Darvas Ágnes Farkas Zsombor Győri Péter Kósa Eszter - Mózer Péter Zolnay János A szociálpolitika egyes területeire vonatkozó szakpolitikai javaslatok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Darvas Ágnes Farkas Zsombor Győri Péter Kósa Eszter - Mózer Péter Zolnay János A szociálpolitika egyes területeire vonatkozó szakpolitikai javaslatok"

Átírás

1 Darvas Ágnes Farkas Zsombor Győri Péter Kósa Eszter - Mózer Péter Zolnay János A szociálpolitika egyes területeire vonatkozó szakpolitikai javaslatok Köszönetnyilvánítás Szeretnénk köszönetet mondani mindazon szakembereknek, akik kritikus megjegyzéseikkel, visszajelzéseikkel, vitákban elhangzó véleményükkel segítették munkánkat. Köszönjük Berki Juditnak, Ferge Zsuzsának, Krémer Balázsnak, L. Ritoók Nórának, Misetics Bálintnak, Reszkető Petrának, Simonyi Ágnesnek, Scharle Ágotának és Váradi Balázsnak erőfeszítéseiket. Mindannyiuk észrevételeit megfontoltuk és mérlegeltük javaslatcsomagunk kialakítása során. 1. Bevezető 1.1. A szakpolitikai javaslatok rendeltetése Külső impulzusok hatására, de végül belső indíttatásból néhányan elkezdtünk közösen gondolkodni azon, hogy vajon lehet-e változtatni az egyre mélyebb és szélesebb mélyszegénységen, gyerekszegénységen, lakásszegénységen, területi hátrányokon? Lehet-e változtatni és hogyan? Megfogalmazhatóak-e itt és most olyan szakmapolitikai javaslatok, melyekkel a politika szereplői, a döntési helyzetben lévők (vagy oda igyekvők) azonosulni tudnak, s javaslatokból megvalósítható tettekké formálhatnak? Az itt olvasható anyag független bár a megoldandó feladatok iránt elkötelezett szakértők javaslatait tartalmazza, amelyeket a döntési pozícióban lévők mérlegelhetnek. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy javaslataink önmagukban is megvitatandóak. A célok és értékek vonatkozásában egyértelmű az állásfoglalásunk, a választott eszközök tekintetében azonban bizonyosan lehetnek más, esetleg jobb alternatívák. (Ahol egyébként úgy láttuk jónak, alternatív megoldásokat is vázoltunk.) Minden javaslatunknál igyekeztünk mérlegelni azok lehetséges társadalmi, gazdasági hatásait. Meggyőződésünk, hogy széles értelemben vett szakmai és társadalmi vitának, demokratikus közbeszédben születő megállapodásoknak kell megelőznie a társadalompolitikai beavatkozások, ezen belül is a szociálpolitikai intézkedések bevezetését. Munkacsoportunk abból a meggyőződésből indult ki, hogy szükséges a szociálpolitika rendszerének megújítása, átformálása, erre vonatkozó szakmapolitikai javaslatok kidolgozása a döntéshozók számára. A jelen helyzet elemzéséből kiinduló, annak hiányosságaira és hibáira reagáló, reális és konkrét javaslatokat igyekeztünk megfogalmazni, pénzügyi számításokkal is alátámasztva. Ugyanakkor alapvető fontosságú volt számunkra az is, hogy a javaslatainkban képviselt értékek és célok tekintetében mindvégig következetesek legyünk, az egyes részterületeket érintő javaslatok egymásra épüljenek. Éppen ezért munkamódszerünk egy valóban intenzív, vitákon alapuló munkacsoport találkozó sorozat volt, ahol részletesen átbeszéltük, megvitattuk elképzeléseinket, az egyes intézkedések kapcsolódásait, a javaslatok egymásra épülését.

2 1.2. A javaslatok szakpolitikai határai Anyagunkban azokkal a területekkel foglalkoztunk, amelyeken véleményünk szerint a legsürgetőbb lépéseket tenni így javaslat sorunk erősen szegénység központú. Ugyanakkor mégsem szegénypolitikában gondolkodtunk, hanem a szociálpolitika ezen (a szegénység, nélkülözés és kirekesztődés felszámolását és megelőzését, átörökítését célzó intézkedések) szeletét jártuk körül elsősorban. Az elmúlt évek során számos szociálpolitikai koncepció készült: például a SZOLID projekt (2003-4), az Államreform Bizottság vonatkozó anyaga (2006), a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció (NSZK, 2011), stb. Munkacsoportunk nem vállalkozott hasonlóan nagy ívű koncepció kimunkálására, részint a már meglévő, jó anyagok felesleges újratermelését elkerülendő. Részint pedig azért, mert szándékoltan néhány szerintünk jelenleg legfontosabb kérdést igyekeztünk alaposan körüljárni és megvalósítható, konkrét javaslatokat megfogalmazni ezek kapcsán. A tématerületek kijelölésénél az a szempont vezérelt minket, hogy a jelenlegi helyzetben a szociálpolitika területén milyen intézkedéseket fontos, indokolt és lehetséges megtenni. Egyes intézkedéseket azonnal, másokat rövid-, közép-, illetve hosszú távon javaslunk bevezetni, egymásra is építve azokat. Az időzítésekre külön alfejezetben térünk ki (1.8). Mindebből következik az is, hogy számos olyan (szintén fejlesztendő) terület van, amely a szociálpolitikához sorolható, vagy szorosan kötődik hozzá, hiszen a jólét valamely aspektusához kapcsolódik, mégsem foglalkozunk velük ebben az anyagban. Ilyenek többek között a nyugdíjrendszer és általában a társadalombiztosítás, az adórendszer, a fogyatékossággal élők helyzetének kérdései, a foglalkoztatás, egészségügy, vagy az esélykiegyenlítő oktatás. Ezekre vonatkozóan részletes ajánlásokat nem fogalmaztunk meg, de a velük való összeegyeztetés elengedhetetlen, hiszen szakmapolitikai javaslataink nem választhatók el egy átfogó társadalompolitikai elképzelés többi területétől; céljai, értékválasztása és eszközei tekintetében egyaránt azokkal összhangban kell állnia. A javaslatok kifejtésénél számos háttéranyagra, korábbi kutatásra, helyzetelemzésre utalunk. Igyekeztünk hosszabb elemzéseket nem itt megjeleníteni a terjedelmi korlátok miatt, hanem hivatkozásként feltüntetni a kapcsolódó részletes kifejtéseket A javaslatokat vezérlő alapelvek és értékek Meggyőződésünk szerint egy társadalom nem csak attól társadalom, hogy lakói okmányaik alapján ugyanannak az országnak az állampolgárai. Egy társadalom valós szövetét az egymás iránt vállalt felelősség, a szolidaritás, a kohézió, a szerencsétlenebb sorba születettek segítése, támogatása, a jobb helyzetűek bizonyos előnyökről való lemondása, az együttműködés alkotja. Szükség van egy jól működtetett és társadalmi szinten elfogadott szociálpolitikai rendszerre, amelynek alapjai a mindenkit megillető emberi jogok és méltóság tisztelete, a szociális biztonság megteremtése mindenkinek, az esélyegyenlőség biztosítása, a legrosszabb helyzetűek befogadása, a generációkon átörökített hátrányok ördögi körének megszakítása, és a hátrányos megkülönböztetés minden formájának tilalma. Látnunk kell, hogy a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentésére való törekvés nem csak emberiességi szempontokból, vagy a mindenkit megillető szociális jogok alapján

3 indokolt. Egyértelmű összefüggés mutatható ki az egyenlőtlenségek mértékének növekedése 1 és számos negatív társadalmi jelenség között (a kirekesztett társadalmi csoportok körében pl. növekvő csecsemőhalandóság, csökkenő várható élettartam, növekvő bűnözés, csökkenő bizalom, beszűkülő társadalmi mobilitás, mentális betegségek számának növekedése, stb.) 2 Az elszabadult társadalmi egyenlőtlenségek és az egyre többeket érintő kirekesztődés nem csak a vesztesekre, hanem az egész társadalomra van káros és bénító hatással, jövőbeni költségei pedig beláthatatlanok. A perifériára szorított, nélkülözésre és tétlenségre kényszerülő, a valós társadalmi részvételtől megfosztott csoportok tulajdonképpen egy pazarló működésmód eredményei, ahol a humánerőforrást nem kezelik értékén. A kirekesztettségben élők befogadása, a szociális biztonság garanciáinak kiépítése össztársadalmi cél, ennek hiányában nem lehet sikeres sem a gazdaság, sem az ország. A szociálpolitikai intézkedések nem kiegészítik a többi társadalompolitikai stratégiát, hanem annak szerves részei, amelyek nélkül nem képzelhető el egy fejlődő, élhető, méltányos társadalom. Egy jól működő szociálpolitikai rendszer szereplői és intézményei szükségletek szerinti jogosultságok alapján, átlátható döntéseken keresztül, partneri viszonyban az ellátottakkal szolgáltatóként jelennek meg, céljuk pedig a társadalmi kohézió megteremtése. Ugyanakkor a szociálpolitika illetékességi területét érintő beavatkozások a közelmúltban inkább a kirekesztés irányába hatottak. A szegények érdemességének legkülönbözőbb módokon való tesztelése, privát szférájuk, integritásuk, emberi méltósághoz való joguk teljes figyelmen semmibe vétele közös vonása ezeknek a lépéseknek. A Belügyminisztériumhoz tartozó közfoglalkoztatási program célja nem a képességek fejlesztése és a munkaerőpiacra való be- (vissza-) juttatás, hanem a segélyezésre való érdemesség mérése (és a foglalkoztatási statisztikák javítása). A különböző szociális kihívások (hajléktalanság, korai iskolai lemorzsolódás, iskolai hiányzás, munkalehetőségek hiánya, stb.) rendészeti, büntető eszközökkel történő kezelése a hátrányos helyzetben lévők kriminalizálásához, végső kirekesztéséhez és a társadalmon belüli kölcsönös félelmek, feszültségek és agresszió megnövekedéséhez vezet. A pénzbeli ellátások (segély) radikális csökkentése, feltételekhez kötése és utalványban való kifizetése leplezetlenül lehetetleníti el a túlélést, és egyúttal rásüti a nélkülözőkre a felelőtlen, megregulázandó élősködők billogját, kiszolgáltatva őket az uzsorával, utalvány felvásárlással nyerészkedők körének. Az ellátásra jogosultak szabadsága és méltósága napjainkban számos esetben csorbul. Azt is tapasztaljuk, hogy a nemzeti szintű szabályok és rendeletek világával párhuzamosan létezik egy másik valóság is: az uniós forrásból finanszírozott fejlesztések köre. Ezek esetében megjelenik az az érték- és célrendszer, amely a valós társadalmi esélyegyenlőséget szolgálja (az uniós elvárásoknak köszönhetően). Sajnos többek között - épp e kettősség miatt hatásuk azonban elenyészik vagy fenntarthatatlan. Hiszen felesleges az életen át tartó tanulásra felkészíteni, ha 16 éves korra csökkentjük a tankötelezettséget, felesleges hajléktalan embereket képezni és támogatni beilleszkedésük érdekében, ha az utcáról beviheti őket a rendőr hajléktalanságuk okán, mit sem érnek a gyerekszegénység program elemei, ha a családok megfoszthatók minden jövedelmüktől iskolai hiányzás miatt. Különösen fontos lenne a nemzeti és uniós források befektetését vezérlő elvek, célok, akciók összehangolása a társadalmi kohézió minél sikeresebb megvalósítása érdekében. 1 Pontosabban: az egyenlőtlenségek egyes dimenziók mentén való növekedése, pl. régiók között, társadalmi csoportok között, iskolai végzettség alapján. 2 Richard G. Wilkinson and Kate E. Pickett (2009) Income Inequality and Social Dysfunction

4 1.4. A javaslatok által elérni kívánt célok Szociálpolitikai javaslatunk legalábbis a jelenleg Magyarországon megvalósulóhoz képest alapvetően új megközelítésmódot alkalmaz célmeghatározás és javasolt eszközök tekintetében egyaránt. Éppen ezért elengedhetetlenül fontos ezek közös megvitatása, az új elemek konszenzusos bevezetése. Kiindulásunk szerint a szociálpolitika nem valamiféle szükséges kísérő szolgáltatás, ami a gazdasági, társadalmi működésmód hibáit, az ott keletkezett selejtet hivatott rendbe hozni, vagy valamiképpen legalább foglalkozni azzal. A szociálpolitika szerves része a gazdaság- és társadalompolitikának, jól működő szociálpolitika nélkül nincs jól működő gazdaság és társadalom. A társadalmi kohézió erősítése, az egyenlőtlenségek csökkentése, a szegények és kirekesztettségben élők befogadása nem csak az emberi méltóság és a szociális jogok tiszteletben tartása miatt kötelességünk, de közös elemi érdekünk is. Szemben azzal az általánosan elfogadott beállítással, miszerint az egyenlőtlenségek csökkentésére és a befogadásra áldozott források gátolják a gazdaság hatékony működését, a valóság az, hogy éppen a fejlődés motorjai lehetnének. Annak a jóváhagyása, vagy eltűrése, hogy sikeres munka- és általában életkarrierre teljesen esélytelenül, kirekesztettségben éljenek (ilyen helyzetbe szülessenek) tömegek, a humánerőforrás felelőtlen pazarlását jelenti. A nagyobb mértékű társadalmi egyenlőség és a kisebb mértékű szegénység hozzájárul egy gazdasági értelemben jól prosperáló, szélesebb értelemben jól működő, mindenki számára élhetőbb társadalom kialakításához. A társadalmi kirekesztés megszüntetése tehát közügy, amelyhez a társadalom egészének a hozzájárulása kell. Az egyenlőtlenségek csökkentéséhez a felül lévőknek is hozzá kell járulniuk például a progresszív adózáson keresztül, az alul lévőknek pedig meg kell adni a lehetőséget, hogy maguk is tevékenyen részt vehessenek sorsuk jobbításában. Javaslatunk három fő célt szolgál: (1) A minimális szociális biztonság széles körű megteremtése (pl. minimumjövedelem 18 év felettiek számára bizonyos esetekben együttműködéshez kötötten (vagy ennek hiányában egy alacsonyabb összegű alapjövedelem, lakhatás támogatása) (2) A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a legrosszabb helyzetű társadalmi csoportok esélyeinek javítása, kirekesztettségük felszámolása (pl. szolgáltatás fejlesztéssel és lokális programokkal a leghátrányosabb helyzetű térségekben és településeken), valamint a felfelé elszabadult egyenlőtlenségek csökkentése (pl. családi adókedvezmény átalakításával). (3) Mivel nagyon fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a szociálpolitika nem korlátozódhat csak a szegénységben élőkkel való foglalkozásra, legalább ilyen fontos a középosztályhoz tartozók egzisztenciális lecsúszásának megakadályozása, a társadalmi integráció erősítése és fenntartása, az elszegényedés, méltatlan helyzetbe kerülés kivédése egyes élethelyzetekben (pl. családtámogatás és szülői ellátások gyermek születése esetén, ápolásgondozás biztosítása öregség, tartós betegség esetén, lakhatás biztonsága, stb.) Ez, a harmadik szempont mintegy horizontálisan megjelenik a másik két fő célkitűzés mentén megfogalmazott javaslatainkban. Ugyanakkor magunk is érezzük, hogy anyagunk nagyon erősen szegénység és kirekesztettség központú. Ennek az egyszerű oka az, hogy ma már a szegénység és kirekesztettség nem reziduális, hanem központi jelentőségű társadalmi probléma.

5 Hangsúlyos szerepet kap uniós stratégiákban is 3, mivel a népesség egyre jelentősebb hányadát érinti Európában és Magyarországon is közvetlenül, közvetve pedig a teljes társadalomra káros hatással és beláthatatlan következménnyel bír. A minimális szociális biztonság megteremtése valójában a fizikai túlélés, megélhetés támogatását jelenti. Két fő eleme van: (1) a minden 18 év felettit megillető, bizonyos esetekben együttműködéshez kötött minimumjövedelem (vagy annál alacsonyabb összegű alapjövedelem), valamint (2) a lakhatás biztosítása. A minimumjövedelem elgondolása radikálisan szakít a segélyezési logikával, nem állít akadályokat, és jelentősen leegyszerűsíti a jelenlegi bonyolult, agyonszabdalt, túlbürokratizált és diszkrecionális rendszert. Azt a tényt veszi alapul, hogy bizonyos csoportok kiszorultak a munkaerőpiacról; nem azért nem dolgoznak, mert nem akarnak, hanem mert nincs rá lehetőségük (lakóhelyük, képzettségük, egészségi állapotuk, cigány származásuk és leginkább a munkahelyek hiánya miatt). Három fő célkitűzése: (1) mindenekelőtt a jelenleg ellátatlanok bevonása (hozzávetőleg ezer fő az aktív korúak között!), (2) a könnyen elérhetőség a jelenlegi, sokszor megalázó segélyezési gyakorlattal szemben és (3) a munkára való ösztönzés és a társadalmi befogadás megteremtése együttműködési kötelezettség mentén, amely személyre szabott szolgáltatással párosul. Úgy gondoljuk, hogy a nyomor enyhítése nem képzelhető el pénz nélkül. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a pénz önmagában nem oldja meg a kirekesztettség problémáját, ehhez olyan szolgáltatások is szükségesek, ahol partneri viszonyban, aktívan részt vesz az ellátott is a társadalmi integráció, az esély teremtés érdekében. Ráadásul az ellátatlanok elérése sem képzelhető el szolgáltatások (a legkirekesztettebbek után nyúlás ) nélkül: hiába jár nekik egy pénzbeli ellátás, ha nem ér el hozzájuk. A járjon a lét jogán és az együttműködéssel, személyre szabott szolgáltatással segítsük a társadalmi befogadást a pénzbeli ellátás mellett dilemmáját úgy oldottuk fel számos szakmai vitát követően -, hogy egy kétlépcsős javaslatot fogalmaztunk meg. Ennek fő eleme az együttműködéshez kötött minimumjövedelem, azonban az együttműködésben részt nem vevők is részesülnek egy alacsonyabb összegű alapjövedelemben. A lakhatási és ápolási-gondozási koncepció szintén egyszerűsíti és harmonizálja mindazon ellátásokat, amelyek most ezekhez a célokhoz kapcsolódnak. Lényege szerint az arra rászorulókat illetné meg a normatív alapon szabályozott, elismert lakhatási körülmények és elismert lakhatási költségek alapján. A lakhatás és ápolás-gondozás biztosításában fontos szerepet játszik a rendelvény bevezetése, ami azt a célt szolgálja, hogy az ellátásra jogosult maga válassza ki a szolgáltatások/támogatások kínálatából a számára elérhető, legmegfelelőbb megoldást, a finanszírozó pedig közvetlenül itt költi el a támogatottat megillető összeget. Az intézmények normatív, illetve a családok esetleges anyagi támogatása helyett alkalmazandó rendelvények egyébként a szolgáltatási piac sokszínűbbé válását, minőségi versenyét és a szektorsemlegesség megvalósulását is szolgálják. A társadalmi (esély)egyenlőtlenségek csökkentését szolgáló javaslatok négy fő területet céloznak, amelyek egyébként egymással számos közös halmazt, átfedést mutatnak. (1) A gyerekesélyek növelését, a gyerekszegénység felszámolását és újratermelődésének megakadályozását célzó javaslatok számos területet ölelnek fel, a családtámogatási rendszertől a gyermeknevelési/anyasági ellátásokon át a gyerekek napközbeni ellátását szolgáló rendszerig, valamint a leghátrányosabb helyzetű gyerekek, fiatalok célzott támogatási lehetőségeinek számbavételéig. (2) A területi egyenlőtlenségek csökkentését célzó intézkedések alapvetően a leghátrányosabb helyzetű, leszakadó kistérségek problémáit kezelik. Elsősorban szolgáltatások létrehozását, illetve a meglévő, de nem megfelelően 3 Agenda 2020, European Commission.

6 működő szolgáltatások megerősítésére, illetve elérhetőségének fejlesztésére teszünk javaslatot ebben a fejezetben. (3) A gettótelepüléseken, mélyszegénységben élők (jelentős részben romák) felzárkóztatását célzó intézkedések. Az itt szereplő javaslatok lokális programokat fogalmaznak meg a többszörös kirekesztettséggel küzdő (aluliskolázott, tartósan munkanélküli, szegény), szegregált kistelepülésen, vagy városrészben élő családokkal kapcsolatban. (4) Külön fejezetben foglalkozunk a közfoglalkoztatás kérdéskörével, mivel ez a foglalkoztatási forma sokkal inkább a szociálpolitikai eszközrendszer része, mint a foglalkoztatáspolitikáé. Fontosnak tartjuk tisztázni mire alkalmas, és mire nem a közfoglalkoztatás, milyen kondíciók mellett gondoljuk értelmesnek és méltányosnak az alkalmazását. 1. sz. ábra: A szakpolitikai javaslatok célrendszere, az egyes fejezetek helye a javaslat sorban Szakmapolitikai ajánlások a szociálpolitikai szakterültre koncepció Minimális biztonság mindenkinek 1. Minimumjövedelem 2.a Lakhatás 2.b Ápolás-gondozás Integrált társadalom megerősítése, szegénységi kockázatok kivédése Egyenlőtlenségek csökkentése 3. Gyerekesélyek növelése, gyerekszegénység csökkentése, újratermelődés megakadályozása 4.a Területi egyenlőtlenségek csökkentése 4.b Gettótelepüléseken, mélyszegénységben élőket célzó felzárkóztatás 5. Közmunkaprogram átalakítása Eszközök: pénzbeli ellátások / (rendelvény) / természetbeli ellátások / szolgáltatás (fejlesztés) / lokális komplex programok Forrás: költségvetés / Strukturális Alapok Szükséges intézkedés: jogszabály / 6. Fejlesztési programok ( )

7 1.5. Megfontolások a javaslatok megvalósítása kapcsán A javaslatok értelmet csak abban az esetben nyernek, amennyiben: van politikai akarat a szegénység újratermelődésének megtörésére; van hazai, költségvetési forrás az ehhez kapcsolódó intézkedésekre; az EU-s források célzottan, ágazatok közötti összehangolással és komplexen, az ismert pályázati anomáliákat 4 minél inkább kiküszöbölő módon használhatóak fel; a jogszabályi környezet és a kirekesztés elleni intézkedések között összhang van. A javaslatok hatékony alkalmazásának társadalompolitikai alapfeltételei (amelyek kívül esnek a javaslataink által lehatárolt területeken): az egyenlőtlenségek csökkentését célzó intézkedések (pl. adórendszer módosításai); az aktivitási ráta növelése, foglalkoztatáspolitikai stratégia; a szegregációmentes és befogadó oktatás, oktatáspolitikai stratégia. lakáspolitika A javaslatokban megfogalmazott különböző célzási eljárások A megfogalmazott javaslatok többféle célzást tartalmaznak. (1) Több esetben tettük javaslatot univerzális ellátásokra: pénzbeli, vagy természetbeli ellátások, szolgáltatások körében egyaránt. (2) Több esetben (jellemzően a gyerekszegénység felszámolását és a területi hátrányok kompenzálását célzó javaslatok kapcsán) javasoljuk alkalmazni a fokozatos univerzalizmus elvét. Ennek értelmében a szolgáltatások, ellátások megerősítése a legrosszabb helyzetű kistérségekben (vagy településeken, vagy intézményekben) indul, majd, ha ez szükségesnek és ésszerűnek látszik, akkor a források bővülésével a rendszer kiteljesedik. 5 Ez igaz az uniós finanszírozású programokra is, amelyek esetében a csoportos célzás elve szerint a forráselosztás követi a hiányok alapján felállított rangsort legyen szó egyéni szegénységről, a települési lejtőről, rossz feltételekkel működő iskoláról 6 (3) A fokozatos univerzalizmus mindig csoportos célzást jelent. Ez a kritériumtól függően ugyan, de semlegesebb hatású lehet, mint az egyének szelektálása. Akkor alkalmazható viszonylag feszültségmentesen, ha az adott csoportnak olyan speciális szükségletei vannak, amelyek nagy valószínűséggel szegénységhez vezetnek, de társadalmilag méltányoltak és viszonylag könnyen azonosíthatóak Ilyenek a területi egyenlőtlenségek is, amelyek miatt a területi célzás (eddig legalábbis) nem keltett feszültséget. 7 Ebben a megközelítésben mindig igyekeztünk megfelelni annak az európai alapelvnek, hogy ha előnyt adunk egyes csoportoknak, akkor a célzás legyen kifejezett, de nem kizárólagos (explicit but not exclusive). 4 speciálisan a gyerekszegénység elleni hazai pályázati projektekre vonatkozóan l.: Gyerekesély programok kistérségi alkalmazása a gyakorlat dilemmái és tanulságai, GYERE, 2013 (www.gyere.net) 5 Meggondolások a források elosztásáról. (MTA GYEP Rövid Program, 2. sz. Melléklete) 6 Ua. 7 Darvas Á., Ferge Zs. (2013) Gyerekesély programok kistérségi alkalmazása. A gyakorlat dilemmái és tanulságai. Budapest: Gyerekesély Közhasznú Egyesület. 25.

8 (4) A területi hátrányok felszámolását célzó javaslatok többsége a területi célzás adott egységének tekinti a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérséget (LHH). 8 Az anyag a területi lehatárolások és definíciók problémáival nem foglalkozik 9. Az LHH kistérségek lehatárolása számos dilemmát felvet, ugyanakkor egyelőre nem gondolkodtunk más rendszerben. (A későbbiekben ezt érdemes lehet felülvizsgálni.) Az LHH kistérségekre vonatkozó javaslatok egy része (a lokális programok) különböző meghatározott mutatók alapján szűkítené a jogosult, bevont kistérségek (járások) körét. Elsősorban azért, mert így szűkős anyagi források esetén is biztosítható az erőforrások megfelelő koncentrálása a legrosszabb helyzetű, leszakadó térségekbe. Az egyes intézkedések által érintett kistérségek (települések) számát, a kiterjesztés ütemét és mértékét a későbbiekben kell meghatározni a szolgáltatás, támogatás jellegétől és a rendelkezésre álló forrásoktól függően A megvalósítás további lényeges szempontjai 10 (1) Mindent lehet rosszul is csinálni : Az elmúlt évek, évtizedek reformjainak, vagy visszafogottabban fogalmazva változtatásainak a tapasztalatai birtokában bizton állíthatunk néhány alapigazságot. Az egyik az, hogy érvényben vannak eljárások, eszközök és működési rendszerek, struktúrák, melyek bizonyosan akadályai a problémák megoldásának és meghaladásának, akadályai fontos és kívánatos célok elérésének. A másik tanulság azonban az, hogy bármilyen jól, professzionálisan, szakszerűen megszerkesztett eljárást, eszközt, működési rendszert alkotunk, mely lehetőséget nyújthat a problémák megoldására, a kívánatos célok elérésére és máshol már bevált, minden előnye ellenére is lehet rosszul működtetni. A már alkalmazott megoldások bizonyosan rosszul működnek, míg az új, más megoldások lehetőséget nyújthatnak a jobb működésre. Lehetőséget, de önmagukban nem garanciát. (2) A változtatások módja, metodikája. Vannak tapasztalataink arra vonatkozóan, hogy még a legjobb javaslatok is írott malaszt maradnak, ha nem választjuk meg helyesen magának a változtatásnak a metodikáját. Ráadásul azt valljuk, hogy maguknak a változtatási folyamatoknak a milyensége, minősége is szerves része a kitűzött célok elérésének. (Vagy a közkeletű negatív megfogalmazással élve: A cél nem szentesíti az eszközt. ) (3) A meglévőből kell kiindulni. Az elérni kívánt célok sokszor nagyon messze vannak a mai valóságtól. Ráadásul a rendszerek modernizációja során mindig felmerül, hogy máshol mások már működtetik az elérni kívánt rendszereket. A tapasztalatok azonban bebizonyították, hogy a Nagy ugrás nem lehetséges. Lehet, sőt sokszor kell is dinamikusan előre haladni, határozott változásokat végrehajtani, mindig alaposan számba kell venni azonban az itt és most működő rendszereket. Javaslataink erre épülnek, ebből indulnak ki. Sokszor már az is segítheti a változtatást, ha a szokásostól eltérő megvilágításba helyezzük a látszólag ismert jelen idejű működéseket/rendszereket. (4) Reális, megtehető lépések. A változtatási javaslatok lehetnek bármily kívánatosak is sokszor a tényleges források hiányán, vagy éppen a források elosztásának a változatlanságán elbuknak. Meglátásunk szerint majdnem ilyen erős korlátot jelentenek a (tág értelemben vett) bürokratikus akadályok is, a szervezetek merevsége, ellenállása, a stabilitásra, a meglévőhöz ragaszkodásra való törekvése. Ezért is elsőrendű szempont, hogy a változtatás folyamatában 8 311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról. 9 Lásd erről pl. Szakmai műhely a területi lehatárolásról. 08_osszefoglalo.pdf 10 A lakhatással foglalkozó fejezetből átemelve

9 figyelembe vegyük az érintettek érdekeit, motivációit, s ki-ki értse és megtalálja a helyét, szerepét a javasolt új rendszerekben, eljárásokban. (5) Érdekkiegyenlítés. Nem hiszünk abban, hogy hosszú távon és hatékonyan fenntarthatóak azok a rendszerek, amelyek a résztvevők érdekei ellenében vannak. A különböző érdekek igen strukturált rendszert alkotnak (csak példaképpen: egyéni vs. közösségi, rövid távú vs. hosszú távú, gazdasági vs. szociális, piaci vs. szolidaritás elvű stb.), melyek közé azonossági jelet tenni oktalanság lenne. Tapasztalataink szerint azonban az egymástól különböző érdekek összeegyeztetése, kiegyensúlyozása, ahol ki-ki megtalálja a saját érdekeit is a változtatásban, egy-egy új rendszer működésében, vagy működtetésében szilárd és nélkülözhetetlen alapja a fenntartható változtatásnak. (6) Ösztönzőkön, szabályozókon keresztüli változtatás. Javaslataink nem a Több pénzt! sémában mozognak (persze ahol szükséges, ott a többletforrás-igényről is szót ejtünk), hanem elsősorban azokat a megmerevedett ellentmondásokat kívánják feloldani, kiküszöbölni, melyek a meglévő ráfordítások hatékony, célirányos felhasználását akadályozzák jelenleg. Nem hiszünk a dirigens intézkedésekkel, parancsokkal levezényelt változtatásokban. A siker esélyét inkább a szereplők, résztvevők érdekeinek, motivációinak a figyelembe vétele, a résztvevők magatartásának kalkulálása, ösztönzőkön, szabályozókon keresztüli terelgetése biztosíthatja A társadalmi konzultáció fontossága Több helyen említettük már, de itt ismét fontosnak tartjuk kihangsúlyozni: javaslataink olyan új megközelítést és eszközöket (is) tartalmaznak, amelyekről mindenekelőtt széles körű társadalmi és szakmai vitára van szükség. Rengeteg megválaszolandó kérdés maradt nyitva, (munkaösztönzésről, differenciált ellátásokról, a szabad választás rendelvény bevezetése hosszú-távú hatásairól, az szülői ellátások gyerekek és szülők érdekeit legjobban szolgáló formájáról, stb.) amelyekről további közös gondolkodásra van szükség. Az új intézkedések sikeres bevezetésének egyik feltétele a nyilvánosságon és vitán alapuló társadalmi konszenzus.

10 2. sz. ábra: A szakpolitikai javaslatok megvalósításának dimenziói Tervezés Egyeztetés Részvétel Működtetés Eljárások Finanszírozás Szabályozás 1.6. A javaslatok összefoglalása címszavakban Javaslatainkat a soron következő fejezetekben részletesen kifejtjük, itt rövid összegzést adunk ellátási tartalmuk (pénzbeli, vagy természetbeli/szolgáltatási) szerint csoportosítva. Az eddigi műhelyviták egyik központi témája a pénzbeli támogatásokon és a szolgáltatásokon keresztüli segítségnyújtás egyensúlyának a kérdése volt. Javaslatcsomagunk szándékaink szerint - tudatosan szorosan együttkezeli a pénzbeli támogatások és a szolgáltatások kérdését. Úgy gondoljuk, hogy mindkét területen igen nagy lemaradásban vagyunk, mindkét területen lényeges paradigmaváltásra lenne szükség a jelen helyzetből való kitöréshez. Sem a szolgáltatásfejlesztés, sem pedig a pénzbeli ellátások színvonalának emelése és elterjesztése önmagában nem oldja meg a szegénység és kirekesztettség problémáját. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy nagy hangsúlyt fektettünk a pénzbeli ellátások fejlesztésére, új ellátások bevezetésére. Tapasztalatunk szerint számos, a szociálpolitika területét érintő szakpolitikai javaslat a szolgáltatásfejlesztésre koncentrál elsősorban. Mivel a szegénység, a nélkülözés egyértelműen a pénz, a források hiányából fakad (annak pedig számos oka van képzettséggel, foglalkoztatottsággal, egészségi állapottal, lakóhellyel, stb. összefüggésben), mindenekelőtt ennek orvoslására kerestük a megoldásokat. A pénzbeli ellátások bázisán, arra felfűzve és építve teszünk javaslatokat a szolgáltatások fejlesztésére, hiszen jó minőségű, egyenlő eséllyel hozzáférhető szolgáltatások nélkül a pénzbeli ellátások ugyan enyhítik a nyomort, de nem adnak választ a társadalmi befogadás kihívásaira Pénzbeli ellátások

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

A szociálpolitika egyes területeire vonatkozó szakpolitikai javaslatok

A szociálpolitika egyes területeire vonatkozó szakpolitikai javaslatok Darvas Ágnes Farkas Zsombor Győri Péter Kósa Eszter Mózer Péter Zolnay János A szociálpolitika egyes területeire vonatkozó szakpolitikai javaslatok Köszönetnyilvánítás Szeretnénk köszönetet mondani mindazon

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN

A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN 1. KÖZTERÜLETEN NE ÉLJENEK ÉS NE ALUDJANAK EMBEREK?! SPECIÁLIS KIHÍVÁSOK AZ UTCAI SZOLGÁLTATÁSOK KAPCSÁN SZEKCIÓVEZETŐ: MORVA EMÍLIA (MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT EGYESÜLET)

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást A szociális támogatási rendszer munkára ösztönző átalakítása társadalmi vita koncepció Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. július. Szociális támogatási rendszer sokféle élethelyzetre, sokféle pénzbeli

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodnak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Alapszolgáltatások I. Étkeztetés Házi Segítségnyújtás Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Családsegítés Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Jászfényszaru 2013. november 28.

Jászfényszaru 2013. november 28. Jászfényszaru 2013. november 28. Telepfelszámolási törekvések a stratégiai dokumentumok szintjén Roma Integráció Évtizede Program lakhatási elemek 1. A telepeken, telepszerűlakókörnyezetben élők társadalmi

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Intézményi érdekeltségek a SZOL kialakításában

Intézményi érdekeltségek a SZOL kialakításában Intézményi érdekeltségek a SZOL kialakításában Open Society Foundations támogatásával, a Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. közös projektjének keretében készített kutatás összefoglalója

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 2015. január 1-től több jogszabály tételesen rendelkezik arról, hogy az egyes szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint a gyermekvédelmi szakellátás

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések Neszmély Község Önkormányzata megalkotja 9./2012(II.15.) önkormányzati rendeletét az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról Neszmély Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok Teller Nóra Városkutatás Kft./European Observatory on Homelessness 2012. augusztus

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program: a Rövid Program lényege

A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program: a Rövid Program lényege A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program: a Rövid Program lényege A gyermekek szegénysége elfogadhatatlan. Minden negyedik-ötödik gyermek nélkülözésekkel, fejlődését nehezítő körülmények között él. Minden

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2. Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni

Részletesebben

A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon

A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon Csite András és Teller Nóra 2013. szeptember 26. HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Lakhatási szegénység

Lakhatási szegénység Lakhatási szegénység Megfelelő lakhatás Lakhatás jogi biztonsága Szolgáltatások, infrastruktúra elérhetősége Megfizethetőség Lakásra való fizikai alkalmasság Akadálymentes Lokáció Kulturális megfelelőség

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei A támogatott lakhatás jogszabályi keretei Csicsely Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Stratégia a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást

Részletesebben

Támogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013.

Támogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013. Támogatott lakhatás Serafin József EMMI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA KÉPVISELŐJÉNEK KÖSZÖNTŐJE, ÉS ELŐADÁSA: TÁMOGATOTT LAKHATÁS 1 Jogszabályi háttér Törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Részletesebben

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Lakhatási szegénység: kihívások és megoldások

Lakhatási szegénység: kihívások és megoldások Lakhatási szegénység: kihívások és megoldások Teller Nóra Városkutatás Kft. 2011. november 16. Városkutatás Kft. Témák 1. Mi az a lakhatási szegénység? 2. A lakhatás és lakáshoz való hozzájutás megfizethetőségének

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Lakhatási program Nyíregyházán

Lakhatási program Nyíregyházán Lakhatási program Nyíregyházán Szoboszlai Katalin elnök, szociális munkás Szervezeti organogram Periféria Egyesület Közgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság Szociális Szolgáltató Központ Utcai Szociális

Részletesebben

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv Kiss Györgyi ENSZ egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006.XII.13-án egyhangúlag

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

18. Idősek szociális ellátása

18. Idősek szociális ellátása 18. Idősek szociális ellátása Pénzbeli ellátások időskorúak járadéka Célja: Jövedelem kiegészítése, pótlása Viszonyítási alap: öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege: 2008-tól- 28 500 Ft Időskorúak

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VIII.26.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Bakonyszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete

Részletesebben

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre,

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre, ÚTMUTATÓ AZ NYDOP-2007-5.3.1 KONSTRUKCIÓ KERETÉBEN BEÉRKEZETT PÁLYÁZATOK SZAKMAI ÉRTÉKELÉSÉHEZ u u 3. A projekt céljának értékelése A pályázatban megfogalmazott célok, műszaki megoldások mennyire felelnek

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

A NESsT küldetése és tevékenységei

A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. NESsT Portfolio

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Jól- Lét Közhasznú Alapítvány, Első Hazai Anyabarát Munkaközvetítő és Tanácsadó Műhely tevékenysége és tapasztalatai a reintegrációban Keveházi Katalin Az

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége Salgótarján 2013. Június 27. A 2007-2013-as időszak általános tapasztalatai 2 A 2007-2013-as tapasztalatok beépítése Fenntartói szemlélet (pénzügyi

Részletesebben

BUDAPEST. 2006. január 30.

BUDAPEST. 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben