Fenolszármazékok fungicid hatása*

Átírás

1 Fenolszármazékok fungicid hatása* írta : Bohus Gábor és Szabó Károly, Budapest A vizsgálatoknak két célja volt : 1. A gatlóhatás biológiai vizsgálatának problémája. 2. A lenolszármazékok ió'bb típusainak lungicid hatása. 1. A gátlóhatás biológiai vizsgálata Már régen elfogadott elv, hogy a gátlóhatás vizsgálatára csak faanyagon élő gombafajokat használnak fel, és nem egyéb gombafajokat. A kutatások és gyakorlati vizsgálatok elsősorban a Polyporaceae családba tartozó fajokat használják fel, kisebb mértékben áz Agaricaceae,Corticiaceae, Thelephoraceae és egyéb családokba tartozó fajokat. Nem történt egyöntetű döntés, melyik gombafaj a legalkalmasabb a gátlóhatás vizsgálatára, melyik mutat jó növekedést és egyben melyik ellenálló a fungicid hatású kémiai anyagokkal szemben. A kémcsöves módszernél az amerikai szakemberek a Fomes annosus-t javasolták, mások a Coniophora cerebella-t, az 1930-ban tartott berlini konferencia a»fakockas«(»probahasab«) módszernél több fajjal egyszerre történő vizsgálatot ajánlott oly módon, hogy közöttük legyen a Coniophora cerebella. A konferencia által javasolt további gombafajok : Lentinas lepideus, Lenzites abietina, Lenzites sepiaria, Merulius lacrymans, Trametes versicolor. Jelen vizsgálatok során több általában használatos gombafajon kívül új fajok kipróbálására is sor került. A gátlóhatás vizsgálatokra bevont új, illetve kevéssé használatos fajok: Clitocybe phosphorea, Collybia velutipes, Hypholoma fasciculare, Lenzites betulina, Pleurotus rudis, Pholiota squarrosa. A kutatásokban és gyakorlati vizsgálatokban a rendelkezésre álló irodalom szerint próbaszervezetként a következő fajokat alkalmazták : Ceratostomella ulmi, Clitocybe mellea, Collybia velutipes, Coniophora cerebella, Fomes annosus, F. fomentarius, F. marginatus, F. roseas, Ganoderma lucidum, Lentinus lepideus, Lenzites abietina, L. sepiaria, L. stricta L. thermophila, L.trabea, Merulius lacrymans, M. Silvester, Nectria gallinea, Paxillus panuoides, Placodes betulinus, Pleurotus ostreatus, Pl. stipticus, Polyporus adustus, P.borealis,P. brumalis P. Schweinitzii, P. sulphureus, Poria incrassata, P. vaporaria, Schizophyllum commune,stereum, fasciatum, St. frustulosum, St. purpureum, Trametes abietina, Tr. carnea, Tr. hirsuta, Tr.pini, Tr. suaveolens, Tr. versicolor, Tr. zonata. A jelen kísérletekből megállapítható volt, hogy az agar-, ill. kémcsöves módszer alkalmazása esetén a felhasznált valamennyi gombafaj közül az újonnan kipróbált Hypholoma fasciculare látszik a legalkalmasabbnak a következő tulajdonságok alapján : 1. Sűrű, fehér micéliumot képez, ezáltal jól látható, hogy a mérgezett táptalajra milyen mértékben halad rá ; megállapítható, hogy a táptalajra ráhalad, vagy csak fölötte nő tovább. * A laboratóriumi technikai munkákat Ballá Károlyné végezte. Átnézte Gyarmati Béla.

2 2. Kémiai anyagokkal szemben nagy ellenállóságot mutat. A legellenállóbbnak mutatkozott a 12 gombafaj között, amelyek sorában t ö b b, hasonló vizsgála toknál gyakran használt gombafaj van (Fomes annosus, Lenzites sepiaria, Meru lius lacrymans, Trametes versicolor). Elienállóságát szemlélteti az l. é s 8. kimu tatás. Ellenállóság t e k i n t e t é b e n hasonlóképpen viselkedik a Fomes fomentarius, de leoltása nehezebb, mert a t á p t a l a j felületén elég hamar k e m é n y micéliumhárt y á t képez. 3. Fejlődésében, az oltódarabkáról való kiindulásában nem mutat ingado zásokat. Az ismétlések e g y ö n t e t ű e r e d m é n y e k e t adnak. Ezzel szemben t ö b b faj, különösen a Merulius lacrymans nagy ingadozást mutat. 4. Fejlődése, növekedési sebessége a vizsgálatok követelményeinek meg felelő m é r t é k ű. A kísérletek azt m u t a t t á k, hogy kémiai anyagok fungicid h a t á s á n a k tájé koztató megállapításához (kémcsőves módszerrel dolgozva) elegendő a Hypho loma fasciculare a l k a l m a z á s a és ezzel az ilyen irányú vizsgálatok egyszerűbben és gyorsabban keresztülvihetőbbé válnak. A gátlóhatás vizsgálati módszere A g á t l ó h a t á s v i z s g á l a t á n á l a l k a l m a z o t t m ó d s z e r t e k i n t e t é b e n m a i napig sincs e l d ö n t v e a kérdés, melyik m ó d s z e r t t a r t j á k a szerzők a legalkalmasabbnak. B e h a t ó a n foglalkozott ezzel a k é r d é s s e l t ö b b e k k ö z ö t t R a b a n u s (1931). M e g o s z l ó k a v é l e m é n y e k a k ü l ö n f é l e m ó d s z e r e k r e v o n a t k o z ó a n. F a a n y a g o n t ö r t é n ő v i z s g á l a t o k igen hosszadalmasak és nehezebben k e r e s z t ü l v i h e t ő k, ha a r r ó l v a n s z ó, hogy a n y a g o k egész s o r á t k e l l g á t l ó h a t á s t e k i n t e t é b e n e l ő z e t e s e n m e g v i z s g á l n i. E r r e s o k k a l m e g f e l e l ő b b az a g a r - m ó d s z e r, a m e l y n e k t ö b b e k k ö z ö t t az is e l ő n y e, hogy elég p o n t o s a n m e g á l l a p í t h a t ó, m e l y i k k o n c e n t r á c i ó n á l k ö v e t k e z i k be a g á t l ó h a t á s. T e r m é s z e t e s e n a z o k a t az a n y a g o k a t, amelyek az a g a r - m ó d s z e r r e l l e f o l y t a t o t t v i z s g á l a t o k s o r á n jó f u n g i c i d h a t á s ú a k n a k m u t a t k o z n a k, és a g y a k o r l a t s z á m á r a s z á m í t á s b a j ö h e t n e k, faanyagon t ö r t é n ő v i z s g á l a t b a a k ü l f ö l d ö n á l t a l á b a n s z a b v á n y o s í t o t t» p r ó b a h a s á b «v i z s g á l a t b a k e l l b e v o n n i és meg k e l l á l l a p í t a n i, h o g y a n j e l e n t k e z i k a g á t l ó h a t á s a faanyag j e l e n l é t é b e n, és m e l y i k a g y a k o r l a t s z á m á r a a l e g m e g f e l e l ő b b h a t ó a n y a g k o n c e n t r á c i ó. A k í s é r l e t e k b e n n e m a m é r g e z e t t t á p t a l a j r a k e r ü l t e k az o l t ó d a r a b k á k azzal a v i z s g á l a t i c é l l a l, h o g y az o l t ó d a r a b k á r ó l k i i n d u l ó m i c é l i u m k é p e s - e r á t e r j e d n i, a m é r g e z e t t t á p t a l a j r a, hanem a j ó l f e j l ő d ő m a l á t a k i v o n a t agar t á p t a l a j ú t e n y é s z e t r e k e r ü l t a m é r g e z e t t t á p t a l a j d a r a b k a. Ez u t ó b b i m ó d s z e r m e g f e l e l ő b b n e k l á t s z o t t, m e r t a t a p a s z t a l a t azt m u t a t t a, hogy s o k k a l e g y ö n t e t ű b b e k az e r e d m é n y e k ; a g o m b a m i c é l i u m s z á m á r a í g y k e d v e z ő b b e k a fel t é t e l e k. A z e l ő b b i m ó d s z e r n é l, a m i k o r az o l t ó d a r a b k a csak v a l a m i v e l k e v é s b é f e j l ő d ő k é p e s e b b, i l l. virulensebb t e n y é s z e t b ő l s z á r m a z i k, m á s lehet a k í s é r l e t i e r e d m é n y. A z u t ó b b i m ó d s z e r n é l pedig m e g v á r h a t j u k azt az i d ő p o n t o t, a m i k o r a t e n y é s z e t a legjobb f e j l ő d é s b e n v a n, és ekkor helyezzük rá a mérgezett t á p t a l a j d a r a b k á t. A m é r g e z e t t t á p t a l a j darabka kb. 1 c m n a g y s á g ú v o l t, és r á h e l y e z é s e j ó l f e j l ő d ő t e n y é s z e t b e n a m i c é l i u m r a t ö r t é n t. * 3 2. Fenolszármazékok főbb típusainak fungicid vizsgálata Az eddigi k u t a t á s o k r á v i l á g í t o t t a k arra, hogy nincs általános törvény szerűség a fungicid h a t á s és a kémiai összetétel k ö z ö t t. Még viszonylag a legin k á b b á l t a l á n o s í t h a t ó az a megállapítás, hogy a klór jelenléte a m o l e k u l á b a n * A t á p t a l a j 3%-os m a l á t a k i v o n a t agar v o l t. A t e n y é s z e t e k fejlődése C - o n ( k i v é v e a Merulius lacrymans-t, a m e l y n é l 20 C k ö r ü l ) t ö r t é n t. A m e g f i g y e l é s, i l l. k i é r t é k e l é s a m é r g e z e t t t á p t a l a j d a r a b k a t e n y é s z e t r e h e l y e z é s é t ő l s z á m í t o t t 30 nap e l t e l t é v e l történt. A m é r g e z e t t t á p t a l a j d a r a b k á k l e h e t ő s é g szerint azonos n a g y s á g ú a k v o l t a k, b á r a 30 napos v i z s g á l a t i i d ő e l e g e n d ő n e k b i z o n y u l t arra, h o g y az i t t j e l e n t k e z ő h i b a f o r r á s t kiiktassa, és í g y a m é r g e z e t t t á p t a l a j d a r a b k a n a g y s á g á b a n m u t a t k o z ó e l t é r é s az e r e d m é n y e k e t n e m b e f o l y á s o l t a. A z i s m é t l é s e k i l l. p á r h u z a m o s v i z s g á l a t o k s z á m a 2, a k e v e r é k e k e s e t é b e n 3.

3 fokozza annak a vegyületnek fungicid h a t á s á t, amely ö n m a g á b a n is mutat ilyen h a t á s t. így a fenol egyre magasabb klórszármazéka egyre erősebb fungicid h a t á s ú ( H a t f i e l d, 1935). Vannak viszont vegyületek, amelyeknél a klórozás csökkenti a toxicitást, pl. az antranol-nál, fenantrol-nál (C u r t i n B o g e r t, 1927). Jelen vizsgálatokban m e g á l l a p í t h a t ó volt, hogy a p-krezolnak bizonyos gombafajokkal szemben meglévő fungicid h a t á s a egy klór atomnak a molekulába való bevitelével lecsökken, és a keletkező klórozott p-krezol jóval gyengébb fungicid h a t á s ú, mint az aiapvegyület. Más esetekben pedig a fungicid h a t á s t nem m u t a t ó vegyületeket a klórozás fungicidekké teszi, így az alifás szénhidro géneket. Ha megvizsgáljuk pl. a OH-gyök ilyenirányú szerepét, akkor azt tapasz taljuk, hogy a benzolba vagy a naftalinba való bevitele által a keletkező fenol, i l l. naftol fungicid h a t á s t mutat. De ugyanakkor a fenolhoz adott másik O H révén a keletkező dihidroxibenzolok toxikus h a t á s a kisebb, mint a fenolé (G r e a t h o u s e R i g 1 e r, 1940). A jelen k u t a t á s b a n, ahol 1,0% koncentráció határig t ö r t é n t az anyagok megvizsgálása, egyik dihidroxibenzolnak sem lehetett a legcsekélyebb fungicid h a t á s á t sem észlelni. Ezzel szemben amíg p-brómfenol a vizsgált koncentrációs h a t á r o k között még minimális fungicid h a t á s t sem mutat, addig a b r ó m b a n gazdagabb 2, 4, 6 tribrómfenolnak jelentős fungicid h a t á s a van. Ismét ellenkezőleg van a nitrofenoloknál : a mononitrofenolok és dinitrofenolok intenzív fungicid h a t á s a mellett a 2, 4, 6, trinitrofenol alig mutat g á t l ó h a t á s t. Miután ez a helyzet m á s gyökökkel is, ezért a jelen vizsgálatok során nem az erre irányuló k u t a t á s volt a cél, hanem a fenolszármazékok főbb t í p u s a i n a k fungicid, i l l. fungistatikus h a t á s á t k í v á n t u k egymással összehasonlítani. Egyben pedig célszerűnek látszott azt is megvizsgálni, hogy e vegyületek fungicid h a t á s a milyen m é r t é k b e n érvényesül a különböző gombafajoknál. A megvizsgált 35 fenolszármazék különböző m é r t é k ű fungicid, i l l. fungi statikus h a t á s ú n a k mutatkozott; egy részük pedig minimális fungistatikus h a t á s t sem mutatott. A vizsgált fenolszármazékok közül a legerősebb h a t á s a a pentaklórfenoln á t r i u m n a k és a 2, 4, 5 triklórfenolnátriumnak van. A p e n t a k l ó r f e n o l n á t r i u m n a k a különböző gombafajokkal t ö r t é n t vizsgálata megerősíti az idevonatkozó eddigi megállapításokat ^ H a t f i e l d, 1944, V i n t i 1 a P a p o d o p o 1, stb.). A pentaklórfenolnátrium és a pentaklórfenolnátrium + cinkhidroxid között g á t l ó h a t á s u k a t tekintve nincs lényegesebb különbség, ez utóbbi azonban h a t á s o s a b b n a k mutatkozott. Részletes vizsgálat t á r g y á t képezte a pentaklór fenolnátrium és 2, 4, 5 triklórfenolnátrium fungicid h a t á s a közötti különbség fel derítése, valamint annak megvizsgálása, hogy e két anyag egyenlő a r á n y b a n történő elegyítése mennyiben módosítja a fungicid h a t á s t (2. k i m u t a t á s ). Meg lehetett állapítani, hogy á l t a l á b a n a triklórfenolnátrium sem m o n d h a t ó gyengébb h a t á s ú n a k, mint a pentaklórfenolnátrium, csak a triklórfenolnátrium más fajok kal szemben h a t á s o s a b b, mint a pentaklórfenolnátrium, és ismét m á s fajokkal szemben gyengébb h a t á s ú. E két anyag keveréke egyesíti a specifikus h a t á s o k a t és így fungicid h a t á s a valamivel kiegyenlítettebb, mint a komponenseké. A pentaklórfenolnátrium és 2, 4, 5 triklórfenolnátrium u t á n a következő fenolszármazékok mutatnak fungicid többé-kevésbbé megfelelő h a t á s t (a fungi cid h a t á s csökkenésének sorrendjében): dinitroortokrezolnátrium, dinitrofenoln á t r i u m, p-nitrofenolnátrium, m-nitrofenolnátrium, 2 4 diklórfenolnátrium, 2, 4, 6 triklórfenolnátrium, 2, 4, 5 tribrómfenolnátrium, p-klórfenolnátrium,

4 o-nitrofenolnátrium, 2, 4, 6 tribrómfenolnátrium. A fungicid h a t á s mértékét az egyes gombafajokkal szemben a számú k i m u t a t á s szemlélteti. Célszerűnek látszott n é h á n y jó fungicid hatású anyag megfelelő keveréké nek vizsgálata, ezek h a t á s n ö v e l ő, vagy h a t á s c s ö k k e n t ő v o l t á r a v o n a t k o z ó a n (7. k i m u t a t á s ). Egyes keverékek esetében h a t á s n ö v e k e d é s, m á s keverékek eseté ben hatáscsökkenés volt észlelhető. í g y fokozódás, i l l. kiegyenlítődés észlelhető a 2, 4, 5 triklórfenolnátrium és a d i n i t r o o r t o k r e z o l n á t r i u m 50 50% a r á n y ú keveréke esetében (a teljes g á t l ó h a t á s koncentrációja 0,3%), ugyanakkor pedig ha e keverékben a 2, 4, 5 triklórfenolnátriumot a valamivel h a t á s o s a b b penta klórfenolnátrium + cinkhidroxiddal helyettesítjük, a keverék fungicid h a t á s a gyengébb lesz (a teljes g á t l ó h a t á s koncentrációja 0,5%), annak ellenére, hogy mind a két összetevő ennél alacsonyabb koncentrációnál fejti k i a teljes gátló hatást. Mérsékelt, i n k á b b csak a kevésbé ellenálló fajokkal szemben megnyilvá nuló fungicid hatása van 0,1 1,0 koncentráció-határok között az alábbi vegyü leteknek (a sorrend a fungicid h a t á s csökkenésével p á r h u z a m o s ) : o-krezolnátrium (Lenzites sepiaria, Merulius lacrymans, Polypórus sulphureus, Trametes versicolor fajokkal szemben), p-triklórmetiimerkapto-fenol (Lenzites betulina, Merulius lacrymans, Poly por us sulphureus, Trametes versicolor fajokkal szemben), o-aminofenolnátrium (Fomes annosus, Polyporus sulphureus, Stereum hirsutum fajokkal szemben), p-krezolnátrium (Lenzites betulina, Merulius lacrymans, Polyporus sulphureus, Trametes versicolor fajokkal szemben), o-klórfenolnátrium (Lenzites betulina, Merulius lacrymans, Polyporus sulphureus fajokkal szemben), fenolnátrium (Merulius lacrymans, Polyporus sulphureus, Trametes versicolor fajokkal szemben), m-krezolnátrium 'Merulius lacrymans, Trametes versicolor fajokkal szemben), 2, 4, 6 trinitrofenolnátrium (a Merulius lacrymansal szemben). Nincs fungicid h a t á s a 0,1 1,0 koncentráció h a t á r o k között az alábbi vegyületeknek : p-brómfenolnátrium, p-fluorfenolnátrium, p-klórortokrezolnátrium, metol, p-nitrozofenolnátrium, o-fenolszulfosavnátrium, p-fenolszulfosavnátrium, p-oxibenzaldehidnátrium, p i r o k o t e c h i n n á t r i u m, rezorcinnátrium, h i d r o k i n o n n á t r i u m, 2, 4 dinitrozorezorcinnátrium, fluoreszceinnátrium, szalicilsavasnátrium, 5, 3 nitroszalicilsavasnátrium, p r o t o k a t e c h i n s a v a s n á t r i u m, fenolftaleinnátrium, tetrajódfenolftaleinnátrium. E k u t a t ó munka során nyilvánvalóvá vált, hogy a különböző gomba fajokkal szemben a fungicid fenolszármazékok különböző m é r t é k ű g á t l ó h a t á s t fejtenek k i. így a Hypholoma fasciculare-va\ szemben 8 anyag mutat megfele lően jó fungicid h a t á s t (8. k i m u t a t á s ), a Fomes annosus-sal, az amerikai szerzők által gyakran alkalmazott gombafajjal szemben 10 anyag (9. k i m u t a t á s ), a Trametes versicolor-xdx szemben, amelyet t ö b b e k között V i n t i l a és P a p o d o p o 1 (1951) alkalmazott kísérleteiben 15 anyag (10. k i m u t a t á s ), és a Merulius lacrymans-sal szemben 19 anyag (11. k i m u t a t á s ). Érdekes, hogy a dinitroorto krezolnátrium és a dinitrofenolnátrium h a t á s a a különböző gombafajokra majdnem teljesen azonos. Az anyagok specifikus h a t á s á r a különösen jó példa a gyengén fungicid o-aminofenol, amely a megvizsgált 14 faj közül az e g y é b k é n t eléggé ellenálló Fomes annosus-ra erősen gátló hatású, m á r 0,2%-os koncentráció mellett teljes gátlást fejt k i, és ugyanakkor a nagyon érzékeny Merulius lacrymans-va m é g 1,0 koncentráció mellett sincs semmi hatással.

5 A gyakorlat számára az alábbi következtetéseket vonhatjuk le : A fenolszármazékok fungicid h a t á s á r a v o n a t k o z ó k u t a t á s egységes mód szer és szempont szerint vette vizsgálat alá az ide t a r t o z ó kémiai anyagok egy részét. E vizsgálatokból m e g á l l a p í t h a t ó, hogy t ö b b fenolszármazék és ezek közül elsősorban egyes klórozott és n i t r á l t vegyületek a fapusztító g o m b á k k a l szemben nagy h a t á s s p e k t r u m m a l rendelkeznek, ezért a szerkezeti faanyag megvédésére, t a r t ó s í t á s á r a számításba j ö h e t n e k. A konkrét felhasználhatóságra vonatkozólag sok k u t a t á s r ó l számol be a szakirodalom és egyes fenolszármazékok számos faanyagvédőszer alkatrészeiként szerepelnek, illetve szerepeltek. Különösen kiemelkedik a fenolszármazékok közül jó fungicid tulajdonságával a pentaklórfenol és a 2, 4, 5 triklórfenol, a nitrofenolokkal szemben is melyek különkülön de együttesen, és egyes n i t r á l t fenolszármazékokkal k o m b i n á l t a n is alkal m a z á s r a kerülhetnek. A pentaklórfenol a gyakorlatban kipróbált anyag, a 2, 4, 5 triklórfenol még kipróbálandó. Hogy a két anyag közül melyiket kell választani, azt mindig a helyi viszonyok és k ö r ü l m é n y e k szabják meg. A 2, 4, 5 triklórfenol a l k a l m a z á s á r a főleg az biztat, hogy a növényvédelmi célokra g y á r t o t t y hexaklórciklohexan előállításánál nagy m e n n y i s é g ű h a t á s talan hexaklórciklohexán izomer keverék (a, ß, ô,e) keletkezik melléktermék k é n t, s ebből a triklórfenol könnyen előállítható. Igaz ugyan, hogy a pentaklórfenol is elérhető ezen az ú t o n, de lényegesen nagyobb klórfelhasználással és hosszadalmasabb eljárással. Ez különösen fontos a magyarországi viszonyok szempontjából, mert a hazai k l ó r g y á r t á s ellenére klórszükségletünket is részben importból biztosítjuk, másrészt új g y á r t á s k a p a c i t á s biztosítása is rendszerint nagy gondot okoz. Hazai v o n a t k o z á s b a n igen fontos, hogy előállításukhoz fenol (nehezen beszerezhető importanyag) egyáltalán nem szükséges. Gyakorlati szempontból jelentős az a tény is, hogy a k l ó r o z o t t fenolok e g y a r á n t a l k a l m a z h a t ó k impregnálásra vizes oldatokban (Na-sók formájában), vagy organikus oldószerek (pl. k á t r á n y o l a j o k, kőolajpárlatok) segítségével v í z o l d h a t a t l a n formában (szabad fenolok), attól függően, hogy milyen feladatot kell megoldani. I r o d a l o m : B a t e m a n, E. : T h e o r y on the m e c h a n i s m of p r o t e c t i o n of wood b y preservatives I I I. E x p e r i m e n t a l proof of t h e t h e o r y b y means of the t o x i c i t y a n d s o l u b i l i t y p a r t i t i o n of a n u m b e r of t a r acids ( P r o c. A m e r. W o o d. Preserv. Assoc., 1922, p ) B a v e n d a m m, W. : Neue U n t e r s u c h u n g e n ü b e r die Lebensbedingungen h o l z z e r s t ö r e n d e r P i l z e. I I. Gerbstoffversuche ( Z e n t r a l b l. für B a k t. I I. A b t., 76,\ 1928, p ). B a v e n d a m m, W. : E r k e n n e n, N a c h w e i s u n d K u l t u r der h o l z v e r f ä r b e n d e n u n d holzzer setzenden Pilze ( i n H a n d b. B i o l. A r b e i t s m e t h. X I I. / 2, , p ). B a v e n d a m m W. : Aus der P r a x i s der m y k o l o g i s c h e n H o l z s c h u t z m i t t e l p r ü f u n g I. ( A n g e w. B o t., 18, 1936, p ). C u r t i n & B o g e r t : E x p e r i m e n t s on w o o d p r e s e r v a t i o n. I V. Preser v a t i v e properties of c h l o r i n a t e d coal-tar d e r i v a t i v e s ( I n d. and E n g. Chem., 19, 1927, p ). F a 1 c k, R. : D i e M e r u l i u s f ä u l e des Bauholzes ( i n H a u s s c h w a m m f o r s c h u n g e n, J e n a, H e f t 6, 1912, p ) F i n d 1 a y, W. P. K. : L a b o r a t o r y m e t h o d s for testing w o o d preservatives ( A n n. A p p l. B i o l., 19, 1932, p ). G r e a t h o u s e & R i g l e r : T h e c h e m i s t r y of resistance of plants t o P h y m a t o t r i c h u m r o o t r o t. I V. T o x i c i t y of phenolic a n d related c o m p o u n d s ( A m e r. J o u r n. B o t., 27, 1940, p ). H a t f i e l d, J.: T o x i c i t y i n r e l a t i o n t o the p o s i t i o n a n d n u m b e r of c h l o r i n e a t o m s i n c e r t a i n c h l o r i n a t e d benzene d e r i v a t i v e s (Proc. A m e r. W o o d Preserv. Assoc., 1935, p ). H a t f i e 1 d, J. : P e n t a c h l o r o p h e n o l comes of Age (Proc. A m e r. W o o d Preserv. Assoc., 1949, p ). H u m p h r e y & F l e m i n g : T h e t o x i c i t y t o fungi of v a r i o u s oils and salts, p a r t i c u l a r l y those used i n w o o d p r e s e r v a t i o n ( U. S. D e p t. A g r i c. B u l l. N r. 227, 1915, p ). K i t a j i m a & K a w a r n u r a : Ü b e r die antiseptische W i r k u n g der h ö h e r e n F e t t s ä u r e n gegen h o l z z e r s t ö r e n d e Pilze ( B u l l. I m p. F o r. E x p e r. St. T o k y o, 31, p ). L i e s e, J. : V e r h a l t e n h o l z z e r s t ö r e n d e r Pilze g e g e n ü b e r verschiedenen H o l z a r t e n u n d G i f t -

6 stoífe (Angew. Bot., 10, 1928, p ). Liese, Nowak, Peters & R a b a n u s : Toximetrische Bestimmung von Holzkonservierungsmitteln. Zusammenfassender Bericht über die Ergebnisse der im Auftrage der Internationalen Konferenz (Berlin 1930) durchgeführten Arbeiten (Beih. Zschr. Ver. Deutsch. Chem. Nr. 11. Berlin, 35, 1935, p. 1 18), Mahlke, Troschel <& Liese: Handbuch der Holzkonservicrung (Berlin, Göttingen, Heidelberg, 1950). Rabanus, A.; Die toximetrische Prüfung von Holzkonservierungsmitteln (Angew. Bot., 13, 1931, p ). R c i t s m a, J. : Studien über Armillaria mellea (Vahl.) Quel. (Phytopath. Zschr., 4, 1932, p ). R i c h a r d s, C. A. : Methods of testing the relative toxicity of wood preservatives (Proc. Amer. Wood Preserv. Assoc., 1923, p ). R i c h a r d s, C. A. : The comparative resistance of 17 species of wood-destroying fungi to sodium fluoride (Proc. Amer. Wood Preserv. Assoc., 1924, p. 1 7.). R i c h a r d s, C. A. : The comparative resistance of eighteen species of wooddestroying fungi to zinc chloride (Proc. Amer. Wood Preserv. Assoc., 1935, p. 1 5.). R i c h a r d s, C. A. : Laboratory methods for evaluating wood preservatives : preliminary comparison of agar and soil culture techniques using impregnated wood blocks (Proc. Amer. Wood Preserv. Assoc., 1947). Schmitz & Zeller: The toxicity of various fractions and combinations of fractions coal-tar creosote to wood-destroying fungi (The Journ. of Industr. and Engin. Chem. I, 13, 1921, p ). Vintila <S Pa pad o pol : Cercetäri asupra valorii fungicide a pentachlorfenolului pentru conservarea lemnului (Bui. Stiintific Sect, de Stiinte Biol. Agronom. Geol. si Geogr., 3, 1951, p ). W o 11 c n w c be r, H. W. : Beiträge zur Pilanzen- und Holzschutzmittelforschung. 1. Vorprüfungen der Wirkung chemischer Schutzstoffe in Reisbreinährböden gegen Schadpilze (Angew. Bot., 4, 1922, p ). 1. táblázat A Hypholoma fasciculare ellenállósága a pentaklórfenolnátriummal szemben* The resistance of Hypholoma fasciculare against pentachlorphenol sodium. pentaklórfenolnátrium A gombafaj 0,05 0,1 0,15 0,2 0,25 0,3 0,4 0,5 százalékban a malátakivonat agárhoz adagolva percentage of doses to the malt extract agar Hypholoma fasciculare Fomes fomentarius Pholiota squarrosa Clitocybe phosphorea Collybia velutipes Trametes versicolor Fomes annosus Lenzites betulina Daedalea quercina Lenzites sepiaria 60 0 Merulius lacrymans 0 Stereum hirsutum 0 * Az adatok azt jelzik, hogy az egyes gombafajok micéliuma a mérgezett táptalajdarabkák felületét 30 napi fejlődés után hány %-ra borította be. * The several data show the amount of how the mycelia of the several fungus species covered the surface of the poisoned culture media bits after a development of 30 days.

7 2. táblázat A pentaklórfenolnátrium, a 2, 4, 5 triklórfenolnátrium és a pentaklórfenolnátrium és 2, 4, 5 triklórfenolnátrium egyenlő' arányú keverékének fungicid hatása* The fungicid effect of pentachlorphenol sodium 2, 4, 5 trichlorphenol sodium, and of a mixture of equal portions of pentachlorphenol sodium, and 2, 4, 5, trichlorphenol sodium.* A gombafaj Pentaklórfenolnátrium 245 triklórfenolnátrium Pentaklórfenolnátrium és triklórfenolnátrium egyenlő arányú keveréke 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,1 0,2 0,3 0,4 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 százalékban a malátakivonatagarhoz adagolva pe' entage of d> e; to the m 1 extract agar Clitocybe phosphorea Collybia velutipes,, Daedalea quercina Fomes annosus Fomes fomentarius Hypholoma fasciculare Lenzites sepiaria Merulius lacrymans Pholioa squarrosa Pleurotus rudis Stereum hirsutum Trametes versicolor * Az adatok azt jelzik, hogy az egyes gombafajok micéliuma a mérgezett táptalaj darabkák felületét 30 napi fejlődés után hány %-ra borította be. * See footnote of Table 1.

8 3. táblázat A dinitroíenolnátrium és dinitroortokrezolnátrium fungicid hatása* The fungicid effect of dinitrophenol sodium and dinitroortochrezol sodium* Dinitrofenolnátrium Dinitroortokrezolnátrium A gombafaj 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 százalékban a malátakivonatagarhoz adagolva percentage of doses to the malt extract agar Clitocybe phosphorea Collybia velutipes Daedalea quercina Fomes annosus Fomes fomentarius Hypholoma fasciculare Lenzites betulina 0 0 i Lenzites sepiaria 0 0 Merulius lacrymans 0 0 Pholiota squarrosa 0 0 Pleurotus rudis Polyporus sulphureus 0 0 Stereum hirsutum Trametes versicolor * Az adatok azt jelzik, hogy az egyes gombafajok micéliuma a mérgezett táptalajdarabkák felületét 30 napi fejlődés után hány %-ra borította be. * See footnote of Table 1.

9 A p- és m-nitrofenolnátrium fungicid hatása* The fungicid effect of p- and m-nitrophenol sodium * p -nitrofenolnátrium m-nitrofenolnátrium A gombafaj 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 százalékban malátakivonatasarhoz adagolva percentage of doses to the malt extract agar Clitocybe plwspliorea Collybia velutipes Daedalea quercina Fomes amnnosus Fomes fomentarius Hypholoma fasciculare Lenzites betulina Lenzites sepairia Merulius lacrymans ' Pholiota squarrosa Pleurotus rudis Polyporus sulphureus H Ht Stereum hirsutum Trametes versicolor * Az adatok azt jelzik, hogy az egyes gombafajok micéliuma a mérgezett táptalajdarabkák felületét 30 napi fejlődés után hány %-ra borította be. * See footnote of Table 1.

10 5. táblázat A 2, 4 diklórfenolnátrium és a 2, 4, 5 tribrómfenolnátrium fungicid hatása* The fungicid effect of 2,4 dichlorphenol sodium and 2,4, 5 tribromephenol sodium. * 2,4 diklórfenolnátrium 2,4,5 tribrómfenolnátrium A gombafaj 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0, ,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 százalékban a malátakivonatagarhoz adagolva percentage of doses to the malt extract agar Clitocybe phosphorea Collybia velutipes Daedalea quercina Fomes annosus Fomes fomentarius Hypholoma fasciculare Lenzites betulina Merulius lacrymans Polyporus sulphureus Stereum hirsutum Trametes versicolor %-ra * Az adatok azt jelzik, hogy az egyes gombafajok micéliuma a mérgezett táptalajdarabkák felületét 30 napi fejlődés után hány borította be. * See footnote of Table 1.

11 A 2, 4, 6 triklórfenolnátrium és a p-klórfenolnátrium fungicid hatása* The fungicid effect of 2, 4, 6 trichlorphenol sodium and p-chlorphenol sodium. * 2,4,e triklórfenolnátrium p-klórfenolnátriu 11 A gombafaj 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 százalékban a malátakivonatagarhoz adagolva percentage of doses to the malt extract agar Clitocybe phospliorea Collybia velutipes Daeclalea quercina Fomes annosus Fomes fomentarius Hypholoma fasciculare Lenzites sepiaria Merulius lacrymans Pholiota squarrosa Pleurotus rudis Polyporus sulphureus Slereum hirsutum Trametes versicolor * Az adatok azt jelzik, hogy az egyes gombafajok micéliuma a mérgezett téáptalajdarabkák felületét 30 napi fejlődés után hány %-ra borította be. * See footnote of Table 1.

12 7. táblázat A teljes gátlóhatás koncentrációja egyes fungicid hatású fenolszármazékok és egyenlő' arányú keverékei esetében a Hypholoma fasciculare-ná\ The concentration of te complete blocking effect of some fungicid phenol dérivâtes and their mixtures of equal parts in the case of Hypholoma fascicular. 0,1 i 0,2 0,3 0,4 0,5 Keverékek százalékban a malátakivonatagarhoz adagolva pentaklórfenol-na + cinkhidr. és dinitrofenol-na + pentaklórfenol-na -f cinkhidr. és dinitroortokrezol-na ,4,5 triklórfenol-na és dinitroortokrezol-na 1 + pentaklórfenol-na + cinkhidr. és p-nitrofenol-na 1 + 2,4,5 triklórfenol-na és p-nitrofenol-na j -> pentaklórfenol-na + cinkhidr. és o-nitrofenol-na -* pentaklórfenol-na -f cinkhidr. és o-krezol-na -> Komponensek pentaklórfenol-na + cinkhidr. + 2,4,5 triklórfenol-na + dinitrofenol-na + dinitroortokrezol-na + p-nitrofenol-na + o-nitrofenol-na o-krezol-na ^ -> -f = a teljes gátlóhatás koncentrációja. The concentration of the complete blocking effect. = a teljes gátlóhatás koncentrációja 1,0% felett van. The concentration of the complete blocking effect is above 1,0 per cent.

13 8. táblázat A teljes gátlóhatás koncentrációja a Hypholoma fasciculare esetében The concentration of the complete blocking effect in the case of Hypholoma fasciculare. 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8! 0,9 2,4,5 triklórfenol-na pentaklórfenol-na + pentaklóríenol + cinkhidr. + o-nitrofenol-na m-nitrofenol-na + p-nitrofenol-na + dinitrofenol-na + dinitroortokrezol-na + 1 A teljes gátlóhatás koncentrációja 1,0% felett van az alábbi fenolszármazékok esetében : fenol-na ; o-klórfenol-na ; p-klórfenol-na ; 2,4 diklórfenol-na ; 2,4,6 triklórfenol-na ; p-brómfenol-na ; 2,4,6 tribrómfenol-na ; p-fluorfenol-na ; 2,4,6 trinitrofenol-na ; o-krezol- Na ; m-krezol-na ; p-krezol-na ; p-klórkrezol-na ; o-aminofenol-na ; metol ; p-nitrosofenol-na ; o-fenolszulfosav-na ; p-fenolszulfosav-na ; p-oxibenzaldehid-na ; pirokatechin- Na ; rezorcin-na ; hidrochinon-na ; 2,4 dinitrozorezorcin-na ; fluoreszcein-na ; szalicilsavas-na ; 5,3 nitroszalicilsav-na ; protokatechinsavas-na ; fenolftalein-na ; tetrajódfenolftalein-na ; p-triklórmetilmerkapto-fenol. 9. táblázat A teljes gátlóhatás koncentrációja a Fomes annosus esetében The concentration of the complete blocking effect in the case of Fomes annosus. 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 p-klórfenol-na 2,4 diklórfenol-na I 2,4,5 triklórfenol-na 1 + 2,4,6 triklórfenol-na. I T pentaklórfenol-na pentaklórfenol + cinkhidr. + 1 o-nitrofenol-na + m-nitrofenol-na + p-nitrofenol-na + o-aminofenol-na + _ _ A teljes gátlóhatás koncentrációja 1,0% felett van az alábbi fenolszármazékok esetében : fenol-na ; o-klórfenol-na ; p-brómfenol-na ; 2,4,6 tribrómfenol-na ; p-fluorfenol-na ; 2,4,6 trinitrofenol-na ; o-krezol-na ; m-krezol-na ; p-krezol-na ; p-klórkrezol-na ; dinitrofenol-na ; dinitroortokrezol-na ; metol ; p-nitrosofenol-na ; o-fenolszulfosav-na ; p-fenolszulfosav-na ; p-oxibenzaldehid-na ; pirokatechin-na ; rezorcin-na ; hidrochinon-na ; 2,4 dinitrozorezorcin-na ; fluoreszcein-na; szalicilsavas-na ; 5,3 nitroszalicilsav-na ; protokatechinsavas-na ; fenolftalein-na ; tetrajódfenolftalein-na ; p-triklórmetilmerkapto-fenol.

14 10. táblázat A teljes gátlóhatás koncentrációja a Trametes versicolor esetében The concentration of the complete blocking effect in the case of Trametes versicolor 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 fenol-na + p-klórfenol-na + 2,4 diklórfenol-na! + 2,4,5 triklórfenol-na + 2,4,6 triklórfenol-na + pentaklórfenol-na + pentaklórfenol + cinkhidr tribrómfenol-na 1 + o-nitrofenol-na + m-nitrofenol-na + p-nitrofenol-na + o-krezol-na + m-krezol-na + p-krezol-na + p-triklórmetilmerkaptofenol + A teljes gátlóhatás koncentrációja 1,0% felett van az alábbi fenolszármazékok esetében. o-klórfenol-na ; p-brómfenol-na ; p-fluorfenol-na ; 2,4,6 trinitrofenol-na ; p-klórkrezol-na '. dinitrofenol-na ; dinitroortokrezol-na ; o-aminofenol-na ; metol ; p-nitrozofenol-na! o-fenolszulfosav-na ; p-fenolszulfosav-na ; p-oxibenzaldehid-na ; pirokatechin-na ', rezorcin-na ; hidrochinon-na ; 2,4 dinitrozorezorcin-na ; fluoreszcein-na ; szalicilsavas-nal 5,3 nitroszalicilsav-na ; protokatechinsavas-na ; fenolftalein-na ; tetrajódfenolftalein-na'

15 11. táblázat A teljes gátlóhatás koncentrációja a Merulius lacrymans esetében The concentration of the complete blocking effect in the case of Merulius lacrymans. 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 fenol-na + o-klórfenol-na + p-klórfenol-na + 2,4 diklórfenol-na + 2,4, 5 triklórfenol-na + 2, 4, 6 triklórfenol-na + 2, 4, 6 tribrómfenol-na + p-fluorfenol-na + o-nitrofenol-na + m-nitrofenol-na + p-nitrofenol-na + 2, 4, 6 trinitrofenol-na + o-krezol-na + m-krezol-na + p-krezol-na + p-triklórmetilmerkaptofenol + dinitrofcnol-na + dinitroortokrezol-na + A teljes gátlóhatás koncentrációja 0,1% alatt van alábbi fenolszármazékok esetében : pentaklórfenol-na ; pentaklórfenol + cinkhidr. A teljes gátlóhatás koncentrációja 1,0% felett van az alábbi fenolszármazékok esetében : p-brómfenol-na ; p-klórfenol-na ; o-aminofenol-na ; metol ; p-nitrozofenol-na ; o-fenolszulfosav-na ; p-oxibenzaldehid-na ; pirokatechin-na ; rezorcin-na ; hidrochinon-na ; 2,4 dinitrozorezorcin-na ; fluoreszcin-na ; szalicilsavas-na ; 5,3 nitroszalicilsav-na ; protokatechinsavas-na ; fenolftalein-na ; tetrajódfenolftalein-na.

16 The Fungicide Effects of Phenol Derivatives By G. Boh us and K. Szabó, Budapest The aim of our researches had been twofold : 1. The problem of the biological examinations of the blocking effects, and 2. the fungicide effects of the main types of phenol derivatives. In connection with the biological examinations of the blocking effect, new testing species had been worked on besides many of the fungus species generally employed for this purpose. It had been found that, of the fungus species used in the agar or test-tube methods, Hypholoma fasciculare seemed to be the best suitable as it builds a readily visible, dense, white mycelium ; and as its development is regular with a high resistance also against chemical substances (charts 1,8). By the method used, the 1 ccm culture medium mixed with fungicide material had been put on the surface of the well developing-culture. Of the 35 phenol derivatives, the following compounds shew good or good enough fungicide effects (the order of sequence is concomitant with the decrease of the fungicide effect) pentachlorphenolsodium, trichlorphenol sodium, dinitroortochresol sodium, dinitrophenol sodium, p-nitrophenol sodium, m-nitrophenol sodium, trichlorphenol sodium, tribromephenol sodium, p-chlorphenol sodium, o-nitrophenol sodium, and tribromephenol sodium (charts 2 6). Pentachlorphenol sodium and trichlorphenol sodium have the best fungicide effects. It became evident that the fungicide phenol dérivâtes display a blocking effect of various intensity against the several fungus species (charts 8 11). For practical uses, pentachlorphenol sodium and trichlorphenol sodium may come into consideration. Pentachlorphenol sodium had already been tested in practice trichlorphenol sodium is yet to be tried. Both can be produced from a by-product in the manufacture of y hexachlorcyclohexan. These two chemicals can be used separately too as also jointly or combined with some nitrated phenol derivatives (dinitrophenol sodium, dinitroortocresol sodium ; see table 7.). Фунгицидное действие феноловых дериватов Г. Бохуш & К. Сабо Авторы поставили себе задачей 1. разрешить технические проблемы, возникшие при биологическом обследовании фунгицидного действия и 2. определить названное действие главных феноловых дериватов. В связи с обследованием фунгицидного действия были подвергнуты исследованию помимо обычных и новые виды грибов. Было установлено, что при применении агарового или пробирочного метода наиболее подходявдим является новоиспытанный вид НурШота {азскишге, ибо он имеет ясно видимый, густой, белый мицелий и кроме того показывает равномерное развитие, при весьма значительной устойчивости против воздействия химических веществ. По смыслу разработанного метода на поверхность развитой культуры был наложен кусок агара величиной 1 см 3 с примесью фунгицидного вещества. Среди обследованных 35 феноловых дериватов хорошее или довольно хорошее действие имели (в порядке, параллельно идущем с сокращением действия): пентахлорфенолнатрий, трихлорфенолнатрий, динитроортокрезолнатрий, динитрофенолнатрий п-нитрофенолнатрий, м-нитрофенолнатрий, трибромфенолнатрий/ п-хлорфенолнатрий, о-нитрофенолнатрий и трибромфенолнатрий. Фунгицидное действие оказалось наилучшим у пентахлорфенолнатрия. Выяснилось, что фунгицидные феноловые дериваты производят большее или меньшее действие на различные виды грибов. В практике рекомендуется применение пентахлорфенолнатрия и трихлорфенола. Первый был уже испытан на деле, а второй еще подлежит испытанию. Оба они добываются из побочного продукта, получаемого при производстве гексахлорциклогексана.