ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET

Átírás

1 ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A PEDAGÓGUSKÉPZÉS SZÁMÁRA ÍRTÁK: DEBRE ISTVÁNNÉ KENDE ANNA KERESZTY ZSUZSA SEBŐ JÚLIA SZTANÁNÉ BEBICS EDIT ZILAHINÉ GÁL KATALIN

2 KÉSZÜLT A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2.1 INTÉZKEDÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA AZ OKTATÁSI RENDSZERBEN KÖZPONTI PROGRAM A KOMPONENSE KERETÉBEN Szakmai vezető Kovács Gábor Projektvezető Lazányi Krisztina ( ) Simonné Csömöri Brigitta ( ) Lektorálta Nahalka István Zágon Bertalanné Debre Istvánné, Kende Anna, Kereszty Zsuzsa, Sebő Júlia, Sztanáné Babics Edit, Zilahiné Gál Katalin, 2008 Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 Azonosító: 8/211/A/1/ovi/kcs/K Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Felelős kiadó: Kerekes Gábor ügyvezető igazgató 1134 Budapest, Váci út 37. Telefon: Fax: A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja.

3 Tartalom PEDAGÓGIAI ELGONDOLÁS... 3 PROGRAMTANTERV A képzést alkotó tantárgy(ak) alapadatai Képzési cél A képzés folyamata, átfogó tematikai egységei Követelmények Kötelező irodalom Ajánlott irodalom MODULOK modul. Befogadás és beilleszkedés az óvodába és az iskolába (6 óra) modul. Az intézmény kapcsolata a családokkal (9 óra) modul. A pedagógus beállítódása (a pedagógusattitűdök kérdései) (6 óra) modul. Az óvoda iskola átmenet nevelés-lélektani háttere, a tanulás megkezdéséhez szükséges képességek és viselkedésbeli szokások kibontakoztatása (10 óra) modul. A hatékony és alkalmazható tudás megszerzésére való nevelés. A kíváncsiság és a tanulási kedv ébren tartása (A kompetencia kibontakoztatása) (15 óra) modul. Az óvoda iskola átmenet diagnosztikai kérdései (4 óra) modul. A nyelvi nevelés mint az óvoda iskola átmenet kiemelt feladata (12 óra) modul. Terepgyakorlat változat. Javaslat a terepgyakorlat tartalmára és módszereire változat: Javaslat a terepgyakorlat tartalmára és módszereire ÉRTÉKELÉSI RENDSZER I. félév II. félév III. félév... 91

4

5 PEDAGÓGIAI ELGONDOLÁS

6

7 5 ÓVODA ISKOLA ÁTMENET. OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZÁMÁRA A pedagógiai elgondolás tartalma A képzési csomag célja A programcsomag alkalmazásával olyan pedagógiai szemléletet, elméleti és gyakorlati ismereteket kívánunk a pedagógusjelöltek (és igény szerint a gyakorló pedagógusok) számára közvetíteni,a melyek alkalmazásával elősegíthető a gyermekek, különösen a hátrányos helyzetű, különböző környezeti és életfeltételű vagy adottságbeli okoknál fogva viselkedési, tanulási nehézségekkel küszködő, a lelki fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott gyermekek egyéni sajátosságaira alapozott, megfelelő ütemű, befogadó (inkluzív) közegben történő nevelése. A képzési csomag tartalmát azok az óvoda iskola átmenet témaköréhez közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó tudnivalók szolgáltatják, amelyek az óvodában, az általános iskola első éveiben és a két intézmény közti átmenet tekintetében meghatározók lehetnek a hátrányos helyzetű, az iskolában megkívánt nyelvhasználat miatt is lemaradó kisebbségi, a számosságot tekintve főként roma gyerekek oktatásában, iskolai befogadásában és eredményességében. Ennek hosszú távú célja a társadalomba való beilleszkedés elősegítése. Az elsajátítandó tananyagban egyszerre jelennek meg a neveléslélektan megfelelő területei, az általános és fejlesztő pedagógia elvei és eljárásai és a szociálpszichológia megállapításai. Az egyes modulokban külön-külön is azonosíthatók a különböző tudományos megközelítések, ugyanakkor ezek kapcsolatai is: a gyermekek életkori sajátosságai és a változatos, az átlagostól eltérő gyermeki megnyilvánulásokhoz, más szokásokat követő családokhoz való viszony gyakorlati szempontjai. E négy alappillér jelenti a képzési csomag legfontosabb elemeit, amelyek azonban nem választhatók szét. Kiemeljük a gyermek fejlődési sajátosságainak ismeretét, a mássághoz való viszony szociálpszichológiai szempontjait, az óvoda iskola átmenetet megkönnyítő pedagógiai módszereket és az alkalmazásukhoz szükséges pedagógusbeállítódás mint a képzési csomag elsőbbséget élvező szempontjait. Ezek eredményessége attól függ, hogy e négy pillérre milyen tartalom épül. Az óvoda iskola átmenetet tágan értelmezzük, az átmenetre felkészítés nem külön feladat. A képzési csomag segítségével olyan nevelési, tanítási gyakorlat kidolgozását ajánljuk az óvoda és az általános iskola számára, amelyben zökkenőmentesebbé válik az intézményváltás. Ilyen értelemben a képzési csomag fokozottan a gyermekek óvodai, iskolai beilleszkedésére helyezi a hangsúlyt. Olyan konkrét tartalmi és módszertani segítséget nyújthat a pedagógusjelölteknek, amelynek segítségével az óvodában és az iskolában értőbben alkalmazkodhatnak a gyerekek általános és egyéni fejlődési sajátosságaihoz, tényleges, az adott helyzetben érvényes állapotához, és eredményesebben irányíthatják a nevelési, tanítási, tanulási folyamatot. A képzés célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a több szempontból különböző gyerekek együttnevelésének lényeges kérdéseit. Legyenek képesek ezt a fontos feladatot társadalomismereti háttérbe helyezni. Mélyítsék el a 3 8 éves életkorra jellemző fejlődés-lélektani ismereteiket. Az elméleti és gyakorlati gyermekismeretre építve tervezzék meg nevelőmunkájukat, óvónőként és tanítóként csoportjukban és osztályukban változatos módszereket alkalmazzanak. Az óvodás- és iskoláskorú gyerekeket, különösen a roma gyermekeket előítélet-mentesen kezeljék. Értsék meg a gyerekek közléseit, azok rejtett tartalmát is. Tudatosodjék bennük, hogy a gyermek attól tanul, akit szeret. Ennek érdekében a kapcsolatteremtés megértő, türelmes, a gyermeki személyiséget tisztelő formáit alkalmazzák. Készüljenek fel arra, hogy a gyermekek fejlesztésében csak akkor érhetnek el sikereket, ha a szülőket is bevonják, társként megnyerik, érdekeltté teszik a nevelés, tanítás céljainak elérésében. A tantárgynak nem célja a pedagógiai, nevelés-lélektani és szociálpszichológiai alapfogalmak értelmezése, mert ezeken a területeken a pedagógusképzés keretén belül elsajátított alapvető ismeretekre kíván építeni. De célja az, hogy a meglévő

8 PEDAGÓGIAI ELGONDOLÁS 6 ismereteket olyan készségekkel és tudással egészítse ki, amelyek képessé teszik a pedagógust a különböző szociális, kulturális háttérrel rendelkező gyerekek együttnevelésére; a mai magyar társadalom ellentmondásainak felismerésére, a pedagógusok körében is tapasztalható előítéletek megértésére és kezelésére. A képzési csomag a gyakran felmerülő nehezebb nevelési helyzetekre kínál gyakorlati megoldási lehetőségeket, másfelől a problémák elvi hátterét igyekszik a leendő pedagógusok számára feltárni. A képzési csomag célcsoportja A képzési csomag a felsőoktatásban részt vevő pedagógusjelöltek oktatásához készült, célcsoportja az óvó- és tanítóképzésben résztvevő hallgatók köre. Természetesen használhatják a hátrányos helyzetű, gyermekek nevelésében, oktatásában szerepet vállaló óvónők, tanítók is, tekintettel arra, hogy a befogadó (inkluzív) oktatás fokozatos bevezetésének eredményeképp szinte minden óvoda és iskola érintetté válik a hátrányos helyzetű és vidékenként változó számú, más hagyományokban nevelkedett roma gyerekek tanulási kedvének és eredményességének elősegítésében. A már dolgozó pedagógusok továbbképzése azonban nem tartalmazhatja az alapok újratanulását. Nekik a gyakorlatukra alapozott külön továbbképzési terv készült (szerkesztője: Egedi Cecilia, megrendelője a SuliNova volt). Az alapképzési csomag a következő részegységeket tartalmazza: 1. Befogadás és beilleszkedés az óvodába és az iskolába. 2. Az intézmény kapcsolata a családokkall. 3. A pedagógus beállítódása (a pedagógusattitűdök kérdései). 4. Az óvoda iskola átmenet nevelés-lélektani háttere, a tanulás megkezdéséhez szükséges képességek és viselkedésbeli szokások kibontakoztatása. 5. A hatékony és alkalmazható tudás megszerzésére való felkészülés. A kíváncsiság és a tanulási kedv ébren tartása. 6. Az óvoda iskola átmenet diagnosztikai kérdései. 7. A nyelvi nevelés mint az óvoda iskola átmenet kiemelt feladata. 8. Terepgyakorlat. 9. A hallgatók tudásának értékelése. Az óvoda iskola átmenet zökkenőmentessége nem az utolsó óvodai év pedagógiai munkáján múlik. Hosszú előzménye van. Az egész kisgyermekkor, az érés, fejlődés, a természetes úton történő fejlesztés folyamata és az első iskolai élmények eredménye alapozza meg a tanuláshoz való hosszabb távú viszonyt. Különösen fontos, a pedagógus szakmai tudásának próbaköve: a kritikus pontok eltalálása a mozgás, a beszédfejlődés és az érzelmi nevelés folyamatában. A tanulás fogalmát az óvodás korban nagyon szélesen értelmezzük, jelentése némileg megváltozik az iskolában. A személyiség egészét érintő, széles sávú, alkalomszerű (spontán) tapasztalatszerzéstől a szándékos, tudatos tanulásig kell eljutnunk. A tanulási folyamatot szervező, vezető felnőtt szerepe is más az óvodában és más az iskolában. Az átmenet megkönnyítése a család, az óvoda és az iskola segítő, támogató nevelési módszerein, együttműködésén múlik. Tulajdonképpen természetes folyamatról van szó, amely a növekedés és a sikeres teljesítmény örömét hozza a kisgyermekek számára, de csak akkor, ha az életkorukhoz illő tevékenységekben vehetnek részt. Ehhez szükséges a jó pedagógiai érzék és a szaktudás. Nagy hiba a siettetés, a feladatok, követelmények előrehozása, túlméretezése. Minden életkort a neki megfelelő elfoglaltsággal kell kitölteni. Az élet minden szakasza egyformán fontos és értékes. Minden életkor minden percében élünk, nem pedig a következőre készülünk.

9 7 ÓVODA ISKOLA ÁTMENET. OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZÁMÁRA A képzési csomag egyik fontos eleme annak bemutatása, hogyan hatnak a pedagógusok előítéletei a kisgyermekkori fejlődésre és társas magatartásra, milyen szerepe van az előítéleteknek például a roma családok és a különböző oktatási intézmények közötti kapcsolat alakulásában. A hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy éppen tehetséges gyerekeket fogadó pedagógusnak fontos megismernie a gyermek családja és közvetlen környezete által közvetített társas alkalmazkodási módot, a gyermek magatartásának, nyelvi fejlettségének állapotát, amellyel az intézménybe kerül. A fizikai és személyi környezet támogató szerepe jelentősen megnő a 3 8 éves gyerekek esetében. Az óvoda és az iskola szervezeti különbözősége ellenére látni kell ennek az életkornak az egységét, szétválaszthatatlan fejlődési ívét. A pedagógusnak meg kell tanulnia általánosítások nélkül ítélni, kellő nyitottsággal közelíteni minden egyes gyerek egyéni bár kulturálisan is meghatározott sajátosságaihoz. A pedagógusjelöltek az elfogadó, segítő-támogató attitűd mellett ismerjék meg és próbálják ki azokat a technikákat, amelyek alkalmazásával elkerülhető az iskolai, tanulási kudarc. Ezért a humanisztikus elméleti keret mellett fontosnak tartjuk a megismerő (kognitív) megközelítés megjelenítését is a tantárgyi programban. Ezért az alábbiakban vázlatszerűen kiemeljük azokat a legfontosabb fejlődés- és nevelés-lélektani, valamint pedagógiai tájékozódási pontokat, amelyek a képzési csomag egészét befolyásolják, s amelyek a képzésben részt vevők tudásával kapcsolatos alapvető követelményeket is kijelölik: Fejlődés-lélektani ismeretek az óvoda iskola átmenet éveiben, az értelmi, érzelmi, társas fejlődés általános alakulása és egyéni sajátosságai. A nevelhetőség lélektani alapjai. A lélektani alapozású alternatív pedagógiai irányzatok áttekintése, főbb tanulságai.. A nevelő és a gyermek viszonyának jelentősége és pszichológiai sajátosságai. Az elfogadó nevelői attitűdök elemzése. A 6-7 éves kor körüli gyermekekre vonatkozó fejlődés-lélektani ismeretek olyan fokú elmélyítése, mely alkalmassá teszi a pedagógusjelölteket arra, hogy érzékenyek legyenek a gyermekek aktuális egyéni fejlődési szintjének észlelésére, és képesek legyenek megválasztani a gyermekek egyéni sajátosságainak megfelelő nevelési módszert. A tanulás érzelmi, hangulati meghatározottságának, a nevelő és gyermek kapcsolatának, illetve a nevelő személyes hitelességének hangsúlyozása. Elfogadó, humanista nevelési attitűdök közvetítése. Az óvodának és az óvoda-iskola közötti átmeneti időszaknak nem feladata a szó szoros értelmében vett tanítás, azonban gyakorlati tapasztalatok és vizsgálati eredmények egyaránt igazolják, hogy a tudás két megjelenési formája (ismeret jellegű és képességbeli) bármelyikének figyelmen kívül hagyása súlyos következményekkel jár. A modulban sor kerül az adottság, készség, képesség, jártasság, kompetencia fogalmak tisztázására, a készségfejlődés törvényszerűségeinek megbeszélésére, a 4 8 éves gyermekekkel szervezett elfoglaltságok során való alkalmazására, a későbbi fejlődés, beválás során játszott szerepének megtárgyalására. A képzési csomagban helyet kap a nyelvi problémák kérdésköre is. Bár Magyarországon nagyon kevés olyan terület van, ahol a gyerekek csak egy másik nyelvet beszélnek, ezzel együtt komoly nyelvi problémák merülnek fel az óvodába/iskolába kerülő gyerekek nevelése során. Ezek a nyelvi problémák abból adódnak, hogy az iskola nem számol a hátrányos helyzetű, köztük a roma gyerekek eltérő beszédmódjával, nyelvhasználatával. Az iskola által már elvárt szókészletet gyakran nem fedi le e gyerekek családból hozott szókincse, az iskolában használt és mindenki által ismertnek tekintett beszédfordulatok sok gyermek előtt ismeretlenek, nem tartoznak hozzá mindennapi életükhöz, és gyakoriak a kezelésben nem részesülő beszédhibák. Hosszabb távon fontosnak tartjuk az intézményben is a saját, kisebbségi anyanyelv megjelenését, újratanítását is, de csak az adott nyelven jól, lehetőleg anyanyelvi szinten beszélő pedagógusnak szabad ezt felvállalni.

10 PEDAGÓGIAI ELGONDOLÁS 8 Ki kell térni, az iskolaérettségi vizsgálatok, a szakértői bizottságokban folyó vizsgálatok, a különböző teljesítményt, intelligenciát mérő tesztek használata körül tapasztalható vitákra, nézetkülönbségekre is. Az iskolaérettségi vizsgálatokkal együtt az iskolakezdés időpontjának társadalmi összefüggéseit is meg kell vizsgálni. A képzésnek nagy óraszámú eleme a terepgyakorlat, amely három területre irányul: a családokkal való kapcsolatteremtés technikáinak kipróbálására, a gyermekmegismerés szakmai szempontjainak érvényesítésére, valamint az intézményi (óvodai, iskolai) gyakorlatra olyan terepen, ahol nagy arányban vannak különös figyelmet, egyéni bánásmódot, fokozottan befogadó nevelői beállítódást igénylő gyerekek. A megoldandó problémák köre Feltételezésünk szerint a következő problémák megoldásához kapnak elméleti háttérrel is megalapozott gyakorlati segítséget a hallgatók: Az óvodai, iskolai környezet gyakran nem értékeli, illetve háttérbe kívánja szorítani a gyerekek otthonról hozott és a pedagógus számára idegen szokásait és nyelvhasználatát. Kívánatos lenne, ha a pedagógus ezeket elfogadná, értéknek tekintené. A pedagógus úgy érzi, hogy akkor végzi sikeresen a munkáját, ha felülkerekedik a családon, a családi szokásokon, ha gyorsan, rövid idő alatt kiegyenlíteni és nem elfogadni próbálja a gyerekek más kultúrában elsajátított szokásait. A pedagógus gyakran általánosítva látja a kulturális különbözőségeket, és nem ismeri fel a családok által képviselt számos lehetséges identitásstratégiát. Előfordul, hogy a pedagógus úgy véli, hogy a megértés, a türelem azt jelenti, ha nem vesz tudomást a különbségekről. A pedagógus nem tudja kezelni a kicsik otthonról hozott előítéleteit, és ezzel kiteszi a szegény, a lemaradó, a fogyatékkal élő, más nyelvet vagy nyelvjárást beszélő például a roma gyerekeket a kortársak elutasításának. Megjelenhetnek az óvodába, iskolába történő beilleszkedés érzelmi, szociális éretlenségből fakadó akadályai. A család és az intézmény között bizalmatlanság alakul ki, amely iskolai sikertelenséghez vezet. A pedagógusszerep eltérő értelmezése a szülők és a pedagógus között. A pedagógus nem tudja, mit kezdhet azokkal a gyerekekkel, ahol a családi háttérben súlyos szociális, gazdasági, érzelmi problémák tapasztalhatók. Felmerülhetnek a szülők önértékelési problémái, amelyek miatt nem úgy vesznek részt az óvoda/iskola életében, ahogy azt az óvoda/iskola elvárná, s ezáltal a gyerekek is elszigetelődnek. Például a szülők nem mennek el a szülői értekezletre, amit az intézmény úgy értékel, hogy nem érdekli őket gyermekük helyzete, sorsa. A gyermekek nem rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, készségekkel és képességekkel, amelyek az iskolai beváláshoz és sikerességhez hagyományosan szükségesek. Az iskola túl szélesre szabja a szükségesnek tartott, elvárt ismereteknek, készségeknek és képességeknek a körét. Az óvoda vagy az iskola csak azokat a gyermeki megnyilvánulásokat tartja elfogadhatónak, *amelyek csak bizonyos társadalmi csoportokra jellemzők. Olyan fejlődéselméletek, illetve ezeknek megfelelő pedagógiai eljárások alkalmazása, amelyek a gyerekeket megfelelő ütemben, gyorsabban vagy lassabban fejlődők csoportjaira osztják, és a differenciált nevelés megvalósítása helyett elkedvetlenítik a gyerekeket.

11 9 ÓVODA ISKOLA ÁTMENET. OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZÁMÁRA A képesség-kibontakoztatáson az óvónő a kötelező, hagyományos foglalkozásokon tanított ismeretek átadását, begyakoroltatását érti, ami azt jelenti, hogy már az óvodában kialakul a rossz és jó tanulók köre, tehát előkészíti az iskolai szétválasztást. Különösen akkor, ha még piros és fekete pontokat is osztogat, esetleg házi feladatot ad. Félrevezető a diagnosztikus eljárásokkal kapcsolatos kritikai rálátás hiánya is, a túlzott bizalom a szakemberek véleményében és a vizsgálati eredmények mérlegelésének elmulasztása. Az anyanyelv leértékelése a pedagógus és a társak által, ezáltal identitás- és önértékelési zavarok kialakítása. Az eltérő kommunikációs minták magatartási, értelmi zavarként történő értelmezése. A pedagógus saját szocializációs stratégiáit véli egyedül helyesnek, más fejlődési vonalakkal szemben elutasító. Ezért azt érzi feladatának, hogy tanulóit saját elfogadott normáihoz felemelje, felzárkóztassa. A gyerekek haladását nem önmagukhoz méri. Nem tud kapcsolatot létesíteni a szülőkkel, és ezért kudarcot vall. A tanulásszervezés általános frontális volta miatt nem tud alkalmazkodni az egyéni különbségekhez. A gyerekek iskolai kudarcait etnikai sajátosságok következményének tartja akkor is, amikor azok sokkal inkább a hátrányos társadalmi helyzetük által meghatározottak (pl. szülők iskolázatlansága, szegénység, a gyerekek bevonása a családfenntartásba stb.), s ezért nem megfelelő módon vagy nem is próbál segíteni. Általános hiba, hogy a tanítási módszerek nem felelnek meg a kisiskolás korú gyerekek fejlődési sajátosságainak. A képzési csomag tartalmának közvetítése (módszerek) Előadások Sszakirodalom önálló hallgatói feldolgozása Közös gyakorlatok (pl. Esetelemzés), tréning jellegű gyakorlatok (pl. Tanár-diák interakció) Terepgyakorlatok (óvoda, iskola) Demonstrációs anyagok Nevelési helyzetek eljátszása Hallgatói csoportmunka Beszámolók saját tanulási élményekről Fényképek vagy videofelvételek készítése, elemzése Gyermekmegismerési szempontok közös összeállítása Gyermekmegfigyelési feljegyzések szóbeli és írásbeli bemutatása Szépirodalmi, zenei, képzőművészeti példák ajánlása, művészi filmek megtekintése és vitája Nevelési, tanulási helyzetek karikatúra stílusú ábrázolása Gyerekkori játékok felidézése Követelmények, tevékenységek A képzésben részt vevők a szakirodalom, az előadások, szemináriumok, a hospitálás és az önálló feladatok megoldása alapján tudják értelmezni, elemezni a befogadó stílusú csoportokban, osztályokban folyó nevelő munka nevelési-tanítási helyzeteit.

12 PEDAGÓGIAI ELGONDOLÁS 10 Egy kiválasztott, 5 7 éves korú könnyen/valamilyen ok miatt nehezebben beilleszkedő kisgyerekről vezessenek gyermekmegfigyelési naplót, kísérjék figyelemmel fejlődését. Készítsenek esettanulmányt a gyermekek szüleivel készített interjúk és az óvodai/iskolai megfigyelés alapján. Mutassák be szóban, esetleg illusztrációkkal röviden, tömören a tanulócsoportna. Gyakorlaton négyes csoportokba szerveződve mutassák be a drámajáték eszközeivel a kapcsolatteremtés változatos formáit. Játsszanak a gyerekekkel egyénileg, kisebb csoportban és az egész csoporttal, osztállyal. Meséljenek, vezessenek beszélgetőkört. (Ezt szerepcserével saját életükből felidézett epizódokkal is megcsinálhatják.) Legyenek képesek az anyanyelvi jelrendszernek (mozgás, zene, kép, szó) jó ritmusban való változatos alkalmazására, a nevelési-tanítási folyamat gyermekekhez igazított lassúbb tempójának vezetésére. Ismerjék az átmenet kulcspontjait, a szükségletek rangsorát. Ismertessenek egy-egy szakirodalmi részt. Keressenek az adott témakörhöz művészeti alkotást. A csoport elemezzen egy társuk által készített 5-10 perces pedagógiai témát feldolgozó videofelvételt. Mutassák be vagy rajzolják fel a különböző pedagógusviselkedések karikatúráját! A témát saját gyermekkorukból is vehetik. A szemináriumi vitákban, helyzetjátékokban élénken, cselekvően vegyenek részt. Vezessenek filmvitát! Szemináriumi órán készítsenek módszertani bemutatótáblát a befogadó és elutasító beállítódásból következő bánásmód köréből. A stúdiumot lezáró kollokviumon is adhatunk az egyéni és közös tudást építő és összegző feladatot. Lényeges, hogy a hallgatók egyéni és csoportos élményeken alapuló pedagógiai beállítódása és tudása megnyilvánulhasson

13 PROGRAMTANTERV

14

15 13 ÓVODA ISKOLA ÁTMENET. OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZÁMÁRA A képzést alkotó tantárgy(ak) alapadatai A tantárgy neve: Az óvoda iskola átmenet az inklúzió szolgálatában Szak, tagozat megnevezése: Óvó- és tanító, nappali, esti, levelező A tanórák és kreditpontok száma: Nappali tagozat 90 óra (6 kredit) vagy 60 óra (4 kredit) vagy 30 óra (2 kredit) Esti tagozat 40 óra (6 kredit) vagy 25 óra (4 kredit) vagy 15 óra (2 kredit) Levelező tagozat 20 óra (6 kredit) vagy 14 óra (4kredit) vagy 8 óra (2 kredit) Képzési cél A hallgatók ismerjék meg a sokféle családból és eltérő kulturális feltételek közül érkező 3 8 éves gyerekek együttnevelésének lényeges pedagógiai kérdéseit. Legyenek képesek ezt a feladatot társadalomismereti háttérbe helyezni. Mélyítsék el az adott életkorra jellemző fejlődés-lélektani ismereteiket. Tekintsék ezt az életszakaszt folyamatos, egy ívet alkotó változások sorának. Az elméleti és gyakorlati gyermekismeretre építve legyenek képesek a nevelő munka megtervezésére, változatos módszerek alkalmazására, az óvodás- és iskoláskorú gyerekek előítélet-mentes neveléséretanítására. Értsék meg a gyerekek közléseit, azok rejtett tartalmát is. Tudatosodjék bennük, hogy a gyermek attól tanul, akit szeret. Ennek érdekében a kapcsolatteremtés megértő, türelmes, a gyermeki személyiséget tisztelő formáit alkalmazzák. Készüljenek fel a szülőkkel való partneri viszony kialakítására. Jövendő munkájukhoz kapjanak elméleti és gyakorlati segítséget. A képzés folyamata, átfogó tematikai egységei Elemi tapasztalatszerzés (terepgyakorlat) Tapasztalatszerzés egy demokratikus, befogadó nevelési stílussal vezetett osztatlan óvodai csoportban. A látottak megbeszélése. Látogatás egy inkluzív és egy szegregáltan működő, többségében roma gyerekeket tanító első osztályban. A hospitálási tapasztalatok egybevetése, megvitatása.

16 PROGRAMTANTERV 14 Részvétel egy egyenlő esélyekre törekvő óvodai csoport játékában. Kapcsolatteremtés első osztályos gyermekekkel. Beszélgetés, játék, mese, játékos feladat megoldása az első osztályban. Egyéni hospitálások. Az óvoda iskola átmenet társadalmi kérdései, kapcsolat a családdal A különbözőségeket hangsúlyozó csoport- és oktatásszervezés pedagógiai és társadalmi kára, büntethetősége és szankciói. A sérült, fogyatékossággal élő, nyelvi nehézségekkel küzdő roma hátrányos helyzet tanulási nehézség tanulási zavar enyhe fokú értelmi fogyatékosság nem azonos jelentésű kifejezések, nem következnek egymásból. A gyermekek egészséges fejlődésének feltételei a szegénység mint társadalmi valóság, egymás segítésének lehetőségei. A kulturális különbözőségek és azonosságok feltérképezése (önálló feladat). A pedagogues feldatai a családokkal kialakítandó jó kapcsolat építésében, az eltérő hátterű családok egyéni módszerekkel történő bevonása a hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekek tanulása-tanítása érdekében. Az előítéletesség magyarázó elvei, a pedagógusok körében eddig vizsgált társadalmi előítéletek. Megoldási javaslatokaz előítéletek enyhítésére. Az elismerés és méltányosság kérdései (vita a hospitálási tapasztalatok alapján). Nevelés-lélektani háttér Az Országos Óvodai Nevelési Program és a Nat az iskolarendszer kezdő szakaszára vonatkozó követelményeinek megismerése, lényegi vonásainak kiemelése, összehasonlítása. A 3 8 éves gyerekek fejlődésének jellemzői. Folyamatjelleg, felhalmozás, pihenés, átbillenés. Egyediség. Gyermekinterjúk készítése, elemzése. Az ismeretszerzés eltérő életkori és kulturális sajátosságai. A pedagógus feladatai a gyermek képességeinek, iskolai alkalmasságának feltérképezésében, a szakemberek által adott diagnózisok értelmezése a, képességfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. Családias, barátságos környezet kialakítása az óvodában és az iskolában. A kompetenciakibontakoztatás módszerei. Diagnosztikai kérdések Az óvodai nevelés lehetőségei 3 7 éves korban. Tevékenységformái. A szabad játék és a mesehallgatás fejlesztő hatása. Jó szokások, napirend, egészséges életmód. Az iskola megkezdéséhez szükséges érettség mutatói. A biztonságérzet, önbizalom, az egészséges énfejlődés jelentősége, kialakulásának feltételei. A befogadó iskola légköre, időbeosztása, munkaformái. Az önkéntelen és szándékos figyelem arányai az óvodás- és iskoláskorban. A kíváncsiságra alapozott tanulás-tanítás, utánzás, felfedezés, próbálkozás, ismétlés. Átmenet vagy előkészítés? A feladattudat fokozatos erősítése. Játék az óvodában, játékosság az iskolában. A társas viselkedés jellemzői és változásai. Társ és csoport.

17 15 ÓVODA ISKOLA ÁTMENET. OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZÁMÁRA A nevelői légkör. Az érzelmek szerepe a kisgyermek nevelésében. Az EQ és az IQ tartalma, jelentősége. A taníthatóság feltételei. Az egyéni bánásmód szükségessége és módszerei. A viselkedés és teljesítmény értékelésének óvodai és iskolai formái. A fokozatosság mint pedagógiai alapelv. Az átmenet nevelési helyzeteinek elemzése lehetőleg videofelvételről. Elképzelt helyzetek eljátszása. A sikerben bízó óvónői és tanítói pedagógiai beállítódás. A nevelői és gyermeki kudarcok feldolgozásának technikája. A nyelvi nevelés mint az óvoda iskola átmenet kiemelt feladata A mozgásos, zenei, képi és szóbeli anyanyelv alapfoka. Gazdagodása a 3 8 éves korban. Az anyanyelvi nevelés mint összefoglaló feladat. A többnyelvűség mint érték. Követelmények A hallgatók a kisgyermekkori nevelés feladatai tekintetében legyenek képesek mozgósítani, tudatosítani, s ha kell, átalakítani alapvető pedagógiai elképzeléseiket, használják fel tapasztalataikat ezen elképzelések kritikus értékelésére. A szakirodalom, az előadások, a szemináriumok és a hospitálás alapján tudják értelmezni, elemezni a sokszínű csoportokban, osztályokban folyó nevelőmunka nevelési-tanítási helyzeteit. Egy kiválasztott tehetséges/nehezen induló kisgyerekről vezessenek gyermekmegfigyelési naplót, kísérjék figyelemmel fejlődését 5 7 éves kora között. A megfigyelés anyagából, illetve a szülőkkel készült interjúk alapján írjanak esettanulmányt, ismertessék tanulócsoportjukban, a naplót és a filmet használják fel az ötletgyűjtés és a viták során. Helyzetgyakorlatot alkotva mutassák be a kapcsolatteremtés változatos formáit. Játsszanak a gyerekekkel egyénileg, kisebb csoportban és az egész csoporttal, osztállyal. Meséljenek, vezessenek beszélgetőkört. Legyenek képesek az anyanyelvi jelrendszernek jó ritmusban való változatos alkalmazására, a nevelési-tanítási folyamat gyermekekhez igazított lassúbb tempójának vezetésére. Ismerjék az átmenet kulcspontjait, a szükségletek rangsorát. A szemináriumi vitákban, helyzetjátékokban élénken, cselekvően vegyenek részt, kollokviumon adjanak számot szakirodalomi ismeretükről, módszertani tájékozottságukról. Készítsenek portfóliót a képzés során, amely tükrözi az elvégzett egyéni munkát, és segíti az önellenőrzés képességének kialakulását. Az értékelés formái A gyermekmegfigyelési napló és az esettanulmány beadása. Egy konkrét nevelési helyzet értelmezése, megoldási javaslatainak szóbeli bemutatása. Portfólió készítése, amely a kollokvium alapját képezi. (Tartalmazhatja a közös szempontok alapján végzett megfigyeléseket, az egyéni észrevételeket, megjegyzéseket, a továbbgondolást, véleményt, sőt a megoldási javaslatokat is.)

18 PROGRAMTANTERV 16 Kötelező irodalom Adamikné Jászó Anna: Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor Kiadó, Budapest, június Brown, Rupert: Régi és új előítéletek. In: Erős Ferenc (szerk.): Megismerés, előítélet, identitás. Wesley Új Mandátum Kiadó, Budapest, oldal Csepeli György: Társadalmi nagycsoportok; Sztereotípiák; Előítéletek. In: Szociálpszichológia. Osiris, Budapest, ; , oldal Deszpot Gabriella Kereszty Zsuzsa (szerk.): Gyerekek, módszerek, nevelők 1. fejezet. Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., Pilisborosjenő, Gósy Mária: Mondatmegértés hatéves korban: ép és zavart folyamatok. Fejlesztő Pedagógia, 1996/ oldal Gósy Mária: Beszéd és óvoda. Nikol Gmk, Budapest, Havas Gábor: Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és az óvoda. Iskolakultúra, 2004/ oldal Kende Anna: Értelmiségiként leszek roma és romaként leszek értelmiségi. Vizsgálat roma egyetemisták életútjáról. In: Neményi Szalai (szerk.): Kisebbségek kisebbsége. Új Mandátum kiadó, Budapest, oldal Mérei Ferenc: A játék értelme és öröme. In: Kósa Éva Ritoókné Ádám M. (szerk.): Fejlődés-lélektani szöveggyűjtemény. Tankönyvkiadó, Budapest, Nemzeti alaptanterv (Nat) Országos Óvodai Nevelési Program (1993. LXXXIX. törvény) Páli Judit: A játék mint integratív szabályozás. In: B. Lakatos Margit (szerk.): Játékpszichológia. Olvasókönyv óvodapedagógus hallgatóknak. ELTE Tanító- és Óvónőképző Főiskolai Kar, Budapest, oldal Simonné Zachár Anna: Ovis leszek?! Segítő ötletek óvodába indulóknak. Assertiv Kiadó, Budapest, Szász, Suzanne: Gyermekünk szótlan nyelve. A testbeszéd. Dr. Benjamin Spock előszavával. Kossuth Nyomda, Budapest, Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak. Park Kiadó, Budapest, Vekerdy Tamás: Az óvoda és az első iskolaévek a pszichológus szemével. Tankönyvkiadó, Budapest, Ajánlott irodalom Chapman, Gary Campbell, Ross: Gyerekekre hangolva. A gyerekek öt szeretet nyelve. Harmat, Budapest, Csapó Benő (szerk.): A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest, Dr. Hermann Alice Dr. Hermann Imre: Az első tíz év. Tankönyvkiadó, Budapest, Dr. Tóth László: Az olvasás pszichológiai alapjai. Pedellus Tankönyvkiadó Kft., Debrecen, Kende Anna Neményi Mária: A fogyatékossághoz vezető út. In: Neményi Szalai (szerk.): Kisebbségek kisebbsége. Új Mandátum Kiadó, Budapest, oldal Lorenz, Conrad: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne. Cartaphilus Kiadó, Budapest, P. Balogh Katalin: A tanulási képességet meghatározó pszichikus funkciók fejlődése, a tanulási nehézségek korai felismerésének lehetőségei, a fejlesztés perspektívái. In: P. Balogh K. (szerk.): Iskolapszichológia. Tankönyvkiadó, Budapest, oldal Ranschburg Jenő: A világ megismerése óvodáskorban. Okker kiadó, Budapest, 2002.

19 17 ÓVODA ISKOLA ÁTMENET. OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZÁMÁRA Vajda Zsuzsanna: Az intelligencia természete. Magyar Pszichológiai Szemle, 2002/LVII oldal Vajda Zsuzsanna: Embergyermek gyermekember. Népszerű fejlődés- és neveléslélektan szülőknek. Göncöl Kiadó, Budapest, Winn, Maria: Gyerekek gyermekkor nélkül. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, Winnicott, Donald W.: A kapcsolatban bontakozó lélek. Péley Bernadette (szerk.) Új Mandátum Kiadó, Budapest, Zilahi Józsefné: Mese vers az óvodában. Eötvös József Kiadó, Budapest, 1998.

20