BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNY EGYETEM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNY EGYETEM"

Átírás

1 BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÜZLETVEZETŐI KAR BANK- ÉS PÉNZÜGY TANSZÉK Vezető tanár: Prof. Univ. Dr. Vincze Mária Szerkesztette: Gábor Erika III év 1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A kis- és középvállalatok megkülönböztető ismérvei II. A kis- és középvállalatok demográfiai változásai 1. Változások 2. Következtetések III. Gazdasági eredmények A kis- és középvállalatok üzleti évi forgalma 2004-ben 2. A kis- és középvállalati szektor jövedelmezősége 2004-ben 3. A munka termelékenysége a kis- és középvállalati szektorban IV. A kis- és középvállalatok üzleti környezete, helyzete és teljesítménye 2006-ban 1. Üzleti lehetőségek 2. A vállalatok felfogása Románia EU-ba való belépésének a kkv gazdaságát illetően 3. Az európai közös piac hatása a kis- és középvállalatok tevékenységére V. Vállalkozásfejlesztés az Európai Unióban 1. Az Európai Unió kis- és közép-vállalkozási politikája 2. Klasszterek VI. Következtetések 1. Felmérés következtetései 2. Vállalatok felkészülései és azok következményei 2

3 Eljön egyszer az idő, amikor minden jó és normálisan fejlett ember megérti,hogy a tisztességes szerzési hajlamot és az individualitásra, önfenntartásra, önmegvalósításra irányuló törekvést párosítani kell a tökéletes igazságossággal és a legnemesebb közösségi érzéssel. Schmoller 3

4 I. A kis- és középvállalatok megkülönböztető ismérvei Az Európai Unió a kis- és közepes vállalatok kritériumait egy többdimenziós mérce segítségével a következőképpen módosította február 7-én, melyet a 346/2004-es törvény is tartalmaz: a) 0-9 foglalkoztatott: mikro-vállalat foglalkoztatott: kisvállalat foglalkoztatott: közepes vállalat 250 foglalkoztatott felett: nagyvállalat A kis- és közepes vállalat (KKV) kategóriájába sorolja az Eurostat statisztika a közötti létszámmal rendelkező vállalatokat. b) A kisvállalkozásokban az alkalmazottak létszáma kevesebb, mint 50 fő és az éves forgalom nem haladja meg a 7 millió Eurót vagy mérlegfőösszegben 5 millió Eurónál kisebb. c) A középvállalkozások esetében a létszám fő közé esik, az éves forgalom nem haladja meg a 40 millió Eurót vagy mérlegfőösszegben a 27 millió Eurót d) Egy vagy több nagyvállalat együttes tulajdonosi részesedése 25 százalékot meg nem haladja. Az EU-n kívüli országok kisvállalati meghatározása jelentősen különbözhet. Így az USA esetében az 1000 fő foglalkoztatott alatti vállalat még kicsi kategóriába tartozik. A piacgazdaságok gyakorlata, tapasztalata azt mutatja, hogy a kis- és középvállalati szektor rendelkezik egy sor olyan sajátossággal, amely kifejezett előnyökkel szolgál mint a szűkebben vett, gazdasági, mint a tágabb társadalmi szempontok alapján. II. A kis- és középvállalatok demográfiai változásai 1. Változások Kis és közepes vállalatok méret szerint 2004-ben 1. Táblázat: Az aktív kis és közepes vállalatok száma, méret szerint 4

5 Vállalatok mérete Micro Kis Közepes Összesen Forras: Ministerul Finantelor Publice és INS Az 1-es táblázatból megfigyelhető hogy 2004-ben kb aktív kkv volt, ami egy 24%-os növekedést jelent 1999-hez képest, illetve 13%-ost 2003-hoz képest es adatokat figyelve egy csökkenés figyelhető meg a vállalatok terén 2000-ben, utána pedig egy növekedés következett be főleg 2004-ben. Ebben a periódusban, Romániában a kkv nagy része mikro vállalat volt, kategória mely ben a 89%-t jelentette, az ossz kkv-ból, 1%-os növekedést szemlélvén 2003-hoz képest. A mikro vállalatok nagy száma magasan marad néhány befolyásoló tényező miatt, mint például: Ez az első lépésük az új cégalapítóknak, és az akadályok a piacra való belépéskor nem túl magasak A 2003 márciusában érvénybe lépett munkakód bátorította a vállalkozókat, hogy mikro vállalkozásokat létesítsenek, mely tevékenységet önállóan végezzék - de ez ugyanakkor intézményi és fiskálistényezőknek is tulajdonítható: 2004-ben a mikro vállalatok egy 1, 5%-os üzleti forgalmi adónak örvendhettek, míg a nagyobb vállalatokat egy más adózási rendszernek vetették alá. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a mikro vállalatok nagy számát nem kell úgy érteni, mint a kkv szektor vagy a privát szektor túlfejlődését, hanem ez magyarázza a dinamizmust és a piaci változásokhoz való szüntelen alkalmazkodó képességüket. Máskülönben a romániai kkv szektor beilleszkedik az Európába érzékelhető irányzatba ahol például 2003-ban 92% a kkv-nak mikro vállalat volt, 7%-a kis vállalkozás és 1%-a közepes vállalkozás (Európai Bizottság 2003). Kis- és közép vállalatok a főbb tevékenységi terület szerint, ben 5

6 1. Ábra: kis- és közép vállalatok szerkezete tevékenységi terület szerint között Forras: Ministerul Finantelor Publice és INS 2004-re vonatkozó alapvető jellemzők az ábra alapján: Pozitív fejlődése a fő tevékenységi területen, tevékenykedő kkv-ban, növekedés figyelhető meg úgy 2003-hoz viszonyítva, mint az előző évekhez Nyomatékos dinamizmus figyelhető meg az építkezési szektorban, ami egy 23,2%-os növekedési rátát jegyzett 2003-hoz képest, összehasonlítva az átlagos évi kkv-ok növekedési rátájával, ami 13,0% vagy a mezőgazdaságéval, ami 9,2%. E növekedés az építkezési szektor terén a következőknek tulajdonítható: - Városi infrastruktúra fejlődése az ingatlan szektor fejlődése miatt - autópályák építése, utak javítása, valamint a vidéki települések vízzel való ellátása a SAPARD vagy más programok hátasa alatt - az idők során elterjed szakvélemény és tradíció miatt Egy nyomatékos dinamizmus jellemzi a szolgáltatási szektort is. A stagnálási periódushoz viszonyítva, egy növekedés figyelhető meg 2004-ben. 6

7 A szolgáltatási szektorban a vállalatok száma 13%-al növekedett az előző évekhez viszonyítva. Következésképpen minden tevékenységi szektor pozitív fejlődést tanúsít. 2. Táblázat: A kis- és közép vállalatok növekedése a szolgáltatás alágazataira lebontva- bázisidőszak 2000 Szolgáltatások össz kkv Év KereskedelemTurizmusSzállitásMás szolg =100% Forrás: MOF és INS, saját számítások ANIMMC Megfigyelhető egy folyamatos csökkenés (6%) a kereskedelmi szektorban 2000-hez viszonyítva, a turizmus viszont folyamatosan növekedett, elérvén egy 74%-os növekedést 2004-ben a bázisidőszakhoz viszonyítva. A legnagyobb növekedés a szállítás és más alszektorban észlelhető, itt alakultak ebben a periódusban a legtöbb vállalatok. A kereskedelem és a turizmus azok a szektorok amelyek előtt kevés akadály áll a piacra való belépéskor vagy egy új üzlet kezdésekor. A bázisidőszak elején a nagyszámú mikro vállalat egy nagy konkurenciával nézett szembe és sok közülük kénytelen volt kiszállni a piacról: a szokatlan nagy súlyuk csökkenni kezdett a kis és közepes vállalatok javára. 2. Következtetések A kkv száma nő 2004-ben az előző évekhez képest, kb vállalat számlálható, ennek a mikro vállaltok 89%-t teszik ki, beilleszkedve így az európai tendenciákba. Habár a mikro vállaltok jelentik a nagyrészt, 2004-ben mégis egy 4%- os csökkenés figyelhető meg a kis és közepes vállaltok javára. 7

8 Ha a gazdasási szektorokat tekintjük legnagyobb jelentősége a szolgáltatásokban tevékenykedő kkv-nak van 77,4% Az ipar és a mezőgazdaság hasonló szinten maradt az egész elemzett időintervallumban. Átlagosan megfigyelhető, hogy a 2004-es dinamizmus hozzájárul a kkv egyenletes eloszlási mérlegéhez. III. Gazdasági eredmények A kis- és középvállalatok üzleti évi forgalma 2004-ben A 2004-es mérlegbeli adatok egy millió Euró üzleti évi forgalmat jeleztek a kkv szektorában, melyből Eurót a mikro vállalatok, millió Eurót a kisvállalatok és millió Eurót a közepes vállalatok létesítettek. Következésképpen az üzleti évi forgalom hozzájárulásához a kkv szektorból a legjelentősebbek a közepes vállalatok, 35, 4%, majd következnek a kisvállalatok 34, 6%-al. A mikro vállalatok 30%-t létesítettek az üzleti évi forgalomból a teljes kkv szektort figyelve. Ábra 1: A kis- és közép vállalatok üzleti évi forgalma, méret szerint Euróban kifejezve A grafikonból kiderül, hogy az üzleti évi fogalom folyamatosan növekedett az elemzett periódusban mindegyik kategóriánál, de a legnagyobb növekedés a közepes vállalatoknál figyelhető meg. 2. A kis- és középvállalati szektor jövedelmezősége 2004-ben 8

9 Az egyik legfontosabb mutatója a jövedelmezőségnek a nettó profit és az üzleti évi forgalom közötti arány, illetve az üzleti évi forgalom azon százaléka, amelyik nettó profittá alakul. A 2-ik táblázatban ez a kapcsolat figyelhető meg, méretük szerint között. 2. Táblázat. A nettó profit az üzleti évi forgalom %-ban Micro 2,3 4,4 5,4 8,6 Kis 3 2,3 2,9 3 Közepes 2,7 2,2 3,2 2,6 összesen 2,7 3,0 4,1 4,7 Forrás: Ministerul Finantelor Publice,INS és ANIMMC számitások A táblázat adatai következő néhány jellemzőt tükrözik: A mikro vállalatok 2004-ben képesek voltak, hogy nagyobb nettó profitot létesítsenek az üzleti évi forgalom arányában, őket követték a kis vállalatok, a közepes vállalatok voltak a legkevésbé jövedelmezőek az elemzési periódusban. A jövedelmezőség időbeni elemzéséből kitűnik, hogy a mikro vállalatok a legdinamikusabbak. 3. A munka termelékenysége a kis- és középvállalati szektorban A kkv teljesítőképességének és jövedelmezőségének a mérésére több mutató használható melyek közül a legfontosabb a termelékenység szintje melyet az üzleti forgalom és az alkalmazottak számának arányaként határozunk meg. A termelékenységi mutató nagysága függ elsősorban az árpolitikától, de a vállalat saját politikájától is. Sok esetben az alkalmazottak számának a csökkentése egy olyan tényező mely direkt módon befolyásolja a termelékenységi szintet, de ez nem vonatkozik 2004-re, hiszen az alkalmazottak száma növekedett. Az eladások száma és az üzleti forgalom függ természetesen a vállalat szervezésétől, marketinghatározatoktól, az új termékek promoválásától és szállításától és nem utolsó sorban a teljes szállítási lánc kialakításától. A termelékenységre vonatkozó adatokat figyelmesen kell elemezni és csak a kis és közepes vállalatok közötti összehasonlítás, van megengedve azért mert a 9

10 mikro vállalatok között sok vállalat kft egy taggal. Következtetésképpen ott ahol az egyedüli társ egyedül dolgozik a vállalat mindennapi tevékenységén 0 alkalmazottal rendelkezik és köteles leadnia a vállalati mérleget. Ezek után megjegyezhetjük, hogy a termelékenység 2004-ben Euró a mikro vállalatok esetében, a kis vállalatok és a közepes vállalatok estében az átlag az össz kkv estében pedig 27, 823 Euró. A legnagyobb termelékenységi szintet a kis vállaltok terén észlelték 11, 3%-al nagyobb, mint az átlag és ez egy picit furcsa dolog összehasonlítva a 15 régebbi EU tagállammal ahol a domináns modell teljesen ellentéte a miénknek mivel ott a legnagyobb termelékenység a közepes vállalatok terén észlelhető melyek értéke majdnem kétszerese a mikro vállalatokéhoz képest (Európai Bizottság 2003, 3. 1 táblázat, 26 odik oldal). Ahogy értékelhetjük, tehát a kis vállalatoknak az évek során egy jelentős növekedését figyelhetjük meg, de ben érték el a legnagyobb termelékenységi szintet a többi szektorokhoz képest. Ábra 3: A munka termelékenysége, méret szerint Euró/alkalmazott - ban kifejezve Forrás: Ministerul Finantelor Publice, INS Következtetések: A közepes vállalatok 35, 4 %- t létesítették a kkv össz üzleti évi forgalmából, következnek a kis vállalatok 34, 6%- al és a mikro vállalatok 30%-al járultak hozzá az üzleti évi forgalomhoz. 10

11 A tevékenységi területeken a szolgáltatások jelentik a legfontosabb szektort az üzleti évi forgalmat tekintve, melynek összege majdnem háromszorosa az iparhoz képest, tízszerese az építkezési szektorhoz viszonyítva, és harmincszor nagyobb, mint a mezőgazdasási szektoré. Az építkezési szektornak volt a legjelentősebb növekedése a vizsgált időpontban. Ami a jövedelmezőséget illeti a mikro vállalatoknak volt a legnagyobb a nettó profitjuk az üzleti évi forgalom arányában. Ami a termelékenységet illeti a kis vállalatoknak volt a legnagyobb a termelékenysége 30, 984 Euró/alkalmazott. Ellenben a középvállalkozásoknál a legnagyobb a termelékenység növekedése 2003-hoz viszonyítva, ami segíti hogy ellensúlyozza a különbségeket az EU tagállamokhoz viszonyítva. A szolgáltatási szektor is jó eredményeket tanúsított a termelékenységi mutató terén: 36, 863 Euró/alkalmazott. IV. A kis- és középvállalatok üzleti környezete, helyzete és teljesítménye 2006-ban Az ANIMMC által végzett vizsgálat 1306 kkv-ből alkotott mintán végezték. A kkv szétosztása a 8 fejlődési régióban a következő: 17,53 20,06 Észak- Kelet Dél- Kelet Dél 9,8 Dél-Nyugat 15,24 Nyugat Észak-Nyugat 11,64 5,67 3,83 16,23 Közép Bukarest A kkv méretük szerint a legnagyobb részt a mikro vállalatok teszik ki a tesztelt mintából: 11

12 9,84 27,73 62,43 Mikrovállalatok Kisvállalatok Közepesvállalatok 1. Üzleti lehetőségek Az elemzett vállalatok 64,70%-a vélte úgy, hogy 2006-ban az egyik üzleti lehetőség a belső piacokon történő eladások növelése ami elsősorban a gazdasági növekedési folyamatnak és a hitelnyújtási feltételek tökéletesítésének tulajdonítható be. További fontos lehetőségek az új termékeknek tulajdoníthatók (54,59%), ezt követi az új piacokra való behatolás (51,15%), egy üzleti partner kapcsolat létesítése (41,81%), új technológiák használata (34,53%), pályázatok (13,71%) és az exportok fokozása (9,34%). A vállaltok emelkedett százalékában ahol az új termékek bevezetése és új technológiák alkalmazása a legfontosabb lehetőségek közé tartoznak, azt mutatja, hogy a kkv-t nyitottak az új bevezetésére, akkor is ha néhány kivétellel még nincs egy erős innovatív jellegük. Megfigyelhető az is, hogy 1,61%-a a kkv-nak újabb lehetőségeket is megemlítenek: hitelek felvétele, szakképzett munkásosztály létezése, kérések növelése az építészeti szektorban stb. Exportok fokozása Új technológiák használata Behatolás új piacokra Eladások növeláse a belső piacon A vállalatok felfogása Románia EU-ba való belépésének a kkv gazdaságát illetően 12

13 32,97 40,19 Lehetőség Fenyegetés Jelentőség nélküli befolyás 26,84 Észrevehető, hogy nagyrészt az EU-ba való belépést pozitív dologként értékelik a vállalatok mindazokkal a nehézségekkel együtt amelyeket az európai standardokhoz és követelésekhez való felzárkózás okoz, amelyeket a vállalatok még nem egészen értenek. Érdekes megállapításokra vezet e felkészültségi és alkalmazkodási helyzetkép után, hogy a vállalatok hogyan ítélik meg saját kilátásaikat általában véve, illetve években kifejezve! Azt a kérdést, hogy az integráció a vállalkozásra milyen következményekkel jár, egészében a következők szerint ítéltek meg: Előnyős, mert a vállalatot egyértelműen nyertes helyzetbe hozza 27, 5% Rövid tavon veszteség várható, de a cég helyzete középtávon stabilizálható 46, 7% Nem lát lehetőséget középtávon sem az azonnali veszteségek felszámolására 25, - Az összképhez viszonyítva jelentősen optimistábbak a vegyes tulajdonú valamint a kohászat fémipar, az energiaellátás, a vendéglátás és a szállítás távközlés szektora, amelyek mar elsősorban azonnali előnyökkel számolnak. Igaz, az előbbi vállalattípusokban és az energiaszektorban 15% - ban, míg az említett többi szektorban 20 25% - ban mar középtavon sem felszámolható veszteségekkel is számolnak. - Ezzel szemben a szövetkezeti, a magánvállalkozók körében, a legkisebb vállalkozói kategóriákban, valamint egyes szektorokban (gépipar, kereskedelem, építőipar) a válaszadók éppen ellenkezően, 30-50% - os aranyban a legutóbbi esélyt, 13

14 azaz a középtávon sem felszámolható karos következményeket prognosztizáljak, és véleményük szerint alig jobb a textilipar, valamint a fa és papíripar kilátása. - Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a külkereskedelmi forgalmukról is számot adó válaszok igen kiegyensúlyozott képről tanúskodnak: forgalomtól függetlenül, szinte egységben 44 50% - uk azt várja, hogy azonnali veszteségeik után mar középtávon stabilizálható a helyzetük. Hány évet tartanak szükségesnek a vállalkozások a megfelelő EU felkészüléséhez? Egy évnél is rövidebb 17, 3% 1 3 év közötti időtartamra van szükség 46, 7% 3 5 év közötti időtartamra van szükség 23, 0% 5 évnél hosszabb időszakra van szükség a felkészüléshez 13, 0% - Tulajdonforma szerint jellemző, hogy az állami cégek 60% - a az 1 3 éves időtartamot prognosztizálja, ám ebben a körben a legalacsonyabb ( 7, 2% ) az egy évnél rövidebb szakasz ígérete, míg 3 5 évre csaknem 27% - uk is igényt tart. Bár a magáncégek legnagyobb hányada is az 1 3 éven belüli készenlétre számit ( 45%), további csaknem 19% - uk már egy éven belül, ellenben jelentős számuk csak öt éven túl érzi magát felkészültnek ( 14% ). A vegyes vállalatok a három rövidebb időszakot a legegyenletesebb eloszlásban jelzik előre ( 20% egy éven belül, 50% 1 3 év, 21%b 3 5 év ). A szövetkezeteknél számítanak legtöbben a leginkább elhúzódó, 5 éven túli alkalmazkodási szakaszra ( 24% ). - Vállalattípus szerint a közepes és a kisebb cégek csoportjaihoz tartozok az általános alkalmazkodási modellt erősítik meg. Viszont a nagyobb cégeknél ( az alkalmazottak száma és a teljes forgalom alapján ) ellentétes elvárás figyelhető meg : a legnagyobb létszámú cégek viszonylag optimisták. A külkereskedelmi tevékenység nagyságrendje alapján vizsgálva ennél sokkal erőteljesebben érzékelhető az 1 3 éves várható 14

15 periódusra összpontosítás : itt csupán a legkisebb cégek óvatosabbak, és számítanak az átlagosnál nagyobb arányban 5 évnél hosszabb időszakra. - Szektorok szerint vizsgálva az elvárásokat, leggyorsabb alkalmazkodással számol a vendéglátás, a társadalmi szolgáltatások és a pénzügyi szektor, az átlagosan elvárt alkalmazkodási modellt erősíti meg a fa és papíripar, az építőipar, a kereskedelem és a szállítás távközlés, ellenben jelentős késéssel számol az energiaellátás és különösen a mezőgazdaság. Általában : a termelő ágazatok mérhetően óvatosabb elvárásaival szemben a szolgáltató tevékenységekben viszonylag gyorsabb átallással számolnak Milyen külső segítségre van szükségük a vállalatoknak az integrációhoz való felkészülésre? A válaszadók a következő fontossággal emelték ki az alábbi tényezőket : Információkra 85,5% Tőkére 77,5% Jobb piacrajutási feltételekre 70,6% Új külföldi partnerkapcsolatokra 62% Technológiai megújulásra 58% Állami, egyéb szervezet segítségére (pl. vásári, kiállítási, marketing ) 53,1% Egyéb segítségre 23,7% 15

16 90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% Információra 85,50% 77,50% 70,60% 1 62% 58% 53,10% Tőkére 23,70% Jobb piarajutási feltételekre Technológiai megújulásra Uj külföldi partnerkapcsolatokra Állami, egyéb szervezet segítségére Egyéb segítségre Ezek a válaszok azért érdemelnek figyelmet részletesebben is, mert egyrészt jelzik, hogy mely vállalattípusok, illetve mely szektorok vannak bizonyos téren viszonylag kedvezőbb helyzetben, másrészt mert az igényeik közelebbi azonosítása az integráció stratégiai szempontjaihoz is adalékkal szolgál. Nem utolsósorban pedig természetesen irányadóként szolgálnak a szükséges vállalatorientált szolgáltatások kifejlesztéséhez. 3. Az európai közös piac hatása a kis- és középvállalatok tevékenységére Figyelemben véve a közös piac azon elemeit amelyek a legszélesebb pozitív hatást jelentik a kkv tevékenységére, megfigyelhető, hogy első helyen megjelenik a jobb piacokhoz való hozzáférhetőség (35,67%), melyet követ a fejlődött törvényhozás (31,67%), olcsóbb és jobb szállítok létezése (19,76%), nagyobb hozzáférés az újabb 16

17 technológiákhoz (5,14%), jobb beszerzési lehetőségek (3,76%), jobb együttműködés az innovációra (3,43%) ,67 31, , Jobb piachoz valo hozzáférés Fejlödött törvényhozás Olcsobb és j obb szállitok 5,14 Ujabb technológiák 3,76 3,43 Jobb beszerzési lehetöségek Jobb együttműködés 0,57 Más V. Vállalkozásfejlesztés az Európai Unióban Az Európai Unió tagországaiban a kis- és középvállalkozások igen jelentős szerepet játszanak a gazdaság növekedésében. A meghatározás szerint kis- és középvállalkozásoknak azokat az önálló cégeket tekintjük, amelyeknek 250 főnél kevesebb alkalmazottjuk van, éves forgalmuk nem éri el a 40 millió eurót. Európa 18 millió vállalata közül mindössze 40 ezer nem tartozik ebbe a kategóriába. E társaságok jelenléte meghatározó a munkahelyteremtésben. Összességében ezek foglalkoztatják az európai dolgozók kétharmadát. Az EU kiemelt figyelmet fordít a kis- és középvállalkozások fejlesztésére. Alapvető cél a cégek működési körülményeinek javítása. Az uniós szabályozás a kedvezőbb pénzügyi és adózási szabályok megteremtését, az adminisztráció egyszerűsítésével a vállalkozások alapításának és működésének megkönnyítését írja elő. Az Unió a terület fontossága miatt pénzügyi eszközökkel is segíti a cégek gazdasági fejlődését. Az EU úgynevezett többéves programokat indított el, amelyeket a frissen csatlakozó országok ültettek gyakorlatba. Például Magyarországon a Vállalati és Vállalkozási Program megvalósítására 450 millió eurót fordítottak és között. A többéves programok fő céljai a vállalkozások versenyképességének 17

18 javítása, a társaságokra vonatkozó szabályozások egyszerűsítése, a kis- és középvállalkozások pénzügyi helyzetének javítása volt. 1. Az Európai Unió kis- és közép-vállalkozási politikája Az Európai Unióban kb kivételével valamennyi vállalkozás a kis- és középvállalkozások körébe tartozik. A 18 millió vállalkozás kb. 50%-a alkalmazottak nélküli, míg 44%-uk csak 1 9 főt alkalmazó mikro vállalkozás. Az átlagos méretű EU-vállalkozás 6 főt alkalmaz. A foglalkoztatottak 66%-t a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások adják. Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban és Görögországban ez az arány valamivel magasabb. A kis- és középvállalkozások adják a forgalom 60%-t. A mikro vállalkozások (legfeljebb 9 alkalmazott) által dominált ágazatokhoz tartozik a kiskereskedelem, az idegenforgalom, a pénzügyi közvetítői tevékenység és az egyéb szolgáltatások. A kisvállalkozások (10 49 alkalmazott) által dominált ágazatokhoz tartozik a kiadói tevékenység és a felvett műsorokról másolatok készítése, a nagykereskedelem, a ruházati ipar, a bőr és fa árucikkek gyártása. A középvállalkozások ( alkalmazott) elsősorban az élelmiszer-feldolgozó iparban, a számítógépgyártásban, a közlekedésben, a műanyagiparban, a textiliparban és a gépek és berendezések gyártásában dominálnak. Az Unió területén évente mintegy kétmillió az állomány 10 12%-nak megfelelő vállalkozás indul. Ezek közül igazi növekedésre kevés képes, de az új munkahelyeket mégis e vállalkozások hozzák létre. 2. Klasszterek A klasszterek létrejöttének, kialakulásának és fejlődésének, magának a klasszteresedésnek a folyamata egy viszonylag hosszú, sokszor több évtizedig tartó fejlődést jelent, amelynek során természetesen meghatározhatók bizonyos a klasszterek többsége esetében előforduló és megfigyelhető közös szakaszok, fejlődési lépcsőfokok. A klasszterek támogatásának és a klasszter orientált fejlesztésnek a középpontjában elsősorban az egyébként a piaci automatizmusokhoz kapcsolódó, öngerjesztő gazdasági folyamatok segítése, katalizálása áll. Ezek célja az együttműködési kapcsolatok kialakulását, elmélyülését és ezáltal a szinergiahatások felszínre törését akadályozó, gátoló külső tényezők felszámolása, valamint egy adott klaszterre jellemző specializált igények feltárása és azok koncentrált fejlesztése. 18

19 Az Európai Bizottság számára készítette Observatory kutatásnak az európai regionális klaszterekkel foglalkozó tanulmánya összesen hat ilyen közös szakaszt azonosított, melyek az Európai Bizottság által kiadott tanulmány1 alapján a következőkben foglalhatók össze (Isaksen Hauge 2002). Ezek a szakaszok a legtöbb klaszter esetében megfigyelhető, hasonló sajátosságú mozgásirányok és strukturális változások eredményeként kerültek megfogalmazásra. Természetesen egy-egy klaszter fejlődése egyáltalán nem biztos, hogy teljes mértékben követi ezeket a lépcsőket, de a folyamat mozgatórugója minden bizonnyal hasonló. A Bizottság elsősorban a kis- és közepes vállalkozások szempontjából (lásd az Európai KKVChartát), illetve a Lisszaboni stratégia (foglalkoztatás növelése, innováció) megvalósításának szempontjából foglakozik a klaszterekkel, az azokkal kapcsolatos gazdaságpolitikai intézkedésekkel. Igyekszik megtalálni az európai jó példákat ( good practice -eket), elsősorban az egyes tagországok által alkalmazott gazdaságpolitikai intézkedések szempontjából. A klaszterpolitika értelmezésében egy kevésbé határozott meghatározást fogad el a Bizottság. Ebben a tekintetben minden olyan, egymásra is ható gazdaságés egyéb politikai intézkedést ide sorol, amely hat a klaszterek fejlődésére, és figyelembe veszi az ezen politikák között fennálló szinergiákat, kölcsönhatásokat. Így klaszterpolitikának tekinthető a regionális politika, az iparpolitika, az innovációs politika is, mivel azok hozzájárulnak ahhoz, hogy olyan gazdaságiszociális környezet 19

20 alakuljon ki, amely elősegíti a szereplők közötti kooperációt, helyi vagy regionális szinten. Klaszterpolitikák A nemzetközi tapasztalatok szerint a klaszter keretein belül történő együttműködés nagymértékben járul hozzá a kis- és középvállalkozások versenyképességének javításához. A régi és az új tagországok klaszterpolitikáit leginkább az különbözteti meg egymástól, hogy az utóbbiakban szinte kizárólag nemzeti szintű, kormányzati kezdeményezésekkel igyekeznek ezeket megvalósítani, a klaszteresedés elősegítésében a kormányzat a legaktívabb szereplő. Klaszterpolitikai ajánlások az új uniós tagországoknak A klaszteresedés, a klaszterpolitika céljait az OECD a következőkben jelöli meg: a hazai ipar versenyképességének javítása; helyi és regionális fejlesztés/fejlődés; a közvetlen külföldi működőtőke-befektetések vonzása és erőteljesebb beágyazása, integrálása a fogadó gazdaságba; az innováció ösztönzése, KKV-támogatás. Az alkalmazott klaszterpolitikának el kell döntenie, ezeknek a céloknak a megvalósítását milyen arányban, sorrendben képzeli el. A klasztermenedzsment területén a klaszterpolitika feladatai a következők lehetnek: a klaszteresedés elveinek, jelentőségének megismertetése a piaci szereplőkkel; professzionális klasztermenedzserek képzésének támogatása, biztosítása; közös projektek támogatása; klaszterkompetenciák kialakulásának elősegítése (speciális helyi adottságokra építve); a szociális tőke erősítése (bizalom, mobilitás, illetve a negatív jelenségek (pl. bizonyos társadalmi, etnikai csoportok kizárása a klaszterből) kezelése; az információcsere, az emberi erőforrások mozgásának klaszteren belüli, klaszterek közötti elősegítése. 20

21 Klaszterek Romániában Az uniós versenyhelyzetben esélyt jelent, ha klaszterekbe tömörülnek a fafeldolgozók Az unió egy nagy verseny hangoztatta Radetzky Jenő, a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, és azt is kihangsúlyozta, hogy Romániának egyetlen lehetősége az uniós piacokon való versenyben maradásban az együttműködés. Radetzky szerint jó, ha a vállalkozók számolnak azzal, hogy a csatlakozás után nem mindenki lesz nyertes. A kamara elnöke arra is kitért, hogy Székelyföldön a faipart húzóágazattá kell fejleszteni, ugyanis a csatlakozás után a fa- és építőiparnak, a turizmusnak és a szolgáltatásoknak van jövője. Az uniós versenyben a piacon való megmaradás esélyeit növeli, ha a hasonló ágazatban tevékenykedő cégek klaszterekbe, azaz kisebb gazdasági egységekbe tömörülnek, ahol a transzparencia elvén alapuló szövetség biztosítja a kis cégek egyéni szabadságát, és segít termékeik értékesítésében. Szilágyi elmondta, hogy Hargita megyében hektár erdő van, és a megye lakosságának 62,5 százaléka kötődik valamilyen módon a faiparhoz. Hargita megyében 994 cég folytat faipari tevékenységet, ebből 281 a Gyergyói-medencében tevékenykedik. 0 A fafeldolgozó cégek erősségei közül az elnök kiemelte a gazdag nyersanyagforrást, a hagyományokra épülő jártasságot a fafeldolgozásban, a hozzáértő szakembereket. A gyergyói famegmunkáló cégek hiányosságai közé sorolta viszont a profi menedzsment és a jövőkép hiányát; nincs utánpótlás a szakemberképzésben; a cégeknek nem megfelelő a kapcsolata az önkormányzatokkal; beláthatatlan a törvénykezés, és nem teljesen tiszta az erdők tulajdonjoga. Szilágyi Imre megjegyezte: Számolnunk kell a multinacionális cégek megjelenésével, amelyek kiváltságokat élveznek az unióban, előreláthatólag a csatlakozás a munkaerő elvándorlását, a faipar számára létfontosságú nyersanyag kivitelét is jelenti hangoztatta az Arbor elnöke, aki az egyre növekvő energia- és üzemanyagárakra is felhívta a figyelmet. A jövő fejlődési lehetőségek sorában a klaszterek létrehozására hívta fel különösképpen a figyelmet az elnök. biztassuk a kisvállalkozókat, fogjanak/fogjunk össze Példaként a General Electric céget említette, amely közel kétszázezer alkalmazottat foglalkoztat, és amelyet 2-5 fős kisebb kreatív csoportokra, sejtekre 21

22 bontottak, amiket aztán tízesével gazdasági egységekbe csoportosítottak. Az elnök arra is kitért, hogy fontolgatják az Arbor Szövetség klaszterré alakítását is a jövőben. A szövetség egyébként számos szolgáltatásában már jelenleg úgy nyilvánul meg, mint a klaszterek, ugyanis tagjainak komoly kedvezményeket eszközölt ki az üzemanyagés elektromosenergia-árakban, a telefonszolgáltatásban, illetve a különféle cserealkatrészek beszerzési árában. VI. Következtetések 1. Felmérés következtetései: A felmérés eredményeit a következőképpen lehet értékelni: A mikroszféra egészéről távolról sem állitható, hogy átlépte volna az integrációs küszöböt : elsősorban mert tulnyomó részük nincs ellátva megfelelő informáciokkal, másrészt mert e miatt is tulságosan nagy hányada nem tud számot adni érdemi felkészülésről, sőt azonositani sem képes az integráció hatásait, sem pozitiv, sem negativ értelemben. A fő törésvonalak egyértelműen megállapithatók: a vállalati nagyság és a szektoriális- ágazati hovatartozás szerint. Ez a modell magán viselivalamennyi, szintén figyelemmel kisérhető változásával együtt- azt a gazaságtörténetileg egyedülálló kettő hatást, amely a rendszerváltást követő modernizálódással elkerülhetetlenöl együttjáró átmenetből és egyuttal az integrációhoz való alakalmazkodásból következik. Megállapitható, hogy a mikroszféra egyes csoportjainak helyzete, súlya és érdekei továbbra is és folyamatosan átrendeződnek- ennek a motivumai, hatásmechanizmusai és kilátásai azonban az eddigi tapasztalatok alapján nem jelezhetőek előre.e változásokat tehát folyamatosan figyelemmel kell kisérnünk, újabb szondázásokkal, a megfelelő célcsoportoknak kiépitett szolgáltatások megteremtésével de ugyanakkor fel kell késyölnünk váratlan érdekmegnyilvánulásokra is. A fentiek az eddigieknél is sürgetőbb és fontosabb feladatként napirendre tűzik, hogy végre az az integrációs stratégia, amelynek világosan érzékelhető, működő gazdasági prioritásokat, specifikus közgazdasági és intézményi feltétel- és eszközrendszert is kell tartalmaznia. Éspedig egyrészt ahhoz, hogy elősegitse és mozgositsa a 22

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország A hálózat alapú együttműködések kulcstényezői a KFI tevékenység hatékonyságának javítása érdekében 1. Identified driving factors of enhancing the effectiveness of network-based cooperations Inno-CropFood

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K A HITELPROGRAM CÉLJA a hazai mikro- és kisvállalkozóknak kíván az indulásukhoz, a vállalkozásuk fejlesztéséhez indokolt, szükséges, megalapozott és elégséges forrásokat

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft.

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Unio Tender Europa Kft. Miről lesz szó? I. Általános szabályok az ÚSZT vállalkozásfejlesztési pályázataira vonatkozóan II. III. IV. Célok, tények az ÚSZT-ről Jelenleg nyitva álló

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015.

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015. Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai Miért (nem) Magyarországon? 53. Közgazdász vándorgyűlés Logisztikai szekció Miskolc, 2015. szeptember 4. 2015. Tartalom Az e-kereskedelem növekedési

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA 40 2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Kis- és középvállalkozás fogalma (részletesen lásd általános csoportmentességi rendelet I. melléklet) A vállalkozástípus meghatározása az alkalmazotti

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Exportfórum, 2014. február 27.

Exportfórum, 2014. február 27. 1 Exportfórum, 2014. február 27. A sikeres export feltételei Csak felkészülten érdemes! Balogh Ilona ügyvezető igazgató helyettes Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) Budapest, 2014. február

Részletesebben