Klaszteralapú terület- és gazdaságfejlesztés

Átírás

1 Klaszteralapú terület- és gazdaságfejlesztés Tapasztalatok és javaslatok november

2 Tartalom Klaszter definíciók és nemzetközi példák A magyarországi klaszteralapú gazdaságfejlesztési politika eredményei Javaslatok a klaszteralapú gazdaságfejlesztési politika hatékonyságának növelésére 26

3 A nemzetközi, jól ismert, évtizedek alatt és konzisztens kormányzati politika során kialakult klaszterek képviselik a gazdaságföldrajzi fogalmat Nemzetközileg sikeres, jól ismert klaszterpéldák (5/1) Klaszter Ország Példa Szerencsejáték Élelmiszeripar Bordeaux Franciaország Filmipar Hollywood Amerikai Egyesült Államok Las Vegas Amerikai Egyesült Államok Turizmus Kitzbühel (Tirol) Ausztria Óraipar Genf és Nyugat- Svájc Svájc Forrás: EPAP 27

6 A klasztert a szakirodalomból mint gazdaságföldrajzi fogalmat ismerjük ezzel szemben a döntéshozók egyre inkább fejlesztéspolitikai eszközként használják Klaszterdefiníciók A klaszter mint gazdaságföldrajzi jelenség* Klaszter mint gazdaságfejlesztési eszköz** Kutató szervezetek Kapcsolódó iparágak Iparági szervezetek Klasztervállalatok Földrajzi koncentráció Specializálódott beszállítók Kutató intézmények Szolgáltatók Versenyképes klaszterek növekedése Tagvállalatok Önkormányzatok Szervezett intézkedések, támogatások A klaszterek földrajzilag koncentrálódott és összekapcsolódó vállalatok, specializált beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparági résztvevők és intézmények, melyek egyszerre versenyeznek és működnek együtt. * A klaszter kezdeményezések szervezett intézkedések az egyes régiók klasztereinek versenyképességének és növekedésének a támogatására, mely tagvállalatok, önkormányzatok és/vagy kutató szervezetek bevonását jelenti. ** * Michel E. Porter: On Competition (1998) ** Örjan Sölvell, Göran Lindquist & Christian Ketels: The Cluster Initiative Greenbook (2003) Forrás: EPAP 32

7 Az EU-ban mindenhol kérdés, hogyan lehet hatékony fejlesztéspolitikai eszköz a klaszter Az Európai Klaszterpolitikai Csoport ajánlásai szeptember Az Európai Klaszterpolitikai Csoport klaszteralapú gazdaságfejlesztésre tesz javaslatot Az ECPG* 4 fő kérdése Nemzetközi klaszteregyüttműködések támogatása A klaszterek szerepe a feltörekvő iparágak/szolgáltatások fejlődésében A klaszterpolitikák és klaszterszervezetek tökéletesítése Szinergiafejlesztés a közösségi eszközök és a klaszter dimenziói között Klaszterprogramok fejlesztése az erősebb keretfeltételek megteremtése érdekében Az EU költségvetés támogatási prioritásait a versenyképességgel kell harmonizálni Fokozni kell a klaszter-alapú keretfeltételeket Állami támogatás a klaszter fejlődési képességeihez és hajlandóságához mérten EU és tagállami szinten ellenőrizni kell a támogatásban részesülők jelenlegi profilját Klaszterpolitikai programok integrált keretrendszerben Ösztönözni kell az egyre jobb klaszter programok kialakulását az EU tagállamok szintjén Racionalizálni kell az EU szintű klasztertámogatásokat az egységes adminisztrációs eljárási rendszer segítségével A klaszterprogramok koordinációját a DG-ken** keresztül kell fejleszteni A klaszter tudás- és adatbázisokat intézményesíteni kell Az együttműködéseknek nagyobb európai teret kell biztosítani * Európai Klaszterpolitikai Csoport ** Directorate General-ok, az Európai Bizottság szervei Forrás: EPAP 33

9 Az Európai Bizottság jó gyakorlatként ismerte el a magyarországi klaszterfejlesztést és az akkreditációt, mely fejlesztéspolitikai eszközként kiválóan használható Az Európai Bizottság véleménye a magyarországi klaszterfejlesztésről A Pólus Program hatékony eszköze lehet a kiegyensúlyozott, multipoláris fejlesztéseknek Magyarországon az EU Kohéziós Politikával párhuzamosan. (...) Különösen a Pólus Program keretében elindított klaszterprogram mutat jó irányba, mivel a források stratégiai célú felhasználását helyezi fókuszba a szétaprózott támogatások helyett. (...) A klaszterkezdeményezés potenciálisan hozzájárulhat a technológia transzferhez, a munkahelyek objektív növeléséhez, ezáltal pedig a regionális kohézióhoz. (...) Küldte: DG Employment, DG Regio, június Forrás: DG Employment, DG Regio, levele a Pólus Programirodának, június, EPAP 35

10 Az Új Széchenyi Terv vitairatában is több helyen megjelenik a klaszter mint hatékony gazdaság- és területfejlesztési eszköz Az Új Széchenyi Terv vitairatában említett hivatkozások Klaszter mint iparágak sikeres összekapcsolása Magyarország 10 év múlva Európa első számú termál- és gyógyvízre épülő egészségturisztikai desztinációja, illetve egészségipari országa legyen, hazánk tartós versenyképességének javítása, a GDP növelése, a programban érintett iparágak összekapcsolása egy országos termál-egészségipari klaszterré. Klaszter mint vállalkozásfejlesztési eszköz A hálózatok és klaszterek létrejötte a globális verseny kihívásaira adott sikeres válasznak tekinthető. A klaszterek a helyi gazdaságfejlesztés fontos eszközei, és csak olyan ágazatokban jönnek létre, ahol exportra (régión kívüli keresletre) termelnek. Klaszter mint regionális (Kárpátmedencei) gazdaságfejlesztési eszköz Fontos, hogy a magyar gazdasági növekedés előterébe állított programok hatást gyakoroljanak a régió összes országának gazdaságpolitikájára, lehetőséget teremtve regionális szintű klaszterek kialakításához. Forrás: Új Széchenyi Terv vitairata 36

11 Eddig 25 vállalati együttműködés nyert Akkreditált Innovációs Klaszter címet, a legtöbben az egészségiparban, az informatikában és a környezetiparban működnek Klaszterkezdeményezések Iparágai Száma Egészségipar 8 Informatika 6 Környezetipar 6 Építőipar / Energia 2 1 Élelmiszeripar 1 Csomagolástechnika Befektetésösztönzés 1 Összesen 25 Eddig 25 együttműködés szerzett Akkreditált Innovációs Klaszter címet Ezek az együttműködések jó alapot adhatnak a további klaszterfejlesztési elképzelésekhez * Státusz: szeptember 30. Forrás: EPAP 37

12 Az akkreditált együttműködések jó alapot jelentenek a jövőbeli klaszterfejlesztéshez 65 támogatott projektjük a sikeres üzleti együttműködések példái Az akkreditált együttműködésed nyertes projektjei* Regionális megoszlás NY-D 1 projekt 128 millió Ft K-D 22 projekt millió Ft D-D 8 projekt 966 millió Ft K-M 7 projekt millió Ft É-M 5 projekt 716 millió Ft D-A 16 projekt millió Ft É-A 6 projekt millió Ft KEREKÍTETT ÖSSZEGEK Régió Sikeres projektek száma (db) Elnyert támogatás összege (millió Ft) ÖSSZESEN 65 projekt millió Ft * Státusz: szeptember 30. Forrás: NFÜ 38

13 Az elmúlt 2 évben 100 alulról szerveződő induló-fejlődő együttműködés kezdődött el a hét régióban, amely egy hosszú-távú klaszterfejlesztési politika első lépése Vállalkozásfejlesztés ROP induló és fejlődő pályázatok száma Pályázatok száma a ROP induló együttműködési pályázataiban* (db) ÉM KM DA NYD ÉA KD DD Pályázatok száma a ROP fejlődő együttműködési pályázataiban* (db) ÉM KM DA NYD ÉA KD DD Benyújtott pályázatok száma Támogató döntések száma A ROP-ok induló együttműködési pályázataira összesen 144 pályázat érkezett 79 pályázat esetében született támogató döntés A ROP-ok fejlődő együttműködési pályázataira összesen 37 pályázat érkezett 21 pályázat esetében született támogató döntés Forrás: EPAP 39

15 A nemzetközi tapasztalatok szerint csak az üzleti logikát követő, magánszektor által vezetett, bottom-up építkező, értéklánc-tudatos klaszterek sikere valószínűsíthető A klaszterfejlesztés nemzetközi tapasztalatai Jellemzők Mi működik? Üzleti megfontolások által vezetett Értéklánc alapos és mély ismerete (5 P ) KKV versenyképesség központú, KKV-ra építő Bottom-up kezdeményezés alapú Befogadó leadership kultúra, magánszektor által vezetett széleskörű érdekelti részvétellel Példák Mi nem működik? Jellemzők Top-down, állam által kezdeményezett/vezetett program Alapkutatásra építő fejlesztés Zöldmezős klaszterfejlesztés Ingatlanfejlesztés A vállalati jószándékra építő fejlesztés Példák Félvezető Klaszter, Austin 350 szoftvercég, 2 jelentős iparági konzorcium: MCC (Mikroelektronikai és Számítástechnikai Konzorcium) és SEMATECH Román IT Klaszter 4. helyen az EU KKV alapú IT szolgáltatásaiban, a legtöbb minősítéssel rendelkező ország (3. USA/India után) Aachen Technológiai Régió (DE/NL/BE) Car e.v. Euregio Maas-Rhein a világ vezető autóipari klasztere Malajzia Multimédia Park az óriási infrastrukturális befektetések ellenére sem volt képes érzékelhető nemzetgazdasági hatást kifejteni Malopolska E-Cluster Lengyelország a célokkal ellentétben, a klaszter egyetlen számottevő egyetemi-magánszektorbeli kooperáció sem jött létre IT K+F területen, a klaszter felbomlott Macedón Turizmus Klaszter a klaszter nem volt képes jómódú turistákat Macedóniába csábítani A sikerek döntő többsége az alulról induló, magánszektor által vezetett kezdeményezések közül kerül ki A felülről vezérelt, zöldmezős klaszter-kezdeményezések gyakran elbuktak Forrás: EPAP elemzés 41

16 A klaszteralapú gazdaság- és területfejlesztés hatékonyabbá tétele érdekében számos helyen kell módosítani az eddig követett gyakorlaton Javaslatok a klaszteralapú gazdaság- és területfejlesztés hatékonyabbá tétele érdekében Közvetlen gazdaságfejlesztési fókusz 1 Közvetlen gazdaságfejlesztési intézkedések előnyben részesítése az infrastrukturális fejlesztések helyett Ágazati prioritások kijelölése 2 Komplex programok integrált intézményi támogatása 3 Támogatásokon kívüli ösztönzők alkalmazása 4 Projektek decentralizált előszűrése 5 Hálózatok kialakulásának további segítése 6 Kárpát-medencei együttműködések támogatása 7 Az Új Széchényi Tervben megjelölendő kiemelt ágazatok együttműködéseinek előnyben részesítése a klaszterfejlesztési politikában is Több operatív programból származó támogatások együttes pályázhatóságának megteremtése Adókedvezmények és egyéb gazdasági ösztönzők (pl. bürokrácia csökkentése) alkalmazása a hatékonyabb és hosszabb távú eredmények érdekében A legjobban működő klasztermenedzsment szervezetek alkalmassá tétele decentralizált projekt előszűrési feladatok ellátására Újonnan alakuló és éppen csak fejlődésnek indult együttműködések további ösztönzése Határon átnyúló együttműködések hatékony támogatását elősegítő projektek előnyben részesítése a projektkiválasztás során Forrás: EPAP elemzés 42

17 Az infrastrukturális beruházásokkal szemben a jövőben egyértelműen a közvetlen gazdaságfejlesztési támogatásokra kell fókuszálni 1 Közvetlen gazdaságfejlesztési fókusz Forrásmegoszlás (százalék) 100%= Fizikai infrastruktúra Humán infrastruktúra Közvetlen gazdaságfejlesztés 6500 mrd Ft mrd Ft ~375 mrd Ft A pólus program eredeti célja a közvetlen gazdaságfejlesztés támogatása volt Ennek ellenére a közvetlen gazdaságfejlesztésre a tervezettnél jóval kevesebb támogatás jutott, míg fizikai infrastruktúrában már a program félidejénél túllépték az eredetileg tervezett mértéket Operatív programok* Pólus Program Pólus Program javaslat megvalósulás PM kihívás: Az önkormányzatok és egyetemek továbbra is nagyon erősen fognak lobbizni a fizikai infrastruktúra fejlesztésére elnyerhető források körének szélesítéséért PM javaslat: A forrásmegosztás rögzítése és a felhasználás folyamatos, félévenkénti ellenőrzése * Technikai segítségnyújtás nélkül Forrás: NFÜ; EPAP elemzés 43

18 A hatékony klaszterek kialakítását és az Új Széchenyi Terv programjainak megvalósulását segíti az ágazati prioritások kijelölése 2 Ágazati prioritások kijelölése Akkreditált klaszterek iparági megoszlása (darab) Új Széchenyi Terv vitairatában kiemelt ágazatok Egészségipar Informatika Környezetipar Építőipar / Energia Élelmiszeripar Csomagolástechnika Befektetésösztönzés Egészségipar Kreatív ipar Zöldgazdaság és energia Tranzitgazdaság és közlekedés Ingatlanfejlesztés Magas munkaigényű ágazatok Üzleti szolgáltatások Az eddig akkreditált klaszterkezdeményezések szinte kivétel nélkül a jövő iparágai -ból kerültek ki Ezen klaszterkezdeményezések további erősítése és a gazdaságfejlesztés fókuszáltsága érdekében javasolt az ezekben az iparágakban születő és fejlődő együttműködések előnyben részesítése PM kihívás: Húzóágazatokban nem lesz elég projektötlet és ezért az abszorpció alacsony lehet, a ki nem jelöltek részéről viszont nagy lehet az ellenállás PM javaslat: Proaktív projektgenerálás hálózati brókerek alkalmazásával, nyílt kommunikáció Forrás: EPAP 44

19 A Pólus Programra jellemző komplex projektek összehangolt támogatása csak több IH-t érintő közös pályázati döntéshozatali rendszer kialakításával érhető el 3 Komplex pólus projektek lehetséges pályázati rendszereinek értékelése Előny Hátrány Javasolt megoldás IH-k általi közös elbírálás IH-k (KSz-ek) általi egyenként elbírálás Biztosítható a komplex projektek elemeinek összehangolt finanszírozása A pólus szempontok jobban érvényesíthetők Gyorsabb, gördülékenyebb döntéshozatal Viszonylag kevés (évi 10-15) projekt esetében könnyen kivitelezhető Illeszkedik a a korábbi pályázati gyakorlatba Nincs egyeztetési kényszer Nincs hatásköri ellentét az IH-k között KSz-re delegálható elbírálási folyamat Korábban még nem volt példa több IH közös elbíráló tevékenységére Nem delegálható KSz-re az elbírálás IH-k saját hatáskörük védelme miatt ellenállhatnak a közös testület létrehozásának Nagy számú (évi ) komplex projekt esetében nehezen megoldható Nem biztosítható a komplex projektek összehangolt finanszírozása Lassabb, többféle rendszerben, szervezetben működő pályázati döntéshozatal Pólus szempont kevésbé érvényesíthető PM kihívás: Teljesen új folyamatok kialakítása, IH-k közötti koordináció megteremtése PM javaslat: IH-k bevonása a folyamatok tervezésébe, egyértelmű felelősségi viszonyok meghatározása Forrás: EPAP elemzés 45

20 A klaszterkezdeményezéseket az állam összesen 3,3 mrd Ft-tal támogatta, ez a felét teszi ki egy-egy felsőoktatási infrastruktúra fejlesztésre adott támogatásnak 6 Hálózatok kialakulásának további segítése 100 induló és fejlődő együttműködés Pályázók: 100 induló és fejlődő együttműködés Projekt: Vállalati együttműködések támogatása Pályázati konstrukció: ROP-ok klaszterpályázatai* Megítélt támogatás: összesen ~3,3 Mrd Ft (átlagosan 26 millió Ft/együttműködés) Példa egy infrastruktúra fejlesztési projektre Pályázó: Pécsi Tudományegyetem Projekt: Science, Please! PTE Science Building Pályázati konstrukció: TIOP /1-2F A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatása Megítélt támogatás: 6,5 mrd Ft Az induló és fejlődő együttműködésekre elköltött évi ~1 milliárd forint elenyésző tétel a gazdaságfejlesztési források között A hálózatok kialakulására gyakorolt pozitív hatása miatt ezen támogatások fenntartása indokolt PM kihívás: PM javaslat: Az IH-k továbbra is előnyben fogják részesíteni a nagyméretű projekteket könnyebben elérhető magas abszorpció érdekében (a kicsi és sok feladatot jelentő apró pályázatokkal szemben) Az induló és fejlődő együttműködések támogatását szolgáló pályázati konstrukciók értékelésének és adminisztrációjának egyszerűsítése ( lean kialakítása) * A ROP-ok együttműködési pályázataira ~6,2 milliárd Ft forrás állt rendelkezésre,, a beadott pályázatokban a pályázók összesen ~6 milliárd Ft-ot igényeltek Forrás: EPAP 46