ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

Átírás

1 Szám: /614/ 9 /2014.P. ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u Bp. Pf.: 314/15 Tel: /33104 Fax: / orfktitkarsag@orfk.police.hu Tárgy: rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Rtv.) 92. (1) bekezdésében biztosított jogkörömnél fogva B. G. panaszos által benyújtott panasz tárgyában folytatott eljárás során figyelemmel az Rtv. 93/A. (7) bekezdésére, továbbá a Független Rendészeti Panasztestület (továbbiakban: Panasztestület) 259/2014. (X. 16.) számú állásfoglalásának megállapításaira a rendőri intézkedés elleni panaszt elutasítom. A határozat ellen az Rtv. 93/A. (9) bekezdése alapján figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 100. (1) bekezdés e) pontjára, valamint a 109. (1) bekezdés a) pontjára fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgálata közvetlenül kérhető a bíróságtól. A keresetlevelet az Országos Rendőr-főkapitányságnál a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül lehet benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni (1903 Budapest, Pf. 314/15.). (A Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 330. (2) bekezdése; Ket (1) bekezdés a) pontja). A határozatot kapják: 1) B. G. panaszos 2) Független Rendészeti Panasztestület 3) Megyei főkapitányság vezetője 4) Irattár

2 2 I N D O K O L Á S I. B. G. (továbbiakban: panaszos) június 05-én a Panasztestület Panaszirodáján személyesen terjesztette elő panaszbeadványát, a vele szemben május 28-án a Budapest, XIX. kerület Kosárfonó u. 2. szám előtti közterületen foganatosított rendőri intézkedéssel szemben. A panaszos beadványában előadta, hogy május 28-án P jelzésű ideiglenes rendszámmal ellátott motorkerékpárral közlekedett Budapest területén mivel, azt szervizbe kívánta vinni, amikor a Rendőrkapitányság járőrei közúti ellenőrzés céljából megállították, és intézkedés alá vonták. A panaszos állítása szerint az iratok átadását követően a helyszínen a rendőröket arra vonatkozóan tájékoztatta, hogy a tulajdonában álló jármű a forgalomból ki van vonva, amely közlésre azonban az őrmester azonnal közbevágott hogy akkor bűncselekményt követett el. Erre a panaszos előadta, hogy az lenne bűncselekmény, ha a forgalomból kitiltott járműre teszik fel a P jelzésű rendszámot. A panaszos álláspontja szerint az általa adott válasz az őrmestert nem érdekelte, amelyre a rendőr úgy reagált, hogy maguk ezzel a P-s rendszámmal akarják kikerülni a törvényeket. Ezt követően a panaszos adatainak az ellenőrzése céljából a rendőrök a szolgálati gépjárműbe beültek, majd fél óra elteltével a szolgálati gépkocsiból kiszállva a panaszost arra vonatkozóan tájékoztatták, hogy az intézkedés eredményes befejezésére figyelemmel az ügyeletes tiszt még nem tudott dönteni, továbbá a rendőrök egy magas rangban lévő közlekedési ügyekben jártas tisztet is megkérdeztek, aki azt mondta, hogy engedjék el a panaszost. A panaszos elmondása szerint az időjárás közben rosszabbra fordult, csöpögni kezdett az eső és a panaszos mivel rövid ujjú ruhában volt, ezért megkérte a rendőröket, hogy a 200 méterre lévő telephelyre menjenek el, tegyék le a motorkerékpárt és ott várakozzanak. Erre a rendőrök azt mondták, hogy a helyszínen kell maradni, nem mehetnek el, mivel az ügyeletes tiszt a kapitányságvezető álláspontjára várt. Ezt követően újabb fél óra telt el, ezalatt a rendőrök a járműben várakoztak, míg a panaszos az utcán. A panaszos állítása szerint a rendőrök a helyszínen nem közölték, hogy őt a kapitányságra elő fogják állítani, csak annyit mondtak, hogy velük kell fáradnia. Mivel a panaszos nem akarta járművét az utcán hagyni mert nem volt nála a lezáráshoz szükséges lánc, ezért a rendőröktől megkérdezte, hogy mehet-e utánuk motorral, azonban ők ezt nem engedték meg, azt mondták, hogy ott térfigyelő kamerák vannak. Ekkor a panaszos jelezte, hogy akkor felhívna valakit, aki segítene a gépjármű elszállításában, azonban a rendőrök ezt sem engedték meg, azt azzal indokolva, hogy már nem telefonálhat, ennél bővebb felvilágosítást azonban nem adtak a részére. Ezt követően a panaszos beült a szolgálati gépkocsiba, majd bementek a Rendőrkapitányságra. A panaszos elmondása szerint az intézkedés a kispesti piacnál körülbelül egy órán át tartott, ahol az intézkedést számos ismerőse végignézte, amely álláspontja szerint megalázó volt. A panaszos állítása szerint a Rendőrkapitányság épületében egy ideig a folyosón várakoztatták, majd az ügyeletes kulturálatlan hangnemben közölte, hogy menjen be a

3 3 fogdára, ott majd valaki meghallgatja. Mivel a panaszos az egész rendőrségi eljárást nem értette, ezért visszakérdezett, hogy miért, amelyre az ügyeletes szintén kulturálatlan hangnemben annyit közölt, hogy egyedi azonosító jel meghamisítása miatt. Erre a panaszos azt felelte, hogy a gépjármű és a rendszám is az ő tulajdonát képezi, amelyre az ügyeletes úgy reagált, hogy nehogy már azt mondja nekem, hogy eladni viszi a motort. Ezt követően a panaszost az előállító helyiségbe kísérték, a nála lévő tárgyakat letétbe helyezték. A panaszos az előállító helyiségben 4 órát tartózkodott, majd gyanúsítottként kihallgatták, majd szabadon bocsátották. A panaszos beadványában az alábbiakat sérelmezte: 1. az előállítás 1/a. az előállítás jogalapját; 1/b. az előállítás időtartamát; 1/c. az előállítás tényének és okának közlésére vonatkozó tájékoztatás elmaradását; 2. az intézkedés során, valamint a Rendőrkapitányságon tanúsított magatartást; 3. a gépjármű biztonságos elhelyezését; 4. az intézkedés során történő telefonhasználat hiányát; 5. az intézkedés megalázó jellege; 6. a büntetőeljárás keretében történő lefoglalást, gyanúsítást. A Panasztestület hivatkozott állásfoglalása szerint a rendőrség kellő jogalap birtokában foganatosította a közlekedésrendészeti intézkedést, azonban az előállítás kapcsán jogalap hiányában sérült a panaszos személyes szabadságához való joga. Az előállítás tényének és okának közlése tekintetében a Panasztestület álláspontja szerint nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető joga. A rendőrök által használt hangnem és megjegyzés tekintetében az ellentmondó nyilatkozatok alapján a Panasztestület az ellentmondásokat feloldani nem tudta, így a panaszos emberi méltósághoz való jogának sérelme nem volt megállapítható. A panaszos gépjárművének biztonságba helyezésével kapcsolatban a Panasztestület a panaszos tulajdonhoz való jogának sérelmét, valamint a mobiltelefon használat korlátozása vonatkozásában a Panasztestület a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét állapította meg. A Panasztestület álláspontja szerint nem sérült a panaszos jó hírnévhez való joga azon panaszosi kifogás kapcsán, miszerint többen végig nézhették a rendőrség által foganatosított intézkedést. A Panasztestület megítélése szerint az alapjogsértés elérte a súlyosság azon fokát, amely indokolttá tette a panasz megküldését az országos rendőrfőkapitánynak. II. A döntésem alapjául szolgáló tényállást a Ket. 50. (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az alábbi bizonyítékok felhasználásával állapítottam meg: - a panaszos által előterjesztett panaszbeadvány; - a 2014.ált. számú parancsnoki kivizsgálásról szóló átirat; - a 2014.id. számú elfogás végrehajtásáról szóló rendőri jelentés; - a 2014.id. számú rendőri jelentés;

4 4 - a 2014.id. számú rendőri jelentés; - a fogvatartott élelemmel történő ellátásáról, valamint az előállítás időtartamáról szóló, a panaszos által aláírt nyilatkozat; - az előállított személy jogairól, kötelezettségeiről, valamint az előállító helyiség rendjéről szóló írásbeli tájékoztatás átvételéről és a szóbeli tájékoztatás megértéséről szóló, panaszos által aláírt nyilatkozat; - a 2014.ált. számú rendőri jelentés. III. A rendőri intézkedés elleni panasz kivizsgálásakor először azt vizsgáltam meg, hogy valamennyi panaszosi sérelemre kiterjed-e a hatásköröm. Az Rtv. 92. (1) bekezdés szerint Akinek a IV-V. Fejezetben - a 46/A-46/C. kivételével -, valamint a VI. Fejezetben meghatározott kötelezettség megsértése, a rendőri intézkedés, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: intézkedés) alapvető jogát sértette, választása szerint a) panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez vagy b) kérheti, hogy - amennyiben a panasz elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá - panaszát a Testület által lefolytatott vizsgálatot követően, az érintett rendőri szerv kilététől függően ba) az országos rendőrfőkapitány, bb) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója vagy bc) a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója bírálja el. A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.) 195. (1) bekezdés alapján Akire nézve az ügyész vagy a nyomozó hatóság határozata közvetlen rendelkezést tartalmaz - ha e törvény kivételt nem tesz -, a határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet. A Be (1) bekezdés értelmében Akinek az ügyész vagy a nyomozó hatóság intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása a jogait vagy érdekeit közvetlenül sérti, az a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül panasszal élhet. A panaszbeadványban foglaltakat értékelve megállapítható, hogy a Rendőrkapitányság által 2014.bü. számon iktatott és a büntetőeljárás során végrehajtott eljárási cselekmények vizsgálatára hatáskörrel nem rendelkezem. A fentiekre tekintettel, azon sérelem vizsgálata, miszerint a panaszos elkövette-e a bűncselekményt, amely alapján vele szemben büntetőeljárás indult, valamint a panaszost gyanúsítottként hallgatták meg, illetőleg a hatósági jelzéseket, indítónaplót lefoglalták, jelen eljárásnak nem feladata, mivel a büntetőeljárással kapcsolatban felmerülő panaszok vizsgálatára a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség rendelkezik hatáskörrel. Mindezek alapján a lefoglalást és a gyanúsítást sérelmező kifogás tekintetében hatásköröm hiányát állapítottam meg. IV.

5 5 A rendőri intézkedés elleni panasz vizsgálata során az alábbiak kerültek megállapításra. IV/1. Az előállítás IV/1/a. Az előállítás jogalapja Az Rtv. 33. (1) bekezdés a) pontja szerint A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek. A Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 347. (1) bekezdése alapján Aki a) egyedi azonosító jelet eltávolít vagy meghamisít, b) olyan dolgot szerez meg, használ fel, vagy olyan dologról rendelkezik, amelynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított, vagy amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az Rtv. 11. (1) bekezdés értelmében A rendőr köteles a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően teljesíteni, az elöljárója utasításainak - az e törvényben foglaltak figyelembevételével - engedelmeskedni, a közbiztonságot és a közrendet, ha kell, élete kockáztatásával is megvédeni. A panaszos állítása szerint a P jelzésű rendszám használatával bűncselekményt nem követett el, amelyre vonatkozóan a rendőröket is tájékoztatta, azonban a rendőrök a panaszos ezen állítását figyelmen kívül hagyták. A panaszos elmondása szerint minden okiratot átadott a rendőröknek, amelyek ellenőrzésre kerültek, ennek ellenére a rendőrök a helyszínen bizonytalanok voltak, nem tudták, hogy mit tegyenek, majd végül előállították a Rendőrkapitányságra. A id. számú rendőri jelentésben foglaltak szerint május 28-án órakor a Rendőrkapitányság járőrei rendészeti szolgálati feladatuk ellátása során észlelték, hogy a Budapest, XIX. kerület Üllői szervizúton közlekedő P hatósági jelzésű motorkerékpáron jól látható módon két hatósági jelzés volt elhelyezve, úgy hogy a P jelzésű hatósági jelzés alatt méretbeli különbség alapján a motorkerékpár forgalmi rendszáma is kilátszott. E cselekmény alapján a rendőrök a motorkerékpár vezetőjét, a panaszost intézkedés alá vonták, majd bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt a Rendőrkapitányságra előállították. A rendőrségi iratokból egyértelműen megállapítható, hogy a panaszos előállítására azért került sor, mert vele szemben a P jelzésű hatósági jelzés jogszerűtlen használata miatt felmerült a Btk ban foglalt egyedi azonosító jellel visszaélés bűncselekmény elkövetésének gyanúja, amelyre tekintettel a rendőrök indokoltnak tartották a panaszos kapitányságra történő előállítását, figyelemmel arra, hogy a bűncselekmény elkövetésének gyanúját további cselekmények foganatosításával megerősítsék, vagy kizárják. Továbbá a panaszosnak azon állítása, miszerint a rendőrök a helyszínen bizonytalanok voltak és nem tudták, hogy mit tegyenek, egyben az elöljáró utasítására kellett várakozni, a rendőri intézkedés vonatkozásában nem volt szakszerűtlen figyelemmel az Rtv. 11. (1) bekezdésben foglaltakra, tekintettel arra, hogy a rendőr feladatát a törvényes előírások alapján, valamint az elöljárója utasítása szerint kell végrehajtani.

6 6 A leírtakra tekintettel, a panaszossal szemben fennállt a bűncselekmény elkövetésének rendőri intézkedéshez minimálisan szükséges gyanúja, így a nyomozás lefolytatásához szükséges, azonnali eljárási cselekmények foganatosítása érdekében a rendőrök jogszerűen állították elő a panaszost, ezért a panasz alaptalan. IV/1/b. Az előállítás időtartama Az Rtv. 15. (1) bekezdése alapján A rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Az Rtv. 33. (3) bekezdése alapján A rendőrség az előállítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozhatja. Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot a rendőri szerv vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát a rendőri intézkedés kezdetétől kell számítani. A panaszos sérelmezte, hogy a helyszínen az intézkedés körülbelül egy órán át tartott majd a fogdán körülbelül 4 órát tartózkodott, azt követően került sor gyanúsítottként történő kihallgatására. A 2014.id. számú rendőri jelentés, valamint az előállítás időtartamáról szóló igazolás szerint, a panaszos előállítása május 28-án órától óráig került végrehajtásra. Mind a 2014.id. számú, mind a 2014.ált. számú rendőri jelentés tartalmazza, hogy a helyszíni intézkedés 40 percet vett igénybe, amely órától óráig tartott. E sérelemmel kapcsolatosan megállapítható, hogy a helyszíni intézkedés ideje alatt került végrehajtásra az adatok nyilvántartásban történő ellenőrzése, a további eljáráshoz szükséges adatok rögzítése, a ruházatátvizsgálás, a motorkerékpár biztonságos elhelyezése, valamint az eredményes intézkedés befejezéséhez a vezetői utasítás végrehajtása. Mindezen feladatokra figyelemmel a 40 perces időtartam objektíve nem tekinthető hosszú időnek. Ezen feladatokat a rendőrnek jogszabályi kötelezettsége alapján minden esetben el kell végeznie, nincs mérlegelési lehetősége, így az erre vonatkozó panasz alaptalan. A 2014.ált. számú rendőri jelentés szerint a panaszos órakor a Rendőrkapitányság előállító helyiségében került elhelyezésre, majd órakor szabadon bocsátották. A Panasztestület állásfoglalása tartalmazza, hogy a panaszos által rendelkezésre bocsátott gyanúsítottként történő kihallgatásról szóló jegyzőkönyv szerint a panaszost május 28- án óra és óra közötti időben hallgatták ki. E sérelemmel kapcsolatosan megállapítható, hogy az előállítás, mint rendőri intézkedés csak az adatok felvitelét, illetőleg a tényállás rögzítését foglalja magába, így az érdemi döntést nem eredményez. Az előállítás során került végrehajtásra a panaszos előállító helyiségbe történő befogadása, az azzal kapcsolatos dokumentáció kitöltése, a panaszos részére adott szóbeli tájékoztatás jogairól és kötelezettségeiről, jogorvoslati lehetőségeiről, hozzátartozó, védő kiértesítéséről, panasz előterjesztésének lehetőségeiről, valamint az ezekre vonatkozó nyilatkozatok kitöltése és a panaszos által történő aláírásra, továbbá sor került a rendőri jelentés rögzítésére, illetőleg a panaszossal szembeni feljelentés elkészítésére. Mindezen feladatok végrehajtására a óra és a óra között eltelt 3 óra időtartam objektíve nem tekinthető hosszú időnek.

7 7 A panaszos előállításának ideje alatt az eljárási cselekmények foganatosítása megtörtént, annak időtartama az eljárási cselekményeket figyelembe véve nem volt objektíve elhúzódó, ezért a panasz e tekintetben alaptalan. IV/1/c. Az előállítás tényének és okának közlésére vonatkozó tájékoztatás elmaradása Az Rtv. 20. (2) bekezdés alapján A rendőr az intézkedés megkezdése előtt - ha az a rendőri intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az V. és VI. fejezetben foglalt intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazását követően a rendőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről és előterjesztésére nyitva álló határidőről. Az Rtv. 33. (4) bekezdés értelmében Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani. A 2014.id. számú rendőri jelentés tartalmazza, hogy a panaszost a helyszínen tájékoztatták arra vonatkozóan, hogy az általa elkövetett cselekmény miatt a Rendőrkapitányságra kerül előállításra. Az Rtv. 33. (4) bekezdés vagylagos kötelezettséget határoz meg a rendőr számára a tekintetben, hogy az előállított személyt szóban, vagy írásban tájékoztatja az előállítás okáról. Tekintettel arra, hogy a rendőri jelentések egyértelműen tartalmazzák, hogy a panaszost az előállításról mind a helyszínen, mind a Rendőrkapitányság épületében amelyre a panaszos is hivatkozott beadványában szóban tájékoztatták, valamint az előállítás időtartamáról szóló igazolás szerint e kötelezettség kétséget kizáróan írásban is végrehajtásra került figyelemmel arra, hogy azt a panaszos aláírásával ellátta, így az erre vonatkozó panasz alaptalan. IV/2. Az intézkedés során, valamint a Rendőrkapitányságon használt kulturálatlan hangnem és kulturálatlan megjegyzés Az Rtv. 2. (1) bekezdés értelmében A rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait. Az Rtv. 13. (2) bekezdés szerint A rendőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni. Az Rtv. 19. (1) bekezdés alapján A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek - ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik - mindenki köteles magát alávetni, és a rendőr utasításának engedelmeskedni. A rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható. A panaszos állítása szerint az intézkedés során az egyik rendőr úgy nyilatkozott, hogy Maguk ezzel a P-s rendszámmal akarják kikerülni a törvényeket!. A panaszos ezen

8 8 túlmenően, a Rendőrkapitányságon vele kommunikáló rendőr hangnemét sértőnek érezte, tekintettel arra, hogy vele véleménye szerint flegmán beszélt. A id. számú rendőri jelentés egyértelműen cáfolta, hogy a helyszínen intézkedő rendőrök részéről a panaszos által beadványában hivatkozott közlés nem hangzott el, valamint az intézkedés ideje alatt, illetőleg a Rendőrkapitányság épületében is a rendőrök kulturált, egyben határozott magatartást tanúsítottak. A rendőrök álláspontja szerint a panaszos volt az, aki az intézkedés során kulturálatlan magatartást tanúsított. Az intézkedő rendőrtől mint a közhatalmi funkciót ellátó szerv tagjától minden esetben elvárható az udvarias és kulturált fellépés, ugyanakkor a rendőri intézkedésnek mindenki köteles magát alávetni és a rendőr utasításának engedelmeskedni. A rendőri jelentések egybehangzósága és közokirati minőségére tekintettel az abban foglaltakat fogadtam el tényként, ezért a panasz e tekintetben alaptalan. IV/3. A gépjármű helyszínen történő elhelyezése Az Rtv. 44. (1) bekezdés e) pontja értelmében A rendőr az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott közlekedésrendészeti feladatának ellátása során a forgalomban való részvételt megtilthatja, ha a jármű vagy vezetőjének állapota a közúti forgalom biztonságát veszélyezteti, és a további jogellenes járműhasználat megakadályozása céljából a jármű kulcsait elveheti, illetőleg a járművet más módon mozgásában korlátozhatja vagy elszállíttathatja. A panaszos ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy nem akarta járművét az utcán hagyni mert nem volt nála a lezáráshoz szükséges lánc, ezért a rendőröktől megkérdezte, hogy mehet-e utánuk motorral, azonban ők ezt nem engedték meg, azt mondták, hogy ott térfigyelő kamerák vannak. Ekkor a panaszos jelezte, hogy akkor felhívna valakit, aki segítene a gépjármű elszállításában, azonban a rendőrök ezt sem engedték meg, azt azzal indokolva, hogy már nem telefonálhat, ennél bővebb felvilágosítást azonban nem adtak a részére. A 2014.id. számú rendőri jelentés alapján a motorkerékpár az intézkedés helyszínétől körülbelül három méterre lévő parkolóhelyen, lezárt állapotban került elhelyezésre, így a rendőrök azzal, hogy biztosították a panaszos számára, hogy a járművet parkolóhelyen lezárhassa, az előírt és fentebb már hivatkozott Rtv. 2. -ából fakadó kötelezettségnek eleget tettek. Az intézkedés során a szakszerű őrzés feltételeinek megteremtése elsődlegesen nem a rendőrség feladata, így a panaszosnak azon védekezése, miszerint a motorkerékpár további biztonságos elhelyezéséhez szükséges lánc nem volt nála, nem életszerű. Egyebekben ezen körülmény figyelemmel arra, hogy a gépjármű lezárásra került a rendőri intézkedés szakszerűségét nem befolyásolja. Mindezekre tekintettel a panasz alaptalan. IV/4. Az intézkedés során történő telefonhasználat hiánya Az Rtv. 18. (1) bekezdés alapján A fogvatartott részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy egy hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés célját. Ha a fogvatartott nincs abban a helyzetben, hogy e jogával élhessen, az

9 9 értesítési kötelezettség a rendőrséget terheli. Ha a fogvatartott fiatalkorú vagy gondnokság alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselőjét vagy gondnokát. A panaszos sérelmezte, hogy az intézkedés során nem telefonálhatott. Ezzel kapcsolatban a 2014.id. számú rendőri jelentés alapján megállapítást nyert, hogy a panaszost a mobiltelefonjának használatában mindaddig nem korlátozták, amíg a rendőrök nem kaptak utasítást a panaszos előállítására. Megállapítható továbbá, hogy a panaszos előállítása során aláírásával igazoltan sem kérte hozzátartozója kiértesítését. A rendőri jelentés közokirati minőségére tekintettel az abban foglaltakat fogadtam el tényként, ezért a panasz erre vonatkozó része szintén alaptalan. IV/5. Az intézkedés megalázó jellege Az Rtv. 2. (1) bekezdés értelmében A rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait. Rtv. 19. (1) bekezdés alapján A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek - ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik - mindenki köteles magát alávetni, és a rendőr utasításának engedelmeskedni. A rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható. A panaszos elmondása szerint az intézkedés a kispesti piacnál történt, amely egy forgalmas környék, így azt számos ismerőse végignézte, amely álláspontja szerint megalázó volt. A rendőrségi dokumentumok alapján megállapítást nyert, hogy az intézkedés pillanatában esős idő volt, így kevesen tartózkodtak a sérelmezett helyszínen, ugyanakkor a panaszos erre irányuló sérelmét a rendőröknek nem jelezte. Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy a rendőri intézkedés gyakran közterületen, nyilvános helyen, akár ismerősök szeme láttára zajlik. Ezen körülmény azonban a rendőri intézkedés velejárója, így az intézkedés jogszerűségét, szakszerűségét nem befolyásolja, ezért a panasz e tekintetben alaptalan. IV/6. Büntetőeljárás keretében történő lefoglalás, gyanúsítás Ezen sérelmet hatáskör hiányában nem vizsgáltam, amely indokaimat a III. fejezetben fejtettem ki. (4. oldal.) V. A Panasztestület által lefolytatott vizsgálata során megállapította, hogy a rendőrség kellő jogalap birtokában foganatosította a közlekedésrendészeti intézkedést a panaszossal szemben. Tekintettel arra, hogy a panaszos e kérdéskört nem sérelmezte, ezért azt érdemben nem vizsgáltam, ugyanis a Fővárosi Törvényszék már korábbi 20.K /2011/8. számú ítéletében kimondta, hogy A bíróság e körben jegyzi meg, hogy az alperesi határozat kizárólag a felperes panaszában foglaltakra kell, hogy reagáljon függetlenül attól, hogy a

10 10 Független Rendészeti Panasztestület esetlegesen a felperes panaszát meghaladóan más jellegű jogkérdésekben is állást foglal. A Kúria Kfv.III /2013/4. számú ítélete a fentieket alátámasztja, amely szerint ( ) Az FRP-nek az előállítás időtartamára vonatkozó megállapításra nézve rögzítette, hogy e körben a felperes nem terjesztett elő panaszt, ezért annak jogszerűségéről nem kellett döntenie. A Panasztestület jelen ügyben kialakított állásfoglalásában megállapította, hogy a panaszos előállítása kapcsán sérült a panaszos személyes szabadsághoz való joga, hiszen a rendőrség kellő jogalap hiányában, indokolatlanul állította elő a panaszost a Rendőrkapitányság épületébe. A Panasztestület ezen álláspontjával nem értek egyet, tekintettel arra, hogy a panaszossal szemben fennállt a bűncselekmény elkövetésének rendőri intézkedéshez minimálisan szükséges gyanúja, továbbá az Rtv. 33. (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés miszerint, A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek. a rendőrnek nem biztosít mérlegelési lehetőséget, hanem tettenérés esetén kötelező jelleggel írja elő az intézkedés alá vont előállítását, ezért a nyomozás lefolytatásához szükséges, azonnali eljárási cselekmények foganatosítása érdekében a rendőrök jogszerűen állították elő a panaszost. A Panasztestület a panaszos tulajdonhoz való jogának a sérelmét állapította meg, a gépjármű helyszínen hagyása tekintetében. Ezzel a megállapítással nem értek egyet figyelemmel arra, hogy a rendőrök azzal, hogy biztosították a panaszos számára, hogy a járművet egy közeli parkolóhelyen lezárhassa, az előírt törvényi kötelezettségnek eleget tettek, valamint az intézkedés során a szakszerű őrzés feltételeinek megteremtése elsődlegesen nem a rendőrség feladata. A mobiltelefon használat korlátozása kapcsán előterjesztett panasz tekintetében a Panasztestület a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának a sérelmét állapította meg. A Panasztestület ezen álláspontjával szintén nem értek egyet, tekintettel arra, hogy a rendőri jelentés közokirati minőségére tekintettel az abban foglaltakat fogadtam el tényként, amelynek alapján a panaszost a mobiltelefonjának használatában mindaddig nem korlátozták, amíg a rendőrök nem kaptak utasítást a panaszos előállítására, valamint a panaszos előállítása során aláírásával igazoltan sem kérte hozzátartozója kiértesítését. Mindezek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Hatásköröm és illetékességem az Rtv. 92. (1) bekezdése, illetve a 93/A. (6) és (7) bekezdésein alapul. A határozat az alábbi jogszabályokon alapul: - a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 330. (2) bekezdés; - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 100. (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdés, a 109. (1) bekezdés a) pontja, 33. (7) bekezdés, 50. ; - a Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény 92. (1) bekezdés, 93/A. (2) bekezdés, 33. (1) bekezdés a) pontja, 11. (1) bekezdés, 15. (1) bekezdés, 33. (3) bekezdés, 20. (2)

11 11 bekezdés, 33. (4) bekezdés, 13. (2) bekezdés, 2. (1) bekezdés, 19. (1) bekezdés, 44. (1) bekezdés e) pontja, 18. (1) bekezdés, - a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény 347. (1) bekezdése, B u d a p e s t, d e c e m b e r 08 Papp Károly r. altábornagy rendőrségi főtanácsos országos rendőrfőkapitány