(4) Adja meg a kontinuum definícióját! Olyan szilárd test, amelynek tömegeloszlása és mechanikai viselkedése folytonos függvényekkel leírható.
|
|
|
- Lilla Péter
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MECHANIKA - REZGÉSTAN ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK Eméet édése és váaszo eyetem aapépzésben (BS épzésben) észtvevő ménöhaató számáa () Adja me az anya pont defníóját! defníó: Oyan test, ameyne méete ehanyaohatóa a mozás eíása szempontjábó defníó: Oyan test, ameyne mozása (heyzete) eyeten pontjána mozásáva (heyzetéve) eyéteműen meadható () Adja me a meev test defníóját! Oyan test, ameyben bámey ét pont távosáa áandó (a ponto távosáa teheés/eő hatásáa sem vátoz me) (3) Adja me a szád test defníóját! Oyan test, amey aavátozása épes (a szád test pontjana távosáa teheés/eő hatásáa mevátozhat) (4) Adja me a ontnuum defníóját! Oyan szád test, ameyne tömeeoszása és mehana vseedése foytonos füvényee eíható (5) Adja me a úd defníóját! Oyan test, ameyne ey méete ényeesen nayobb, mnt a más ettő (A Statában meev, a Szádsátanban szád udaat vzsátun) (6) Adja me a ezőmozás defníóját! Rezőmozásná a vzsát tömepont/test vaamey eyensúy (nyuam) heyzet özeében feépő, szabáyosan, eentétes ányoban beövetező téésee mozo (7) Adja me a téés defníóját! Az eyensúy (nyuam) heyzettő mét, a t dőtő füő, y = y() t eőjees saás oodnáta) A téés ehet emozduás, vay szöefoduás s (8) Defnája a peodus ezést! A téése meadott T dőszaonént (dőntevaumonént) szabáyosan, peodusan vátozna: yt () = yt ( + T) (9) Defnája a hamonus ezést! Oyan ezés, ameyné a téése y = y() t dőben efoyása sn, vay os füvényee, vay eze ombnáóva íható e P yt () = Asnω t, yt () = Aosω t; yt () = Asn( ω t+ ε ), vay yt () = Aos( ω t+ ε ) (0) Defnája a ezésdőt (peódus dőt) és adja me az SI météeyséét! A ezésdő a téése smétődés deje Jee T, SI météeysée szeundum: [s] () Defnája a fevenát és adja me az SI météeyséét!
2 A fevena a peodus mozás dőeysé aatt smétődéséne száma Jee ν, SI météeysée = [ Hz] s () Defnája a öfevenát és adja me az SI météeyséét! A öfevena a fevena π -szeese: ω = πν, SI météeysée ad s (3) Adja me az átaános oodnáta defníóját! Az átaános oodnátá azo a saás paamétee (oodnátá), ameye a endsze mozását (heyzetét) eyéteműen mehatáozzá az dő füvényében Az átaános = t oodnáta emozduás, vay szöefoduás s ehet Jee: ( ) (4) Defnája az átaános oodnátasebesséet és átaános oodnátayosuást! Átaános oodnátasebessé az átaános oodnáta dő szent eső devátja: d = () t = dt Átaános oodnátayosuás az átaános oodnáta dő szent másod devátja: d = () t = dt (5) Defnája a szabadsáfoot! Azona az eymástó füeten átaános oodnátána a száma, ameye a endsze mozását (heyzetét) eyéteműen mehatáozzá (6) Adja me az F vsszatéítő eő étemezését és tuajdonsáat! Készítsen mayaázó ábát! A vsszatéítő eő étemezése: F = y, aho a uóáandó (aányossá tényező) Tuajdonsáa: - Az F vsszatéítő eő mnd az eyensúy heyzet feé mutat - A vsszatéítő eő ánya eentétes a téésse - A vsszatéítő eő naysáa aányos a téésse m y F F m uó 0 y () t < 0 y( t) > 0 (7) Defnája a s ezés foamát! - A ezése amptúdója a vzsát szeezet méetehez épest s, - A ezés amptúdója a uó aateszta neás szaaszán beü maad, - A ezés soán feépő szöefoduáso és az emozduáso özött neás apsoat á fenn (8) Defnája az U uópotenát! y U = W = Fy =, aho - W a vsszatéítő eő munája, - F a vsszatéítő eő, - y a téés, - a uóáandó
3 (9) Hoyan számaztatható az F vsszatéítő eő az U uópotenábó? A vsszatéítő eő a uópotenábó neatív adens épzésse számaztatható: du d y y F = = = dy dy (0) Foamazza me az ey szabadsáfoú endszehez tatozó uamas eemee vonatozó tétet! Az ey anya ponthoz, ey meev testhez apsoódó uamas eeme mnd modeezhető (heyettesíthető) eyeten uóva () Adja me a húzott-nyomott (ontudnás) uó uóáandóját! Készítsen mayaázó ábát! F σ x λ = εx = = F = E AE AE F x () Adja me emezuó uóáandóját! Készítsen mayaázó ábát! y F y x z y b a ab y = F, aho Iz 3IE = 3IE = z z (3) Adja me savaása énybevett uó (teney, sőteney) tozós uóáandóját! Készítsen mayaázó ábát! y M M x M ψ = ϑ = = a tozós uóáandó: M IG p IG p Kö eesztmetszete: I p γ = I G 4 D π =, öyűű eesztmetszet esetén: 3 p I p 4 4 ( D d ) π = 3 (4) Defnája a foyadéfé típusú sapító eőt és adja me a sapítóeő efontosabb tuajdonsáát! F = vd = y, aho sapítás tényező v d a duattyú eatív sebessée a henehez épest Tuajdonsá: A sapító eő tejesítménye mnd neatív (5 )Hoyan íható fe átaánosan a ejesztő eő / ejesztő nyomaté hamonus ejesztés esetén? F sn( ) = F0 ωt+ ε, vay F os( ) = F0 ωt+ ε, M sn( ) = M0 ωt+ ε, vay M os( ) = M0 ωt+ ε, aho 3
4 F, M a ejesztő eő/nyomaté amptúdója, 0 0 ω a ejesztés öfevenája, météeysé: [ ad/s ] ε a ejesztés fázsszöe (6) Íja fe a Laane-fée másodfajú mozáseyenetet és adja me az eyenetben szeepő mennysée jeentését! d E E A mozáseyenet: Q dt =, aho t az dő, d a dffeenáás jee, a paás dffeenáás jee, E a neta enea, az átaános oodnáta sebessé, az átaános oodnáta, Q az átaános eő: eysény oodnáta sebesséhez tatozó tejesítmény (7) Adja me az átaános eő számításána módját meev test esetén! n m Q = F β + M b, aho j = j= n az eőendszehez tatozó onentát eő száma, m az eőendszehez tatozó onentát nyomatéo száma, v β = - az F eő támadáspontjána az eysény oodnáta sebesséhez tatozó sebessée, ω b = - a meev testne az eysény oodnáta sebesséhez tatozó szösebessée (8) Adja me a Q átaános vsszatéítő eő mehatáozásána módját! du Q = d =, aho U a uópotená, az átaános oodnáta és a átaános oodnáta váasztáshoz tatozó eduát uóáandó (9) Adja me a Q átaános sapító eő mehatáozásána módját! Q = F β, aho F v a sapító eő, β =, és v a sapító eő támadáspontjána sebessée (30) Adja me a Q átaános ejesztő eő mehatáozásána módját! Q = Fβ + Mb, aho F a ejesztő eő és M a ejesztő nyomaté, v β =, és v a ejesztő eő támadáspontjána sebessée, ω b =, és ω anna a testne a szösebessée, ameye a ejesztő nyomaté hat (3) Ismetesse ezőendszee osztáyozását! Szabad ezőendszee (szabad ezése) Q = 0 a) Szabad, sapítatan ezőendszee 4
5 (szabad, sapítatan ezése) Q = 0 és Q = 0 b) Szabad, sapított ezőendszee (szabad, sapított ezése) Q = 0 és Q 0 Gejesztett ezőendszee (ejesztett ezése) Q 0 a) Gejesztett, sapítatan ezőendszee (ejesztett, sapítatan ezése) Q 0 és Q = 0 b) Gejesztett, sapított ezőendszee (ejesztett, sapított ezése) Q 0 és Q 0 (3) Íja e az útejesztés étemezését! Útejesztéső ao beszéün, ha a ejesztés nem eőve/nyomatéa tötén, hanem a ezőendsze adott pontját (pontjat) eőít módon, dőben peodusan mozatju, vay a ezőendsze adott meev testét (testet) eőít módon, dőben peodusan foatju (33) Rajzoja e ey szabadsáfoú ezőendsze eduát mehana modejét és smetesse az ábán átható mennysée jeentését! Q = Q () t m = () t m a ezőendsze eduát tömee, a ezőendsze eduát uóáandója, a ezőendsze eduát sapítás tényezője, a ezőendsze mozását eíó átaános oodnáta, Q () t = Q sn( ωt+ ε ) az átaános ejesztő eő 0 (34) Adja me a ompex vátozóa vonatozó mozáseyenetet, vaamnt a ompex vátozó és az átaános oodnáta apsoatát ey szabadsáfoú ezőendsze esetében! mz + z + z= P, aho t z = x+, P = P 0e ω az átaános ompex ejesztő eő és ω a ejesztés öfevenája (35) Adja me ey szabadsáfoú ezőendsze mozáseyeneténe homoén meodását ompex aaban és íja e a meodásban szeepő mennysée jeentését! βt ν t z () t = ( a+ b) e e, aho h a és b a h( t) -e meadott ezdet fetétebő számítható áadó, β = a endsze sapítását jeemző mennysé, m ν = α β a sapított, szabad endsze saját öfevenája és α = a sapítatan, szabad endsze saját öfevenája m (36) Adja me ey szabadsáfoú ezőendsze mozáseyeneténe patuás meodását ompex aaban és íja e a meodásban szeepő mennysée jeentését! 5
6 P0 ωt zp () t = e, aho ωz P = Q e ε a ejesztő eő ompex amptúdója, 0 0 ω a ejesztés öfevenája, Z = + ωm a ezőendsze ompex eenáása ω (37) Íja fe sapítatan, szabad endsze mozáseyeneténe meodását és ezdet fetéteebő hatáozza me a meodásban szeepő áandóat! λt α t A mozáseyenet átaános meodása: zt ( ) = Ae = ( a+ be ) Az átaános meodásban szeepő áandó mehatáozása: zt () = ( a+ be ) α t α t, zt () = α( a+ be ) = αzt () Kezdet fetétee: t ( = 0) = 0 = y0 = Im [ zt ( = 0) ] = b b= y0, v0 t ( = 0) = 0 = v0 = Im [ zt ( = 0) ] =αa a = α (38) Íja fe sapítatott, szabad endsze mozáseyeneténe meodását és ezdet fetéteebő hatáozza me a meodásban szeepő áandóat ha ν vaós mennysé! Ha ν vaós mennysé, ao ezése aauna : ( β+ ν) t βt νt βt νt zt () = Ae = Ae e = ( a+ b) e e ompex ν szösebessée amptúdó foó eyséveto ( ) t A ompex sebesséveto: zt () ( a b)( β ν) e β + = + + ν Kezdet fetétee: t ( = 0) = 0 = y0 = Im [ zt ( = 0) ] = b b= y0, v0 t ( = 0) = 0 = v0 = Im [ zt ( = 0) ] = bβ + aν a = β 0 ν + ν (39) Adja me a oatmus deementum étemezését, fza tatamát és az étemezésben szeepő mennysée jeentését! β π Étemezés: n n e ν β Λ= == = π, aho ν, ét, eymást övető enayobb téés, β = a endsze sapítását jeemző mennysé, m ν = α β a sapított, szabad endsze saját öfevenája és α = a sapítatan, szabad endsze saját öfevenája m Fza tataom: a ezőendsze sapításáa jeemző mennysé (40) Defnája ejesztett ezőendsze áandósut ezéset, íja fe az áandósut ezésee vonatozó meodást és adja me a benne szeepő mennysée jeentését! 6
7 Áandósut ezés: a ezőmozásna az a észe, am a szabad ezése esenése (ehaása) után memaad A ejesztett, sapított ezőendsze dffeená eyeneténe átaános meodása: βt νt P0 ωt zt () = zh() t + zp() t = Ae e + e, aho ωz dőben esenő ezés ész áandósut ezés ész P = Q e ε a ejesztő eő ompex amptúdója, 0 0 ω a ejesztés öfevenája, Z = + ωm a ezőendsze ompex eenáása ω (4) Adja me a ezés aauásána fetéteét szabad, sapított ezőendsze esetében! Ha α > β, ao aau ezés Ha α = β, ao apeodus ezés aauhat (eyeten eőjevátás ehetsées) Ha α > β, nem aau ezés (4) Íja fe ey szabadsáfoú ezőendsze ezonana öbeseeéne eyenetét, adja me az összefüésben szeepő mennysée jeentését és vázoja a ezonana öbeseeet! max A ezonana öbe (ezonana füvény): =, aho st β ( ξ ) + 4 ξ α max a maxmás téés, = Q az átaános ejesztő eő Q 0 amptúdójána hatásáa beövetező téés, st 0 ω ξ = új vátozó, α ω - a ejesztés öfevenája, α - a sapítatan, szabad endsze öfevenája, β = a endsze sapítását jeemző mennysé m max st β = 0 β növeedés ω ξ = α (43) Mét veszéyes a ezonana jeensée és hoyan eühető e? A sapítatan ( β = 0) esetben ξ = -né, azaz az ω = α -ná véteen nay emozduáso épne fe a ezőendsze (a szeezet) tönemey! 7
8 A vaósáos szeezeteben mnd van sebb, vay nayobb météű sapítás, ezét véteen nay téése nem fona feépn Vszont feéphetne oyan nay téése, ameye a endsze tönemeneteéhez vezetne A ezonana jeensé a ezőendsze ehanoásáva eühető e: - Mevátoztatju a ejesztés ω öfevenáját - Mevátoztatju a ezőendsze α = sajátfevenáját m (44) Mt szemétet a vetoába? A vetoába a t=0 dőpanatban az áandósut ezést jeemző ompex mennyséeet szemétet: - a ompex ejesztő eő P0 = Q 0e ε ompex amptúdóját, - a ezőendsze Z = + ωm ω - a z ompex téést, - a z ompex sebesséet és - a z ompex yosuást ompex eenáását, (45) Mt hatáoz me a fázsésés szöe és hoyan ehet számítan? A ompex téés ϕ szöet és a ompex ejesztő eőhöz épest ωm π ω Kszámítása: ϕ = + ψ, aho tψ = (46) Hoyan vátoz az dőben a ompex ejesztő eő, a ompex téés, a ompex sebessé és a ompex yosuás A ompex ejesztő eő, a ompex téés, a ompex sebessé és a ompex yosuás eymáshoz meeven özítve, az óamutató jáásáva eentétesen foo ω szösebessée (47) Hoyan hatáozható me áandósut ezés esetén a maxmás téés és a maxmás sebessé? A maxmás téés: P 0 max = = ω Z A maxmás sebessé: vmax = max =ω max ω Q 0 + ωm ω, (48) Hoyan hatáozható me áandósut ezés esetén a maxmás yosuás, a uóban feépő maxmás eő és a sapításban feépő maxmás eő? A maxmás yosuás: a = =ω max max max 8
9 max A uóban feépő maxmás eő: F max = A sapításban feépő maxmás eő: Fmax = max = ωmax (49) Adja me a több szabadsáfoú dszét ezőendsze defníóját! A dszét ezőendsze meev testebő, tömepontobó és az ezeet összeapsoó uóbó áó endsze, amey tatamazhat sapító eemeet és ejesztéseet s (50) Íja fe a Laane-fée másodfajú mozáseyenet-endszene azt az aaját, amey több szabadsáfoú ezőendszeee aamazható! d E E A mozáseyenet-endsze: = Q, (=,,, n), aho dt t az dő, d a dffeenáás jee, a paás dffeenáás jee, n a ezőendsze szabadsáfoa, E a endsze neta eneája, az -ed átaános oodnáta sebessé, az -ed átaános oodnáta, Q a átaános oodnátához tatozó átaános eő (5) Adja me a ontudnás ezőendsze defníóját! A ezőendsze tömee ey eyenes mentén hosszányú ezéseet véezne (5) Íja fe mátx aaban ontudnás ezőendszee mozáseyenetét és adja me az eyenetben szeepő mennysée jeentését! M + K= f() t, aho M a endsze tömemátxa, K a endsze uó (meevsé) mátxa, T n [ ] = a endsze mozását eíó át oodnátáat tatamazó oszopmátx, f () t a ejesztéseet tatamazó oszopmátx (53) Hoyan modeezzü teneye hajító ezéset? Modeezés: - a teneye tömeét ehanyaoju a foaseeet tömeéhez épest, - a teneyeet uamas eemént ezejü, - a foaseeeet tömepontoa, vay meev tásáa modeezzü (54) Íja fe mátx aaban teneye szabad hajító ezésene mozáseyenetét és adja me az eyenetben szeepő mennysée jeentését! DM + E= 0, aho 9
10 D a teney Maxwe-fée hatásmátxa, M a endsze tömemátxa, E az eysé mátx, T n = [ ] a endsze mozását eíó át oodnátáat tatamazó oszopmátx (55) Aaítsa át teneye hajító ezésene mátx mozáseyenetét a ontudnás ezőendszeené apott aaa! Knduás: DM + E= 0 Átaaítás: D DM + D E = 0, M + K= 0 E D K (56) Íja fe n szabadsáfoú dszét ezőendsze aatesztus eyenetét! Me hasznáható a aatesztus eyenet? Kaatesztus eyenet: α = det K M 0 A aatesztus eyenet a ezőendsze α, (=,, n) sajátfevenáa nézve n-ed foú aeba eyenet A aatesztus eyenetbő a ezőendsze sajátfevená hatáozható me (57) Íja fe a Duneey fomuát és adja me a benne szeepő betű jeentését! Myen ezőendszeee évényes a fomua? α mn m, m, m + ( + ) m + + ( ) m n n n, aho m n az n szabadsáfoú ötött ontudnás ezőendsze tömee, a tömee özött evő uó uóáandó 0,, n n A fomua ötött ontudnás ezőendszeee évényes (58) M számítható a Duneey fomuáva? - A Duneey fomuáva a ötött ontudnás ezőendsze esebb sajátfevenájána özeítő étée hatáozható me - A Duneey fomua a esebb sajátfevenána mnd ey asó özeítését adja me (59) Adja me a ontnuum ezése defníóját! Kontnuum ezés: foytonos tömeeoszású uamas teste ezése (60) Hány sajátfevenája van foytonos tömeeoszású uamas testebő áó ezőendszeene? Kontnuum endszeene so saját öfevenája van 0
=... =...e exponenciális alakú a felírása. komplex számok nagyságai és x tengellyel bezárt szögei. Feladat: z1z 2
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MECHANIKA - REZGÉSTAN ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK Eméet édése és váaso eyetem aapépésben (BS épésben) éstvevı ménöhaató sámáa (0) Matemata aapo A eméet édése öött seepehetne
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK LENGÉSTANBÓL: A rugóállandó a rugómerevség reciproka. (Egyik végén befogott tartóra: , a rugómerevség mértékegysége:
ELLENŐRZŐ ÉRDÉSE LENGÉSNBÓL: Átaáno kérdéek: Mik a engőrendzer eemei?: engőrendzer eemei: a tömeg(ek), a rugó(k), ietve a ciapítá(ok). Mi a rugóáandó?: rugóáandó a rugó egyégnyi terheé aatti aakvátozáát
+ - kondenzátor. Elektromos áram
Tóth : Eektromos áram/1 1 Eektromos áram tapasztaat szernt az eektromos tötések az anyagokban ksebb vagy nagyobb mértékben hosszú távú mozgásra képesek tötések egyrányú, hosszútávú mozgását eektromos áramnak
2. Igazolja, hogy a dugattyús kompresszorok mennyiségi foka a. összefüggéssel határozható meg? . Az egyenletből fejezzük ki a hasznos térfogatot:
Fúó & Kmresszr /. Egy Rts-fúó muadugattyújáa átmérője 40 m, hssza m, eresztmetszete 88 m. Határzzu meg a fúó száítótejesítméyét a éeges ymás, ha a éeges frduatszám 00 frd/mi! Mera a fúó tejesítméyszüségete,
ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö
(2) A R. 3. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A képviselő-testület az önkormányzat összes kiadását 1.1369.
Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2010. (X. 05.) önkormányzati rendelete az Enying Város Önkormányzatának 2100. évi költségvetéséről szóló 7/2010. (II. 26.) önkormányzati rendelete módosításáról
á ú é é ő é ő á ő ő á á ú ű é é ö ő á ő ú ő ő á é Ü Ü á é á é á é á é á ö ö á é ő á ú ű é é á é é ő á ö ö á á é é ú é é ú á á ő é é é ö ö á á é ű ő á é ű ő ú ő á á é á ú é é á é ö á á ö Ü á á é é ú á á
Ü Ú Ú Á Á Ő É é ö é é é é é ü ö é é é é é é é é é é ö é ö ö ö é é é é é é ö é é é é ö é ű é é é ö é é é é éé ö é éö é é ö é é é é ö é ű é é é ö ö é é é é é ö é ö é é ö ö é ö é é é é é é ü é é ö é é é é
A mérés célkitűzései: A sűrűség fogalmának mélyítése, különböző eljárások segítségével sűrűség mérése.
A mérés célkitűzései: A sűrűsé foalmának mélyítése, különböző eljárások seítséével sűrűsé mérése. Eszközszüksélet: Mechanika I. készletből: állvány, mérőhener fecskendő különböző anyaokból készült, eyforma
, &!!! )! ),!% ), &! )..! ). 7!# &!!,!! 6 ) &! & 6! ) &!! #! 7! ( % ) ) 0!! ) & 6 # &! #! 7.!#! 9 : %!!0!
!!#!! % & (! )!!! ) +, &!!! )! ),!% ), &! )..! ). /% 0) / # ) ( ), 1!# 2 3 4 5 (!! ( 6 # 7!# &!!,!! 6 ) &! & 6! ) &!! #! 7! 8!!,!% #(( 1 6! 6 # &! #! # %& % ( % ) ) 0!! ) & 6 # &! #! 7.!#! 9 : %!!0!!!,
Mágnesesség, elektrodinamika
Mánesessé, eektrodinamika Máneses aapjeenséek: Eyes vasércek, pédáu manetit (Fe 3 O 4 ) képesek apró vasdarabokat maukhoz vonzani. máneses test és a vasdarab között mindi vonzó a köcsönhatás. z iyen máneseket
1 2 A Z E G O V I S S Z A V Á G A s o r s f o r d í t ó m e g b o c s á t á s e s z ü n k b e i d é z i, h o g y e m b e r i m e g t a p a s z t a l á s t á t é l, s p i r i t u á v a g y u n k, s á el
Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö
É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű
Mágneses jelenségek. 1. A mágneses tér fogalma, jellemzői
. mágneses tér fogama, jeemző Mágneses jeenségek mágneses tér jeenségenek vzsgáatakor a mozgó vamos tötések okozta jeenségekke fogakozunk mozgó vamos tötések (áram) a körüöttük évő teret küöneges áapotba
É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú
R E D U K C I Ó AA. Fürstand Júlia 2013.
R E D U K C I Ó AA A edukcó a űíé eköe, céa a ényeg megőée, a feeeg eáoíáa A eneeé an eedeű; ó en eenée ahúá, cökkené Sámo eüeen akamaák: edukí bo 1 a eegő káááa ée bo, a gaonómában a mááok feeege foyadék
É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í
Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É
ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú
ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö
ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É
Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É
É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó
Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó
É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú
ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É
ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö
ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű
ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é
Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É
É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á
Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É
ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü
Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű
Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú
Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő
Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó
Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö
É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű
É É ú í ö É É í ú É Á Á Á ö í ö í ú í Ö ö ö í í Á ö ö ö í í ö í É í ö ö í í í ö í í í í ö í í ö ö í ö ö í ö í ű í ö ú ű í í ö Ö ö ö í ö ö í ö ö í í í ö É ö ö ú ö ö ö í ö ű í ú ö ú Í É ú ö ö ö É ö ö í Íí
ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő
Á Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é
ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő
ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö
Kinematika 2016. február 12.
Kinematika 2016. február 12. Kinematika feladatokat oldunk me, szamárháromszö helyett füvényvizsálattal. A szamárháromszöel az a baj, hoy a feladat meértése helyett valami szabály formális használatára
ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö
Á ú Ö Ú Á Á ú ú ú ú ü ü ú É ő ú ű ú ü Á É Á Í Á ú ú ú ű ú Ö ú ü ú ú ü ú ú ü ú ü ü ú ü ü ú ú ú ü ű ü ü ü ü ú ü ú ő ő ú ü ű ü ő ú ő ú ü ú ü ő ű ő ő ő ő ő ü ú ú ü ő ü ü ú ő ü ü ü ü ő ü Á ú ő ú ú ú ő Á ú ü
ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü
ű Ö ű ú ű ü ú Á ű Á ű Á ú ű ü ú ú Í ü Á ú Ö ú ú ú ű ú ü ú Ö ú ű ű É ü ű ü ű ű É ü ű Ö ú É ú ú ú Á Á Á Á Á Á ú Ö Á Á Á Á ú ú Á Í Ü Á Á ú ú ú ú Á Á Á ű ü ü ü Ö ű ú Á Á Á É ú Á Á ű ú Ö ű ú ű Ö ű ű Ö ű ű Ö
Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó
A fény diszperziója. Spektroszkóp, spektrum
A éy diszpeziója. Speoszóp, speum Iodalom [3]: 5, 69 Newo, 666 Tiszább, élesebb szíépe ad a öveező eledezés A speum szíe ovább má em boaó. A speum szíee úja egyesíve eé éy apu. Sziváváy Newo Woolsope-i
É ü É É ü Á Á Á ö É ú ő í á é ő á á á é é ü é é é é é ú é é ő ü ü é é í á é é é ő ő á é ü é é ü á é ú úá íő ű á ő é ü á á é é é é í üé á ő é é é ü Í é ő á í á é ú á á á é á ö ü Á á ő é é ü á é á á ö í
Ü Á Á ü É ü ü Í ú Í ú É ű ü ű ü ö ö Í ü ö ü ü ö Í ü ö ö ö ú Í ü ö ö ü ű ö ú ö ö ö ú ú ö ű ö ű ü ü Í ü ú ü ú ö ú ú ú ú Ő É É Ü É Á ü ü Í ü ü ö ö ú ö Á Á Ő ü ü ú ú Ö ü ö ö ö ö ú Í ö ú ö Í ö ö Í ú Í Í ü ú
Á É ü Ö Á ö ö ö ö ü ö ö ö ü ö ű ö Í Ü ü ö ö ö Ü ö ö ö ö ü ö ö ú ö ö Í ű ö ű ü ö ú ü ü ű ö ö ö Ü ú ú ö ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű Á ü ü ü ö ü ö ö ü ü Í ö ü ü É ű ű ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö ü ö ö ö ö ü
Kockázati folyamatok. Sz cs Gábor. Szeged, 2012. szi félév. Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet
Kockázati folyamatok Sz cs Gábor Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet Szeged, 2012. szi félév Sz cs Gábor (SZTE, Bolyai Intézet) Kockázati folyamatok 2012. szi félév 1 / 48 Bevezetés A kurzus céljai
Ö ö ö í ö í ű ö ő ú ü í ú ő ő ő ú ő ú ő í ő í Á Ö ő ő í ö ö Ö í É Á Á ú Ú í í í í í ű ö í í í ő ö ü ü ö í í ú í í ö ő ü ú ő ö ö ő ú ú ö ű ú í ő Á ú ú ő ú ű ü í ú ü ü ü ö ő í ő Ö ú ö ö ö ő ü ü ö őí ö ö
í ö ö ü ü í ü ö ü ö í ú ú Ö ö ö ü ü ö ö ű í ö ö ü ű ö í ű ö ö ü Á ö í ö í í í í ö ö ű ű í í í í í í ö í Ú í ü ü ö ű ö ö í ú ö ö ö ö ö ö Á í ö ú í ü í ú í ú Á í ú í ú ú Á ü ü í í í ö í í Á ú í ö ö í í ú
Í É ő ű Á ő ő ú ű ő ő ű ú ü ő ú ű ő ú ú ü ő ú ü ú ü ü ü ő ő őü Í ú ű ő É ű Í ű ű ű ü ő ő ű ő ű ű Á Á ú ú ú ú ú Í ő Í ő ü ú ü Ü ő Á ő ő ő Á ő ő ő ű Ü ú ü Á ő ű É ü ú ő ú ü Ö Í É Ü É Ü ú Ü ő ő Ő Á ű ü ő
ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö
ú Ú Í Ú Ú ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö ü É Í ü Á É Ö Ő ú Ö ű Ő Ő Ő Í Ö ü Í Á Ö Ö Í ű Ő Í É É ü ü Í ü Í Í ű Í Ö É Ö ü É ű ű Ö ü Í Í ü Ö Í ű Ö É Ö ű Ö ü Ő Ő Á Í Í Í Ö Í É É Í ű ü ü ű É ü ű Ö Ö Ö ü Ö Í ü ű
Á Á Á ö Á ű Á Á ű ő ö ö í É ő í ő ő í ő ö ö ö ü ö ő É Ö ő í ü ü ö ö ő ö ő ő í ő ö ú ü ö ő Á ő ö ö í ö ö ö ö ú ő ú ú ő Í ü ő ő ű ő í ö ú ú ő ő ö ü ő É ö ő ö ö ő ü ö ú ő í ű ö ű ü ö ő í ö ő ő ő ö ő í í ö
ö ü ö ú ú ö Í Ú ü Í ö ö ü É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ú ü ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö Í Í ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ú ö ö ü ü ú Í ö ü ű ö Í ü Í ü ö ö Í ö ö ö ö ü ü ű ö Í ö ö Ö ú Í ú Í ö ö ö ö ö ö ú ú Á ö ö
É Á í Ú É í ö í ő ú ö Í ö ü Ö ö ü ö Ö ö Á É őí ö ú ő í ő í ú ö í ő ő ö ú Ú ű ő ő Ú ü ö ú ü ö ö ü í Í ú ő í ü ü ő ö ö Ú ú Í Ú ü Ú ö ő ú ö ű ü í Ö Ö ö í ö ő ö ú ő Ú ú Ö í Ú ü í Á í É ő ö ő ö Á ű Ü í ü í
ú ű ú ú ü í Ü í Ü ü ö ö ű í ö ű ü ö ö ö ö ö ú ú ü í í ű í ú ű ú ű ú ü ú ö ö ö ö ú ú í ű í ú ö ú ú ú ú ü ü ö ü ü ö ö ö ö ú í ü ö ü ú ö ü ü í ü í ö ü ü í ö í í ö í ú ü ö í í ú ü ö ü Á ü ú ü ö Á ö ö ü ö ü
Ü É Á í í Á ü ű í ú í ű ü ü Ö í Ü É Í í ü ü ü ü í ú ü í ü ű í í ü ü í í ü Í ú ú ú ű ü É ü í ü í Í í í ű ú í ú Á í í Ü É í í ú ú ű í í í ü í ú Ö ü ü ü ú ű ü í í í ü ü ü ű ü ü ű í ű Ö í í í ü ú Ü É í ú ú
ú í ö ü í íí ő ö ö ö ü ö ö ö ú ű ű Í Í í ő í ű í ő ü Í ő íú í ö ö ö ő í í í Í Í í í ö ö í í ö ö ö ő Í Í ÍÍ ö ö ő ö ö í ő ő ö í ö ö ú í ő ö ő í ö ő ö ö ö í ö ú Í ő í ű ö ő ú ö ő ö í í ő ö ö ő ö ö ú ö ű
Á É ú Ö ü ö É ü ő Á í ő ú ű ő ü ű ö ö ö Ö Ö ü í ü ű ö ő ö Ö ü ö í ü ő ő ő ö í ő ö ű í ü í ú í í í í í ő ő ö ő í ü ű í í ő í ő í ő ű í ű Ő í ú ű ü ö ö ő ő ő ü ö ö ő Ú ű ő í ü ő ö í ö ü ö ö ö ü ö ü ő í í
ő ű ü ü ű í í ú ő Í ő ö ő ő ő í ö ő ő ő í ő ő ö ö ő ő í ő ö Í ő í ü ú ő ő ű ö ő ő ü É í ú ő ö ü ő ü ü ú ü ő í í ő ü í É í ú ő í ú í ő í í ú í ő ö Ú ő ú ő í Á Ú ő Ú Ú ú ú ü ő ő ü Ú í ú ő ő Á í í ű ő Ú ö
é é é ú Ü é é ü é é ú é ü é é ü é é é Á é é é é ú é é é ü é ú é é é ű í é é é é é é ü é í é ü é é é é é é é ú é é í ü é é ú í í é é é é ü í ü é é é é é é é í é é é é é ü é é é é é é í é é í ü é ú ü é é
FOKOZAT NÉLKÜLI KAPCSOLT BOLYGÓMŰVES
ISKOLCI EGYETE GÉÉSZÉRNÖKI- ÉS INFORATIKAI KAR FOKOZAT NÉLKÜLI KACSOLT BOLYGÓŰVES SEBESSÉGVÁLTÓK TERVEZÉSI KÉRDÉSEI.D. ÉRTEKEZÉS KÉSZÍTETTE: Czégé Levente Ol. géészménö SÁLYI ISTVÁN GÉÉSZETI TUDOÁNYOK
Ú Ú. k -1 H = T U = dl tech 2 R'
[] Hő: é > u > dás > á, hoy ész ª d sb hőésé: Rø jésó..fo:6, Fhh H:jé fo:3, Ruu és Csusjé..fo: yíőd > o > hő < szsé > u és hő yééű: 4,8 íz: C ~48 od:. zí és xzí áojző, fudás y.dudsd, dsz áoy. R. zbás:.
Ö í í ű í ü í ú í ü í ü í ü í ű í íí ü ü ű í í ú ü í ü ü ü ü ü ü ü í ü í ű ü í ü í ü ü ü í ü ű ü ü ű Í ü í ü ü í í ű ű ű í ü ű ű ü ü ü Í ü ú ú ü ű ü í É ü í í ü ü í í ü í Ú í í ü ü í ű í í í ü ű Á Ú í
Elektromágneses terek gyakorlat - 6. alkalom
Elektromágneses terek gyakorlat - 6. alkalom Távvezetékek és síkhullám Reichardt András 2015. április 23. ra (evt/hvt/bme) Emt2015 6. alkalom 2015.04.23 1 / 60 1 Távvezeték
ADDITÍV KONVOLÚCIÓS ÖSSZEGEK SPEKTRÁLIS FELBONTÁSA
ADDITÍV KONVOLÚCIÓS ÖSSZEGEK SPEKTRÁLIS FELBONTÁSA HARCOS GERGELY Ha a(n) eg számelméleti függvén, akkor természetes feladat a a(m)a(n)w(m, n) m±nh alakú additív konvolúciós összegek vizsgálata. Ha W :
ű Ö ű ű Ú Ú ű
ű Ö ű ű Ú Ú ű Á Á Ö Ö Ö Ö Ö Ö Á Ö Á Á Á Ú Á Á Á Á Ö ű ű Á ű ű ű Ö Ö Á Á Á Á Á ű Ú Ö ű Ú Ú ű Ú Á Á ű ű ű ű ű ű Á ű ű Á Á Ő Á Á Á Á Á Á Ö Á ű ű Ö Ö ű Ú Ö Ú ű Ú ű ű ű ű ű Ö Á Ú ű Á Ö Á Ú Á Á Á Á Á Á Ö Ö Á
ő ú ö ú ű ő Á ö ő Á ö ű ö ő Á ö Á Á ú ö ő ő ő ú ű ö ú ű ő Á ö ö ű ű ő ö Á ö ő ő ö Á ö ű ö ő ő ő ö ő ö ő ű ú ö ő ö Á ö Á Á ö ű ö ö ű ö ő ő ű ő ö ő ő ö ö ű ö ö ú ö ú ö ö ö ű ö Á ő Ü ö ű ö ő ő ö ö ö ö ő ú
Együttdolgozó acél-beton lemezek
Egüttdolgozó cél-eton lemezek számítógées tevezése D. Köllő Gáo 1, Oán Zsolt, Godj Teodo 3, Muesn Olmu 4 1 Kolozsvá Műszk Egetem, PFT. Kolozsvá, 3 ALMAA Kft. Kolozsvá, 4 DUME Kft. Kolozsvá 1. Bevezetés
ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú
ű ú ű ű ű É ű ú É É ú Ó Á ú ú Á ú É É ű ű É ú ú ű ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú ú ú ú É ú ű ű Ú ú É ű ú ú ú ú ú Á Ú ú Ú ű ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú Ú ú ú ű ú ú Á ú ú ú ű ú Ú ú ú ú ű ú ú Ú ú ű
Ó É Í ű ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö í ö ú ö í í ö í í í í ű ö í ö í ú Á Í Ó Á í ö ö ö ö ö ú Ú ö í í í ö ű ö ú ö Ú É É ö ú ö ö ú í í ú ú í ú ú í É ö É ö ú ú ú ö ú ö ú í É ö ö ö ö ö ö ú ö ö ú ú Á í ú ö Í ö í ö
ú ű ű ü ú Ó ú ü É ú ű ú ú ü ú ű Á ü ú ü ü ű ú ü ü ü ú ü ü ú Ú ü ű ú ü ű ü É ú ú ú ü ú ú Ö ú ü ü ü ü ü ü Á ú ú ú ú ü ü ű ü ú ú ü ü ü ü Ö ü ú ü Ö ü ü ű ű ü ü ü ű ü ÍÓ ú ü ü ü ü ú ü ú ú Á É ú ü ü ű ü ú Á
ő Á Ó ő ú ő ő ő ő ü ü ő ü ö ö ű ű ö ő ú ü ő ű ö ő ü ö ö ő ö ő Ú ú ü ö ő ö ü ő ő ü ő ü ü ö ő ű ű ö ö ö ö ö ű ö ő ű ű ö ö ő ü ő ü ő ö ú ú ő ő ú ö ö ü ü ö ő ő ü ő ő Í ü ő ü ő ö ö ő ú ű ö ú ő ő ő ő ű ö ü ö
ő ú ú ú ú ő É Á Ő ú ő ű ő ő ü ú Ö É É Á Á Á Á ú ő ü ú ő Ö ú ú Á Á Á ő ü É Á Á ú Ö Ö É É ü Á É Á Ü É Ö Á Á Á Á Ó É Ó Á Á É É É Ü Ö Ú É ú Á É É ü ú Ö Ú É É Ő Ó Ó Ö Ó ú Ő ű ú Ő ű ő ő ú Ö ű ő ő ű É Ő É ű Ü
ű Ó ú ú ú ú ú Ö Ö ú Á Ú ű ú ú Ú É ú ú Ö Ö Ű ú ú ú ű ú É ű ú É ú ú ú ű ű ű ú ű ú ű ú ű ű ú ű ű ú ú Á ú É ű ú ú ű ú Ü ű ú ú ű ű ú ú ú ú Ö Ö Ú ú ú ú ú ú ú ú ű É ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú É Í ú ű ú ú ú ú ű ű É ú
ű ű ű É Ü ű ű ű Ö Ü Ö ű Ö Ú Ö ű ű ű Á ű ű Á É ű Ú ű Ó ű É Ó É ű ű É ű ű ű Á ű ű ű ű Ö Ö É Ú Í ű Ó ű Ö ű Ö Ö Ö Ö Ö ű ű ű ű ű Ö É É Á Á É Ö Ö É Ú Á ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ő ű Á ű
ű ű ű ű É ű É Ú É É ű Ú É ű ű É É ű ű ű ű É É ű É ű ű ű É ű ű Á Ü Á ű Ú É É ű É ű ű É É ű ű É Á Á ű É É Ü ű Ú Ü ŰŰ ű ű ű Ó Ú ű ű Ö É ű Ú ű ű ű ű ű ű ű Ú Á É Ö Ü ű ű ű É É Á Á Á Á Ú É ű É ű ű Ü É É Ú ű
5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR
5 IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR A koábbiakban külön, egymástól függetlenül vizsgáltuk a nyugvó töltések elektomos teét és az időben állandó áam elektomos és mágneses teét Az elektomágneses té pontosabb
Í É Á Á É É Á Ó É ú ü ö ű ű ö ű ö Í É É É Á Ő É ú ö ü ú Í Á ü ö ö ö ű ö ú ú ü ö ö ö ü ú ú Ü ö ű ú ö ö ű ü ú ö ö ű ü ö ű ü ö ű ü ö ö ű ö ö ű ö ű ö ö ű ö ű ö ű ö ű ö Á Ú ü ü ú ű ö ö ö ö ö Á ú ú Ü Á É ö ü
SZILÁRDSÁGTAN A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak egyetemi ágon tanuló hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév, szigorlat)
SILÁRDSÁGTAN A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak egetemi ágon tanuló hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév, szigorlat) Szilárdságtan Pontszám 1. A másodrendű tenzor értelmezése (2) 2. A
ő Á Á Á ő ó Á Ö É Ö Á Á É Ó Á É É ó ő ü ő ü ő ő ó ó ő ó ó ő ó ő ő Ö ü ó ú ó ő Ö ő ü ó ő ő ú ó ő ü ő ő ü ü ő ő ő ő ő ő ő ü ü ó ó ő ü ő ő ü ü ő ü ó ő ó ü ü ő ú ü ő ü ü ő ő ü ó ő ü ó ó ő ü ú ő ó ő ü ó ú ő
ú ű Í Í Ó ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ű Í ű ú ú ú Í ú ú ú É Ó Á Á Á É Á Á Á ú ű Á Á Á É ú É Á ű Á ű Á Á Á Á Á ú ú Á ú É Á É ű ű ú ű ú ű Í ű ú ú ú É Í É Í ú ú ű ú Í ú Í ű ű ú ű Í ú ú ú ú ű ú ú ú ű