Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskola

Átírás

1 Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskola SZOCIÁLPEDAGÓGUS HALLGATÓK EGÉSZSÉG-KULTURÁLIS MAGATARTÁSÁNAK VIZSGÁLATA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FIZIKAI AKTIVITÁSRA PhD disszertáció Témavezetõ: Dr. Gombocz János egyetemi tanár Szerzõ: Bucsy Gellértné Budapest, 2003.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 4 2. A témaválasztás indoklása A szociálpedagógus szak alapításának elõzményei Magyarországon A szociálpedagógus szak bemutatása, a szociálpedagógusok szerepe a 10 testi nevelésben 2.3. A soproni fõiskolai kar helyi tantervének bemutatása A téma irodalmi áttekintése A szociálpedagógus szak képesítési követelményeinek értelmezése a 17 szakirodalom alapján 3.2. Az életmód kutatási irányai. Az egyetemi és fõiskolai hallgatók 26 életmódját, fizikai aktivitását vizsgáló kutatások áttekintése 3.3. A pedagógus személyiségével, magatartásával, a személyiség 34 motivációjával kapcsolatos irodalom áttekintése 3.4. A kutatással kapcsolatos módszerek irodalmának áttekintése A kutatás célja, kérdései és hipotézisei A kutatás menete A vizsgálati minta bemutatása A vizsgálat módszerei A kutatás eredményei Az egészség-kulturális magatartás vizsgálatának eredményei A fizikai aktivitás jellemzõi A táplálkozási szokások jellemzõi Az egészséget befolyásoló szokások jellemzõi Az egészségi állapot jellemzõi A sportmotivációs vizsgálat eredményei Összefüggés-vizsgálatok A vizsgálati minta motivációs struktúrájának leírása A sport iránti motiváció erõsségének vizsgálata A fizikai teljesítõképesség vizsgálatának eredményei A keresztmetszeti vizsgálat eredményei 98 2

3 A longitudinális vizsgálat eredményei A személyiségvizsgálat eredményei A keresztmetszeti vizsgálat eredményei A longitudinális vizsgálat eredményei Összefoglalás Ajánlások Köszönetnyilvánítás Irodalomjegyzék Mellékletek (I-VI.) 143 Összefoglaló Summary Az értekezés tárgykörében megjelent publikációk 3

4 1. Bevezetés A disszertáció mottójául Hankiss Elemér 1 gondolatait választottam: A mérnöknek, munkásnak, orvosnak csak a tudását és a munkaerejét, a tanárnak viszont ezeken túl a magatartását és a személyiségét is megveszi, vagy legalábbis igénybe veszi a társadalom. Korábbi kutatásaim döbbentettek rá a pedagógusok képzettségének, személyes jó példájának fontosságára egy adott korosztály nevelésében ig a soproni Benedek Elek Pedagógiai Fõiskolai Kar (Ma: Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Fõiskolai Kar) Testnevelés Tanszéke oktatójaként 235 óvodásra kiterjedõ longitudinális vizsgálatot vezettem kollégáim közremûködésével, melynek célja a gyermekek koordinációs képességei fejlõdési törvényszerûségeinek feltárása volt. A többéves munkából egyetemi doktori értekezés született és megállapításaink a pedagógiai gyakorlat szempontjából is bíztatóak voltak. Kezdõ, naiv és türelmetlen kutatóként azt hittem, hogy eredményeinket rövid idõn belül értékelni és az óvodai testnevelés területén hasznosítani fogják. Csalódtam, mert a pedagógusok korszerû szemléletmódja, mûveltsége és hiteles magatartása nélkül a tudományos eredmények a gyakorlatban csak kevéssé, esetleg több év késéssel realizálhatók. Ez a tapasztalatom nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy jelenleg szociálpedagógus szakos tanítványaim egészség-kulturális magatartásának, s kiemelten fizikai aktivitásának vizsgálatával foglalkozom. A magyar népesség egészségi állapotát és alacsony sportolási kedvét tekintve fontos a képzés hatékonyságának növelése, a hallgatók egészség-kulturális magatartásának tudatos alakítása a fõiskolai évek alatt, hogy diplomás pedagógusként tudásukkal és személyes jó példájukkal hirdessék a rendszeres testedzés és az egészségi állapotot pozitívan befolyásoló többi életviteli szokás fontosságát, továbbá kihasználják majd a sportban rejlõ nevelési lehetõségeket. Fõiskolai karunkon szociálpedagógus és óvodapedagógus képzés folyik. Mindkét szakon a testnevelés órák mellett különbözõ, mûveltségtartalmukat tekintve az 1 Hankiss, E. (1974): A tanári pálya foglalkozási ártalmairól. Kritika. I

5 egészség- és sporttudományok körébe tartozó szaktárgyak oktatása folyik. Az elmúlt tíz évben sok magyar egyetemen és fõiskolán megszûnt a kötelezõ testnevelés. Ugyanebben az idõszakban intézményünkben - tudatos tantervfejlesztéssel - sikerült a Testnevelés Tanszék által oktatott tantárgyak körének kiszélesítése, illetve az óraszámok emelése. A szociálpedagógus szakon különös jelentõsége volt a tantárgyak bõvülésének, hiszen az ebben a képzésben érdekelt többi fõiskola nem tett hasonló lépéseket. Hiszek abban, hogy a disszertáció tárgyát képezõ kutatás és annak eredményei segítenek abban, hogy tanszékünk megõrizhesse értékeit, amelyek az integrációval és a kreditrendszer bevezetésével veszélybe kerülhetnek. Remélem azt is, hogy a kutatási eredmények hatással lesznek a hasonló képzési profilú felsõoktatási intézmények képzési rendszerére abból a szempontból, hogy a testnevelés-sport tantárgycsoport megfelelõ tartalommal és óraszámmal - országosan is - méltó helyet kapjon a szociálpedagógus hallgatók tantervében, illetve kreditpontokkal a kredittervben. 5

6 2. A témaválasztás indoklása A disszertációban bemutatott kutatást valós társadalmi probléma, továbbá a pedagógiai gyakorlatban felvetõdött kérdés inspirálta. A valós társadalmi probléma a magyar népesség születéssel várható alacsony élettartama, rossz egészségi állapota, melynek hátterében elsõsorban a lakosság alacsony sportolási kedve és helytelen életmódbeli szokásai állnak. A pedagógiai gyakorlatban felvetõdött kérdés pedig a szociálpedagógusok képzésében folyó oktató-nevelõ munka felülvizsgálata. A kutatást ösztönzõ két probléma szoros kapcsolatban áll egymással, ugyanis - a szociálpedagógusok személyes jó példája az egészség- és testkulturális területen enyhítheti azt az igen súlyos társadalmi gondot, amit a rossz hazai népegészségi helyzet jelent. A bevezetõben már említettük, hogy a Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Fõiskolai Kar Testnevelés Tanszékének oktatói a testi nevelési területen - a szociálpedagógusok képzésével foglalkozó hazai intézmények közül egyedülálló módon - speciális tantervet dolgoztak ki azzal a céllal, hogy a képzés során tanult ismeretek, készségek, attitûdök, jellemvonások, illetve fejlesztett képességek segítségével a diákok - végzett pedagógusként - helyes magatartásmintákat közvetítsenek környezetük felé. A fizikailag aktív életvitel kialakítása központi szerepet kapott a nevelési koncepcióban. Kutatásunk legfontosabb célja ezért a soproni képzés hatásának vizsgálata volt a diákok egészség-kulturális magatartására, különös tekintettel a fizikai aktivitásra. A vizsgálat lefolytatását az tette lehetõvé, hogy lehetõségünk volt adatainkat a hazai szociálpedagógus képzésben érdekelt társintézményekkel összehasonlítani. Ezeken a pedagógiai és tanítóképzõ fõiskolai karokon a testnevelés-sport tantárgycsoport a Soproninál lényegesen szerényebb tartalommal és óraszámban szerepel a helyi tantervekben. A magyar felsõoktatásban a szociálpedagógusok képzése - más szakok történetiségének tükrében - rövid múltra tekint vissza. Ebben a fejezetben ezért szükségesnek tartjuk a szakalapítás elõzményeinek bemutatását, a szociálpedagógus szak ismertetését, továbbá a magyar népegészségügyi helyzettel összefüggésben a szociálpedagógusok testi nevelésben betöltött szerepének felvázolását. 6

7 2. 1. A szociálpedagógus szak alapításának elõzményei Magyarországon A képzés hazai indításának egyik élenjáró intézménye a Nyugat-Magyarországi Egyetem soproni fõiskolai kara, a korábbi Benedek Elek Pedagógiai Fõiskola volt. A szociális szakok létrejöttét, az irántuk megnõtt érdeklõdést társadalmi okok magyarázzák. Olyan korban élünk, ahol a társadalmi változások rendkívüli módon felgyorsultak. Magyarországon közel másfél évtizede követhetõ nyomon az a folyamat, amelyet röviden rendszerváltásnak nevezünk, s amely jelentõs politikai, gazdasági és kulturális változást eredményezett. Szociológiai vizsgálatok adatai alapján a rendszerváltás óta a társadalmi rétegek közötti különbségek nõttek. A Magyar Háztartási Panel (1992) kutatási program és adatfeldolgozó rendszer szerint a jövedelemegyenlõtlenségek és ezzel együtt a szegénység fokozódott. Az új szegények elsõsorban a munkanélküliek, de elszegényedés és ellehetetlenülés fenyegeti a rokkantakat, nyugdíjasokat, felnõtt eltartottakat, nagycsaládosokat. Andorka, R. 2 felhívja a figyelmünket arra a tendenciára, miszerint a szegénység az idõsebb korosztályokból eltolódik a gyermekek felé. A társadalmi hovatartozás meghatározza az egyén várható élettartamát, életmódját, az emberi kapcsolatokat és nézeteket. A társadalmi hierarchia aljára került emberek - a tartósan munkanélküliek, a nagy-és csonkacsaládok, az alacsony iskolai végzettségûek - hátrányai nõttek, életesélyeik romlottak az elmúlt idõszakban. A szocialista normarendszer összeomlásával új értékek jelentek meg a társadalomban, melyekhez az embereknek alkalmazkodniuk kellett. Az újhoz való igazodás feszültséghelyzeteket teremtett, értékzavarokat okozott, s mindezeket sokszor szocializációs zavarok kísérték, és teret adtak a deviáns viselkedésnek. Magyarországon korábban is jellemzõek voltak az önpusztító és visszahúzódó deviáns magatartásformák. A szociológiai vizsgálatok szerint az elidegenedés és az anómia tünetei növekedtek a 80-as években és a 90-es évek elején, mely jelenségek hátterében az értékvesztés, a céltalan életérzés, a jövõ kiszámíthatatlansága állt. A deviáns viselkedés sok problémát és fájdalmat okoz az egyénnek, a családnak, a közvetlen környezetnek, ezért a gondok enyhítésére elkerülhetetlenné váltak a devianciacsökkentõ társadalompolitikai intézkedések. 2 Andorka, R.(1997): Bevezetés a szociológiába. Bp. Osiris. 7

8 Kiépültek a veszélyeztetett rétegek és csoportok megsegítését szolgáló intézmények (nevelési tanácsadók, családvédelmi központok, stb.), szociálpolitikai szabályozók és törvények születtek. Az oktatáspolitika és a szociálpolitika sürgetõ feladatává vált a különbözõ okok miatt hátrányos helyzetbe került gyermekek egyenlõtlen esélyeinek csökkentése. Megkezdõdött a "szociális gépezet " mûködtetésére, továbbá az általános és speciális gyermekvédelmi feladatok ellátására felkészített felsõfokú végzettségû szakemberek képzése is. A Gyógypedagógiai Fõiskolán már 1973-tól oktattak a speciális gyermekvédelemben jártas pszichopedagógusokat, majd 1985-tõl sorra akkreditálták az általános gyermekvédelemre is képesítõ szakokat ben az ELTE postgraduális képzésben szociálpolitikai szakot hirdetett, majd megkezdõdött a hazai felsõoktatási intézményekben az általános szociális munkások és a szociálpedagógusok képzése ban jelentek meg a szociális felsõoktatás szakjainak - szociálpolitikai szak, szociális munkás szak, szociálpedagógus szak - képesítési követelményei, de már 1990-ben megkezdõdött fõiskolai szinten az elsõ szociálpedagógus szakos hallgatók képzése. A szociálpedagógus szakot a hazai gyermekvédelmi intézkedések hozták létre, a gyermekvédelem fejlõdése viszont érzékenyen követi a társadalmi változásokat. A magyar gyermekvédelem a II. világháború elõtt megfelelt a kor színvonalának. Alkalmazkodott a problémákhoz, széles társadalmi összefogásra épített, felhasználta a haladó szociológiai, pedagógiai, pszichológiai eredményeket. Nagy László nevével fémjelzett reformpedagógiai irányzat - melynek középpontjában a gyermektanulmányozás állt - kiváló eszmei hátteret nyújtott a kibontakozó gyermekvédelemnek ban a szocializmus a gyermekvédelmet is államosította. A nevelõszülõi rendszer visszafejlesztésével az intézményes nevelést tette egyeduralkodóvá. A pártállam számûzte a szociológiáit, a pszichológiát és olyan téveszméket hirdetett, miszerint a szocialista rendszerben nem lesz szükség gyermekvédelemre, illetve az a prevenció szintjén megoldódik. 3 Az évi Családjogi Törvény a végrehajtási rendszer merevsége miatt nem fejthette ki megfelelõen hatását. 3 Domszky, A.(1994): A gyermek- és ifjúságvédelem rendszere Magyarországon. Gyermekvédelmi kiskönyvtár. A gyermekvédelem nemzetközi gyakorlata. Pont Kiadó

9 1968-ban belpolitikai liberalizálódási folyamat indult meg és felállították a nevelési tanácsadókat. A hetvenes években felgyorsuló társadalmi változások beilleszkedési nehézségeket, deviancaformákat, anómia és elidegenedési tüneteket eredményeztek. Nyilvánvalóvá vált, hogy a szocialista rendszer sem tudja kiküszöbölni a gyermekek fejlõdését zavaró tényezõket. Egyre nagyobb lett az igény a valós társadalmi jelenségek feltárására, reális elemzésére és ismét teret kaptak a szociológiai tárgyú kutatások. A magyar szociológia újjászületése után Ferge Zs. 4 rétegzõdésvizsgálata kimutatta, hogy a magyar társadalomban jelentõs jövedelemkülönbségek vannak. Szelényi I. 5 a lakáshoz jutás elemzése során mutatott rá a szocializmusban mûködõ rejtett mechanizmusokra, amelyek a privilegizált rétegeket még privilegizáltabbá tették, miközben a hátrányos helyzetû rétegek hátránya tovább növekedett. 6 Az anómia és az elidegenedés mérésére elõször Hankiss E. 7 vállalkozott munkatársaival. A megismételt vizsgálatok kimutatták, hogy az 1970-es évek végétõl 1990-ig jelentõsen nõtt Magyarországon az anómiára és elidegenedésre utaló válaszok száma. Mindezen jelenségek arra utaltak, hogy a családok helyzete gazdaságilag meggyengült, melyhez sokszor társult céltalan életérzés, az értékek és normák megrendülése. Ezekben az években a külföldi hatásoktól korábban elzárkózott gyermekvédelem nyitottabbá, rugalmasabbá vált és az évi - a gyermek jogairól szóló - New Yorki egyezményt tagországként Magyarország is aláírta ben a rendszerváltás évében tehát a hazai gyermekvédelem már átalakulóban volt. A speciális gyermekvédelmet elõnyben részesítõ szemléletet felváltotta az általános gyermekvédelem elfogadása, megjelentek az elsõ klienscentrikus szervezõdések és a családsegítõ központok felállításával kiépült a családgondozás hálózata. Ma a gyermekvédelem a prevencióra, a gyermek családban tartására helyezi a hangsúlyt, az állami gondozás intézményrendszerében pedig a családotthonokat részesíti elõnyben. Kiszélesedik a minden gyermeket érintõ általános gyermekvédelem tevékenységköre, hatásköre pedig olyan intézményekre - óvodákra, iskolákra - is 4 Ferge, Zs. (1969): Társadalmunk rétegzõdése. Közgazdasági és Jogi könyvkiadó. 5 Szelényi, I. (1972): Lakásrendszer és társadalmi struktúra. Szociológia. 1. sz Andorka, R. (1997): i.m. 7 Hankiss, E. - Manchin, R. - Füstös, L. (1978): Életmód, életminõség, értékrendszer. Alapadatok Köt. Bp. Népmûvelési Intézet. 9

10 kiterjed, amelyeknek nem kizárólagos feladata a gyermekvédelem. Továbbra is állami feladat, de polgári kezdeményezések, alapítványok, egyházi szervezetek is bekapcsolódnak a munkába. Minél többszektorú a szociális gondoskodás, a gyermekvédelem annál érzékenyebben és hatásosabban reagál a társadalmi változásokra és problémákra A szociálpedagógus szak bemutatása, a szociálpedagógusok szerepe a testi nevelésben A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium1993-ban engedélyezte a soproni Benedek Elek Pedagógiai Fõiskolán a szociálpedagógus szak indítását esti és levelezõ, majd nappali tagozaton. A képesítési követelmények egyértelmûen megfogalmazzák a diplomához kapcsolódó sajátos elvárásokat. Eszerint a szociálpedagógus a gyermek és ifjú korosztály nevelõje, aki segíti a felnövekvõ nemzedék személyiségfejlõdését, szocializációját és optimális életvezetését. Szakmai felkészültsége alapján " a környezet erõforrásait mozgósítva segít a gyermek, fiatal és környezete egyensúlyát megtartani, illetve megromlott egyensúlyát helyreállítani." 9 A szociálpedagógusnak sokrétû, ellentmondásos igényeknek, kihívásoknak kell megfelelnie hivatása gyakorlása közben. A szociálpedagógiai szolgáltatásokat sokféle munkaterületen igényli a társadalom, melynek oka a család funkcióinak átalakulása, a társadalom komplexitása és a társadalmi esélyegyenlõtlenségek. A szociálpedagógus feladata lehet az egyének integrálása a közösségbe, a szabadidõs foglalkozások szervezése, a krízisek kezelése, felügyelet, tanácsadások, folyamatos kapcsolat nyújtása, stb. 10 Az alábbi felsorolás a teljesség igénye nélkül mutatja be a szociálpedagógus lehetséges mûködési területeit: - óvoda, iskola: gyermekvédelmi felelõs, szabadidõ-szervezõ, nevelõ, - nevelõotthon, gyermekintézmény: vezetõ, nevelõ, terápiás szakember, 8 Domszky, A. (1994): i.m. 9 Korm. rendelet (1996). A szociális felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményei. 6/1996. (I. 18) 2. számú melléklet. 10 Blümel, F. (2001): Az önismeret, a terápiák és a szupervízió helye a szociálpedagógus-képzésben. Kreditrendszer a szociálpedagógusok képzésében. Sopron

11 - kórház, szanatórium: szociális ügyintézõ, nevelõ, - családsegítõ központ: vezetõ, nevelõ, terapeuta, - rendõrség: gyermek, és ifjúságvédelmi felelõs, - polgármesteri hivatal szociális osztálya: szociális ügyintézõ, - szociális otthon: szabadidõ-szervezõ. A szociálpedagógus szak bevezetése új helyzet elé állította a Testnevelés Tanszék oktatóit. Helyi tantervet kellett kidolgoznunk az egészség- és sporttudományokat képviselõ tantárgyak bevezetésével olyan szak esetében, amelynek nem voltak hagyományai a magyar felsõoktatásban. Világos volt számunkra, hogy a testnevelés és a sport jelentõs nevelési eszköz lehet a szociálpedagógus számára, ha ismeri a testedzésben rejlõ lehetõségeket és élni is tud azokkal. Ezért meg kellett határoznunk azt a mûveltségtartalmat, amely a helyi tantervben tantárgyak formájában megjelenik. Véleményünk szerint a szociálpedagógusoknak a sport sokféle funkciója közül elsõsorban a szocializációban és az egészségmegõrzésben betöltött szerepével kell tisztában lenniük a hátrányos helyzetû gyermekek és az ifjak nevelésénél. A sport szocializációs - értékközvetítõ hatása, életmód alakító ereje, integráló mechanizmusai révén fontos szerepet tölthet be a beilleszkedési zavarokkal küzdõ, hátrányos helyzetû, esetleg deviáns viselkedésre hajlamos fiatal életében. A sport bünteti a szabálysértõ magatartást, a normaszegõ viselkedést, ezáltal olyan készségeket és képességeket szilárdít meg, melyek lényegesek szociál - normatív cselekvéseinkben. Hozzájárul a személyiség kialakításához és a jellemformáláshoz. Általa szociális viselkedésmódokat tanulunk meg a társadalomban is fellelhetõ versenyhelyzetekben. 11 A sport szerepe a szocializációban vitathatatlan, de a hazai népegészségügyi helyzetet figyelembe véve ki kell emelnünk egészségmegõrzõ funkcióját is. A testgyakorlatok betegségmegelõzõ, preventív hatásait ismerjük, az életmód egészséget befolyásoló szerepét úgyszintén. Magyarországon ennek ellenére nincs igazán értéke a helyes életviteli szokásoknak, ezen belül a rendszeres testedzésnek és ennek 11 Heinemann, K. (1995)(Fóti, P. szerk.)(1995): A szocializáció és a sport. Bevezetés a sportszociológiába. Szöveggyûjtemény II. Miskolc

12 következményeként az egészségnek Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a fiatalok és felnõttek egészségi állapota nem kielégítõ. Az orvosok a nem fertõzõ epidémiák okozta morbiditási és mortalitási válságról beszélnek. 12 A legmagasabb halálozást okozó két betegségcsoport a szív-keringési és a daganatos betegségek. Az adatok szerint a lakosság 51, illetve 23 százaléka hal meg évente az említett krónikus betegségekben. A legtöbb táppénzes napot az élet minõségét rontó gerincbetegségek okozzák. A születéskor várható élettartam alacsony, férfiaknál 66,3 év, nõknél 75,1 év. Köztudott, hogy ezek a betegségek gyakoriak az iparilag fejlett társadalmakban, de a születéssel várható élettartam a Magyarországihoz képest jóval magasabb. Ezt bizonyítja az a közös kutatás is, amelyet tanszékünk a Burgenlandi Pedagógiai Akadémiával 2002-ben folytatott. A disszertáció témájához szorosan kapcsolódó vizsgálat levezetéséhez igénybe vettük a szomszédos Ausztria egészségügyi statisztikájának segítségét. A földrajzi közelség, a két országot összekötõ közös történelmi múlt és a mindkét országra jellemzõ polgári demokratikus berendezkedés jó lehetõséget nyújtott az adatok összevetésére. 13 A két ország mortalitási és morbiditási adatait sok közös vonás jellemzi. A leggyakoribb haláleseteket Ausztriában is a szív-keringési betegségek és a rák okozzák. A két betegségcsoport a évben az összes halálesetek több mint ¾-ét tette ki. A halálesetek 53,9 százaléka szív-keringési betegség, 24,4 százaléka daganatos betegség volt. 14 A legtöbb keresetkiesést mozgásszervi problémák okozták. A sok közös vonás ellenére Ausztria népegészségi helyzete mégis kedvezõbb, mivel a férfiak és a nõk átlagéletkora 10 évvel magasabb a magyar lakosság átlagéletkorához képest. A szakemberek nagy része egyetért azzal a megállapítással, hogy a fizikai fitness meghatározott szintje fontos tényezõje az egészségnek. A fizikailag aktív életvitel hozzájárul bizonyos civilizációs betegségek - isémiás szívbetegségek, érelmeszesedés, magas vérnyomás, elhízás, a rák bizonyos fajtái, gerincbetegségek, stb. 12 Frenkl, R.(1997): Az urbanizáció kihívása. In: Aszmann és társai: Felsõoktatás értelmiség egészség. Bp. MEFS Bucsy, G.-né (2002): Vergleichende Untersuchung der physischen Aktivität und des Gesundheitszustandes von Soproner und Eisenstädter Studentinnen. Paedagogica Pannonia www. statistik at/fachbereich_03/gesundheit_txt.shtml

13 megelõzéséhez. Az életünk részévé váló testmozgással elérhetjük az életminõség javítását és az életkor meghosszabbítását. 15 Magyarországon a népesség százaléka sportol rendszeresen és ez a szám - a nemzetközi adatokat figyelembe véve - nagyon alacsony. A kialakult helyzetnek több oka ismert. A szocialista rendszerben az élsport, versenysport privilegizált helyzete következtében a lakossági sport háttérbe szorult. 16 Kialakult és ma is érezteti hatását az "olimpiacentrikus" szemlélet, mely azt sugallja, hogy a versenyszerû sportolás értékesebb a rekreációs céllal ûzött testedzésnél. Ez a sajátosan magyar szemléletmód is felelõs egy olyan helyzet kialakulásáért, amely ma széles rétegeket rekeszt ki a sportból. Hátrányos helyzetbe kerülnek például az iskolások, hiszen a versenysportban nem érdekelt, vagy abból kikerült diákokat az iskolai testnevelés alulterheli. Nem kapják meg az életkoruknak megfelelõ mennyiségû és minõségû mozgástapasztalatokat és edzésingereket, ami azt eredményezi, hogy nem lesz örömteli élmény számukra a sportolás és elfordulnak ettõl a területtõl. Hallgatóink nagy része is testkulturális deficittel lép a felsõoktatásba. Ezért nem várhatjuk el tõlük, hogy a segítségünk nélkül megfeleljenek a pedagógusi pálya mintaadó követelményeinek. De milyen legyen ez a minta? Mindenképpen példaértékû magatartás egészségkulturális területen. A szociálpedagógusok rendkívül szenzitív életkori periódusban foglalkoznak a gyermekek és ifjak nevelésével, szabadidejük ésszerû megszervezésével, így a helyes magatartásminták elsajátításában különösen nagy a szerepük és felelõsségük. Munkájuk sajátossága, hogy szoros kapcsolatban állnak a családokkal és befolyásolják azok szemléletét, értékítéletét, tevékenységét. Napjainkban a kultúrák sokfélesége él egymás mellett. 17 Feltehetjük a kérdést, hogy lehet-e a különbözõ kultúrák között értékük alapján sorrendet felállítani? Valószínûleg nem. Inkább békés együttélésük lenne a cél és nem valamiféle hierarchikus elmélet megalkotása a jelenség kezelésére. 15 Hebbelinck, M. (1993): Egészséges életmód, fizikai fittség, betegségmegelõzés. II. Országos Sporttudományos Kongresszus. Bp Földesiné, Sz. Gy. (1993): Félamatõrök, félprofik. MOB.Bp. 17 Takács, F. (1999): A kultúra és testkultúra távlatai. III. Országos Sporttudományi Kongresszus. Bp. I. kötet

14 Modern korban élünk, ahol az urbanizáció, a tudományos - technikai forradalom együtt jár az inaktív életmóddal. A különbözõ társadalmaknak és kultúráknak csak akkor lesz jövõjük, ha a mozgásszegény életvitel ellensúlyozására a fizikai aktivitást, a sportolást értékként kezelik. Ilyen értelemben az egészségkultúra az egyetemes kultúra része, amely az egészség megõrzésével kapcsolatos ismereteket, szokásokat, tevékenységeket foglalja magában. Az egészség megõrzése, a betegség megelõzése pedig nem valósítható meg rendszeres testedzés nélkül. Ma Magyarországon ez a szemléletmód még nem általános. Ezért fontos, hogy a mintaadó pályákon elhelyezkedõ fiatalok megtanulják és elfogadják ezt a gondolkodást, majd tevékenységeikkel, cselekedeteikkel képviseljék azt. A fõiskolai képzés hatékonysága növelésénél ezért célunk kettõs volt. Olyan használható ismereteket kívántunk közvetíteni a hallgatók felé, amelyek birtokában - végzett pedagógusként - képesek megszervezni a gyermekek és ifjak délutáni szabadidõs sporttevékenységét, továbbá saját testedzésüket is A soproni fõiskolai kar helyi tantervének bemutatása A szociálpedagógus szakra jelentkezõ hallgatók nem vesznek részt testi alkalmassági vizsgán. Egészségi állapotuk, fizikai aktivitásuk és teljesítõképességük nem befolyásolja fõiskolai felvételüket. Õket is jellemzik mindazok a tulajdonságok, amelyek sajnos ma az érettségizett fiatalok és felnõttek nagy részére jellemzõek Magyarországon: - mozgáskultúrájuk nem kielégítõ, - szemléletükbe nem épült be a rendszeres testedzés fontossága, - ismereteik hiányosak az egészség értékével és a helyes életmódbeli szokásokkal kapcsolatban. A Testnevelés Tanszék oktatóit tanítási tapasztalataik és az 1996-ban kiadott - a szociálpedagógus szakot definiáló - képesítési követelmények arra ösztönözték, hogy új tantervet dolgozzanak ki, melyben a testkultúra - egészségkultúra blokk megfelelõ súllyal és óraszámban szerepel a tantárgyak rendszerében. A tanszék által benyújtott tantervet a Fõiskolai Tanács 1997 májusában elfogadta és az 1997/98-as tanévben már minden tagozaton az új program szerint dolgozhattunk. 14

15 A nagy múlttal rendelkezõ, tradicionális szakok oktatásában sem egyszerû az értelmiségképzés általános szempontjait és a szakmaspecifikus képzés minõségi követelményeit összehangolni és a helyes arányokat megtalálni. A szociálpedagógus szak esetében pedig bonyolultabb a helyzet, mert Magyarországon nincsenek kitaposott utak a pedagógusképzésnek ezen a területén. A nyolc féléves képzésben a testnevelés-sport tantárgycsoport (sportrekreáció, szabadidõsportok elmélete és gyakorlata, testnevelés) óraszáma 194, melyhez szervesen kapcsolódik a társadalom-egészségtan blokk 104 órával. Az alapképzést kiegészítik a kötelezõen választható fakultációk és a terápiák között a mozgásterápiák (I. melléklet). Megjegyezzük, hogy a testnevelés-sport és a társadalom-egészségtan blokk kidolgozásánál figyelembe vettük a képesítési követelményben meghatározott kereteket. A képzés ideje alatt fontosnak tartjuk az egészség-edzéssel kapcsolatos alapvetõ ismeretek elsajátítása mellett a sportkínálat növelését, melyet vonzó rekreációs sportágak oktatásával érünk el. (aerobik, fit-ball, görkorcsolyázás, kondícionálás, tenisz, úszás, stb.) Ezáltal a hallgatók egészségi állapotuknak és sportérdeklõdésüknek megfelelõ mozgásprogramot választhatnak testedzésük során. Gombocz, J. szavaival élve az egyénit csakis egyénre szabottan lehet fejleszteni. 18 A teljesítõképesség, a motorikus profil, a mozgás ritmusa, a mozgástanulás üteme egyénenként más és más. Akkor követjük a differenciálás elvét a nevelésben, ha ezeket a különbségeket elismerjük és a fõiskolai sportkínálatot az egyénre szabott képességfejlesztés érdekében kiszélesítjük. Büszkék vagyunk erre a tantervre, mert az országban egyedülálló és olyan idõszakban született, amikor több egyetemen és fõiskolán csökkent a testnevelés óraszáma, helyenként pedig eltörölték a kötelezõ testnevelést. Természetesen a tantárgyak tartalmán és folyamatos korszerûsítésén sok múlik. Munkánk hatékonyságát keresztmetszeti és longitudinális vizsgálattal kívánjuk ellenõrizni. Úgy gondoljuk, hogy a disszertációban bemutatott kutatás is segít majd megítélni munkánk minõségét, elképzeléseink helyességét, illetve a továbblépés lehetõségeit. 18 Gombocz, J.(2000): Az egyénre szabott képességfejlesztés lehetõségei és korlátai a nevelés gyakorlatában. Prevenció és korrekció a 3-10 éves gyermekek testnevelésében. Szarvas Id.:51. 15

16 A kutatási terv kidolgozásához és a hipotézisek megfogalmazásához tisztázni kell, hogy a tanterv egészségkultúra-testkultúra blokkjától - a tantárgyak tartalmát figyelembe véve - milyen területeken várható változás a hallgatók magatartásában. Alapvetõ képzési célnak a helyes életmódbeli szokások, s különösen a fizikailag aktív életvitel kialakításával és megerõsítésével az egészség megõrzését tekinthetjük. Hallgatóink magatartásában elsõsorban a fizikai aktivitás területén számítunk pozitív változásra. A fizikailag aktívabb életvitel jó hatással lehet más életmódbeli szokás - táplálkozás, egészséget befolyásoló szokások (alkoholfogyasztás, dohányzás) - alakulására és az egészségi állapotra. A kutatás eredményeinek elõrejelzésével kapcsolatban Frenkl, R. 19 professzor szavait idézem: " A felnõtt életmódot illetõen meghatározóak a gyermek - és serdülõkorbeli hatások." "Az ember azt regenerálja felnõtt korban, amilyen szintre 6-18 év között eljutott." A kutatásban résztvevõ hallgatók fiatal felnõttek kialakult személyiséggel, értékrenddel, érdeklõdési körrel, mozgásaktivitással és képességekkel rendelkeznek. A vizsgálat során ezért a szerény eredményeket, a mérsékelt ütemû egyéni fejlõdéseket is sikerként könyvelhetjük el. 19 Frenkl, R. (1997): i.m. Id.:

17 3. A téma irodalmi áttekintése A témával kapcsolatos irodalom rendkívül gazdag és szerteágazó, ezért nem lehet a fejezet célja a témában megjelent szakirodalom teljes körû elemzése. A dolgozat írója legfeljebb arra vállalkozhat, hogy a rá nagy hatással lévõ és a témakutatáshoz szorosan kapcsolódó irodalmat felvázolja A szociálpedagógus szak képesítési követelményeinek értelmezése a szakirodalom alapján A szociálpedagógus olyan pedagógus, aki képesítésénél fogva elsõsorban az általános, megelõzõ gyermekvédelemben jártas szakember. A gyermekvédelem komplex tevékenység, amely a gyermeki személyiségfejlõdés egészét segítõ pedagógiai szemléleten alapszik. 20 Ez a teória követhetõ a képesítési követelmények értelmezésénél is. A szociálpedagógus alkalmas olyan szakmai tevékenység ellátására, amely a gyermek és ifjú korosztály kapcsolati, tanulási, szociális stb. problémáit egységben, komplex rendszerben kezelve, egyrészt az érintett személyekkel, csoportjaival, valamint családjukkal együttmûködve, másrészt a környezet erõforrásait mozgósítva segít a gyermek, fiatal és környezete egyensúlyát megtartani, illetve megbomlott egyensúlyát helyreállítani, mellyel hozzájárul a felnövekvõ gyermek és fiatal optimális életvezetéséhez. 21 Az idézett mondat fogalmazása bonyolult és hosszú, de jól kifejezi azt az elfogadott szemléletet, miszerint a gyermekvédelemben minden tudomány és eljárás a pedagógiának alárendelt. A rendeletben megfogalmazott képzési cél értelmezése számos fogalom és kérdés tisztázására ad lehetõséget. Már a szociálpedagógus kifejezés is új fogalom Magyarországon. Azt pedig, hogy a gyermekvédelem területén dolgozó szakembernek mi a feladata egészség- és testkulturális területen, végképp nem definiálták. A dolgozat fõ gondolatát és kutatási 20 Gáti, F. (1987): Gyermekvédelem az iskolában. Tankönyvkiadó. Bp. 21 Korm. rendelet (1996): i.m. 17

18 problémáját éppen az adja, hogy megfogalmazza a szociálpedagógusnak a testi nevelésben betöltött helyét és szerepét. A képzési célt összefoglalva a szociálpedagógus a gyermek és ifjú korosztály nevelõje, aki segíti a felnövekvõ nemzedék szocializációját, személyiségfejlõdését és optimális életvezetését. E szempontok köré csoportosítható a szociálpedagógus szak értelmezésével kapcsolatos fogalmak tisztázása. A szocializáció a szociológia, a pszichológia és a pedagógia közös alapfogalma. Olyan társadalmi folyamat, amely által a társadalom egyedei ill. csoportjai abba helyzetbe kerülnek, hogy normatív és jelképes cselekvési helyzetekbe integrálódjanak. 22 Az egyén részérõl az együttmûködés feltételei bizonyos ismeretek elsajátítása, képességek fejlesztése és beállítódások kialakulása. Az amerikai szociológia struktúr-funkcionalista irányzatából elterjedt szó a német és az angol szakirodalomban fordul elõ gyakrabban, a magyar szakirodalomban a nevelés szó használatos. A két szó nem szinonimája egymásnak. 23 Az amerikai irányzat szerint a szocializáció az egyén beilleszkedését jelenti a társadalomba, bizonyos szabályok, normák elsajátításával. Ezt a felfogást - az egyén passzív részvétele miatt - sokan bírálták. Ranschburg, J. 24 Brim klasszikusnak számító fogalomhasználatával él, s ez jól alkalmazható a pedagógiai jelenségek magyarázatára. A szocializáció folyamat, amely által az egyének olyan tudásra, képességekre és állapotokra tesznek szert, amely alkalmassá teszi õket arra, hogy a különbözõ csoportoknak, és a társadalomnak többékevésbé hasznos tagjaivá váljanak. A személyiség a környezettel való interakció során fejlõdik és válik a társadalom hatékony tagjává. Magyarországon a család - mint legfontosabb szocializáló és integráló intézmény - válságban van. A család dezintegráltsága miatt a kortárs csoportok szerepe nõtt a gyermekek és fiatalok életében. Sok esetben elsõdleges szocializáló közeggé váltak anélkül, hogy alkalmasak lennének a társadalmi elvárások közvetítésére. A szocializáció funkciójának a túlszabályozott, értelmiségi típusú tudást közvetítõ és ezáltal szelektáló magyar iskola sem tud megfelelni Báthory, Z.- Falus, I. (1997): Pedagógiai Lexikon III. Keraban. Id.: Gombocz, J. (1998): A sportoló szocializációja és nevelése. Kalokagathia Ranschburg, J. (1984): Szeretet, erkölcs, autonómia. Gondolat. Bp. Id.: Vingender, I. (2000): Droghasználat a sportban. Ph.D értekezés. SE Sporttudományi Kar. Bp. 18

19 Ezek után mi is feltehetjük Gombocz, J. 26 által megfogalmazott kérdést: van-e más tevékenységekkel való összehasonlításban szocializációs többlete a sportnak? Véleményünk szerint igen a válasz, van többlete! A modern sport sokarcú jelenség. Olyan társadalmi alrendszer, amely szocializációs értékközvetítõ hatása, életmód alakító ereje, szervezeti strukturáló-befogadó potenciája, inherens értékei miatt képes a társadalmi integrálásra. A sport dezintegráló hatásait növeli a fokozott teljesítménycentrikusság, továbbá az a tény, hogy napjaink sportja sokszor üzleti és politikai céloknak alárendelt. A mikroszférában érvényesülõ negatívumok nem homályosíthatják el a sport valódi értékeit, melyet továbbra is a társadalmi integráció és szocializáció egyik legfontosabb intézményének tekinthetünk. Heinemann, K. 27 csoportosította a sportban rejlõ szocializációs lehetõségeket. (1) A sport bevési és megszilárdítja a szociál-normatív cselekvésekben a készségeket és képességeket, azáltal, hogy az eltérõ viselkedést és szabálysértõ magatartást bünteti. (2) Azáltal, hogy összehasonlítási alapot ad más cselekvésekhez, jelentõsen hozzájárul a személyiség formálásához. (3) Az egyén szociális viselkedésmódokat tanul meg a sportban - a társadalomban is jellemzõ - versenyhelyzetben. (4) A sport szociális kommunikációs tér sajátos jelképrendszerrel. (5) A sport feladata lehet, hogy a társadalom bizonyos csoportjaiban a nem kielégítõ szocializáció hiányát megszüntesse, vagy kiegyenlítse. Bíróné 28 kiemeli, hogy a sport kommunikatív, közösségteremtõ funkció miatt kiváló szocializációs színtér. Az egyén a sporttevékenység gyakorlása közben az emberi társadalom bonyolult viszonyhelyzeteit éli át, ezáltal a sport segíti a sportoló beilleszkedését a társadalomba. Gombocz, J. szerint 29 a sikeres szocializáció legfontosabb feltételei a sporttevékenység gyakorlása közben adottak. Lehetõség nyílik önmagunk megismerésére, értékek, normák és autonóm cselekvések elsajátítására. A sport megtanít minket gyõzni és veszíteni, illetve a vereséget elviselni. Szocializál a sikerre, de a kudarcra is! 26 Gombocz, J. (1998): i.m. Id: Heinemann, K. (1995): i.m. 28 Bíróné N. E. (1994): Sportpedagógia. MTE. Bp. 29 Gombocz, J. (1998): i.m. 19

20 A sporttudományos szakirodalomban - így Gombocz, J. elõbb hivatkozott írásában is - gyakran találkozunk a humán szocializáció kifejezéssel. A szocializáció az egész emberre, annak biológiai oldalára is vonatkozó fogalom. A gazdaságilag fejlett országokban az egyénnek alkalmazkodnia kell az urbanizáció, a modernizáció, a tudományos-technikai forradalom következtében megváltozott körülményekhez. Az alkalmazkodás egyik fontos mutatója a fizikailag aktív életvitel, mely az egészség megõrzését szolgálja és kulcsa a sikeres, konstruktív életvezetésnek. Frenkl, R. 30 a sport legfontosabb szerepét a gyermekek és fiatalok humán szocializációjában látja. A növekedés és az érés folyamatában a rendszeres testedzés által kibontakoztathatóak a biológiailag determinált adottságok. A nevelõknek a szocializáció humán oldalát is figyelembe kell venniük ahhoz, hogy az egyén, aki bio-pszicho-szociális lény, a társadalomban reá váró helyzetekre fel tudjon készülni. Takács, F. 31 gondolataival élve Ha a mindennapok kultúrájába nincs szervesen beépülve a testkultúra (a mozgáskultúra), akkor az adott nemzedéknek (de még az utána következõnek is) a biológiai vagyona irreverzibilisen sérül. Véleményünk szerint a szociálpedagógus - megfelelõ képzettséggel - megszüntetheti a nem megfelelõ szocializáció hiányát, segíthet a gyermeknek egyensúlyban élni a környezettel, illetve a kibillent egyensúlyt helyreállítani a testedzés és a sport eszközeivel. A szocializáció tartalma maga a kultúra. A testkultúra az egészségkultúrával együtt az egyetemes kultúra részrendszere. A kultúra nem más, mint az ember és az általa teremtett objektivizációk közötti viszony. A testkultúra az emberi test állapotát és annak fejlesztését, korrigálását jelenti, az erre a célra alkalmas objektivizációk segítségével. 32 Egy társadalom számára nélkülözhetetlen és napjainkban egyre jelentõsebbé váló kultúrterület a testkultúra, amelynek elméleti reprezentációja a sporttudomány. 33 A testkultúra iránti igény nem merülhet ki különbözõ életkorú és nemû egyének mozgásprogramjainak összeállításából. Feladata az, hogy megváltoztassa a modern 30 Frenkl, R. (1999): A XXI. század sportja - biológiai és társadalmi csapdák. III. Országos Sporttudományos Kongresszus. Bp Takács, F. (1999): i.m. Id: Takács, F. (1999): u.o. 33 Istvánfi, Cs. (2001): Gondolatok a sporttudományról. Magyar Sporttudományi Szemle