Péter Erzsébet A VÁLLALKOZÁSI HAJLANDÓSÁG ELEMZÉSE. A kiskereskedelmi- és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Péter Erzsébet A VÁLLALKOZÁSI HAJLANDÓSÁG ELEMZÉSE. A kiskereskedelmi- és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben"

Átírás

1 Pannon Egyetem Gazdálkodás-és szervezéstudományok Doktori Iskola Péter Erzsébet A kiskereskedelmi- és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben c. Ph.D értekezéshez TÉZISFÜZET Témavezető: Dr. Kovács Ernő Keszthely 2008

2 Tartalomjegyzék 1.A kutatás előzményei A kutatás céljai és kérdései Hipotézisek A kutatás módszertana A kutatás eredményei Önálló újszerű eredmények Következtetések, javaslatok Publikációk Hivatkozások

3 1. A kutatás előzményei Nagyszámú hidrológiai, szedimentológiai, földtani és agrometeorológiai kutatás született, amelyek célja volt a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet feltérképezése. A társadalomkutatók, antropológusok, közgazdászok és szociológusok azonban csak az 1800-as évek végén kezdték el munkájukat a térségben. A legtöbb kutatás közvetlenül a Balaton partmenti övezetben élő és tevékenykedő emberekről szólt. A XX. század második felében kezdtek el komolyabban foglalkozni azzal, hogy földrajzilag mekkora az a terület, ahol még érződik a távolabbi települések gazdaságán és lakosainak életfelfogásán a Balaton közelsége. Közép-Kelet Európa legnagyobb tava a Balaton, amelyet Magyarország legjelentősebb vidéki üdülőparadicsoma a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) határol le, ahol a turizmus a legfontosabb gazdasági ágazat jelenleg. Ahhoz, hogy a turizmusból származó előnyök fenntarthatók legyenek, tudatos tervezésre van szükség. Az anyagi szempontok mellett lényeges hosszú távon az önmegvalósítás, az állandóan bővülő művelődési lehetőségek az idelátogatók számára, emellett kultúránk megismertetése és más népek szellemi örökségének tiszteletben tartása. Az emberi tényező itt meghatározó szerepet játszik. A Balaton, mint turisztikai desztináció sikerességét, vagy sikertelenségét jelentősen befolyásolják a helyi lakosság turistákkal való kapcsolata és a térség attitűdje. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet jelenkori társadalmát a turizmus irányzatai közül az alkalmazkodó irányzat jellemzi leginkább, amely békés egymás mellett élést tesz lehetővé a látogatók és az őslakosok között. A helyi lakosok érdeke, hogy környezetük szebbé tételével és a vendéglátás helyes elsajátításával marasztalják az idelátogatókat, hiszen nemcsak jelenlegi megélhetésük múlik ezen, hanem jövőbeli kilátásaik is. A lábon járó reklám mindennél többet ér, és ami még fontosabb, ha elégedett a szolgáltatással, visszatér. A megismerésen alapuló irányzat is a '80-as években látott napvilágot, amelynek célja egyrészt az, hogy a turizmus kutatását tudományos alapokra helyezze, másrészt pedig, hogy kapcsolatot tartson fenn a többi irányzattal annak érdekében, hogy sikerüljön megteremteni az egyensúlyt a különféle megközelítések között. Követői közé tartoznak többek között: Pigram (1980); Pearce (1981); Mathieson & Wall (1982); Pearce (1982; 1994); Graburn (1983); Cohen (1984); Mill & Morrison (1985); Jafari (1987); Lengyel (1987; 1992); Sessa (1987), Aser & Jafari (1988); Butler & Wall (1988); Dann, Nash & Pearce (1988); Inskeep (1991); Cooper et al. (1993); Przeclawski (1993). A Balaton régió különféle, gazdasági és turisztikai adatait elemezve azt tapasztalhatjuk, hogy a régió településein a fejlettséget és jólétet jelző mutatók annál magasabbak, minél közelebb vagyunk a parthoz. A Balaton beruházási jellemzőit feltáró tanulmány (Vanicsek, 2000) a jövedelmek korszerű újraelosztására tett javaslatot a térségben. Az önálló Balaton régió kialakításával szemben a jelenlegi kormányzat legfőbb ellenérve az, hogy túl kicsi, önmagában nem életképes, nem elég nagy az állandó lakosságszám, tehát, hogy egy NUTS 2 szintű régiónak nagyobb gazdasági és társadalmi egységnek kell lennie. A Balaton régiónak a mai törvények szerint nincs saját területe, és így értelemszerűen nem lehet saját alanyi jogú forrása sem. A Balaton térségének nem elsősorban a klasszikus 3

4 területfejlesztés autonóm gazdasági és szociális keretprogramjára, még kevésbé olyan területrendezési (fizikai tervezési) típusú tervutasításos outputra van szüksége, mint a megyéknek általában, hanem az általa összekapcsolódó régiók és megyék integrált információs rendszerére. Szüksége van a dunántúli régiókat kiszolgáló humán erőforrás gazdálkodási rehabilitációs, oktató-átképző és továbbképző bázisokra, amely vállalkozásiönkormányzati-kormányzati elemekre épül, és a dunántúli térséget a régiók igényei szerint szolgálja ki. A disszertáció azt vizsgálja többek között, hogy a helyi lakosságnak és az idelátogató turistáknak nyújtott szolgáltatások hogyan befolyásolják a térségben működő, kiskereskedelemben és vendéglátásban tevékenykedő vállalkozások hosszú távú sikerességét, döntéshozatalát. Nincs tudomásom olyan kutatásról, amely ilyen szűk keresztmetszetben csupán a két említett ágazat vállalkozásait vizsgálta volna, kutatva, hogy az itt dolgozó vállalkozók és alkalmazottaik életminőségének javításában mekkora szerepet játszik tevékenységük. Vajon a nyári szezon idején túl is képesek-e kiszolgálni az igényeket és fenntartani üzletüket? Az útjukba kerülő akadályokat el tudják-e úgy hárítani, hogy emellett megőrizzék balatoni identitásukat. Az identitás az egyik legbonyolultabb történeti, társadalmi, gazdasági, vallási illetve nyelvi elemeket integráló, kollektív kötődéseket kifejező kategória. Vizsgálataimban a vállalkozók helyi szerepének fontosságán keresztül kutattam, hogy a balatoni identitás milyen módon katalizálható, mely eszközökkel segíthető elő annak kialakulása, milyen változók hatnak létrejöttére vagy megtartására. A regionalizálás politikai marketingje mennyire segíti a helyi lakosságot a magasabb életszínvonal elérésében és a térséghez való kötődés kialakításában a kis vállalkozásokon keresztül. 2. A kutatás céljai és kérdései A kutatás célja, hogy feltárja Magyarország egyik legfontosabb turisztikai desztinációjának, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetnek a sajátosságait, különös tekintettel arra, hogy milyen hatással van a külföldi érdekeltségű kereskedelmi üzletláncok megjelenése a helyi vállalkozásokra. A vizsgálat kiterjed az átalakult kereskedelem feltérképezésére, valamint arra keresi a választ, hogy a szezonális időszak tendenciája és az idelátogatók összetételbeli változása milyen hatással volt a vendéglátásra. Ezen túlmenően a vállalkozások alapításának motivációja valamint a cégalapítás éve közt von párhuzamot. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, - ami az önálló kutatás színtereként szolgál - megfigyelhető, hogy a szolgáltató szektor súlya növekszik, ami a helyi lakosság számára alternatív jövedelemszerzési lehetőséget biztosít. Ez elsősorban a primer szektorból kiszoruló munkavállalókat érinti közvetlenül, akiknek szinte ez az egyetlen lehetőségük az elhelyezkedésre. A vizsgálat a térség vállalkozásainak ágazatonkénti bontása mellett a kereskedelmi koncentrációt és a vendéglátás alakulását célozta meg. Fő vizsgálati kérdésem, hogy az idegenforgalom gazdasági prioritása elegendő lesz-e a jövőben ahhoz, hogy ez a speciális vidéki térség fejlődése meginduljon, vagy ágazati diverzifikációra lesz szükség a fejlődés érdekében. A 1990-es években a magyarországi kiskereskedelem területén alapvető változásoknak lehettünk tanúi a privatizáció következtében. Új vállalkozások jelentek meg a tulajdonosváltások és vásárlói szokások átrendeződése miatt. A külföldről hazánkba beáramló működő tőke egy évtized alatt jelentős változást hozott gazdaságunkban. Az idegen 4

5 működő tőke, jelentős multiplikátor hatásainak köszönhetően, új vállalatirányítási rendszereket, új munkaszemléletet, szolgáltatói és pénzügyi hátteret jelentett a gazdaság szereplői számára. A kiskereskedelem a kutatás helyszínének azon területéhez tartozik, amelyben legerősebben érzékelhető a fejlődés. A nagy alapterületen működő kereskedelmiláncok és bevásárlóközpontok a külső tőkebefektetések révén korszerű felszereltséggel és megfelelő termékválasztékkal rendelkeznek. Fejlesztésekkel új hálózatokat és megfelelő disztribúciós rendszereket tudtak kiépíteni. Ezzel egy időben beszűkült a hazai kiskereskedelem, teret vesztettek a néhány főt foglalkoztató mikro-vállalkozások a térségben. Az élelmiszer-kereskedelem válasza a tőkeerős kereskedelmi vállalkozások piacra történő belépésére az volt, hogy egyre erőteljesebbé vált az üzleti láncokba való tömörülés Magyarországon is. Ez az átalakulás lehetőséget teremtett a kisvállalkozásoknak, hogy felvegyék a versenyt a tőkeerős nagyvállalatokkal szemben a kereskedelem területén. Ezzel párhuzamosan a vendéglátás is átrendeződött, ami egyfelől abban mutatkozott meg, hogy a Balatonhoz látogató turisták összetétele átalakult, a nyaralási szokások megváltoztak. Az újabb célközönség modernebb szálláshelyet, jobb kiszolgálást igényelt. A tömegeket kiszolgáló kempingeket lassan elkezdték felváltani a többcsillagos, jobb szolgáltatást nyújtó szállás- és vendéglátóhelyek. A turizmus gyökeres átalakulása az utóbbi két évtizedben a vendéglátó egységek minőségi javulását eredményezte. A balatoni vállalkozók és a helyi lakosok életminőségének javításához nélkülözhetetlen a problémáik alapos megismerése. Munkám során a befektetésekhez és az üzleti forgalomhoz kapcsolódó kérdéseken keresztül szerettem volna megtudni, hogy milyen a kisvállalkozók jövedelemtermelő képessége. Mik az üzlettulajdonosok elsődleges céljai, sikeresnek érzik-e vállalkozásukat és sikerességüket milyen összetevők határozzák meg. Az előttük lévő akadályokat önállóan, vagy segítséggel hárítják-e el. A vállalkozások sajátosságainak vizsgálata látszólag nem kapcsolódik közvetlenül a disszertáció hipotéziseihez, de a kutatás alátámasztotta, hogy azokkal szorosan összefügg. A demográfiai ismérvektől kezdve a munkatársak végzettségén és nyelvismeretén keresztül, a marketing tevékenységen át minden apró tényező hatással lehet arra, hogy a megkérdezettek mennyire érzik kielégítőnek tevékenységüket. Az önálló tevékenység, vagy valamely egymást segítő fuzionálás hozza meg a biztonságot számukra? Egy térség megtartó ereje többek közt abban rejlik, hogy munkát biztosít az ott élők számára, akik önfenntartó vállalkozóként, vagy megbecsült munkaerőként egész éves jövedelemhez juthatnak. Ezért fontos tudni, hogy a vállalkozók mennyire becsülik meg alkalmazottaikat, milyen az üzlet nyitva tartása, szezonális jellegű vagy egész évben a fogyasztók rendelkezésére áll. A Balatonnál kizárólag kiskereskedelemben és a vendéglátásban tevékenykedő mikro, kis- és közepes méretű vállalkozások ilyen irányú elemzésével a kutatások eddig még nem foglalkoztak. 5

6 3. Hipotézisek A disszertáción belüli vizsgálatoknak, több kiinduló hipotézise volt, amelyekre egyfelől kvalitatív, másfelől kvantitatív empirikus vizsgálatokkal kerestem a választ. A kutatási módszertan fejezetben leírtak szerint alapstatisztikai és lineáris regresszió segítségével próbáltam magyarázatot találni az összefüggésekre. 1. A vizsgált vállalkozások esetén a foglalkoztatottak száma és a szezonalitás között összefüggés van a turisztikai desztinációban. 2. A vállalkozások létrehozásának motivációja és a vállalkozás alapításának éve között összefüggés mutatható ki. 3. A kutatás alanyai közül, akiknek cége beszállítóként tevékenykedik más cégeknél, kevésbé sikeresek, mint az önálló vállalkozások. 4. A vállalkozások előző évi befektetési hatással vannak az üzleti forgalmuk alakulására. 4. A kutatás módszertana Az empirikus kutatás helyszíne bár nem önálló NUTS 2 szintű régiója hazánknak funkcionális szempontból akár önálló régió is lehetne, amely három megyéből ölel fel településeket. Somogy, Zala és Veszprém megye társulásai adják ki a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét. A 164 településből álló üdülőkörzet közel vállalkozás számára ad otthont. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben statisztikai kistérségekre bontva került besorolásra az a mintegy 164 település, amely évi CXII. Törvény, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Szabályzat alapján a kutatás helyszínéül szolgált. Az alapsokaság meghatározásához nem álltak rendelkezésre a balatoni turisztikai desztináció kiskereskedelemben és vendéglátásban tevékenykedő vállalkozások adatai. Felkerestem a Központi Statisztikai Hivatal budapesti központját, ahol csupán megyékre lebontva találtam adatokat. A megyei kiadványok a kutatás kezdetekor 2005-ben a december 31-i adatokat tükrözték, hozzájutni nem lehetett frissebb kiadványhoz a Központi Statisztikai Hivataltól. A megyei kiadványok (Somogy, Veszprém, Zala) településsoros adatai közül városokra és községekre lebontva a 164 település adataival egy új adatbázist hoztam létre a kiskereskedelemben és a vendéglátás területén tevékenykedő vállalkozásokra. Hét módszertani kistérséget hoztam létre, amire azért volt szükség, mert a Balaton körüli statisztikai kistérségek nem teljesen fedik le a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet. Reprezentatív felmérés készült, mintegy 300 kérdőív lekérdezésével. A lekérdezési arány a teljes sokasághoz képest kiskereskedelemben tevékenykedő vállalkozások esetében 2,64%-os, vendéglátásban tevékenykedő vállalkozásoknál 3,07%-os volt. A kérdőív lekérdezése

7 májusától 2006 márciusáig tartott. A minta kiválasztása során szem előtt tartottam a vállalkozások számát, valamint a módszertani kistérségek szerinti megoszlását. Továbbá reprezentatív mintavételezés történt a part közeli és a további településeket illetően, elkülönítve a városban, illetve községekben működő vállalkozásokat méretkategóriák ágazatok és alágazatok szerint is. A mikro, kis- és közepes vállalkozásoknál a mintába kerülés során a Véletlen Kiválasztás Módszerét választottam (Babbie, 2001). A TEÁOR 2003 a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről szóló évi XLVI. törvény 6. (1) bekezdésének f) pontjába foglalt felhatalmazás alapján a Központi Statisztikai Hivatal kidolgozta a gazdasági tevékenységek új, az Európai Unió hatályos osztályozásán alapuló egységes ágazati osztályozási rendszerét (TEÁOR '03). Az új ágazati osztályozást érvényesítési időpontja január 1., ez a besorolás szolgáltatott alapot az alapsokaság összeállításához, és ezen belül is az 52 kódszámú kiskereskedelem, valamint az 55.3 illetve 55.4 vendéglátás. 375 vállalkozás megkeresése történt, azonban 300 db volt ezekből értékelhető, előfordultak hiányosan kitöltött kérdőívek, illetve nehezítette a lekérdezést a válaszadók félelme esetleges utólagos ellenőrzések miatt. A lekérdezés során 79% mikro; 15% kis és 6% közepes méretű vállalkozás megkeresése történt a 300-as mintanagyságon belül. 7 interjú készült a kvalitatív vizsgálat során, amely a balatoni turizmusra ható gazdasági és társadalmi változások mellett a térségben betöltött meghatározó jelenlétre és a vállalkozói jövőképre kérdezett rá. A felállított hipotézisek vizsgálata során Excel és SPSS programcsomagokkal dolgoztam fel az adatokat. Regresszió számítással vizsgáltam a változók közötti ok-okozati összefüggést. A változó kapcsolatokat valószínűsít, azaz sztochasztikus függvénykapcsolatként értelmezi és írja le. A valószínű jelleg azt jelenti, hogy a két (vagy több) adatsort a kiválasztott függvény a regresszió-számításban csak bizonyos hibával illeszti össze. Ha a két változó között nincs kapcsolat, akkor a regressziós együttható értéke 0. Ha van kapcsolat, akkor a regressziós együttható értéke szignifikánsan eltér a 0-tól. Az ehhez tartozó standard hiba figyelembevételével teszteltem a modellt a Student féle t-próba segítségével, ami megmutatja, hogy a ß értékünk szignifikánsan különbözik-e 0-tól. A szignifikancia szintek azt szemléltetik tehát, hogy melyik magyarázó változó mennyire magyarázza az eredményváltozót. Az általam használt 300-as mintanagyságnál 5%-os eltérést engedélyeztem. (Székelyi-Barna, 2007). További hipotézis vizsgálathoz kereszttábla elemzést használtam. A nominális mérési szintű (minőségi, területi) ismérvek közötti kapcsolatot asszociációnak nevezzük. Mérésénél a kontingencia táblázatból indultam ki. Amennyiben az így kiszámított függetlenség esetén várt gyakoriságoktól a tényleges gyakoriságok eltérnek, akkor fennáll a kapcsolat a két ismérv között. Minél nagyobb az eltérés, annál szorosabb az összefüggés. A Cramer-féle V olyan ismérvek között keres kapcsolatot, amelynél a változatok számában eltérés tapasztalható. Megmutatja, hogy a két ismérv független-e egymástól. A próba alapja az a nullhipotézis, hogy a két változó között a teljes alapsokaságban nincs összefüggés. A két változó megfigyelt - külön- eloszlása alapján kiszámítható, hogy milyen együttes eloszlás volna várható, ha a két változó között nem volna kapcsolat. Ha az így kiszámított a függetlenség esetén várt gyakoriságoktól a tényleges gyakoriságok eltérnek, akkor fennáll a kapcsolat a két ismérv között. Minél nagyobbak az eltérések annál szorosabb az összefüggés (Kardos Z-né- Dugonics, 2000). 7

8 5. A kutatás eredményei Az értekezés három részre tagolható. Az első rész a turizmus és a vállalkozásfejlesztés eddig megjelent szakirodalomi áttekintéséről és következtetések levonásáról szól a vizsgált térségre, illetve annak vállalkozóira nézve. A második egységben a szekunder adatok tanulmányozása során felmerült kérdések feldolgozásával és a primer vizsgálatok eredményeinek bemutatásával foglalkoztam. Az utolsó részben a felállított hipotézisekre vonatkozó eredmények ismertetése és értelmezése volt a cél. A vizsgálat a térség vállalkozásainak ágazatonkénti bontása mellett a kereskedelmi koncentrációt és a vendéglátás alakulását célozta meg. Fő vizsgálati kérdésem volt, hogy az idegenforgalom gazdasági prioritása elegendő lesz-e a jövőben ahhoz, hogy ennek a speciális vidéki térségnek a fejlődése meginduljon, vagy ágazati diverzifikációra lesz szükség a fejlődés érdekében. A balatoni vállalkozók és a helyi lakosok életminőségének javításához nélkülözhetetlen a problémáik alapos megismerése. Kérdés, hogy az önálló tevékenység, vagy valamely egymást segítő fuzionálás hozza meg a biztonságot számukra. Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a turizmus a legfontosabb gazdasági ágazat jelenleg is. A gazdaság szerkezeti átalakulása, a megváltozott utazási szokások, az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk fejlesztéseket kívánt. Az emberi tényező itt meghatározó szerepet játszik. A Balaton, mint turisztikai desztináció sikerességét vagy sikertelenségét jelentősen befolyásolja a helyi vállalkozók és az itt élő lakosság turistákkal való kapcsolata és a térség attitűdje. A vizsgálat alá vont vállalkozások többsége egyéni vállalkozásként működött a kutatás idején a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben. A legtöbb közülük, ön- illetve családfenntartó szerepet töltött be a mikro vállalkozások közül. A Siófok-Tab, valamint Keszthely-Zalaszentgróti Módszertani Kistérségben figyelhető meg a leginkább a vállalkozói aktivitás, ami a színes szezonális programok mellett a főként zalai térségben jelen lévő gyógy-és wellness szállodák jelenlétének tudható be a Balaton közelségén túl. A térség tipikus vállalkozóira jellemző, hogy a legtöbb megkérdezett üzletnek egy tulajdonosa volt, ami a mikro-vállalkozások jelentős súlyával magyarázható. Ezen vállalkozók többsége év közötti férfi, akik középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik és főként a német nyelvet beszélik. Megindult azonban a vállalkozói kör fiatalodása a diplomával rendelkező, közszférán kívül eső emberek körében. A nők vállalkozói tevékenysége is jelentős, de leginkább az utóbbi néhány évre tehető. Ez azzal is magyarázható, hogy a gazdaság szerkezeti átalakulása következtében a gyermekvállalás után többen már vagy nem akartak, vagy nem tudtak visszatérni előző munkahelyükre, és önfoglalkoztatásba kezdtek a térségben, vagy családi vállalkozást vittek tovább. A legnagyobb problémát a vállalkozók az értékesítésben és a piacbővítésben látták. A többség ugyan rendelkezett az üzlet beindításakor saját tőkével, de sokan kértek segítséget rokonoktól és vettek fel banki hiteleket. Ez azonban a későbbi években likviditási gondokat eredményezhetett a fejlesztéseknél. Sokan közülük az EU-előírásnak történő megfelelésre, minőségjavításra és felújításra költenek a legtöbbet. Fontos megjegyezni, hogy azok a vállalkozások tudnak fejlődni, amelyek bevételeiket nem csak a megélhetésre vagy folyó kiadásaikra fordítják. Nem mindegy az sem hány bejelentett alkalmazottal dolgoznak. Az 8

9 eredmények szerint többségükben egy alkalmazottat foglalkoztatnak, illetve maguk is részt vesznek az ügyintézésben, 32%-uk 2-5 főt foglalkoztató mikro vállalkozás. Az összes alkalmazott 94,4%-a bejelentett munkaerőként dolgozik. A válaszok nem minden esetben tükrözik a realitásokat véleményem szerint, mivel a megkérdezettek közül voltak, akik utólagos ellenőrzésektől tartva jelölték be az alternatívákat kérdéseimre. Nem biztos, hogy egy vállalkozás, amely hivatalos adatok szerint és szubjektív vállalkozói vélemény alapján is problémákkal küzd, nem sikeres, vagyis a kérdőívek és az interjúk a valóságról némileg sötétebb képet mutatnak. Az alkalmazottak iskolai végzettségük szerint jó szakmunkások és középfokú végzettségű németül alapfokon beszélő munkavállalók. Az eredmények azt tükrözik, hogy jó kereskedőre, pincérre vagy szobaasszonyra fizetőképes kereslet van a Balatonnál, de cseppet sem elhanyagolható szempont, hogy mennyi időre tudják foglalkoztatni. A vizsgált vállalkozások esetén a foglalkoztatottak száma és a szezonalitás között összefüggés van a turisztikai desztinációban. A nyári szezon ideje a Balatonnál a vállalkozások 53%-át érintette az üzleti forgalmat és a foglalkoztatotti létszámot tekintve. Ezen belül 24%-uknál nagymértékben hatott a forgalomra pozitív irányban. Érdekes eredményre jutottam a szezonalitás és a foglalkoztatottak száma közötti korreláció számítás során. Egy negatív előjelű közepes szorosságot kaptam, aminek az a magyarázata, hogy minél nagyobb méretű egy vállalkozás foglalkoztatotti létszám-kategóriát tekintve, annál kisebb mértékben érinti a szezonalitás, annál több alkalmazottnak biztosít státuszt egész évre, hiszen ezen vállalkozások nem csupán az idegenforgalomra építenek, hanem a helyi lakosokra is. Az idény főként a mikro vállalkozásokat érinti, akiknek több, mint 1/3-a a téli hónapokban zárva tart. A hipotézisvizsgálat során a változók között kimutatott összefüggés jelenlétét elfogadtam, de előzetes szakirodalmi kutatások is igazoltak hasonlót a teljes vállalkozói sokaságra, így eredményeim újszerűsége a vizsgált ágazatokban és az ott végbemenő szerkezeti átalakulások következményében rejlik. Ugyanis a domináns, nagy alapterületen működő vállalkozások megjelenése a térségben jelentősen befolyásolta a KKV-k sikerességét, ezen belül is inkább a kiskereskedelmi ágazaton belül működő vállalkozásokét, sajnos nem mindig pozitív irányban. Meg kell említenem, hogy ezen nagyvállalatok letelepedésének van egy másik oldala is. Gyakran minimálbérért dolgoztatnak, de így is bejelentett munkahelyeket teremtenek. Az adókedvezmények, amelyeket ezért cserébe kapnak, nem szolgálják a mikro, kis- és középvállalkozások előrejutását. Azon vállalkozók, akik becsülettel minden járulékot és adót befizetnek, rontják versenybeli pozícióját a nagyokkal szemben. Úgy vehetik fel a versenyt velük a mikro vállalkozások, ha szövetségbe tömörülnek, vagy olyan szolgáltatást nyújtanak, amelyre a konkurencia nem képes. A létjogosultságuk a kis létszámot foglalkoztató kereskedelmi és vendéglátó egységeknek a parttól távolabb eső településeken nagyobb, hiszen a globalizáció hozta koncentráció sem jut el mindenhová. 9

10 6. Önálló újszerű eredmények A rendelkezésre álló szakirodalom megismerése után kérdések merültek fel bennem a térség vállalkozóinak sikerességével kapcsolatban. Az elégedettség természetesen nem mérhető számokkal, több összetevő határozza meg annak mértékét. A disszertáció elején felállított 2, 3 és 4 hipotéziseknél kereszttábla segítségével és lineáris regresszióval vizsgált változók között együttmozgás áll fenn az eredmények szerint. Mindezek vizsgálatára azért volt szükség, hogy a főbb gazdaságszociológiai folyamatokra jobban rávilágítsak az elemzett térségben, amelyek megértése segíthet a fejlesztéspolitikák irányításában is. Az elvégzett vizsgálatok alapján az alábbi eredményekre jutottam: 1. tézispont: A vállalkozások létrehozásának motivációja és a vállalkozás alapításának éve között kapcsolat mutatható ki mikro-vállalkozások esetén. A kiindulópont az volt, hogy mikor, és legfőképpen miért lettek vállalkozóvá a vizsgálat alanyai a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben. Az első helyen a válaszadók 55,4%-a a kényszervállalkozást jelölte meg, mint motivációs ismérvet. Közvetlenül utána a megélhetési gondok leküzdésétől vezérelt vállalkozás áll 24,7%-kal. A megkérdezett vállalkozók közül sokan a privatizáció következtében megszűnő állami vállalatok alkalmazásában álltak korábban, így a megélhetési gondok leküzdése miatt kényszervállalkozók lettek. Ezek családi kisegítővel vagy legfeljebb néhány alkalmazottal dolgoznak, amelyek egy család megélhetését hivatottak biztosítani. Tehát fizetik maguk után a törvény által előírt járulékokat, így a nyári hónapok alatt kell jövedelmük nagy részét előteremteni, mivel a szezon idején többszöröse is lehet a forgalmuk, mint a téli hónapokban. A tó környéke már évtizedek óta vonzó a vállalkozók számára. Akik a helyi lakosok közül kerülnek ki, amellett, hogy közepes, illetve jó üzletnek tartották a balatoni turizmust, gyakran kényszerű megoldásként vágtak bele tevékenységükbe, de a tapasztalat és a jó üzletpolitika megteremtette hosszú távon számukra a saját, illetve családjuk megélhetési forrásait. A tőkeerős cégek motivációi már mások. A kihívást (3%) és az üzleti okokat (6%) elsősorban közepes méretű cégek jelölték meg a motivációk között fő szempontként és alapításuk a 90- es évek közepére, illetve végére tehető. Az állami cégek felszámolása a rendszerváltás velejárója volt, 2000-ben pedig a már többször említett Balaton törvény előírásai nehezítette életkörülmények miatt, a mikro méretű vállalkozások száma nőtt meg a Balatonnál. A kapott értékek szerint a motiváció és az alapítás éve között kapcsolat mutatható ki, amely nem tekinthető véletlennek. A Khi-négyzet alapú statisztika a Cramer-féle V kiszámítása révén a szignifikanciaszint alapján elfogadható a második hipotézis, amit a disszertáció elején felállítottam, miszerint van kapcsolat a vállalkozás létrehozásának motivációja és a vállalkozás alapításának éve között, a khi-négyzet próba értéke alapján. Minél nagyobb ez az érték annál erősebb az összefüggés a vizsgált változók között. Bár a szignifikancia szint minden esetben a megengedett határértéken belül van és a kapcsolat kimutatható, mégis értéke gyenge a Cramer-féle asszociációs együttható eredménye szerint. Az alapítás éve, mint függő változó a vállalkozások létrehozásának motivációjában szerepet játszik, de emellett még más változók is közreműködhetnek a döntésben. Jelenlegi vizsgálat azt mutatja, hogy a 10

11 két privatizációs csúcs-időszak a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet vállalkozásaira is hatással volt és a privatizáció veszteseiből olykor nyerteseket csinált a turizmushoz kapcsolódó ágazatokon belül. Voltak vállalkozások, amelyek kényszerből megélhetési problémák áthidalása következtében indultak, de a lekérdezés idején 10 évvel később is a Balatonhoz látogató turistákból és a helyi lakosság igényeiből éltek. A kilencvenes évek második felében azonban sok főként kis- és közepes vállalkozás látott fantáziát és kezdett el vállalkozni a turisztikai desztinációban, üzleti kihívást, magasabb életszínvonal elérésének lehetőségét látva a térségben. 2. tézispont: Azon kiskereskedelemben tevékenykedő vállalkozások, akiknek cége beszállítóként tevékenykedett már más cégeknél, nem érzik sikeresebbnek magukat az önálló vállalkozásoknál A második újszerű megfigyelés arra nyert igazolást, hogy a vizsgálatba bevont vállalkozás - amely alacsony foglalkoztatotti létszámmal rendelkezik - beszállítói tevékenységet folytat egy másik vállalkozáshoz, nem minden esetben érzi sikeresnek egy nagyobb céggel történő vertikális kapcsolatrendszer kiépítését. Az eredmények szerint azon kiskereskedelemben tevékenykedő vállalkozások, amelyek beszállítóként is tevékenykednek más cégeknél nem feltétlenül érzik magukat sikeresebbnek azoknál, akik teljesen függetleníteni tudják magukat a Balaton térségében. Ez azzal magyarázható többek közt, hogy főként a turizmusból profitáló térségben a nyári szezon idején túl nem minden vállalkozás képes arra, hogy egész évben nyitva tartson. Megoldás lehet számukra részben, ha beszállítói más cégeknek, amely a szakirodalom szerint is igazolt függő kapcsolatot jelent, azonban sokszor egyetlen kulcsa az egész éves nyitva tartásnak. A vizsgált vendéglátó egységekre ez kevésbé vonatkozik. A háttértelepüléseken lévő vendéglátó egységek létjogosultsága sok esetben megmaradt, mint a közösség találkozásának színtere. A part mentén sokan közülük a nyári szezon ideje alatt tartanak nyitva, és természetesen akadnak olyanok, amelyek a kulturális programok, gyógyüdülőben pihenni vágyók, vagy a helyi lakosok igényeit kielégítve önállóan is kiválóan megállják a helyüket. 3. tézispont: A vállalkozások előző évi beruházásai hatással vannak a mikro vállalkozások üzleti forgalmára. A harmadik tézisemnél az előző évi befektetések és az üzleti forgalom közötti együttmozgást vizsgáltam, ami a 9 főnél kevesebbet foglalkoztató mikro méretű vállalkozásokra nyert igazolást. Ezek többnyire egyéni vállalkozásként, illetve Kft-ként működtek. A mikrovállalkozások rendelkeztek a legkisebb induló tőkével. A fejlesztésre irányuló befektetések nagyobb súllyal számítottak ezen vállalkozások esetén, mint egy közepes vállalkozásnál, ahol a fejlesztésre szánt összeg az üzleti forgalom kisebb hányada. Vagyis az, hogy a hipotézis a mikro vállalkozásoknál nyert igazolást, a beruházások nagyságával és az ehhez szükséges megtérülési idővel magyarázható. Az elmúlt években a vállalkozásokba befektetett tőke 24%-ban (75 vállalkozás) az EU szabványoknak való megfelelés betartását célozta meg. Az élelmiszer boltok és az éttermek 11

12 esetében volt jelentősebb megterhelés a HACCP rendszer bevezetése. A beruházások 25%-át (83 vállalkozás) tette ki a minőség javítást célzó fejlesztés, ezen kívül jelentős részarányt képviseltek azok, akik ingatlan-felújításba kezdtek a fogyasztók magasabb fokon történő kiszolgálását előirányozva. A marketing tevékenységre keveset szántak a vállalkozások átlagosan, pedig a reklám nemcsak saját fejlődésüket szolgálná, de a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet is sikeresebbé tehetné. 7. Következtetések, javaslatok A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kiskereskedelemben és vendéglátásban tevékenykedő vállalkozásainak helyzetén a gazdaságszociológiai folyamatok megismerésén keresztül lehet javítani. Új fejlesztési irányvonalakkal, a térség helyzetét meghatározó szereplők együttgondolkodással tudják segíteni. A témához kapcsolódó szakirodalom feltárásból és az empirikus vizsgálatokból az alábbi válaszokat kaptam problémafelvetéseimre. Közvetetten gátolja a befektetéseket egy célirányos intézményi háttér, a határozott koordináció, és a gazdaságfejlesztés területén tevékenykedő szervezetek együttműködésének hiánya. Fontosnak tartom a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területi lehatároltságának véglegesítését és egyetlen szervezet gazdasági igazgatása alá vonását. A Balatonnak jelenleg nincs gazdája, ami nagy probléma a fejlesztéseknél, pályázatok benyújtásánál, hiszen egyik jelenleg hatályban lévő regionális besorolásához sem tartozik. Ugyanakkor mindhárom területét érintő régió igénybe veszi a saját forrásait a Balaton fejlesztésére, amely pénzből gyakran másra is kénytelenek költeni saját régiójuk fejlesztése érdekében. A térség mikro, kis- és közepes vállalkozásainak támogatását javaslom központi és helyi szinten megvalósítani (adókedvezményekkel). Állami rendeletekkel már (ideiglenes munkavállalói kiskönyv stb.) próbálták fehéríteni a gazdaságot, de ez semmiképpen nem jelent biztos megélhetést a munkavállalóknak. A multinacionális cégeknek nyújtott kedvezmények miatt a nagyvállalkozások - mivel nincsenek akkora terheik - olcsóbban tudják adni termékeiket és szolgáltatásaikat akár napi 24 órában, amivel a KKV-k nem tudják felvenni a versenyt. A térség megtartó ereje növekedne a munkahelyteremtéssel a kisvállalkozások támogatásával azáltal is, ha ezek a cégek nem csak megélhetésükre és alkalmazottaik bérezésére fordíthatnák üzleti forgalmukat, hanem támogatások és adókedvezmények révén továbbfejlődhetnének. Az intézkedés valószínűleg jobb színvonalú szolgáltatást, esztétikusabb környezetet és munkahelyeket teremtene. A közterhek várható csökkenése a vállalkozások helyzetének javítását eredményezi, amely közvetetten növelheti a térség megtartó erejét és az üdülőkörzet vonzerejét. Kiemelt prioritást kell, hogy kapjanak a kis- és közepes vállalkozások, amelyek többek közt az üzlethálózatokba való tömörülésével versenyképesebbé válnának a multinacionális cégekkel szemben, és mérsékelni tudják a negatív szezonális hatásokat. A vidék és az üdülőkörzet megtartó erejét nem csupán az idegenforgalomra kell alapozni, hanem nyitni kell más húzó ágazatok felé, ami a térségben tartja a fiatalokat is. Kiutat jelenthet a szezonális foglalkoztatásból a kereskedelmen túl az oktatás és kutatás-fejlesztés és az egyre erősödő termálturizmus. Fontos továbbá, hogy a termelők, mind a mezőgazdasági és 12

13 élelmiszeripari vállalatok magyar vevőik körében is egyre koncentráltabb, mind inkább erőfölényben lévő partnerekkel találkozzanak, akik versenyre késztetik őket a piacon, és ezáltal elindítják őket a fejlődés útján. Kiemelt terület a térségmarketing fejlesztése a potenciális, vagy tényleges látogatók felé. A balatoni imázs fejlesztése jelenleg hagyományos marketing eszközökkel (reklámok; hirdetések) történik. Amit fontosabbnak tartanék az a szemléletváltás a helyi vállalkozók és turisztikai desztináció lakosai részéről is, ez pedig a érzelem és az értelem együttmozgása. Véleményem szerint azt kell megérteni és tenni érte - ha a turizmushoz kapcsolódó ágazatokban szeretnének jövedelmezően vállalkozni -, hogy a vendég akkor tér vissza, ha a desztináció turisztikai vonzereje mellett becsülettel bánnak vele és szíves fogadást követően jó szívvel várják vissza. Ami például azt jelentheti, hogy ne a szezon ideje alatt felvert árakkal akarja a vállalkozó az egész éves jövedelmét megkeresni úgy, hogy más-más áron értékesít helyinek és külföldinek. A pénzéért kapja meg a vásárló azt a színvonalú terméket, amit kifizetett. A megváltozott igények és az állami szerepvállalás (üdülési csekk) révén megnőtt az igény azon panziók és szállodák iránt, amelyek kényelmi turizmus igényeit kielégítve mindent egy helyen kínálnak. Azzal lehetne meghosszabbítani a szezon idejét - az üdülőkörzet azon településein is, ahol nincs meleg vizes forrás, ezért a téli hónapokban kevesebben látogatják -, hogy a már meglévő szálláshely-szolgáltatók fejlesztenek, a jelenleg épülők meleg vizes blokkal, szaunával és egyéb szolgáltatásokkal is kiegészítik kínálatukat, megfelelve az átalakult üdülési szokásoknak. Összefogással, például közeli étteremmel együttműködve félpanziós, vagy teljes ellátást kínálhatnak vendégeiknek ezzel kiegészítve és segítve egymás munkáját. Az ilyen irányú fejlesztéseknek van létjogosultsága a háttértelepüléseken is, aminek hatására nemcsak a látogatottság nő, de munkahelyeket is teremt és növeli az ingatlanárakat. Tudni kell azonban, hogy a kereskedelmi és a vendéglátó vállalkozások saját fejlesztési célként csupán a turisztikai szuprastruktúra egy részének (szálláshely; étkezés; ellátás) fejleszthetőségét valósíthatják meg, ez azonban önmagában nem elegendő a turisták vonzására. A fentiek hiánya elriasztó tényező, ezek ma már alapelvárások. A turisták számának és tartózkodásának növeléséhez komplex élménycsomagot kell kínálni, amely feltételez más típusú vállalkozásokkal való együttműködést. További kutatási terveim között szerepel a jövőben ugyanezen körzet vállalkozóinak lekérdezése a későbbiekben más ágazatokra kiterjesztve. Az építőiparban az utóbbi évtizedekben bekövetkezett változások feltérképezése (belföldi és külföldi tulajdonú ingatlanok építtetése) a változások hatása a vállalkozók szemszögéből a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben. Egy másik vonalon elindulva szeretném vizsgálni a későbbiekben, hogy a megváltozott üdülési szokásokra mennyire vannak felkészülve a Balaton térségében. A látogatók ma már a mindent egy helyen szolgáltatást preferálják. Szeretném feltérképezni, hogy a szálláshely szolgáltatók milyen fejlesztéseket eszközölnek (panzióban meleg vizes medence, szauna, esetleg éttermi szolgáltatás) a felzárkózás érdekében, mennyire van a térségben erre kereslet és a megvalósíthatósághoz igényelhető-e megfelelő mértékű támogatás. 13

14 8. Publikációk Hazai folyóiratban megjelent cikk Péter E.(2007): Élelmiszer-kereskedelem a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, GAZDÁLKODÁS- Agrárökonómiai Tudományos Folyóirat, 51. évfolyam szám, 66-70p. Nemzetközi folyóiratban megjelent cikkek Péter E.- Weisz M.- Kovács E. (2006): Analysis of Hungarian Agricultural and Retail Trade ( ), Acta Agriculturae Serbica Vol. XI, 21 (2006) p. Péter E.-Weisz M. (2007): Recent trend sin the food trade sector of Hungary, the example of Lake Balaton Resort Area, Journal of Central European Agriculture, Volume 8 (2007) Number p. Magyar nyelvű konferencia előadások, közlemények Péter E (2004): A kis- és középvállalkozások támogatási konstrukciói és a rájuk vonatkozó előírások (ITF) Péter E (2004): A magyarországi kis- és középvállalkozói szektor vizsgálata és azok támogatási rendszere (V. Tudományos Konferencia, RODOSZ- Kolozsvár) Szeles P. Péter E. (2004): A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet helye Magyarország bortermelésében. XLVI. Georgikon Napok, Keszthely Péter E. Szeles P. (2004): Fogyasztóvédelem és az EU által támasztott nehézségek a szolgáltató szektorban. XLVI. Georgikon Napok, Keszthely Szeles P. Péter E. Lugosi P.(2004): Mezőgazdaság a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, különös tekintettel az egyéni gazdaságokra. XXX. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár Péter E. Lugosi P.: (2004) Az Európai Unió vállalkozáspolitikája - Különös tekintettel Magyarországra és azon belül a Balatoni Üdülőkörzetre- XXX. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár Péter E.- Szeles P. (2004): A multinacionális vállalatok a globalizáció és az EU csatlakozás tükrében- A BME Műszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi doktori Iskola I. országos konferenciája, Budapest 14

15 Péter E.- Szeles P. (2005): A kereskedelmi és vendéglátó tevékenységet folytató vállalkozások helyzete a Balatonnál, Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely Péter E. (2005): A nemzetközi nagyvállalatok térhódításának hatásai a hazai vállalkozói szférára, Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely Szeles P. - Péter E. (2005): A borászat helye a Balaton Kiemelt üdülőkörzet mezőgazdaságában,, Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely Péter E. (2005): A vendéglátás alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (VI. Tudományos Konferencia, RODOSZ- Kolozsvár Péter E.- Weisz M. (2005): A turizmushoz leginkább kapcsolódó kis- és közepes vállalkozások helyzete a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, Verseny élesben Európa-napi Konferencia, Mosonmagyaróvár Weisz Miklós- Péter E.(2005): Gabonapiac és intervenció Magyarországon, , Verseny élesben Európa-napi Konferencia, Mosonmagyaróvár Péter E.: (2005) Hipermarketek és diszkontok térnyerésének hatásai az élelmiszerkiskereskedelemben tevékenykedő kis- és közepes vállalkozásokra a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, XLVII. Georgikon Napok és 15. ÖGA éves találkozó, Keszthely Péter E. (2005): Kis- és közepes vállalkozások multinacionális vállalatokhoz fűződő kapcsolata Magyarországon, XLVII. Georgikon Napok és 15. ÖGA éves találkozó, Keszthely Péter E. (2006): Sok kicsi, sokra megy? - a kiskereskedelemben tevékenykedő kis-és közepes vállalkozások helyzetének alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, BME- PhD hallgatók konferenciája a magyar gazdaság versenyképessége témakörön belül, február 9. Péter E. (2006): Merjünk nagyok lenni vagy bezárjuk a boltot? -azaz a kiskereskedelmi vállalkozások helyzetének alakulása a Balatonnál, X. Nemzetközi Agrárökonómiai tudományos Napok, Károly Róbert Főiskola, március Péter E. (2006): Vendég látó-e a vendéglátó vállalkozás a Balatonnál? Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, április 20. Péter E. - Németh K. (2006): Kiéleződő piaci verseny hatása a kiskereskedelmi szektorban tevékenykedő vállalkozásokra, Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, április 20. Weisz M- Péter E.: (2006) Egy speciális kereskedő és vendéglátó térség, XLVIII. Georgikon Napok, szeptember 21-22, Keszthely Weisz M- Péter E.(2006): A vidék szerepe Magyarországon, régiós összehasonlítások, XLVIII. Georgikon Napok, szeptember 21-22, Keszthely 15

16 Péter E. (2007) : Középfokú intézményben tanuló diákok szabadidő eltöltése illetve nyári munkavállalása a Balaton-i vállalkozásoknál, Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, március 22. Péter E. (2007): Somogy, Zala és Vas megyében tanuló szakközépiskolás hallgatók pályaorientációja 2006-os felmérés alapján, Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, március 22. Péter E. (2007): A Nyolcadik Régió, avagy Magyarország régióinak összehasonlítása egy speciális turisztikai desztinációval a Balaton Kiemelt Üdülőkörzettel, XLIX. Georgikon Napok, szeptember 20-21, Keszthely Péter E. (2008): A mikro, kis-és közepes vállalkozások létrehozásának motivációja és beszállítói tevékenységének vizsgálata a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, II. Terület- és vidékfejlesztési konferencia, Kaposvár, április 25, p. Péter E. (2008): A kiskereskedelmi- és vendéglátó vállalkozások jellemzői a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, 50. Georgikon Napok, Jubileumi Nemzetközi Tudományos Konferencia, Keszthely Péter E. (2008): A balatoni vállalkozók sikerességének vizsgálata, 50. Georgikon Napok, Jubileumi Nemzetközi Tudományos Konferencia, Keszthely Idegen nyelvű konferencia előadások, közlemények Péter E.-Kovács E.-Kocsondi T.-Weisz M., (2004): Social and economic characteristics of the small and medium-sized enterprise sector with special regard to regional differences (2004. XXXIX. Croatian Symposium on Agriculture with International Participation) Péter E.- Weisz M. (2005): The growth of enterprises in the commercial, repairing sector in Hungary, with special regard to the Lake Balaton Resort Area; XXXI Congress European Sociely for Rural Sociology Péter E. Szeles P. (2005): The growht of food distributing enterprises in Hungary with special regard to Lake Balaton Resort District, Section 3. Agrifood products management, International conference; Cluj-Napoca, Románia Weisz M- Péter E.. (2005): Grain market dilemmas in Hungary, one year after EU accession, Section 2. top-down and bottom-up approaches of rural problems, International conference; Cluj-Napoca, Románia Péter E.- Németh K. (2006): Die Motivation, die Probleme und die Möglichkeiten der Kleinund Mittelunternehmer entlang des Plattensees, X. Nemzetközi Agrárökonómiai tudományos Napok, Károly Róbert Főiskola, március

17 Péter E. (2007): Situation, significance of small and medium enterprises of the Lake Balaton Resort Area,, XLIX. Georgikon Napok, szeptember 20-21, Keszthely Szabó I. L.-Lukács G.-Weisz M.-Péter E. (2008): Examination Of Quality Control System In Agricultural Small-Scale Enterproises In Western Transdanubian Region Competitiveness And Economic Growth: European And National Perspectives Nitra, május 28-30, Abstract: 80. p. ISBN , CD: ISBN Péter E.-Weisz M.-Lukács G.-Szabó I. L. (2008): Features Of Hungarian Agricultural And Retail Trade Ont he Example Of Lake Balaton Resort Area, Competitiveness And Economic Growth: European And National Perspectives, Nitra, május Abstract: 157. p. ISBN , CD: ISBN Helyezések: PÉTER E.(2002): Külföldiek Ingatlan vásárlásainak hatása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet gazdaságára és társadalmára VE-GMK Kari Tudományos Diákköri Konferencia, Keszthely. /I. helyezés/ PÉTER E.(2003): Külföldiek Ingatlan vásárlásainak hatása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet gazdaságára és társadalmára OTDK Kaposvár /II. helyezés/ 9. Hivatkozások ASER D. - JAFARI J. (1988): Tourism as a Subject of Doctoral Dissertation; Annals of Tourism Research, Volume 15., No p. BABBIE E. (2001): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassa Kiadó, Budapest, 212. p. BUTLER R.W. - WALL G. (1988): Formation of the International Academy for the Study of Tourism; Annals of Tourism Research, Volume 15., No. 4., p. COHEN E. (1984): The Sociology of Tourism: Approaches, Issues and Findings; Annual Review of Sociology, Volume 10., p. COOPER, C - J. FLETCHER - D. GILBERT - S. WANHILL (1993): Tourism: Principles & Practice; Pitman Publishing, London, ISBN: , p. DANN G - D. NASH - P. PEARCE (1988): Methodology in Tourism Research; Annals of Tourism Research, Volume 15., No. 1., p. GRABURN N. H. H. (1983): The Anthropology of Tourism; Annals of Tourism Research, Volume 10., No. 1., 9-3. p JAFARI J. (1987): Tourism Models: The Sociocultural Aspects; Tourism Management, Volume 8., No. 2., p. 17

18 KARDOS Z-NÉ-DUGONICS R. (2000): Alkalmazott statisztika, Keszthelyi Akadémiai Alapítvány-Talentum Kft, p. LENGYEL M. (1987): New Education for Tourism: Needs and Prospects; In A. Sessa ed.: Megatrends in International Tourism; Editrice Agnesotti, Roma, Italy, p. LENGYEL M. (1992): A turizmus általános elmélete, VIVA, Budapest, 212. p MATHIESON A WALL G. (1982): Tourism: Economic, Physical and Social Impacts; John Wiley & Sons, Inc., New York, USA MILL R. C. MORRISON A. M. (1985): The Tourism System; Prentice Hall, New Jersey, USA PEARCE D.G. (1981): Tourist Development; Longman Group UK Ltd, Harlow, UK PEARCE P.L.(1982): The Social Psychology of Tourist Behaviour, Pergamon Press, Oxford, UK PEARCE P.L. (1994): Tourist-Resident Impacts: Examples, Explanations and Emerging Solutions; In: W.F. Theobald ed.: Global Tourism: The Next Decade; Butterworth- Heinemann Ltd, Oxford, UK, p. PIGRAM J. J. (1980): Environmental Implications of Tourism Development; Annals of Tourism Research, Volume 7., No. 4., p. PRZECLAWSKI K. (1993):Tourism as the Subject of Interdisciplinary Research; In: D.G. Pearce - R.W. Butler eds.: Tourism Research. Critiques and Challenges; Routledge, London, UK, 9. p. SESSA A. (1987): Megatrends in International Tourism: Criteria of Interpretation and New Meanings; Editrice Agnesotti, Roma, Italy, p. SZÉKELYI M. - BARNA I. (2002): Túlélőkészlet az SPSS-hez, Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára, Typotex Kiadó, Budapest, p. VANICSEK M. (2000): A Balaton régió jövedelemtermelését, jövedelem elvonását, befektetési, beruházási jellemzőit feltáró jövedelemmérleg elkészítése, a jövedelmek korszerűsített újraelosztására vonatkozó javaslat és program. Budapest Törvények évi CXII. Törvény, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Szabályzat A TEÁOR 2003 a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről szóló évi XLVI. törvény 6. (1) bekezdésének f) pontja 18

Europass Önéletrajz Személyi adatok

Europass Önéletrajz Személyi adatok Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek) Dr. Péter Erzsébet Zrínyi u.33, 8800-Nagykanizsa, Magyarország Telefonszám(ok) Fax(ok) +36/0693/312-052 E-mail(ek) peter.erzsebet@uni-pen.hu

Részletesebben

Publikációs lista és kutatási tevékenyég

Publikációs lista és kutatási tevékenyég Publikációs lista Dr. Péter Erzsébet Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz, egyetemi docens Email: dr.peter.erzsebet@gmail.com Publikációs lista és kutatási tevékenyég Nemzetközi folyóiratokban, illetve

Részletesebben

Önéletrajz. Dr. Péter Erzsébet. 2011. júniustól: egyetemi docens, Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Nagykanizsai Kampusz

Önéletrajz. Dr. Péter Erzsébet. 2011. júniustól: egyetemi docens, Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Nagykanizsai Kampusz Önéletrajz Dr. Péter Erzsébet Személyi adatok Születési dátum és hely: 1979. május 20., Nagykanizsa Anyja neve: Szabó Erzsébet Családi állapot: házas Állampolgárság: magyar Lakcím: 8800 Nagykanizsa, Rózsa

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-,

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-, DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: DR. KARDOS ZOLTÁNNÉ a közgazdaság tudományok kandidátusa AGRÁRGAZDASÁGI

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Date of birth 20. 05. 1979. Desired employment / Occupational field Work experience. Dates 2011-present, 2006-2011;

Date of birth 20. 05. 1979. Desired employment / Occupational field Work experience. Dates 2011-present, 2006-2011; Europass Curriculum Vitae Personal information First name(s) / Surname(s) Erzsébet Péter Ph.D Address(es) 18. Zrínyi street, Nagykanizsa, H-8800 Telephone(s) + 36 93 502 914 Mobile: - Fax(es) +36 93 312

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató

Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató A turizmus ipar fejlődési pályája Makrogazdasági teljesítmény vizsgálatok A turisztikai

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Sulyok Márta Judit okleveles közgazdász. Doktori értekezés TÉZISEK

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Sulyok Márta Judit okleveles közgazdász. Doktori értekezés TÉZISEK Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Sulyok Márta Judit okleveles közgazdász VÍZ, AMIÉRT ÉRDEMES ÚTRA KELNI - A VÍZPARTI KÖRNYEZET TURIZMUSORIENTÁLT MÁRKÁZÁSA A BALATON RÉGIÓBAN Doktori értekezés

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS LISTA. KARÁCSONY P. (2008): A hazai gabonaágazat nemzetközi versenyképessége. XXXII. Óvári Tudományos Nap, Mosonmagyaróvár (elıadás)

PUBLIKÁCIÓS LISTA. KARÁCSONY P. (2008): A hazai gabonaágazat nemzetközi versenyképessége. XXXII. Óvári Tudományos Nap, Mosonmagyaróvár (elıadás) PUBLIKÁCIÓS LISTA 1. Magyar nyelvő elıadás és poszter KARÁCSONY P. DEBRECENI A. (2010): Az iskolázottság szerepe a magyar agrárgazdaság versenyképességében. Intelektuálny kapitál, ako konkurencná vyhoda

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN NAGY EGON BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA 214, MÁRCIUS 18, PÉCS Bevezető

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás?

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig Horváth Anna SEED Alapítvány Vállalkozónői konferencia, Budapest, 2006. május 30. A vállalkozások

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Társadalmi kohéziós szerep elemzése

Társadalmi kohéziós szerep elemzése Társadalmi kohéziós szerep elemzése Vidéki felsőoktatási intézmények gazdasági és társadalmi hatásai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Tartalom A kutatás célja Társadalmi és

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások » Mártonné Máthé Kinga HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások A HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA AKTUALITÁSAI HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYAR TURIZMUS 2014.MÁJUS Zrt.» 2013. november 13-14.. 13. Szervezet BELFÖLDI

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP Tapasztalatok szerint Magyarországon a mikro- és kisvállalkozások, kevés kivételtől eltekintve, nem tudják kihasználni gazdasági adottságaikat és megvédeni saját

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Desztináció menedzsment. A Tourinform rendszer Magyarországon

Desztináció menedzsment. A Tourinform rendszer Magyarországon Desztináció menedzsment A Tourinform rendszer Magyarországon A Tourinform irodák szerepe A turizmus non-profit szervezeti rendszerének részét képező Tourinformirodák területi illetékességű információs

Részletesebben

FOOD TRADE IN THE LAKE BALATON RESORT AREA PÉTER, ERZSÉBET. Key words: food trade, concentration, small enterprises, facilities.

FOOD TRADE IN THE LAKE BALATON RESORT AREA PÉTER, ERZSÉBET. Key words: food trade, concentration, small enterprises, facilities. FOOD TRADE IN THE LAKE BALATON RESORT AREA PÉTER, ERZSÉBET Key words: food trade, concentration, small enterprises, facilities. Because of privatisation, basic changes took place in the Hungarian retail

Részletesebben

VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN

VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Vállalkozásgazdaságtan és menedzsment program VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Útmutató a vállalkozási elképzelés és a projektötlet megfogalmazásához, leírásához

Útmutató a vállalkozási elképzelés és a projektötlet megfogalmazásához, leírásához Vezetői összefoglaló (mutassa be az üzleti tervet, fejtse ki, miért érdemes éppen az Ön üzleti elképzeléseit támogatásban részesíteni max. 1200 karakterben!) Rövid állítások formájában összegezze azt,

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN Dr. habil. Szabó Zoltán PhD MBA Vada Gergely - Vezető tanácsadó TÉMAKÖRÖK Célcsoportok 10 K SWOT MIR Exponenciális tervezés Kulcs a Befektetőkhöz Tervezési projekt -

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Több, mint turizmus I Mehr, als Tourismus nemzetközi tanácskozás I Internationale Konferenz 2015. február 12. Hegykő, Tornácos Panzió Kártyarendszerek

Részletesebben

Minőség a számvitelben

Minőség a számvitelben Minőség a számvitelben Dr. Pál Tibor Sopron, 2010.10. 01. A minőség megközelítése Tudományos Gyakorlati üzleti szempontok A számvitel minősége az előállított információk - valóságtartalmát - teljességét

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12 LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány

Részletesebben

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 5 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig Feiner Péter, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke, a SPAR Magyarország Ker. Kft. ügyvezető igazgatója

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei

Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei Dr. Bacsi Zsuzsanna egyetemi docens Pannon Egyetem Georgikon Kar HU-HR/1101/2.1.3/0006 Health & Rural Tourism DM Model Zárókonferencia

Részletesebben

Szent István Egyetem. Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HELYI PÉNZ SZEREPE A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KOCKÁZATKEZELÉSÉBEN

Szent István Egyetem. Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HELYI PÉNZ SZEREPE A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KOCKÁZATKEZELÉSÉBEN Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HELYI PÉNZ SZEREPE A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KOCKÁZATKEZELÉSÉBEN DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Horváthné Bácsi Judit Gödöllő

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A VÁLLALKOZÁSI HAJLANDÓSÁG ELEMZÉSE

A VÁLLALKOZÁSI HAJLANDÓSÁG ELEMZÉSE 1 Pannon Egyetem Gazdálkodás-és Szervezéstudományok Doktori Iskola Péter Erzsébet A VÁLLALKOZÁSI HAJLANDÓSÁG ELEMZÉSE A kiskereskedelmi- és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben