Kardiovaszkuláris betegségek és pszichés zavarok
|
|
- Elemér Pap
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kardiovaszkuláris betegségek és pszichés zavarok Írásában a szerző a kardiovaszkuláris megbetegedésekhez társuló pszichés zavarok, elsősorban a hangulatzavarok előfordulásával, felismerésével és kezelésével foglalkozik. A vonatkozó szakirodalmi adatok áttekintése mellett, néhány klinikai gyakorlatából származó eset is bemutatásra kerül. A fentiek alapján megállapítja, hogy igen jelentős problémáról van szó, mivel a szívbetegségekhez gyakran társulnak depressziós és szorongásos zavarok, ezek pedig a páciensek gyötrelmeinek növekedése mellett testi állapotukat is jelentősen rontják, hosszabb távon pedig fokozott morbiditási és mortalitási rizikót jelentenek. Így felismerésük kiemelt jelentőséggel bír, hiszen ma már a korszerű anxiolitikus és antidepreszszív pszichofarmakoterápia, valamint a pszichoterápiás módszerek segítségével komoly esély nyílik ezen megbetegedések gyógyítására. Hangsúlyozza, hogy a szívbeteg depressziós páciensek kezelésében és gondozásában is csak a komplex bio-pszichoszociális szemlélet alkalmazásával érhető el eredmény. Ennek alapján elengedhetetlennek látszik a kezelésben részt vevők (háziorvos, kardiológus, pszichiáter, pszichológus) rendszeres konzultációja és kapcsolattartása, hiszen csak a multidiszciplináris együttműködés megvalósításával járulhatunk hozzá betegeink minél teljesebb testi és lelki gyógyulásához és életminőségük javulásához. DR. OSVÁTH PÉTER PTE OE KK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Napjainkban egyre több epidemiológiai felmérés bizonyítja, hogy mind a kardiovaszkuláris, mind bizonyos pszichés megbetegedések (mint pl. a hangulat-vagy szorongásos zavarok) jelentős gyakorisággal fordulnak elő a fejlett nyugati kultúrákban, hangsúlyozva e betegségek népegészségügyi jelentőségét. Azzal kapcsolatban is számos adat áll rendelkezésünkre, hogy ezen népbetegségek együttes előfordulása különösen kedvezőtlenül befolyásolja a páciensek gyógyulási esélyeit (Rihmer és mtsai, 2003). Ennek ellenére a mindennapi klinikai gyakorlatban a szív- és keringési betegségekben szenvedők pszichés problémáit gyakran nem ismerik fel, és így természetesen gyógyításukra sem nyílik lehetőség. Pedig a depresszió ma már az eredményesen kezelhető pszichiátriai betegségek közé tartozik. Különösen komoly problémát jelent, hogy az adekvát terápia elmaradása nemcsak a páciensek testi állapotának további romlását és a halálozási rizikó növekedését eredményezi, de gyötrelmeik fokozódásához és életminőségük tartós romlásához is vezet. Jelen írásban ennek a problémának a jelentőségére szeretném felhívni a figyelmet a vonatkozó szakirodalmi adatok rövid összefoglalásával, különös tekintettel a kezelés lehetőségeire. Az elméleti szempontok illusztrálására a mindennapi gyakorlatból származó eseteket is bemutatjuk. K ARDIOVASZKUL ÁRIS MEGBETEGEDÉSEK ÉS A DEPRESSZIÓ Korábban a testi betegségekhez társuló depressziót pusztán következménynek tekintették, vagyis a jelentkező pszichés tüneteket a testi működések megváltozásához, illetve funkciócsökkenéshez, vagy bizonyos képességek elvesztéséhez kapcsolódó pszichológiai reakciónak tekintették. A legújabb vizsgálatok eredményei azonban a depresszió és a testi betegségek kapcsolatát illetően új modellek kidolgozásának szükségességét vetették fel, hiszen egyre több egyértelmű bizonyíték utal arra, hogy a depresszió az ischaemiás szívbetegséghez (ISZB) kapcsolódó kardiális mortalitás növekedésének egyik független kockázati tényezője lehet. Vagyis a közvetlen ok-okozati összefüggésen túl elengedhetetlennek látszik a pszichés és a szomatikus tényezők kölcsönös egymásra hatásának figyelembevétele, ez pedig a terápiában a komplex bio-pszichoszociális megközelítés szükségességét veti fel. A MIOK ARDIÁLIS INFARK- TUST KÖVETŐN GYAKR AN JELENTKEZIK DEPRESSZIÓ Az epidemiológiai adatok szerint miokardiális infarktust követően a páciensek 16 23%-ánál major, míg 15 25%-ánál minor depresszió alakul ki, továbbá az ischaemiás szívbetegség mellett jelentkező depresszív tünetek gyakorisága is számottevő (Roose, 2003). Más tanulmányok ezt az összefüggést olyan ISZB-ben, illetve szívelégtelenségben szenvedő pácienseknél is igazolták, akik nem estek át infarktuson. Így napjainkban már egyre több bizonyíték van arra, hogy az ISZB fennállása önmagában is hajlamosíthat depressziós epizód kialakulására. A depressziós tünetek pedig jelentősen súlyosbították a szívbetegek általános egészségi állapotát is. Arra vonatkozóan is rendelkezünk adatokkal, hogy olyan nem ischaemiás szívbetegségekhez, mint például a dilatatív kardiomiopátia is gyakran társulhatnak depressziós tünetek, melyek ebben az esetben is növelik a kardiális mortalitás rizikóját. Ezt újabb vizsgálatok is megerősítették, ráadásul a depresszió előfordulása jelentősen növelte szívroham kockázatát és a kedvezőtlen betegséglefolyás 38 MAGYAR O R VO S
2 esélyét koronáriabetegek körében is (May és mtsai, 2009). A DEPRESSZIÓ NÖVELI MEGBETEGEDÉSEK ELŐFOR- DUL ÁSÁNAK RIZIKÓJÁT A pszichés tünetek és a koronáriabetegség kapcsolatát vizsgáló tanulmányokban az ischaemiás szívbetegségek szempontjából legfontosabbnak talált pszichoszociális rizikófaktorok között a depresszió és a szorongás szerepelt az első két helyen. Ezek önmagukban is jelentős rizikót jelentenek az ISZB szempontjából, a legtöbb esetben egyéb pszichés (pl. bizonyos személyiségfaktorok, szociális izoláció, negatív életesemények, illetve stresszhelyzetek) és szomatikus (pl. hipertónia, hiperkoleszterinémia, dohányzás, elhízás stb.) rizikófaktorokkal is társulnak, ez pedig különösen kedvezőtlen helyzetet teremt a páciens kardiológiai állapotának vonatkozásában. Kiemelésre érdemes, hogy a szorongásos zavarok kardiovaszkuláris rizikót növelő hatásának vonatkozásában is számos adat ismert (Bánki, 2006). Egy holland longitudinális felmérésben négyéves követés során vizsgálták a minor és major depresszió szív eredetű mortalitásra kifejtett hatását (Penninx és mtsai, 2001), és jelentősen megnövekedett kockázatot találtak nemcsak a major depresszióban (ahol ez több mint háromszoros volt), de a minor depresszióban (itt a kockázat több mint másfélszer nagyobb volt) szenvedők esetében is. Más vizsgálatok is alátámasztották azt a figyelemre méltó eredményt, hogy a depresszió az egyébként szomatikusan egészségeseknél is az ISZB jelentős kockázati tényezőjének bizonyult, függetlenül más kardiovaszkuláris rizikófaktorok fennállásától (Roose, 2003). Egy másik követéses vizsgálat során megállapították, hogy a depresszió még az évtizedekkel később jelentkező koronáriabetegség kialakulása szempontjából is független rizikófaktornak tekinthető. Hazai szerzők (Kopp Mária és munkatársai) is megerősítették azokat az eredményeket, melyek szerint a depresszió a koronáriabetegség egyik rizikófaktorának tekinthető. MEGBETEGEDÉSEK ÉS A DEPRESSZIÓ ELŐFORDU - L ÁSÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI Az elmúlt évek tanulmányai alapján mind több információ áll rendelkezésre a depreszsziós hangulatzavar és a kardiovaszkuláris megbetegedések közötti komplex kapcsolat hátterében meghúzódó mechanizmusokat illetően, ezek közül mind a patofiziológiai, mind a viselkedési mechanizmusok nagy jelentőséggel bírnak. Az előbbiek között kiemelt szerepe lehet a trombocitaaktivitás megváltozásának (fokozott trombocitaaktivitás, illetve aggregáció), illetve endotheliális diszfunkciónak és az endothel progenitor sejtszámcsökkenésnek (Péter és mtsai, 2008). Kiemelendő a szimpatikus és paraszimpatikus működés egyensúlyzavarából származó szívritmusvariabilitás-csökkenés és a kamrai ritmuszavarok jelentősége (Roose, 2003). A depresszióra stresszválaszként kialakuló immunrendszeri aktivitás, illetve hiperkortizolinémia következtében kialakuló csökkent inzulinrezisztencia, a fokozott szteroidtermelődés és vérnyomásemelkedés szintén fokozhatja a szívbetegség kockázatát. Más szerzők szerint kiemelt szerephez jut a depressziós hangulatzavarok hátterében régóta ismert hipothalamus-hipofízismellékvesekéreg hiperaktivitás, és a fokozott szimpatiko-adrenális tónus is. Egyelőre még csak izgalmas hipotézis felvázolására ad lehetőséget az az adat, hogy az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak mind depresszióban, mind a kardiovaszkuláris betegségek esetében protektív hatással bírhatnak (Bánki, 2003; Péter és mtsai, 2008). A depresszióhoz társuló viselkedésváltozás miatt nagyobb az esély az egészségtelen életmód kialakulására (fokozott alkoholfogyasztás, dohányzás, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.), ahogy a kezeléssel kapcsolatos gyengébb compliance és non-adherencia szerepe sem elhanyagolható. Éppen ezért ma már mind nagyobb hangsúlyt fektetnek a pszichoszociális tényezőkre is, hiszen egyre több olyan vizsgálat ismert, mely sokkal inkább egészségtudatos magatartás (illetve főleg ennek hiánya) szerepét emelik ki ebben az összefüggésben a biológiai háttértényezőkkel szemben (Wholey és mtsai, 2008). Ez pedig a viselkedési intervenciók prevenciós jelentőségét húzza alá, hiszen az eredmények azt bizonyítják, hogy a fizikális aktivitás növelése nemcsak a kardiovaszkuláris rizikó csökkentését, de depressziós tünetek enyhülését is eredményezheti. MEGBETEGEDÉSHEZ TÁRSULÓ PSZICHÉS PROBLÉMÁK FELISME- RÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI A mindennapi kardiológiai gyakorlatban számos esetben jelent nehézséget a kardiovaszkuláris megbetegedéshez társuló pszichés tünetek felismerése. Ennek hátterében az szerepelhet, hogy gyakran a kialakuló szorongásos-depressziós tüneti kép előterében nem annyira a pszichés problémák, hanem inkább a vizsgálati leletekkel nem magyarázható, vagy ezekhez képest túlzottnak tűnő szomatikus panaszok állnak (pl. mellkasi fájdalom, szívdobogásérzés, gyengeség, fáradékonyság). Másrészt az is közismert, hogy pszichiátriai és kardiológiai betegség együttes fennállása esetén a kardiológusok, illetve családorvosok inkább a szomatikus betegségre irányítják a figyelmüket (Rihmer és mtsai, 2003). Így a pácienst ismételt és felesleges kivizsgálásoknak vetik alá, fokozva gyötrelmeit és megterheléseit, valamint ez nem elhanyagolható mértékben növelheti az amúgy is forráshiánnyal küzdő egészségügyi ellátás költségeit is. Szintén gyakori jelenség, hogy a pszichés tüneteket pusztán az aktuális helyzet következményének értékelik, míg az ezek hátterében megbúvó pszichiátriai alapbetegség (legtöbbször depresszív hangulatzavar) rejtve marad. A fentiek következtében gyakran a kezelés csak tüneti terápiára (pl. nyugtatók adása), vagy a testi betegség kezelésére korlátozódik, így elmaradhat a pszichiátriai zavar felismerése és kezelése. Ez pedig a páciens gyötrelmeinek fokozódása mellett további pszichés (pl. nyugtatóabúzus vagy -függőség, öngyilkossági rizikó fokozódása) és szomatikus (kardiovaszkuláris kockázat növekedése) szövődmények kialakulásához vezethet. Annak ellenére, hogy az idős populációban a kardiovaszkuláris megbetegedések és a depresszív hangulatzavarok egyaránt nagyon gyakran jelentkeznek, a mentális zavar még ritkábban kerül felismerésre, és így a kezelése is elmarad. Ez pedig nemcsak a pszichés gyötrelmek fokozódásához és az életminőség romlásához vezet, hanem a kardiovaszkuláris rizikó emelkedésén keresztül az életkilátásokat is jelentősen rontja. A depresszió felismerésének és kezelésének elmaradása az idős populációban nem elhanyagolható szerepet játszhat az időskori öndestruktív viselkedésformák kiemelkedő gyakoriságában is. A fenti problémák miatt az Egyesült Államokban az American Psychiatric Association és az American Heart Association közös ajánlást dolgozott ki a kardiovaszkuláris betegségben szenvedők depressziójának adekvát felismerése és kezelése érdekében (Lichtman és mtsai, 2008). Ezenkívül hangsúlyozzák a multidiszciplináris együttműködés fontosságát is. Tehát a kardiovaszkuláris megbetegedéshez társuló pszichiátriai problémák felismerésében a kardiológusok és háziorvosok továbbképzése mellett kiemelt szerepet játszik a pszichiáterek bevonása a kardiológiai kezelés-gondozás folyamatába a konzultációs-kapcsolati pszichiátria szemléleti modelljének alkalmazásával. A fentiek mellett jelentős segítséget nyújthatnak az olyan tünetbecslő listák (Hamilton Depreszszió, illetve Szorongás Skála, Montgomery-Asberg Depresszió Skála), illetve önkitöltő (Beck Depresszió Skála, Zung Depresszió Kérdőív) kérdőívek használata, melyek egyszerűen és rövid idő alatt kitölthetők, így akár a kardiológiai osztályon, akár az alapellátásban eredményesen alkalmazhatók a páciensek szűrésére, vagy pszichiátriai probléma fennállásának gyanúja esetén ennek igazolására, illetve megerősítésére. Idős páciensek esetében pedig a Rövid Geriátriai Becslő Skála alkalmazása jöhet szóba. MAGYAR O R VO S 39
3 MEGBETEGEDÉSEKHEZ TÁRSULÓ DEPRESSZIÓ KEZELÉSE FARMAKOTERÁPIÁS LEHETŐSÉGEK Míg korábban számos bizonytalanság volt a depresszió és az ISZB együttes előfordulásának gyakoriságát igazoló epidemiológiai bizonyítékok terápiás konzekvenciáit illetően, ma már több felmérést is végeztek annak a kérdésnek a megválaszolása érdekében, hogy milyen lehetőségek állnak a klinikusok rendelkezésére a szívbetegségben szenvedő depressziós páciensek kezelésére, és hogy az adekvát antidepreszszív terápia hozzájárulhat-e a megnövekedett kardiális mortalitás és morbiditás csökkentéséhez, illetve megelőzhető-e ennek kialakulása. A szerotonerg rendszert befolyásoló SSRI-szerek elterjedésének köszönhetően egyre több adattal rendelkezünk a hatékony antidepresszív kezelés kardiovaszkuláris kockázatot mérséklő hatásával kapcsolatban. Közismert, hogy a tri- és tetraciklusos antidepresszívumok (TCA-szerek) számos kardiovaszkuláris mellékhatással rendelkeznek (szívfrekvencia-növelés, ortosztatikus hipotenzió, ingerületvezetés lassítása stb.), ráadásul antiarritmiás aktivitással is bírnak, mely ritmuszavarok kialakulásáért tehető felelőssé. Így jelenleg ISZB-ban szenvedőknél való alkalmazásukat relatíve kontraindikáltnak tartják. Az is kiderült, hogy a TCA-szerek kedvezőtlen kardiális mellékhatása a szívfrekvencia, illetve a QT variabilitására kifejtett hatásukkal hozható összefüggésbe, mely hajlamosíthat a kamrai ritmuszavarokra, illetve fibrillációra is (Roose, 2003). A TCA-csoporttal szemben az SSRI (szelektív szerotonin reuptake inhibitor) típusú antidepresszívumok alkalmazása során nem észleltek hasonló mellékhatásokat, és e szerek széles körű elterjedésének köszönhetően egyre több vizsgálat számol be ezen hangulatjavítókkal végzett kezelés során nyert kedvező tapasztalatokról. Előnyös mellékhatásprofiljuk miatt biztonságosan alkalmazhatók nemcsak ISZB-ben szenvedők, de miokardiális infarktuson átesett depressziós betegeknél is. Az eddigi eredmények alapján joggal feltételezhető, hogy ezen szerek használata mellett csökken a kardiális halálozás, különös tekintettel a trombocitákra kifejtett aggregációgátló hatásukra, mely függetlennek látszik a hangulatjavító effektusuktól (Bánki, 2006; Döme és mtsai, 2008). Ebbe a hatástani csoportba tartozó szerek közül a fluoxetin, a paroxetin és a szertralin hatását illetően végeztek vizsgálatokat. Az eredmények arra utaltak, hogy ezek a szerek szívbetegségben szenvedő (idős) depressziósok esetében is biztonságos alkalmazhatók. Sőt a paroxetin és szertralin esetében kifejezetten előnyösnek találták a szívfrekvencia variabilitását növelő, illetve helyreállító effektusukat, melynek szintén szerepet tulajdonítanak a kardiális mortalitás rizikójának csökkenésében (Roose, 2003). Az eddigi legnagyobb vizsgálatban is arra a kérdésre keresték a választ, hogy az vajon az antidepresszív farmakoterápia hatékonyan befolyásolja-e a hangulatzavarhoz társuló jelentősen megnövekedett kardiális rizikót (Glassman és mtsai, 2002). A SADHART (Sertraline Antidepressant Heart Attack Randomized Trial) multicentrikus vizsgálat eredményei arra utaltak, hogy a szertralin-kezelés jelentős mértékben csökkentette a depressziós tüneteket és a kardiovaszkuláris események incidenciáját (14,5 vs. 22,4%), míg a kardiális funkciókat (pl. balkamrai ejekciós frakció, korai kamrai komplex emelkedés, QTc intervallum) nem befolyásolta szignifikáns mértékben. Ennek alapján a szerzők hangsúlyozzák, hogy a szertralin biztonságosan és hatékonyan alkalmazható kardiovaszkuláris megbetegedésben szenvedő depressziós páciensek kezelésében is (Glassman és mtsai, 2002; Bánki, 2006). A többféle metodológiai problémával bíró felmérések nem teljesen egyértelmű eredményei további randomizált kontrollált vizsgálatok szükségességére hívják fel a figyelmet (Péter és mtsai, 2008), azonban így is bizonyítottnak látszik az SSRI-szerek hatékonysága ebben a betegcsoportban is. Ennek alapján a már idézett amerikai ajánlás a sertralint és a citalopramot első választású hangulatjavítóként javasolja depressziós koronáriabetegek kezelésében (Lichtman és mtsai, 2008). Az újabb hangulatjavítók vonatkozásában jelenleg még alig rendelkezünk megbízható adatokkal. A buproprion, a venlafaxin és a mirtazapin esetében a korábbi tapasztalatok (elsősorban gyógyszermérgezés kapcsán) nem utaltak arra, hogy ezen szerek számottevő kardiális mellékhatással rendelkeznének (Roose, 2003). A 2140 miokardiális infarktus miatt kezelt páciens adatait vizsgáló Myocardial Infarction and Depression-Intervention Trial (MIND-IT)-tanulmány eredményei szerint a depressziós tünetek mirtazapin-kezelése egyenesen javította a kardiális prognózist. A fentieken kívül nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a depressziós hangulathoz gyakran tárulnak szorongásos tünetek is, melyek tovább fokozzák a páciens gyötrelmeit. Ezért nagyon gyakran az antidepresszívumok mellett anxiolitikus farmakoterápia beállítása is szükséges, különös tekintettel arra a jól ismert tényre, hogy a hangulatjavítók sajátos hatásmechanizmusa miatt a depressziós tünetek javulása akár több hetet is igénybe vehet. Ma már számos adattal rendelkezünk a szorongásoldók szívbetegek körében való alkalmazásának előnyeit illetően. Ebben a vonatkozásban elsősorban a benzodiazepin típusú szerek jöhetnek leginkább szóba mind az akutan jelentkező, mind a krónikusan fennálló kardiális panaszok esetében. Hiszen ezen szereket illetően jól ismert, hogy a fájdalom motivációs és emocionális összetevőjének befolyásolásán, illetve a szorongás oldásán keresztül jelentős analgetikus hatással is bírnak. Szívbetegek körében való biztonságos alkalmazásukat is sok vizsgálat igazolta. Ma már jól ismert, hogy a benzodiazepinek csökkentik a katekolamin-szintet, növelik a szívfrekvencia variábilitását, csökkentik az alvadási időt és a trombocita-aggregációt. Ezenkívül a perifériás benzodiazepin receptorokra (melyek a szívben is megtalálhatók) kifejtett hatásuknak köszönhetően vasodilatátoros és az antiarritmiás effektussal is rendelkeznek. A fenti farmakológiai hatásokat számos tanulmány is igazolta, hiszen ma már több vizsgálatot is ismerünk a benzodiazepinek (elsősorban diazepam és alprazolam) koronáriabetegségben való alkalmazásának előnyeit illetően. Tehát az eddigi vizsgálatok alapján egyértelműnek látszik, hogy a szorongásos-depressziós panaszoktól szenvedő szívbetegek körében az antidepresszív, illetve anxiolitikus medikáció alkalmazása számos előnnyel bír, hiszen nemcsak az aktuális tünetek javulását segítik elő, de a pszichés problémák gyógyításán és különböző fiziológiai hatásaik révén a szívbetegség prognózisát is kedvezően befolyásolják. Ezen terápiás hatások pontosabb értékeléséhez azonban szívbetegek nagyobb mintáján végzett kontrollált és követéses vizsgálatok szükségesek. A PSZICHOTER ÁPIÁS SEGÍT- SÉGNYÚJTÁS LEHETŐSÉGEI Az eddigi vizsgálatok azonban még nem adtak egyértelmű választ ara a kérdésre, hogy a kardiális mortalitás, illetve morbiditás csökkentésére vonatkozó hatás a depresszív tünetek javulásával függ össze, vagy pedig az SSRI-szerek bizonyos patofiziológiai eltéréseket befolyásoló (mint pl. trombocita-aggregációt gátló hatás) tulajdonságának köszönhető. Éppen ezért van különösen nagy jelentősége azoknak a vizsgálatoknak, ahol a depresszió gyógyításában a pszichoterápiás megközelítés játssza a főszerepet, hiszen így az antidepresszívumok összetett hatásmechanizmusával nem kell számolni a depresszív tünetek gyógyulásának és a kardiális rizikó mérséklődésének összefüggésében. Ma már közismert, hogy a farmakoterápiás lehetőségek mellett olyan speciális pszichoterápiás formák, mint pl. az interperszonális terápia vagy a kognitív viselkedésterápia is eredményesen alkalmazhatók a depresszió kezelésében. Szívbeteg depressziós páciensek körében való eredményes alkalmazásuk igazolására korábban kisebb mintákon már történtek vizsgálatok, ezek során a kognitív viselkedésterápia eredményesnek bizonyult a szorongásos és a depressziós tünetek, mint kardiális rizikófaktorok gyógyításában. Mexikói szerzők kognitív technikát is alkalmazó integratív szemléletű 40 MAGYAR O R VO S
4 pszichoterápiás intervenció hatékonyságát miokardiális infarktust követő depressziós tünetek esetében is igazolták. A nagy esetszámú Enhancing Recovery in Coronary Heart Disease (ENRICHD) tanulmányban 2481 miokardiális infarktuson átesett depressziós páciens esetében a kognitív viselkedésterápia jelentős javulást eredményezett a depressziós tünetekben, a 29 hónapos követés során a mortalitásban és az újabb infarktus jelentkezésének arányában azonban nem találtak jelentős különbséget a pszichoterápiában nem részesültekhez képest. Hasonlóan ellentmondásos eredményt mutatott az interperszonális pszichoterápia hatékonyságának vonatkozásában a kanadai CREATE (Canadian Cardiac Randomized Evaluation of Antidepressant and Psychotherapy Efficacy)-vizsgálat. Így napjainkban még sok bizonytalanság van a szakirodalomban a pszichoterápiás beavatkozások kardiális prognózisra kifejtett hosszú távú hatását illetően. Az American Heart Association éppen ezért a kognitív viselkedésterápia és a farmakoterápia együttes alkalmazását tartja a leghatékonyabbnak depressziós szívbetegek esetében, mely ráadásul a depressziós tünetek kiújulását is megelőzi (Lichtman és mtsai, 2008). Egyértelműnek látszik, hogy a depressziós szívbetegek számára igen jelentős előnyökkel jár az olyan kardiológiai rehabilitációs programokban való részvétel, melyek a fokozott emocionális támogatással hangsúlyt fektetnek a megküzdő mechanizmusok fejlesztésére, az önkép javítására, a szociális izoláció oldására, és ezen keresztül célul tűzik ki az életminőség javítását is. Más szerzők is megerősítették, hogy a pszichoszociális intervenciók és a szociális támogatás is fontos szereppel bírnak a rehabilitációs, illetve prevenciós programokban. Ennek során nagyon fontos a fizikális aktivitás növelésére is hangsúlyt fektető életmódváltozás elősegítése. A különböző programok során azonban külön figyelmet kell fordítani a depressziós tünetek célzott kezelésére és a kezeléssel való együttműködés javítására is (ezen erőfeszítéseket compliance terápia néven foglalja össze a szakirodalom), hiszen közismert, hogy a depressziós páciensek között lényegesen magasabb a rehabilitációs programokból kihullók aránya. A hangulatzavar adekvát kezelésének jelentőségét az húzza alá, hogy így nemcsak a páciens pszichés állapota, de életminősége is javítható, hanem a rehabilitációval, illetve a gyógyszeres kezeléssel való együttműködése is erősíthető, és ez abban is segítséget nyújt a páciensek számára, hogy az egyéb rizikófaktorok kiküszöböléséhez szükséges életmódbeli változásokat meg tudja valósítani. ESETBEMUTATÁSOK Az alábbiakban a szakirodalmi áttekintést néhány olyan, saját klinikai gyakorlatomból származó eset bemutatásával szeretném illusztrálni, ahol a fentiekben részletezett adatok alapján alkalmazott pszichiátriai segítségnyújtás a páciensek testi és lelki állapotának jelentős javulását eredményezte. I. A 65 éves nőbeteg 2 héttel az akut miokardiális infarktust követően került felvételre kórházunk kardiológiai osztályára a kardiológiai rehabilitáció megkezdése céljából. Érkezéskor általános gyengeséget, kedvetlenséget, időszakos fulladást, illetve szívtáji nyomással járó rosszulléteket említett, melyhez kifejezett feszültség társult, időszakosan elsírta magát. Rosszullétei hátterében a fizikális, illetve EKG-vizsgálat során érdemi eltéréseket nem észleltek. Pszichés panaszai miatt kértek pszichiátriai konzíliumot. Ennek során a páciens beszámolt arról, hogy nagyon megviselték a történtek, nagyon aggódik állapota miatt, fél, hogy otthonában nem tudja ellátni magát, nem akar családja terhére lenni. Fáradékony, állandóan levert, rosszul alszik (átalvási zavart, illetve korai ébredést említett). Éjjel, amikor felébred, sokat gyötrődik jövője miatt, kilátástalannak látja, már arra is gondolt, hogy neki és családjának is könnyebb lenne, ha belehalt volna az infarktusába. Anamnéziséből kiemelendő, hogy korábban pszichés panaszok nem jelentkeztek, egyedül él, nyugdíjas, ez idáig önmaga ellátása nem jelentett problémát. Státusából aktuális panaszaira fókuszáló figyelem, kissé meglassult, aggodalmaira beszűkült gondolkodás emelhető ki, melyet helplessness-hopelessness -tematika, reménytelenségérzés jellemzett. Hangulata deprimált volt, jelentős feszültség és emocionális labilitás volt észlelhető. A fentiek alapján a Közepes depressziós epizód (BNO-10) kórisméje volt megállapítható. Ennek alapján gyógyszerelését (piracetam, metoprolol, kálium, trimetazidin, fluvastatin, pantoprazol, furosemid, magnezium, ticlipidin, amiodaron) szertralin (50 mg/nap) és alprazolam (0,25-0,25-0,25 mg) beállításával egészítettük ki, ez utóbbit 3 nap elteltével 0,25-0,25-0,50 mg-ra emeltük. A farmakoterápia mellett szupportív beszélgetések történtek, melyek során aktuális aggodalmai, betegségéből származó inszufficiencia-érzései, családjával kapcsolatos ambivalens beállítódása kerültek a középpontba. Otthoni aktivitásának fokozatos növelése, illetve a mindennapi életbe való visszailleszkedése érdekében családjával közös megbeszélések is történtek. A kezelés hatására hangulata fokozatosan javult, alvása rendeződött, aggodalmai fokozatosan mérséklődtek, aktivitása növekedett, rosszullétei ritkultak, majd megszűntek. 1 hónappal az osztályról való elbocsátását követően rendezett pszichés állapotban, kiegyensúlyozottan jelentkezett családja kíséretében, az infarktust megelőző időszakhoz képest kissé gyengébbnek érezte magát, azonban mind jobban el tudta látni magát, és egyre aktívabban tudott részt venni a család mindennapi életében. II. A 68 éves generalizált érbeteg nő kardiális dekompenzációs, illetve anginiform panaszok miatt került felvételre a kardiológiai osztályra. Anamnéziséből miokardiális infarktus, Raynaudszindróma, carotis, illetve femuro-poplitealis és femuro-cruralis bypass-műtétek, érszűkület miatti jobb lábszár térd feletti amputációja, agyi infarktus miatti neurológiai kezelés szerepelt. Korábban pszichiátriai kezelésben nem részesült. Felvételét követően az adekvát kezelés (digoxin, theophyllin, peridopril, carvediol, trimetazidine, pantoprazol, isosorbid-mononitrát, acetylsalycilsav, acenocumarol, amlodipine, fluvastatin, verospiron, pentoxifyllin) hatására kardiális panaszai gyorsan javultak. Közérzete ennek ellenére nem változott, mind levertebbé, feszültebbé vált, sokat sírt, kilátástalannak látta a helyzetét. Egyre gyengébbnek érezte magát, alig táplálkozott, alvása mind felületesebbé vált, éjjelente többször felébredt és csak órák múlva tudott visszaaludni. Alvászavara miatt évek óta nitrazepamot szedett, ettől sokszor napközben is kábultnak érezte magát. Panaszai miatt pszichiátriai konzíliumot kértek. Ennek során a páciens beszámolt arról, hogy krónikus betegségei egyre jobban megviselik, úgy érzi, nem tudja megfelelően ellátni mindennapi teendőit, és emiatt mind jobban férje segítségére szorul. Nem akar terhükre lenni, már arra is gondolt, hogy jobb lenne, ha már nem is élne, ezen gondolatai miatt kifejezett bűntudatot érez. Sokszor nem is szedte a belgyógyászati gyógyszereket, mivel úgy érezte, hogy rajta már úgysem lehet segíteni. Pszichés státuszából anhedónia, diszfóriás, deprimált hangulat, emocionális labilitás, reménytelenség-kiúttalanságérzés, inadekvát bűntudat, halálvágy emelhető ki. A pszichés tünetek alapján egy közepes súlyosságú depressziós tüneti kép körvonalazódott. Emiatt szertralin (reggel 50 mg) és alprazolam (0,25-0,25-0,50 mg) beállítása történt, a nitrazepam helyett alvását átmenetileg zolpidemmel javítottuk. A támogató pszichoterápia során szomatikus betegségei okozta aggodalmai, illetve az ezekhez kötődő veszteségélmények, valamint mindennapi funkciócsökkenéshez kötődő életminőség romlása került megbeszélésre. Feszültsége már a gyógyszerbeállítást követő napon jelentős mértékben oldódott, alvása fokozatosan rendeződött. A kezelés második hetében már hangulatában is számottevő javulás volt észlelhető, feszültsége megszűnt, érzelmi állapota mind kiegyensúlyozottabbá vált, aktivitása fokozódott. Kontrollvizsgálata során elmondta, hogy családjával egyeztetve számos háztartási munkából ki tudja venni a részét, ezeket nagy örömmel végzi. III. A 70 éves nőbeteg gyógyszeres öngyilkossági kísérletet követően került a belgyógyászati szubintenzív osztályra. Otthonában nagyobb mennyiségben (60 70 tabletta) szedett be MAGYAR O R VO S 41
5 Betalocot. Súlyos bradicardia, illetve légzési elégtelenség tünetei miatt átmenetileg intenzív ellátásra is szorult. Ennek hatására szomatikus állapota rendeződött, ezt követően került sor pszichiátriai osztályos kezelésére. Anamnézisében mélyvénás trombózis, 3 évvel korábbi miokardiális infarktus, illetve szívritmuszavar miatti belgyógyászati kezelések szerepeltek, korábban pszichiátriai kezelésben nem részesült. Az exploráció során elmondta, hogy az elmúlt években szívbetegségének romlása kapcsán egyre jobban legyengült, fáradékonnyá vált, mindennapi tevékenységeit egyre nehezebben tudta ellátni, alig mozdult ki a lakásból. Férje 6 évvel ezelőtt meghalt, 4 évig egyedül élt, majd 2 éve rokonaihoz költözött. Ezt nagyon megbánta, egyre gyakoribbá váltak közöttük a konfliktusok, mind magányosabbá vált, izolálódott, úgy érezte, nem számíthat senkire. Ehhez kapcsolódóan az elmúlt hónapokban hangulata fokozatosan romlott, sokat gyötrődött a kialakult helyzet miatt, gyakran volt feszült, sokat sírt, egyre kilátástalanabbnak látta a helyzetét, egyre többször gondolt arra, hogy legjobb lenne meghalni. Az éjszaka nagy részét ébren töltötte, problémáin rágódott. Egy aktuális konfliktust követően úgy érezte, nem bírja tovább, ekkor vette be a gyógyszereket. Pszichés státuszát jelentős fokban deprimált hangulat, kifejezett feszültség és emocionális beszűkültség jellemezte, gondolkodását helplessnesshopelessness -tematika, testi állapota miatti aggodalmak, halálvágy uralta. A tünetek alapján a közepes depressziós epizód kórisméjét állapítottuk meg. Emiatt belgyógyászati medikációja (furosemide, aminophylline, famotidine, kálium, metoprolol) mellett szertralin (50 mg/nap) és alprazolam (0,25-0,25-0,50 mg) beállítása történt, valamint szupportív pszichoterápiába vontuk. Ennek során a korábbi veszteségélmények (férje halála, testi betegségeihez kapcsolódó funkcióromlás és aktivitáscsökkenés), valamint aktuális konfliktusai és szociális nehézségei kerültek megbeszélésre. Helyzetének rendezésére irányuló tervek (szociális izolációját oldó környezetbe, pl. idősek otthonába való költözés) kidolgozásában próbáltuk támogatni. Az anxiolitikus terápia hatására feszültsége gyorsan oldódott, alvászavara fokozatosan mérséklődött. A kezelés első hetét követően hangulata javult, mind aktívabbá vált, testi panaszai is mérséklődtek. Ezt követően bocsátottuk otthonába, a kontrollvizsgálat során beszámolt arról, hogy jól érzi magát, jövővel kapcsolatos aggodalmai mérséklődtek. Elkezdte a szociális otthoni elhelyezés szervezését, ezzel párhuzamosan hozzátartozóival való kapcsolata is kiegyensúlyozottabbá vált. A Z ESETEK TANULSÁGAI A bemutatott esetekből természetesen általános érvényű következtetések nem vonhatók le, azt azonban jól illusztrálják, hogy a kardiológiai alapbetegséghez gyakran társulhatnak szorongásos-depressziós tünetek, melyek kezelés nélkül nemcsak a páciensek lelki, de testi állapotát is jelentősen súlyosbíthatják, sőt akár öndestruktív viselkedés kialakulásához is vezethetnek. Bár az anamnézis alapján a (többnyire enyhébb) depressziós tünetek hosszabb fennállása volt rekonstruálható és a betegek rendszeres kardiológia, illetve háziorvosi ellenőrzésben részesültek, a pszichés panaszokat mégsem ismerték fel, és csak a testi állapot rosszabbodását, illetve a szuicid kísérletet követő hospitalizáció alatt került sor pszichiátriai vizsgálatra, amikor már jelentős súlyosságú depressziós tünetek uralták a páciensek állapotát. Az észlelt depressziós hangulatzavar miatt a szakirodalmi adatok alapján anxiolitikus (alprazolam) és antidepresszív (szertralin) medikáció beállítása, valamint szupportív pszichoterápia alkalmazása történt. Ezen kombinált farmakoterápia előnyei között kiemeljük, hogy az alprazolam a szorongás jelentős és gyors oldódását és a páciensek gyötrődésének csökkenését eredményezte. A gyors javulásban természetesen a támogató pszichoterápia is kulcsfontosságú volt. Így már a kezelés első napjaiban jelentős megkönnyebbülés volt elérhető, annak ellenére, hogy a hangulatjavító terápiás hatása csak megközelítőleg egy-két hét alatt alakult ki. Kiemelésre érdemes, hogy a kedvező és gyors terápiás hatás mellett jelentős mellékhatást, vagy kedvezőtlen gyógyszerinterakcióra utaló tüneteket nem észleltünk, annak ellenére, hogy a páciensek kardiológiai, illetve belgyógyászati medikációjában nagyon sok szer került alkalmazásra. Eseteink hangsúlyozzák, hogy a mindennapi gyakorlatban hatalmas jelentőséggel bír a háziorvosok, belgyógyászok, kardiológusok és a pszichiáterek együttműködése, hiszen csak így kerülhet sor a kardiológiai panaszok hátterében megbúvó pszichés problémák korai felismerésére és kezelésére. ÖSSZEFOGL AL ÁS, KONKLÚZIÓK Jelen írásban áttekintettük a kardiovaszkuláris megbetegedésekhez társuló pszichés zavarok előfordulásával, felismerésével és kezelésével kapcsolatos legfontosabb szakirodalmi adatokat. Ezek alapján egyértelműnek tekinthető, hogy a szívbetegségekhez gyakran társulnak depreszsziós és szorongásos zavarok, ezek pedig a páciens gyötrelmeinek növekedése mellett testi állapotukat is jelentősen rontják, hosszabb távon pedig fokozott morbiditási és mortalitási rizikót jelentenek. Így felismerésük kiemelt jelentőséggel bír, hiszen ma már a korszerű anxiolitikus és antidepresszív pszichofarmakonok segítségével és a megfelelő pszichoterápiás segítségnyújtással komoly esély nyílik ezen megbetegedések gyógyítására. Összefoglalva az eddigieket megállapítható, ahogy a pszichiátriai, pszichoszociális és szomatikus faktorok egymást szoros kölcsönhatásban befolyásolva járulnak hozzá a fokozott kardiovaszkuláris rizikó kialakulásához, úgy a kezelésben és a gondozásban is csak a komplex biopszichoszociális szemlélet alkalmazásával érhető el eredmény. Ez pedig elengedhetetlenné teszi a szívbeteg depressziós páciensek kezelésben részt vevők (háziorvos, kardiológus, pszichiáter, pszichológus) rendszeres konzultációját, illetve kapcsolattartását, hiszen csak a multidiszciplináris együttműködés megvalósításával járulhatunk hozzá betegeink minél teljesebb testi és lelki gyógyulásához és életminőségük javulásához. A kezelés mellett természetesen a primer és szekunder prevenció is kiemelt jelentőséggel bír, a legújabb eredmények szerint a megelőzés stratégiáinak kidolgozásában és megvalósításában a jól ismert szomatikus tényezők mellett a pszichoszociális rizikófaktorok szerepét sem lehet figyelmen kívül hagyni. LEGFONTOSABB IRODALMI HIVATKOZ ÁSOK 1. Bánki M. Cs.: SADHART: szomorú szív szomorú lélek? Neuropsychopharm Hung. 2003;5: Bánki M. Cs.: A szorongás, mint önálló kardiovaszkuláris rizikófaktor. Neuropsychopharm Hung. 2006;8: Glassman A. H., O Connor C. M., Califf R. M. és a mtsai (SADHART) csoport: Akut myocardialis infarktusban, illetve instabil anginában szenvedő betegek major depressziójának kezelése szertralinnal. JAMA/Psychiatry- HU, 2002;3: Lichtman J. H., Bigger Jr J. T., Blumenthal és mtsai: Depression and coronary heart disease. Recomendations for screening, referral and treatment. Circulation. 2008;118: May H. T., Horne B. D., Carlquist J. F. és mtsai: Depression after coronary artery disease is associated with heart failure. Am Coll Cardiol. 2009;53: Penninx BW. J. H., Beekman A. T. F., Honig A., Deeg D. J. H., Schoevers R. A., van Eijk J. T. M., van Tilburg W.: Depresszió és szív eredetű halálozás. Egy hosszmetszeti lakossági vizsgálat eredményei. JAMA/Psychiatry-HU. 2001;1: Péter L., Döme P., Rihmer Z. és mtsai: Kardiovaszkuláris betegségek és depresszió: az epidemiológiai és a lehetséges etiológiai összefüggések áttekintése. Neuropsychopharm Hung. 2008;10: Rihmer Z., Harmati L., Kecskés I.: A kardiovaszkuláris betegségek kapcsolata a depressziós és szorongásos kórképekkel. In: A pszichiátria magyar kézikönyve. Szerk: Füredi J., Németh A., Tariska P. 3. kiadás. Medicina. Budapest. 2003; Roose S. P.: Treatment of depression in patients with heart disease. Biol Psychiatry. 2003;54: Wholey M. A., de Jonge P., Vittinghof E. és mtsai: Depressive symptomps, health behaviors, and risk of cardiovascular events in patients with coronary heart disease. JAMA. 2008;300: A részletes irodalomjegyzék a szerzőnél érhető el: peter.osvath@aok.pte.hu 42 MAGYAR O R VO S
Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség
Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi
RészletesebbenMunkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.
Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Pécs Kardiológia ????? Miért??? Lehet, hogy külön utakon járunk?! Együtt könnyebb?
RészletesebbenXIII./1. Az öngyilkosság
XIII./1. Az öngyilkosság Osváth Péter dr. Bevezetés Az öngyilkos viselkedés gyakorisága és okai Az öngyilkos viselkedés a befejezett, illetve megkísérelt önpusztítás korunkban mind fontosabb népegészségügyi
RészletesebbenNemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél. dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus
Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus Krónikusstressz és daganatképződés TU inc fejlődés kezelés
RészletesebbenKardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor
Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú
RészletesebbenFigyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS
RészletesebbenPszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege?
Pszichoszomatikus betegségek Pécsi Tudományegyetem Mi a pszichoszomatikus betegség lényege? Valódi organikus háttérrel rendelkező kórképek, amelyek kóreredete multifaktoriális A genetikai, immunológiai,
RészletesebbenA KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010
A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI
RészletesebbenSADHART: szomorú szív szomorú lélek? Bánki M. Csaba
SADHART: szomorú szív szomorú lélek? Bánki M. Csaba A depresszió lényeges kardiovaszkuláris rizikótényező Eddig 13 kontrollált vizsgálat közel 40 000 betegben (4 37 éven át gyűjtött adatokkal) igazolja,
RészletesebbenAz oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21.
Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az orvoslás s a bizonytalanságok tudománya és s a valósz színűségek művészete. szete. William Osler Tények/ adatok Gyógyszeres
RészletesebbenAlacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre.
dr. Simon Attila 1, dr. Tiringer István 2, dr. Berényi István 1, dr. Gelesz Éva 1, Prof. dr. Veress Gábor 1 1: Állami Szívkórház, Balatonfüred 2: PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet Alacsony iskolázottság
RészletesebbenAz autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei
Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi
RészletesebbenTartalomjegyzék. Előszó 9
Tartalomjegyzék Előszó 9 1. Fejezet: Mi a depresszió? 17 A depresszióról alkotott kép 21 Fekete kutya 22 Sötét alagút 24 Börtön 25 Sűrű köd 25 Melankólia 26 Freud 27 Az antidepresszívumok felfedezése...
RészletesebbenRegulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében
Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);
RészletesebbenCsoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során
Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.
RészletesebbenStroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója
Stroke kezelésének alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Hogyan kezelhetı a stroke? Primer prevenció a stroke rizikójának csökkentése STROKE Akut kezelés Szekunder
RészletesebbenDr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.
Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,
RészletesebbenEgymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita
Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,
RészletesebbenAz asztma és a kardiovaszkuláris megbetegedések pszichológiai vonatkozásai. Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu
Az asztma és a kardiovaszkuláris megbetegedések pszichológiai vonatkozásai Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu ASZTMA A betegség lefolyása Időszakosság, váltakozóság Nem feltétlenül észlelhetők
RészletesebbenÁtalakul a társadalom, t. módosulnak nyezők. Bakai Judit. Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet
Átalakul a társadalom, t módosulnak m a kockázati tényezt nyezők Bakai Judit Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet dr. Bucsányi Gyula Az elkényeztetett nyeztetett, agyonevett, önfegyelem nélkülili nép rövidéletű.
RészletesebbenA szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.
A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió
RészletesebbenAz egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai
Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere
RészletesebbenA DEPRESSZIÓ SZŰRÉSE ÉS KEZELÉSI ALGORITMUSA AZ ALAPELLÁTÁSBAN
A DEPRESSZIÓ SZŰRÉSE ÉS KEZELÉSI ALGORITMUSA AZ ALAPELLÁTÁSBAN Torzsa Péter dr. 1, Gonda Xénia dr. 23, Kalabay László dr. 1, Rihmer Zoltán dr. 2 Semmelweis Egyetem ÁOK, 1 Családorvosi Tanszék, 2 Klinikai
RészletesebbenLundbeck Hungária Kft Budapest, Montevideo u. 3/b. felismeréséről és kezeléséről. a betegeknek és szeretteiknek
A DEPRESSZIÓ felismeréséről és kezeléséről a betegeknek és szeretteiknek Féltem az élettől, attól az élettől, aminek nem láttam semmi értelmét de aztán új időszámítás kezdődött. Miért kell a depressziót
RészletesebbenA DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA
A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel -Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet zavara,
RészletesebbenSzorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után
Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május
RészletesebbenAntidepresszív szerek a gyakorlatban
Antidepresszív szerek a gyakorlatban Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet A depresszió kiújulásának valószínűsége a korábbi epizódok számának függvényében Korábbi epizódok száma
RészletesebbenELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit
ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG
RészletesebbenA pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet
A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása
RészletesebbenA 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
RészletesebbenGerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei
Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Neurorehabilitációs Osztály Dr.Hajnalka Imre Sztupa Márta Dr.Mód Gabriella Osztályos
RészletesebbenA pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása
A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása
RészletesebbenDr. Tiringer István PhD PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet
Dr. Tiringer István PhD PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet TI9 TI11 A rehabilitáció pszichoszociális modellje (Gerdes, 2000) TI13 TI10 MSOFFICE5 MSOFFICE4 Egészségkárosodás Megküzdési folyamat Tevékenység,
RészletesebbenInterdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Diagnosztikai jelentések értelmezése és elemzése egy 13-18 év közötti fiatal
RészletesebbenBillenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr.
Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Domokos Gabriella Syncope: hirtelen jelentkező, eszméletvesztés, amely során a beteg
RészletesebbenA koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban
Szűcs József dr. Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Atherothrombosis mint globális betegség
RészletesebbenAz egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.
Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János
RészletesebbenCSALÁDTERVEZ TEKINTETTEL A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEKRE GEKRE. Dr. Erős s Erika
CSALÁDTERVEZ DTERVEZÉS KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEKRE GEKRE Dr. Erős s Erika A családtervez dtervezés s törtt rténete Magyarországon gon Veleszületett letett rendellenességek (CA) Jelenleg
RészletesebbenIII. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai
III. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai Megjegyzés: Ezek az alkalmazási előírásnak és a betegtájékoztatónak a bizottsági határozat idején érvényes módosításai. A
RészletesebbenA CSALÁDTERVEZÉS MAGYARORSZÁGI GYAKORLATA. Dr. Erős Erika
A CSALÁDTERVEZÉS MAGYARORSZÁGI GYAKORLATA Dr. Erős Erika Családtervezés története Magyarországon Veleszületett rendellenességek (CA) Jelenleg az újszülött halálozások 20-25%-áért felelősek a fejlett országokban,
RészletesebbenAffektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán
Affektív zavarok - hangulatzavarok Hidasi Zoltán Alapfogalmak Érzelem (emóció) Indulat (affektus) Hangulat (-thymia) Közérzet (-phoria) Hangulatzavarok Szindrómák Klasszifikáció Epidemiológia Diagnózis
RészletesebbenAlkalmazási előírás. 4.2 Adagolás és alkalmazás. 4.3 Ellenjavallatok
A Strattera (atomoxetine) hatásai a vérnyomásra és a szívfrekvenciára a forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH) által végzett klinikai vizsgálat adatainak felülvizsgálata alapján. Végleges SPC és
RészletesebbenMagyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság évi Kongresszusa AZ ALSÓVÉGTAGI PERIFÉRIÁS VERŐÉRBETEGSÉG ELŐFORDULÁSA HEVENY MYOCARDIALIS INFARCTUSS
Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság 2017. évi Kongresszusa AZ ALSÓVÉGTAGI PERIFÉRIÁS VERŐÉRBETEGSÉG ELŐFORDULÁSA HEVENY MYOCARDIALIS INFARCTUSSAL KÓRHÁZUNKBAN KEZELT BETEGEKBEN: A NEMZETI INFARKTUS
RészletesebbenA sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek
A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza
RészletesebbenGNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás
GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:
RészletesebbenA szív- és érrendszeri megbetegedések
A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri betegségek mind a megbetegedések számát, mind a halálozást tekintve vezető helyet foglalnak el a fejlett ipari országokbanköztük hazánkban is.
RészletesebbenA stroke ellátás helyzete Magyarországon
A stroke ellátás helyzete Magyarországon Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Magyar Stroke Társaság Agyi érbetegségek kórházi kezeléseinek esetszáma és a kezelt személyek száma 160 000 140 000 120
RészletesebbenPosztoperatív pitvarfibrilláció előfordulásának, prediktív faktorainak és rekurrenciájának vizsgálata korai kardiológiai rehabilitációs kezelés során
Posztoperatív pitvarfibrilláció előfordulásának, prediktív faktorainak és rekurrenciájának vizsgálata korai kardiológiai rehabilitációs kezelés során Dr.Homoródi Nóra 1, Szuromi Lilla 2, Szabó Szandra
RészletesebbenÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.
Ratkóczi Éva ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. SZEMÉLTISÉGZAVAROK Párbeszéd (Dialógus) Alapitvány Semmelweis Egyetem Me ntálbigiéné In tézet TARTALOM ELŐSZÓ 11 A LELKI ZAVAROKRÓL SZÓLÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA
RészletesebbenKristóf Andrea SE-IBOI
Kristóf Andrea SE-IBOI Kábítószer-kereskedelem Kábítószer birtoklása Kóros szenvedélykeltés Kábítószer készítésének elősegítése Kábítószer-prekurzorral visszaélés Új pszichoaktív anyaggal visszaélés Teljesítményfokozó
RészletesebbenMI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr.
MI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr. Varga Csaba ESET 46 ÉVES FÉRFI Kórelőzmény kezelt hypertonia kivizsgálás
RészletesebbenJózsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ Kardiológia
Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ Kardiológia Előadó: Gregóczkiné Boros Nikolett kardiológia Szakmai vezető: Dr Nagy József - kardiológus főorvos Alapellátás-szakellátás összehangolt együttműködésének
RészletesebbenSIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről
SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak
RészletesebbenA depressziótól a szív- és érrendszeri betegségekig A XXI. század népegészségügyi kihívásai
A depressziótól a szív- és érrendszeri betegségekig A XXI. század népegészségügyi kihívásai Purebl György Pszichoszomatikus Szakrendelő Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Globális kihívások
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenPszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka
PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka Definíció, történet Nem diagnosztikai kategoria, hanem szemléletmód. Az ősi, holisztikus orvoslásban gyökerező alapelvek: India: tudatosság Kína: kiegyenlítés,
RészletesebbenA myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása
A myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása Infarktus Regiszter adatok Dr. Ofner Péter Cél: A STEMI és NSTEMI diagnózissal kezelt betegek demográfiai adatainak, a társbetegségeknek
RészletesebbenCOPD-BEN SZENVEDŐ BETEGEK GONDOZÁSA. Dr Huszár Tamás Budapest. II. ker. Tüdőgondozó
COPD-BEN SZENVEDŐ BETEGEK GONDOZÁSA Dr Huszár Tamás Budapest. II. ker. Tüdőgondozó 1964 US Surgeon General Report on Smoking and Health Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease WHO helyzetelemzés
RészletesebbenAZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban)
AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) Szerkesztette: Bitter István M.D, Ph.D., D. Sc. Kalmár M.D.,Ph.D. Németh Attila M.D.
RészletesebbenPszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében
Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest
Részletesebbenérrendszeri betegségekig A XXI. század népegészségügyi
A depressziótól a szív- és érrendszeri betegségekig A XXI. század népegészségügyi kihívásai Purebl György Pszichoszomatikus Szakrendelő Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet A mortalitásért és
RészletesebbenKonzultáció. Bitter István 2012 dec. 10.
Konzultáció Bitter István 2012 dec. 10. Pszichiátriai viszgálat 1. Megjelenés, viselkedés Pl. cooperativ, hosztilis, őszinte, csábító stb.; Pszichomotorium, szorongás látható tünetei ide is kerülhetnek
RészletesebbenTÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI
TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI Az erekben keringő vér nyomást fejt ki az erek falára: ez a vérnyomás. Szabályozásában részt vesz a szív, az erek, az agy, a vesék és
RészletesebbenA DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA
A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet
RészletesebbenSzkizofrénia. Bitter István Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
Szkizofrénia Bitter István Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika 2014.10.02.. Translációs kutatás Cognitive Neuroscience and Schizophrenia: Translational Research in Need of a Translator
RészletesebbenÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében
ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár
RészletesebbenA CSALÁD ELLÁTÁSA, A CSALÁDORVOSLÁS ETIKAI SZEMPONTJAI
A CSALÁD ELLÁTÁSA, A CSALÁDORVOSLÁS ETIKAI SZEMPONTJAI Dr. Csikós Ágnes Ph.D. PTE AOK Alapellátási Intézet Hospice-Palliatív Tanszék TERMINOLÓGIA Családorvoslás Alapellátás Általános orvoslás DEFINÍCIÓ
RészletesebbenDiagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT
Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése
RészletesebbenStroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés
Stroke Ne késlekedj kampány 2010 Stroke: szomorú tények Sajtófigyelés Stroke: szomorú tények http://www.168ora.hu/tudas/stroke-szomoru-tenyek-53262.html 2010. április 1. 20:52 Hazánkban évente 42 ezren
RészletesebbenÚjonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban
Dr. Simon Attila, Dr. Gelesz Éva, Dr. Szentendrei Teodóra, Dr. Körmendi Krisztina, Dr. Veress Gábor Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Balatonfüredi
RészletesebbenA szűrővizsgálatok változó koncepciója
A szűrővizsgálatok változó koncepciója Magyar Tudomány Ünnepe 2010. Vályi Péter dr. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Szűrővizsgálat: olyan vizsgálat, amelynek célja a betegség tüneteit nem mutató
RészletesebbenA kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére
Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó
RészletesebbenAsperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819
Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás
RészletesebbenKognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében
Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,
RészletesebbenDIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL
1 DIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL FELMÉRÉS 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGEK KÖRÉBEN Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége (MACOSZ), a NOVARTIS támogatásával KINCSES JÁNOS a MACOSZ elnöke 2010. januárjában
RészletesebbenKardiovaszkuláris betegségek prevenciójának és rehabilitációjának aktuális kérdései Prof. Czuriga István
Kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának és rehabilitációjának aktuális kérdései Prof. Czuriga István (Egészségügyi Járóbeteg Központ, Debrecen, Debreceni Egyetem, Kardiológiai Intézet) A kardiovaszkuláris
RészletesebbenA foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén
A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén Dr. Sárkány Csaba háziorvos, üzemorvos MIÉRT? TÉNYEK, SZÁMOK,
RészletesebbenPSZICHIÁTRIAI OSZTÁLY
PSZICHIÁTRIAI OSZTÁLY Ágyszám: Akut ágy 116, Alkohológia ágy10, Krónikus ágy 10, Pszichiátriai Rehabilitációs ágy 34. Évi átlagos fekvő betegforgalom: 3200 fő ( 2010. évi adat ) Évi átlagos járó / ambuláns
RészletesebbenFoglalkozás-egészségügyi Alapellátás
Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás Foglalkozás-egészségügyi alapellátás Szakmakód: 2501 Tevékenységek progresszivitási szint szerinti besorolása Foglalkozás-egészségügy Progresszivitási szint I. alapellátás
RészletesebbenGyógyszeres kezelések
Gyógyszeres kezelések Az osteogenesis imperfecta gyógyszeres kezelésében számos szert kipróbáltak az elmúlt évtizedekben, de átütő eredménnyel egyik se szolgált. A fluorid kezelés alkalmazása osteogenesis
RészletesebbenVezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak?
Vezető betegségek Magyarországon Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Megválaszolandó Kérdések Melyek azok a betegségek amelyek a ranglistát vezetik? Mennyire vagyunk felelősek
RészletesebbenKötelező Szintentartó Neurológiai Továbbképzés PTE ÁOK Neurológiai Klinika Pécs, 2013. november 25.
Kötelező Szintentartó Neurológiai Továbbképzés PTE ÁOK Neurológiai Klinika Pécs, 2013. november 25. Harcos Péter Szt. Imre Egyetemi és Oktató Kórház Budapest Paradigma: egy adott időszakban az adott tudomány
RészletesebbenSzorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán
Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:
RészletesebbenKONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT
SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001
RészletesebbenA PALLIÁCIÓ OKTATÁSÁNAK FONTOSSÁGA
A PALLIÁCIÓ OKTATÁSÁNAK FONTOSSÁGA (HANDOUT) SZEKANECZ ÉVA M.D. Ph.D. DE KK Onkológiai Intézet 2016. palliative care starts when a cure is no longer possible nem az agonizáló, hanem a progrediáló betegek
RészletesebbenPrevenció és rehabilitáció egységes szemléletének szükségessége
Prevenció és rehabilitáció egységes szemléletének szükségessége Prof. Dr. Tóth Kálmán, Prof. Dr. Czuriga István, Dr. Szabados Eszter PTE KK I.sz. Belgyógyászati Klinika WHO definíció Egészség: a teljes
RészletesebbenPSZICHÉS FAKTOROK SZEREPE A
PSZICHÉS FAKTOROK SZEREPE A KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGEKBEN Nagy Alexandra PTE KK I.sz.Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Prevenciós és Rehabilitációs Osztály 2016.10.12. Kardiológiai Rehabilitáció REHABILITÁCIÓS
RészletesebbenSZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B
SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001
RészletesebbenTanácsok férfiaknak az egészséges szexuális élethez
Cialis/Betegtáj/148x105 2003/12/13 12:26 Page 1 További információért hívja a Sárga Info Vonalat: 06-40-24-00-00, vagy látogasson el a internetes honlapra. Tanácsok férfiaknak az egészséges szexuális élethez
RészletesebbenA légszennyezettség egészséghatásai Magyarországon: tények és kihívások
A légszennyezettség egészséghatásai Magyarországon: tények és kihívások Dr. Szigeti Tamás Nemzeti Népegészségügyi Központ 2019.03.20. A levegőminőségről sokat lehet hallani főleg a kültéri levegő kapcsán
RészletesebbenIII. melléklet. Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral eljárás eredményeként jöttek létre.
III. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak módosításai Megjegyzés: Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral
RészletesebbenRehabilitáció helyett életfogytiglani segély?
Sorompó Anett szociális munkás Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs osztály Humántőke A humántőke fogalma azt fejezi ki, hogy az egyén szellemi és fizikai
RészletesebbenVeszprémben is megszólalt a Szívhang
Betegszoba 2011.04.28. http://www.betegszoba.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/veszpremben_is_megszolalt_a_szivhang/ A Szívhang program a következő állomásán is elérte célját, hiszen a Petőfi Színház színészeinek
RészletesebbenIV. melléklet. Tudományos következtetések
IV. melléklet Tudományos következtetések 52 Tudományos következtetések 1. - PRAC ajánlás Háttér-információ Az ivabradin egy szívritmust csökkentő szer, amely specifikusan hat a sinuscsomóra anélkül, hogy
RészletesebbenAlsó végtagi perifériás artériás betegségek szűrése családorvosi praxisokban. dr. Tóth-Vajna Zsombor
Alsó végtagi perifériás artériás betegségek szűrése családorvosi praxisokban dr. Tóth-Vajna Zsombor A perifériás artériás betegség (PAD) jelentősége Generalizált atherosclerosis Prevalencia 14% (ÉRV-program,
RészletesebbenVáltozatlanul alacsony az influenza aktivitása
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2010. 5. hét Változatlanul alacsony az influenza aktivitása 2010. év 5. hetében hasonló volt az influenzaszerű
RészletesebbenTÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Depresszió miatt jelenleg, illetve korábban kezeltek munkaköri orvosi alkalmasságának meghatározása,
RészletesebbenKommunikáció az élet végén. Magyari Judit
Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki
RészletesebbenMunkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.
Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb
RészletesebbenA pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása
A pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása Dr. Gallai Mária gyermekpszichiáter Fejlődési zavar Fejlődési zavar gyanúja: megkésett eltérő disszociált fejlődés Fejlődési részterületek:
Részletesebben