A Szolidaritás Mozgalom Programja - Alapvetések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Szolidaritás Mozgalom Programja - Alapvetések"

Átírás

1 A Szolidaritás Mozgalom Programja - Alapvetések október július

2 A Magyar Szolidaritás Mozgalom (SZOLIDARITÁS) céljai: - A lehető legszélesebb társadalmi összefogással, az emberek aktív, felelősségteljes szerepvállalásával meg akarjuk védeni demokráciát, az emberi-, állampolgári-, és munkavállalói jogokat. - Elsődleges feladatunknak tekintjük, hogy a kiábrándult választókat magunk köré gyűjtsük, hogy értelmes és reális gondolatokkal segíthessük állampolgári, választói öntudatra ébredésüket. - Olyan adórendszert akarunk, amelyben a tehetősebbek nagyobb részt vállalnak közterhekből, erősítve ezzel az emberek szociális biztonságát, megállítva az emberek elszegényedését és a társadalmi különbségek növekedését. - Olyan országot akarunk, ahol lehetőségeihez mérten mindenki kiveszi részét a közterhek viseléséből. Ahol az adócsalásért, a korrupcióért nem csak az átlagembereket büntetik, hanem a gazdasági és politikai elit tagjait is. - Olyan országot akarunk, ahol a munkavállalónak tisztességes munkáért, tisztes megélhetést biztosító bért fizetnek. - Pártok, politikailag szélsőséges mozgalmak és ideológiák által megosztott és egymással szembefordított társadalom helyett egy olyan élhetőbb Magyarországot akarunk, amelyben nem bélyegzik meg az embereket pártválasztásuk, ideológiájuk, vallásuk, származásuk miatt. - Olyan Magyarországot akarunk, ahol érték a hazaszeretet, a nemzeti öntudat, a történelmi - és kulturális hagyományok tisztelete és őrzése, és ezeket a fogalmakat nem sajátíthatja ki magának a politikai paletta egyik fele, míg a másik felét kizárja onnan. 2

3 I. Program - alapvetések 1. Bevezető 1. A Szolidaritás programja (továbbiakban Program) az egyesület kiemelt fontosságú alapelveit, politikai prioritását tartalmazza. A Program a magyar állam, a társadalom és a gazdaság szerkezetének és működésének jellemzőivel, céljaival, működési stratégiájával és korlátozott mértékben a tervek megvalósításának eszközeivel foglalkozik. Kiindulópontja a jól ismert a lehető legtöbb jólétet a lehető legtöbb embernek koncepció. A Szolidaritás szerint ez a koncepció az alábbi pillérek vagy fundamentális elvek konzekvens érvényesítése mellett lehetséges. 2. A Szolidaritás politikájának pillérei azok az elsősorban politikai dimenzióban megjelenő értékek, melyek a szervezet tevékenysége alapvető céljainak megfogalmazását eldöntik és a megvalósítás eszközeinek kiválasztását meghatározzák. A Szolidaritás politikájának pillérei az alábbiak: A Szolidaritás tagjai a hazájukért tenni kész, európai demokraták, akik nem csak a mai Magyarország problémáira érzékenyek, hanem a jövő generációk szükségleteit is szemük előtt tartják. A Szolidaritás nem a hagyományos politikai dimenziók mentén politizáló, hanem szakmaiságon alapuló programot építő, tevékenységeiben a valós társadalmi-szociálisgazdasági feltételekből kiinduló, a hitelesség megteremtésére és fenntartására törekvő szervezet. A Szolidaritás számára alapvető az alkotmányos jogállamiság, a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása, a hatalmi ágak tényleges szétválasztása (beleértve ebbe a médiát is) és a népakarat érvényesülése. Kiemelkedő jelentőségű társadalmi értéknek tekinti az igazságos közteherviselést, ezért a Szolidaritás politikájában a társadalmi igazságosság és a szolidaritás minél tágabb értelmezésének, gyakorlatának és terjesztésének kulcsszerepe van. A Szolidaritás számára egyetlen elfogadható és támogatott politikai-gazdasági formáció a konszenzusra törekvő demokrácia keretei között működő, magántulajdonon alapuló piacgazdaság. 3

4 Céljaként tűzi ki a társadalmi kohézió növelését, az összefogás minden esélyének megragadását, a kompromisszumok keresését és a nemzeti egység, a nemzeti közösségtudat és identitás kirekesztésmentes erősítését, a társadalom mentális állapotának javítását, egyszóval a társadalmi béke megteremtését a hazában. Támogatja a nemzet érdekeivel összhangban megnyilvánuló szabadelvűséget, ami megjelenhet a kultúrában, az oktatásban, a mindennapi életben és a gazdaságban, de elutasítja a gazdasági neoliberalizmus számos jellemzőjét. Elutasítja és üldözendőnek tartja az erőszakot elfogadó vagy hirdető politikai szélsőségeket, de támogatja a tárgyalást, a kapcsolatok fenntartását minden az alkotmányos elveket tiszteletben tartó politikai tényezővel, egyben támogatja azokat a politikai döntéseket és kulturális folyamatokat, amelyek az erőszakos jelenségeket visszaszorítják. Döntő fontosságúnak tekinti az Európai Unióhoz fűződő jó viszonyt és a hozzájárulást az Unió jelenlegi problémáinak megoldásához, ugyanakkor a jövőben a korábbinál határozottabban igyekszik érvényesíteni Magyarország érdekeit az Unió döntéshozatali mechanizmusában. 4

5 2. Az ország helyzete 2.1. Politika Magyarországnak nem sok lehetősége volt eddig megtanulni és gyakorolni a demokrácia játékszabályait. A mai helyzet, a kialakulásához vezető hosszú utat drámai módon tetőzte a Fidesz autokratikus kormányzása után parlamenti hatalmával visszaélve a villámháborúval, a centrális erőtér megteremtésével, a duális pártstruktúra felszámolásával, az eddigi politikai rendszer megdöntésével, a forradalmi törvényhozással és a politika abszolút fölényével a jog és a technokráciával szemben igyekezett hatalmát bebetonozni. Politikai cselekvőképessége így korlátlan, a jogállam alárendelődik a politikának, és mint győztes mindent visz. Politikája az alábbiak miatt egyértelműen katasztrofális az országra nézve. Messze eltávolodott a modern alkotmányosságtól, az alaptörvény nem funkcionál alkotmányként, nincsenek garanciák a politikai önkénnyel szemben, az Alkotmánybíróság szerepe korlátozottá vált, és a tisztességes politikai verseny feltételei megszűntek. Ráadásul ezt a népakarat látszatával igyekszik legitimálni. Felszámolta a parlamenti többség uralmát korlátozó intézmények függetlenségét, és korlátozta azok jogkörét, amelyek az állampolgárok és a mindenkori ellenzék kisebbségi véleményének érvényesülését biztosítják. A valóságos parlamenti viták lehetőségének korlátozásával, a visszamenőleges törvénykezéssel és az érdekegyeztetés rendszereinek súlyos csorbításával megszüntette a jogbiztonságot. Elfoglalta a közmédiát, amelyben már nem jelenhetnek meg lényeges ellenvélemények, megszűnt a hiteles, sokoldalú tájékoztatás. A Fidesz a rombolást kommunikációval igyekszik leplezni. Kisajátítják és kiüresítik az olyan szavakat, mint nemzet, polgár és demokrácia, melyek az ország teljes lakossága és nem csak az uralkodó elit számára fontosak. Ideológiai ellenőrzést gyakorolnak az oktatásban. Szembefordul a Nyugattal és az Európai Unióval, lejáratja az egész országot a világban annak ellenére, hogy a magyar lakosság eldöntötte, hogy az Európai Unióhoz akar tartozni. 5

6 A Nem leszünk gyarmat kampányával megtéveszti a lakosság egy részét. Cinikus módon pont a legnagyobb hazai gyarmattartók viszik a zászlót a Békemenet élén. A Fidesz-kormányzás alatt a korrupció a korábbi évtizedekhez képest még terebélyesebb lett, és elérte azt a szintet, amikor a törvényhozók a magánérdekek logikája szerint alakítják a törvényeket, így az egyébként formálisan szabályos és legális döntések egyértelműen bizonyos üzleti csoportok érdekeit szolgálják Állam és közigazgatás A jogállami intézmények működése a politikai rendszerváltás és 2010 között is részben kifogásolható volt, viszont 2010 óta felépítésük részben, működésük viszont folyamatosan és alapvetően ellentmond a demokratikus jogállam koncepciójának. A Fidesz folyamatosan iktatta ki azokat a súlyokat és ellensúlyokat, amelyek nélkülözhetetlenek egy demokratikus köztársaságban. Kíméletlenül és nagyon hatékonyan betonozták be saját hatalmukat. A jogállamiság hiánya számos területen egyértelműen kimutatható (ahogy erre a korábbi fejezetben is utalás történt). A közhatalom független intézményei ma a parlamenti többség és a kormányzat befolyása alatt működnek. Az ország közjogi működése csak korlátozottan felel meg a parlamentarizmus alkotmányos elveinek. Az állami médiát teljes egészében a kormány uralja, a politika befolyásától mentes sajtó és média szabadsága erősen korlátozott. A kormányzat parlament előtti felelőssége és a parlamenti ellenőrzés intézményrendszere kizárólag a domináns pártok érdekeit szolgálja. A személyek egyenlő méltóságát individuumként és valamely közösség tagjaként a köztársaság intézményei nem megfelelően biztosítják. A közhatalom gyakorlása csak korlátozottan átlátható, a közhatalom gyakorlói formálisan ugyan számon kérhetők, de az érdemi válasz a legtöbb esetben elmarad. A jogsértő közhatalmi aktusokkal szemben a jogérvényesítés lehetőségei nem megfelelők. Az alkotmányvédelem, ezen belül az alapjogvédelem jelenlegi szintje sok esetben kifogásolható. A közigazgatásban történt változások hűen képezik le a Fidesz-kormány működési filozófiáját, vagyis a hatalmi centralizációt. Tény, hogy a hazai közigazgatás sok területen fejlesztésre szorult és sokan várták az Orbán-kormánytól a közigazgatás megreformálását. Ennek a folyamatnak csak az első fele, a leépítés történt meg, az új rendszer nem vagy csak zökkenőkkel épül fel. Megszűnőben van az önkormányzatiság, fontos területek (pl. az oktatás) kerülnek központi irányítás alá. Az uniós szubszidiaritási elvvel (minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek) szemben szinte mindent 6

7 központosítanak. A kormányzaton belül létrehozott új hatalmi centrum gyakorlatilag leképezi a 60-as és 70-es évek Központi Bizottság/Minisztertanács konstellációját, ahol minden valós döntés a pártvezetés kezében volt Társadalom és közhangulat 1. A politikai és gazdasági rendszerváltást követő évtizedben jelentős gazdasági szerkezetváltás ment végbe. Az elmúlt több mint 20 évben egyik kormány sem fordított kellő figyelmet a jövedelemtermelő vállalkozások és munka nélkül maradt térségekre, a növekvő szegénységre és az ebből következő problémákra. A legutóbbi gazdasági válságot követően napjainkig már elviselhetetlen méretűvé és mélységűvé vált a szegénység problémája. A magyar társadalom hosszú ideje egyre súlyosabb érték- és identitásválsággal küzd. A Szolidaritás felfogása szerint ez egyrészt azt jelenti, hogy a lakosság egy részének értékei egyre jobban távolodnak a demokrácia alapértékeitől, másrészt ebből következően egyre nagyobb feszültség uralkodik az egyes rétegek, csoportok, sőt egyének között. 2. Egyre szélesebbek a törésvonalak a gazdagok és szegények, a bal és a jobb, a többség és a kisebbség, a történelemben vissza- és az előrenézők, cigányok és nem cigányok, zsidók és nem zsidók, hatalmon lévők és hatalmon kívüliek, jók és rosszak, a mifélék és a nem mifélék között. A politikai elit a legjobban keresők szűk csoportját támogatja, miközben a másik oldalon a lakosság túlnyomó többségének életszínvonala csökken, tízezreket lakoltatnak ki, százezrek vannak munka nélkül. Ez egy súlyosan beteg társadalom kórképe! Ma Magyarországon a lakosság közel 40%-a él a létminimumon vagy az alatt, a családok negyedének van 90 napon túli közüzemi tartozása, sok tízezren újra éheznek. A gyermekszegénység növekedése drámai mértékű. A súlyos anyagi deprivációban élő 18 év alattiak aránya a évi 21,5 százalékról 2010-re 28,8 százalékra nőtt. Ez az arányszám fokozatosan növekszik. A közintézményekben kötelezően kifüggesztett Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat rendszere szerinti politika a megosztottság növelésére ösztönöz. A Nemzeti Együttműködés Rendszere csak az erőseket védi; a gyengéket, bántalmazottakat kíméletlenül magára hagyja. Az elmúlt két év intézkedései szembefordították a többséget a kisebbséggel, de nemcsak az etnikai ellentéteket fokozták, hanem szembeállították a fiatalokat a nyugdíjasokkal, a diplomásokat az alacsonyabb képesítésűekkel, a várost a vidékkel, a rokkantakat az egészségesekkel, a férfiakat a nőkkel. 3. A gyűlöletkeltés, a kirekesztés és a rasszizmus ugyan korábban is jelen volt Magyarországon, de jóval kisebb mértékben, mint az utóbbi években. Nem vitás, hogy ez a szélsőjobb megerősödésével 7

8 függ össze. Közismertek a félkatonai szervezetek demonstrációi, az etnikai alapú fenyegetések és a cigányok és zsidók elleni bűncselekmények. A folyamatban jelentős szerepe van általában a mélyszegénységben élők által elkövetett erőszakos bűncselekményeknek is. A többségi társadalom cigányokkal és szegényekkel szembeni kirekesztő magatartása elsősorban az általános létbizonytalanságból táplálkozik. A Fidesz egyik legsúlyosabb bűne, hogy a szociális problémák hathatós kezelése helyett teret engedett a szélsőjobb erőszakos megnyilvánulásainak, a rasszizmus, a kirekesztés és az antiszemitizmus elterjedésének. 4. A politikai rendszerváltás után Magyarországon a munkahelyek bő 1/3-a szűnt meg, 1,5 millió a 4,8 millióból. Sok családban hamarosan a harmadik generáció nő fel munka nélkül. A munkanélküliségi helyzet egyre aggasztóbb, 2012 nyarán hivatalos adatok szerint 456 ezer fő volt a nyilvántartott munkanélküliek száma. A dolog attól válik különlegesen súlyossá, hogy nálunk a szociális háló egyre szakadozottabb. 5. A negatív jövőkép vált dominánssá. Az emberek 80%-a 2011-ben úgy látta, hogy rossz irányba mennek az ország dolgai. Biztosra vehető, hogy ez az arány 2012-ben már 80% feletti. Jelentősen hozzájárult ehhez, hogy a Fidesz a félelem légkörét alakította ki. Orbán Viktor szlogenje, miszerint a haza nem lehet ellenzékben, azt sugallta, hogy a Fidesz azonos a hazával. Ez félelmet ébresztett azokban, akik nem Fidesz-szavazók. Az utóbbi két évben a korábbiakhoz képest példátlan mértékben megugrott a külföldön megélhetést kereső honfitársaink száma. Elsőként a képzett, szakmával rendelkező, nyelveket beszélő fiatal emberek távoznak, javarészt az Orbán-rezsim hozta teljes bizonytalanság miatt, sokan pedig azért is, mert nem kívánnak diktatúrában élni Gazdaság Az elmúlt húsz év a folyamatos csalódások sorozata volt. Az ország gazdasági teljesítménye elmaradt a várakozástól, nem sikerült közeledni a Nyugathoz, a gazdasági kiszolgáltatottság és függő helyzet erősödött és az ország eladósodottsága folyamatosan növekedett. Ebből következően a lakosság jelentős részének életszínvonala csökkent, egyes társadalmi csoportoké pedig főleg az utóbbi két évben drámai mértékben zuhant. Egyre gyakrabban lehet találkozni éhező felnőttekkel és sajnos gyerekekkel is. Az okokat vizsgálva a közgazdászszakma nagyjából egyetért az alábbiakban. Nem sikerült tartósan sikeres fejlődési pályára állítani az országot. Ha ez a tendencia folytatódik, rövidesen Európa legelmaradottabb országa leszünk és perifériális helyzetünk 8

9 stabilizálódik. Az ország válságról válságra bukdácsol, ami az elmúlt 22 évben nem volt mindig érzékelhető a lakosság számára. A gazdaság működése bizonytalan, a kormányzati elképzelések megalapozatlanok, bármelyik pillanatban a katasztrófa szélére sodródhatunk. Nem sikerült nyitni az alternatív gazdasági megoldások, ágazatok és szektorok irányába, innovációs kapacitásunk és motiváltságunk folyamatosan csökken. Ezzel egy időben korábban sikeres ágazatok kerültek indokolatlanul hátrányos helyzetbe (pl. a mezőgazdaság). Nem vagy elégtelenül használtuk ki a nemzetközi piacokon kínálkozó réseket. A külföldi befektetések nem bizonyultak elegendőnek az ország tényleges gazdasági teljesítményének javításához. Kiemelt fontosságúnak tekintették a külföldi működő tőke vonzását, emellett háttérbe szorultak a hazai vállalkozások, a belső piac és a hazai innováció és fejlesztés. A multinacionális cégeknek nyújtott kedvezményes adózási feltételek és az olcsó munkaerő számos előnnyel is jártak ugyan mégsem teszik megkerülhetővé a hazai fejlesztési potenciálok serkentését, kihasználását, új, növekedésre képes gazdasági struktúra kialakítását. A társadalom jóléti követeléseinek eleget tevő pártok választási osztogatásai következtében az ország folyamatosan egyre inkább eladósodott, és nem sikerült eredményes adósságkezelő politikát sem kialakítani. Nem sikerült befektetőbarát és kisvállalkozás-barát gazdasági környezetet létrehozni. A multinacionális vállalatok számára működő beszállítói rendszer csak a vállalkozások egy meghatározott köre számára ígért megélhetést egyben szinte lehetetlenné tette a széles körű hazai innovációt. A beszállítóképes cégek köre is folyamatosan szűkül. Az elmúlt évtizedekben az állam lehetőségeihez képest csak korlátozottan járult hozzá a gazdaság versenyképességének növeléséhez. A korrupt közbeszerzési rendszer és az oligarchák megjelenése gyakorlatilag megszüntette a piaci versenyt, ami az állami pénzek elherdálásához, a versenytársak elsorvadásához és talán ez a legsúlyosabb következmény az ország morális állapotának további süllyedéséhez vezetett. A szürke és a feketegazdaság oly mértékben elterjedtté vált, hogy az már például a kieső állami bevételek vagy a piaci verseny hiánya miatt komolyan akadályozza az ország fejlődését. 9

10 A 2010-es választások óta a kétharmados part, ill. kormány saját, ellenzékben kidolgozott propagandájának foglyává vált: az egyes társadalmi csoportok irányába megtett ígéreteit amint az előre látható volt - nem váltotta be. Ezzel szemben az állam mindenhatóságára épített gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre, amely szerint e kicsi és nyitott ország gazdaságpolitikájának nem kell figyelembe vennie sem a globális pénzügyi-gazdasági folyamatok törvényszerűségeit, sem a gazdaság hazai szeplőinek növekedés-orientált - érdekeit; nem kell megfelelnie az Európai Uniós tagságunkkal elfogadott versenyszabályoknak, s a magántulajdonhoz és a kiszámítható gazdasági környezethez fűződő követelményeknek. Támogatottságának fenntartása érdekében a jóléti ígéreteinek elmaradásáért a bűnbakképzés eszközeihez folyamodva elsősorban a tájékozatlan, gazdasági kérdésekben felkészületlen társadalmi csoportoknak címezve a bankokat, multinacionális vállalatokat, az Európai Uniót valamint az Unió válságkezelő szervezetét (IMF) tette felelőssé - a tájékozatlan, gazdasági kérdésekben felkészületlen társadalmi csoportok befogadására számítva. Gazdaságpolitikai lépései megállították a korábban már szerény mértékben megindult növekedési folyamatot, a tőke elmenekítésére kényszerítették a hazai-, és nemzetközi befektetőket; a magas munkanélküliség, a csökkenő belső fogyasztás ellenére növelték a munkabérekre rakódó terheket és farizeus munkabérnövelési kényszerrel tovább csökkentették a belső keresletet. Napjainkra a gazdaság összteljesítménye egyre erősebben zsugorodik. A kormány a süllyedés elkendőzésére a gazdaság és a lakosság utolsó tartalékaihoz nyúl (ÁFA emelés, különadók, közműadó, sárgacsekk adó, tandíj a felsőoktatásban és inflációgerjesztéls), amellyel egyre nehezebb feladattá teszi egy józanabb, a gazdasági szereplők és a közjó közötti érdekek egyensúlyára épített gazdaságpolitika kialakítását. az elmúlt évtizedekben példátlan mértékű társadalmi egyenlőtlenségek keletkeztek és a regionális különbségek is tovább erősödtek. E folyamatok felgyorsultak a Fidesz-KDNP kormány alatt, ami egyrészt oka, másrészt következménye a helytelen gazdaságpolitikának. Hatékony szociálpolitika helyett perverz újraelosztás folyik (vagyis szolidaritás helyett a szegények finanszírozzák a gazdagokat). A lakosság szociális biztonsága rohamosan csökken, ezzel egy időben a magas jövedelműek egyre több kedvezményben részesülnek. Jelentősen meggyengítették a munkavállalói érdekképviseleteket, megnyirbálták a munkavállalói jogokat, s így súlyosan sérülnek a munkavállalói pozíciók. Nem lehet sikeres egy olyan gazdaságpolitika, amelyik nincs tekintettel a szereplők érdekeire és igazságérzetére. 10

11 Magyarországnak jelenleg nincs reális, növekedést célzó gazdasági stratégiája. Nincsenek a társadalom által is támogatott elképzelések arról, hogy mi a közjó, a méltányosság, az egyéni és közösségi gazdasági érdek, a méltányos bér, a politikai felelősség, helyünk a nemzetközi piacon és a nemzetközi közösségben. 11

12 3. A megújulás esélyéről A Szolidaritás programjának elkészítésekor abból indulunk ki, hogy a társadalmak és gazdaságok fejlődéséhez a tartósan nyugodt, lehetőségeken belül harmonikus környezetre van szükség. Magyarország 20. századi története ezzel szemben a gyökeres fordulatok története, ráadásul az esetek többségében kényszerű, külső hatásra. E fordulatok, minden esetben új hatalmi struktúrákat hoztak létre, nemcsak hogy lerombolták a korábbiakat, hanem kíméletlenül megbüntették, kiiktatták az előző rendszerért felelősnek tartott a gazdasági és társadalmi csoportokat. Az új hatalmak legitimációja minden esetben a megelőző korszakban elszenvedett valós vagy vélt sérelmen nyugodott. Megtanulhattuk, hogy a sérelemre épített gyökeres fordulatok (forradalmak, ellenforradalmak, fülkeforradalmak) azért (is) rossz tanácsadók, mert elsődleges szándékuk a múlt reparálása és nem a jövő lehetőségeinek kibontása. Az es fordulat politikai vezetői arra törekedtek, hogy megtörjék történelmünkre jellemző sérelmi politika megszokott és minden esetben óriási vesztességeket okozó folyamatát. Annak ellenére tették ezt, hogy a szocializmusból a demokratikus kapitalizmusba való átváltás is súlyos megrázkódtatásokkal járt, ráadásul a fölülről végrehajtott rendszerváltás/rendszerváltoztatás széles társadalmi támogatottságának kialakulására nem volt elegendő idő, mint ahogy arra sem, hogy a korábbi rendszerváltás során sérelmeket szenvedettek az érzelmek szintjén is elfogadják, hogy sérelmeik megtorlás nélkül maradnak. A Fidesz-KDNP már 2002-től, majd 2006-tól tervezte, hogy a megszokott sérelmi ideológiát használja föl a hatalom megragadásához szükséges tömegtámogatás elnyerésére. Erőfeszítéseit siker koronázta, s bár, mint a magyar történelemben annyiszor, nem árulta el a népnek valós szándékait, a Szent Korona eszme reinkarnálásával radikális rendszerváltást hajtott végre. Ennek eredménye az állampolgárok fölött uralkodó állam alaptörvénybe foglalása, a fékek és ellensúlyok fölszámolása, a szocialista állam gazdasági mindenhatóságának újramelegítése, s egy új államtisztelő gazdasági és közigazgatási elit létrehozása. A Szolidaritás, a lehető legkisebb megrázkódtatással, az alkotmányosság és a demokratikus kapitalizmus alapjait megteremtő es fordulathoz kíván visszatérni, azzal a lényeges megszorítással, hogy a jövő magántulajdonon alapuló, demokratikus kapitalista rendszerét meg 12

13 kívánja szabadítani az elmúlt 22 esztendő során megtapasztalt torzulásoktól, rendszeridegen elemektől A politikai megújulás elvei 1. A Fidesz politikájának lényege, hogy a jogot a politika eszközeként kezeli, a modern, koherens jogrendszer stabilitását alárendeli a hatalomépítésnek. A Szolidaritás ezt határozottan elutasítja, elsősorban azért, mert az diktatórikus hatalmat eredményez. Kiindulópontja éppen ellentétes: alapértéknek tekinti a jog által korlátozott államot, ezáltal megakadályozza a hatalomépítést és a visszaéléseket. Következésképp nélkülözhetetlennek tartja az Alkotmány újrafogalmazását a polgárok javára, a hatalmi ágak függetlenségének garantálását, a média függetlenségét és a társadalmi kontroll erősítését. A Szolidaritás fontosnak tartja az Új Alkotmány stabilitását biztosító rendelkezések legitimitásának népszavazással való megerősítését. 2. Politikai és szakpolitikai megújulást szorgalmaznak a demokratikus ellenzéki erők, így a Szolidaritás is. Természetesen ez nem lehetséges varázsütésre. Sok mindent meg lehet reformálni rövid idő alatt, de számos területen évekre (vagy évtizedekre) van szükség részben a társadalmi rendszerek tehetetlensége, részben a döntések alapos átgondolásához és széles körben történő megvitatásához szükséges idő miatt. A megújulás egyrészt egy a korábbitól részben eltérő értékrend, egy új viselkedéskultúra elterjesztését, másrészt pedig a politikai prioritások és a politikai gyakorlat kézzelfogható innovációit jelenti. A Szolidaritás által támogatott értékrend egyik sarokpontja a konfliktusos politizálás helyett a megegyezésre törekvést, a gyűlöletkeltés helyett a megértést, a másik legyőzése helyett a kölcsönösen előnyös megoldás keresését, és a társadalom szándékos megosztása helyett az egységre törekvést jelenti. Az újfajta politizálás területei és innovációi első lépésben egy megújulási programban vagy csomagban foglalhatók majd össze, ami azokat a kiindulópontokat tartalmazza, amelyek segítséget nyújthatnak egy lassú, de mindenképpen reményteljes változás irányába való elmozduláshoz. 3. A magyarok kétharmada úgy látja, hogy a politikusok nem a nép akaratának megfelelően döntenek. Ezzel Európában a legelégedetlenebbek csoportjába tartozunk. Nagyon fontos tehát a bizalom helyreállítása, ami nehéz, de nem lehetetlen feladat. A minden korábbinál gyorsabban változó világban, válságok előtt, közben és után az évtizedekkel vagy évszázadokkal korábban kialakult politikai kategóriák már nehézkesen használhatók. Kisebb jelentősége van ma már a baloldal és jobboldal címkéknek, mint korábban, főleg akkor, ha a két 13

14 hagyományos politikai oldal különféle okokból a közös pontokat keresi. A jobb-bal besorolás helyett fontosabb, hogy az egyes pártok és politikusaik miként értelmezik a közjó fogalmát, s ezt cselekvéseikkel hitelesítik-e. A Szolidaritás csak egy új-megújuló politikusréteg közreműködésével látja megvalósíthatónak. 4. A politikai hazugságokat, a kettős kommunikációt és a választások előtti ígérgetéseket fel kell váltsa a nyílt beszéd és az őszinteség, a kiegyensúlyozott média és a civil kontroll. A legfontosabb eszközök ebben a kérdésben az átláthatóságot biztosító szervezeti és intézményi változások, a társadalmi kontroll, valamint a lakosság politikai tudatosságának erősítése és a kiegyensúlyozott média. A Szolidaritás a változások sorát a média és az átláthatóság megreformálásával kezdené. 5. Számtalan érv sorolható fel a társadalmi kontroll szélesítésének fontossága mellett. Ilyenek például az állami nagyberuházások költséghatékonyságának növekedése, a korrupció csökkenése és a munkavállalói érdekvédelem súlyos hiányosságainak felszámolása. A civil szektor minden szereplőjének és az érdek-képviseleti szervek mindegyikének politikai befolyástól mentes tevékenységet kell végezniük. A Szolidaritás törekszik a különféle érdekcsoportok különösen a civil szektor erősítésére és hangsúlyozza az együttműködés intézményrendszere szabályozásának fontosságát is. Mindehhez az érdekvédelemnek alkotmányos joggá kell válnia. 6. A politikának a közjót kell szolgálnia. A közjó tartalma a társadalom különböző szempontok, célok mentén szerveződő érték- és érdekcsoportjainak párbeszéde során alakul ki. Ezért támogatjuk a korábban működő sokoldalú - érdekegyeztető fórumok megújítását, újak felállítását és párbeszédét. A részvétel mellett mindenkori kormányzat feladata a szükséges törvényi keretek kialakítása, a megegyezések információkkal való támogatása, s a létrejött eredmények kiterjesztése, szükség szerint törvényekbe, rendeletekbe foglalása. A Szolidaritás Mozgalom különösen szorgalmazza a munkavállalók, munkaadók kormány közötti érdekegyeztetés fórumainak létrehozását, a Munka Törvénykönyvének újragondolását, s a Nyugdíjrendszer reformját. Az elmúlt fél-háromnegyed évben megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a Fidesz a demokrácia jogrendszerének lebontása után megkezdte egy oligarchikus állam felépítését. Ennek érdekében ismételten, mintegy üzemszerűen lépi át a magántulajdon szentségének határait, s a termelő/szolgáltató vállalatok újraállamosításával, egyes esetekben az államosított vagyonok vagy piacok újraelosztásával kívánja megdönthetetlenné tenni hatalmát. Ennek keretében osztja újra a földeket, a trafikokat, a patikákat, stb. Ugyanezt a stratégiát szolgálja a közműcégek, valamint a bankok ellehetetlenítése. E célt erősítendő törvényalkotással - államosítja a több, mint

15 kisember által tulajdonolt takarékszövetkezeteket, s ki tudja még mit fog lépni a következő választásokig. Nyilvánvaló, hogy a Szolidaritás megállítaná a gazdasági hatalom ilyen centralizációját. Az állami, illetőleg egyetlen érdekcsoportba tömörített tulajdonnal kapcsolatban az Európai Unió álláspontján vagyunk, amely szerint a fogyasztók profitálnak az egymástól elkülönült szereplők közötti versenyből, szemben az egyeduralkodó monopóliumok, koncessziók diktátumaival. 7. Az ország nemzetközi presztízse romokban hever és nemzetközi gazdasági kapcsolataiban is súlyos problémák vannak, ezért sürgősen vissza kell állítani jó hírnevünket és hitelességünket. A Magyar Köztársaság továbbra is része marad az Európai Uniónak. A Szolidaritás megvan győződve arról, hogy a fejlett világ képes a megújulásra, olyan változtatásra-alkalmazkodásra, amely során legfontosabb értékeit megőrzi. 8. A Szolidaritás tiszteletben tartja a lakosság hitéletét, nagyra értékeli az egyházak szociális és nevelő, közösségteremtő munkáját. Viszont nem tartja helyesnek azt a szoros összefonódást az állam és egyház között, ami a Fidesz kormány politikáját jellemzi. Egyházpolitikájában a Szolidaritás egyszerre törekszik a folytonosságra és a korábbi megszorítások megszűntetésére. Fontos feladatnak tartja a jelenlegi egyháztörvény közös felülvizsgálatát Állam és közigazgatás megújulási elvei 1. Az állam gazdaságban való részvételének terjedelme és módja alapvető jelentőségű. A Szolidaritás elképzelése szerint az állam elsősorban szabályozó, szolgáltató és fejlesztő, másodsorban a közhatalom megtestesítője, és csak harmadsorban korlátozottan tulajdonos. A megnövekedett felelősségű államnak hitelesnek és hatékonynak kell lennie; a társadalom minden rétegét képviselnie és védelmeznie kell, a demokratikus társadalmi és gazdasági mechanizmusokat tisztességesen és hatékonyan kell működtetni. Érvényesítenie kell a lehetőségekhez képest maximális biztonság elvét minden állampolgár számára és gondoskodnia kell az ország fenntartható fejlődéséről. Az állam feladata a gazdaság fejlesztésével kapcsolatban az erőforrások hatékony elosztása, újraelosztás az igazságosság növekedése érdekében és a stabilizáció. Az állam célja ezen túl a stratégiai ágazatok, a környezet védelme és a verseny ösztönzése lehet. A Szolidaritás nem támogatja azt, ha az állam részt vesz a piacon folyó versenyben, vagy a befolyó adókon túl egyszerűen a piacról akar magának jövedelmet szerezni. 15

16 2. A Szolidaritás messzemenően támogatja különféle szakmák, tudományos területek, művészeti ágak, érdekvédelmi és civil szervezetek önszerveződését és önigazgatáson alapuló tevékenységeit. Kifejezetten ösztönzi olyan civil szerveződések létrejöttét, amelyek az országos és a helyi politikák kontrollját és fejlődését szolgálják. 3. A magyar állami irányítás és közigazgatás hagyományosan erősen centralizált, amit a Fideszkormány még tovább fokozott. Kritikus kérdés a területi közigazgatás struktúrájának kérdése, melyben a Szolidaritás álláspontja szerint a helyi döntéshozatal fokozatos előtérbe kerülése a legfőbb szempont. Regionális politikájában a Szolidaritás a közigazgatási, gazdasági és társadalmi szempontok integrációját tartja fontosnak. A regionális gazdaságfejlesztés modellje partnerségre, tárgyalásos megegyezésre, stratégiai tervezésre épít. 4. A Szolidaritás a demokrácia egyik tartópillérének tekinti az önkormányzatiságot. Éppen ezért annak helyreállítását tűzi célként és egyúttal törekedni fog annak megújítására is. Az utóbbi célja, hogy az önkormányzatok koncentráltabban, eredménysebben használják a közforrásokat és nyújtsák a közszolgáltatásokat. Fontos, hogy a helyi döntéshozók és választók közötti társadalmi távolság csökkenjen, folyamatos legyen a párbeszéd és erősödjön a helyi, szakmai civil szervezetek javaslattevő és ellenőrző funkciója. Fontosnak tartjuk, hogy egy-egy terület természetes szerveződése révén kialakult térségek szintjén úgy szerveződjenek meg az önkormányzatok, hogy azokban az egyes települések megfelelő képviseletet nyerjenek, s egyúttal az elkülönült települések a hatékonyság szempontjainak érvényesítése mellett - gyakorolhassák önállóságukat. A Szolidaritás kiemelkedő fontosságot tulajdonít a társadalmi részvétel jelentős mértékű növekedésének, helyi közösségek további aktivizálásának és a civil szektor fejlesztésének. Ehhez nélkülözhetetlennek tartja a társadalmi részvétel eszközrendszerének fejlesztését, a jogi környezet felülvizsgálata és szükség szerinti átalakítását. 5. Az ország gazdaságpolitikájának része, szereplője maga az állam, egyrészt mint a stratégiák megalkotója és a szabályozórendszer létrehozója, másészt pedig a közigazgatáson és jogalkalmazáson keresztül ezek végrehajtója. Ezen felül egyes szektorokban piaci tényezőnek is tekinthető. Az utóbbi és az előttünk álló években a kormány az államszocializmus újraépítésének útjára lépett azzal, hogy egyes vállalkozások reprivatizációjával önálló szereplőként is megjelenik a versenypiacon. A monopolhelyzetben lévő állam jelenléte a versenypiacon súlyos torzulásokhoz vezet. A politikai, hatalmi törekvések megjelenítése a versenypiacon ellentmondásossá, hiteltelenné teszik az állam nélkülözhetetlen szabályozó, fejlesztő funkcióit, amelynek elvi alapja a semleges állam és a vállalkozói szféra közös érdekén nyugszik. Az 16

17 állam érdekelt a vállalkozások fokozatosan növekvő jövedelemtermelő s ez által adózó képességében, amely a közszolgáltatások működtetésének és fejlesztésének forrása. Az állam valódi feladata olyan szabályozási rendszer működtetése, amely egyaránt figyelmet fordít a társadalompolitikai szempontokra és a gazdaság teljesítőképességét meghatározó folyamatokra. Az állam tehát szabályozókkal segíti a gazdasági szereplők alkalmazkodását a változó körülményekhez. Az állam hatékonyságának talán legfontosabb fokmérője, hogy milyen mértékben képes összehangolni az egyes társadalmi érdekeket és az egyes szakpolitikákat az általános elvektől a konkrét szabályozáson át és végrehajtásig. Ez a bonyolult folyamat csakis szakértők bevonásával, hatás- és megvalósíthatósági tanulmányokkal, költség-, haszon- és értékelemzéssel, valamint az összes érintett, köztük a politikai szereplők bevonásával történhet. A Szolidaritás a közszféra gazdálkodásának javítását is célként tűzte ki. Ebbe a feladatba sok minden tartozik, pl. átlátható költségvetés, infrastruktúra-fejlesztés, feladatok és pénzek fel- és szétosztása. Kiemelten fontos, hogy az állam költség-haszon alapon tervezze meg a közszolgáltatások költségvetésének alapját. 6. A Szolidaritás lényegesnek tartja a társadalmi innováció támogatását. A társadalmi innováció olyan fogalom, ami minden olyan területre kiterjedhet, ami a helyi közösségek, szakmai vagy egyéb csoportok, vagy egyének újításait, megoldásait és kezdeményezéseit érinti. A Szolidaritás számára fontos az alulról jövő kezdeményezések ösztönzése, minden eszközzel való támogatása, beleértve ebbe az állam és a közigazgatás működését javító innovációkat is. 17

18 II. A Magyar Szolidaritás Mozgalom az Együtt Pm pártszövetség programalkotási folyamatában A fentebb olvasható program szeptember-október hónapokban fogalmazódott meg. Azután, hogy a szeptemberben kibocsátott megfogalmazást a Szolidaritás Mozgalom tagjaiból e célra létrehozott tanácsadó testület megvitatta, majd a Facebook-belsőben is olvashatóvá vált. Sokan hozzászóltak, kiegészítő vagy módosító javaslatokat tettek. Emellett elolvashatták és megjegyzésekkel láthatták el azok a szakemberek is, akiket a Mozgalmuk által 2012 áprilisában elindított DEKA kerekasztal megbeszélésekre abból a célból hívtunk meg, hogy szakértelműkkel segítsenek programunk megfogalmazásában. E mintegy gazdasági-, szociálpolitikai-, foglalkoztatáspolitikai-, munkaügyi-, egészségügyi-, oktatásügyi szakember akkor is, és azóta is segíti munkánkat. E dokumentum bevezetőjében 2012 decemberében jeleztük, hogy az alapelveket, prioritásokat megfogalmazó alább olvasható dokumentumot még két másik dokumentum fogja követni (II. a szakpolitikák keretei, III a szakpolitikák.) Azóta azonban az Együtt Mozgalom megalapításával fokozatosan betekintést nyerhetünk, a Haza és Haladás Alapítvány (HaHaA) által megbízott szakemberek munkájába. Nemcsak az derült ki, hogy a Mozgalmunk politikai- és szakmai programjának elkészítését segítő szakemberek valamint a HaHaA által felkért szakemberek között jelentős átfedés van, hanem egy-egy kivétel mellett az is -, hogy politikai-, szakmai szemléletünk is azonos. Ez a körülmény eddig szükségtelenné tette, hogy önállóan dolgozzunk ki szakpolitikákat, mivel lehetővé vált e szakpolitikák elolvasása, megvitatása, szükség szerint befolyásolása. E kritikai munkánkat Politikai Program Alapvetéseink helyezik biztos alapra. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy az általunk képviselt értékek és alapelvek megbízható talajt adnak a HaHaA által készített/tervezett szakpolitikai megoldások értékeléséhez, szükség szerint módosító javaslataink megfogalmazásához. A Szolidaritás Mozgalom az azóta párttá vált Együtt 2014 (Együtt Korszakváltás Pártja) Párt kormányzási felkészülés során elsősorban az alábbi szakpolitikák alkotó befolyásolására vállalkozik, saját tagságunkon kívül a bennünket támogató szakemberek is ezekhez nyújtanak szakmai segítséget.. 18

19 Szociálpolitika (lecsúszó középrétegek, szegénység, romák helyzete, általában az egzisztenciális biztonsággal kapcsolatos kérdések, stb.) Oktatáspolitika Foglakoztatáspolitika Leszakadó, hátrányos helyzetű, térségek fejlesztése Munkaügyi kérdések (munkatörvénykönyv) A rendvédelemmel összefüggő kérdések Emellett, az Együtt szervezetén belül, közös ügyünk az alkotmányos-, a politikai-rendszer kritikája és a sikeres választásokig, valamint az az utánra szóló politikai stratégia alakítása. Ez idáig két területen vállaltuk egy-egy szakpolitikai munkacsoport vezetését. Az egyik a rendvédelem működésének kereteit hivatott kialakítani, a másik egy új Munkatörvénykönyv létrehozását célozza. Lépéseket tettünk azért is, hogy másokkal együtt - aktívan részt vegyünk a munkahelyhiányos, hátrányos helyzetű térségek komplex fejlesztési programjának kidolgozásában. A szakpolitikai munkát az Együtt-PM négy fő és számtalan al-kabinetbe szervezte. Ezek a következők: 1) gazdaságpolitikai, 2) társadalompolitikai, 3) kulturális-politikai, 4) demokrácia ( alkotmányosság, jogrendszer stb.) AZ EGYÜTT, VALAMINT AZ EGYÜTT-PM KÖZÖS DEKLARÁCIÓI Az Együtt, majd az Együtt PM számos alapvető dokumentumot adott ki 2012 októbere és a jelen pillanat által határolt időszakban. Három alapvető politikai dokumentum keletkezett a jelzett időszakban Alapértékek (2012. november) Együtt PM szövetségi megállapodás ( ) A korszakváltás garanciái ( ) 19

20 E dokumentumokban közreadott megfogalmazások alakításában a Szolidaritás Mozgalom képviselői, a bennünket támogató szakemberek s nem utolsó sorban a tárgyalásokon résztvevő elnökségi tagok által közvetített tagsági vélemények megjelennek, ezekkel - reméljük - a Szolidaritás Mozgalom, ma már egyesület, tagjai tudnak azonosulni. E dokumentumokon túl a Haza és Haladás Alapítvány megrendelése alapján elkészültek az alábbi szakpolitikai programok: 1. Általános Szociálpolitikai program 2. A mélyszegénység kezelésére irányuló program 3. Gazdaságpolitikai program (makrogazdasági fókusszal) 4. Oktatásfejlesztési program (közoktatási fókusszal) 5. Korrupcióellenes program (fókuszban a pártfinanszírozás és a közbeszerzés) 6. Az ügynökakták kezelésére irányuló program 7. A demokrácia helyreállítására irányuló alapvető lépések ( az MSZP- vel folytatott 2013-januárfebruári tárgyalások megalapozására) E programok a majdani kormányzati cselekvéseket hivatottak megalapozni. E programok belső vitája ez ideig - nem kapott kellő hangsúlyt. Szakértőink olvasták, egyes esetekben megjegyzéseket fűztek az olvasottakhoz, de a Pártszövetség sűrű programja, és napi kommunikációs jelenléte még nem tette lehetővé (szerencsére szükségessé sem) a részletekbe menő viták lebonyolítását. A választásokig tartó folyamat jelen szakaszában az általunk kiemelten kezelt programok, programelemek kidolgozása, az elkészülés folyamatában való aktív vitaképes részvétel és a Szolidaritás Mozgalom, Egyesület választói támogatásnövő kampánya szorosan összefügg. 20

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018

A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018 A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018 Június 30-án a Pedagógusok Szakszervezete XX. konresszusa elfogadta a szakszervezet 2013-2018 közötti progamját. A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE P R O G R

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul 2007 augusztus A modul szerkezete Munkaszervezeti, Szervezetközi viszonyok Munkaerő, foglalkoztatás Alkalmaztatás, önfoglalkoztatás, munkavégzés Szervezeti

Részletesebben

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért!

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! A baloldal eddig előkerült tervei, nyilatkozatai és javaslatai egyértelművé teszik, hogy Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

Czirják László bemutatkozás

Czirják László bemutatkozás Czirják László bemutatkozás Társalapitó és ügyvezető partnere az ieurope Capital regionális magántőke befektetési alapnak - www.ieurope.com A United Way Magyarország Alapitvány elnöke - www.unitedway.hu

Részletesebben

NKFIH: Innováció a versenyképességért

NKFIH: Innováció a versenyképességért NKFIH: Innováció a versenyképességért Budapest, 2015. november 30. Tudomány- és innovációpolitikai alapvetések innovációpolitika tudomány- és gazdaságpolitikai összefüggésrendszerben növekvő mértékű részvétel

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában : a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában Balás Gábor - A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Áttekintés

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének.

Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. Gondolatok a DEKA-ról 1 Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. 1. A DEKA (Demokratikus Kerekasztal) társadalmi mozgalom Magyarország újrademokratizálásáért, a társadalmi párbeszéd

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

Tudás és Szakértelem. Tájékoztató füzet

Tudás és Szakértelem. Tájékoztató füzet Tájékoztató füzet Tudás és Szakértelem az ÁFEOSZ kapacitásainak megerősítése az érdekképviseleti tevékenység fejlesztése érdekében című TÁMOP-2.5.1/A-2-10/3-2010-0006 projekt keretében végzett tevékenységről

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben