SEGÉDLET rész. a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény 2. melléklete

Átírás

1 SEGÉDLET a helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások évi központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai elszámolása szabályszerűségének kincstári felülvizsgálatához 2.1. rész a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény 2. melléklete III. A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása 1

2 A Segédletben előforduló jogszabályi rövidítések... 8 Technikai információk Fogalom-meghatározások A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai a gyermekvédelmi szociális ellátás támogatási jogcímei esetében: Gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai Gyermekjóléti szolgálat III.3.a) Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai III.3.aa (2) Gyermekjóléti szolgálat (2000 fő lakosságszámig működési engedély nélkül) III.3.ab (2) Gyermekjóléti szolgálat (70000 fő lakosságszámig működési engedéllyel) III.3.ac (2) Gyermekjóléti szolgálat ( lakosságszám esetén működési engedéllyel) III.3.ad (2) Gyermekjóléti szolgálat ( fő lakosságszám felett működési engedéllyel) III.3.ae(2) Társult feladatellátás kiegészítő támogatása Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai A helyszíni vizsgálat dokumentumai: A helyszíni vizsgálat szempontjai Gyermekjóléti központ III.3.b) Gyermekjóléti központ Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai A helyszíni vizsgálat dokumentumai: A helyszíni vizsgálat szempontjai Gyermekek napközbeni ellátása Bölcsőde III.3.ja) Bölcsődei ellátás sz. mell. II/3. Ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés támogatása a) Bölcsődében és a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek étkeztetésének támogatása Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai A helyszíni vizsgálat dokumentumai: A helyszíni vizsgálat szempontjai Családi napközi ellátás III.3.jb) Családi napközi ellátás és gyermekfelügyelet III.3.jb (1) Családi napközi ellátás, ha a napi nyitvatartási idő összességében a heti húsz órát eléri III.3.jb (2) Családi napközi ellátás, ha a napi nyitvatartási idő összességében a heti húsz órát nem éri el Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai A helyszíni vizsgálat dokumentumai: A helyszíni vizsgálat szempontjai

3 Családi gyermekfelügyelet III.3.jb) Családi napközi ellátás és gyermekfelügyelet III.3.j.b (3) Családi gyermekfelügyelet, ha a napi nyitvatartási idő összességében a heti 20 órát eléri III.3.j.b (4) Családi gyermekfelügyelet, ha a napi nyitvatartási idő összességében a heti 20 órát nem éri el Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai A helyszíni vizsgálat dokumentumai: A helyszíni vizsgálat szempontjai III.3.jc) Társult feladatellátás kiegészítő támogatása Gyermekek átmeneti gondozása Gyermekek átmeneti otthona Helyettes szülő Családok átmeneti otthona III.3.l Gyermekek átmeneti intézményei Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai A helyszíni vizsgálat dokumentumai: A helyszíni vizsgálat szempontjai A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény hatálya alá tartozó szociális szolgáltatások és intézményi ellátások Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai a szociális ellátás támogatási jogcímei esetében: Szociális alapszolgáltatások feladatai Családsegítés III.3. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása III.3.a) Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai A helyszíni vizsgálat dokumentumai: A helyszíni vizsgálat szempontjai Szociális étkeztetés III.3. c) Szociális étkeztetés Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai A helyszíni vizsgálat dokumentumai: A helyszíni vizsgálat szempontjai Házi segítségnyújtás III.3. d) Házi segítségnyújtás III.3.d (1) házi segítségnyújtás III.3.d (2) házi segítségnyújtás - társulás által történő feladatellátás Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai A helyszíni vizsgálat dokumentumai: A helyszíni vizsgálat szempontjai Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás III.3. e) Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai A helyszíni vizsgálat dokumentumai: A helyszíni vizsgálat szempontjai

4 2.3 Nappali intézményi ellátások Idősek nappali intézményi ellátása (idősek klubja) III.3.f) Időskorúak nappali intézményi ellátása III.3.f (1) időskorúak nappali intézményi ellátása III.3.f (2) időskorúak nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás III.3.f (3) foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményében ellátottak száma III.3.f (4) foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak száma - társulás által történő feladatellátás III.3.g Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása III.3.g (5) demens személyek nappali intézményi ellátása III.3.g (6) demens személyek nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás III.3.g (7) foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott demens személyek száma III.3.g (8) foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott demens személyek száma - társulás által történő feladatellátás Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai A helyszíni vizsgálat dokumentumai: A helyszíni vizsgálat szempontjai Fogyatékos személyek nappali intézménye III.3.g Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása III.3.g (1) fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása III.3.g (2) fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás III.3.g (3) foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak száma III.3.g (4) foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak száma - társulás által történő feladatellátás II.3. Ingyenes és kedvezményes intézményi étkeztetés II.3. Ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés támogatása II.3.a (2) fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek étkeztetése Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai A helyszíni vizsgálat dokumentumai: A helyszíni vizsgálat szempontjai Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása III.3.h Pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali intézményi ellátása III.3.h (1) Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása III.3.h (2) Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása társulás által történő feladatellátás

5 III.3.h (3) A foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek száma III.3.h (4) A foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek száma társulás által történő feladatellátás Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai A helyszíni vizsgálat dokumentumai: A helyszíni vizsgálat szempontjai Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása III.3.h Pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali intézményi ellátása III.3.h (5) Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása III.3.h (6) Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása társulás által történő feladatellátásiii.3.h (7) A foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek száma III.3.h (7) A foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek III.3.h (8) A foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek száma társulás által történő feladatellátás Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai A helyszíni vizsgálat dokumentumai: A helyszíni vizsgálat szempontjai Hajléktalanok nappali intézményi ellátása (nappali melegedő) III.3.i Hajléktalanok nappali intézményi ellátása III.3.i (1) Hajléktalanok nappali intézményi ellátása III.3.i (2) Hajléktalanok nappali intézményi ellátása társulás által történő feladatellátásiii.3.i (3) A foglalkoztatási támogatásban részesülő hajléktalanok nappali intézményben ellátottak száma III.3.i (4) A foglalkoztatási támogatásban részesülő hajléktalanok nappali intézményben ellátottak száma társulás által történő feladatellátás Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai A helyszíni vizsgálat dokumentumai: A helyszíni vizsgálat szempontjai Szakosított ellátási formák Tartós bentlakásos intézmények Idősek otthona Időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása III.4. A települési önkormányzatok által az idősek átmeneti és tartós, valamint a hajléktalan személyek részére nyújtott tartós szociális szakosított ellátási feladatok támogatása III.4.a) A finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók bértámogatása L1 Időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása nem demens személyek L2 Időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása demens személyek

6 III.4.aa) Az időskorúak átmeneti és tartós, valamint a hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeiben ellátottak számának meghatározása III.4.ab) A számított intézményvezetői és a segítői munkatárs létszám meghatározása III.4.ac) A szakmai dolgozók bértámogatásának összege III.4.b) Intézmény-üzemeltetési támogatás Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai A helyszíni vizsgálat dokumentumai: A helyszíni vizsgálat szempontjai Hajléktalanok otthona és/vagy rehabilitációs intézménye III.4. A települési önkormányzatok által az idősek átmeneti és tartós, valamint a hajléktalan személyek részére nyújtott tartós szociális szakosított ellátási feladatok támogatása III.4.a A finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók bértámogatása L5 Hajléktalanok ápoló gondozó otthona L6 Hajléktalanok rehabilitációs intézménye III.4.aa) Az időskorúak átmeneti és tartós, valamint a hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeiben ellátottak számának meghatározása III.4.ab) A számított intézményvezetői és a segítői munkatárs létszám meghatározása III.4.ac) A szakmai dolgozók bértámogatásának összege III.4.b) Intézmény-üzemeltetési támogatás Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai A helyszíni vizsgálat dokumentumai: A helyszíni vizsgálat szempontjai Átmeneti elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmények Időskorúak gondozóháza III.4. A települési önkormányzatok által az idősek átmeneti és tartós, valamint a hajléktalan személyek részére nyújtott tartós szociális szakosított ellátási feladatok támogatása III.4.a A finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók bértámogatása L3 Időskorúak gondozó háza nem demens személyek L4 Időskorúak gondozó háza demens személyek III.4aa) Az időskorúak átmeneti és tartós, valamint a hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeiben ellátottak számának meghatározása III.4.ab) A számított intézményvezetői és a segítői munkatárs létszám meghatározása ac) A szakmai dolgozók bértámogatásának összege III.4.b) Intézmény-üzemeltetési támogatás

7 Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai A helyszíni vizsgálat dokumentumai: A helyszíni vizsgálat szempontjai Éjjeli menedékhely III.3. k) Hajléktalanok átmeneti intézményei III.3.k (1) hajléktalanok éjjeli menedékhelye III.3.k (2) hajléktalanok éjjeli menedékhelye - társulás által történő feladatellátás Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai A helyszíni vizsgálat dokumentumai: A helyszíni vizsgálat szempontjai Hajléktalan személyek átmeneti szállása III.3. k) Hajléktalanok átmeneti intézményei Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai A helyszíni vizsgálat dokumentumai: A helyszíni vizsgálat szempontjai Végjegyzetek

8 A Segédletben előforduló jogszabályi rövidítések évi CCIV. törvény Magyarország évi központi költségvetéséről Kvtv évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről Gyvt évi LXXIX. törvény a közoktatásról Közokt. tv évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Nktv évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról Szoctv évi CXXI. törvény egyes szociális tárgyú törvények módosításáról 320/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról, továbbá egyes szociális tárgyú kormányrendeleteknek a működési engedélyeztetéssel összefüggő módosításáról és hatályon kívül helyezéséről 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról (Hatályon kívül helyezve tól) 328/2011. (XII.29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról (Hatályos tól) 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról Ttv évi CXXI. tv. 320/2009. Korm. rendelet Szmr. Nyr. 92/2008. Korm. rendelet Gymr. 133/1997. Korm. rendelet 328/2011. Korm. rendelet 235/1997. Korm. rendelet 8

9 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 369/2013. (X. 24) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről 29/1993. Korm. rendelet 15/1998. NM rendelet 36/2007. SzMM rendelet 1/2000. SzCsM rendelet 9/2000. SzCsM rendelet 8/2000. SzCsM rendelet 9/1999. SzCsM rendelet 369/2013. Korm. rendelet évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Mötv. 9

10 Technikai információk A segédlet összeállítása során a Gyvt. és a Szoctv. szerkezetét követtük, elsősorban az egyes szociális szolgáltatási formák, intézménytípusok könnyebb beazonosíthatósága és a szakmai (dokumentációs) feltételrendszer egyértelmű megfogalmazhatósága érdekében. Erre azért is szükség van, mert a Kvtv. 2. melléklete egy-egy jogcím, vagy jogcímcsoport esetén egymástól nagyban különböző ellátási formák támogatási szabályait fogalmazza meg egy pont alatt, ugyanakkor ezen ellátási formák teljesítendő szakmai normái teljesen különbözőek. Nem fordulhat elő például, hogy fogyatékos és demens betegek nappali intézményi ellátását végző intézmény kerül ellenőrzésre, mert ilyen intézmény egyszerűen nem létezik, ugyanakkor mindennapos olyan intézmény ellenőrzése, ahol az idősek nappali ellátása, a demens betegek nappali ellátása és a szociális étkeztetés a finanszírozás meghatározója. Adott szolgáltató, vagy intézmény esetében természetesen (jelen segédlet egy-egy címe alatt szereplő) minden jogcímen igényelt támogatást ellenőrizni kell. Ez a szerkezet lehetővé teszi, hogy a Kvtv. 2. melléklet szerinti támogatási jogcímek és a szociális ellátás formái könnyen egymás mellé rendelhetőek legyenek. (Mind a szöveg, mind a tartalomjegyzék tartalmazza a Kvtv. 2. melléklet szerinti támogatási jogcímpontokat is. Utóbbiak a tartalomjegyzékben dőlt betűvel jelennek meg.) A külön jelölés nélküli, dőlt betűs szövegrészek a Kvtv. 2. melléklete megfelelő pontjának tartalmával azonosak. A jogcímcsoportok, jogcímek, aljogcímek alkalmazott számozása és elnevezése azonos az EBR42 Önkormányzati információs rendszerben találhatóakkal. A további jelöléssel bíró, dőlt betűs szövegrészek jogszabály, vagy állásfoglalás szó szerinti idézetei. Az egyéb jogszabályi hivatkozások a dokumentum végjegyzeteiben találhatóak. Ezek római számokkal vannak jelölve (pl.: XX - a huszadik végjegyzet). Számítógépen történő használat esetén a római számokra történő dupla kattintással a keresett végjegyzethez juthatunk. A végjegyzetben található jelölésre történő dupla kattintás visszavisz bennünket a szövegbe. (Előfordul, hogy ez nem működik, ilyenkor a bezárás, újranyitás megoldja a problémát.) Ugyancsak digitális használat esetén az ilyen jelölések esetén a ctrl+kattintás a jelölt helyre (jogszabály idézethez, fogalom-meghatározáshoz) való ugrás módja. (A szövegbe történő visszaugrás javasolt módja: oldalszám megjegyzése és az F5 gomb használata.) Az állásfoglalásokra mutató hivatkozások (pl.: 515/2-0/ GYFO) kizárólag a kincstári hálózathoz való csatlakozás esetén működnek. A magyarázó szövegek általában lábjegyzetekben találhatóak, azonban a nagyobb terjedelmű magyarázó szövegeket a behúzással a szövegben helyeztük el. 10

11 Fogalom-meghatározások Működési nap: Az év azon napjai, melyek során a felnőtt- vagy gyermekvédelmi szociális szolgáltató, vagy szociális intézmény működik, az ellátottak a szociális ellátást igénybe veszik, vagy igénybe vételének lehetősége fennáll. Működési nap csak az a nap lehet, melyre vonatkozóan a fenntartó érvényes, jogerős működési engedéllyel rendelkezik. Ellátási nap: Egy ellátási nap = egy ellátott egy napi ellátása (a nem bentlakásos ellátások esetében, kivéve a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátását), amelynek során a gyermekvédelmi, vagy a szociális ellátás alanya effektív segítségnyújtásban részesül. Az ellátási napok számításánál az ideiglenesen egészségügyi vagy egyéb okból távollévőket, az adott napon ellátásban nem részesülőket nem szabad figyelembe venni. A napi ellátás időtartamától, a találkozások számától, az ellátó személyzet létszámától függetlenül egy ellátottnak naponta csak egy ellátási napja lehet. Ellátási napot teljesíteni csak azokon a (működési) napokon lehet, amelyeken a fenntartó érvényes, jogerős működési engedéllyel rendelkezik. Gondozási nap: 1 Egy gondozási nap = egy ellátott egy napi intézményi ellátása (pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali szociális intézményében, tartós és átmeneti bentlakást biztosító szociális intézményben, gyermekek átmeneti gondozását biztosító és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben), amely az intézménybe történő felvétel (az intézményi jogviszony 2 kezdetének) napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával (az intézményi jogviszony megszűnésével) fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen egészségi vagy egyéb okból távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony a kórházi és a gyermekvédelmi szakellátást kivéve egy évi folyamatos távollét esetén megszűnik. (Ez alól kivétel a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali szociális intézménye, ahol a gondozási napok körébe nem számítanak bele a 30 napnál hosszabb távollétek napjai, a távollét első napjától.) Gondozási napot teljesíteni csak azokon a (működési) napokon lehet, amelyeken a fenntartó érvényes, jogerős működési engedéllyel rendelkezik. Működési engedély: a Gymr., Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozat. férőhely: a működési engedélyben meghatározott legmagasabb napi ellátotti létszám. [1/2000. SzCsM rendelet 2. k.) pontja] Férőhely, illetőleg ellátható létszám alatt amennyiben a befogadott létszám alacsonyabb, mint a működési engedélyben, illetve nyilvántartásba vételről szóló dokumentumban szereplő létszám a befogadott létszámot kell érteni abban a tekintetben, hogy a finanszírozott ellátotti létszám éves átlagban nem haladhatja meg a működési engedélyben szereplő befogadott létszám 100%-át Nem azonos a Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok 6. pontjával annyiban, hogy kiterjesztettük a fogalmat az ott megfogalmazott mutatószám számítási szabályoknak megfelelően a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali szociális intézményére is. 2 - Lásd: Szoctv. V. Fejezet! 3 - ÖF /

12 Éves átlaglétszám: (Azonos az egyszerű számtani átlag fogalmával.) ellátási napok vagy gondozási napok száma az év során Éves átlaglétszám (fő) = működési napok száma az év során Fontos: az átlaglétszám nem azonos a támogatást meghatározó bizonyos esetekben fiktív mutatószámmal. Ahol a működési engedély engedélyezett férőhelyek számát, ellátható személyek számát tartalmaz, ott az átlaglétszám és nem a támogatás mértékét meghatározó mutatószám az a létszám-mutató, amelyet viszonyítani kell (lehet) a működési engedélyben feltüntetett férőhelyek számához. Mutatószám: A támogatás mértékét meghatározó, a Kvtv. 2. melléklet adott pontjában meghatározott módon számított szám (ellátottak száma, hónapok száma). Az ellátottak száma elnevezésű mutatószámok (ahol a mennyiségi egység: fő) nem feltétlenül, csak bizonyos esetekben egyenlők az éves átlaglétszámmal. Az ellátottak száma elnevezésű mutatók számítási módja az alábbi: ellátási napok vagy gondozási napok száma az év során Mutatószám (fő) = Kvtv. 3. sz. mell. szerinti osztószám (251 vagy 365) A fenti képletben a nevező mindig a Kvtv. 2. melléklet szerinti osztószám, függetlenül attól, hogy az adott intézmény, szolgáltatás csak az év egy részében, vagy egészében működött. Élelmezési nap: Egy élelmezési nap = egy ellátott egy napi étkeztetése. Ellátottanként és naponta csak egy lehet, függetlenül attól, hogy a nap során hány étkeztetésben részesült. Élelmezési napok napi száma = az étkezésben részesülő ellátottak számával. Éves élelmezési napok száma = az élelmezési napok napi számának éves összesítése. Az étkeztetésre vonatkozó támogatási jogcímek esetében az ellátási és az étkezési napok száma szinonim fogalmak. 12

13 1. A GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL ÉS A GYÁMÜGYI IGAZGATÁSRÓL SZÓLÓ ÉVI XXXI. TÖRVÉNY 4 HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZOLGÁLTATÁSOK 1.1 Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai a gyermekvédelmi szociális ellátás támogatási jogcímei esetében: a vizsgált önkormányzat évi beszámolójának 21., 51. űrlapjai, a vizsgált szociális intézmény alapító okirata, módosításai, amennyiben a szociális intézményt intézményfenntartó társulás tartja fenn: a vizsgált időszakban érvényes társulási megállapodás, ellátási szerződés(ek), önkormányzat határozata(i) ellátási szerződés megkötéséről, egyéb, pótlólagos adatkérés eredményeként rendelkezésre álló dokumentumok, a belső felülvizsgálat megtörténtét dokumentáló felülvizsgálati lap, az Fpartner programból a Felülvizsgálat előkészítés/felülvizsgálat (2013) előkészítése/egy önkormányzat lapjai menüpontban előállítható táblák: o szakfeladatok ellenőrzése, o működési engedélyek tábla, o önkormányzati összesítő Segédtábla szociális adatai és Szociális tábla intézményi és összesített adatok, o beszámoló és Segédtábla adatok összehasonlító tábla, a fenntartó e tevékenységre vonatkozó, a Gymr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] alapján kiadott, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott, évre érvényes, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal (kivéve a gyermekjóléti szolgálat esetén a 2000 főnél kevesebb lakossal rendelkező településeket), az önkormányzat által igénybe vett támogatásokhoz kapcsolódó Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) által végzett ellenőrzésről készült jelentés, a működést engedélyező szerv éves ellenőrzéséről készült jegyzőkönyv (3) E törvény szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Magyarország területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésnek, a nevelési felügyelet elrendelésének vagy az eseti gondnok kirendelésének az elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. Magyarország területén a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező és szokásos tartózkodási helyet létesítő gyermek védelmét szolgáló eljárás során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik. 13

14 1.2 Gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai G y e r m e k j ó l é t i s z o l g á l a t III.3.a) Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai A támogatás a települési önkormányzatoknak a Szoctv.-ben, valamint a Gyvt.-ben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézményeik működési kiadásaihoz kapcsolódik. Ezek a feladatok különösen: a Szoctv ában I meghatározott családsegítés, a Gyvt ában II meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás, a 40. -ában III meghatározott gyermekjóléti szolgálat, a 44. -ában IV meghatározott házi gyermekfelügyelet, valamint a 44/A. -ában nevesített alternatív napközbeni ellátás működtetése a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok szerint. III.3.aa (2) Gyermekjóléti szolgálat (2000 fő lakosságszámig működési engedély nélkül) A támogatás a települési önkormányzatot lakosságszám alapján illeti meg. FAJLAGOS ÖSSZEG 250 forint/fő A támogatás a 2000-nél kisebb lakosságszámú települési önkormányzatot illeti meg a település lakosságszáma szerint, szolgáltatásonként. A 2000-nél kisebb lakosságszámú, családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást működési engedéllyel végző települési önkormányzatot az ab) alpont szerinti támogatás illeti meg. Ha a települési önkormányzat csak az egyik szolgáltatást működteti, akkor e szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ab) alpont szerinti támogatás 50%-a, valamint az e jogcímű támogatás jár. Mindkét szolgáltatást működtető 2000-nél kisebb lakosságszámú települési önkormányzat az ab) alpont szerinti támogatás mellett nem jogosult az e jogcímű támogatásra. III.3.ab (2) Gyermekjóléti szolgálat (70000 fő lakosságszámig működési engedéllyel) A támogatásra az a családsegítést és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást működtető települési önkormányzat jogosult, amelynek lakosságszáma nem haladja meg a et. A támogatás (T) a települési önkormányzatot lakosságszáma (L) alapján illeti meg a következő képlet szerint: T= (L/5000) x forint III.3.ac (2) Gyermekjóléti szolgálat ( lakosságszám esetén működési engedéllyel) A támogatásra a családsegítést és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást működtető, lakosságszámú települési önkormányzat jogosult. A támogatás (T) a települési önkormányzatot lakosságszáma (L) alapján illeti meg a következő képlet szerint: T= (L/7000) x forint 14

15 III.3.ad (2) Gyermekjóléti szolgálat ( fő lakosságszám felett működési engedéllyel) A támogatásra a családsegítést és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást működtető, nél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat jogosult. A támogatás (T) a települési önkormányzatot lakosságszáma (L) alapján illeti meg a következő képlet szerint: T= (L/8000) x forint III.3.ae(2) Társult feladatellátás kiegészítő támogatása A támogatás az ab) ad) alpontok szerinti támogatások kiegészítéseként igényelhető a családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás a Kiegészítő szabályoknak megfelelő társult formában történő ellátása esetén, szolgáltatásonként, a feladat ellátásában részt vevő települések lakosságszáma alapján. Fajlagos összeg: 300 forint/fő Ha az önkormányzat az ab)-ad) alpontok szerinti támogatások esetén csak az egyik szolgáltatást működteti, akkor e szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adott támogatás 50%-a jár. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai 1. A gyermekjóléti szolgálat fenntartójának rendelkeznie kell a Gymr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal. (Kivétel a 2000 fő lakosságszámot el nem érő települések.) január 1-jétől új szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetén a működési engedélynek tartalmaznia kell a finanszírozási rendszerbe történő befogadás tényét, 5 kivéve, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé, vagy a működési engedély változtatása fenntartó váltás miatt vált szükségessé. [Gyvt (2)-(2c) V ] A Gymr. 19. (5) bekezdés VI b pontja szerint azon szolgáltatás, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetében, amely a Gyvt (2a) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, intézménynek, hálózatnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni. 3. A támogatás teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében a III.3. aa) pont szerinti támogatás kivételével működési engedéllyel működik Ellátási szerződés esetén is kizárólag a működési engedélyben ellátási területként megjelölt település önkormányzata, társulás esetén gesztor önkormányzata jogosult a 5 - Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 9. pont: A III. 3. ab)-l) és III. 4. pontokban szerepelő támogatásokat azok a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások vehetik igénybe, amelyek - az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenységre külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkeznek, és - a Szoctv. 58/A. (2)-(2e) bekezdése, illetve a Gyvt (2)-(2c) bekezdése alapján az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenységre - a Szoctv. 58/A. (2d) bekezdésében, valamint a Gyvt (2b) bekezdésében meghatározott kivételekkel - befogadást nyertek. 6 - Kvtv.2. melléklet, kiegészítő szabályok, 11. pont: A III. 3. és III. 4. pontokban szereplő támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében - a III. 3. aa) alpont szerinti támogatás kivételével - működési engedéllyel működik. Amennyiben a III. 3. és III. 4. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető. 15

16 támogatásra. 7 Társulás keretében történő feladatellátás esetén kizárólag a társulás székhely szerinti önkormányzata veheti igénybe a támogatást. 5. Intézményi, vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett településnek ellátási területként szerepelnie kell a működési engedélyben. 6. A előtt kötött társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában VII foglaltaknak? Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodásnak től meg kell felelnie az Mötv ában VIII foglaltaknak. 7. Ha a települési önkormányzat többcélú kistérségi társulással kötött külön megállapodás alapján június 30-ig látja el a feladatot, 8 akkor a megállapodásban foglalt és a működési engedélyben ellátási területként feltüntetett települések lakosságszámát kell figyelembe venni a megfelelő jogcím meghatározása során Ha az önkormányzat csak gyermekjóléti szolgáltatás (vagy csak családsegítés) feladatellátásban érintett, akkor a támogatás 50 %-a illeti meg. Egy lakosra csak egyszer igényelhető a támogatás A III.3.aa (2) pont szerinti támogatás igénybe vétele esetén az alábbi feltételek meglétét kell ellenőrizni: a támogatást igénybevevő önkormányzat lakosságszáma nem érheti el a 2000 főt, a gyermekjóléti szolgálatra az önkormányzat közigazgatási területére vonatkozóan nem lehet működési engedély, hatályos működési engedéllyel a III.3.ab) pont szerinti támogatás vehető igénybe, intézményi vagy többcélú kistérségi társulásiii.3. ab)-ad) pontok szerinti támogatásra jogosultsága mellett a társulásban részt vevő települési önkormányzatnak a III.3. aa) pont szerinti támogatás nem jár. 10. AIII.3.ab (2) pont szerinti támogatás igénybe vétele esetén az alábbi feltételek meglétét kell ellenőrizni: 7 - Kvtv.2. melléklet, kiegészítő szabályok, 7. pont: A települési önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv a, illetve a Gyvt a szerinti ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény működési engedéllyel rendelkező fenntartója jogosult, kivéve a III. 3. a) pontot, amely jogcímnél - ellátási szerződés esetén is - a települési önkormányzat jogosult a támogatásra. 8 - Kvtv. 2. melléklet Kiegészítő szabályok 10. pont: A III. 3. ab)-ad) jogcímek esetében június 30-áig intézményi társulásnak kell tekinteni, ha a települési önkormányzat a többcélú kistérségi társulással kötött megállapodás alapján látja el a feladatot a megállapodásban foglalt és a működési engedélyben ellátási területként feltüntetett településeken. Ezt követően abban az esetben lehet e szabályok szerint támogatást igénybe vennie a működési engedéllyel rendelkező önkormányzatnak, ha Mötv. szerinti társulást hoz létre az ellátott településekkel és a létrehozott társulás, mint fenntartó rendelkezik működési engedéllyel. 9 - Kvtv.2. melléklet, kiegészítő szabályok, 8. pont: A települési nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások az általuk nyújtott III. 3. ab) ad), III. 3. b), III. 3. f) l) alpontok és a III. 4. pont szerinti támogatásokra jogosultak az egyes jogcímekben szereplő feltételek szerint azzal, hogy a lakosságszámhoz kapcsolódó feltételt a többcélú kistérségi társulásban e feladat(ok)ban részt vevő települések együttesen kell, hogy teljesítsék. Többcélú kistérségi társulás III. 3. ab)-ad) alpontok szerinti támogatásra jogosultsága mellett a társulásban résztvevő települési önkormányzat/ok/nak nem jár a III. 3. aa) alpont szerintitámogatás Kvtv.2. melléklet, kiegészítő szabályok,11. pont: A III. 3. a) alpontra vonatkozóan: egy lakosra csak egyszer igényelhető a támogatás. 16

17 a támogatást igénybevevő önkormányzat lakosságszáma nem lehet több mint fő, a gyermekjóléti szolgálatra vonatkozóan az önkormányzatnak (vagy a feladatot ellátó, az önkormányzattal ellátási szerződést kötött fenntartónak) rendelkeznie kell a közigazgatási területére érvényes működési engedéllyel. 11. A III.3.ac (2) pont szerinti támogatás igénybe vétele esetén az alábbi feltételek meglétét kell ellenőrizni: a támogatást igénybevevő önkormányzat lakosságszáma több, vagy egyenlő lehet, mint fő és nem haladhatja meg a főt, a gyermekjóléti szolgálatra vonatkozóan az önkormányzatnak (vagy a feladatot ellátó, az önkormányzattal ellátási szerződést kötött fenntartónak) rendelkeznie kell a közigazgatási területére érvényes működési engedéllyel. 12. AIII.3.ad (2) pont szerinti támogatás igénybe vétele esetén az alábbi feltételek meglétét kell ellenőrizni: a támogatást igénybevevő önkormányzat(ok) lakosságszáma meghaladja a főt, a gyermekjóléti szolgálatra vonatkozóan az önkormányzatnak (vagy a feladatot ellátó, az önkormányzattal ellátási szerződést kötött fenntartónak) rendelkeznie kell a közigazgatási területére érvényes működési engedéllyel. 13. A támogatás csak gyermekjóléti szolgálatra használható fel, ugyanakkor egyes feladatok között az átcsoportosítás megengedett. 14. Támogatási többlet kizárólag abban az esetben állapítható meg, amennyiben az évi kiadásokkal lefedhető. A helyszíni vizsgálat dokumentumai: a fenntartó e tevékenységre vonatkozó évre érvényes, jogerősítő záradékkal ellátott működési engedélye, szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzése, módosításai, kiegészítései, (kivéve a 2000 főnél kevesebb lakossal rendelkező településeket), társulási megállapodások, ellátási szerződés(ek), önkormányzat határozata(i) ellátási szerződés megkötéséről, az önkormányzat által igénybe vett támogatásokhoz kapcsolódó ÁSZ, felügyeleti és belső ellenőrzés írásos anyagai, az önkormányzat/fenntartó többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott rendelete/határozata [Gyvt. 29. (1) IX ], a Gyvt (1) bekezdése X szerinti személyi nyilvántartás, valamint a Gyvt (2)-(3) bekezdése XI szerinti nyilvántartás, illetőleg az abból lekérdezhető adatok 11. Nem kell nyilvántartásba venni az adatokat, ha a gyermekjóléti szolgáltatás nyújtása az első találkozást követően tett intézkedéssel lezárható. [Gyvt (3) bekezdés] Lásd még erről az Nyr. Igénybevevői nyilvántartásról szóló 13/B-13/H. -ait amelyek megvalósulását a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) elnevezésű program biztosítja Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok,11. pont: A III. 3. és III. 4. pontokban szereplő támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak - a Szoctv. 20/C. (1)-(4) bekezdései, illetve a Gyvt (2)-(3) bekezdései szerinti - nyilvántartásba vétele. A támogatás 17

18 a támogatás felhasználását, túlteljesítését, illetve átcsoportosítását alátámasztó dokumentumok (számviteli nyilvántartások, bankszámlakivonatok, pénztári bizonylatok). A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A gyermekjóléti szolgálat fenntartója rendelkezik-e a Gymr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal? (Kivétel a 2000 fő lakosságszámot el nem érő települések.) 2. Az ÁSZ végzett-e ellenőrzést a vizsgált időszakban igénybe vett támogatásokra vonatkozóan? 3. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott-e rendeletet/határozatot? A rendeletben/határozatban szerepelnek-e a szociális és a gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai? 4. Ha a települési önkormányzat többcélú kistérségi társulással kötött külön megállapodás alapján június 30-ig látja el a feladatot 13, akkor a megállapodásban foglalt és a működési engedélyben ellátási területként feltüntetett települések lakosságszámát vették-e figyelembe a megfelelő jogcím meghatározása során. 5. Egy lakosra csak egyszer igényeltek-e támogatást? 6. Töredékévi működtetés esetén a támogatás igénylése, elszámolása a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig történt-e? Intézményi, vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett település ellátási területként szerepel-e a működési engedélyben? 8. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely szerinti önkormányzata vette-e igénybe a támogatást? 9. A előtt kötött társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak? Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodásnak től 15 meg kell felelnie az Mötv ában foglaltaknak. igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását ténylegesen megkezdte Kvtv. 2. melléklet Kiegészítő szabályok 10. pont:.. A III. 3. ab)-ad) jogcímek esetében június 30-áig intézményi társulásnak kell tekinteni, ha a települési önkormányzat a többcélú kistérségi társulással kötött megállapodás alapján látja el a feladatot a megállapodásban foglalt és a működési engedélyben ellátási területként feltüntetett településeken. Ezt követően abban az esetben lehet e szabályok szerint támogatást igénybe vennie a működési engedéllyel rendelkező önkormányzatnak, ha Mötv. szerinti társulást hoz létre az ellátott településekkel és a létrehozott társulás, mint fenntartó rendelkezik működési engedéllyel Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok,11. pont: A III. 3. és III. 4. pontokban szereplő támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében - a III. 3. aa) alpont szerinti támogatás kivételével - működési engedéllyel működik. Amennyiben a III. 3. és III. 4. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető. 15 Mötv (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül. 18

19 10. Ellátási szerződés esetén is kizárólag a működési engedélyben ellátási területként megjelölt település önkormányzata vette-e igénybe a támogatást? 11. Vezetik-e a Gyvt (1) bekezdése szerinti személyi nyilvántartást, valamint július 1-jétől a Gyvt (2)-(3) bekezdése (az Nyr. 13/B-13/H. -ai XII ) szerinti nyilvántartást, annak adatai megegyeznek-e az elszámolásban szereplő adatokkal? Nem kell nyilvántartásba venni az adatokat, ha a gyermekjóléti szolgáltatás nyújtása az első találkozást követően tett intézkedéssel lezárható. 12. A támogatást kizárólag szociális étkezéssel összefüggő feladatokra fordították, amennyiben történt forrásátcsoportosítás az a Kvtv.-nek megfelelt-e? Támogatási többlet megállapítása esetén a különbözet mértéke évi kiadásokkal fedezett-e? G y e r m e k j ó l é t i k ö z p o n t III.3.b) Gyermekjóléti központ FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/központ A támogatás a Gyvt. 40. (1)-(3) bekezdésében meghatározott gyermekjóléti szolgáltatásokat biztosító gyermekjóléti központok működési kiadásaihoz kapcsolódik. A támogatás a gyermekjóléti központot működtető legalább lakosságszámú települési önkormányzatot és megyei jogú város önkormányzatát a fenntartott központok száma szerint illeti meg. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai 1. A gyermekjóléti központ fenntartójának rendelkeznie kell a Gymr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal január 1-jétől új szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetén a működési engedélynek tartalmaznia kell a finanszírozási rendszerbe történő befogadás tényét 17, kivéve, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé, vagy a működési engedély változtatása fenntartó váltás miatt vált szükségessé. A Gymr. 19. (5) bekezdés b pontja szerint azon szolgáltatás, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetében, amely a Gyvt (2a) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, intézménynek, hálózatnak, férőhelyszámnak, a 16 - Kvtv. 2. melléklet, III. utolsó mondata: A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: a települési önkormányzat a 2. pont szerinti támogatást az ott részletezett feladatokra, valamint részben a 3. és 4. pontok szerinti ellátások finanszírozására használhatja fel, a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja, 17 - Kvtv.2. melléklet, kiegészítő szabályok,9. pont: A III. 3. ab)-l) és III. 4. pontokban szereplő támogatásokat azok a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások vehetik igénybe, amelyek - az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenységre külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkeznek, és - a Szoctv. 58/A. (2)-(2e) bekezdése, illetve a Gyvt (2)-(2c) bekezdése alapján az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenységre - a Szoctv. 58/A. (2d) bekezdésében, valamint a Gyvt (2b) bekezdésében meghatározott kivételekkel - befogadást nyertek. 19

20 jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni Társulás keretében történő feladatellátás esetén kizárólag a társulás székhely szerinti önkormányzata veheti igénybe a támogatást. 4. A támogatást igénylő önkormányzatnak, illetve az általa fenntartott intézménynek kell a feladatot ellátni. 5. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett településnek ellátási területként szerepelnie kell a működési engedélyben. 6. A támogatást igénybevevő önkormányzat lakosságszámának (társulás esetén a társult önkormányzatok összlakossága) el kell érnie a főt. 7. A előtt kötött társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak? Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodásnak től 19 meg kell felelnie az Mötv ában foglaltaknak. 8. A támogatás teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében a 3. aa) pont szerinti támogatás kivételével működési engedéllyel működik A támogatás csak gyermekjóléti központra használható fel, ugyanakkor egyes feladatok között az átcsoportosítás megengedett. 10. Támogatási többlet kizárólag abban az esetben állapítható meg, amennyiben az évi kiadásokkal lefedhető. A helyszíni vizsgálat dokumentumai: a Gymr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, 2013 évre érvényes, jogerősítő záradékkal ellátott határozat, módosításai, kiegészítései, az önkormányzat/fenntartó többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott rendelete/határozata [Gyvt. 29. (1) XIII ], a Gyvt (1a) bekezdése szerinti nyilvántartás a gondozási díj-fizetési kötelezettség teljesítésére, elmaradására, behajtására, illetve elévülésére vonatkozó adatokról. társulási megállapodás(ok), ellátási szerződés, önkormányzat határozata(i) ellátási szerződés megkötéséről, 18 - Gymr 19. (5) b): azon szolgáltatás, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetében, amely a Gyvt (2a) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, intézménynek, hálózatnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni Mötv (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül Kvtv.2. melléklet, kiegészítő szabályok,11. pont: A III. 3. és III. 4. pontokban szereplő támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében - a III. 3. aa) alpont szerinti támogatás kivételével - működési engedéllyel működik. Amennyiben a III. 3. és III. 4. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető. 20

21 az önkormányzat által igénybe vett támogatásokhoz kapcsolódó ÁSZ, felügyeleti és belső ellenőrzés írásos anyagai, a Gyvt (1) bekezdése és a 235/1997. Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti személyi nyilvántartás, valamint július 1-jétől a Gyvt (2)-(3) bekezdése szerinti nyilvántartás, illetőleg az abból lekérdezhető adatok 21. Nem kell nyilvántartásba venni az adatokat a gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai közül az utcai és lakótelepi szociális munka, a kórházi szociális munka és a készenléti szolgálat esetén, a támogatás felhasználását, túlteljesítését, illetve átcsoportosítását alátámasztó dokumentumok (számviteli nyilvántartások, bankszámlakivonatok, pénztári bizonylatok). A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A gyermekjóléti központ fenntartója rendelkezik-e a Gymr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal? 2. Az ÁSZ végzett-e ellenőrzést a vizsgált időszakban igénybe vett támogatásokra vonatkozóan? 3. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról a jogszabályban előírt adattartalommal alkotott-e rendeletet/határozatot? A rendeletben/határozatban szerepel-e a gyermekjóléti központ? 4. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely szerinti önkormányzata vette-e igénybe a támogatást? 5. Vizsgálni szükséges, hogy az önkormányzat kötött-e ellátási szerződést valamely fenntartóval a feladat ellátására. Amennyiben igen, az önkormányzat nem jogosult a támogatás igénybevételére. 6. A támogatást igénylő önkormányzat, illetve az általa fenntartott intézmény(ek) látták-e el a feladatot? 7. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett település ellátási területként szerepel-e a működési engedélyben? 8. A támogatást igénybevevő önkormányzat lakosságszáma (társulás esetén a társult önkormányzatok összlakossága) eléri-e a főt? 9. Töredékévi működtetés esetén a támogatást a működés megkezdését követő hónap 1- jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig - időarányosan vették-e igénybe? 10. Vezetik-e a Gyvt (1) bekezdése szerinti személyi nyilvántartást, valamint július 1-jétől a Gyvt (2)-(3) bekezdése szerinti nyilvántartást (az Nyr. 13/B-13/H. -ai), annak adatai megegyeznek-e az elszámolásban szereplő adatokkal? Nem kell nyilvántartásba venni az adatokat a gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai közül az utcai és lakótelepi szociális munka, a kórházi szociális munka és a készenléti szolgálat esetén. 11. A támogatást kizárólag szociális étkezéssel összefüggő feladatokra fordították, amennyiben történt forrásátcsoportosítás az a Kvtv.-nek megfelelt-e? Lásd még erről az Nyr. Igénybevevői nyilvántartásról szóló 13/B-13/H. -ait amelyek megvalósulását a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) elnevezésű program biztosítja Kvtv. 2. melléklet, III. utolsó mondata: A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: 21

22 12. Támogatási többlet megállapítása esetén a különbözet mértéke évi kiadásokkal fedezett-e? G y e r m e k e k n a p k ö z b e n i e l l á t á s a XIV Bölcsőde III.3.ja) Bölcsődei ellátás FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő A támogatás a Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott beíratott gyermekek után vehető igénybe. Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számításba venni. A korai fejlesztés és gondozás, valamint a fejlesztő felkészítés csak január 1-jéig volt ellátható bölcsődei gondozás keretében. [Nktv. 47. (1) és 97. (5)] Az Nktv. 20. (10) bekezdése XV szerinti egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között ellátásban részesülő bölcsődés korú, második életévüket betöltő gyermekek után nem az e pontban meghatározott, hanem a II.1. pont szerinti támogatás vehető igénybe az ott megállapított feltételeknek megfelelően. A bölcsődében ellátott fogyatékos gyermekek után a fajlagos összeg 200%-a igényelhető. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok 23 száma osztva 251-gyel, elszámoláskor a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 251-gyel. 2. sz. mell. II/3. Ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés támogatása II.3.a) Bölcsődében és a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek étkeztetésének támogatása A kötött felhasználású támogatás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott azon gyermekek után vehető igénybe, akik a Gyvt (5) bekezdés a) pontja alapján ingyenes bölcsődei étkeztetésben részesülnek. Az ellátottak számának - a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek ellátása kivételével - meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 251-gyel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 251-gyel. a települési önkormányzat a 2. pont szerinti támogatást az ott részletezett feladatokra, valamint részben a 3. és 4. pontok szerinti ellátások finanszírozására használhatja fel, a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja, 23 - Ha a Kvtv.2. melléklet Kiegészítő szabályok 6. pontja szerinti gondozási nap fogalomnak megfelelően számítanánk, akkor nem a megjelent, hanem a beíratott gyermekeket kellene figyelembe venni. Ez ellentmond az elszámolásra vonatkozóan megfogalmazott szabálynak. Elszámolásnál az éves ellátási napok számát kell osztani 251-gyel. Ez igaz minden olyan jogcím esetén, amikor a Kvtv.2. melléklete gondozási napot és ténylegesen ellátottak számát említ. 22

23 A támogatás igénylése során a Kiegészítő szabályok 2. a), 5. és 7. pontjaiban foglaltakat kell alkalmazni. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai 1. A bölcsőde fenntartójának rendelkeznie kell a Gymr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal január 1-jétől új szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetén a működési engedélynek tartalmaznia kell a finanszírozási rendszerbe történő befogadás tényét, kivéve, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé, vagy a működési engedély változtatása fenntartó váltás miatt vált szükségessé. A Gymr. 19. (5) bekezdés b pontja szerint azon szolgáltatás, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetében, amely a Gyvt (2a) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, intézménynek, hálózatnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni Társulás keretében történő feladatellátás esetén kizárólag a társulás székhely szerinti önkormányzata veheti igénybe a támogatást. 4. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett településnek ellátási területként szerepelnie kell a működési engedélyben. 5. A előtt kötött társulási megállapodás ig meg felel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak? Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodásnak től 25 meg kell felelnie az Mötv ában foglaltaknak. 6. Az elszámolásban szereplő mutatószám nem lehet több az engedélyezett létszámnál, kivéve, ha a működési napok száma éves szinten meghaladja a 251 napot Egységes óvoda-bölcsőde intézmény [Nktv. 20. (10) bekezdése] keretei között ellátásban részesülő bölcsődés korú, második életévüket betöltő gyermekek után nem az e pontban meghatározott, hanem a Kvtv. 2. melléklet II. 1. pontja szerinti támogatás vehető igénybe az ott megállapított feltételeknek megfelelően. 8. Az ingyenes intézményi étkeztetés mutatószáma nem haladhatja meg a bölcsődei ellátás jogcímen elszámolt mutatószámot. 9. A támogatás csak bölcsődei ellátásra, illetőleg gyermekétkeztetésre használható fel, ugyanakkor egyes feladatok között az átcsoportosítás megengedett. 10. Támogatási többlet kizárólag abban az esetben állapítható meg, amennyiben az évi kiadásokkal lefedhető Gymr. 19. (5) b): azon szolgáltatás, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetében, amely a Gyvt (2a) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, intézménynek, hálózatnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni Mötv (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül Amennyiben a nyitvatartási napok száma nagyobb, mint a Kvtv. 2. melléklet szerinti 251-es osztószám, akkor hetes bölcsődék esetén biztosan lehet magasabb a mutatószám, mint az engedélyezett férőhelyek száma. 23

24 A helyszíni vizsgálat dokumentumai: a Gymr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, 2013 évre érvényes, jogerősítő záradékkal ellátott határozat, módosításai, kiegészítései,, az önkormányzat/fenntartó többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott rendelete/határozata [Gyvt. 29. (1)], a Gyvt (1a) bekezdése szerinti nyilvántartás a gondozási díj-fizetési kötelezettség teljesítésére, elmaradására, behajtására, illetve elévülésére vonatkozó adatokról, társulási megállapodás(ok), ellátási szerződés, önkormányzat határozata(i) ellátási szerződés megkötéséről, az önkormányzat által igénybe vett támogatásokhoz kapcsolódó ÁSZ, felügyeleti és belső ellenőrzés írásos anyagai, orvosi igazolás, javaslat a gyermek 3. életévének betöltését követő meghosszabbítás esetén, bölcsőde orvosának szakvéleménye a bölcsődében történő gondozhatóságról, a Gyvt (1) bekezdése és a 235/1997. Korm. rendelet 1. sz. melléklete XVI szerinti személyi nyilvántartás, valamint július 1-jétől a Gyvt (2)-(3) bekezdése szerinti nyilvántartás, illetőleg az abból lekérdezhető adatok 27. az igénybevétel megkezdése előtt megkötött, a Gyvt. 32. (5) bekezdés XVII szerinti megállapodás, nyilvántartás a Gyvt (5) bekezdése alapján kedvezményben részesülő gyermekekről, Gyvt. 33. (3) bekezdés c) XVIII pontja szerinti szülői nyilatkozatok, határozat a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapításáról [328/2011. Korm. rendelet 18. (4)] XIX, a 328/2011. Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti Az ellátási napokon az ellátást igénybe vevők jelen vagy távollétének dokumentálása XX, a 328/2011. Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti A gyermekétkeztetés igénybevételének dokumentálása XXI, a 328/2011. Korm. rendelet 18. (1)-(2) bekezdés XXII szerinti szülői nyilatkozatok, a fogyatékosság tényét alátámasztó dokumentumok (amennyiben fogyatékos gyermeket is ellátnak) [328/2011. Korm. rendelet 18. (5) XXIII ], a támogatás felhasználását, túlteljesítését, illetve átcsoportosítását alátámasztó dokumentumok (számviteli nyilvántartások, bankszámlakivonatok, pénztári bizonylatok). A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A bölcsőde fenntartója rendelkezik-e a Gymr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal? 27 - Lásd még erről az Nyr. Igénybevevői nyilvántartásról szóló 13/B-13/H. -ait amelyek megvalósulását a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) elnevezésű program biztosítja. 24

25 2. Az ÁSZ végzett-e ellenőrzést a vizsgált időszakban igénybe vett támogatásokra vonatkozóan? 3. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról a jogszabályban előírt adattartalommal alkotott-e rendeletet/határozatot? A rendeletben/határozatban szerepel-e a bölcsőde? 4. Az intézmény csak a működési engedélyben meghatározott ellátási területen élőknek nyújtott-e ellátást, és csak ezen ellátottak után vettek-e igénybetámogatást? 5. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely szerinti önkormányzata vette-e igénybe a támogatást? 6. Vizsgálni szükséges, hogy az önkormányzat kötött-e ellátási szerződést valamely fenntartóval a feladat ellátására. Amennyiben igen, az önkormányzat nem jogosult a támogatás igénybevételére. 7. A támogatást igénylő önkormányzat, illetve az általa fenntartott intézmény(ek) látták-e el a feladatot? 8. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett település ellátási területként szerepel-e a működési engedélyben? 9. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodás megfelel-e az Mötv aiban foglaltaknak? 10. A bölcsődei gondozás megkezdése és megszüntetése esetén betartották-e a gyermek életkorára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket? Általános szabály: a gyermek húszhetes korától annak az évnek a december 31. napjáig vehető fel, amely évben a harmadik életévét betölti, illetőleg harmadik életévének betöltését követő augusztus 31-ig gondozható bölcsődében. Különös szabály: abban az esetben a bölcsőde orvosának megállapítása és erre vonatkozó igazolása alapján ha a gyermek testi vagy szellemi fejlettségi szintje miatt még nem érett az óvodai nevelésre, negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig gondozható bölcsődében. Fogyatékos gyermekre vonatkozó szabály: a gyermek húszhetes korától annak az évnek a december 31. napjáig vehető fel, amely évben az ötödik életévét betölti, illetőleg hatodik életévének betöltését követő augusztus 31-éig részesülhet bölcsődei ellátásban. [15/1998. NM rendelet 36. (1)-(2) bekezdés, 41. (2) bekezdés, 43. (1) bekezdés XXIV ] 11. Rendelkezik-e az intézmény a bölcsőde orvosának javaslatával azon gyermekre vonatkozóan, aki a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és bölcsődei gondozását legfeljebb a negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig meghosszabbították? 12. Megszüntették-e a gyermek bölcsődei ellátását abban az esetben, ha a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt a gyermek bölcsődében nem gondozható,illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését? [15/1998. NM rendelet 43. (2) bekezdés] 13. Ötödik életévét betöltött fogyatékos gyermek esetén a szakértői bizottság szakvéleménye rendelkezésre áll-e? 14. Azon fenntartó, amely egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, a támogatás igénybevételénél csak egy intézménytípusnál vette-e figyelembe az ellátásban részesülő gyermeket? 25

26 15. Az igénybevétel megkezdése előtt kötöttek-e megállapodást a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével a Gyvt. 32. (5) bekezdése szerint? 16. Vezetik-e a Gyvt.139. (1) bekezdés szerinti személyi nyilvántartást, valamint július 1-jétől a Gyvt (2)-(3) bekezdése (az Nyr. 13/B-13/H. -ai) szerinti nyilvántartást, annak adatai megegyeznek-e az elszámolásban szereplő adatokkal? 17. Vezet-e nyilvántartást a Gyvt (5) bekezdése alapján kedvezményben részesülő gyermekekről? 18. Az intézmény vezeti-e az ellátási napokra vonatkozó nyilvántartást a 328/2011. Korm. rendelet 2. számú mellékletének megfelelően, azt havonta és évente összesíti-e? 19. A gyermekek éves átlaglétszáma nem haladja-e meg a működési engedélyben szereplő engedélyezett férőhelyszámot? Naponként egy bölcsődei csoportban maximálisan 12 ellátott vehető figyelembe, kivéve, ha: a bölcsődei csoportban valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, ebben az esetben a csoportban 14 gyermek 28 nevelhető, gondozható, a fogyatékos gyermeket, ( től) sajátos nevelési igényű gyermeket is ellátnak, ebben az esetben a csoportban legfeljebb 10 gyermek lehet, a bölcsődei csoportban kizárólag a fogyatékos gyermeket, ( től) sajátos nevelési igényű gyermeket látnak el, ebben az esetben a csoportban legfeljebb 6 gyermek gondozható. XXV A Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály ÖF/1025/1/2009. számú állásfoglalása szerint: <<A bölcsődék esetében a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 40. (4) bekezdése szerint "a bölcsődei gondozás-nevelés minimumfeltételeit, valamint a szakmai munka részletes szempontjait az Intézet [Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet] által kiadott módszertani levél tartalmazza." A módszertani levél ( A bölcsődei gondozás-nevelés személyi feltételei című részben) szerint egy bölcsődei csoport gyermeklétszáma 10 fő (sérült gyermeket ellátó csoport esetében 6 fő), és a szakmai szempontokat figyelembe véve a bölcsődei csoportok maximális megengedhető feltöltöttsége 120 %. Ez alapján a bölcsődékben maximálisan csoportonként naponta 12 fő ellátotti létszám, éves átlagban a működési engedélyben engedélyezett létszám fogadható el.>> Ezen állásfoglalás és módszertani levél kiadása óta a 15/1998. NM rendelet bölcsődei létszámra vonatkozó szabályai megváltoztak (lásd: 15/1998. NM rendelet 40. ), a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 29 által kibocsátásra került A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai (Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Budapest 2009.) 30 című módszertani levél, amelynek 4.4. Gyermekcsoportok szervezése című pontja (15. oldal) a következőket tartalmazza: A bölcsődei gyermekcsoport létszámát jogszabály határozza meg [15/1998. (IV. 30) NM rendelet 40.. (2).]. Ennél magasabb létszám szakmailag nem fogadható el, 28 - Azon csoportokban, ahol a csoportlétszámot 14 főben határozták meg, mindaddig, amíg a csoportlétszám nem haladja meg a 12 főt, nem feltétel, hogy csak betöltött két éves gyermekek lehetnek. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály / GYFO. számú állásfoglalása.) 29 - utódja a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. 30 A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai (Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Budapest 2009.) 26

27 Mindezek alapján a fent leírt csoportonkénti létszámkorlátok napi szinten sem léphetők túl. 20. Hetes bölcsőde esetén (is) a működési engedélyben meghatározott férőhelyszámot az éves átlaglétszámhoz kell viszonyítani. Hetes bölcsődék esetében a támogatás mértékét meghatározó mutató lényegesen (~45 %-kal 31 ) magasabb lehet, mint az engedélyezett férőhelyek száma. 21. Az ellenőrzési feltételeknek megfelelő, tényleges ellátásban részesülő (bölcsődében megjelent, bent tartózkodó) gyermekek számának összesítése alapján határozták-e meg az ellátási napok számát? 22. Az elszámolás során a bölcsődei ellátottak számát úgy állapították-e meg, hogy a havi jelentőlap szerint a tényleges ellátásban részesülő (bent tartózkodó) gyermekek száma alapján összesített (teljesített) ellátási napok számát elosztották-e 251-gyel? 23. Az ingyenes intézményi étkezésnél figyelembe vett gyermekek rendelkeznek-e az érintett időszakra vonatkozóan, a Gyvt (5) bekezdés alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító jegyzői határozattal, illetve fogyatékosság tényét alátámasztó dokumentummal? 24. Az intézmény vezeti-e az étkezést igénybe vevőkre vonatkozó nyilvántartást a 328/2011. Korm. rendelet 4. számú mellékletének megfelelően, azt havonta és évente összesíti-e? 25. Az ingyenes intézményi étkeztetés elszámolása során figyelmen kívül hagyták-e a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekeket [Gyvt (8) bekezdése XXVI alapján]? 26. Rendelkezésre álltak-e a 328/2011. Korm. rendelet 18. (1)-(2) bekezdés és a Gyvt. 33. (3) bekezdés c) pontja szerinti szülői nyilatkozatok? 27. Ha a bölcsődei ellátás nem a tárgyév egészében működött, figyelembe vették-e a Kvtv. 2. melléklet kiegészítő szabályok 11. pontjában foglaltakat? Az ingyenes intézményi étkezés elszámolásánál az étkeztetést igénybe vevő, 100 %-os normatív kedvezményre jogosult gyermekek étkezéseinek (működési naponként maximum 1) száma alapján összesített éves élelmezési napokat osztották-e 251-gyel? 29. A támogatást kizárólag szociális étkezéssel összefüggő feladatokra fordították, amennyiben történt forrásátcsoportosítás az a Kvtv.-nek megfelelt-e? Támogatási többlet megállapítása esetén a különbözet mértéke évi kiadásokkal fedezett-e? = 1, A III. 3. és III. 4. pontokban szereplő támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében - a III. 3. aa) alpont szerinti támogatás kivételével - működési engedéllyel működik. Amennyiben a III. 3. és III. 4. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető Kvtv. 2. melléklet, III. utolsó mondata: A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: a települési önkormányzat a 2. pont szerinti támogatást az ott részletezett feladatokra, valamint részben a 3. és 4. pontok szerinti ellátások finanszírozására használhatja fel, a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja, 27

28 Családi napközi ellátás III.3.jb) Családi napközi ellátás és gyermekfelügyelet FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő III.3.jb (1) Családi napközi ellátás, ha a napi nyitvatartási idő összességében a heti húsz órát eléri III.3.jb (2) Családi napközi ellátás, ha a napi nyitvatartási idő összességében a heti húsz órát nem éri el A támogatás a Gyvt a XXVII alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott családi napköziben ellátott beíratott gyermekek után vehető igénybe legfeljebb 14 éves korig. A támogatás 50%-át veheti igénybe a fenntartó, ha a napi nyitvatartási idő összességében nem éri el a heti 20 órát. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva251-gyel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva251-gyel. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai 1. A családi napközi fenntartójának rendelkeznie kell a Gymr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal január 1-jétől új szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetén a működési engedélynek tartalmaznia kell a finanszírozási rendszerbe történő befogadás tényét, kivéve, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé, vagy a működési engedély változtatása fenntartó váltás miatt vált szükségessé. A Gymr. 19. (5) bekezdés b pontja szerint azon szolgáltatás, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetében, amely a Gyvt (2a) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, intézménynek, hálózatnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni. 3. Az öt vagy több családi napközit a Gyvt. 43. (10) bekezdése alapján hálózatban kell működtetni, ezért a én már működő családi napközi fenntartója ennek érdekében június 30-áig köteles volt kérni az érintett működési engedélyek módosítását. A működést engedélyező szerv legkésőbb december 31-éig volt köteles a hatályos jogszabályoknak megfelelő működési engedélyt kiadni [320/2009. Korm. rendelet 20. (4),(6) bekezdése XXVIII ]. 4. Társulás keretében történő feladatellátás esetén kizárólag a társulás székhely szerinti önkormányzata veheti igénybe a támogatást. 5. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett településnek ellátási területként szerepelnie kell a működési engedélyben. 6. A előtt kötött társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak? Társulás keretében történő feladatellátás 28

29 esetén a társulási megállapodásnak től 34 meg kell felelnie az Mötv ában foglaltaknak. 7. Az elszámolásban szereplő mutatószám nem lehet több az engedélyezett létszámnál, kivéve, ha működési napok száma éves szinten meghaladja a 251 napot A támogatás csak családi napközire használható fel, ugyanakkor egyes feladatok között az átcsoportosítás megengedett. 9. Támogatási többlet kizárólag abban az esetben állapítható meg, amennyiben az évi kiadásokkal lefedhető. A helyszíni vizsgálat dokumentumai: a Gymr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, 2013 évre érvényes, jogerősítő záradékkal ellátott határozat, módosításai, kiegészítései, az önkormányzat/fenntartó többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott rendelete/határozata [Gyvt. 29. (1)], a Gyvt (1a) bekezdése szerinti nyilvántartás a gondozási díj-fizetési kötelezettség teljesítésére, elmaradására, behajtására, illetve elévülésére vonatkozó adatokról, társulási megállapodás(ok), ellátási szerződés, önkormányzat határozata(i) ellátási szerződés megkötéséről, az önkormányzat által igénybe vett támogatásokhoz kapcsolódó ÁSZ, felügyeleti és belső ellenőrzés írásos anyagai, a családi napközi házirendje, szakmai programja, Gyvt (1) bekezdése és a 235/1997. Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti személyi nyilvántartás, valamint július 1-jétől a Gyvt (2)-(3) bekezdése szerinti nyilvántartás, illetőleg az abból lekérdezhető adatok 36, az igénybevétel megkezdése előtt megkötött, a Gyvt. 32. (5) bekezdés szerinti megállapodás, a fogyatékosság vagy tartós betegség tényét alátámasztó dokumentumok, amennyiben fogyatékos vagy tartós beteg gyermeket is ellátnak (pl. szakorvos által kiállított igazolás a fogyatékos, ill. tartósan beteg gyermekről), havi jelentőlapok az ellátásban részesülőkről, a 328/2011. Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti Az ellátási napokon az ellátást igénybe vevők jelen vagy távollétének dokumentálása, Gyvt. 33. (3) bekezdés c) pontja szerinti szülői nyilatkozatok, a működést engedélyező szerv éves ellenőrzéséről készült jegyzőkönyv, 34 Mötv (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül Amennyiben a nyitvatartási napok száma magasabb, mint a Kvtv.2. melléklet szerinti 251-es osztószám, akkor meghaladhatja Lásd még erről az Nyr. Igénybevevői nyilvántartásról szóló 13/B-13/H. -ait amelyek megvalósulását a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) elnevezésű program biztosítja. 29

30 a támogatás felhasználását, túlteljesítését, illetve átcsoportosítását alátámasztó dokumentumok (számviteli nyilvántartások, bankszámlakivonatok, pénztári bizonylatok). A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A fenntartó rendelkezik-e a Gymr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal? 2. Az ÁSZ végzett-e ellenőrzést a vizsgált időszakban igénybe vett támogatásokra vonatkozóan? 3. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott-e rendeletet/határozatot? A rendeletben/határozatban szerepel-e a családi napközi? 4. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely szerinti önkormányzata vette-e igénybe a támogatást? 5. Vizsgálni szükséges, hogy az önkormányzat kötött-e ellátási szerződést valamely fenntartóval a feladat ellátására. Amennyiben igen, az önkormányzat nem jogosult a támogatás igénybevételére. 6. A támogatást igénylő önkormányzat, illetve az általa fenntartott intézmény(ek) látták-e el a feladatot? 7. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett település ellátási területként szerepel-e a működési engedélyben? 8. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodás megfelel-e az Mötv aiban foglaltaknak? 9. Az intézmény csak a működési engedélyben meghatározott ellátási területen élőknek nyújtott-e ellátást, és csak ezen ellátottak után vettek-e igénybetámogatást? 10. Figyelembe vették-e, hogy a napközibe húszhetestől tizennégy éves korig vehető fel a gyermek? 11. Figyelembe vették-e, hogy iskolai oktatásban résztvevő gyermek iskolaidőn belüli ellátása nem teszi lehetővé, iskolaidőn kívüli ellátása viszont módot nyújt támogatás igénybe vételére? A családi napköziben a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő, tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket is figyelembe véve legfeljebb öt gyermeket gondoztak-e (ha az ellátást végzőnek a kisegítő feladatokra állandó segítsége van, akkor a fent meghatározott létszám két gyermekkel, ha fogyatékos gyermekről van szó, egy gyermekkel lehet magasabb)? 13. Figyelembe vették-e, hogy amennyiben a családi napköziben egy fogyatékos gyermeket is gondoznak, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb 4 fő, amennyiben valamennyi gyermek fogyatékos, abban az esetben legfeljebb 3 fő? Ha az ellátást végzőnek a kisegítő feladatokra állandó segítsége van 38, akkor a fent 37 - A Gyvt. 43. (1) bekezdés szerinti meghatározás magában foglalja azon iskolai oktatásban résztvevő gyermekek iskolaidőn kívüli (16:00 utáni!) ellátását, akik egyébként iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást vesznek igénybe, így - egyéb feltételek fennállása esetén - ezen gyermekek után is igénybe vehető a évi Kvtv. 2. melléklet III.3.jb. pontja szerinti jogcímen normatív támogatás (Infoprtál ÁHT- Nem állami fenntartók Tudástár ÖF_1188_2012.) 38 - A Kincstár családi napközi esetén jogosult vizsgálni, hogy van-e állandó segítő. A foglalkoztatási mód vizsgálata és a kapcsolódó jogkövetkezmények megállapítása a működést engedélyező feladata. Amennyiben az adott szolgáltató nem rendelkezik a Kvtv-ben meghatározott szakmai létszámmal, úgy a szakmai létszámmal le 30

31 meghatározott létszám két gyermekkel, ha fogyatékos gyermekről van szó, egy gyermekkel lehet magasabb. (Gyvt. 43. ) 14. Vizsgálni kell, hogy a családi napköziben elláttak-e gyermekvédelmi szakellátásban részesülő, ideiglenes hatállyal gyermekotthonban elhelyezett, így nem családban nevelkedő gyermeket, mert utána támogatás nem vehető figyelembe Vezetik-e a 328/2011. Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti Az ellátási napokon az ellátást igénybe vevők jelen vagy távollétének dokumentálása? 16. Vezetik-e a Gyvt.139. (1) bekezdés szerinti személyi nyilvántartást, valamint július 1-jétől a Gyvt (2)-(3) bekezdése (az Nyr. 13/B-13/H. -ai) szerinti nyilvántartást, annak adatai megegyeznek-e az elszámolásban szereplő adatokkal? 17. Ha a heti nyitvatartási idő nem éri el a 20 órát, akkor a III.3.jb (2) jogcím szerinti támogatás került-e elszámolásra? A szakmai programban szükséges kitérni a nyitva tartási időre is (melynek tartalmaznia kell, hogy van egy fix napi nyitva tartási idő, de ez eltérhet a szülők igénybevételétől függően) illetve a szolgáltatótevékenység céljainak meghatározásánál, hogy mit, mikor, hogyan és milyen időpontban képzeli el a szolgáltató azt a szakmai programban részletesen ki kell fejtenie. Álláspontunk szerint a nyitva tartási idő meghatározása egy fix időpont, melyet napi szinten kell, hogy meghatározzon a szolgáltató. Ugyanakkor rugalmasan értelmezendő abban az esetben, amikor alkalmazkodik a szolgáltató a szülő, család igénybevételéhez. A családi napközi abban különbözik többek között egy intézménytől, hogy egy rugalmas rendszer, figyelembe veszi a szülő (család) igényeit és illeszkedik a szülő időbeosztásához. Természetesen, ha eltérő időpontban kívánja a szülő igénybe venni a szolgáltatást, mint az a házirendben szerepel, ezt mindenképpen a megállapodásban szükséges rögzíteni. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló törvény {Továbbiakban: Költségvetési törvény} 3. számú mellékletének 14/b pontja értelmében a családi napközi ellátás és gyermekfelügyelet tekintetében a hozzájárulás 50 %-át veheti igénybe a fenntartó, ha a napi nyitvatartási idő összességében nem éri el a heti 20 órát. Ennek megfelelően, tehát a szolgáltató napi nyitvatartási ideje határozza meg, hogy eléri a heti 20 órát, avagy sem és ennek megfelelően kapja a hozzájárulást is. 40 nem fedett ellátotti létszám után a fenntartó nem jogosult támogatásra. (Infoportál ÁHT - Nem állami fenntartók Tudástár ÖF_1166_2012.) 39 - Nem vehető igénybe a támogatás napközi ellátás és - gyermekfelügyelet jogcímen a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő, ideiglenes hatállyal gyermekotthonban elhelyezett, így nem családban nevelkedő gyermekek után. Nem vehető igénybe a támogatás családi napközi ellátás és - gyermekfelügyelet jogcímen általános iskolás magántanuló után, aki iskolaidőben, vagy azon túl is családi napköziben kap ellátást. Amennyiben a fenntartó a családi napközi nyitvatartási idején túl - térítési díj ellenében külön szolgáltatásként - biztosít gyermekfelügyelet ellátást, ugyanazon gyermek után nem jogosult különtámogatásra. (Infoportál ÁHT Nem állami fenntartók Tudástár NGM_11471_2_2011.) 40 - Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály 515/2-0/ GYFO sz. szakmai iránymutatása. Mindezek alapján a kérdést az dönti el, hogy a napi nyitvatartási idő és a heti nyitvatartási rend (heti működési napok száma) tekintetében a szakmai program, a házirend, vagy a személyre szóló megállapodások mit tartalmaznak. (Napi nyitvatartási idő x nyitvatartási napok száma = heti nyitvatartási óraszám >=20 óra akkor 100 %-os támogatás, egyébként 50 %-os támogatás jár.) 31

32 18. Az igénybevétel megkezdése előtt a gyermek törvényes képviselőjével a megállapodást megkötötték-e 41? (A megkötött megállapodások száma - a szolgáltatás eltérő időpontokban történő igénybevétele esetén - túllépheti a családi napközi működési engedélyében meghatározott férőhelyek számát. XXIX ) [Gymr. 13. (1) bekezdés, illetve Gyvt. 32. (5) bekezdés] 19. Figyelembe vették-e, hogy a családi napköziben gondozott saját gyermek után támogatást nem lehet igénybe venni 42? [Gyvt. 43. (9) bekezdés] 20. Az elszámolás alapját képező havi nyilvántartás alapján állapították-e meg az ellátási napok számát? Figyelembe vették-e, hogy az ellátottak létszáma naponta, illetve az ellátottak éves átlaglétszáma nem haladhatja meg a működési engedély szerinti férőhelyek számát? Amennyiben a megállapodások száma meghaladja a működési engedély szerinti férőhelyek számát, akkor a megállapodásokban rögzítették-e az ellátás időpontját? 22. Ha a családi napközi ellátás nem a tárgyév egészében működött, figyelembe vették-e a Kvtv.2. melléklet kiegészítő szabályok11. pontjában foglaltakat? Az elszámolás során a mutatószámot úgy állapították-e meg, hogy az ellátási napok számát elosztották 251-gyel? 24. A támogatást kizárólag szociális étkezéssel összefüggő feladatokra fordították, amennyiben történt forrásátcsoportosítás az a Kvtv.-nek megfelelt-e? Támogatási többlet megállapítása esetén a különbözet mértéke évi kiadásokkal fedezett-e? 41 - A Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály ÖF/1603/2010. sz. szakmai iránymutatása alapján: a családi napközi működési engedélyében meghatározott férőhelyszám az adott napon jelen lévő gyermekek maximum létszámát jelenti (a megállapodások száma lehet több mint a működési engedélyben szereplő férőhelyszám, de adott napon, adott időpontban csak a működési engedélyben meghatározott létszámú gyermek lehet a napköziben) 42 - Abban az esetben, ha a szolgáltatásnyújtó személy egyéni vállalkozó és egyben ő maga nyújtja a szolgáltatást is, a saját gyermeke után nem veheti igénybea támogatást. Alapítvány, egyesület, non-profit Kft., önkormányzat által fenntartott családi napközi esetén, ha a szolgáltatásnyújtó személy alkalmazotti jogviszonyban áll a fenntartóval, illetve a szolgáltatás nyújtása a saját otthonban, vagy más e célra kialakított helyiségben történik és a szolgáltatásnyújtó a saját gyermekét is gondozza, vagy az alapítvány, egyesület elnökének, vagy a nonprofit Kft. tulajdonosának gyermekét, ezen esetekben is igényelhetőa támogatás. (Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály 515/2-0/ GYFO sz. szakmai iránymutatása.) 43 - Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály ÖF/1025/1/2009. sz. szakmai iránymutatás. Figyelembe veendő még a Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály ÖF-1962/1/2011. sz. állásfoglalása is, illetve az ÖF-1086/2011. állásfoglalás A III. 3. és III. 4. pontokban szereplő támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében - a III. 3. aa) alpont szerinti támogatás kivételével - működési engedéllyel működik. Amennyiben a III. 3. és III. 4. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető Kvtv. 2. melléklet, III. utolsó mondata: A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: a települési önkormányzat a 2. pont szerinti támogatást az ott részletezett feladatokra, valamint részben a 3. és 4. pontok szerinti ellátások finanszírozására használhatja fel, a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja, 32

33 Családi gyermekfelügyelet III.3.jb) Családi napközi ellátás és gyermekfelügyelet FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő III.3.jb (3) Családi gyermekfelügyelet, ha a napi nyitvatartási idő összességében a heti 20 órát eléri III.3.jb (4) Családi gyermekfelügyelet, ha a napi nyitvatartási idő összességében a heti 20 órát nem éri el Ez a támogatás igényelhető a Gyvt. 43/A. -a XXX alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott családi gyermekfelügyelet keretében ellátott, a Gyvt.-ben meghatározott életkorú gyermekek után is. A támogatás 50%-át veheti igénybe a fenntartó, ha a napi nyitvatartási idő összességében nem éri el a heti 20 órát. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 251-gyel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 251-gyel. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai 1. A családi gyermekfelügyelet fenntartójának rendelkeznie kell a Gymr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal január 1-jétől új szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetén a működési engedélynek tartalmaznia kell a finanszírozási rendszerbe történő befogadás tényét, kivéve, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé, vagy a működési engedély változtatása fenntartó váltás miatt vált szükségessé. A Gymr. 19. (5) bekezdés b pontja szerint azon szolgáltatás, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetében, amely a Gyvt (2a) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, intézménynek, hálózatnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni. 3. Társulás keretében történő feladatellátás esetén kizárólag a társulás székhely szerinti önkormányzata veheti igénybe a támogatást. 4. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett településnek ellátási területként szerepelnie kell a működési engedélyben. 5. A előtt kötött társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak? Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodásnak től 46 meg kell felelnie az Mötv ában foglaltaknak. 6. Az elszámolásban szereplő mutatószám általában nem haladhatja meg a működési engedélyben szereplő létszámot, illetőleg, amennyiben a működési engedély nem egész évre szól, annak időarányos részét Mötv (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül Amennyiben a nyitvatartási napok száma nem magasabb, mint a Kvtv.2. melléklet szerinti 251-es osztószám. Ha magasabb, akkor meghaladhatja. 33

34 7. A támogatás csak családi gyermekfelügyeletre használható fel, ugyanakkor egyes feladatok között az átcsoportosítás megengedett. 8. Támogatási többlet kizárólag abban az esetben állapítható meg, amennyiben az évi kiadásokkal lefedhető. A helyszíni vizsgálat dokumentumai: a Gymr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, 2013 évre érvényes, jogerősítő záradékkal ellátott határozat, módosításai, kiegészítései, az önkormányzat/fenntartó többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott rendelete/határozata [Gyvt. 29. (1)], társulási megállapodás(ok), ellátási szerződés, önkormányzat határozata(i) ellátási szerződés megkötéséről, az önkormányzat által igénybe vett támogatásokhoz kapcsolódó ÁSZ, felügyeleti és belső ellenőrzés írásos anyagai, a gyermekfelügyelet házirendje, szakmai programja, Gyvt (1) bekezdése és a 235/1997. Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti személyi nyilvántartás, valamint július 1-jétől a Gyvt (2)-(3) bekezdése szerinti nyilvántartás, illetőleg az abból lekérdezhető adatok 48, az igénybevétel megkezdése előtt megkötött, a Gyvt. 32. (5) bekezdés szerinti megállapodás, a Gyvt (1a) bekezdése szerinti nyilvántartás a gondozási díj-fizetési kötelezettség teljesítésére, elmaradására, behajtására, illetve elévülésére vonatkozó adatokról, havi jelentőlapok az ellátásban részesülőkről, a 328/2011. Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti Az ellátási napokon az ellátást igénybe vevők jelen vagy távollétének dokumentálása, Gyvt. 33. (3) bekezdés c) pontja szerinti szülői nyilatkozatok, a támogatás felhasználását, túlteljesítését, illetve átcsoportosítását alátámasztó dokumentumok (számviteli nyilvántartások, bankszámlakivonatok, pénztári bizonylatok). A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A fenntartó rendelkezik-e a Gymr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal? 2. Az ÁSZ végzett-e ellenőrzést a vizsgált időszakban igénybe vett támogatásokra vonatkozóan? 3. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott-e rendeletet/határozatot? A rendeletben/határozatban szerepel-e a családi gyermekfelügyelet? 48 - Lásd még erről az Nyr. Igénybevevői nyilvántartásról szóló 13/B-13/H. -ait amelyek megvalósulását a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) elnevezésű program biztosítja. 34

35 4. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely szerinti önkormányzata vette-e igénybe a támogatást? 5. Vizsgálni szükséges, hogy az önkormányzat kötött-e ellátási szerződést valamely fenntartóval a feladat ellátására. Amennyiben igen, az önkormányzat nem jogosult a támogatás igénybevételére. 6. A támogatást igénylő önkormányzat, illetve az általa fenntartott intézmény(ek) látták-e el a feladatot? 7. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett település ellátási területként szerepel-e a működési engedélyben? 8. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodás megfelele az Mötv aiban foglaltaknak? 9. Az intézmény csak a működési engedélyben meghatározott ellátási területen élőknek nyújtott-e ellátást, és csak ezen ellátottak után vettek-e igénybetámogatást? 10. Figyelembe vették-e, hogy a családi gyermekfelügyelet keretében két évestől négy éves korig gondozható a gyermek? 11. A családi gyermekfelügyelet keretében a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is figyelembe véve legfeljebb három gyermeket gondoztake? 12. Kötött-e a fenntartó, vagy az általa megbízott személy a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével írásbeli megállapodást az ellátás megkezdésétől számított 15 napon belül (Gyvt. 32. (5) bekezdés)? (Abban az esetben köthet valamely családi napközi fenntartója több megállapodást egy időben, mint a betölthető férőhelyek száma, ha a megállapodásokba foglaltak alapján egyértelműen kizárható, hogy egy időben a betölthető férőhelyek számát meghaladó gyermek elhelyezésére vonatkozó igény jelentkezzen. 49 ) 13. Vezetik-e a 328/2011. Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti Az ellátási napokon az ellátást igénybe vevők jelen vagy távollétének dokumentálása nyilvántartást? 14. Vezetik-e a Gyvt.139. (1) bekezdés szerinti személyi nyilvántartást, valamint július 1-jétől a Gyvt (2)-(3) bekezdése (az Nyr. 13/B-13/H. -ai) szerinti nyilvántartást, annak adatai megegyeznek-e az elszámolásban szereplő adatokkal? 15. Ha a heti nyitvatartási idő nem éri el a 20 órát, akkor a III.3.j.b (4) jogcím szerinti támogatás került-e elszámolásra? Figyelembe vették-e, hogy a családi gyermekfelügyelet keretében gondozott saját gyermek után támogatást nem lehet igénybe venni 51? [Gyvt. 43/A. (5) bekezdés] 49 - Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály ÖF-1962/1/2011. sz. állásfoglalása 50 - Annak megállapítására vonatkozó tudnivalókat, hogy eléri-e a 20 órát, lásd az előző pontban! 51 - Abban az esetben, ha a szolgáltatásnyújtó személy egyéni vállalkozó és egyben ő maga nyújtja a szolgáltatást is, a saját gyermeke után nem veheti igénybe az állami támogatást. Alapítvány, egyesület, non-profit Kft., önkormányzat által fenntartott családi napközi esetén, ha a szolgáltatásnyújtó személy alkalmazotti jogviszonyban áll a fenntartóval, illetve a szolgáltatás nyújtása a saját otthonban, vagy más e célra kialakított helyiségben történik és a szolgáltatásnyújtó a saját gyermekét is gondozza, vagy az alapítvány, egyesület elnökének, vagy a nonprofit Kft. tulajdonosának gyermekét, ezen esetekben is igényelhető az állami támogatás. (Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyermek. és Ifjúságvédelmi Főosztály 515/2-0/ GYFO sz. szakmai iránymutatás) 35

36 17. Vizsgálni kell, hogy családi gyermekfelügyelet keretében elláttak-e gyermekvédelmi szakellátásban részesülő, ideiglenes hatállyal gyermekotthonban elhelyezett, így nem családban nevelkedő gyermeket, mert utána támogatás nem vehető igénybe. 18. Az elszámolás alapját képező havi nyilvántartás alapján állapították-e meg az ellátási napok számát? 19. Amennyiben a megállapodások száma meghaladja a működési engedély szerinti férőhelyek számát, akkor a megállapodásokban rögzítették-e az ellátás időpontját? 20. Figyelembe vették-e, hogy az ellátottak létszáma naponta, illetve az ellátottak éves átlaglétszáma nem haladhatja meg a működési engedély szerinti férőhelyek számát? Ha a családi gyermekfelügyelet nem a tárgyév egészében működött, figyelembe vették-e a Kvtv.2. melléklet kiegészítő szabályok 11. pontjában foglaltakat? Az elszámolás során a mutatószámot úgy állapították-e meg, hogy az ellátási napok számát elosztották 251-gyel? 23. A támogatást kizárólag szociális étkezéssel összefüggő feladatokra fordították, amennyiben történt forrásátcsoportosítás az a Kvtv.-nek megfelelt-e? Támogatási többlet megállapítása esetén a különbözet mértéke évi kiadásokkal fedezett-e? III.3.jc) Társult feladatellátás kiegészítő támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG: 600 forint/fő A támogatás a ja) és jb) alpontok szerinti támogatás kiegészítéseként igényelhető a bölcsődei ellátás és/vagy családi napközi ellátás és - gyermekfelügyelet - Kiegészítő szabályoknak megfelelő - társult formában történő ellátása esetén. A támogatás ellátásonként, a feladat ellátásában részt vevő települések 0-17 éves korcsoportba tartozó lakosainak száma alapján igényelhető. Kvtv. 2. melléklet Kiegészítő szabályok 13. pont: A III. 3. pont szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatás akkor igényelhető, ha a feladat ellátásáról - a többcélú kistérségi társulás saját intézménye, szolgáltatója útján gondoskodik, vagy - olyan az Mötv. szerinti önkormányzati társulás, vagy Társulás gondoskodik, amelyek esetében a feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok önállóan az adott feladat ellátását nem biztosítják, nem rendelkeznek az adott feladat ellátásához működési engedéllyel, és: 52 - Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály ÖF/1025/1/2009. sz. szakmai iránymutatása A III. 3. és III. 4. pontokban szereplő támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében - a III. 3. aa) alpont szerinti támogatás kivételével - működési engedéllyel működik. Amennyiben a III. 3. és III. 4. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető Kvtv. 2. melléklet, III. utolsó mondata: A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: a települési önkormányzat a 2. pont szerinti támogatást az ott részletezett feladatokra, valamint részben a 3. és 4. pontok szerinti ellátások finanszírozására használhatja fel, a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja, 36

37 = a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma az a), c)-d), és f)-i) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 3000 fő, = a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma a j)-l) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5000 fő. Egy települési önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe Gyermekek átmeneti gondozása Gyermekek átmeneti otthona Helyettes szülő Családok átmeneti otthona III.3.l Gyermekek átmeneti intézményei FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon XXXI gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn, és/vagy az átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására működési engedélyt kaptak, illetve a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülő. A támogatásból forrás biztosítható a családok átmeneti otthonából év közben kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel. Amennyiben a gyermekek átmeneti intézményi ellátásáról - a Kiegészítő szabályoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 120%-a igényelhető. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai 1. A fenntartónak rendelkeznie kell a Gymr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal január 1-jétől új szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetén a működési engedélynek tartalmaznia kell a finanszírozási rendszerbe történő befogadás tényét, 55, kivéve, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi 55 - Kvtv.2. melléklet, kiegészítő szabályok,9. pont: A III. 3. ab)-l) és III. 4. pontokban szereplő támogatásokat azok a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások vehetik igénybe, amelyek - az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenységre külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkeznek, és 37

38 szükségessé, vagy a működési engedély változtatása fenntartó váltás miatt vált szükségessé.[gyvt (2)-(2b)] A Gymr. 19. (5) bekezdés b pontja szerint azon szolgáltatás, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetében, amely a Gyvt (2a) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, intézménynek, hálózatnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni. 3. Társulás keretében történő feladatellátás esetén kizárólag a társulás székhely szerinti önkormányzata veheti igénybe a támogatást. 4. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett településnek ellátási területként szerepelnie kell a működési engedélyben. 5. A előtt kötött társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak? Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodásnak től 56 meg kell felelnie az Mötv ában foglaltaknak. 6. Az elszámolásban szereplő mutatószám nem haladhatja meg a működési engedélyben szereplő létszámot, illetőleg amennyiben a működési engedély nem egész évre szól, annak időarányos részét. 7. A támogatás csak gyermekek átmeneti gondozására használható fel, ugyanakkor egyes feladatok között az átcsoportosítás megengedett. 8. Támogatási többlet kizárólag abban az esetben állapítható meg, amennyiben az évi kiadásokkal lefedhető. A helyszíni vizsgálat dokumentumai: a Gymr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, 2013 évre érvényes, jogerősítő záradékkal ellátott határozat, módosításai, kiegészítései, az önkormányzat/fenntartó többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott rendelete/határozata [Gyvt. 29. (1)], társulási megállapodás(ok), ellátási szerződés, önkormányzat határozata(i) ellátási szerződés megkötéséről, az önkormányzat által igénybe vett támogatásokhoz kapcsolódó ÁSZ, felügyeleti és belső ellenőrzés írásos anyagai, a Gyvt (1) bekezdése és a 235/1997. Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti személyi nyilvántartás, valamint július 1-jét követően a Gyvt (2)-(3) bekezdés szerinti nyilvántartás, illetőleg az abból lekérdezhető adatok 57, - a Szoctv. 58/A. (2)-(2e) bekezdése, illetve a Gyvt (2)-(2c) bekezdése alapján az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenységre - a Szoctv. 58/A. (2d) bekezdésében, valamint a Gyvt (2b) bekezdésében meghatározott kivételekkel - befogadást nyertek. Gyvt (2b) bekezdésében meghatározott kivételekkel - befogadást nyertek. 56 Mötv (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül Lásd még erről az Nyr. Igénybevevői nyilvántartásról szóló 13/B-13/H. -ait amelyek megvalósulását a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) elnevezésű program biztosítja. 38

39 a Gyvt (1a) bekezdése szerinti nyilvántartás a gondozási díj-fizetési kötelezettség teljesítésére, elmaradására, behajtására, illetve elévülésére vonatkozó adatokról, a Gyvt. 32. (5) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás, vagy Gyvt. 32. (1) bekezdés b) pontja szerinti gyámhatósági határozat, a 328/2011. Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti Az ellátási napokon az ellátást igénybe vevők jelen- vagy távollétének dokumentálása nyilvántartás, a támogatás felhasználását, túlteljesítését, illetve átcsoportosítását alátámasztó dokumentumok (számviteli nyilvántartások, bankszámlakivonatok, pénztári bizonylatok). A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A fenntartó rendelkezik-e a Gymr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal? 2. Az ÁSZ végzett-e ellenőrzést a vizsgált időszakban igénybe vett támogatásokra vonatkozóan? 3. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott-e rendeletet/határozatot? A rendeletben/határozatban szerepel-e a gyermekek átmeneti otthona, a helyettes szülő, a családok átmeneti otthona közül az ellenőrzés tárgyát képező intézménytípus? 4. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely szerinti önkormányzata vette-e igénybe a támogatást? 5. Vizsgálni szükséges, hogy az önkormányzat kötött-e ellátási szerződést valamely fenntartóval a feladat ellátására. Amennyiben igen, az önkormányzat nem jogosult a támogatás igénybevételére. 6. A támogatást igénylő önkormányzat, illetve az általa fenntartott intézmény(ek) látták-e el a feladatot? 7. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett település ellátási területként szerepel-e a működési engedélyben? 8. A előtt kötött társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak? Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodásnak től 58 meg kell felelnie az Mötv ában foglaltaknak. 9. Vezetik-e a Gyvt.139. (1) bekezdés szerinti személyi nyilvántartást, valamint július 1-jétől a Gyvt (2)-(3) bekezdése (az Nyr. 13/B-13/H. -ai) szerinti nyilvántartást, annak adatai megegyeznek-e az elszámolásban szereplő adatokkal? 10. Az intézménybe az ellátottak felvétele a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásainak megfelelően történt-e? 11. Az ellátás megkezdésekor a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével a megállapodást 59 megkötötték-e [Gyvt. 32. (5) bekezdés], illetőleg megállapodás hiányában rendelkezésre áll-e a gyámhatósági határozat? [Gyvt. 32. (1) bekezdés 58 - Mötv (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül a Gyvt. 32. (1) bekezdés c.) pontja szerint az átmenti gondozást nyújtó intézmény esetében a személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybe vételét az intézményvezető intézkedése alapozza meg. Ebből következően gyámhatósági határozat az átmeneti gondozást nyújtó intézmények esetében nem feltétlenül szükséges. 39

40 b) pont] A megállapodások formai, tartalmi szempontból megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak? Családok átmeneti otthona esetén a megállapodás tartalmazza-e a Gymr ának (2) bekezdésében foglalt tartalmi elemeket? 12. Vezetik-e a 328/2011. Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti Az ellátási napokon az ellátást igénybe vevők jelen- vagy távollétének dokumentálása nyilvántartást? 13. Az ellátottak száma intézményenként nem haladta-e meg az engedélyezett férőhelyek számát? XXXII 14. Figyelembe vették-e, hogy a helyettes szülő saját gyermekeit is beleszámítva egyidejűleg legfeljebb négy gyermek gondozását végezheti, a gyermekek átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a családok átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven felnőtt és gyermek együttes ellátását biztosítja? XXXIII 15. Az Intézmény csak a működési engedélyében meghatározott ellátási területéről felvett ellátottaknak nyújtott ellátást? 16. A családok átmeneti otthonában figyelembe vették-e, hogy a gyermek nagykorú testvére csak 21. életévének betöltéséig helyezhető el? XXXIV 17. A megállapodások szerinti ellátás kezdetének időpontja és a tényleges beköltözés időpontja megegyezik-e? Ha nem, akkor a tényleges beköltözés időpontjától vettéke figyelembe az ellátottak gondozási napjait? 18. A gyermekek átmeneti gondozásának időtartama nem haladta-e meg a 12 hónapot? XXXV 19. A helyettes szülőnél, a gyermekek átmeneti otthonában, illetve a családok átmeneti otthonában ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 100%-át. 20. Ha az elhelyezést meghosszabbították, az a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével történt-e és legfeljebb hat hónapra, szükség esetén a tanítási év végéig történt-e? 21. A gyámhatósági határozattal, ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami, vagy intézeti nevelésbe vett gyermekek gondozási napjait figyelmen kívül hagyták-e??? nem tudom, hogy kell-e 22. Ha a gyermekek átmeneti otthona vagy helyettes szülői ellátás vagy a családok átmeneti otthona nem a tárgyév egészében működött, figyelembe vették-e a Kvtv.2. melléklet kiegészítő szabályok 11. pontjában foglaltakat? Az elszámolás során a mutatószámot úgy állapították-e meg, hogy az ellátási napok számát elosztották-e 365-tel? 24. A támogatást kizárólag szociális étkezéssel összefüggő feladatokra fordították, amennyiben történt forrásátcsoportosítás az a Kvtv.-nek megfelelt-e? A III. 3. és III. 4. pontokban szereplő támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében - a III. 3. aa) alpont szerinti támogatás kivételével - működési engedéllyel működik. Amennyiben a III. 3. és III. 4. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető Kvtv. 2. melléklet, III. utolsó mondata: A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: 40

41 25. Támogatási többlet megállapítása esetén a különbözet mértéke évi kiadásokkal fedezett-e? a települési önkormányzat a 2. pont szerinti támogatást az ott részletezett feladatokra, valamint részben a 3. és 4. pontok szerinti ellátások finanszírozására használhatja fel, a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja, 41

42 2. A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL SZÓLÓ ÉVI III. TÖRVÉNY 62 HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK ÉS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁSOK 2.1 Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai a szociális ellátás támogatási jogcímei esetében: 1. a vizsgált önkormányzat évi beszámolójának 21., 51. űrlapjai, 2. a vizsgált szociális intézmény alapító okirata, módosításai, 3. amennyiben a szociális intézményt intézményfenntartó társulás tartja fenn: a vizsgált időszakban érvényes társulási megállapodás, 4. ellátási szerződés(ek), önkormányzat határozata(i) ellátási szerződés megkötéséről, 5. egyéb, pótlólagos adatkérés eredményeként rendelkezésre álló dokumentumok, 6. a belső felülvizsgálat megtörténtét dokumentáló felülvizsgálati lap, 7. az Fpartner programból a Felülvizsgálat előkészítés/felülvizsgálat (2013.) előkészítése/egy önkormányzat lapjai menüpontban előállítható táblák: a. szakfeladatok ellenőrzése, b. működési engedélyek tábla, c. önkormányzati összesítő Segédtábla szociális adatai és Szociális tábla intézményi és összesített adatok, d. beszámoló és Segédtábla adatok összehasonlító tábla, 8. a fenntartó e tevékenységre vonatkozó, évre érvényes, Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozat (kivéve a családsegítés esetén a 2000 főnél kevesebb lakossal rendelkező településeket), 9. az önkormányzat által igénybe vett támogatásokhoz kapcsolódó ÁSZ ellenőrzésről készült jelentés, 10. a működést engedélyező szerv éves ellenőrzéséről készült jegyzőkönyv (1) E törvény hatálya a (2) (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kiterjed a Magyarországon élő a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (2) E törvény hatálya a 7. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (3) E törvény hatálya kiterjed a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény9 (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint 42

43 2.2 Szociális alapszolgáltatások feladatai C s a l á d s e g í t é s III.3. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása ELŐIRÁNYZAT: ,8 millió forint III.3.a) Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai A támogatás a települési önkormányzatoknak a Szoctv.-ben, valamint a Gyvt.-ben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézményeik működési kiadásaihoz kapcsolódik. Ezek a feladatok különösen: a Szoctv ában meghatározott családsegítés, a Gyvt ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás, a 40. -ában meghatározott gyermekjóléti szolgálat, a 44. -ában meghatározott házi gyermekfelügyelet, valamint a 44/A. -ában nevesített alternatív napközbeni ellátás, működtetése a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok szerint. FAJLAGOS ÖSSZEG: 250 forint/fő III.3.aa (1) A támogatás a 2000 főnél kisebb lakosságszámú települési önkormányzatot illeti meg a település lakosságszáma szerint. A támogatás családsegítésre és gyermekjóléti szolgáltatásra szolgáltatásonként igényelhető. A 2000 főnél kisebb lakosságszámú, családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást működési engedéllyel végző települési önkormányzatot az ab) alpont szerinti támogatás illeti meg. Ha az önkormányzat csak az egyik szolgáltatást működteti, akkor e szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ab) alpont szerinti támogatás 50%-a, valamint az e jogcímű támogatás jár. Mindkét szolgáltatást működtető 2000 főnél kisebb lakosságszámú önkormányzat az ab) alpont szerinti támogatás mellett nem jogosult az e jogcímű támogatásra. III.3.ab (1) A támogatásra az a családsegítést és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást működtető települési önkormányzat jogosult, amelynek lakosságszáma nem haladja meg a főt. A támogatás (T) a települési önkormányzatot lakosságszáma (L) alapján illeti meg a következő képlet szerint: T = (L/5 000) x forint III.3.ac (1) A támogatásra a családsegítést és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást működtető, fő lakosságszámú települési önkormányzat jogosult. A támogatás (T) a települési önkormányzatot lakosságszáma (L) alapján illeti meg a következő képlet szerint: T = (L/7 000) x forint III.3.ad (1) A támogatásra a családsegítést és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást működtető, főnél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat jogosult. A támogatás (T) a települési önkormányzatot lakosságszáma (L) alapján illeti meg a következő képlet szerint: T = (L/8000) x forint III.3.ae (1) FAJLAGOS ÖSSZEG: 300 forint/fő A támogatás az ab)-ad) alpontok szerinti támogatások kiegészítéseként igényelhető a családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás - a Kiegészítő szabályoknak megfelelő - társult formában történő ellátása esetén, szolgáltatásonként, a feladat ellátásában részt vevő települések lakosságszáma alapján. 43

44 Ha az önkormányzat az ab)-ad) alpontok szerinti támogatások esetén csak az egyik szolgáltatást működteti, akkor e szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adott támogatás 50%-a jár. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai 1. A szociális alapszolgáltatás fenntartójának rendelkeznie kell az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal január 1-jétől új szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetén a működési engedélynek tartalmaznia kell a finanszírozási rendszerbe történő befogadás tényét, 63 kivéve, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé, korábban is létezett férőhelyet demens betegek bentlakásos intézményi ellátására minősítik át, vagy a működési engedély változtatása fenntartó váltás miatt vált szükségessé. [Szoctv. 58/A. (2)-(2a) XXXVI Szoctv. 58/A. (2d) XXXVII ] Az Szmr. 22/C. c) pontja szerint azon szolgáltatás, ellátotti szám, férőhelyszám esetében, amely a Szoctv. 58/A. (2)-(2a) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, ellátotti számnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni. 3. A támogatás teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében a III.3. aa) pont szerinti támogatás kivételével működési engedéllyel működik Ellátási szerződés esetén is kizárólag a működési engedélyben ellátási területként megjelölt település önkormányzata, társulás esetén gesztor önkormányzata jogosult a támogatásra. 65 Társulás keretében történő feladatellátás esetén kizárólag a társulás székhely szerinti önkormányzata veheti igénybe a támogatást. 5. Intézményi, vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett településnek ellátási területként szerepelnie kell a működési engedélyben. 6. A előtt kötött társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak? Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodásnak től meg kell felelnie az Mötv ában foglaltaknak Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 9. pont: A III. 3. ab)-l) és III. 4. pontokban szereplő támogatásokat azok a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások vehetik igénybe, amelyek az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenységre külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkeznek, és a Szoctv. 58/A. (2)-(2e) bekezdése, illetve a Gyvt (2)-(2c) bekezdése alapján az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenységre - a Szoctv. 58/A. (2d) bekezdésében, valamint a Gyvt (2b) bekezdésében meghatározott kivételekkel - befogadást nyertek Kvtv.2. melléklet, kiegészítő szabályok, 11. pont: A III. 3. és III. 4. pontokban szereplő támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében - a III. 3. aa) alpont szerinti támogatás kivételével - működési engedéllyel működik. Amennyiben a III. 3. és III. 4. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető Kvtv.2. melléklet, kiegészítő szabályok, 7. pont: A települési önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv a, illetve a Gyvt a szerinti ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény működési engedéllyel rendelkező fenntartója jogosult, kivéve a III. 3. a) pontot, amely jogcímnél - ellátási szerződés esetén is - a települési önkormányzat jogosult a támogatásra. 44

45 7. Ha a települési önkormányzat többcélú kistérségi társulással kötött külön megállapodás alapján június 30-ig látja el a feladatot 66, akkor a megállapodásban foglalt és a működési engedélyben ellátási területként feltüntetett települések lakosságszámát kell figyelembe venni a megfelelő jogcím meghatározása során Ha az önkormányzat csak gyermekjóléti szolgáltatás (vagy csak családsegítés) feladatellátásban érintett, akkor a támogatás 50 %-a illeti meg. Egy lakosra csak egyszer igényelhető a támogatás A III.3.aa (1) pont szerinti támogatás igénybe vétele esetén az alábbi feltételek meglétét kell ellenőrizni: a támogatást igénybevevő önkormányzat lakosságszáma nem érheti el a 2000 főt, a családsegítő szolgálatra az önkormányzat közigazgatási területére vonatkozóan nem lehet működési engedély, hatályos működési engedéllyel a III.3. pont ab) alpont szerinti támogatás vehető igénybe, intézményi vagy többcélú kistérségi társulás 3. pont ab)-ad) alpontok szerinti támogatásra jogosultsága mellett a társulásban részt vevő települési önkormányzatnak a 3. pont aa) alpont szerinti támogatás nem jár A III.3.ab (1) pont szerinti támogatás igénybe vétele esetén az alábbi feltételek meglétét kell ellenőrizni: a támogatást igénybevevő önkormányzat lakosságszáma nem lehet több mint fő, a családsegítő szolgálatra vonatkozóan az önkormányzatnak (vagy a feladatot ellátó, az önkormányzattal ellátási szerződést kötött fenntartónak) rendelkeznie kell a közigazgatási területére érvényes működési engedéllyel Kvtv. 2. melléklet Kiegészítő szabályok 10. pont:.. A III. 3. ab)-ad) jogcímek esetében június 30-áig intézményi társulásnak kell tekinteni, ha a települési önkormányzat a többcélú kistérségi társulással kötött megállapodás alapján látja el a feladatot a megállapodásban foglalt és a működési engedélyben ellátási területként feltüntetett településeken. Ezt követően abban az esetben lehet e szabályok szerint támogatást igénybe vennie a működési engedéllyel rendelkező önkormányzatnak, ha Mötv. szerinti társulást hoz létre az ellátott településekkel és a létrehozott társulás, mint fenntartó rendelkezik működési engedéllyel Kvtv.2. melléklet, kiegészítő szabályok, 8. pont: A települési nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások az általuk nyújtott III. 3. ab) ad), III. 3. b), III. 3. f) l) alpontok és a III. 4. pont szerinti támogatásokra jogosultak az egyes jogcímekben szereplő feltételek szerint azzal, hogy a lakosságszámhoz kapcsolódó feltételt a többcélú kistérségi társulásban e feladat(ok)ban részt vevő települések együttesen kell, hogy teljesítsék. Többcélú kistérségi társulás III. 3. ab)-ad) alpontok szerinti támogatásra jogosultsága mellett a társulásban résztvevő települési önkormányzat/ok/nak nem jár a III. 3. aa) alpont szerintitámogatás Kvtv.2. melléklet, kiegészítő szabályok,11. pont: A III. 3. a) alpontra vonatkozóan: egy lakosra csak egyszer igényelhető a támogatás Kvtv. 2. melléklet Kiegészítő szabályok 8. pont: A települési nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások az általuk nyújtott III. 3. c), d), e) jogcímek szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, továbbá az általuk fenntartott intézményekben a III. 3. ab)-ad), III. 3. b), III. 3. f)-l) alpontok és a III. 4. pont szerinti támogatásokra jogosultak az egyes jogcímekben szereplő feltételek szerint azzal, hogy a lakosságszámhoz kapcsolódó feltételt a többcélú kistérségi társulásban e feladat(ok)ban részt vevő települések együttesen kell, hogy teljesítsék. Többcélú kistérségi társulás III. 3. ab)-ad) alpontok szerinti támogatásra jogosultsága mellett a társulásban részt vevő települési önkormányzat/ok/nak nem jár a III. 3. aa) alpont szerinti támogatás. 45

46 11. A III.3.ac (1) pont szerinti támogatás igénybe vétele esetén az alábbi feltételek meglétét kell ellenőrizni: a támogatást igénybevevő önkormányzat lakosságszáma több, vagy egyenlő lehet, mint fő és nem haladhatja meg a főt, a családsegítő szolgálatra vonatkozóan az önkormányzatnak (vagy a feladatot ellátó, az önkormányzattal ellátási szerződést kötött fenntartónak) rendelkeznie kell a közigazgatási területére érvényes működési engedéllyel. 12. A III.3.ad (1) pont szerinti támogatás igénybe vétele esetén az alábbi feltételek meglétét kell ellenőrizni: a támogatást igénybevevő önkormányzat(ok) lakosságszáma meghaladja a főt, a családsegítő szolgálatra vonatkozóan az önkormányzatnak (vagy a feladatot ellátó, az önkormányzattal ellátási szerződést kötött fenntartónak) rendelkeznie kell a közigazgatási területére érvényes működési engedéllyel. 13. A támogatás csak családsegítésre használható fel, ugyanakkor egyes feladatok között az átcsoportosítás megengedett. 14. Támogatási többlet kizárólag abban az esetben állapítható meg, amennyiben az évi kiadásokkal lefedhető. A helyszíni vizsgálat dokumentumai: az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, 2013 évre érvényes, jogerősítő záradékkal ellátott határozat, módosításai, kiegészítései, az önkormányzat/fenntartó többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott rendelete/határozata [Szoctv. 92. (1) bekezdés XXXVIII ], társulási megállapodás(ok), ellátási szerződés, önkormányzat határozata(i) ellátási szerződés megkötéséről, az önkormányzat által igénybe vett támogatásokhoz kapcsolódó ÁSZ, felügyeleti és belső ellenőrzés írásos anyagai, a Szoctv. 20. XXXIX szerinti személyi nyilvántartás, valamint a 20/C. (1)-(4) bekezdés XL szerinti nyilvántartás 70, illetőleg az abból lekérdezhető adatok 71, az 1/2000. SzCsM rendelet 31. (3) bekezdése XLI illetve 7. sz. melléklete szerinti esetnapló és forgalmi napló XLII, a támogatás felhasználását, túlteljesítését, illetve átcsoportosítását alátámasztó dokumentumok (számviteli nyilvántartások, bankszámlakivonatok, pénztári bizonylatok) Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 11. pont: A III. 3. és III. 4. pontokban szereplő támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak - a Szoctv. 20/C. (1)-(4) bekezdései, illetve a Gyvt (2)- (3) bekezdései szerinti - nyilvántartásba vétele. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását ténylegesen megkezdte Lásd még erről az Nyr. Igénybevevői nyilvántartásról szóló 13/B-13/H. -ait amelyek megvalósulását a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) elnevezésű program biztosítja. 46

47 A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott-e rendeletet/határozatot? A rendeletben/határozatban szerepel-e a családsegítés? 2. Az ÁSZ végzett-e ellenőrzést a vizsgált időszakban igénybe vett támogatásokra vonatkozóan? 3. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely szerinti önkormányzata vette-e igénybe a támogatást? 4. Ellátási szerződés esetén is kizárólag a működési engedélyben ellátási területként megjelölt település önkormányzata, társulás esetén gesztor önkormányzata vette-e igénybe a támogatást? 5. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett település ellátási területként szerepel-e a működési engedélyben? 6. A előtt kötött társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak? Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodásnak től 72 meg kell felelnie az Mötv ában foglaltaknak. 7. Vezetik-e a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartást, valamint július 1-jétől a 20/C. (1)-(4) bekezdés (az Nyr. 13/B-13/H. -ai) szerinti nyilvántartást, annak adatai megegyeznek-e az elszámolásban szereplő adatokkal? 8. Vezetik-e az 1/2000. SzCsM rendelet 31. (3) bekezdése, illetve 7. számú melléklete szerinti esetnaplót és forgalmi naplót? 9. Az intézmény, szolgáltató csak a működési engedélyében meghatározott ellátási területen élő ellátottak részére nyújtott-e ellátást, és csak ezek után az ellátottak után igényelték-e a támogatást? 10. A Szoctv. 115/A. -a XLIII alapján a családsegítést térítésmentesen biztosítják-e? 11. Ha a szolgáltatás nem a tárgyév egészében működött, figyelembe vették-e a Kvtv. 2. melléklet kiegészítő szabályok 11. pontjában foglaltakat? 12. Ha a települési önkormányzat többcélú kistérségi társulással kötött külön megállapodás alapján június 30-ig látja el a feladatot 73, akkor a megállapodásban foglalt és a működési engedélyben ellátási területként feltüntetett települések lakosságszámát vették-e figyelembe a megfelelő jogcím meghatározása során? 13. Egy lakosra csak egyszer igényelték-e a támogatást? 14. A III.3.aa (1) pont szerinti támogatás igénybe vétele esetén: a támogatást igénybevevő önkormányzat lakosságszáma kevesebb-e, mint 2000 fő, 72 Mötv (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül Kvtv. 2. melléklet Kiegészítő szabályok 10. pont:.. A III. 3. ab)-ad) jogcímek esetében június 30-áig intézményi társulásnak kell tekinteni, ha a települési önkormányzat a többcélú kistérségi társulással kötött megállapodás alapján látja el a feladatot a megállapodásban foglalt és a működési engedélyben ellátási területként feltüntetett településeken. Ezt követően abban az esetben lehet e szabályok szerint támogatást igénybe vennie a működési engedéllyel rendelkező önkormányzatnak, ha Mötv. szerinti társulást hoz létre az ellátott településekkel és a létrehozott társulás, mint fenntartó rendelkezik működési engedéllyel. 47

48 a családsegítő szolgálatra az önkormányzat közigazgatási területére vonatkozóan nincs-e működési engedély [hatályos működési engedéllyel a III.3. pont ab) alpont szerinti támogatás vehető igénybe], intézményi vagy többcélú kistérségi társulás III.3. pont ab)-ad) alpontok szerinti támogatásra jogosultsága mellett a társulásban részt vevő települési önkormányzat nem vette-e igénybe a III.3. pont aa) alpont szerinti támogatást? 15. A III.3.ab (1) pont szerinti támogatás igénybe vétele esetén: a támogatást igénybevevő önkormányzat lakosságszáma nem több-e, mint fő, a családsegítő szolgálatra vonatkozóan az önkormányzat (vagy a feladatot ellátó, az önkormányzattal ellátási szerződést kötött fenntartó) rendelkezik-e az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal? 16. A III.3.ac (1) pont szerinti támogatás igénybe vétele esetén: a támogatást igénybevevő önkormányzat(ok) lakosságszáma több-e, mint fő és nem haladja-e meg a főt, a családsegítő szolgálatra vonatkozóan az önkormányzat (vagy a feladatot ellátó, az önkormányzattal ellátási szerződést kötött fenntartó) rendelkezik-e az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal? 17. A III.3.ad (1) pont szerinti támogatás igénybe vétele esetén: a támogatást igénybevevő önkormányzat(ok) lakosságszáma meghaladja-e a főt, a családsegítő szolgálatra vonatkozóan az önkormányzat (vagy a feladatot ellátó, az önkormányzattal ellátási szerződést kötött fenntartó) rendelkezik-e az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal? 18. A támogatást kizárólag szociális étkezéssel összefüggő feladatokra fordították, amennyiben történt forrásátcsoportosítás az a Kvtv.-nek megfelelt-e? Támogatási többlet megállapítása esetén a különbözet mértéke évi kiadásokkal fedezett-e? S z o c i á l i s é t k e z t e t é s III.3. c) Szociális étkeztetés III.3.c (1) szociális étkeztetés III.3.c (2) szociális étkeztetés - társulás által történő feladatellátás FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő 74 - Kvtv. 2. melléklet, III. utolsó mondata: A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: a települési önkormányzat a 2. pont szerinti támogatást az ott részletezett feladatokra, valamint részben a 3. és 4. pontok szerinti ellátások finanszírozására használhatja fel, a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja, 48

49 A támogatás a települési önkormányzatoknak a Szoctv a XLIV alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően nyújtott szociális étkeztetés feladataihoz kapcsolódik. A támogatás a települési önkormányzatot a szociális étkeztetésben ellátottak száma szerint illeti meg. Ezen a jogcímen igényelhető támogatás a népkonyhai étkeztetésben részesülők után is. A támogatás nem vehető igénybe a II. 3. pont szerinti jogcímeken étkeztetésben részesülők után. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor az étkeztetésben részesülők étkeztetésre vonatkozó igénybevételi naplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 251-gyel. Egy ellátott naponta csak egyszeresen vehető figyelembe. Amennyiben a szociális étkeztetés feladatának ellátásáról - a Kiegészítő szabályoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai 1. A szociális étkeztetés fenntartójának rendelkeznie kell az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal január 1-jétől új szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetén a működési engedélynek tartalmaznia kell a finanszírozási rendszerbe történő befogadás tényét, 75 kivéve, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé, korábban is létezett férőhelyet demens betegek bentlakásos intézményi ellátására minősítik át, vagy a működési engedély változtatása fenntartó váltás miatt vált szükségessé. [Szoctv. 58/A. (2)-(2a)] Az Szmr. 22/C. c) pontja [hatályos ig] szerint azon szolgáltatás, ellátotti szám, férőhelyszám esetében, amely az Szoctv. 58/A. (2)-(2a) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, ellátotti számnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni. 3. Társulás keretében történő feladatellátás esetén kizárólag a társulás székhely szerinti önkormányzata veheti igénybe a támogatást. 4. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett településnek ellátási területként szerepelnie kell a működési engedélyben. 5. A előtt kötött társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak? Társulás keretében történő feladatellátás esetén a 75 - Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 9. pont: A III. 3. ab) és III. 4. pontokban szereplő hozzájárulásokat azok a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások vehetik igénybe, amelyek az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységre külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkeznek, és a Szoctv. 58/A. (2)-(2e) bekezdése, illetve a Gyvt (2)-(2c) bekezdése alapján újaz adott szociális, szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, új ellátotti létszámra, illetve új férőhelyre külön jogszabályban szolgáltató tevékenységre - a Szoctv. 58/A. (2d) bekezdésében, valamint a Gyvt (2b) bekezdésében meghatározott kivételekkel - befogadást nyertek. 49

50 társulási megállapodásnak től 76 meg kell felelnie az Mötv ában foglaltaknak. 6. Társulásoknak járó magasabb összegű támogatás igénybe vétele esetén a Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok 13. pontjának 77 való megfelelést vizsgálni kell. 7. Az Szmr. szerint [hatályos ig] étkeztetés esetén a működési engedélynek nem kell tartalmaznia sem az engedélyezett férőhelyek számát (ezekben az esetekben ez nem is értelmezhető), sem más, a szolgáltatás mértékének korlátot szabó mennyiségi mutatót. A szociális étkeztetésnek mennyiségi korlátja abban az esetben sincs, amennyiben a működési engedély mégis tartalmazza az ellátotti létszámot A szociális étkeztetés ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény működési engedéllyel rendelkező fenntartója jogosult. 9. A támogatás csak szociális étkeztetésre használható fel, ugyanakkor egyes feladatok között az átcsoportosítás megengedett. 10. Támogatási többlet kizárólag abban az esetben állapítható meg, amennyiben az évi kiadásokkal lefedhető. A helyszíni vizsgálat dokumentumai: az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, 2013 évre érvényes, jogerősítő záradékkal ellátott határozat, módosításai, kiegészítései, társulási megállapodás(ok), ellátási szerződés, önkormányzat határozata(i) ellátási szerződés megkötéséről, az önkormányzat által igénybe vett támogatásokhoz kapcsolódó ÁSZ, felügyeleti és belső ellenőrzés írásos anyagai, az önkormányzat/fenntartó többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott rendelete/határozata [Szoctv. 92. (1) bekezdés], 76 Mötv (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül. 77 Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok 13. pont: A III. 3. pont szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatás akkor igényelhető, ha a feladat ellátásáról - a többcélú kistérségi társulás saját intézménye, szolgáltatója útján gondoskodik, vagy - olyan az Mötv. szerinti önkormányzati társulás, vagy Társulás gondoskodik, amelyek esetében a feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok önállóan az adott feladat ellátását nem biztosítják, nem rendelkeznek az adott feladat ellátásához működési engedéllyel, és: = a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma az a), c)-d), és f)-i) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 3000 fő, = a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma a j)-l) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5000 fő. Egy települési önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Kfv.I /2011/4. számú ítélete megállapította, hogy szociális étkeztetés jogcím esetén a működési engedélyben szereplő létszámkorlát feletti ellátotti létszám után is igénybe vehető támogatás, mivel nincs olyan jogszabályhely, mely ezt tiltaná. 50

51 szociális rászorultságot igazoló dokumentumok (amennyiben az önkormányzati rendelet előírja), az 1/2000. SzCsM rendelet 4. sz. melléklete XLV szerinti az Étkeztetésre vonatkozó igénybevételi napló nyilvántartás, a december 31-ig megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/B. -a, a december 31-e után megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/C. (1) bekezdés a) pontja XLVI szerinti írásbeli megállapodás az intézményfenntartó vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője között (népkonyha kivételével 79 ), a január 1-je után kérelmezett ellátás esetén az ellátást igénybe vevő személy nyilatkozata arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást (népkonyha kivételével 80 ) [9/1999. SzCsM rendelet 18. XLVII ], a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartás, valamint a 20/C. (1)-(4) bekezdés szerinti nyilvántartás 81 (népkonyha kivételével), illetőleg az abból lekérdezhető adatok 82, óvodai ellátásban, iskolai oktatásban résztvevő ellátottak esetén a szülő, gondviselő nyilatkozata arról, hogy a gyermek, tanuló kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetésben nem részesül, azt nem kívánják igénybe venni, változás esetén azt az intézmény/szolgáltató felé bejelentik 83. a támogatás felhasználását, túlteljesítését, illetve átcsoportosítását alátámasztó dokumentumok (számviteli nyilvántartások, bankszámlakivonatok, pénztári bizonylatok). A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A fenntartó rendelkezik-e az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal? 2. Az ÁSZ végzett-e ellenőrzést a vizsgált időszakban igénybe vett támogatásokra vonatkozóan? 79 - Lásd: Szoctv. 94/C. (2) bekezdés a) pontja! 80 - Szociális alapszolgáltatások: a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, az utcai szociális munka, a nappali ellátás. (Nem kell nyilatkozni a népkonyha, a családsegítés, az utcai szociális munka, a nappali melegedő, a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás igénylésekor, valamint más alapszolgáltatás igénylése esetén ezen szolgáltatások igénybevételéről.).) 81 - Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 11. pont: A III. 3. és III. 4. pontokban szereplő támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak - a Szoctv. 20/C. (1)-(4) bekezdései, illetve a Gyvt (2)- (3) bekezdései szerinti - nyilvántartásba vétele. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását ténylegesen megkezdte Lásd még erről az Nyr. Igénybevevői nyilvántartásról szóló 13/B-13/H. -ait amelyek megvalósulását a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) elnevezésű program biztosítja Kvtv. 2. melléklet III.3. c) pontja: A támogatás nem vehető igénybe a II. 3. pont szerinti jogcímeken étkeztetésben részesülők után. 51

52 3. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott-e rendeletet/határozatot? A rendeletben/határozatban szerepel-e a szociális étkeztetés? A rendelet/határozat tartalmazza-e a Szoctv ának megfelelően - a jogosultsági feltételek részletes szabályait? 4. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely szerinti önkormányzata vette-e igénybe a támogatást? 5. Vizsgálni szükséges, hogy az önkormányzat kötött-e ellátási szerződést valamely fenntartóval a feladat ellátására. Amennyiben igen, az önkormányzat nem jogosult a támogatás igénybe vételére A támogatást igénylő önkormányzat, illetve az általa fenntartott intézmény(ek) látták-e el a feladatot? 7. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett település ellátási területként szerepel-e a működési engedélyben? 8. A előtt létrejövő társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak, től pedig az Mötv. rendelkezéseinek? 9. A szolgáltató legalább napi egyszeri meleg étkezést biztosított-e? [Szoctv. 62. (1) bekezdés] 10. Az intézmény, szolgáltató csak a működési engedélyében meghatározott ellátási területen élő ellátottak részére nyújtott-e ellátást, és csak ezek után az ellátottak után igényelték-e a támogatást? 11. Egy ellátottat naponta csak egyszer vettek-e figyelembe? 12. Valamennyi ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével kötött-e írásbeli megállapodást az intézményfenntartó vagy az általa megbízott személy (kivételt képeznek a népkonyhák, ahol nem kell megállapodást kötni), a megállapodások formai, tartalmi szempontból megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak? 13. A Szoctv. 115/A. -a alapján a népkonyhán történő étkeztetést térítésmentesen biztosították-e? 14. Az ellátásban részesülő személyek megfelelnek-e az önkormányzat rendeletében megfogalmazott jogosultsági feltételeknek? 15. A je után kérelmezett ellátások esetén a népkonyha kivételével rendelkezésre állnak-e az ellátást igénybe vevő személyek nyilatkozatai arról, hogy igénybe vesznek-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást 85? 84 - Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 7. pont: A települési önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv a, illetve a Gyvt a szerinti ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény működési engedéllyel rendelkező fenntartója jogosult, kivéve a III. 3. a) alpontot, amely jogcímnél - ellátási szerződés esetén is - a települési önkormányzat jogosult a támogatásra Amennyiben az ellátás igénylésekor az igénylő személy nem nyilatkozott, a fenntartó nem jogosult a támogatásra az érintett személy ellátása után. Amennyiben az ellátott úgy nyilatkozik, hogy igénybe vesz más szolgáltatónál is valamilyen alapszolgáltatást, akkor annak a szolgáltatónak a fenntartója, amelynél a nyilatkozatot tette, csak abban az esetben jogosult támogatásra az ellátott után, ha alá tudja támasztani, hogy adott napon, adott ellátott után, ugyanazon típusú ellátásra (vagy egymást kizáró ellátásra) tekintettel más fenntartó nem vesz igénybe támogatást. Amennyiben az ellátás igénylésekor az igénylő személy arról nyilatkozott, hogy az alapszolgáltatást más szolgáltatónál, intézménynél is igénybe veszi, úgy az a fenntartó jogosult a normatívára, aki előbb kötötte az 52

53 16. Vezetik-e a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartást, valamint a 20/C. (1)-(4) bekezdés (az Nyr. 13/B-13/H. -ai) szerinti nyilvántartást, annak adatai megegyeznek-e az elszámolásban szereplő adatokkal? 17. Vezetik-e az 1/2000. SzCsM rendelet 4. számú melléklete szerinti nyilvántartást és abból megállapítható-e a szociális étkeztetést igénybe vevők létszáma? 18. A fenntartó nem igényelt-e ugyanazon a napon ugyanazon ellátott után szociális étkeztetés jogcímű támogatást és a fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása jogcímű támogatást, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása jogcímű támogatást, valamint hajléktalanok nappali intézményi ellátása jogcímű támogatást? Ha a szociális étkeztetés nem a tárgyév egészében működött, figyelembe vették-e a Kvtv. 2. melléklet kiegészítő szabályok 11. pontjában foglaltakat? A támogatást nem vették-e igénybe a II. 3. pont szerinti jogcímeken étkeztetésben részesülők után? 21. Az 1/2000. SzCsM rendelet 4. számú melléklet szerinti nyilvántartás alapján az ellátottak számát úgy állapították-e meg, hogy az ellátási napok éves számát elosztották 251-gyel. 22. A támogatást kizárólag szociális étkezéssel összefüggő feladatokra fordították, amennyiben történt forrásátcsoportosítás az a Kvtv.-nek megfelelt-e? Támogatási többlet megállapítása esetén a különbözet mértéke évi kiadásokkal fedezett-e? H á z i s e g í t s é g n y ú j t á s III.3. d) Házi segítségnyújtás III.3.d (1) házi segítségnyújtás III.3.d (2) házi segítségnyújtás - társulás által történő feladatellátás FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő ellátottal a megállapodást. (Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály ÖF/1717/1/2010., ÖF/1203/1/2010. számú állásfoglalásai.) 86 - Kvtv. 2. melléklet, Kiegészítő szabályok 11. pont: A III. 3. c) alpont szerinti támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a III. 3. g)-i) alpontok szerinti támogatásokkal együtt nem igényelhető Amennyiben a III. 3. és III. 4. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a hozzájárulás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a hozzájárulás igénybe vehető Kvtv. 2. melléklet, III. utolsó mondata: A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: a települési önkormányzat a 2. pont szerinti támogatást az ott részletezett feladatokra, valamint részben a 3. és 4. pontok szerinti ellátások finanszírozására használhatja fel, a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja, 53

54 A támogatásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a házi segítségnyújtást a Szoctv a XLVIII alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működteti. A támogatás a települési önkormányzatot a házi segítségnyújtás keretében ellátott személyek száma szerint illeti meg. A támogatás legfeljebb egymást követő 60 napig igényelhető arra az ellátotti létszámra is, amely a külön jogszabályban foglalt szociális gondozói létszámra meghatározott maximális ellátotti számot meghaladja. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor a házi segítségnyújtásban részesülők gondozási naplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 251-gyel. Egy ellátott naponta csak egyszer vehető figyelembe. Amennyiben a házi segítségnyújtás feladatának ellátásáról - a Kiegészítő szabályoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 130%-a igényelhető. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai 1. A szociális alapszolgáltatás fenntartójának rendelkeznie kell az Szmr. szerinti [ től a 369/2013. Korm. rendelet], a működési engedély kiadásáról szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal január 1-jétől új szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetén a működési engedélynek tartalmaznia kell a finanszírozási rendszerbe történő befogadás tényét, 89 kivéve, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé, korábban is létezett férőhelyet demens betegek bentlakásos intézményi ellátására minősítik át, vagy a működési engedély változtatása fenntartó váltás miatt vált szükségessé. [Szoctv. 58/A. (2)-(2a)] Az Szmr. 22/C. c) pontja szerint [hatályos ig] azon szolgáltatás, ellátotti szám, férőhelyszám esetében, amely az Szoctv. 58/A. (2)-(2a) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, ellátotti számnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni. 3. Társulás keretében történő feladatellátás esetén kizárólag a társulás székhely szerinti önkormányzata veheti igénybe a támogatást. 4. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett településnek ellátási területként szerepelnie kell a működési engedélyben. 5. Társulásoknak járó magasabb összegű támogatás igénybe vétele esetén a Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok 13. pontjának 90 való megfelelést vizsgálni kell Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 9. pont: A III. 3. ab) -l) és III. 4. pontokban szereplő hozzájárulásokat azok a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások vehetik igénybe, amelyek - az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységre külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkeznek, és - a Szoctv. 58/A. (2)-(2e) bekezdése, illetve a Gyvt (2)-(2c) bekezdése alapján újaz adott szociális, szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, új ellátotti létszámra, illetve új férőhelyre külön jogszabályban szolgáltató tevékenységre - a Szoctv. 58/A. (2d) bekezdésében, valamint a Gyvt (2b) bekezdésében meghatározott kivételekkel - befogadást nyertek. 90 Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok 13. pont: A III. 3. pont szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatás akkor igényelhető, ha a feladat ellátásáról a többcélú kistérségi társulás saját intézménye, szolgáltatója útján gondoskodik, vagy 54

55 6. A előtt kötött társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 6. -ában foglaltaknak. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodásnak től 91 meg kell felelnie az Mötv ában foglaltaknak. 7. Az elszámolásban szereplő mutatószám nem lehet több az engedélyezett létszámnál, kivéve, ha a működési napok száma meghaladja a 251 napot A házi segítségnyújtás ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény működési engedéllyel rendelkező fenntartója jogosult. 9. A támogatás csak házi segítségnyújtásra használható fel, ugyanakkor egyes feladatok között az átcsoportosítás 93 megengedett. 10. Támogatási többlet kizárólag abban az esetben állapítható meg, amennyiben az évi kiadásokkal lefedhető. A helyszíni vizsgálat dokumentumai: az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, 2013 évre érvényes, jogerősítő záradékkal ellátott határozat, módosításai, kiegészítései, az önkormányzat/fenntartó többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott rendelete/határozata [Szoctv. 92. (1) bekezdés], társulási megállapodás(ok), ellátási szerződés, önkormányzat határozata(i) ellátási szerződés megkötéséről, olyan az Mötv. szerinti önkormányzati társulás, vagy intézményi társulás gondoskodik, amelyek esetében a feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok önállóan az adott feladat ellátását nem biztosítják, nem rendelkeznek az adott feladat ellátásához működési engedéllyel, és: = a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma az a), c)-d), és f)-i) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 3000 fő, = a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma a j)-l) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5000 fő. Egy települési önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe Mötv (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül Az elszámolásban szereplő mutatószám egész éves folyamatos működés és hat napos működés esetén kb. 21 %-kal, hét napos működés esetén 45 %-kal haladhatja meg az engedélyezett férőhelyszámot = 1,458167, = 1, Amennyiben a működési napok száma meghaladja a 251-es osztószámot, az elszámolásban szereplő mutatószám meghaladhatja az engedélyezett férőhelyek számát Kvtv. 2. melléklet, III. utolsó mondata: A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: - a települési önkormányzat a 2. pont szerinti támogatást az ott részletezett feladatokra, valamint részben a 3. és 4. pontok szerinti ellátások finanszírozására használhatja fel, - a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja, 55

56 az önkormányzat által igénybe vett támogatáshoz kapcsolódó ÁSZ, felügyeleti és belső ellenőrzés írásos anyagai, a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartás, valamint20/c. (1)-(4) bekezdés szerinti nyilvántartás 94, illetőleg az abból lekérdezhető adatok 95, a december 31-ig megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/B. -a, a december 31-e után megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/C. (1) bekezdés a) pontja írásbeli megállapodás az intézményfenntartó vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője között, január 1-je után kérelmezett ellátás esetén az ellátást igénybe vevő személy nyilatkozata arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást (9/1999. SzCsM rendelet 18. ), a gondozási szükséglet vizsgálatát igazoló, a 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 4. számú melléklete XLIX szerinti szakvélemény, illetőleg ( től) az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző útján felkért szakértő által kiállított igazolás a gondozási szükséglet vizsgálatáról 96, a 29/1993. Korm. rendelet 1. sz. melléklete L szerinti Gondozási napló a házi segítségnyújtásban részesülőkről nyilvántartás. A gondozási naplóban a gondozási tevékenység leírása helyett kódszámok használata elfogadható, amennyiben a kódszámokat tartalmazó tábla a gondozási napló mellékletét képezi, valamint a tevékenységek a Szoctv. 63. (1) bekezdésében meghatározott ellátásokhoz közvetlenül kapcsolódnak, (ÖF_641_2010.) az alkalmazott gondozói létszám meghatározásához amennyiben szükséges a gondozók munkaszerződései. A támogatás felhasználását, túlteljesítését, illetve átcsoportosítását alátámasztó dokumentumok (számviteli nyilvántartások, bankszámlakivonatok, pénztári bizonylatok). A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A fenntartó rendelkezik-e az rendelkezik-e az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal? 2. Az ÁSZ végzett-e ellenőrzést a vizsgált időszakban igénybe vett támogatásokra vonatkozóan? 94 - Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 11. pont: A III. 3. és III. 4. pontokban szereplő támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak - a Szoctv. 20/C. (1)-(4) bekezdései, illetve a Gyvt (2)- (3) bekezdései szerinti - nyilvántartásba vétele. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását ténylegesen megkezdte Lásd még erről az Nyr. Igénybevevői nyilvántartásról szóló 13/B-13/H. -ait amelyek megvalósulását a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) elnevezésű program biztosítja augusztus 17-e és szeptember 3-a között mivel a szakvélemény formája (36/2007. SZMM rendelet 4. számú melléklete) már hatályát vesztette, de az új igazolás formája még nem jelent meg egyéni formában kiállított, az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő által aláírt gondozási szükséglet vizsgálatáról szóló igazolást az állami a támogatásra való jogosultság tekintetében el kell fogadni. (Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály ÖF/2271/1/2010. sz. állásfoglalása.) A gondozási szükséglet vizsgálatáról szóló igazolások korábbi, max. 2 éves érvényessége től megszűnt. [Lásd a 36/2007. SzMM rendelet változásait! A 4. számú melléklet szerinti igazolás hatálya határozatlan ideig fennáll. 3. (2) bekezdés] 56

57 3. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott-e rendeletet/határozatot? A rendeletben/határozatban szerepel-e a házi segítségnyújtás? 4. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely szerinti önkormányzata vette-e igénybe a támogatást? 5. Vizsgálni szükséges, hogy az önkormányzat kötött-e ellátási szerződést valamely fenntartóval a feladat ellátására. Amennyiben igen, az önkormányzat nem jogosult a támogatás igénybevételére. 6. A támogatást igénylő önkormányzat, illetve az általa fenntartott intézmény(ek) látták-e el a feladatot? 7. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett település ellátási területként szerepel-e a működési engedélyben? 8. A előtt létrejövő, Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak, től pedig az Mötv. rendelkezéseinek? 9. Vezetik-e a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartást, valamint a 20/C. (1)-(4) bekezdés (az Nyr. 13/B-13/H. -ai) szerinti nyilvántartást, annak adatai megegyeznek-e az elszámolásban szereplő adatokkal? 10. A 29/1993. Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint vezetett gondozási napló alapján vették-e figyelembe az éves szinten összesített ellátottak éves létszámát? 11. A gondozási naplót szabályszerűen vezették-e, az ellátottak, valamint a gondozó és a szolgálat vezetője az ellátás megtörténtét aláírásukkal igazolták-e? 12. Az elszámolás alapját a naponta összesített éves ellátotti létszám képezte-e? 13. Egy ellátottat naponta csak egyszer vettek-e figyelembe? 14. A támogatást legfeljebb egymást követő 60 napig (szabad és munkaszüneti nap nem számít megszakításnak) igényelték-e arra az ellátotti létszámra, amely az 1/2000. SzCsM rendeletben foglalt szociális gondozói létszámra meghatározott maximális ellátotti létszámot meghaladta 97? 15. Figyelembe vették-e, hogy az étel lakásra szállítása nem minősül ellátási esetnek, tekintettel arra, hogy a tevékenység ellátása a szociális étkeztetés feladatai közé tartozik? [Lásd: 1/2000. SzCsM rendelet 21. (1) bekezdés LI c) pontja. Amennyiben az adott napon az adott személy esetében e tevékenység mellett más gondozási cselekmény nem szerepel, nem szerepeltethető az ellátottak számában.] 16. Az intézmény, szolgáltató csak a működési engedélyében meghatározott ellátási területen élő ellátottak részére nyújtott-e ellátást, és csak ezek után az ellátottak után igényelték-e a támogatást? 17. Rendelkeznek-e a december 31-ig megkötött megállapodások esetén a Szoctv.94/B. -a, a december 31-e után megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/C. (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodásokkal? A megállapodások formai, tartalmi szempontból megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak? 18. A január 1-je után kérelmezett ellátások esetén rendelkezésre állnak-e az ellátást igénybe vevő személyek nyilatkozatai arról, hogy igénybe vesznek-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást 98? 97 - Kvtv. 2. melléklet III. 3.d) pont Amennyiben az ellátás igénylésekor az igénylő személy nem nyilatkozott, a fenntartó nem jogosult a támogatásra az érintett személy ellátása után. 57

58 19. Az ellátottak száma naponta nem haladta-e meg a működési engedélyben szereplő létszám 110 %-át, éves átlagban 100 %-át. [Szoctv. 92/K. (6) bekezdés és Kvtv. 2. m. Kiegészítő szabályok 12. pontja] Ha mégis meghaladta, az ezt meghaladó gondozási napok számát [a Szoctv (3) bekezdésének LII megfelelően] figyelmen kívül hagyták-e a mutatószám és az állami támogatás számítása során? 20. Csak azok után az ellátottak után vették-e igénybe a támogatást, akik rendelkeznek a 36/2007. SZMM rendelet 4. számú melléklete szerinti, a gondozási szükséglet vizsgálatáról szóló szakvéleménnyel, vagy étől az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő által kiállított igazolással? A fenntartó nem igényelt-e ugyanazon a napon ugyanazon ellátott után házi segítségnyújtás jogcímű támogatást és 100 időskorúak nappali intézményi ellátása jogcímű támogatást, fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása jogcímű támogatást, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása jogcímű támogatást, valamint hajléktalanok nappali intézményi ellátása jogcímű támogatást? 22. Amennyiben információ van arról, hogy az ellátott ápolása okán valaki ápolási díjban részesül, figyelembe vették-e, hogy az ellátott egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban látható el a házi segítségnyújtás által. LIII 23. Ha a házi segítségnyújtás nem a tárgyév egészében működött, figyelembe vették-e a Kvtv. 2. melléklet kiegészítő szabályok 11. pontjában foglaltakat?? A tényleges ellátotti létszámot az ellátottak nyilvántartása alapján naponta összesített, a támogatás szempontjából figyelembe vehető ellátotti létszám 102 alapján határozták-e meg? Amennyiben az ellátott úgy nyilatkozik, hogy igénybe vesz más szolgáltatónál is valamilyen alapszolgáltatást, akkor annak a szolgáltatónak a fenntartója, amelynél a nyilatkozatot tette, csak abban az esetben jogosult támogatásra az ellátott után, ha alá tudja támasztani, hogy adott napon, adott ellátott után, ugyanazon típusú ellátásra (vagy egymást kizáró ellátásra) tekintettel más fenntartó nem vesz igénybe állami támogatást Amennyiben az ellátás igénylésekor az igénylő személy arról nyilatkozott, hogy az alapszolgáltatást más szolgáltatónál, intézménynél is igénybe veszi, úgy az a fenntartó jogosult a normatívára, aki előbb kötötte az ellátottal a megállapodást. (Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály ÖF/1717/1/2010., ÖF/1203/1/2010. számú állásfoglalásai.) augusztus 17. és szeptember 3. között mivel a szakvélemény formája (36/2007. SZMM rendelet 4. számú melléklete) már hatályát vesztette, de az új igazolás formája még nem jelent meg egyéni formában kiállított, az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő által aláírt gondozási szükséglet vizsgálatáról szóló igazolást az állami normatívára való jogosultság tekintetében el kell fogadni. (Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály ÖF/2271/1/2010. sz. állásfoglalása.) A gondozási szükséglet vizsgálatáról szóló igazolások korábbi, max. 2 éves érvényessége től megszűnt. [Lásd a 36/2007. SzMM rendelet változásait! A 4. számú melléklet szerinti igazolás hatálya határozatlan ideig fennáll. 3. (2) bekezdés] Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok 11. pont: A III. 3. d) alpont szerinti támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a III. 3. f)-i) alpontok szerinti támogatásokkal együtt nem igényelhető Amennyiben a III. 3. és III. 4. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a hozzájárulás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a hozzájárulás igénybe vehető Amennyiben a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetése hiányos, de a gondozási tevékenység elvégzése hitelt érdemlően bizonyítható és a tényleges gondozási napok száma egyértelműen megállapítható, a támogatás figyelembe lehet venni. (Pl.: megállapodást kötöttek az ellátásról; a gondozási napló és a térítési díj nyilvántartása összhangban van; a térítési díj fizetését megalapozó dokumentumokból megállapítható, hogy mely 58

59 25. Az ellátottak számát úgy állapították-e meg, hogy az ellátási napok éves számát elosztották 251-gyel. 26. A támogatást kizárólag házi segítségnyújtással összefüggő feladatokra fordították, amennyiben történt forrásátcsoportosítás az a Kvtv.-nek megfelelt 103? 27. Támogatási többlet megállapítása esetén a különbözet mértéke évi kiadásokkal fedezett-e? F a l u g o n d n o k i v a g y t a n y a g o n d n o k i s z o l g á l t a t á s III.3. e) Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/szolgálat A támogatásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a falugondnoki vagy a tanyagondnoki szolgáltatást a Szoctv a LIV és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően tartja fenn. A támogatás a települési önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai 1. A falugondnoki vagy tanyagondnoki (továbbiakban: falugondnoki) szolgáltatás fenntartójának rendelkeznie kell az Szmr. szerinti [ től a 369/2013. Korm. rendelet], a működési engedély kiadásáról szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal január 1-jétől új szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetén a működési engedélynek tartalmaznia kell a finanszírozási rendszerbe történő befogadás tényét, 104 kivéve, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé, korábban is létezett férőhelyet demens betegek bentlakásos intézményi ellátására minősítik át, vagy a működési engedély változtatása fenntartó váltás miatt vált szükségessé. [Szoctv. 58/A. (2)-(2a)] Az Szmr. 22/C. c) pontja szerint [hatályos ig] azon szolgáltatás, ellátotti szám, férőhelyszám esetében, amely az Szoctv. 58/A. (2)-(2a) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, ellátotti számnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság napokra fizetett a gondozott térítési díjat; a gondozott nyilatkozik, hogy igénybe vette az ellátást.) Előzőek esetén fel kell hívni a fenntartó figyelmét a nyilvántartások jogszabálynak megfelelő vezetésére. Amennyiben a figyelembe vehető gondozási napok nem állapíthatók meg hitelt érdemlően, az igénybe vett hozzájárulást vissza kell fizetni. (ÖF_1582_2008_HSG.) Kvtv. 2. melléklet, III. utolsó mondata: A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: - a települési önkormányzat a 2. pont szerinti támogatást az ott részletezett feladatokra, valamint részben a 3. és 4. pontok szerinti ellátások finanszírozására használhatja fel, - a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja, Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 9. pont: A III. 3. ab)-l) és III. 4. pontokban szereplő támogatásokat azok a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások vehetik igénybe, amelyek - az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységre külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkeznek, és - a Szoctv. 58/A. (2)-(2e) bekezdése, illetve a Gyvt (2)-(2c) bekezdése alapján újaz adott szociális, szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, új ellátotti létszámra, illetve új férőhelyre külön jogszabályban szolgáltató tevékenységre - a Szoctv. 58/A. (2d) bekezdésében, valamint a Gyvt (2b) bekezdésében meghatározott kivételekkel - befogadást nyertek. 59

60 tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni. 3. Társulás keretében történő feladatellátás esetén kizárólag a társulás székhely szerinti önkormányzata veheti igénybe a támogatást. 4. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett településnek ellátási területként szerepelnie kell a működési engedélyben. 5. A előtt kötött társulási megállapodás ig megfelel e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodásnak től 105 meg kell felelnie az Mötv ában foglaltaknak. A szociális alapszolgáltatás ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény működési engedéllyel rendelkező fenntartója jogosult. 6. A támogatás teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében működési engedéllyel működik. A szolgáltatás évközi kezdése és/vagy befejezése esetén a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető Vizsgálandó, hogy a települési önkormányzat a lakosságszáma alapján jogosult-e a támogatásra, illetve nem működtetnek-e egy településen párhuzamosan falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatást is. 8. Falugondnoki szolgáltatás esetén: a létesítés időpontjában a lakosságszám a 600 főt nem haladhatja meg, amennyiben a falugondnoki szolgáltatás létesítését követően nő a lakosságszám, akkor a lakosságszám a 660 főt nem haladhatja meg, 9. Tanyagondnoki szolgáltatás esetén: a külterületi és az egyéb belterületi 107 lakosságszám legalább 70 és legfeljebb 400 fő lehet, ha a tanyagondnoki szolgáltatás létesítését követően nő a külterületi és egyéb belterületi lakosságszám, akkor a tanyagondnoki szolgáltatásonkénti külterületi és egyéb belterületi lakosságszám a 440 főt nem haladhatja meg, a település teljes lakosságszáma a létesítésre, fenntartásra való jogosultságot nem érinti. 11. A támogatás csak falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatásra használható fel, ugyanakkor egyes feladatok között az átcsoportosítás megengedett. 105 Mötv (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok 11. pont: A III. 3. és III. 4. pontokban szereplő támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében - a III. 3. aa) alpont szerinti támogatás kivételével - működési engedéllyel működik. Amennyiben a III. 3. és III. 4. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető Igazgatósági felülvizsgálatban az egyéb belterületi lakosságszám csak adatbekéréssel állapítható meg. 60

61 12. Támogatási többlet kizárólag abban az esetben állapítható meg, amennyiben az évi kiadásokkal lefedhető. (Támogatási többlet e jogcím esetében akkor fordulhat elő, ha az eredeti előirányzatban nem teljes évi támogatás szerepelt, vagy év közben új szolgálat kezdett működni.) A helyszíni vizsgálat dokumentumai 108 : az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, 2013 évre érvényes, jogerősítő záradékkal ellátott határozat, módosításai, kiegészítései, alapító okirat, amennyiben a falugondnoki szolgáltat feladatait az önkormányzat más intézménye keretében látja el, az önkormányzat/fenntartó többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott rendelete/határozata [Szoctv. 92. (1) bekezdés], társulási megállapodás(ok), ellátási szerződés, önkormányzat határozata(i) ellátási szerződés megkötéséről, az önkormányzat által igénybe vett támogatásokhoz kapcsolódó ÁSZ, felügyeleti és belső ellenőrzés írásos anyagai, az 1/2000. SzCsM rendelet 8. számú melléklete szerinti tevékenységnapló LV a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás tevékenységének nyilvántartásához, menetlevelek (szállítás megtörténtét igazoló adatlap) munkanapló, a falugondnok szakképesítésének igazolására alkalmas dokumentum, a falugondnok alkalmazási iratai, melyekből megállapítható, hogy a falugondnok foglalkoztatása heti 40 órában történik-e, A támogatás felhasználását, túlteljesítését, illetve átcsoportosítását alátámasztó dokumentumok (számviteli nyilvántartások, bankszámlakivonatok, pénztári bizonylatok). A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A fenntartó rendelkezik-e az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal? 2. Az ÁSZ végzett-e ellenőrzést a vizsgált időszakban igénybe vett támogatásokra vonatkozóan? 3. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről alkotott-e rendeletet/határozatot? A rendeletben szerepel-e a falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás? 4. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely szerinti önkormányzata vette-e igénybe a támogatást? A Szoctv. 94/C. (2) bekezdése szerint: Nem kell az (1) bekezdés szerint megállapodást kötni c) falu- és tanyagondnoki szolgáltatás, esetén. Szoctv. 20. (5) Nem kell vezetni a) a (2) és (4) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartást családsegítés esetében, amennyiben a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható, továbbá falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása, utcai szociális munka esetén, 61

62 5. Vizsgálni szükséges, hogy az önkormányzat kötött-e ellátási szerződést valamely fenntartóval a feladat ellátására. Amennyiben igen, az önkormányzat nem jogosult a támogatás igénybevételére. 6. A támogatást igénylő önkormányzat, illetve az általa fenntartott intézmény(ek) látták-e el a feladatot? 7. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett település ellátási területként szerepel-e a működési engedélyben? 8. A előtt létrejövő, Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak, től pedig az Mötv. rendelkezéseinek?? 9. Töredékévi működtetés esetén a támogatott hónapok számát úgy állapították-e meg, hogy a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig számították a hónapok számát? (Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető.) 10. Az intézmény, szolgáltató csak a működési engedélyében meghatározott ellátási területen élő ellátottak részére nyújtott-e ellátást? 11. Amennyiben a falugondnoki szolgálat feladatait az önkormányzat más intézménye keretében látja el, vizsgálandó, hogy: az adott intézményben biztosították-e a falugondnoki szolgálat önálló szakmai egységként történő működtetését, az intézmény alapító okirata tartalmazza-e a falugondnoki szolgáltatás feladatainak ellátását is? 12. Szoctv. 115/A. alapján a szolgáltatást térítésmentesen biztosítják-e? 13. Rendelkezett-e a szolgálat az 1/2000. SzCsM rendelet 8. számú melléklete szerinti tevékenységnaplóval a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás tevékenységének nyilvántartásához? Amennyiben a tevékenységnapló 9. oszlopában az ellátottak aláírásai nem szerepelnek, rendelkezésre áll-e a fenntartó ennek mellőzhetőségére vonatkozó döntését tartalmazó dokumentum 109? 14. Menetleveleket, szállítás megtörténtét igazoló adatlapokat, munkanaplókat, fogalmi naplókat, haladási naplókat rendszeresen vezetik-e? 15. A falugondnok foglalkoztatása heti 40 órában történik-e? 16. A falugondnok rendelkezik-e az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet39. (5) bekezdésében meghatározott képesítéssel? 17. A támogatást kizárólag falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatással összefüggő feladatokra fordították, amennyiben történt forrásátcsoportosítás az a Kvtv.-nek megfelelt 110? Lásd: Kitöltési útmutató: 9. Ezen oszlop vezetése a fenntartó döntése alapján mellőzhető Kvtv. 2. melléklet, III. utolsó mondata: A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: - a települési önkormányzat a 2. pont szerinti támogatást az ott részletezett feladatokra, valamint részben a 3. és 4. pontok szerinti ellátások finanszírozására használhatja fel, - a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja, 62

63 18. Támogatási többlet megállapítása esetén a különbözet mértéke évi kiadásokkal fedezett-e? 2.3 Nappali intézményi ellátások I d ő s e k n a p p a l i i n t é z m é n y i e l l á t á s a ( i d ő s e k k l u b j a ) III.3.f) Időskorúak nappali intézményi ellátása III.3.f (1) időskorúak nappali intézményi ellátása III.3.f (2) időskorúak nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás III.3.f (3) foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményében ellátottak száma III.3.f (4) foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak száma - társulás által történő feladatellátás FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. - a LVI alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően időskorúak nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akire vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak a támogatás 40%-át igényelheti. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, illetve 7 nap alapul vételével - osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők. Amennyiben az időskorúak nappali intézményi ellátásáról - a Kiegészítő szabályoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 150%-a igényelhető. III.3.g Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása III.3.g (5) demens személyek nappali intézményi ellátása III.3.g (6) demens személyek nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás III.3.g (7) foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott demens személyek száma III.3.g (8) foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott demens személyek száma - társulás által történő feladatellátás FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon 111 és külön jogszabályban LVII meghatározott szakmai szabályok szerint a Szoctv. a demens személyek nappali intézményi ellátását nem szabályozza. 63

64 demens ellátást biztosító intézményt tartanak fenn. A demens személyek nappali intézményében a támogatás igénybevételének feltétele, hogy az ellátásban részesülő személy rendelkezzen az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórképet megállapító szakvéleményével. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e támogatás 40%-át igényelheti. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével - osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők. Amennyiben a fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátásáról - a Kiegészítő szabályoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai 1. A szociális alapszolgáltatás fenntartójának rendelkeznie kell az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal Új szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetén a működési engedélynek tartalmaznia kell a finanszírozási rendszerbe történő befogadás tényét, 113 kivéve, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé, korábban is létezett férőhelyet demens betegek bentlakásos intézményi ellátására minősítik át, vagy a működési engedély változtatása fenntartó váltás miatt vált szükségessé. [Szoctv. 58/A. c) pontja [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerint azon szolgáltatás, ellátotti szám, férőhelyszám esetében, amely a Szoctv. 58/A. (2)-(2a) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, ellátotti számnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni. 3. Társulás keretében történő feladatellátás esetén kizárólag a társulás székhely szerinti önkormányzata veheti igénybe a támogatást. 4. A előtt kötött társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodásnak től 114 meg kell felelnie az Mötv ában foglaltaknak évben az időskorúak nappali ellátásából kivált az étkeztetés, ezért amennyiben a fenntartó étkeztetést is biztosít a működési engedélyében külön szerepelnie kell az étkeztetésnek is! Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő Kiegészítő szabályok, 9. pont: A III. 3. ab)-l) és III. 4. pontokban szereplő támogatásokat azok a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások vehetik igénybe, amelyek az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenységre külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkeznek, és a Szoctv. 58/A. (2)-(2e) bekezdése, illetve a Gyvt (2)-(2c) bekezdése alapján az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenységre - a Szoctv. 58/A. (2d) bekezdésében, valamint a Gyvt (2b) bekezdésében meghatározott kivételekkel - befogadást nyertek. 114 Mötv (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül. 64

65 5. A szociális alapszolgáltatás ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény működési engedéllyel rendelkező fenntartója jogosult. 6. Az elszámolásban szereplő mutatószám (az idősek nappali ellátása cím alatt felsorolt valamennyi jogcím mutatószámának összege) nem lehet több az engedélyezett létszámnál, kivéve, ha működési napok száma éves szinten meghaladja a 251 napot Támogatási többlet kizárólag abban az esetben állapítható meg, amennyiben az évi kiadásokkal lefedhető. 8. A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja. A helyszíni vizsgálat dokumentumai: az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, 2013 évre érvényes, jogerősítő záradékkal ellátott határozat, módosításai, kiegészítései, az önkormányzat/fenntartó többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott rendelete/határozata (Szoctv. 92. (1) bekezdés), társulási megállapodás(ok), ellátási szerződés, önkormányzat határozata(i) ellátási szerződés megkötéséről, az önkormányzat által igénybe vett támogatásokhoz kapcsolódó ÁSZ, felügyeleti és belső ellenőrzés írásos anyagai, a december 31-ig megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/B. -a, a december 31-e után megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/C. (1) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli megállapodás az intézményfenntartó vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője között, 9/1999. SzCsM rendelet 1. számú melléklet I. része LVIII szerinti orvosi igazolás, a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartás, valamint a 20/C. (1)-(4) bekezdés szerinti nyilvántartás 116, illetőleg az abból lekérdezhető adatok 117, január 1-je után kérelmezett ellátás esetén az ellátást igénybe vevő személy nyilatkozata arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást (9/1999. SzCsM rendelet 18. ), Az elszámolásban szereplő mutatószám egész éves folyamatos működés és hat napos nyitva tartás esetén kb. 20 %-kal, hét napos nyitva tartás esetén 45 %-kal haladhatja meg az engedélyezett férőhelyszámot ~1,45, ~1,20 Amennyiben a működési napok száma meghaladja a 251-es osztószámot, az elszámolásban szereplő mutatószám meghaladhatja az engedélyezett férőhelyek számát Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 11. pont: A III. 3. és III. 4. pontokban szereplő támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak - a Szoctv. 20/C. (1)-(4) bekezdései, illetve a Gyvt (2)- (3) bekezdései szerinti - nyilvántartásba vétele. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását ténylegesen megkezdte Lásd még erről az Nyr. Igénybevevői nyilvántartásról szóló 13/B-13/H. -ait amelyek megvalósulását a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) elnevezésű program biztosítja. 65

66 az 1/2000. SzCsM rendelet 10. számú melléklete LIX részesülők látogatási és eseménynaplója, szerinti Nappali ellátásban demens ellátott esetében december 31-ig az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, január 1-jétől az NRSZH, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos [9/1999. SzCsM rendelet 21. (5) bekezdés LX ] bármilyen mértékű 118 demencia kórképet megállapító szakvéleménye, amennyiben van olyan ellátott, akire vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli szociális foglalkoztatási támogatást folyósítanak, akkor a foglalkoztatást alátámasztó dokumentum, A támogatás felhasználását, túlteljesítését, illetve átcsoportosítását alátámasztó dokumentumok (számviteli nyilvántartások, bankszámlakivonatok, pénztári bizonylatok). A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A fenntartó rendelkezik-e az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal? 2. Az ÁSZ végzett-e ellenőrzést a vizsgált időszakban igénybe vett támogatásokra vonatkozóan? 3. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről alkotott-e rendeletet/határozatot? A rendeletben/határozatban szerepel-e az idősek nappali intézményi ellátása? 4. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely szerinti önkormányzata vette-e igénybe a támogatást? 5. Vizsgálni szükséges, hogy az önkormányzat kötött-e ellátási szerződést valamely fenntartóval a feladat ellátására. Amennyiben igen, az önkormányzat nem jogosult a támogatás igénybevételére. 6. A támogatást igénylő önkormányzat, illetve az általa fenntartott intézmény(ek) látták-e el a feladatot? 7. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett település ellátási területként szerepel-e a működési engedélyben? 8. A előtt létrejövő, társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak, től pedig az Mötv. rendelkezéseinek? 9. A háziorvos/kezelőorvos kitöltötte-e a 9/1999. SzCsM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást? 10. Az intézmény, szolgáltató csak a működési engedélyében meghatározott ellátási területen tartózkodó 119 ellátottak részére nyújtott-e ellátást, és csak ezek után az ellátottak után igényelték-e a támogatást? [Az a személy is ellátható, aki a szolgáltató vagy intézmény külön jogszabályban meghatározott ellátási területén tartózkodik, de A mértékre vonatkozó megállapítás nem a 9/1999. SzCsM rendelet 21. (5) bekezdésen, hanem a Kvtv. 2. melléklet III.g) pont alatt leírtakon alapul Az ellátási területen való tartózkodásnak nincs igazoló dokumentuma, így gyakorlatilag ennek ellenőrzése nem lehetséges, elhagyható. 66

67 ott nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel. 9/1999. SzCsM rendelet jétől hatályos 3/A. (1) bekezdése LXI ] 11. Vezetik-e a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartást, valamint a 20/C. (1)-(4) bekezdés (az Nyr. 13/B-13/H. -ai) szerinti nyilvántartást, annak adatai megegyeznek-e az elszámolásban szereplő adatokkal? 12. Az intézmény vezeti-e az 1/2000. SzCsM rendelet 10. számú melléklete szerinti látogatási és eseménynaplót és annak alapján készíti-e el a kimutatást a havi és az éves gondozási napokról? 13. Kötött-e az intézményfenntartó, vagy az általa megbízott személy valamennyi ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével a december 31-ig megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/B. -a, a december 31-e után megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/C. (1) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli megállapodást? 14. A je után kérelmezett ellátások esetén rendelkezésre állnak-e az ellátást igénybe vevő személyek nyilatkozatai arról, hogy igénybe vesznek-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást 120? 15. A demensnek minősített személyek rendelkeznek-e a demencia kórképet megállapító december 31-ig az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, január 1-jétől az NRSZH, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos szakvéleményével 121? 16. Az ellátottak létszáma egyetlen napon sem haladta-e meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 110 %-át, éves átlagban pedig a férőhelyszám 100 %-át? [Szoctv. 92/K. (5) bekezdés és a Kvtv. 2. m. Kiegészítő szabályok 12. pontja] Ha mégis meghaladta, az ezt meghaladó gondozási napok számát [a Szoctv (3) bekezdésének megfelelően] figyelmen kívül hagyták-e a mutatószám és a támogatás számítása során? (Kizárólag együttesen, a demenciában szenvedő és a demenciában nem szenvedő ellátottak összesített létszáma hasonlítandó össze az engedélyezett összes férőhelyek számával. 122 ) Amennyiben az ellátás igénylésekor az igénylő személy nem nyilatkozott, a fenntartó nem jogosult a támogatásra az érintett személy ellátása után. Amennyiben az ellátott úgy nyilatkozik, hogy igénybe vesz más szolgáltatónál is valamilyen alapszolgáltatást, akkor annak a szolgáltatónak a fenntartója, amelynél a nyilatkozatot tette, csak abban az esetben jogosult támogatásra az ellátott után, ha alá tudja támasztani, hogy adott napon, adott ellátott után, ugyanazon típusú ellátásra (vagy egymást kizáró ellátásra) tekintettel más fenntartó nem vesz igénybe támogatást. Amennyiben az ellátás igénylésekor az igénylő személy arról nyilatkozott, hogy az alapszolgáltatást más szolgáltatónál, intézménynél is igénybe veszi, úgy az a fenntartó jogosult a normatívára, aki előbb kötötte az ellátottal a megállapodást. (Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály ÖF/1717/1/2010., ÖF/1203/1/2010. számú állásfoglalásai.) Ha a szakvélemény azt tartalmazza, hogy a demencia vélelmezhetően a kérelem benyújtásának időpontjától fennáll, akkor ettől az időponttól lehet igénybe venni a támogatást. Ha a szakvélemény konkrét időpontot tartalmaz az állapotra vonatkozóan, akkor ez az időpont az irányadó a támogatás igénylésére. (Infoportál ÁHT Nem állami fenntartók Tudástár ÖF_1214_2_2009.) Szmr. 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 3. pont: [hatályos ig, utána a 369/2013. Korm. rendelet 1. sz. melléklet]: Ha a szociális intézmény a nappali ellátás keretében fogyatékos gyermekek vagy demens személyek ellátását is vállalja, ezt a működési engedélyben - férőhelyszám meghatározása nélkül - minden esetben fel kell tüntetni. 67

68 17. A fenntartó nem igényelt-e ugyanazon a napon ugyanazon ellátott után időskorúak nappali intézményi ellátása támogatást és 123 házi segítségnyújtás támogatást, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása támogatást, hajléktalanok nappali intézményi ellátása támogatást? 18. A fenntartó nem igényelt-e ugyanazon a napon ugyanazon ellátott után fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása támogatást és házi segítségnyújtás támogatást, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása támogatást, hajléktalanok nappali intézményi ellátása támogatást, szociális étkeztetés támogatást? A fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása (III.3.g) jogcímcsoporton belül helyesen állapították-e meg az adott személy ellátására vonatkozóan az adott napra alkalmazható támogatási jogcímet attól függően, hogy a demenciában szenvedő ellátott az idősek nappali ellátása mellett: foglalkoztatási támogatásban nem részesülő [III.3.g (5)], foglalkoztatási támogatásban részesülő [III.3.g (7)]?(Csak a támogatás 40%-a számolható el.) 20. Az ellátottak számának megállapítása során figyelmen kívül hagyták-e azon ellátottakat, akik kizárólag étkeztetésben részesültek? 21. Ha az idősek nappali intézményi ellátása nem a tárgyév egészében működött, figyelembe vették-e a Kvtv. 2. melléklet Kiegészítő szabályok 11. pontja harmadik bekezdésében foglaltakat? Az 1/2000. SzCsM rendelet 10. számú melléklete szerinti nyilvántartás alapján az ellátottak számát úgy állapították-e meg, hogy az ellátási napok éves számát elosztották 251-gyel. 23. A támogatást kizárólag nappali intézményi ellátásokkal összefüggő feladatokra fordították, amennyiben történt forrásátcsoportosítás az a Kvtv.-nek megfelelt-e 126? 24. Támogatási többlet megállapítása esetén a különbözet mértéke évi kiadásokkal fedezett? Kvtv. 2. melléklet Kiegészítő szabályok 11. pont A demens betegek nappali intézményi ellátása jogcím mellett a szociális étkeztetés jogcímű hozzájárulás sem igényelhető, tekintve, hogy a nappali ellátásra vonatkozó normatívák közül kizárólag az idősek nappali ellátásának támogatása nem tartalmazza az étkeztetés költségeit. (Lásd még: Szoctv. 65/F. (1) utolsó bekezdésében az ide nem értve az idős személyeket szövegrészt.) Amennyiben a III.3. és III.4. pont szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a hozzájárulás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a hozzájárulás igénybe vehető Kvtv. 2. melléklet, III. utolsó mondata: A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: - a települési önkormányzat a 2. pont szerinti támogatást az ott részletezett feladatokra, valamint részben a 3. és 4. pontok szerinti ellátások finanszírozására használhatja fel, - a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja, 68

69 F o g y a t é k o s s z e m é l y e k n a p p a l i i n t é z m é n y e III.3.g Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő III.3.g (1) fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása III.3.g (2) fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás III.3.g (3) foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak száma III.3.g (4) foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak száma - társulás által történő feladatellátás A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon és külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint fogyatékosok nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e támogatás 40%-át igényelheti. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével - osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők. Amennyiben a fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátásáról - a Kiegészítő szabályoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető. II.3. Ingyenes és kedvezményes intézményi étkeztetés II.3. Ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés támogatása II.3.a (2) fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek étkeztetése FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő/év E támogatást igényelheti a települési önkormányzat az általa fenntartott fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek után, akik számára a fenntartó a Gyvt ának (5) bekezdése alapján 50%-os normatív étkezési térítési díj-kedvezményt, vagy ingyenes étkeztetést biztosít. Fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek ellátása esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével - osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai 1. A szociális alapszolgáltatás fenntartójának rendelkeznie kell az Szmr. szerinti [ től a 369/2013. Korm. rendelet], a működési engedély kiadásáról szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal. 69

70 2. Demens személyek nappali intézményi ellátása aljogcímeken támogatást igénylő fenntartó esetén a működési engedélynek tartalmaznia kell a demens személyek elláthatóságának tényét is január 1-jétől új szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetén a működési engedélynek tartalmaznia kell a finanszírozási rendszerbe történő befogadás tényét, 128 kivéve, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé, korábban is létezett férőhelyet demens betegek bentlakásos intézményi ellátására minősítik át, vagy a működési engedély változtatása fenntartó váltás miatt vált szükségessé. [Szoctv. 58/A. (2)-(2a)] Az Szmr. 22/C. c) [hatályos ig] pontja szerint azon szolgáltatás, ellátotti szám, férőhelyszám esetében, amely az Szoctv. 58/A. (2)-(2a) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, ellátotti számnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni. 4. Társulás keretében történő feladatellátás esetén kizárólag a társulás székhely szerinti önkormányzata veheti igénybe a támogatást. 5. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett településnek ellátási területként szerepelnie kell a működési engedélyben. 6. A előtt kötött társulási megállapodás ig megfelel e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodásnak től 129 meg kell felelnie az Mötv ában foglaltaknak. 7. Társulásoknak járó magasabb összegű támogatás igénybe vétele esetén a Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok 13. pontjának 130 való megfelelést vizsgálni kell Szmr. 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 3. pont: (hatályos ig):: Ha a szociális intézmény a nappali ellátás keretében fogyatékos gyermekek vagy demens személyek ellátását is vállalja, ezt a működési engedélyben - férőhelyszám meghatározása nélkül - minden esetben fel kell tüntetni től felváltja a 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 9. pont: A III. 3. ab) - l) és III. 4. pontokban szereplő hozzájárulásokat azok a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások vehetik igénybe, amelyek - az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységre külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkeznek, és - a Szoctv. 58/A. (2)-(2e) bekezdése, illetve a Gyvt (2)-(2c) bekezdése alapján újaz adott szociális, szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, új ellátotti létszámra, illetve új férőhelyre külön jogszabályban szolgáltató tevékenységre - a Szoctv. 58/A. (2d) bekezdésében, valamint a Gyvt (2b) bekezdésében meghatározott kivételekkel - befogadást nyertek. 129 Mötv (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül. 130 Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok 13. pont: A III. 3. pont szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatás akkor igényelhető, ha a feladat ellátásáról - a többcélú kistérségi társulás saját intézménye, szolgáltatója útján gondoskodik, vagy - olyan az Mötv. szerinti önkormányzati társulás, vagy Társulás gondoskodik, amelyek esetében a feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok önállóan az adott feladat ellátását nem biztosítják, nem rendelkeznek az adott feladat ellátásához működési engedéllyel, és: = a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma az a), c)-d), és f)-i) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 3000 fő, = a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma a j)-l) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5000 fő. Egy települési önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe. 70

71 8. A szociális alapszolgáltatás ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény működési engedéllyel rendelkező fenntartója jogosult. 9. A Kvtv. 2. melléklet II/3. a) pont szerinti mutatószám nem lehet több mint a III.3.g (1-4) pont szerinti mutatószámok összege. 10. Az elszámolásban szereplő mutatószám nem lehet több az engedélyezett létszámnál, kivéve, ha működési napok száma éves szinten meghaladja a 251 napot Támogatási többlet kizárólag abban az esetben állapítható meg, amennyiben az évi kiadásokkal lefedhető. 12. A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja. 13. A III.3. pontokban szereplő támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében, működési engedéllyel működik. Amennyiben az intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. 14. A III.3. g)-i) alpontok szerinti támogatások azonos időszakban ugyanazon ellátott után a szociális étkeztetéssel (III.3.c) valamint a házi segítségnyújtással (III.3.d) együtt nem igényelhetők. A helyszíni vizsgálat dokumentumai: az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, 2013 évre érvényes, jogerősítő záradékkal ellátott határozat, módosításai, kiegészítései, 9/1999. SzCsM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolás, a december 31-ig megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/B. -a, a december 31-e után megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/C. (1) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli megállapodás az intézményfenntartó vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője között, a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartás, valamint a 20/C. (1)-(4) bekezdés szerinti nyilvántartás 132, illetőleg az abból lekérdezhető adatok 133, január 1-je után kérelmezett ellátás esetén az ellátást igénybe vevő személy nyilatkozata arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást 134 [9/1999. SzCsM rendelet 18. LXII ], Az elszámolásban szereplő mutatószám egész éves folyamatos működés és hat napos nyitva tartás esetén kb. 20 %-kal, hét napos nyitva tartás esetén 45 %-kal haladhatja meg az engedélyezett férőhelyszámot ~1,45, ~1,20 Amennyiben a működési napok száma meghaladja a 251-es osztószámot, az elszámolásban szereplő mutatószám meghaladhatja az engedélyezett férőhelyek számát Kvtv. 2. melléklet, Kiegészítő szabályok, 11. pont: a fenntartó attól az időponttól jogosult a III. 3. pontban szereplő támogatások igénybevételére, amikor az ellátott adatait a Szoctv. 20/C. (1)-(4) bekezdése, illetve a Gyvt (2)-(3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vette és ellátásukat ténylegesen megkezdte Lásd még erről az Nyr. Igénybevevői nyilvántartásról szóló 13/B-13/H. -ait amelyek megvalósulását a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) elnevezésű program biztosítja. 71

72 az 1/2000. SzCsM rendelet 10. számú melléklete szerinti Nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója, amennyiben van olyan ellátott, akire vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli szociális foglalkoztatási támogatást folyósítanak, akkor a foglalkoztatást alátámasztó dokumentum, a fogyatékosság fennállását a 9/1999. SzCsM rendelet 21. (2) bekezdésének LXIII megfelelően igazoló dokumentumok, vagyis: o a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye, vagy o a fogyatékosság jellege szerinti szakorvosi lelet, vagy o súlyos fogyatékosság esetén a fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy ezen ellátások megállapítására vonatkozó dokumentumai, a Gyvt ának (5) bekezdése alapján 50%-os normatív étkezési térítési díjkedvezmény, vagy ingyenes étkeztetés biztosítása esetén [Kvtv. 2. melléklet II.3. a) pont alatti jogcím] szociális rászorultságot igazoló dokumentumok (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, három- vagy többgyermekes család tagja, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek), A támogatás felhasználását, túlteljesítését, illetve átcsoportosítását alátámasztó dokumentumok (számviteli nyilvántartások, bankszámlakivonatok, pénztári bizonylatok). A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A fenntartó rendelkezik-e az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal? 2. Az ÁSZ végzett-e ellenőrzést a vizsgált időszakban igénybe vett támogatásokra vonatkozóan? 3. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról alkotott-e rendeletet/határozatot? A rendeletben/határozatban szerepel-e a fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása? 4. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely szerinti önkormányzata vette-e igénybe a támogatást? 5. Vizsgálni szükséges, hogy az önkormányzat kötött-e ellátási szerződést valamely fenntartóval a feladat ellátására. Amennyiben igen, az önkormányzat nem jogosult a támogatás igénybevételére. 6. A támogatást igénylő önkormányzat, illetve az általa fenntartott intézmény(ek) látták-e el a feladatot? 7. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett település ellátási területként szerepel-e a működési engedélyben? Szociális alapszolgáltatások: a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, az utcai szociális munka, a nappali ellátás. (Nem kell nyilatkozni a népkonyha, a családsegítés, az utcai szociális munka, a nappali melegedő, a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás igénybevételéről.) 72

73 8. A előtt létrejövő, Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak, től pedig az Mötv. rendelkezéseinek? 9. A háziorvos/kezelőorvos kitöltötte-e a 9/1999. SzCsM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást? Igazolt-e az önellátási képesség teljes vagy részleges hiánya? 10. Vezetik-e a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartást, valamint a 20/C. (1)-(4) bekezdés (az Nyr. 13/B-13/H. -ai) szerinti nyilvántartást, annak adatai megegyeznek-e az elszámolásban szereplő adatokkal? 11. Az intézmény, szolgáltató csak a működési engedélyében meghatározott ellátási területen tartózkodó 135 ellátottak részére nyújtott-e ellátást, és csak ezek után az ellátottak után igényelték-e a támogatást? [Az a személy is ellátható, aki a szolgáltató vagy intézmény külön jogszabályban meghatározott ellátási területén tartózkodik, de ott nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel. 9/1999. SzCsM rendelet 3/A. (1) bekezdése jétől hatályos] 12. Az intézmény vezeti-e az 1/2000. SzCsM rendelet 10. számú melléklete szerinti Nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplóját és annak alapján készíti-e el a kimutatást a havi és az éves ellátási napokról? 13. Kötött-e az intézményfenntartó, vagy az általa megbízott személy valamennyi ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével a december 31-ig megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/B. -a, a december 31-e után megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/C. (1) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli megállapodást? 14. A je után kérelmezett ellátások esetén rendelkezésre állnak-e az ellátást igénybe vevő személyek nyilatkozatai arról, hogy igénybe vesznek-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást 136? 15. A fogyatékos személyek ellátásának megkezdésekor rendelkeznek-e a helyszíni ellenőrzés dokumentumai cím alatt felsorolt, a fogyatékosság fennállását igazoló dokumentumok valamelyikével? 16. A fogyatékos személyek nappali intézményében a gondozottak 3 évnél idősebbek-e? [1/2000. SzCsM rendelet 81. (1) bekezdés. LXIV ] 17. Kiskorú esetében a fogyatékos személyek kérelméhez mellékelték-e a területileg illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét, amely kimondja, hogy a gyermek gyógypedagógiai nevelésre, oktatásra nem alkalmas és felvétele, elhelyezése Az ellátási területen való tartózkodásnak nincs igazoló dokumentuma, így gyakorlatilag ennek ellenőrzése nem lehetséges, elhagyható Amennyiben az ellátás igénylésekor az igénylő személy nem nyilatkozott, a fenntartó nem jogosult a támogatásra az érintett személy ellátása után. Amennyiben az ellátott úgy nyilatkozik, hogy igénybe vesz más szolgáltatónál is valamilyen alapszolgáltatást, akkor annak a szolgáltatónak a fenntartója, amelynél a nyilatkozatot tette, csak abban az esetben jogosult támogatásra az ellátott után, ha alá tudja támasztani, hogy adott napon, adott ellátott után, ugyanazon típusú ellátásra (vagy egymást kizáró ellátásra) tekintettel más fenntartó nem vesz igénybe támogatást. Amennyiben az ellátás igénylésekor az igénylő személy arról nyilatkozott, hogy az alapszolgáltatást más szolgáltatónál, intézménynél is igénybe veszi, úgy az a fenntartó jogosult a normatívára, aki előbb kötötte az ellátottal a megállapodást. (Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály ÖF/1717/1/2010., ÖF/1203/1/2010. számú állásfoglalásai.) 73

74 a korának, állapotának megfelelő nevelési, oktatási intézményben nem biztosítható? 137 [1/2000. SzCsM rendelet 81. (3) bekezdés.] 18. A fenntartó nem igényelt-e ugyanazon a napon ugyanazon ellátott után fogyatékosok nappali intézményi ellátása jogcímű támogatást és házi segítségnyújtás jogcímű támogatást, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása támogatást, hajléktalanok nappali intézményi ellátása támogatást, vagy szociális étkeztetés jogcímű támogatást? Az ellátottak száma naponta egyetlen napon sem haladta-e meg a működési engedélyben szereplő létszám 110%-át, éves átlagban 100%-át. [Szoctv. 92/K. (5) bekezdés és a Kvtv. 2. m. Kiegészítő szabályok 12. pontja] Ha mégis meghaladta, az ezt meghaladó gondozási napok számát [a Szoctv (3) bekezdésének megfelelően LXV ] figyelmen kívül hagyták-e a mutatószám és a támogatás számítása során? 20. A jogcímcsoporton belül helyesen állapították-e meg az adott személy ellátására vonatkozóan az adott napra alkalmazható támogatási jogcímet attól függően, hogy az ellátott a fogyatékosok nappali ellátása mellett intézményen belüli szociális foglalkoztatásban nem vett részt [III.3.g (1)], intézményen belüli szociális foglalkoztatásban részt vett [III.3.g (3)]. (Csak a támogatás 40 %-a számolható el.) 21. Az ellátottak számának megállapítása során figyelmen kívül hagyták-e azon ellátottakat, akik kizárólag étkeztetésben részesültek? 22. Ha a fogyatékosok nappali intézményi ellátása nem a tárgyév egészében működött, figyelembe vették-e a Kvtv. 2. melléklet kiegészítő szabályok 11. pontja bekezdésében foglaltakat? Az ellátottak számát úgy állapították-e meg, hogy az ellátási napok éves számát elosztották 251-gyel? 24. A támogatást kizárólag nappali intézményi ellátásokkal összefüggő feladatokra fordították, amennyiben történt forrásátcsoportosítás az a Kvtv.-nek megfelelt-e 140? Fejlesztő felkészítés és egyéni fejlesztő felkészítés többek között fogyatékosok nappali intézményében is megszervezhető, ezért megállapítható a normatívára jogosultság. Nem vehető figyelembe fogyatékosok nappali intézményében, aki a korának és állapotának megfelelő nevelési, oktatási intézményben ellátható és részére az oktatást biztosítják is. Ugyanezen okból kizárt az óvodai nevelésben, általános iskolai oktatásban, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részesülők figyelembe vétele a fogyatékos nappali ellátás jogcímén. (Infoportál ÁHT Nem állami fenntartók Tudástár NGM_11471_2_2011.) A kizárólag tanítási szünet idején ellátott kiskorúakra nem vonatkozik. [Lásd az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 81. (3) bekezdés utolsó mondatát!] Kvtv. 2. melléklet Kiegészítő szabályok 11. pont Amennyiben a III.3. és III.4. pont szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a hozzájárulás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a hozzájárulás igénybe vehető Kvtv. 2. melléklet, III. utolsó mondata: A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: - a települési önkormányzat a 2. pont szerinti támogatást az ott részletezett feladatokra, valamint részben a 3. és 4. pontok szerinti ellátások finanszírozására használhatja fel, - a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja, 74

75 25. Támogatási többlet megállapítása esetén a különbözet mértéke évi kiadásokkal fedezett? 26. A Gyvt ának (5) bekezdése alapján 50%-os normatív étkezési térítési díjkedvezmény, vagy ingyenes étkeztetés biztosítása esetén [Kvtv. 2. melléklet II/3. a) pont alatti jogcím.]: az ellátottak rendelkeznek-e a szociális rászorultságot igazoló dokumentumokkal, a támogatás szempontjából a fenntartó figyelmen kívül hagyta-e a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket? [Gyvt (8) LXVI bekezdés.] a támogatásra jogosító létszám megállapítása a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, étkeztetésben részesült, normatív étkezési térítési díj-kedvezményre, vagy ingyenes étkeztetésre jogosult gyermekek élelmezési napjainak száma osztva 251-gyel, módszerével történt-e? P s z i c h i á t r i a i b e t e g e k n a p p a l i i n t é z m é n y i e l l á t á s a III.3.h Pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali intézményi ellátása III.3.h (1) Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása III.3.h (2) Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása társulás által történő feladatellátás III.3.h (3) A foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek száma III.3.h (4) A foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek száma társulás által történő feladatellátás FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. -a alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően pszichiátriai betegek számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e támogatás 40%-át igényelheti. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál az ellátásában részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a Szoctv. szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével - osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe - a nappali melegedőt igénybe vevők kivételével - a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók. 75

76 Amennyiben a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátásáról - a Kiegészítő szabályoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 120%-a igényelhető. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai 1. A szociális alapszolgáltatás fenntartójának rendelkeznie kell az Szmr. [hatályos ig, utána a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal. 2. Új szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetén a működési engedélynek tartalmaznia kell a finanszírozási rendszerbe történő befogadás tényét, 141 kivéve, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé, korábban is létezett férőhelyet demens betegek bentlakásos intézményi ellátására minősítik át, vagy a működési engedély változtatása fenntartó váltás miatt vált szükségessé. [Szoctv. 58/A. (2)-(2a)] Az Szmr. [hatályos ig, utána a 369/2013. Korm. rendelet] 22/C. c) pontja szerint azon szolgáltatás, ellátotti szám, férőhelyszám esetében, amely a Szoctv. 58/A. (2)-(2a) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, ellátotti számnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni. 3. Társulás keretében történő feladatellátás esetén kizárólag a társulás székhely szerinti önkormányzata veheti igénybe a támogatást. 4. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett településnek ellátási területként szerepelnie kell a működési engedélyben. 5. A előtt kötött társulási megállapodás ig megfelel e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodásnak től 142 meg kell felelnie az Mötv ában foglaltaknak. 6. Társulásoknak járó magasabb összegű támogatás igénybe vétele esetén a Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok 13. pontjának 143 való megfelelést vizsgálni kell Kvtv. 2. melléklet, Kiegészítő szabályok, 9. pont: A III.3. ab)-l) és III. 4. pontokban szereplő támogatásokat azok a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások vehetik igénybe, amelyek az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységre külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkeznek, és a Szoctv. 58/A. (2)-(2e) bekezdése, illetve a Gyvt (2)-(2c) bekezdése alapján az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenységre a Szoctv. 58/A. (2d) bekezdésében, valamint a Gyvt (2b) bekezdésében meghatározott kivételekkel befogadást nyertek Mötv (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül. 143 Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok 13. pont: A III. 3. pont szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatás akkor igényelhető, ha a feladat ellátásáról - a többcélú kistérségi társulás saját intézménye, szolgáltatója útján gondoskodik, vagy - olyan az Mötv. szerinti önkormányzati társulás, vagy Társulás gondoskodik, amelyek esetében a feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok önállóan az adott feladat ellátását nem biztosítják, nem rendelkeznek az adott feladat ellátásához működési engedéllyel, és: = a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma az a), c)-d), és f)-i) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 3000 fő, = a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma a j)-l) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5000 fő. 76

77 7. A szociális alapszolgáltatás ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény működési engedéllyel rendelkező fenntartója jogosult. 8. Az elszámolásban szereplő mutatószám nem lehet több az engedélyezett létszámnál, kivéve, ha a működési napok száma éves szinten meghaladja a 251 napot. 9. Támogatási többlet kizárólag abban az esetben állapítható meg, amennyiben az évi kiadásokkal lefedhető. 10. A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja. A helyszíni vizsgálat dokumentumai: az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, 2013 évre érvényes, jogerősítő záradékkal ellátott határozat, módosításai, kiegészítései, az önkormányzat/fenntartó többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott rendelete/határozata (Szoctv. 92. (1) bekezdés), társulási megállapodás(ok), ellátási szerződés, önkormányzat határozata(i) ellátási szerződés megkötéséről, az önkormányzat által igénybe vett támogatásokhoz kapcsolódó ÁSZ, felügyeleti és belső ellenőrzés írásos anyagai, a december 31-ig megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/B. -a, a december 31-e után megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/C. (1) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli megállapodás az intézményfenntartó vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője között, a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartás, valamint a 20/C. (1)-(4) bekezdés szerinti nyilvántartás 144, illetőleg az abból lekérdezhető adatok 145, január 1-je után kérelmezett ellátás esetén az ellátást igénybe vevő személy nyilatkozata arról, hogy igénybe vesznek-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást 146 [9/1999. SzCsM rendelet 18. ], az 1/2000. SzCsM rendelet 10. számú melléklete szerinti Nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója, Egy települési önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 11. pont: A III:3. és III. 4. pontokban szereplő támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak - a Szoctv. 20/C. (1)-(4) bekezdései, illetve a Gyvt (2)- (3) bekezdései szerinti - nyilvántartásba vétele. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását ténylegesen megkezdte Lásd még erről az Nyr. Igénybevevői nyilvántartásról szóló 13/B-13/H. -ait amelyek megvalósulását a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) elnevezésű program biztosítja Szociális alapszolgáltatások: a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, az utcai szociális munka, a nappali ellátás. (Nem kell nyilatkozni a népkonyha, a családsegítés, az utcai szociális munka, a nappali melegedő, a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás igénybevételéről.) 77

78 amennyiben van olyan ellátott, akire vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli szociális foglalkoztatási támogatást folyósítanak, akkor a foglalkoztatást alátámasztó dokumentum, az igénybe vevő pszichiátriai beteg szakorvosának, kezelőorvosának - a 9/1999. SzCsM rendelet 21. (1) bekezdés LXVII szerinti szakvéleménye, A támogatás felhasználását, túlteljesítését, illetve átcsoportosítását alátámasztó dokumentumok (számviteli nyilvántartások, bankszámlakivonatok, pénztári bizonylatok). A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A fenntartó rendelkezik-e az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal? 2. Az ÁSZ végzett-e ellenőrzést a vizsgált időszakban igénybe vett támogatásokra vonatkozóan? 3. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott-e rendeletet/határozatot? A rendeletben/határozatban szerepel-e a pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása? 4. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely szerinti önkormányzata vette-e igénybe a támogatást? 5. Vizsgálni szükséges, hogy az önkormányzat kötött-e ellátási szerződést valamely fenntartóval a feladat ellátására. Amennyiben igen, az önkormányzat nem jogosult a támogatás igénybevételére. 6. A támogatást igénylő önkormányzat, illetve az általa fenntartott intézmény(ek) látták-e el a feladatot? 7. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett település ellátási területként szerepel-e a működési engedélyben? 8. A előtt létrejövő, Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak, től pedig az Mötv. rendelkezéseinek?? 9. Vezetik-e a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartást, valamint a 20/C. (1)-(4) bekezdés (az Nyr. 13/B-13/H. -ai) szerinti nyilvántartást, annak adatai megegyeznek-e az elszámolásban szereplő adatokkal? 10. Az intézmény, szolgáltató csak a működési engedélyében meghatározott ellátási területen tartózkodó 147 ellátottak részére nyújtott-e ellátást, és csak ezek után az ellátottak után igényelték-e a támogatást? [Az a személy is ellátható, aki a szolgáltató vagy intézmény külön jogszabályban meghatározott ellátási területén tartózkodik, de ott nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel. 9/1999. SzCsM rendelet 3/A. (1) bekezdése jétől hatályos.] 11. Az intézmény vezeti-e az 1/2000. SzCsM rendelet 10. számú melléklete szerinti látogatási és eseménynaplót és annak alapján készíti-e el a kimutatást a havi és az éves gondozási napokról? 12. Kötött-e az intézményfenntartó, vagy az általa megbízott személy valamennyi ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével a december 31-ig megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/B. -a, a december 31-e után megkötött Az ellátási területen való tartózkodásnak nincs igazoló dokumentuma, így gyakorlatilag ennek ellenőrzése nem lehetséges, elhagyható. 78

79 megállapodások esetén a Szoctv. 94/C. (1) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli megállapodást? 13. A pszichiátriai betegek tekintetében rendelkeznek-e az ellátott kezelőorvosának, szakorvosának szakvéleményével? 14. A je után kérelmezett ellátások esetén rendelkezésre álltak-e az ellátást igénybe vevő személyek nyilatkozatai arról, hogy igénybe vesznek-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást A fenntartó nem igényelt-e ugyanazon a napon ugyanazon ellátott után pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása jogcímű támogatást és szociális étkeztetés, vagy házi segítségnyújtás jogcímű támogatást 149? 16. Az ellátottak létszáma egyetlen napon sem haladta-e meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 110 %-át, éves átlagban pedig a férőhelyszám 100 %-át? [Szoctv. 92/K. (5) bekezdés és a Kvtv. 2. m. Kiegészítő szabályok 12. pontja] Ha mégis meghaladta, az ezt meghaladó gondozási napok számát [a Szoctv (3) bekezdésének megfelelően LXVIII ] figyelmen kívül hagyták-e a mutatószám és a támogatás számítása során? 17. A jogcímcsoporton belül helyesen állapították-e meg az adott személy ellátására vonatkozóan az adott napra alkalmazható támogatási jogcímet attól függően, hogy az ellátott a pszichiátriai betegek nappali ellátása mellett intézményen belüli foglalkoztatási támogatásban nem részesülő [III.3.h (1)], intézményen belüli foglalkoztatási támogatásban részesülő [III.3.h (3)]. (Csak a támogatás 40%-a számolható el.) 18. A gondozási napok számának meghatározása során figyelmen kívül hagyták-e az egybefüggően 30 napnál hosszabb ideig távolmaradókat? Ha a pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása nem a tárgyév egészében működött, figyelembe vették-e a Kvtv. 2. melléklet kiegészítő szabályok 11. pontja harmadik bekezdésében foglaltakat? Az ellátottak számának megállapítása során figyelmen kívül hagyták-e azon ellátottakat, akik kizárólag étkeztetésben részesültek? 21. Az ellátottak számát úgy állapították-e meg, hogy a pszichiátriai betegek nappali ellátásában részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a Amennyiben az ellátás igénylésekor az igénylő személy nem nyilatkozott, a fenntartó nem jogosult a támogatásra az érintett személy ellátása után. Amennyiben az ellátott úgy nyilatkozik, hogy igénybe vesz más szolgáltatónál is valamilyen alapszolgáltatást, akkor annak a szolgáltatónak a fenntartója, amelynél a nyilatkozatot tette, csak abban az esetben jogosult támogatásra az ellátott után, ha alá tudja támasztani, hogy adott napon, adott ellátott után, ugyanazon típusú ellátásra (vagy egymást kizáró ellátásra) tekintettel más fenntartó nem vesz igénybe támogatást. Amennyiben az ellátás igénylésekor az igénylő személy arról nyilatkozott, hogy az alapszolgáltatást más szolgáltatónál, intézménynél is igénybe veszi, úgy az a fenntartó jogosult a normatívára, aki előbb kötötte az ellátottal a megállapodást. (Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály ÖF/1717/1/2010., ÖF/1203/1/2010. számú állásfoglalásai.) Kvtv. 2. melléklet Kiegészítő szabályok 11. pont a távolmaradás első napjától Amennyiben a III. 3. és III. 4. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető. 79

80 Szoctv. szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak számát (a gondozási napok éves számát) elosztották 251-gyel? A támogatást kizárólag nappali intézményi ellátásokkal összefüggő feladatokra fordították, amennyiben történt forrásátcsoportosítás az a Kvtv.-nek megfelelt 153? 23. Támogatási többlet megállapítása esetén a különbözet mértéke évi kiadásokkal fedezett? S z e n v e d é l y b e t e g e k n a p p a l i i n t é z m é n y i e l l á t á s a III.3.h Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása III.3.h (5) Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása III.3.h (6) Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása társulás által történő feladatellátás III.3.h (7) A foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek száma III.3.h (7) A foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek III.3.h (8) A foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek száma társulás által történő feladatellátás FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. -a alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően szenvedélybetegek, számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e támogatás 40%-át igényelheti. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál az ellátásában részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a Szoctv. szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével - osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók. Amennyiben a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátásáról - a Kiegészítő szabályoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 120%-a igényelhető a Kvtv. 2. melléklet által előírt osztószám (251) arra utal, hogy bár nem a megjelentek száma, hanem a jogviszonyban állók száma a mutatószám meghatározója nem lehet minden naptári napra figyelembe venni a gondozási napokat, hanem csupán a működési napokon teljesített gondozási napok száma vehető figyelembe. (Jelen segédlet elején megadott definícióknak megfelelően.) Az osztás számlálójában tehát az intézményi jogviszonyban állók létszáma a nappali intézmény működési napjain vehető figyelembe Kvtv. 2. melléklet, III. utolsó mondata: A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: - a települési önkormányzat a 2. pont szerinti támogatást az ott részletezett feladatokra, valamint részben a 3. és 4. pontok szerinti ellátások finanszírozására használhatja fel, - a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja, 80

81 Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai 1. A szociális alapszolgáltatás fenntartójának rendelkeznie kell az Szmr. [hatályos ig, utána a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal. 2. Új szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetén a működési engedélynek tartalmaznia kell a finanszírozási rendszerbe történő befogadás tényét, 154 kivéve, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé, korábban is létezett férőhelyet demens betegek bentlakásos intézményi ellátására minősítik át, vagy a működési engedély változtatása fenntartó váltás miatt vált szükségessé. [Szoctv. 58/A. (2)-(2a)] Az Szmr. 22/C. c) [ től a 369/2013. Korm. rendelet] pontja szerint azon szolgáltatás, ellátotti szám, férőhelyszám esetében, amely az Szoctv. 58/A. (2)-(2a) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, ellátotti számnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni. 3. Társulás keretében történő feladatellátás esetén kizárólag a társulás székhely szerinti önkormányzata veheti igénybe a támogatást. 4. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett településnek ellátási területként szerepelnie kell a működési engedélyben. 5. A előtt kötött társulási megállapodás ig megfelel e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodásnak től 155 meg kell felelnie az Mötv ában foglaltaknak. 6. Társulásoknak járó magasabb összegű támogatás igénybe vétele esetén a Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok 13. pontjának 156 való megfelelést vizsgálni kell. 7. A szociális alapszolgáltatás ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény működési engedéllyel rendelkező fenntartója jogosult Kvtv. 2. melléklet, Kiegészítő szabályok, 9. pont: A III. 3. ab)-l) és III. 4. pontokban szereplő támogatásokat azok a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások vehetik igénybe, amelyek az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenységre külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkeznek, és a Szoctv. 58/A. (2)-(2e) bekezdése, illetve a Gyvt (2)-(2c) bekezdése alapján az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenységre - a Szoctv. 58/A. (2d) bekezdésében, valamint a Gyvt (2b) bekezdésében meghatározott kivételekkel - befogadást nyertek. 155 Mötv (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül. 156 Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok 13. pont: A III. 3. pont szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatás akkor igényelhető, ha a feladat ellátásáról - a többcélú kistérségi társulás saját intézménye, szolgáltatója útján gondoskodik, vagy - olyan az Mötv. szerinti önkormányzati társulás, vagy Társulás gondoskodik, amelyek esetében a feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok önállóan az adott feladat ellátását nem biztosítják, nem rendelkeznek az adott feladat ellátásához működési engedéllyel, és: = a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma az a), c)-d), és f)-i) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 3000 fő, = a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma a j)-l) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5000 fő. Egy települési önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe. 81

82 8. Az elszámolásban szereplő mutatószám nem lehet több az engedélyezett létszámnál, kivéve, ha a működési napok száma éves szinten meghaladja a 251 napot Támogatási többlet kizárólag abban az esetben állapítható meg, amennyiben az évi kiadásokkal lefedhető. 10. A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja. A helyszíni vizsgálat dokumentumai: az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, 2013 évre érvényes, jogerősítő záradékkal ellátott határozat, módosításai, kiegészítései, az önkormányzat által igénybe vett támogatásokhoz kapcsolódó ÁSZ, felügyeleti és belső ellenőrzés írásos anyagai, az önkormányzat/fenntartó többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott rendelete/határozata [Szoctv. 92. (1) bekezdés], társulási megállapodás(ok), ellátási szerződés, önkormányzat határozata(i) ellátási szerződés megkötéséről, a december 31-ig megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/B. -a, a december 31-e után megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/C. (1) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli megállapodás az intézményfenntartó vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője között. a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartás, valamint 20/C. (1)-(4) bekezdés szerinti nyilvántartás 158, illetőleg az abból lekérdezhető adatok 159, január 1-je után kérelmezett ellátás esetén az ellátást igénybe vevő személy nyilatkozata arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást 160 [9/1999. SzCsM rendelet 18. ], az 1/2000. SzCsM rendelet 10. számú melléklete szerinti Nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója, Az elszámolásban szereplő mutatószám egész éves folyamatos működés és hat napos nyitva tartás esetén kb. 21 %-kal, hét napos nyitva tartás esetén 45,4 %-kal haladhatja meg az engedélyezett férőhelyszámot = 1,45441, = 1,20717 Amennyiben a működési napok száma meghaladja a 251-es osztószámot, az elszámolásban szereplő mutatószám meghaladhatja az engedélyezett férőhelyek számát Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 11. pont: A III. 3. és III. 4. pontokban szereplő támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak - a Szoctv. 20/C. (1)-(4) bekezdései, illetve a Gyvt (2)- (3) bekezdései szerinti - nyilvántartásba vétele. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását ténylegesen megkezdte Lásd még erről az Nyr. Igénybevevői nyilvántartásról szóló 13/B-13/H. -ait amelyek megvalósulását a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) elnevezésű program biztosítja Szociális alapszolgáltatások: a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, az utcai szociális munka, a nappali ellátás. (Nem kell nyilatkozni a népkonyha, a családsegítés, az utcai szociális munka, a nappali melegedő, a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás igénybevételéről.) 82

83 amennyiben van olyan ellátott, akire vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli szociális foglalkoztatási támogatást folyósítanak, akkor a foglalkoztatást alátámasztó dokumentum, az ellátott kezelőorvosának, szakorvosának szakvéleménye ( ig) 161, A támogatás felhasználását, túlteljesítését, illetve átcsoportosítását alátámasztó dokumentumok (számviteli nyilvántartások, bankszámlakivonatok, pénztári bizonylatok). A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Fenntartó rendelkezik-e az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal? 2. Az ÁSZ végzett-e ellenőrzést a vizsgált időszakban igénybe vett támogatásokra vonatkozóan? 3. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról alkotott-e rendeletet/határozatot? A rendeletben/határozatban szerepel-e a szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása? 4. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely szerinti önkormányzata vette-e igénybe a támogatást? 5. Vizsgálni szükséges, hogy az önkormányzat kötött-e ellátási szerződést valamely fenntartóval a feladat ellátására. Amennyiben igen, az önkormányzat nem jogosult a támogatás igénybevételére. 6. A támogatást igénylő önkormányzat, illetve az általa fenntartott intézmény(ek) látták-e el a feladatot? 7. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett település ellátási területként szerepel-e a működési engedélyben? 8. A előtt létrejövő, Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak, től pedig az Mötv. rendelkezéseinek?? 9. Vezetik-e a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartást, valamint a 20/C. (1)-(4) bekezdés (az Nyr. 13/B-13/H. -ai) szerinti nyilvántartást, annak adatai megegyeznek-e az elszámolásban szereplő adatokkal? 10. Az intézmény, szolgáltató csak a működési engedélyében meghatározott ellátási területen tartózkodó 162 ellátottak részére nyújtott-e ellátást, és csak ezek után az ellátottak után igényelték-e a támogatást? [Az a személy is ellátható, aki a szolgáltató vagy intézmény külön jogszabályban meghatározott ellátási területén tartózkodik, de ott nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel. 9/1999. SzCsM rendelet 3/A. (1) bekezdése jétől hatályos.] 11. Az intézmény vezeti-e az 1/2000. SzCsM rendelet 10. számú melléklete szerinti látogatási és eseménynaplót és annak alapján készíti-e el a kimutatást a havi és az éves gondozási napokról? Lásd a 9/1999. SzCsM rendelet 21. -ának változását! Az ellátási területen való tartózkodásnak nincs igazoló dokumentuma, így gyakorlatilag ennek ellenőrzése nem lehetséges, elhagyható. 83

84 12. Kötött-e az intézményfenntartó, vagy az általa megbízott személy valamennyi ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével a december 31-ig megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/B. -a, a december 31-e után megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/C. (1) bekezdés a) pontja a szerinti írásbeli megállapodást? 13. A szenvedélybetegek tekintetében rendelkeznek-e az ellátott kezelőorvosának, szakorvosának szakvéleményével ( ig)? 14. A je után kérelmezett ellátások esetén rendelkezésre állnak-e az ellátást igénybe vevő személyek nyilatkozatai arról, hogy igénybe vesznek-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást 163? 15. A fenntartó nem igényelt-e ugyanazon a napon ugyanazon ellátott után szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása jogcímű támogatást és szociális étkeztetés jogcímű, vagy házi segítségnyújtás jogcímű támogatást? Az ellátottak létszáma egyetlen napon sem haladta-e meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 110 %-át, éves átlagban pedig a férőhelyszám 100 %-át? Az ellátottak létszáma egyetlen napon sem haladta-e meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 110 %-át, éves átlagban pedig a férőhelyszám 100 %-át? [Szoctv. 92/K. (5)-(6) bekezdés és a Kvtv. 2. m. Kiegészítő szabályok 12. pontja] Ha mégis meghaladta, az ezt meghaladó gondozási napok számát a Szoctv (3) bekezdésének megfelelően figyelmen kívül hagyták-e a mutatószám és a támogatás számítása során? 17. A jogcímcsoporton belül helyesen állapították-e meg az adott személy ellátására vonatkozóan az adott napra alkalmazható támogatási jogcímet attól függően, hogy az ellátott a szenvedélybetegek nappali ellátása mellett intézményen belüli foglalkoztatási támogatásban nem részesült [III.3.h (5)], intézményen belüli foglalkoztatási támogatásban részesült [III.3.h (7)]. (Csak a támogatás 40%-a számolható el.) 18. Ha a szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása nem a tárgyév egészében működött, figyelembe vették-e a Kvtv. 2. melléklet kiegészítő szabályok 11. pontja harmadik bekezdésében foglaltakat? A gondozási napok számának meghatározása során figyelmen kívül hagyták-e az egybefüggően 30 napnál hosszabb ideig távolmaradókat? Amennyiben az ellátás igénylésekor az igénylő személy nem nyilatkozott, a fenntartó nem jogosult a támogatásra az érintett személy ellátása után. Amennyiben az ellátott úgy nyilatkozik, hogy igénybe vesz más szolgáltatónál is valamilyen alapszolgáltatást, akkor annak a szolgáltatónak a fenntartója, amelynél a nyilatkozatot tette, csak abban az esetben jogosult támogatásra az ellátott után, ha alá tudja támasztani, hogy adott napon, adott ellátott után, ugyanazon típusú ellátásra (vagy egymást kizáró ellátásra) tekintettel más fenntartó nem vesz igénybe támogatást. Amennyiben az ellátás igénylésekor az igénylő személy arról nyilatkozott, hogy az alapszolgáltatást más szolgáltatónál, intézménynél is igénybe veszi, úgy az a fenntartó jogosult a normatívára, aki előbb kötötte az ellátottal a megállapodást. (Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály ÖF/1717/1/2010., ÖF/1203/1/2010. számú állásfoglalásai.) Kvtv. 2. melléklet Kiegészítő szabályok 11. pont Amennyiben a III. 3. és III. 4. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető. 84

85 20. Az ellátottak számának megállapítása során figyelmen kívül hagyták-e azon ellátottakat, akik kizárólag étkeztetésben részesültek? 21. Az ellátottak számát úgy állapították-e meg, hogy a szenvedélybetegek nappali ellátásában részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a Szoctv. szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak számát (a gondozási napok éves számát) elosztották 251-gyel? A támogatást kizárólag nappali intézményi ellátásokkal összefüggő feladatokra fordították, amennyiben történt forrásátcsoportosítás az a Kvtv.-nek megfelelt 168? 23. Támogatási többlet megállapítása esetén a különbözet mértéke évi kiadásokkal fedezett? H a j l é k t a l a n o k n a p p a l i i n t é z m é n y i e l l á t á s a ( n a p p a l i m e l e g e d ő ) III.3.i Hajléktalanok nappali intézményi ellátása III.3.i (1) Hajléktalanok nappali intézményi ellátása III.3.i (2) Hajléktalanok nappali intézményi ellátása társulás által történő feladatellátás III.3.i (3) A foglalkoztatási támogatásban részesülő hajléktalanok nappali intézményben ellátottak száma III.3.i (4) A foglalkoztatási támogatásban részesülő hajléktalanok nappali intézményben ellátottak száma társulás által történő feladatellátás FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. -a alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően hajléktalanok számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e támogatás 40%-át igényelheti. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a napi átlagos létszám, vagyis a (külön jogszabályban meghatározott eseménynapló alapján összesített) éves létszám elosztva 251-gyel. A napi átlagos létszám nem haladhatja meg a működési engedélyben szereplő férőhelyszám 150%-át a távolmaradás első napjától a Kvtv. 2. melléklet által előírt osztószám (251) arra utal, hogy bár nem a megjelentek száma, hanem az intézményi jogviszonyban állók száma a mutatószám meghatározója nem lehet minden naptári napra figyelembe venni a gondozási napokat, hanem csupán a működési napokon teljesített gondozási napok száma vehető figyelembe. (Jelen segédlet elején megadott definícióknak megfelelően.) Az osztás számlálójában tehát az intézményi jogviszonyban állók létszáma a nappali intézmény működési napjain vehető figyelembe Kvtv. 2. melléklet, III. utolsó mondata: A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: - a települési önkormányzat a 2. pont szerinti támogatást az ott részletezett feladatokra, valamint részben a 3. és 4. pontok szerinti ellátások finanszírozására használhatja fel, - a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja, 85

86 Amennyiben a hajléktalanok nappali intézményi ellátásáról - a Kiegészítő szabályoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 120%-a igényelhető. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai 1. A szociális alapszolgáltatás fenntartójának rendelkeznie kell az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet hatályos] szerinti, a működési engedély kiadásáról szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal január 1-jétől új szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetén a működési engedélynek tartalmaznia kell a finanszírozási rendszerbe történő befogadás tényét, 169 kivéve, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé, korábban is létezett férőhelyet demens betegek bentlakásos intézményi ellátására minősítik át, vagy a működési engedély változtatása fenntartó váltás miatt vált szükségessé. [Szoctv. 58/A. (2)-(2a)] Az Szmr. 22/C. (2)-(2a)] Az Szmr. 22/C. c), től a 369/2013. Korm. rendelet hatályos] pontja szerint azon szolgáltatás, ellátotti szám, férőhelyszám esetében, amely az Szoctv. 58/A. (2)-(2a) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, ellátotti számnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni. 3. Társulás keretében történő feladatellátás esetén kizárólag a társulás székhely szerinti önkormányzata veheti igénybe a támogatást. 4. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett településnek ellátási területként szerepelnie kell a működési engedélyben. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett településnek ellátási területként szerepelnie kell a működési engedélyben. 5. A előtt kötött társulási megállapodás ig megfelel e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodásnak től 170 meg kell felelnie az Mötv ában foglaltaknak. 6. Társulásoknak járó magasabb összegű támogatás igénybe vétele esetén a Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok 13. pontjának 171 való megfelelést vizsgálni kell Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 9. pont: A III. 3. ab)-l) és III. 4. pontokban szereplő támogatásokat azok a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások vehetik igénybe, amelyek az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenységre külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkeznek, és a Szoctv. 58/A. (2)-(2e) bekezdése, illetve a Gyvt (2)-(2c) bekezdése alapján az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenységre - a Szoctv. 58/A. (2d) bekezdésében, valamint a Gyvt (2b) bekezdésében meghatározott kivételekkel - befogadást nyertek. 170 Mötv (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül. 171 Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok 13. pont: A III. 3. pont szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatás akkor igényelhető, ha a feladat ellátásáról - a többcélú kistérségi társulás saját intézménye, szolgáltatója útján gondoskodik, vagy - olyan az Mötv. szerinti önkormányzati társulás, vagy Társulás gondoskodik, amelyek esetében a feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok önállóan az adott feladat ellátását nem biztosítják, nem rendelkeznek az adott feladat ellátásához működési engedéllyel, és: = a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma az a), c)-d), és f)-i) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 3000 fő, 86

87 7. A szociális alapszolgáltatás ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény működési engedéllyel rendelkező fenntartója jogosult. 8. Az elszámolásban szereplő mutatószám nem lehet több mint az engedélyezett létszám 150 %-a nem teljes évi működés esetén annak időarányos része Támogatási többlet kizárólag abban az esetben állapítható meg, amennyiben az évi kiadásokkal lefedhető. 10. A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja. A helyszíni vizsgálat dokumentumai: az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, 2013 évre érvényes, jogerősítő záradékkal ellátott határozat, módosításai, kiegészítései, az önkormányzat/fenntartó többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott rendelete/határozata [Szoctv. 92. (1) bekezdés], társulási megállapodás(ok), ellátási szerződés, önkormányzat határozata(i) ellátási szerződés megkötéséről, az önkormányzat által igénybe vett támogatásokhoz kapcsolódó ÁSZ, felügyeleti és belső ellenőrzés írásos anyagai, a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartás, valamint a 20/C. (1)-(4) bekezdés szerinti nyilvántartás 173, illetőleg az abból lekérdezhető adatok 174, az 1/2000. SzCsM rendelet 11. számú melléklete szerinti Nappali melegedők eseménynaplója LXIX az ellátásban részesítettekről és a nyújtott szolgáltatásokról 175, = a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma a j)-l) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5000 fő. Egy települési önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe A Kvtv. 2. melléklet e pont alatt a következőképpen fogalmaz: Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a napi átlagos létszám, vagyis a (külön jogszabályban meghatározott eseménynapló alapján összesített) éves létszám elosztva 251-gyel. A napi átlagos létszám nem haladhatja meg a működési engedélyben szereplő férőhelyszám 150%-át. A Kvtv. 2. melléklet Kiegészítő szabályok 12. pontja szerint: A nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben - kivéve a hajléktalanok nappali intézményét a Szoctv. 92/K. (5)-(6) bekezdései alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg: nappali intézmény esetén - a nappali melegedő kivételével - a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 110%-át, bentlakásos intézmény esetén a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 105%-át, éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át Kvtv. 2. melléklet, Kiegészítő szabályok, 11. pont: A III. 3. és III. 4. pontokban szereplő támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak - a Szoctv. 20/C. (1)-(4) bekezdései, illetve a Gyvt (2)- (3) bekezdései szerinti - nyilvántartásba vétele. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását ténylegesen megkezdte Lásd még erről az Nyr. Igénybevevői nyilvántartásról szóló 13/B-13/H. -ait amelyek megvalósulását a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) elnevezésű program biztosítja Sorszámozott, hitelesített. 87

88 amennyiben van olyan ellátott, akire vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli szociális foglalkoztatási támogatást folyósítanak, akkor a foglalkoztatást alátámasztó dokumentum, A támogatás felhasználását, túlteljesítését, illetve átcsoportosítását alátámasztó dokumentumok (számviteli nyilvántartások, bankszámlakivonatok, pénztári bizonylatok). A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A fenntartó rendelkezik-e az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal? 2. Az ÁSZ végzett-e ellenőrzést a vizsgált időszakban igénybe vett támogatásokra vonatkozóan? 3. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről alkotott-e rendeletet/határozatot? A rendeletben/határozatban szerepel-e a hajléktalanok nappali intézményi ellátása? 4. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely szerinti önkormányzata vette-e igénybe a támogatást? 5. Vizsgálni szükséges, hogy az önkormányzat kötött-e ellátási szerződést valamely fenntartóval a feladat ellátására. Amennyiben igen, az önkormányzat nem jogosult a támogatás igénybevételére. 6. A támogatást igénylő önkormányzat, illetve az általa fenntartott intézmény(ek) látták-e el a feladatot? 7. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett település ellátási területként szerepel-e a működési engedélyben? 8. A előtt létrejövő, Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak, től pedig az Mötv. rendelkezéseinek? 9. Vezetik-e a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartást, a 20/C. (1)-(4) bekezdés (az Nyr. 13/B-13/H. -ai) szerinti nyilvántartást, annak adatai megegyeznek-e az elszámolásban szereplő adatokkal? 10. Az intézmény, szolgáltató csak a működési engedélyében meghatározott ellátási területen tartózkodó 176 ellátottak részére nyújtott-e ellátást, és csak ezek után az ellátottak után igényelték-e a támogatást? [Az a személy is ellátható, aki a szolgáltató vagy intézmény külön jogszabályban meghatározott ellátási területén tartózkodik, de ott nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel. 9/1999. SzCsM rendelet 3/A. (1) bekezdése jétől hatályos.] 11. A Szoctv. 115/A. -a alapján a hajléktalanok nappali ellátását térítésmentesen biztosítják-e? 12. Vezetik-e az 1/2000. SzCsM rendelet 11. számú melléklete szerinti nyilvántartást (Nappali melegedők eseménynaplója)? 13. A hajléktalanok számára nappali ellátást nyújtó intézményben az ellátottak száma nem haladta-e meg az egyes napokon a működési engedélyben szereplő férőhelyszám 150 %-át? Az ellátási területen való tartózkodásnak nincs igazoló dokumentuma, így gyakorlatilag ennek ellenőrzése nem lehetséges, elhagyható. 88

89 14. A fenntartó nem igényelt-e ugyanazon a napon ugyanazon ellátott után hajléktalanok nappali intézményi ellátása jogcímű támogatást és szociális étkeztetés jogcímű, vagy házi segítségnyújtás jogcímű támogatást? Ha a hajléktalanok nappali intézményi ellátása nem a tárgyév egészében működött, figyelembe vették-e a Kvtv. 2. melléklet kiegészítő szabályok 11. pontja harmadik bekezdésében foglaltakat? A jogcímcsoporton belül helyesen állapították-e meg az adott személy ellátására vonatkozóan az adott napra alkalmazható támogatási jogcímet attól függően, hogy az ellátott a hajléktalanok nappali ellátása mellett intézményen belüli foglalkoztatási támogatásban nem részesült [III.3.i (1)], intézményen belüli foglalkoztatási támogatásban részesült [III.3.i (3)]? (Csak a támogatás 40%-a számolható el.) 17. Az ellátottak számát úgy állapították-e meg, hogy az ellátási napok éves számát elosztották 251-gyel? 18. A támogatást kizárólag nappali intézményi ellátásokkal összefüggő feladatokra fordították, amennyiben történt forrásátcsoportosítás az a Kvtv.-nek megfelelt 179? 19. Támogatási többlet megállapítása esetén a különbözet mértéke évi kiadásokkal fedezett? Kvtv. 2. melléklet Kiegészítő szabályok 11. pont Amennyiben a III. 3. és III. 4. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető Kvtv. 2. melléklet, III. utolsó mondata: A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: - a települési önkormányzat a 2. pont szerinti támogatást az ott részletezett feladatokra, valamint részben a 3. és 4. pontok szerinti ellátások finanszírozására használhatja fel, - a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja, 89

90 2.4 Szakosított ellátási formák T a r t ó s b e n t l a k á s o s i n t é z m é n y e k Idősek otthona ELŐIRÁNYZAT: Időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása III.4. A települési önkormányzatok által az idősek átmeneti és tartós, valamint a hajléktalan személyek részére nyújtott tartós szociális szakosított ellátási feladatok támogatása ,1 millió forint A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott - a Szoctv. szabályainak megfelelően működtetett - időskorúak átmeneti és tartós, valamint a hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó intézményeik egyes kiadásaihoz. III.4.a) A finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók bértámogatása L1 Időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása nem demens személyek L2 Időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása demens személyek SZAKMAI DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE: forint/számított létszám/év A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjt. szociális ágazatban történő végrehajtását szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbér-alapú támogatást biztosít az időskorúak átmeneti és tartós, valamint hajléktalan személyek tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeit fenntartó települési önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott intézményvezető, és a segítő - ápoló, gondozó, szociális mentálhigiénés - munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez. A támogatás a települési önkormányzatot a Kiegészítő szabályok pontja szerint számított foglalkoztatotti létszám után illeti meg. A támogatás számítása a következő: A III. 4. a) alpontban az időskorúak átmeneti és tartós, valamint a hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeket fenntartó települési önkormányzat által foglalkoztatott intézményvezető, és a segítő munkatárs bértámogatása az alábbi paraméterek figyelembevételével történik: Intézményvezető Megnevezés Segítő: ápoló, gondozó, szociális, mentálhigiénés munkatárs Finanszírozás szempontjából elismert létszám 1 fő 4 ellátottra 1 fő 90

91 III.4.aa) Az időskorúak átmeneti és tartós, valamint a hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeiben ellátottak számának meghatározása A települési önkormányzatok az Ávr. szerinti igénylés keretében adatot szolgáltatnak a Kiegészítő szabályok 2. a) alpontja szerint az intézmények ellátotti létszámáról, amely éves szinten nem lehet több a működési engedélyben szereplő létszám 100%-nál. Az ellátottak között 1,2-szeres szorzóval kell figyelembe venni azokat a személyeket, akik rendelkeznek a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát megállapító szakvéleményével. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel. Gsz = L/4 + Iv III.4.ab) A számított intézményvezetői és a segítői munkatárs létszám meghatározása ahol: Gsz = adott évre számított, elismert segítő munkatársak és az intézményvezető együttes létszáma, egész számra felfelé kerekítve, L = adott évre elismert aa) alpont szerinti összes ellátotti létszám, Iv = a finanszírozás szempontjából elismert intézményvezető száma a Kiegészítő szabályok 14. pontja szerint. III.4.ac) A szakmai dolgozók bértámogatásának összege az alábbiak szerint kerül meghatározásra: Tsz = Gsz * ÁBsz ahol: Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbér alapú támogatása, ÁBsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbérének elismert összege. III.4.b) Intézmény-üzemeltetési támogatás A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk fenntartott időskorúak átmeneti és tartós, valamint hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó intézményeiben a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók béréhez, az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adóhoz, a szakmai dologi kiadásokhoz, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez szükséges kiadásokhoz, az intézményi térítési bevételek figyelembe vételével. A támogatás összege (a továbbiakban: T) - ellenőrzött helyi önkormányzati adatszolgáltatás alapján - legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet: T = Ösz - Szt ahol: Ösz = éves összes várható intézmény-üzemeltetési kiadás, Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel várható éves összege. Az intézmény-üzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2. a) alpontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által - a szociális ügyekért felelős miniszterrel és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter véleményének kikérésével - kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni. 91

92 Az intézmény-üzemeltetési támogatás önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről - az önkormányzati adatszolgáltatás alapján - a szociális ügyekért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter január 4-éig döntenek. A Kiegészítő szabályok 2. b) alpontja szerinti áprilisi adatszolgáltatás alapján a miniszterek döntésüket módosíthatják. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai 1. A szociális intézményi ellátás fenntartójának rendelkeznie kell az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal január 1-jétől új szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetén a működési engedélynek tartalmaznia kell a finanszírozási rendszerbe történő befogadás tényét, 181 kivéve, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé, korábban is létezett férőhelyet demens betegek bentlakásos intézményi ellátására minősítik át, vagy a működési engedély változtatása fenntartó váltás miatt vált szükségessé. [Szoctv. 58/A. (2)-(2e)] Az Szmr. 22/C. c) pontja szerint azon szolgáltatás, ellátotti szám, férőhelyszám esetében, amely az Szoctv. 58/A. (2)-(2e) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, ellátotti számnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni. 3. Társulás keretében történő feladatellátás esetén kizárólag a társulás székhely szerinti önkormányzata veheti igénybe a támogatást. 4. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett településnek ellátási területként szerepelnie kell a működési engedélyben. 5. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodásnak meg kell felelnie jétől az Mötv ában foglaltaknak. 6. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás ellátási szerződés keretében történő megvalósítása esetén a támogatás igénylésére az intézmény működési engedéllyel rendelkező fenntartója jogosult. 7. Az elszámolásban szereplő, a Kvtv. 2. melléklet III.4.a. pont alatti létszámok összege nem haladhatja meg a működési engedélyben szereplő alap- és emeltszintű ellátás összesített férőhelyszámát. Az emelt színvonalú ellátás elszámolt mutatószáma nem lehet több a működési engedélyben emelt színvonalú ellátásra meghatározott férőhelyek számánál Az üzemeltetési támogatás (Kvtv. 2 melléklet III.4.b pont) mértéke utólagosan nem ellenőrizendő, azonban a kötött felhasználás szabályai szerint a III.4.a és III.4.b. pontok együttes, kötött felhasználását ellenőrizni kell. 183 A fel nem használt összeg a központi költségvetés számára visszafizetendő Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 9. pont: A III.3. ab)-l) és III.4. pontokban szereplő támogatásokat azok a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások vehetik igénybe, amelyek az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenységre külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkeznek, és a Szoctv. 58/A. (2)-(2e) bekezdése, illetve a Gyvt (2)-(2c) bekezdése alapján az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenységre a Szoctv. 58/A. (2d) bekezdésében, valamint a Gyvt (2b) bekezdésében meghatározott kivételekkel - befogadást nyertek Az Szmr. 1. sz. melléklete (A működési engedélyben feltüntetendő adatok) szerint a működési engedélyben nem kell feltüntetni sem a demens férőhelyek számát, sem a demens ellátásra való jogosultság tényét A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: 92

93 A helyszíni vizsgálat dokumentumai: az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, 2013 évre érvényes, jogerősítő záradékkal ellátott határozat, módosításai, kiegészítései, január 1-je utáni új szolgáltató/intézmény/férőhelyszám esetén a finanszírozási rendszerbe történő befogadó nyilatkozat, kivéve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 58/A. (2d) bekezdésében foglalt eseteket, az intézmény alapító okirata vagy az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata, az önkormányzat/fenntartó többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott rendelete/határozata [Szoctv. 92. (1) bekezdés], társulási megállapodás(ok), ellátási szerződés, önkormányzat határozata(i) ellátási szerződés megkötéséről, az önkormányzat által igénybe vett támogatásokhoz kapcsolódó ÁSZ, felügyeleti és belső ellenőrzés írásos anyagai, a december 31-éig megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/B. -a, a december 31-e után megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/C. (1) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli megállapodás az intézményfenntartó vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője között, vagy a bíróság kötelező intézeti elhelyezést kimondó döntése, a 29/1993. Korm. rendelet 4. számú melléklet LXX szerinti Nyilvántartás a gondozási és élelmezési napok számának alakulásáról évben, a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartás 184, valamint július 1-jét követően a Szoctv. 20/C. (1)-(4) bekezdés szerinti nyilvántartás 185, illetőleg az abból lekérdezhető adatok 186, a gondozási szükséglet vizsgálatát igazoló, a 36/2007. SZMM rendelet 4. számú melléklete szerinti szakvélemény, illetőleg ( étől) igazolás a gondozási szükséglet vizsgálatáról, az 1. pont szerinti támogatás kizárólag az abban meghatározott célokra fordítható, a települési önkormányzat a 2. pont szerinti támogatást az ott részletezett feladatokra, valamint részben a 3. és 4. pontok szerinti ellátások finanszírozására használhatja fel, a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja, a 4. pont szerinti támogatást kizárólag a támogatással érintett intézmények szakmai dolgozóinak béreire, valamint a b) alpont szerinti útmutatóban szereplő működési és felújítási kiadásokra fordíthatja, azzal, hogy az a) és b) alpontok között átcsoportosíthat A Szoctv. 20. (1) (4) bekezdésében meghatározottak nyilvántartására megfelelő az intézményvezető által vezetett megfelelő tartalmú külön nyilvántartás, amely a változások nyomon követhetőségét biztosító elektronikus úton is vezethető. [Szoctv. 20. (8) bekezdés.] Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 11. pont: A III.3. és III.4. pontokban szereplő támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak a Szoctv. 20/C. (1)-(4) bekezdései, illetve a Gyvt (2)- (3) bekezdései szerinti nyilvántartásba vétele. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását ténylegesen megkezdte Lásd még erről az Nyr. Igénybevevői nyilvántartásról szóló 13/B-13/H. -ait amelyek megvalósulását a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) elnevezésű program biztosítja. 93

94 2010. december 31-éig az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, január 1-jétől az NRSZH vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleménye. A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A fenntartó rendelkezik-e az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal? 2. Az ÁSZ végzett-e ellenőrzést a vizsgált időszakban igénybe vett támogatásokra vonatkozóan? 3. A fenntartó rendelkezik-e az intézmény alapító okiratával? 4. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról alkotott-e rendeletet/határozatot? A rendeletben/határozatban szerepel-e az idősek tartós bentlakásos ellátása? 5. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely szerinti önkormányzata vette-e igénybe a támogatást? 6. Vizsgálni szükséges, hogy az önkormányzat kötött-e ellátási szerződést valamely fenntartóval a feladat ellátására. Amennyiben igen, az önkormányzat nem jogosult a támogatás igénybevételére. 7. A támogatást igénylő önkormányzat, illetve az általa fenntartott intézmény(ek) látták-e el a feladatot? 8. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett település ellátási területként szerepel-e a működési engedélyben? 9. A előtt kötött társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak? Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodásnak től 187 meg kell felelnie az Mötv ában foglaltaknak. 10. Vezetik-e a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartást, valamint július 1-jétől a 20/C. (1)-(4) bekezdés (az Nyr. 13/B-13/H. -ai) szerinti nyilvántartást, annak adatai megegyeznek-e az elszámolásban szereplő adatokkal? 11. Az intézmény, szolgáltató csak a működési engedélyében meghatározott ellátási terület valamely településéről érkezett személy részére nyújtott-e ellátást? Az ellátási területen kívülről érkezett személyek száma nem haladja-e meg az engedélyezett férőhelyek számának 10 %-át? [9/1999. SzCsM rendelet 3/A. (2) bekezdés LXXI ] 12. Kötött-e az intézményfenntartó, vagy az általa megbízott személy valamennyi ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével a december 31-éig megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/B. -a, a december 31-e után megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/C. (1) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli megállapodást, vagy rendelkezésre áll-e a bíróság kötelező intézeti elhelyezést kimondó döntése? Mötv (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül. 94

95 13. A megállapodások szerinti ellátás kezdetének időpontja és a tényleges beköltözés időpontja megegyezik-e? Ha nem, akkor a tényleges beköltözés időpontjától vették-e figyelembe az ellátottak gondozási napjait? 14. Az ellátottak száma egyetlen napon sem haladta-e meg a működési engedélyben szereplő férőhelyszám 105 %-át, éves átlagban pedig a 100 %-át? [Szoctv. 92/K. (5) bekezdés b) pont és a évi Kvtv. 2. m. Kiegészítő szabályok 12. pontja] Ha mégis meghaladta, az ezt meghaladó gondozási napok számát [a Szoctv (3) bekezdésének megfelelően LXXII ] figyelmen kívül hagyták-e a mutatószám és a támogatás számítása során? Év közben megszűnő, illetve alakuló intézmény esetén az elszámoláskor a fenntartó helyesen számolta-e ki az őt megillető támogatás alapjául szolgáló mutatószámot (osztószám minden esetben: 365)? 16. A 29/1993. Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti nyilvántartás alapján megállapítható-e a gondozási napok száma? 17. Csak azok után az ellátottak után vették-e igénybe a támogatást, akik január 1-je után létrejött intézményi jogviszonyok esetén 189 rendelkeznek a 36/2007. SZMM rendelet 4. számú melléklete szerinti, a gondozási szükséglet vizsgálatáról szóló szakvéleménnyel 190, illetve augusztus 17-étől az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő által kiállított igazolással 191, akik január 1-je után létrejött intézményi jogviszonyok esetén nem rendelkeznek ugyan a 36/2007. SZMM rendelet 4. számú melléklete szerinti, a gondozási szükséglet vizsgálatáról szóló szakvéleménnyel, vagy ( étől) igazolással, azonban a Szoctv. 68. (5) bekezdés LXXIII alapján az idősek otthoni gondozási szükséglettel bíró személynek az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére vagy fogyatékos közeli hozzátartozója Emelt- és alapszintű ellátást egy intézményen, telephelyen belül egyaránt biztosító intézmény esetén az emeltszintre engedélyezett férőhelyek száma napi szinten 5 %-kal léphető túl, éves átlagban nem léphető túl, az alap- és emeltszintű férőhelyek összesített száma napi szinten 5 %-kal léphető túl, éves átlagban nem léphető túl. Mind az alapszintű, mind az emeltszintű, mind az előbbi kettő összesített létszáma vizsgálata során a demenciában szenvedő és a demenciában nem szenvedő ellátottak összesített létszáma hasonlítandó össze az engedélyezett összes férőhelyek számával évi CXXI. törvény 81. (5) Az e törvény hatálybalépésekor idősotthoni ellátásban részesülő személyek gondozási szükségletét a) nem kell az e törvény 31. -a szerint megvizsgálni, b) fennállónak kell tekinteni idősotthoni ellátásuk teljes időtartama alatt. (Hatályba lépett: ) január 1-jét követően felvett ellátottak esetében az emelt szintű ellátás esetében is vizsgálni kell, hogy rendelkeznek-e gondozási szükségletet igazoló szakvéleménnyel. (Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály ÖF/634/1/2009. sz. állásfoglalása.) augusztus 17-e és szeptember 3-a között mivel a szakvélemény formája (36/2007. SZMM rendelet 4. számú melléklete) már hatályát vesztette, de az új igazolás formája még nem jelent meg egyéni formában kiállított, az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő által aláírt gondozási szükséglet vizsgálatáról szóló igazolást az állami normatívára való jogosultság tekintetében el kell fogadni. (Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály ÖF2271/1/2010. sz. állásfoglalása.) Lásd még: Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály ÖF/269/1/2009. sz. állásfoglalása. 95

96 étől nem kezdték-e meg bárkinek az ellátását gondozási szükségletvizsgálat nélkül? Amennyiben a Fenntartó a Szoctv. 68/B. LXXIV (1) bekezdésében biztosított lehetőséggel élve gondozási szükséglettel nem rendelkező személyeket is ellátott, figyelembe vette-e, hogy az ilyen ellátottak után támogatás nem vehető igénybe [Szoctv. 68/B. (2) bekezdés a.) pont]? 20. Demenciában szenvedő személy esetén rendelkezésre állt-e december 31-éig az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, január 1-jétől az NRSZH, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleménye? Demens betegek után járó támogatást december 31-éig az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, január 1-jétől az NRSZH, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleménye kiállításának időpontjától vették-e figyelembe illetve ha a szakvélemény tartalmazza, hogy a beteg állapota már korábbi időpontban is fennállt a megjelölt időpontot tekintették-e irányadónak? Demens betegek ellátása esetén csak a súlyos fokozatú demens betegek gondozási napjait vették-e figyelembe az elszámolásnál? 23. Ha az idősek otthona nem a tárgyév egészében működött, figyelembe vették-e a Kvtv.2. melléklet kiegészítő szabályok 11. pontja harmadik bekezdésében foglaltakat? Az elszámolásban szerepeltetett mutatószámot úgy állapították-e meg, hogy az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint a gondozási napok éves számát osztották tel? 25. Az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott adatok megalapozzák-e a évi szakmai dolgozók bértámogatását? augusztus 17-től a Szoctv. 68/B. (1) bekezdése hatályát vesztette, így ettől az időponttól gondozási szükséglet vizsgálata nélkül az ellátás három hónapos időtartamra sem nyújtható a 9/1999. SzCsM rendelet 21. (5) bekezdése szerint: Demens személyek ellátása esetén az igénybevételre irányuló kérelemhez be kell nyújtani az orvosszakértői szerv vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos által kiállított, b) bentlakásos intézményi ellátás esetén a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozatát megállapító szakvéleményt. A demencia kórkép középsúlyos fokozatának megléte a támogatás jogcímében nem játszik szerepet, igazolása az egyéb körülményektől függetlenül a gondozási szükséglet meglétét igazolja Ha a szakvélemény azt tartalmazza, hogy a súlyos demencia vélelmezhetően a kérelem benyújtásának időpontjától fennáll, akkor ettől az időponttól lehet igénybe venni a támogatást. Ha a szakvélemény konkrét időpontot tartalmaz az állapotra vonatkozóan, akkor ez az időpont az irányadó a támogatás igénylésére. (Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály ÖF1214/2/2009. sz. állásfoglalása.) Amennyiben a III.3. és III.4. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a hozzájárulás igénybe vehető. 96

97 Hajléktalanok otthona és/vagy rehabilitációs intézménye ELŐIRÁNYZAT: III.4. A települési önkormányzatok által az idősek átmeneti és tartós, valamint a hajléktalan személyek részére nyújtott tartós szociális szakosított ellátási feladatok támogatása ,1 millió forint A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott - a Szoctv. szabályainak megfelelően működtetett - időskorúak átmeneti és tartós, valamint a hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó intézményeik egyes kiadásaihoz. III.4.a A finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók bértámogatása L5 Hajléktalanok ápoló gondozó otthona L6 Hajléktalanok rehabilitációs intézménye SZAKMAI DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE: forint/számított létszám/év A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjt. szociális ágazatban történő végrehajtását szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbér-alapú támogatást biztosít az időskorúak átmeneti és tartós, valamint hajléktalan személyek tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeit fenntartó települési önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott intézményvezető, és a segítő - ápoló, gondozó, szociális mentálhigiénés - munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez. A támogatás a települési önkormányzatot a Kiegészítő szabályok pontja szerint számított foglalkoztatotti létszám után illeti meg. A támogatás számítása a következő: III.4.aa) Az időskorúak átmeneti és tartós, valamint a hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeiben ellátottak számának meghatározása A települési önkormányzatok az Ávr. szerinti igénylés keretében adatot szolgáltatnak a Kiegészítő szabályok 2. a) alpontja szerint az intézmények ellátotti létszámáról, amely éves szinten nem lehet több a működési engedélyben szereplő létszám 100%-nál. Az ellátottak között 1,2-szeres szorzóval kell figyelembe venni azokat a személyeket, akik rendelkeznek a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát megállapító szakvéleményével. Az ellátottak számának 197 A III. 4. a) alpontban az időskorúak átmeneti és tartós, valamint a hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeket fenntartó települési önkormányzat által foglalkoztatott intézményvezető, és a segítő munkatárs bértámogatása az alábbi paraméterek figyelembevételével történik: Intézményvezető Megnevezés Segítő: ápoló, gondozó, szociális, mentálhigiénés munkatárs Finanszírozás szempontjából elismert létszám 1 fő 4 ellátottra 1 fő 97

98 meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel. Gsz = L/4 + Iv III.4.ab) A számított intézményvezetői és a segítői munkatárs létszám meghatározása ahol: Gsz = adott évre számított, elismert segítő munkatársak és az intézményvezető együttes létszáma, egész számra felfelé kerekítve, L = adott évre elismert aa) alpont szerinti összes ellátotti létszám, Iv = a finanszírozás szempontjából elismert intézményvezető száma a Kiegészítő szabályok 14. pontja szerint. III.4.ac) A szakmai dolgozók bértámogatásának összege az alábbiak szerint kerül meghatározásra: Tsz = Gsz * ÁBsz ahol: Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbér alapú támogatása, ÁBsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbérének elismert összege. III.4.b) Intézmény-üzemeltetési támogatás A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk fenntartott időskorúak átmeneti és tartós, valamint hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó intézményeiben a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók béréhez, az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adóhoz, a szakmai dologi kiadásokhoz, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez szükséges kiadásokhoz, az intézményi térítési bevételek figyelembe vételével. A támogatás összege (a továbbiakban: T) - ellenőrzött helyi önkormányzati adatszolgáltatás alapján - legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet: T = Ösz - Szt ahol: Ösz = éves összes várható intézmény-üzemeltetési kiadás, Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel várható éves összege. Az intézmény-üzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2. a) alpontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által - a szociális ügyekért felelős miniszterrel és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter véleményének kikérésével - kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni. Az intézmény-üzemeltetési támogatás önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről - az önkormányzati adatszolgáltatás alapján - a szociális ügyekért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter január 4-éig döntenek. A Kiegészítő szabályok 2. b) alpontja szerinti áprilisi adatszolgáltatás alapján a miniszterek döntésüket módosíthatják. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai 1. A szociális intézményi ellátás fenntartójának rendelkeznie kell az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal január 1-jétől új szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetén a működési engedélynek tartalmaznia kell a finanszírozási rendszerbe történő befogadás 98

99 tényét, 198 kivéve, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé, korábban is létezett férőhelyet demens betegek bentlakásos intézményi ellátására minősítik át, vagy a működési engedély változtatása fenntartó váltás miatt vált szükségessé. [Szoctv. 58/A. (2)-(2e)] Az Szmr. 22/C. c) pontja szerint azon szolgáltatás, ellátotti szám, férőhelyszám esetében, amely az Szoctv. 58/A. (2)-(2e) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, ellátotti számnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni. 3. Társulás keretében történő feladatellátás esetén kizárólag a társulás székhely szerinti önkormányzata veheti igénybe a támogatást. 4. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett településnek ellátási területként szerepelnie kell a működési engedélyben. 5. A előtt kötött társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak? Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodásnak től 199 meg kell felelnie az Mötv ában foglaltaknak. 6. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás ellátási szerződés keretében történő megvalósítása esetén a támogatás igénylésére az intézmény működési engedéllyel rendelkező fenntartója jogosult. 7. Az elszámolásban szereplő létszám nem haladhatja meg a működési engedélyben szereplő engedélyezett férőhelyek számát, illetőleg, amennyiben a működési engedély nem egész évre szól, annak időarányos részét. 8. Az üzemeltetési támogatás (Kvtv. 2 melléklet III.4.b pont) mértéke utólagosan nem ellenőrizendő, azonban a kötött felhasználás szabályai szerint a III.4.a és III.4.b. pontok együttes, kötött felhasználását ellenőrizni kell. 200 A fel nem használt összeg a központi költségvetés számára visszafizetendő. A helyszíni vizsgálat dokumentumai: az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, 2013 évre érvényes, jogerősítő záradékkal ellátott határozat, módosításai, kiegészítései, Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 9. pont: A III. 3. ab)-l) és III. 4. pontokban szereplő támogatásokat azok a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások vehetik igénybe, amelyek az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenységre külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkeznek, és a Szoctv. 58/A. (2)-(2e) bekezdése, illetve a Gyvt (2)-(2c) bekezdése alapján az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenységre a Szoctv. 58/A. (2d) bekezdésében, valamint a Gyvt (2b) bekezdésében meghatározott kivételekkel - befogadást nyertek. 199 Mötv (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: - az 1. pont szerinti támogatás kizárólag az abban meghatározott célokra fordítható, - a települési önkormányzat a 2. pont szerinti támogatást az ott részletezett feladatokra, valamint részben a 3. és 4. pontok szerinti ellátások finanszírozására használhatja fel, - a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja, - a 4. pont szerinti támogatást kizárólag a támogatással érintett intézmények szakmai dolgozóinak béreire, valamint a b) alpont szerinti útmutatóban szereplő működési és felújítási kiadásokra fordíthatja, azzal, hogy az a) és b) alpontok között átcsoportosíthat. 99

100 2012. január 1-je utáni új szolgáltató/intézmény/férőhelyszám esetén a finanszírozási rendszerbe történő befogadó nyilatkozat, kivéve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 58/A. (2d) bekezdésében foglalt eseteket, az intézmény alapító okirata vagy az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata, az önkormányzat/fenntartó többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott rendelete/határozata [Szoctv. 92. (1) bekezdés], társulási megállapodás(ok), ellátási szerződés, önkormányzat határozata(i) ellátási szerződés megkötéséről, az önkormányzat által igénybe vett támogatásokhoz kapcsolódó ÁSZ, felügyeleti és belső ellenőrzés írásos anyagai, december 31-éig megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/B. -a, a december 31-e után megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/C. (1) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli megállapodás az intézményfenntartó vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője között, vagy a bíróság kötelező intézeti elhelyezést kimondó döntése, a 29/1993. Korm. rendelet 4. számú melléklet szerinti Nyilvántartás a gondozási és élelmezési napok számának alakulásáról évben, a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartás 201, valamint július 1-jét követően a Szoctv. 20/C. (1)-(4) bekezdés szerinti nyilvántartás 202, illetőleg az abból lekérdezhető adatok 203, rehabilitációs célú intézmény esetén az 1/2000. SzCsM rendelet 7. (5) bekezdése szerinti egyéni rehabilitációs program. A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A fenntartó rendelkezik-e az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal? 2. Az ÁSZ végzett-e ellenőrzést a vizsgált időszakban igénybe vett támogatásokra vonatkozóan? 3. A fenntartó rendelkezik-e az intézmény alapító okiratával? 4. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott-e rendeletet/határozatot? A rendeletben/határozatban szerepel-e a hajléktalanok otthona, rehabilitációs intézménye? A Szoctv. 20. (1) (4) bekezdésében meghatározottak nyilvántartására megfelelő az intézményvezető által vezetett megfelelő tartalmú külön nyilvántartás, amely a változások nyomon követhetőségét biztosító elektronikus úton is vezethető. [Szoctv. 20. (8) bekezdés.] Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 11. pont: A III.3. és III.4. pontokban szereplő támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak a Szoctv. 20/C. (1)-(4) bekezdése, illetve a Gyvt (2)- (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétele. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását ténylegesen megkezdte Lásd még erről az Nyr. Igénybevevői nyilvántartásról szóló 13/B-13/H. -ait amelyek megvalósulását a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) elnevezésű program biztosítja. 100

101 5. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely szerinti önkormányzata vette-e igénybe a támogatást? 6. Vizsgálni szükséges, hogy az önkormányzat kötött-e ellátási szerződést valamely fenntartóval a feladat ellátására. Amennyiben igen, az önkormányzat nem jogosult a támogatás igénybevételére. 7. A támogatást igénylő önkormányzat, illetve az általa fenntartott intézmény(ek) látták-e el a feladatot? 8. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett település ellátási területként szerepel-e a működési engedélyben? 9. A előtt kötött társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak? Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodásnak től 204 meg kell felelnie az Mötv ában foglaltaknak. 10. Vezetik-e a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartást, valamint július 1-jétől a 20/C. (1)-(4) bekezdés (az Nyr. 13/B-13/H. -ai) szerinti nyilvántartást, annak adatai megegyeznek-e az elszámolásban szereplő adatokkal? 11. Az intézmény, szolgáltató csak a működési engedélyében meghatározott ellátási terület valamely településéről érkezett személy részére nyújtott-e ellátást? Az ellátási területen kívülről érkezett személyek száma nem haladja-e meg az engedélyezett férőhelyek számának 10 %-át? [9/1999. SzCsM rendelet 3/A. (2) bekezdés] 12. Kötött-e az intézményfenntartó, vagy az általa megbízott személy valamennyi ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével a december 31-éig megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/B. -a, a december 31-e után megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/C. (1) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli megállapodást, vagy rendelkezésre áll-e a bíróság kötelező intézeti elhelyezést kimondó döntése? 13. A megállapodások szerinti ellátás kezdetének időpontja és a tényleges beköltözés időpontja megegyezik-e? Ha nem, akkor a tényleges beköltözés időpontjától vették-e figyelembe az ellátottak gondozási napjait? 14. Az ellátottak száma egyetlen napon sem haladta-e meg a működési engedélyben szereplő férőhelyszám 105 %-át, éves átlagban pedig a 100 %-át? [Szoctv. 92/K. (5) bekezdés b) pont és évi Kvtv. 2. m. Kiegészítő szabályok 12. pontja] Ha mégis meghaladta, az ezt meghaladó gondozási napok számát [a Szoctv (3) bekezdésének megfelelően] figyelmen kívül hagyták-e a mutatószám és a támogatás számítása során? 15. Év közben megszűnő, illetve alakuló intézmény esetén az elszámoláskor a fenntartó helyesen számolta-e ki az őt megillető támogatás alapjául szolgáló mutatószámot (osztószám minden esetben: 365)? 16. A 29/1993. Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti nyilvántartás alapján megállapítható-e a gondozási napok száma? 17. Rehabilitációs célú intézményben az ellátás időtartama megfelel-e a Szoctv (1) - (3) bekezdéseiben foglaltaknak [figyelembe véve a évi CXXI. tv. 81. (7) bekezdésében foglaltakat is]? Mötv (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül. 101

102 18. Ha a hajléktalanok otthona, rehabilitációs intézménye nem a tárgyév egészében működött, figyelembe vették-e a Kvtv. 2. melléklet kiegészítő szabályok 11. pontja harmadik bekezdésében foglaltakat? Az elszámolásban szerepeltetett mutatószámot úgy állapították-e meg, hogy az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint a gondozási napok éves számát osztották 365-tel? 20. A szakmai dolgozók bértámogatása és az üzemeltetési támogatás felhasználása során figyelembe vették-e a kötött felhasználás szabályait? Támogatási többlet kizárólag abban az esetben állapítható meg, amennyiben az évi kiadásokkal lefedhető. 22. Az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott adatok megalapozzák-e a szakmai dolgozók évi bértámogatását? Á t m e n e t i e l h e l y e z é s t n y ú j t ó b e n t l a k á s o s i n t é z m é n y e k Időskorúak gondozóháza ELŐIRÁNYZAT: III.4. A települési önkormányzatok által az idősek átmeneti és tartós, valamint a hajléktalan személyek részére nyújtott tartós szociális szakosított ellátási feladatok támogatása ,1 millió forint A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott - a Szoctv. szabályainak megfelelően működtetett - időskorúak átmeneti és tartós, valamint a hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó intézményeik egyes kiadásaihoz. III.4.a A finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók bértámogatása L3 Időskorúak gondozó háza nem demens személyek L4 Időskorúak gondozó háza demens személyek SZAKMAI DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK forint/számított létszám/év ELISMERT ÖSSZEGE: A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjt. szociális ágazatban történő végrehajtását szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbér-alapú támogatást biztosít az időskorúak átmeneti és tartós, valamint hajléktalan személyek tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeit fenntartó települési önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott intézményvezető, és a segítő - ápoló, Amennyiben a III.3. és III.4. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a hozzájárulás igénybe vehető Kvtv. 2. melléklet: A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: - a 4. pont szerinti támogatást kizárólag a támogatással érintett intézmények szakmai dolgozóinak béreire, valamint a b) alpont szerinti útmutatóban szereplő működési és felújítási kiadásokra fordíthatja, azzal, hogy az a) és b) alpontok között átcsoportosíthat. 102

103 gondozó, szociális mentálhigiénés - munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez. A támogatás a települési önkormányzatot a Kiegészítő szabályok pontja szerint számított foglalkoztatotti létszám után illeti meg. A támogatás számítása a következő: III.4aa) Az időskorúak átmeneti és tartós, valamint a hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeiben ellátottak számának meghatározása A települési önkormányzatok az Ávr. szerinti igénylés keretében adatot szolgáltatnak a Kiegészítő szabályok 2. a) alpontja szerint az intézmények ellátotti létszámáról, amely éves szinten nem lehet több a működési engedélyben szereplő létszám 100%-nál. Az ellátottak között 1,2-szeres szorzóval kell figyelembe venni azokat a személyeket, akik rendelkeznek a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát megállapító szakvéleményével. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel. Gsz = L/4 + Iv ahol: III.4.ab) A számított intézményvezetői és a segítői munkatárs létszám meghatározása Gsz = adott évre számított, elismert segítő munkatársak és az intézményvezető együttes létszáma, egész számra felfelé kerekítve, L = adott évre elismert aa) alpont szerinti összes ellátotti létszám, Iv = a finanszírozás szempontjából elismert intézményvezető száma a Kiegészítő szabályok 14. pontja szerint. ac) A szakmai dolgozók bértámogatásának összege az alábbiak szerint kerül meghatározásra: Tsz = Gsz * ÁBsz ahol: Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbér alapú támogatása, ÁBsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbérének elismert összege. III.4.b) Intézmény-üzemeltetési támogatás A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk fenntartott időskorúak átmeneti és tartós, valamint hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó intézményeiben a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók béréhez, az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adóhoz, a szakmai dologi A III. 4. a) alpontban az időskorúak átmeneti és tartós, valamint a hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeket fenntartó települési önkormányzat által foglalkoztatott intézményvezető, és a segítő munkatárs bértámogatása az alábbi paraméterek figyelembevételével történik: Intézményvezető Megnevezés Segítő: ápoló, gondozó, szociális, mentálhigiénés munkatárs Finanszírozás szempontjából elismert létszám 1 fő 4 ellátottra 1 fő 103

104 kiadásokhoz, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez szükséges kiadásokhoz, az intézményi térítési bevételek figyelembe vételével. A támogatás összege (a továbbiakban: T) - ellenőrzött helyi önkormányzati adatszolgáltatás alapján - legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet: T = Ösz - Szt ahol: Ösz = éves összes várható intézmény-üzemeltetési kiadás, Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel várható éves összege. Az intézmény-üzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2. a) alpontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által - a szociális ügyekért felelős miniszterrel és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter véleményének kikérésével - kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni. Az intézmény-üzemeltetési támogatás önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről - az önkormányzati adatszolgáltatás alapján - a szociális ügyekért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter január 4-éig döntenek. A Kiegészítő szabályok 2. b) alpontja szerinti áprilisi adatszolgáltatás alapján a miniszterek döntésüket módosíthatják. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai 1. A szociális intézményi ellátás fenntartójának rendelkeznie kell az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal január 1-jétől új szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetén a működési engedélynek tartalmaznia kell a finanszírozási rendszerbe történő befogadás tényét, 208 kivéve, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé, korábban is létezett férőhelyet demens betegek bentlakásos intézményi ellátására minősítik át, vagy a működési engedély változtatása fenntartó váltás miatt vált szükségessé. [Szoctv. 58/A. (2)-(2 e)] Az Szmr. 22/C. c) pontja szerint azon szolgáltatás, ellátotti szám, férőhelyszám esetében, amely az Szt. 58/A. (2)-(2 e) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, ellátotti számnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni. 3. Társulás keretében történő feladatellátás esetén kizárólag a társulás székhely szerinti önkormányzata veheti igénybe a támogatást. 4. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett településnek ellátási területként szerepelnie kell a működési engedélyben. 5. A előtt kötött társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak? Intézményi társulás keretében történő feladatellátás Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 9. pont: A III.3. ab)-l) és III.4. pontokban szereplő hozzájárulásokat támogatásokat azok a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások vehetik igénybe, amelyek az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységre külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkeznek, és a Szoctv. 58/A. (2)-(2a2 e) bekezdése, illetve a Gyvt (2)-(2a2 c) bekezdése alapján újaz adott szociális, szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, új ellátotti létszámra, illetve új férőhelyre külön jogszabályban szolgáltató tevékenységre a Szoctv. 58/A. (2d) bekezdésében, valamint a Gyvt (2b) bekezdésében meghatározott kivételekkel befogadást nyertek. 104

105 esetén a társulási megállapodásnak től 209 meg kell felelnie az Mötv ában foglaltaknak. 6. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás ellátási szerződés keretében történő megvalósítása esetén a támogatás igénylésére az intézmény működési engedéllyel rendelkező fenntartója jogosult. 7. Az idősek gondozóháza esetén az elszámolásban szereplő, a Kvtv. 2. melléklet III.4.a pont alatti létszámok összege nem haladhatja meg a működési engedélyben szereplő férőhelyszámot 210, illetőleg, amennyiben a működési engedély nem egész évre szól, annak időarányos részét. 8. Az üzemeltetési támogatás (Kvtv. 2 melléklet III.4.b pont) mértéke utólagosan nem ellenőrizendő, azonban a kötött felhasználás szabályai szerint a III.4.a és III.4.b. pontok együttes, kötött felhasználását ellenőrizni kell. 211 A fel nem használt összeg a központi költségvetés számára visszafizetendő. A helyszíni vizsgálat dokumentumai: az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, 2013 évre érvényes, jogerősítő záradékkal ellátott határozat, módosításai, kiegészítései, január 1-je utáni új szolgáltató/intézmény/férőhely esetén a finanszírozási rendszerbe történő befogadó nyilatkozat, kivéve a Szoctv. 58/A. (2d) bekezdésében foglalt eseteket, az intézmény alapító okirata vagy az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata, az önkormányzat/fenntartó többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott rendelete/határozata (Szoctv. 92. (1) bekezdés), társulási megállapodás(ok), ellátási szerződés, önkormányzat határozata(i) ellátási szerződés megkötéséről, az önkormányzat által igénybe vett támogatásokhoz kapcsolódó ÁSZ, felügyeleti és belső ellenőrzés írásos anyagai, a december 31-éig megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/B. -a, a december 31-e után megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/C. (1) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli megállapodás az intézményfenntartó vagy az általa 209 Mötv (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül Az Szmr. 1. sz. melléklete (A működési engedélyben feltüntetendő adatok) szerint a működési engedélyben nem kell feltüntetni sem a demens férőhelyek számát, sem a demens ellátásra való jogosultság tényét A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: - az 1. pont szerinti támogatás kizárólag az abban meghatározott célokra fordítható, - a települési önkormányzat a 2. pont szerinti támogatást az ott részletezett feladatokra, valamint részben a 3. és 4. pontok szerinti ellátások finanszírozására használhatja fel, - a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja, - a 4. pont szerinti támogatást kizárólag a támogatással érintett intézmények szakmai dolgozóinak béreire, valamint a b) alpont szerinti útmutatóban szereplő működési és felújítási kiadásokra fordíthatja, azzal, hogy az a) és b) alpontok között átcsoportosíthat. 105

106 megbízott személy és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője között, vagy a bíróság kötelező intézeti elhelyezést kimondó döntése, a 29/1993. Korm. rendelet 4. számú melléklet szerinti Nyilvántartás a gondozási és élelmezési napok számának alakulásáról évben, a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartás 212, valamint július 1-jét követően a Szoctv. 20/C. (1)-(4) bekezdés szerinti nyilvántartás 213, illetőleg az abból lekérdezhető adatok 214, orvosi szakvéleménnyel alátámasztott, a Szoctv. 80. LXXV (2) bekezdésén, valamint az 1/2000. SzCsM rendelet 85. LXXVI (3) bekezdésén alapuló intézményvezetői döntés az ellátás esetleges meghosszabbításáról, december 31-éig az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, január 1-jétől az NRSZH vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleménye. A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A Fenntartó rendelkezik-e az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal? 2. Az ÁSZ végzett-e ellenőrzést a vizsgált időszakban igénybe vett támogatásokra vonatkozóan? 3. A fenntartó rendelkezik-e az intézmény alapító okiratával? 4. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról alkotott-e rendeletet/határozatot? A rendeletben/határozatban szerepel-e az idősek gondozóháza? 5. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely szerinti önkormányzata vette-e igénybe a támogatást? 6. Vizsgálni szükséges, hogy az önkormányzat kötött-e ellátási szerződést valamely fenntartóval a feladat ellátására. Amennyiben igen, az önkormányzat nem jogosult a támogatás igénybevételére. 7. A támogatást igénylő önkormányzat, illetve az általa fenntartott intézmény(ek) látták-e el a feladatot? 8. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett település ellátási területként szerepel-e a működési engedélyben? 9. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodás megfelel-e jétől az Mötv ban foglaltaknak? A Szoctv. 20. (1) (4) bekezdésében meghatározottak nyilvántartására megfelelő az intézményvezető által vezetett megfelelő tartalmú külön nyilvántartás, amely a változások nyomon követhetőségét biztosító elektronikus úton is vezethető. [Szoctv. 20. (8) bekezdés.] Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 11. pont: A III.3. és III.4. pontokban szereplő támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak a Szoctv. 20/C. (1)-(4) bekezdése, illetve a Gyvt (2)- (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétele. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását ténylegesen megkezdte Lásd még erről az Nyr. Igénybevevői nyilvántartásról szóló 13/B-13/H. -ait amelyek megvalósulását a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) elnevezésű program biztosítja. 106

107 10. Vezetik-e a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartást, valamint július 1-jétől a 20/C. (1)-(4) bekezdés (az Nyr. 13/B-13/H. -ai) szerinti nyilvántartást, annak adatai megegyeznek-e az elszámolásban szereplő adatokkal? 11. Az intézmény, szolgáltató csak a működési engedélyében meghatározott ellátási terület valamely településéről érkezett személy részére nyújtott-e ellátást? Az ellátási területen kívülről érkezett személyek száma nem haladja-e meg az engedélyezett férőhelyek számának 10 %-át? [9/1999. SzCsM rendelet 3/A. (2) bekezdés] 12. Kötött-e az intézményfenntartó, vagy az általa megbízott személy valamennyi ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével a december 31-éig megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/B. -a, a december 31-e után megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/C. (1) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli megállapodást, vagy rendelkezésre áll-e a bíróság kötelező intézeti elhelyezést kimondó döntése? 13. A megállapodások szerinti ellátás kezdetének időpontja és a tényleges beköltözés időpontja megegyezik-e? Ha nem, akkor a tényleges beköltözés időpontjától vették-e figyelembe az ellátottak gondozási napjait? 14. Az ellátottak száma egyetlen napon sem haladta-e meg a működési engedélyben szereplő férőhelyszám 105 %-át, éves átlagban pedig a 100 %-át? [Szoctv. 92/K. (5) bekezdés b) pont és évi Kvtv. 2. m. Kiegészítő szabályok 12. pontja] Ha mégis meghaladta, az ezt meghaladó gondozási napok számát [a Szoctv (3) bekezdésének megfelelően] figyelmen kívül hagyták-e a mutatószám és a támogatás számítása során? 15. Év közben megszűnő, illetve alakuló intézmény esetén az elszámoláskor a fenntartó helyesen számolta-e ki az őt megillető támogatás alapjául szolgáló mutatószámot (osztószám minden esetben: 365)? 16. A 29/1993. Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti nyilvántartás alapján megállapítható-e a gondozási napok száma? 17. Figyelembe vették-e, hogy az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátásra legfeljebb egy évig (egy alkalommal, egy évre meghosszabbítható) kerülhet sor? Meghosszabbított ellátás esetén az intézmény rendelkezett-e az intézmény orvosának az ellátás meghosszabbítására vonatkozó szakvéleményével? 19. Figyelembe vették-e, hogy ha az ellátást igénybe vevőt más, személyes gondoskodást nyújtó intézményben el lehet látni, akkor az új intézménybe történő elhelyezésig az ellátást igénybe vevő ellátását változatlan feltételekkel kell biztosítani. [1/2000. SzCsM rendelet 85. (4) bekezdés] 20. Figyelembe vették-e, hogy az egyéves időtartam számításakor az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményben töltött időszakokat ha az ellátás megszakítása kevesebb, mint 30 napra történt össze kell adni? 216 [1/2000. SzCsM rendelet 85. (6) bekezdés] 215 Lásd még: Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály ÖF/788/1/2011. sz. szakmai iránymutatása Az időskorúak átmeneti elhelyezést nyújtó ellátásra az Szoctv. 80. (1) bekezdése értelmében egy évig kerülhet sor, amely indokolt esetben a (2) bekezdésben foglaltak szerint további egy évvel meghosszabbítható. Az 1/2000. SzCsM rendelet 85. (1) és (3) bekezdései alapján az egyéves időtartam számításakor az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményben töltött időszakokat - ha az ellátás megszakítása kevesebb, mint 30 napra történt - össze kell adni. Minderre azért van szükség, hogy a maximum két évnél hosszabb időtartamon túl nem kerülhet sor átmeneti intézményi ellátásra, azaz nem kezdődhet újra az egy év, illetve az ismételt egy év! Szociális és Munkaügyi Minisztérium Családi és Szociális Szolgáltatási Főosztály / SZFÖ. sz. állásfoglalása. Az 1/2000. SzCsM rendelet 85. -a egyébiránt valamennyi átmenti elhelyezést biztosító ellátásra vonatkozik! 107

108 21. Demenciában szenvedő személy esetén rendelkezésre állt-e december 31-ig az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, január 1-jétől az NRSZH, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleménye? 22. Demens betegek után járó támogatást december 31-éig az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, január 1-jétől az NRSZH, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleménye kiállításának időpontjától vették-e figyelembe illetve ha a szakvélemény tartalmazza, hogy a beteg állapota már korábbi időpontban is fennállt a megjelölt időpontot tekintették-e irányadónak? Demens betegek ellátása esetén csak a súlyos fokozatú demens betegek gondozási napjait vették-e figyelembe az elszámolásnál? 24. Ha az időskorúak gondozóháza nem a tárgyév egészében működött, figyelembe vették-e a Kvtv. 2. melléklet kiegészítő szabályok 11. pontja harmadik bekezdésében foglaltakat? Az elszámolásban szerepeltetett mutatószámot úgy állapították-e meg, hogy az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint a gondozási napok éves számát osztották 365-tel? 26. A szakmai dolgozók bértámogatása és az üzemeltetési támogatás felhasználása során figyelembe vették-e a kötött felhasználás szabályait? Az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott adatok megalapozzák-e a évi szakmai dolgozók bértámogatását? Ha a szakvélemény azt tartalmazza, hogy a súlyos demencia vélelmezhetően a kérelem benyújtásának időpontjától fennáll, akkor ettől az időponttól lehet igénybe venni a támogatást. Ha a szakvélemény konkrét időpontot tartalmaz az állapotra vonatkozóan, akkor ez az időpont az irányadó a támogatás igénylésére. (Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály ÖF1214/2/2009. sz. állásfoglalása.) Amennyiben a III.3. és III.4. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatása működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a hozzájárulás igénybe vehető Kvtv. 2. melléklet: A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: - a 4. pont szerinti támogatást kizárólag a támogatással érintett intézmények szakmai dolgozóinak béreire, valamint a b) alpont szerinti útmutatóban szereplő működési és felújítási kiadásokra fordíthatja, azzal, hogy az a) és b) alpontok között átcsoportosíthat. 108

109 Éjjeli menedékhely III.3. k) Hajléktalanok átmeneti intézményei 220 III.3.k (1) hajléktalanok éjjeli menedékhelye III.3.k (2) hajléktalanok éjjeli menedékhelye - társulás által történő feladatellátás FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/férőhely A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon LXXVII átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére. A támogatás a települési önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti szállásán a ténylegesen betöltött, éjjeli menedékhelyén a működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az OEP is finanszíroz. A támogatásból forrás biztosítható a hajléktalanokat ellátó átmeneti intézményből kikerülő hajléktalan személy egyéb lakhatása megoldásának segítéséhez. A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon 221 rendelkezésre álló férőhelyek éves becsült összege osztva 365-tel, elszámolásnál az átmeneti szállás esetében a gondozási napokon ténylegesen betöltött férőhelyek, éjjeli menedékhely esetében a rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel. Amennyiben a hajléktalanok átmeneti intézményi ellátásáról - a Kiegészítő szabályoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai 1. A szociális intézményi ellátás fenntartójának rendelkeznie kell az Szmr. szerinti [ től a 369/2013. Korm. rendelet], a működési engedély kiadásáról szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal január 1-jétől új szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetén a működési engedélynek tartalmaznia kell a finanszírozási rendszerbe történő befogadás tényét, 222 kivéve, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé, korábban is létezett férőhelyet demens betegek bentlakásos intézményi ellátására minősítik át, vagy a működési engedély változtatása fenntartó váltás miatt vált szükségessé. [Szoctv. 58/A. (2)-(2a)] Az Szmr. 22/C. c) pontja [hatályos ig] szerint azon szolgáltatás, ellátotti szám, férőhelyszám esetében, amely E hozzájárulást vehetik igénybe a fenntartók az időszakos hajléktalan ellátás férőhelyei után is (időarányos feladatmutató számítással). Az időszakos férőhelyek téli (november 1-je és április 30-a közötti) időszakban biztosíthatóak, működtetésüket engedélyeztetni kell Az itt használt gondozási nap fogalma nem azonos sem a Kvtv. 2. melléklet kiegészítő szabályok 6. pontjában meghatározottakkal, sem e segédlet elején, a fogalom-meghatározások cím alatt leírtakkal. A jogalkotó valószínűleg itt a működési napokra gondolt Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 9. pont: A III. 3. ab)-l) és III. 4. pontokban szereplő hozzájárulásokat azok a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások vehetik igénybe, amelyek - az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységre külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkeznek, és - a Szoctv. 58/A. (2)-(2e) bekezdése, illetve a Gyvt (2)-(2c) bekezdése alapján újaz adott szociális, szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, új ellátotti létszámra, illetve új férőhelyre külön jogszabályban szolgáltató tevékenységre - a Szoctv. 58/A. (2d) bekezdésében, valamint a Gyvt (2b) bekezdésében meghatározott kivételekkel - befogadást nyertek. 109

110 az Szoctv. 58/A. (2)-(2a) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, ellátotti számnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni. 3. Társulás keretében történő feladatellátás esetén kizárólag a társulás székhely szerinti önkormányzata veheti igénybe a támogatást. 4. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett településnek ellátási területként szerepelnie kell a működési engedélyben. 5. A előtt kötött társulási megállapodás ig megfelel e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodásnak től 223 meg kell felelnie az Mötv ában foglaltaknak. 6. Társulásoknak járó magasabb összegű támogatás igénybe vétele esetén a Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok 13. pontjának 224 való megfelelést vizsgálni kell. 7. A személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásnak ellátási szerződés keretében történő megvalósítása esetén a támogatás igénylésére az intézmény működési engedéllyel rendelkező fenntartója jogosult. 8. A nappali melegedő az időszakos férőhelyek tekintetében éjjeli menedékhelynek minősül. [1/2000. SzCsM rendelet 107/D. (2) LXXVIII ] 9. A támogatás csak a hajléktalanok éjjeli menedékhelyére használható fel, ugyanakkor egyes feladatok között az átcsoportosítás 225 megengedett. 10. Támogatási többlet kizárólag abban az esetben állapítható meg, amennyiben az évi kiadásokkal lefedhető. 11. Az éjjeli menedékhely esetén az elszámolásban szereplő mutatószám nem lehet több mint az engedélyezett férőhelyek száma. 223 Mötv (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül. 224 Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok 13. pont: A III. 3. pont szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatás akkor igényelhető, ha a feladat ellátásáról - a többcélú kistérségi társulás saját intézménye, szolgáltatója útján gondoskodik, vagy - olyan az Mötv. szerinti önkormányzati társulás, vagy Társulás gondoskodik, amelyek esetében a feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok önállóan az adott feladat ellátását nem biztosítják, nem rendelkeznek az adott feladat ellátásához működési engedéllyel, és: = a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma az a), c)-d), és f)-i) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 3000 fő, = a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma a j)-l) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5000 fő. Egy települési önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe Kvtv. 2. melléklet, III. utolsó mondata: A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: - a települési önkormányzat a 2. pont szerinti támogatást az ott részletezett feladatokra, valamint részben a 3. és 4. pontok szerinti ellátások finanszírozására használhatja fel, - a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja, 110

111 A helyszíni vizsgálat dokumentumai: az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, 2013 évre érvényes, jogerősítő záradékkal ellátott határozat, módosításai, kiegészítései, az önkormányzat/fenntartó többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott rendelete/határozata [Szoctv. 92. (1) bekezdés], társulási megállapodás(ok), ellátási szerződés, önkormányzat határozata(i) ellátási szerződés megkötéséről, az önkormányzat által igénybe vett támogatásokhoz kapcsolódó ÁSZ, felügyeleti és belső ellenőrzés írásos anyagai, a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartás, valamint a 20/C. (1)-(4) bekezdés szerinti nyilvántartás, 226 illetőleg az abból lekérdezhető adatok 227, az intézmény által szerkesztett, a működési napokat igazoló nyilvántartás: jelenléti ív, eseménynapló stb. A támogatás felhasználását, túlteljesítését, illetve átcsoportosítását alátámasztó dokumentumok (számviteli nyilvántartások, bankszámlakivonatok, pénztári bizonylatok). A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A fenntartó rendelkezik-e az Szmr. szerinti [ től a 369/2013. Korm. rendelet], a működési engedély kiadásáról szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal? 2. Az ÁSZ végzett-e ellenőrzést a vizsgált időszakban igénybe vett támogatásokra vonatkozóan? 3. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről alkotott-e rendeletet/határozatot? A rendeletben/határozatban szerepel-e az éjjeli menedékhely? 4. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely szerinti önkormányzata vette-e igénybe a támogatást? 5. Vizsgálni szükséges, hogy az önkormányzat kötött-e ellátási szerződést valamely fenntartóval a feladat ellátására. Amennyiben igen, az önkormányzat nem jogosult a támogatás igénybevételére. 6. A támogatást igénylő önkormányzat, illetve az általa fenntartott intézmény(ek) látták-e el a feladatot? 7. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett település ellátási területként szerepel-e a működési engedélyben? Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 11. pont: A III. 3. és III. 4. pontokban szereplő támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak - a Szoctv. 20/C. (1)-(4) bekezdései, illetve a Gyvt (2)- (3) bekezdései szerinti - nyilvántartásba vétele. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását ténylegesen megkezdte Lásd még erről az Nyr. Igénybevevői nyilvántartásról szóló 13/B-13/H. -ait amelyek megvalósulását a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) elnevezésű program biztosítja. 111

112 8. A előtt létrejövő, Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak, től pedig az Mötv. rendelkezéseinek?? 9. Vezetik-e a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartást, valamint a 20/C. (1)-(4) bekezdés (az Nyr. 13/B-13/H. -ai) szerinti nyilvántartást, annak adatai megegyeznek-e az elszámolásban szereplő adatokkal? 10. A Szoctv. 115/A. (1) bekezdés alapján az éjjeli menedékhely szolgáltatásait térítésmentesen biztosítják-e? 11. Rendelkezésre áll-e a működési napokat igazoló nyilvántartás (jelenléti ív, eseménynapló)? 12. A működési napokon rendelkezésre álló férőhelyek számának meghatározásakor figyelembe vették-e az intézmény telephelyenként engedélyezett illetve ha a tényleges ennél alacsonyabb, akkor ez utóbbi szerinti nyitvatartási napjainak számát? 13. Ha az éjjeli menedékhely nem a tárgyév egészében működött, figyelembe vették-e a Kvtv. 2. melléklet kiegészítő szabályok11. pontjában foglaltakat? Az éjjeli menedékhely esetén az elszámolásban szereplő mutatószám egyenlő a működési engedélyben meghatározott engedélyezett férőhelyek száma és a működési napok száma szorzatának 365-öd részével. 229 Ennek megfelelően történt-e az elszámolás? 24. A támogatást kizárólag hajléktalanok éjjeli menedékhelyével összefüggő feladatokra fordították, amennyiben történt forrásátcsoportosítás az a Kvtv.-nek megfelelt 230? 15. Támogatási többlet megállapítása esetén a különbözet mértéke évi kiadásokkal fedezett-e? Hajléktalan személyek átmeneti szállása III.3. k) Hajléktalanok átmeneti intézményei III.3.k (1) hajléktalanok átmeneti szállása III.3.k (2) hajléktalanok átmeneti szállása - társulás által történő feladatellátás FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/férőhely Amennyiben a III. 3. és III. 4. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a hozzájárulás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a hozzájárulás igénybe vehető 229 Mutatószám = fh 1 mn 1 +fh 2 mn 2 + +fh n mn n 365 ahol: fh n - az n-edik engedélyezett férőhelyek száma, mn n - az n-edik engedélyezett férőhelyszámhoz tartozó működési napok száma Kvtv. 2. melléklet, III. utolsó mondata: A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: - a települési önkormányzat a 2. pont szerinti támogatást az ott részletezett feladatokra, valamint részben a 3. és 4. pontok szerinti ellátások finanszírozására használhatja fel, - a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja, 112

113 A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon LXXIX átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére. A támogatás a települési önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti szállásán a ténylegesen betöltött, éjjeli menedékhelyén a működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az OEP is finanszíroz. A támogatásból forrás biztosítható a hajléktalanokat ellátó átmeneti intézményből kikerülő hajléktalan személy egyéb lakhatása megoldásának segítéséhez. A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon 231 rendelkezésre álló férőhelyek éves becsült összege osztva 365-tel, elszámolásnál az átmeneti szállás esetében a gondozási napokon ténylegesen betöltött férőhelyek, éjjeli menedékhely esetében a rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel. Amennyiben a hajléktalanok átmeneti intézményi ellátásáról - a Kiegészítő szabályoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető.. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai 1. A szociális intézményi ellátás fenntartójának rendelkeznie kell az Szmr. szerinti [ től a 369/2013. Korm. rendelet], a működési engedély kiadásáról szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal január 1-jétől új szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetén a működési engedélynek tartalmaznia kell a finanszírozási rendszerbe történő befogadás tényét, 232 kivéve, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé, korábban is létezett férőhelyet demens betegek bentlakásos intézményi ellátására minősítik át, vagy a működési engedély változtatása fenntartó váltás miatt vált szükségessé. [Szoctv. 58/A. (2)-(2a)] Az Szmr. 22/C. c) pontja [hatályos ig] szerint azon szolgáltatás, ellátotti szám, férőhelyszám esetében, amely az Szoctv. 58/A. (2)-(2a) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, ellátotti számnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni. Társulás keretében történő feladatellátás esetén kizárólag a társulás székhely szerinti önkormányzata veheti igénybe a támogatást. 3. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett településnek ellátási területként szerepelnie kell a működési engedélyben. 4. A előtt kötött társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a Az itt használt gondozási nap fogalma nem azonos sem a Kvtv. 2. melléklet kiegészítő szabályok 6. pontjában meghatározottakkal, sem e segédlet elején, a fogalom-meghatározások cím alatt leírtakkal. A jogalkotó valószínűleg itt a működési napokra gondolt Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 9. pont: A III. 3. ab)-l) és III. 4. pontokban szereplő hozzájárulásokat azok a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások vehetik igénybe, amelyek - az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenységre külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkeznek, és - a Szoctv. 58/A. (2)-(2e) bekezdése, illetve a Gyvt (2)-(2c) bekezdése alapján az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenységre - a Szoctv. 58/A. (2d) bekezdésében, valamint a Gyvt (2b) bekezdésében meghatározott kivételekkel - befogadást nyertek. 113

114 társulási megállapodásnak től 233 meg kell felelnie az Mötv ában foglaltaknak. 5. Társulásoknak járó magasabb összegű támogatás igénybe vétele esetén a Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok 13. pontjának 234 való megfelelést vizsgálni kell. 6. A személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásnak ellátási szerződés keretében történő megvalósítása esetén a támogatás igénylésére az intézmény működési engedéllyel rendelkező fenntartója jogosult. 7. A hajléktalanok átmeneti szállása esetén az elszámolásban szereplő mutatószám nem lehet több mint az engedélyezett férőhelyek száma. 8. A hajléktalanok átmeneti szállásán végrehajtott férőhelyszám-bővítés az 1/2000. SzCsM rendelet 107/B. LXXX (2) bekezdés értelmében nem haladhatja meg az intézmény ideiglenes vagy állandó működési engedélyében szereplő férőhelyszám 30 %-át. 9. A támogatás csak a hajléktalanok átmeneti szállására használható fel, ugyanakkor egyes feladatok között az átcsoportosítás megengedett. 10. Támogatási többlet kizárólag abban az esetben állapítható meg, amennyiben az évi kiadásokkal lefedhető. A helyszíni vizsgálat dokumentumai: az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, 2013 évre érvényes, jogerősítő záradékkal ellátott határozat, módosításai, kiegészítései, az önkormányzat/fenntartó többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról alkotott rendelete/határozata [Szoctv. 92. (1) bekezdés], társulási megállapodás(ok), ellátási szerződés, önkormányzat határozata(i) ellátási szerződés megkötéséről, az önkormányzat által igénybe vett támogatásokhoz kapcsolódó ÁSZ, felügyeleti és belső ellenőrzés írásos anyagai, a Szoctv a szerinti személyi nyilvántartás, valamint a 20/C. (1)-(4) bekezdés szerinti nyilvántartás 235, illetőleg az abból lekérdezhető adatok 236, Mötv (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok 13. pont: A III. 3. pont szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatás akkor igényelhető, ha a feladat ellátásáról - a többcélú kistérségi társulás saját intézménye, szolgáltatója útján gondoskodik, vagy - olyan az Mötv. szerinti önkormányzati társulás, vagy Társulás gondoskodik, amelyek esetében a feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok önállóan az adott feladat ellátását nem biztosítják, nem rendelkeznek az adott feladat ellátásához működési engedéllyel, és: = a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma az a), c)-d), és f)-i) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 3000 fő, = a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma a j)-l) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5000 fő. Egy települési önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe Kvtv. 2. melléklet, kiegészítő szabályok, 11. pont: A III. 3. és III. 4. pontokban szereplő támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak - a Szoctv. 20/C. (1)-(4) bekezdései, illetve a Gyvt (2)- 114

115 2010. december 31-ig megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/B. -a, a december 31-e után megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/C. (1) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli megállapodás az intézményfenntartó, vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője között, vagy a bíróság kötelező intézeti elhelyezést kimondó döntése, amennyiben az ellátás időtartama a 30 napot meghaladja, egyéni nyilvántartó lap az átmeneti szállásokon végzett szociális munkához. [1/2000. SzCsM rendelet 13. számú melléklete. LXXXI ] A támogatás felhasználását, túlteljesítését, illetve átcsoportosítását alátámasztó dokumentumok (számviteli nyilvántartások, bankszámlakivonatok, pénztári bizonylatok). A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A fenntartó rendelkezik-e az Szmr. [ től a 369/2013. Korm. rendelet] szerinti, a működési engedély kiadásáról, illetőleg szolgáltatói nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozattal? 2. Az ÁSZ végzett-e ellenőrzést a vizsgált időszakban igénybe vett támogatásokra vonatkozóan? 3. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról alkotott-e rendeletet/határozatot? A rendeletben/határozatban szerepel-e a hajléktalanok átmeneti szállása? 4. Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely szerinti önkormányzata vette-e igénybe a támogatást? 5. Vizsgálni szükséges, hogy az önkormányzat kötött-e ellátási szerződést valamely fenntartóval a feladat ellátására. Amennyiben igen, az önkormányzat nem jogosult a támogatás igénybevételére. 6. A támogatást igénylő önkormányzat, illetve az általa fenntartott intézmény(ek) látták-e el a feladatot? 7. Társulás vagy többcélú kistérségi társulás esetén valamennyi érintett település ellátási területként szerepel-e a működési engedélyben? 8. A előtt létrejövő, Társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulási megállapodás ig megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. -ában foglaltaknak, től pedig az Mötv. rendelkezéseinek? 9. Vezetik-e a Szoctv. 20. szerinti személyi nyilvántartást, valamint a 20/C. (1)-(4) bekezdés (az Nyr. 13/B-13/H. -ai) szerinti nyilvántartást, annak adatai megegyeznek-e az elszámolásban szereplő adatokkal? 10. Harminc napnál hosszabb ideig tartó ellátás esetén kötött-e az intézményfenntartó, vagy az általa megbízott személy az ellátást igénylőkkel, illetve törvényes képviselőjükkel a december 31-ig megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/B. -a, a december 31-e után megkötött megállapodások esetén a Szoctv. 94/C. (1) bekezdés a) (3) bekezdései szerinti - nyilvántartásba vétele. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását ténylegesen megkezdte Lásd még erről az Nyr. Igénybevevői nyilvántartásról szóló 13/B-13/H. -ait amelyek megvalósulását a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) elnevezésű program biztosítja. 115

116 pontja szerinti írásbeli megállapodást, vagy rendelkezésre áll-e a bíróság kötelező intézeti elhelyezést kimondó döntése? 11. Vezetik-e az 1/2000. SzCsM rendelet 13. számú melléklete szerinti egyéni nyilvántartó lapot? 12. A fenntartó az állami támogatást a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló az OEP által is finanszírozott férőhelyek után vette-e igénybe (a hozzájárulásból támogatás nyújtható a hajléktalanokat ellátó átmeneti intézményből kikerülő hajléktalan személy egyéb lakhatási megoldásának segítéséhez is)? 13. A hajléktalanok átmeneti szállásán végrehajtott férőhelyszám-bővítés (ha volt ilyen) nem haladja-e meg az intézmény ideiglenes vagy állandó működési engedélyében szereplő férőhelyszám 30 %-át? 14. A működési napokon rendelkezésre álló férőhelyek számának meghatározásakor figyelembe vették-e az intézmény telephelyenként engedélyezett illetve ha a tényleges ennél alacsonyabb, akkor ez utóbbi szerinti nyitvatartási napjainak számát? 15. Ha a hajléktalan személyek átmeneti szállása nem a tárgyév egészében működött, figyelembe vették-e a Kvtv. 2. melléklet kiegészítő szabályok 11. pontjában foglaltakat? A hajléktalan személyek átmeneti szállása esetén az elszámolásban szereplő mutatószám egyenlő a gondozási napok száma 365-öd részével. Ennek megfelelően történt-e az elszámolás? 17. A támogatást kizárólag hajléktalan személyek átmeneti szállásával összefüggő feladatokra fordították, amennyiben történt forrásátcsoportosítás az a Kvtv.-nek megfelelt-e 238? 18. Támogatási többlet megállapítása esetén a különbözet mértéke évi kiadásokkal fedezett-e? Amennyiben a III. 3. és III. 4. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a hozzájárulás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a hozzájárulás igénybe vehető Kvtv. 2. melléklet, III. utolsó mondata: A III. pont szerinti támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett: - a települési önkormányzat a 2. pont szerinti támogatást az ott részletezett feladatokra, valamint részben a 3. és 4. pontok szerinti ellátások finanszírozására használhatja fel, - a 3. a)-l) alpontok között átcsoportosíthat, és a 3. pont szerinti támogatást részben a 4. pont szerinti feladatok ellátására is fordíthatja, 116

117 Végjegyzetek I - Szoctv. 64. (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. (3) A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról. (4) A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószerproblémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. (5) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. II - Gyvt. 39. (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. (2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, c) a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, d) a szabadidős programok szervezése, e) a hivatalos ügyek intézésének segítése. (3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, 117

118 b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, c) az a) pontban, valamint a 17. (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása, d) tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről. (4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását, b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, c) kezdeményezni ca) egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét, cb) szociális alapszolgáltatások, különösen a családsegítés igénybevételét, cc) egészségügyi ellátások igénybevételét, cd) pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét, vagy ce) a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét. d) javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően da) a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, db) a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, dc) a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. (5) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében a) a családgondozás biztosítása az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, b) utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás) biztosítása az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. III - Gyvt. 40. (1) A települési önkormányzat a 39. -ban meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézményként, illetve családsegítő szolgálat, vagy a 96. (4) (5) bekezdései szerinti egészségügyi vagy nevelési-oktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja (a továbbiakban együtt: gyermekjóléti szolgálat). (2) A gyermekjóléti szolgálat összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a 39. -ban foglaltakon túl a) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, b) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, illetve a települési önkormányzat jegyzőjének megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet (a továbbiakban: pénzfelhasználási terv), d) szervezi a legalább három helyettes szülőt foglalkoztató helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőket foglalkoztathat, e) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, f) felkérésre környezettanulmányt készít, g) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, h) i) biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, j) részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában, k) nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről. 118

119 (3) Gyermekjóléti központnak minősül az az önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működő gyermekjóléti szolgálat, amely az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt. Így a) utcai és lakótelepi szociális munkát, b) kapcsolattartási ügyeletet, c) kórházi szociális munkát, d) készenléti szolgálatot biztosít. (4) (5) Gyermekjóléti szolgálatot, gyermekjóléti központot egyházi és más nem állami fenntartó is működtethet. IV - Gyvt. 44. (1) A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. (2) A házi gyermekfelügyelet keretében végzett napközbeni ellátás időtartama a szülő munkarendjéhez igazodik. (3) A házi gyermekfelügyelet során a gyermek életkorához, egészségi állapotához igazodó gondozást, felügyeletet kell biztosítani. (4) Házi gyermekfelügyeletet az a személy biztosíthat, aki megfelel a 43. (4) bekezdésében foglaltaknak. (5) A házi gyermekfelügyelet keretében segítséget kell nyújtani az iskolai tanulmányok folytatásához, amennyiben a gyermek tanulmányait az Nktv. rendelkezései szerint fogyatékossága vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként folytatja. V - Gyvt (2) Az állami fenntartó, az egyházi fenntartó és a nem állami fenntartó központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságának feltétele a a) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást nyújtó új szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak, b) gyermekek napközbeni ellátása és az 51. (4) (9) bekezdés szerinti ellátás kivételével a gyermekek átmeneti gondozása esetében az új férőhelyeknek a gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadása. (2a) A (2) bekezdés alkalmazásában új szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak, illetve férőhelyszámnak az minősül, amelyre a fenntartó december 31-én nem rendelkezett jogerős működési engedéllyel és a gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe nem nyert még befogadást. (2b) A (2a) bekezdés szerinti esetben a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás a külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás nélkül is jár, ha a) a változás a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett adatok módosítását nem teszi szükségessé, b) a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett adatok módosítását kizárólag fenntartóváltás teszi szükségessé. (2c) A külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni a) az állami vagy önkormányzati kötelező feladatot ellátó állami fenntartót, b) azt a szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amelynek létrehozására vagy fejlesztésére a fenntartó, a szolgáltató vagy az intézmény pályázati úton elnyert európai uniós támogatásban, a Svájci Alap, az EGT Alap, a Norvég Alap támogatásában, vagy költségvetési támogatásban részesül. c) azt a szolgáltatói nyilvántartásba a kérelem benyújtását megelőzően is jogerősen bejegyzett szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amely esetében a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett adatok módosítását kizárólag költségvetési többletkiadást nem eredményező szétválás vagy egyesítés, szolgáltatási forma-váltás, valamint a fenntartó intézményei, telephelyei közötti férőhelyszám-átcsoportosítás teszi szükségessé, d) évre vonatkozóan az igénylésben megjelölt időponttól kezdődően, illetve ha a működési engedélyben ennél későbbi időpont szerepel, az abban megjelölt időponttól kezdődően azt a szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amelyre a helyi önkormányzat, illetve a társulás a támogatások és támogatások iránti igényét év során a jogszabályoknak megfelelően benyújtotta. 119

120 VI - Gymr. 19. (5) E rendeletnek az egyes kormányrendeletek szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásokkal összefüggő módosításáról szóló 330/2011. (XII. 29.) Korm. rendelettel történő módosítása alapján a) a január 1-jén folyamatban levő működési engedélyezési eljárásokban a támogatással történő működtetésre vonatkozó, finanszírozási rendszerbe történő befogadással kapcsolatos nyilatkozatot - amennyiben szükséges január 31-éig, illetve azt követően a hiánypótlási szabályok szerint kell benyújtani, b) azon szolgáltatás, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetében, amely a Gyvt (2a) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, intézménynek, hálózatnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni. VII - Ttv. 8. (1) Két vagy több képviselő-testület megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában azzal, hogy a közös fenntartással, illetve a közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetve annak szerve gyakorolja. (2) A megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetőleg szervének döntése előtt a képviselő-testületek - megállapodás esetén a polgármesterek - véleményét ki kell kérni a közös intézmény, más szervezet vezetője, a közösen foglalkoztatott munkavállaló megbízása, kinevezése és felmentése esetén. A társulással kapcsolatos döntésekről a képviselő-testületeket tájékoztatni kell. (3) A megállapodásban meghatározott költségvetést érintő döntéshez a képviselő-testületek mindegyikének egyetértése szükséges. (4) A megállapodás tartalmazza: a) a társulás nevét, székhelyét; b) a társulás tagjainak és a közös feladat- és hatáskör gyakorlásával megbízott nevét, székhelyét; c) a társulás által ellátott feladatot, hatáskört, szolgáltatást, a közösen fenntartott intézmény vagy más szervezet megnevezését; d) a megállapodás időtartamát; e) a költségek viselésének arányát és teljesítésének feltételeit; f) az önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően a fizetési kötelezettséget nem teljesítő önkormányzatok ellen felhatalmazással történő beszedési megbízás alkalmazását); g) a társuláshoz való csatlakozás és a társulási megállapodás felmondásának részletes szabályait, az elszámolás rendjét a társulás megszűnése esetén; h) a társulás ellenőrzésének rendjét; i) államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása esetén a hatáskör címzettjének rendelkezését a kiadmányozásról; j) a társulásban foglalkoztatott személy alkalmazásának feltételeit; k) intézmény, más szervezet közös fenntartására vonatkozó részletes rendelkezéseket; l) azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak. 9. Két vagy több képviselő-testület közös döntéshozó szerv létrehozásával megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában. 16. Két vagy több képviselő-testület megállapodhat jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában, ha a feladat, szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségessé teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket, és rendelkezzen vagyoni jogokkal. VIII - Mötv. 93. A társulási megállapodás tartalmazza: 1. a társulás nevét, székhelyét; 2. a társulás tagjainak nevét, székhelyét, képviselőjét; 3. a társuláshoz tartozó települések lakosságszámát; 4. a társulás által ellátott feladat- és hatásköröket; 5. a társulás döntéshozó szervét, döntéshozó szervének tagjait megillető szavazatarányt; 6. a döntéshozatalának módját, a minősített döntéshozatal eseteit; 7. a közös fenntartású intézmények megnevezését; 120

121 8. a társulás fenntartásával, működtetésével kapcsolatosan az egyes képviselő-testületek pénzügyi hozzájárulásának mértékét, teljesítésének módját; 9. a társulás tagjai által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően a társulás tagjai részéről a pénzforgalmi szolgáltatójuknak adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát, amely alapján a társulás beszedési megbízást nyújthat be a pénzforgalmi szolgáltatóhoz); 10. a társulás vagyonát és a vagyonátadás feltételeit, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásának rendjét; 11. intézmény közös alapítása esetén az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezéseket; 12. a társulás általános rendjétől eltérő (nem minden tag részére, vagy a tag által saját intézménye útján más tagok részére történő) feladatellátás módját; 13. a társulás szolgáltatásai igénybevételének a társulás által meghatározott feltételeit; 14. a társulás működéséről évente legalább egy alkalommal történő beszámolás kötelezettségét; 15. a társulás működésének ellenőrzési rendjét; 16. a megállapodás módosításának feltételeit; 17. a társulásból történő kiválás és kizárás feltételeit; 18. a társulás megszűnése esetén a tagok egymással való elszámolásának kötelezettségét, módját; 19. azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak. IX Gyvt. 29. (1) A fenntartó önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások (a továbbiakban: személyes gondoskodás) formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot. (2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a fenntartó önkormányzat rendeletben szabályozza a) az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit, b) az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját és a kérelem elbírálásának szempontjait, c) az intézményvezető hatáskörében - külön eljárás nélkül - biztosítható ellátásokat, d) az ellátás megszűnésének eseteit és módjait, e) a fizetendő térítési díjak mértékét, csökkentésének és elengedésének eseteit, módjait. (3) Ha önkormányzati társulás vagy többcélú kistérségi társulás gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást nyújt, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat - a társulási megállapodásban meghatározottak szerint a nyújtott ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról rendeletet alkot. X - Gyvt (1) A személyes gondoskodásban részesülő személyekről az ellátó személy vagy az intézmény vezetője nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a) a 138. (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat, b) az ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját, c) a térítési vagy gondozási díj fizetési kötelezettség teljesítésére, elmaradására, behajtására, illetve elévülésére vonatkozó adatokat. XI Gyvt (2) A Kormány által kijelölt szerv a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a) a személyes gondoskodásban részesülő személy aa) személyazonosító adatait, ab) hontalan jogállására, a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adatot, ac) társadalombiztosítási azonosító jelét, b) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás vagy gyermekvédelmi szakellátás formáját, igénybevételének és megszűnésének időpontját, c) az intézmény, szolgáltató, hálózat ágazati azonosító jelét, d) a finanszírozás, támogatás költségvetési törvény szerinti jogcímét és feladatmutatóját, 121

122 e) hatósági döntéssel elhelyezett gyermek, illetve fiatal felnőtt esetén ea) a határozatot hozó szerv nevét, a határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját, eb) a hatósági döntés jellegét (ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti nevelésbe vétel, tartós nevelésbe vétel, utógondozói ellátás elrendelése), ec) a gyermek ellátási szükségletét, ed) a gyermek gondozási helyét, a fiatal felnőtt ellátásának helyét, a gyermek hatósági döntéssel elrendelt nevelőszülői elhelyezése, illetve a fiatal felnőtt nevelőszülőnél nyújtott utógondozói ellátása esetén a nevelőszülő nevét és címét, ee) a gyermek, fiatal felnőtt ügyében eljárni illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálat nevét és KSH azonosító kódját, f) a fiatal felnőtt hatósági döntéssel elrendelt utógondozása esetén fa) a határozatot hozó szerv nevét, a határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját, fb) a hatósági döntés jellegét (utógondozás elrendelése, otthonteremtési támogatás igénybevétele miatti utógondozás elrendelése). (3) Nem kell a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat a) alternatív napközbeni ellátás esetén, b) házi gyermekfelügyelet esetén, c) gyermekjóléti szolgáltatás esetén, ha a gyermekjóléti szolgáltatás nyújtása az első találkozást követően tett intézkedéssel lezárható, d) a gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai közül az utcai és lakótelepi szociális munka, a kórházi szociális munka és a készenléti szolgálat esetén, e) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás által nyújtott, a 60. -ban, a ban, a 66. (1) és (2) bekezdésében, a 66. (3) bekezdés a) és d)-f) pontjaiban meghatározott szolgáltatások, ellátások esetén. XII - 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról: Igénybevevői nyilvántartás 13/B. (1) Az igénybevevői nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettség - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott engedélyesre, továbbá arra az engedélyesre terjed ki, amely bármely általa nyújtott szolgáltatás után az adott időpontban normatív állami hozzájárulásban vagy a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet szerinti finanszírozásban részesül. (2) Nem terjed ki az igénybevevői nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettség arra az engedélyesre, amely kizárólag az Szoctv. 20/C. (2) bekezdése vagy a Gyvt (3) bekezdése szerinti szolgáltatást nyújt, vagy kizárólag ilyen szolgáltatás után részesül normatív állami hozzájárulásban, illetve a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet szerinti finanszírozásban. (3) Az adatszolgáltatási kötelezettség az (1) bekezdés szerinti engedélyesek által nyújtott valamennyi szolgáltatásra kiterjed az Szt. 20/C. (2) bekezdésében és a Gyvt (3) bekezdésében foglaltak kivételével. 13/C. (1) Az igénybevevői nyilvántartásba történő adatszolgáltatásért a fenntartó felel. (2) Az adatszolgáltatást a (3) és (5) bekezdés szerinti személyek (a továbbiakban együtt: adatszolgáltatásra jogosult) teljesítik. (3) A fenntartó az adatszolgáltatás teljesítésére - a Hivatal honlapján közzétett formanyomtatványon - ügyfélkapu belépési jogosultsággal rendelkező személyt jelöl ki (a továbbiakban: e-képviselő). Az egyéni vállalkozó fenntartó és a fenntartó szervezet képviselője saját magát is kijelölheti e-képviselőnek. (4) Az e-képviselő a Hivatalnál vagy megyei kirendeltségénél - nyilvántartásba vétel céljából - személyesen mutatja be a (3) bekezdés szerinti kijelölő okiratot és igazolja az ügyfélkapu felé megadott személyazonosító adatait. A fenntartó köteles a Hivatalnak bejelenteni, ha az e-képviselő nyilvántartásba vett adatai megváltoztak vagy megbízása megszűnt. (5) Az adatszolgáltatás teljesítésére az e-képviselő a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételét követően - az engedélyes vagy a fenntartó munkatársai közül - ügyfélkapu belépési jogosultsággal rendelkező személyt vagy személyeket jelölhet ki (a továbbiakban: adatszolgáltató munkatárs). Az adatszolgáltató munkatárs megfelelő felkészítéséről az e-képviselő gondoskodik. (6) Az adatszolgáltató munkatárs az igénybevevői nyilvántartás rendszerében jelölhető ki. A kijelöléshez meg kell adni az adatszolgáltató munkatárs ügyfélkapu használatára jogosító személyazonosító adatait, és meg kell 122

123 jelölni azokat az engedélyeseket, amelyek tekintetében az adatszolgáltató munkatárs adatszolgáltatásra jogosult. Az e-képviselő köteles az igénybevevői nyilvántartás rendszerében bejelenteni, ha az adatszolgáltató munkatárs nyilvántartásba vett adatai megváltoztak. Az adatszolgáltató munkatárs kijelölése az igénybevevői nyilvántartás rendszerében vonható vissza. 13/D. Az adatszolgáltatás az igénybe vevők Szt., illetve Gyvt. szerinti adatainak a 13/E. szerinti rögzítéséből és a 13/F. szerinti napi jelentésből áll. 13/E. (1) Szociális szolgáltatás és gyermekjóléti alapellátás esetén az adatszolgáltatásra jogosult az Szt.-ben, illetve a Gyvt.-ben meghatározott adatokat legkésőbb az igénybevétel első napját követő munkanap 24 óráig rögzíti az igénybevevői nyilvántartásban. (1a) Gyermekvédelmi szakellátás esetén az adatszolgáltatásra jogosult a Gyvt.-ben meghatározott adatokat a) az ideiglenes hatályú elhelyezés, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel, illetve az utógondozói ellátás elrendeléséről szóló határozatban (a továbbiakban: elrendelő határozat) az ellátás kezdő időpontjaként megjelölt naptól kezdődően, az elrendelő határozat engedélyessel való közlését követő munkanap 24 óráig, b) ha az utógondozói ellátást elrendelő határozatban az ellátás kezdő időpontját nem jelölték meg, de az ellátást az elrendelő határozat végrehajthatóvá válásának napját megelőzően már igénybe vették, a tényleges igénybevétel első napjától kezdődően, a tényleges igénybevétel első napját követő munkanap 24 óráig, c) ha az elrendelő határozatban az ellátás kezdő időpontját nem jelölték meg, és az ellátást az elrendelő határozat végrehajthatóvá válásának napján még nem veszik igénybe, az elrendelő határozat végrehajthatóvá válásának napjától kezdődően, az elrendelő határozat engedélyessel való közlését követő munkanap 24 óráig rögzíti az igénybevevői nyilvántartásban. (1b) Gyermekvédelmi szakellátás esetén, ha az elrendelő határozatot a tényleges igénybevétel megkezdéséig nem hozták meg, az adatszolgáltatásra jogosult az igénybevevői nyilvántartásban az igénybe vevő nevét és az igénybevétel tényét az ellátás igénybevételének első napját követő munkanap 24 óráig rögzíti. (1c) Az (1)-(1b) bekezdésben meghatározott határidőn túl akkor lehet adatot rögzíteni, ha az e-képviselő vagy az adatszolgáltató munkatárs számára az országos nyilvántartás - a Hivatal informatikai rendszerében, az elektronikus hírközlési szolgáltatónál vagy az e-képviselő vagy az adatszolgáltató munkatárs informatikai eszközében fellépő üzemzavar miatt - az adatrögzítési határidőn belül nem volt elérhető, vagy a határidőn belül történő adatrögzítésre a működést engedélyező szerv késedelmes adatrögzítése miatt nem volt lehetőség. A határidőn túli adatrögzítést a Hivatal engedélyezi. Ha az üzemzavar az elektronikus hírközlési szolgáltatónál lépett fel, az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az elektronikus hírközlési szolgáltató igazolását az üzemzavar fennállásáról. Ha az üzemzavar az e-képviselő vagy az adatszolgáltató munkatárs informatikai eszközében lépett fel, az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az üzemzavart elhárító személy igazolását az üzemzavar fennállásáról vagy informatikai eszköz vásárlása esetén a bizonylat másolatát. (2) Szociális szolgáltatás és gyermekjóléti alapellátás esetén az adatok már az Szt. 94/C. -a, illetve a Gyvt. 32. szerinti megállapodás megkötésétől kezdődően rögzíthetők. (3) Ha az igénybe vevő Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ) nem rendelkezik vagy a TAJ nem ismert, az igénybevevői nyilvántartás az igénybe vevőnek - a TAJ rögzítéséig - ideiglenes azonosítót képez. (4) Ha szociális szolgáltatás és gyermekjóléti alapellátás esetén az adott engedélyes által az igénybe vevőnek nyújtott szolgáltatás formája, a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja vagy a szolgáltatás megszűnésének várható időpontja megváltozik, azt az adatszolgáltatásra jogosult legkésőbb a módosított feltételek szerinti igénybevétel első napját követő munkanap 24 óráig módosítja. (4a) Ha gyermekvédelmi szakellátás esetén a gyermek ellátási szükséglete, az utógondozói ellátás elrendelésének oka vagy az ellátás megszüntetésének vagy megszűnésének várható időpontja megváltozik, azt az adatszolgáltatásra jogosult a változásról szóló határozat engedélyessel való közlését követő munkanap 24 óráig, a) a változás határozatban megjelölt időpontjától kezdődően, b) ha a változás időpontját a határozatban nem jelölték meg, de az ellátást a változásról szóló határozat végrehajthatóvá válásának napját megelőzően már annak megfelelően vették igénybe, a változás bekövetkezésének napjától kezdődően, c) ha a változás időpontját a határozatban nem jelölték meg, és az ellátást a változásról szóló határozat végrehajthatóvá válásának napján még nem, vagy nem annak megfelelően veszik igénybe, a változásról szóló határozat végrehajthatóvá válásának napjától kezdődően módosítja. 123

124 (5) A szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja visszamenőlegesen csak későbbi időpontra módosítható. A (4) és (4a) bekezdés szerinti egyéb adatok visszamenőlegesen nem módosíthatók. (6) Ha az igénybevevői nyilvántartásban rögzített adat - a TAJ, valamint a (4) és (4a) bekezdés szerinti adatok kivételével - megváltozik, azt az adatszolgáltatásra jogosult a tudomásszerzést követő munkanap 24 óráig módosítja. Az e bekezdés szerinti adatok visszamenőlegesen akkor módosíthatók, ha a módosítás ideiglenes hatályú elhelyezéssel, átmeneti vagy tartós nevelésbe vétellel, illetve utógondozói ellátással kapcsolatos hatósági döntés miatt szükséges. (7) Ha a szolgáltatás igénybevétele megszűnik, azt az adatszolgáltatásra jogosult a megszűnést követő munkanap 24 óráig rögzíti. Ha a gyermekvédelmi szakellátás igénybevétele hatósági határozat alapján szűnik meg, a határozatban megállapított időpontot kell megjelölni a megszűnés időpontjaként. (8) Ha az igénybe vevőnek szolgáltatást nyújtó engedélyes az Szt. szerinti áthelyezés vagy a Gyvt. szerinti gondozási hely, utógondozói ellátási hely módosítása miatt megváltozik, a) a korábbi engedélyes az áthelyezés, illetve a gondozási hely, utógondozói ellátási hely megváltozását megelőző nappal a (7) bekezdésben foglaltak szerint rögzíti az igénybevétel megszűnését, b) az új engedélyes az áthelyezés, illetve a gondozási hely, utógondozói ellátási hely megváltozásának napjával az (1)-(1b) bekezdésben foglaltak szerint rögzíti az igénybe vevő Szt., illetve Gyvt. szerinti adatait. (9) A (8) bekezdés alkalmazása során a) az áthelyezés időpontjának az Szt. 94/C. -a szerinti megállapodás módosításában meghatározott időpontot, b) a gondozási hely, utógondozói ellátási hely megváltozása időpontjának az erről szóló határozatban megállapított időpontot, ennek hiányában a határozat keltének napját kell tekinteni. 13/F. (1) Az adatszolgáltatásra jogosult az igénybevevői nyilvántartásban naponta nyilatkozik arról, hogy a 13/E. szerint rögzített személy a szolgáltatást az adott napon igénybe vette-e (napi jelentés). (2) A napi jelentési kötelezettséget az adott napot követő munkanap 24 óráig kell teljesíteni. (3) Ha az igénybe vevő nem rendelkezik TAJ-jal, és a TAJ igénylésére jogosult a) szociális szolgáltatás és gyermekjóléti alapellátás esetén a TAJ-t hatvan napon belül nem szerzi be, b) gyermekvédelmi szakellátás esetén hatvan napon belül nem igazolja, hogy a TAJ kiadását kérelmezte, az érintett a határidő lejártát követő naptól a napi jelentésben nem tüntethető fel igénybe vevőként. (3a) A (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók nappali melegedő, éjjeli menedékhely és családsegítés esetén, valamint arra az igénybe vevőre, aki TAJ igénylésére nem köteles. (4) Az ideiglenesen elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, de javítóintézetben vagy büntetésvégrehajtási intézetben ellátott a napi jelentésben nem tüntethető fel. (5) A napi jelentésben az igénybevételről szolgáltatott adat egyszer, a napi jelentés szerinti igénybevétel hónapját követő hónap tizenötödik napjáig módosítható (a továbbiakban: önellenőrzés). Az önellenőrzéssel egyidejűleg új ellátott rögzítésére a 13/E. (1c) bekezdése szerinti esetben van lehetőség, a napi igénybevétel tényén túl egyéb adatot módosítani csak a 13/E. -ban foglaltak szerint lehet. Az önellenőrzés során meg kell jelölni a) az igénybevételi napot, b) a hibás adatot, c) a helyes adatot és d) a hiba okát. 13/G. (1) A Hivatal az igénybevevői nyilvántartásban rögzített a) természetes személyazonosító és lakcímadatokat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának nyilvántartásából, b) TAJ-t az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartásából való adatigénylés útján ellenőrzi, illetve - ha az adat nem vagy hibásan áll a Hivatal rendelkezésére - kéri meg. (2) Ha a szociális és gyámhivatal vagy a Magyar Államkincstár valamely szerve az igénybevevői nyilvántartásban olyan adatot észlel, amely a működési engedélyben foglaltakkal vagy a hatósági ellenőrzés megállapításaival ellentétes, soron kívül értesíti a Hivatalt. Ha az adatok hatósági ellenőrzés során váltak ismertté, az értesítéshez mellékelni kell az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv, illetve az ellenőrzés eredményeképpen hozott határozat másolatát. (3) A Hivatal a tudomására jutott hibás adatot a tudomására jutástól számított három munkanapon belül - az adatszolgáltatásra jogosultnak az igénybevevői nyilvántartás rendszerén keresztül történő egyidejű tájékoztatása 124

125 mellett - kijavítja vagy törli. A javítás nem terjedhet ki a napi jelentésben igénybe vevőként fel nem tüntetett személy igénybe vevőként történő feltüntetésére. 13/H. (1) A Hivatal folyamatosan ellenőrzi, hogy az igénybe vevő adott napon nem kerül-e egyidejűleg több olyan szolgáltatással kapcsolatos napi jelentésben is feltüntetésre, amelyek a) esetében a normatív állami hozzájárulás egyidejű igénybevételét a központi költségvetésről szóló törvény kizárja, vagy b) egyidejű nyújtása a jogszabályok alapján kizárt. (2) Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti jogosulatlan adatrögzítést a Hivatal megállapítja, a Hivatal - az ügyben érintett ügyintézője nevének és elérhetőségének egyidejű közlése mellett - az igénybevevői nyilvántartás rendszerén keresztül felhívja az érintett adatszolgáltatásra jogosultakat a napi jelentés adatainak módosítására, szükség esetén a szolgáltatás megszüntetésére. (3) Ha az adatszolgáltatásra jogosultak önellenőrzéssel, valamint szükség esetén a jogosulatlanul nyújtott szolgáltatás megszüntetésével az (1) bekezdés szerinti jogosulatlan adatrögzítést a felhívást követő három munkanapon belül nem szüntetik meg, a Hivatal a később rögzített napi jelentést erre vonatkozó megjegyzéssel látja el, és erről értesíti a Magyar Államkincstár illetékes igazgatóságát, valamint az igénybevevői nyilvántartás rendszerén keresztül az adatszolgáltatásra jogosultakat. 13/I. (1) A napi jelentésben foglaltak valódiságát a Hivatal a helyszínen is ellenőrizheti. (2) Ha a Hivatal megállapítja, hogy a napi jelentésben foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, a jogosulatlan adatrögzítést erre vonatkozó megjegyzéssel látja el, és erről értesíti a Magyar Államkincstár illetékes igazgatóságát, valamint az igénybevevői nyilvántartás rendszerén keresztül az adatszolgáltatásra jogosultakat. 15. (3) A napi jelentési kötelezettség március 1-jétől minden engedélyes számára kötelező azzal, hogy a napi jelentés során tett adatszolgáltatásnak június 30-áig jogkövetkezménye nincs. Az adatszolgáltatást érintő hibás, hiányos adatokat azok javítása, pótlása érdekében az engedélyes június 15-éig jelzi a Hivatalnak. XIII Gyvt. 29. (1) A fenntartó önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások (a továbbiakban: személyes gondoskodás) formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot. (2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a fenntartó önkormányzat rendeletben szabályozza a) az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit, b) az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját és a kérelem elbírálásának szempontjait, c) az intézményvezető hatáskörében - külön eljárás nélkül - biztosítható ellátásokat, d) az ellátás megszűnésének eseteit és módjait, e) a fizetendő térítési díjak mértékét, csökkentésének és elengedésének eseteit, módjait. (3) Ha önkormányzati társulás vagy többcélú kistérségi társulás gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást nyújt, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat - a társulási megállapodásban meghatározottak szerint a nyújtott ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról rendeletet alkot. XIV (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. (2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, a) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül, c) akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. 125

126 (3) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái a gyermekek életkorának megfelelően a) a bölcsőde, a hetes bölcsőde, b) a családi napközi, c) a családi gyermekfelügyelet, d) a házi gyermekfelügyelet, e) az alternatív napközbeni ellátás. XV - Közokt. tv (14) Egységes, az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez (a továbbiakban: egységes óvoda-bölcsőde). Egységes óvoda-bölcsőde akkor hozható létre, ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsődét működtetni, és a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai csoport, illetve a bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve továbbá, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Egységes óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként működhet minden olyan többcélú közoktatási intézményben, amely az e -ban meghatározottak szerint óvodai feladatot is elláthat. Nktv. 20. (10) Ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsődét működtetni és a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai és bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve továbbá, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthetővé válik, egységes óvoda-bölcsőde hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez. Egységes óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként működhet minden olyan többcélú intézményben, amely az e -ban meghatározottak szerint óvodai feladatot is elláthat. XVI - 1. számú melléklet a 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelethez IX. számú adatlap A gyermekjóléti alapellátásban részesülő gyermekről (Gyvt ) (Az ellátó személy vagy az intézmény vezetője tölti ki.) A nyilvántartásba vétel időpontja: 1. A személyes gondoskodás formája: gyermekjóléti szolgáltatás gyermekek napközbeni ellátása gyermekek átmeneti gondozása 2. A gyermek személyi adatai: Név: Születési hely, idő: Állampolgárság (menekült, bevándorolt, letelepedett) Anyja neve: Lakóhely: Tartózkodási hely: 3. A törvényes képviselő személyi adatai: Név: Születési hely, idő: Állampolgárság (menekült, bevándorolt, letelepedett) Anyja neve: Lakóhely: Tartózkodási hely: 4. A szülők személyi adatai: Anya neve: Születési hely, idő: Állampolgárság (menekült, bevándorolt, letelepedett) Anyja neve: Lakóhely: 126

127 Tartózkodási hely: Apa neve: Születési hely, idő: Anyja neve: Lakóhely: Tartózkodási hely: 5. Határozat: Határozatot hozó szerv neve: Határozat száma: Kelte: Jogerős: 6. A gondozási/térítési díj adatai: Fizetésre kötelezett neve: A díj összege: Ft Díjfizetés kezdete: Vége: A hátralék összege: Végrehajtási intézkedés időpontja: 7. Normatív étkezési kedvezményit igénybe vett 50% ingyenes 8. A felülvizsgálat adatai: A felülvizsgálatot végző szerv neve: Ideje: Eredménye: Ideje: Eredménye: Ideje: Eredménye: Ideje: Eredménye: Ideje: Eredménye: Ideje: Eredménye: 9. A megszűnés adatai: Határozat száma: Kelte: Jogerős: 10. Hatósági kötelezés nélkül igénybe vett szolgáltatás megszűnésének Időpontja: Oka: XVII - Gyvt. 32. (5) A gyermekjóléti alapellátások igénybevételének - az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel - megkezdése előtt és az utógondozói ellátás igénybevételének megkezdésekor a) állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a szolgáltató vezetője, illetve az intézményvezető, b) egyházi és nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. (5a) Gyermekek átmeneti otthona és családok átmeneti otthona esetén az (5) bekezdés szerinti megállapodást az ellátás kezdetétől számított 15 napon belül kell megkötni (hatályos: 2013.VI.1-től). (5a) Gyermekek átmeneti otthona és családok átmeneti otthona esetén az (5) bekezdés szerinti megállapodást az ellátás kezdetétől számított 15 napon belül kell megkötni. (6) Nem kell az (5) bekezdés szerint megállapodást kötni a) gyermekjóléti szolgáltatás esetén, b) - ha a fenntartó döntése alapján a szolgáltatás jellegére tekintettel az nem indokolt - alternatív napközbeni ellátás esetén. 127

128 XVIII - Gyvt. 33. (3) Az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt köteles a) a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás megtörténtéről nyilatkozni, b) az e törvény alapján vezetett intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni, c) nyilatkozni a jogosultsági feltételekben, valamint a személyazonosító adatokban beállott változásokról. XIX - 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (4) Ha a bölcsődei gondozás esetében a Gyvt (6) bekezdés a) és d) pontjában, valamint gyermekétkeztetés esetében a Gyvt (5) bekezdés a) pontjában foglaltak fennállását hatósági döntés alapozza meg, azt be kell mutatni az intézménynek. XX - 2. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez AZ ELLÁTÁSI NAPOKON AZ ELLÁTÁST IGÉNYBE VEVŐK JELEN- VAGY TÁVOLLÉTÉNEK DOKUMENTÁLÁSA Az intézmény neve, címe:... Év, hónap:... Ellenőrizte: XXI - 4. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez A GYERMEKÉTKEZTETÉS IGÉNYBEVÉTELÉNEK DOKUMENTÁLÁSA Év, hónap:... Sorszám Név Napok Havi étkezési napok Előre befizetett napok Napi térítési díj Havi előleg Előző havi túlfizetés hátralék Havi öszszes befizetés Tárgyhavi túlfi- hátrazetés lék Megjegyzés