93,7 90,8 103,2 100,3 97,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 103,1 103,6 99,4 91,3 97,7 100,5 95,3 94,4 97 GDP belföldi felhasználása 104,7 101,4 101,6 98,6 100,7 89,5 99,5 100,1 96,3 Végső fogyasztás 101,7 102,3 102,2 98,6 99,8 95,5 97,7 100,3 98,3 Bruttó állóeszköz-felhalmozás 107,2 104,5 97,3 103,8 102,9 88,9 90,5 96,4 96,2 Export (volumenindex) 118,4 111, ,8 104,2 87,3 116,9 109,9 100,9 Import (volumenindex) 115,2 106,1 114, ,3 82,9 115,1 106,7 100 Államháztartás egyenlege (GDP %- ban) - ESA módszertan -6,5-7,9-9,3-5,1-3,7-4,6-4,3 4,3-1,9 Fogyasztói ár-index 106,8 103,6 103, ,1 104,2 104,9 103,9 105,7 Ipari termelői-index 103,1 106,6 100, ,9 104,5 104,2 104,3 Külkereskedelmi termékforgalom (millió euró) Folyó fizetési mérleg egyenlege, Mrd euró Foglalkoztatottak száma, 1000 fő (15-64 éves kor) , ,6 1604,7 3874, ,1 3751,3 3750, ,8 Aktivitási ráta, % (15-64 éves kor) 60,5 61, ,9 61,5 61,6 62,4 62,7 64,3 Munkanélküliségi ráta 6,1 7,2 7,5 7,4 7,9 10,1 11,2 10,9 10,9 Forrás: KSH, MNB 12

13 1.2 Gazdaságpolitikai környezet Fejlemények a kis- és középvállalkozási politika területén A as tervezési időszakban rendelkezésre álló források lehívása érdekében a kifizetések gyorsítására tett intézkedéseket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A lehívások késlekedésének egyik legfőbb akadálya, hogy a projektgazdák nem nyújtották be az aktuális elszámolási csomagokat (elsősorban az önkormányzati projekteknél tapasztalható elmaradás, nem annyira a vállalkozásoknál). Az NFÜ vezetősége már korábban is változtatott a pályáztatási rendszeren, és az elakadt pályázatok kezelését prioritásként kezelte 2012-ben. A KKV-knak szóló pályázati kiírások továbbra is rendkívül népszerűek TÁBLÁZAT: AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK ALLOKÁCIÓS TELJESÍTMÉNYE 2012 VÉGÉN A TAGORSZÁGI JELENTÉSEK ALAPJÁN Az Európai Unió tagállamai Százalék Litvánia 60,5 Portugália 58,4 Írország 55,6 Észtország 53,9 Svédország 53,3 Finnország 52,7 Németország 52,3 Lengyelország 51,3 Egyesült Királyság 50,3 Ausztria 49,3 Lettország 48,5 Spanyolország 48,4 Szlovénia 47,6 Belgium 46,8 Görögország 45,3 Luxembourg 44,9 Hollandia 44,0 Magyarország 43,0 Ciprus 42,6 Dánia 42,5 Franciaország 41,6 Szlovákia 38,9 Csehország 37,0 Málta 33,2 Bulgária 28,5 Olaszország 28,0 Románia 20,7 Forrás: 13

14 2012. szeptember elején módosult a Gazdaságfejlesztési Operatív Program évekre szóló akcióterve. A GOP-on belül legnagyobb mértékben a K+F-re és innovációra (piacorientált K+F, akkreditált klaszterek közös projektjeinek támogatása, vállalati innováció, projekt előkészítés) fordítható keret emelkedett, de több forrást allokáltak a vállalkozások komplex fejlesztésére is (vállalati technológiai fejlesztés, komplex technológiafejlesztés és foglalkoztatás, környezeti célú fejlesztések, IKT fejlesztések, KKV munkahelyteremtés). Mérséklődött az üzleti környezet fejlesztésére (körzethálózati fejlesztések, logisztika, KKV-k piaci megjelenésének támogatása, SaaS központok, esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban) szánt keret, míg a pénzügyi eszközök (hitel program, garancia program, közösen létrehozott kockázati tőkealapok) prioritásra és a technológiai segítségnyújtásra rendelkezésre álló források összege változatlan maradt. Rendkívül népszerűnek bizonyult az Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel Program, amellyel a kereskedelmi bankokon keresztül finanszírozási forráshoz nem-, vagy nehezen jutó mikrovállalkozások is forráshoz juthatnak. A programban a pályázók 10 százalék önerő mellett maximum 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást és 20 millió forint kedvező kamatozású beruházási hitelt kaphattak. Az Eximbank által 2011-ben kidolgozott, forgóeszköz-finanszírozást szolgáló konstrukciót is számos vállalkozás vette igénybe. A konstrukció lényege, hogy a vállalkozások fix kamatozású, középlejáratú euró hitelhez juthatnak ben 20 milliárd forintot sikerült kihelyezni, de 2012-ben a folyósított hitel megduplázódott. Június elején megjelentek az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramokból finanszírozott alapok működtetésére kiírt pályázati felhívások. A konstrukció célja a korai, illetve növekedési szakaszban lévő mikro- és kisvállalkozások tőkehelyzetének javítása. A Közös Magvető Alap Alprogramot 6, míg a Közös Növekedési Alap Alprogramot 22,5 milliárd forintos keretösszeggel hirdették meg. A két pályázati felhívással tíz alapkezelő jöhet létre (négy a Magvető és hat a Növekedési Alap alprogramban). Mindkét alprogramnál legalább 30 százalék magánforrást kell bevonni, így 2015-ig az állami támogatás segítségével összesen 41 milliárd forint kihelyezésére nyílik lehetőség. A már korábban meghirdetett és működő JEREMIE Kockázati Tőke Program keretében 2013 végéig nyolc kiválasztott tőkealap közvetítésével összesen 45 milliárd forint értékű tőkebefektetésre van keret végéig 18 milliárd forint értékben hoztak befektetési döntés és 12 milliárd forint értékben valósul meg befektetés. Összesen 44 darab vállalkozást sikerült elérni a Kockázati Tőke Programon keresztül. A Közös Növekedési Alap tulajdonképpen a korábbi program folytatása, növekedési életszakaszban lévő, innovatív vállalkozásokat kívánnak támogatni a befektetésekkel. A Közös Magvető Alap új kezdeményezés, a nagyon korai fázisban lévő, akár csak koncepció szinten létező projekteket kívánja tőkéhez juttatni. 14

15 Orbán Viktor miniszterelnök július elején ismertette a tízpontos Munkahelyvédelmi Akciótervet: A 25 éven aluliak és 55 éven felüliek járulékai feleződnek. A képzettséget nem igénylő munkakörökben dolgozóknál szintén csökken a járulék. A tartós munkanélküliek alkalmazásának első két évében nem kell, a harmadik évben pedig mindössze 50 százaléknyi munkáltatói járulékot kell fizetni. A szülés után gyedről-gyesről visszatérők után szintén nem kell járulékot fizetni. A 6 millió forint éves árbevétel alatti vállalkozások egy egyszerű, havi átalányban megállapított adófizetést választhatnak (főállásban 50 ezer forint, mellékállásban havi 25 ezer forint). Az új adó kiváltja a társasági adót, személyi jövedelemadót, járulékokat és a szociális hozzájárulási adót. 25 főnél kevesebb foglalkoztató vállalkozások körében bevezetik a 16 százalékos kisvállalati adót, ami kiváltja a társasági adót, szakképzési hozzájárulást, személyi jövedelemadót, osztalék után fizetendőt egészségügyi hozzájárulást. Az euró alatti árbevétellel működő vállalkozásoknak csak akkor kell befizetni az áfát ha azt nekik már kifizették ban nem kell beszámítani a kedvezőtlen árfolyammozgás miatt bekövetkezett tőkeveszteséget, így nem kell azonnal visszapótolni az árfolyamveszteség miatt elveszett tőkét. Házipénztárra vonatkozó korlátozások megszüntetése. A pályakezdő fiatalok, a gyesről-gyedről visszatérők és az 50 évesnél idősebbek foglalkoztatását eddig is ösztönözte adókedvezménnyel a Kormány. A bejelentett intézkedések emelik az eddig Start kártyákkal elérhető kedvezményeket. Alap- és középfokú végzettségű, 25 évnél fiatalabb munkavállaló alkalmazása esetén a bruttó bér 17 százalékával lehet csökkenteni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót a minimálbér duplájáig a foglalkoztatás első évében; a második évben 7 százalékosra csökken a kedvezmény. Felsőfokú végzettséggel bíróknál egy évig jár kedvezmény: az első kilenc hónapban 17, az utolsó háromban 7 százalék. A Start Plusz Kártya a gyesről és a gyedről visszatérők foglalkoztatását hivatott ösztönözni: az első évben a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 17, a második évben 7 százalékával csökkentheti a munkáltató a dolgozó után fizetendő szociális hozzájárulási adót. A Start Extra Kártya az 50 évnél idősebbek elhelyezkedésének megkönnyítését szolgálja. Ekkor az első évben a munkáltató nem fizet szociális hozzájárulási adót, a másodikban a kedvezmény mértéke 17 százalék. Magyarország a versenyképességi felmérések szerint az elmúlt években javított a nemzetközi rangsorban elért pozícióján, számos területen azonban komoly kihívásokkal kell szembenézni. A versenyképesség intézményi mutatói tekintetében rossz helyen állunk a versenyképességi rangsorban. A Világgazdasági Fórum felmérésében ezt a pillért 21 ismérv alkotja: a legrosszabb a helyzet a kormányzati szabályozás terén, és legjobb a cégalapítás 15

16 gyorsaságát tekintve. A vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs teher a GDP 3 százaléka körül alakul, míg a nyugat-európai országokban 2 százalék. Az NGM 2010 októberében megalakította a Vállalkozói Adminisztratív Tehercsökkentési Munkacsoportot ben elindult az Egyszerű Állam program és elkészült a Vállalkozások adminisztratív terheit csökkentő középtávú kormányzati program. A programot széleskörű konszenzus övezte, a javaslatok szakmailag megalapozottak a célkitűzések reálisak. A cél, hogy a vállalkozások bürokratikus kiadásai 503 milliárd forinttal csökkenjenek. A KKV-k számára elérhető egyszerű adónemeket dolgozott ki az NGM 2012-ben. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény bevezetője szerint az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben a társadalmi jólét forrása egyfelől az értékteremtő munka, másfelől a vállalkozások, kiemelten a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása, a következő törvényt alkotja. Azaz a cél a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása. Az új adók 2013-tól választhatók. A kisvállalati adó a legfeljebb 25 főt foglalkoztató, legfeljebb 500 millió forint árbevétel produkáló, 500 millió forintos mérlegfőösszeg alatti kisvállalkozások számára lesz választható. Az adókulcs 16 százalék. Az új adó kiváltja a szociális hozzájárulást, a társasági adót, szakképzési hozzájárulást, egyéni vállalkozóknál pedig a nyereségadó utáni személyi jövedelemadót. A tételes kisadó lényege, hogy a legfeljebb 6 millió forint árbevételű vállalkozás egyetlen adót fizet, ami kiváltja a legtöbb adót (jövedéki adó köteles tevékenység esetén a jövedéki adót nem váltja ki, és nem váltja ki az ÁFÁ-t sem, ha a cég ÁFA-körbe tartozik, illetve az iparűzési adót sem). Főállású vállalkozóknak havi 50 ezer forintot, mellékállású vállalkozóknak havi 25 ezer forintot kell fizetni. A magyarországi gazdálkodó szervezeteket, elsősorban KKV-kat képessé kell tenni a nemzetközi piacra lépésre, a külpiacokon való megjelenésre. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája a Wekerle Terv 2012 augusztusában készült el. A terv fő stratégiai célja a hazai vállalkozások Kárpát-medencei pozícióinak erősítése, melyet a térségi infrastruktúra összehangolásán valamint az egységes munkaerőpiac megteremtésén keresztül lehet elérni a dokumentum szerint. A Nemzetgazdasági Minisztériumban a különböző ágazati szereplőkkel történő egyeztetések keretében jelenleg zajlik a stratégiai dokumentumban kitűzött célok eléréséhez vezető konkrét intézkedési tervek kidolgozása. Ennek során szoros együttműködésre van szükség a kitörési pontokban meghatározott ágazatok szereplőivel és a külföldi piacra lépést elősegítő intézményi szereplőkkel. A Wekerle Terv öt ágazati kitörési pontot határoz meg: - jármű- és gépipar; 16

17 - élelmiszer-gazdaság; - turizmus és egészségipar; - kreatív ipar és ICT; - zöldgazdaság. A Wekerle Terv intézményrendszerének legfontosabb eleme a Kárpát Régió Üzleti Hálózat, amely a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésében épül ki. A hálózat öt irodával 2012-ben már meg is kezdte a működését és a tervek szerint 2013-ra tizenegy helyszínen lesznek elérhetők az ingyenesen rendelkezésre álló tanácsadói szolgáltatásai. A dokumentum azt is előrevetíti, hogy létre kellene hozni egy Kelet-közép-európai Növekedéskutató Intézetet és egy Kelet-középeurópai Közlekedéstudományi Intézetet. Szintén a kis- és középvállalkozások nemzetköziesedését szolgálják a hagyományos uniós kapcsolatokon túl a kétoldalú gazdasági együttműködési vegyes bizottságok (GVB), amelyek többnyire Unión kívüli országok között működnek. A GVB-k működésének jogi hátterét a két ország Kormányai között megkötött gazdasági együttműködési megállapodás (GEM) releváns bekezdése biztosítja. A GVB alapvető feladatait a GEM ide vonatkozó bekezdése foglalja össze. A GVB feladatai tipikusan: a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének megvitatása, új lehetőségek felkutatása a jövő gazdasági együttműködésének további fejlesztéséhez, javaslatok kidolgozása a gazdasági együttműködés feltételeinek javítására mindkét ország vállalatai között, javaslatok tétele a GEM alkalmazására. A GVB magyar és a partner ország tagozatából tevődik össze, melyek élén a két fél által kinevezett társelnökök állnak. A magyar társelnök kinevezése miniszterelnöki hatáskör. A GVB titkársági teendőit magyar oldalon rendszerint az NGM bilaterális kapcsolatokat kezelő főosztálya látja el, ritkábban a GVB magyar társelnöke alá tartozó szakmai szervezet. A GVB további tagjait az aktuális témák figyelembe vételével hívja meg a GVB titkársága az állami és érintett regionális intézmények, valamint az érdekelt vállalakozói körből. Általában véve a GVB munkájában és az üléseken a következő tárcák és szervezetek képviselői vesznek részt: NGM, KüM, KIM, VM, NFM, EMMI, NIH, HITA, MKIK és egyéb a kétoldalú kapcsolatokban érintett gazdasági szakmai v. társadalmi szervezetek (pl.: NFÜ, EXIMBANK, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság stb.). A kiemelt ágazatokban történő együttműködésre a Felek a GVB plenáris ülésén szakmaiágazati munkacsoportok létrehozását kezdeményezhetik ben a következő országokkal működtek GVB-k: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Moldova, Románia, Horvátország, Szerbia. 17

18 1.2.2 Az Európai Unió KKV-politikája és a magyar kis- és középvállalati szektor A kis- és középvállalkozások kulcsszerepet játszanak az európai gazdaságban. Több mint 20 millió KKV mintegy 87 millió embert foglalkoztat, a versenyszféra alkalmazottainak kétharmadát, ez utóbbi nagyjából azonos a hazai aránnyal. A KKV-k az Európai Unió gazdaságának mintegy 58%-át teszik ki (hozzáadott érték alapján számítva) TÁBLÁZAT: AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG NEM PÉNZÜGYI SZEKTORBA TARTOZÓ VÁLLALKOZÁSAINAK FŐ JELLEMZŐI 2012-BEN mikro kis közepes KKV együtt A vállalkozások megoszlása (%) EU-27 92,2 6,5 1,1 99,8 0,2 100,0 nagy összes Mo. 94,8 4,4 0,7 99,9 0,1 100,0 Foglalkoztatottak megoszlása EU-27 29,6 20,6 17,2 67,4 32,6 100,0 Mo. 36,5 19,3 16,9 72,7 27,1 100,0 Bruttó hozzáadott érték megoszlása EU-27 21,2 18,5 18,4 58,1 41,9 100,0 Forrás: EU SMEs in 2012 Mo. 18,2 15,9 19,5 53,6 46,2 100,0 Az Európai Unió kis- és középvállalkozási politikáját meghatározó dokumentum az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (Small Business Act of Europe,SBA) a 2000 júniusában elfogadott Kisvállalkozói Charta helyére lépett. A dokumentum tíz elvet fogalmaz meg, amelyet mind az EU, mind a tagországok KKV politikájában javasol követni: Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget. Biztosítani kell azt, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehetőséget az újrakezdéshez. A Gondolkozz előbb kicsiben! elvnek megfelelő szabályokat kell alkotni. A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a KKV-k szükségleteinek. Meg kell könnyíteni a KKV-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban, és jobban ki kell használni a KKV-k állami támogatásának lehetőségeit. Meg kell könnyíteni a KKV-k finanszírozáshoz jutását, továbbá olyan jogi és üzleti környezetet kell teremteni, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését. Segíteni kell a KKV-kat abban, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta előnyöket. Elő kell segíteni a KKV-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját. 18

19 Lehetővé kell tenni a KKV-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakíthassák. Ösztönözni és támogatni kell a KKV-kat, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből. Az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag és a Kisvállalkozói Charta témakörei nagyon hasonlóak, és némi átfedést mutatnak az iparpolitikai dokumentum javaslataival. A kisvállalkozás-fejlesztési politika területen is az a legfontosabb változás, hogy az Európai Bizottság az elvek alkalmazását, betartását a korábbiaknál jóval szorosabban követi, a politikák végrehajtására nagyobb súlyt helyez. Az SBA alapján összeállított 2012-es értékelés szerint Magyarország tízből nyolc területen még mindig elmarad az uniós átlagtól. A legnagyobb elmaradás a második esély (vállalkozás megszüntetésének ideje, költsége stb.) a Gondolkozz előbb kicsiben (kormányzati szabályozás, egyszerűsítés stb.) és innovációs dimenziók mentén mérhető. A jelentés kiemelt megállapításai: A magyarországi KKV szektor legalább 2005 óta stagnál. A mikrovállalkozások különösen fontosak, mivel az üzleti szféra több mint 36 százalékát adják. A kormány továbbra is aktívan foglalkozik a KKV-politikával, de akad néhány intézkedés, amely kedvezőtlen hatással lehet a KKV-kra. 19

20 1.1 Á BRA : MAGYA R O RS Z Á G SBA ÉRT É K E L ÉS E, 2012 Forrás: SBA Fact Sheet,