A kémia eredete és tárgya Szabadváry, Ferenc

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kémia eredete és tárgya Szabadváry, Ferenc"

Átírás

1 A kémia eredete és tárgya Szabadváry, Ferenc

2 A magyar kémia művelődéstörténete Szabadváry, Ferenc Ez a kötet az alább felsorolt szervezetek támogatásával jelent meg. A Kiadó hálás köszönetet mond segítségükért: a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával a Felsőoktatási Pályázatok Iroda által lebonyolított Felsőoktatási Tankönyvtámogatási Program, Magyar Könyv Alapítvány, Budapest Bank Budapestért Alapítvány. A Mundus Magyar Egyetemi Kiadó szeretné a nyájas olvasó tudomására hozni, hogy hosszú évek óta dédelgetett terve valósul meg a Magyar műveltség 1100 éve c. sorozat megindításával. Az ötlet egy olyan konferencián született, amelyen a világkiállítások, illetve a millecentenáris ünnepségek elôkészítése kapcsán mintegy 44 hazai szakember közöttük 6 egyetemi dékán és rektor, 5 akadémiai intézetigazgató szinte közfelkiáltással értett egyet: eljött az ideje annak, hogy a magyar társadalom 11 század során megteremtett kulturális, tudományos és közéleti értékeit számba vegyük, mégpedig ideológiáktól mentesen, a valóságos értékek felmutatásával. Többszáz kötetre rúgó tématervi vázlat született utóbb a Kiadó műhelyében. S egy fontos szemléleti elv is kiformálódott: szóljanak e kötetek az érdeklôdô felsôs középiskolásokhoz és tanáraikhoz, a leendô tanár egyetemistákhoz, illetve minden tájékozódni akaró, de nem az adott szakmában tevékenykedô értelmiségihez és nem értelmiségihez. S kísérje a köteteket mindig olyan kiváló személyiségek (az adott terület legjártasabbjainak) életrajza, akik életüket nem kímélve alkottak nagyot történelemben, művészetekben, tudományban, ipar- és gazdaságteremtésben vagy a gyakorlati életben. Legyenek ôk a példaképeink: hadd sugározzák ránk végre akadálytalanul az egyéniségükben rejlô kimeríthetetlen alkotói energiákat. Csakis így lehet a múltat és a jövôt összekötni a Modern Magyarország megteremtésében. Szerzői jog 1998 Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Szerzői jog 1998 Szabadváry Ferenc Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.

3 Tartalom 1. A kémia eredete és tárgya Az alkémia Magyarországon Az arany körül megszületik a kémiai analitika Elveszett évszázad Mária Terézia kora A Selmecbányai Bányászati Akadémia A kémia a selmeci Akadémián A tellúr felfedezése Szklenó Kémia az egyetemen Gyógyvízvizsgálatok és gyógyvízvizsgálók A magyar nyelvű kémia születése Than Károly kora Az abszolutizmus ideje A kiegyezés kora Kémia a közéletben A kémia fénykora A magyar kémia eredményei a kiegyezés korában Analitikai kémia Szervetlen kémia Szerves kémia Mezőgazdasági kémia Fizikai kémia Radiokémia Kémiai technológia Két háború között Kémiai eredmények a kis országban A szocializmus évei FÜGGELÉK Két kémikus a magyar történelemben Than Károly Hevesy György Erdey László KÉPGYŰJTEMÉNY Irodalom iii

4

5 1. fejezet - A kémia eredete és tárgya A kémia, mint az anyagi világ tulajdonságainak megismerésére törekvő természettudomány egyik ága, viszonylag fiatal: éves. Mint egyfajta tudatos emberi tevékenység elnevezése azonban sokkal régebbi. A kémia név az ókori hellenisztikus Egyiptomban született, és tulajdonképpen magát az országot jelenti. A fáraók nyelvén Egyiptomot Keminek nevezték. Itt találkozunk először azzal a törekvéssel, hogy az ember aranyat készítsen. Az arany a fémnek nevezett anyagok egyike. Nem is a legritkább, nem is a legértékesebb. Mégis amióta emberi társadalom létezik, az arany mindig különleges becsben állt. Mindig érték volt, főként ékszerek, majd pénz készítésére szolgált. Uralkodó szerepét a kezdetek óta megtartotta. Ma is változatlan érték, akár ékszer készül belőle, akár bankok pincéjében áll tömbökben, felhasználatlanul. Valójában nehezen érthető, miért ilyen nagy becse, de jobb, ha így fogadjuk el! Az ókori Egyiptomban viszonylag sok kémiai ismerettel rendelkeztek. Orvosságokat és kozmetikai szereket gyártottak, textíliákat festettek, szappant főztek stb. Nagy Sándor király makedon hadserege a Kr.e. IV. évszázadban elfoglalta Egyiptomot, ezután évszázadokon át a görögök alkották az ország uralkodó rétegét. A hellenizmus a görög filozófia virágkora volt. Legjelentősebb tudósuk Arisztotelész, Nagy Sándor ifjúkori nevelője is ebben a korban élt. Arisztotelész természetfilozófiája szerint a világ négy őselemből áll: tűzből, vízből, levegőből és földből. Ezek különböző aránya képezi az anyagok végtelenségét. A nemesfémekben például sok a tűz, kevés a föld. Az egyiptomi gyakorlat és az arisztotelészi filozófia találkozásából született az aranykészítés gondolata. Mert hiszen a nem nemes fémekből készülhet arany, ha sikerül belőlük a földet kiszorítani, és tűzzel helyettesíteni. Meg is próbálkoztak vele. Ezzel valami fontos új vette kezdetét, amit elneveztek kísérletezésnek. A kísérletezés pedig a természettudományok fejlődésének alapfeltétele. Az aranycsinálás kísérlete Kemiből származik, kemiai művészet néven terjedt el, és vált ismertté. Innen ered a kémia név. Legelőször egy szicíliai csillagjós, a Nagy Konstantin császár idejében élő Julius Maternus Firmicus egyik Kr.u. 336-ban írt munkájában találkozunk a kémia szóval. Firmicus megírja, hogy az egyes csillagállásokban születetteknek milyen foglalkozást célszerű választani. A Szaturnusz jegyében születetteknek ajánlotta többek között a kémikusi pályát. Amikor az arabok elfoglalták a bizánciaktól Egyiptomot, az ott talált ismereteket átvették, sőt tovább is fejlesztették. A neveket azonban arabosították, eléje tették az al- névelőt. Így lett a kémiából alkémia, és e néven terjedt el elsősorban az arab uralom alatt álló Spanyolország és Szicília közvetítésével a keresztény Európában. Az alkémisták közel kétezer éven át keresték az aranycsinálás titkát. Sokszor vaktában kísérleteztek, különböző anyagokat véletlenszerűen vegyítettek egymással, olvasztottak és főztek. És így, ha aranyat nem is, de sok mindent feltaláltak. Például az ásványi savakat, az alkoholt, a puskaport, a kémiai eszközök közül a lombikot, a vízfürdőt, a desztilláló berendezéseket. Aztán a 16. században kezdett megrendülni a bizalom az alkémiában, nevezetesen abban, hogy mesterségesen lehet aranyat csinálni. Új irányba terelődött a figyelem, amelyet a svájci Paracelsus ( ) jelölt ki. Vele kezdődik az orvosi kémiának nevezett korszak. Paracelsus szerint az emberi test folyamatai kémiai folyamatok. A betegségek is, következésképpen ezek gyógyítása is lehetséges kémiai úton. A kémikus feladata tehát orvosságok keresése, előállítása. Paracelsusnak sok követője volt, főleg orvosok. Az orvosok már akkor is egyetemet végeztek, mégis a tudósok közül ők álltak legközelebb a természethez. A tanult ember a dolgokat megismerni, és a megismertet rendszerezni akarja. Az orvoskémikusok, iatrokémikusok sokat tettek a kísérletezés folyamán feltárt dolgok megmagyarázásáért, csoportosításáért. Bevezették például a savak, bázisok, sók fogalmát. Felismerték, hogy ugyanazon anyagnak különböző halmazállapotai lehetnek. Rájöttek, hogy nem minden levegő, ami légszerű, hogy vannak egyéb légnemű anyagok is, és ezeket gázoknak nevezték el a görög káosz szó alapján. E kor tudósai már nem akarták, hogy aranycsinálóknak nézzék őket, ezért új nevet találtak. Alkémista helyett kémikusnak nevezték magukat, nem tudván, hogy ez az elnevezés valaha régen már létezett. A kémia e korban megjelent az egyetemi oktatásban is, kezdetben nem önálló tantárgyként, hanem az orvostudomány keretében. A 17. században aztán megjelentek az első önálló kémiai tanszékek, az első 1602-ben a németországi Altdorf egyetemén, a következő valószínűleg Jenában. Aztán sorra a többi egyetemen, de azért még sokáig az orvosi kar keretében működtek. A 18. századot a gázkémia korának nevezik. A vizsgálatok központjában elsősorban a gázok álltak. Ekkor fedezték fel az oxigént, a nitrogént és a hidrogént. Ennek következtében rájöttek, hogy a víz és a levegő sem homogén, egynemű anyag, hanem összetett. E korban már olyan tudósok kutattak, akiknek a neve máig fennmaradt, mint például Boyle, Priestley, Cavendish, Lavoisier, Richter és mások. A 18. század végén bevezették a máig használt kémiai nevezéktant, a 19. század elején tisztázták az elem és a vegyület, az atom és a molekula fogalmát. 1

6 A kémia eredete és tárgya Ugyanebben a században a kémiát úgy határozták meg, hogy tárgya azon változások vizsgálata, amelyek során egyes anyagok minőségileg más anyagokká alakulnak. Megkülönböztették a szervetlen és a szerves kémiát. Mindez azon a tételen alapult, hogy a kémiai elemek a természet olyan alapvető anyagai, amelyek más anyagokká már tovább nem bonthatók. Az elemek oszthatatlan atomokból tevődnek össze. A múlt század végén aztán kiderült, hogy az atomok nem a végső összetevők, nem is oszthatatlanok, hanem még kisebb alkotókból: protonokból, elektronokból állnak, amelyekhez később még a neutronok járultak. Ezeknek a számától és az elhelyezkedésétől függ, hogy milyen kémiai elemet hoznak létre. Olyan rendszer kezdett felködleni, amellyel szinte visszaérkeztünk az ókor őselem elgondolásához. Aztán századunkban tisztázódott az atomok belső szerkezete is, hogy van atommag, benne a protonok és a neutronok, és körülöttük keringenek meghatározott pályán az elektronok. Az atomok felbontása azonban lehetetlennek bizonyult a kémiai laboratórium hagyományos eszköztára segítségével. Ehhez már új tudomány és technika kellett. Kiderült, hogy mindaz, amit a kémikus művel, az elektronhéjakon, mégpedig a legkülsőkön játszódik le. Ma tehát a kémia tárgyát úgy definiálhatjuk, hogy az atomok és a molekulák azon mozgásformáival foglalkozó természettudomány, amelyek az atom legkülső elektronhéjában játszódnak le. Látjuk tehát, hogy a kémia név ugyan nagyon régi, de tárgya az évezredek folyamán többször változott. Elképzelhető, hogy a jövőben is változni fog. A kémia tehát a természettudomány egyik ága. A többi ágazattól azonban egy dologban különbözik. Minden természettudományi ág a természetben található anyagokkal foglalkozik, azokat rendezi, tulajdonságaikat, összetételüket, alkalmazhatóságukat, átalakíthatóságukat, változásaikat, esetleg mozgásukat vizsgálja. A kémiára is vonatkozik sok minden a fentiek közül, ám még valami olyanra is képes, amire a többi tudományág nem. Nevezetesen, a kémia a természetes anyagokból új anyagokat is tud teremteni, olyan anyagokat, amilyenek a természetben nem fordulnak elő, amelyek a laboratóriumban születnek, amelyeket aztán a nagyipar termel tömegesen, és amelyek nélkül a társadalom talán már létezni sem tudna. Amikor az ember a történelemben feltűnt, az ókor kezdetén, már igen sok ismerettel rendelkezett. Köztük olyanokkal, amelyeket ma a kémiai ismeretek közé sorolunk, és amelyeknek révén már maga az ember is új anyagokat alkotott. Tudott kenyeret sütni, sört és bort készíteni, szappant főzni, üveget gyártani, téglát égetni és még sok mást. A középkor alkémistái feltalálták a sósavat, a salétromsavat, a kénsavat, az alkoholt. Ezek egyike sem fordul elő a természetben, mindegyiket gyártani kell. Az utóbbi termékek előállítása sokáig laboratóriumokban, patikákban folyt, aztán a 16. században már manufaktúrákat hoztak létre a gyártásukra. Ezekben persze nem csak új, mesterséges anyagokat gyártottak, hanem olyanokat is, amelyek ugyan előfordultak a természetben, csak éppen nem volt belőlük elegendő. Ezen is a kémikusok segítettek: módszereket dolgoztak ki bizonyos természetes anyagok mesterséges előállítására. Lemásolták a természetet. A 17. században a nátriumkarbonátra, közönséges nevén a szódára nagy szüksége volt a francia textiliparnak a vászon fehérítéséhez. A háborúk megakadályozták az importot. Ki kellett valamilyen módszert találni a szóda előállítására a bőven rendelkezésre álló konyhasóból. Egy Leblanc nevű francia kémikus ki is találta 1789-ben a mesterséges szódagyártást. Ettől kezdve szokás vegyiparról beszélni. A szerves kémia fejlődése hozta létre a múlt század második felében a szerves vegyipart. Születését egy Perkins nevű fiatal kémikustól származtatjuk, akinek az anilinnel végzett kísérletezése közben mályvaszínű kristályok keletkeztek. A vegyész az oldatba ejtette zsebkendőjét, s az szép mályvaszínű lett. Akkor támadt a gondolata, hogy ez az anyag alkalmas textíliák festésére. Annál is inkább, mert ilyen színt a korábban használt természetes növényi festékekkel nem tudtak előállítani. A termék erre a célra alkalmasnak bizonyult, és Perkins 1857-ben vagyonos apja támogatásával Angliában gyárat alapított. Sok-sok eredményes kísérlet történt hasonló színes termékek előállítására, számos vegyiüzem alakult. És ezekben megint csak kísérleteztek. Olyan anyagokat is előállítottak, amelyek gyógyító hatásúaknak bizonyultak. Kialakult a gyógyszeripar, aztán megjelentek a műanyagok -nak nevezett termékek, amelyeknek már az elnevezése is hirdeti mesterséges voltukat. A vegyipar a világ legjelentősebb iparágai közé tartozik. Termékei nélkül, mondhatjuk nyugodtan, napi életünk már elképzelhetetlen. Az emberi társadalomnak szüksége van rá! Ám mindaz, amit nem a természetből veszünk, hanem magunk állítjuk elő, valamilyen formában előbb-utóbb ártalmas is lesz a természetre. Erre egyre inkább 2

7 A kémia eredete és tárgya figyelni kell! A társadalom sokáig közömbösen ment el e probléma mellett, de századunkban talán még jókor észrevette a veszélyt, és igyekszik tenni ellene. Sokszor nevezzük napjainkban tudományos-technikai forradalomnak korunk ipari fejlődését. Ezen azt értjük, hogy az ipar a tudományos eredmények segítségével termel újat. Nem mindig volt így. Bőrt cserzeni, acélt gyártani és sok mást az emberiség jóval azelőtt tudott, hogy fogalma lett volna a folyamat mibenlétéről. Az ipar a gyakorlat tapasztalatai alapján fejlődött, és csak utána következett a tudományos megindoklás. Jellemző példa erre: a 18. században találták fel és vették használatba a gőzgépet. Működésének tanulmányozása révén azonban csak jó száz évvel később született meg a termodinamika tudománya. Ám a szerves vegyipar korában megfordult a helyzet. Ez az iparág a szintetikus textilszínezékek gyártására épült. A kívánt színeket pedig a divat diktálta. Üzleti érdek volt egyre újabb színekkel jelentkezni, lehetőleg olyanokkal, amilyenekkel a konkurencia nem rendelkezett. A gyárak nagy szerveskémiai laboratóriumokat rendeztek be, és kiadták nekik a kutatási programot: tessék ilyen vagy olyan színezéket előállítani! A kutatók pedig kutattak. És többnyire néha ugyan csak hosszú keresés után produkálták a kívánt színezéket, amelynek aztán megindult a nagyüzemi termelése. Ebben az iparágban tehát a tudományos munka megelőzte és lehetővé tette a gyártást. A tudományos-technikai forradalom kifejezés századunk második felében született meg, és maga a fogalom is ebben a korban jött létre. Az elmondottakból azonban egyértelműen kiderül, hogy a tudományos-technikai forradalom kezdete a múlt századvég szerves vegyipari termelésében található meg. Ennyi általános bevezető után pedig térjünk rá most már a kémia és a vegyipar magyarországi történetére. 3

8 2. fejezet - Az alkémia Magyarországon Amikor őseink letelepedtek a Kárpát-medencében, az alkémia már több mint ezeréves múltra tekintett vissza a Közel-Keleten. Az európai arab hódítások következtében éppen átszivárgóban volt e rejtélyes tevékenység a keresztény Európába. Mint annyi más nyugati jelenség, az alkémia is késve jelent meg nálunk. Magyarországon akkor virult legjobban, amikor máshol már hanyatlóban volt. Nem voltak igazán neves alkémistáink, mai nyelven azt mondhatnám: nem voltak főfoglalkozású alkémistáink, csupán kedvtelésből tevékenykedők. Ezért csak röviden foglalkozunk velük. Az első emlék ez ügyben egy pápai leirat, amely 1273-ban megtiltotta a budavári domonkosoknak, hogy alkémiával foglalkozzanak. Ebből ugyan még nem következik, hogy ott valóban folytak kísérletek, mivel ez általános pápai tiltás volt, amely Európa valamennyi domonkos klastromának szólt. Az egyháznak az alkémiához való viszonya nem volt egyértelmű. Számos pápai határozat tiltotta a művelését, ugyanakkor számos kolostorban foglalkoztak vele, és a leghíresebb alkémisták a papok közül kerültek ki. Nálunk például Oláh Miklós ( ) esztergomi érsekről állították, hogy alkémiával foglalkozott volna. Lippay György ( ) prímásról viszont biztosan tudjuk, mert fennmaradt egy alkémiai kézirata. Maguk az alkémista szövegek gyakran igen zavarosak, és nehezen értelmezhetőek. Ez a szakma mindig és tudatosan titokzatoskodott, ami az alkémisták működésében ősi egyiptomi örökség. Hazai aranycsinálóink között előkelő civil személyeket is találunk. Így például Zsigmond király feleségét, Cilley Borbálát, aki özvegységében egy csehországi várban foglalkozott alkémiai kísérletekkel. Állítólag sok embert be is csapott hamis aranyával. Azt is beszélik, hogy II. Ulászlót is érdekelte az aranycsinálás, nem is lett volna csoda, hiszen az ő korában a királyi udvar állandó pénzzavarral küzdött. Egyesek szerint az ő udvarában élt Melchior Miklós, a legnevesebb magyar alkémista. Egy 1617-ben Frankfurtban megjelent könyv tizenkét nemzet leghíresebb alkémistáit ismertette, s ezek képeit címlapján ábrázolja. Ungarns elnevezés alatt található Melchior Cibinensis neve és arcképe. Cibinensis szebenit jelent, tehát köze lehetett az erdélyi Nagyszebenhez, vagy a szepességi Kisszebenhez. Ennél többet aztán nem is tudunk róla. Többet tudunk viszont Johannes Bánfi Huniades nevű hazánkfiáról, vagyis az 1576-ban Erdélyben született Bánfihunyadi Jánosról, aki Londonban élt, matematikát és alkémiát tanított a Gresham College-ben. Magyarországon a 18. század volt az alkémia fénykora. Főleg kastélyokban művelték ambiciózus főurak és pincékben ügyes csalók. Mária Terézia 1768-ban rendelettel tiltotta meg az alkémiai tevékenységet: Minthogy felséges Asszonyunk kegyesen azt óhajtja, hogy a közjó szempontjából az összes alkémisták, bármiféle rangúak is, napfényre kerüljenek, mint akik az ország lakosait a nyereségszerzés különféle ürügyei címén becsapják és őket gyakran a tönk szélére juttatják és hogy a laboratórium felállításától és segítőtársaknak felfogadásától eltiltassanak, a családoknak ebből eredő és már gyakran szomorú példákon tapasztalt végromlásának elhárítása céljából érceknek, fémeknek és félfémeknek magánúton való olvasztása, kiválasztása és desztillálása ezennel megtiltatik. Ennek a tilalomnak a megszegői, ha külföldiek vagy nem nemesek, vagyonuk és a műveleteknél használt anyagok elkobzásán kívül bezárással büntessenek meg. Nemesek és mágnások másként büntetendők. Ám e rendeletnek nem lehetett nagy hatása, hiszen az alkémiáról írt első magyar nyelvű nyomtatott könyv írója éppen Mária Terézia bécsi udvarában élt. A magyar nemesi testőrség tagja volt, azé a testületé, amely különösen fogékonynak mutatkozott a felvilágosodás korszerű eszméinek befogadására, s amely testületnek jelentős szerep jutott a magyar irodalomban. Az alkémia könyvet író egykori testőr Bárótzi Sándor ( ), maga is jelentős prózaíró volt, főleg franciából fordított. Az alkémiával Bécsben egy Székely László nevű alezredes révén került kapcsolatba, aki sikkasztásai fedezésére lázasan igyekezett aranyat készíteni, s ebbe bevonta Bárótzit is. Ettől kezdve az alkémia töltötte ki utóbbinak minden idejét. 30 év alatt olykor-olykor én is gyakoroltam magam benne, némely tapasztalásaim magamnak is voltanak, melyek e tudomány valóságáról tökéletesen meggyőztenek írta idős korában. Makacsul védte e mesterség igazságát abban a korban, amikor az alkémiát már nem vették komolyan. Ezredesként ment nyugdíjba, 1809-ben karácsony estéjén halt meg. Kazinczy Ferenc így írt barátjáról: Maradjon a szegény Bárótzi a maga Alchemiájával, mely neki soha nem csinál aranyat. A szintén testőr és szintén író Kisfaludy Sándor meg így jellemezte: Bárótzi egy vénsége vagy természete miatt oly csodálatos, az ifjúságot kerülő s leszóló s viszont az ifjúságtól került és minden másoktól kacagott, testre, lélekre nézve kellemetlen ember s fösvény, öreg alkémista volt, hogy társaságát minden kerülte. 4

9 Az alkémia Magyarországon 1810-ben, tehát már halála után jelent meg Bécsben Bárótzi említett könyve A mostani Adeptus vagy is a szabad kőművesek valóságos titka címen. Ez tulajdonképpen egy francia könyv fordítása, amelyhez 70 oldalas előszót írt, kifejtve benne saját nézeteit az alkémiáról. Védőirat volt ez az ősi mesterség igazsága mellett. Bár nem tagadta, hogy voltak csalók az alkémisták között, de azért nem kell a gyerekeket a feredővel együtt kiönteni, a valóságos filozófusokat sofistákkal egy sorba tenni. Igaza bizonyítására felsorolta mindazokat az alkémista legendákat a sikeres aranycsinálásról, amelyekről oly bőven szólt a fáma. Azt például, hogy Raymondus Lullus, a 14. századbeli híres spanyol alkémista a saját maga csinálta aranyból bőven adott Edward angol királynak, aki pénzt veretett az arabok elleni kereszteshadjárat szervezésére. A király azonban ezt az aranyat végül a franciák elleni háborúra fordította. De Isten megbüntette álnokságáért, és a háborút elvesztette. Úgy látszik, az alkémista arany csak igazságos ügyet szolgált. E gondolatsor befejezéséül említsük meg, hogy azért az alkémia nagyon szívósnak bizonyult. Az alkémisták sok embert tévesztettek meg, köztük számos uralkodót. Nekik többnyire pénzre volt szükségük, és az alkémista legkönnyebben bennük találta meg mecénását. Ám azért mégis figyelemreméltó, hogy az utolsó uralkodó, aki alkémista szélhámosok csapdájába esett, I. Ferenc József, Ausztria császára és Magyarország királya volt. Amikor az eset történt, már gyorsvonat járt Bécs és Budapest között ben kereste fel őt három dallamos nevű spanyol úr, és előadták, hogy birtokában vannak egy eljárásnak, amelynek segítségével higanyból aranyat lehetne készíteni, ha a még szükséges kísérleteket finanszírozná az uralkodó. A király végül is megengedte, hogy a pénzverdében kísérletezzenek. Két éven át folytak a kísérletek, közben jelentős mennyiségű pénzt vettek fel költségeikre. Két év múltán a király megunta a dolgot, vagy hallgatott tanácsosaira, és minden feltűnés nélkül kitoloncolták az alkémista urakat. Ferenc József, úgy látszik, szégyellte, hogy becsapták. Nem is került nyilvánosságra az ügy, csak a monarchia bukása után a titkos irattárból. 5

10 3. fejezet - Az arany körül megszületik a kémiai analitika Az aranycsináló magyar alkémistáknak, láttuk, semmi szerepük nem volt a kémia hazai kialakulásában. Az aranynak magának azonban mégis volt hozzá köze. Említettük, hogy az arany mindig érték volt. Éppen ezért mindig hamisították, vagy megpróbálták hamisítani. Nem alkémista módon, hanem úgy, hogy felhígították, azaz más fémekkel ötvözték. A hatalom, az állam pedig ugyanolyan régóta küzdött a nemesfém hamisítás ellen. Tudjuk, hogy Arkhimédesz, a syracusai bölcs (Kr.e ) hogyan találta fel a róla elnevezett törvényt. Hieron király gyanakodott ékszerészére, hogy az lopott az aranyból, amelyet egy korona elkészítéséhez kapott. Megbízta tudósát, hogy járjon utána a dolognak. De hogyan lehetett a gyanút bizonyítani? Arkhimédesz ezen tűnődött a fürdőben, aztán egyszerre felkiáltott: Heuréka, s amúgy víztől csöpögve mezítelenül rohant haza, hogy elképzelését kísérletileg igazolja. A fürdőben vette észre ugyanis, hogy minél jobban belemerült teste a vízbe, annál több víz csordul ki a kád szélén. Otthon pontosan lemért, a koronával egyenlő súlyú arany és ezüst tömböket merített egy színültig vízzel telített edénybe, és megmérte a kiszorított víz súlyát. Ez a két fém esetében különbözött. Aztán a vízbe merítette a koronát, a kiszorított víz súlya a kettő közötti érték volt. A korona aranyához tehát ezüstöt kevertek. Az ékszerész tehát csalt, meg is lakolt érte. Az arany tisztaságának megállapítására már az ókorban ismertek kémiai megoldásokat. Az Ószövetségben is találunk utalásokat az arany úgynevezett kupellációs vizsgálatára, amikor a megolvasztott aranyhoz ólmot adtak, hevíteni kezdték, az ólom a levegő hatására ólomoxiddá alakult, ez magához vonzott az aranyon kívül minden más fémet. Az ólomoxidot eltávolítva a kupellában a színarany maradt vissza. A római császárok már rendeletben írták elő e módszer használatát az aranypénzek vizsgálatához, sőt ellenőrző hivatalokat is felállítottak, és szakembereket képeztek ki. Ez a kupellációs módszer különböző modern formáiban tulajdonképpen máig is él. A középkori Magyarország Európa egyik legfontosabb aranytermelő országa volt. Aranybányászat már a Honfoglalás előtt is folyt e területen. Erdélyben a római korból származó leletek tanúskodtak erről, a Felvidéken pedig feltehetően a frank uralom során vette kezdetét a bányászat. Őseink tehát helyben találták a bányakultúrát, és természetesen már korai királyaink is gondoskodtak róla, hogy e tevékenységet megőrizzék és fejlesszék. Német bányászokat telepítettek az országba, és a bányavárosokat jelentős kiváltságokban részesítették. Az első ránk maradt kiváltságlevél IV. Béla aláírását viseli, Selmecbánya városának szól, és ma az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik. Ezüstpénzt már Szent István király is veretett, az első magyar aranypénzt pedig I. Károly (Róbert) 1325-ben. Azt is forintnak hívták, mint mai pénzünket. A név Firenze város nevéből származik, ahol már 1252-ben vertek aranypénzt: úgynevezett firenzei aranyat, fiorini d'oro, ebből lett a magyar forint szó. Károly király magyar aranyforintja pontosan ugyanannyi aranyat tartalmazott, mint a firenzei pénz. A magyar királyoknak a pénzverésből jelentős jövedelmük volt, évente új pénzt verettek, a régit erre kellett becserélni a cserélőre nézve kedvezőtlen árfolyamon. Ezt nevezték a kamara hasznának (lucrum camerae). A nyereséget gyakran még azzal is növelték, hogy az új pénz nemesfém tartalma kevesebb volt a réginél. A pénz minőségének ellenőrzése tehát Magyarországon is fontos állami tevékenység volt. A nemesfémek és a réz a középkori magyar export jelentős tényezői voltak. A bányászatot és a pénzverés módját éppen ezért szigorú törvények szabályozták. E szabályozás elrendelése I. Károly király nevéhez fűződik. Nagyon is indokolt tehát a Magyar Nemzeti Bank döntése, amikor a kibocsátandó új magyar bankjegysorozat kétezer forintosát I. Károly (Róbert) arcképével ékesítette. A király állami monopóliummá tette a nemesfémek és érceik forgalmát. A bányapolgároknak a bányászott ércet és fémet be kellett szolgáltatni az újonnan szervezett kamaraispánságoknak, akik pénzben fizettek. Veretlen fémet az országból kiszállítani tilos volt. A beszolgáltatásra kerülő bányatermék értékét persze csak úgy lehetett megállapítani, ha a nemesfém tartalmát meghatározták. Szükséges volt tehát a kőzetet megvizsgálni, mint akkor mondták, megpróbáztatni a próbázók által. A próbázás módjára is utalt Károly király 1342-ben kiadott dekrétuma. A magyar kémia története szempontjából legfontosabb a dekretum 34. és 35. paragrafusa: 34. Határozzuk továbbá, hogy a városokban legyen egy királyi ház (domus regalis), ahova az aranyat és ezüstöt eladás, beolvasztás és beváltás céljaira mindenkinek el kell vinnie. 6

11 Az arany körül megszületik a kémiai analitika 35. Meghagyjuk azt is, hogy másutt mint a királyi kamarában senki se merészelje megvizsgálni, hogy hány karátos az ő aranya, hanem a királyi kamarásnak kell a királyi házban és csakis ott e vizsgálatot megejteni és az aranyra a karátokat és királyi jegyünket rátenni és csak ilyen módon helyezzék el a kamarában. Megparancsoljuk a kamaragrófnak, hogy azokat, akik ez ellen tesznek, az előbb említett büntetés alá vesse... A vizsgálat módja nyilván a kupelláció (tűzi próba) volt. Ez már abból is kitűnik, hogy ugyanebben a rendeletben engedélyezte a király, hogy a tűzi vizsgálathoz szükséges ólmot a kamaragróf aranyért, illetve ezüstért szerezze be. Az egykori vizsgálati eljárás részletes leírását a kortárs VI. Fülöp francia királynak egy hasonló tartalmú as rendeletében találhatjuk meg. A rendelkezés még a mérés pontosságával is foglalkozott: A próbázó mérlegei jók legyenek, hitelesek és pontosak, egyik oldalra se húzzanak. A próba mérését olyan helyen végezze, ahol nincs szél, sem hideg és vigyázzon, hogy leheletével ne terhelje a mérleget. Ha pedig már a lélegzet hatással lehetett a mérlegre, akkor azoknak legalább a klasszikus patikamérlegek érzékenységével kellett rendelkezniük. Itt jegyezzük meg, hogy a mérleget tekinthetjük a legrégibb műszernek. Olyan régi, hogy feltalálását az ókori népek az istenek valamelyikének tulajdonították. Az istenek használták a mérleget, legalábbis az ősrégi egyiptomi képeken gyakran úgy ábrázolták őket, amint mérlegen mérik az alvilágba belépő halandó bűneit, erényeit. A mérlegelés eredménye alapján döntöttek arról, hogy beléphet-e a halandó. A mérleg máig jelképezi az igazságszolgáltatást. Már a sumérok is használtak mérleget. Számos kőből (achátból, dioritból) készült geometriai idomot vagy állat alakú súlyt őriznek a világ múzeumai. A középkori magyar törvénykezésben egy másik, a kémia szempontjából érdekes dekrétumot találunk, amely Zsigmond királytól származik, és 1405-ös dátumot visel. Ez a törvény is pénzügyi rendelkezéseket tartalmaz, és elsősorban a veretlen fémek illegális kivitelét akarta megakadályozni. Az 5. cikkely így szól: Ugyanezért elrendeljük, hogy aranyat és ezüstöt, vagy olyan követ, melyben aranyat vagy ezüstöt fel lehet ismerni, senki ne tartson, továbbá az ezüst öntésére vagy vegyítésére szolgáló edényt vagy eszközt se tartson senki, kivéve az aranyműveseket, ezenfelül az aranynak ezüsttől vízzel való elválasztásának mesterségét se gyakorolja senki, csak azok, akiket e feladattal megbízunk. Az utolsó mondat különös figyelmet érdemel. Az említett víz ugyanis csak a salétromsav lehet, amelyről tudjuk, hogy az ezüstöt oldja, az aranyat nem. Ezért is nevezte a régi kémiai irodalom választóvíznek. Magyarországon tehát a 15. században már ismerték és használták. Említettük a bevezetőben, hogy az ásványi savakat alkémisták találták fel a középkorban. Azt azonban nem tudjuk, hogy ki és mikor. A 13. században jelent meg a Summa perfectionis magisterii című könyv, jobban mondva kódex, amelyet később többször ki is nyomtattak. A mű azt állítja magáról, hogy arabról fordították latinra. Szerzője a 8. században Hispániában élt nagynevű alkémista, Dzsabir ibn Hajjan, akit latinul Gebernek neveztek. Ebben a műben már szerepel a kénsav és a salétromsav előállítása. Ám Dzsabir e művének arab eredetije máig sem került elő. Ezért egyes kutatók feltételezik, hogy Geber neve mögé egy későbbi keresztény alkémista pap rejtőzött. Az alkémistáknak ugyanis volt egy tulajdonságuk: számos későbbi tudóssal ellentétben szívesen írtak saját műveik fölé mást, legkivált arab személyt szerzőként. Ennek oka többnyire az alkémista munkát tiltó egyházi rendelkezés volt. Bárhogy is történt, a 15. század legelején a salétromsavat már Magyarországon is ismerték, sőt nyilván fel is használták az arany és az ezüst oldatos szétválasztására. Míg azelőtt a laboratóriumokban leginkább az olvadékokkal dolgoztak, az ásványi savak felfedezése után egyre inkább az oldatok kerültek az előtérbe. A legkorábbi magyarországi kémikusoknak tehát az úgynevezett próbázók (probatores, Probierer) tekinthetők, akik a pénz és a nemesfémek tisztaságát ellenőrizték. Személyükről nem sokat tudunk, legtöbbnek a nevét sem ismerjük. Az arany-ezüst átvétele a királyi házban a leadók számára nem volt közömbös, hiszen anyagilag erősen érdekeltek voltak, és egyúttal kiszolgáltatottak a királyi próbázóknak. Sok visszaélés lehetett e téren, annál is inkább, mert a kamaragrófi tisztségeket az udvar bérbe adta vállalkozóknak. A bérlő, aki nyilván nagy összeget fizetett e jogért, bőven be akarta hozni költségeit, és ezt a beváltásnál érhette el leggyorsabban. A visszaélések ellen a bányavárosok úgy védekeztek, hogy maguk is alkalmaztak városi próbázókat, akik a királyi tisztviselőket igyekeztek ellenőrizni. Gyakori volt a nézeteltérés a királyi és a városi próbázók között, különösen a felvidéki bányavárosokban. A panaszos levelek rendszerint a királynékhoz íródtak, mert Zsigmond király a Selmecbánya Körmöcbánya közötti bányavidék haszonélvezetének jogát a mindenkori királynő számára 7

12 Az arany körül megszületik a kémiai analitika biztosította. Így például Tengler körmöci kamaragróf 1498-ban leírt a selmecbányai városi tanácsnak, és ebben közölte, hogy a királyi próbázó az előző héten nem találta a próbákat olyan minőségűnek, mint amilyennek azt Steckh Baltazár városi jegyző és próbázó megállapította. Felszólította Steckhet, hogy ne tartsa vissza az ezzel kapcsolatos írásokat, hanem küldje fel a kamarához. Thurzó János kamaragrófsága idején kiéleződött Selmecbánya városa és a kamara közötti ellentét. A város panasszal élt a kamaragróf ellen, hogy próbázói sértően bánnak a bányapolgárokkal, az ő próbázójukat számba sem veszik, sőt megakadályozzák mintavételeit ban pedig azt veti a város a kamaragrófság szemére, hogy nemcsak a nedves próbánál (mit der Prob auf das Gold in Wasser), hanem a karcpróbánál is visszaéléseket követ el a város kárára. Richelnek pedig, e becsületes és szakmájában jártas férfinek, akit a város próbázás céljából alkalmazott, a próbavételt egyszerűen megtiltotta. Tehát az arany finomságának meghatározására használták már a mai napig ismert karcpróbát is. Egy cserepet karcoltak meg a vizsgálandó tárggyal, és a karcot ismert aranytartalmú tűk karcával hasonlították össze. A város és a kamaragróf vitája 1504-ben Anna királynőnek, II. Ulászló király feleségének döntésével ért véget, ő kompromisszumot ajánlott, amit mind Thurzó, mind a panaszt az udvarnál személyesen előadó Steckh Baltazár elfogadott. E szerint az ezüstöt tűzi próbával, az aranyat választóvíz segítségével fogja megvizsgálni Steckh Baltazár, akinek eredményeit Thurzó is el fogja fogadni. Az első név szerint ismert magyarországi analitikus kémikus tehát Steckh Baltazár volt, aki e mellett negyven éven keresztül Selmecbánya város jegyzői tisztét is ellátta. A béke rövid ideig tartott ben már a királyi próbázók emeltek panaszt a városiak ellen Mária királynénál, II. Lajos feleségénél, hogy a polgárok mellőzik a királyi próbázók eredményeit. A mohácsi csata és a török terjeszkedés nyomán a viták elcsitultak. I. Habsburg Ferdinánd mindent elkövetett, hogy a bányavárosokat megvédje a török elől húga, az özveggyé vált Mária királyné javára. A másfélszázados hódoltság alatt a törököknek egyszer sem sikerült a Budától nem is olyan messze fekvő alsómagyarországi bányavárosok elfoglalása. Amikor Mária királyné kissé kelletlenül, két bátyja, V. Károly császár és Ferdinánd király nyomására elhagyta az országot, hogy átvegye Németalföld kormányzását, Ferdinánd az egész bányaigazgatást közvetlenül az alsóausztriai kamara alá rendelte ben Miksa király új bányarendtartást vezetett be, amelyik a próbázók kiképzéséről is intézkedett. A rendtartás eskütételt is előírt a királyi próbázóknak. Az eskü ekképpen szólt: Fogadjátok és esküdjetek meg a legfelségesebb és leghatalmasabb fejedelemnek, Miksa római császárnak, Magyarország és Csehország királyának, Ausztria főhercegének, legkegyelmesebb urunknak, hogy ő császári felsége, valamint legfőbb kamaragrófja iránt engedelmesek és hűségesek lesztek, állástokban magatokat becsülettel viselitek és mindenkinek aranyát és ezüstjét becsületesen próbázzátok, hogy ő császári felségének az illeték megfizettessék, úgy szintén ha valaki hozzátok ércet vagy érckövet hozna, azt hasonlóan próbázzátok és a legfőbb kamaragróf, a bányamesterek és bírák előtt a vételekben semmit vissza nem tartotok, s mind szegénynek, mind gazdagnak álnokság nélkül becsülettel próbáztok, ebben sem barátságot, sem ellenségeskedést, bért, adományt vagy szegénységet tekintetbe nem vesztek, magatokat félre nem vezetitek és megtéveszteni sem hagyjátok! Ebből a szövegből úgy tűnik, próbázásnál veszélyes kísértések nehezítették a próbázó munkáját. A bányavidéken a következő másfél évszázadban viszonylagos nyugalomban folyt tovább a munka. A 18. században erre az alapra fog felépülni a magyarországi oktatás egyik büszkesége, a hazai tudományos kutatás bölcsője, a Selmecbányai Bányászati Akadémia. 8

13 4. fejezet - Elveszett évszázad A 17. század a természettudományok nagy százada volt. Halhatatlan nevű tudósok teremtették meg azokat az alapokat, amelyekre aztán a világ tudományos megismerésének végtelen munkája épült. Ekkor élt Mercator ( ), a nagy térképkészítő, Gilbert ( ), a mágnesség első kutatója, Galilei ( ), a világhíró olasz fizikus, Kepler ( ), aki megismertetett a naprendszer mozgásával, Descartes ( ) filozófus és matematikus, Guericke ( ), a magdeburgi polgármester, akinek nevét a magdeburgi féltekékkel végzett kísérlet őrizte meg, Torricelli ( ), a mesterséges vákuum első előállítója és vizsgálója, Pascal ( ), aki rövid élete alatt annyit alkotott, hogy nevét ma kisbetűvel is írhatjuk, hiszen egy fizikai mértékegység viseli, Leibniz ( ), államférfi, a differenciál- és integrálszámítás feltalálója, Halley ( ) nevét egy üstökös viseli, amelynek járását máig érvényesen számította ki, és végül a nagy Newton ( ), akinek tételein nyugszik máig is a fizika épületének nagy része. És ők csak a legnagyobbak, de még nagyon sok tudóst lehetne felsorolni, akiknek a neve kitörölhetetlen a tudománytörténetből. A kémiában is sok minden történt ugyanebben az időben, de azért nem annyi, mint a felsorolt tudományokban. Nem mondhatjuk el, hogy készen állna az az alap, amelyre a modern kémia épült. Van Helmont ( ) felfedezte, hogy nem minden levegő, ami légnemű, vannak más légszerű anyagok is. Boyle ( ) közeljutott a kémiai elem fogalmának definiálásához. Savak és bázisok kimutatására bevezette az indikátorokat. Újraéledt az ókori atomelmélet is, Stahl ( ) pedig az égés folyamatának magyarázatára megalkotta flogiszton elméletét, amely fél évszázadra uralkodóvá vált a kémiában. Az égés oka Stahl szerint egy flogiszton nevű anyag, amely égéskor az égő tárgyból eltávozik, s a körülötte lévő levegővel egyesül. Minél több egy anyagnak a flogiszton tartalma, annál éghetőbb. A kőben egyáltalában nincs flogiszton, a szén majdnem tiszta flogiszton. Ezzel az elmélettel egyes jelenségeket, folyamatokat kielégítően lehetett értelmezni. Például a nagy kohókban lejátszódó vasgyártást. A vasérchez (fémmészhez) szenet, azaz flogisztont adnak, tehát fémmész + O = fém. Ellenben, ha a vasat elégetjük, fordítva játszódik le a folyamat, felszabadul a flogiszton, és visszamarad a fémmész (vasoxid). Az elmélet későbbi cáfolói azt vetették a flogisztonikusok szemére, hogy nem vették figyelembe, a fémek súlya az égés révén megnő, ha pedig valami eltávozna belőle, akkor a súlynak éppenhogy csökkennie kellene. No, de gondolkodjunk annak alapján, amit a szemünkkel megfigyelünk. A fa, a papír, a szén égésénél mi látható? Az, hogy valami távozik, és visszamarad egy kevés hamu. Logikusabb volt tehát az égést valaminek a távozásával, sem mint valaminek a felvételével magyarázni. Végtére a hétköznapi ember naponta lát fát vagy szenet elégni, és bizonyára nagyon ritkán vagy soha: vasat vagy rezet égni. Miután ennyire feldicsértük a 17. századot, joggal kérdezhető, miért neveztük a címben elveszett századnak. Sajnos, mindabból a gazdasági és tudományos fellendülésből, amit ez a korszak nyugaton eredményezett, Magyarországra semmi sem jutott el. Az ország területén két állam is létezett, a magyar királyság és Erdély, amelyek gyakran háborúban álltak egymással. Köztük terült el a töröknek hódolt országrész. A határvidéken szüntelen végvári harcok vagy súlyos hadjáratok dúltak. Mindez pusztulással, rablással járt. Mindegyik fél rabolt embert, állatot és amit csak talált a másik földjén. Pedig mindegyik föld Magyarország területén helyezkedett el. Szinte semmit nem tudunk felmutatni e korban Magyarországon a kémia vagy a többi természettudomány eredményeiből. Valami azonban mégis megkezdődött nálunk, ami a természettudományok művelése és kutatása területén később nagyon fontos lett. Ekkor formálódott ki ugyanis az iskolarendszer Magyarországon, mind közép-, mind felsőfokon. Ezt pedig a katolikus és a protestáns egyház között a versengés hozta magával. A 16. században meglepő gyorsasággal terjedt el a protestantizmus Magyarországon. Majdnem az egész főnemesség és a nemesség nagy része az új hitre tért. Cuius regio eius religio! azaz akié a birtok, azé a vallás, vagyis a jobbágyság köteles volt ura vallását követni. Ám a következő században erőteljesen megindult a katolikus ellenreformáció, élén az újonnan alakult jezsuita renddel. A Habsburg-házban ugyan volt a 16. század végén, főleg Miksa király részéről, némi szimpátia a reformáció iránt, ez azonban hamar megszünt. És attól kezdve a királyi udvar minden hatalma az ellenreformációt támogatta. Az ellenreformáció ugyan sikeres volt, de nem annyira, hogy a protestantizmust kiszorította volna a magyar királyság területéről, Erdélyben pedig mindvégig uralkodó nézet maradt. És megkezdődött a hitviták korszaka. Mindkét oldalon könyveket írtak és 9

14 Elveszett évszázad prédikáltak a másik hit ellen. Többnyire nagyon goromba stílusban ugyan, de magyar nyelven. Hiszen csak ezt értette a nép. Ennek eredményeképpen kialakult, csiszolódott a magyar irodalmi nyelv, és nyomában hamarosan megjelent a magyar irodalom. Mindkét fél felismerte, hogy nézetei ismertetéséhez, terjesztéséhez iskolák szükségesek, ezekben pedig tanult embereket kell képezni. Katolikus oldalon a jezsuiták voltak az iskolaalapítások zászlóvivői. Sok gimnáziumot alapítottak, ezek többsége máig is folyamatosan működik. Pázmány Péter bíboros pedig 1635-ben Nagyszombatban a jezsuiták irányításával egyetemet alapított. A nagyszombati egyetem nem volt teljes karú egyetem, hiányzott az orvosi kara. Márpedig a természettudományokkal elsősorban ezeken a karokon foglalkoztak. A jezsuita oktatási rend Európa-szerte azonos és következetes volt, az 1599-ben kiadott Ratio Studiorum-on (Tanítási rend) alapult. Ebben mindent aprólékos részletességgel szabályoztak. Amennyi a természet ismeretéből a filozófia előadásokhoz szükséges volt, azt Arisztotelész szerint kellett magyarázni. Vagyis a négy őselem alapján. Ez pedig akkor már igazán elavult elméletnek számított. Ettől még elvont disszertációkat lehetett e témakörből írni, kísérletezés nem zavarta az állításokat és tagadásokat. Arisztotelészt sokféleképpen lehet magyarázni és értelmezni. Számos kémiai tárgyú, latin nyelvű disszertáció maradt ránk ebből a korból, de ezek ismertetésére kár lenne időt pazarolni. A protestáns iskolákban valamivel oldottabb volt az oktatás. Itt Descartes filozófiája uralkodott. De az, hogy a négy őselem helyét három hasonló vette át, az ég, a tűz és a föld, nem sokkal vitte előbbre a dolgokat. Figyelemreméltó azonban, hogy a hazai protestáns oktatásban megjelent már az atomizmus is. Czabán Izsák ( ) eperjesi evangélikus líceumi tanár 1667-ben könyvet írt Az atomok létezéséről. Ám a kálvinista egyház az atomizmusban ateizmust látott, és a tan terjesztését tiltotta. Ilyen iskolai körülmények között a természettudományok szempontjából hazánkban bizony elveszett ez a század. 10

15 5. fejezet - Mária Terézia kora A török kiűzése és a kuruc háború befejezése után Magyarország történelmének olyan évszázada következett, amelyben nem volt háború az ország területén, idegen had nem lépte át határait, és a belpolitikai helyzet is viszonylag nyugodt és kiegyensúlyozott maradt. Nem is akadt mindmáig több ilyen évszázad történelmünkben! E szerencsés helyzet kedvező hatása elsősorban a gazdasági fejlődésben mutatkozott meg. Az ország századeleji helyzete némileg hasonlított a maihoz. A gazdaság igen súlyos helyzetben volt, a töröktől megszabadított területek leromlottan és megritkult lakossággal kerültek vissza. Ám voltak olyan magyar területek, a királyság és a formailag továbbra is független Erdély, amelyek nem éltek át idegen megszállást, ahol változatlanul megmaradt a középkori politikai rend, ugyanakkor a század folyamán megjelentek már az új polgári rend csírái is. A Habsburg-ház sikertelen örökösödési háborúk után gyakorlatilag hatalmát vesztette Németországban, jóllehet a császári cím még megmaradt számára. Nem kevés tudatossággal törekedtek éppen ezért egy új hatalmi bázis kialakítására, amelyik az uralmuk alatt maradt Duna-menti államokra épült. Ebben az elképzelésben benne volt az is, hogy ezeknek az országoknak a gazdaságát fejlesszék, hogy a birodalom nyugati részeiben már fejlettebb ipar számára a keleti részek szolgáltassák a nyersanyagot. Ezt már Hörning 1684-ben megírta az Österreich über alles wenn es nur will (Ausztria mindenek felett, ha akarja) című könyvében, amelyik a következő századra jellemző osztrák kameralizmus alapkönyve volt. Lassan a felvilágosodás eszméi is beszivárogtak Franciaországból. A bölcs Mária Terézia mértékkel engedte a terjedésüket, mint ahogy a birodalmi jelleget is először inkább a kultúrában és a gazdaságban, sem mint a politikában hagyta érvényesülni. Nem nyúlt az alkotmányhoz, inkább a vámokat rendezte, így észrevétlenebbül lehetett befolyásolni a gazdasági helyzetet. A magyar nemesség pedig büszkén megtarthatta évszázados előjogát, hogy adót pedig nem fizet. A középkori magyar alkotmány ugyanis változatlanul állta az idők múlását és változását. A következetes ragaszkodás hasznosnak bizonyult. A több részre szakadtság korában erős támaszt jelentett az ország fennmaradásához, az egység jelképévé vált. Ám a 18. században már a további fejlődés gátjává lett. Az ipar, a gazdaság, a felvilágosodás akadályozójává. Mária Terézia asszonyi ravaszsággal időnként lecsípett belőle. Bécsben dédelgette a magyar főnemességet, ők pedig boldogan elviselték ez a csipkedést. Fia, II. József ideológiai, reformeri kötődése erősebb volt. Többnyire hasznos és előremutató, de számos esetben túlzó és a nemzeti alapokat kikezdő reformjait türelmetlenül kívánta megvalósítani, igyekezett eltörölni minden történelmi akadályt, ami elképzeléseinek útjában állt. Erőszakkal végrehajtott reformok ritkán lehetnek eredményesek. Aki ezzel próbálkozik, rendszerint kevesebbre jut, mint az óvatosan haladó. II. József példája is ezt bizonyítja. Be kellett látnia, hogy akaratát nem tudja keresztül vinni, és majdnem minden intézkedését vissza kellett vonnia. A felvilágosodás terjedésének nem kedveztek a francia forradalom eseményei sem, a haladni vágyókat is megriasztották a véres kilengések. A politika megmerevedett. Minden haladásnak, reformnak ellenségévé vált. Ennek következtében a magyar nemzeti reformvágyaknak külön utat kellett keresniük. A következő században már a magyar reformkorról beszélünk, amely a nemzeti fejlődés önálló útjára lépett. Mária Terézia és tanácsosai azt is tudták, hogy a gazdaság felvirágoztatásához, iparhoz és mezőgazdasághoz képzett és egészséges emberekre van szükség. Ezért új iskolák alapítása mellett az egész magyar iskolaügyre és egészségügyre vonatkozó általános rendeleteket hoztak ben jelent meg a Ratio Educationis néven ismert rendelet az iskolaügy átszervezéséről. Ez szabályozta az alsó és középfokú oktatás tanrendjét. A gimnáziumba csak alsófokú iskola elvégzése után lehetett bekerülni. Az osztályok szétválasztására is ennek alapján került sor, akárcsak az osztályfőnöki rendszer bevezetésére. A tanév november 1-én kezdődött, és a következő év szeptember 20-ig tartott. A nagy vakáció tehát lényegesen rövidebb volt a mainál. Az ifjak azt tanulják, ami a jövőben számukra hasznos lesz szólt a tananyag megfogalmazása. A középiskolában a humán tárgyak mellett matematika és természetrajz szerepelt, az utóbbihoz tartozott a fizika, sőt némi kémiai ismeret is. A kémiával mint önálló tantárggyal azonban nem találkozunk a korabeli tananyagban. A rendelkezés persze nem érvényesült gyorsan és mindenütt, mivel zömében egyházi iskolákról volt szó, amelyek nem nagyon lelkesedtek az állami beavatkozásért, és még kevésbé az állami ellenőrzésért. A Ratio Educationis előírásainak és rendelkezéseinek a bevezetésére és a tanítás ellenőrzésére állami tankerületeket hoztak létre. Királyi tisztünk szerint minden alattvalónak boldogságára kell gondot viselnünk és ebből következik, hogy minden vallású iskolák a tankerületi igazgató felügyelete és igazgatása alatt álljanak. Kegyesen kijelentjük, hogy 11

16 Mária Terézia kora ez a felügyelet nem terjedhet túl az iskolai ügyeken és nem szándékunk, hogy azok vallás ügyében bárminő sérelmet szenvedjenek olvashatjuk a rendeletben. Az állami iskolák száma jelentősen nőtt hazánkban a jezsuita rend feloszlatása nyomán (1773). Kitűnően szervezett és magas színvonalú iskoláik egy részét közvetlenül az állam vette át, más részét a többi szerzetesrend kezelésére bízták. Pozsonyban és Budán már lányok számára is nyílt nyilvános középfokú iskola. Meg kell említenünk, hogy a Ratio Educationis nyomán jelentek meg az első központi gimnáziumi tankönyvek a kor jeles tudósaitól, köztük több természetrajzi és fizikai könyv is. Nevükkel és műveikkel később még találkozni fogunk. A nagyszombati egyetemet Mária Terézia 1769-ben állami irányítás alá helyezte, majd a jezsuita rend felosztása után fölötte az állam teljes jogú felügyeletet gyakorolt. A kémia szempontjából nagyfontosságú volt, hogy a királynő hazánknak ezt az egyetlen egyetemet a korábban hiányzó orvosi karral egészítette ki. Az egyetemek fakultásai közül végtére is ez volt az, amelyik legközelebb állt a természethez, illetve a természettudományokhoz. Látni fogjuk, hogy a kémiát eredményesen művelő hazai tudósok a következő közel száz évben diplomájuk szerint szinte mind orvosok vagy gyógyszerészek voltak, akik tanulmányaikat a pesti egyetem orvosi karán végezték. Munkájuk nagy mértékben hozzájárult Magyarország természeti kincsének feltárásához, megismeréséhez. Ebben pedig egy másik királyi határozat jelentett fontos kezdeményezést. Mária Terézia az egészségügy reformjára is tett lépéseket. Intézkedései közül a mi témákhoz az tartozik, amelyikben elrendelte, hogy minden megye alkalmazzon egy főfizikust, ezen az elnevezésen főorvost kell értenünk. A királynő ezzel az intézkedéssel megalapozta a hatósági orvosi, vagy ahogy máig is nevezik, a tiszti orvosi intézményt. A főfizikus kötelességei közé tartozott megállapítani, hogy milyen gyógyvíz vagy egyéb gyógyításra alkalmas növényi vagy ásványi anyag található a megyékben. A Helytartótanács egy 1763-ban Heves vármegyéhez intézett leiratában olvashatjuk: Vizsgálják meg a vizeket elpárologtatás, kicsapás, főzés, különféle lúgos és savas folyadékok beléjük öntésével továbbá ízleléssel. Ennek a vizsgálatnak megejtése után fejtsék ki, hogy milyen anyagok lelhetők benne... Ennek az utasításnak megfelelően e korból szép számban találunk vízvizsgálatról beszámoló könyveket, és valószínűleg még több, különféle levéltárakban lappangó kiadatlan vízvizsgálati jelentés is igzaolhatná állításainkat. Olvasható Hörning említett könyvében, amelyik szinte a dunai Habsburg birodalom gazdasági programkönyvének tekinthető, hogy Magyarországnak a birodalomban elsősorban a nyersanyagtermelő szerepét szánták, főként az élelmiszertermelést és az ásványi nyersanyagok kitermelését. Mária Terézia tisztában volt vele, hogy a bányászat fejlesztése csak jól felkészült szakemberekkel oldható meg, és ehhez megfelelő képzés kell. E célból alapította meg a Selmecbányai Bányászati Akadémiát. 12

17 6. fejezet - A Selmecbányai Bányászati Akadémia Proszt János professzor egy 1936-ban megjelent könyvének ezt a címet adta: A selmeci bányászati akadémia, mint a kémiai tudományos kutatás bölcsője hazánkban. Ez címnek ugyan kissé hosszú, de a könyv tartalmának találó összefoglalása. Kémiai tudományos kutatást valóban Selmecen végeztek Magyarországon először. Itt értek el olyan jelentős eredményeket, amelyek a kémia nemzetközi fejlődésében is ismertté váltak. Ugyanakkor kitűnő oktatási intézményként is nemzetközi hírű lett a selmeci iskola. Jogos lenne akár az a cím is, hogy A selmeci bányászati akadémia mint a kémia gyakorlati laboratóriumi oktatásának bölcsője a világon. Mert az volt. E munkában már többször elhangzott Selmecbánya neve, mint a magyarországi fémbányászat és fémkohászat sok évszázados múltra visszatekintő egyik központja. A 15. században elvizesedés fenyegette a magyarországi bányákat. Egy szepességi kisnemes, Thurzó János, aki Velencében dolgozott a fémkohókban, hazatérte után újfajta vízemelő szerkezettel tulajdoni részesedés fejében vízmentesítést vállalt. Thurzó János a korai kapitalizmus igazi self made man vállalkozója volt körül korszerű rézkohó építésére kért hitelt kora leggazdagabb bankárjától, Fugger Jakabtól. A hitelt meg is kapta, a kohó Besztercebányán fel is épült. A Fuggerek és a Thurzók később közvetlen családi kapcsolatba kerültek, és kialakult a korszak legnagyobb és legkorszerűbb bánya- és kohóbirodalma. Nagyságára jellemző, hogy 1526-ban mintegy ötezer munkásuk lépett sztrájkba, amit Werbőczy nádor véresen levert. Ezt a nagy vállalkozást azonban Fuggerék egyrészt a török előrenyomulástól tartva, másrészt az új világból, Amerikából beözönlő arany árcsökkentő konkurenciájának hatására 1544-ben átadták a királynak, I. Ferdinándnak. A bányászat ugyanis királyi jog volt, s azt ők is csak bérelték. A Selmecbányához viszonylag közelfekvő Budán akkor már török pasa székelt, a királyi udvar pedig Bécsben volt. I. Ferdinánd király nem örült túlságosan a visszajándéknak. A kamara az addigi módon, bérbeadás útján szerette volna folytatni a bányaművelést. Más vállalkozókat kerestek. Találtak, nem is egyet. Vámos Éva a bányavidéknek a Fuggerek utáni korszakáról írt tanulmányában időrendben a német Manlich, a Paumgartner, a Welser-Vochlin társaságokat említi mint bérlőket, a sorban a Wergen osztrák cég volt az utolsó. A számos sikertelen és ráfizetéses kísérlet után, 1622-ben az udvari kamara elhatározta, hogy közvetlen állami kezelésben folytatja a bányaművelést. Az egész úgynevezett alsó-magyarországi bányászatot az Alsó-ausztriai Kamara hatáskörébe rendelte. A kamarai irányítás a 19. század közepéig tartott, gyakorlatilag addig, amíg a bányák érctartalmának kimerülése miatt a bányászat ezen a vidéken megszűnt. Meg kell állapítani, hogy a kamarai vezetés nem is működött rosszul. Rendkívül fogékony volt az innovációra, az újításokra. Világra szóló jelentőségű esemény történt például február 8-án, amikor a selmecbányai Weindl Gáspár bányamester puskaporral sikeresen robbantott vájatot a szélaknai Felsőbiber táróban. Ez volt a puskapor első békés célú alkalmazása a történelemben. A robbantásról azért vagyunk ilyen pontosan értesülve, mert az eseményről hatósági jegyzőkönyv készült, ez nyilván már a bemutatóját jelentette a megelőző kísérleteknek. Ezt annál is indokoltabb feltételeznünk, mert Weindl Gáspárról tudjuk, hogy korábban a hadseregben, a törökök elleni harcokban pattantyúsként, azaz tüzérként szolgált. A selmecbányai bányákban működtek az európai kontinensen legelőször gőzgépek. A gőz erejének munkába fogásával akkoriban többen kísérleteztek ben egy Newcomen nevű angol úr sikeres konstrukciót hozott létre, az úgynevezett atmoszférikus gőzgépet. Ebben a gépben dugattyúval ellátott hengerbe eresztették a gőzt. A dugattyú ismétlődő gőzbeeresztés és kondenzáció következtében fel-le mozgott, és mozgásával egy himbát hajtott meg, amely a vízszivattyú mozgását irányította. Ezzel a gőzgéppel tehát csak vizet lehetett pumpálni, erre azonban gyakran volt szükség a bányákban. Angliában gyorsan elterjedt az ilyen gőzgépek használata. A kontinensen elsőnek a Selmecbánya melletti Újbányán alkalmazták ezeket a berendezéseket. Angliából importáltak hét Newcomen-féle tűzgépet. Ezek szétszedve érkeztek és a helyszínen szerelte össze őket egy Isaac Potter nevű, ugyancsak angol technikus ben kezdték meg a gépek működésüket a Selmec környéki bányákban, és egyesek közülük majdnem száz éven át szivattyúzták a vizet ban azonban már teljes egészében a helyszínen készített hasonló gépet Hell József Károly selmecbányai bányamester. Az ő nevéhez fűződik 1753-ból egy korát megelőző, sűrített levegővel működő vízemelő berendezés szerkesztése és megvalósítása is. A fentiek alapján joggal mondhatjuk a ma divatos kifejezéssel, hogy hazánk akkoriban a technikatranszferben igazán jeleskedett. 13

18 A Selmecbányai Bányászati Akadémia 1786-ban a Selmecbánya melletti Szklenón alakult meg a világ első nemzetközi tudományos társasága, a Sozietät für Bergbaukunde, amint arról és a Bányászati Akadémián elért kémiai eredményekről még bővebben lesz szó. Most azonban térjünk vissza az akadémiához. Magától értetődő, hogy ebben az alsómagyarországi bányászatikohászati kombinátban mindig is szükség volt műszaki szakemberekre. Igény volt próbázókra, meg a bányaméréshez és -építéshez, az ércolvasztáshoz és a fémelőállításhoz értőkre. Ezeket a hagyományos módon, a mester-tanonc kapcsolat alapján magában az üzemben képezték ki. III. Károly királynak, Mária Terézia apjának uralkodása idején, 1735-ben az udvari kamara kiadott egy rendeletet, amely ezt a kötetlen képzést szabályozta, bár az iskolát továbbra is a kamara hatáskörében és fenntartásában tartotta. A dekrétum előírta az iskola tanmenetét, a hallgatók létszámát, kötelességeiket. Tanulmányaik alatt az expectansok-nak így hívták a hallgatókat még ösztöndíjat is biztosítottak. Ha sikeresen elvégezték tanulmányaikat, a kamaránál alkalmazást nyertek. Hat szakon folyt a képzés, nevezetesen matematika és bányaméréstan, olvasztás, próbázás, érczúzás, ülepítés és ércbányászat, azaz bányaműveléstan szakon. Az oktatók a kamaránál alkalmazott bányatisztek voltak, akik ezért külön díjazásban részesültek. Csupán a matematika és bányaméréstannak volt főállású tanára a sokoldalú Mikoviny Sámuel személyében, aki a magyar tudománytörténetnek térképei és vízépítései alapján is jegyzett személyisége. Előírták az oktatásban használandó tankönyveket is. A mi szempontunkból a német Lazarus Ercker Aula subterranea alias Probirbuchlein című könyve érdemel említést, a próbázás, vagyis az ércek és fémek kémiai analitikai vizsgálatát leíró munka. Ez ugyan valaha híres könyv volt, de 1735-ben már elavult, ugyanis először 1556-ban jelent meg. Igaz, hogy sokszor adták ki újra, utoljára 1736-ban Frankfurtban. A kötelező könyvek között szerepelt a Corpus Juris is, vagyis a magyar törvénytár, a hallgatók tehát jogi képzésben is részesültek. A dekrétum határozottan és céltudatosan mutat rá a gyakorlati oktatás jelentőségére. Megtudjuk belőle, hogy a próbázás, a próbavétel és a fémolvasztás műveleteinek begyakorlására külön laboratóriumot állítottak fel. Kifejti a rendelkezés, hogy a hallgatók practice et manipulando tartoznak végezni a particulariákat, vagyis az egyes gyakorlatokat. Ezek pedig az alábbiak voltak: 1. A próbasúlynak, a különböző kémiai jegyeknek, a kémlő testeknek s azok arányainak megismerése. 2. A fa és csonthamu, továbbá az űzőkéhez szükséges egyéb dolgok megismerése, az űzőke helyes döngölésmódjának kipróbálása. (Űzőke kupella a tűzi úton történő nemesfém próba eszköze, porózus edény, amelyben az ólom elűzése történik.) 3. Az ércek és kőzetek, a nyers kéneskő, a fémeskő, az ónérc, az ón, az ólom, a vaskő, a rézkő, a fekete réz és efféléknek próbavétele ezüstre. 4. Különféle érceknek, nyers kéneskőnek, ólomkőnek, vaskőnek, réznek és fekete réznek próbavétele rézre. 5. A fénylő érc, ólomkő, nyers kéneskő és rézkő próbavétele ólomra. 6. Az óntartalmú zúzóércnek és ónércnek próbavétele ónra. 7. A vaskő és hasonlók próbavétele vasra. 8. Higanyos ércek próbavétele higanyra, továbbá különböző ércek próbavétele bizmutra. 9. Aranyércek, marák, markazit próbavétele aranyra, továbbá arany és ezüst oldása és elválasztása. 10. Annak megmutatása, hogy miként rendezendők be a kemencék az olvasztásra az ércek fajtájától függően és hogyan szabályozandó a fúvás esetenként. 11. Miként pörkölendők a kéneskőszerű ércek? 12. Az ércek és pörkölt kövek ólmosítása vagyis ólommal történő összeolvasztása. 13. Hogyan elegyítendők és feldolgozandók az arzén- és antimon-féle, a kobalt-féle és egyéb silány ércek, továbbá a kovasav, cink, pát és bór tartalmúak? 14. Miként olvasztandó az ólom-szulfid és ólomkő? 15. Hogyan redukálandó a meddő fémeskő? 14

19 A Selmecbányai Bányászati Akadémia 16. Az olvasztás egész processzusának megismerése, a csurgatás, finomítás és elűzés műveleteinek gyakorlása. Ez a lista pedig egész érc- és fémanalitikai vizsgálati rendszert jelez. Tudjuk a próbázás első két oktatójának nevét is ig egy Schmidt nevű próbamester tanította, utána jött Weidacher Mihály, akinek a kincstár évi 50 forint tiszteletdíjat fizetett hallgatónként. Mária Terézia 1763-ban kezdte meg a bányászati iskola felsőfokú oktatási intézménnyé szervezését. Az első lépés egy kémiai és metallurgiai tanszék alapítása volt. Egyúttal felhívta birodalma minden tartományát, hogy a kémia és kohászat iránt érdeklődőket irányítsák a selmecbányai iskolába. Ezzel az iskola jelentősége kibővült, összbirodalmi intézménnyé alakult. A már főiskolaként közvetlenül a bécsi udvari Bányászati és Pénzügyi Kamara alá rendelt iskola akadémiai statutumait azonban csak 1770-ben adta ki a királynő, amikor egyúttal további hat tanszéket szervezett. Az Akadémia híre csakhamar túlterjedt a határokon. Egész Európából, sőt Dél- Amerikából is szép számban jöttek ide hallgatók, elsősorban éppen a próbázás, vagyis az analitikai kémia tanulása céljából. Minden bizonnyal a laboratóriumi gyakorlatokon szerzett ismeretek vitték el az Akadémia jó hírét. Számos neves külföldi tudós is tett látogatást Selmecen, illetve végezte ott tanulmányait. A laboratóriumi gyakorlatok alkalmazása a kémia oktatásában világviszonylatban is úttörő lépés volt, ami azután másutt is bevezetésre került. Legelőször Franciaországban. Erről érdekes dokumentumok számolnak be. A francia forradalom idején felmerült egy új műszaki főiskola alapításának gondolata. A francia Konvent a közjóléti bizottságra bízta a megfelelő javaslat kidolgozását. A bizottság nevében Fourcroy, a neves kémikus terjesztette a Konvent elé a javaslatot az szeptember 28-i ülésen. Beszámolója megjelent a hivatalos lapban, a Gazette nationaleban. Ott ma is olvashatjuk az alábbi passzust: A fizikát és kémiát eddig csak elméletben tanították Franciaországban. A selmeci bányászati iskola Magyarországon csattanós példát mutat nekünk arra, hogy milyen hasznos, ha a hallgatók a gyakorlatban is elvégzik azokat a műveleteket, amelyek a hasznos tudományok alapjait képezik. Ott laboratóriumokat nyitottak, amelyeket felszereltek a szükséges anyagokkal és eszközökkel, hogy azokban minden hallgató megismételje a kísérleteket, és saját szemével győződjön meg mindama jelenségről, amelyek a testek egyesülésekor megnyilvánulnak. A közjóléti bizottság úgy gondolja, hogy a felállítandó közmunkák iskolájában is ezt a módszert kellene bevezetni, amelynek kettős előnye, hogy egyrészt minden érzetükkel egyszerre követik a diákok a tanítást, másrészt felhívja a figyelmüket egy sereg olyan körülményre, amelyekről az előadásokon majdnem mindig elterelődik vagy a professzor, vagy a hallgatóság figyelme. A hallgatókat speciális termekbe osztják majd be, ahol megismétlik az ábrázoló geometria azon feladatait, amelyeket a tantermekben tanáraiktól hallottak; speciális laboratóriumokban pedig elvégzik a kémia legfontosabb műveleteit, és így majd megszokják, hogy a legegyszerűbb kivitelezési módot keressék, és a termékeket a legtökéletesebb módon állítsák elő. A javaslatot elfogadták, és ennek értelmében alapították meg az École des Travaux Publiques (Közmunkák főiskolája) nevű főiskolát, amelyet később Napóleon átkeresztelt École Polytechnique-re, és katonai műszaki jellegűvé alakíttatott át. Mind a mai napig ilyen profillal működik. Gyakran olvashatjuk kémiatörténeti munkákban, hogy a laboratóriumi oktatást Liebig, a híres német kémikus találta fel és vezette be a giesseni egyetemen, jobb híján egy volt laktanya őrszobájában. Ez annyiban igaz, hogy egyetemi szinten valóban Giessenben volt először kémiai laboratórium. De Liebig Párizsban az École Polytechniqu-on tanult, és ott ismerkedett meg e hasznos kémiai oktatási módszerrel. Oda pedig, mint láttuk, Selmecről került. A fent tárgyalt korszak volt a Bányászati Akadémia fénykora. A 19. század elején aztán elkezdődött a hanyatlása. Ennek több oka volt. A felvilágosult, haladó politikai kurzus konzervatív szemléletűvé változott, de a gazdasági válság is egyre súlyosabbá vált, mindkettő a francia forradalmi, illetve napóleoni háborúk következménye volt. Beudant francia mineralógus ban hosszabb tudományos tanulmányutat tett Magyarországon. Számos tudományos intézményt látogatott meg, többek között a selmeci akadémiát. Ha fénykorát egy francia idézettel világítottuk meg, tegyük ugyanezt hanyatlása jellemzésére is. Beudant 1822-ben Voyage en Hongrie (Magyarországi utazás) címen számolt be útjáról. Ebben olvashatjuk az alábbiakat: A selmecbányai iskola, amelyet Mária Terézia alapított, egész Európában híres volt. A tudás, melyet adott, a tehetséges tanárok, az amalgámos eljárásra vonatkozó javítások, az ásvány megvizsgálásában való jártasság sok tanulót vonzott ide. De ma alig van nyoma ennek a hírnévnek. Ma a tanárok inkább azzal foglalkoznak, hogy anyagokat vizsgálnak, és nem a tudományt fejlesztik, és a kamara sem talál jobb feladatot, mint a pénzbeli ügyek kezelésének ellenőrzését. A tudományra semmi figyelmet nem fordít. Nincsenek tanárok, akik az ásványtan különböző ágaiban specializálódtak volna, néhány bányatiszt van e kurzusok tartásával megbízva. Semmi különbséget nem tesznek a bányász és kohász kiképzés között, ugyanazokat az előadásokat tartják mindkettő számára, s ebből következik, hogy azok egyiknek sem felelnek meg. Laboratóriumul csak egy terem szolgál, amelyből hiányzik a szükséges felszerelés, s a gyűjtemény egy rosszul kiválasztott, porral ellepett, zavarosan összeállított mintahalmaz. Ilyen állapot van ma a híres iskolában, melyet megrontott a fiskus 15

20 A Selmecbányai Bányászati Akadémia szelleme! Szerencsére azok az eredmények, melyeket nem tudott tönkretenni a nemtörődömség, eszébe juttatják az utódoknak azokat a zseniket, akik ezen intézményt valaha annyira szerették. A Bányászati Akadémia a kiegyezéskor, 1867-ben a magyar kormány hatáskörébe került. A Pénzügyi Kamarának évszázadok hagyományát megőrizve, a pénzügyminisztérium lett a főhatósága. Újabb fejlődésnek indult a nagy hagyományú intézmény. Századunk elejére elkészült új, korszerű épülete is. Soká nem örülhetett neki. A trianoni béke Selmecbányát Csehszlovákiának juttatta. Az Akadémia akkor teljes felszerelésével átköltözött Sopronba ben meggondolatlanul beolvasztották a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe, és annak egyik karaként működött, de továbbra is Sopronban. Még nagyobb hiba volt 1949-ben áttelepíteni Miskolcra, és beolvasztani az új Nehézipari Műszaki Egyetembe. Így sajnos elvesztettük önálló intézményként Európa legrégibb Bányászati Akadémiáját. Kár. 16

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13.

Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13. Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13. A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető részeit, az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük. Az itemek már nem bonthatók fel részteljesítményekre,

Részletesebben

Modellek és változásaik a fizikában I.

Modellek és változásaik a fizikában I. Modellek és változásaik a fizikában I. Az ókor Kicsik vagyunk, de hódítani akarunk Kis képes relativitáselmélet azok számára, akik úgy hiszik, hogy meghatározó szerepük van a passzátszél előidézésében.

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Az évezred pénze. Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt.

Az évezred pénze. Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt. Az évezred pénze Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt. Arany Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert,

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora

Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora 1. Melyik királynőre igazak az alábbi állítások? Írd az állítások betűjelét

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Az életmód-reform és a vízgyógyászat (hidroterápia) Magyarországon Két értekezés az 1840-es évekből

Az életmód-reform és a vízgyógyászat (hidroterápia) Magyarországon Két értekezés az 1840-es évekből Kölnei Lívia Az életmód-reform és a vízgyógyászat (hidroterápia) Magyarországon Két értekezés az 1840-es évekből A 19. század első évtizedei a szellemi-kulturális fellendülés időszakát hozták el Magyarországra.

Részletesebben

nak, és a reneszánsz szellemének megfelelően egy dogmát az egyéni logika fegyvei'ével támadott meg.

nak, és a reneszánsz szellemének megfelelően egy dogmát az egyéni logika fegyvei'ével támadott meg. REFORMÁCIÓS UTAKON Életrajza továbbra is hiányos. Wittenbergből 1550- ben tér haza. 1551. január 9-én iskolamesterré választják Besztercén. Február 7-én megjutalmazza a Tanács mert diákjaival szindarabot

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

VII. TÉMAKÖR A meteorológia magyarországi történetéből

VII. TÉMAKÖR A meteorológia magyarországi történetéből VII. TÉMAKÖR A meteorológia magyarországi történetéből Az első honi meteorológiai feljegyzések a középkor századaiból maradtak fenn, így egy 1009- re utaló feljegyzésben arról olvashatunk, hogy abban az

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség MÉRTÉKEGYSÉGEK Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség alapegységhez viszonyított nagyságát,

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Feladatok a múzeumi kiállításban

Feladatok a múzeumi kiállításban 1., Kiss Bálint református lelkész fia, ifj. Kiss Bálint, festımővész lett. Egyik, 1836-ban alkotott képét megtalálod a kiállítás elsı, történeti részében, azt a személyt ábrázolja, akit késıbb a város

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály Neved: Felkészítőd: Iskolád: Osztályod: 2013. 1 Általános tudnivalók Iskolánk, a nyirádi Erzsébet királyné Általános Iskola már tízedik alkalommal

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

Az a hír járja. Etényi Nóra értelmezésében a nyilvánosság nemcsak az információhoz jutást, hanem. AETAS 20. évf. 2005. 1 2.

Az a hír járja. Etényi Nóra értelmezésében a nyilvánosság nemcsak az információhoz jutást, hanem. AETAS 20. évf. 2005. 1 2. G. Etényi Nóra: Hadszíntér és nyilvánosság. A magyarországi török háború hírei a 17. századi német újságokban. Balassi Kiadó, Budapest, 2003. 302 old. A fiatalabb történészgenerációhoz tartozó G. Etényi

Részletesebben

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

A magyar felsőoktatás kezdetei

A magyar felsőoktatás kezdetei A Természet Világa 1996. évi 1. számában megjelent cikk utóközlése SZÖGI LÁSZLÓ A magyar felsőoktatás kezdetei 1. rész A felsőoktatás napjainkban folyó reformja során állandóan hangoztatjuk, hogy hazánknak

Részletesebben

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Taní-tani míg van tanító

Taní-tani míg van tanító Viant Katalin Taní-tani míg van tanító A könyvkiadói szerkesztőképzésről 1 A RÓZSÁK ÉS A KERTÉSZEK Két évvel ezelőtt, e helyütt, arról beszéltem Önöknek, hogy orvosi szakkönyvkiadásunkat hogyan látom szerkesztői

Részletesebben

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA TÖRTÉNELEM PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. Január 19. EMELT SZINTŰ PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA Név Tanárok neve Pontszám 2013. Január 19. I. Időtartam: 90 perc STUDIUM GENERALE TÖRTÉNELEM SZEKCIÓ - 2-2013.01.19.

Részletesebben

Bálint Kálmán. A Sárkányok hatása a fantasy világok és a valóság kultúrájára (BAKSAAI.ELTE) mrdrigon@gmail.com. Szerepjáték és világszemlélet beadandó

Bálint Kálmán. A Sárkányok hatása a fantasy világok és a valóság kultúrájára (BAKSAAI.ELTE) mrdrigon@gmail.com. Szerepjáték és világszemlélet beadandó Bálint Kálmán (BAKSAAI.ELTE) mrdrigon@gmail.com Szerepjáték és világszemlélet beadandó A Sárkányok hatása a fantasy világok és a valóság kultúrájára 1 Sárkányok a valóságban Sárkány, ez az egy szó minden

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

C 77 Departamentum religionare Graeci ritus non unitorum, 1783-1848 (Állag)

C 77 Departamentum religionare Graeci ritus non unitorum, 1783-1848 (Állag) Archive Plan Context Context: MNL Magyar Nemzeti Levéltár, 1000-2100 (Levéltár) (1) Magyar Országos Levéltár, 1000-21. sz. (Levéltár) C (194) Helytartótanácsi levéltár - C szekció, 1601-1913 (Fondfőcsoport/Szekció)

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.

Részletesebben

P a e d a g o g i a i d o l g o z a t o k.

P a e d a g o g i a i d o l g o z a t o k. IRODALMI ÉRTESÍTŐ. Paedagogiai dolgozatok. írta dr. Schneller István. III. kötet. Budapest, 1910. A pedagógiai dolgozatok első kötete Schneller pedagógiai gondolkodásának és nevelői munkásságának elvi

Részletesebben

100 éves a Közgaz! 1. forduló. Te lehetsz a jövő közgazdásza! (Vetélkedő kaposvári általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára) (1911-2011)

100 éves a Közgaz! 1. forduló. Te lehetsz a jövő közgazdásza! (Vetélkedő kaposvári általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára) (1911-2011) 100 éves a Közgaz! (1911-2011) Te lehetsz a jövő közgazdásza! (Vetélkedő kaposvári általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára) 1. forduló Válaszd ki a helyes választ, majd vezesd fel a mellékelt

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

A HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA

A HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA A HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA Dr. Schmelczer Matild Betegápoló Irgalmas Rend Pécsi Háza Két karodban nem ijeszt majd a halál nagy csöndje sem, Két karodban a halálon, mint egy álmon átesem. (Radnóti

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára Rendelkezésre álló órakeret: 3 x 36 óra= 108 óra Tematikai Előzetes tudás A tematikai nevelésifejlesztési céljai

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

Kamatos kamat II. Írta: dr. Majoros Mária

Kamatos kamat II. Írta: dr. Majoros Mária Oktassunk vagy buktassunk Majoros Mária 28. április Írta: dr. Majoros Mária A számítógépek tömeges elterjedése és az internet megváltoztatták az ismeretszerzés formáit. Az iskolai oktatás mindig rendelkezett

Részletesebben

19. A PROTESTÁNSOK KÜZDELMEI Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 2.

19. A PROTESTÁNSOK KÜZDELMEI Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 2. 19. A PROTESTÁNSOK KÜZDELMEI Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 2. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521-194, Budapest,

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

Majoros Mirella: Legyetek nők, ha tudtok

Majoros Mirella: Legyetek nők, ha tudtok Majoros Mirella: Legyetek nők, ha tudtok Majoros Mirella Legyetek nők, ha tudtok (Részlet) A szerelem misztérium a szex-szenvedély is az arról van szó mi férfiak, férfiak maradjunk, és nők a nők szabadok,

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

Abony Város Önkormányzatának gazdasági programja 2010-2014.

Abony Város Önkormányzatának gazdasági programja 2010-2014. Abony Város Önkormányzatának gazdasági programja 2010-2014. Bevezető A 2005. évi XCII. törvény 3. -a módosította a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91.. (6)-(7) bekezdéseit az alábbiak

Részletesebben

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról 2011 szeptember 03. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1684-ben a Habsburg birodalom, Lengyelország és Velence Szent Liga

Részletesebben

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések 1 a. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

KÉMIA 9 10. évfolyam 8 osztályos gimnázium 698

KÉMIA 9 10. évfolyam 8 osztályos gimnázium 698 8-9. évfolyam Célok és feladatok A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása mind az anyagi tulajdonságok, mind az anyagok között lejátszódó reakciók szempontjából. E sokféleség osztályozásával

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

Föld- és területrendezés 5.

Föld- és területrendezés 5. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Mizseiné Dr. Nyiri Judit Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula Föld- és területrendezés 5. FTR5 modul A birtokrendezés törvény, jogszabályi támogatottsága és pénzügyi

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Elıszó 1 ELİSZÓ A könyv, amit a Tisztelt Olvasó a kezében tart, az új Országgyőlés alakuló ülésére készült. Elsısorban az Országgyőlés tagjainak, különösen a most elıször megválasztott képviselıknek a

Részletesebben