Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskola

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskola"

Átírás

1 Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskola SZOCIÁLPEDAGÓGUS HALLGATÓK EGÉSZSÉG-KULTURÁLIS MAGATARTÁSÁNAK VIZSGÁLATA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FIZIKAI AKTIVITÁSRA PhD disszertáció Témavezetõ: Dr. Gombocz János egyetemi tanár Szerzõ: Bucsy Gellértné Budapest, 2003.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 4 2. A témaválasztás indoklása A szociálpedagógus szak alapításának elõzményei Magyarországon A szociálpedagógus szak bemutatása, a szociálpedagógusok szerepe a 10 testi nevelésben 2.3. A soproni fõiskolai kar helyi tantervének bemutatása A téma irodalmi áttekintése A szociálpedagógus szak képesítési követelményeinek értelmezése a 17 szakirodalom alapján 3.2. Az életmód kutatási irányai. Az egyetemi és fõiskolai hallgatók 26 életmódját, fizikai aktivitását vizsgáló kutatások áttekintése 3.3. A pedagógus személyiségével, magatartásával, a személyiség 34 motivációjával kapcsolatos irodalom áttekintése 3.4. A kutatással kapcsolatos módszerek irodalmának áttekintése A kutatás célja, kérdései és hipotézisei A kutatás menete A vizsgálati minta bemutatása A vizsgálat módszerei A kutatás eredményei Az egészség-kulturális magatartás vizsgálatának eredményei A fizikai aktivitás jellemzõi A táplálkozási szokások jellemzõi Az egészséget befolyásoló szokások jellemzõi Az egészségi állapot jellemzõi A sportmotivációs vizsgálat eredményei Összefüggés-vizsgálatok A vizsgálati minta motivációs struktúrájának leírása A sport iránti motiváció erõsségének vizsgálata A fizikai teljesítõképesség vizsgálatának eredményei A keresztmetszeti vizsgálat eredményei 98 2

3 A longitudinális vizsgálat eredményei A személyiségvizsgálat eredményei A keresztmetszeti vizsgálat eredményei A longitudinális vizsgálat eredményei Összefoglalás Ajánlások Köszönetnyilvánítás Irodalomjegyzék Mellékletek (I-VI.) 143 Összefoglaló Summary Az értekezés tárgykörében megjelent publikációk 3

4 1. Bevezetés A disszertáció mottójául Hankiss Elemér 1 gondolatait választottam: A mérnöknek, munkásnak, orvosnak csak a tudását és a munkaerejét, a tanárnak viszont ezeken túl a magatartását és a személyiségét is megveszi, vagy legalábbis igénybe veszi a társadalom. Korábbi kutatásaim döbbentettek rá a pedagógusok képzettségének, személyes jó példájának fontosságára egy adott korosztály nevelésében ig a soproni Benedek Elek Pedagógiai Fõiskolai Kar (Ma: Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Fõiskolai Kar) Testnevelés Tanszéke oktatójaként 235 óvodásra kiterjedõ longitudinális vizsgálatot vezettem kollégáim közremûködésével, melynek célja a gyermekek koordinációs képességei fejlõdési törvényszerûségeinek feltárása volt. A többéves munkából egyetemi doktori értekezés született és megállapításaink a pedagógiai gyakorlat szempontjából is bíztatóak voltak. Kezdõ, naiv és türelmetlen kutatóként azt hittem, hogy eredményeinket rövid idõn belül értékelni és az óvodai testnevelés területén hasznosítani fogják. Csalódtam, mert a pedagógusok korszerû szemléletmódja, mûveltsége és hiteles magatartása nélkül a tudományos eredmények a gyakorlatban csak kevéssé, esetleg több év késéssel realizálhatók. Ez a tapasztalatom nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy jelenleg szociálpedagógus szakos tanítványaim egészség-kulturális magatartásának, s kiemelten fizikai aktivitásának vizsgálatával foglalkozom. A magyar népesség egészségi állapotát és alacsony sportolási kedvét tekintve fontos a képzés hatékonyságának növelése, a hallgatók egészség-kulturális magatartásának tudatos alakítása a fõiskolai évek alatt, hogy diplomás pedagógusként tudásukkal és személyes jó példájukkal hirdessék a rendszeres testedzés és az egészségi állapotot pozitívan befolyásoló többi életviteli szokás fontosságát, továbbá kihasználják majd a sportban rejlõ nevelési lehetõségeket. Fõiskolai karunkon szociálpedagógus és óvodapedagógus képzés folyik. Mindkét szakon a testnevelés órák mellett különbözõ, mûveltségtartalmukat tekintve az 1 Hankiss, E. (1974): A tanári pálya foglalkozási ártalmairól. Kritika. I

5 egészség- és sporttudományok körébe tartozó szaktárgyak oktatása folyik. Az elmúlt tíz évben sok magyar egyetemen és fõiskolán megszûnt a kötelezõ testnevelés. Ugyanebben az idõszakban intézményünkben - tudatos tantervfejlesztéssel - sikerült a Testnevelés Tanszék által oktatott tantárgyak körének kiszélesítése, illetve az óraszámok emelése. A szociálpedagógus szakon különös jelentõsége volt a tantárgyak bõvülésének, hiszen az ebben a képzésben érdekelt többi fõiskola nem tett hasonló lépéseket. Hiszek abban, hogy a disszertáció tárgyát képezõ kutatás és annak eredményei segítenek abban, hogy tanszékünk megõrizhesse értékeit, amelyek az integrációval és a kreditrendszer bevezetésével veszélybe kerülhetnek. Remélem azt is, hogy a kutatási eredmények hatással lesznek a hasonló képzési profilú felsõoktatási intézmények képzési rendszerére abból a szempontból, hogy a testnevelés-sport tantárgycsoport megfelelõ tartalommal és óraszámmal - országosan is - méltó helyet kapjon a szociálpedagógus hallgatók tantervében, illetve kreditpontokkal a kredittervben. 5

6 2. A témaválasztás indoklása A disszertációban bemutatott kutatást valós társadalmi probléma, továbbá a pedagógiai gyakorlatban felvetõdött kérdés inspirálta. A valós társadalmi probléma a magyar népesség születéssel várható alacsony élettartama, rossz egészségi állapota, melynek hátterében elsõsorban a lakosság alacsony sportolási kedve és helytelen életmódbeli szokásai állnak. A pedagógiai gyakorlatban felvetõdött kérdés pedig a szociálpedagógusok képzésében folyó oktató-nevelõ munka felülvizsgálata. A kutatást ösztönzõ két probléma szoros kapcsolatban áll egymással, ugyanis - a szociálpedagógusok személyes jó példája az egészség- és testkulturális területen enyhítheti azt az igen súlyos társadalmi gondot, amit a rossz hazai népegészségi helyzet jelent. A bevezetõben már említettük, hogy a Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Fõiskolai Kar Testnevelés Tanszékének oktatói a testi nevelési területen - a szociálpedagógusok képzésével foglalkozó hazai intézmények közül egyedülálló módon - speciális tantervet dolgoztak ki azzal a céllal, hogy a képzés során tanult ismeretek, készségek, attitûdök, jellemvonások, illetve fejlesztett képességek segítségével a diákok - végzett pedagógusként - helyes magatartásmintákat közvetítsenek környezetük felé. A fizikailag aktív életvitel kialakítása központi szerepet kapott a nevelési koncepcióban. Kutatásunk legfontosabb célja ezért a soproni képzés hatásának vizsgálata volt a diákok egészség-kulturális magatartására, különös tekintettel a fizikai aktivitásra. A vizsgálat lefolytatását az tette lehetõvé, hogy lehetõségünk volt adatainkat a hazai szociálpedagógus képzésben érdekelt társintézményekkel összehasonlítani. Ezeken a pedagógiai és tanítóképzõ fõiskolai karokon a testnevelés-sport tantárgycsoport a Soproninál lényegesen szerényebb tartalommal és óraszámban szerepel a helyi tantervekben. A magyar felsõoktatásban a szociálpedagógusok képzése - más szakok történetiségének tükrében - rövid múltra tekint vissza. Ebben a fejezetben ezért szükségesnek tartjuk a szakalapítás elõzményeinek bemutatását, a szociálpedagógus szak ismertetését, továbbá a magyar népegészségügyi helyzettel összefüggésben a szociálpedagógusok testi nevelésben betöltött szerepének felvázolását. 6

7 2. 1. A szociálpedagógus szak alapításának elõzményei Magyarországon A képzés hazai indításának egyik élenjáró intézménye a Nyugat-Magyarországi Egyetem soproni fõiskolai kara, a korábbi Benedek Elek Pedagógiai Fõiskola volt. A szociális szakok létrejöttét, az irántuk megnõtt érdeklõdést társadalmi okok magyarázzák. Olyan korban élünk, ahol a társadalmi változások rendkívüli módon felgyorsultak. Magyarországon közel másfél évtizede követhetõ nyomon az a folyamat, amelyet röviden rendszerváltásnak nevezünk, s amely jelentõs politikai, gazdasági és kulturális változást eredményezett. Szociológiai vizsgálatok adatai alapján a rendszerváltás óta a társadalmi rétegek közötti különbségek nõttek. A Magyar Háztartási Panel (1992) kutatási program és adatfeldolgozó rendszer szerint a jövedelemegyenlõtlenségek és ezzel együtt a szegénység fokozódott. Az új szegények elsõsorban a munkanélküliek, de elszegényedés és ellehetetlenülés fenyegeti a rokkantakat, nyugdíjasokat, felnõtt eltartottakat, nagycsaládosokat. Andorka, R. 2 felhívja a figyelmünket arra a tendenciára, miszerint a szegénység az idõsebb korosztályokból eltolódik a gyermekek felé. A társadalmi hovatartozás meghatározza az egyén várható élettartamát, életmódját, az emberi kapcsolatokat és nézeteket. A társadalmi hierarchia aljára került emberek - a tartósan munkanélküliek, a nagy-és csonkacsaládok, az alacsony iskolai végzettségûek - hátrányai nõttek, életesélyeik romlottak az elmúlt idõszakban. A szocialista normarendszer összeomlásával új értékek jelentek meg a társadalomban, melyekhez az embereknek alkalmazkodniuk kellett. Az újhoz való igazodás feszültséghelyzeteket teremtett, értékzavarokat okozott, s mindezeket sokszor szocializációs zavarok kísérték, és teret adtak a deviáns viselkedésnek. Magyarországon korábban is jellemzõek voltak az önpusztító és visszahúzódó deviáns magatartásformák. A szociológiai vizsgálatok szerint az elidegenedés és az anómia tünetei növekedtek a 80-as években és a 90-es évek elején, mely jelenségek hátterében az értékvesztés, a céltalan életérzés, a jövõ kiszámíthatatlansága állt. A deviáns viselkedés sok problémát és fájdalmat okoz az egyénnek, a családnak, a közvetlen környezetnek, ezért a gondok enyhítésére elkerülhetetlenné váltak a devianciacsökkentõ társadalompolitikai intézkedések. 2 Andorka, R.(1997): Bevezetés a szociológiába. Bp. Osiris. 7

8 Kiépültek a veszélyeztetett rétegek és csoportok megsegítését szolgáló intézmények (nevelési tanácsadók, családvédelmi központok, stb.), szociálpolitikai szabályozók és törvények születtek. Az oktatáspolitika és a szociálpolitika sürgetõ feladatává vált a különbözõ okok miatt hátrányos helyzetbe került gyermekek egyenlõtlen esélyeinek csökkentése. Megkezdõdött a "szociális gépezet " mûködtetésére, továbbá az általános és speciális gyermekvédelmi feladatok ellátására felkészített felsõfokú végzettségû szakemberek képzése is. A Gyógypedagógiai Fõiskolán már 1973-tól oktattak a speciális gyermekvédelemben jártas pszichopedagógusokat, majd 1985-tõl sorra akkreditálták az általános gyermekvédelemre is képesítõ szakokat ben az ELTE postgraduális képzésben szociálpolitikai szakot hirdetett, majd megkezdõdött a hazai felsõoktatási intézményekben az általános szociális munkások és a szociálpedagógusok képzése ban jelentek meg a szociális felsõoktatás szakjainak - szociálpolitikai szak, szociális munkás szak, szociálpedagógus szak - képesítési követelményei, de már 1990-ben megkezdõdött fõiskolai szinten az elsõ szociálpedagógus szakos hallgatók képzése. A szociálpedagógus szakot a hazai gyermekvédelmi intézkedések hozták létre, a gyermekvédelem fejlõdése viszont érzékenyen követi a társadalmi változásokat. A magyar gyermekvédelem a II. világháború elõtt megfelelt a kor színvonalának. Alkalmazkodott a problémákhoz, széles társadalmi összefogásra épített, felhasználta a haladó szociológiai, pedagógiai, pszichológiai eredményeket. Nagy László nevével fémjelzett reformpedagógiai irányzat - melynek középpontjában a gyermektanulmányozás állt - kiváló eszmei hátteret nyújtott a kibontakozó gyermekvédelemnek ban a szocializmus a gyermekvédelmet is államosította. A nevelõszülõi rendszer visszafejlesztésével az intézményes nevelést tette egyeduralkodóvá. A pártállam számûzte a szociológiáit, a pszichológiát és olyan téveszméket hirdetett, miszerint a szocialista rendszerben nem lesz szükség gyermekvédelemre, illetve az a prevenció szintjén megoldódik. 3 Az évi Családjogi Törvény a végrehajtási rendszer merevsége miatt nem fejthette ki megfelelõen hatását. 3 Domszky, A.(1994): A gyermek- és ifjúságvédelem rendszere Magyarországon. Gyermekvédelmi kiskönyvtár. A gyermekvédelem nemzetközi gyakorlata. Pont Kiadó

9 1968-ban belpolitikai liberalizálódási folyamat indult meg és felállították a nevelési tanácsadókat. A hetvenes években felgyorsuló társadalmi változások beilleszkedési nehézségeket, deviancaformákat, anómia és elidegenedési tüneteket eredményeztek. Nyilvánvalóvá vált, hogy a szocialista rendszer sem tudja kiküszöbölni a gyermekek fejlõdését zavaró tényezõket. Egyre nagyobb lett az igény a valós társadalmi jelenségek feltárására, reális elemzésére és ismét teret kaptak a szociológiai tárgyú kutatások. A magyar szociológia újjászületése után Ferge Zs. 4 rétegzõdésvizsgálata kimutatta, hogy a magyar társadalomban jelentõs jövedelemkülönbségek vannak. Szelényi I. 5 a lakáshoz jutás elemzése során mutatott rá a szocializmusban mûködõ rejtett mechanizmusokra, amelyek a privilegizált rétegeket még privilegizáltabbá tették, miközben a hátrányos helyzetû rétegek hátránya tovább növekedett. 6 Az anómia és az elidegenedés mérésére elõször Hankiss E. 7 vállalkozott munkatársaival. A megismételt vizsgálatok kimutatták, hogy az 1970-es évek végétõl 1990-ig jelentõsen nõtt Magyarországon az anómiára és elidegenedésre utaló válaszok száma. Mindezen jelenségek arra utaltak, hogy a családok helyzete gazdaságilag meggyengült, melyhez sokszor társult céltalan életérzés, az értékek és normák megrendülése. Ezekben az években a külföldi hatásoktól korábban elzárkózott gyermekvédelem nyitottabbá, rugalmasabbá vált és az évi - a gyermek jogairól szóló - New Yorki egyezményt tagországként Magyarország is aláírta ben a rendszerváltás évében tehát a hazai gyermekvédelem már átalakulóban volt. A speciális gyermekvédelmet elõnyben részesítõ szemléletet felváltotta az általános gyermekvédelem elfogadása, megjelentek az elsõ klienscentrikus szervezõdések és a családsegítõ központok felállításával kiépült a családgondozás hálózata. Ma a gyermekvédelem a prevencióra, a gyermek családban tartására helyezi a hangsúlyt, az állami gondozás intézményrendszerében pedig a családotthonokat részesíti elõnyben. Kiszélesedik a minden gyermeket érintõ általános gyermekvédelem tevékenységköre, hatásköre pedig olyan intézményekre - óvodákra, iskolákra - is 4 Ferge, Zs. (1969): Társadalmunk rétegzõdése. Közgazdasági és Jogi könyvkiadó. 5 Szelényi, I. (1972): Lakásrendszer és társadalmi struktúra. Szociológia. 1. sz Andorka, R. (1997): i.m. 7 Hankiss, E. - Manchin, R. - Füstös, L. (1978): Életmód, életminõség, értékrendszer. Alapadatok Köt. Bp. Népmûvelési Intézet. 9

10 kiterjed, amelyeknek nem kizárólagos feladata a gyermekvédelem. Továbbra is állami feladat, de polgári kezdeményezések, alapítványok, egyházi szervezetek is bekapcsolódnak a munkába. Minél többszektorú a szociális gondoskodás, a gyermekvédelem annál érzékenyebben és hatásosabban reagál a társadalmi változásokra és problémákra A szociálpedagógus szak bemutatása, a szociálpedagógusok szerepe a testi nevelésben A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium1993-ban engedélyezte a soproni Benedek Elek Pedagógiai Fõiskolán a szociálpedagógus szak indítását esti és levelezõ, majd nappali tagozaton. A képesítési követelmények egyértelmûen megfogalmazzák a diplomához kapcsolódó sajátos elvárásokat. Eszerint a szociálpedagógus a gyermek és ifjú korosztály nevelõje, aki segíti a felnövekvõ nemzedék személyiségfejlõdését, szocializációját és optimális életvezetését. Szakmai felkészültsége alapján " a környezet erõforrásait mozgósítva segít a gyermek, fiatal és környezete egyensúlyát megtartani, illetve megromlott egyensúlyát helyreállítani." 9 A szociálpedagógusnak sokrétû, ellentmondásos igényeknek, kihívásoknak kell megfelelnie hivatása gyakorlása közben. A szociálpedagógiai szolgáltatásokat sokféle munkaterületen igényli a társadalom, melynek oka a család funkcióinak átalakulása, a társadalom komplexitása és a társadalmi esélyegyenlõtlenségek. A szociálpedagógus feladata lehet az egyének integrálása a közösségbe, a szabadidõs foglalkozások szervezése, a krízisek kezelése, felügyelet, tanácsadások, folyamatos kapcsolat nyújtása, stb. 10 Az alábbi felsorolás a teljesség igénye nélkül mutatja be a szociálpedagógus lehetséges mûködési területeit: - óvoda, iskola: gyermekvédelmi felelõs, szabadidõ-szervezõ, nevelõ, - nevelõotthon, gyermekintézmény: vezetõ, nevelõ, terápiás szakember, 8 Domszky, A. (1994): i.m. 9 Korm. rendelet (1996). A szociális felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményei. 6/1996. (I. 18) 2. számú melléklet. 10 Blümel, F. (2001): Az önismeret, a terápiák és a szupervízió helye a szociálpedagógus-képzésben. Kreditrendszer a szociálpedagógusok képzésében. Sopron

11 - kórház, szanatórium: szociális ügyintézõ, nevelõ, - családsegítõ központ: vezetõ, nevelõ, terapeuta, - rendõrség: gyermek, és ifjúságvédelmi felelõs, - polgármesteri hivatal szociális osztálya: szociális ügyintézõ, - szociális otthon: szabadidõ-szervezõ. A szociálpedagógus szak bevezetése új helyzet elé állította a Testnevelés Tanszék oktatóit. Helyi tantervet kellett kidolgoznunk az egészség- és sporttudományokat képviselõ tantárgyak bevezetésével olyan szak esetében, amelynek nem voltak hagyományai a magyar felsõoktatásban. Világos volt számunkra, hogy a testnevelés és a sport jelentõs nevelési eszköz lehet a szociálpedagógus számára, ha ismeri a testedzésben rejlõ lehetõségeket és élni is tud azokkal. Ezért meg kellett határoznunk azt a mûveltségtartalmat, amely a helyi tantervben tantárgyak formájában megjelenik. Véleményünk szerint a szociálpedagógusoknak a sport sokféle funkciója közül elsõsorban a szocializációban és az egészségmegõrzésben betöltött szerepével kell tisztában lenniük a hátrányos helyzetû gyermekek és az ifjak nevelésénél. A sport szocializációs - értékközvetítõ hatása, életmód alakító ereje, integráló mechanizmusai révén fontos szerepet tölthet be a beilleszkedési zavarokkal küzdõ, hátrányos helyzetû, esetleg deviáns viselkedésre hajlamos fiatal életében. A sport bünteti a szabálysértõ magatartást, a normaszegõ viselkedést, ezáltal olyan készségeket és képességeket szilárdít meg, melyek lényegesek szociál - normatív cselekvéseinkben. Hozzájárul a személyiség kialakításához és a jellemformáláshoz. Általa szociális viselkedésmódokat tanulunk meg a társadalomban is fellelhetõ versenyhelyzetekben. 11 A sport szerepe a szocializációban vitathatatlan, de a hazai népegészségügyi helyzetet figyelembe véve ki kell emelnünk egészségmegõrzõ funkcióját is. A testgyakorlatok betegségmegelõzõ, preventív hatásait ismerjük, az életmód egészséget befolyásoló szerepét úgyszintén. Magyarországon ennek ellenére nincs igazán értéke a helyes életviteli szokásoknak, ezen belül a rendszeres testedzésnek és ennek 11 Heinemann, K. (1995)(Fóti, P. szerk.)(1995): A szocializáció és a sport. Bevezetés a sportszociológiába. Szöveggyûjtemény II. Miskolc

12 következményeként az egészségnek Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a fiatalok és felnõttek egészségi állapota nem kielégítõ. Az orvosok a nem fertõzõ epidémiák okozta morbiditási és mortalitási válságról beszélnek. 12 A legmagasabb halálozást okozó két betegségcsoport a szív-keringési és a daganatos betegségek. Az adatok szerint a lakosság 51, illetve 23 százaléka hal meg évente az említett krónikus betegségekben. A legtöbb táppénzes napot az élet minõségét rontó gerincbetegségek okozzák. A születéskor várható élettartam alacsony, férfiaknál 66,3 év, nõknél 75,1 év. Köztudott, hogy ezek a betegségek gyakoriak az iparilag fejlett társadalmakban, de a születéssel várható élettartam a Magyarországihoz képest jóval magasabb. Ezt bizonyítja az a közös kutatás is, amelyet tanszékünk a Burgenlandi Pedagógiai Akadémiával 2002-ben folytatott. A disszertáció témájához szorosan kapcsolódó vizsgálat levezetéséhez igénybe vettük a szomszédos Ausztria egészségügyi statisztikájának segítségét. A földrajzi közelség, a két országot összekötõ közös történelmi múlt és a mindkét országra jellemzõ polgári demokratikus berendezkedés jó lehetõséget nyújtott az adatok összevetésére. 13 A két ország mortalitási és morbiditási adatait sok közös vonás jellemzi. A leggyakoribb haláleseteket Ausztriában is a szív-keringési betegségek és a rák okozzák. A két betegségcsoport a évben az összes halálesetek több mint ¾-ét tette ki. A halálesetek 53,9 százaléka szív-keringési betegség, 24,4 százaléka daganatos betegség volt. 14 A legtöbb keresetkiesést mozgásszervi problémák okozták. A sok közös vonás ellenére Ausztria népegészségi helyzete mégis kedvezõbb, mivel a férfiak és a nõk átlagéletkora 10 évvel magasabb a magyar lakosság átlagéletkorához képest. A szakemberek nagy része egyetért azzal a megállapítással, hogy a fizikai fitness meghatározott szintje fontos tényezõje az egészségnek. A fizikailag aktív életvitel hozzájárul bizonyos civilizációs betegségek - isémiás szívbetegségek, érelmeszesedés, magas vérnyomás, elhízás, a rák bizonyos fajtái, gerincbetegségek, stb. 12 Frenkl, R.(1997): Az urbanizáció kihívása. In: Aszmann és társai: Felsõoktatás értelmiség egészség. Bp. MEFS Bucsy, G.-né (2002): Vergleichende Untersuchung der physischen Aktivität und des Gesundheitszustandes von Soproner und Eisenstädter Studentinnen. Paedagogica Pannonia www. statistik at/fachbereich_03/gesundheit_txt.shtml

13 megelõzéséhez. Az életünk részévé váló testmozgással elérhetjük az életminõség javítását és az életkor meghosszabbítását. 15 Magyarországon a népesség százaléka sportol rendszeresen és ez a szám - a nemzetközi adatokat figyelembe véve - nagyon alacsony. A kialakult helyzetnek több oka ismert. A szocialista rendszerben az élsport, versenysport privilegizált helyzete következtében a lakossági sport háttérbe szorult. 16 Kialakult és ma is érezteti hatását az "olimpiacentrikus" szemlélet, mely azt sugallja, hogy a versenyszerû sportolás értékesebb a rekreációs céllal ûzött testedzésnél. Ez a sajátosan magyar szemléletmód is felelõs egy olyan helyzet kialakulásáért, amely ma széles rétegeket rekeszt ki a sportból. Hátrányos helyzetbe kerülnek például az iskolások, hiszen a versenysportban nem érdekelt, vagy abból kikerült diákokat az iskolai testnevelés alulterheli. Nem kapják meg az életkoruknak megfelelõ mennyiségû és minõségû mozgástapasztalatokat és edzésingereket, ami azt eredményezi, hogy nem lesz örömteli élmény számukra a sportolás és elfordulnak ettõl a területtõl. Hallgatóink nagy része is testkulturális deficittel lép a felsõoktatásba. Ezért nem várhatjuk el tõlük, hogy a segítségünk nélkül megfeleljenek a pedagógusi pálya mintaadó követelményeinek. De milyen legyen ez a minta? Mindenképpen példaértékû magatartás egészségkulturális területen. A szociálpedagógusok rendkívül szenzitív életkori periódusban foglalkoznak a gyermekek és ifjak nevelésével, szabadidejük ésszerû megszervezésével, így a helyes magatartásminták elsajátításában különösen nagy a szerepük és felelõsségük. Munkájuk sajátossága, hogy szoros kapcsolatban állnak a családokkal és befolyásolják azok szemléletét, értékítéletét, tevékenységét. Napjainkban a kultúrák sokfélesége él egymás mellett. 17 Feltehetjük a kérdést, hogy lehet-e a különbözõ kultúrák között értékük alapján sorrendet felállítani? Valószínûleg nem. Inkább békés együttélésük lenne a cél és nem valamiféle hierarchikus elmélet megalkotása a jelenség kezelésére. 15 Hebbelinck, M. (1993): Egészséges életmód, fizikai fittség, betegségmegelõzés. II. Országos Sporttudományos Kongresszus. Bp Földesiné, Sz. Gy. (1993): Félamatõrök, félprofik. MOB.Bp. 17 Takács, F. (1999): A kultúra és testkultúra távlatai. III. Országos Sporttudományi Kongresszus. Bp. I. kötet

14 Modern korban élünk, ahol az urbanizáció, a tudományos - technikai forradalom együtt jár az inaktív életmóddal. A különbözõ társadalmaknak és kultúráknak csak akkor lesz jövõjük, ha a mozgásszegény életvitel ellensúlyozására a fizikai aktivitást, a sportolást értékként kezelik. Ilyen értelemben az egészségkultúra az egyetemes kultúra része, amely az egészség megõrzésével kapcsolatos ismereteket, szokásokat, tevékenységeket foglalja magában. Az egészség megõrzése, a betegség megelõzése pedig nem valósítható meg rendszeres testedzés nélkül. Ma Magyarországon ez a szemléletmód még nem általános. Ezért fontos, hogy a mintaadó pályákon elhelyezkedõ fiatalok megtanulják és elfogadják ezt a gondolkodást, majd tevékenységeikkel, cselekedeteikkel képviseljék azt. A fõiskolai képzés hatékonysága növelésénél ezért célunk kettõs volt. Olyan használható ismereteket kívántunk közvetíteni a hallgatók felé, amelyek birtokában - végzett pedagógusként - képesek megszervezni a gyermekek és ifjak délutáni szabadidõs sporttevékenységét, továbbá saját testedzésüket is A soproni fõiskolai kar helyi tantervének bemutatása A szociálpedagógus szakra jelentkezõ hallgatók nem vesznek részt testi alkalmassági vizsgán. Egészségi állapotuk, fizikai aktivitásuk és teljesítõképességük nem befolyásolja fõiskolai felvételüket. Õket is jellemzik mindazok a tulajdonságok, amelyek sajnos ma az érettségizett fiatalok és felnõttek nagy részére jellemzõek Magyarországon: - mozgáskultúrájuk nem kielégítõ, - szemléletükbe nem épült be a rendszeres testedzés fontossága, - ismereteik hiányosak az egészség értékével és a helyes életmódbeli szokásokkal kapcsolatban. A Testnevelés Tanszék oktatóit tanítási tapasztalataik és az 1996-ban kiadott - a szociálpedagógus szakot definiáló - képesítési követelmények arra ösztönözték, hogy új tantervet dolgozzanak ki, melyben a testkultúra - egészségkultúra blokk megfelelõ súllyal és óraszámban szerepel a tantárgyak rendszerében. A tanszék által benyújtott tantervet a Fõiskolai Tanács 1997 májusában elfogadta és az 1997/98-as tanévben már minden tagozaton az új program szerint dolgozhattunk. 14

15 A nagy múlttal rendelkezõ, tradicionális szakok oktatásában sem egyszerû az értelmiségképzés általános szempontjait és a szakmaspecifikus képzés minõségi követelményeit összehangolni és a helyes arányokat megtalálni. A szociálpedagógus szak esetében pedig bonyolultabb a helyzet, mert Magyarországon nincsenek kitaposott utak a pedagógusképzésnek ezen a területén. A nyolc féléves képzésben a testnevelés-sport tantárgycsoport (sportrekreáció, szabadidõsportok elmélete és gyakorlata, testnevelés) óraszáma 194, melyhez szervesen kapcsolódik a társadalom-egészségtan blokk 104 órával. Az alapképzést kiegészítik a kötelezõen választható fakultációk és a terápiák között a mozgásterápiák (I. melléklet). Megjegyezzük, hogy a testnevelés-sport és a társadalom-egészségtan blokk kidolgozásánál figyelembe vettük a képesítési követelményben meghatározott kereteket. A képzés ideje alatt fontosnak tartjuk az egészség-edzéssel kapcsolatos alapvetõ ismeretek elsajátítása mellett a sportkínálat növelését, melyet vonzó rekreációs sportágak oktatásával érünk el. (aerobik, fit-ball, görkorcsolyázás, kondícionálás, tenisz, úszás, stb.) Ezáltal a hallgatók egészségi állapotuknak és sportérdeklõdésüknek megfelelõ mozgásprogramot választhatnak testedzésük során. Gombocz, J. szavaival élve az egyénit csakis egyénre szabottan lehet fejleszteni. 18 A teljesítõképesség, a motorikus profil, a mozgás ritmusa, a mozgástanulás üteme egyénenként más és más. Akkor követjük a differenciálás elvét a nevelésben, ha ezeket a különbségeket elismerjük és a fõiskolai sportkínálatot az egyénre szabott képességfejlesztés érdekében kiszélesítjük. Büszkék vagyunk erre a tantervre, mert az országban egyedülálló és olyan idõszakban született, amikor több egyetemen és fõiskolán csökkent a testnevelés óraszáma, helyenként pedig eltörölték a kötelezõ testnevelést. Természetesen a tantárgyak tartalmán és folyamatos korszerûsítésén sok múlik. Munkánk hatékonyságát keresztmetszeti és longitudinális vizsgálattal kívánjuk ellenõrizni. Úgy gondoljuk, hogy a disszertációban bemutatott kutatás is segít majd megítélni munkánk minõségét, elképzeléseink helyességét, illetve a továbblépés lehetõségeit. 18 Gombocz, J.(2000): Az egyénre szabott képességfejlesztés lehetõségei és korlátai a nevelés gyakorlatában. Prevenció és korrekció a 3-10 éves gyermekek testnevelésében. Szarvas Id.:51. 15

16 A kutatási terv kidolgozásához és a hipotézisek megfogalmazásához tisztázni kell, hogy a tanterv egészségkultúra-testkultúra blokkjától - a tantárgyak tartalmát figyelembe véve - milyen területeken várható változás a hallgatók magatartásában. Alapvetõ képzési célnak a helyes életmódbeli szokások, s különösen a fizikailag aktív életvitel kialakításával és megerõsítésével az egészség megõrzését tekinthetjük. Hallgatóink magatartásában elsõsorban a fizikai aktivitás területén számítunk pozitív változásra. A fizikailag aktívabb életvitel jó hatással lehet más életmódbeli szokás - táplálkozás, egészséget befolyásoló szokások (alkoholfogyasztás, dohányzás) - alakulására és az egészségi állapotra. A kutatás eredményeinek elõrejelzésével kapcsolatban Frenkl, R. 19 professzor szavait idézem: " A felnõtt életmódot illetõen meghatározóak a gyermek - és serdülõkorbeli hatások." "Az ember azt regenerálja felnõtt korban, amilyen szintre 6-18 év között eljutott." A kutatásban résztvevõ hallgatók fiatal felnõttek kialakult személyiséggel, értékrenddel, érdeklõdési körrel, mozgásaktivitással és képességekkel rendelkeznek. A vizsgálat során ezért a szerény eredményeket, a mérsékelt ütemû egyéni fejlõdéseket is sikerként könyvelhetjük el. 19 Frenkl, R. (1997): i.m. Id.:

17 3. A téma irodalmi áttekintése A témával kapcsolatos irodalom rendkívül gazdag és szerteágazó, ezért nem lehet a fejezet célja a témában megjelent szakirodalom teljes körû elemzése. A dolgozat írója legfeljebb arra vállalkozhat, hogy a rá nagy hatással lévõ és a témakutatáshoz szorosan kapcsolódó irodalmat felvázolja A szociálpedagógus szak képesítési követelményeinek értelmezése a szakirodalom alapján A szociálpedagógus olyan pedagógus, aki képesítésénél fogva elsõsorban az általános, megelõzõ gyermekvédelemben jártas szakember. A gyermekvédelem komplex tevékenység, amely a gyermeki személyiségfejlõdés egészét segítõ pedagógiai szemléleten alapszik. 20 Ez a teória követhetõ a képesítési követelmények értelmezésénél is. A szociálpedagógus alkalmas olyan szakmai tevékenység ellátására, amely a gyermek és ifjú korosztály kapcsolati, tanulási, szociális stb. problémáit egységben, komplex rendszerben kezelve, egyrészt az érintett személyekkel, csoportjaival, valamint családjukkal együttmûködve, másrészt a környezet erõforrásait mozgósítva segít a gyermek, fiatal és környezete egyensúlyát megtartani, illetve megbomlott egyensúlyát helyreállítani, mellyel hozzájárul a felnövekvõ gyermek és fiatal optimális életvezetéséhez. 21 Az idézett mondat fogalmazása bonyolult és hosszú, de jól kifejezi azt az elfogadott szemléletet, miszerint a gyermekvédelemben minden tudomány és eljárás a pedagógiának alárendelt. A rendeletben megfogalmazott képzési cél értelmezése számos fogalom és kérdés tisztázására ad lehetõséget. Már a szociálpedagógus kifejezés is új fogalom Magyarországon. Azt pedig, hogy a gyermekvédelem területén dolgozó szakembernek mi a feladata egészség- és testkulturális területen, végképp nem definiálták. A dolgozat fõ gondolatát és kutatási 20 Gáti, F. (1987): Gyermekvédelem az iskolában. Tankönyvkiadó. Bp. 21 Korm. rendelet (1996): i.m. 17

18 problémáját éppen az adja, hogy megfogalmazza a szociálpedagógusnak a testi nevelésben betöltött helyét és szerepét. A képzési célt összefoglalva a szociálpedagógus a gyermek és ifjú korosztály nevelõje, aki segíti a felnövekvõ nemzedék szocializációját, személyiségfejlõdését és optimális életvezetését. E szempontok köré csoportosítható a szociálpedagógus szak értelmezésével kapcsolatos fogalmak tisztázása. A szocializáció a szociológia, a pszichológia és a pedagógia közös alapfogalma. Olyan társadalmi folyamat, amely által a társadalom egyedei ill. csoportjai abba helyzetbe kerülnek, hogy normatív és jelképes cselekvési helyzetekbe integrálódjanak. 22 Az egyén részérõl az együttmûködés feltételei bizonyos ismeretek elsajátítása, képességek fejlesztése és beállítódások kialakulása. Az amerikai szociológia struktúr-funkcionalista irányzatából elterjedt szó a német és az angol szakirodalomban fordul elõ gyakrabban, a magyar szakirodalomban a nevelés szó használatos. A két szó nem szinonimája egymásnak. 23 Az amerikai irányzat szerint a szocializáció az egyén beilleszkedését jelenti a társadalomba, bizonyos szabályok, normák elsajátításával. Ezt a felfogást - az egyén passzív részvétele miatt - sokan bírálták. Ranschburg, J. 24 Brim klasszikusnak számító fogalomhasználatával él, s ez jól alkalmazható a pedagógiai jelenségek magyarázatára. A szocializáció folyamat, amely által az egyének olyan tudásra, képességekre és állapotokra tesznek szert, amely alkalmassá teszi õket arra, hogy a különbözõ csoportoknak, és a társadalomnak többékevésbé hasznos tagjaivá váljanak. A személyiség a környezettel való interakció során fejlõdik és válik a társadalom hatékony tagjává. Magyarországon a család - mint legfontosabb szocializáló és integráló intézmény - válságban van. A család dezintegráltsága miatt a kortárs csoportok szerepe nõtt a gyermekek és fiatalok életében. Sok esetben elsõdleges szocializáló közeggé váltak anélkül, hogy alkalmasak lennének a társadalmi elvárások közvetítésére. A szocializáció funkciójának a túlszabályozott, értelmiségi típusú tudást közvetítõ és ezáltal szelektáló magyar iskola sem tud megfelelni Báthory, Z.- Falus, I. (1997): Pedagógiai Lexikon III. Keraban. Id.: Gombocz, J. (1998): A sportoló szocializációja és nevelése. Kalokagathia Ranschburg, J. (1984): Szeretet, erkölcs, autonómia. Gondolat. Bp. Id.: Vingender, I. (2000): Droghasználat a sportban. Ph.D értekezés. SE Sporttudományi Kar. Bp. 18

19 Ezek után mi is feltehetjük Gombocz, J. 26 által megfogalmazott kérdést: van-e más tevékenységekkel való összehasonlításban szocializációs többlete a sportnak? Véleményünk szerint igen a válasz, van többlete! A modern sport sokarcú jelenség. Olyan társadalmi alrendszer, amely szocializációs értékközvetítõ hatása, életmód alakító ereje, szervezeti strukturáló-befogadó potenciája, inherens értékei miatt képes a társadalmi integrálásra. A sport dezintegráló hatásait növeli a fokozott teljesítménycentrikusság, továbbá az a tény, hogy napjaink sportja sokszor üzleti és politikai céloknak alárendelt. A mikroszférában érvényesülõ negatívumok nem homályosíthatják el a sport valódi értékeit, melyet továbbra is a társadalmi integráció és szocializáció egyik legfontosabb intézményének tekinthetünk. Heinemann, K. 27 csoportosította a sportban rejlõ szocializációs lehetõségeket. (1) A sport bevési és megszilárdítja a szociál-normatív cselekvésekben a készségeket és képességeket, azáltal, hogy az eltérõ viselkedést és szabálysértõ magatartást bünteti. (2) Azáltal, hogy összehasonlítási alapot ad más cselekvésekhez, jelentõsen hozzájárul a személyiség formálásához. (3) Az egyén szociális viselkedésmódokat tanul meg a sportban - a társadalomban is jellemzõ - versenyhelyzetben. (4) A sport szociális kommunikációs tér sajátos jelképrendszerrel. (5) A sport feladata lehet, hogy a társadalom bizonyos csoportjaiban a nem kielégítõ szocializáció hiányát megszüntesse, vagy kiegyenlítse. Bíróné 28 kiemeli, hogy a sport kommunikatív, közösségteremtõ funkció miatt kiváló szocializációs színtér. Az egyén a sporttevékenység gyakorlása közben az emberi társadalom bonyolult viszonyhelyzeteit éli át, ezáltal a sport segíti a sportoló beilleszkedését a társadalomba. Gombocz, J. szerint 29 a sikeres szocializáció legfontosabb feltételei a sporttevékenység gyakorlása közben adottak. Lehetõség nyílik önmagunk megismerésére, értékek, normák és autonóm cselekvések elsajátítására. A sport megtanít minket gyõzni és veszíteni, illetve a vereséget elviselni. Szocializál a sikerre, de a kudarcra is! 26 Gombocz, J. (1998): i.m. Id: Heinemann, K. (1995): i.m. 28 Bíróné N. E. (1994): Sportpedagógia. MTE. Bp. 29 Gombocz, J. (1998): i.m. 19

20 A sporttudományos szakirodalomban - így Gombocz, J. elõbb hivatkozott írásában is - gyakran találkozunk a humán szocializáció kifejezéssel. A szocializáció az egész emberre, annak biológiai oldalára is vonatkozó fogalom. A gazdaságilag fejlett országokban az egyénnek alkalmazkodnia kell az urbanizáció, a modernizáció, a tudományos-technikai forradalom következtében megváltozott körülményekhez. Az alkalmazkodás egyik fontos mutatója a fizikailag aktív életvitel, mely az egészség megõrzését szolgálja és kulcsa a sikeres, konstruktív életvezetésnek. Frenkl, R. 30 a sport legfontosabb szerepét a gyermekek és fiatalok humán szocializációjában látja. A növekedés és az érés folyamatában a rendszeres testedzés által kibontakoztathatóak a biológiailag determinált adottságok. A nevelõknek a szocializáció humán oldalát is figyelembe kell venniük ahhoz, hogy az egyén, aki bio-pszicho-szociális lény, a társadalomban reá váró helyzetekre fel tudjon készülni. Takács, F. 31 gondolataival élve Ha a mindennapok kultúrájába nincs szervesen beépülve a testkultúra (a mozgáskultúra), akkor az adott nemzedéknek (de még az utána következõnek is) a biológiai vagyona irreverzibilisen sérül. Véleményünk szerint a szociálpedagógus - megfelelõ képzettséggel - megszüntetheti a nem megfelelõ szocializáció hiányát, segíthet a gyermeknek egyensúlyban élni a környezettel, illetve a kibillent egyensúlyt helyreállítani a testedzés és a sport eszközeivel. A szocializáció tartalma maga a kultúra. A testkultúra az egészségkultúrával együtt az egyetemes kultúra részrendszere. A kultúra nem más, mint az ember és az általa teremtett objektivizációk közötti viszony. A testkultúra az emberi test állapotát és annak fejlesztését, korrigálását jelenti, az erre a célra alkalmas objektivizációk segítségével. 32 Egy társadalom számára nélkülözhetetlen és napjainkban egyre jelentõsebbé váló kultúrterület a testkultúra, amelynek elméleti reprezentációja a sporttudomány. 33 A testkultúra iránti igény nem merülhet ki különbözõ életkorú és nemû egyének mozgásprogramjainak összeállításából. Feladata az, hogy megváltoztassa a modern 30 Frenkl, R. (1999): A XXI. század sportja - biológiai és társadalmi csapdák. III. Országos Sporttudományos Kongresszus. Bp Takács, F. (1999): i.m. Id: Takács, F. (1999): u.o. 33 Istvánfi, Cs. (2001): Gondolatok a sporttudományról. Magyar Sporttudományi Szemle

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Pedagógia - gyógypedagógia

Pedagógia - gyógypedagógia 2 Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték,

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

Dr. Révész László egyetemi tanársegéd Sportpedagógiáról röviden

Dr. Révész László egyetemi tanársegéd Sportpedagógiáról röviden Dr. Révész László egyetemi tanársegéd revesz@mail.hupe.hu Sportpedagógiáról röviden 1 Sportpedagógia Értelmezése: Tágabb: a sporttudomány egy sajátos, pedagógiai aspektusa/ nézőpontja, mely a neveléssel

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

Tájékoztató. ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára

Tájékoztató. ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára Tájékoztató ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára Szakirányú továbbképzési program megnevezése: Iskolai sportkör tartására képzett szakember szakirányú

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ 1. a) Fogalmazza meg a szociális munka főbb dilemmáit, és saját munkaköréből támassza alá egy-egy példával! b) Határozza meg a neurózis és a pszichózis fogalmát! Soroljon fel jellemző tüneteket, tünetegyüteseket!

Részletesebben

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Egy kis számtan Magyarország lakossága: 10.000.000 ember 600.000 fogyatékkal élő felnőtt ember 80.000 fogyatékkal élő diák

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Iskolai szociális munka gyakorlata

Iskolai szociális munka gyakorlata Iskolai szociális munka gyakorlata B1206 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 30 óra gyakorlat Min ai Előfeltétel (tantárgyi kód) B1101 Dr. Torkos Katalin 1. A tantárgy

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

Szociális asszisztens / PEFŐ. Érvényes: tól.

Szociális asszisztens / PEFŐ. Érvényes: tól. Érvényes: 2007. 01. 03-tól. 1 1. a) Mit értünk a szervezet fogalma alatt? Jellemezze a bürokratikus szervezetet! b) Mi a hospitalizáció és milyen hatással lehet a korai szeparáció a gyerekek szomatopszichés

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea. A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

Az ellenőrzés célja és szerepe a mai óvodákban

Az ellenőrzés célja és szerepe a mai óvodákban Az ellenőrzés célja és szerepe a mai óvodákban Témavezető: Dr. Makai Katalin Készítette: Tátraháziné Staub Zita Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Nyelv- és beszédfejlesztő továbbképzési szak

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a

Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a pedagógus szemével Horváth Ágnes Alapismereti és Szakmódszertani Tanszék, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Vázlat Kulcsszavak: ifjúságsegítő, tudományág,

Részletesebben

A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Nagykálló, 2013.08.30.

A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Nagykálló, 2013.08.30. A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nagykálló, 2013.08.30. Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely 2011.február Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely Pedagógiai munkát segítık rendszere kulturális intézmények gyermekjóléti szolgálat iskola iskola pszichológus civilek szakszolgálatok tehetséggondozó

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 SPORTÁGVÁLASZTÓ 1-4. évfolyam Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 A tantárgy tanulásának legfontosabb feladata és ja, hogy a gyermekeket megismertesse a sportolási kel, bepillantást nyújtson a sport világába,

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

Az edző személyisége és hatása. Az edző és tanítvány kapcsolata.

Az edző személyisége és hatása. Az edző és tanítvány kapcsolata. Vincze Virgil Az edző személyisége és hatása. Az edző és tanítvány kapcsolata. Révész László TF alapján Az edző a változás szakembere, aki segít másoknak felelősséget vállalni és cselekedni képességei

Részletesebben

Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában

Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában Konzulens: Neszt Judit Készítette: Varga Andrea Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Nyelv és beszédfejlesztő szak 2011 Szolnok Városi Óvodák, Egységes

Részletesebben

ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS

ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN II. SZAKMAI KONFERENCIA ELTE Kihívások az új köznevelési és felsőoktatási törvény koncepciói alapján

Részletesebben

Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben. Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség

Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben. Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség A sport hagyományos szerepe a köznevelésben SPORT ESZKÖZ Testnevelés - testkultúra CÉL Tehetséggondozás élsport

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

8 iskola világába Bevezetés a tanítás és tanulás társadalmi összefüggéseibe. 2 kollokvium 3. 2 kollokvium 3. 1 gyakorlati jegy 2.

8 iskola világába Bevezetés a tanítás és tanulás társadalmi összefüggéseibe. 2 kollokvium 3. 2 kollokvium 3. 1 gyakorlati jegy 2. Pedagógia nappali alapszak Pedagógia alapozó képzés Félév és heti óraszám Számonkérés típusa Kredit 1 2 3 4 5 Bevezetés az oktatás és az iskola világába Bevezetés a tanítás és tanulás társadalmi összefüggéseibe

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013

Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013 Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013 A tevékenységi formák kialakításakor, megválasztásakor meghatározó a tanulók érdeklődése. A foglalkozások szervezését igényelheti

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek

Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Nagy Gyöngyi Mária Óvodapedagógiai konferencia - 2013. 04. 12.- Hotel Benczúr 1 Köznevelés A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Varga Ágnes ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék doktorandusz A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? És mit ír az újság? Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? MOTIVÁCIÓ IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM A motiváció alapjai Cselekvéseink alapvető indítékai

Részletesebben

AZ ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

AZ ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI AZ ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI Iskolai sportkör tartására képzett szakember szakirányú továbbképzési szak 1. A szakirányú

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR PEDAGÓGIA BA ALAPSZAK SZOCIÁLPEDAGÓGIA BA ALAPSZAK TANÍTÓ BA ALAPSZAK IFJÚSÁGSEGÍTŐ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS

PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR PEDAGÓGIA BA ALAPSZAK SZOCIÁLPEDAGÓGIA BA ALAPSZAK TANÍTÓ BA ALAPSZAK IFJÚSÁGSEGÍTŐ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR PEDAGÓGIA SZOCIÁLPEDAGÓGIA TANÍTÓ IFJÚSÁGSEGÍTŐ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKNEVELŐ- GONDOZÓ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS TANÁRI MESTERSZAK (MA) PEDAGÓGIA ALAPSZAKOS BÖLCSÉSZ Az

Részletesebben

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK 1. A tantárgy megnevezése: OKTATÁSTAN I. 2. Az évfolyam megnevezése: Okl. mérnöktanár, mérnöktanár szak nappali tagozat II. évf. 2. félév, II. évf. 1. félév Műszaki szakoktató szak II. évfolyam 1. félév

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

AJÁNLÁS A SZAKEMBERKÉPZÉS ÉS A TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉS MEGÚJÍTÁSÁRA

AJÁNLÁS A SZAKEMBERKÉPZÉS ÉS A TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉS MEGÚJÍTÁSÁRA TESTKULTÚRA A KLEBELSBERGI KULTÚRPOLITIKÁBAN ORSZÁGOS SZAKMAI-MÓDSZERTANI KONFERENCIA AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT MEGÚJÍTÁSÁRA 2010. október 16. AJÁNLÁS A SZAKEMBERKÉPZÉS ÉS A TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt Kapcsolat a Programmal II. cél: Gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb

Részletesebben

TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ

TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ 7 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ 2 kutatási területek // társadalomtudományok TARTALOM Kutatási területek a társadalomtudományok terén Kutatási témák napjainkból és az elmúlt évekből

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA

SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 1 Dr. Lükô István SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA Struktúrák és fejlesztések a szakképzésben MÛSZAKI KIADÓ Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 2 Lektorálta:

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

A Budapest, XVIII. Kerületi SOFI Közzétételi listája 2015.

A Budapest, XVIII. Kerületi SOFI Közzétételi listája 2015. Az intézményben dolgozó pedagógusok és végzettségeik A Budapest, XVIII. Kerületi SOFI Közzétételi listája 2015. 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

Részletesebben

Europass Önéletrajz. Állampolgárság magyar, román. Születési dátum 1975. 09. 16. Neme férfi. Szakmai tapasztalat

Europass Önéletrajz. Állampolgárság magyar, román. Születési dátum 1975. 09. 16. Neme férfi. Szakmai tapasztalat Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Kolozsvári saba Zsolt ím(ek) 3300 Eger, Homok u. 4 sz. / Telefonszám(ok) Mobil: 30/43 34 03 E-mail(ek) kolozsvaricsaba@yahoo.com, kolozsvaricsaba@ektf.hu

Részletesebben

Magyar Táncművészeti Főiskola mester képzés, táncpedagógus szak, modern tánc szakirány, esti tagozat

Magyar Táncművészeti Főiskola mester képzés, táncpedagógus szak, modern tánc szakirány, esti tagozat ÖNÉLETRAJZ Név: Horváth Anikó Születési hely, idő: Győr, 1981. 11. 30. Levelezési cím: 9028 Győr Soproni u. 18. Telefon: 06-20-598-78-88 E-mail: horvatha@tf.hu Iskolai végzettségek: 2011-2012 Magyar Táncművészeti

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998.(XII.15.)Kt.

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

Pedagógiai Program (Nevelési Program)

Pedagógiai Program (Nevelési Program) Mecsekaljai Iskola Testnevelési Általános és Középiskolája Pedagógiai Program (Nevelési Program) BEVEZETŐ AZ ISKOLA MOTTÓJA: A sport megtanít arra, hogyan lehet győzni és emelt fővel veszíteni. A sport

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben