KKV Évkönyv A kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KKV Évkönyv 2012. A kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon"

Átírás

1 KKV Évkönyv 2012 A kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon Budapest, 2013

2 KKV Évkönyv 2012 Nemzetgazdasági Minisztérium, 2013 ISSN Az évkönyvet készítette a Századvég Gazdaságkutató Zrt. A kézirat lezárva: december 20. Nemzetgazdasági Minisztérium 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. Tel.: Internet: 2

3 Tartalom Előszó... 7 Összefoglaló... 8 I. A makrogazdasági környezet változása Makrogazdasági folyamatok Gazdaságpolitikai környezet Fejlemények a kis- és középvállalkozási politika területén Az Európai Unió KKV-politikája és a magyar kis- és középvállalati szektor A jogszabályi környezet változásai és azok hatása a kis és középvállalkozói szektorra Vállalkozások alapítása, engedélyezése Vállalkozások működése Vállalkozások megszüntetése, megszűnése, jogérvényesítés II. A kis- és középvállalkozói szféra folyamatai Módszertani megjegyzések A vállalkozások jellemzői létszámnagyság szerint A vállalkozások száma és összetétele A kisvállalkozások szerepe a foglalkoztatásban A tulajdonosi szerkezet alakulása létszám-kategóriák szerint Beruházások Részesedés a bruttó hozzáadott érték termeléséből Árbevétel és export A vállalkozások költségszerkezete Jövedelmezőség Termelékenység, hatékonyság Támogatások és elvonások Felhalmozási célú saját források, munka- és tőkejövedelmek A vállalkozások finanszírozása A vállalkozások helyzetéről a vállalkozók szemével A vállalkozásokról területi metszetben

4 III. A Kis- és Középvállalkozói szektor finanszírozását támogató és lebonyolító intézmények A Nemzetgazdasági Minisztérium feladatai és a tárca kis- és középvállalkozói szektor erősítésére irányuló tevékenysége Vállalkozásfejlesztési Tanács Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács A kis- és középvállalkozói szektor finanszírozását támogató és lebonyolító intézmények Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) végrehajtásában résztvevő intézmények: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Magyar Fejlesztési Bank Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank Zrt.) és Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB Zrt.) Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG Zrt.) Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) Garantiqa Hitelgarancia Zrt Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) Start Tőkegarancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (KvfP Zrt.) UNIO Garancia Szövetkezet Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (CKTA Zrt.) Magyar Követeléskezelő Zrt Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft Támogatásokat Vizsgáló Iroda (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) Vállalkozásfejlesztési központok hálózata Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány Kamarák Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara

5 3.6.3 Magyar Agrárkamara (MA) Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottsága (ICC Hungary) Regionális fejlesztést támogató szervezetek VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft (VÁTI Nonprofit Kft.) Regionális Fejlesztési Holding Zrt Befektetés-ösztönzés és kereskedelemfejlesztés Nemzeti Külgazdasági Hivatal Innovációt, kutatás-fejlesztést támogató intézmények Nemzeti Innovációs Hivatal Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesülete (IPE) A műszaki fejlesztést és az innovációt elősegítő további intézmények Európai Innovációs és Technológiai Intézet (European Institute of Innovation and Technology, EIT) Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége (VISZ) A foglalkoztatáspolitika intézményrendszere ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft (OFA NKfT) Vállalkozói érdekképviseletek Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség (KÉSZ) Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) Magyar Iparszövetség (OKISZ) Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) Vállalkozások meghatározott csoportjait képviselő szervezetek, vállalkozásfejlesztést támogató alapítványok SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány

6 Joint Venture Szövetség (JVSZ) Magyar Bankszövetség Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Közhasznú Egyesületet (FBN-H) Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) intézményei és a NÉBIH sz. Melléklet Kérdőíves felmérés és mélyinterjúk sz. Melléklet Kérdőív

7 Előszó A kis- és középvállalkozói szektor gazdálkodó szervezeteknek teljesítményén múlik a magyar társadalom széles rétegeinek megélhetése és jóléte, ezért a KKV-k tevékenységének és környezetének mélyreható elemzése mind a tudományos szféra, mind a kormányzati döntéshozók számára kiemelt fontossággal bír. Ennek megfelelően a vállalkozók helyzetére hatást gyakorló tényezők mélyreható elemzésének és folyamatos nyomon követésének igényét hivatott kielégíteni a kis- és középvállalkozások helyzetéről szóló és immár tizenharmadik alkalommal megjelenő évi KKV Évkönyv ben a kormányzati gazdaságpolitika mikro-, kis- és középvállalkozás-fejlesztéssel kapcsolatos intézkedései a klasszikus állami szerepvállalás területei mellett olyan további területekre is kitértek, melyek nem feltételeznek tipikusan állami szerepvállalást. Az Egyszerű Állam Program, a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program, valamint a Munkahelyvédelmi Akcióterv adó-, adminisztrációs és járulékteher csökkentő lépései, mellett a bevonható külső finanszírozási források tömegét növelő pénzügyi konstrukciók megteremtésében is kulcsszerepet vállalt a Kormányzat. A szűkülő hazai piac és kereslet ellensúlyozása érdekében a vállalkozások piacra lépési, piacmegtartási, és szerzési lehetőségének, nemzetköziesedésének elősegítésében is kulcsszerepet vállalt a Kormányzat. A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési stratégia, a Wekerle Terv intézkedéseként megalakult a Kárpát Régió Üzleti Hálózat, illetve a Külgazdasági Stratégia célkitűzéseivel összhangban a távoli piacok elérését segítő kereskedőházak is megkezdték működésüket. Az exporttevékenység támogatásához a ben a Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá került Eximbank és MEHIB Zrt., valamint a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. járult hozzá. Mindez a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) befektetés-ösztönzési és kereskedelemfejlesztési tevékenységével vált komplex segítséggé. A kormányzati intézkedések keretében a következő évek gazdaságára is hatással bíró beruházási kedvezményekkel (pl. a Szabad Vállalkozási Zónák területén), munkahelymegtartó- és bővítő, vissza nem térítendő támogatásokkal, új adózási formák bevezetésével, vagy a családi vállalkozások folytonosságát biztosító illetéktörvény kialakításával kívántuk elősegíteni a vállalkozások tevékenységének folytatását, bővítését. E rövid előszó zárásaként ajánlom az Évkönyvet minden tisztelt, a KKV szektor iránt érdeklődő Olvasó figyelmébe. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 7

8 Összefoglaló A kis- és középvállalkozások kulcsszerepet játszanak az európai gazdaságban. Több mint 20 millió KKV mintegy 87 millió embert foglalkoztat, a versenyszféra alkalmazottainak kétharmadát, ez utóbbi nagyjából azonos a hazai aránnyal. A KKV-k az Európai Unió gazdaságának mintegy 58%-át teszik ki (hozzáadott érték alapján számítva). 1. TÁ BLÁZAT: A VÁ L L A L KOZ Á S O K S Z Á M A, A L K A L M A ZOT T I L É T S Z Á M A ÉS BR U T TÓ H O Z Z Á A D OT T É RT É K H OZZÁ JÁ R U L Á S A M É R E T K AT E G Ó R I Á K S Z E R I N T, 2011 Vállalkozások aránya (%) Foglalkoztatottak (%) Hozzáadott érték (%) EU Magyarország EU Magyarország EU Magyarország Mikro 92,2 94,8 29,6 36,5 21,2 18,2 Kis 6,5 4,4 20,6 19,3 18,5 15,9 Közepes 1,1 0,7 17,2 16,9 18,4 19,5 Nagy 0,2 0,1 32,6 27,1 41,9 46,2 Forrás: EU SMEs in 2012 Hazánkban a KKV-k száma a vállalkozásokon belül az uniós átlagnál magasabb. A KKV-kon belül a mikrovállalkozások (és önfoglalkoztatók) súlya magasabb, míg a kis- és közepes vállalkozások súlya alacsonyabb, mint a tagországok átlagában. A foglalkoztatottságban betöltött szerepe a magyar mikrovállalkozásoknak szintén jelentősebb, míg a hozzáadott érték tekintetében a KKV szektor elmarad az uniós mutatótól. Az átlagos magyar KKV jellemzően kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, a magas darabszám miatt ugyanakkor a foglalkoztatási hatása jelentős. Az unió átlagára jellemző 4,2 fővel szemben a magyarországi KKV-k átlagosan 3,1 főt foglalkoztatnak. A mikrovállalkozásoknál (0-9 fős kategória) 1,6, a kisvállalkozásoknál (10-49 fős kategória) 19,1, míg a közepes vállalkozásoknál ( fős kategória) átlagosan 97,9 főt foglalkoztatnak Magyarországon. A nagyvállalkozások átlagosan 834,7 fővel dolgoznak. A makrogazdasági környezet kifejezetten kedvezőtlen volt a vállalkozások számára az elmúlt években ben a gazdasági növekedés globálisan csökkent, illetve recesszióba fordult. Magyarországon a külső kereslet jelentősen visszaesett és a belső fogyasztás is mérséklődött. A regisztrált vállalkozások gazdálkodási forma szerinti összetétele nem változott jelentősen a válság évei alatt. A működő vállalkozások száma 2010-hez képest alig csökkent (3,1 százalékkal), az egyes ágazatok között viszont jelentős eltérések mutatkoztak. Jelentős mértékben bővül a kokszgyártás, kőolaj feldolgozás ágazatokban, a közigazgatás, védelemben működő vállalkozások száma, igaz ezen vállalkozások súlya alacsony a nemzetgazdaság egészét tekintve ben tovább csökkent a textiliparban működő vállalkozások száma. 8

9 A külföldi tulajdon részarányának 2008-at követő emelkedése 2011-ben megtorpant, a jegyzett tőke külföldi tulajdonrésze 47 százalékról 46,4 százalékra mérséklődött egy év alatt. A belföldi társasági tulajdon és az állami tulajdon emelkedett 2010-ről 2011-re. A tőkefelhalmozás mértéke a KKV szektorban enyhén növekvő, 2011-ben a saját tőke és jegyzett tőke hányadosa megközelítette a 4 százalékot, míg a válság évében 2,9 százalék volt a mutató értéke. A tendenciákat vizsgálva megfigyelhető, hogy a nagyvállalkozásoknál (250 fő feletti) nagyobb volt a visszaesés, de gyorsabb a felzárkózás. A KKV szektorban ugyanakkor jóval elnyújtottabban éreztette a válság a hatását, a 2011-re vonatkozó adatokban még nem lehetett látni a javuló tendenciát ben enyhe növekedés figyelhető meg a KKV szektor beruházási aktivitásában, ez azonban a mikro-vállalkozások körében jelentkezett így volumenében alacsony. A veszteséges vállalkozások aránya a vizsgált négy évben fokozatosan emelkedett, 2011-ben ugyanakkor megállt a növekvő trend. Az árbevétel-arányos nyereség jelentősen csökkent az elmúlt években, a 2000-es évek közepére jellemző 6 százalékos szintről 3 százalék körüli szintre süllyedt. A legrosszabb év a mutató szempontjából mindenképpen 2008 volt. Minden méretkategóriában megfigyelhető a visszaesés, majd szinte minden esetben a lassú javulás. A hazai KKV szektorban minden fontos, a versenyképességet jellemző mutató pozitívan korrelál a vállalkozás méretével, a nagyobb cégek tőkeintenzitása magasabb, az alkalmazottaik és a vezetőik képzettebbek, többet fordítanak kutatás-fejlesztésre, innovatívabbak, jobb eséllyel jutnak külső finanszírozási forrásokhoz, és jobbak a fajlagos eredménymutatóik is. A válság ugyanakkor némileg növelte a különbségeket a különböző méretkategóriák között. A válságot követő években a vállalkozások finanszírozási helyzete még kedvezőtlenebbé vált, a kereskedelmi banki források jelentős mértékben csökkentek. A kisebb vállalkozások gazdasági kilátásait a pénzintézetek negatívabbra értékelték. A KKV-knak nyújtott bankhitelek állománya a 2008-ig gyorsan nőtt, azóta stagnál. A kereskedelmi bankok a ban kezdődött pénzügyi válság óta szinten tartják a vállalati és ezen belül a KKV-knak nyújtott hitelek állományát. Érdemi változást jelent, hogy szigorodtak a hitelnyújtás feltételei (magasabb kamatok, szigorúbb fedezeti elvárások) eleje óta romlik a bankok KKVhiteleinek minősége, csökken a problémamentes hitelek aránya hoz képest mind a rövid-, mind a hosszú lejáratú hitellel rendelkező KKV-k aránya csökkent. Előbbi 15 százalékról 10,2 százalékra, utóbbi 22,9 százalékról 19 százalékra mérséklődött 2011-re. A Kormány a finanszírozáshoz jutás megkönnyítése az adminisztráció csökkentés és az adóés járulékcsökkentés területén tett intézkedéseket a válság miatt nehezebb helyzetbe került KKV-k érdekében, az államháztartási hiány csökkentésének kényszere mellett ugyanakkor a 2012-es év folyamán még szűk volt a gazdaságpolitikai mozgástér. 9

10 A as tervezési időszakban rendelkezésre álló források lehívása érdekében a kifizetések gyorsítására tett lépéseket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A KKV-knak szóló pályázati kiírások továbbra is rendkívül népszerűek voltak 2012-ben. Különösen népszerűnek bizonyult az Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel Program, amellyel a kereskedelmi bankokon keresztül finanszírozási forráshoz nem-, vagy nehezen jutó mikrovállalkozások is forráshoz juthatnak június elején megjelentek az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramokból finanszírozott alapok működtetésére kiírt pályázati felhívások. A már korábban meghirdetett és működő JEREMIE Kockázati Tőke Program keretében 2013 végéig nyolc kiválasztott tőkealap közvetítésével összesen 45 milliárd forint értékű tőkebefektetésre nyílt meg a keret. A Kormány kidolgozta a Munkahelyvédelmi Akciótervet, melynek keretében csökkentek a munkára rakódó terhek. Részben az Akcióterv keretében a KKV-k számára két új adónem került kidolgozásra (KIVA, KATA), amelyek január 1-től érhetőek el a vállalkozások számára. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiáját, a Wekerle Tervet 2012 augusztusában fogadta el a Kormány. A terv fő stratégiai célja a hazai vállalkozások Kárpátmedencei pozícióinak erősítése, amelyhez a vállalkozásfejlesztési és külgazdasági eszközökön túl hozzájárul a térségi infrastruktúra összehangolása valamint az egységes munkaerőpiac megteremtése. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2010 októberében megalakította a Vállalkozói Adminisztratív Tehercsökkentési Munkacsoportot ben elindult az Egyszerű Állam program és elkészült a vállalkozások adminisztratív terheit csökkentő középtávú kormányzati program. A programot széleskörű konszenzus övezte, a javaslatok szakmailag megalapozottak a célkitűzések reálisak. A cél, hogy a vállalkozások bürokratikus kiadásai jelentősen csökkenjenek. 10

11 I. A makrogazdasági környezet változása 1.1 Makrogazdasági folyamatok Az Amerikai Egyesült Államokban 2012-ben lassult a növekedés, míg az Európai Unióban mélyült a recesszió. Az uniós problémákat súlyosbítja a rekordnagyságú munkanélküliségi ráta és a csökkenő foglalkoztatottság is. A pénzpiaci kondíciók némi javulást mutattak az év végén, nőtt a kockázatvállalási kedv, azonban ennek még nem volt érezhető a reálgazdasági hatása ben Magyarországon is mélyült a recesszió. A végleges adatok szerint a GDP előállítása 2012-ben 1,7 (naptárhatást figyelembe véve 1,8) százalékkal, ezen belül az utolsó negyedévben 2,7 százalékkal csökkent. A gyenge gazdasági teljesítmény egyaránt tükrözi a romló konjunkturális folyamatokat, valamint a növekedési lehetőségek tartós beszűkülését. A hazai konjunktúrát alapvetően befolyásolta az elmúlt évben a folyamatosan lassuló külső kereslet: 2012 elején még 1,5 százalékos bővülést regisztrálhattunk a külkereskedelmi partnereinknél, ami az év végére 0,6 százalékra csökkent. Mivel a hazai kivitelben túlsúlyban vannak azok a termékek, melyek kereslete érzékeny a gazdasági ciklusokra (gépek, szállítóeszközök), ezért az export nagyon erőteljesen reagál a kereslet változására. Ennek megfelelően a kivitel dinamikája csökkent, a tavalyi év második felében pedig már a volumen csökkenését regisztrálták negyedéves bázison. A felhasználás szerkezetét vizsgálva azt látjuk, hogy a fogyasztás kisebb, a felhalmozás nagyobb mértékben esett vissza. A tavalyi évben összességében a legnagyobb belső felhasználás 1,4 százalékkal zsugorodott. A csökkenés elsősorban a visszaeső reálbérekkel magyarázható: a szabályozás változása miatt a családi adókedvezménnyel korrigált nettó reálbérek 3,4 százalékkal csökkentek 2012 folyamán. Emellett a háztartási szektor továbbra is nettó hiteltörlesztői pozícióban van. Kedvező jel, hogy október óta emelkedik a fogyasztói bizalmi index értéke, és a javulás felgyorsult az idei év első hónapjaiban. Leginkább az általános gazdasági környezetet tekintve mérséklődött a háztartások pesszimizmusa, ami a fogyasztási, megtakarítási döntések során az óvatossági motívum dominanciájának a csökkenését eredményezheti. Az aktivitás tovább bővült, azonban ez a munkanélküliek számának növekedésében csapódott le. A foglalkoztatottság másfél éves emelkedése tavaly év végén megállt, amely a gazdasági visszaesésnek, elsősorban az ipar rossz teljesítményének tudható be. A bérek lassuló ütemben, de még mindig az előző évek átlaga felett növekedtek a versenyszférában második felében felgyorsult a dezinflációs folyamat. A mérséklődésben szerepet játszott a rezsicsökkentés valamint az élelmiszerárak vártnál kedvezőbb alakulása. 11

12 A második félévben megindult a kamatvágási ciklus, az irányadó kamat 5,25 százalékra csökkent. A hitelezés felfutását a bizonytalan gazdasági kilátások, a portfolió rossz minősége és a fiskális terhek okozta banki veszteségek egyaránt akadályozták. A kivitel vártnál lassabb élénkülése mellett egyre nagyobb gondot okoz a beruházások alacsony szintje. Az évtized elején jellemzően százalékos szinten mozgó beruházási ráta 2012-ben 20 százalék alá süllyedt. A versenyszféra 10 százalék körüli GDP arányos beruházási rátát produkált. A GDP arányos beruházási ráta gyakorlatilag 2004 óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, azaz a beruházások csökkenő tendenciája egyáltalán nem új keletű dolog a hazai gazdaságban. Jelenleg nem a tendencia a legnagyobb probléma, hanem az a tény, hogy dacára a komoly uniós társfinanszírozású projekteknek (amelyek beruházás növelő hatása nem elhanyagolható) a hazai beruházások lassan nem érik el még az elégséges szintet sem. 1.1 TÁBLÁZAT: FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK Megnevezés GDP termelés (volumenindex) 104, ,9 100,1 100,9 93,2 101,3 101,6 98,3 Feldolgozóipar 105,8 105,7 105,6 106,8 97,7 81,7 114,6 103,6 99,3 Építőipar 98, ,4 91,2 96, ,7 93,6 Mezőgazdaság 149,9 94,9 93,9 80,1 151,6 86,8 85,1 122,4 78,8 Kereskedelem, javítás, szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 102,6 107,7 111,8 98,2 100,9 81,3 98,4 100,9 98,8 Szállítás, távközlés 105,3 105,5 104,5 106,1 93,7 90,8 103,2 100,3 97,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 103,1 103,6 99,4 91,3 97,7 100,5 95,3 94,4 97 GDP belföldi felhasználása 104,7 101,4 101,6 98,6 100,7 89,5 99,5 100,1 96,3 Végső fogyasztás 101,7 102,3 102,2 98,6 99,8 95,5 97,7 100,3 98,3 Bruttó állóeszköz-felhalmozás 107,2 104,5 97,3 103,8 102,9 88,9 90,5 96,4 96,2 Export (volumenindex) 118,4 111, ,8 104,2 87,3 116,9 109,9 100,9 Import (volumenindex) 115,2 106,1 114, ,3 82,9 115,1 106,7 100 Államháztartás egyenlege (GDP %- ban) - ESA módszertan -6,5-7,9-9,3-5,1-3,7-4,6-4,3 4,3-1,9 Fogyasztói ár-index 106,8 103,6 103, ,1 104,2 104,9 103,9 105,7 Ipari termelői-index 103,1 106,6 100, ,9 104,5 104,2 104,3 Külkereskedelmi termékforgalom (millió euró) Folyó fizetési mérleg egyenlege, Mrd euró Foglalkoztatottak száma, 1000 fő (15-64 éves kor) , ,6 1604,7 3874, ,1 3751,3 3750, ,8 Aktivitási ráta, % (15-64 éves kor) 60,5 61, ,9 61,5 61,6 62,4 62,7 64,3 Munkanélküliségi ráta 6,1 7,2 7,5 7,4 7,9 10,1 11,2 10,9 10,9 Forrás: KSH, MNB 12

13 1.2 Gazdaságpolitikai környezet Fejlemények a kis- és középvállalkozási politika területén A as tervezési időszakban rendelkezésre álló források lehívása érdekében a kifizetések gyorsítására tett intézkedéseket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A lehívások késlekedésének egyik legfőbb akadálya, hogy a projektgazdák nem nyújtották be az aktuális elszámolási csomagokat (elsősorban az önkormányzati projekteknél tapasztalható elmaradás, nem annyira a vállalkozásoknál). Az NFÜ vezetősége már korábban is változtatott a pályáztatási rendszeren, és az elakadt pályázatok kezelését prioritásként kezelte 2012-ben. A KKV-knak szóló pályázati kiírások továbbra is rendkívül népszerűek TÁBLÁZAT: AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK ALLOKÁCIÓS TELJESÍTMÉNYE 2012 VÉGÉN A TAGORSZÁGI JELENTÉSEK ALAPJÁN Az Európai Unió tagállamai Százalék Litvánia 60,5 Portugália 58,4 Írország 55,6 Észtország 53,9 Svédország 53,3 Finnország 52,7 Németország 52,3 Lengyelország 51,3 Egyesült Királyság 50,3 Ausztria 49,3 Lettország 48,5 Spanyolország 48,4 Szlovénia 47,6 Belgium 46,8 Görögország 45,3 Luxembourg 44,9 Hollandia 44,0 Magyarország 43,0 Ciprus 42,6 Dánia 42,5 Franciaország 41,6 Szlovákia 38,9 Csehország 37,0 Málta 33,2 Bulgária 28,5 Olaszország 28,0 Románia 20,7 Forrás: 13

14 2012. szeptember elején módosult a Gazdaságfejlesztési Operatív Program évekre szóló akcióterve. A GOP-on belül legnagyobb mértékben a K+F-re és innovációra (piacorientált K+F, akkreditált klaszterek közös projektjeinek támogatása, vállalati innováció, projekt előkészítés) fordítható keret emelkedett, de több forrást allokáltak a vállalkozások komplex fejlesztésére is (vállalati technológiai fejlesztés, komplex technológiafejlesztés és foglalkoztatás, környezeti célú fejlesztések, IKT fejlesztések, KKV munkahelyteremtés). Mérséklődött az üzleti környezet fejlesztésére (körzethálózati fejlesztések, logisztika, KKV-k piaci megjelenésének támogatása, SaaS központok, esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban) szánt keret, míg a pénzügyi eszközök (hitel program, garancia program, közösen létrehozott kockázati tőkealapok) prioritásra és a technológiai segítségnyújtásra rendelkezésre álló források összege változatlan maradt. Rendkívül népszerűnek bizonyult az Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel Program, amellyel a kereskedelmi bankokon keresztül finanszírozási forráshoz nem-, vagy nehezen jutó mikrovállalkozások is forráshoz juthatnak. A programban a pályázók 10 százalék önerő mellett maximum 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást és 20 millió forint kedvező kamatozású beruházási hitelt kaphattak. Az Eximbank által 2011-ben kidolgozott, forgóeszköz-finanszírozást szolgáló konstrukciót is számos vállalkozás vette igénybe. A konstrukció lényege, hogy a vállalkozások fix kamatozású, középlejáratú euró hitelhez juthatnak ben 20 milliárd forintot sikerült kihelyezni, de 2012-ben a folyósított hitel megduplázódott. Június elején megjelentek az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramokból finanszírozott alapok működtetésére kiírt pályázati felhívások. A konstrukció célja a korai, illetve növekedési szakaszban lévő mikro- és kisvállalkozások tőkehelyzetének javítása. A Közös Magvető Alap Alprogramot 6, míg a Közös Növekedési Alap Alprogramot 22,5 milliárd forintos keretösszeggel hirdették meg. A két pályázati felhívással tíz alapkezelő jöhet létre (négy a Magvető és hat a Növekedési Alap alprogramban). Mindkét alprogramnál legalább 30 százalék magánforrást kell bevonni, így 2015-ig az állami támogatás segítségével összesen 41 milliárd forint kihelyezésére nyílik lehetőség. A már korábban meghirdetett és működő JEREMIE Kockázati Tőke Program keretében 2013 végéig nyolc kiválasztott tőkealap közvetítésével összesen 45 milliárd forint értékű tőkebefektetésre van keret végéig 18 milliárd forint értékben hoztak befektetési döntés és 12 milliárd forint értékben valósul meg befektetés. Összesen 44 darab vállalkozást sikerült elérni a Kockázati Tőke Programon keresztül. A Közös Növekedési Alap tulajdonképpen a korábbi program folytatása, növekedési életszakaszban lévő, innovatív vállalkozásokat kívánnak támogatni a befektetésekkel. A Közös Magvető Alap új kezdeményezés, a nagyon korai fázisban lévő, akár csak koncepció szinten létező projekteket kívánja tőkéhez juttatni. 14

15 Orbán Viktor miniszterelnök július elején ismertette a tízpontos Munkahelyvédelmi Akciótervet: A 25 éven aluliak és 55 éven felüliek járulékai feleződnek. A képzettséget nem igénylő munkakörökben dolgozóknál szintén csökken a járulék. A tartós munkanélküliek alkalmazásának első két évében nem kell, a harmadik évben pedig mindössze 50 százaléknyi munkáltatói járulékot kell fizetni. A szülés után gyedről-gyesről visszatérők után szintén nem kell járulékot fizetni. A 6 millió forint éves árbevétel alatti vállalkozások egy egyszerű, havi átalányban megállapított adófizetést választhatnak (főállásban 50 ezer forint, mellékállásban havi 25 ezer forint). Az új adó kiváltja a társasági adót, személyi jövedelemadót, járulékokat és a szociális hozzájárulási adót. 25 főnél kevesebb foglalkoztató vállalkozások körében bevezetik a 16 százalékos kisvállalati adót, ami kiváltja a társasági adót, szakképzési hozzájárulást, személyi jövedelemadót, osztalék után fizetendőt egészségügyi hozzájárulást. Az euró alatti árbevétellel működő vállalkozásoknak csak akkor kell befizetni az áfát ha azt nekik már kifizették ban nem kell beszámítani a kedvezőtlen árfolyammozgás miatt bekövetkezett tőkeveszteséget, így nem kell azonnal visszapótolni az árfolyamveszteség miatt elveszett tőkét. Házipénztárra vonatkozó korlátozások megszüntetése. A pályakezdő fiatalok, a gyesről-gyedről visszatérők és az 50 évesnél idősebbek foglalkoztatását eddig is ösztönözte adókedvezménnyel a Kormány. A bejelentett intézkedések emelik az eddig Start kártyákkal elérhető kedvezményeket. Alap- és középfokú végzettségű, 25 évnél fiatalabb munkavállaló alkalmazása esetén a bruttó bér 17 százalékával lehet csökkenteni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót a minimálbér duplájáig a foglalkoztatás első évében; a második évben 7 százalékosra csökken a kedvezmény. Felsőfokú végzettséggel bíróknál egy évig jár kedvezmény: az első kilenc hónapban 17, az utolsó háromban 7 százalék. A Start Plusz Kártya a gyesről és a gyedről visszatérők foglalkoztatását hivatott ösztönözni: az első évben a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 17, a második évben 7 százalékával csökkentheti a munkáltató a dolgozó után fizetendő szociális hozzájárulási adót. A Start Extra Kártya az 50 évnél idősebbek elhelyezkedésének megkönnyítését szolgálja. Ekkor az első évben a munkáltató nem fizet szociális hozzájárulási adót, a másodikban a kedvezmény mértéke 17 százalék. Magyarország a versenyképességi felmérések szerint az elmúlt években javított a nemzetközi rangsorban elért pozícióján, számos területen azonban komoly kihívásokkal kell szembenézni. A versenyképesség intézményi mutatói tekintetében rossz helyen állunk a versenyképességi rangsorban. A Világgazdasági Fórum felmérésében ezt a pillért 21 ismérv alkotja: a legrosszabb a helyzet a kormányzati szabályozás terén, és legjobb a cégalapítás 15

16 gyorsaságát tekintve. A vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs teher a GDP 3 százaléka körül alakul, míg a nyugat-európai országokban 2 százalék. Az NGM 2010 októberében megalakította a Vállalkozói Adminisztratív Tehercsökkentési Munkacsoportot ben elindult az Egyszerű Állam program és elkészült a Vállalkozások adminisztratív terheit csökkentő középtávú kormányzati program. A programot széleskörű konszenzus övezte, a javaslatok szakmailag megalapozottak a célkitűzések reálisak. A cél, hogy a vállalkozások bürokratikus kiadásai 503 milliárd forinttal csökkenjenek. A KKV-k számára elérhető egyszerű adónemeket dolgozott ki az NGM 2012-ben. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény bevezetője szerint az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben a társadalmi jólét forrása egyfelől az értékteremtő munka, másfelől a vállalkozások, kiemelten a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása, a következő törvényt alkotja. Azaz a cél a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása. Az új adók 2013-tól választhatók. A kisvállalati adó a legfeljebb 25 főt foglalkoztató, legfeljebb 500 millió forint árbevétel produkáló, 500 millió forintos mérlegfőösszeg alatti kisvállalkozások számára lesz választható. Az adókulcs 16 százalék. Az új adó kiváltja a szociális hozzájárulást, a társasági adót, szakképzési hozzájárulást, egyéni vállalkozóknál pedig a nyereségadó utáni személyi jövedelemadót. A tételes kisadó lényege, hogy a legfeljebb 6 millió forint árbevételű vállalkozás egyetlen adót fizet, ami kiváltja a legtöbb adót (jövedéki adó köteles tevékenység esetén a jövedéki adót nem váltja ki, és nem váltja ki az ÁFÁ-t sem, ha a cég ÁFA-körbe tartozik, illetve az iparűzési adót sem). Főállású vállalkozóknak havi 50 ezer forintot, mellékállású vállalkozóknak havi 25 ezer forintot kell fizetni. A magyarországi gazdálkodó szervezeteket, elsősorban KKV-kat képessé kell tenni a nemzetközi piacra lépésre, a külpiacokon való megjelenésre. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája a Wekerle Terv 2012 augusztusában készült el. A terv fő stratégiai célja a hazai vállalkozások Kárpát-medencei pozícióinak erősítése, melyet a térségi infrastruktúra összehangolásán valamint az egységes munkaerőpiac megteremtésén keresztül lehet elérni a dokumentum szerint. A Nemzetgazdasági Minisztériumban a különböző ágazati szereplőkkel történő egyeztetések keretében jelenleg zajlik a stratégiai dokumentumban kitűzött célok eléréséhez vezető konkrét intézkedési tervek kidolgozása. Ennek során szoros együttműködésre van szükség a kitörési pontokban meghatározott ágazatok szereplőivel és a külföldi piacra lépést elősegítő intézményi szereplőkkel. A Wekerle Terv öt ágazati kitörési pontot határoz meg: - jármű- és gépipar; 16

17 - élelmiszer-gazdaság; - turizmus és egészségipar; - kreatív ipar és ICT; - zöldgazdaság. A Wekerle Terv intézményrendszerének legfontosabb eleme a Kárpát Régió Üzleti Hálózat, amely a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésében épül ki. A hálózat öt irodával 2012-ben már meg is kezdte a működését és a tervek szerint 2013-ra tizenegy helyszínen lesznek elérhetők az ingyenesen rendelkezésre álló tanácsadói szolgáltatásai. A dokumentum azt is előrevetíti, hogy létre kellene hozni egy Kelet-közép-európai Növekedéskutató Intézetet és egy Kelet-középeurópai Közlekedéstudományi Intézetet. Szintén a kis- és középvállalkozások nemzetköziesedését szolgálják a hagyományos uniós kapcsolatokon túl a kétoldalú gazdasági együttműködési vegyes bizottságok (GVB), amelyek többnyire Unión kívüli országok között működnek. A GVB-k működésének jogi hátterét a két ország Kormányai között megkötött gazdasági együttműködési megállapodás (GEM) releváns bekezdése biztosítja. A GVB alapvető feladatait a GEM ide vonatkozó bekezdése foglalja össze. A GVB feladatai tipikusan: a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének megvitatása, új lehetőségek felkutatása a jövő gazdasági együttműködésének további fejlesztéséhez, javaslatok kidolgozása a gazdasági együttműködés feltételeinek javítására mindkét ország vállalatai között, javaslatok tétele a GEM alkalmazására. A GVB magyar és a partner ország tagozatából tevődik össze, melyek élén a két fél által kinevezett társelnökök állnak. A magyar társelnök kinevezése miniszterelnöki hatáskör. A GVB titkársági teendőit magyar oldalon rendszerint az NGM bilaterális kapcsolatokat kezelő főosztálya látja el, ritkábban a GVB magyar társelnöke alá tartozó szakmai szervezet. A GVB további tagjait az aktuális témák figyelembe vételével hívja meg a GVB titkársága az állami és érintett regionális intézmények, valamint az érdekelt vállalakozói körből. Általában véve a GVB munkájában és az üléseken a következő tárcák és szervezetek képviselői vesznek részt: NGM, KüM, KIM, VM, NFM, EMMI, NIH, HITA, MKIK és egyéb a kétoldalú kapcsolatokban érintett gazdasági szakmai v. társadalmi szervezetek (pl.: NFÜ, EXIMBANK, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság stb.). A kiemelt ágazatokban történő együttműködésre a Felek a GVB plenáris ülésén szakmaiágazati munkacsoportok létrehozását kezdeményezhetik ben a következő országokkal működtek GVB-k: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Moldova, Románia, Horvátország, Szerbia. 17

18 1.2.2 Az Európai Unió KKV-politikája és a magyar kis- és középvállalati szektor A kis- és középvállalkozások kulcsszerepet játszanak az európai gazdaságban. Több mint 20 millió KKV mintegy 87 millió embert foglalkoztat, a versenyszféra alkalmazottainak kétharmadát, ez utóbbi nagyjából azonos a hazai aránnyal. A KKV-k az Európai Unió gazdaságának mintegy 58%-át teszik ki (hozzáadott érték alapján számítva) TÁBLÁZAT: AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG NEM PÉNZÜGYI SZEKTORBA TARTOZÓ VÁLLALKOZÁSAINAK FŐ JELLEMZŐI 2012-BEN mikro kis közepes KKV együtt A vállalkozások megoszlása (%) EU-27 92,2 6,5 1,1 99,8 0,2 100,0 nagy összes Mo. 94,8 4,4 0,7 99,9 0,1 100,0 Foglalkoztatottak megoszlása EU-27 29,6 20,6 17,2 67,4 32,6 100,0 Mo. 36,5 19,3 16,9 72,7 27,1 100,0 Bruttó hozzáadott érték megoszlása EU-27 21,2 18,5 18,4 58,1 41,9 100,0 Forrás: EU SMEs in 2012 Mo. 18,2 15,9 19,5 53,6 46,2 100,0 Az Európai Unió kis- és középvállalkozási politikáját meghatározó dokumentum az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (Small Business Act of Europe,SBA) a 2000 júniusában elfogadott Kisvállalkozói Charta helyére lépett. A dokumentum tíz elvet fogalmaz meg, amelyet mind az EU, mind a tagországok KKV politikájában javasol követni: Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget. Biztosítani kell azt, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehetőséget az újrakezdéshez. A Gondolkozz előbb kicsiben! elvnek megfelelő szabályokat kell alkotni. A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a KKV-k szükségleteinek. Meg kell könnyíteni a KKV-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban, és jobban ki kell használni a KKV-k állami támogatásának lehetőségeit. Meg kell könnyíteni a KKV-k finanszírozáshoz jutását, továbbá olyan jogi és üzleti környezetet kell teremteni, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését. Segíteni kell a KKV-kat abban, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta előnyöket. Elő kell segíteni a KKV-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját. 18

19 Lehetővé kell tenni a KKV-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakíthassák. Ösztönözni és támogatni kell a KKV-kat, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből. Az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag és a Kisvállalkozói Charta témakörei nagyon hasonlóak, és némi átfedést mutatnak az iparpolitikai dokumentum javaslataival. A kisvállalkozás-fejlesztési politika területen is az a legfontosabb változás, hogy az Európai Bizottság az elvek alkalmazását, betartását a korábbiaknál jóval szorosabban követi, a politikák végrehajtására nagyobb súlyt helyez. Az SBA alapján összeállított 2012-es értékelés szerint Magyarország tízből nyolc területen még mindig elmarad az uniós átlagtól. A legnagyobb elmaradás a második esély (vállalkozás megszüntetésének ideje, költsége stb.) a Gondolkozz előbb kicsiben (kormányzati szabályozás, egyszerűsítés stb.) és innovációs dimenziók mentén mérhető. A jelentés kiemelt megállapításai: A magyarországi KKV szektor legalább 2005 óta stagnál. A mikrovállalkozások különösen fontosak, mivel az üzleti szféra több mint 36 százalékát adják. A kormány továbbra is aktívan foglalkozik a KKV-politikával, de akad néhány intézkedés, amely kedvezőtlen hatással lehet a KKV-kra. 19

20 1.1 Á BRA : MAGYA R O RS Z Á G SBA ÉRT É K E L ÉS E, 2012 Forrás: SBA Fact Sheet,

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14.

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14. Kitörési pontok a vállalkozások számára 2012. június 14. Forrás: Aveco, NGM A Bizottság közzétette tavaszi 2012. és 2013. évre vonatkozó gazdasági előrejelzéseit. Mindkét évben 3 százalékos szint alá becsülve

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL

KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Vingelman József vezérigazgató A JEREMIE Programról (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) JEREMIE

Részletesebben

A NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok és adónemeik 2015. február 2-ától érvényes jegyzéke

A NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok és adónemeik 2015. február 2-ától érvényes jegyzéke A NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok és adónemeik 2015. február 2-ától érvényes jegyzéke Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására a NAV

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Sajtótájékoztató Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Főbb mutatószámok GDP arányos adóterhelés állami kiadások aránya a GDP %-ában adóék (tax wedge = közterhek az összes bérköltségben) fekete

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok és adónemeik 2014. január 1-jétől érvényes jegyzéke

A NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok és adónemeik 2014. január 1-jétől érvényes jegyzéke A NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok és adónemeik 2014. január 1-jétől érvényes jegyzéke Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására a NAV

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2007. november 1 Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2008. augusztus 2 ÚJ, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁS JELENT MEG A hazai vállalkozások körében népszerű,

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról A Kormány a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi

Részletesebben

Bevallás a környezetterhelési díjelőlegről, illetve az éves díjkötelezettségről

Bevallás a környezetterhelési díjelőlegről, illetve az éves díjkötelezettségről április Konferenciák és gyakorlatias Adózási határidők április közössége 2. (márc. 31.) 5. Kötelezettség Bevallás a környezetterhelési díjelőlegről, illetve az éves díjkötelezettségről Bevallás a környezetterhelési

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához ADÓVÁLTOZÁSOK 2011 KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához Budapest, 2011 Adozas_kieg_2011.indd 1 2011.04.05. 10:46:11 Szerző: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál Kézirat lezárva: 20.03.31.

Részletesebben

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Egyszerűsítések, gyorsítások Átláthatóbb pályázati struktúra Átgondolt, a fejlesztési célokra koncentráló pályázatok

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK SOK KICSI SOKRA MEGY? A kkv szektor a magyar gazdaság meghatározó eleme: 1,7 millió bejegyzett vállalkozás, de csak 690 ezer működő, ennek 99,8 %-a

Részletesebben

Társasági adótörvény változása

Társasági adótörvény változása Dr. Gróf Gabriella 2012. évi CLXXVIII. törvény Hatály: 2013. 01. 01. Adóalanyok Nem Tao alany a Nemzeti Eszközkezelő Zrt (2012. 06. 20.) Nem Tao alany a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó a kényszertörlési

Részletesebben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

JOGI HÍRLEVÉL 2012/10. Ecovis Holding Budapest

JOGI HÍRLEVÉL 2012/10. Ecovis Holding Budapest WWW.ECOVIS.HU WWW.ECOVIS.COM Tartalom HÓNAP témája: A kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó Dr. Balogh Péter Róbert ügyvéd, senior partner, irodavezető Változik a lakásszerzés illetéke

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

ADÓZÁS Budapest, 2008

ADÓZÁS Budapest, 2008 ADÓZÁS Budapest, 2008 Szerző: Sztanó Imréné dr. Alkotó szerkesztő: Dr. Sugár Katalin Lektor: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 280 3 ISSN 1789-5103 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelős

Részletesebben

nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok IBAN számlaszámok 2013.

nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok IBAN számlaszámok 2013. Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok (IBAN számok)

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia VÁLLALKOZÁSOK ADMINISZTRÁCIÓJA VS. EGYSZERŰ ÁLLAM 2012.09.06.

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia VÁLLALKOZÁSOK ADMINISZTRÁCIÓJA VS. EGYSZERŰ ÁLLAM 2012.09.06. 1 VÁLLALKOZÁSOK ADMINISZTRÁCIÓJA VS. A vállalkozások adminisztrációs költsége Uniós összehasonlításban is magas, MOon nem csökken, inkább növekszik 2 Adminisztrációs teher az adminisztrációs költségek

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A munkaviszonyban foglalkoztatott személyek utáni fizetendő adó megállapításánál a számított adót (27%) e törvény külön rendelkezése

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a Vállalkozások lk á k adózása (MSC levelező hallgatók részére) (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás rendjéről szóló tv., SZJA, TA, ÁFA törvény Vizsga: Félórás vizsga az elméletből

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

EGYES ADÓK ÖSSZEHASONLÍTÁSA RÉGIÓNKBAN. Magyarország. 2004 2005 Társasági adó 16 % 16% Személyi jövedelemadó. 0-800.000 Ft 18% 0-1.500.

EGYES ADÓK ÖSSZEHASONLÍTÁSA RÉGIÓNKBAN. Magyarország. 2004 2005 Társasági adó 16 % 16% Személyi jövedelemadó. 0-800.000 Ft 18% 0-1.500. EGYES ADÓK ÖSSZEHASONLÍTÁSA RÉGIÓNKBAN Magyarország Társasági adó 16 % 16% Személyi jövedelemadó Minimálbér adómentes Sávos 18, 26, 38 % Minimálbér adómentes Sávos 18, 38% 0-800.000 Ft 18% 0-1.500.000

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2011. január Hírlevél 2011. január 2 MILLIÁRD FELETT A JEREMIE KOCKÁZATI TŐKEALAPOK BEFEKTETÉSEI A 2010 első félévében, az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram keretében

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

Az elvárt béremelés kompenzációját

Az elvárt béremelés kompenzációját Az elvárt béremelés kompenzációját biztosító kormányzati lépések a) A bérfejlesztés 5 % fölötti részének normatív támogatása az adórendszeren keresztül a teljes körű végrehajtás esetén Elérthető: 2012.01.01-től

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. A minőségi javulás ígérete Változások az új tervezési időszakban NFT I. tapasztalatok ÚMFT Hosszú támogatási folyamat, ezen belül elhúzódó

Részletesebben

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2011. március Hírlevél 2011. március 2 173 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEG AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATAIBAN A 2011. évi vállalkozásfejlesztést célzó

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

START Tőkegarancia Zrt.

START Tőkegarancia Zrt. START Tőkegarancia Zrt. ÚJ TERMÉK A KKV-K SZÁMÁRA EU-S TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉRE Az értékteremtő befektetés garanciája Szakmai Nap - 2007. június 26. Pályázati források a KKV-k részére

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

KATA KIVA ésaktuáliskérdések

KATA KIVA ésaktuáliskérdések KATA KIVA ésaktuáliskérdések Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága Kisadózók tételes adója Ki választhatja a Kata adózást? Akisadózóvállalkozásoktételesadójának (KATA)alanyaazaz

Részletesebben

Lehetőségek a KKV-k szervezetfejlesztéséhez, infokommunikációs fejlesztési programok

Lehetőségek a KKV-k szervezetfejlesztéséhez, infokommunikációs fejlesztési programok Lehetőségek a KKV-k szervezetfejlesztéséhez, infokommunikációs fejlesztési programok Siba Ignác, Főigazgató Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Gazdaságfejlesztési Operatív Program Gazdaságfejlesztési Operatív

Részletesebben

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék adónemek. Költségvetési számlaszámhoz tartozó IBAN számlaszám

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék adónemek. Költségvetési számlaszámhoz tartozó IBAN számlaszám A NAV adóztatási tevékenységével összefüggésben, kizárólag a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó IBAN számok 2014. január 1-jétől érvényes jegyzéke Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22.

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Pályázati tapasztalatok Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Új pályázatok, új filozófia A támogatás nem helyettesíti a magántőkét, csak kiegészítjük azt Életképes, de támogatás nélkül meg nem valósuló fejlesztések

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

A JELŰ BETÉTLAP. Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása. I. Adóalany. 1. Adóalany neve (cégneve): 2. Adóazonosító jele: Adószáma: - -

A JELŰ BETÉTLAP. Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása. I. Adóalany. 1. Adóalany neve (cégneve): 2. Adóazonosító jele: Adószáma: - - 59 A JELŰ BETÉTLAP I. Adóalany Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása 1. Adóalany neve (cégneve): 2. Adóazonosító jele: Adószáma: - - II. A nettó árbevétel () 1. Htv. szerinti - vállalkozási szintű

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó Adózási alapismeretek 4. konzultáció Társasági adó A törvény 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező

Részletesebben

Adónaptár 2006. 2006. január

Adónaptár 2006. 2006. január Adónaptár 2006 2006. január jan. 12. jan. 15. (jan. 16.) jan. 20. az igazoláson szereplő, a kifizető által le nem vont adó, adóelőleg megfizetése a magánszemély, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5.

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások részére 2009. ősz Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Kkv-k finanszírozási problémái Mo-n Hitelpiac Magyarországi

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21 Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások részére 2009. ősz Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21 Kkv-k finanszírozási problémái Mo-n Hitelpiac Magyarországi

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt.

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt. Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt. Termékstruktúra MFB ok Vállalkozói szektor Agrár szektor Önkormányzati szektor Lakossági szektor MFB Vállalkozásfinanszírozási

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben