FÖLDTANI KÖZLÖNY HAYI FOLYÓIRAT

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FÖLDTANI KÖZLÖNY HAYI FOLYÓIRAT"

Ernő Kis
4 évvel ezelőtt
Látták:

FÖLDTANI KÖZLÖNY HAYI FOLYÓIRAT MAGYARORSZÁG FÖLDTANI, ÁSVÁNYTANI ÉS ŐSLÉNYTANI MEGISMERTETÉSÉRE S A FÖLDTANI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE, M e g j e l e n i k h a v o n k é n t k é t v a g y h á r o m n

1 FÖLDTANI KÖZLÖNY HAYI FOLYÓIRAT MAGYARORSZÁG FÖLDTANI, ÁSVÁNYTANI ÉS ŐSLÉNYTANI MEGISMERTETÉSÉRE S A FÖLDTANI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE, M e g j e l e n i k h a v o n k é n t k é t v a g y h á r o m n a g y n y o l e z a d r é t í v n y i t a r t a l o m m a l. A m a g y a r h o n i f ö l d t a n i t á r s u l a t r e n d e s t a g j a i 5 f r t é v i d ij f e j é b e n k a p já k. E l ő f i z e t é s i á r a e g é s z é v r e 5 í r t. XXI, KÖTET, DEOZEMBER, 12. FÜZET. ÁSVÁN YELEMZESEK. LOCZKA JÓZSEF-tŐl.1 A következőkben a deésaknai kősó, egy ausztráliai zirkon és egy, Rákosról (Budapest mellett) való közönséges opál belső fehér válmányá- nak elemzését írom le. 1. Kősó Deésaknáról. A deesaknai kősóra vonatkozólag H erepey Y. Á rpád m. kir. bányatiszt'2 egy czikksorozatot közöl, m elyből röviden a következőket em lítem meg. «Deésakna Szolnok-Doboka megyében Kolozsvártól északkeletre fekszik a Szamos egy mellékvölgyében. A sótest alig 3 4 méternyi mélységben van a völgy feneke alatt. A sóbányák a völgy északi oldalán vannak telepítve s egynéhány beomlott bánya kivételével az ősi időkben is itt voltak. A Deésaknán előforduló só a legtisztábbnak mondható, mert a bányából közvetlenül kihozott só 94,4% -a tiszta, a többi földes és hulladék só. Geológiai helyzetére nézve a sótestet hab- szertí trachytufa fedi, váltakozva homokkő-, agyag-, pala-, só-, márgás agyagrétegekkel. A trachyttufa többnyire fehéres vagy zöldes. A sótest kiterjedése vagy határa ismeretlen, vastagsága szintén nincsen magállapítva, minthogy az egyes bányák mélyítésénél a talpon beszakadó víz a vastagság meghatározását mindig megakadályozta. A vízzel telt bányák vize teljesen concentrait, úgy hogy többet feloldani nem képes.3 A deésaknai sóbányászat történetét illetőleg már 1061 körül találhatók 1 Előadta a társulat 1891 május 6-án tartott szakülésén. 2 «Bányászati és Kohászati Lapok» XXIV. év. f. p Dr. F is c h e b Samu a deésaknai Józsefbánya talajvizében 25,48% chloralkalit talált. (V. ö. Földtani Közlöny XVII. köt ) Földtani Közlöny. XXI. köt (227) 2 3

3 5 t LOCZKA JÓZSEF : írott emlékek, mert IV. Béla 1247-ben Lászlónak a Lonya fiának új adománykép adta, hivatkozva az új adománylevélben, hogy Deésaknát több községgel együtt László elődei már I.

2 3 5 t LOCZKA JÓZSEF : írott emlékek, mert IV. Béla 1247-ben Lászlónak a Lonya fiának új adománykép adta, hivatkozva az új adománylevélben, hogy Deésaknát több községgel együtt László elődei már I. Bélától ( ) nyerték.» A deésaknai sóbányászatra vonatkozólag és főleg a sóbőségről illetőleg a sótömzs terjedelméről azt mondja F r i w a l d s z k y «Min er alogia Transilvaniæ» ez. és 1767-ben megjelent művében «comitatus interior Szolnok plenus salina», azaz belső Szolnok megye merő sóból áll. Deésaknánjelenleg három feltárt sóbánya van. Ezek közöl az Istvánbánya 1773-ban nyittatott meg és 1834-ben felhagyatott. Mélysége 89 m. Ezen harangalakű bánya talpa 3218 m2 volt. Ezen bánya jelenleg teljesen hozzáférhetlen, miután vízzel van tele. A vízoszlop magassága 63 m. A József-bánya megnyittatott 1788-ban és művelés alatt áll jelenleg is. A Ferdinand-bánya eredetileg 1836-ban nyittatott meg, az akna mélysége 66 m. A deésaknai só minőségét illetőleg az összes hazai feltárt bányák közt a legkedvezőbb körülményeknek örvendhet, mert ott, azt mondhatni, nem is fordul elő földes só. A mi termeltetik, az mind kereskedésbe is bocsátható ; ezenkívül színe fehér és átlátszó ; vegyi összetétele pedig a következő : 1. Fehér kristály só. Chlornatrium... = 99,552 Chlorcalcium... _ = 0,026 Kénsavas mész... = 0,213 Oldhatlan anyag = 0, , Kék szürkés színű. Chlornatrium = 98,467 Chlorcalcium _ = 0,071 Kénsavas mész = 0,887 Oldhatlan rész... _ = 0, ,000 Az én elemzésemhez az anyagot azon koczkasóból vettem, melyet F ranzenau Á goston m. nemz. múzeumi ásványtári segédőr úr szívességének köszönök. A koczka kisebb-nagyobb likacsokat zár magába, melyek azonban folyadékot nem tartalmaznak ; de némelyike kevés, barnás sárga anyagot tartalmaz. A koczka különben egészen tiszta, átlátszó, úgy hogy belsejéből a legtisztább anyagot vehettem elemzésemhez. (228)

ÁSVÁNYELEMZÉSEK. 3 5 5 A faji súlyát benzinben határoztam meg és : 1. 1,6677 g anyaggal 19,5 C-nál 2,1573-nak 2. 1,6611 ««19,8 C- «2, 1885-nek találtam. A két kísérlet középértéke _ 2,1479.

3 ÁSVÁNYELEMZÉSEK A faji súlyát benzinben határoztam meg és : 1. 1,6677 g anyaggal 19,5 C-nál 2,1573-nak 2. 1,6611 ««19,8 C- «2, 1885-nek találtam. A két kísérlet középértéke _ 2,1479. Minőségileg nátriumot, chlort és vizet mutathattam ki. A mennyiségi elemzést ismert módszerek szerint a következő meny- nyiségekkel végeztem: 1. 1,1565 g anyag adott: 1,1566 «Na Cl-ot megfelel 0, g nátriumnak 2.1,7784 «anyag adott: 0,0003 «vizet 3. 0,6060 «anyag adott : 1,4864 «Ag Cl-ot, megfelel 0, g chlornak 4.0,7607 «anyag adott: 1,8649 «Ag Cl-ot, megfelel : 0, g chlornak. Az elemzéshez vett anyagot durva porrá törtem s a vizet légfürdőben 190 C-nál meghatároztam; miután a víz mennyisége alig jöhet itt tekintetbe, azért a natrium és chlor meghatározásához vett próbákat nem szárítottam, hanem eredeti minőségükben határoztam meg bennük az említett két alkatrészt. Az elemzési eredmények ezek : v. Na = 39,407 39,407 Cl = 60,655 60,624 60,639 H20, = 0,016 0,016 Na Cl 100,062 Na T a lá l t = 39, S z á m í t o t t... 39,40 Cl = 60, ,60 IDŐ = 0, , ,00 A m i n t lá t h a t ó, a s ó e g é s z e n t is z t a é s a H e r e p e y k ö z ö lt e e l e m z é s e k b e n e l ő f o r d u l ó c s e k é ly m e n n y i s é g ű m á s a lk a t r é s z e k b i z o n y á r a t i s z t á t a l a n a t o k v o lt a k. A deésaknai só termelésére vonatkozólag H e r e p e y úr ezeket írja : «Deésaknán termeltetik évente q tiszta só. Ebből q van szánva a helyi árusításra, ezt Szolnok-Doboka, Besztercze-Naszód, Szilágy, Kolozs és Szatmár megyébe hordják tengelyen q a szamosvölgyi vasútnak Deésaknára beágazó vonalán a Királyhágón túli részekbe vitetik vasúton ; q szerződésileg Szerbia részére van szánva.» (229) 2 3 *

3B6 LOCZKA Jó z s e f : Az összes termelésnél a tiszta és tisztátalan só közötti arány a következő : 100 q-ban Tiszta alaksó...... 79,0 Darabsó......... 5,8 Apró só _

4 3B6 LOCZKA Jó z s e f : Az összes termelésnél a tiszta és tisztátalan só közötti arány a következő : 100 q-ban Tiszta alaksó ,0 Darabsó ,8 Apró só _ 9,6 Hulladék alaksó _... 0,9 Hulladék darab es apró só 4,7 Összesen ,0 94,4 5,6 100,0 Deésaknán rendszeresítve van 100 állandó szegődött kivágó, ezen kívül van rendesen ideiglenes ; az állandó munkások egész éven át nyernek foglalkozást, az ideiglenesek rendesen csak őszszel és télen.» 2. Zirkon Ausztráliából. Dr. Schmidt Sándob ür, kinek felszólítására ezen ásványt megelemeztem, már egy előbbi értekezésében* foglalkozott ezen zirkon sajátságaival miért is itt csak az elemzés ismertetésére szorítkozom. Az elemzés menetét illetőleg következőkép jártam el. Az ásványt lehetőleg finom porrá törtem és lemért mennyiségét szénsavas kali-natronnal megömlesztettem ; a kovasavat rendes módon választottam le, mérés után a kovasavat fluorsav- és kénsavval melegítve siliciumfluorhydrogen alakjában elűztem, kihevítés után még tetemes mennyiségű fehér maradék maradt vissza, ezt többször fluorsavval es kénsavval kezeltem, végre (midőn a maradék hígított kénsavval melegítve tökéletesen feloldódott) a kénsav eltávolítása után többször fehér izzásig hevítettem, mig a súlya állandó maradt. A megmért maradékot megvizsgálva zirkonföldnek találtam. Ezen maradék mutatja, hogy szénsavas kali-natronnal a felbontás nem teljes. A maradékot az előbb lemért kovasav + zirkonföldből levonva, megkaptam a kovasav mennyiségét. A zirkonföld meghatározása egy új adagból történt. Miután előzetesen meggyőződtem, hogy e zirkont a fluorsav sem bontja el tökéletesen, a két felbontási módot combinálva használtam, t. i. a zirkonföld meghatározására vett mennyiséget szénsavas kali-natronnal összeolvasztottam, az olvasztékot sósavval elbontottam és bepároltam s most az egészhez az összes sók elbontására valamivel több mint elégséges hígított kénsavat öntöttem (kénsav mindjárt is vehető) s bepároltam, később gyengén hevítettem, míg a chloridok tökéletesen elbontattak. A keletkezett sutiatokat vízben feloldottam és fluorsav hozzáöntése után bepároltam, a fluorsavval való bepárlást többször * S c h m id t S á n d o r, Á s v á n y t a n i K ö z l e m é n y e k. T e r m é s z e t r a j z i F ü z e t e k XIII. p. 86.

5 ÁSVÁNYELEMZÉSEK ismételtem ; azután a sótömeget szabad lángon gyengén hevítettem, míg a fölös kénsav egy része eltávolíttatott (hogy a netalán keletkezett fluorkalium vagy fluornatrium elbontassák). A hátramaradt sótömeg most vízben tökéletesen feloldódott, a zirkonföldet azután ammoniumhydroxyddal leválasztottam s kihevítve mértem. Faji súlya 1,3714 g anyaggal 20, l C-nál 4,6965 volt ««1,3702 ««19,6 «4,6908 «A két kísérlet középértéke ,6936 Az elemzési adatok pedig ezek : 1.0,3606 g anyag adott : 0,2428 g zirkonföldet 2. 0,4070 «««: 0,1359 «kovasavat. Ezen zirkon ezeken kívül még igen kevés rezet is tartalmazott, de anyag híján nem volt meghatározható. E zirkon százalékos összetétele : I. I I. in. ZrO, = 67,33 67,33 SiO, = 33,39 33,39 CuÓ = 9 A ZrOj+SiOj képlet szerint számítva: T a lá lt S z á m í t o t t ZrO, = 67,33 67,03 SiOä = 33,39 32,97 CuO =? % 100,72 100,00 100,72 3. E g y R ákosról való k özö n séges opál belső fehér válm ánya. Ezen opálra vonatkozólag, F r a n z e n a u Á g o s t o n úr, ki ezen opált gyűjtötte, a következőket volt szives velem közölni : «A magyar államvasutak budapest-rákosi állomása közelében a körvasúttal való keresztezése pontján az utóbbi részére egy körülbelül 10 meter mély bevágás készült, melyben egyrészt a második mediterrán emelet, másrészt a szarmata emelet rétegei tárattak fel. Mindkét képződmény anyaga mészkő, melyben szürkés, barnás, bárnás sárga vagy sárgás repedezett közönséges opál van padosán betelepülve. Egy barnás sárga darabot formatizálni akarván, reá ütés után egy kis üregre akadtam ; melyben egy hófehér anyag van kiválva. Ezen anyag nagyobb nagyításnál nézve, kis átlátszó gömbökből álló szederjes külsőt mutat.» Ezen ásványban kovasavat, vasoxydot, caleiumoxydot, magnesium- (2 3 1 )

Hasonló dokumentumok

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

Í É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í É Á É Í Í É É Í Í Í Á Í Á Á ö ó ö ö ő ő ő ö ö ó ő ű ö ö ö ö ü ö ö ö ü ü ó ö Á ó ó ö ö ő ő ő ő ö ó ü ó ó ó ó ó ó ö ü ü ó ö Ó Í Í É É