KISTÉRSÉGI HUMÁN SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT Gyermekjóléti egységes szerkezetbe foglalt SZAKMAI PROGRAMJA. Gyöngyös, február 1.

Átírás

1 KISTÉRSÉGI HUMÁN SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT Gyermekjóléti egységes szerkezetbe foglalt SZAKMAI PROGRAMJA Gyöngyös, február 1.

2 JOGI STÁTUSZ AZ INTÉZMÉNY MEGNEVEZÉSE: Kistérségi Humán Szolgáltató Központ AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ SZERVE: Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÁSÁNAK IDŐPONTJA: április 1. AZ INTÉZMÉNY SZÉKHELYE: 3200 Gyöngyös, Fő tér 7. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI TERÜLETE: Az Alapító Okiratában meghatározott települések közigazgatási területe. AZ INTÉZMÉNY FENNTARTÓJA: Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása AZ INTÉZMÉNY FELÜGYELETI SZERVE: Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása, mely a felügyeletet Gyöngyös Város Önkormányzata hivatalán belül alkalmazott kistérségi koordinátorán keresztül látja el AZ INTÉZMÉNY GYVT. SZERINTI BESOROLÁSA: Gyermekjóléti alapellátást nyújtó integrált intézmény. 2

3 Tartalom I. A szakmai program általános jellemzői A szakmai program célja: Az Intézmény által biztosított gyermekjóléti alapellátások rendszere A KHSZK szociális és gyermekjóléti feladatellátásának szakmai tartalma: Térítési díj A KHSZK által biztosított szolgáltatás közzétételének módja, formái: Az alapszolgáltatásban részesülő ellátottakkal történő kapcsolattartás módja:...7 II. Gyermekjóléti alapellátások Célok, feladatok: Ellátottak jogai és kötelezettségei A szolgáltatást nyújtó jogai és kötelezettségei Tanácsadások Helyettesítési rend Továbbképzés Gyermekjóléti Központ A gyermekjóléti szolgáltatás célja, feladata: Az ellátott települések bemutatása A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételének módja A feladatellátás szakmai tartalma Szolgáltatások közvetítése A gyermekjóléti központ belső feladatmegosztása Az esetátadás szabályai és dokumentálása Speciális feladatok utcai és lakótelepi szociális munka kapcsolattartási ügyelet kórházi szociális munka készenléti szolgálat Környezeti és tárgyi feltételek Átmeneti ellátások A gyermekek átmeneti gondozása működésének alapelvei Lehetőségek az átmeneti gondozás igénybevételére: Az intézményi jogviszony megszüntetése:

4 4.4 Érdekképviselet az Átmeneti Otthonban Térítési díj az átmeneti gondozásban: Az együttműködés különböző formái az átmeneti gondozásban résztvevők szakemberek között Családok Átmeneti Otthona Családok Átmeneti Otthona szolgáltatásainak célja A szolgáltatás szakmai tartalma, módszerei: Az elhelyezés leggyakoribb okai: Családi kapcsolatok az átmeneti otthonban: Gyermekek Átmeneti Otthona Gyermekek Átmeneti Otthona szolgáltatásainak célja A szolgáltatás szakmai tartalma, módszerei Családi kapcsolatok az Átmeneti Otthonban Kapcsolattartás az oktatási nevelési intézményekkel: Teendők szökés esetén: Teendők a gyermek betegsége esetén: Teendők egy gyermek távozásakor: Környezeti, tárgyi feltételek: Jogok és kötelezettségek: A Szakmai program mellékletei: Függelék:

5 I. A szakmai program általános jellemzői 1. A szakmai program célja: A Kistérségi Humán Szolgáltató Központ (továbbiakban: KHSZK) többcélú, integrált intézmény. Szervezeti keretéhez tartózó intézményegységek által ellát 1 szociális és gyermekjóléti feladatokat. A gyermekjóléti feladatellátást bemutató szakmai program fejezetekre bontva magába foglalja azokat a gyermekjóléti alapellátási formákat, melyek az ellátási területének vonatkozásában hozzájárulnak a gyermekek biztonságához és esélyegyenlőségéhez. Az Intézmény célja az azonos színvonalú, egyenlő esélyű, szakmailag és gazdaságilag egyaránt hatékony közszolgáltatás biztosítása az ellátási területén élő szolgáltatást valamennyi igénybevevő állampolgár számára. A Szakmai Program célja, hogy meghatározza a vonatkozó jogszabályok és az egyedi sajátosságok alapján a KHSZK Alapító Okiratában meghatározott szakmai tevékenységet, ennek érdekében részletesen bemutatja: - az intézményi szolgáltatások célját, feladatait, - az ellátottak körét, - a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét, - az ellátás igénybevételének módját, - az ápolási, gondozási, rehabilitációs és fejlesztési feladatok jellegét, tartamát, - az ellátottak és az intézményi ellátásban közreműködő dolgozók jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat, - az Intézmény szervezetére vonatkozó szakmai-szervezeti információkat (a szervezeti egységek feladatköreinek megjelölését, létszámát és szakképzettség szerinti megoszlását). A szakmai-szervezeti információk a Szakmai program 1. számú függelékében kerülnek nevesítésre. Az Intézmény működése a térségi gyermekjóléti ellátórendszerre gyakorolt hatása jelentős, bizonyos feladatok tekintetében teljes lefedettséggel működik. Koordináló és kontrolláló szerepe segíti a gyöngyösi kistérségi gyermekjóléti feladatellátásának komplex módon történő működését. Eredményessége nagymértékben függ a szakmai területen működő különböző közszolgáltatási feladatokat ellátó szervezetek, társintézményekkel és civil szervezetekkel történő együttműködéstől. Ezért erre az együttműködésre napi szinten és rendszeresen fokozott figyelmet fordít. Az együttműködésbe bevont szervezetek: Országos, regionális és megyei szakmai módszertani intézmények; Települési tagönkormányzatok polgármesteri hivatalai; Kistérség közigazgatási területén működő szociális és gyermekjóléti feladatot ellátó állami és nem állami fenntartású intézmények; Szociális és gyermekjóléti jelzőrendszer tagjai; Egészségügyi intézmények, szolgáltatók; Közoktatási feladatot ellátó intézmények; Szociális alap és szakellátást nyújtó intézmények. 1 Hatályon kívül helyezte a Társulási Tanács 148/2012. (XI.30.) határozata. 5

6 Az együttműködés módja eseti és rendszeres jellegű. A szolgáltatások sokrétűségéből fakadóan esetmegbeszélések esetkonferenciák, szakmai team-megbeszélések, közös rendezvények formájában történik. Valamennyi szolgáltatás tekintetében rendszeres igény és szükséglet felmérés illetve évente elégedettségi mérés történik a különböző célcsoportok bevonásával. Az Intézmény a maga komplexitásában naprakész információkkal rendelkezik az ellátotti célcsoportok szükségleteiről. A Szakmai Program egyes fejezeteiben az adott célcsoport jellemzői bemutatásra kerülnek. 2. Az Intézmény által biztosított gyermekjóléti alapellátások rendszere 1. Gyermekjóléti Központ 2. Gyermekek Átmeneti Otthona 3. Családok Átmeneti Otthona 3. A KHSZK szociális és gyermekjóléti feladatellátásának szakmai tartalma: a lakosság körében felmerülő alapszolgáltatási igények folyamatos figyelemmel kísérése, az intézmény által biztosított szolgáltatások, gondozási feladatok ellátásának koordinációja, a szakmai munka összehangolása, szervezési, vezetési feladatok ellátása, a szociális munka gyakorlati hatékonyságának és hatásosságának elősegítése, a szolgáltatásokra és a gondozási munkára vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok érvényre juttatása, kapcsolattartás más szociális, gyermekjóléti és közoktatási illetve egészségügyi intézményekkel, az adott szociális intézmény és szociálpolitikai eszközrendszer fejlesztésének elősegítése, más típusú ellátás szükségessége esetén, annak kezdeményezése. 4. Térítési díj A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes, az átmeneti gondozás igénybevételét a GYVT ban meghatározottak szerint biztosítja gyermekek átmeneti otthona és a családok átmeneti otthona. 5. A KHSZK által biztosított szolgáltatás közzétételének módja, formái: Az Intézmény a honlapon rendszeres tájékoztatást nyújt a szolgáltatásokról, az aktuális rendezvényekről és programokról. A nyilvánosság és a minél szélesebb ellátotti kör megnyerése érdekében ciklikus rendszerességgel szakmai anyagok jelennek meg: Szórólapok, kiadványok formájában, Elektronikus sajtó, helyi televízió, rádió közreműködésével, Érdekképviseleti szervek és civil szervezetek folyamatos tájékoztatásával, Háziorvosok tájékoztatásával, 6

7 Egészségügyi és szociális intézmények tájékoztatásával, Polgármesteri Hivatalok hirdetőtábláján való közzététellel, Különböző szakterületek tanácskozásain nyújtott tájékoztatással. 6. Az alapszolgáltatásban részesülő ellátottakkal történő kapcsolattartás módja: A szolgáltatások sokrétűségéből és egyediségéből adódóan a kapcsolattartás történhet: - Személyesen és napi szinten illetve eseti jelleggel az ellátott lakásán és az Intézmény székhelyén illetve telephelyein. - Negyedévente ellátotti fórumok és tájékoztatók keretén belül. - A térségi feladatellátásból adódóan írásban. II. Gyermekjóléti alapellátások A gyermekjóléti alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek egészséges fejlődéséhez, jólétéhez, a családban történő nevelkedésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családból történő kiemelésének megelőzéséhez. Ennek érdekében a KHSZK a gyermekjóléti központ, a családok átmeneti és gyermekek átmeneti otthona intézmény- egységeken keretén belül látja el feladatait. Valamennyi ellátási forma önálló szakmai egységként működik, ugyanakkor a mindennapi működése során megvalósul a komplexitás, valamint a szolgáltatások egymásra épülése. 1. Célok, feladatok: A gyermek testi, lelki egészségének családban történő nevelésének elősegítése érdekében: a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásról való tájékoztatás, a támogatáshoz való hozzájutás segítése tanácsadás (mentálhigiénés, nevelési) ill. a tanácsadások igénybevételének lehetőségéről tájékoztatás, segítségnyújtás a tanácsadás felkeresésében szociális válsághelyzetben élő várandós anya segítése, támogatása hivatalos ügyek intézésének segítése, szükség esetén támogatások megállapításának, ellátások igénybevételének kezdeményezése a gyermekek számára olyan szabadidős programok szervezése, amelyek a családban jelentkező nevelési problémák, hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozzák, illetve a szabadidős programokhoz való hozzájutás segítése. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: a veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer működtetése a veszélyeztető okok feltárása, javaslat készítés ezek megoldására együttműködés a közoktatási intézményekkel, a nevelési tanácsadóval, az egészségügyi szolgáltatókkal. Különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, házi gyermekorvos hálózattal, valamint más érintett személyekkel és szervezetekkel részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: családgondozás, a család működési zavarainak oldása, elhárítása érdekében 7

8 családi konfliktusok megoldásának elősegítése különösen a válás, a gyermekelhelyezés, a kapcsolattartás esetében az érintett tagok közötti közvetítéssel (mediálás), konfliktuskezelő módszerek alkalmazásával. elősegíteni, hogy a szülők akik a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése, illetve a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás rendezése céljából indított eljárás résztvevői - értesüljenek a konfliktuskezelő, kapcsolatügyeleti szolgáltatás igénybevételének lehetőségeiről. egészségügyi és szociális ellátás, hatósági beavatkozások kezdeményezése elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási és nevelési tervét, és a szülővel és a gyermekkel fenntartott segítő kapcsolat során elősegíti a szükséges változások elérését javaslattétel a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyre vagy annak megváltoztatására A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: a családgondozás biztosítása (otthont nyújtó ellátással, illetve a gyermekvédelmi intézménnyel együttműködve) a család nevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához és a szülő-gyermek kapcsolat helyreállításához javaslattétel a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának, módjának megváltoztatására, ha a szülő körülményeiben, életvitelében változás állt be személyes segítő kapcsolat keretében segíteni a szülőt a családból kiemelt gyermekkel való kapcsolattartásban a nevelésbevétel felülvizsgálatakor javaslatot készít a gyermek további sorsát illetően a családjába visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján ellátja Ellátottak jogai és kötelezettségei a) Az ellátottnak joga van helyzete rendezéséhez, a gondozást kiváltó okok megszüntetéséhez szükséges segítséget megkapni. A segítség a szociális munka eszközeivel való támogatáson kívül, kiterjed azoknak a tárgyi feltételeknek és természetbeni juttatásoknak a biztosítására is, amikre az ellátott saját erejéből nem képes. b) Joga van arra, hogy cselekvőképes, önálló döntések meghozatalára is képes egyénként kezeljék. c) Joga van ahhoz, hogy az intézményi ellátás során a közösség érdekeinek figyelembe vétele mellett egyéni szükségletei ne sérüljenek. A gondozásba vett személyeknek joguk van külső kapcsolataik ápolására. A gyermekeknek joguk van a vérszerinti szülővel való kapcsolattartáshoz szükséges segítségre. d) Az ellátottnak kötelessége az intézménnyel, annak dolgozóival együttműködni. Az együttműködés elvárható szintje függ az ellátott állapotától és korától. e) Az ellátottaknak kötelességük az intézményt és annak munkatársait tiszteletben tartani, kommunikációjuk során a társadalmilag elfogadott hangvételt használni és ennek megfelelő magatartást tanúsítani. f) A kliens, törvényes képviselő tudta és beleegyezése nélkül semmilyen adat nem szolgáltatható ki. g) A család egy tagjának nyújtott segítséget a család belső viszonyaira tekintettel kell, hogy biztosítsa. Arra törekszik, hogy a belső és külső erőforrások fokozásával a család összetartó ereje növekedjék, a hiányzó funkciók visszapótlódjanak. h) A szolgálatnak az egyén, a család problémájának vizsgálata során egyedileg kell mérlegelnie a segítségnyújtás legcélszerűbb, körülményeknek megfelelő módját. 8

9 i) A gyermekjogi képviselő a gyermekvédelmi gondoskodásban lévő gyermek képviseletét látja el, segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, támogatja a gyermeket állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban. Időszakonként részt vesz a gyermekotthonban működő gyermekönkormányzat ülésén, illetve a valamennyi gyermek részvételével megtartott fórumon. A gyermekjogi képviselő jogosult a gyermekjóléti, illetve a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni, és a helyszínen tájékozódni. 2.2 A szolgáltatást nyújtó jogai és kötelezettségei a) A szolgáltatást nyújtónak joga van a törvényi, jogszabályi keretek betartása mellett saját belső működését önállóan szabályozni, szakmai elképzeléseit megvalósítani, olyan módon, hogy az ellátás megfeleljen a személyes gondoskodást nyújtó ellátások általános szakmai szabályainak. b) Joga van arra, hogy a Házirend betartatásával saját értékeit és érdekeit is védje. c) A szolgáltatást nyújtónak kötelessége, hogy a szolgáltatás szakmai tartalmát az igénybevevő egyéni szükségleteire alapozza. d) A családgondozónak, gondozónak kötelessége a családok autonómiájának tiszteletben tartása, valamint a gondozási célok eléréséhez szükséges segítségnyújtás biztosítása. e) Kötelessége az alapvető emberi jogokat azon belül értelemszerűen a gyermekeket megillető jogokat tiszteletben tartani. Ennek alapján kötelessége, hogy a minimális intervenció érdekében figyelembe vegye a gyermek, a család kialakult szokásait, működését. f) A beavatkozásánál az elérendő változtatások tekintetében mérceként mindig az adott egyént, családot vegye alapul. g) Gondoskodása során partnernek tekintse az ellátásra szorulókat. h) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatottakat a külön jogszabályban meghatározott munkakörükkel összefüggésben megilleti az a jog, hogy személyüket megbecsüljék, emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat tiszteletben tartsák, tevékenységüket értékeljék és elismerjék. A nyitottság elve A szolgálat nyitott intézmény, igénybevétele feltételhez nem köthető. A Szolgálatot egyének, csoportok, közösségek vagy közvetlenül keresik fel, vagy a területen működő más intézmények javasolhatják a kapcsolatfelvételt - különös tekintettel a gyermekjóléti szolgáltatás keretében működtetett, a veszélyeztetettséget észlelő - és jelző rendszer javaslatára. Az önkéntesség elve A szolgálat klienseivel az önkéntesség alapján alakít ki együttműködést. Működése nem hatósági, hanem szolgáltató jellegű, kivéve védelembe vételi eljárás esetében. Az együttműködés alapja a klienssel közösen megfogalmazott célok megvalósítása. Súlyos veszélyeztetettség esetén a szolgálat munkatársai egészségügyi és szociális ellátást, valamint hatósági beavatkozást kezdeményezhetnek. 9

10 A személyiségi jogok védelmének elve A szolgálat munkatársainak tevékenysége során tudomásra jutott, a kliensek személyiségi jogait érintő adatok és tények nyilvántartására és kezelésére kötelezőek az Adatok Védelméről szóló törvényben és a Szociális Munka Etikai Kódexében foglaltak. A szolgálat munkatársainak a szolgálati titoktartási kötelezettség betartására fogadalmat kell tenniük. A szolgálatot felkereső állampolgárok anonimitását - kívánság szerint - a munkatársak megtartani kötelesek. Az egyenlőség elve A szolgálat minden kliens ügyével nemre, fajra, felekezetre, családi állapotra, korra tekintet nélkül köteles érdemben foglalkozni, illetve a hatáskörébe nem tartozó, vagy azt meghaladó ügyekben a szükséges felvilágosítást megadni. A gyermekjóléti ellátásokról a szolgáltató a hatályos jogszabályoknak megfelelően az ellátó nyilvántartásokat vezet. a) forgalmi napló b) az Országos Család és Gyermekvédelmi Intézet által kidolgozott adatlap rendszer a 235/1997.(XII.17.) Kormányrendelet alapján c) esetnapló 2.3 Tanácsadások A gyermekjóléti alapellátást igénybe vevők számára az intézmény az alábbi tanácsadásokat biztosítja: a) jogi tanácsadást heti rendszerességgel, mely a jogi lehetőségek megismertetésére, a szükséges intézkedések megtervezésére szorítkozik. b) pszichológiai tanácsadást, melynek során a kliensek lelki, mentális gondozására, indokolt esetben terápiás kezelésre is lehetőség nyílik. c) fejlesztőpedagógiai tanácsadást, a tanulási nehézséggel vagy részképesség zavarral küzdő gyermekek számára. 2.4 Helyettesítési rend A szakmai egység munkatársai szabadság, tartós távollét esetén egymást helyettesítik, a helyettesítés megszervezéséről a szakmai egységvezető gondoskodik. 2.5 Továbbképzés Az intézmény munkatársainak továbbképzése tervszerűen, az egyéni és intézményi továbbképzési tervek alapján történik. A Kistérségi Humán Szolgáltató Központ biztosítja a feladatellátáshoz szükséges korszerű szakmai ismeretek folyamatos elsajátítását, illetve a munkatársak kötelező továbbképzését a 9/2000.(VIII. 4.) SZCSM rendeletben foglaltak szerint. Szupervízió a szakemberek számára havi rendszerességgel biztosított a személyiség karbantartása, a kiégés megelőzése céljából. 10

11 3. Gyermekjóléti Központ Telephely: 3200 Gyöngyös Lokodi út A gyermekjóléti szolgáltatás célja, feladata: Gyermekjóléti központnak minősül az az önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működő gyermekjóléti szolgálat, amely az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt. Így: a) utcai és lakótelepi szociális munkát, b) kapcsolattartási ügyeletet, c) kórházi szociális munkát, d) készenléti szolgálatot biztosít. A hatályos jogszabályoknak megfelelően a gyermekjóléti központ önálló szakmai egységként történő működése biztosított a családsegítő szolgálatba integrálva. A gyermekjóléti központ elsősorban a gyermekek védelmét, egészséges testi, lelki fejlődésének elősegítését tartja legfontosabb feladatának, de nem hagyja figyelmen kívül az olyan társadalmi problémákat (iskolázatlanság, munkanélküliség, alkoholizmus), amelyek a családon keresztül hatnak a gyermekre. A szolgáltatás a kistérségi feladatellátás keretei között május 1-től 13 településen látja el feladatait. 2 Módosította a Társulási Tanács 148/2012.(XI.30.) határozata. 11

12 A feladatellátásban részt vevő települések lakosságszáma és gyermekkorú lakosainak száma (KSH január 1-i adatai alapján): 3 Település 0-17 évesek száma lakosságszá m Adács Atkár Gyöngyös Gyöngyöshalász Gyöngyösoroszi Kisnána Markaz Mátraszentimre Szücsi Vámosgyörk Visznek Összesen: Az ellátott települések bemutatása Adács: Gyöngyöstől 12 km-re fekvő község. Kiépített gáz- szennyvízhálózata, felújított közvilágítása van. A faluban jól működő uszodával kibővített általános iskola, és öregek napközi otthona található. A tartós munkanélküliek között magasan reprezentáltak az alacsony iskolai végzettségűek, rossz szociális körülmények között élők. Atkár: Gyöngyöstől 7 km-re terül el, közúton jól megközelíthető község. A város közelsége miatt aktív korú lakói bejárnak dolgozni. A gyermekeket óvoda, általános iskola, az időseket öregek napközi otthona várja. A hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korúak aránya csekély. Gyöngyös: A gesztortelepülés Heves megye második legnagyobb városa, a maga fős lakosával a Mátra hegység déli lábánál. Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulásának körzetközpontja. Oktatási feladatait 6 általános, 4 középiskolával, és egy felsőoktatási 3 Módosította a Társulási Tanács 148/2012.(XI.30.) határozata 4 Hatályon kívül helyezte a Társulási Tanács 17/2013.(III.22.) határozata 5 Hatályon kívül helyezte a Társulási Tanács 42/2013. (IX.11.) határozata 6 Hatályon kívül helyezte a Társulási Tanács 42/2013. (IX.11.) határozata 12

13 intézménnyel látja el. A lakosság szociális problémáit a kiterjedt szociális intézményhálózat egyes szereplői- az alapellátást, átmeneti ellátást biztosító intézmények kezelik összehangoltan. A településen a nehéz sorsú, szociálisan hátrányos helyzetű egyének, családok két településrészen, az ún. Durándában, és Harmadosztályon felülreprezentáltak. Gyöngyöshalász: Gyöngyöstől 4 km-re található település. Infrastruktúrája, szolgáltatásai kielégítően biztosítják a lakosság szükségleteit, a város közelsége miatt egyre jellemzőbb a fiatal családok beköltözése a településre. Gyöngyösoroszi: Gyöngyöstől 8 km-e terül el, a Mátra hegység déli lejtőjén a község. Csak alsóbbrendű közúton közelíthető meg Gyöngyös irányából. A falu életében jelentős szerepet játszott az ércbányászat, amely 1986-ban megszűnt. Az aktív korú munkavállalók a városban helyezkednek el. Jelentős az inaktívak, tartós munkanélküliek aránya. Az önkormányzat a szociális problémákat, a kulturális különbözőség okozta feszültségeket intézményünk bevonásával próbálja hatékony módon kezelni. 7 8 Kisnána: Gyöngyöstől 20 km-e található a csak közúton megközelíthető község. A lakók foglalkozását tekintve a szőlészet, borászat, gyümölcskultúra jellemző. A település létszámában az elmúlt 4 év folyamán minimális szintű csökkenés tapasztalható. Gyermekkorú lakosainak száma a lakosságénak 3 %-a. Az aktív korú lakosok munkahelyükre ingáznak. Az általános iskola biztosítja a tanulási lehetőséget a szomszédos Vécs község gyermekkorú lakói számára is. A tartós munkanélküliek aránya elenyésző. Várható elhelyezkedésük az ingázás következtében nehézkes. Markaz: A Mátra hegység lábánál, Gyöngyöstől 14 km-re található, az itt élők szőlőműveléssel és bortermeléssel foglalkoznak, melynek több évszázados hagyománya van. A közeli Mátrai Erőmű is sok ember számára biztosít munkalehetőséget, így a munkanélküliség nem jelentős. A település korszerű, jól felszerelt iskolával és óvodával, családi napközivel rendelkezik. Adottságai között kiemelt helyet foglal el a kedvező klímájú Markazi-tó, amelyen lehet horgászni, vitorlázni, szörfözni, valamint a gazdag vadállományú markazi erdő. 9 Szűcsi: Gyöngyöspatából nyíló település, Gyöngyöstől 16 km-e. A község aktív korú munkavállalói ingáznak. Jelentős a mezőgazdasági tevékenység is. Az időskorúak ellátásáról az önkormányzat gondoskodik. Főként tájékoztatást, információnyújtást, ügyintézésben kérnek segítséget. Vámosgyörk: Gyöngyöstől 12 km-e délre terül el a vasúti csomópontnál és az M3-as autópályához közeli község. A település korszerű óvodával, általános iskolával várja a gyermekeket. Az időskorúak ellátását az öregek napközi otthona és a házi gondozószolgálat végzi. Az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet az egyedül élő időskorú lakosok biztonságos életvitelének megszervezésére. 10 Visznek: Gyöngyöstől 18 km-e fekszik, Jászárokszálláson keresztül megközelíthető község. A település óvodája, általános iskolája színvonalas, hagyományőrző oktatást biztosít a gyermekeknek. A tartós munkanélküliek aránya elenyésző. Jelentős az időskorúak és a nehéz 7 Hatályon kívül helyezte a Társulási Tanács 148/2012.(XI.30.)határozata. 8 Hatályon kívül helyezte a Társulási Tanács 148/2012. (XI.30.) határozata 9 Hatályon kívül helyezte a Társulási Tanács 148/2012. (XI.30.) határozat 10 Hatályon kívül helyezte a Társulási Tanács 42/2013.(IX.11) határozata 13

14 anyagi körülmények között élők száma Mátraszentimre: a Mátra hegység Felső-Mátra részén fekszik. Magyarország legmagasabban fekvő települése. Megközelíthető a 21-es főútról Pásztónál letérve Mátrakeresztes irányából, vagy a 24-es főút Mátraháza és Parádsasvár közötti elágazásától induló úton. A kis hegyi falvak eredetéről a mai napig megoszlanak a vélemények, az egyik nézet szerint német, a másik szerint döntően szlovák eredetű népesség élt itt. Az első telepesek üvegfúvással kezdtek foglalkozni, amelyhez a környező erdők biztosították az alapanyagot. A község önkormányzata 8 évfolyamos iskolát és óvodát tart fenn. A kötelező tanórai foglalkozásokon túl igényes tanórán kívüli foglalkozások gazdagítják a gyermekek ismereteit A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételének módja Az ellátás igénybevétele leggyakrabban jelzések alapján történik. A jelzés az évi XXXI. törvényben szabályozott jelzőrendszeri tagoktól érkezhet: nevelési, oktatási intézmény, rendőrség, bíróság, ügyészség jegyzői gyámhatóság, gyámhivatalok házi orvos, házi gyermekorvos védőnő, más gyermekjóléti szolgálat, szociális szolgáltatást nyújtó intézmény A szolgáltatás igénybevételét kezdeményezheti a kliens, hozzátartozója, vagy az észlelő-és jelzőrendszer bármely tagja. Magánszemélyek jelzése megtehető személyesen, telefonon, vagy írásban. A jelzőrendszer tagjai jelzést csak írásban tehetnek. Krízishelyzet esetén telefonos vagy személyes jelzés alapján kivizsgálásra kerül az eset, de utólagosan itt is kötelező az írásbeli jelzés. A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, kivétel a gyámhatóság által határozatban a családgondozás igénybevételére kötelezettek köre. önként mindazok körében, akik a Gyermekjóléti Központhoz fordulnak segítségért, annak érdekében, hogy a kialakult probléma megszűnjön. más intézmények jelzését követően hatóság által kötelezett formában A gyermekjóléti feladatok megvalósulását a komplex családgondozás, a családlátogatások, a felvilágosítások, információnyújtás, a tanácsadás, a családkonzultációs lehetőségek, a segítő beszélgetések, a kapcsolat ügyeleti szolgáltatás, kérelmek, beadványok kitöltésének segítése, adományok közvetítése, intézményi támogató levelek megküldése, csoportok szervezése, vagy a kliens csoportba való eljuttatása szolgálja. A gyermekjóléti szolgáltatás családgondozója egy eset összes körülményeinek feltárása után mérlegeli, hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntethető-e az önként igénybe vehető alapellátásokkal, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó, illetve egyéb hatósági intézkedés kezdeményezésére van-e szükség. 11 Hatályon kívül helyezte a Társulási Tanács 42/2013. (IX.11.) határozata 12 Hatályon kívül helyezte a Társulási Tanács 17/2013.(III.22.) határozata 13 Beiktatta a Társulási Tanács 148/2012. (XI.30.) határozat 14

15 A jelzőrendszer tagjai jelzőlapon, írásban juttatják el veszélyeztetettségről szóló jelzésüket, melyre minden esetben visszajelzést kapnak. A jelzőlapok postai úton a telephely címére érkeznek, központi iktatórendszer került kialakításra. 3.4 A feladatellátás szakmai tartalma A gyermekjóléti központ valamennyi szolgáltatása térítésmentes. A Gyermekjóléti Központ a jelzőrendszeri tagok jelzései alapján veszi fel a kapcsolatot a családokkal. (személyesen, telefonon, vagy levélben). Iskoláztatási támogatás szüneteltetésével kapcsolatos teendők: 10 óra igazolatlan hiányzás esetén: - Az iskola jelzését követően a gyermekjóléti szolgálat intézkedési tervet készít, melyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető tényezőket és az igazolatlan hiányzást kiváltó okok megszüntetéséhez vezető feladatokat. - Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, feladata a szülő értesítésében való közreműködés. 50 óra igazolatlan hiányzás esetén: A jegyzői gyámhatóság mérlegelési jogkör nélkül védelembe veszi a 16 év alatti tanulót. - A gyermekjóléti szolgálat a jegyzői gyámhatóság megkeresésétől számított 10 munkanapon belül tájékoztatást küld a család körülményeiről, vizsgálatának eredményéről az alábbi adatlapokon: - GYSZ-1 amennyiben még nem volt gondozott a gyermek, - GYSZ-3 amennyiben már gondozott a gyermek - egyéni gondozási nevelési tervet készít a) Alapellátás:Az alapellátásban történő családgondozás feltétele az önkéntesség, a kliens együttműködésén alapul. A családgondozó szükség szerint, havonta 1-4 alkalommal találkozik a családtagokkal. A veszélyeztetettség megszüntetése érdekében kapcsolatot tart a társintézményekkel. Tájékoztatást ad az igénybe vehető szociális ellátásokról, ügyintézésben, kérvények kitöltésében nyújt segítséget. b) Védelembe vétel: Amennyiben a veszélyeztetettség alapellátás keretén belül nem szüntethető meg, a családgondozó kezdeményezi a gyámhatóságnál a gyermek(ek) védelembe vételét. Javaslattételében részletesen feltárja a veszélyeztetettség okait, javaslatot tesz a szükséges intézkedésre. Amennyiben a veszélyeztetettség anyagi természetű, a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz a családi pótlék 50%-nak természetben történő juttatására eseti gondnok személyének megjelölésével. A gyámhatóság védelembe vételi határozatában felszólítja a szülőt, hogy rendezze körülményeit, életvitelét a gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében. Védelembe vételre kerülhet sor akkor is, ha a gyermek bűncselekményben vesz részt. IA gyámhatóság magatartási szabályokat állapít meg, amelyeket köteles teljesíteni a 15

16 gyermek és törvényes képviselője, valamint előírja a családgondozóval való együttműködést a gondozási folyamat során. c) Ideiglenes hatályú elhelyezés A gyermek(ek) családból való kiemelése a családgondozó javaslatára abban az esetben történhet, ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti. d) Átmeneti nevelésbe vétel Amennyiben a szakemberek úgy ítélik meg, hogy a veszélyeztetettség továbbra is fennáll, a gyermek(ek)et átmeneti nevelésbe veszik. A szülőket és a család többi tagját a családgondozó továbbra is rendszeresen látogatja, segítően közreműködik abban, hogy a szülők minél hamarabb rendezni tudják körülményeiket. Életvezetési tanácsokkal és pszichológus segítségével próbálják a helyes döntések irányába befolyásolni őket. e) Utógondozás Amennyiben a segítő munka és a szülők körülményei optimálisak, a gyermek visszakerülhet családjába, ilyenkor a családgondozó utógondozás keretében segíti a beilleszkedést. A gyermekjóléti szolgálat a probléma rendezése érdekében esetkonferenciát, szakmai megbeszélést, konzultációt, esetmegbeszélést tart, szükség szerint. 3.5 Szolgáltatások közvetítése Amennyiben a családgondozás során más szakemberek közreműködése is indokolttá válik, a családgondozó a kliensek figyelmébe ajánlja a működési területen rendelkezésre álló lehetőségeket, tájékoztatja a térségben működő intézmények szolgáltatásairól, igénybevételi lehetőségükről. Megszervezi, illetve segíti az egyént a szolgáltatások, tanácsadások elérésében. A Családok Átmeneti Otthonában és a Gyermekek Átmeneti Otthonában történő ellátás igénylésénél környezettanulmányt és javaslatot készít, valamint megküldi a nyilvántartásban lévő gyermekek dokumentációját. A családgondozó feladata a továbbiakban is folytatódik az átmeneti gondozásban lévő gyermek családjával. a) a gyermekjóléti központ családgondozója kapcsolatot tart a gyermek családjával, segíti visszakerülését lakókörnyezetébe b) kapcsolatot tart az illetékes intézményekkel (védőnő, iskola) c) a gyermekjóléti központ és az átmeneti otthon családgondozója folyamatosan tájékoztatja egymást a család aktuális helyzetéről. Adományok közvetítése: Közvetítik a különböző civil szervezetek felajánlásait az arra rászoruló csoportoknak. A szakemberek részére heti rendszerességgel biztosított azoknak az eseteknek és operatív teendőknek a megbeszélése, amelyek bármely családgondozó számára problémát jelentenek, az egység működésében szerepet játszanak. A gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó minden év március 31-ig tanácskozást szervez valamennyi, az ellátási területhez tartozó településen, melynek során a jelzőrendszeri tagokkal megvitatják az elért eredményeket, illetve a további lehetőségeket az együttműködés érdekében. 16

17 A normák, értékek, attitűdök megváltoztatásához a személyiség formálására, másfajta pozitív mintákra is szükség van. Ezek biztosítására legalkalmasabbak a csoportmódszerek, szabadidős tevékenységek, melyet a központ családgondozói folyamatosan népszerűsítenek. A nyári szünidőben kirándulás, programszervezés, tábor a gondozott gyermekek számára biztosított. A szolgálat az oktatási intézmények szabadidős programjainak szervezésében (gyermeknap, diáknap lebonyolításában) részt vesz. Valamennyi, az ellátási területen lévő oktatási intézmény számára biztosított drogprevenciós, önismereti, konfliktuskezelő, integrációt erősítő program szervezése. 3.6 A gyermekjóléti központ belső feladatmegosztása A családgondozók közt a feladatokat a vezető családgondozó osztja fel a szakmai szabályok szerint, a területi elvet, a gondozott gyermekek (családok) számát, a munkavállaló terhelhetőségét, az egyéni adottságokat figyelembe véve. 3.7 Az esetátadás szabályai és dokumentálása A családgondozás folyamata a családgondozó tartós távolléte miatt nem szakadhat meg. Az esetet átadó családgondozó a szabadságolása előtt a helyettesítő családgondozót bemutatja a gyermeknek és családjának. A családgondozók helyettesítő párokban végzik a területi munkát, a helyettesítő párok ismerik egymás eseteit, így tartós távollét esetén a szakmai munka zökkenőmentesen folytatódik. Az eset átadását és visszaadását is dokumentálni kell. Az illetékesség megváltozása esetén, a gyermek és családja kikerül a gyermekjóléti szolgálat ellátási területéről. (Illetékesség: az ellátási területen ténylegesen tartózkodó - bejelentett lakcímtől független.). Tartós távollét esetén a veszélyeztetett gyermek iratanyagának másolatát az illetékes szolgálatnak írásban meg kell küldeni. 17

18 3.8 A Gyermekjóléti Központ speciális feladatai A Gyermekjóléti Központ az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat is biztosít: a) Utcai és lakótelepi szociális munka; b) Kapcsolattartási ügyelet; c) Kórházi szociális munka; d) Készenléti szolgálat Utcai és lakótelepi szociális munka Az ellátás célja, célcsoport: A magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető gyerekek és fiatalok felkutatása, szabadidejét rendszeresen az utcán töltő kallódó, csellengő gyermekek speciális segítése. E szolgáltatással olyan fiataloknak próbálunk segítséget nyújtani, akik a gyermekjóléti központ hagyományos családgondozásával el nem érhetőek, vagy gondozásuk eredménytelen. E speciális szolgáltatás megvalósításának formái elsősorban csoportos, illetve közösségi szociális munkát jelentenek. Célja egyrészt a csellengés csökkentése, megszüntetése, másrészt a prevenció, továbbá a gyermekek beilleszkedésének, szabadidejük hasznos eltöltésének segítése. A szolgáltatás lehetőséget nyújt a gyermekeknek új baráti kör kiépítésére, a problémáik megfogalmazására, megoldására, továbbá új tevékenységi körök megismerésére, az életvitel pozitív formálására. Potenciális klienskör: - csellengő gyermekek - gyermekvédelmi szakellátásból kikerülő fiatalok - gyermekvédelmi ellátórendszerből szökésben lévő fiatalok - kolduló gyermekek, fiatalok - egyéni vagy családi krízishelyzetben utcára kerülő gyermekek Az utcai és lakótelepi szociális munkás feladatai: - a klienskör felderítése- segítségre szorulók felkutatása, körülményeik felmérése; - kapcsolatfelvétel, ártalomcsökkentő stratégiák, segítség és szolgáltatások nyújtása; - ügyintézés- kapcsolatfelvétel az illetékes szervekkel, intézményekkel, közvetítés; - egyéni esetkezelés - egyéni beszélgetések; Tevékenységi területek: - buszpályaudvar, - szórakozó helyek és környékük, - bevásárlólözpontok - játszóterek, parkok, terek, - iskolák környéke, 18

19 A megkeresés lakossági, intézményi, szervezeti, karitatív tevékenységgel foglalkozó szervezetek bejelentései alapján is történik. Célunk a csellengő, kallódó fiatalok tevékenységeinek megismerése, az utcai szociális munkás jelenlétének tudatosítása. A felderítés tartalmazza az érintettek igényeinek felmérését, továbbá a társintézményekkel való folyamatos kapcsolattartást Kapcsolattartási ügyelet A gyermekjóléti szolgálat speciális szolgáltatása a kapcsolattartási ügyelet és mediáció, melyet hetente két alkalommal biztosít a gyermekjóléti központ. Képzett mediátorok segítik a szülők konfliktusából adódó elmérgesedett helyzetben a gyermekek és családtagjaik kapcsolattartását. A gyermek személyiségfejlődése szempontjából fontos, hogy számára megfelelő módon történjen a kapcsolattartás az arra jogosult vér szerinti szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy között. A központ semleges helyet biztosít, amely a különféle korosztályok igényeihez igazodik, megfelelő szakmai háttérrel, tapasztalatokkal rendelkező munkatársak jelenlétével, támogatásával. Cél a gyermeket nevelő szülőket és a kapcsolattartásra jogosult személyeket képessé tenni arra, hogy meglévő eszközeikkel, megfelelő módon tudjanak együttműködni a kapcsolattartás folyamatában - a gyermek egészséges személyiségfejlődése érdekében. A fokozatosság elvét betartva a feleket arra motiválni, hogy a kapcsolattartás folyamatában belső igényükké váljon, hogy az intézményi, mesterséges, ellenőrzött környezetet és körülményeket a természetes lakókörnyezet és közeg váltsa fel. Feladata: - bíróság által határozatban rögzített kapcsolattartás biztosítása; - gyámhivatal által határozatban rögzített kapcsolattartás biztosítása - az érintettek kezdeményezésére közvetítői (mediációs) eljárás biztosítása a kapcsolattartás működése érdekében; - konfliktuskezelés, tanácsadás; Kórházi szociális munka Célja: A kórház szülészet-nőgyógyászat- és gyermekosztály valamint a Gyermekjóléti Központ közötti együttműködés hatékonyságának elősegítése és erősítése preventív és korrektív rendszerszemléletű szociális munkával: - a szülészeti-nőgyógyászati osztályon a kórházi védőnővel együttműködve a szociális válsághelyzetben lévő anya és gyermeke segítése; - a gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén a Gyvt ának bekezdése szerinti intézkedés megtétele. A kórházi szociális munkás feladata: - Tanácsadás és információnyújtás a szociális válsághelyzetben lévő anya számára az őt és gyermekét megillető jogokról, ellátásokról és támogatásokról; 19

20 - Problémafeltárás; - Szociális és mentálhigiénés tanácsadás; - Ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás elősegítése; - Természetes támaszok, erőforrások felkutatása a krízishelyzet megszűntetése érdekében; - Kialakult veszélyeztetettség esetén jelzés megtétele az illetékes gyermekjóléti szolgálat felé; - Gyermekbántalmazás, elhanyagolás észlelése esetén a védőnő, kezelőorvossal együttműködve azonnali segítségnyújtás, intézkedés, jelzés a rendőrség és a gyámhatóság felé; - Az illetékessége alá nem tartozó gyermeket, a gyermek további ellátása biztosításának érdekében az illetékes gyermekjóléti szolgálathoz/központhoz irányítja; - Jelzőrendszeri megbeszéléseken való részvétel; Készenléti szolgálat Célja: A Gyermekjóléti Központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben azonnali segítség, tanácsadás, tájékoztatás nyújtása. Igénybe vehető az intézmény nyitvatartási idején túl minden nap tól 8.00-ig, hétvégén, illetve ünnep és munkaszüneti napokon a nap bármely időpontjában. Feladata: - állandóan hívható, közismert mobiltelefonszám biztosítása - telefonon történő tanácsadás, tájékoztatás; - segítség mozgósítása; - kapcsolatfelvétel olyan intézményekkel, szolgáltatókkal (rendőrség, gyermekvédelmi szakszolgálat, kórház, családok átmeneti otthona, anyaotthonok, utcai szolgálat,) akik krízishelyzet esetén azonnali, konkrét segítséget tudnak nyújtani; 3.9 Környezeti és tárgyi feltételek A környezeti és tárgyi feltételek a telephelyen és a területi irodákban kialakításra kerültek. A telephelyen egy nagyobb irodahelyiség kizárólagos használatú, az interjúszoba a Családsegítő Szolgálattal közös használatú. Az iratok tárolására, az adminisztrációs munkához alkalmas bútorzat rendelkezésre áll. Az előtérben tájékoztató táblákkal felszerelt váróhelyiség található. Két telefonvonal, kiépített számítógéprendszer, internet elérhetőség segíti a munkát. A településeken a területi irodák, jól megközelíthető, frekventált helyen találhatók, tárgyi eszközök - telefon, számítógép, fax, zárható szekrény - használata biztosított, szolgálati mobiltelefon is rendelkezésre áll, melynek költségeit az intézmény viseli. Az esetkartonok tárolása a területi irodákban megoldott, de valamennyi kliens adatlapja megtalálható a telephelyen. Az ügyfélfogadás rendjéről a központban, és a településeken is jól látható helyen, a jelzőrendszer tagjainak intézményeiben illetve helyi újságokban tájékoztatja a klienseket a szolgálat. A települések megközelítése tömegközlekedési eszközzel vagy saját gépjárművel történik, lehetőség van szolgálati gépjármű használatára is. 20