2011. évi CLVI. törvény

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2011. évi CLVI. törvény"

Átírás

1 Az Országgyőlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a gazdaság versenyképességének helyreállítása és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a következı törvényt alkotja: I. Fejezet A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ EGYSZERŐSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTİ MÓDOSÍTÁSOK 1. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény módosítása (1)-(2) (3) (4)-(5) Az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásról szóló évi CXX. törvény módosítása Az Ekho tv II. Fejezet A REGISZTRÁCIÓS ADÓT ÉS A KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTİ MÓDOSÍTÁSOK

2 5. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény módosítása (1) (2) (3) (1) (2) (3) (1) (2) (1)-(2) (3) (1) (2)-(3) (1) (2) (3) (4) (5) 110. (1) (2) 6. A földgázellátásról szóló évi XL. törvény módosítása Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény módosítása

3 III. Fejezet évi CLVI. törvény A KÖZÖSSÉGI VÁMJOG VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ ÉVI CXXVI. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA IV. Fejezet AZ ILLETÉKEKET, A HELYI ADÓKAT, A GÉPJÁRMŐADÓT, A CÉGAUTÓADÓT ÉS A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓT ÉRINTİ MÓDOSÍTÁSOK 8. Az illetékekrıl szóló évi XCIII. törvény módosítása (1) (2) (1) (2) (3) (4)-(5) (6) A népegészségügyi termékadóról szóló évi CIII. törvény módosításáról V. Fejezet A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETİ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTİ MÓDOSÍTÁSOK - 3 -

4 13. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló évi LXXX. törvény módosítása (1) (2) (3) (4) (1) (2) 218. (1) (2) VI. Fejezet A SZÁMVITELT ÉRINTİ MÓDOSÍTÁSOK 16. A számvitelrıl szóló évi C. törvény módosítása (1) (2) (3) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységrıl, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletrıl szóló évi LXXV. törvény módosítása

5 A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrıl szóló évi LX. törvény módosítása 275. (1) (2)-(4) A hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény módosítása A kötelezı gépjármő-felelısségbiztosításról szóló évi LXII. törvény módosítása VII. Fejezet AZ ADÓZÁS RENDJÉRİL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉS MÁS ELJÁRÁSI SZABÁLYOZÁST TARTALMAZÓ TÖRVÉNYEKET ÉRINTİ MÓDOSÍTÁSOK 23. Az adózás rendjérıl szóló törvény módosítása (1)-(5) (6) (1)-(3) (4) (5) (1) Az Art (2) Az Art

6 6-18. (3) (4) évi CLVI. törvény 27. Egyéb eljárásjogot érintı és más törvények módosítása VIII. Fejezet A szerencsejáték szervezésérıl szóló évi XXXIV. törvény módosítása Az államháztartás stabilitását elısegítı egyes adótörvények módosításáról szóló évi CXXV. törvény módosítása 398. Nem lép hatályba az államháztartás stabilitását elısegítı egyes adótörvények módosításáról szóló évi CXXV. törvénynek a szerencsejáték szervezésrıl szóló évi XXXIV. törvény 13. (3) bekezdését megállapító rendelkezése Nem lép hatályba: 1. az államháztartás stabilitását elısegítı egyes adótörvények módosításáról szóló évi CXXV. törvény 19. (1) bekezdése, 2. az államháztartás stabilitását elısegítı egyes adótörvények módosításáról szóló évi CXXV. törvény 22. (1) bekezdése, 400. Nem lép hatályba az államháztartás stabilitását elısegítı egyes adótörvények módosításáról szóló évi CXXV. törvénynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl szóló évi CXXXVI. törvény 1. (1) bekezdés i) pontját megállapító rendelkezése A közbeszerzésekrıl szóló évi CXXIX. törvény módosítása Az egyes ágazatokat terhelı különadóról szóló évi XCIV. törvény módosítása - 6 -

7 A környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LXXXV. törvény módosítása és eltérı szöveggel történı hatályba léptetése (1)-(4) (5)-(6) 444. A Ktdt. 1., 2. és 3. melléklete e törvény 15., 16. és 17. melléklete szerinti szöveggel lép hatályba (1) A Ktdt (3) bekezdésében a Ket.-nek a kérelemre indult eljárásban szövegrész a az Art.-nek a 42. (2) bekezdését, a Ket.-nek a kérelemre indult eljárásban szöveggel, b) pontjában a rendeletekben szövegrész a rendeletben szöveggel, (1) bekezdésben, 4. (2) bekezdésben, 6. (1)-(4) bekezdéseiben, 14. (1) bekezdésében a termékdíj-fizetési kötelezettség szövegrész a termékdíj-kötelezettség szöveggel, (2) bekezdésében az átadás-átvételének tényét vagy a hasznosítás tényét szövegrész az átadás-átvételének tényét és a hasznosítás tényét szöveggel, (2) bekezdés c) pontjában a tárgyévre elıírt szövegrész a bevallott szöveggel, (2) bekezdés b) és c) pontjaiban az 1. melléklet szövegrész a 2. melléklet szöveggel (3) bekezdésében a csomagolás szövegrészek a csomagolószer szöveggel (3) bekezdés zárójelben lévı a továbbiakban: termék szövegrész a továbbiakban együtt: termék szöveggel, 9. a 3. -t megelızı címben, a 3. (1) bekezdésében, a 4. (2) bekezdésében, az 5. -t megelızı címben, a 6. (1)-(4) bekezdéseiben, a 9. (2) bekezdésében, a III. fejezet címében, illetve az azt követı címben, a 14. (1)-(4) bekezdéseiben, a 15. (1) bekezdésében, a 16. elıtti címben a termékdíj-fizetési kötelezettség szövegrész helyébe a termékdíj-kötelezettség szöveggel lép hatályba. (2) A Ktdt. a 40. (7) bekezdésében a termékdíj-fizetési kötelezettség szövegrész helyébe a termékdíj-kötelezettség szöveg lép. (3) Nem lép hatályba a Ktdt (1) bekezdésébıl az - ideértve a belföldi elıállítású csomagolást alkotó csomagolóeszközt - szövegrész, 2. a 8. (6) bekezdése, 3. a 14. (3) bekezdése, 4. a 14. (6) és (7) bekezdései, - 7 -

8 5. a 15. (2) bekezdésébıl az és kis szövegrész, 6. a 15. (3) bekezdésébıl a kis mennyiségő csomagolást forgalomba hozó kötelezett termékdíjátalánya Ft/év szövegrész, 7. a 15. (6) bekezdése, 8. a 19. (4) bekezdése, 9. a 42. és az azt megelızı cím. (4) 39. Az alacsony keresető munkavállalók bérének emelését ösztönzı egyes törvények módosításáról szóló évi XCIX. törvényt érintı módosítások 446. (1) Az alacsony keresető munkavállalók bérének emelését ösztönzı egyes törvények módosításáról szóló évi XCIX. törvény (a továbbiakban: T.) 1. -a nem lép hatályba. (2) (3) A T. 4. -a nem lép hatályba. (4) (5) A Met. - a T. 5. -ával megállapított - 9/A. -a az indult eljárásokban szövegrész helyett az indult ügyekben szöveggel lép hatályba. (6) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi CXLI. törvény módosítása 449. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi CXLI. törvény a) 41. -a a 82/A. a) pontja szövegrész helyett a 82/A. (1) bekezdés a) pontja szöveggel, b) pontja a 81. c) pontja szövegrész helyett a 81. (1) bekezdés c) pontja szöveggel, c) 66. -a a 4. (1) bekezdés d) pontja szövegrész helyett a 4. d) pontja szöveggel lép hatályba. 42. Az Európai Rendırségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lıfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló évi XXIV. törvény módosítása 450. Nem lép hatályba az Európai Rendırségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lıfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló évi XXIV. törvény 42. a) pontjában a 2. -ban, szövegrész, az és 16. (2) szövegrész, és a 42. f) pontja. 43. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény módosításáról 451. (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 2. (5) bekezdése nem lép hatályba. (2) (3) Az Szht. 3. b) pontja nem lép hatályba. (4) - 8 -

9 évi CLVI. törvény (5) Az Szht. 4. -a nem lép hatályba. (6) 452. IX. Fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL Az adó 453. (1) A szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: az adó) a kifizetıt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezıgazdasági ıstermelıt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt e fejezet külön rendelkezése alapján, a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelıen terhelı, százalékos mértékő fizetési kötelezettség. (2) A szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítését szolgáló egyes szociális ellátások fedezetéhez, továbbá az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásához szükséges államháztartási források biztosítása céljából az adóból származó államháztartási bevétel a központi költségvetésrıl szóló törvényben meghatározott arányok szerint megoszlik a társadalombiztosítás egyes pénzügyi alapjai és a törvényben meghatározott elkülönített állami pénzalap költségvetése között. (3) Az adóval összefüggı hatósági ügyben az eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik. (4) Az adó megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást és az álláskeresési ellátást), vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetıleg támogatás összegét nem befolyásolja. Az adó alanya 454. (1) Az adó alanya: a) a kifizetı; b) az egyéni vállalkozó; c) a mezıgazdasági ıstermelı. (2) Kifizetı a természetes személlyel e Fejezet rendelkezése alapján adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban álló másik személy. Adóalanynak minısül a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel nem rendelkezı kifizetı (a továbbiakban: külföldi kifizetı) is, ha a vele adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban álló, magyar szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó természetes személy a munkát Magyarországon, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban végzi. (3) Ha a külföldi kifizetı az e Fejezetben meghatározott kötelezettségei teljesítését elmulasztja, azokat a (2) bekezdés szerinti természetes személyre is alkalmazni kell azzal, hogy kifizetı alatt a (2) bekezdés szerinti természetes személyt kell érteni. (4) Az adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban elrendelt kirendelés alapján foglalkoztatott természetes személlyel fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendı adó alanya a kirendelést elrendelı kifizetı. A természetes személyt a kirendelés alapján foglalkoztató személy minısül azonban (kifizetıként) az adó alanyának, ha a kirendelést elrendelı kifizetıvel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabér és közterhek ıt terhelik

10 (5) Az adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszony alapján munkaerı-kölcsönzés keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendı adó alanya a kölcsönbe adó kifizetı. Ha a kölcsönbe adó külföldi kifizetı, az adó alanyának a munkavállalót kölcsönbe vevı személy minısül. (5a) Több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt ) esetén kifizetı az adózás rendjérıl szóló törvény szerint meghatározott munkáltató. (6) Az adónak nem alanya: a) a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó; b) az özvegyi nyugdíjban részesülı olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte; c) a mezıgazdasági ıstermelı abban az adóévben, amelyet megelızı adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezıgazdasági kistermelınek minısült, kivéve, ha külön törvény rendelkezése alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot; d) a mezıgazdasági ıstermelı, akinek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló törvény alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. A kifizetı által fizetendı adó alapja 455. (1) A kifizetıt terhelı adó alapja: a) a kifizetı által a vele adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá esı, nem önálló tevékenységbıl származó bevételbıl az adóelıleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével; b) a kifizetı által a vele adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá esı önálló tevékenységbıl származó bevételbıl az adóelıleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem; c) a tanulószerzıdésben meghatározott díj; d) a hivatásos nevelıszülıt a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint megilletı nevelési díj; e) az a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában az adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyt, vagy más jogviszonyt szabályozó munkaszerzıdésben, illetıleg más szerzıdésben meghatározott személyi alapbér, illetıleg díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában személyi alapbér a munkaszerzıdés alapján fizetett (juttatott), az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelızı évi havi átlagos alapbére, ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér. (2) Adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszony: a) a munkaviszony; b) a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményezı vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerő oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt; c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelısségő társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivıi társaság, a szabadalmi ügyvivıi iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közremőködési kötelezettséget eredményezı tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezetı tisztségviselıi jogviszonyt is); d) az ügyvédi iroda, a közjegyzıi iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony; e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerzıdés alapján fennálló jogviszony;

11 f) az egyház és az egyházi szolgálatot teljesítı egyházi személy között fennálló, az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony; g) a szerzetesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony; h) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekő önkéntes tevékenységrıl szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekő önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezıgazdasági ıstermelıi tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselı e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az a)-g) pont hatálya alá nem tartozó jogviszony. (3) Nem eredményez adófizetési kötelezettséget a) a (2) bekezdés c)-d), f)-g) pontjában meghatározott jogviszony, ha a jogi személy, az egyéb szervezet tagja (ideértve az egyházi személyt is) saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülı olyan - a c)-d) pontban meghatározott jogviszonyban álló - természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte; b) az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerő oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) tagjával fennálló jogviszony. (4) A kifizetıt terhelı adónak nem alapja: a) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel; b) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel; c) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerzıdés alapján mentességet élvezı tisztviselıje, alkalmazottja részére kifizetett, juttatott bevétel; d) a külföldi kifizetı által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerı-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan - bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkezı - magánszemély részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerzıdésben meghatározott személyi alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás idıtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt; e) a kifizetı által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetıt terhelı rész; f) a szerzıi jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzık oltalma, mintaoltalom alatt álló mő, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerzıdés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj; g) a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat; h) az olyan személynek juttatott bevétel, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló törvény 11. -a és 13. -a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki, i) az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem. A kifizetınek nem minısülı személy által fizetendı adó alapja 456. (1) A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelı adó alapja - figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is - a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelı adó alapja az átalányban megállapított jövedelem. (2) Az egyszerősített vállalkozói adó alanyának minısülı egyéni vállalkozót, valamint a mezıgazdasági ıstermelıt saját maga után havonta terhelı adó alapja:

12 a) a magasabb összegő társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében külön törvény rendelkezése szerint az adóévre, vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszőnését követı hátralévı részére tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg; b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben az adóalap megállapításának egyéni vállalkozóra, illetve ıstermelıre irányadó különös szabályai szerint meghatározott összeg. (3) Az egyszerősített vállalkozói adó alanyának minısülı egyéni vállalkozót saját maga után terhelı adó alapja az egyszerősített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, vagy középvagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányaira tekintettel mentesül. Az adóalap megállapításának különös szabályai 457. (1) A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelısségő társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivıi irodát, a szabadalmi ügyvivıi társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzıi irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyára tekintettel havonta terhelı adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján. (2) Az egyházat és a szerzetesrendet az egyházi személlyel, illetıleg a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyra tekintettel havonta terhelı adó alapja a minimálbér. Az adó alapja az adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján. (3) Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelı adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján. (4) A mezıgazdasági ıstermelıt saját maga után havonta terhelı adó alapja a minimálbér. Az adó alapja a mezıgazdasági ıstermelıi jogállás fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján, vagy más okból nem minısül az adó alanyának a hónap minden napján. (5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásakor az egy hónapra fizetendı adó alapjának megállapításkor a kifizetı, valamint az egyéni vállalkozó, a mezıgazdasági ıstermelı nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre az adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyára, illetıleg egyéni vállalkozói, mezıgazdasági ıstermelıi jogállására tekintettel e fejezet külön rendelkezése alapján mentesül az adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól. Ilyen esetben az adó alapja a hónap többi napjára számítva egyház és szerzetesrend, valamint mezıgazdasági ıstermelı esetében a minimálbér harmincad része, más kifizetı és egyéni vállalkozó esetében legalább minimálbér 112,5 százalékának harmincad része. Mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól 458. (1) A kifizetı a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mezıgazdasági ıstermelı az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetıleg maga az egyéni vállalkozó, a mezıgazdasági ıstermelı a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül;

13 b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt a tag személyes közremőködését, az egyházi személy egyházi szolgálatát, illetıleg az egyéni vállalkozó, a mezıgazdasági ıstermelı e tevékenységét személyesen folytatja. (2) A kifizetı a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mezıgazdasági ıstermelı az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetıleg maga az egyéni vállalkozó, a mezıgazdasági ıstermelı a) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít; b) fogvatartott. (3) Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivıi iroda, a szabadalmi ügyvivıi társaság, a közjegyzıi iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenıen - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivıi kamarai, illetıleg közjegyzıi kamarai tagsága szünetel. Az ügyvédi, szabadalmi ügyvivıi vagy közjegyzıi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenıen - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivıi kamarai, illetıleg közjegyzıi kamarai tagsága szünetel. (4) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló törvény szerint vezetett nyilvántartásban szereplı egyéni vállalkozó az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenıen - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. (5) A kifizetı a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó alapjának, a nem eva adóalany egyéni vállalkozó az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenıen - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja, illetıleg az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az egyidejőleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban elıírt munkaidıt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni. (6) A kifizetı a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(5) bekezdésben meghatározottakon túlmenıen - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja más kifizetıvel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozóként az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alatt áll, feltéve, hogy a másik kifizetı e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó, illetve az egyéni vállalkozó e napot a saját maga után fizetendı adó alapjának megállapításkor számításba veszi. (7) Az (5)-(6) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a kifizetı részére a természetes személy nyilatkozatot tesz a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya fennállásáról, tanulmányai folytatásáról, illetıleg a más kifizetıvel fennálló, az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyáról. A természetes személy az olyan változásról, amely az (5)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazását érinti, haladéktalanul újabb nyilatkozatot tesz a kifizetı részére. A nyilatkozat tartalmazza a természetes személy természetes személyazonosító adatait, valamint adóazonosító jelét, ennek hiányában a személyazonosító okmánya típusának megjelölését és számát, valamint lakcímét. Az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiány és jogkövetkezményei megtérítését a kifizetı a nyilatkozatot elmulasztó természetes személytıl igényelheti

14 Ha az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiányt a kifizetıtıl nem lehet behajtani, az adóhiány és jogkövetkezményei megfizetésére az állami adóhatóság a nyilatkozatot elmulasztó természetes személyt határozattal kötelezheti. (8) Az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben az egyéni vállalkozó az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításkor - az (1)-(5) bekezdésben meghatározottakon túlmenıen - nem veszi számításba azt az idıszakot, amelyen kifizetıvel - a kifizetı részére a tárgyév január 31-éig, az adóév egészére tett nyilatkozata alapján - az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban áll, feltéve, hogy a kifizetı ezen idıszakot az egyéni vállalkozónak minısülı természetes személlyel fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó alapjának megállapításkor számításba veszi. Az adó mértéke és fizetendı összege 459. (1) A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendı adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megilletı adókedvezmények összegével. (2) A fizetendı adó megállapításánál a számított adót - e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben - a következı adókedvezmények csökkentik: a) a munkabérek értékének megırzését célzó adókedvezmény; b) a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény; c) a munkaerı-piaci szempontból kedvezıtlen helyzető társadalmi csoportok és a munkaerı-piacról tartósan távollévık foglalkoztatása, munkaerı-piaci versenyképességük kiegyenlítése, valamint a pályakezdı fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése céljából más törvényben meghatározott, annak rendelkezése szerint az adóból érvényesíthetı adókedvezmény; d) a szakképzettséget nem igénylı munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény. Adókedvezmények A munkabérek nettó értékének megırzését célzó adókedvezmény 460. (1) A költségvetési szervnek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyőjteményi és közmővelıdési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minısülı kifizetı az ıt az adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyra tekintettel terhelı adóból adókedvezményt vehet igénybe, amennyiben a munkabérek elvárt emelésérıl szóló kormányrendelet szerinti elvárt béremelést - ide nem értve az elvárt béremelésnek akár csak részben is béren kívüli juttatás formájában történı megvalósítását - valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében végrehajtotta. (2) Az (1) bekezdés szerinti kifizetı az adókedvezményt az adóév egészében, de csak az olyan hónapra fizetendı adó megállapításánál, veheti igénybe, amelyre vonatkozóan az (1) bekezdés szerinti feltétel (a legalább a kormányrendelet szerint 2012-re elvárt mértékő béremelés) valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalóját az adott hónapra megilletı munkabér tekintetében teljesül. (2a) Munkaerı-kölcsönzési tevékenységet jogszerően folytató munkáltató esetén az (1) bekezdés szerinti feltétel megvalósulását külön kell vizsgálni a) a vele nem munkaerı-kölcsönzés céljából és b) a vele munkaerı-kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalók tekintetében. (2b) Ha a (2a) bekezdés a) pontja szerinti munkavállalók tekintetében az (1) bekezdés szerinti feltétel teljesül, e munkavállalókra tekintettel az adókedvezmény igénybe vehetı. (2c) A (2a) bekezdés b) pontja szerinti munkavállalók esetében az adókedvezmény azon munkavállaló tekintetében és azon idıszakokra vehetı igénybe, amely munkavállaló esetében és amely idıszakra a kölcsönbeadó munkáltató a kölcsönvevı munkáltató nyilatkozatával igazolja, hogy a kölcsönvevı az (1) bekezdés szerinti feltételnek - ha az adókedvezmény érvényesítéséhez esetében kapcsolódott feltétel

15 megfelel és a kölcsönzött munkavállalók tekintetében a kölcsönbeadó a kölcsönvevınél azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatottak számára az elvárt béremelés végrehajtását követıen megilletı munkabért állapítja meg. (2d) Ha a nyilatkozatot tevı kölcsönvevı nem foglalkoztat azonos vagy hasonló munkakörben a (2a) bekezdés b) pontja szerinti munkavállalót, a munkaerı-kölcsönzési tevékenységet jogszerően folytató munkáltató az adókedvezményt az ilyen kölcsönzött munkavállalók tekintetében csak akkor veheti igénybe, ha az elvárt béremelést végrehajtotta és a kölcsönbeadó munkáltató a (2a) bekezdés a) pontja szerinti munkavállalók tekintetében az (1) bekezdés szerinti feltételt teljesíti. (2e) Külföldi székhelyő munkaerı-kölcsönzési tevékenységet folytató munkáltató esetében a vele nem munkaerı-kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállaló tekintetében az (1) bekezdés szerinti feltétel teljesülését csak akkor kell vizsgálni, ha a munkaviszony e törvény szerint adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonynak minısül. (2f) A (2a) bekezdés b) pontja szerinti munkavállalók esetében az adókedvezmény azon munkavállaló tekintetében és azon idıszakokra is igénybe vehetı, amely munkavállaló esetében és amely idıszakra a kölcsönbeadó munkáltató a kölcsönzött munkavállalóra nézve az elvárt béremelést végrehajtotta, tekintet nélkül arra, hogy a kölcsönvevı az (1) bekezdés szerinti feltételnek - ha az adókedvezmény érvényesítéséhez esetében kapcsolódott feltétel - megfelel-e. (3) A november 1. és december 31. közötti idıszakban természetes személyt munkaviszonyban egyetlen napig sem foglalkoztató kifizetı az adókedvezményt az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül igénybe veheti, feltéve, hogy az említett idıszakban egyetlen belföldi kapcsolt vállalkozása sem foglalkoztatott természetes személyt munkaviszonyban. E rendelkezés alkalmazását természetes személy kifizetı esetében kizárja különösen, ha saját maga vagy közeli hozzátartozója (egyéni vállalkozóként, mezıgazdasági ıstermelıként vagy egyéb körülmények között), vagy olyan egyéni cég, amelynek ı vagy közeli hozzátartozója a tagja, foglalkoztatott munkaviszonyban természetes személyt. (4) Az adókedvezmény összegét a kifizetı havonta az adott hónap egészében fennálló adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyonként külön-külön - a részkedvezmény alapját és mértékét figyelembe véve - kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. (5) A részkedvezmény alapja a kifizetıvel munkaviszonyban álló természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási idıszakra megilletı, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett a munkavállalót terhelı közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, bármely esetben kivéve az egyszerősített foglalkoztatásról szóló törvény alapján létesített munkaviszony szerinti munkabért (a továbbiakban: részkedvezmény-alap). (5a) Ha a kifizetıt terhelı adó alapja a munkavállaló kiküldetését megelızı évi havi átlagos alapbér, a részkedvezmény alapja - az (5) bekezdéstıl eltérıen - a kifizetıvel munkaviszonyban álló munkavállalót az adómegállapítási idıszakra megilletı, a munkavállalót terhelı közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér. (6) A kedvezmény mértéke a) a évre havonta aa) a kedvezményalap 21,5 százaléka, de legfeljebb forint, ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot; ab) az aa) alpont szerint meghatározott összegnek a 75 ezer forint feletti kedvezményalap 14 százalékát meghaladó része, ha a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot; b) a évre havonta ba) a kedvezményalap 16 százaléka, de legfeljebb 12 ezer forint, ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot, bb) az a) pont szerint meghatározott összegnek a 75 ezer forint feletti kedvezményalap 20 százalékát meghaladó része, amennyiben a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot, azzal, hogy a évben az adókedvezmény a kifizetıt az (1) bekezdés szerinti feltételre tekintet nélkül illeti meg

16 (6a) A (4)-(6) bekezdéstıl eltérıen, ha a munkavállaló adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonya nem áll fenn az adott hónap egészében, meg kell határozni azt az összeget, amely a munkavállalót teljes havi munkaviszony esetén megilletné (a továbbiakban: teljes havi jövedelem). Az igénybe vehetı részkedvezményt úgy kell meghatározni, hogy az e bekezdés szerinti teljes havi jövedelemre a (6) bekezdés szerint kiszámított összeget meg kell szorozni a kifizetınél a munkavállalóval fennálló jogviszonyára tekintettel keletkezı adott havi adóalap és a teljes havi jövedelem hányadosával. (6b) Munkaerı-kölcsönzési tevékenységet jogszerően folytató munkáltató esetén, ha egy adott munkavállaló tekintetében az adómegállapítási idıszakban több kölcsönzés történt, az egyes kölcsönzések esetében a részkedvezményre (tört idıszaki részkedvezmény) jogosultságot - a kölcsönvevık nyilatkozatai alapján - külön-külön kell megállapítani. A tört idıszaki részkedvezmény megállapítására a (6a) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Az adott havi részkedvezmény a törtidıszaki részkedvezmények összege. (7) E alkalmazásában folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló a kifizetıvel az adókedvezmény alapjául szolgáló hónapban adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyban álló olyan természetes személy, aki a) 2011-ben a november 1-jén kezdıdı idıszak bármely napján az adókedvezményt érvényesítı kifizetıvel munkaviszonyban állt (természetes személy kifizetı esetében ideértve különösen az általa egyéni vállalkozóként, mezıgazdasági ıstermelıként vagy egyéb körülmények között munkaviszony keretében foglalkoztatott természetes személyt); b) 2011-ben a november 1-jén kezdıdı idıszak bármely napján az adókedvezményt érvényesítı kifizetı belföldi kapcsolt vállalkozásával - akár csak egyetlen napig - munkaviszonyban állt (természetes személy kifizetı esetében ideértve különösen az olyan egyéni cég által munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyt, amely egyéni cégnek a kifizetı vagy közeli hozzátartozója a tagja, valamint a közeli hozzátartozója által egyéni vállalkozóként, mezıgazdasági ıstermelıként vagy egyéb körülmények között munkaviszony keretében foglalkoztatott természetes személyt). (8) A kifizetı jogosult a munkavállalója korábbi munkaviszonyával kapcsolatos, az (1) bekezdés szerinti elvárt béremelés mértékének megállapításához szükséges adatok megismerésére. A munkavállaló együttmőködési kötelezettsége kiterjed ezen adatok közlésére. A kifizetı az adatok közlése érdekében a munkavállaló (7) bekezdés b) pontja szerinti korábbi munkáltatóját megkeresheti. 460/A. (1) A 460. (1) bekezdése szerinti kifizetı a 460. (1) bekezdésében meghatározott adókedvezményt (e alkalmazásában a továbbiakban: adókedvezmény) akkor is igénybe veheti, ha a feltételeket visszamenılegesen, de legkésıbb a munkavállalót a naptári évben megilletı munkabérek tekintetében ugyanazon naptári év végéig végrehajtott béremeléssel teljesíti. Ebben az esetben a munkavállalót megilletı béremelést a szociális hozzájárulási adó szempontjából úgy kell tekinteni, mintha annak kifizetése azokban a hónapokban megtörtént volna, amely adómegállapítási idıszakra a béremelés a munkavállalót megilleti. (2) A kifizetı azon bevallási idıszak tekintetében, amelyre tekintettel az adókedvezményt az (1) bekezdés alapján visszamenıleg veszi igénybe, a szociális hozzájárulási adó alapját, a szociális hozzájárulási adót és a részkedvezmények összegét az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az adózás rendjérıl szóló törvény önellenırzésre vonatkozó szabályai szerint helyesbíti. (3) A (2) bekezdés szerinti helyesbítés során, az érintett hónapok tekintetében azon jogviszonyokra vonatkozóan, amelyekre tekintettel a kifizetı az adókedvezményt az (1) bekezdés alapján veszi igénybe, a már bevallott szociális hozzájárulási adó alapját, a szociális hozzájárulási adót és a részkedvezmények alapját, összegét nullára kell módosítani, ezzel egyidejőleg a visszamenıleges munkabéremelésnek megfelelıen megállapított szociális hozzájárulási adó alapot, szociális hozzájárulási adót és a részkedvezmények alapját, összegét a tárgyhavi bevallásban a tárgyhónaptól eltérı idıszak feltüntetésével - a visszamenıleges béremeléssel érintett hónaponként - kell bevallani. Tárgyhónapnak e alkalmazásában az a hónap minısül, amelyben a kifizetı teljesíti a 460. (1) bekezdésében meghatározott feltételeket. (4) A kifizetı a (3) bekezdésben foglaltak szerint a visszamenıleges munkabéremelésnek megfelelıen megállapított szociális hozzájárulási adóalapot, szociális hozzájárulási adót és a részkedvezmények

17 alapját, összegét a tárgyhavi bevallásban a tárgyhónaptól eltérı idıszak feltüntetésével vallja be akkor is, ha a visszamenıleges béremeléssel érintett valamely bevallási idıszak tekintetében a szociális hozzájárulási adót a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eljárás szerint önellenırzéssel azért nem tudja helyesbíteni, mert az ellenırzéssel lezárt idıszaknak minısül, vagy a visszamenıleges béremeléssel érintett idıszak vonatkozásában adóellenırzés van folyamatban. (5) Ha a visszamenıleges munkabéremeléssel érintett bevallási idıszak ellenırzéssel lezárt idıszaknak minısül, a kifizetı az adózás rendjérıl szóló törvény szerint ismételt ellenırzésre irányuló kérelmet terjeszthet elı. Az állami adóhatóság a kérelem alapján - ha a (4) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek - az ismételt ellenırzést 30 napon belül elrendeli. (6) Az ismételt vagy folyamatban lévı ellenırzés során azon jogviszonyok tekintetében, amelyekre tekintettel a kifizetı az adókedvezményt a (4) bekezdés alapján a tárgyhónaptól eltérı idıszak feltüntetésével veszi igénybe, úgy kell tekinteni, mintha a szociális hozzájárulási adó alapja, a szociális hozzájárulási adó és a részkedvezmények alapja, összege nulla lenne. A folyamatban lévı ellenırzés során az állami adóhatóság a jogosulatlanul igénybevett szociális hozzájárulási adókedvezmény tekintetében adóbírságot és késedelmi pótlékot a tárgyhónapban ténylegesen bevallott és megfizetett szociális hozzájárulási adó alapja, a szociális hozzájárulási adó és a részkedvezmények alapja, összege alapján állapítja meg. (7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti ismételt ellenırzés nem érinti a korábbi adóellenırzés során megállapított adóbírság és késedelmi pótlék azon részét, amelyek az adókedvezmény jogosulatlan igénybevétele miatt kerültek megállapításra. (8) Az adókedvezmény érvényesítése szempontjából nem minısül a 460. (1) bekezdése szerinti folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónak az, akit a kifizetı a visszamenılegesen végrehajtott béremelésre vonatkozó döntés meghozatalának tárgyhónapjában már nem foglalkoztat. E munkavállaló munkaviszonyára tekintettel adókedvezmény e alapján visszamenıleg nem érvényesíthetı. Az a kifizetı, aki a 460. (1) bekezdése szerinti feltételeket már teljesítette, további visszamenıleges béremelésre vonatkozóan az (1)-(7) bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazhatja. A szakképzettséget nem igénylı foglalkozásokban foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthetı adókedvezmény 461. A Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény 462. (1) A Karrier Híd Program megvalósítása érdekében a (2) bekezdés szerint kiadott hatósági bizonyítvánnyal rendelkezı természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyban foglalkoztató, költségvetési szervnek nem minısülı kifizetı az ıt a munkaviszonyra tekintettel terhelı adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a természetes személy legkésıbb a munkába lépését megelızı napon rendelkezzen a kérelmére a (2) bekezedés szerint kiállított hatósági bizonyítvánnyal, és hogy annak eredeti példányát átadja a kifizetı részére. (2) Az (1) bekezdésben hivatkozott hatósági bizonyítványt az állami foglalkoztatási szerv a Karrier Híd Programban való részvételre jogosult természetes személy által október 31-éig benyújtott kérelem alapján állítja ki. A Karrier Híd Programban a felmentését (felmondását) közvetlenül megelızıen kormánytisztviselıi jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott személy vehet részt. Törvény, kormányrendelet, valamint az adópolitikáért felelıs miniszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet a Karrier Híd Programban való részvételre további feltételeket is megállapíthat, valamint törvény az e törvényben meghatározottakhoz képest bıvítheti a részvételre jogosultak körét. Az állami foglalkoztatási szerv - törvény, kormányrendelet, vagy az adópolitikáért felelıs miniszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet eltérı rendelkezése hiányában

18 - a hatósági bizonyítványt ugyanazon ügyfél kérelmére egy alkalommal állítja ki, valamint annak egyetlen eredeti példányát adja át az ügyfél részére. A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követı tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes. Az állami foglalkoztatási szerv a hatósági bizonyítványon feltünteti érvényességi idejének kezdı és utolsó napját. (3) Az adókedvezmény összegét a kifizetı havonta, az (1) bekezdésben meghatározott természetes személlyel az adott hónapban fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlı az (1) bekezdésben meghatározott természetes személyt (munkavállalót) a hatósági bizonyítványa érvényességi idején belül esı adómegállapítási idıszakra megilletı, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelı közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 13,5 százalékával. Az egyszerősített foglalkoztatásról szóló törvény alapján létesített munkaviszony szerinti munkabért az adókedvezmény összegének kiszámításánál nem lehet figyelembe venni. (4) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelıs miniszter, hogy a) a Karrier Híd Programban való részvétel további, e törvényben meg nem határozott feltételeit, b) a Karrier Híd Programban való részvételre jogosult, e törvényben meg nem határozott személyek körét, c) a Karrier Híd Programba történı belépésre vonatkozó eljárási szabályokat, d) a Karrier Híd Programban való részvétel megszőnésének eseteit, továbbá e) a Karrier Híd Program megvalósítását szolgáló adókedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló hatósági bizonyítvány kibocsátására vonatkozó eljárási szabályokat az adópolitikáért felelıs miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg. A megváltozott munkaképességő vállalkozók után érvényesíthetı adókedvezmény 462/A. (1) A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg a) az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendı adóból, b) a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelısségő társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivıi irodát, a szabadalmi ügyvivıi társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzıi irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyára tekintettel terhelı adóból, ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességő személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minısítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékő. (2) A részkedvezmény egyenlı az adómegállapítási idıszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizetı által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával. A foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthetı adókedvezmény korlátozása 463. (1) A kifizetı az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyára tekintettel csak e fejezet, vagy az adókedvezményt megállapító törvény külön rendelkezése alapján vehet egyidejőleg igénybe több olyan adókedvezményt, amelynek igénybevételére egyébként jogosult. A több adókedvezmény egyidejő igénybevételét lehetıvé tévı külön rendelkezés hiányában az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetıt illeti meg. (2) A külön törvényben meghatározott START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezmény más, e törvényben szabályozott adókedvezménnyel együtt is érvényesíthetı, az - a legfeljebb két jogcímen érvényesíthetı - együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után

19 fizetendı adó összegét. Ha a foglalkoztató által az adott hónapra érvényesített adókedvezmények együttes összege meghaladja az adott hónapra számított adó összegét, a különbözetre az adózás rendjérıl szóló törvénynek a költségvetési támogatásra vonatkozó szabályait kell értelemszerően alkalmazni. (3) A Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó megırzését célzó adókedvezmény ugyanazon munkavállaló vonatkozásában együttesen is érvényesíthetı legfeljebb az ezen munkavállalóval fennálló jogviszony alapján megállapított számított adó összegéig. (4) A szociális hozzájárulási adóból törvény alapján érvényesíthetı kedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megilletı (bruttó) munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni. Eljárási szabályok 464. (1) Az adót az adóalany az Art. 31. (2) bekezdése szerint havonta megállapítja, és a tárgyhónapot követı hónap 12-éig bevallja és megfizeti. Az adó összegét természetes személy részére kiállított igazoláson nem tünteti fel. Amennyiben az adóalany természetes személy foglalkoztatására tekintettel kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe, az Art. 31. (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettségét úgy kell teljesítenie, hogy a bevallás adataiból a kedvezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és a kedvezmény vagy támogatás összege személyenként megállapítható legyen. (2) Az egyéni vállalkozó az adót az Art. 31. (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követı hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. (3) Az egyéni vállalkozó az egyszerősített vállalkozói adó alapja figyelembevételével fizetett adót az Art. 31. (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követı hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Ettıl eltérıen a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezı, vagy közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében tanulmányokat folytató eva adózó egyéni vállalkozó az adót negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követı hónap 12- éig vallja be és fizeti meg. (4) A külföldi kifizetı az adóval összefüggı adókötelezettséget az Art. 8. -ában és 9. -ában meghatározott képviselı útján, ennek hiányában közvetlenül személyesen teljesíti. A külföldi kifizetı az adókötelezettségeit személyesen csak akkor teljesítheti, ha bejelentkezése alapján az állami adóhatóság adózóként nyilvántartásba vette. (5) Ha a külföldi kifizetı az adókötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. szerinti képviselıvel, és a (4) bekezdésben foglalt bejelentkezést is elmulasztja, az adóval összefüggı adókötelezettségek teljesítésére a vele adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban álló természetes személy kötelezett, és ı viseli az adókötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot). (6) A (4)-(5) bekezdés szerinti kötelezett az Art. 31. (2) bekezdése szerint bevallási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követı hónap 12-éig elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság részére. A bevallásban közölni kell: a) a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát, b) a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát, c) a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét, d) az adó alapjára és összegére vonatkozó adatot, e) a külföldi vállalkozásnak az illetısége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha az adókötelezettséget a kifizetı helyett a természetes személy teljesíti. (7) A mezıgazdasági ıstermelı az adót negyedévente állapítja meg, és az Art. 31. (2) bekezdése szerinti adattartalommal, a negyedévet követı hónap 12-éig elektronikus úton vallja be és fizeti meg. (8) A kincstár számfejtési körébe tartozó költségvetési szervek képviselıjeként az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére - figyelemmel az Art (11)-(12) bekezdéseire is - a kincstár kötelezett. (9) Az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett adózó olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelynek alapján az adó alapja és összege, valamint az annak megállapításánál figyelembe vett mentesség és kedvezmény összege, továbbá az adó megfizetésének napja ellenırizhetı. E nyilvántartási

20 kötelezettségét a számvitelrıl szóló törvény hatálya alá tartozó kifizetı a számvitelrıl szóló törvény szerinti nyilvántartása (könyvvezetése) megfelelı részletezésével, más kifizetı a személyi jövedelemadóról szóló törvény vagy az egyszerősített vállalkozói adóról szóló törvény rendelkezése alapján vezetett külön nyilvántartás révén teljesíti. 464/A. (1) A munkabérek nettó értékének megırzését célzó adókedvezmény jogosulatlan igénybevételével összefüggésben az állami adóhatóság nem állapít meg adókülönbözetet abban az esetben, ha az adott hónapban a) a kedvezmény igénybevétele kizárólag a 460. (1) bekezdésben meghatározott elvárt béremelés teljesítésének elmaradása miatt jogosulatlan, és b) az elvárt béremelést a kedvezmény igénybevevıje a folyamatosan foglalkoztatott, elvárt béremeléssel érintett munkavállalói legalább 90%-ára vonatkozóan teljes mértékben teljesítette, és c) az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége összesen nem haladja meg az adott hónapban folyamatosan foglalkoztatottnak minısülı, elvárt béremeléssel érintett valamennyi munkavállaló létszámának és 300 forintnak a szorzatát, és d) a kedvezmény igénybevevıje legkésıbb az ellenırzés megállapításairól hozott határozat jogerıre emelkedéséig bizonyítja, hogy az elvárt béremelést az ellenırzéssel érintett idıszak vonatkozásában visszamenıleg valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében teljesítette. (2) Ha a kedvezményt igénybevevı olyan, a vizsgált idıszakban folyamatosan foglalkoztatottnak minısülı munkavállalója tekintetében nem teljesítette a 460. (1) bekezdésben meghatározott elvárt béremelést, aki az ellenırzés megkezdésének idıpontjában már nem munkavállalója, úgy a munkavállalót az (1) bekezdés d) pontja alkalmazása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. 464/B. A 460/A. -tól eltérıen a munkabérek nettó értékének megırzését célzó adókedvezmény igénybevevıjének nem kell bevallását önellenırzéssel helyesbítenie, ha a kedvezmény jogosulatlan igénybevételét állapítja meg, de a 464/A. szerint a kedvezmény jogosulatlan igénybevételével összefüggésben adókülönbözet megállapításának nem lenne helye. 464/C. (1) Az a kölcsönvevı, aki a munkavállalót e hatálybalépésének idıpontjában hatályos munkaerı-kölcsönzési szerzıdés alapján foglalkoztatja, a 460. (2c) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot a munkaerı-kölcsönzési tevékenységet jogszerően folytató munkáltató részére, az erre irányuló kérelem kézhezvételét követı 10 munkanapon belül teszi meg. E hatálybalépését követıen létrejött munkaerı-kölcsönzési szerzıdés alapján történı foglalkoztatás esetén, a munkaerı-kölcsönzési tevékenységet jogszerően folytató munkáltató kérelmére a kölcsönvevı a foglalkoztatás megkezdése elıtt nyilatkozik. (2) A kölcsönvevı nyilatkozata a következıket tartalmazza: a) ha a 460. szerinti adókedvezmény érvényesítéséhez a kölcsönvevı esetében kapcsolódott feltétel, akkor a feltétel szerinti elvárt béremelést megvalósította-e, és ha igen, mikor, b) saját munkavállalóknak a kölcsönzött munkavállalókéhoz hasonló vagy azonos munkakörben történı foglalkoztatása esetén, az ilyen saját munkavállalót az elvárt béremelés végrehajtását követıen megilletı személyi alapbér. (3) Az adóhatóság az adóhiányt, az adóhiány után az adóbírságot, valamint a késedelmi pótlékot a munkavállalót kölcsönvevı munkáltató terhére állapítja meg, ha a 460. (1) bekezdésben meghatározott kedvezménynek a munkaerı-kölcsönzési tevékenységet jogszerően folytató munkáltató által történı igénybevétele a munkavállalót kölcsönvevı munkáltató nem jogszerő nyilatkozata, vagy a nyilatkozattétel elmulasztása miatt jogszerőtlen. Nem minısül a nyilatkozattétel elmulasztásának, ha a nyilatkozattételre való felszólításnak a kölcsönvevı munkáltató részére való igazolt kézbesítése és a 460. (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény igénybevétele között kevesebb, mint 15 nap telt el. Más jogszabályok alkalmazása 465. (1) Az adózó az adóval összefüggı adókötelezettségei teljesítése során az adózás rendjérıl szóló törvény rendelkezéseit e fejezet rendelkezéseit figyelembe véve alkalmazza

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján 2012. január 1-jétıl a kifizetıt a természetes

Részletesebben

2011. évi CLVI. törvény

2011. évi CLVI. törvény Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Kivonatos közlés) IX. fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL Az adó 453. (1) A szociális hozzájárulási

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

IX. Fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL

IX. Fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL IX. Fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL Az adó 453. (1) A szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: az adó) a kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira,

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

Tájékoztató a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséggel összefüggı 2013. január 1-jétıl hatályos szabályokról

Tájékoztató a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséggel összefüggı 2013. január 1-jétıl hatályos szabályokról Tájékoztató a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséggel összefüggı 2013. január 1-jétıl hatályos szabályokról A szakképzési hozzájárulás megállapításával és a fizetési kötelezettség teljesítésével

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 IX. Fejezete alapján a kifizetőt a természetes

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról

Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról Darvas község Önkormányzat képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény

Részletesebben

A járulék- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségeket érintı 2010. hatályos változások

A járulék- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségeket érintı 2010. hatályos változások A járulék- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségeket érintı 2010. január 1-jétıl 1 hatályos változások Fogalmak Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 IX. Fejezete alapján a kifizetőt a természetes

Részletesebben

Ideiglenes iparőzési adó:

Ideiglenes iparőzési adó: Ideiglenes iparőzési adó: Az adókötelezettség (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység ( a továbbiakban iparőzési tevékenység)

Részletesebben

Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról

Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról valamint az ezt módosító 8/1996 (IV. 16.), 13/1996 (XII. 20.), 1/1997 (II. 11.), 13/1997 (XII. 18.),

Részletesebben

T/1371. számú. törvényjavaslat

T/1371. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1371. számú törvényjavaslat a pályakezdı fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követıen munkát keresık

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Körlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja.

Körlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja. Körrllevéll Tisztelt Ügyfelünk! Körlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja. A rehabilitációs hozzájárulás fizetése szektor semleges kötelezettség, mert minden munkáltatót

Részletesebben

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet)

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet) Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról I. Fejezet Általános rendelkezések (Egységes szerkezet) 1.. Az adókötelezettség Bánd Községi Önkormányzat illetékességi területére

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 32/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 32/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 32/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete a köznevelési intézményekben térítésmentesen, valamint térítési díj és tandíj ellenében biztosított köznevelési

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 1. RÉSZ

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 1. RÉSZ Levélcím: 1068. Budapest, Benczúr u. 45. Tel.: 4612-464, Fax: 4612480. E-mail: autonom@t-online.hu Az Európai Szakszervezeti Szövetség /ETUC/ és a Nemzetközi Szakszervezetek Szövetsége /ITUC/ tagja TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK FELSİZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 14/1991. (XI.30.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL (A 16/1993. (IX.25.), a 6/1995. (V.26.), a 11/1995. (XII.8.), a 12/1996. (XII.20.), a 14/1999.

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 Szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények Jogszabályok 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete

Részletesebben

Országos Bérügyviteli Bajnokság 2015. V. forduló 1. feladat (max.: 20 pont) ismertetése OBB Klub 2015. november 25.

Országos Bérügyviteli Bajnokság 2015. V. forduló 1. feladat (max.: 20 pont) ismertetése OBB Klub 2015. november 25. Országos Bérügyviteli Bajnokság 2015. V. forduló 1. feladat (max.: 20 pont) ismertetése OBB Klub 2015. november 25. Válassza ki az alábbi megállapítások helyes befejezését/befejezéseit, illetve válassza

Részletesebben

1. a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma

1. a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggı számok és adónemeik 2013. január 1-jétıl érvényes jegyzéke

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségébıl kiindulva az Országgyőlés a következı törvényt alkotja: ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról *

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. (1)

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról TÁJÉKOZTATÓ a START programokról A 2004. évi CXXIII. évi törvény alapján a munkaerı-piaci szempontból kedvezıtlen helyzető egyes társadalmi csoportok és a munkaerıpiactól tartósan távollévık foglalkoztatása

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény

Családi járulékkedvezmény Családi járulékkedvezmény 24/A. (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesít ő- biztosított házastársa, élettársa

Részletesebben

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl. I.

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl. I. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja, hogy az egyéni felelısség és öngondoskodás követelményeinek

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: Nyilvántartási száma:

Részletesebben

JÁRULÉK, EGÉSZSÉGÜGYI

JÁRULÉK, EGÉSZSÉGÜGYI JÁRULÉK, EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ VÁLTOZÁS 2015. Széll Zoltánné elıadása A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BİVÜLÉSE Nem terjed ki a biztosítás egyebek mellett

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

2004. évi CXXIII. törvény

2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdı fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követıen munkát keresık foglalkoztatásának elısegítésérıl, A munkaerı-piaci szempontból

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése OBB-KLUB A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése 2015.09.21. A járulékkötelezettség megállapításának lépései: Jogviszony megállapítása Biztosítási jogviszony megállapítása Járulékalapot

Részletesebben

A legfontosabb éves bevallások

A legfontosabb éves bevallások A legfontosabb éves bevallások 1353. bevallás A 2013. adóévről szóló 1353 számú bevallási nyomtatvány: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás,

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Az elvárt béremelés kompenzációját

Az elvárt béremelés kompenzációját Az elvárt béremelés kompenzációját biztosító kormányzati lépések a) A bérfejlesztés 5 % fölötti részének normatív támogatása az adórendszeren keresztül a teljes körű végrehajtás esetén Elérthető: 2012.01.01-től

Részletesebben

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggı számok és adónemeik 2012. február 29-tıl érvényes jegyzéke

Részletesebben

2003. évi XCII. tv. 2009. évi LXXVII. tv. 2009. évi CX. tv. 2009. évi. CXV. tv. 2009. évi. CXVI. tv. Adózás rendjérıl szóló

2003. évi XCII. tv. 2009. évi LXXVII. tv. 2009. évi CX. tv. 2009. évi. CXV. tv. 2009. évi. CXVI. tv. Adózás rendjérıl szóló Jogszabályi háttér Adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. tv. változásai 2003. évi XCII. tv. 2009. évi LXXVII. tv. 2009. évi CX. tv. 2009. évi. CXV. tv. 2009. évi. CXVI. tv. Települési önkormányzat bevétele:

Részletesebben

Sárospatak Város Jegyzıjétıl

Sárospatak Város Jegyzıjétıl Sárospatak Város Jegyzıjétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: spatak.ph@t-online.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek - a helyi iparőzési adóról

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

ÚTMUTATÓ a 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához

ÚTMUTATÓ a 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához ÚTMUTATÓ a 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához Általános tudnivalók A Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap (a továbbiakban: nyilvántartó lap) kiállítását a

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

a 2009. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához

a 2009. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához ÚTMUTATÓ a 2009. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához Amennyiben a foglalkoztatás idıtartama alatt járulékkedvezmény igénybevétele történt (járulékfizetés kódja: 01-07),

Részletesebben

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl. I.

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl. I. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja, hogy az egyéni felelısség és öngondoskodás követelményeinek

Részletesebben

Tájékoztató a 11NY29 és 11NY63 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz

Tájékoztató a 11NY29 és 11NY63 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz Tájékoztató a 11NY29 és 11NY63 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz (Részlet a 2011. évi személyi jövedelemadó, valamint a mezıgazdasági kistermelı egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói

Részletesebben

a helyi iparőzési adóról

a helyi iparőzési adóról SAJÓLÁD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 6/2003/II.19/sz. RENDELETE a helyi iparőzési adóról A képviselı-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16..(1) bekezdésében

Részletesebben

Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról

Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról A képviselı-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében

Részletesebben

Adókhoz kapcsolódó feladatok

Adókhoz kapcsolódó feladatok Adókhoz kapcsolódó feladatok Az adórendszer általános jellemzıi 1. feladat A gazdaságirányítás milyen feladatokat tölthet be a piacgazdaságokban: 2. feladat Kik a gazdaságirányítás szereplıi? 3. feladat

Részletesebben

Ezt a kedvezményt a munkaadó:

Ezt a kedvezményt a munkaadó: ÚTMUTATÓ a 2010. évi P-P/II. típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához, a Tny. 97. -ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap

Részletesebben

Külföldi diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága

Külföldi diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága Külföldi diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága dr. Gervai Nóra OEP Nyilvántartási és Szakigazgatási Fıosztály 1 Az elıadás tartalma Az egészségbiztosítás szervezete Jogszabályi háttér A

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 3. RÉSZ

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 3. RÉSZ Levélcím: 1068. Budapest, Benczúr u. 45. Tel.: 4612-464, Fax: 4612480. E-mail: autonom@t-online.hu Az Európai Szakszervezeti Szövetség /ETUC/ és a Nemzetközi Szakszervezetek Szövetsége /ITUC/ tagja TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * a módosításokkal egységes szerkezetben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * a módosításokkal egységes szerkezetben Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * a módosításokkal egységes szerkezetben A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK 1./ A START tv. szerinti adókedvezmények FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK Figyelem: a 2012. december 31-ig kiváltott START kártya alapján adókedvezmény már nem érvényesíthető! Milyen jogszabályhely

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg?

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg? TÁJÉKOZTATÓ Ahhoz, hogy az álláskeresıt az egyes támogatások megillessék, illetve alkalmazása esetén munkáltatója támogatást igényelhessen foglalkoztatásához, álláskeresıként történı regisztrálását kell

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A munkaviszonyban foglalkoztatott személyek utáni fizetendő adó megállapításánál a számított adót (27%) e törvény külön rendelkezése

Részletesebben

A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY

A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY Bevezető: A Tbj. alapelvei szerint, a társadalmi szolidaritás elvének megfelelően a szociális biztonsághoz, a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése,

Részletesebben

Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvetı adózási szabályairól

Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvetı adózási szabályairól Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvetı adózási szabályairól Kedves Diákok! Évrıl évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünidıt vagy annak egy részét munkával tölti, ezért ismét aktuális a diákok

Részletesebben

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 1

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 1 OptiJus Opten Kft. I. 2011. évi CLVI. törvény 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 1 A 2012.1.2. és 2012.1.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék

Részletesebben

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelzéső Nyilatkozathoz

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelzéső Nyilatkozathoz Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelzéső Nyilatkozathoz Törvényi háttér Az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) A társadalombiztosítás

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új adókedvezményekről

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új adókedvezményekről Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új adókedvezményekről A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi

Részletesebben

KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg)

KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg) KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg) A helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. sz. törvénnyel összefüggésben elengedhetetlenül fontossá

Részletesebben

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010.

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

2012 Adócsomag bemutatása. 2011.december 8. 1

2012 Adócsomag bemutatása. 2011.december 8. 1 2012 Adócsomag bemutatása 2011.december 8. 1 Érintett adónemek TB Szociális hozzájárulási adó START programok EHO EKHO REGA Szakképzési hozzájárulás Rehab Cégautó adó Baleseti adó Kulturális adó Illeték

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg?

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg? TÁJÉKOZTATÓ Ahhoz, hogy az álláskeresıt az egyes támogatások megillessék, illetve alkalmazása esetén munkáltatója támogatást igényelhessen foglalkoztatásához, álláskeresıként történı regisztrálását kell

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében

Részletesebben

nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó a NAV adóztatási tevékenységével összefügg számlaszámok IBAN számlaszámok 2012.

nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó a NAV adóztatási tevékenységével összefügg számlaszámok IBAN számlaszámok 2012. Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggı számok (IBAN számok)

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

(módosításokkal egységes szerkezetben)

(módosításokkal egységes szerkezetben) Letenye Város Önkormányzata Képviselı-testületének 4/2008. (IV. 3.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról (módosításokkal egységes szerkezetben) A szociális

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus

Részletesebben

Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága jogász

Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága jogász Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága jogász Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra, avagy kinek éri meg és miért 1. A jogintézmény mibenléte A klasszikus európai

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Cafeteria 2011. Egyes meghatározott juttatások

Cafeteria 2011. Egyes meghatározott juttatások Cafeteria 2011 Egyes meghatározott juttatások Új szabályozás vonatkozik 2011-tıl egyes jellemzıen nem pénzbeli juttatásokra, és egyidejőleg megszőnik a természetbeni juttatás fogalma és szabályozása [Szja

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Balatongyörök Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat önálló gazdálkodásának

Részletesebben

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai dr. Horváth Gábor 2015. január 2015. évi Art. módosítások I. A módosításokat a 2014. évi LXXIV. törvény tartalmazza! Alapelvek Az

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben