Tájgazdálkodási lehetőségek a Tisza mentén Vízzel feltöltött táj

Átírás

1 Tájgazdálkodási lehetőségek a Tisza mentén Vízzel feltöltött táj Balogh Péter gazdálkodó geográfus Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék baloghpeter@elotisza.hu Nagykörű

2 Tartalom 1. A táj fogalma (víz és ember szerepe) 2. A tájgazdálkodás fogalma a jelenlegi gazdálkodáshoz képest helyes vs. helytelen vízgazdálkodás 3. Az ártéri tájgazdálkodás lehetősége

3 Bevezetés /problémafelvetés /ajánló A szántók hány %-t fedi belvíz egy átlagosan belvizes évben? Melyik a legrosszabb kukorica termésátlaggal rendelkező megye? Az embert VAGY a Természetet kell-e védenünk?

4 1. Főszereplő: a Tiszai-alföld 2. Egy helyen (és egy időben) 3. Ember kontra Víz a tájban (?!)

5 Vízgazdálkodási problémák árvíz belvíz aszály

6 A táj kialakulása a Tiszai-alföld fogalma Tektonikailag süllyed: a Tiszai-vízrendszer által idehordott anyag építi fel. Tiszai-alföld

7

8 A táj kialakulása (földtörténet ősvízrajz) Ősvízrajz

9 A Közép-Tiszavidék morfológiai térképe A felszíni formáit a Tiszai-vízrendszer alakította, élteti. Tiszai-alföld

10 A nagykörűi ártéri öblözet digitális domborzati modellje tökéletes síkság szintek mozaikos hálózata tájrészek - tájfunkciók

11

12 Melyik van jó helyen? A szántó VAGY a víz?

13 Szintek és funkciók Eredendő működés relatív szint absz. szint (m Bf.) Nagykörű vízborítás eredendő funkció /felszínborítás ármentes szint biztosan ármentes keményfa erdő, löszpuszta gyep ármentesség magasártér ritkán, röviden vegyes erdők, alacsonyártér rendszeresen (évente, időszakosan) szikes gyepek, rétek puhafa erdő, nedves gyepek, lápok mélyártér 83 állandóan (évenkénti vízcserével) erek, tavak, mocsár, nád, vízi ökoszisztémák

14 300 mm esik 700 mm párolog Az árvíz arra való, hogy pótolja a hiányzó csapadékot.

15 Részek és funkciók 1. rendszerelem eredendő funkciója hatása a jelenlegi rendszerben hidrológiai tényezők téli /nedves félév víztöbblet felhalmozása belvízkár nyári /száraz félév víztöbblet befogadása aszálykár árvízi víztöbblet csapadékhiány pótlása árvízi veszély csapadékhiány kimagasló napfénytartam öntözési szükséglet

16 Részek és funkciók 2. morfológiai tényezők eredendő funkciója hatása a jelenlegi rendszerben különböző szintek a víz egyenletes, de mozaikos elosztása a tájban - figyelmen kívül - árterek - a víztöbblet befogadása, tartalékolása - vízhez kötődő élőhelyek és haszonvételek - ármentes szint - árasztást nem tűrő tevékenységek, életközösségek élettere, refúgiuma árvíz idején medrek - főmeder (KöV) - artéria és véna anyag, információ és energia közvetítése, a víz, élő és élettelen tájalkotórészek szállítása - fokok - kommunikáció a főmeder és az ártér között belvízveszély árvízveszély - figyelmen kívül, illetve helyettük külső, mesterséges forrásokból fenntartott hálózatok - erek - kommunikáció a távolabbi tájrészletek felé, illetve között mint erek a szervezetben

17 egyéb életjelenségek oldalirányú erózió hordalék (egyenlőtlenül) tektonikus süllyedés (egyenlőtlenül) Részek és funkciók 3. eredendő funkciója - morfológiai és ökológiai dinamika fenntartása síkság kialakulása, domborzati változékonyság helyi szinten alföld kialakulása, domborzati változékonyság regionális szinten hatása a jelenlegi rendszerben mederelfajulás hullámtér feltöltődés árvízi küszöb bioprodukció gazdag életközösségek árvízi dugó (hullámtéri dzsumbuj)

18 Víz és táj víz és klíma talajban növényzetben alsó légkörben A holt anyag száraz az élő anyag nedves. Nedves táj mérsékelt száraz táj szélsőséges. A táj vizesítése a klíma szabályozás megoldása.

19 A kisvízkörforgások jelentősége A víz körforgása a TÁJban többszintű! Ahogy a pénz forgása mozgatja a gazdaságot, úgy mozgatja az életet a víz körforg(at)ása a Tájban. A tájhasználat jelentősége Az emberi működésnek az a feladata, hogy segítse a víz körforgását a Tájban.

20 A növényzet /felszínborítás A tájhasználat jelentősége A szántás sivatagot csinál. ökológiai hidrológiai

21 TANULSÁGOK VÍZ és EMBER kapcsolatában

22 A gazdálkodásunkat igazítsuk az eredendő működéséhez! Az árvízi víztöbbletnek VAN HELYE a tájban és VAN HELYE a vízháztartási mérlegben. A víznek NINCS helye a modernkori iparszerű tájhasználatban. Nem az a dolgunk, hogy levezessük, hanem, hogy megtaláljuk a helyét!

23

24 A helytelen és a helyes vízgazdálkodás különbsége területminimalizált /helytelen iparszerű szabályozás az árvíz a folyó lázas életjelensége mielőbbi vízelvezetés ~ öntözés a kisvizekből állandó krízishelyzet szántó monokultúra területorientált / helyes természetszerű szabályozás az árvíz a folyó legfontosabb életjelensége nagyvizek táji tározása ~ táji vízvisszatartás kiegyensúlyozott vízháztartás mozaikos tájgazdálkodás

25 Az iparszerű és a természetszerű vízvisszatartás különbsége duzzasztás-medertározás (trombózis-ödéma) a kisvizekből mesterséges víztestekben szűk-mély csatornák által vízpótlás a (haszon)növény szintjén külső energiára, vezérlésre utalt oldalirányú kiengedés (fokgazdálkodás - TVV.) a többletvizekből a táj eredendő infrastruktúrája által (domborzat~funkciók ) a vízháztartás kiegyensúlyozása táji szinten belső /helyi energia (gravitáció) és vezérlés

26 Kétféle vízgazdálkodás és tájhasználat jelenlegi vízgazd. ártéri táj-gazdálkodás árvíz, belvíz, aszály kiegyensúlyozott vízháztartás

27 A kétféle valóság találkozása a tájgazdálkodás szükségszerűsége és lehetetlensége Amennyiben a jelenlegi rendszerben NEM REÁLIS, hogy a Lapos-tóban víz legyen, akkor a jelenlegi rendszer NEM REÁLIS. Lapostó Homok

28 A kétféle valóság találkozása a Szolnok Kisköre hullámtériszony példája 1. Nem a levezetés a feladat. (21. sz. tanulság) 2. Ha már levezetés, akkor nem felülről lefelé. (19. sz-i tanulság) 3. Ha már levezetés, akkor nem gépi irtás, hanem legeltetés. 4. Ha már ilyen iparszerű megoldás, akkor szebb kiegészítő megoldások. 1. oldalirányú kiengedés (fokg (TVV.) a vízháztartás kiegyensúlyozása táji szinten 2. NV meder legeltetéssel

29 Mi a fenntarthatóság /avagy az embert VAGY a természetet kell védenünk? Minden emberi működés tájhasználat. (Mindenki tájhasználó!) de Nem minden tájhasználat tájterhelés! Olyan tájhasználat kell, ami nem terheli a tájat. Fenntarthatóság: a táj eredendő működéséhez igazodó tájhasználat. (A település is csak egy tájhasználati forma.) TÁJGAZDÁLKODÁS Ember VAGY természet?

30 A megoldás: ártéri tájgazdálkodás A meglévő természetadta szinteknek vissza kell adni a természetadta funkcióját, és azt használni /felhasználni.

31 A domborzat és a tájhasználat harmóniája Az emberi infrastruktúrát a természeti infrastruktúrához kell igazítani.

32

33

34

35

36 Iparszerű tájhasználat - nagytáblás monokultúra Természetszerű tájhasználat - az adottságokhoz igazodó haszonvételek Területminimalizált vízgazdálkodás Rendszerszerű vízkészlethiány Öntözés külső energiafüggés Szántóföldi monokultúra Termelési támogatások Táji vízvisszatartás Kiegyensúlyozott vízháztartás Árasztás gravitációsan Többhasznú vidékgazdaság Tájgazdálkodási kifizetések Tisza-sivatag Kert-Magyarország

37 Az ártéri tájgazdálkodás módszertana vízhasználat: fokgazdálkodás (oldalirányú vízkivezetés) földhasználat: a szintekhez (= vízborításhoz) igazított ( mozaikos) természetszerű mezőgazdálkodás

38 rekreáció idegenforgalom Eredendő működés fenntartható működtetés relatív szint vízborítás használat, művelés ármentes szint biztosan ármentes település, őszi gabona, erdő, állatok helye árvíz idején magasártér ritkán, röviden gyümölcs, kert, szántó, erdő, legeltetés alacsonyártér rendszeresen (évente, időszakosan) legelő, rét, kaszáló, erdő, réti halászat állandóan hal, nád, egyéb vízi növény, mélyártér (évenkénti vízcserével) madár

39 Tájtípusok Művelési módok A szabályozás alapja tó nádas gyep (rét, legelő, kaszáló - fákkal) és erdő gyümölcs, kert szántó ármentes szint x xx xxx magas ártér x xx xxx xx alacsony ártér xx xx xx x mély ártér xxx

40 A táj kisvízkor

41 A táj nagyvízkor

42 Árvízkezelés VTT tározóval

43 A fokgazdálkodás működ(tet)ése 1.

44 A fokgazdálkodás működ(tet)ése 2.

45 A fokgazdálkodás működ(tet)ése a Nagykörűi öblözetben /tározóban

46 A fokgazdálkodás lehetősége a Közép-Tisza-vidéken

47 A fokgazdálkodás lehetősége a Közép-Tisza-vidéken

48 Összegzés A helyes vízgazdálkodás a vizes helygazdálkodás

49 Összegzés 1. Az Alföldön meglévő természetes szinteknek minél teljesebben vissza kell adni a természetadta funkcióját, és azt használni /felhasználni. 2. A vízzel borított területeket be kell (mert be lehet) vonni a jövedelemtermelésbe. (ökológia ~ ökonómia) új haszonvételek, új szemléletű tájgazdálkodás - szintekhez igazított agrárszabályozás (agrárium) - passzív árvízvédelem helyett aktív árvíz-kezelés (vízügy) - rezervátumok mellett tájgazdálkodás (természetvédelem) 3. Tájrehabilitáció ~ agrárszerkezet-váltás ~ árvízi biztonság (VTT helyett TVV)

50 Várt eredmények

51 Fenntartható mértékűre csökken a Természet terhelése. Legalább helyi szinten védekezünk a fenyegető ökológiai katasztrófa ellen. Lehetővé válik életfeltételeink hosszú távú fenntartása. A vidék nem gazdátlan költségvetési teher, hanem az Ország gazdag teste. A természetszerű működtetés kevesebb költséget hoz, az új haszonvételek piacképes termékeket, diverz bevételeket hoznak. Megnő a vidék önfenntartó/önellátó képessége. A szükséges új gazdasági-társadalmi szerkezetben lehetővé válik az önfenntartás. A nagyobb munkaerőigény helyben biztosítaná a lakosság megélhetését. Az új lehetőségek jellege miatt a cigány lakosság is inkább találna kedvére valót. Az iparszerű nyersanyagtermelés helyett nagy hozzáadott értékű termékek.

52 Megszűnik a belvízveszély, amennyiben a belvizes területeket vizes élőhelyekként hasznosítanánk. (Egyidejű ökológiai és gazdasági hasznosság.) Csökken az árvízveszély, hiszen a mentett oldali árterek bekapcsolásával a szabályozottan szétterített ár lényegesen csökkentené az árvizek magasságát. (A koncepció teljeskörű alkalmazása esetén.) Csökken az aszálykár, minthogy a vegetációs időszak óriási csapadékhiányát az előtte jelentkező nagyvizek visszatartásával ellensúlyoznánk.

53 A mederben levonuló szennyezések ökológiai kártételeit jelentősen mérsékelné az elzárható ártér-hátország működtetése. Újrateremtődnek az egykor legendás tiszai halgazdagság ökológiai feltételei. Ez a tájhasználat a táj revitalizációját is jelenti. A természetközeli élőhelyek nagyarányú növekedése európai jelentőségű példává emeli a Tisza vidéket. A természetközeli mozaikos táj alapot, az önérdekű vidékgazdaság pedig tartalmat nyújt a táj- és agrárturizmus fellendüléséhez.