Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 1. Szabó Katalin Hámori Balázs INFORMÁCIÓGAZDASÁG DIGITÁLIS KAPITALIZMUS VAGY ÚJ GAZDASÁGI RENDSZER?

Átírás

1 Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 1 Szabó Katalin Hámori Balázs INFORMÁCIÓGAZDASÁG DIGITÁLIS KAPITALIZMUS VAGY ÚJ GAZDASÁGI RENDSZER?

2 Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 2

3 Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 3 Szabó Katalin Hámori Balázs INFORMÁCIÓGAZDASÁG DIGITÁLIS KAPITALIZMUS VAGY ÚJ GAZDASÁGI RENDSZER? AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

4 Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 4 A monográfia az Információgazdaság és Identitás Tudományos Iskolában készült, az OTKA támogatásával, a TS sz. kutatási szerzõdés keretében. A szerzõk köszönetet mondanak az Iskola tagjainak: elsõsorban Tóth Lászlónak, aki a legnagyobb segítséget nyújtotta a monográfia elkészítéséhez. Köszönetüket fejezik ki továbbá Garai Lászlónak, Garaj Erikának, Köcski Margitnak, Négyesi Áronnak, Pais Viktóriának, Szigethy Lászlónak is értékes észrevételeikért és az együttmûködésért. Lektor: Bõgel György A 16. fejezetben társszerzõként közremûködött: Négyesi Áron A Glosszáriumot összeállította: Tóth László ISBN ISBN A kiadásért felelõs az Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatója Felelõs szerkesztõ: Budaházy Árpád Termékmenedzser: Egri Róbert Arculatterv: Auth Design Borítóterv: Markó Natália A számítógépes tördelés a Papermoon 2006 Kft. munkája A nyomdai munkálatokat a Dürer Nyomda Kft. végezte Felelõs vezetõ: Kovács János ügyvezetõ igazgató Gyula, 2006 Kiadványszám: KMA5 021 Megjelent 55,1 (A/5) ív terjedelemben Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u Szabó Katalin, Hámori Balázs, 2006 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elõadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõen is. Printed in Hungary

5 Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 5 Tartalomjegyzék ELÕSZÓ I. RÉSZ. A RENDSZER fejezet AZ IPARI KAPITALIZMUSTÓL AZ INFORMÁCIÓGAZDASÁG FELÉ (Hámori Balázs Szabó Katalin) Átmeneti gazdaság tartós véleménykülönbségek Technológiai rendszerváltás: a dinamikus elem Minden megváltozik, vagy semmi sem? Miért információs társadalom? Információs társadalom más megközelítésben Infokommunikációs társadalom az õskorban? A Dzserf el-ahmar-i ember és Gutenberg forradalma Motor vagy indítómotor? Génkezelt kapitalizmus? Valóban változatlan a lényeg? Dezindusztrializáció Információs szegények és gazdagok A változások megítélése A formák és fogalmak inerciája Újbor régi tömlõkben, avagy a régi tömlõk kidobása? Utak az információgazdaságba fejezet VÁLTOZÁSOK A RENDSZERLOGIKÁBAN Az elmélettel szembeni kihívások (Hámori Balázs Szabó Katalin) Új intézményi közgazdaságtan: adekvát megközelítés az információgazdaság számára Új fejlemények régi kánonok Miért éppen az új intézményi közgazdaságtan? Racionalitás és tanulás Mintakövetés Új idõszerkezet: az órák átállítása

6 Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 6 A városháza toronyórája: egyidejûség versus sokidejûség Gyorsulás Valós idõ Folytonosság Várakozás A tér újraértelmezése A helyhezkötöttség vége A hely nélküli tér Lokalitás: a térparadoxon A határok elmosódása Mi az összemosódás? Áteresztõ iparági és szervezeti határok Az információgazdaság ellentmondásai: kiberálmok és kiberfóbiák Kiberfanatizmus századi géprombolók: ellenszegülés az újnak II. RÉSZ. A TERMÉK fejezet TERMÉKEK MINT SZOLGÁLTATÁSOK A testreszabás terjedése (Szabó Katalin) Testre szabott jószágok piacszegmentálás az egyénig Vissza az úri szabóhoz: a tömegtermékek átlényegülése A testreszabás gyenge és erõs változatai Példatár a testre szabott termékekre Az információs technológiák meghatározó szerepe a testreszabásban Megfontolt kosztümizáció: a testreszabás testreszabása A termékek szolgáltatásként való elõállítása Termékek szolgáltatáságyban Termékgondozás Távszolgáltatások: az internetre alapozott új típusú szolgáltatások Terméket helyettesítõ szolgáltatások Információval átitatott hagyományos szolgáltatások Termékek, szolgáltatások, immateriális javak A hagyományos szolgáltatások jellegzetességei A gazdagság három megjelenési formája fejezet IMMATERIÁLIS TERMÉKEK Nem rivalizáló javak rivalizáló termelõk (Hámori Balázs Szabó Katalin) Dematerializálódás: a súlytalan gazdaság felé Dematerializálódás és virtualizálódás Származtatott dematerializáció: a visszagöngyölítés A megfoghatatlan (szellemi) javak elõállításának sajátosságai

7 Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 7 Chipek és gyógyszermolekulák: az elsõdleges elõállítás és a tömeggyártás közötti költségszakadék A régi és az új gazdaság törvényeinek érvényesülése a tudástermelésben Exponenciális növekedés és láncreakciók Dupla vagy semmi: a nagy kockázatú tudástermékek magas, de bizonytalan profitrátája fejezet A FIGYELEM ÖKONÓMIÁJA (Hámori Balázs) A figyelem felértékelõdése az információgazdaságban Figyelem a figyelemre, avagy a web valutája A figyelem mint szûkös jószág Alkalmazkodás az információbõséghez, avagy a figyelmi kapacitások tágulása A figyelem mint csereeszköz A figyelmi tõke Magatartási tényezõk a figyelem allokációjában Keretezési hatás és elérhetõségi elõítélet az információk értelmezésében A figyelem szociális dimenziója III. RÉSZ. A TRANZAKCIÓK fejezet A VILÁGHÁLÓ MINT PIACTÉR (Szabó Katalin) E-kereskedelem: az ügyletek digitalizálása Elektronikus üzlet elektronikus kereskedelem Online kereskedelem vagy kõ-kereskedelem? Versenyelõnyök és hátrányok Az online kereskedelem versenyelõnyei Az online kereskedelem versenyhátrányai Az e-kereskedelem osztályozása Az osztályozások keveredése Háromszögletû vagy kétpólusú viszony? Eladók és vevõk különbözõ kombinációi Az üzleti szférán belüli kereskedelem: B2B B2C Elektronikus kiskereskedelem, avagy a statisztika korlátai B2G-Üzlet és kormányzat közötti kereskedelmi kapcsolat Elektronikus piacterek Az elektronikus piactér definíciója Az e-piacterek különféle változatai Egy kis piactörténet Mixelés kevert piaci szerkezetek Hogyan mûködnek a gyakorlatban az elektronikus piacterek?

8 Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 8 Az elektronikus piacterek szolgáltatásai Interneten kívüli digitalizált kereskedés Az internetes és a hagyományos kereskedelem kombinálása Többcsatornás eladások Többcsatornás vásárlások fejezet BIZALOM, REPUTÁCIÓ ÉS IDENTITÁS AZ ELEKTRONIKUS PIACOKON (Hámori Balázs) Bizalom az e-piacokon A tudás hatalom: a terméket nem ismerõ vevõ és a termékét ismerõ eladó Makro- és mikrobizalom A bizalom alapmechanizmusai a világhálón Sajátos technikai garanciák: a kockázatok kezelése A jogi szabályozás eldöntetlen dilemmái Független bizalomerõsítõ intézmények Reputációépítõ és -romboló intézmények: javaslattevõk és eltanácsolók A bizalommal kereskedõ közvetítõk A személyes bizalom kifejlõdésének korlátai a világhálón: a bizonytalan identitás fejezet E-MARKETING (Hámori Balázs) A kereslettõl az igényig A hagyományos marketing, avagy a 4P Szívás és nyomás Az igények feltérképezésének nehézségei: a American Greetings esete Kereslet helyett igény dominancia helyett kölcsönkapcsolat A vállalatok válasza keresleti oldal aktivizálódására Személyre szabott marketing CRM ügyfélkapcsolati menedzsment Valós idejû marketing M-marketing A marketing mobilizálása Az m-marketing elõnyei az e-marketinggel szemben A promóció és reklám átalakulása Advertainments, avagy az internetes hirdetések hatékonysága fejezet A TERMÉK- ÉS PÉNZÁRAMLÁSOK DIGITALIZÁLÁSA (Szabó Katalin) A logisztika átalakulása A mennyiségtõl a sebességig Logisztikai innovációk informatikai háttérrel

9 Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 9 Logisztikai halasztás Átrakodás nélkül egyenest a fogyasztóhoz Kakukk-módszer: a meglévõ szállítási csatornák kihasználása Erõforráscsere az árukészletek cseréje Click and mortar (CAM) modell A tranzakciókat kísérõ pénzáramlások A pénz digitalizálása és átterelése az internetre. elektronikus fizetési rendszerek A megbízható harmadik fél bevonására alapozott klíringrendszer EFT- (electronic funds transfer) alapú fizetés jelölõrendszeres pénzátutalás Elektronikus számlabenyújtás és -kiegyenlítés Az e-csekk Online elszámolócédula (script) elektronikus pénztárca Elektronikus pénz A digitális (magán-) pénz és a pénzkibocsátás állami kézbentartásának korlátai A mikrofizetések E-pénz és biztonság A bankári tevékenység és a bankolás átalakulása az információs korban A bankok mûködésének digitalizálása Hirtelen támadt versenytársak a bankszektor számára fejezet AZ ÉRTÉKTEREMTÉS ANOMÁLIÁI AZ INFORMÁCIÓS KORBAN (Szabó Katalin) Az értékteremtés sajátosságai a dematerializált termékeknél: a termelõ oldalán jelentkezõ anomáliák Az újratermelés furcsaságai és az elsüllyedt költségek Skálahozadék, változatossági hozadék és természetes monopólium a tudástermékeknél Minõség, mennyiség és érték bizarr összefüggése az információs javaknál: a fogyasztó oldalán jelentkezõ anomáliák Tudásjavak és termékminõség: az érték és az ár ellentétes mozgása Minél több, annál jobb, avagy a pozitív hálózati externáliák Ingyenesség az információs korszak sajátos árjelensége a 0 ár A kis számok törvénye A piaci elismertetés sajátosságai fejezet DINAMIKUS ÁRAZÁS Árazási algoritmusok az információs korban (Szabó Katalin) Hagyományos versus dinamikus árazás A vevõ aktivitására épülõ dinamikus árazási algoritmusok

10 Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 10 Aukció, fordított aukció és egyedi alkudozás Miért éppen az aukciók? Az aukciók négy alaptípusa Hogyan fest az aukció a gyakorlatban a világhálón? Orvlövész-stratégiák Mire jó az orvlövészkedés? Összekapcsolt árverések Mondd meg Te az árat! Árigazodás Csoportos vásárlás: a kettõs paradoxon Az eladó által irányított, a transzparenciát korlátozó ármodellek Szigeteld el õket egymástól, és uralkodjál rajtuk! Az árak személyreszabása Csoportos árazás A változatok felkínálása Árösszevonás árukapcsolás Hozammenedzsment Statikus és dinamikus árazás mi a különbség? Mechanizmustervezés fejezet DIGITÁLIS MONOPÓLIUM, VAGY GLOBÁLIS BAZÁR? A verseny átalakulása az információgazdaságban (Hámori Balázs) A verseny élezõdése az információs technológiák berobbanásával Romeltakarítás A gyõztes mindent visz avagy miért nem szabad veszíteni? Az információs technológiák versenyerõsítõ szerepe Versenykorlátozó tényezõk Gyõzzön a rosszabb! Bennragadás egy megoldásban Az információs kaszkádok szerepe Hálózati externáliák Kompatibilitás Szabványok és szabványháborúk Együttmûködõ versengés Mi a kopetíció? A vállalatok közötti kopetíció tipológiája Monopolpozíciók Schumpeteri innovációs verseny IV. RÉSZ AKTOROK fejezet A MEGFOGHATATLAN TÕKE (Szabó Katalin) A vállalat alapvetõ erõforrásai

11 Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 11 A márkanevektõl az üzleti terveken keresztül a vevõk lojalitásáig a megfoghatatlan tõke meghatározása Szellemi tõkejavak és szervezeti tõke A hagyományos tõkejavaktól való eltérések A megfoghatatlan tõke mérése Amit nem tudunk mérni, azt nem is ismerjük igazán megközelítés a megfoghatatlan tõke számszerûsítésére A részvénypiaci értékelés korlátai Intellektuálistõke-tulajdonosok? A szabad ügynökök növekvõ súlya A tehetség tõzsdére vitele fejezet FELHATALMAZOTT MUNKAVÁLLALÓK, TEAMEK, HÁLÓZATOK A vállalat mûködésének és szervezetének átalakulása az információgazdaságban, és az átalakulás korlátai (Szabó Katalin) Felhatalmazás, teammunka és rugalmas munkaszervezés A felhatalmazott munkavállaló A felhatalmazás dimenziói A felhatalmazás fényei és árnyai A munkakörök gazdagítása A teamalapú munkaszervezés Rugalmas munkacsoportok (teamek) Elõnyök és hátrányok A kaizen Az ellenõrzés újradefiniálása a rugalmas munkacsoportokban Az idõ és a tér átértelmezése a vállalati mûködésben Just in time A just in time rendszer (kanban) lényege Az információtechnológia diktálja az ütemet A just in time tõke A tér átértelmezése a vállalaton belül és kívül Virtuális teamek Problémák és nehézségek a virtuális teamek mûködésében A vállalati szervezet átalakulása A hierarchia lebontása, avagy a lapos szervezet A vállalati bürokrácia leépülése Az öntapadó szervezet Hálózatok Kihelyezés (kiszervezés) Kiszervezés a harmadik világba A kihelyezés problematikus pontjai Hogyan kapcsolódnak a külsõ egységek a hálózatokhoz? A külsõ tudás bevonása A hálózatszervezés mozgatórugói

12 Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 12 IT A piaci tranzakciók olcsóbbodása kisebb kockázatok mellett A specializáció elõnyei A tudásmegosztás mint mozgatórugó Tudásmegosztás és bizalomtermelés A társadalmi tõke gyarapítása a hálózati kapcsolatok révén A bazár típusú rendszerek Mi az a nyílt forráskód? Bazárszerû hálózatok fejezet A STATIKUS VÁLLALATFELFOGÁSTÓL AZ EVOLUCIONISTA SZEMLÉLETIG (Szabó Katalin) Új vállalatkép körvonalazódása A vállalat mint önszervezõ rendszer Természetutánzás a hagyományos szektorokban Tudatos optimalizáció, vagy kiválasztódás? Az evolucionista megközelítés és a vállalatelmélet Az evolucionizmus elõfutárai Evolúciós vállalatelméletek A vállalat evolúciós szemlélete Heterogenitás Összehangoló mechanizmusok Kognitív mechanizmusok: tanulás, tudás és kompetencia a vállalatban Ösztönzõ és koordinációs mechanizmusok A tudásmegosztás és imitáció ösztönzése Az újítások ösztönzése Az evolucionista megközelítés és a közgazdaságtan örök alapelvei fejezet MUNKAVÁLLALÓ AZ INFORMÁCIÓGAZDASÁGBAN Az atipikus munka térnyerése (Szabó Katalin Négyesi Áron) Az ipari társadalom foglalkoztatási modellje Humántõke-specifikusság Kétoldalú merevség a munkaviszonyokban A merev munkaviszonyok harmonikus illeszkedése a rendszerhez A posztindusztriális foglalkoztatási modell A munkaviszonyok megváltozott környezete A stabilitást felborító technológia A humánberuházások visszafordíthatósága rugalmas atipikus foglalkoztatás A távmunka A távmunka elterjedésének okai A távmunka fajtái Az érem két oldala: elõnyök és hátrányok különbözõ nézõpontokból

13 Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 13 A tudás és az atipikus munka kapcsolata Magántudás és köztudás A csizmatalpon átvitt tudás, avagy a tudás explicit és implicit formáinak keveredése Az atipikus munka és a tõkespecifikusság Az atipikus munka elterjedésének társadalmi következményei Akinek van, akiknek szokott lenni, és akiknek nincs Digitális szakadék, avagy az új társadalmi különbségek Netes kölykök Hét számjegyû összegeket keresõ tizenévesek A netgeneráció illeszkedése az információgazdasági viszonyokhoz Nodeliták és netizenek fejezet VÁLTOZÁSOK A FOGYASZTÓ MAGATARTÁSÁBAN (Hámori Balázs) Az új típusú fogyasztó A tájékozott fogyasztó A megkülönböztetett fogyasztó Egy paradoxon kényelemszeretõ, de egyben türelmetlen fogyasztó A kényelmi többlet Kényelem a keresésben Az élményfogyasztók, avagy a nagy szabadidõpark Az értékorientált (posztmaterialista) versus a puritán fogyasztó A kiszámíthatatlan fogyasztó Az aktív fogyasztó A globális fogyasztó Manipuláció és kiszolgáltatottság az új típusú fogyasztók világában Sztárkultusz, avagy erõfeszítések a kiszámíthatóbb fogyasztóért A fogyasztók manipulálása FÜGGELÉK HIVATKOZÁSOK GLOSSZÁRIUM NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ

14 Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 14 ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. Az internethasználat növekedése a világon, Az egyes régiók relatív pozíciója az internethasználatban, december 31-én Az ICT alkalmazások a termelésben és az online technológiák a K&F-ben, 2003-ban Az intenetezõk aránya a teljes népesség százalékában, 2005-ben A társadalmi jelenségek és intézmények idõhorizontja A benyújtott szabadalmak száma az Egyesült Államokban ( ) A high-tech iparágak exportjának aránya az összes exporton belül Fehérgallérosok aránya az ipari szektor dolgozóin belül az Egyesült Államokban Az Intel processzorok sebességének változása ( ) Az elektronikus kereskedés folyamatábrája Mire használják az internetet a vállalkozások az OECD-országokban? Az e-kereskedelemben értékesített termékek aránya a házhoz szállított termékeken belül, az Egyesült Államokban, 2003-ban A hagyományos és a digitalizált közvetítés különbsége A B2B kereskedelem aránya az e-kereskedelmen belül, néhány fejlett országban Az elektronikus eladások súlya az összes eladásban, a különbözõ szektorokban, az Egyesült Államokban, 2003-ban Elektronikus kiskereskedelem az USA-ban, között Az ebay felhasználóinak a száma között Az ebay nyereségének a forrásai között B2B elektronikus piacok A vásárlási folyamat dekonstrukciója B2B marketingkiadások világszerte, 2003-ban A különféle elektronikus pénzügyi eszközök használata az Egyesült Államok háztartásaiban, között Tranzakciók közvetítõ bevonásával A jelölõrendszeres (notációs) pénzátutalások Digitálispénz-rendszerek A pénzfelvételi költségek különbözõ technikai megoldások mellett Ugyanazon számítási kapacitás árának változása ( ) A fogyasztói többlet A fogyasztói többlet alakulása az Egyesült Államokban néhány tudásigényes termék esetében Aukciók száma az ebay-en között Az online vásárlásból adódó megtakarítások a fogyasztó számára A statikus és dinamikus árazási modellek összehasonlítása Internetes kereskedelem megoszlása a statikus és dinamikus ármodellek szerint az USA-ban ( ) A versenyképesség gyökerei

15 Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page A kiegyensúlyozott teljesítménymutatókra (Balanced Scorecard) támaszkodó mérés A Nokia láthatatlan mérlege Hogyan méri weboldala hatékonyságát? A termék folyamat mátrix A kaizen modellje Kognitív fejlõdés és alkalmazkodás a vállalatban A humántõke-specifikusság és a tõkespecifikusság többi formája közötti viszony Az ipari társadalom foglalkoztatási modellje A posztindusztriális társadalom foglalkoztatási modellje Az Intel processzorok számítási teljesítménye árának változása, (USD/MIPS) Az Intel-processzorok teljesítményének változása, Az alkalmazottak száma az Egyesült Államok IT-szektorában között A legfontosabb atipikus foglalkoztatási formák súlya Magyarországon és az Európai Unióban (EU 15) A távmunkások aránya az összes foglalkoztatotton belül, 2002-ben TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. A számítógépes technológiák fejlõdése és alkalmazási területeik kiszélesedése Kihívások a gazdaságelmélettel szemben Az oktatásban átlagosan eltöltött évek száma a munkaképes korú lakosság körében Tömeges testreszabást alkalmazó vállalatok termékei, szolgáltatásai A termékek, a szolgáltatások és az immateriális javak tulajdonságai A vevõk elvesztésének az okai Keretezési hatás pozitív, illetve negatív változatban A fizikai termékek elektronikus kereskedésre való alkalmasságát meghatározó tényezõk Az e-kereskedelem sajátosságai a hagyományos kereskedelemmel összevetve Az elektronikus kereskedelem struktúrája a résztvevõk típusa szerint Az elektronikus kereskedelem struktúrája a résztvevõk száma szerint Nyílt és zárt elektronikus piacterek A hálón forgalmazott tapasztalati javak ármeghatározása Fizetett keresõmotoros hirdetések költségei az Egyesült Államokban Online-marketing-kiadások prognosztizált növekedési üteme az Egyesült Államokban, típus szerint

16 Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page Amerikai marketingszakemberek véleménye a marketing hatékonyságának változásáról a következõ három évben Fizetéssel kapcsolatos pénzügyi újítások az információtechnológia bázisán Árazási mechanizmusok és az árazást befolyásoló tényezõk a hagyományos és az elektronikus piacokon A piac szerkezete és az árazás alapmechanizmusa A dinamikus árazás alkalmazását elõsegítõ és hátráltató tényezõk A legfontosabb szereplõk piaci részesedése az optikai kábelek globális gerinchálózataiban PC-termelékenységnövelõ alkalmazások (piaci részesedés a forgalom és a jövedelem százalékában) Internetes keresõmotorok részesedése az összes keresésben, 2005 júniusában A megfoghatatlan tõke alkotóelemei A tõke különbözõ formáinak összehasonlítása Az amerikai és a japán munkaszervezési mód összehasonlítása A BPO-piac fejlõdése A távmunka elõnyei és hátrányai a munkáltatók szempontjából A távmunka elõnyei és hátrányai a munkavállalók szempontjából A távmunka elõnyei és hátrányai társadalmi nézõpontból A kiterjesztett fogyasztás különféle fajtái az összfogyasztás százalékában és a hozzájuk tartozó jövedelemrugalmasságok az egyes fogyasztási kategóriákban Az idõfelhasználás megoszlása a különféle tevékenységek között (órákban)

17 Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 17 Minden tapasztalat azt mutatja, hogy a technológiai változások alapjaikban változtatják meg a politikai és társadalmi viszonyokat. Az eddigi tapasztalatok azonban azt is tanúsítják, hogy ezek az átalakulások nem jelezhetõk elõre, és a velük kapcsolatos legtöbb kezdeti elképzelés végül hibásnak bizonyul. Neumann János

18 Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 18

19 Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 19 Elõszó Bizonyára meglepõ az Olvasó számára, mégis tény, hogy az elsõ nagy sebességû optikai adattovábbító hálózatot idõszámításunk elõtt 1184-ben, a trójai háború idején építették ki. Mielõtt Agamemnon háborúba indult volna, megállapodott feleségével, Klütaimnesztrával, hogy Trója bevételét fényüzenettel jelzi majd. A fény, amely az Égei-tenger különbözõ szigetein keresztül hozzávetõleg 375 mérföldet (600 kilométert) tett meg, fáklyák tüzébõl származott. Hírnökök továbbították a görög gyõzelem hírét az egyik szigetrõl a másikra, mígnem megérkezett Mükénébe, a királynéhoz. Aiszkhülosz drámája, az Agamemnon tragédiája a fényüzenet megérkezésével kezdõdik, és a kórus kérdésével: Van-e hírnök, ki ily sebesen megérkezne, mint ez? 1 Mirõl szól a monográfia? Három évezreddel késõbb kutatók, üzletemberek, mérnökök, bankárok, diákok és hivatalnokok tesznek fel hasonló kérdést a glóbusz idegrendszerét alkotó optikai kábeleken érkezõ üzenetek sebességét érzékelvén. Noha hétköznapjaink része lett, még mindig lenyûgöz bennünket az internet gyorsasága. Agamemnon üzenetétõl, amely egyirányú, egyidejû volt, és egybites csatornán jutott el a címzetthez, több ezer éves hosszú menetelés vezetett az internetig. A fény hatóköre lényegesen kitágult, adattovábbító kapacitása sok nagyságrenddel megnõtt. A Föld minden sarkából valóságos áradata zúdul ránk az adatoknak: iratok, hangok, képek, statisztikák, röntgenképek, mûholdas meteorológiai felvételek, és végül, de egyáltalán nem utolsósorban elektronikus jelként keringõ pénz formájában. Egy tanulmány szerint az évente termelõdõ adatmennyiségbõl világszinten 250 megabyte jut minden egyes emberre: 80 milliárd fotó, 1,4 milliárd videoszalag, 2 milliárd röntgenfelvétel stb. [Fichter (2001) p. 2.] Csak az elektronikus jel formáját öltõ dollárból naponta 2,3 billió cirkulál a Földet körülölelõ elektronikus héjon. 2 Ez tonna aranynak vagy egy 1500 mérföld szélességû dollárkötegnek felel meg. Mindez a forgalom jelent valakiknek valamit. Némelyek közülük tudományunk, kultúránk vagy mûvészetünk legújabb eredményei, de vajon van e tartalma, jelentése (vagy hasznossági mércéje) a rendszernek mint egésznek? [Dyson (1997) p. 170.] Monográfiánkban éppen erre 1 A történet felidézõje Dyson (1997) p Egy, a 90-es évek közepérõl származó becslés szerint. 19

20 Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 20 a kérdésre keressük a választ, de legalábbis szeretnénk közelebb jutni a válaszhoz. Van-e értelme, logikája a rendszernek, amelyet információgazdaságnak nevezünk? Egyáltalán megalapozottan beszélhetünk-e információgazdaságról, vagy csupán a kiberfanatikusok és álmodozók fantáziájában létezik ilyesmi? Ez az egyik kérdés, amelyre reméljük az Olvasó választ talál majd monográfiánkban, még ha a válasz természetesen vitatható is. Igazi ugrásként Agamemnon üzenetétõl a mai adattovábbításig talán nem is internetet tarthatjuk számon. 3 Ebben az esetben is elmondható ugyanis a közhely: Már a régi görögök is Körülbelül 1000 évvel a trójai háború után ugyanis a görögök érdemlegesen továbbfejlesztették a nagy sebességû optikai adattovábbítást, amint az Dyson már korábban idézett könyvébõl kiderül. A kulcs a görög ábécé volt, amelynek 24 betûjét 5 csoportra osztották, s minden csoporthoz 5 betû tartozott, az ábécé sorrendjében. Miután a fáklyákat felvillantó hírnökök jelezték, hogy Üzenet indul, betûnként adták le a hírt. A bal oldalt felvillantott fáklyákkal üzenték meg, hogy az ábécé 5 csoportja közül hányadikról van szó, a jobb oldali fáklyák felvillanásának a jelentése pedig az volt, hogy a csoporton belül hányadik betûrõl. Ezzel a módszerrel lebetûzve a mondandót, már rövid szöveges üzeneteket tudtak küldeni, körülbelül olyan formában, mint egy mai SMS. Ez óriási elõrelépés volt, Agamemnon igen nem típusú 1 bites üzenetéhez képest. Néhány ezer évet ugorva az idõben, a görög SMS -t követte az internet. A számítógép, a személyi számítógép és végül az internet tényleg felforgatta a világot. Mindez már a mi életünkben történt. Másfél évtizeddel ezelõtt még az ehhez hasonló könyvek megírása legalább háromszor annyi idõt vett volna igénybe, mint ma. Kéziratokkal utazgathattunk volna ide-oda a városban, titkárnõk idõbeosztásának és másológépek üzemidejének lettünk volna kiszolgáltatva, nem is beszélve a könyvtári nyitva tartásról. Többször át kellett volna repülnünk az óceánon, hogy mindahhoz az irodalomhoz hozzáférjünk, amelyet monográfiánkban feldolgoztunk. (A repülés így is megtörtént két alkalommal, de elsõsorban a kutatás szempontjából oly fontos személyes érintkezés és találkozás végett, nem pedig azért, mert itthon nem tudtuk volna megszerezni a feldolgozott irodalmakat.) Hogyan olvashatták volna dolgozatainkat a velünk együttmûködõ kollégák szinte keletkezésükkel egy idõben St. Louisban és Szabadkán, Debrecenben és Nebraskában, ha nincs internet? A számítógép nemcsak a mi munkánkat és életstílusunkat változtatta meg, hanem mindenkiét, legyen bár magyar kisiskolás vagy mongol pásztor. Kibillentve a világot korábbi gazdasági, politikai és hadászati egyensúlyából, az információs technológia forradalma azoknak az embereknek az életére is kihatással volt, akiknek talán már sohasem lesz internethozzáférésük. A hétköznapokban sem menekülhetünk el a számítógépek generálta világtól. A számítástechnikától és az internettõl ódzkodó, technofóbiában szenvedõ embertársainkban sokszor nem is tudatosul, hogy amikor sorszámot tépnek a bankban, megállnak a piros lámpánál a nagyvárosi dugóban, fizetnek a szupermarketben, 3 Errõl az 1. fejezetben olvashatunk. 20

21 Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 21 telefonon hívnak valakit, esetleg kivetetik a vakbelüket, minden esetben a digitális technológiák eredményeit használják. Még a show-mûsorokban is interneten olvasott viccekkel szórakoztatják õket, és kedvenc lapjukat is digitalizált módon állítják elõ. Sok olyan ember munkáját is alapjaiban átrendezte a számítástechnika, illetve informatika, akinek semmi köze sincs a számítógépiparhoz vagy a telekommunikációhoz. Az alanyi költõ ugyanúgy másképp dolgozik a gépnek köszönhetõen, mint a szívsebész vagy a vasúti pénztáros. Az internet révén vált a gazdaság valóban globálissá, annak minden ellentmondásos következményével együtt. A változások, amelyek körülvesznek bennünket, nem puszta trendek, hanem a globalizáció zabolátlan erejének a megnyilvánulásai. A globalizáció hatalmas piacokat nyit meg, de ennek eredményeként szükségképpen új versenytársak sokaságát szabadítja ránk. Az információs technológia elterjedése és a számítógép-hálózatok vágtázó növekedése, a soklépcsõs társasági hierarchia leépítése az ipari szervezet jellemzõ architektúrája, a politikai feszültségekkel terhes karcsúsítás és a munkahelyek megszüntetése, amely a globalizációt kíséri, hívatlan vendég, amely kéretlen ajándékot hoz, [Stewart (1998) p. 6.] Kutatásunk tengelyében az információs technológiák gazdasági következményei állnak. Távol áll tõlünk azonban a technológiai determinizmus, az egyoldalúság, amely minden ma zajló gazdasági és társadalmi változást a technikai haladás egyenes következményének tekint. Közhely, hogy a társadalmi viszonyoknak, a politikának, a kultúrának a saját belsõ ellentmondásaiból magyarázható önfejlõdése van, amely olykor meghatározó hatással lehet a technológiák fejlõdésére. Elegendõ, ha csak az EU-n belüli politikai és társadalmi viszonyok szerepére utalunk a lisszaboni folyamat megakasztásában, hivatkozva az európai technológiai lemaradás társadalmi, kulturális és politikai gyökereire. Monográfiánkban fontosságuk ellenére nem térünk ki az összefüggéseknek és hatásoknak erre az irányára, hanem kizárólag a technológiai haladásnak betudható következményekre összpontosítjuk a figyelmünket. Nem e technológiáknak a gazdaság egyik vagy másik szeletére gyakorolt hatását elemezzük, hiszen azt nagyon sokan megtették már elõttünk. Kompetenciánk sincs ahhoz, hogy a jelenséget a stratégiai menedzsment (vagy a tudásmenedzsment), az operációkutatás, netán az emberi erõforrások vagy a pénzügyek felõl vegyük szemügyre. Amit nyújthatunk, az kevesebb is, több is ennél. Kevesebb, mert nem áshatunk olyan mélyre egy-egy területen, mint az említett tudományágak képviselõi, nem közölhetünk annyi részletet. Ugyanakkor valamivel mégis több. E monográfia többlete az, hogy benne összefüggõ rendszerként vesszük szemügyre az információgazdaságot. Több tekintélyes szerzõ akad, aki szintén megtette ezt, de ezzel még nem vette el a kenyerünket. Mi ugyanis a rendszert nem a piaci rendszerre szorítkozva tárgyaljuk (mint a Shapiro Varian szerzõpáros), de nem is a társadalmi rendszer totalitásaként (mint Manuel Castells), hanem gazdasági rendszerként, mégpedig és talán ez adja monográfiánk megkülönböztetõ jegyét egyfajta átmeneti gazdaságként. Monográfiánk tárgya az ipari kapitalizmustól az információgazdaság felé haladó gazdasági rendszer mûködése, institúciói, szabályosságai. Azt tesszük, mint annak az iskolának, az új institucionalista irányzatnak valamennyi képviselõje, amelyhez közel állónak érezzük magunkat: Választ keresünk arra, hogy miként változnak a gazdasági játék szabályai: a Rules of the Game. Tapasztalataink szerint nagy hiány van az olyan mû- 21

22 Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 22 vekben, amelyek nem egy kiragadott szeletét mutatják meg a jelenségeknek, hanem a rendszerben kibontakozó összefüggések feltárására irányulnak. Bármennyire is tisztán és logikusan írja le például valaki a munkaviszonyok mai változását, a stabil munkahelyek megszûnését, illetve számuk drasztikus csökkenését, bármily alaposan elemzi is a munkaviszonyok fellazulását az információtechnológiák hatására, e folyamat sohasem lesz teljesen érthetõ, ha nem helyezzük a rendszer kontextusába. Bármily részletes és pontos képet ad a nemzetközi gazdaság kutatója a globalizálódó világ egy-egy szeletérõl, nem lesznek teljesen világosak az ott zajló történések, ha kiragadjuk õket a rendszer összefüggésébõl. De milyen rendszerrõl van szó? A kapitalista piacgazdaság egy újabb változatáról, ahogyan Manuel Castells (2005) fogalmaz, valamiféle harmadik útról, vagy netán valami egészen másról? A mai gazdaságot az általunk összegyûjtött anyagok, tények alapján egyfajta átmeneti rendszerként, tranzíciós gazdaságként 4 írjuk le, a kapitalista ipari rendszer és a kibontakozóban lévõ információgazdaság között. Ez nem szokásos megközelítés, ilyen értelemben tehát monográfiánk egyedi jellemzõje. Az átmenetiség csak nagyon óvatos megfogalmazásokra ad lehetõséget. Mindazonáltal úgy véljük igazolható, hogy a folyamatokból és történésekbõl habár még kevéssé élesen és sokszor ellentmondásosan egy újfajta gazdasági rendszer körvonalai kezdenek kirajzolódni. Ebben a könyvben éppen ezeket, az olykor még csak felsejlõ, máskor világosabban megmutatkozó változásokat tárgyaljuk. A dolgok embrionális volta miatt sokszor nehéz a változások valódi mértékét megbecsülni. Egyes területeken például a munkaviszonyokban vagy a pénzügyi szektorban, úgy tûnik, máris jelentõs átalakulásról beszélhetünk, amely széles körben hatja át a munka világát, illetve a pénzügyeket. Más területeken például a kereskedelemben nehezebben törnek maguknak utat az új viszonyok. Súlyuk pontos észlelését ráadásul mérési problémák is nehezítik, emiatt az új technológiák hatása jelentéktelenebbnek tûnhet a valóságosnál. Sajnálatos, de érthetõ, hogy az információs szektorra, a tudásgazdaságra, a szolgáltatásokra, az elektronikus kereskedelemre stb. vonatkozó statisztikák eléggé megbízhatatlanok. A különbözõ mérések között akár 20 30%-os, sõt ennél is jelentõsebb eltérések is elõfordulnak, s ez is az óvatosságra int a trendek megítélésében. Figyelmeztetjük az Olvasót, hogy a monográfiánkban leírt tények és összefüggések nem érvényesek a gazdaság minden szegletében. Még a legfejlettebb országokban is mûködnek az ipari kapitalizmus gyáróriásai, mi több, még a kapitalizmus elõtti korra jellemzõ manufaktúrák is (olyasfélék, mint Magyarországon a Herendi Porcelánmanufaktúra). Még a leggazdagabb országokban is nyújtanak szolgáltatásokat ugyanolyan módszerekkel, mint a fáraók idejében. (Nem is beszélve a szemérmesen fejlõdõ világnak nevezett régiókról.) Ebben a monográfiában azonban nem ezekrõl lesz szó. A gazdaságnak azon részeivel foglalkozunk, ahol az információgazdaság 4 Az átmeneti gazdaság fogalma eddig ugyan másra volt lekötve, minthogy azonban ez a jelentése lassan kikopik a használatból, megengedhetõnek tartjuk új tartalommal való feltöltését. Annál is inkább, mert a kétfajta átmenet között meglehetõsen szoros az összefüggés. A szovjet rendszer nem omlott volna össze a fejlett piacgazdaságok javára történõ világgazdasági, világpolitikai és fõként hadászati erõeltolódás nélkül. Ez utóbbi pedig javarészt a piacgazdaságokban jó termõtalajra találó információs technológiáknak köszönhetõ. 22

23 Infogazd_AK_impr.qxd :33 Page 23 körvonalai a legvilágosabban rajzolódnak ki, a dinamikus ágakban, területeken zajló folyamatokat és jelenségeket kíséreljük meg általánosítani. Nem korai, nem elsietett dolog ez? Véleményünk szerint nem, hiszen Peter Druckerrel együtt valljuk: A lényeges egy társadalomban... nem a statikus tömeg, hanem a dinamikus elem, nem a tények sokasága, hanem a jellemzõ (a reprezentatív), amely a tényeket társadalmi keretbe rendezi. [Drucker (1946) p. 5. Kiemelés tõlünk H. B. Sz. K.] Monográfiánkban épp ezért nem fényképszerûen kívánjuk bemutatni a mai gazdaságot, hanem a dinamikus elemeket keresve, kiemelve és mintegy kinagyítva õket kíséreljük meg kiolvasni a tényekbõl a változások lényegét, irányát és hajtóerõit, bemutatva az információs technológiák terjedésének köszönhetõ új mintákat, szokatlan (gyakran még kiforratlan) intézményeket, mechanizmusokat, s fõként és mindenekelõtt ezek rendszerbe szervezõdését. Állításunk az, hogy az információs korban a gondolatok és a mindennapi know-how -k sokszorosításának és terjesztésének olcsó és hatékony eljárásai miatt gyorsabban terjednek el a világban a különféle cselekvési minták és algoritmusok, mint korábban: az elektronikus árverési modellektõl az újszerû foglalkoztatási formákig. Másképpen fogalmazva: könnyebben alakulnak ki új intézmények, az intézményeket természetesen a legtágabb értelemben véve. Gondoljunk csak arra, hogy miként dolgozunk, vagy oldjuk meg életünk kisebb-nagyobb problémáit. Amin korábban egyénileg kellett törnünk a fejünket, azt most megtanácskozzuk a gépünkkel, ahogyan az amerikaiak mondják. Mielõtt bármilyen probléma megoldásához fogunk, elõbb szétnézünk a világhálón, találunk-e valamilyen mûködõ megoldást rá, azaz kinyomozzuk, hogy miként csinálják mások. Az indusztriális korszakban is átvettek persze cselekvési mintákat az emberek egymástól. Az átvett minták azonban a korabeli infokommunikációs technológiák mellett lassabban terjedtek el, mint ma. Az internetkorszak elõtt emellett jóval szûkebb körbõl vehették át ezeket a gazdasági szereplõk, mint napjainkban. Sokkal többször kellett csupán a saját józan eszünkre hagyatkoznunk. De vajon nem a józan ész diktálja azt is, hogy ne akarjuk újra feltalálni a spanyolviaszt, azaz ne törjük a fejünket olyasmiken, amit mások korábban már kitaláltak? A kérdés természetesen költõi. Az intézménynek gyors változásai és az új intézmények nagy száma következtében megnõ a jelentõsége az intézményi elemzésnek a közgazdaságtanon belül. Kis túlzással azt mondhatnánk, hogy ma az intézményeket tömeggyártják, ahelyett hogy a történelem csiszolókorongjára várnának, amely évtizedek vagy évszázadok alatt alakít ki egy-egy hatékony társadalmi szabályegyüttest. Az intézmények mesterséges gyártását a közgazdasági elméletben mechanizmustervezésnek (mechanism design) hívják. Nem várják meg, hogy mint régen (a 7. századbeli Kínából kiindulva) egy-kétezer év alatt kialakuljanak az aukció standard szabályai, hanem nap mint nap újfajta aukciós mechanizmusokat terveznek. Az üzleti modellek, a munkavállalók ösztönzésére, a hitelbírálatra vagy éppen a munkaerõ-szelekcióra kidolgozott szabályegyüttesek (intézmények) azután a világhálónak köszönhetõen bozóttûzszerûen elterjednek. Az új intézmények csecsemõhalandósága igen magas, nemcsak az intézmények keletkezése, hanem pusztulásuk, kiiktatásuk is gyors ciklusú. Ez a tény mint majd késõbb bemutatjuk többet is új megvilágításba helyez eddigi tudásunk szilárd pillérei közül. 23