1993. évi LXXIX. törvény. a közoktatásról I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény szabályozási köre

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1993. évi LXXIX. törvény. a közoktatásról I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény szabályozási köre"

Átírás

1 A mővelıdéshez való jog esélyegyenlıség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyızıdés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzetiségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülık és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerő tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és mőködtetése céljából az Országgyőlés a következı törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény szabályozási köre (1)-(3) (4) Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményben lehetıvé kell tenni, hogy a gyermek, illetıleg a tanuló az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. Az egyházi jogi személy a hit- és vallásoktatást óvodában a szülık, iskolákban és kollégiumban a tanulók és a szülık igénye szerint szervezheti. A hit- és vallásoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve - a nyitvatartási idın belül, de nevelési idınek nem minısülı idıkeretben -, az iskolában pedig oly módon szervezhetı, hogy alkalmazkodjon a kötelezı tanórai foglalkozások rendjéhez. A hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenırzése, a hit- és vallásoktatással összefüggı igazgatási cselekmények végzése, így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés megszervezése, elımeneteli értesítések, bizonyítványok kiadása, a foglalkozások ellenırzése az egyházi jogi személy feladata. Az iskola, a kollégium, illetve az óvoda - a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökbıl - köteles biztosítani a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerő használatát, valamint a jelentkezéshez és mőködéshez szükséges feltételeket. Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató alkalmazásakor az e törvény 17. -ában foglaltakat nem kell alkalmazni. Az óvoda, az iskola és a kollégium az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttmőködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. (5)-(7) 4/A-5. A tankötelezettség 6. (1) (2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésıbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülı kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni idıpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév elsı tanítási napján kezdıdik. (3)-(6) 7-9.

2 II. FEJEZET A GYERMEK, A TANULÓ ÉS A SZÜLİ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei (1) A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelezı és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; b)-h) (2)-(6) A szülı jogai és kötelességei III. FEJEZET A KÖZOKTATÁSBAN ALKALMAZOTTAK A közoktatásban alkalmazottak köre 15. (1)-(2) (3) A nevelı és oktató munkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását felsıfokú végzettségő és más végzettségő szakember segíti. A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetık, pedagógusok, valamint a nevelı és oktató munkát segítık körét e törvény 1. számú melléklete határozza meg. (4) A közoktatási intézmények feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, mőszaki, kisegítı és más alkalmazottak vesznek részt. (5)-(6) Alkalmazási feltételek, a munkavégzés egyes szabályai 16. (1) A közoktatási intézmény munkavállalói, illetıleg közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében - a munkáltatótól függıen - a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni. (2)-(3) (4) A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelezı órából, valamint a nevelı-, illetve nevelı és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelı foglalkozással összefüggı feladatok ellátásához szükséges idıbıl áll. A pedagógus kötelezı óráját a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetıleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra köteles fordítani. (5)-(7) (8) A munkaerı-gazdálkodási rendszerbe bevonhatók a nevelı és oktató munkához kapcsolódó nem közoktatási feladatot ellátó intézmények. A munkaerı-gazdálkodás rendszerét a helyi önkormányzatok megállapodás alapján közösen is mőködtethetik /A. (1) A középfokú nevelési-oktatási intézmény tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkezı, teljes munkaidıben foglalkoztatott pedagógusa hétévenként - tudományos kutatáshoz, vagy egyéni - 2 -

3 tudományos továbbképzésen való részvételhez - legfeljebb hat havi fizetés nélküli szabadságot (a továbbiakban: alkotói szabadság) vehet igénybe. A hét év számításánál csak a pedagógus munkakörben eltöltött idıt lehet figyelembe venni. (2) A fizetés nélküli alkotói szabadság tartamába az igénybevétel évében járó alap- és pótszabadság nem számítható be. (3) Eltérı megállapodás hiányában az alkotói szabadság során elkészült mő tekintetében alkalmazni kell a szerzıi jogról szóló évi LXXVI. törvény 30. -ában foglaltakat A nevelési-oktatási intézményvezetıi megbízás feltételei IV. FEJEZET A KÖZOKTATÁS RENDSZERE A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei: - gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztı és gondozó központ; - tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottság, valamint az országos szakértıi és rehabilitációs tevékenységet végzı bizottság; - nevelési tanácsadó, - logopédiai intézet, - továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó, - konduktív pedagógiai intézmény Az egyes közoktatási intézmények Az óvoda 24. (1) (2) Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja - a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatokat is. (3) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdı napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. (4) Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülık igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatainak. Az e törvényben meghatározott óvodai feladatok ellátásához igénybe vehetı heti idıkeret ötven óra, melyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatokhoz szükséges idıvel. (5) A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértıi és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértıi és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülı kérésére és az óvoda nevelıtestületének egyetértésével tehet. A nevelıtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a szakértıi és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése elıtt szerzi be. A nevelési tanácsadó, illetve a szakértıi és rehabilitációs bizottság - szakvéleményének megküldésével - értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzıt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt. Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai - 3 -

4 A szakiskola 27. (1) A szakiskolának - a (4)-(5), a (7)-(8), a (10) és a (14) bekezdésben meghatározott kivétellel - kilencediktizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakképzési évfolyama van. A szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. Ha a szakiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma - a felkészítési idıtıl függıen - az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól. (2) A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás, továbbá a kötelezı óra legfeljebb ötven százalékában pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik, valamint - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A gyakorlati oktatást iskolai tanmőhelyben kell megszervezni. (3) A szakképzési évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképzettségek körében folyhat szakképzés. A szakképzési évfolyamokon a tanuló a szakmai vizsgára készül fel. (4) A szakiskolai nevelés és oktatás - azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek - megszervezhetı kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek és - legalább a teljes képzési idı egyharmadában az általános mőveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülı -, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával. A kötelezı felvételt biztosító szakiskola, ha a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, e bekezdés szerint is köteles megszervezni a szakképzést. (5) Kizárólag szakképzési évfolyammal mőködhet a szakiskola, ha olyan tanulókat készít fel a szakmai vizsgára, akik eredményesen befejezték a tizedik évfolyamot, vagy teljesítették a tankötelezettségüket, és a szakképzési évfolyamokon csak szakmai elméleti és gyakorlati képzés folyhat. (6) A szakiskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42., 46., ) - folytathatja tanulmányait másik szakiskola, középiskola megfelelı évfolyamán. Ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követıen - tanulmányainak beszámításával - folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történı felkészülés céljából. (7) Ha a szakiskola mővészeti szakmai vizsgára készít fel, a szakiskolára vonatkozó rendelkezéseket a következı eltéréssel kell alkalmazni: a) a tanuló a tankötelezettség megszőnése elıtt, az általános mőveltséget megalapozó pedagógiai szakaszban is bekapcsolódhat a szakképzésbe, b) a szakiskolában a nevelı és oktató munka - a központi program (tanterv) szerint - az ötödik, a hetedik vagy a kilencedik évfolyamtól kezdıdhet, c) a szakképzés követelményeinek elsajátítása az általános mőveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek elsajátításával egyidejőleg is folyhat (a továbbiakban: párhuzamos oktatás), d) párhuzamos oktatás esetén a tanuló az általános mőveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérı évfolyamokon is teljesítheti, e) párhuzamos oktatás esetén a tanuló szakmai vizsgát a tizedik évfolyam sikeres befejezését követıen tehet, f) ha a szakmai gyakorlat keretében a tanuló mővészeti elıadásra készül fel, a szakmai gyakorlat ideje igazodik a próbák és az elıadás idejéhez, g) a párhuzamos oktatásban az évfolyamok számozására e törvény 25. -ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A szakképzı évfolyamok számozására és az évfolyamok számának meghatározására a 25. (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor, ha a szakképzést az elıírt iskolai végzettséggel rendelkezık részére kiegészítı képzésként szervezik meg. (8) A szakiskolában - a nappali rendszerő iskolai oktatás keretében - felzárkóztató oktatás szervezhetı azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A szülı legkorábban abban az évben kérheti, hogy gyermeke - az általános iskolai tanulmányai folytatása helyett - a következı tanítási évet a felzárkóztató oktatásban kezdhesse meg, amelyben az betölti a tizenötödik életévét. A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola kilencedik évfolyamán megkezdeni, illetve folytatni. A kötelezı felvételt biztosító szakiskola, ha a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, megszervezi a felzárkóztató oktatást. A felzárkóztató oktatás egy vagy két tanítási évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A felzárkóztató oktatást a következık figyelembevételével kell megszervezni: - 4 -

5 a) A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történı bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát). A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. b) Ha a tanuló az általános iskola - hatodik évfolyamát sikeresen befejezte, a kétéves (húsz hónapos), - hetedik évfolyamát sikeresen befejezte, az egyéves (tíz hónapos) felzárkóztató oktatás befejezésérıl kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. c) Ha a tanuló az általános iskola hat évfolyamánál kevesebb évfolyamot fejezett be sikeresen, a kétéves (húsz hónapos) felzárkóztató oktatás után alapfokú iskolai végzettség hiányában is megkezdheti tanulmányait az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában biztosítják az iskolai nevelés-oktatás általános mőveltséget megalapozó szakasza követelményeinek az elsajátítását. Az alapfokú iskolai végzettség meglétéhez kötött szakképesítést igazoló bizonyítvány ebben az esetben alapfokú iskolai végzettséget is tanúsít. d) Ha a tanuló az e bekezdésben meghatározottak szerint nem szerezhet vagy nem kíván alapfokú iskolai végzettséget szerezni, a felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést elıkészítı évfolyam keretében a szakképzésbe történı bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg, és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel. e) Az, aki az e bekezdésben meghatározottak szerint alapfokú iskolai végzettséget szerzett, a nappali rendszerő iskolai oktatás keretében megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és a tanuló részére minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában tanítják a nevelés-oktatás általános mőveltséget megalapozó szakaszának követelményeit is. f) Az e bekezdésben szabályozott oktatást az oktatásért felelıs miniszter által e törvény 95. -a (1) bekezdésnek j) pontja alapján kiadott pedagógiai rendszer alapján kell megszervezni. g) A tanuló részére biztosítani kell a kollégiumi elhelyezést, ha e nélkül nem tudna bekapcsolódni a felzárkóztató oktatásba. (9) A sajátos nevelési igényő tanulók iskolai nevelése és oktatása céljából a szakiskola speciális szakiskolaként vagy készségfejlesztı speciális szakiskolaként is mőködhet. (10) A szakiskola a) speciális szakiskolaként mőködik, ha a többi tanulóval fogyatékossága miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket; a munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismeretek átadása esetén a szakképzési évfolyamok száma kettı, b) készségfejlesztı speciális szakiskolaként mőködik, ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetıvé tevı egyszerő betanulást igénylı munkafolyamatok elsajátítását. Ebben az esetben a szakképzési évfolyamok száma kettı. (11) A speciális szakiskola (tagozat, osztály, csoport) mőködésére, a tanulók jogállására, Munkaerı-piaci Alapból történı támogatására a szakiskolákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. E rendelkezéseket kell alkalmazni a készségfejlesztı speciális szakiskolára is abban az esetben, ha a tanulók a tanítási év átlagában a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint legalább heti tizenöt óra gyakorlati képzésben vesznek részt. (12) Az értelmi fogyatékos tanulók képességét fejlesztı szakiskola (tagozat, osztály) elıkészítı szakiskolaként (tagozatként; osztályként) mőködik, ha a nevelés-oktatás kizárólag a kilencedik-tizedik évfolyamon folyik. A tanuló a kilencedik-tizedik évfolyamon felkészülhet a speciális szakiskola vagy a készségfejlesztı szakiskola szakképzési évfolyamán történı továbbtanulásra. (13) (14) A (8) bekezdésben szabályozott felzárkóztató oktatást a kilencedik évfolyamon kell megszervezni, amely - az oktatásért felelıs miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint - egy vagy két évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A (9)-(10) bekezdésben szabályozott szakiskola kilencedik évfolyammal mőködik, amelynek idıtartama két évig (húsz hónapig) tart abban az esetben, ha olyan tanulókat készít fel, akik nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel. (15) Ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követıen - a kilencedik-tizedik évfolyamon folytatott tanulmányainak beszámításával - folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történı felkészülés céljából

6 A gimnázium 28. A szakközépiskola 29. (1) A szakközépiskolának - a (2) és a (8)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel - érettségire felkészítı, általános mőveltséget megalapozó - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdıdıen a Nemzeti Alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdıdıen - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A középiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezdıdik és a tizenkettedik, illetıleg a (2) bekezdésben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyamon fejezıdik be. A szakmai vizsgára felkészítı, szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. Ha a szakközépiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma - a felkészítési idıtıl függıen - az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól. A gyakorlati képzésrıl külön jogszabály rendelkezik. Ahol e törvény szakmai elıkészítı, szakmai alapozó oktatásról rendelkezik, azon érteni kell a szakmai orientációt és a szakmacsoportos alapozó oktatást is. (2) Ha a szakközépiskolában a nevelı és oktató munka két tanítási nyelven folyik - a Kéttanítási nyelvő iskolák irányelve, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében meghatározottak szerint -, a középiskolai évfolyamon a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejezıdhet be. Tizenharmadik évfolyamon fejezıdhet be a nevelés és oktatás a szakközépiskolában akkor is, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelezı tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelelı idıkeretben idegen nyelvbıl, illetve a nemzetiségi nyelvbıl intenzív nyelvi felkészítés folyik, továbbá a szakközépiskola a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintő oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvbıl az emelt szintő érettségi vizsga letételére. A nyelvi elıkészítésre fel nem használt idıkeret legalább huszonöt százalékát informatikai ismeretek oktatására, a fennmaradó idıkeretet pedig képességfejlesztésre kell fordítani. A szakképzési évfolyamok száma egy évfolyammal megnövelhetı, ha az oktatás két tanítási nyelven folyik. (3) Az adott évfolyamban indítható osztály, osztályok számának figyelembevételével meg kell szervezni a szakközépiskolában - a (2) bekezdésben meghatározott - nyelvi elıkészítı évfolyamot, illetve a nyelvi elıkészítı évfolyam további osztályát, ha a jelentkezık létszáma alapján ez indokolt. A nyelvi elıkészítı évfolyam, illetve a nyelvi elıkészítı évfolyam osztálya több középiskola tanulóiból is megszervezhetı egy szakközépiskola keretei között. (4) A szakközépiskola a szakképzési évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára. (5) A szakközépiskolában a tanuló a középiskolai évfolyamon felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsıfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és elıkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra. (6) A tanuló dönt arról, hogy érettségi vizsgát vagy az érettségi vizsgát követıen szakmai vizsgát, illetve - ha a szakképzésre vonatkozó jogszabály lehetıvé teszi - csak szakmai vizsgát tesz. (7) A szakközépiskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42., 46., ) - folytathatja tanulmányait másik szakközépiskola, gimnázium, szakiskola megfelelı évfolyamán. (8) Ha a szakközépiskola mővészeti szakmai vizsgára készít fel a) párhuzamos oktatás esetén - a központi programban (tantervben) meghatározottak szerint - a középiskolai évfolyamokon a nevelı és oktató munka az ötödik, hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdıdhet, és a tizenharmadik évfolyamon fejezıdhet be, b) a szakképzés megszervezésére e törvény 27. -a (7) bekezdésének a) pontjában, valamint a c)-d) és f)-g) pontjában foglaltakat kell alkalmazni, c) a tanuló a szakmai vizsgát az érettségi vizsgát követıen teszi le. (9) Kizárólag szakképzési évfolyammal mőködhet a szakközépiskola, ha érettségi bizonyítvánnyal rendelkezı tanulókat készít fel szakmai vizsgára. A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény - 6 -

7 A pedagógiai szakszolgálatok 34. A szülı és a pedagógus nevelı munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; b) fejlesztı felkészítés; c) a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértıi és rehabilitációs tevékenység; d) a nevelési tanácsadás; e) a logopédiai ellátás; f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; g) a konduktív pedagógiai ellátás; h) a gyógytestnevelés. 35. (1) A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának idıpontjától kezdıdıen a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülı bevonásával, a szülı részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe. (2) A fejlesztı felkészítés feladata, hogy azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítsa a fejlıdésükhöz szükséges felkészítést, a szülı bevonásával, a szülı részére tanácsadás nyújtásával. (3) A tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértıi és rehabilitációs tevékenység keretében kell a) a fogyatékosság szőrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történı ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét. (4) A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztı foglalkoztatása a pedagógus és a szülı bevonásával. A nevelési tanácsadás az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlıdésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülı, továbbá a szülı egyetértésével az óvoda, az iskola és a kollégium. A nevelési tanácsadás e feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelı és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében a fejlesztı foglalkozás, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenırzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. A nevelési tanácsadás feladata továbbá, hogy a szakértıi és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének súlyos rendellenességével küzdenek. Az e körbe tartozó tanulók részére az e törvény 52. -a (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott idıkeret terhére kell az iskolai fejlesztı foglalkozást biztosítani. A nevelési-oktatási intézmény vezetıje felelıs a fejlesztı foglalkozások - e bekezdésben elıírt - szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért. (5) A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelızése és gyógyítása. (6) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerő vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása. (7) A konduktív pedagógiai szakszolgálat feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása. (8) A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szőrıvizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja

8 (9) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a munkaerı-piaci tanácsadással közösen is megszervezhetı, együtt is ellátható. 36. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások V. FEJEZET A KÖZOKTATÁSI RENDSZER INTÉZMÉNYEINEK MŐKÖDÉSE (1)-(2) (3) A nevelési-oktatási intézményekben az alapszolgáltatás ellátásához szükséges vezetık, pedagógusok, a nevelı és oktató munkát közvetlenül segítı és más alkalmazottak létszámát az 1. számú melléklet határozza meg. (4) A mőködés rendje A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idı, a tanórán kívüli foglalkozások 52. (1) Az iskolában a szorgalmi idı, tanítási év minden év szeptemberének elsı munkanapján kezdıdik és - az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve - minden év június hónap 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelızı munkanapon fejezıdik be. A szakközépiskola és a szakiskola szakképzési évfolyamain a tanítási év - a tanév rendjében meghatározottak szerint - februárban is megkezdhetı (keresztféléves oktatásszervezés). Az iskolában a tanítást - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a nappali oktatás munkarendje [121. (1) bekezdésének 26. alpontja] szerint, a nem kötelezı tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az osztálybontások, egyéni foglalkozások és az iskolai alapszolgáltatások biztosításával [121. (1) bekezdésének 1. alpontja] kell megszervezni (a továbbiakban: nappali rendszerő iskolai oktatás). Nappali rendszerő iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén a tizenhatodik, b) c) középiskola és szakiskola esetén a huszonkettedik életévét. A c) pontban meghatározott határidı egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola elsı évfolyamán a tanulmányait a hetedik vagy a nyolcadik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettıt. A sajátos nevelési igényő tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az a)-c) pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani. (2) A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatásért felelıs miniszter állapítja meg (tanév rendje). A tanév rendjében kell meghatározni a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a tanév kezdı és befejezı napját, azt az idıszakot, amelynek keretében az iskolai nevelés és oktatás folyik (szorgalmi idı, tanítási év), a tanítási szünetek szervezésének idıszakát és idıtartamát, a felvételi kérelmek elbírálásának, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga idıszakát. A tanév rendjében foglaltak minden iskolára kötelezıek. Az iskola - a tanév rendjében meghatározottak figyelembevételével - éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat. (3) A tanuló kötelezı tanórai foglalkozása - a (4) és (6) bekezdés kivételével - nem lehet több a) az elsı-harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál; b) a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál; c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál; d) a kilencedik-tizedik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál; - 8 -

9 e) középiskolában - az f)-g) pontban meghatározott kivétellel - a tizenegyedik évfolyamtól napi hat tanítási óránál; f) a szakképzésben az iskolai és iskolán kívüli gyakorlati képzés a szakképzési törvényben meghatározott idınél; g) szakképzési évfolyamon, a szakmai elméleti tanítási órák száma napi hét tanítási óránál, egy tanítási napon a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tanítási órák száma napi nyolc tanítási óránál; ha a szakiskola vagy a szakközépiskola mővészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás esetén heti átlagban napi nyolc tanítási óránál. Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola párhuzamos oktatás keretében készít fel a mővészeti szakmai vizsgára, a tanítási év átlagában az általános mőveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek átadására fordított tanítási órák száma nem lehet kevesebb - a (3) bekezdés b)-e) pontjában - az évfolyamra meghatározott tanórai foglalkozás ötven százalékánál. (4) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban a (3) bekezdésben meghatározott kötelezı tanórai foglalkozások idıtartama tíz százalékkal megemelkedik. (5) A tanuló kötelezı tanórai foglalkozása az e törvény 27. -ának (4) bekezdése szerinti szakképzésben és a ának (8) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatás esetén napi hét tanítási óránál nem lehet több. Az e törvény ának (4) bekezdése szerinti szakképzésben a tanuló kötelezı tanórai foglalkozása az iskolai és az iskolán kívüli gyakorlati képzésben nem lehet több a szakképzési törvényben meghatározott idınél. (6) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevı nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényő tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelezı egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényébıl eredı hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelezı egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti idıkerete a (3) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra a) tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló, b) tizenöt százaléka - az autista kivételével - többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló, c) harmincöt százaléka a gyengénlátó tanuló, d) negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló, e) ötven százaléka a siket és az autista tanuló esetén. A heti idıkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell megállapítani. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen - egy osztályban tanítják -, a heti órakeretet nyolc fıs csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az azonos ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. A csoportra jutó idıkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló. Ennél a számításnál a tanulói létszámot a tényleges létszám alapján kell számításba venni. Ha az iskolában az osztályt több különbözı évfolyamra járó tanulóból szervezik meg (a továbbiakban: összevont osztály), és az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérı mértékő heti kötelezı tanórai foglalkozást állapít meg, a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás heti idıkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelezı tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti idıkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló részére az iskola a nevelési-oktatási feladatokat egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célú tanórai foglalkozás keretében szervezi meg a (3) bekezdésben és e bekezdés a) pontjában meghatározott idıkeretben [a továbbiakban a (3)-(6) bekezdés alatti foglalkozások: kötelezı tanórai foglalkozások]. (7) Az iskola a tanulók érdeklıdése, igénye szerint nem kötelezı (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítı ismeretek átadása céljából (a továbbiakban: nem kötelezı tanórai foglalkozás). Ha az igazgató a fenntartó egyetértésével nagyobb idıkeretet nem állapít meg, a nem kötelezı tanórai foglalkozások heti idıkerete - osztályonként - a (3)-(5) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti kötelezı tanórai foglalkozások a) az elsı-negyedik évfolyamon tíz, b) az ötödik-hatodik évfolyamon huszonöt, c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon harminc, d) a kilencedik-tizedik évfolyamon negyvenöt, e) a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon hatvan, f) a szakképzési évfolyamon öt százaléka. Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérı mértékő heti kötelezı tanórai foglalkozást állapít meg, a nem kötelezı tanórai foglalkozás heti idıkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelezı tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti idıkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. Az iskola a nem kötelezı tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló idıkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és - beleértve a szakmai elıkészítı és szakmai alapozó oktatást is - osztálybontáshoz is igénybe veheti. Az e bekezdésben meghatározott - 9 -

10 idıkeretbıl az iskolában igénybe vehetı osztályonként heti egy óra az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törıdés feladatainak megoldásához. (8) A gyógytestnevelés megszervezéséhez tizenhat fıs csoportonként - az iskola órakeretén felül - heti három óra áll rendelkezésre. (9) Az iskola a kötelezı tanórai foglalkozások keretében köteles gondoskodni a könnyített testnevelés szervezésérıl. Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani - ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egyegy osztály mőködik - az iskolai sportkör mőködését. A mindennapi testedzéshez szükséges idıkeretet a kötelezı és nem kötelezı tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló idıkeret terhére kell megteremteni. Az iskola a nem kötelezı tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló idıkeret terhére szervezi meg az iskolai sportkör foglalkozásait. A mindennapi testedzés megszervezésébe az iskolai sportkör foglalkozásait be kell számítani. Az iskolai sportkör feladatait - az iskolával kötött megállapodás alapján - az iskolában mőködı diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez - sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként - (a továbbiakban: sportcsoport) hetente legalább kétszer negyvenöt percet biztosítani kell, a nem kötelezı tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló, a (7) bekezdés alapján számított idıkeretbıl. Az iskolai sportkör kezdeményezésére a (7) bekezdés alapján az egész iskolára számított nem kötelezı tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló idıkeret legalább húsz százalékát (a továbbiakban: minimális idıkeret) az iskolai sportkör foglalkozásainak a megszervezéséhez kell biztosítani, ha az iskolában a sportcsoportok száma eléri az egész iskolára számított nem kötelezı tanórai foglalkozások számának a tíz százalékát. A minimális idıkeret arányosan csökkenthetı, ha a sportcsoportok száma kevesebb a nem kötelezı tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló idıkeret tíz százalékánál. A sportköri foglalkozásokat testnevelı végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezı tanár vezeti. (10) Az általános iskola elsı-negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott legalább heti három testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. Az általános iskola elsı-negyedik évfolyamain minden olyan tanítási napon, az iskolaotthonos nevelés és oktatás esetén minden olyan délelıtti tanítási idıszakban, amelyben nincs testnevelési óra, meg kell szervezni a - tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó - játékos, egészségfejlesztı testmozgást. A játékos, egészségfejlesztı testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztı testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet ideje legfeljebb ötven százalékának felhasználásával lehet megszervezni. (11) Egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozás tartható a) az alapfokú mővészetoktatás zenemővészeti ágában - az elıképzı kivételével - a tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére heti három órában, ha a tanuló részére a tanítási év átlagában - jogszabályban meghatározott idıtartamban - legalább heti négy foglalkozás biztosított, heti másfél órában, ha ennél kevesebb foglalkozás biztosított; az egyéni foglalkozást az alapfokú mővészetoktatás zenemővészeti ágában a hangszeres és énekes fıtárgyi óra esetén egy-egy tanuló részére kell biztosítani, b) a szakközépiskolában és szakiskolában a kötelezı és a nem kötelezı tanítási óra megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére tanulónként heti öt órában, ha az iskola zenemővészeti vagy artista szakmai vizsgára készít fel, c) az általános iskolában, a középiskolában és szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán - ha az igazgató a fenntartó egyetértésével az egyéni foglalkozások megtartásához nagyobb idıkeretet nem állapít meg osztályonként és hetente - a kötelezı és a nem kötelezı tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül, a (3) bekezdésben meghatározott heti kötelezı tanórai foglalkozások tizenkettı százalékában a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatása, illetıleg az elsı-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából, d) az a)-c) pontban meghatározottakon túl az iskola határozza meg, hogy a kötelezı és a nem kötelezı tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló idıkeret hány százalékát használja fel egyéni foglalkozás megszervezésére. (12) Az egyéni foglalkozásra rendelkezésre álló órakeretet annyi órával kell csökkenteni, ahány egyéni foglalkozást szerveztek. Az idıkeret az iskolán belül az egyes évfolyamok és tanítási hetek, a kötelezı és nem kötelezı, valamint a tanórán kívüli foglalkozások között szabadon átcsoportosítható. (13) Az e törvény ának (1) bekezdése alapján, vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történı felkészítésére az iskolának tanulónként a kötelezı és a nem kötelezı tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül - átlag - heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az idıkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható. (14) Az iskola határozza meg, hogy a kötelezı és a nem kötelezı tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésére álló idıkeret hány százalékát használja fel osztálybontás alkalmazásával, s milyen tanórai foglalkozás

11 megtartásához. A rendelkezésre álló idıkeretet a kialakított tanulócsoportok részére tartott órák számának megfelelıen csökkenteni kell. (15)-(16) (17) Az e -ban foglaltakat a (2) és (11) bekezdés kivételével az alapfokú mővészetoktatási intézmények tekintetében nem kell alkalmazni. Az alapfokú mővészetoktatási intézményekben a tanítási idıbeosztást - a tanév rendjére, a tanítás nélküli pihenınapra és a tanítási szünetre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - az iskola állapítja meg. (18) Szakképzésben a szakmai gyakorlat megszervezésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. 53. (1) Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklıdése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. (2) Tanórán kívüli foglalkozás a) a napközis és tanulószobai foglalkozás; b) a szakkör, érdeklıdési kör, önképzıkör, énekkar, mővészeti csoport [a továbbiakban a b) pont alattiak együtt: diákkör]; c) az iskolai sportkör; d) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; e) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetıleg sportrendezvény. (3) Az iskola köteles - a szülı igénye alapján - a felügyeletre szoruló tanuló részére a tizedik évfolyam befejezéséig, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevı iskolában valamennyi évfolyamon napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni. (4) A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülık igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatoknak. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez az elsı négy évfolyamon napi négy és fél óra, az ötödik-nyolcadik évfolyamon és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevı iskola valamennyi többi évfolyamán napi három óra, a kilencedik-tizedik évfolyamon napi két óra áll rendelkezésre, mely idıkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatokhoz szükséges idıvel. A heti idıkeretet a kialakított napközis, illetve tanulószobai csoportokra kell meghatározni. A heti idıkeret az egyes évfolyamok, csoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás - egy iskolában - több iskola tanulói részére is megszervezhetı. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás feladatait a kollégiumi foglalkozás keretei között is meg lehet oldani. (5) Az alapfokú mővészetoktatási intézményekben az (1)-(4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók. Az alapfokú mővészetoktatási intézményben az adott mővészeti ág céljának megfelelı mővészeti csoport, énekkar mőködhet, illetve tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, rendezvény, mővészeti tanulmányi kirándulás szervezhetı. (6) Az iskolában mőködı iskolai könyvtárnak lehetıvé kell tennie, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. (7) A kollégium a kollégiumba felvett és az externátusi elhelyezésben részesülı tanulók részére felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítı foglalkozásokat, továbbá a szabadidı eltöltését szolgáló a (2) bekezdés b) és d) pontjában felsorolt foglalkozásokat és a tanulóval való egyéni törıdést biztosító foglalkozásokat szervez. A kollégiumi felkészítı foglalkozások szervezéséhez rendelkezésre álló idıkeret nem lehet kevesebb - kollégiumi csoportonként - heti tizennégy óránál, a többi kollégiumi foglalkozásra rendelkezésre álló idıkeret pedig - kollégiumi csoportonként - heti tíz óránál. A heti idıkeret a kollégiumi feladatok, az egyes tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A kollégiumi foglalkozásokat csoportos és egyéni foglalkozás keretében lehet megszervezni. Az egyéni foglalkozások szervezésénél az e törvény 52. -a (11) bekezdésének b) pontjában és (12) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. (8) A kollégiumban biztosítani kell a pedagógiai felügyeletet azoknak a tanulóknak, akik nem tartózkodnak az iskolában, illetve nem vesznek részt kollégiumi foglalkozáson. A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy a tanuló elhatározása szerint rendszeresen hazalátogathasson. A hazautazás tanítási évben - beleértve az évközi szünetek idejét is - nem lehet kötelezı. (9) Az összefüggı, a napi három órát meghaladó napközis, tanulószobai és a kollégiumi foglalkozások között, iskolaotthonos nevelés és oktatás esetén minden olyan délutáni tanítási idıszakban, amelyben nincs testnevelési óra biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztı testmozgást. A játékos

12 testmozgást, ha az idıjárási viszonyok megengedik, szabadban kell megszervezni. A játékos testmozgás ideje legalább napi negyvenöt perc. A közoktatási intézmény vezetıje (1)-(4) (5) Nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott vezetı az, aki közoktatási intézmény fenntartója, illetve, aki közoktatási intézmény fenntartójánál vezetı állású munkavállaló vagy vezetıi megbízással rendelkezı köztisztviselı, közalkalmazott. Ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló testület (közgyőlés, képviselı-testület, kuratórium) tagjaira. A nevelıtestület (1)-(8) (9) Az iskolába a tanköteles tanulókat az elsı évfolyamra a községi, városi, fıvárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghatározott idıszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott idıt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. (10)-(11) A gyermek, tanuló kötelességének teljesítése 69. (1) A gyermeket, kérelemre - ha családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja - az óvoda vezetıje felmentheti az alól, hogy e törvény 24. -ának (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben vegyen részt. (2) Az igazgató - a gyakorlati képzés kivételével - a tanulót kérelmére - részben vagy egészben - felmentheti az iskolai kötelezı tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. (3)-(5) Az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszőnése 74. (1) Megszőnik az óvodai elhelyezés, ha a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján; b) a szülı írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon; c) az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezetı - a szülı eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után - megszüntette, a megszőnés tárgyában hozott döntés jogerıre emelkedésének napján; d) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján; e) a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti. (2) Megszőnik az óvodai elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról. (3) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a gyermek a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába, továbbá, ha a gyermek e törvény 24. -ának (3) bekezdése alapján

13 vesz részt óvodai nevelésben. Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók akkor sem, ha a gyermek hátrányos helyzető A tanulók elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésre és oktatásra vonatkozó külön rendelkezések 78. (1) (2) Az iskolai tanulmányok attól az évtıl kezdıdıen, amelyben a tanuló a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik, b) c) középiskola és szakiskola esetén huszonharmadik életévét betölti, kizárólag felnıttoktatás keretében folytatható. A c) pontban meghatározott határidı egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola elsı évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettıt. Sajátos nevelési igényő tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdı tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az a)-c) pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani. (3)-(7) A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok VI. FEJEZET A KÖZOKTATÁS SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA A közoktatás közfeladatai, a helyi önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége 85. (1) A helyi önkormányzatok az e törvényben meghatározottak szerint látják el a közoktatással kapcsolatos feladataikat. (2) A közoktatás feladatainak megoldásában az állam intézmény alapításával és fenntartásával, illetve nem állami vagy nem helyi önkormányzati alapítású intézmény fenntartójával kötött megállapodással közvetlenül is részt vesz. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott közoktatási feladatok teljesítésében - nevelési-oktatási intézmény, illetve pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény létesítésével és fenntartásával - jogi személyek és természetes személyek is részt vehetnek. (4) A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-elıkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózatmőködtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fıvárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelezı feladatait milyen módon látja el, illetıleg milyen nem kötelezı feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer mőködtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggı elképzeléseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni - a nemzetiséget érintı kérdésekben - a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen mőködı közoktatási intézmények vezetıinek, továbbá a szülıi és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintő szakszervezetek, - ha nem mőködik települési nemzetiségi önkormányzat - az érdekelt országos nemzetiségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény a (2) bekezdésének a) pontja alapján

14 vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve - települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. (5) Ha a helyi önkormányzat az óvodai nevelésrıl vagy az általános iskolai nevelésrıl és oktatásról részben vagy egészben nem saját intézményfenntartással gondoskodik, az önkormányzati intézkedési tervben meg kell határoznia, hogy milyen módon tesz eleget az e törvényben meghatározott kötelezettségének. Az önkormányzati intézkedési tervet pedig azzal a helyi önkormányzattal közösen kell elkészítenie, amelyik által fenntartott nevelési-oktatási intézmény látja el az illetékességi területén élık tekintetében a kötelezı felvételt biztosító óvoda, illetve a kötelezı felvételt biztosító iskola feladatait. (6) Az önkormányzati intézkedési terv elkészítésekor, felülvizsgálatakor a helyi önkormányzatnak be kell szereznie a megyei kormányhivatalnak, a fıváros esetén fıvárosi önkormányzatnak a szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az önkormányzati intézkedési terv összhangban áll-e a fıvárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. Ha az önkormányzati intézkedési terv, illetve annak módosítása a szakvéleményben foglaltak szerint nem áll összhangban a fıvárosi, megyei fejlesztési tervvel, elfogadásakor a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 15. -ának (2) bekezdésében szabályozott minısített többségre van szükség. (7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer mőködésének minıségirányítási programját (a továbbiakban: önkormányzati minıségirányítási program). Az önkormányzati minıségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintı más ágazatok - gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerıgazdálkodás, közmővelıdés, egészségügy - kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenırzések rendjét. Az intézményi minıségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minıségirányítási programmal. 86. (1) A községi, a városi, a fıvárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésrıl, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzetiség által lakott településen a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelésérıl és az általános iskolai nevelésérıl és oktatásáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetık, oktathatók. (3) A fıvárosi és megyei kormányhivatal a megyei fenntartó útján, a megyei jogú város saját területén, továbbá - ha a (4) bekezdés másképp nem rendelkezik - a fıvárosi önkormányzat köteles gondoskodni a) a kollégiumi és a nemzetiségi kollégiumi ellátásról, b) a középiskolai és a szakiskolai ellátásról, c) a nemzetiség középiskolai és szakiskolai ellátásáról, d) a felnıttoktatásról, e) az alapfokú mővészetoktatásról, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésrıl abban az esetben, ha a községi, városi, fıvárosi kerületi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye, fıváros területén nem megoldott. (4) Ha a fıvárosi önkormányzat és fıvárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fıvárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni: a) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai oktatásáról; b) az alapfokú mővészetoktatásról; c) az általános iskolai felnıttoktatásról; d) a nevelési tanácsadásról, logopédiai szolgáltatásról és gyógytestnevelésrıl. (5) Felnıttoktatásban - a nappali oktatás munkarendje kivételével - a helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettsége nem terjed ki a szakképzés megszervezésére. (6) Ha az ugyanazon nemzetiséghez tartozó tanulók létszáma nem teszi lehetıvé, hogy egy településen belül a nemzetiségi oktatást megszervezzék, az érintett országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a fıvárosi és megyei kormányhivatal a megyei fenntartó útján, a megyei jogú város saját területén - jogszabályban meghatározottak szerint - megszervezi az általános mőveltséget megalapozó szakasz követelményeihez kapcsolódóan az anyanyelv és népismeret követelményeinek oktatását (a továbbiakban: kiegészítı nemzetiségi oktatás). A kiegészítı nemzetiségi oktatás megszervezhetı egy adott iskola tagozataként, külön nyelvoktató nemzetiségi iskola létrehozásával vagy utazó pedagógusok alkalmazásával

15 87. (1) A fıvárosi és megyei kormányhivatal a megyei fenntartó útján, a megyei jogú város saját területén, továbbá - ha a (2) bekezdés másképp nem rendelkezik - a fıvárosi önkormányzat köteles gondoskodni a) az általános iskolát követıen azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén, a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei, b) a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggı tájékoztató tevékenységrıl, c) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatásról, d) a gyermekgyógyüdülıkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról, e) azoknak a sajátos nevelési igényő gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, f) a fejlesztı felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételekrıl, g) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás megszervezésérıl, a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs tevékenységrıl, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról, h) az e)-f) pontban meghatározott feladatok, továbbá a gyógytestnevelés feladatainak ellátásához szükséges utazó szakember hálózat mőködtetésérıl. (2) Ha a fıvárosi önkormányzat és a fıvárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fıvárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásáról az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás tekintetében. (3) A fıvárosi önkormányzat köteles gondoskodni a fogyatékosság megállapításához szükséges országos szakértıi és rehabilitációs tevékenység ellátásáról. Az országos szakértıi és rehabilitációs feladatokat jogszabály határozza meg. (4) A megyei kormányhivatal, a fıváros esetén fıvárosi önkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógusok és más speciális végzettségő szakemberek fıvárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének mőködtetésérıl. 88. (1) A fıvárosi önkormányzat a fıvárosi kerületi önkormányzatok, a megyei kormányhivatal a megye területén mőködı helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közremőködésével - a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés elıkészítését szolgáló - feladatellátási, intézményhálózatmőködtetési és köznevelési fejlesztési tervet (a továbbiakban együtt: fejlesztési terv) készít. A fejlesztési terv készítésénél a Központi Statisztikai Hivatal, állami foglalkoztatási szerv (a továbbiakban együtt: közremőködık), a területi gazdasági kamara, a fıvárosi, megyei szülıi és diákszervezet, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a fıvárosi, megyei szintő pedagógus szakszervezet véleményét ki kell kérni. A fejlesztési tervet a megyei kormányhivatal és, saját területére vonatkozóan a megyei jogú város elkészíti, majd együttesen hagyják jóvá. A fejlesztési tervben önálló fejezetként jelenik meg az e törvény ában meghatározott kötelezı - a megyei kormányhivatal által ellátott - feladatok ellátására, ennek keretei között a nyolcadik évfolyam elvégzése után középfokú tanulmányok folytatása iránti igények teljesítésére vonatkozó terv. A fejlesztési tervnek az oktatási feladatok ellátása tekintetében tartalmaznia kell a megyei kormányhivatal és az önkormányzatok együttmőködésének alapelveit, az oktatási intézményrendszer átjárhatóságának biztosítékait és feltételeit. A fejlesztési terv elkészítésébe be kell vonni az érdekelt nemzetiségi önkormányzatokat. A fejlesztési terv elkészítéséhez - az adott nemzetiséget közvetlenül érintı kérdésben - be kell szerezni az érintett települési és országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. A fıvárosi önkormányzat, illetve a fıvárosi és megyei kormányhivatalnak megkeresésére a közremőködık kötelesek a fejlesztési terv elkészítéséhez szükséges adatokat szolgáltatni. A fıvárosi fejlesztési tervet a fıvárosi Önkormányzat határozattal adja ki. A megyei fejlesztési tervet a megyei kormányhivatal készíti el, nyilvánosságra hozza a honlapján, továbbá elektronikus úton megküldi az érintett önkormányzatoknak és a közoktatási intézményeknek. E bekezdés alkalmazásában szülıi és diákszervezet, pedagógus szakmai szervezet az a szervezet, amelyik alapszabályának és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával a fıvárosi önkormányzatnál vagy a fıvárosi és megyei kormányhivatalnál bejelentkezett. (2) A fejlesztési terv tartalmazza a közoktatás-szolgáltatás megszervezésének helyzetértékelését, a megoldásra váró feladatokat, továbbá a fıváros, illetve a megye területére vonatkozó középtávú beiskolázási tervet. A fejlesztési tervet oly módon kell elkészíteni, hogy meg lehessen állapítani, hogy a fıvárosi és megyei kormányhivatal és az egyes önkormányzatok milyen módon tesznek eleget a közoktatással összefüggı feladatellátási kötelezettségüknek, továbbá az egyes településen állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezı gyermekek, tanulók hol vehetik igénybe az e törvényben meghatározott közoktatás-szolgáltatásokat, különös tekintettel a kötelezı felvételt biztosító óvodát, iskolát és a pedagógiai szakszolgálatokat. A beiskolázási tervben kell meghatározni - a tanulói létszám várható alakulására tekintettel - az egyes iskolatípusok összes befogadó képességét, az egyes iskoláknak a tankötelezettség teljesítésében, illetıleg a továbbtanulás feltételeinek megteremtésében való

16 feladatát. A nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési terv elkészítésénél és módosításánál figyelembe kell venni, ha közoktatási megállapodás keretében közremőködik a helyi önkormányzati kötelezı feladat ellátásában, illetve a 81. (11) bekezdésében meghatározott esetben a fenntartó nyilatkozatát a települési önkormányzathoz eljuttatta, vagy az oktatásért felelıs miniszterrel közoktatási megállapodást kötött. Közoktatási megállapodás, illetve nyilatkozat hiányában a nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési tervben nem lehet feltüntetni. (3) A fejlesztési terv legalább hatéves idıszakra készül. A fejlesztési tervet legalább négyévenként át kell tekinteni, továbbá akkor is, ha azt az érintett helyi önkormányzatok vagy a helyi nemzetiségi, illetve országos nemzetiségi önkormányzatok, illetve az összes érdekeltek legalább öt százaléka kéri. (4) A megyei fenntartó és az önkormányzatok feladataikat intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el. Amennyiben az e törvényben meghatározott feladatokat az önkormányzatok társulás útján látják el, a társulási szerzıdésben meg kell állapodniuk a költségek viselésérıl és megosztásáról is. (5) A helyi önkormányzat új közoktatási intézményt akkor létesíthet, a meglévı intézmény feladatát akkor bıvítheti, ha a mőködés megkezdéséhez, illetve az új feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint a költségvetési fedezet rendelkezésre áll, illetve megteremthetı. A döntéshez be kell szerezni a fıvárosi és megyei kormányhivatal, a fıváros esetén fıvárosi önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. (6) A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását - részben vagy egészben - akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységrıl, szolgáltatásról továbbra is megfelelı színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülınek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a megyei kormányhivatal, a fıváros esetén fıvárosi önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. A helyi önkormányzat közoktatási szakértı véleményét köteles beszerezni tervezett intézkedésének véleményezése céljából. A közoktatási szakértınek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a javasolt megoldás biztosítja-e az adott tevékenység, szolgáltatás e bekezdésben meghatározottak szerint történı további ellátását. A szakértı véleményét a megyei kormányhivatal, a fıváros esetén a fıvárosi önkormányzat részére, - a szakvélemény megkérésével egyidejőleg - meg kell küldeni. A független közoktatási szakértı személyére - a helyi önkormányzat megkeresésére - a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal tesz javaslatot. (7) A helyi önkormányzat a tulajdonában lévı nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben akkor engedheti át világnézeti alapon szervezıdı vagy más fenntartóknak, ha azoknak a gyermekeknek, tanulóknak, akiknek a szülei nem akarják az elkötelezett, illetve az átadott nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermeküket, a szolgáltatást továbbra is megfelelı színvonalon biztosítja oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülınek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a megyei kormányhivatal, a fıváros esetén fıvárosi önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. (8) Ha a helyi önkormányzat a fıvárosi, megyei önkormányzat fejlesztési tervre épített szakvéleményében foglaltakkal ellentétesen közoktatási intézményét meg kívánja szüntetni, illetve a nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát nem állami szerv vagy nem helyi önkormányzati fenntartó részére részben vagy egészben át kívánja engedni, a döntéshez a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 15. -ának (2) bekezdésében szabályozott minısített többségre van szükség. Az ily módon hozott döntésnél is figyelembe kell venni a (6)-(7) bekezdésben foglaltakat. (9) Ha községi, városi, fıvárosi kerületi önkormányzat a tulajdonában lévı közoktatási intézménnyel a 86. (3) bekezdésében felsorolt feladat ellátását nem vállalja, értesíti a fıvárosi és megyei kormányhivatalt, a fıvárosi kerületi önkormányzat esetén a fıvárosi önkormányzatot a feladat átadásáról, amely a (6) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével, a 102. (3) bekezdésében meghatározott eljárás megtartásával dönt arról, hogy szükséges-e az átvett feladathoz a feladatot ellátó intézmény további mőködtetése. A megyei kormányhivatal, fıvárosi kerületi önkormányzat esetén a fıvárosi önkormányzat kérésére a feladatot átadó önkormányzat az átadott feladat ellátását szolgáló intézmény vagyonát köteles használatra átengedni a megyei fenntartónak, fıvárosi kerületi önkormányzat esetén a fıvárosi önkormányzatnak vagy a vagyonkezelıi jog gyakorlójának kijelölni (a továbbiakban a használati jog és a vagyonkezelıi jog együtt: használati jog). Az átadás ingyenesen történik. A feladat és a használat átadásának idıpontja - a felek eltérı megállapodásának hiányában - nevelési-oktatási feladat és intézmény esetén a bejelentést követı év július 1-je, más közoktatási feladat és intézmény esetén pedig a bejelentést követı év január 1-je. Ha a feladatot többcélú intézmény keretében látja el a községi, városi, fıvárosi kerületi önkormányzat, és a feladat ellátását szolgáló intézményi vagyon nem osztható meg, a megyei kormányhivatal, fıvárosi kerületi önkormányzat esetén a fıvárosi önkormányzat kérésére az intézmény teljes vagyonát - az intézmény által ellátott feladatokkal együtt - használatra át kell engedni. Az e bekezdésben szabályozott használatba adás ideje tíz évnél nem

17 lehet rövidebb. A használatba adásra egyebekben a Polgári Törvénykönyvrıl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (10) Ha a megyei kormányhivatal, a fıváros esetén fıvárosi önkormányzat a (9) bekezdésben meghatározottak szerint nem kéri a használati jog átengedését, az intézmény vagyona csak akkor idegeníthetı el, ha a tulajdonos helyi önkormányzat a 86. (1) bekezdésében meghatározott feladatainak intézményfenntartóként tesz eleget. Az intézmény elidegenítésekor elıvásárlási jog illeti meg azt, aki az intézményi vagyont továbbra is közoktatási feladat ellátására használja fel. Az így megvásárolt ingatlanra tíz évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. (11) A fıvárosi fenntartású közoktatási intézmény megszüntetéséhez, tulajdoni vagy fenntartói jogának nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartónak részben vagy egészben történı átengedéséhez a közgyőlés (8) bekezdésében meghatározottak szerint hozott döntésére van szükség abban az esetben, ha a döntés nincs összhangban a fejlesztési tervben foglaltakkal. A központ által fenntartott közoktatási intézmény megszüntetése, tulajdoni vagy fenntartói jogának nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartónak részben vagy egészben történı átengedése esetén tájékoztatja a megyei közgyőlést. (12) Ha az óvodában, iskolában nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás folyik, a (6)-(7) és (9) bekezdésben meghatározott döntéshez a helyi önkormányzatnak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes - fenntartótól függıen települési, vagy területi - nemzetiségi önkormányzat egyetértését és az országos nemzetiségi önkormányzat véleményét. (13) Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szőnik meg, a megszőnés nem érinti a gyermek óvodai elhelyezését, tanulói jogviszonyát, kollégiumi tagsági viszonyát. Abban az esetben, ha a szülı nem akarja a jogutód nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermekét, továbbá, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül szőnik meg, a helyi önkormányzat a (6)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megjelöli azt a nevelési-oktatási intézményt, amelybe a szülı - a nevelési-oktatási intézmény megszőnése elıtt - kérheti gyermeke átvételét. A megjelölt nevelési-oktatási intézmény vezetıje a gyermek, tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. 89. A közoktatási feladatok zavartalan biztosítása érdekében a megyei fenntartó, fıváros esetén a fıvárosi önkormányzat a fıváros, megye területén mőködı önkormányzatokkal együttmőködési megállapodás megkötését kezdeményezi a közoktatással összefüggı - körzeti jellegő - szolgáltatások megszervezésére, így különösen a) a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok (iskolahálózat kialakítása, a kilencedik, tizedik évfolyamon folyó oktatás biztosítása, beiratkozás, áthelyezés, a pedagógiai szakszolgálatok mőködtetése) ellátására; b) a nemzetiséghez tartozó gyermekek, tanulók, továbbá a sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók óvodai, iskolai ellátásának megoldására; c) a fejlesztı felkészítéshez szükséges feltételek megteremtésére, az utazó gyógypedagógusi, logopédusi, konduktori hálózat mőködtetésére; d) az iskolaváltás biztosítása különbözeti vizsga, illetıleg évfolyamismétlés nélkül azoknak, akiknek az állandó lakóhelyén nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei a tankötelezettség végéig; e) a középiskolai és a szakiskolai felvételi ügyekkel kapcsolatos kérdések rendezésére, sajátos feladatok megoldására; f) a körzeti szolgáltatást ellátó intézmény (sajátos nevelési igényő gyermekeket, tanulókat fogadó iskola és diákotthon, kollégium, logopédiai intézet stb.) mőködési (felvételi) körzetének megállapítására, fenntartásához, mőködtetéséhez szükséges hozzájárulás megállapítására. A közoktatás feladatainak kistérségi megszervezése 89/A. (1) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásának megalakulása (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulás) esetén az e törvény ában foglaltakat az e -ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2)-(3) (4) A többcélú kistérségi társulási megállapodást, illetve annak módosítását a társulási tanács elnöke megküldi a fıvárosi és megyei kormányhivatalnak, és szükség szerint kezdeményezi az átvett feladatokkal kapcsolatos megállapodás megkötését, módosítását. A fıvárosi és megyei kormányhivatal, legkésıbb hatvan napon belül köteles a kezdeményezésrıl dönteni. (5) A többcélú kistérségi társulás az általa ellátott feladatokra - az e törvény 85. -ának (4) bekezdése szerint - önálló intézkedési tervet készít

18 (6) Ha a többcélú kistérségi társulás megszőnik az e törvény 86. -ának (3) bekezdésében meghatározott feladatellátási kötelezettség és a feladat ellátásához rendelkezésre álló intézményi vagyon használati joga - az e törvény ának (9)-(10) bekezdésben meghatározottak szerint - a) a feladatellátási kötelezettség a fıvárosi és megyei kormányhivatalra, a használati jog a megyei fenntartóra száll azoknak a községi, városi önkormányzatok tekintetében, amelyek e törvény szeptember 1-jei hatálybalépésekor (a továbbiakban: évi hatálybalépés) az adott feladatot nem látták el, b) arra a községi, városi önkormányzatra száll, amelyik az adott feladatot e törvény évi hatálybalépésekor ellátta. (7) Ha a községi, városi önkormányzat kilép a többcélú kistérségi társulásból az e törvény 86. -ának (3) bekezdésében meghatározott feladatellátási kötelezettség és a feladat ellátásához rendelkezésre álló intézményi vagyon használati joga - az e törvény ának (9) bekezdésben meghatározottak szerint - a) a feladatellátási kötelezettség a fıvárosi és megyei kormányhivatalra, a használati jog a megyei fenntartóra száll, amennyiben a kilépı községi, városi önkormányzat e törvény évi hatálybalépésekor az adott feladatot nem látta el, b) a kilépı községi, városi önkormányzatra száll, amennyiben az adott feladatot e törvény évi hatálybalépésekor ellátta. (8) (9) A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás a közoktatással összefüggı döntései elıkészítésére közoktatási társulási bizottságot hoz létre. (10) A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás - az érintett községi, városi önkormányzat kezdeményezésére - a közoktatással összefüggı tevékenységét olyan település tekintetében is elláthatja, amely nem tagja a társulásnak, ennek keretei között megállapodhat különösen az intézményfenntartói jog átvételében, valamint tagintézményt mőködtethet olyan településen is, amely nem tartozik a többcélú kistérségi társuláshoz. (11) A (10) bekezdésben meghatározott kérdésekben a társulási tanács határoz. (12) A többcélú kistérségi társulás az ellátott feladatai tekintetében a 81. -ban meghatározottak szerint közoktatási megállapodást is köthet. A szakképzés feladatainak regionális megszervezése 89/B. (1) A külön törvény alapján létrehozott regionális fejlesztési és képzési bizottság közremőködik a munkaerı-piaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában, e körben különösen: a) kidolgozza - a régió hosszú- és középtávú területfejlesztési koncepciójának, illetve a régió fejlesztési programjának részeként - az iskolai rendszerő szakképzés fejlesztésének irányát, b) közremőködik az iskolai rendszerő szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, a közoktatásban és a felsıoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, c) meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait a régióban, d) részt vesz az iskolai rendszerő szakképzés fejlesztésével összefüggı pályázatok, fejlesztési programok elkészítésében, lebonyolításában, e) részt vesz a pályakövetési rendszer mőködtetésében, f) a régióban mőködı helyi önkormányzatoknál kezdeményezi a szakképzés-szervezési társulás megalakulását. (2) Szakképzés-szervezési társulás az e törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggı önkormányzati feladatok végrehajtására hozható létre. A szakképzés-szervezési társulásba beléphet minden olyan helyi önkormányzat, amely a szakképzés feladataiban részt vevı iskolát tart fenn. A szakképzés-szervezési társulásba történı belépés feltétele, hogy az érintett elfogadja a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés fejlesztésének összehangolásával összefüggésben hozott döntéseket. (3) A szakképzés-szervezési társulás jogi személy. A szakképzés-szervezési társulás - a szakképzés körében - közoktatási megállapodást vagy más megállapodást köthet. (4) A szakképzés-szervezési társulás a) létesíthet és fenntarthat szakiskolát, szakközépiskolát és kollégiumot, b) részt vehet az iskolarendszeren kívüli szakképzés szervezésében, c) mőködtetheti - a szakképzés terén - a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét és az utazó szakember hálózat rendszerét. (5) A szakképzés-szervezési társulás a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelıen a) - a szakképzés fejlesztési irányára és beiskolázási arányára tekintettel - meghatározza a társulás által, illetve a társulás tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát,

19 b) a szakmai program tekintetében egyetértési jogot gyakorol az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásánál. (6) A szakképzés-szervezési társulás mőködésére az e törvényben nem szabályozott kérdések tekintetében a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) A szakképzés-szervezési társulás által ellátott feladatok tekintetében a fıvárosi és megyei kormányhivatalnak feladatellátási kötelezettsége a társulásban részt vevı települési önkormányzatok illetékességi területén megszőnik, és az e törvény 88. -ának (9) bekezdésében szabályozottak szerinti feladatátvételre a szakképzés-szervezési társulás válik jogosulttá. A szakképzés-szervezési társulás az átvett feladat ellátásához szükséges intézményi vagyon használati jogát átveheti. A feladat átadására, illetve az intézményi vagyon használatra történı átengedésére e törvény 88. -ának (9), valamint 102. (9) és (11)-(12) bekezdésében meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a használatba adás a szakképzés-szervezési társulás fennállásáig szól. (8) A szakképzés-szervezési társulás az általa ellátott feladatokra - az e törvény 88. -ának (1) bekezdése szerint - önálló fejlesztési tervet készít. (9) Ha a szakképzés-szervezési társulás megszőnik, az e törvény 86. -ának (3) bekezdésében meghatározott feladatellátási kötelezettség és a feladat ellátásához rendelkezésre álló intézményi vagyon használati joga - az e törvény ának (9)-(10) bekezdésben meghatározottak szerint - arra a helyi önkormányzatra száll vissza, amelyik azt a szakképzés-szervezési társulás részére átadta. (10) Ha az önkormányzat ki akar lépni a szakképzés-szervezési társulásból, szándékát legalább egy tanítási évvel korábban be kell jelentenie. (11) Az e -ban foglaltakat a fıváros tekintetében a következı eltérésekkel kell alkalmazni: a fıvárosi önkormányzat a kerületi önkormányzattal létrehozott társulás keretében is elláthatja a szakképzés-szervezési társulás feladatait. A fıvárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat által létrehozott társuláshoz csatlakozhat a Pest megyei városi és községi önkormányzat is. (12) A közoktatási intézményfenntartó többcélú kistérségi társulás, a felsıoktatási intézmény, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó, valamint a megyei fenntartó megállapodhat a szakképzés-szervezési társulással a feladatok közös megszervezésében. A megállapodás elıfeltétele, hogy a többcélú kistérségi társulás, a felsıoktatási intézmény, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó, a megyei fenntartó az (5) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint vállalja a szakképzésnek a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelı megszervezését. (13) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók a (4) bekezdés a)-b) pontjában, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására - non-profit - gazdasági társaságot hozhatnak létre. A szakképzésszervezési társulás és az e bekezdés alapján létrehozott társaság egymással megállapodhat a szakképzés közös megszervezésében. Non-profit gazdasági társaság létrehozása esetén a szakképzés szervezésére - a (6)-(9) bekezdésben foglaltak kivételével - az e paragrafusban foglaltakat alkalmazni kell. 90. (1) A közoktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat meghatározza és közzéteszi az óvodák, iskolák mőködési (felvételi) körzetét. Az e körzetben élı gyermekek, tanulók felvételét, átvételét az óvoda, iskola nem tagadhatja meg [65. (2) bek. és 66. (2) bek.]; továbbá - a fıvárosi, megyei fejlesztési tervvel összhangban - a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény mőködési körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. A pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény mőködési körzetének meghatározásához be kell szerezni a megyei kormányhivatal, a fıváros esetén fıvárosi önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. (2) A sajátos nevelési igényő gyermekek nevelését ellátó óvoda, óvodai tagozat, óvodai csoport, iskola, iskolai tagozat, osztály, csoport, továbbá a logopédiai intézet mőködési (felvételi) körzetének megállapításához a fenntartó helyi önkormányzatnak be kell szereznie a megyei kormányhivatal, a fıváros esetén a fıvárosi önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. (3) A megyei fenntartó vagy a fıvárosi önkormányzat által fenntartott sajátos nevelési igényő tanulók nevelését, oktatását több megyére, országrészre kiterjedıen ellátó nevelési-oktatási intézmény mőködési (felvételi) körzetének meghatározása elıtt be kell szerezni az oktatásért felelıs miniszter véleményét. (4) A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó nevelési-oktatási intézmény mőködési (felvételi) körzetének meghatározása elıtt a helyi önkormányzat beszerzi fenntartótól függıen az érdekelt települési, vagy területi nemzetiségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. (5) A középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggı tájékoztató elkészítéséhez be kell szerezni az állami foglalkoztatási szervtıl az iskolákba felvehetı tanulók létszámát befolyásoló információkat a foglalkoztatásszerkezet várható változásáról. (6) Az e -ban foglaltakat a tagintézményként mőködı óvodák, iskolák tekintetében is alkalmazni kell. 91. (1) A fıvárosi és megyei kormányhivatal kormánymegbízottja az oktatásért felelıs miniszter egyidejő értesítésével rendkívüli szünetet rendel el, ha rendkívüli idıjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan

20 ok miatt a megye, fıváros területén a nevelési-oktatási intézmények mőködtetése nem lehetséges. A fıvárosi és megyei kormányhivatal kormánymegbízottja a határozatához - kivéve, ha a késlekedés jelentıs veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - beszerzi az érdekelt önkormányzatok jegyzıinek véleményét. (2) A fıvárosi és megyei kormányhivatal a) közremőködik - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint - az érettségi vizsgák elıkészítésében, megtartásában; b) közremőködik a közoktatási információs rendszer mőködtetésében. (3) A fıvárosi és megyei kormányhivatal elkészíti és vezeti a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények jegyzékét, és minden év augusztus 31-éig megküldi az egészségbiztosítási szervnek, továbbá a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményen keresztül gondoskodik arról, hogy azt az érdekeltek megtekinthessék. (4) A közoktatási intézményt fenntartó, önkormányzati társulás esetén a megállapodásban megjelölt önkormányzat jegyzıje, fıjegyzıje a) közremőködik az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban folyó pedagógiai tevékenységgel összefüggı mérési, értékelési feladatok szervezésében; b) elbírálja a 83. (4) bekezdésében felsorolt kérelmeket; c) d) ellátja a helyi önkormányzat fenntartásában lévı közoktatási intézmény vezetıjének kiválasztásával kapcsolatos nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával összefüggı elıkészítı feladatokat; e) tájékoztatja az illetékes szakértıi és rehabilitációs bizottságot arról, hogy melyik az az - e törvény 30. -ának (1)-(2) bekezdésében felsorolt - intézmény, amelyik rendelkezik a sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló különleges gondozásának ellátásához szükséges feltételekkel; f) segíti és ellenırzi a nevelési-oktatási intézményeknek a tanuló- és gyermekbalesetek megelızésére irányuló tevékenységét, a tanuló- és gyermekbalesetek jegyzıkönyveit félévenként megküldi az oktatásért felelıs miniszternek; g) közremőködik a közoktatás információs rendszerének mőködtetésében, a fenntartói irányítással összefüggı döntések, intézkedések elıkészítésében, végrehajtásában, illetve gyakorolja a fenntartói irányítás e törvényben meghatározott jogosítványait; h) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe, feladatkörébe utal. (5) A mőködést engedélyezı szerv a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból való törlésével, továbbá a mőködés megkezdésének engedélyezésével, az engedély visszavonásával kapcsolatban hozott jogerıs határozatát közli a fenntartó székhelye szerint illetékes mőködést engedélyezı szervvel, valamint a normatív költségvetési hozzájárulást folyósító szervvel. (6) Az (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feladat ellátásához a fıvárosi és megyei kormányhivatal, és a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátásához a jegyzı, fıjegyzı jogszabályban meghatározottak szerint igénybe veszi, ennek hiányában megállapodás alapján igénybe veheti közoktatási szakértı, illetve a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény közremőködését. (7) A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes a) polgármester a tankötelezettség ideje alatt segítséget nyújt a szülınek gyermeke iskolai elhelyezéséhez és utaztatásához, ha a településen nem mőködik a tankötelezettség végéig nevelı és oktató iskola; b) jegyzı - az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítı foglalkozáson való részvételre köteles, a tanköteles és a fejlesztı felkészítés alá esı gyermekekrıl, tanulókról nyilvántartást vezet, és figyelemmel kíséri az e törvény 14. -a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítését, - az óvodás és a tanköteles gyermekekrıl vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának, - bejelentésre vagy hivatalból elrendeli az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítı foglalkozáson való részvételt, a tankötelezettség vagy a fejlesztı felkészítés teljesítését, ha a szülı nem tesz eleget kötelességének, - bejelentésre vagy hivatalból elrendeli, hogy a szülı gyermekével jelenjen meg a nevelési tanácsadáson, illetıleg a szakértıi és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, amennyiben arra a tankötelezettség teljesítése érdekében szükség van. (8) A jegyzı - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén, az oktatásért felelıs miniszter egyidejő értesítésével - a településen mőködı nevelési-oktatási intézményekben rendkívüli szünetet rendel el. Határozathozatal elıtt - kivéve, ha a késlekedés jelentıs veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - beszerzi

Egész napos iskola szervezésekor figyelembe kell venni az alábbi szabályozást.

Egész napos iskola szervezésekor figyelembe kell venni az alábbi szabályozást. Egész napos iskola szervezésekor figyelembe kell venni az alábbi szabályozást. Köznevelési törvény 27. (1) Az iskolában a nevelés-oktatást ha e törvény másképp nem rendelkezik a nappali oktatás munkarendje

Részletesebben

A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei

A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 21. A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei: gyógypedagógiai tanácsadó,

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 23.A közoktatás rendszere, a közoktatás igazgatása /Alkotmányos jogok/ Tanszabadság, tanítás szabadsága, tudomány/ tudományos kutatás szabadsága: X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás

Részletesebben

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. június 24-i ülésére

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. június 24-i ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Elnöke Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. június 24-i ülésére Tárgy: Egyetértés az oroszlányi Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani

Részletesebben

Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat

Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése és Szedres Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9.

Részletesebben

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménykt 30

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménykt 30 KT 121 28. bekezdés Sajátos nevelési igény ű tanulók ellátásának feltételei Sajátos nevelési igény ű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés Ecsegfalva Község Önkormányzat 010. május 31-én tartandó Képviselő-testületi ülésére Tárgy: A 011/01. tanévben indítható iskolai osztályok, valamint napközis csoportok számának meghatározása

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

Az óvoda. Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés

Az óvoda. Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés Az óvoda Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés Magyarországon.. a közoktatásnak három szintje van: - Az (I) iskola előtti nevelés az óvodában folyik. Az óvodai ellátás a gyermek

Részletesebben

Az Autisták Országos Szövetségének véleménye a nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezetéhez. SNI gyermekek nevelése, oktatása

Az Autisták Országos Szövetségének véleménye a nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezetéhez. SNI gyermekek nevelése, oktatása Az Autisták Országos Szövetségének véleménye a nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezetéhez SNI gyermekek nevelése, oktatása Annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek biztosabban hozzájussanak

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A költségvetési szerv neve: Újszászi Általános Iskola, Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A költségvetési szerv neve: Újszászi Általános Iskola, Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ ALAPÍTÓ OKIRAT Újszász Város Önkormányzata Képviselı-testülete a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv. 2. (2) bekezdése, a közoktatásról szóló többször módosított

Részletesebben

MUNKAANYAG. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrıl. A hatályba lépés fontosabb dátumai. 2012. szeptember 1.

MUNKAANYAG. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrıl. A hatályba lépés fontosabb dátumai. 2012. szeptember 1. MUNKAANYAG 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrıl 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, ugyanakkor legtöbb intézkedését fokozatosan vezetik be. 2013. január 1-tıl kerülnek állami fenntartásba a

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. A pedagógusok végzettsége, szakképzettsége, feladatköre 2011/12-es tantárgyfelosztás szerint:

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. A pedagógusok végzettsége, szakképzettsége, feladatköre 2011/12-es tantárgyfelosztás szerint: KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 32/2008.(XI.24.) a nevelési oktatási intézményekrıl szóló OKM rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Móra Ferenc Általános Iskola és Óvoda Igazgató:

Részletesebben

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!)

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!) Adatlap 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem Ha igen, akkor: Központi írásbeli vizsgát tartanak: - 8 évfolyamos képzésre jelentkezıknek igen nem - 4 (5) évfolyamos képzésre

Részletesebben

A l a p í t ó O k i r a t

A l a p í t ó O k i r a t A Kartal Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete a Könyves Kálmán Általános Iskola 2173. Kartal, Iskola tér 1. számára a 1992. december 4-én kiadott, a 17/2000.(IV.6.), a 38/2004.(III.11.), a 82/2007.(VIII.30.),

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

Javaslat az Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat alapító okiratának módosítására

Javaslat az Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat alapító okiratának módosítására Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 312-570; (32) 417-255 Szám: 27983/2007. Javaslat az Illyés Gyuláné Óvoda,

Részletesebben

Szám: VI. 869-2/2010. Alapító Okirat

Szám: VI. 869-2/2010. Alapító Okirat Szám: VI. 869-2/2010. Alapító Okirat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése és Szálka Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9.

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. HATÁLYBA LÉPÉS: - 2012. 09. 01. - 2013. 01. 01. - 2013. 09. 01. -2014. 09. 01. 2016. 01. 01. TANKÖTELEZETTSÉG az óvoda 3

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 111/2011. (V. 26.) számú. határozata

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 111/2011. (V. 26.) számú. határozata ÚJFEHÉRTÓ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata

Részletesebben

Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés E l n ö k e. Elıterjesztés VI. 63-16/2010. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30-ai ülésére

Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés E l n ö k e. Elıterjesztés VI. 63-16/2010. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30-ai ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés E l n ö k e VI. 63-16/2010. Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30-ai ülésére Tárgy: Alapító okiratok módosítása Elıterjesztı: Popovics

Részletesebben

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2013.09.01.-től hatályukat vesztő rendelkezések:

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2013.09.01.-től hatályukat vesztő rendelkezések: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2013.09.01.-től hatályukat vesztő rendelkezések: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény szabályozási köre 4. (4) Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. április 26-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. április 26-i ülésére Elıterjesztés 11. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. április 26-i ülésére Tárgy: A Fekete István Általános Iskola és Kollégiumban az egyes évfolyamokon indítható osztályok valamint

Részletesebben

Nógrád Megye Közgyőlésének 10/1992. (VI. 11.) Kgy. rendeletével alapított

Nógrád Megye Közgyőlésének 10/1992. (VI. 11.) Kgy. rendeletével alapított A 10/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelet IX/b. számú melléklete Nógrád Megye Közgyőlésének 10/1992. (VI. 11.) Kgy. rendeletével alapított Nógrád Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Részletesebben

Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek:

Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek: Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek: 1.) 3. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. Törvényhez 2.) Jegyzkönyv: Szüli szervezet ülésérl 3.) Jelenléti ív: Szüli szervezet ülésérl 4.)

Részletesebben

Térítési díjak és a tandíj fizetésének szabályozása

Térítési díjak és a tandíj fizetésének szabályozása Térítési díjak és a tandíj fizetésének szabályozása a KHT. által fenntartott intézmények iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzéseinél. 2008. szeptember 1-től érvényes Szeged, 2008. június 15.

Részletesebben

A szakszolgálati ellátás aktuális kérdései a jogszabályváltozás után

A szakszolgálati ellátás aktuális kérdései a jogszabályváltozás után A szakszolgálati ellátás aktuális kérdései a jogszabályváltozás után Szatmáriné Mályi Nóra 2010.11.13. Logopédia Feladata: (Kt. 36.) a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvikommunikációs zavarok javítása,

Részletesebben

1993. évi LXXIX. törvény. a közoktatásról I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény szabályozási köre. Alapelvek

1993. évi LXXIX. törvény. a közoktatásról I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény szabályozási köre. Alapelvek 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott mővelıdéshez való jog esélyegyenlıség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyızıdés szabadságának

Részletesebben

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT Nyilvántartási szám: K/31205/2/2009/II. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a 198 /1993. (II. 9.) sz. határozatával

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ME 01 Minıségirányítási Eljárás 1. melléklet ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Halmi

Részletesebben

SNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban

SNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban SNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban Csibi Enikő Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet szakszolgálati igazgatóhelyettes, bizottságvezető 2012. november 12.

Részletesebben

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A pedagógus életpályamodell

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A pedagógus életpályamodell A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése A pedagógus életpályamodell 1 A pedagógus életpályamodell 326/2013. (VIII. 30) Korm. rendelet alapján (a pedagógusok előmeneteli rendszeréről

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 1863/2012. Sorszám: 11. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012. május 31. napján

Részletesebben

ÚTJELZİ. Vas megyei középiskolák tájékoztatója. Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ

ÚTJELZİ. Vas megyei középiskolák tájékoztatója. Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ ÚTJELZİ Vas megyei középiskolák tájékoztatója Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ Szombathely, 2010 2 A kiadvány a középfokú iskolák vezetıitıl kapott tájékoztatás

Részletesebben

H a t á r o z a t i j a v a s l a t

H a t á r o z a t i j a v a s l a t Szám: 46391/2004. Salgótarján Megyei Jogú Város A l p o l g á r m e s t e r é tıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 314-668 Javaslat Közoktatási intézmények alapító okiratának módosítására Tisztelt

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az intervenció jegyében Mohács, 2013. szeptember 28 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

Részletesebben

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Tudnivalók: DIÁKOKNAK A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések Ha a tanuló a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén 17., gimnázium

Részletesebben

Tárgy : Alapító Okirat módosítása elfogadása

Tárgy : Alapító Okirat módosítása elfogadása Sz: 33/2013.(V.28.) Tárgy : Alapító Okirat módosítása elfogadása HATÁROZAT Karancsalja község Önkormányzat Képviselı testülete dönt arról, hogy a Karancskeszi község Önkormányzat Képviselı testületével

Részletesebben

A l a p í t ó O k i r a t

A l a p í t ó O k i r a t 1 A Kartal Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete a Játéksziget Napköziotthonos Óvoda 2173. Kartal, Ady Endre út 60-62. számára a 1992. december 4-én kiadott, a 65/2005. /VII.21./, a 82/2007/VIII.

Részletesebben

Alapító Okirat. b) Székhelye: 2660 Balassagyarmat-Nyírjes, Nyírjespuszta 5. Pf. 102.

Alapító Okirat. b) Székhelye: 2660 Balassagyarmat-Nyírjes, Nyírjespuszta 5. Pf. 102. Alapító Okirat A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Szakképző Iskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma 1997. július 31-i, többször módosított Alapító Okirata a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FİISKOLA EÖTVÖS JÓZSEF GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ OKIRAT

NYÍREGYHÁZI FİISKOLA EÖTVÖS JÓZSEF GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ OKIRAT NYÍREGYHÁZI FİISKOLA EÖTVÖS JÓZSEF GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ OKIRAT 1. Az intézmény neve: Nyíregyházi Fıiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium. Az intézmény rövidített

Részletesebben

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY erkölcstan illetve hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó rendelkezései

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88., 90. és 92. -a, valamint a közoktatásról

Részletesebben

Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma 7700 Mohács, Kossuth L. u. 71. 2010-2011. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma 7700 Mohács, Kossuth L. u. 71. 2010-2011. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma 7700 Mohács, Kossuth L. u. 71. OM azonosító: 027435 Igazgató: Vajdicsné Gubritzky Magdolna Pályaválasztási felelıs: Mausz

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA

HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról

Részletesebben

Alapító okirat. többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény

Alapító okirat. többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény Iktatószám: 1679-13/2009. Fadd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete és Gerjen Község Önkormányzat Képviselő-testülete a települések alapfokú oktatási-nevelési feltételeinek megteremtése, biztosítása

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T - t e r v e z e t

A L A P Í T Ó O K I R A T - t e r v e z e t A L A P Í T Ó O K I R A T - t e r v e z e t 1. Az intézmény neve: Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 1.1 Az intézmény rövidített

Részletesebben

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása 44 Támogatási jogcím Fajlagos Mennyiségi egység Mutató A Rendelet 1.sz. melléklete Ft Számított összeg 1. a (1)Lakosságszám szerint 1 57 fő 1649 32 16 3 2. Körzeti igazgatás 2. aokmányirodák működése és

Részletesebben

2. A magyar oktatási és képzési szerkezet... 3 A közoktatás... 4 A közoktatási rendszer mőködése... 13 Elismerés és honosítás...

2. A magyar oktatási és képzési szerkezet... 3 A közoktatás... 4 A közoktatási rendszer mőködése... 13 Elismerés és honosítás... Tartalomjegyzék 1. Bevezetı... 1 2. A magyar oktatási és képzési szerkezet... 3 A közoktatás... 4 A közoktatási rendszer mőködése... 13 Elismerés és honosítás... 18 3. Szakképzés... 28 A szakképzés irányítása...

Részletesebben

KIVONAT. Határozat. Kmf. polgármester

KIVONAT. Határozat. Kmf. polgármester Lajosmizse Város Önkormányzata Kihagyva a kihagyandókat! KIVONAT a Képviselı-testület 2012. szeptember 13-i ülésének jegyzıkönyvébıl 144/2012. (IX. 13.) ÖH. A Fekete István Általános Iskola, Kollégium

Részletesebben

A Talentum Nemzeti Kisebbségi Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Táncmővészeti és Zenemővészeti Szakképzı Iskola

A Talentum Nemzeti Kisebbségi Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Táncmővészeti és Zenemővészeti Szakképzı Iskola A Talentum Nemzeti Kisebbségi Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Táncmővészeti és Zenemővészeti Szakképzı Iskola Pénzügyi beszámolója 1. Az intézmény neve: Talentum Nemzeti Kisebbségi, Alapfokú Mővészetoktatási

Részletesebben

Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 001/1-14/2009. Tárgy: jkv-i kivonat

Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 001/1-14/2009. Tárgy: jkv-i kivonat Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 001/1-14/2009. Tárgy: jkv-i kivonat Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. április 30-i üléséről. Napirend:

Részletesebben

SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY. Pedagógiai programjáról

SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY. Pedagógiai programjáról HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE RÉSZÉRE SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai programjáról Készítette: Balázs Tünde Lakcím: 4031 Debrecen, Kishegyesi

Részletesebben

MUNKAKÖRI LEÍRÁS. részére OM:.. 1. A munkahely pontos megnevezése: Élı Forrás Alapfokú Mővészeti Iskola

MUNKAKÖRI LEÍRÁS. részére OM:.. 1. A munkahely pontos megnevezése: Élı Forrás Alapfokú Mővészeti Iskola 1. számú melléklet OM: 202920 MUNKAKÖRI LEÍRÁS részére OM:.. 1. A munkahely pontos megnevezése: Élı Forrás Alapfokú Mővészeti Iskola 2. A kinevezı szerv neve: Élı Forrás Alapfokú Mővészeti Iskola 3. A

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA ZSIRA 2012/2013. TANÉV

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA ZSIRA 2012/2013. TANÉV KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA ZSIRA 2012/2013. TANÉV 1 Különös közzétételi lista a nevelési-oktatási intézmények részére (A lista személyes adatokat nem tartalmazhat) Iskolák 1. A pedagógusok

Részletesebben

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl Szentes Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Üsz.: 22-154/2011. Tárgy: Dózsa György Általános Iskola alapító okiratának módosítása

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2014. február 27-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2014. február 27-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat! Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 2014. február 27-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 17/2014. (II. 27.) ÖH. A Meserét Lajosmizsei Napközi Otthonos

Részletesebben

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről egységes szerkezetbe foglalva az 1993. évi LXXIX. törvény hatályos normaszövegével

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről egységes szerkezetbe foglalva az 1993. évi LXXIX. törvény hatályos normaszövegével 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről egységes szerkezetbe foglalva az 1993. évi LXXIX. törvény hatályos normaszövegével 2012. évi CXX. törvénnyel beiktatott módosításokkal és a 2012. évi CXXIV.

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA és a Pálmajori és Jákói Tagiskola

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA és a Pálmajori és Jákói Tagiskola KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA és a Pálmajori és Jákói Tagiskola 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. május 19-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. május 19-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. május 19-i ülésére 14. Tárgy: A Meserét Lajosmizsei Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsıde óvodavezetıi beosztására kiírt pályázat

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 47. sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. Költségvetési szerv neve: Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Tárgy: A Baka István Általános Iskola alapító okirat módosításának véleményezése

Tárgy: A Baka István Általános Iskola alapító okirat módosításának véleményezése Elıterjesztés a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat 2012. július 3-i ülésére Tárgy: A Baka István Általános Iskola alapító okirat módosításának véleményezése Elıterjesztı: Dr. Józan-Jilling Mihály

Részletesebben

Tanévi feladatok 2009/2010-ben

Tanévi feladatok 2009/2010-ben Tanévi feladatok 2009/2010-ben Tanév rendje a 27/2009.(V.25.) OKM rendelet szerint - Tanítási napok, szünetek, tanítás nélküli munkanapok - Érettségi, szakmai, mővészeti, tanulmányok alatti vizsgák - Felvételi

Részletesebben

FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései

FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései Készítette: Kozák András köznevelési szakértő Tanulói terhelhetőségi küszöbszám Az egyes évfolyamokra a kerettantervben megállapított

Részletesebben

Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. ELİTERJESZTÉS

Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. ELİTERJESZTÉS Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. Tisztelt Képviselı-testület! ELİTERJESZTÉS Jánosháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete 2010. augusztus 3-i ülésére 3. számú napirendi

Részletesebben

4/2010. (I. 19.) OKM rendelet. a pedagógiai szakszolgálatokról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya

4/2010. (I. 19.) OKM rendelet. a pedagógiai szakszolgálatokról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. b) pontjában, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. (1) bekezdés

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. augusztus 28-i ülésére

ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. augusztus 28-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKÉTİL ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. augusztus 28-i ülésére Tárgy: Egyetértés a társulásban fenntartott Pedagógiai Szakszolgálat (Nyergesújfalu)

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének. 2012. március 26 i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének. 2012. március 26 i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének 2012. március 26 i ülésére Tárgy: A 2012/2013 as tanévben indítható tanulócsoportok számának meghatározása a Reguly Antal Általános Iskola

Részletesebben

PEDAGÓGIAI REHABILITÁCIÓ MAGYARORSZÁGON

PEDAGÓGIAI REHABILITÁCIÓ MAGYARORSZÁGON PEDAGÓGIAI REHABILITÁCIÓ MAGYARORSZÁGON Tanulmány Készítette: S á n d o r J u d i t 2009. március 23. Tartalomjegyzék P e d a g ó g i a i r e h a b i l i t á c i ó M a g y a r o r s z á g o n TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai A B C 360000 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 370000 Szennyvíz győjtése, tisztítása, elhelyezése 381103 Települési hulladék

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYE ÉS DIÁKOTTHON

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYE ÉS DIÁKOTTHON KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYE ÉS DIÁKOTTHON 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a

Részletesebben

FENNTARTÓ ÁLTAL TÖRTÉNŐ TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI, A SZOCIÁLIS ALAPON ADHATÓ KEDVEZMÉNYEK FELTÉTELEI

FENNTARTÓ ÁLTAL TÖRTÉNŐ TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI, A SZOCIÁLIS ALAPON ADHATÓ KEDVEZMÉNYEK FELTÉTELEI Módosítva: 2014. október 13. FENNTARTÓ ÁLTAL TÖRTÉNŐ TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI, A SZOCIÁLIS ALAPON ADHATÓ KEDVEZMÉNYEK FELTÉTELEI A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet)

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet) ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. (5) bekezdésében és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (1), (3) bekezdéseiben

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A költségvetési szerv neve: Bajna-Epöl-Nagysáp Intézményfenntartó Társulás. 2. Rövid neve: B-E-N Intézményfenntartó Társulás

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A költségvetési szerv neve: Bajna-Epöl-Nagysáp Intézményfenntartó Társulás. 2. Rövid neve: B-E-N Intézményfenntartó Társulás ALAPÍTÓ OKIRAT Epöl Község Önkormányzatának képviselı-testülete, Bajna Község Önkormányzatának Képviselı-testülete és Nagysáp Község Önkormányzatának Képviselı-testülete az államháztartásról szóló 1992.

Részletesebben

Az iskola Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézménye a két szakközépiskolai osztály mellett egy szakiskolai osztály indítását kérelmezte.

Az iskola Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézménye a két szakközépiskolai osztály mellett egy szakiskolai osztály indítását kérelmezte. Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 4/008. Tisztelt Közgyőlés! J a v a s l a t a 009/00. tanévi középiskolai, szakiskolai és szakképzı osztályok

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu 9450/2010. Elıterjesztés - a Képviselı-testületnek - a II. Rákóczi Ferenc

Részletesebben

KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA RÁBATAMÁSI ALAPÍTÓ OKIRATA

KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA RÁBATAMÁSI ALAPÍTÓ OKIRATA KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA RÁBATAMÁSI ALAPÍTÓ OKIRATA Rábatamási Község Önkormányzata az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv., a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. és a költségvetési

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK ALELNÖKE

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK ALELNÖKE KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK ALELNÖKE E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. június 24-ei ülésére Tárgy: A 2010/11-es tanév elıkészítéséhez kapcsolódó fenntartói

Részletesebben

a) Mezıberény, Luther tér 1. b) Mezıberény, Petıfi út 18. c) Mezıberény, Petıfi út 20. d) Mezıberény, Martinovics u. 25.

a) Mezıberény, Luther tér 1. b) Mezıberény, Petıfi út 18. c) Mezıberény, Petıfi út 20. d) Mezıberény, Martinovics u. 25. A Mezıberény - Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Zene- és Mővészetoktatási Intézmény, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat alapító okirata Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testülete,

Részletesebben

1. Az intézmény neve: Ságújfalu Körzeti Általános és Alapfokú Művészeti. 2. Az intézmény székhelye: 3162 Ságújfalu, Kossuth út 134.

1. Az intézmény neve: Ságújfalu Körzeti Általános és Alapfokú Művészeti. 2. Az intézmény székhelye: 3162 Ságújfalu, Kossuth út 134. Ságújfalu és Kishartyán Községek Önkormányzatainak Képviselő-testületei az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv., valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján, az általuk alapított

Részletesebben

II. rész. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

II. rész. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról II. rész A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2012. szeptember 1-jén érvényes és kihirdetett állapotának és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. augusztus 1-jén hatályos

Részletesebben

13/2015. (III. 6.) EMMI rendelet Intézményvezetői segédanyag

13/2015. (III. 6.) EMMI rendelet Intézményvezetői segédanyag Az emberi erőforrások miniszterének 13/2015. (III. 6.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása:

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása: ALAPÍTÓ OKIRAT Arnót község Önkormányzati Képviselő-testülete és Sajópálfala község Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról

Részletesebben

Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft.

Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. Az esélykülönbséget csökkentő nevelési és képzési igényeknek megfelelő programok fejlesztése SNI szakképzés és integrációs pedagógus-felkészítő

Részletesebben

4.) Az alapítás éve: 1948. Az alapító szerv neve: Kaposvár Város Tanácsa Az alapító jogutódja: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

4.) Az alapítás éve: 1948. Az alapító szerv neve: Kaposvár Város Tanácsa Az alapító jogutódja: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata A L A P Í T Ó O K I R A T Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a Bárczi Gusztáv

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Személyi feltételek Pedagógus-munkakörben Sorszám A pedagógus végzettsége, szakképzettsége 1. Magyar-orosz-német szakos tanár Szakvizsgázott pedagógus: közoktatási

Részletesebben

Szakmai kérdésekben információ kérhető: alfred.kamp@nefmi.gov.hu,(06-1/795-4522).

Szakmai kérdésekben információ kérhető: alfred.kamp@nefmi.gov.hu,(06-1/795-4522). TÁJÉKOZTATÓ Egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének 2012. évi szabályairól A Magyarország 2012. évi központi

Részletesebben

a Fejér Megyei Önkormányzat Pápay Ágoston Általános Iskolája, Készségfejlesztı Speciális Szakiskolája és Diákotthona alapító okiratának módosításáról

a Fejér Megyei Önkormányzat Pápay Ágoston Általános Iskolája, Készségfejlesztı Speciális Szakiskolája és Diákotthona alapító okiratának módosításáról F.M. Közgyőlése 158/2010. (IV.29.) K.h.sz. határozata a Fejér Megyei Önkormányzat Pápay Ágoston Általános Iskolája, Készségfejlesztı Speciális Szakiskolája és Diákotthona alapító okiratának módosításáról

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 11998/2009. Javaslat a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézmények

Részletesebben

K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2009. november 27-i ülésének jegyzőkönyvéből

K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2009. november 27-i ülésének jegyzőkönyvéből Szám: 2-7/2009. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2009. november 27-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 98/2009. (XI. 27.) közgyűlési határozata intézményi alapító okiratok

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK KIEGÉSZÍTÉSE

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK KIEGÉSZÍTÉSE A Tóvárosi Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK KIEGÉSZÍTÉSE Székesfehérvár, 2006. október 24. Készítette: Pokrovenszki László Hatályos: visszavonásig 1 1. Általános rendelkezések 1.1.

Részletesebben

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. K I V O N A T Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Hevesy György Általános Iskola pedagógiai programjának módosítása

Részletesebben

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat a rendelkezésére álló dokumentumok alapján az 1891. évben nem megállapítható

Részletesebben

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET! (honlapra) Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása Budapest,

Részletesebben