VARGA LÁSZLÓ BÉKE PORAIKRA. Az 1. és a 2. világháború áldozatai és hősei Nagymegyeren

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VARGA LÁSZLÓ BÉKE PORAIKRA. Az 1. és a 2. világháború áldozatai és hősei Nagymegyeren"

Átírás

1 VARGA LÁSZLÓ BÉKE PORAIKRA Az 1. és a 2. világháború áldozatai és hősei Nagymegyeren

2 A kiadvány megjelenését támogatták: Illyés Közalapítvány, Budapest Nagymegyer Város Önkormányzata Balony Község Önkormányzata Csemadok Nagymegyeri Szervezet Apollón kft. Matlák Ernő és Matlák Géza Patasi Erzsébet Hoferik Alica Matus János ISBN Varga László Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya

3 VARGA LÁSZLÓ BÉKE PORAIKRA AZ 1. ÉS A 2. VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAI ÉS HŐSEI NAGYMEGYEREN DUNASZERDAHELY, 2002

4 Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 25. Szerkesztik: Bárdos Gábor Huszár László Kovács László Végh László

5 Bevezető Amelyik nemzet tudja halootait becsülni, az a nemzet tudja tisztelni az élőket is. Tizenkét évvel ezelőtt kezdeményezője voltam annak a gondolatnak, hogy Nagymegyer város területén az 1. világháborús emlékmű mellett alakítsuk ki a 2. világháború hőseinek és áldozatainak az emlékművét is. Ezt a törekvést, amit városunkban elsősorban a Csemadok Városi Szervezete képviselt részben siker koronázta. Azért csupán részben, mert az emlékoszlopot, amit november 2-án ünnepélyesen lelepleztünk, a mai napig nem sikerült az eredeti elképzeléseink szerint befejezni. Több mint tíz év telt el azóta, s nem készült el az a márványtábla, amibe bevéstük volna a 2. világháború nagymegyeri hőseinek nevét. Úgy tűnik, hogy ebben az évben a régen tervezett elképzelés megvalósult, amiben jelentős szerepe van az áldozatok és hősök hozzátartozóiból alakult bizottságnak, amely ennek érdekében jelentős aktivitást fejtett ki. Bízom benne, hogy november 2-án, amikor tizenegyedik alkalommal rendezzük majd meg a Hősök terén az 1. és a 2. világháború nagymegyeri hőseinek emlékére tartott koszorúzási ünnepséget, a korábbi elképzelés módosított formája megvalósul. Ehhez a régen várt esemény ünnepi pillanataihoz szerettem volna ennek a könyvnek megírásával hozzájárulni. A könyv megírására ugyanakkor az is ösztönzött, hogy úgy tapasztaltam, sajnos egyre halványabb az a kép, amit a város lakói őriznek az elmúlt évszázad két nagy világháborújáról és azok közvetlen hatásáról. Mindezt részben megértem, hiszen az ember igyekszik a rosszat, a szenvedést elfelejteni. Az 1. és a 2. világháborút felnőttként átélt polgárok többsége már nem él. Ugyanakkor az elmúlt évszázadban hatalmon lévő politikai rendszerek közös törekvése is arra irányult, hogy az emberek tudatából kitöröljék a valós történelmi eseményeket. A város lakossága által átélt két nagy világháború közvetlen hatásának bemutatására törekszem a kiadványban, amelyet három részre osztok fel. Az első részben az 1. világháború következményeivel foglalkozom. Bemutatom a város akkori társadalmi és politikai viszonyait. A fronton hősiesen harcoló nagymegyeri katonák egy csoportját, akik szerencsésen hazatértek. Ugyanakkor kutatásaim során három olyan hősi halott nevével 5

6 is találkoztam, akikre valószínűleg 1938-ban sem emlékeztek, amikor a hősi halottak emlékművét készítették. A Nagyszombati Katonai Levéltárban rendkívül pontos és nagy mennyiségű (húsz doboz) iratanyag maradt fenn az 1. világháború idején városunkban kialakult hadifogoly temetőről, amivel kapcsolatban csak kevesen tudják, hogy nemcsak három nemzet (szerb, montenegrói és olasz) fiait temették el itt, hanem ez temető sírjai orosz és román hadifoglyoknak a sírhelye volt. A könyvemben közzétett dokumentumok (sírnyilvántartási lapok, térképek) reményeim szerint meggyőzik az olvasót, hogy talán még ma sem késő, hogy a régió egyik legnagyobb haditemetőjének megmaradt részét megmentsük. Munkámban a fő hangsúlyt a 2. világháború eseményeinek és következményeinek bemutatására helyeztem. Itt ismét Nagymegyer társadalmi-politikai viszonyainak jellemzéséből indultam ki. Több fejezeten keresztül foglalkozom a 2. világháború poklát megjárt nagymegyeri katonák sorsával. Ezt a törekvésem jelentősen segítették azok a családok, amelyek rendelkezésemre bocsátották volt szeretteik féltve őrzött képeit, frontról írt leveleit és esetleg egyéb dokumentumait. Ezek nagy részét beleegyezésükkel közlöm ebben a kiadványban. Ezért itt is szeretném megköszöni a Csémi, Iván, Hofferik, Ládi, Lády, Luka, Nagy, Németh, Puzsér, Rostás, Matlák és Varga családnak a támogatást, amit a családi dokumentumok közreadásával biztosított. E dokumentumok segítségével talán érzékeltetni tudtam azoknak az emberi sorsoknak drámáját, akik ennek a városnak a polgárai voltak. A késői utódok erkölcsi kötelessége emlékük megőrzése. Ebben a fejezetben foglalkozom az akkori Nagymegyer lakosságának 11,4%-át alkotó zsidó lakosság tragédiájával is. A nagymegyeri Holocaust áldozatairól is az elmúlt évtizedekben keveset tudtunk. A város történetének egyik fehér foltja volt ennek a közösségnek a második világháború idején átélt megpróbáltatásai, üldözése és végül elhurcolása. A fejezetet a számomra hozzáférhető források alapján dolgoztam fel. Köszönetemet fejezem ki Gerháth Sándornak, aki ebben jelentős segítséget nyújtott. A kiadvány harmadik befejező részében dolgoztam fel az 1. és 2. világháború hőseire való emlékezés történetét, elsősorban az es évek történetét. Nagymegyer lakossága az 1. és a 2. világháború idején 239 polgárát vesztette el a háború frontjain, illetve a hadifogolytáborokban. E mellett a 2. világháború idején a várost ért szovjet bombázások hét polgári lakos életét követelték, ugyanakkor 396 nagymegyeri zsidó polgár volt a Holocaust áldozatai között. 6

7 Ahogy nagymegyeri áldozatok fájdalmat és talán soha be nem gyógyuló sebeket okoztak a hátrahagyott özvegyeknek, árváknak, szülőknek, ugyanilyen fájdalommal gondolt a városra annak az 5464 szerb és montenegrói, 72 orosz és 13 román, illetve a második világháború idején két magyar katonának hozzátartozója, akik ennek a településnek földjében alusszák örök álmukat. Az ő emlékük előtt is tisztelgek e kiadvány megjelentetésével. Ahogy mélyen fejet hajtok régen meghalt édesapám emléke előtt, aki sorstársa volt a 2. világháború poklát megjárt nagymegyeri hősöknek. Kérem, fogadják munkám jó szívvel! Nagymegyer, szeptember 6. Varga László 7

8 vakat

9 I. Az első világháború következményei

10 vakat

11 Nagymegyer az első világháború idején Nagymegyer lakossága a huszadik század elején elérte a 3774 főt. A város lakossága az első világháború kitöréséig tovább nőtt. Az 1910-ben tartott népszámlálás adatai szerint 3591-en éltek a városban 1. A népesség növekedése egyértelműen jelezte, úgy a városban, ahogy az egész Osztrák Magyar Monarchia területén, egyfajta fejlődés volt tapasztalható. Ennek nyilvánvaló bizonyítéka, hogy rövid időn belül olyan új épületeket sikerült átadni, mint a római katolikus templom (1900), a Zárda iskola (1902), a községi óvoda (1909), a Nagymegyer és Vidéke Takarékpénztár épülete, a csendőrlaktanya, a körorvosi épület, a gőzmalom, Kohn S. B.-féle úri lak. 1. A 20. század elején készült nagymegyeri képeslapok 11

12 Elkezdődött a Gubics-féle telkek felparcellázása házépítés céljaira ben átadták a városi gőzfürdőt. A város élén Torma Gyula városbíró állt. A város elöljárói között ott volt Bugár Mihály, Méry Lajos, Torma Vince, Bugár Vince, Morva Károly, Kosár Károly. A képviselőtestület az utak és járdák rendbehozatalát tervezte: Nagymegyeren teljesen járhatatlan kocsi utak és példátlan elhanyagolt, nyáron örökösen poros, az év többi szakaszában örökösen sáros gyalogjárók a kultúra rovására íródnak. Ezek a tarthatatlan állapotok tovább így nem maradhatnak ben a város vezetői a villanyvilágítás bevezetését tervezték, ami felváltotta volna a település területén a tizennégy petróleumlámpát. A város egész területén nyolcvan utcai lámpa elhelyezését tervezték ben viszont már az a törekvés is előtérbe került, hogy Nagymegyer ismét járási székhely legyen. A századfordulón egyre több kereskedő és magánvállalkozó telepedett le Nagymegyeren. Ők voltak azok, akik a helyi gazdasági életet fellendítették. Hatásuk megmutatkozott a társadalmi és a közéletben is Hirdetés a Csallóközi Hírlapban

13 A városban kialakított Haladás nyomdában készítették a korabeli regionális lapokat, a Csallóközi Hírlapot, illetve a Csallóközi Híradót. 3. A városban nyomtatott sajtótermék Ebben a nyomdában készült 1911-ben Dr. Baranyai József könyve A régi Csallóköz, amelyben Nagymegyer történelmével is foglalkozott. A város társadalmi és kulturális életének szervezője az első világháború előtt a Városi Kaszinó volt, minden évben megszervezte a hagyományos farsangi bálját. Az február 5-én tartott nagymegyeri Kaszinóbált a Csallóközi Hírlap az azévi farsang legsikeresebb estélyének nevezte. 4 A város közéletében fontos szerepe volt az 1867 óta működő Megyer és vidéke olvasóegyletnek, az 1883-ban létrehozott önkéntes tűzoltó testületnek, melynek parancsnoka Schlessinger Gyula volt ben hozta létre Bartal Mór tanító az egyházi énekkart, 1896-ban alakult meg a zsidó jótékonysági egyesület. A felsorolt szervezeteket a századforduló után továbbiak követték. Létrejött a Polgári Kör és a Gazdakör, illetve 1910-ben a Református Nőegylet június 28-án eldörrent a végzetes lövés Szarajevóban, amely megölte az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot. Egy hónapjára az Osztrák Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának. Az 1. világháború kitörése után Nagymegyeren is általános lelkesedés uralkodott. Az emberek többsége elfogadta, hogy ez nem más, mint a magyar nemzet harca a szerbekkel, akiket meg kell büntetni. Bár az első megszorító intézkedések azonnal érvénybe léptek (katonaköteles férfiak kiutazásának korlátozása), a város lakosait mindez kevésbé érintette. Ugyanakkor számos megszorító gazdasági intézkedés is érvénybe lépett: A kormány intézkedése folytán a gabonaneműek és a liszt maximális árát hatóságilag meghatározták. Rendelet szabályoztatta a gabonának, 13

14 tengerinek hadicélokra való elkobzási lehetőségét. Korlátozták az őrlési forgalmat. 6 Tekintettel a hadiállapotra a választott tisztségviselők mandátumát két évvel meghosszabbították, elmaradtak az 1914-es év végére tervezett választások. A háború évei alatt a városbíró Bugár Lajos, a jegyző Nemes György volt. A háború első évében a frontra induló katonák eskütétele még látványos eseménynek számított a városban, a hozzátartozók a frontra indulók közeli visszatérésében reménykedtek. Az november 23-án tartott katonai eskütételről a következőket olvashatjuk a Csallóközi Híradó, november 25-én megjelent számában: A világháború forgatagában csekély jelentőségű, de önmagában szemlélve lélekemelő volt Nagymegyerre nemrég bevonult és az őrzászlóaljhoz beosztott újoncoknak folyó hó 23-án, gyakorlótérül szolgáló nagymegyeri vásártéren lefolyt eskütétele. Az eskütétel előtt a helybeli római katolikus, református, izraelita templomokban istentisztelet volt, melyen az illető vallási felekezetű újoncok tisztjeik vezetése alatt megjelentek. Ezután a katonaság a gyakorlótérre vonult, ahol az eskütétel megtörtént. Az őrzászlóaljat Lépésfalvi Lépes Ödön őrnagy vezényelte, az eskümintát Fabritzky László hadnagy, zászlóalj segédtiszt olvasta fel. Az eskü után a parancsnokló őrnagy nemcsak az újoncokra, de a jelenlevő nagyszámú közönségre is mély hatást keltő beszédet mondott. Az eskütételen a nagymegyeri állomásparancsnok: Berlin ezredes jelent meg, mint a legfőbb katonai hatóság, aki ismételten megelégedését és elismerését fejezte ki Lépes őrnagynak a legénység katonás és példás fegyelméért. 7 A háború kitörése után az állam meghirdette az ún. hadikölcsön jegyzését, amivel magánszemélyek, illetve intézmények hozzájárultak a háború idején a megfelelő pénzforgalom lebonyolításához. Nagymegyeren a királyi postahivatalnál, takarékpénztárnál, hitelszövetkezetnél lehetett a hadikölcsönhöz hozzájárulni. A lakossági lelkesedést is mutatja, hogy kisebb vagy nagyobb összegekkel sokan támogatták az állam háborús pénzgazdálkodását. A Csallóközi Híradó, regionális lap, november 25-én közölt adatai ezt igazolják: 8 14

15 15

16 16

17 1914. július 31-én Magyarországon minden katonaköteles férfi megkapta a mozgósítási parancsot. Rövid időn belül a bevonulási parancsot is. Nagymegyeren is egyre gyakrabban hozott a postás ilyen jellegű értesítést. A városban az 1914-es év második felében gyűjtést szerveztek a háborúba vonult férfiak családjainak támogatására: 9 17

18 18

19 19

20 Az első világháború harcterein Az első világháború vérzivataros évei alatt 856 nagymegyeri férfit szólítottak el családjaik köréből, szülővárosukból. Nagyrészük a balkáni, majd később az orosz és az olasz frontra került. Itt a halál a nap minden órájában szedte áldozatait. Ezért nem véletlen, hogy közülük 121-en (más forrás szerint 125-en) 10 soha nem tértek vissza. A háború poklát túlélők között volt Baráth Dezső, Bereczky Vince, Fábrik Gyula, Kórosi Vince, Lalák Jenő, Nagy János, Nagyváthy Imre, Pajor Antal, Presser Gyula, Santur József, Szabó Gyula és Szabó Károly. 11 Baráth Dezső 1885-ben született Nagymegyeren. Gazdálkodó ben vonult be, mint tartalékos gyalogos a császári és királyi 12. gyalogezredhez, melynek kötelékében az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött az összeomlásig. Kétszer megsebesült. Kitüntetései: királyi császári kereszt, sebesülésért járó érem. Bereczky Vince 1882-ben született Nagymegyeren. Gazdálkodó, régi nemesi család sarja ben vonult be a császári és királyi 5. huszárezredhez és ennek kötelékében, mint szakaszvezető, az orosz és román hadszíntereken küzdött és az összeomláskor szerelt le. Kitüntetései: II. osztályú ezüst vitézségi érem, királyi császári kereszt. 20

21 Fábrik Gyula 1881-ben született Nagymegyeren. Gazdálkodó, 1914-ben vonult be Komáromba. Csapatteste kötelékébe, mint huszár őrvezető, szerb, orosz és olasz hadszíntereken küzdött. Egyszer megsebesült. Kitüntetése: Királyi és császári kereszt. Lalák Jenő 1892-ben született Keszegfalván. Nagymegyeri földbirtokos ben vonult be mint tartalékos huszártizedes a császári és királyi 5. gróf Radetzky huszár ezredhez. Ennek kötelékében az orosz, román és az olasz hadszíntereken küzdött. Négyszer megsebesült és az összeomláskor szerelt le. Kitüntetései: Királyi és császári kereszt, sebesülési érem. Kórosi Vince 1891-ben született Nagymegyeren. Cipészmester. Tartalékos gyalogosként, 1915-ben vonult be a császári és királyi 12. gyalogezredhez, ennek kötelékében orosz és olasz hadszíntereken küzdött. A piavei ütközetben, októberében olasz hadifogságba került és csak szeptemberében sikerült hazajutnia. Kitüntetései: II. osztályú ezüst vitézségi érem, bronz vitézségi érem, királyi és császári kereszt. Nagy János 1890-ben született Nagymegyeren. Gazdálkodó ben vonult be, mint tartalékos gyalogos a császári és királyi 12. gyalogezredhez. Ennek kötelékében az orosz és az olasz hadszíntereken küzdött az összeomlásig. Egyszer megsebesült. Kitüntetései: bronz vitézségi érem, királyi császári kereszt. 21

22 Nagyváthy Imre 1895-ben született Nagymegyeren. Gazdálkodó ben vonult be, mint tartalékos honvéd a császári és királyi 12. gyalogezredhez, ennek kötelékében az orosz hadszíntereken küzdött. Szemén súlyosan megsérült, és mint 75%-os hadirokkantat elbocsátották a katonai szolgálatból. Kitüntetései: királyi és császári kereszt, háborús érem, sebesülési érem. Pajor Antal 1898-ban született Nagymegyeren. Gazdálkodó ban vonult be, mint tüzér tizedes a 31. honvéd gyalogezredhez, ennek kötelékében orosz és olasz hadszíntereken küzdött. Az összeomláskor szerelt le. Tagja volt a nemzeti hadseregnek is. Kitüntetései: I. osztályú ezüst vitézségi érem, II. osztályú ezüst vitézségi érem, királyi és császári kereszt. Presser Gyula 1896-ban született Aranyoson. Nagymegyeri gazdálkodó ben vonult be, mint huszár. Ezrede kötelékében orosz és olasz harctereken küzdött és az összeomláskor szerelt le. Kitüntetése: királyi császári kereszt. 22 Santúr József: 1884-ben született Nagymegyeren. Cipészmester ben vonult be tartalékos gyalogosként a császári és királyi 12. népfelkelő gyalogezredhez, ennek kötelékében orosz hadszíntereken küzdött, szeptemberében orosz hadifogságba került. Innen októberében tért vissza. Kitüntetése: királyi császári kereszt.

23 Szabó Gyula 1895-ben született Ekecsen. Nagymegyeri gazdálkodó ben vonult be, mint tartalékos honvéd a 31. honvéd gyalogezredhez, ennek kötelékében orosz hadszíntereken küzdött. Megsebesült. Előbb segédszolgálatosként teljesített szolgálatot, majd hadirokkantként bocsátották el a hadsereg kötelékéből. Kitüntetései: Királyi és császári kereszt, sebesülési érem. Szabó Károly 1896-ban született Nagymegyeren. Gazdálkodó ben vonult be a császári és királyi 5. huszárezredhez, ennek kötelékében orosz, román és olasz hadszíntereken küzdött az összeomlásig. A nemzeti hadseregnek is a tagja volt. Kitüntetései: bronz vitézségi érem kétszer, királyi császári kereszt. 4. Az első világháborús katonai kitüntetések 23

24 A frontra kikerült nagymegyeri férfiak túlnyomórésze Komáromba, a régió egyik toborzóközpontjába vonult be. Sokan közülük (Baráth Dezső, Kórosi Vince, Nagy János, Nagyváthy Imre, Santúr József) a híres 12-es komáromi gyalogezred katonái voltak. A gyalogezred harci tevékenységét augusztus 16-a és november 24-e között így jellemzi Julier Ferenc, nyugalmazott ezredes visszaemlékezéseiben: november 6-án hajnalban kezdődött a nagy offenzíva. Embereink örültek, hogy végre kibújhattak a füstös fedezékből és harci kedvüket tettekkel is bizonyították. Az állásokból való kitörést bármilyen ravaszul is végeztük, a szerbek észrevették. Heves tüzelés fogadott bennünket, a sűrű erdőben azt sem láttuk, hogy honnan. De nem számítottak a szerbek a magyar baka lendületével. Ellenállhatatlan erővel, élénk "Hurráh" kiáltással ostromoltuk meg a szerb fedezékeket. Lövésre alig került sor, bakáink énekelve rohantak előre. A szerbek kénytelenek voltak árkaikat elhagyni. Menekült közülük az, aki még tudott. Bakáim pedig utánuk. Az ellenséget azonban csak november 10-én sikerült utolérni. Ezen a napon egy patakon kellett keresztül mennünk. Erre a vonalra a szerbek rettenetes tüzet irányítottak. Egyenként futva keltünk át ezen a helyen. Csak úgy csapdosták a golyók a vizet és nagyon süvített a fülünk mellett, de a Jóisten velünk volt... Felértünk egy magaslatra és innen támadva, két óra alatt kivertük a szerbeket állásaikból. A szerbek oly gyors visszavonulását bakáim nagy örömkiáltásokkal kísérték. Jó kedvvel, igaz magyar bravúrral nyomultak az ellenség után. November 13-án nehéz a harc! De a "tizenharmadika" mégis jól vég Tábori levelezőlapok

25 ződött. A szerbek elhagyják fedezékeiket és menekülnek. Aki nem tud gyorsan takarásba jutni azt vitézeim egyenként lelövik. November 14-én megint támadás! Tüzérségünk megint gyönyörűen lő, ez olyan megnyugtató érzés. Gépfegyvereink csak úgy pusztítják az ellenséget. Kitűnő távcsövemmel kikémlelem a szerb gépfegyverek állását, lövészeimnek pontosan megmutatom, és most megkezdődik a szerb géppuskás legénység kipusztítása. Géppuskáinkat is jobb helyre állítom. Csak kevés lövést adunk le, de ez mind talál. Egymásután hallgatnak el a szerb géppuskák, mellettük hevernek a lelőtt puskairányzók és egyéb kezelők. Most aztán előre a szerb állásba. Mély szakadékon kell keresztül törnünk, más csapatoknak könynyebb útjuk van, hamarább érnek a szerb állásba és ők zsákmányolják az elnémított géppuskákat, a "mi gépfegyvereinket", amelyek legénységét mi terítettük le. Bakáim dühöngnek, majdnem verekedésre kerül sor... November 22-én reggel sűrű köd borítja az egész vidéket. Ez azonban segít, hogy előre nyomulhassunk. A köd nem akar emelkedni, és így elhatároztuk, hogy minden tüzérségi és gyalogsági tűz nélkül, egyszerűen megrohanjuk az ellenséget. Veszélyes feladat előtt álltunk. Felállítottam embereimet, egymástól két lépésnyire, rövid halk parancs és indulunk... Hó és jégmezőkön keresztül visz utunk, ami óriási zajjal jár. Alig haladunk ötven lépést, gyilkos tüzelés fogad. Az ellenség se lát, csak hall, de elég, ha egyenest előre lő. Előttünk és oldalról gépfegyverkattogás. Most már nem lehet az embereket visszatartani. Mindenki szakadatlanul "Hurráh"-t kiállt és rohan az ellenség felé. Sűrűn hullanak embereim... Végre tíz lépésre előttünk felbukkan a szerb. Még egy "Hurráh" és kezdődik a gyilkolás. A szerb gépfegyver legénységét én, őrmesterem és az egyik szakaszvezetőm leütjük. Tisztelet az ilyen ellenségnek, bátor kitartásukat halállal fizették meg... Már benne vagyunk a rohamozásban és kidobjuk az ellenséget a következő sáncból is. Ez a siker a 12-eseké volt, embereim egészen magukon kívül voltak, különösen, hogy géppuskákat is zsákmányoltunk... November 24-én reggel megint sűrű ködben ment előre a zászlóalj. Néhány percre felszáll a köd. Előttünk száz lépésre az ellenség. Hevesen lövöldözünk, de a köd megint leereszkedik. Kitérünk és megyünk tovább. A köd ismét emelkedik, nézünk, nézünk, hát azt gondoljuk, hogy álmodunk. A Jó Isten velünk volt, ott vagyunk az ellenséges főállás hátába. Volt is mindkét részen meglepetés, csakhogy szerb részről kellemetlen. Csak egy kis mélyedésen keresztül menekülhettek volna el. Mi magaslaton, lenn a szerbek lépésre gomolyba tömörülve iparkodnak elmenekülni. 25

26 Én még egy tiroli félzászlóalj felett is átveszem a parancsnokságot és most valamennyien lövünk, mint egy körvadászatnál az alattunk visszafutó tömegbe. A mi zászlóaljunk, a tiroliak, hat gépfegyver, rettenetes pusztítást visszünk véghez. Zászlóaljunk 300 szerbet, közöttük három századost ejt foglyul, mi magunk sem voltunk többen... A foglyul ejtett 300 szerb sorsa talán ez lett, hogy hazájuktól néhány száz kilométerre abban a hadifogolytáborba kötöttek ki, ahonnan az őket foglyul ejtő 12-es komáromi bakák egy csoportja származott, Nagymegyerről, amiről akkor azt sem tudták, hogy létezik. 6. A Balkáni hadszíntér 26

27 Hadifogolytábor és temető városunkban A történelem forgószele furcsa dolgokat művelt. Nagymegyerről a Balkánra, s onnan városunkba telepített át embereket. Nagymegyer lakossága már 1914 őszén szembetalálta magát ezzel a furcsa ténnyel. A háború kitörése után néhány héttel megérkeztek az első hadifoglyok a Csallóközbe. A korabeli sajtó erről így tudósít: 13 27

28 A balkáni frontról érkező első hatezer szerb, montenegrói hadifogoly, 1914 szeptemberében a kolozsnémai kikötőbe érkezett, ahonnan gyalog meneteltek mindhárom csallóközi városba, Dunaszerdahelyre, Somorjára és Nagymegyerre, ahol az akkori hadvezetés döntése alapján hadifogolytáborokat hoztak létre. Városunkban erre nem voltak meg a kellő feltételek. A foglyokat semminemű előkészített épület nem várta. Az egész telet a szabad ég alatt a 28

29 város határában, szalmarakásokban töltötték. Az első fabarakkok építése a mai Tábor utcában, csak 1915 januárjában kezdték kialakítani. Ennek következményeit a Komárom vármegye 1914-es alispáni jelentésében olvashatjuk. Az alispán megállapítja, hogy: 14 Ezen fogolytáborban október és november hónapokban a kolera, december hónapban és f. év (1915-ben) két első hónapjában a kiütéses tífusz lépett fel és pusztított nagymértékben. A nagy körültekintéssel vezetett és a község elöljárósága által elismerésre méltó eréllyel és ügybuzgósággal keresztül vitt óvintézkedéseknek köszönhető, hogy a rettenetes ragályok, melyek napról-napra úgyszólván százszámra szedték áldozataikat, a polgári lakosságra át nem terjedtek. Az alispáni jelentésben megnevezett óvintézkedések közé tartozott, hogy azt a városi önkormányzat valójában követelte, hogy a városban lakó, a fogolytábor őrzésére kirendelt katonaság a város területét hagyja el, és a városon kívül szállásolják el őket. A elöljáróságnak ezt a törekvését a hatóságok is elfogadták és barakkok építésével, illetve egy gőzfertőtlenítő felépítésével, átmeneti időre bár, de a járványt visszaszorították. A tábor fokozatosan kiépült. Az olasz front megnyitásával nagyszámú olasz hadifogoly került Nagymegyerre. A későbbi csehszlovák hatósági dokumentumok szerint a táborban főnyi hadifogoly volt. 15 Többségük szerb, illetve montenegrói volt. Közöttük nemcsak katonák, hanem meglepően sok civil volt. Korösszetételük is különböző volt. Volt köztük egészen fiatal, huszonéves csakúgy, mint középkorú és hatvan év feletti földműves. Minderről a haditemető megmaradt, rendkívüli precíz dokumentációja (18 levéltári doboz a Nagyszombati Katonai Levéltárban) alapján meggyőződhet a kutató. Számomra meglepő volt az a tény is, amit a nagymegyeri közvélemény elfelejtett, hogy a hadifogolytáborban (ahogy később a hadifogoly temetőben) négy nemzet fiai, a túlnyomórészt szerb és montenegróiakon kívül olasz, orosz és román katonák is voltak. 16 A tábor parancsnoka Walkner Ferenc alezredes volt, aki a táboron belül egy sajátos tábori pénzt is kiadott. A táboron belül élők ennek a segítségével bonyolították le egymás között értékeik cseréjét. 29

30 7. A hadifogolytáborban használt pénz A tábor parancsnoka a hadifoglyokat egyénekhez, illetve a környező majorokba, mezei munkára adta ki. Ezeknek a személyeknek az ellátása jelentős mértékben javult. A Csallóközi Híradó november 18. számában közölt írás ( Mit esznek a hadifoglyok ) szerzője szerint az egyik munkaadó a következő ellátást biztosította: 17 Alkalmunk nyílt betekinteni egy csallóközi munkaadó szerződésébe, aki száz szerb hadifogollyal végeztet gazdasági munkát, s onnan tudjuk meg, hogy tulajdonképpen mit esznek a hadifoglyok. A szerződés szerint naponként és fejenként következő élelmiszer jár ki nekik: 1 kiló kenyér, 60 deka burgonya, 25 deka bab, 1 deka pörkölt kávé, fél deka frankkávé, 2 deka cukor, 20 deka marhahús, 2 deka só, fél deka vöröshagyma, 1 deka disznózsír és megfelelő adag paprika és tűzifa. Ezenfelül minden három napra kapnak 1 csomag 16 filléres cigarettadohányt, 1 csomag cigarettapapírt és 1 csomag gyufát. A foglyok maguk főzik meg az ételt. Mi azt hisszük, hogy egy szerb se evett otthon annyit, mint itt nálunk a jó magyar földön. Hogy a leírt ellátás mennyire volt reális, illetve általános, azt nehéz megállapítani. Mivel háború volt, bizonyára egy kis adag túlzás is volt benne. Azt viszont írásbeli források igazolják, hogy: 18 A hadifoglyokkal szemben a lakosság jól, sőt barátságosan bánt, tekintettel arra, hogy azok munkaszeretők voltak, úgyhogy a lakosság szinte családtagnak tekintette őket. Annak az is bizonyítéka, hogy mikor a 30

31 fogolytábor feloszlott a hadifoglyok nagyon rendben és nyugodtan távoztak a községből, sőt nagyon nehezen is búcsúztak. A lakosság őket élelemmel és pénzzel is ellátta az útra. Ők viszont azzal kedveskedtek, amit ők tudtak. A fogolytáborban készült az a fából készített kis hordó, amit Gőgh Lőrinc a mai napig megőrzött. 8. A hadifoglyok által készített fahordó Nagymegyer önkormányzata az első világháború előtt már többször foglalkozott a város rossz útviszonyaival, járdák építésének szükségességével. A háború évei alatt ismét visszatértek a problémához, és a hadifogolytábor parancsnokához fordultak segítségül, aki rendelkezésükre bocsátotta a tábor lakóinak egy csoportját. A képviselőtestület az 1918-as év elején határozatba foglalta örömét, hogy a régi hőn óhajtását képező vasútra vezető gyalogjáró elkészült és pedig olyan ízléses és szilárd kivitelben, hogy méltán díszére válnék bármely városnak is. A képviselői ülésről készített jegyzőkönyvben a továbbiakban ez olvasható: 19 Különös köszönetét fejezi ki a képviselőtestület elsősorban méltóságos Walkner Ferenc cs. királyi ezredes táborparancsnok úrnak, aki a munkaerő 31

32 készséges, átengedésével lehetővé tette, hogy a vasúti gyalogjáró út a község legcsekélyebb megterhelése mellett volt létesíthető. Kéri a testület Ő méltóságát, hogy hasonló irányú és közélü törekvéseiben a községet továbbra is jóakaratával megajándékozni szíveskedjék. De hálás köszönettel adózik a képviselő testület nagyságos, nemes Glatz Győző m. királyi honvéd őrnagy, zászlóaljparancsnok úrnak is, aki jóakaratú pártolással, körültekintő eréllyel és a felügyelő személyek kirendelésével tette lehetővé az útépítés gyors keresztülvitelét, s ezáltal a község egész háláját kiérdemelte. Végül a valódi szakértelem előtt mély meghajlással rója le a képviselőtestület háláját Hajagos Andor népfelkelő hadnagy építész úr iránt is, aki a műszaki keresztülvitelséget sikeresen oldotta meg, hogy az elkészített útra, mint párját ritkító alkotásra, Nagymegyer község közönsége hosszú évtizedeken át büszkén tekinthet, s jeles alkotójának jó emlékét megőrzi. Amikor 1914 szeptemberében megérkeztek városunkba az első hadifoglyok, már sokan gyengélkedtek közülük. Az éhezés, a tábori viszonyok, majd a táborban elterjedt különböző betegségek viselték meg őket. A táborról fennmaradt írásbeli dokumentumok szerint az első hadifogoly, Arsov Svetine nevezetű szerb gyalogost, szeptember 22-én temették el. Ezt követően hamar kiderült, hogy nemcsak barakkokra lesz szükség, hanem temetőre is. Kezdetben tartottak fertőző járvány elterjedésétől, ezért a városi temetőbe nem engedték behozni és eltemetni a hadifoglyokat, így a járványban meghalt első csoportjukat az akkori Apácaföldön, a mai Ekecsi út melletti kavicsgödörnél temették el. Temetésük eleinte ceremóniával történt, később már mindez elmaradt. Az első tömegsírba, koporsó nélkül, ötven elhunytat temettek el. A tábor hullaszállítója Bacskárdi József volt, két lóval, illetve vendégoldalas kocsijával. A tábor vezetése ezt követően kérte a várost, illetve Kálnoky grófot, egy önálló terület átengedésére, ahol tábor temetőjét kialakíthatnák. Ez annál inkább időszerű volt, mert főleg az 1915-ös év elején az elterjedt fertőző járványok (kolera és a kiütéses tífusz) sok áldozatot követeltek. A jóváhagyás után jött létre a mai napig ismert szerb temető, amelynek befásítását, sírköveinek elkészítését, a fogolytábor lakói végezték. A hadifogoly temető eredeti területe 1362 m 2 volt. Kialakítói a korabeli katonai hatóságok az alábbi tervezet szerint hozták létre: 20 32

33 9. A hadifogoly temető eredeti tervrajza 33

34 A hadifogolytemető végleges formáját az as években alakították ki. Maga a temető három részből állt. Az első részét az ún. szerb temető alkotta. Itt 5464 szerb, illetve montenegrói hadifoglyot temettek el november 1-ig. Az utolsó szerb katona, Matovič Mata Bogasov, a háború befejezésének napjaiban október 31-én hunyt el. 21 A temetőt rendkívül rendezett formában alakították ki. A fennmaradt írásbeli dokumentumok szerint 31 sorban temettek a halottakat. Ezek a sírok 308 kivételével, tömegsírok voltak (1915-ben, a fertőző járványban elhunytakat temették elsősorban ezekbe a sírokba), ami azt jelentette, hogy egy sírba több halott is került. A korabeli hatóságok precíz nyilvántartását bizonyítja, hogy még ma is pontosan meg lehet határozni, hogy a száz olyan sír volt, amiben két hadifogoly, továbbá 664 sír ahol 3-5, illetve 176 ahol több mint 5 halott került egy sírba. (pl. 67 halott). A sírok 1-től a 2183-as sorszám alatt voltak megtalálhatók. A sírköveket maguk a tábor lakói készítették, és ők fásították be a temető területét A hadifogoly-temető kápolnája

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955 Az intézmény névváltozásai: - Sümegi M. Kir. Állami Kisfaludy

Részletesebben

B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes

B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes Heppes Miklós öccséhez, Aladárhoz hasonlóan - a magyar királyi honvéd légierő hosszú szolgálati idejű, fontos beosztásokat betöltő,

Részletesebben

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868-1955

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868-1955 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868 1955 Az intézmény névváltozásai: Sümegi M. Kir. Állami Kisfaludy

Részletesebben

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában Ifjabb gróf Andrássy Gyula Kép forrása: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye http://bpkep.fszek.hu/webpac_kep/corvinaweb?act

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP

Részletesebben

EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN

EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN Készítette: Rozovics Ferenc Hornyák Ferenc Csaba Faragó Péter István 2015 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Emlékhelyek és emlékművek felsorolása

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Egy egész örökkévalóság őrzi mindannyiuknak sorsát, rendíthetetlen, mint a kőzet.

Egy egész örökkévalóság őrzi mindannyiuknak sorsát, rendíthetetlen, mint a kőzet. h ő sök beszéde, ZMNE / 2010. XI. 02. Assisi Szent Ferenc mondta egyszer: ha a császárral beszélhetnék, elrendeltetném vele, hogy a pacsirtáknak karácsony estéjén magot szórjanak a havas utakra, hadd legyen

Részletesebben

A K.u.K. 68. Jászkun gyalogezred emlékhelyei

A K.u.K. 68. Jászkun gyalogezred emlékhelyei A K.u.K. 68. Jászkun gyalogezred emlékhelyei Az 1866-os königgrätzi csatát követően a cs. és kir. 68. gyalogezred tisztjei elhatározták, hogy a hadjáratban elesett bajtársaik számára emlékművet állítanak.

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

KÉPES KRÓNIKÁK. fény. KÁPOLNA 2011. február 25-27.

KÉPES KRÓNIKÁK. fény. KÁPOLNA 2011. február 25-27. KÉPES KRÓNIKÁK fény KÁPOLNA 2011. február 25-27. MEGHÍVÓ VI. Tarna-völgyi Huszár és Katonai Hagyományőrző Találkozó A Kápolnai csata 162. évfordulója alkalmából 2011. február 25. 26. - 27. Program: 5.

Részletesebben

Zemplén Térségi katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség 2010. évben végzett tevékenysége:

Zemplén Térségi katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség 2010. évben végzett tevékenysége: Zemplén Térségi katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség 2010. évben végzett tevékenysége: 2010. január 14. a Sátoraljaújhelyi Városvédő és Szépítő Egyesülettel, az Eötvös József Klubbal közösen megemlékezést

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949 Terjedelme: 3 doboz +1 kötet = 0,36 ifm Helyrajzi jelzete: Elhelyezés:

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok Negyedik alkalommal rendezték meg a Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napokat június 12-14. között. A program fővédnöke Hende Csaba

Részletesebben

Bödõk, Ilona b: 1947 in Csicsó Mad. Nagy, Tibor "Dr" b: 1946 in Mad m: 1976. Nagy, Szabolcs "állatorvos Dr" b: 1976 in Mad

Bödõk, Ilona b: 1947 in Csicsó Mad. Nagy, Tibor Dr b: 1946 in Mad m: 1976. Nagy, Szabolcs állatorvos Dr b: 1976 in Mad Nagy, Vilma b: 1911 in Csicsó d: 2005 in Csicsó anyja Pálffy Vilma Fél Antal d.u. Bödõk, Pál b: 1905 in Csicsó m: 1947 d: 1965 in Csicsó anyja Kollár M.Bödõk Ksz.Tarcsi Géza, Balá gy.k.sz. Beke Károly

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. december 23. napján megtartott ülésén.

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. december 23. napján megtartott ülésén. Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3596 Szakáld, Aradi út. 4. Jegyzőkönyv Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. december 23. napján megtartott ülésén. Jelen vannak:

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: Segesd, Ötvöskónyi és Beleg Községek Képviselő-testületeinek 2015. szeptember 7.-én 17 órai kezdettel Segesd községben, a Segesd-Taranyi IV. Béla Király Általános Iskola

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

Fahéjas rizs cukorral és 50 deka kenyér. Orosz hadifogoly kubikusok étkeztetése az I. világháború első hadiéveiben

Fahéjas rizs cukorral és 50 deka kenyér. Orosz hadifogoly kubikusok étkeztetése az I. világháború első hadiéveiben Fahéjas rizs cukorral és 50 deka kenyér Orosz hadifogoly kubikusok étkeztetése az I. világháború első hadiéveiben Az I. világháború alatt az Osztrák-Magyar Monarchia hadifoglyainak számát a szaktörténészek

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

Nyugdíjasok karácsonyi köszöntése

Nyugdíjasok karácsonyi köszöntése Penci Hírek 2016. évi 1. szám január Nyugdíjasok karácsonyi köszöntése Sok évre visszanyúló hagyomány immár az is, hogy a karácsony előtti szombaton meghívást kapnak a hetven éven felüli nyugdíjasok a

Részletesebben

KIVONAT. Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 11-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

KIVONAT. Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 11-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. KIVONAT Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 11-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi

Részletesebben

KÉPES KRÓNIKÁK. fény. MÚZEUM AVATÓ 2011. május 8.

KÉPES KRÓNIKÁK. fény. MÚZEUM AVATÓ 2011. május 8. KÉPES KRÓNIKÁK fény MÚZEUM AVATÓ 2011. május 8. 2 Tisztelt Díszvendégeink, tisztelt Hagyományőrzők, tisztelt Soproni Polgárok! Erőt, tisztességet! Hadd üdvözöljem ezzel a huszárköszönéssel a megjelenteket,

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február

Részletesebben

Csetény Község Önkormányzat Képviselőtestülete 8417 Csetény, Rákóczi u. 30. Ikt.sz.: /2014.

Csetény Község Önkormányzat Képviselőtestülete 8417 Csetény, Rákóczi u. 30. Ikt.sz.: /2014. Csetény Község Önkormányzat Képviselőtestülete 8417 Csetény, Rákóczi u. 30. Ikt.sz.: /2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2014. február 5-én 19 órakor kezdődő Csetény Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Pálmai József. Az első postaállomás. A Vedres-féle postaállomás. A szatymazi posta rövid története

Pálmai József. Az első postaállomás. A Vedres-féle postaállomás. A szatymazi posta rövid története Pálmai József A szatymazi posta RÖVID TÖRTÉNETE Az első postaállomás Kalapos királyunk idejében, 1788-ban hozták létre a szatymazi postát. A jó tíz éven át (1780 1790) uralkodó II. József, Mária Terézia

Részletesebben

J E G Y ZŐKÖNYV. Határozati javaslatként a testületi ülés napirendjének a meghívóban szereplő napirendi pontok tárgyalását javasolja.

J E G Y ZŐKÖNYV. Határozati javaslatként a testületi ülés napirendjének a meghívóban szereplő napirendi pontok tárgyalását javasolja. Kóny Község Önkormányzata Képviselő-testülete 9144 Kóny, Rákóczi u. 30. Tel.: 96/280-140. Szám: 1-11/2014.NY. J E G Y ZŐKÖNYV Készült: Kóny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. július 29-én,

Részletesebben

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 1 Megrendülten tudatjuk, hogy 2013. január 26-án 87 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett halottunk hamvait 2013. február 10-én 10.30 órakor a Budafoki Temetőben a Római Katolikus Egyház

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter

A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter Ismertetem Magyarország köztársasági elnökének és honvédelmi miniszterének határozatait elismerésekről. A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter

Részletesebben

Cím: 8445 Városlőd, Templom tér 4., Tel/fax: (88) 240-003 E-mail: varoslod@invitel.hu MEGHÍVÓ

Cím: 8445 Városlőd, Templom tér 4., Tel/fax: (88) 240-003 E-mail: varoslod@invitel.hu MEGHÍVÓ V Á R O S L Ő D K Ö Z S É G P O L G Á R M E S T E R É T Ő L Cím: 8445 Városlőd, Templom tér 4., Tel/fax: (88) 240-003 E-mail: varoslod@invitel.hu MEGHÍVÓ Városlőd Község Polgármestere összehívja Csehbánya

Részletesebben

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal

Részletesebben

KIVONAT. Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

KIVONAT. Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. KIVONAT Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot

Részletesebben

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Előzmények: Gunter Demnig német művész volt az első, aki betonkockára applikált réztáblácskába véste az elhurcoltak nevét,

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György

Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György 1 Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György gyalogsági zubbony 1798-1808 között kép: Ottenfeld Magyar gránátos és tiszt 1805-ből,

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: 2009.december 15-én du.14.00 órai kezdettel megtartott képviselőtestületi ülésről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: 2009.december 15-én du.14.00 órai kezdettel megtartott képviselőtestületi ülésről. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2009.december 15-én du.i kezdettel megtartott képviselőtestületi ülésről. Jelen vannak: Morvai István polgármester, Meggyes Attiláné alpolgármester,barna Zoltán, Gál Tiborné,

Részletesebben

Kóny és Győrsövényház Községek Önkormányzatai Képviselő-testületei 9144 Kóny, Rákóczi u. 30. Tel.: 96/280-140. Szám: 1-3/2012. K Szám: 2-3/2012.

Kóny és Győrsövényház Községek Önkormányzatai Képviselő-testületei 9144 Kóny, Rákóczi u. 30. Tel.: 96/280-140. Szám: 1-3/2012. K Szám: 2-3/2012. Önkormányzatai Képviselő-testületei 9144 Kóny, Rákóczi u. 30. Tel.: 96/280-140. Szám: 1-3/2012. K Szám: 2-3/2012. Gy J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Önkormányzat Képviselő-testületei 2012. február 27-én,

Részletesebben

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Segitő jogász Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Dr. Mészáros József nyugalmazott ezredes hetven esztendősen is aktívan dolgozik. 1958 óta vesz részt a büntetés-végrehajtásra vonatkozó jogszabályok

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V 2/2015. számú jegyzőkönyv J E G Y Z Ő K Ö N Y V ÚJRÓNAFŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015. február 16-án megtartott nyilvános testületi ülésről J E G Y Z Ő K Ö N Y V mely készült Újrónafő

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szám: /2010. J E G Y Z Ő K Ö N Y V mely készült Nagyvázsony Község Önkormányzata képviselő-testületének 2010. augusztus 19-én 8,00 órakor megtartott rendkívüli nyilvános testületi üléséről. Az ülés helyszíne:

Részletesebben

BOJT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. JÚNIUS 10-I RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE

BOJT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. JÚNIUS 10-I RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE BOJT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. JÚNIUS 10-I RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE Határozatok: 39/2014. (VI. 10.) számú BKt. határozat 40/2014. (VI. 10.) számú BKt. határozat 41/2014.

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Jelen voltak: a csatolt jelenléti ív szerint

Jegyzőkönyv. Jelen voltak: a csatolt jelenléti ív szerint Jegyzőkönyv Készült Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Kaposvár, Szent Imre u. 14. alatti székhelyén 2014. február 25-én 17.00-kor megtartott üléséről. Jelen voltak: a csatolt

Részletesebben

FORGATÓKÖNYV a Hajdu szobor avatására 2015. május 9. szombat 15 óra

FORGATÓKÖNYV a Hajdu szobor avatására 2015. május 9. szombat 15 óra Moderátor: Dr. Cser János c. egyetemi tanár 1 FORGATÓKÖNYV a Hajdu szobor avatására 2015. május 9. szombat 15 óra KATONAI FELHÍVÓJEL! Vámos Gábor koncertmester Tisztelt Óvári Gazdászok, Kedves Kollegák,

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v 350/6/2014. szám. J e g y z ő k ö n y v Készült Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. március 26. napján Ágfalvi Közös Önkormányzati Hivatal Tanácstermében (Ágfalva, Soproni u. 3.)

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

MAGYARORSZÁG NAGY HÁBORÚJA. Limanowa hősei

MAGYARORSZÁG NAGY HÁBORÚJA. Limanowa hősei MAGYARORSZÁG NAGY HÁBORÚJA Limanowa hősei Muhr Ottmár ezredes és a soproni 9. Nádasdy huszárezred a Limanowa Tymbark melletti harcokban 1914. december 8 11. Soproni Széchenyi István Gimnázium Berecz Zsuzsanna

Részletesebben

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1]

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Küry

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szegedi Szlovák Önkormányzat Segedínska slovenská samospráva Cím: Nemzetiségek Háza Adresa: Dom národností 6721 Szeged, Osztróvszky u. 6. ul. Osztróvszkeho č. 6, H-6721 Segedín, Maďarsko Tel: (62) 424-248,

Részletesebben

Hadszíntér és hátország

Hadszíntér és hátország Hadszíntér és hátország LÖVÉSZÁRKOK A HÁTORSZÁGBAN A napjainkban olyan élesen látható árkok és törésvonalak gyökerei legalább száz évre, az 1905 1918 közötti évtizedre nyúlnak vissza érvel monográfiájában

Részletesebben

Készült: a Marcali Városi Önkormányzat nagytermében 2015. július 28-án megtartott soron kívüli nyilvános képviselő-testületi ülésen.

Készült: a Marcali Városi Önkormányzat nagytermében 2015. július 28-án megtartott soron kívüli nyilvános képviselő-testületi ülésen. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: a Marcali Városi Önkormányzat nagytermében 2015. július 28-án megtartott soron kívüli nyilvános képviselő-testületi ülésen. Helyszín: Marcali Közös Önkormányzati Hivatal

Részletesebben

1. tabló Megállító tábla 1. Kiskunhalas látképe a szabadkai országút felől, 1935. (Magántulajdon)

1. tabló Megállító tábla 1. Kiskunhalas látképe a szabadkai országút felől, 1935. (Magántulajdon) 1. tabló Megállító tábla 1. Kiskunhalas látképe a szabadkai országút felől, 1935. (Magántulajdon) 2. tabló Látkép. Központ. Református templom 1. A város északnyugatról és a Harangos-tó nádasa, 1930-as

Részletesebben

Tarnaméra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. július 23. napján megtartott rendkívüli képviselő-testületi üléséről

Tarnaméra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. július 23. napján megtartott rendkívüli képviselő-testületi üléséről Tarnaméra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. július 23. napján megtartott rendkívüli -testületi üléséről Hozott döntések: Határozat száma 35/2014.(VII.23.) önkormányzati határozat 36/2014.(VII.23.)

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

Koronczai József csendőr főtörzsőrmester életrajzához Élmények

Koronczai József csendőr főtörzsőrmester életrajzához Élmények Koronczai József csendőr főtörzsőrmester életrajzához Hajmáskér, 1905. március 9., 1945. március 28. Nagy József összeállítása, 2013. január 30. Budapest (született Perkátán, 1944) Olvastam a Perkátai

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Girincs: Baráth László polgármester. Távol maradt: Girincs: Dr. Dienes Attila képviselő

Jegyzőkönyv. Girincs: Baráth László polgármester. Távol maradt: Girincs: Dr. Dienes Attila képviselő Jegyzőkönyv Készült: Nagyközség Girincs Község Önkormányzatainak Képviselő-testülete által 2012. július hó 31. napján, délután 15,00 órai kezdettel megtartott együttes ülésről Jelen vannak: : Majdanics

Részletesebben

Cím: 8445 Városlőd, Templom tér 4., Tel/fax: (88) 240-003 E-mail: varoslod@invitel.hu MEGHÍVÓ

Cím: 8445 Városlőd, Templom tér 4., Tel/fax: (88) 240-003 E-mail: varoslod@invitel.hu MEGHÍVÓ V Á R O S L Ő D K Ö Z S É G P O L G Á R M E S T E R É T Ő L Cím: 8445 Városlőd, Templom tér 4., Tel/fax: (88) 240-003 E-mail: varoslod@invitel.hu MEGHÍVÓ Városlőd Község Polgármestere összehívja Csehbánya

Részletesebben

EMLÉKOSZLOP AVATÁS MIKÓFALVÁN

EMLÉKOSZLOP AVATÁS MIKÓFALVÁN EMLÉKOSZLOP AVATÁS MIKÓFALVÁN Magyarországon először állítottak köztéri emlékoszlopot a volt budapesti kitelepítettek, a befogadó családokra emlékezve. 2009. június 21-én 10 órakor ökomenikus megemlékezés

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére 10220-1/2009. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére Tárgy: Kerekegyháza Város Önkormányzata 2010. évi rendezvénytervének elfogadása

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 9-i rendkívüli, nyílt üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 9-i rendkívüli, nyílt üléséről J E G Y Z Ő K Ö N Y V Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 9-i rendkívüli, nyílt üléséről Az ülés helye: Az ülés időpontja: Csabdi Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal ülésterme

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV EGYHÁZASHOLLÓS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. a 2014. december 22-én megtartott rendkívüli nyilvános ülésről

JEGYZŐKÖNYV EGYHÁZASHOLLÓS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. a 2014. december 22-én megtartott rendkívüli nyilvános ülésről EGYHÁZASHOLLÓS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE JEGYZŐKÖNYV a 2014. december 22-én megtartott rendkívüli nyilvános ülésről Rendeletek: 10/2014. (XII. 23.) sz. rendelet A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Rétság Városi Sport Egyesület

Rétság Városi Sport Egyesület - Rétság Városi Sport Egyesület - Részlet az alapszabályból: A Rétság Városi Sport Egyesület az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján önállóan m köd társadalmi szervezet. Az egyesület a

Részletesebben

Rétsági Önkéntes Tűzoltó Egyesület 2014. évi beszámolója

Rétsági Önkéntes Tűzoltó Egyesület 2014. évi beszámolója RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs Ferenc

Részletesebben

Virágos vonattól a vöröskeresztesig Az első világháború emlékezete

Virágos vonattól a vöröskeresztesig Az első világháború emlékezete Virágos vonattól a vöröskeresztesig Az első világháború emlékezete Szakmai beszámoló Forró Katalin Tragor Ignác Múzeum Vác Helyszín Görög Templom Kiállítóterem, Vác, Március 15. tér 19. Időpont 2015. augusztus.

Részletesebben

A horvátországi vasútvonalak evakuálása 1918-1919-ben

A horvátországi vasútvonalak evakuálása 1918-1919-ben A horvátországi vasútvonalak evakuálása 1918-1919-ben (Orning Antal állomásfőnök kálváriája) Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása után mintegy 20 000 vasutas (családtagokkal együtt 70-80 000 fő) menekült

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról A Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a MOKK

Részletesebben

Készült: Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 31-én tartott nyilvános üléséről.

Készült: Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 31-én tartott nyilvános üléséről. Tárnokréti Község Képviselő-testülete 3/2013./NY. J e g y z ő k ö n y v Készült: 2013. január 31-én tartott nyilvános üléséről. A képviselő-testületi ülés kezdete: 18 00 óra A képviselő-testületi ülés

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: 2011. július 28-án Mezőzombor Községi Önkormányzat Képviselőtestületének soron következő üléséről.

Jegyzőkönyv. Készült: 2011. július 28-án Mezőzombor Községi Önkormányzat Képviselőtestületének soron következő üléséről. Jegyzőkönyv Készült: 2011. július 28-án Mezőzombor Községi Önkormányzat Képviselőtestületének soron következő üléséről. Jelen vannak: Radó Béla polgármester Balogh András képviselő Csatlós Csaba képviselő

Részletesebben

Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu

Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu Jegyzőkönyv Készült a Felsőtárkányi Polgármesteri Hivatal tárgyalójában a Felsőtárkány Roma

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó a Képviselő-testülethez

B E S Z Á M O L Ó a Képviselő-testülethez FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 1608-2/2013. ; 1607-3/2013. 2. a.) a helyi Polgárőrség B E S Z

Részletesebben

V. 1001. Abony nagyközség iratai (1804-) 1850 1950 (-1952)

V. 1001. Abony nagyközség iratai (1804-) 1850 1950 (-1952) 3. sz. összesítő raktári jegyzék (1804-) 1850 1950 (-1952) Terjedelem: 8,74 fm, 67 doboz (7,72 fm), 26 kötet (0,82 fm), 5 köteg (0,60 fm), 98 rakt. e. Raktári helye: Nagykőrös, 33. raktár 1-7. polc, 334-338.

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 4.) Kezdeményezés német nyelvű helységtábla kihelyezésére Előadó: Czinki Ferenc elnök

M E G H Í V Ó. 4.) Kezdeményezés német nyelvű helységtábla kihelyezésére Előadó: Czinki Ferenc elnök Magyarszentmiklós község Német Kisebbségi Önkormányzat Elnöke M E G H Í V Ó 2009. szeptember 8-án (kedden)17.30 órakor ülést tart, melyre tisztelettel meghívom. Tervezett napirend: 1.) A 2009. I. félévi

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. augusztus 1-jén 8,00 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről

JEGYZŐKÖNYV Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. augusztus 1-jén 8,00 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről Ikt.szám: 1949-1/2014. JEGYZŐKÖNYV Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. augusztus 1-jén 8,00 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről A Képviselő-testülete által meghozott határozat

Részletesebben

Az aradi vértanúk. Dr. Vadász István múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred. Tiszafüred, október 5.

Az aradi vértanúk. Dr. Vadász István múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred. Tiszafüred, október 5. Dr. Vadász István múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred Tiszafüred, 2012. október 5. 1 1. Saját és a kortársak vélekedése szerint ártatlanok: A Hon, a Szabadság és a Trón védelméért 1848. áprilisi

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?*****

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és Wilhelm Gustloff?***** *Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?* Szinte mindenkinek, aki a "hivatalos történetírás" műveit olvassa, annak a világ legnagyobb

Részletesebben

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921 Családfa Apai nagyapa Dr. Glück Lajos 1850-es évek 1891 Apai nagyanya Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932 Anyai nagyapa Löbl Ármin 1857 1930 Anyai nagyanya Löbl Árminné (szül.

Részletesebben

Jegyzőkönyv. a Szépítő Egyesület, Szombathely választmányi üléséről. 2010. szeptember 15 én 17.00 órakor

Jegyzőkönyv. a Szépítő Egyesület, Szombathely választmányi üléséről. 2010. szeptember 15 én 17.00 órakor Jegyzőkönyv a Szépítő Egyesület, Szombathely választmányi üléséről 2010. szeptember 15 én 17.00 órakor a Kisfaludy Sándor u.1.sz. II. emeleti helyiségében Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint

Részletesebben