MISKOLC VAROS VÍZELLÁTÁSI LEHETŐSÉGEI FOLYÖ- KÄVICSAGY VIZEK, ILLETVE ARTÉZI K I T VIZEK SEGÍTSÉGÉVEL (XXX. sz. melléklettel) í r t a : R a d n ó t y

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MISKOLC VAROS VÍZELLÁTÁSI LEHETŐSÉGEI FOLYÖ- KÄVICSAGY VIZEK, ILLETVE ARTÉZI K I T VIZEK SEGÍTSÉGÉVEL (XXX. sz. melléklettel) í r t a : R a d n ó t y"

Ádám Soós
4 évvel ezelőtt
Látták:

A vízszükséglet rohamos növekedésével számolva hamarosan kevésnek fog bizonyulni.

1 MISKOLC VAROS VÍZELLÁTÁSI LEHETŐSÉGEI FOLYÖ- KÄVICSAGY VIZEK, ILLETVE ARTÉZI K I T VIZEK SEGÍTSÉGÉVEL (XXX. sz. melléklettel) í r t a : R a d n ó t y E g o n Hazánk második legnagyobb ipari városává fejlődő Nagy-Miskolc vízellátását jelenleg a Bükkhegység különböző karsztforrásaiból biztosítja. A vízszükséglet rohamos növekedésével számolva hamarosan kevésnek fog bizonyulni. Szükségesnek látszott ezért különösen a tervezett újabb ipari létesítményekre való tekintettel az alábbi vízbeszerzési lehetőségeket vizsgálat tárgyává tenni: a) a Sajó Hernád kavicstörmelékkúpja; b) artézi kutak. Miskolc környékén a Sajó és Hernád folyók a holocén folyamán nagy vastagságú kavicsot (homokot, murvát) halmoztak fel. A kavicsösszlet vizének jórészét a folyókból (Hernád, Sajó, Szinva, Hejő, Bársonyos, Csincse), kisebb részét a helyi csapadékból nyeri. A különböző pontokon végzett észlelések (sajóbesenyői, ládházai kavicsbányák, mályi téglagyár kutatófúrásai) azt bizonyítják, hogy a nyugalmi vízszintek állása szoros összefüggésben van a folyók vízállásával. Több kisebb patak és forrás (Arnóti, Zbuska-pusztai, Kis-Dobszai stb. források) rétegvize is beleelegyedik a kavicsösszlet vizébe. A kinyerhető vízmennyiségre vonatkozólag az alábbi adataink vannak: az alsózsolcai vasútállomás közelében Keszev György bolgár kertész 8,25 m mély ásott kútjában a nyugalmi vízszint nyáron 3,75 m körül van. A vízszint egy 430 1/perces teljesítményű motorszivattyú üzemeltetése mellett 4,5 m-re, azaz mindössze 75 cm-rel süllyed. A víz hőfoka 11 C. A mályi téglagyár kútjában a vízszintingadozást is mérték. E szerint: 1952 III. 20-án 6h-kor a vízszint 3,60 m, 1952 IV. 7-én l l h-kor a vízszint 1,61 m, 1952 IV. 23-án 7h-kor a vízszint 2,06 m.

3 3 4 Április 15 20-ig folyt a kút kompresszorozása, amelynek során a kiemelt víz mennyisége 70 1/percről fokozatosan 400 1/percre növekedett.

Tekintettel arra, hogy a talajvíz nyugalmi szintje ezidőben ugyancsak csökkent, a depresszió valódi értéke még kisebbnek vehető.

2 3 3 4 Április ig folyt a kút kompresszorozása, amelynek során a kiemelt víz mennyisége 70 1/percről fokozatosan 400 1/percre növekedett. A vízszint 1,61 m-ről 3 m-re csökkent, tehát a legnagyobb igénybevétel idején is a depresszió 1,39 m volt. Tekintettel arra, hogy a talajvíz nyugalmi szintje ezidőben ugyancsak csökkent, a depresszió valódi értéke még kisebbnek vehető. A Mélyépítéstudományi és Tervező Irodától még az alábbi hozamadatokat kaptuk: Hejőcsaba 2. sz. fúrás (fúrások helyét 1. a térképvázlaton). Nyugalmi vízszint: - 1,23 m, 150 1/percnél 1,70 m, 384 1/percnél 2,5 m. Hejőcsaba 5. sz. fúrás. Nyugalmi vízszint 3,78 m, 252 1/percnél 5,50 m. Hejőcsaba 24. sz. fúrás. Nyugalmi vízszint 2,62 m, 105 1/percnél 2,95 m, 412 1/percnél 3,50 m. Hejőcsaba 21. sz. fúrás. Nyugalmi vízszint 2,08 m, 319 1/percnél 2,65 m, 412 1/percnél pedig 3,05 m. Miskolctól É-ra all. sz. fúrás (mérés november hónapban). Nyugalmi vízszint 2,92 m, 100 1/percnél 3,43 m, 144 1/percnél 3,67 m. Mályi téglagyár I. sz. fúrás (1950. június). Nyugalmi vízszint 3,80 m, 595 1/percnél 4,62 m, 645 1/percnél 4,73 m. Mályi II. sz. fúrás (1950. július). Nyugalmi vízszint 3,46 m, 350 1/percnél 4,55 m, 400 1/percnél 4,90 m, 300 1/percnél 4,50 m. Mályi III. sz. fúrás (1950. augusztus). Nyugalmi vízszint 3,71 m, 300 1/percnél 4,40 m, 700 1/percnél 4,68 m. A kavicsösszlet vastagságát és elterjedését számos, itt nem részletezett adat alapján a mellékelt es térképvázlat tünteti fék Amennyire a rendelkezésemre álló, de viszonylag még mindig gyér adatok engedték, megszerkesztettem a kavicsvastagságok görbéit oly módon, hogy 10 m vastagságig 2 méterenként, e felett pedig 10 méterenként tűntettem fel azokat. Megállapítható, hogy a Sajó völgyében lényegesen vékonyabb a kavics, mint a sebesfolyású Hernádvölgyben. A kavics különösen a két folyó összefolyásánál vastagodik ki nagy mértékben (100 m). A Mezőcsát környéki, morotvás területen a kavicsrétegek vastagsága és elterjedése rendkívül változó. Több helyen viszont a kavicsot az ott mélyített fúrások nem is harántolták. Rendkívül változatos a bükkaljai kavics vastagsága is, amely szorosan összefügg a D felé haladó patakok lefutásával. Yízbeszerzés szempontjából a Miskolctól közvetlenül D-re eső területet, és a tőle É-ra és К-re esőt is el kell ejtenünk. Igaz, hogy még a folyók közvetlen közelében mélyített ásott kutak is a Sajó és a Szinva mentén kisebb mennyiségben ivásra alkalmas vizet adnak, azonban számítani kell arra, hogy az özörényi és diósgyőri papírgyárak által szennyezett két folyóvíz szivattyúzott kutakba még nagyobb távolságokra is szüretien állapotban szivárog be. Miskolctól D-re, a Hejőcsaba környéki mocsaras területből áramló víz ugyancsak szennyezett, amit az. alábbi elemzési adatok is bizonyítanak.

3 3 3 5 A Miskolc környéki ÁMTI fúrásokban: Miskolc közvetlen környéke kavicsra alapozott vízmű szempontjából már csak azért sem lenne előnyös, mert itt a kavicsvastagság viszonylag csekély.

3 3 6 Legcélszerűbb volna Alsózsolca Sajólád vonalától a Hernádig telepített fúrások vagy ásott kutak sorozatával a lehető legnagyobb mennyiségű vizet feltárni.

Erre utal, hogy nemcsak a MASZ ÓLA J-f órásokban, hanem Ládpetri és Mezőcsát fúrásaiban is több agyagos réteg települ a kavicsösszlet közé. Mezőcsáton pl. az 1. sz.

4 3 3 6 Legcélszerűbb volna Alsózsolca Sajólád vonalától a Hernádig telepített fúrások vagy ásott kutak sorozatával a lehető legnagyobb mennyiségű vizet feltárni. A kutak lehetőleg az alsó vízzáró agyagrétegig mélyítendők. Igen valószínű, hogy telepítésük során több vékonyabb agyagréteget is harántolnak. Erre utal, hogy nemcsak a MASZ ÓLA J-f órásokban, hanem Ládpetri és Mezőcsát fúrásaiban is több agyagos réteg települ a kavicsösszlet közé. Mezőcsáton pl. az 1. sz. kútban három kavicsréteg van egymás alatt, viszont a tőle alig 100 m-re lévő 2. sz. kútban csak egy kavicsréteg m utatható ki, amely az 1. sz. kút középső rétegének felelhet meg. Reméljük, hogy a fenti területen, vagyis Ke melypuszta környékén, kút segítségével percliter víz tárható fel. A feltárt víz mennyisége azonban szorosan összefügg a Hernád és a Sajó hozamával, mert ezek akár természetes, akár mesterséges hozamcsökkenése kihat a kavicsösszletbe mélyített kutakra. Ily módon semmi esetre sem várható nagyobb vízhozam, mint a Hernád és a Sajó minimális hozama, amely a Vízrajzi Intézet adatai szerint /perc-re becsülhető. Nagyszabású vízmű létesítése feltétlenül maga után vonná a környékbeli ásott kutak vízszintsüllyedését. E megoldás hátránya, hogy Miskolc középpontjától ez a terület kb. 10 km-re esik. A térképen megjelölt terület ÉNy-i részén a rendelkezésünkre álló adatok alapján a kavics felett jelentős vastagságú fedőréteggel kell számolni. Jóminőségű, de kisebb mennyiségű víz feltárására is van lehetőség Miskolc környékén artézi kutak segítségével. Szorosan vett artézi kutak területünkön csak Miskolcon, Szikszón és Mezőcsáton vannak. Van azonban több olyan kút, amelynek vízadó kavicsrétege felett csak a termőtalaj vagy elenyészően kis vastagságú agyagréteg van. Ilyenek a hejőszalontai, ónodi, szakáldi, mályi, nyéki, pogai és ládpetri mélyfúrású kutak. Miskolcon és Szikszón pozitív artézi kutak is vannak. A Miskolcon mélyített sodronykötélgyári fúrás pannóniai és miocén rétegekből, a martintelepi fúrás pedig riolittufából nyeri vizét. A szikszói és mezőcsáti kutak pannóniai vagy esetleg levantei rétegekből táplálkoznak. Legcélszerűbb volna Miskolc vízellátása céljából a Martin-telepen mélyített artézi kúthoz hasonló kutakat mélyíteni annak közelében. A kút a MÁV rendezőpályaudvara mellett 110,10 m tszf. magasságban létesült 1928-ban. Mélysége 189,36 m. A víz eredetileg 1,10 m magasra emelkedett a felszín fölé. Percenként 15 liter 17 C -ú vizet szolgáltat a felszín felett 0,4 m magasan. A víz összkeménysége 17,85 nkf., lúgossága 6,4. A legalsó 205 mm 0 -jű cső hasítása m mélységek között történt, ahol a tufa sötétszürke, kavicsos, durva homokközbetelepülésének vizét tárták fel. Ugyanez a kút szivattyúzva 4,5 4,6 m-es depresszió mellett percenként vizet adott. Űjabb mérésünk a víz hőfokát 17,5 C -nak találta. A sodronykötélgyár 164,16 m mély kútja nem harántolt riolittufát. Eredetileg 250 1/perc 19 C hőmérsékletű vizet szolgáltatott. A hasítási mélységek a következők: m, 98,5 107,00 m, 109,4 116,4 m, 151,00 161,00 m-ig. A hidrosztatikai nyomás mint az a rendelkező-

sünkre álló részletes adatokból kitűnik a mélység felé növekszik. A különböző szintekből a víz az alábbi magasságokig nyomul fel: 337 A kút hozamadatai a következők: 73.

200 m mély artézi kúttal jelentős vízmennyiséget tárjunk fel. E kutak legcélszerűbben a Martinteleptől D-re és DK-re volnának telepítendők (La XXX. sz.mellékletet).

R a d n ó t y Sí Г оп compte 50 á 100 puits installés sur la série de gravier dans les environs larges de Kemelypuszta, et on suppose un débit d eau de 2 ä 300 1 par minute á chaque puits, en cas d

5 sünkre álló részletes adatokból kitűnik a mélység felé növekszik. A különböző szintekből a víz az alábbi magasságokig nyomul fel: 337 A kút hozamadatai a következők: ,78 m-ből /perc ,00 «kb. 110 «109,40 113,60 « «152,60 156,40 «132,00 «158,17 161,50 «240,00 «A geotermikus gradiens értéke 15,4 m. Van tehát lehetőség arra, hogy több, kb. 200 m mély artézi kúttal jelentős vízmennyiséget tárjunk fel. E kutak legcélszerűbben a Martinteleptől D-re és DK-re volnának telepítendők (La XXX. sz.mellékletet). LES POSSIBILITÉS DE ALIMENTATION EN EAU DE LA VILLE DE MISKOLC, PAR LE MOYEN DES E AUX DES GRAVIERS FLUYIATILES ET DES PUITS ARTÉSIENS Par E. R a d n ó t y Sí Г оп compte 50 á 100 puits installés sur la série de gravier dans les environs larges de Kemelypuszta, et on suppose un débit d eau de 2 ä par minute á chaque puits, en cas d une formation convenable des puits, on peut espérer d obtenir a d eau par minute. En estimant le débit des puits artésiens de 2 á par minute et par puits, en cas de 10 á 20 puits á S de Miskolc Martintelep nous pouvons égalem ent compter sur 2000 á d eau par minute. Done ä l aide des possibilités de ressources d eau dont nous venous de parier, on peut compter sur á m3 d eau par jour. возможности в о д о с н а б ж е н и я ГОРОДА м и ш колы д ПРИ ПОМОЩИ ВОД ГРАВЕЛИСТЫХ ЛОЖ РЕК, А ТАКЖЕ ВОД АРТЕЗИАНСКИХ КОЛОДЦЕВ Эгон Радноти Учитывая в более отдаленной окрестности с. Кемельпуста колодцев, заложенных на гравелистую с в и т у и предполагая из каждого колодца получения дебита воды, равного л/мин, в случае правиль- 22 Földtan 7/04 S

Hasonló dokumentumok

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

É Á É É Ó Á ű Á ű ú ú ű ű ú ű ű ú Á ú ű ú ű ú ű ú ű Á ű ú ű ű Ö Ú Á ű ű Á ű ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű ű ú ű ű ű ű ű ú ű ű ű ű ű ű Á ú ű ű ú ú ű ű ű ű ű ú ű Á ű ű ű ű ű ű ú ű ú ű ú ű Ö ú ű Ö