TARTALOM A terror-elhárítási célú titkos információgyűjtés A bűnüldözési célú titkos információgyűjtés...115

Átírás

1 TARTALOM I. FEJEZET BIZONYÍTÁSELMÉLETEK A JOG VILÁGÁBAN Bevezetés A bizonyítás mint megismerési folyamat A bizonyítás egyik jogi formája, a büntetőeljárás A bizonyítékok és azok osztályozása A processzuális bizonyításelmélet A büntetőeljárási bizonyítás A megismerés összetettsége A megismerés akadályai A büntetőjogi megismerés nehézségei A hatalmi jelleg A szabályozhatóság A bizonyítás alanyai A bizonyítás tárgya A bizonyítás törvényes eszközei A perrendszerű bizonyítás A bizonyítás tárgya Konkrét példák Általánosítható megállapítások A kriminalisztikai bizonyításelmélet A nyomozástan mint gyakorlat és a kriminalisztika mint bűnügyi tudomány A kriminalisztikai feltárás sajátosságai A processzuális és a kriminalisztikai szempontok összevetése Reformnézetek a bizonyításról A titkos felderítés fogalma és formái A titkos információgyűjtés A terror-elhárítási célú titkos információgyűjtés A bűnüldözési célú titkos információgyűjtés...115

2 6 Tartalom A titkos információgyűjtés jellemzői A titkos adatszerzés A titkos adatszerzés jellemzői A titkos felderítés kriminalisztikája Irodalomjegyzék II. FEJEZET A SZAKÉRTŐI MUNKA KERETEI A szakértő A szakértő kizárása (Be.103. ) A szakértő kötelezettségei A szakértő jogai (Be ) A szakértő kirendelése (Be ) A szakvélemény formája és tartalma Az igazságügyi szakértővé válás szabályai (Szaktv. 3. ) Az igazságügyi szakértői tevékenységet végző gazdasági társaság (Szaktv ) Igazságügyi szakértői intézmények (Szaktv ): Igazságügyi szakértői testületek (Szaktv. 29. és 33/2007. (VI. 22.) IRM rendelet) Az igazságügyi szakértők díjazása (3/1986. (II. 21.) IM r.) III.FEJEZET IGAZSÁGÜGYI ORVOSTAN A rendkívüli halál, halottakkal kapcsolatos eljárási szabályok A helyszíni halottvizsgálatra vonatkozó általános szabályok Rendkívüli halál - Nem természetes okú halál Thanatológia A halál jelei A halál gyanújelei A halál biztos jelei Süllyedéses hullafoltok Beivódásos hullafoltok Hullamerevség (rigor mortis) A holttest lehűlése (algor mortis) Rothadás Hullaviaszos átalakulás (adipocere) Hullai kiszáradás, mumifikáció...159

3 Tartalom A halál idejének véleményezése Vitális jelenségek A vérkeringés vitális jelei A légzés vitális jelei Az emésztőrendszer vitális jelei A kiválasztás vitális jelei Vitális reakciók Hirtelen, váratlan halál Hirtelen halál, természetes halál Szívizom táplálkozási zavarai (ischaemiás szívbetegség, ISZB) A szívizom gyulladásos elváltozásai A szívizom nem gyulladásos elváltozásai A szívbillentyűk megbetegedései A főverőér betegségei A vénás rendszer betegségei A légzőszervek hirtelen halált kiváltó megbetegedései A gégevizenyő Hirtelen halált okozó hasüregi elváltozások Központi idegrendszer hirtelen halált okozó megbetegedései Csecsemőkori hirtelen halál Az erőszakos halál főbb megjelenési formái Fulladásos halál A fulladásos halál típusai A fulladásos halál általános bonclelete Orvosszakértői feladatok fulladásos halál esetén általában A hyperkapniás fulladás mesterséges okai részletesebben Lőfegyver által okozott halálozás A lövési sérülések jellegzetességei Hőkárosodások okozta halálozás Magas hőhatás Hideghatás Elektromos áram okozta halálozás Közlekedési balesetek A közlekedési balesetek rizikófaktorai Sérülések Gyalogos elütésessel járó közúti közlekedési balesetek elemzése A személygépkocsi vezetőjének és utasainak sérülései A passzív védőeszközök szerepe...195

4 8 Tartalom 7.5. Kerékpárosok sérüléseinek vizsgálata Motorkerékpárosok sérüléseinek vizsgálata Sérülések orvos szakértői véleményezése A sérülések és részeik megnevezése A sérülés orvosi leírásának szabályai A testfelszín sérüléseinek csoportosítása Élhatás okozta sérülések Heggyel bíró eszköz okozta sérülés Tompa erőbehatás okozta sérülések Túlnyújtásos, ill. szakított sérülés (vulnus lacerum) Kombinált sérülések Az orvosi látlelet (visum repertum) A látlelet jelentősége A látlelet készítésére vonatkozó jogszabályok A látlelet kiadásának költségei A látleletkészítés orvos-szakmai szabályai Jellemző hibák a látlelet készítése során A látleletkészítés szabályainak figyelmen kívül hagyásából eredő következmények Orvos szakértői személyazonosítás Mikor van szükség személyazonosításra? Csontváz, ill. holttest azonosítása Élő személy azonosítása A személyazonosság megállapításához alkalmazott módszerek Az összehasonlítás lehetséges alapjai A szakvélemény lehetséges megállapításai Csontvázlelet, holttest azonosítása Élő személy azonosítása Fogamzás, terhesség, szülés, magzatelhajtás Fogamzás in vitro fertilizáció Terhesség Tudatlanul terhes állapot Terhesség eltitkolása Képzelt terhesség, színlelés Terhességmegszakítás-magzatelhajtás Újszülött megölése, gyermekbántalmazás Újszülött megölése

5 Tartalom Az orvosszakértőnek feltett kérdések Élveszülés Érettség Életképesség Az újszülött halála Gyermekbántalmazás Fizikai bántalmazás Szexuális bántalmazás Érzelmi bántalmazás Elhanyagolás Intézményes bántalmazás Gyermek kereskedelmi célú kizsákmányolása Münchausen szindróma by proxy (MSBP) Orvosi felelősség Az orvosi tevékenység kockázata Tájékozott beleegyezés Az orvos tévedése, hibája Az orvosi felelősség formái Az orvos büntetőjogi felelőssége Orvosi műhiba A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés Az orvos bűnössége Gyakorisága Az alkoholos befolyásoltság igazságügyi orvosszakértői véleményezése Az alkohol felszívódása Az alkohol lebomlása A véralkohol görbék lefutása Alkohol-meghatározási módszerek A cselekménykor fennálló véralkohol koncentráció orvosszakértői véleményezése Kábítószer (pszichotróp anyag) hatásának orvos szakértői bizonyítása Kábítószer (pszichotróp anyag) A kábítószerhatás és fogyasztás vizsgálata A befolyásoltság orvos szakértői véleményezése A leggyakrabban használt szerek főbb jellemzői Amphetamin, metamphetamin és főbb származékai

6 10 Tartalom Kannabisz Kokain Ópiátok, ópiátszármazékok Designer drogok és félszintetikus kannabisz-származékok Benzodiazepinek Kábítószerhatás igazságügyi orvosszakértői véleményezése IV. FEJEZET IGAZSÁGÜGYI TOXIKOLÓGIA ÉS A KÁBÍTÓSZEREK BÜNTETŐJOGI SZABÁLYOZÁSA Toxikológiai alapfogalmak Bevezetés Alapfogalmak Legális pszichoaktív vegyületek Szerves oldószerek Metilalkohol (Metanol) (CH3OH) Etilénglikol (OH-CH2-CH2-OH) Etilalkohol (Etanol) (C2H5-OH) Illegális tudatmódosítók (kábítószerek-pszichotróp anyagok, ʽdizájner drogok, ʽLegal High -ok, új pszichoaktív vegyületek (ʽC lista ) Terminológia Opiátok Kokain (benzoil-metil-ekgonin) Kannabinoidok Amfetaminok Egyebek A kábítószer-fogyasztás veszélyei A kábítószer-probléma elméleti megközelítése Kábítószer-fogyasztás elleni harc Büntetőtörvények Gázok Szénmonoxid (CO) Széndioxid (CO 2 ) Cián Növényvédő szerek Igazságügyi toxikológiai vizsgálatok gyakorlata Főbb analitikai toxikológiai témájú folyóiratok

7 Tartalom Kábítószerek büntetőjogi szabályozása Kábítószerhez kapcsolódó bűncselekmények Kábítószer fogalma a Btk. alkalmazásában Kábítószer büntetőjogi értelemben vett mennyisége Mennyiségi kategóriák, határok Mennyiségi határok kender növényre, és más THC-tartalmú kábítószerekre A jogszabályban nem számszerűsített határértékek Kábítószer mennyiségek összegzése Kábítószer mennyiségek becslése le nem foglalt anyagra Kábítószer-prekurzorok szabályozása Új pszichoaktív anyagok szabályozása Új pszichoaktív anyag fogalma, a C jegyzék Generikus szabályozás: vegyületcsoportok Jegyzékre vétel, kockázatértékelés Legális tevékenységek szabályozása Bűnjelkezelés Speciális bűnjelkezelési szabályok Előzetes elkobzás Anyagismeret Természetes alapú kábítószerek Kenderből előállított kábítószerek Mákból előállított kábítószerek Kokacserjéből előállított kábítószerek Khat növény Hallucinogén hatású gombák Meszkalin Szintetikus kábítószerek Amfetamin Metamfetamin Ecstasy LSD Ketamin GHB/GBL Gyógyszerhatóanyagok Új pszichoaktív anyagok Katinonok Szintetikus kannabinoidok...322

8 12 Tartalom Új amfetamin-származékok Egyéb vegyületek, anyagok További pszichoaktív hatású növények Kábítószerek illegális előállítása Kábítószer anyagvizsgálatok Kábítószer gyorstesztek, helyszíni elővizsgálatok Kábítószer-gyanús anyagok biztosítása a szakértői vizsgálatokhoz Szakkérdések Szakértői vizsgálatok módszerei Elővizsgálatok Az elválasztás módszerei Spektroszkópiai módszerekk Hatóanyagok azonosítása Hatóanyag mennyiségének meghatározása Összehasonlító vizsgálatok Új hatóanyagok azonosítása V. FEJEZET IGAZSÁGÜGYI GENETIKA, SZEMÉLYAZONOSÍTÁS Az igazságügyi genetikai vizsgálatok alapjai és a DNS-profil nyilvántartás A biológiai minták típusai és a mintabiztosítás Az igazságügyi genetikai vizsgálatok elméleti és gyakorlati alapjai A DNS-profil nyilvántartás A DNS analitikától eltérő vizsgálati módszerek, biológiai nyomok vizsgálata, állat genetika Alacsony DNS tartalmú és degradálódott biológiai nyomok analízise A DNS degradációja, bomlási folyamatok A DNS vizsgálatot gátló anyagok A mintakontamináció veszélyei Alacsony DNS tartalmú minták analízise Leszármazási DNS markerek Y kromoszómás STR vizsgálatok A mitokondriális DNS Állati eredetű biológiai nyomok DNS vizsgálata...357

9 Tartalom Genetikai fajazonosítás Genetikai egyedazonosítás állatokban Az igazságügyi genetikai vizsgálatok statisztikai interpretációja Kategorikus és valószínűsítő véleményadás a származás megállapításában A feltételes valószínűség és a valószínűség-számítás három alaptörvénye A DNS-profil előfordulási és véletlen egyezési valószínűsége A Bayes-elvű statisztikai értékelés A Bayes-elvű statisztikai értékelés tipikus hibái A több személytől származó (ún. kevert) biológiai nyomok statisztikája Az alacsony DNS-tartalmú biológiai nyomok statisztikája Származás-megállapítási vizsgálatok statisztikája A nem rekombinálódó haploid genom vizsgálatának statisztikai interpretációja VI. FEJEZET A HELYSZÍNI SZEMLE A helyszíni szemle általános szabályai A szemle fogalma A szemle eljárásjogi fogalma A szemle kriminalisztikai fogalma A helyszín fogalma, fajtái, feladatok. A helyszíni szemle A helyszín fogalma A helyszín fajtái A helyszíni szemle fogalma A helyszíni szemle jellemzője A helyszíni szemle jelentősége A helyszíni szemle taktikai elvei A helyszíni szemle feladatai A helyszíni szemle vizsgálati módszerei Objektív (terület felosztási) módszer A szubjektív módszer A helyszíni szemle szakaszai Statikus (összképrögzítő) szakasz Dinamikus (nyomkereső) szakasz

10 14 Tartalom 1.5. A helyszíni szemle előkészítése Az ügyeletek feladatai A helyszín biztosítása és a helyszínbiztosító feladatai A szemlebizottság tagjai, feladatai A nyomszakértés gyakorlati ismeretei A nyom mint traszológiai fogalom A nyomok keletkezése Dinamikus nyom Statikus nyom Lábbelis lábnyom vizsgálat A lábbeli nyom sajátosságok információ tartalma, az egyedi sajátosságok kialakulása, értéke, reprodukciós képessége és ezek jelentősége a nyomszakértői gyakorlatban Az egyedi sajátosságok típusai Az egyedi sajátosságok mennyiségi és minőségi szerepe a lábnyom azonosításában Emberi testrészek nyomai: láb-, orr-, fog- stb. nyomok Jármű nyomok vizsgálata Zárvizsgálat Látens eszköznyomok kriminalisztikai megközelítése Csekély kiterjedésű nyom Rejtett, fedett területen leképződő nyom Nyomkeveredés, nyomszétválasztás Új lehetőségek a mikro méretű eszköznyomok vizsgálatában Egyéb vagyonvédelmi, biztonság technikai eszközök nyomtani vizsgálata Kulcsvizsgálat, másolati mintavétel nyoma Befogó szerszámok által hagyott nyomok jellemzői Letapogató fejek által hagyott nyomok jellemzői A dinamikus nyomok értékelése során tehető megállapítások Tárgyak, anyagi részek összetartozásának vizsgálata A nyomelválásos rész-egész vizsgálat Az anyagelválásos rész-egész vizsgálat Mikroanyag-maradványok vizsgálata és egyéb vizsgálatok A laboratórium felépítése Közlekedési balesetekkel kapcsolatos vizsgálatok anyagmaradványok alapján Festékek

11 Tartalom A festék, mint bűnjel Üvegvizsgálatok Izzólámpák vizsgálata A talajok szerkezete Vizsgálati módszerek Építőanyagok Az eredmények felhasználása Fegyveres bűncselekményekkel kapcsolatos vizsgálatok Lövedékmaradványok A lőszer felépítése Elsődleges lőmaradványok (gsr) Lőmaradványok biztosítása Lőmaradványok vizsgálata Magasból történő lezuhanás okainak felderítése Gyakorlati tudnivalók Lezuhanás Másik eset: idegenkezűség, vagy szándékos kiugrás? Csecsemőhalál Tűzesetek elektromos okainak feltárása Vizsgálandó anyagok Ívhúzási ömlenyek rézkábeleken Rézömlenyek speciális csiszolatainak polarizációs mikroszkópi képei Különleges esetek Mikro méretű anyagmaradványok a kriminalisztikai szakértői bizonyításokban Bevezető gondolatok A mikroméretű anyagmaradványok sajátosságai A fi zikai-kémiai anyagmaradványok fajtái A mikroméretű anyagmaradványok felkutatása A mikroméretű anyagmaradványok analitikai vizsgálata A kriminalisztikai anyagvizsgálatok leggyakrabban alkalmazott műszeres analitikai módszerei, eszközei: A mikroméretű anyagmaradványok a szakértői véleményekben Kriminalisztikai textilvizsgálatok Kriminalisztikai tűzvizsgálatok Kriminalisztikai robbanóanyag-vizsgálatok Kriminalisztikai növényvizsgálatok

12 16 Tartalom Kriminalisztikai festékvizsgálatok Okiratok vegyészszakértői vizsgálata Fegyverszakértői ismeretek A fegyverszakértői munkáról általában A fegyverszakértői munka során alkalmazott jogszabályok A fegyverszakértői munkához szükséges, jogszabályokban szereplő fogalom meghatározások A fegyverszakértői vizsgálat alapján megválaszolandó kérdések: A tárgyi bizonyítékok biztosítása A fegyverszakértői vizsgálat tárgyai A szakértői vizsgálatokhoz általában használt eszközök, berendezések A fegyverszakértői vizsgálat menete Fegyvervizsgálat Töltények vizsgálata Egyéb tárgyak vizsgálata Lőtávolság, lőirány meghatározása Különböző tárgyakon jelentkező jellegzetes lövési elváltozások A lövés leadása során nyomot hagyó alkatrészek Az azonosító vizsgálat menete A lövő kéz vizsgálata Társszakértőkkel való kapcsolat A daktiloszkópiai vizsgálat A daktiloszkópia fogalma A daktiloszkópia története A bőr szerkezete A bőrlécrendszer A bőrlécrendszer kialakulása A daktiloszkópia módszertana a következő tudományos tényeken alapszik: A daktiloszkópiai azonosítás A daktiloszkópiai azonosítás metodológiája A daktiloszkópia a kriminalisztikában Az Automatikus Ujjnyomatazonosító Rendszer Alaptételek

13 Tartalom 17 VII. FEJEZET AZ IGAZSÁGÜGYI ELMEKÓRTAN ÉS AZ IGAZSÁGÜGYI PSZICHOLÓGIAI SZAKÉRTÉS Igazságügyi elmekórtan Az igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény Lelki egészség pszichés betegség Személyiségvonások - személyiség szerkezet személyiség A forenzikus pszichiátriában használt pszichopatológiai alapfogalmak Külső megjelenés, kontaktusfelvétel, viselkedés a vizsgálat során Pszichomotorium Tudat, tájékozódás Emlékezet, figyelem Gondolkodás, beszéd Kényszerek Affektivitás Motiváció, akarat Téveseszmék (tévhit, Wahn-téboly) Érzékcsalódások Én-kép zavar Minden egyéb észlelt jelenség Schizofrénia, schizotypiás és paranoid (deluzív) rendellenességek (F20-F29) Hangulatzavarok (affektív rendellenességek) (BNO-10: F30-F39) Tudatzavarok A tudat energetikai zavarai A tudat integrációs zavarai A tudat egyidejűleg fennálló energetikai és integrációs zavara (tudatborulás) Személyiségzavarok Specifikus személyiség rendellenességek (F60) Kevert és egyéb személyiségzavarok (F61) Tartós személyiségváltozások, amelyek nem tulajdoníthatóak agyi károsodásnak vagy betegségnek (F62) Organikus és szimptomatikus mentális zavarok (organikus megalapozottságú pszichoszindrómák, organikus pszichiátriai kórképek) (F00-F09)

14 18 Tartalom Akut organikus pszichoszindrómák (testileg megalapozott, szomatogén, exogén reakció típusú, szimptómás) (F06) Krónikus organikus pszichózisok Krónikus organikus pszichoszindrómák (organikus személyiségzavarok F07.0) Epilepsiák Időskori pszichés állapotok - kriminalitás Elbutulások (demenciák) (F00-F03) Gyengeelméjűség (mentális retardáció F70-F79) Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F10-F19) A szerhasználat következtében kialakuló klinikai állapotok Alkohol okozta mentális és viselkedészavarok (F10) Kábítószerek és pszichotrop anyagok (F11 19) Kóros szokások és impulzus-kontroll zavarok (F23) Fiatalkorúak (12-14 éves) elmeszakértői vizsgálata Az Igazságügyi Elme Megfigyelő és Gyógyító Intézet (IMEI) Az igazságügyi pszichiátriai fejlődése Magyarországon ETT ISZT (Egészségügyi Tudományos Tanács, Az egészségügy területén működő igazságügyi szakértői testületet) Az igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény értelmezésének gyakori buktatói A személyes meghallgatás stratégiája Igazságügyi pszichológiai szakértés Az igazságügyi pszichológus szakértő kompetenciája A vizsgálandó személyek köre A vizsgálati szituáció sajátosságai Az igazságügyi pszichológus szakértői vélemény A szakvélemény kialakításához rendelkezésre álló források A szakvélemény tartalmi és formai követelménye Az igazságügyi pszichológus szakértői vélemény felhasználása A vizsgálati módszerek Általános szabályok A vizsgálatban alkalmazott módszerek Ütközés a társadalmi normákkal A személy nem ismeri fel a társadalmi normákat a beszámítási képesség hiánya...589

15 Tartalom A személy ismeri, de nem fogadja el a társadalmi normákat deviáns (disszociális) norma szerint él, és cselekszik. Ebbe a körbe tartoznak a személyiségzavarok Személyiségzavarok A személy ismeri és elfogadja a társadalmi normákat, de külső vagy belső ok miatt nem képes azok teljesítésére. Ezekben az esetekben van különös jelentősége a pszichológus szakértőnek a bűncselekményhez vezető út feltárásában, a motiváció kiderítésében Kérdések az igazságügyi pszichológus szakértőhöz felnőttek esetén Általános kérdések Speciális kérdések Gyermekvizsgálatok sajátosságai A különböző életkorok jellegzetességei Családon belüli erőszak és a szexuális bűncselekmények A feljelentés hatásai Szempontok, melyeket érdemes lenne már a bejelentéskor tisztázni, de legalábbis a vizsgálat korai szakaszában Profilalkotás Néhány kifejezés, melyekkel gyakran találkozhatnak a szakértői véleményekben