MÁSODIK ESÉLY VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MÁSODIK ESÉLY VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ"

Átírás

1 MÁSODIK ESÉLY VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A kutatást a Nemzeti Felnőttképzési Intézet támogatta 1106 Budapest, Fehér út 10. Molnár D. László SzocioMed Kft Budapest Szent Imre h u 52. Tel: FAX: M: Budapest Bevezetés Az egész életen át tartó tanulással kapcsolatban kutatási cél a kialakult vélemények és a lakossági attitűdök megállapítása, annak feltárása, hogy milyen okokkal magyarázható az aktív és folyamatos tanulást elfogadó, illetve elutasító vélemények kialakulása az egyes célcsoportokon belül, továbbá a vizsgálati eredmények alapján javaslatok kidolgozása az egész életen át tartó tanulás népszerűsítésével kapcsolatos lehetséges kormányzati teendőkre. A vizsgálni kívánt problémák magukban foglalják, hogy mi motiválja egyes társadalmi rétegeket az egész életen át tartó tanulással kapcsolatban, hogyan oszlanak meg az attitűdök társadalmi rétegenként, földrajzi megoszlásban és generációnként. Milyen objektív lehetőségei vannak az egyes társadalmi rétegeknek a továbbképzésre és átképzésre. Hogyan viszonyul egymáshoz a munkaerőpiaci keresleti és kínálat a képzettség vonatkozásában. Mindezek milyen kormányzati intézkedéseket tesznek szükségessé. A vizsgálni kívánt problémák megoldásának hipotézisei: Az egész életen át tartó tanulás iránti hajlandóság valószínűleg magasabb értéket mutat az alacsonyabb életkorú, magasabb képzettségű és társadalmi státuszú rétegekben, a gazdaságilag fejlettebb területeken élőknél. Ugyanakkor minőségi különbség van a különböző gazdasági területeken hozzáférhető tovább- és átképzési lehetőségek között. Minőségi és mennyiségi különbség van a különböző gazdasági területeken hozzáférhető elhelyezkedési lehetőségek között.

2 Ezek a különbségek megnövelik az egyébként is meglévő társadalmi, földrajzi eltéréseket a munkaerőpiac kínálati és keresleti oldala között. Az önerősítő folyamatot, pozitív feedback-et ellensúlyozandó kormányzati lépésekre lenne szükség az adott területen az egész életen át tartó tanulás iránti hajlandóság növelésére, tekintettel az egyes társadalmi, illetve piaci szegmensek sajátosságaira és a velük való kommunikáció eltérő csatornáira és módozataira. A kutatás módszere A kutatás 1000 fős országos reprezentatív többlépcsős rétegzett mintán kérdőíves survey módszerrel történt személyes lekérdezéssel. A minta kiegyensúlyozott régió, a település nagysága és korcsoport szerint, a többi szempont szerint pedig a véletlen kiválasztás biztosítja a reprezentativitást. A minta megoszlása régió szerint a lakosság arányát követve viszonylag egyenletes (%): 1 Közép-Magyarország 28,0 2 Közép-Dunántúl 11,8 3 Nyugat-Dunántúl 8,8 4 Dél-Dunántúl 10,4 5 Észak-Magyarország 11,9 6 Észak-Alföld 16,0 7 Dél-Alföld 13,1 A minta korcsoport és nem szerint egyenletes megoszlású. Az alkalmazott statisztikai módszerek magukban foglalják a kereszttáblák elemzését chi-négyzet statisztikával, a szóráselemzést alkalmaztuk a csoporton belüli és csoportok közötti átlagok és szórások összehasonlításához. A statisztikai szignifikanciát jelző p érték 0,05-nél kisebb értéke szignifikáns különbségre, eltérésre, illetve összefüggésre utal. Az egész életen át tartó tanulás A megkérdezettek fele (49 %) hallott már az egész életen át tartó tanulást szolgáló programokról. Közülük a legtöbb (25 %) a TV-ben, 19 % a munkahelyén, 16 % a újsághirdetésben, 15 % rádióban, 15 % interneten, 14 % ismerősnél, családban hallott róla. 10 %-a prospektuson látta, 9 %-a munkaügyi központban szerzett róla tudomást, 4 %-a plakáton és 3 %-a egyéb helyen hallott róla, illetve látott ezzel kapcsolatos információt. 1

3 Az összes megkérdezett 59 százaléka gondolja úgy, hogy szüksége van egész életen át tartó tanulásra szervezett formában. Az indokok között első helyen szerepel a szaktudás fejlesztése (42 %), 36 %-nál a könnyebb elhelyezkedés, 34 %-nál a jövedelmezőbb munka reménye, 28 % a saját személyiségét szeretné ezúton fejleszteni és 24 százalékuk az önbecsülése növekedése érdekében tanulna. Ugyancsak 24 százalékuknál a munkahelyi előrelépés a fő motiváló tényező. 17 % szerint az érdekesebb munka érdekében van szüksége továbbképzésre, míg 12 %-ot a külföldi munkavállalás lehetősége érdekli. 11 % gondolja úgy, hogy a könnyebb munka megszerzése érdekében van szüksége tanulásra és csak 10 %-ot motivál a jobb helyre költözés esélye, 8 %-ot a szabadidő értelmes eltöltése, 3 %- ot a családtag végzettségéhez való felzárkózás. További 3 %-nál pusztán a végzettséget igazoló papír megszerzése a fontos, és csupán 1 %-uk az, aki a munkavállalás idejének későbbre halasztása miatt gondolja úgy, hogy célravezető a számára bekapcsolódni valamilyen továbbképzési formába. Az összes megkérdezett 20 százaléka gondolja határozottan úgy, hogy nincs szüksége egész életen át tartó tanulásra szervezett formában, további 21 százaléka bizonytalan ennek megítélésében. A nemleges válaszok indokaként megjelölt körülmények között első helyen szerepel az időhiány (9 %). További fontosnak ítélt akadály a továbbképzés költsége (7 %). Szintén 7 % gondolja úgy, hogy az ilyen továbbképzés csak papírt adna, illetve nem segítené a munkahelyi elhelyezkedését (7 %). 6 % életkora miatt vonakodik az ilyen képzésben való részvételtől, 6 % szerint nem juttatná magasabb jövedelemhez, nagyon fárasztó (5 %), nem segítené a munkahelyi előrejutást (4 %). Ugyancsak 4 %-uk arra panaszkodik, hogy munkahelye nem támogatja, illetve családja nem támogatja a továbbtanulási szándékát (4 %). Csak 2 % tartja akadálynak, hogy a képzések helyileg távol esnek a lakóhelyétől. Kevéssé érthető, hogy megkérdezettek között az éves emberek 17 százaléka miért véli úgy, hogy életkora miatt nincs szüksége az egész életen át tartó tanulásra. Bár a népi mondás szerint jó pap holtig tanul, azonban jó néhányan úgy vélik, ők már befejezett emberek, hiszen elég idősek ahhoz, hogy ne tanuljanak tovább. Összesen 32 főt számláló éves embercsoportról van szó, melynek tagjai ezer megkérdezett közül így válaszoltak, s akiknek 20 százaléka főiskolát vagy egyetemet végzett, és 59 százaléka aktív kereső főállású alkalmazott. Ráadásul a megkérdezett éves korcsoportban is volt 5 fő, valamint a éves korcsoportban is 15 fő (6 %), akik szintén túl idősnek gondolták magukat ahhoz, hogy tovább képezzék magukat. A szubjektív jövedelmi helyzettől nem függ az, hogy annak drágaságára hivatkoztak akkor, amikor megindokolták, miért nincs szükségük az egész életen át tartó tanulásra. Például az átlagosnál a szubjektív megítélés szerint 2

4 jóval alacsonyabb jövedelmi helyzetűek 7 százaléka, az átlagosnál alacsonyabb jövedelmi helyzetűek 8 százaléka, az átlagos jövedelműek 9 százaléka és az átlagosnál kissé magasabb jövedelműek 5 százaléka vélte úgy, hogy a képzések nagyon drágák, azért nincs szükségük az egész életen át tartó tanulásra. Az elmúlt 5 évben felnőttképzésben részt vevők demográfiai összetétele A éves korosztályhoz tartozó, tehát aktív életszakaszukban lévő megkérdezettek 37 százaléka vett részt az elmúlt öt éven belül felnőttképzésben. Közülük 65 % egyszer, 19 % kétszer, 16 % háromszor vagy többször vett részt képzésben. A 37 százalékos részvételi arányt akár magasnak is tekinthetnénk, amennyiben a mennyiségek káprázatának foglyaként nem vennénk észre egyrészt, hogy a felnőttképzés mennyire sokrétű, minőségben, időben, költségben eltérő összetételű. Másrészt az sem derül ki e szám alapján, hogy a társadalomban való jobb boldogulást előmozdító felnőttképzésben a társadalmi rétegek viszonylag egyenlő arányban vesznek részt, vagy pedig nagyon egyenlőtlen arányban, kirekesztve ennek áldásaiból a gazdasági helyzet, illetve információhoz hozzájutás szempontjából hátrányosabb helyzetű társadalmi csoportokat. A felnőttképzésben való részvétel társadalmi megoszlása nemcsak a társadalmi igazságosság szempontjából vizsgálandó fontos, kényes kérdés, hanem a részvétel megoszlása a társadalom versenyképességét is befolyásolhatja. Mielőtt ezeket a kérdéseket és a további összefüggéseket tüzetesebben megvizsgálnánk, tekintsük először az alapvető demográfiai szempontokat. A felnőttképzésben részt vevők demográfiai összetétele A éves korcsoportba tartozó és felnőttképzésben részt vett megkérdezettek átlagosan 37,2 (szórás 10,0), a képzésben részt nem vettek 38,6 (szórás 11,3) évesek, a különbség nem szignifikáns. Most csak a képzésben részt vetteket tekintve jóllehet úgy tűnik, hogy az első két korcsoportban nagyobb a férfiak részvételi aránya a képzésben, és a harmadikban ez a tendencia megfordul, a negyedikben pedig kiegyenlítődik, valójában nincs szignifikáns különbség a nem és a kor szerint (1. ábra). 3

5 1. ábra. Képzésben részt vettek megoszlása korcsoport és nem szerint (p=0,643; %) Férfi Nő % Ez vonatkozik magának a minta egészére is, vagyis egyenlő arányban vannak képviselve a férfiak és a nők, valamint az egyes korcsoportok a mintában, ami a mintavétel megfelelőségét igazolja vissza (2. ábra). A felnőttképzésben részt vevők végzettsége és nyelvismerete 2. ábra. Minta korcsoport és nem szerinti megoszlása (%; p=0,355) Férfi Nő % A képzésben résztvevők körében a megkérdezettek közel fele, 43 százaléka főiskolai vagy egyetemi végzettségű, 54 százaléka legalább szakmunkásképző iskolával vagy érettségivel rendelkezik. 4

6 A felnőttképzésben részt vevőknek tehát 43 százaléka felsőfokú végzettségű, ugyanakkor ez a éves korcsoportban az összes megkérdezett 20 százaléka. A felnőttképzésben részt vevőknek csupán 16 százaléka nem rendelkezik érettségivel, míg a éves korcsoportban az összes megkérdezett 40 százaléka. Látható, hogy a felnőttképzésben résztvevők aránya az adott iskolai végzettségű csoport saját társadalmi súlyánál lényegesen nagyobb a magasabb és lényegesen alacsonyabb az alacsonyabb iskolázottságú csoportokban (1. tábla). 1. tábla. Felnőttképzésben való részvétel az iskolai végzettség szerint (kiemelve: a várt értéktől különösen eltérő megfigyelések) (%) FELNŐTTKÉPZÉSBEN ISKOLAI VÉGZETTSÉG Nem vett részt Részt vett (37 %) (63 %) Felsőfokú Nem rendelkezik érettségivel Mindezt akár természetesnek is vehetnék azok, aki úgy gondolják, hogy a képzés a magas, elsősorban felsőfokú iskolai végzettségű társadalmi rétegek privilégiuma. Kérdés azonban, hogy mi történik akkor, ha a középfokú végzettségűek, továbbá a szakmunkások és szakiskolát végzettek, valamint a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek a vártnál lényegesen kisebb arányban vesznek részt a felnőttképzésben. Társadalmi méretekben mi történik, ha az autószerelők, a vízvezetékszerelők, a villanyszerelők, a titkárnők, az egészségügyi szakdolgozók és a többi, felsőfokú képzettséget nem feltétlenül igénylő szakmákban hosszú távon nem elegendő arányban vesznek részt a felnőttképzésben. A közvetlen szakmai, továbbá munkavédelmi, tűzvédelmi, minőségbiztosítási, nyelvi és egyéb képzésben. Hogyan befolyásolja ez a lakosság ellátását például a különböző szakmunkák elvégzése során, és az ország versenyképességét? Mi történik továbbá, ha az amúgy is leszakadó társadalmi rétegek a képzésben nem vesznek részt megfelelő arányban? Ez utóbbi kérdést a későbbiekben a munkanélküliek körében is megvizsgáljuk. A képzésben részt vevők között a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzettek aránya 13 százalék, míg a éves korcsoportban az összes megkérdezett 23 százaléka. A képzésben részt vevők között a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek aránya 3 százalék, míg a éves korcsoportban az összes megkérdezett 10 százaléka. Az eddigi eredmények úgy összegezhetők, hogy a felsőfokú végzettségűek vesznek részt kiemelkedő arányban felnőttképzésben. 5

7 A legalább középfokú nyelvismeret az iskolai végzettség általában egymással párhuzamosan együtt jár egymással a megkérdezettek körében. Míg a szakmunkásképzőt, illetve szakiskolát végzettek aránya a képzésben részt vettek körében 13 százalék, a legalább egy középfokú nyelvismerettel rendelkezők aránya 2,3 százalék. Ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek aránya a képzésben részt vettek körében 10 százalék, és a legalább egy középfokú nyelvismerettel rendelkezők aránya szintén 10 százalék (3. ábra). Az iskolai végzettség és a nyelvismeret közvetlen kapcsolatának vizsgálata feltárja, hogy a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát, vagy ennél is kevesebbet végzettek 18 százaléka, a szakközépiskolát vagy középfokú technikumot végzettek 34 százaléka, a gimnáziumot végzettek 55 százaléka, a főiskolát vagy felsőfokú technikumot végzettek 55 százaléka, és az egyetemet végzettek 97 százaléka véli úgy, hogy legalább egy idegen nyelvet ismer középfokon. Jóllehet ez nem jelenti feltétlenül a középfokú nyelvvizsga meglétét, azért föltehető, hogy e mögött az alapfokúnál több idegen nyelvi megértés és beszédkészség van, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a felnőttképzésben részt vettek szűkebb csoportjáról van szó. Statisztikailag szignifikáns összefüggésről van szó, tehát a felnőttképzésben részt vettek körében az iskolai végzettség és a nyelvismeret szorosan összefügg egymással (4. ábra; p=0,000). % ábra. Iskolai végzettség és középfokú nyelvismeret aránya a képzésben részt vettek körében (%) ,3 0,5 8 általános Szakmunkásk./szakisk. 23 Szakközép./kpfokú techn. 7,8 18 Gimnázium 9,9 33 Főiskola/felsőfokú techn. 18,5 Iskolai végzettség Nyelvismeret 10 Egyetem 9,7 6

8 % ábra. Középfokú nyelvismeret és iskolai végzettség közvetlen összefüggése a képzésben részt vettek körében (%; p=0,000) Több általános Szakmunkásképző vagy szakiskola Szakközépiskola vagy középfokú technikum Gimnázium Főiskola vagy felsőfokú technikum 3 Egyetem Nyilvánvaló, hogy olyan kis országban, mint hazánk, nem lehet várni, hogy minden fontos írást magyarra fordítsanak. Az autószerelő műhelyben a fontos mérőműszerhez adott szoftver helyes használatához éppúgy, mint a villanyszerelőknek szóló leírások értelmezéséhez, továbbá az irodai szoftverek használatához is gyakran szükség van némi nyelvismeretre. Az eredmények alapján a éves, felnőttképzésben részt vett, egyetemi végzettségű emberek között a legmagasabb az idegen nyelvismeret: 97 százalékuk ismer legalább egy nyelvet középfokon. A felnőttképzésben részt vett szakmunkásképzőt vagy szakiskolát, illetve szakközépiskolát vagy középfokú technikumot végzett éves emberek körében a legalább középfokú idegen nyelvismeret a megkérdezetteknek már csupán százalékára korlátozódik. Még a felnőttképzésben részt vett gimnáziumot, illetve főiskolát vagy felsőfokú technikumot végzett éves emberek körében is az idegen nyelvismeret százalékuknál hiányzik, ami a gyakorlatban korlátozott munkavégző képességet jelent. Túlzással élve ugyanis aki ma Magyarországon nem tud idegen nyelvet, gyakorlatilag bizonyos foglalkozási ágakban akár életveszélyt okozó, máskor vagyoni hátránnyal fenyegető funkcionális analfabétának tekinthető. Az Európai Unióhoz való csatlakozásnak köszönhetően ugyan alapvető minőségbiztosítási, fogyasztóvédelmi kritérium a forgalomba hozott eszközökhöz magyar nyelvű leírás mellékelése, mégis a gyakorlatban nem ritkán nem nélkülözhető az idegen nyelv ismerete. Számos esetben az idegen nyelv ismeretének hiánya megakadályozza az internet használatot és a legalapvetőbb új szakmai ismeretek megszerzését. Az idegen nyelv ismeretének hiánya szintén megakadályozza a más országbeliekkel való kommunikációt. Külföldre utazáskor pedig közvetlen életveszélybe vagy anyagilag fenyegetett helyzetbe kerülhet az idegen nyelvet nem ismerő turista, amennyiben fontos üzeneteket képtelen megérteni. 7

9 A felnőttképzésben részt vevők alkalmazási státusza, a munka jellege A főállású alkalmazottak hajlanak elsősorban a felnőttképzésben való részvételre. Miközben a főállású alkalmazottak a megkérdezett éves korcsoportban 58 százalékban szerepeltek, a felnőttképzésben részt vettek (37 %) között részarányuk kiemelkedően magas, 66 százalék (p=0,000). Más szóval az elmúlt 5 évben felnőttképzésben részt vett éves emberek csaknem kétharmada (66 %) főállású alkalmazott. Megfordítva, a éves főállású alkalmazottak 42 százaléka vett részt az elmúlt 5 éven belül felnőttképzésben, miközben a részállású alkalmazottak 36 százaléka, az alkalmi munkások 25 százaléka, a pályakezdő munkanélküliek 21 százaléka, a másfél évnél rövidebb ideje munkanélküliek 49 százaléka, a másfél éve vagy régebben munkanélküliek 28 százaléka, a éves nyugdíjasok 15 százaléka, a háztartásbeliek, GYES-en, GYED-en lévők 34 százaléka vett részt képzésben (5. ábra). % ábra. Elmúlt 5 éven belül képzésben való részvétel a jelenlegi munka szerint (%) Nem vett részt 50 Részt vett Főállású alkalmazott Részállású alkalmazott Alkalmi munkás Pályakezdő munkanélküli Munkanélküli 0-1,5 éve Munkanélküli, 1,5- éve Rokkantnyugdíjas Saját jogú nyugdíjas Háztartásbeli GYES, GYED Vállalkozó Egyéb A éves munkanélküliek körében a másfél évnél rövidebb ideje munka nélküliek névlegesen az átlagnál nagyobb arányban vettek részt felnőttképzésben, azonban az eredmény statisztikailag a mintavételi hibán belül van, statisztikailag nem szignifikáns. A pályakezdők és a másfél évnél hosszabb ideje állástalanok valamivel kisebb arányban vettek részt az elmúlt 5 év során továbbképzésben, mint a munkanélküliek egésze, statisztikailag azonban ez sem szignifikáns. A éves korcsoportban a munkanélküliek közül a pályakezdő munkanélküliek és a másfél évnél régebb óta munkanélküliek is statisztikailag nem szignifikáns mértékben a várt arányoknál enyhén kisebb mértékben vettek részt a felnőttképzésben. Egyedül a másfél évnél rövidebb ideje munkanélküliek 8

10 vesznek tehát részt a vártnál enyhén, statisztikailag nem szignifkánsan nagyobb mértékben a felnőttképzésben. Gyakorlatilag a munkanélküliek a éves korcsoportba tartozók átlagánál statisztikailag nem nagyobb mértékben vesznek részt a felnőttképzésben. Az eredmény arra utal, hogy a munkanélküliek szűkebb és tágabb környezetük együttes hatására, és főleg saját maguk döntése eredményeként magukra maradtak abban, hogy képzettségük megváltoztatása, továbbfejlesztése révén kiszabaduljanak a munkanélküliség fogságából. Apró jel van a másfél évnél rövidebb ideje munkanélküliek enyhén fokozott részvételére a felnőttképzésben, amely azonban kétszeresen is visszaesik a másfél évnél régebb óta munkanélküliek és hasonlóképpen alacsony a pályakezdő munkanélküliek körében. Nem nagyon látszik a felnőttképzés területén tett kormányzati intézkedések hatása a munkanélküliség csökkentése érdekében ezen a területen. Márpedig a munkanélküliség különböző formáinak a csökkentése érdekében hozott intézkedések általában nem kis részben a kormányzati feladatok közé szoktak tartozni. Foglalkoztatási szempontból a felnőttképzés feladata végül is nem a munkaügyi problémák közvetlen megoldása, hanem az emberek felkészítése arra, hogy a lehetőségeket meg tudják ragadni képzettségük révén, és jobban megfeleljenek a társadalmigazdasági kihívásoknak. Feltűnő a saját jogon vagy hozzátartozói jogon vagy rokkantsági nyugdíjasok alacsony részvétele a felnőttképzésben. Az összes éves megkérdezett között 7-8 százalék volt nyugdíjas, túlnyomórészt rokkantsági nyugdíjas, viszont a felnőttképzésben részt vett évesek között csupán 3 százalék volt a nyugdíjas. A éves nyugdíjasok 15 százaléka vett részt felnőttképzésben az elmúlt 5 éven belül. A éves rokkantsági nyugdíjasok 14 százaléka, a éves saját jogú vagy hozzátartozói jogú nyugdíjasok 17 százaléka vett részt felnőttképzésben az elmúlt 5 éven belül. Feltételezhető, hogy az 56 éves és idősebb nyugdíjasok között a felnőttképzésben való részvétel még ennél is jóval kisebb arányú. Az elöregedő nyugati társadalmakban az időskorúak képzése viszont nem elsősorban a társadalom számára szükséges és elvégzendő szakmunkák mennyiségének növeléséhez és minőségének javításához kapcsolódik. Az idősek számára holisztikus elgondolás, hogy a tanulás csökkenti a társadalmi izoláltságot, az elmagányosodást, javítja a mentális funkciókat, ezen belül a memóriát, s különösen javítja az életminőséget. Ezekben a társadalmakban a tanulni kívánó idősek számára kis összegű ösztöndíjat ajánlanak föl. Ausztráliában például az idősek két hétre fejenként 62,4 Ausztrál dollárt kaphatnak, amelyre pályázhatnak. Az idősek a gazdaságilag fejlett országokban kiterjeszthetik az aktív életükben megszerzett tudásukat, rendkívül érdekes előadásokat hallgathatnak meg, és az oktatás helyszínére elutazva új ismeretségeket köthetnek, új barátokra tehetnek szert. Magyarországon viszont 9

11 a felmérés adatai alapján a még nem is idős éves nyugdíjasok már nem kívánnak komolyan részt venni a felnőttképzésben, többségük nem gondolja, hogy szüksége van az egész életen át tartó tanulásra, és nem is tervezi, hogy részt vegyen benne. Nem csoda, hiszen maga a képzési rendszer sem támogatja különösképpen a nyugdíjasok részvételét a felnőttképzésben sem az információ bősége révén, sem pedig anyagilag. A jelenlegi törvényi szabályozás sokkal inkább hangsúlyozza az új gazdasági kihívásokra adandó válaszok és a munkalehetőségek kihasználásának fontosságát, amint az a felnőttképzésről szóló évi CI. Törvény szövegéből is kitűnik.... meghatározott szakmakörökben ingyenes legyen az első, az 50 évesnél idősebbek számára pedig a második szakma megszerzése, amennyiben van garantált munkalehetőségük. A rendszerváltozás átmeneti időszakában talán keveseknek tűnt föl, hogy az oktatási rendszer részének tekintett felnőttképzés az idősebbek és a nyugdíjasok számára valójában az egészségügyi ellátó rendszer gyógyító-megelőző részének tekinthető. A felnőttképzés az idősek és a nyugdíjasok számára sok esetben az egészség fenntartásának, megjavításának az eszköze, amely a magány, az elszigeteltség, a mentális hanyatlás, továbbá különböző módokon a káros és önsorsrontó magatartásformák ellenében is hat. Ebben az értelemben a nyelvtanulás hangúlyozottan ide sorolható, mely elősegíti az interneten való jobb tájékozódást azoknak a generációknak a tagjai számára, akik kénytelenek voltak zárt társadalomban élni, megfosztva a nyitott társadalmakban szokásos nyelvtanulási lehetőségektől, nevezetesen a természetes nyelvi közegben élés és tanulás lehetőségétől. És ez hamarosan, az erőltetett népesedéspolitika, a Ratkókorszak gyermekeinek nyugdíjba vonulásakor növekvő problémát jelent majd. A részállású alkalmazottak, a nyugdíjasok, a háztartásbeliek, a GYES-en, GYED-en lévők és vállalkozók viszonylag kisebb arányban, 1 és 9 % között szerepelnek az elmúlt 5 évben felnőttképzésben részt vettek körében. Megfordítva, a éves részállású alkalmazottak 36 százaléka vett részt az elmúlt 5 éven belül felnőttképzésben, miközben az alkalmi munkások 25 százaléka, a háztartásbeliek, GYES-en, GYED-en lévők 34 százaléka vett részt képzésben. Ha a jelenleg vagy legutóbb végzett munka jellegét tekintjük, akkor a mezőgazdasági fizikai, segéd-, betanított és szakmunkások, sőt a vezető állású fizikai munkát végzők is viszonylag alacsony arányban vettek részt képzésben, míg a beosztott szellemi státuszban dolgozók kiemelkedő arányban tanultak tovább, még a vezető beosztású szellemi munkát végzőkhöz képest is (2. tábla). 10

12 2. tábla. Felnőttképzésben való részvétel a végzett munka jellege szerint (kiemelve: a várt értéktől különösen eltérő, statisztikailag szignifikáns megfigyelések) (%) FELNŐTTKÉPZÉSBEN MUNKA JELLEGE Nem vett részt Részt vett (37 %) (63 %) Mezőgazdasági fizikai 2 1 Segédmunkás 5 1 Betanított munkás 16 5 Szakmunkás Vezető állású fizikai 5 3 Beosztott szellemi Vezető szellemi Egyéb 9 10 Összesen Az eddigi eredmények úgy összegezhetők, hogy a éves, felsőfokú végzettségű, beosztott szellemi munkakörben dolgozók vesznek részt a leginkább kiemelkedő arányban a felnőttképzésben, nevezetesen ők alkotják a résztvevők 50 százalékát. Ezzel szemben a felnőttképzésben a éves korcsoporton belül a mezőgazdasági fizikai, a segéd-, betanított és szakmunkás rétegek vesznek részt statisztikailag szignifikánsan alacsonyabb mértékben a felnőttképzésben, mint amennyi a saját csoportjuk súlyának megfelelő volna. Ebből lényegében az következik, mint már korábban említésre került, hogy éppen a képzésre leginkább rászoruló rétegek maradnak ki belőle, illetve részvételük nem megfelelő. Örvendetes ugyan, hogy a beosztott szellemi dolgozók folyamatosan és kiemelkedően részt vesznek felnőttképzésben, azonban rajtuk kívül még számos más társadalmi csoportnak nagy szüksége volna erre. A felnőttképzésben részt vevők jövedelmi helyzete A jövedelmi helyzet szubjektív megítélése alapján a felnőttképzésben való részvétel az átlagosnál kissé alacsonyabb vagy jóval alacsonyabb jövedelmű csoportban szignifikánsan alacsonyabb, az átlagos jövedelmű csoportban viszont a többieknél kiemelkedően nagyobb a továbbtanulási hajlandóság. Az átlagosnál kissé magasabb vagy jóval magasabb jövedelmű csoportban viszont a továbbtanulási hajlandóság teljesen átlagos. 11

13 ábra. Elmúlt 5 éven belül részvétel felnőttképzésben a jövedelemnek az átlaghoz viszonyított szubjektív megítélése szerint (%; p=0,002) % Részt vett Nem vett részt 0 Átlagosnál jóval alacsonyabb (std.res.=-2,3) Átlagosnál kissé alacsonyabb (std.res.=-2,3) Átlagos (std.res.= 3,3) Átlagosnál kissé magasabb (std.res.= 1,3) Átlagosnál jóval magasabb (std.res.=-0,8) Mindazok, akik jövedelmi helyzetüket az átlagosnál jóval alacsonyabbnak ítélik, egyben lakóhelyüket munkalehetőség szempontjából erősen visszafejlődőnek látják, akik az átlagosnál kissé alacsonyabb jövedelműnek tartják, azok visszafejlődőnek ítélik lakóhelyük környezetét, míg az átlagosnak gondolt jövedelműek lakóhelyüket is helyben maradónak tartják a munkalehetőség szempontjából. Az átlagosnál kissé vagy jóval magasabb jövedelmi helyzetűek viszont lakóhelyüket fejlődőnek ítélik meg. Az elmúlt 5 évben legfontosabbnak tartott képzés Említésre került, hogy a megkérdezettek 37 %-a vett részt az elmúlt 5 éven belül felnőttképzésben, s közülük 65 % egyszer, 19 % kétszer, 16 % háromszor vagy több alkalommal. Ezen belül az elmúlt öt évben legfontosabbnak tartott képzés tartalmát tekintve a különböző számítógép-kezelő tanfolyamok, ezen belül ECDL vizsgák, WEB-tervező, szoftverüzemeltető, rendszergazda, továbbá pedagógiai és gyógypedagógiai továbbképzések, nyelvtanfolyamok, kereskedelmi képzés, idegenforgalmi képzés szerepelnek a leggyakrabban. Ritkábban, de még mindig elég gyakran szerepelnek a gépjárművezetés, marketing, környezetismeret, környezetvédelem, a minőségbiztosítás, mérnöki tevékenység, élelmiszeripari ismeretek, szociális gondozás, egészségügyi, dajka, masszőr ismeretek a felnőttképzésben való részvételben. Viszonylag ritkábban egyéb ismeretek megszerzése iránt is van érdeklődés, így a megkérdezettek megemlítették, hogy az elmúlt öt évben részt vettek animációs filmkészítő, illetve asszisztens tanfolyamon, továbbá bankárképzésben, valamint 12

14 benzinkútkezelő, B kategóriás futballedző, anyakönyvvezető képzésben, aranykalászos tanfolyamon. Kevesen boncmesteri, civil referens, cukrász, EU integráció, gyógyszerismeretek, gyors- és gépíró, minősített hegesztő, HR, kontrolling, ipari alpinista, jogi, mérlegképes könyvelő, mezőőr, mixer tanfolyamon is részt vettek. A megkérdezettek kis része részt vett multiplikátor képzésben, munkavédelmi oktatásban, műköröm-készítő képzésben. Ismét mások a műszaki ellenőr, művelődésszervezés, napenergia képzés, nehézgépkezelés, pénzügyi-számviteli ügyintézés, raktárkezelés, recepciós munka kapcsán vettek részt felnőttképzésben. Nem maradt ki a sorból a Reiki IV, a rendőrségi szakosító, a roma menedzser, a sport menedzser, a személyiségfejlesztő és pszichológus, a személy- és vagyonőr, a talpmasszázs, a targoncakezelés, a tűzoltó zászlósképzés, a tűzvédelem, a valutaváltás, a varrás, a veszélyes áruszállítás, a veszélyes hulladék megsemmisítés, a villámvédelmi felülvizsgálat, a villanyszerelés és nehézáram átkötés, a virágkötészet és a vitorlás tanfolyam sem. Az elmúlt öt évben legfontosabbnak tartott felnőttképzés szintjét tekintve a képzés az esetek 29 százalékában alapfokú, 37 százalékában középfokú, 28 százalékában felsőfokú és további 6 százalékában egyéb, feltehetőleg nem egyértelműen besorolható vagy ismeretlen szintű volt (3. tábla). 3. tábla. Milyen szintű volt a képzés - Elmúlt 5 évben legfontosabbnak tartott képzés, amiben részt vett (%) % 1 Alapfokú 29,4 2 Középfokú 36,6 3 Felsőfokú 27,7 9 Egyéb 6,3 Összesen 100,0 A felsőfokú képzés volt az, amelyben a megkérdezettek a legtöbb alkalommal vettek részt a felnőttképzés keretén belül. Miközben az alap- és középfokú képzésben átlagosan 1,55-1,59 alkalommal, a felsőfokú képzésben átlagosan 2,6 alkalommal vettek részt az elmúlt 5 év során (p=0,041). Mindez arra utal, hogy nem csupán a éves, felsőfokú végzettségű, beosztott szellemi munkakörben dolgozók vesznek részt a leginkább kiemelkedő arányban, 50 százalékban a felnőttképzésben, hanem azon belül is a felsőfokú képzéseknél a leggyorsabb a forgási sebesség. Mindez még inkább a társadalom számára szintén nagyon fontos alap- és középfokú képzések igénybevételének lemaradására hívja föl a figyelmet. 13

15 Az elmúlt 5 évben legfontosabbnak tartott képzésben kezdeményezés részvételre Az elmúlt öt évben legfontosabbnak tartott felnőttképzésben való részvétel az esetek 54 százalékában saját kezdeményezésre történt, 37 százalékában a munkahely kezdeményezésére. Önmagában ez az adat is figyelemre méltó, hiszen az egyéni kezdeményezések fontosságát mutatja. Az egyéni kezdeményezések jelentősége a felsőfokú képzéseknél a legnagyobb (64 százalék), ezután következnek a középfokú képzések (57 százalék) és végül az alapfokú (42 százalék) képzéseknél a legalacsonyabb. A munkahely ösztönzése az alapfokú képzéseknél a legnagyobb (47 százalék), ezután következnek a középfokú képzések (30 százalék) és végül a felsőfokú (33 százalék) képzéseknél a legalacsonyabb ennek a formának a jelentősége. A munkaügyi központok szerepe a képzésre ösztönzésnél a középfokú (12 %) és alapfokú (8 %) képzéseknél számottevő, a felsőfokú képzéseknél szerepük csupán 1 százalék. (7. ábra) 7. ábra. Ki vagy mi indította a képzésre a képzés szintje szerint (%; p=0,006) 100% 3,9 7,8 0,8 12,0 1,1 2,1 80% 60% 46,6 30,4 32,6 40% 20% 0% 64,2 56,8 4 Egyéb 41,7 3 Munkaügyi Központ 2 Munkahely 1 Saját kezdeményezés 1 Alapfokú 2 Középfokú 3 Felsőfokú Az elmúlt 5 évben legfontosabbnak tartott képzés helyszíne Az elmúlt öt évben legfontosabbnak tartott felnőttképzés helyszíne az esetek 44 százalékában a megkérdezett személy lakóhelyének településén, kerekítve 55 százalékában lakóhelye településén kívül, és 1,5 százalékában külföldön volt. Elég sokan vállalták tehát az utazással járó fáradalmakat. A képzésre az út átlagosan 2 óráig (szórás: 1,59) tartott. Azoknak, akik vállalták az utazást 46 százaléka átlagosan fél-egy órát töltött utazással, 10 százaléka mintegy másfél órát, 19 százaléka két órát, 25 százaléka pedig két és fél órát vagy még többet is eltöltött azzal, hogy eljusson a képzés helyszínére. 14

16 Az elmúlt 5 évben legfontosabbnak tartott képzés által nyújtott szakképesítés és a képzés formája Az elmúlt öt évben legfontosabbnak tartott felnőttképzés az esetek kétharmadában, 67 százalékában szakképesítést nyújtott. A szakképesítés magában foglalta a bolti eladó, illetve pénztáros vagy boltvezető tanfolyamot, az adósságkezelési tanfolyamot, a különböző, ezen belül alapfokú számítógépkezelői tanfolyamokat, az angol középiskolai tanári képzést, az áruforgalmi ügyintéző, bankár, banki asszisztens, bármixer, baromfifeldolgozó, betanított varrónő, biztonsági őr, bonc-, kórboncmester, cukrász, dajka, differenciáló nevelési, diplomás ápoló, diplomás óvónő, élelmezési vezető, emelőgépkezelő, falusi turizmus, fejlezstő pedagógus, felszolgáló, felülvizsgáló, fizioterápiás szakasszisztens, gondozó, gyermekés ifjúságvédelmi, gyógymasszőr, gyógypedagógus, hitoktató, idegenforgalmi ügyintéző, informatikus, ingatlanközvetítő és értékbecslő, ipari alpinista, jogi, kereskedelmi, kortársoktató, közbeszerzési pályázatíró, középfokú edző, középfokú számítógépkezelő, középiskolai magyartanár, közművelődési, közoktatás vezető, közösségi gondozó, kútkezelő, külkereskedelmi ügyintéző, lakatos műszerész, logopédus, mérnök-informatikus, minősített hegesztő, munkavédelmi technikus, műkörmös, műszaki ellenőr, művelődésszervező, nehézáram átkötő, nehézgépkezelő, nehézgépszerelő, OKJ számítógépkezelő, illetve szoftverüzemeltető, óvodapedagógus, óvodavezető, önsegítő csoportvezető, pedagógus, PR szakreferens, programozó, raktárkezelő, recepciós, rendezvényszervező, rendőr, roma menedzser, szabász, szakápoló, szakmunkás, szállítmányozási ellenőr, szociális gondozó, szociális munkás, szociálpedagógus, talpmasszőr, tanító (német), targoncakezelő, technikus, tolmács, ügyfélszolgálati munkatárs, üzletvezető, vagyonőr, vegyvédelmi, vendéglátóipari üzletevezető, vezető és virágkötészet területeket. A képzés az esetek 96 százalékában személyes részvétellel történt, 3 százalékában távoktatásban, 1 százalékában pedig levelező formában. A képzésekben tehát túlnyomó többségben a személyes részvétel volt jellemző. Nyilvánvaló, hogy ezen a területen a jövőben jelentős elmozdulás várható a távoktatási formák javára. Az elmúlt 5 évben legfontosabbnak tartott képzés költség- és időigénye, finanszírozása Az elmúlt öt évben legfontosabbnak tartott felnőttképzés során a megkérdezettek 6 százaléka 1 hónapnál kevesebbet töltött tanulással szervezett formában, 19 százaléka 1-3 hónapot, 21 százaléka 4-6 hónapot, 16 százaléka 7-12 hónapot, 20 százaléka 1-2 évet, és 18 százaléka 3-5 évet. Nem meglepő, hogy az alapfokú tanfolyamokkal kapcsolatban a megkérdezettek szervezett formában 15

17 való tanulással az átlagnál szignifikánsan nagyobb arányban töltöttek 1-6 hónap időt, míg a felsőfokú tanfolyamokkal kapcsolatban 1-3 évet (p=0,000). Ezt a képzést leggyakrabban, az esetek csaknem felében a megkérdezettek saját maguk finanszírozták (46 %), további 5 százalékban a család, rokonok, 35 százalékban a munkahely, 13 százalékban az állam, illetve önkormányzat, 1 százalékban nonprofit szervezet, 0,3 százalékban egyház, 03, százalék egyéb szervezet finanszírozta. Nincs kapcsolat a képzés szintje és a finanszírozó között. A képzések az elmúlt 5 évben összesen mintegy (maximum: 2,5 millió) forintjába kerültek a megkérdezettnek, illetve családjának. A képzés átlagosan egyre drágább volt annak szintjétől függően. Az alapfokú képzés átlagosan , a középfokú , a felsőfokú forintjába került a megkérdezettnek, illetve családjának, a különbség statisztikailag szignifikáns (p=0,000). A saját maga által kezdeményezett képzés átlagosan , a munkahely által kezdeményezett képzés , a munkaügyi központ által kezdeményezett képzés forintjába került a megkérdezettnek, illetve családjának, a különbség statisztikailag szignifikáns (p=0,000). A legkevesebbe tehát általában a munkahely, illetve a munkaügyi központ által kezdeményezett képzések kerültek a megkérdezettnek, illetve családjának (68-72 ezer forint), míg a legdrágábbak a saját maga által kezdeményezett képzések (225 ezer forint). Az elsősorban saját maga által finanszírozott képzés átlagosan (szórás: ), a család, rokonok által finanszírozott képzés (szórás: ), a munkahely által finanszírozott képzés (szórás: ), az állam, önkormányzat által finanszírozott képzés (szórás: ), a nonprofit szervezet által finanszírozott képzés átlagosan (szórás: ), az egyház által finanszírozott képzés 0 forintba, az egyéb szervezet által finanszírozott képzés forintjába került a megkérdezettnek, illetve családjának. A legkevesebbe tehát általában az egyház, egyéb, illetve nonprofit szervezet által finanszírozott képzések kerültek a megkérdezettnek, illetve családjának, míg a legtöbbe a saját maga, a család, rokonok, továbbá kisebb mértékben az állam, önkormányzat által finanszírozott képzések kerültek a megkérdezettnek, illetve családjának. Mindez azt bizonyítja, hogy a személyek, illetve családjuk saját kezdeményezésre jelentős terhet vállalnak a képzés érdekében, s ehhez társadalmi szinten hozzáadódik még az állam, önkormányzat által finanszírozott képzésekből az egyénre, illetve családjára háruló teher is. A kérdés az, hogy mindezeknek az erőfeszítéseknek az eredményeképpen milyen eredmények születnek. Az elmúlt 5 évben legfontosabbnak tartott képzés sikeressége Az elmúlt öt évben legfontosabbnak tartott felnőttképzés a megkérdezettek 58 százaléka szerint nagyon sikeres volt, 36 százaléka szerint inkább sikeres volt, 16

18 mint sikertelen, 4 százaléka szerint inkább sikertelen volt, mint sikeres, és 2 százaléka szerint egyáltalán nem volt sikeres. A képzés sikerességének megítélése nem függ a képzés szintjétől (alap-, közép-, illetve felsőfokú). A képzés sikerességének megítélése viszont függ attól, hogy ki vagy mi indította a képzésre részvételre (p=0,006). A felsőfokú képzések esetében a saját kezdeményezésre indult képzéseket ítélték a leginkább sikeresnek. A középfokú képzések esetében a munkaügyi központ kezdeményezésére indult képzéseket ítélték a leginkább sikeresnek. Az alapfokú képzések esetében a munkahely kezdeményezésére indult képzéseket ítélték a leginkább sikeresnek. A szakképesítés szerint a képzések megítélése szignifikánsan különbözik egymástól (p=0,000). Egyrészt a szakképesítést nem nyújtó képzéseket inkább sikeresnek ítélték meg, mint sikertelennek. Másrészt viszont a szakképesítést nyújtó képzéseket nagyon sikeresnek ítélték meg. Nincs összefüggés sem a képzés finanszírozója és a képzés sikerességének megítélése között, sem pedig a saját maga, illetve családja által a képzésre fordított kifizetett összeg és a képzés sikerességének megítélése között. Az elmúlt 5 évben legfontosabb képzést tekintve a képzés a megkérdezett számára személy szerint az alábbi területeken volt a legsikeresebb, illetve legkevésbé sikeres. Leggyakrabban a megkérdezett a képzés által a tudását növelte, majd csökkenő sorrendben fontos volt még, hogy megbecsülése növekedett, munkahelyét megtartotta, magasabb jövedelemhez jutott, munkahelyet szerzett, szakmáját megváltoztatta, végül munkahelyén előbbre lépett, illetve munkahelyét megváltoztatta. A képzés sikerességének megítélése nem függ attól, hogy az elmúlt 5 évben legfontosabb a képzés mely területeken (a tudását növelte, megbecsülése növekedett, munkahelyét megtartotta, magasabb jövedelemhez jutott, munkahelyet szerzett, szakmáját megváltoztatta, munkahelyén előbbre lépett, vagy munkahelyét megváltoztatta) volt sikeres vagy sikertelen a megkérdezett személy számára személy szerint. Képzettség és munka néhány összefüggése A megkérdezettek 23 százaléka szerint az elmúlt 5 évben előfordult, hogy nem kapott meg egy állást, mert nem volt meg a megfelelő iskolai végzettsége, s ez arra utal, hogy a megfelelő képzettség az esetek egy részében fontos az elhelyezkedéshez. A megkérdezettek 7 százaléka szerint viszont az elmúlt 5 évben előfordult, hogy nem kapott meg egy állást, mert azt mondták, hogy túlképzett. Ez is komoly probléma lehet a mai hazai munkaerőpiacon, amely sok esetben elveheti az emberek kedvét a felnőttképzésben való részvételtől. 17

19 A megkérdezettek 31 százaléka szerint az elmúlt 5 évben előfordult, hogy azért kapott meg egy állást, mert megfelelő ismeretsége volt. A megfelelő ismeretség, protekció sok esetben nélkülözhetetlen kelléke az elhelyezkedésnek, amely ismét a felnőttképzésben való részvétel ellen hathat. A megkérdezetteknek csupán 6 százaléka szenvedett hátrány a munkahelyén az elmúlt 5 évben azért, mert nem vett részt elvárt képzésben. A megkérdezettek 7 százaléka szerint az elmúlt 5 évben előfordult, hogy fölöslegesnek bizonyult képzésre kötelezték a munkahelyén. Sajnos az is viszonylag elég gyakran előforduló panasz forrása, hogy az embereket fölöslegesnek tűnő továbbképzésekre kötelezik. A megkérdezettek 34 százaléka szerint az elmúlt 5 évben előfordult, hogy szerette volna magát tovább képezni, de erre nem került sor. Ezekben az esetekben a továbbképzés legfőbb akadálya a képzés ára volt (30 %), másodsorban az időhiány (26 %). További okként szerepelt, csökkenő sorrendben, hogy a munkahelye nem engedte tanulni (15 %), az életkora (9 %), egyéb ok (8 %; betegség, érettségi hiánya, a képzés fölöslegességének érzése, látásromlása, a gyermekek, kevés volt a jelentkező, már elfáradt, már nem hisz benne, most pihen, nem akarta, nem gondolkodott rajta, nem kötelezték, nem tájékoztatták, nem vették föl, nem volt választék, nem volt motiváció, önmagát képzi, terhesség, túlképzett), továbbá az, hogy nem szeret tanulni (7 %), valamint messze volt a képzés helyszíne (3 %), illetve a családja nem engedte tanulni (2 %). Felnőttképzésben részvétel tervezése A megkérdezettek 37 százaléka tervezi, hogy a következő 5 évben részt vesz felnőttképzésben. Tekintettel arra, hogy a éves korosztályhoz tartozó, tehát aktív életszakaszukban lévő megkérdezettek 37 százaléka vett részt az elmúlt öt éven belül felnőttképzésben, a részvételi arány hosszú távon változatlan. Abban az esetben, ha részt venne képzésben, a megkérdezettek számára a jövőben a legfontosabb szempont az, hogy több pénzt keressenek (46 %), továbbá hogy több tudást szerezzenek (30 %), jobb munkát kapjanak (12 %), a munkahelyi elvárásoknak megfeleljenek (11 %). Az egyéb szempontok (1 %) között említésre került az érdekesebb munka, a felelős beosztás, az izgalom, a kihívások, a könnyebb munka igénye, a minőségi változás, a személyiségfejlesztés, a változatosabb munka és a vezető állás megszerzése iránti igény. A tervezett felnőttképzésben a válaszolók kerekítve 44 százaléka heti 1-2 alkalommal venne részt, 23 százaléka havonta 1-2 alkalommal, 18 százaléka csak hétvégén, 9 százaléka akár heti 3-5 alkalommal is, és 6 százaléka félévente néhány alkalommal venne részt benne. Annak érdekében, hogy jobb munkahelye legyen a megkérdezettek 60 százaléka nem változtatna lakóhelyet, 12 százaléka csak a jelenleginél magasabb szintű 18

20 településre költözne (pl. faluból városba), 12 százaléka akár külföldre is költözne, 7 százaléka akár a jelenlegivel megegyező szintű másik településre is költözne (pl. városból azonos szintű városba), 1 százaléka akár a jelenleginél alacsonyabb szintű másik településre is költözne (pl. városból faluba), 8 százaléka nem tudja. Arra a kérdésre, hogy milyen segítségre lenne szüksége ahhoz, hogy részt vegyen valamilyen felnőttképzésben, a megkérdezettek első helyen a tandíjhoz adott pénzbeli támogatást említették (68 %), majd csökkenő sorrendben a lakóhely közelében legyen a képzési hely (56 %), legyen elegendő szakterület a kiválasztáshoz (43 %), pénzbeli támogatás a közlekedéshez (39 %), pénzbeli támogatás a kieső jövedelem pótlásához (38 %), munkaidő után legyen a képzési idő (36 %), jobb tájékozódás (35 %), hétvégén legyen a képzési idő (25 %), családban rá háruló teher csökkenjen (23 %). A megkérdezettek a legszívesebben személyes részvétellel levelező képzésben (31 %), személyes képzéssel esti képzésben (24 %), személyes részvétellel nappali képzésben (15 %), távoktatásban interneten keresztül (8 %), távoktatásban multimedia CD segítségével (4 %), egyéb formában (1 %; például magántanárral) bővítené szívesen képzés útján ismereteit. 14 százalékuk semmilyen képzésben nem venne részt a jövőben, fennmaradó részük (3 %) nem tudott válaszolni a feltett kérdésre. Felnőttképzéssel kapcsolatos információ újságokban A megkérdezettek 32 százaléka nem olvassa el az újságokban a felnőttképzéssel kapcsolatos híreket, rovatokat, további 38 százalékuk ritkábban mint hetente. Hetente olvassa viszont 17 százalékuk és 11 százalékuk naponta. A sajtó útján tájékozódók, a éves korcsoporton belül életkortól függetlenül nagyjából egyforma arányban tájékozódnak a sajtóból a felnőttképzéssel kapcsolatos hírekről. Ugyanakkor elsősorban a kevesebb mint 8 általános iskolát, továbbá a szakközépiskolát vagy középfokú technikumot végzettek mondták saját társadalmi súlyuknál lényegesen nagyobb arányban azt, hogy nem olvassák el a sajtóban a felnőttképzéssel kapcsolatos híreket, rovatokat, míg a főiskolát vagy felsőfokú technikumot végzettek nagyobb arányban hetente vagy ennél ritkábban, de elolvassák ezeket a híreket és rovatokat (p=0,001). 19

MÁSODIK ESÉLY JAVASLATOK A TOVÁBBLÉPÉSRE

MÁSODIK ESÉLY JAVASLATOK A TOVÁBBLÉPÉSRE MÁSODIK ESÉLY JAVASLATOK A TOVÁBBLÉPÉSRE A kutatást a Nemzeti Felnőttképzési Intézet támogatta 1106 Budapest, Fehér út 10. Molnár D. László SzocioMed Kft. 1204 Budapest Szent Imre h u 52. Tel: 421-0991

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

MAGYAR NYELVŰ KÉRDŐÍV

MAGYAR NYELVŰ KÉRDŐÍV MAGYAR NYELVŰ KÉRDŐÍV VÁLASZLAPFÜZET (6. HULLÁM) 1.0 VERZIÓ 2012.10.30. Kérdés(ek): A1, A2 KÁRTYA 1 Semennyit Kevesebb, mint fél órát Maximum 1 órát Maximum 1 és fél órát Maximum 2 órát Maximum 2 és fél

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

KÉRDŐÍVES KUTATÓMUNKA A FIATALOK MEGÚJULÓ ENERGIÁKKAL 3.1-ES IFJÚSÁGI CSERE KERETÉN BELÜL

KÉRDŐÍVES KUTATÓMUNKA A FIATALOK MEGÚJULÓ ENERGIÁKKAL 3.1-ES IFJÚSÁGI CSERE KERETÉN BELÜL MEGÚJULÓ ENERGIA ÉS CIVIL SZEKTOR KÉRDŐÍVES KUTATÓMUNKA A FIATALOK MEGÚJULÓ ENERGIÁKKAL 3.1-ES IFJÚSÁGI CSERE KERETÉN BELÜL EÉŐZETES EREDMÉNYEK 1. A válaszadók lakhelye Település Noszvaj 83 Bogács 63 Cserépfalu

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07. A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása:

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT TÁMOP 5.5.5: A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM A TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS A HATÓSÁGI MUNKA ERŐSÍTÉSE Simonovits Bori Budapest, 2010 A KUTATÁS TÉMÁJA

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

Mennyire szolidáris a magyar?

Mennyire szolidáris a magyar? Mennyire szolidáris a magyar? Kiket és milyen módon támogat és támogatna Magyarország lakossága itthon és külföldön? Kutatási eredmények 2013. szeptember 4. 1 A kutatás háttere: Eurobarometer 2012: a magyarok

Részletesebben

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 P2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA FELMÉRÉS A 21-IG A BKF SZAKKÉPZÉSI KÖZPONT FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN 211. TÁMOP-4.1.1/A-1/2/KMR-21-4 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN...

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

MINŐSÉGCÉLOK 2014-2015. a 393/2013. (XI.12.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdés alapján

MINŐSÉGCÉLOK 2014-2015. a 393/2013. (XI.12.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdés alapján Nyilvántartásba vételi szám: E- 00029/2014 a 393/2013. (XI.12.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés alapján 1. OKJ- ban szereplő szakképesítés szerzésére felkészítő képzés szakmai vizsgáinak éves átlagos vizsgaeredménye

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

VÁLASZLAPOK AZ EUTE-ESS PRÓBAKÉRDŐÍVHEZ. 2002 október

VÁLASZLAPOK AZ EUTE-ESS PRÓBAKÉRDŐÍVHEZ. 2002 október VÁLASZLAPOK AZ EUTE-ESS PRÓBAKÉRDŐÍVHEZ 2002 október EUTE kérdőív 2 TÁRKI Rt. 1. VÁLASZLAP semennyit kevesebbet, mint fél órát maximum 1 órát maximum 1 és fél órát maximum 2 órát maximum 2 és fél órát

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében. Gyorgyovich Miklós

Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében. Gyorgyovich Miklós Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében Gyorgyovich Miklós Áttekintett kutatások az önkéntesség tükrében Ifjúság2008 gyorsjelentés (2008) A magyar önkéntesek motivációinak kutatása (2009) A NIS első

Részletesebben

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS Készült a Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megbízásából a Kutatópont műhelyében A kutatás elvégzésére a TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében

Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében I. Bevezető Jelen vizsgálat a TIOP-3.3.2-12-/1. kiemelt projekt keretében készült, a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon,

KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 6900 Makó, Vásárhelyi

Részletesebben

Továbbtanulási adatok és pályakövetés eredményei 2006/2007

Továbbtanulási adatok és pályakövetés eredményei 2006/2007 KÖZGAZDASÁGI Továbbtanulási adatok és pályakövetés eredményei 2006/2007 Végzettek Jelentkezők Egyetemre Felvételt nyert Főiskolára Felsőfokú szakképzésbe 130 fő 122 fő 23 fő (Szegedi Tudományegyetem, Veszprémi

Részletesebben

Bővebb információért keresse a lakóhelye szerinti illetékes munkaügyi kirendeltséget! A képzés helyszíne

Bővebb információért keresse a lakóhelye szerinti illetékes munkaügyi kirendeltséget! A képzés helyszíne A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának t á j é k o z t a t ó j a a 2013. I. ütemben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a TÁMOP 1.1.2-11/1 projekt keretében megvalósuló ajánlott

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

A Miskolci Szakképzési Centrum felnőttképzési kínálata

A Miskolci Szakképzési Centrum felnőttképzési kínálata A Miskolci Szakképzési Centrum felnőttképzési kínálata Tisztelt Érdeklődő! A Miskolci Szakképzési Centrum felnőttképzési kínálata az iskolarendszeren kívüli, ún. tanfolyami képzéseit tartalmazza, amelyek

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 8. (6) bekezdés kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

Részletesebben

ESS KÁRTYAFÜZET 2010

ESS KÁRTYAFÜZET 2010 ESS KÁRTYAFÜZET 2010 1. KÁRTYALAP Semennyit Kevesebbet, mint fél órát Maximum 1 órát Maximum 1 és fél órát Maximum 2 órát Maximum 2 és fél órát Maximum 3 órát 3 óránál többet 2. KÁRTYALAP Milyen gyakran

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához a 2015-16. tanévben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához a 2015-16. tanévben A ok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához a 2015-16. tanévben beosztás végzettsége munkakör mely szakra képesített (minden végzettség, amellyel elláthat

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok?

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? G Data-felmérés G Data. A biztonság németül. Munkahely és magánélet kapcsolata A 18 75 éves internetezők 56%-a rendelkezik teljes munkaidős vagy részmunkaidős állással.

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Tisztelt Hölgyem/Uram! Tisztelt Hölgyem/Uram! Az alábbi felmérés melyet Szentes Város Önkormányzata Szociális Irodája készít célja, hogy hatékonyabban tudjunk segíteni Önnek ha olyan élethelyzetbe kerül, amikor az önkormányzat

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013.

IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013. IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013. 1/9 1. BEVEZETÉS A SECOND CHANCE IN HOSPITALITY - Második esély a szállodaiparban című projekt kivitelére létrejött partnerség azzal a céllal alakult, hogy a szállodaipari szakképzés

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 32/2008. ( XI. 24.) a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló OKM rendelet alapján az alábbi adatokkal működik intézményünk. Intézmény neve: Általános Iskola Tápiószele

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

MINŐSÉGCÉLOK 2014-2015. a 393/2013. (XI.12.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdés alapján

MINŐSÉGCÉLOK 2014-2015. a 393/2013. (XI.12.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdés alapján a 393/2013. (XI.12.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés alapján 1. OKJ- ban szereplő szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés szakmai vizsgáinak éves átlagos vizsgaeredménye szakképesítésenként, az NMH

Részletesebben

A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK MŰKÖDÉSI ADATAI

A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK MŰKÖDÉSI ADATAI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1696 A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK MŰKÖDÉSI

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 25% 0% 50% 0% 25% Jobb pólus

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Projekt (EMIR) azonosító száma: ÁROP-1.A.2/A-2008-0097 Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Meiszter Judit: vizsgák után ábrák, táblázatok 1 Meiszter Judit Vizsgák után A 2008/2009-es tanévben, iskolarendszerű

Részletesebben

Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására. Toborzó lap. anyja neve:... születési hely és idő: lakcím:.

Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására. Toborzó lap. anyja neve:... születési hely és idő: lakcím:. Toborzó lap Tájékoztató: A pályázati program célja a műemléki topográfiák elkészítését segítő szakmai szolgáltatások társadalmi vállalkozási formában való megteremtése Magyarországon egy fenntartható innovatív

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS

KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS TIT PANNON EGYESÜLETE - GYŐR KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS A felnőttek idegen nyelv ismeretét vizsgáló helyzetelemzés, amely a Határon Átnyúló Felnőttképzési Nyelvi Módszertani Központ létesítése című projekt

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Megyei Jogú Város 2009 1 Magyar Fejlesztő Intézet I. TARTALOMJEGYZÉK I. TARTALOMJEGYZÉK...2 II. BEVEZETÉS...3 III. MÓDSZER...3

Részletesebben

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agora Munkacsoport Sólyom Andrea A háztartások általános adatai: A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 15-34 év

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7.

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7. Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében 2011. június 7. 1 A munkaerőpiac jellemzői * 2011. I. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Vas megye * KSH adat Zala megye Foglalkoztatottak

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3.

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. Fehérvári Anikó A magyarországi szakképzés a legfrissebb kutatási adatok tükrében MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. A téma Foglalkoztathatóság Intézményrendszer Forrás: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Részletesebben