Kedves Olvasónk! Eseménydús évre tekinthetünk es esztendőben is. Lapunkban a megszokott

Átírás

1 Kedves Olvasónk! Eseménydús évre tekinthetünk vissza a 2002-es esztendőben is. Lapunkban a megszokott műszaki témák mellett foglalkoznunk kell iparágunkat érintő sorsdöntő" kérdésekkel is. A közelgő uniós csatlakozás indikátora lett a piaci verseny kiéleződésének. Ennek előszeleként egyre aktívabb az élet a szakmai fórumokon, rendezvényeken. A meghirdetett témákon kívül számos hozzászólás a piaci konfliktusokra irányítja a figyelmet. Mint ahogy a. Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség szervezésében lezajlott sajtófórumon is megerősítést kapott, a kialakult helyzet nem megnyugtató. A megoldás kulcsa a szervezettség, a naprakész tudás, a tisztesség és az etika. A globalizáció az egész piacot, így a nyomdaipart is érinti. Amennyiben a folyamatok Európa többi országához hasonlatosan zajlanak le, a közepes nyomdák életében várhaló a legnagyobb változás. Az Unió tagállamaiban a közepes nyomdák száma drámaian csökkent, ami nem feltétlenül megszűnésüket, inkább átalakulásukat jelentette. Két lehetőség kínálkozik a közepes nagyságú cégek fennmaradására: vagy lépést tartva a fejlődéssel, fuzionálnak s nagyvállalattá fejlődnek; vagy kisvállalattá karcsúsodnak, ami persze a gyengébb színvonalú kisebb nyomdák életben maradási esélyeit rontja. A fenti folyamatokat felerősíti és felgyorsítja az általános recesszió. Még a csatlakozáshatásait megelőzően lezajlik egy drámai küzdelem a fennmaradásért. Változás előtt állunk, ami nem fenyegető, de nincs más út, csak az összefogás és a közös fejlődés. Az összehangolódás és együttműködés egyik nagyon szép és követésre méltó példája a holland OPPO (nyomdai előkészítéssel és kiadói tevékenységgel foglalkozók egyesülete) vagy a belga Medibel+ megalakulásával létrejött közös szabvány, ami megkönnyíti a kiadók és reklámügynökségek adatcseréjét esnem utolsósorban a nyomdák munkáját. A CtP hazánkban az ezredfordulón mint a misztikus jövő, a megfizethetetlen és elérhetetlen, talán egy-egy nagyvállalat számára megtérülő csodaként vonult be a piacra. Mára már egyre több vállalat beruházási tervei között szerepel, és mint a gyakorlat is igazolta, a jobb, kényelmesebb megoldáshoz a megrendelői kör is szívesen idomul. Altalános tendencia, a magyar viszonylatokra is jellemző, hogy a példányszámok csökkenésével egy időben az árak nem emelkednek a kiéleződött piaci verseny miatt, ugyanakkor a minőség iránti igény fokozódik és az előállításra fordítható idő rövidül. A Heidelberg egyik közvélemény-kutatása szerint ben maga a nyomtatás a teljes átfutási időnek mindössze 15%-a lesz, míg 2000-ben ez 28% volt". Mit is kívánhatnánk az új esztendőre? Talán azt, hogy találjuk meg a boldogulást közösen, a versenyben együtt és ne egymás ellen küzdjünk. FALUDI VIKTÓRIA MAGYAR GRAFIKA

2 Mindenkit érint! Az Európai Unió gazdaság- és iparpolitikájának várható hatásai a hazai nyomdaipari mikro-, kis- és középvállalkozásokra, csatlakozásunk után 2. (befejező) rész. Ha üt az óra: belépés a születő globális piacgazdaságba Eiler Emil 9^ Mottók; Gondolkodj globálisan, de cselekedj lokálisan! Ha a lokális globálissá válik, akkor azonnal megszűnik az örökös fölzárkózási kényszer. Marketing: Tudd meg, mi kell a vevőnek, és add meg neki! Bevezető Az EU-csatlakozással foglalkozó cikkünk előző részében a szakirodalom tükrében áttekintettük az Európai Unió kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos gazdaság- és iparpolitikáját, amelynek alapját a négy szabadságelv: az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgása, továbbá a mindezekhez fűződő információk szabad áramlása képezi. Összefoglalót adtunk az EU támogatási és beruházásösztönzési programokról, foglalkoztatáspolitikáról, a bérekről és minimálbérről, az adórendszer, a minőségbiztosító rendszerek és a környezetvédelem jogharmonizációs folyamalairól. Cikkünk befejező részében a rendelkezésre álló információk alapján azt elemezzük, hogy a felsorolt tényezők, továbbá az uniós versenypolitika, versenyjog és versenyszabályok, az infokommunikáció és az elektronikus kereskedelem a csatlakozásunk után várhatóan milyen hatást gyakorolhatnak hazai nyomdaiparunk életére. Foglalkozunk a csatlakozás várhaló előnyeivel, hátrányaival, kockázataival, a várakozásokkal és a csatlakozásunkkal kapcsolatos néhány tévhittel. A cikk végén tárgykör szerinti csoportosításban foglaljuk össze a felhasznált, illetve ajánlott irodalmakat és a témával összefüggő internetei érési lehetőségeket. Hatások, amelyekkel a hazai nyomdaiparnak is szembesülnie kell Az uniós szabadságelvek érvényesülése. A munkaerők szabad mozgása Míg nálunk korábban szinte kizárólag az emigráció jelentelte a mozgás egyedüli formáját, főként a fiatalok körében, ma egyre inkább tért hódít a rövid és középtávú külföldi munkavállalás gondolata. A migrációra vonatkozó előrejelzéseket a tapasztalat eddig még nem igazolta. A Világgazdasági Kutatóintézet felmérései szerint a visegrádi országokban minden ötödik munkavállaló foglalkozik a kivándorlás gondolatával. Ezek főként jól képzett, idegennyelv-ismerettel is rendelkező munkaerők. A megkérdezettek egyötöde csupán egy évig kívánna külföldön tartózkodni, kétharmada öt évnél kevesebb ideig, és ma mindössze hét százalék tudja elképzelni, hogy nem tér vissza a hazájába. A kivándorlás lehetősége veszélyeztetheti majd a hazai nyomdaipar fejlődését is. Ezért iparunkban olyan körülményekéi kell teremtenünk, hogy a munkavállalóink ne érezzék szükségét a tömeges migrációnak. A munkaerőkiáramlás ugyanis nem önkéntes, hanem mindig kényszer hatása alatt történik. A befogadó államok többsége ma már nem ellenzi, hanem újabb humán erőforrás beszerzésnek lekinti a bevándorló munkaerő letelepedését. Schröder nyugatnémet kancellár viszont azl ludatta a világközvéleménnyel, hogy hét éven keresztül korlátozni kívánja a németországi bevándorlást. A befogadó államok tartósan magas munkanélkülisége egyébkent is fékezi ezt a folyamatot. Magyarország EUcsatlakozásáig a magyar jogrendszer integrálni fogja a foglalkoztatással kapcsolatos irányelveket. A közösségi direktívák átvétele itthon a munkaerőköltségek további növekedését eredményezheti. MAGYAR GRAFIKA

3 A külföldi működőtöké szabad mozgása: a külföldi tőke és a mobil nemzetközi vállalkozások idetelepülése Ha a többletjövedelem" a környezetében nem talál megfelelő szerepet, akkor minden ellenállás nélkül átlépi az országhatárokat. Nemzetközi staliszlikák szerint a világ exportált" tőkeállománya Ötbillió dollár körül van, és évente milliárddal gyarapodik. A külföldi működő tőke (Foreign Direct Investment, FDI) fogalma alatt azt értjük, amikor valamely nemzetgazdaság regisztrált tőketulajdonosai befektetési szándékkal egy másik nemzetgazdaságban tartós tulajdonra és irányítási érdekeltségre tesznek szert. A világ termelőkapacitásának a felét már nem az adott országon belüli, hanem a világ legfejlettebb térségében bejegyzett tulajdonosok irányítják. A hazai foglalkoztatottak közel 45%-a külföldi tulajdonú cégek alkalmazásában áll. Hazánkba évi kétmilliárd dollár körüli a beáramló működő tőke. Külföldi kontroll alatt van az ország iparának mintegy kétharmada, a távközlés 90%-a, az energiatermelés, -eloszlás 60%-a és a kereskedelem fele. A hazai nyomdaipari és kiadói vállalatmodellt is a külföldi tőke dominanciája jellemzi. Mértékadó előrejelzések szerint Magyarország EU-csatlakozása tovább erősíti majd a külfölditőke-beáramlást. A külföldi befektetőket a helyi erőforrások kihasználása (nyersanyagok, alacsony költségszintű munkaerő, technológia, speciális helyi ismeretek stb.), hatékonyságnövelés és stratégiai előny (a külföldi vállalatok és azok piacainak felvásárlása) motiválja a versenyképességük fokozása érdekében. A külfölditőke-beáramlás a közhiedelemmel ellentélbcn előnyös, mert Magyarországnak annyi megtakarítása nincs, hogy világszínvonalúvá tegye az üzemeit és a szaktudást. Előnyös azért is, mert segíti az ipari átstrukturálódást, húzóerőt jelent az ország gazdasági felemelkedésében, viszszajultalja gazdaságunkat a világgazdaság vérkeringésébe, növeli az ország nemzetközi versenyképességét, új keresletet és új munkahelyeket teremt, javítja a gyártási kultúrát, elősegíti a korszerű technika és új anyagok beáramlását. A betelepült nagy vállalatokat új beszállítók, a kiszolgálóik és a versenytársak is követik (például nálunk a külföldi nagyvállalatokat a csomagolóipariak), ezzel újabb konkurenciát teremlve a hazaiaknak. Ez a jelenség nem új keletű: korábban is, ha fel akarták lendíteni az ország stagnáló kereskedelmét vagy kézműiparát, akkor külföldről telepítettek be idegen kalmárokat vagy iparosokat. A betelepülés azonban új kockázati és versenyfeltételeket teremt, a külföldi és hazai cégek egyidejű jelenléte máris megváltoztatta a hazai nyomdaipar szerkezetét, ami humán erőforrás gazdálkodásban, jövedelemkülönbségekben, szakoktatási és foglalkoztatottsági problémákban is jelentkezik. A hazai kis- és középvállalkozások európaizálódása és nemzetköziesedése (transznacionális magyar nyomdák létrejötte) A tagállami gazdaságok vállalkozásainak európaizálása, működésük nemzetköziésítése az Európai Unió központi céljai közé tartozik, mivel a világméretű exportversenyben az EU kisvállalkozásainak mint közvetlen exportőröknek és beszállítóknak nagy szerepel szánnak. E célra klasszikus regionális iparfejlesztési politika, képzési és K+F programok szolgálnak. A felvásárolt, bekebelezett cégeknél gyors és erőteljes szervezeti, adminisztratív, pénzügyi átszervezés, új értékesítési részlegek létrehozása, a marketing- és reklámköltségek jelentős növelése, különféle átképzési programok, modernizált pénzügyi rendszer, megváltozott külkereskedelmi stratégia segíti a mielőbbi átalakulást. Az így nemzetköziesített, ún. transznacionális vállalkozások/vállalatok ezért már általában megfelelnek az uniós elvárásoknak. Erre a túlélési lehetőségnek is felfogható megoldásra azonban csak azok a hazai nyomdaipari vállalkozások számíthatnak, amelyek eléggé vonzóak a külföldi tőke számára. Százszázalékos biztonságot ez sem mindig adhat a túlélésre, mivel vállalatmegszűnések vagy -megszüntetések és csődök az EU-ban is gyakran előfordulnak. A közös fizetőeszköz bevezetésének várható hatásai (1, ábra) Az új pénz, ha már elmúltak a születési kockázatai, világpénz- és tartalékvaluta-szerepet fog betölteni, amely várhatóan az amerikai dollár világpénzszerepének gyengüléséhez vezet. A kézzelfogható euróbankjegy címletei: 5, 10, 20, 50, 100, 200 és 500 euró; érméi pedig 1 és 2 euró, valamint 50, 20,10, 5, 2 és 1 (euró)cent értékűek. Az új valuta hazai bevezetésének előre látható hazai hatásai: - Az átlátható árak megkönnyítik az áruk összehasonlíthatóságát. Az euróárak lehetővé teszik, hogy a kisvállalatok külföldön is új vevőkört szerezzenek. - Új áruterítési lehetőségek bevezetését segíti elő, mint például az elektronikus kereskedelmen alapuló csomagküldő szolgáltatást. - A beszállítók jelentős összegeket takaríthatnak meg a beszerzésekkor. MAtíVAH GRAFIKA

4 1. ábra. A különböző hatások tekintetében olvassa cl ezt a tájékoztatót és kérdezne meg bankárát, pénzügyeséi! -A bankok az egész Eurolandban azonos pénzügyi szolgáltatásokat kínálnak majd, azonos hitelfeltételekkel. - Segíti az infláció keretek közé szorítását és unióbeli egyöntetűségét. - Az euróövezet korábbinál átláthatóbb belső piacán átrendezi a versenyviszonyokat. A fogyasztók, a továbbfeldolgozási célra vásárló cégek választási lehetőségeinek megsokszorozódása a szállítói-szolgáltatói versenyt jelentősen fokozza. Nő a piackutatási és marketingtevékenység szerepe és jelentősége. - A gyenge versenyképességű cégeket fejlődésre kényszerítheti, vagy ellenkező esetben piacvesztésüket eredményezheti. -Az euró bevezetése nem nullaösszegű játék", ezért annak várhatóan nemcsak nyertesei, hanem vesztesei is lesznek. Remények szerinl bevezetésének összes haszna meghaladja majd a felmerülő veszteségeket, a károk és költségek összegét. A hasznok elsősorban az euróövezet gazdálkodóinál és háztartásaiban jelentkeznek, a bevezetés, alkalmazkodás költségei pedig főként az államot és a kereskedelmi bankokat terhelik majd. - A bankok és az átváltás által érintett cégek költségei várhatóan horribilisek lesznek: automaták, bankjegykiadó terminálok millióit kell átállítani, és új banki szoftverekre lesz szükség (Németországban csak ez hárommilliárd márkába került). - Átmenetileg kettős árazásra lehet szükség, ezért költségeket jeleni majd a pénztárgépek lecserélése vagy átállítása is. - Jelenleg még nem ismert az uniós szándék, hogy egyes nemzeti nyomtatványok (érmék) előállításának kizárólagos jogát Brüsszel magához vonja-e, vagy sem. Egy ilyen értelmű döntésnek is alapvető ipari kihatásai lehetnek. - A bankszámlaállományok átváltása devizákról euróra és viszont díjmentes és azonnali. Kerekítési gondok azonban lehetnek. - Ajánlások szerint a háztartások készpénzállományának átváltása az euró bevezetésekor bizonyos összegig ingyenes kell legyen. - Ha egy nemzeti költségvetés adó- és egyéb bevételei elégtelenek lesznek a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez, akkor a ki nem segítés" elve alapján a pénzcsapot nem a kormányok kezelik, azaz, ha egy nemzeti kormány eladósodik, akkor nem indíthatja be a bankóprést a probléma megoldása érdekében. - Sok kisvállalkozás csak akkor tud majd euróban számlázni, ha változtatást hajt végre a könyvelésén, ami további költségeket jelent majd. A nagyobb vállalatok átállása egyszerűbb lesz, mint a kisebbeké, mivel ezeknek bejáratottabb, egyszerűbb számítógépes és elszámolási rendszereik vannak. Az átállás előnyös időpontjai: a gazdasági év lezárása vagy a könyvelési rendszer átállításának befejezése után. Uniós tapasztalatok szerint a legelőnyösebb megoldás az, amikor az átállás ágazati megállapodás szerinti módon és időpontban, gyártóknál és beszállítóknál egyszerre történik. Ez csak tervezett-szervezett módon és gondos előkészítés után valósítható meg. Az euróra való átállás sikeréhez elengedhetetlen feltétel a pénzügyi többletforrások megléte, mert a megszokott erőforrások esetleg elégtelennek bizonyulnak, de arra nincs irodalmi adat, hogy mekkora összeg lehet a megfelelő. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a humáncredetű átállási probléma, időben kell megoldani az alkalmazottak kiképzését! Az euró ugyanis egy új vonatkoztatási rendszert jelent a dolgozók számára, már csak azért is, mert az árak jelentős emelkedését prognosztizálják. A szakértők úgy vélik, hogy a kis- és középvállalkozásoknak már most el kell kezdeniük a felmérést, hogy az ő esetükben az eurónak milyen hatásai vannak, lesznek a cég tevékenységére. Célszerű eurófelelőst kinevelni, aki folyamatosan tájékozott a változásokról. Az euróval való megismerkedés a következő időszakban minden magyar vállalkozásnak kötelező feladata lesz. Uniós tapasztalat szerint, ehhez minél későbben fognak hozzá, annál nagyobbak lesznek az átállási problémák, meglepetések és költségek (1. táblázat). MAGYAR GRAFIKA

5 /. táblázat Az euróbevezetés miatt átállítandó legfontosabb területek Fonás: Az euró és a magyar vállalatok, EU-kiadvány A LEGFONTOSABB ÁTÁLLÍTANDÓ TERÜLETEK A vállalat hosszú távú céljai Belső szervezeti felépítés Könyvelés/ számítástechnika Igazítások Pénz/pénzügyek A piaci struktúra átvilágítása Lehetséges koncentráció, specializálódás új termékre vagy szolgáltatásra Ellenőrzés / a vállalat megjelenésének előkészítése a már meglévő vagy egy új piacon Esetleges új árképzés Költségcsökkentő / racionalizáló intézkedések megtétele Az együttműködések minél eredményesebb kiaknázása Egy eurófelelős kiválasztása a vállalatnál A vállalat szervezeti felépítésének ellenőrzése az euró bevezetésével realizálható köl lségcsökkentés szempontjából Egy euró menetrend" összeállítása a vállalat szempontjából Az egyes, curóval kapcsolatos tevékenységek megtervezése és kivitelezése A munkatársak felkészítése és beiskolázása (euró) Dönteni kell arról, hogy a könyvvitel mely időpontban és mely területen álljon át A könyvelési szoftvereket hozzá kell igazítani az eurőhoz Az adatrögzítő rendszerek felülvizsgálata A szerződések és megbízások újraírása, átalakítása A vevőktől és a szállítóktól meg kell tudni az átállás tervezett időpontját Esetleges új beszerzési források ellenőrzése, illetve a szerződések újratárgyalása a már létező beszállítókkal Esetleg meg kell változtatni az árat, a marketing- cs reklámtevékenységet Uj piacok feltérképezése A versenytársak magatartását figyelemmel kell kísérni. Ok hogyan reagálnak? A forgalomba hozatali struktúra ellenőrzése, esetleges újraszervezése A számlavezetés és a pénzforgalom újraszervezése Külföldi bankok és biztosítók ajánlatainak ellenőrzése Már létező és új pénzügyi források ellenőrzése az új pénz nyújtotta lehetőségek szempontjából A pén/,iigyi befektetések felülvizsgálata A berendezések hozzáigazítása az új pénzhez (mérlegek, számok, mértékegységek és a kasszák) Az elektronikus kereskedelem és hatásai A kereskedelemnek ez a formája a világpiacnak, azon belül az uniós belső piacnak is egyre inkább meghatározó elemévé válik, és a hazai nyomdaiparban is egyre szelesebb körben alkalmazott módszer lesz. Megváltoztatja az üzletmenetet, megnöveli a piacon szereplő vállalkozások gazdaságosságát, csökkenti az ügyfélszerzés, az értékesítés, a marketing, az elosztás, a készletgazdálkodás és a beszerzés költségeit cs jobbá teheti az ügyfélkiszolgálást. Az elektronikus kereskedelem (e-kereskcdclcm, c-commerce) úgynevezett virtuális piactéren (e-marketingplaee) zajlik, az internet, az elektronikus adatcsere (Electronic Data Tnterchange, EDI) és/vagy telefon segítségével. E piaci tevékenység a tartalomszolgáltatás és a kereskedelem közé beépülő, különféle internetes modellek szerint zajlik, attól függően, hogy ki-kivel igyekszik üzletel kötni vagy egyéb üzleti tevékenységet folytatni, a következők szerint: az üzletek közötti modellek (Business to Business, B2B), az üzlet és fogyasztó közötti modellek (Business to Consumer, B2C), a fogyasztók közötti modellek (Consumer to Consumer, C2C), továbbá az üzletek és kormányzat (Business to Government, B2G) 8 MAGYAR GRAFIKA

6 közötti modellek, végül a CRM (Consumer Relationship Management), amely a vállalatok és az. ügyfelek közötti kapcsolatot képviseli. (Továhbi részletes ismeretek az Euro Info Központ Kulcs az elektronikus kereskedelemhez című kiadványában találhatók. - euroinfo@itd.hu) A B2B-nek vannak eladóoldali, vevőoldali, piacteremtő (Market- Maker) és digitális tőzsde (Digital Exchange) modelljei is. A B2C és B2B típusú piac 2004-ig világviszonylatban várhatóan megközelíti a 7000 milliárd dollárt. Hazánkban c kétféle típusú kereskedelem a GK1 Gazdaságkutató Rt. felmerése szerint már 2000-ben elérte a 2,1, illetve az 1,1 milliárd forint bevételt. Ezzel e téren Nyugat-Európához viszonyítva egy-két éves, az USA-hoz viszonyítva pedig négy-öt éves a lemaradásunk. Sajnálatos tünet, hogy a külföldi tőke az informatika és internet terén nálunk éppen kivonulóban van, ezérl ez a távolság tovább növekedhet. Jelenleg Magyarországon még nincsenek az e-kereskedelemmel kapcsolatos speciális jogszabályok sem, így szükség esetén egyelőre az általános jogi szabályok alkalmazandóak. Az interneten lebonyolított vásárlások elszámolását a hazai bankok és bankkártyák használata támogatja. A legbiztosabb megoldás az SSL titkosító eljárással biztosított online fizetésmód. Az elektronikus kereskedelem lehetőségének igénybevételét, a későbbi problémák elkerülése érdekében, a vállalatainknál minden részletre kiterjedő alapos tervezésnek és előkészítő szervezésnek kell megelőznie. Verseny és piac Az EV belső piacának játékszabályai. Az uniós versenypolitika, a közösségi versenyjog, a versenyszabályok, versenytörvény és ezek várható hazai hatásai Az EU versenyszabályokban megfogalmazott alábbi célkitűzések lényege az, hogy minden áru és szolgáltatás azonos esélyekkel jelenhessen meg minden egyes tagország nemzeti piacán. Ehhez biztosítani kell, hogy a piaci résztvevők, az egyes vállalkozások ne köthessenek egymással olyan megállapodásokat, amelyek a versenysemlegességet sértik, és azt is, hogy piacvezetőként senki ne élhessen vissza erőfölényével. Az erre irányuló versenykorlátozó intézkedések természetesen nem a versenyt magát, hanem annak a közösségi célok megvalósítását akadályozó egészségtelen megnyilvánulásait (különféle fúziók, nyílt vagy titkos vállalatközi versenykorlátozó megállapodások, barátságtalan marketingstratégiák, piaci árszintés kínálatcsökkentés, protekcionizmus, lermékinnováció-akadályozás, monopolhelyzet, egyeztetett összejátszások és piacfelosztás egymás közölt stb.) kívánják a közösségi jog segítségével megakadályozni. Fontos tudni, hogy ezek a versenyszabályok a szolgáltatásokra (mint például a nyomdaipari tevékenységre) is ugyanúgy vonatkoznak! Kartelltilalom A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden a vállalatok közötti megállapodás, vállalati társulások Összehangolt döntése és olyan magatartás, amelynek a közös piacon belüli versenyt akadályozó, korlátozó vagy torzító hatása van, így például azok, amelyek - a vételi vagy eladási árakat, egyéb üzleti feltételeket közvetlen vagy közvetett módon meghatározzák; - korlátozzák vagy ellenőrzik a termelést, a forgalmazást, a műszaki fejlesztést vagy a befektetéseket; - felosztják a piacokat és/vagy a beszerzési forrásokat; - a különböző kereskedelmi partnerekkel szemben eltérő feltételeket alkalmaznak egyenértékű szolgáltatásokra, ezzel versenyhátrányt okozva nekik és/vagy - a szerződés tárgyától független feltételek elfogadására köteleznek. A tiltott kartell megállapodások semmisnek tekintendőek, és ilyen esetben a nemteljesítés miatt kártérítés nem kövelelhelő. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés A közös piaccal ez is összeegyeztethetetlen, ezért tilos (akár egy, akár több vállalal követi el), amennyiben az alkalmas a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására. Az erőfölényben lévő vállalat piaci pozíciói olyan erősek, hogy a versenyfeltételeket és az üzleti kondíciókat egyoldalúan meghatározhatja. Vitás esetben nem szükséges az erőfölény és a visszaélés közötti oksági kapcsolatot külön bizonyítani. Fúziókontroll A versenytársak felvásárlása, a fúziók különféle formái szintén versenykorlátozó hatásúak, ezért a közösségi versenyszabályok értelmében nem megengedhetőek. A fúzió a közösségi jogban azt a helyzetet jelöli, amikor egyik vállalat teljes vagy részleges ellenőrzési szerez egy másik vállalat felett, függetlenül attól, hogy ez milyen módon történik (megvásárlás, beolvadás, részvények megszerzése, szerződés stb.). MAGYAR GRAFIKA

7 módszerekre terjednek ki. Kiadták a kis- és középvállalkozások kooperációjáról szóló európai útmutatót és az ipari beszállítások jogi vonatkozásainak gyakorlati kézikönyvét. Beszállításfejlesztési pólusokat (SDP) alakítottak ki, amelyek a beszállítók számára piac tekintetében a következőket jelenük: - Az SDP támogatásaként univerzális internetalapú adatbázisrendszer létrehozását és olyan felhasználóbarát benehmarking (= teljesítményösszehasonlító, -értékelő) rendszer kialakítását, amely kapcsolatot teremt az első és második (integrátor és beszállító) vállalkozások közötl. Ez a BASIC program rávilágít az egyes beszállítók erősségeire, gyenge pontjaira a különféle ágazatokban. - Néhány tagországban már megvalósultak az integrált beszállítói tréning intézményei is, amelyek egy-egy ágazatot támogatnak (például Németországban a nyomdaipart). A folyamatot közös találkozók szervezése jellemzi, amelyeken a nemzeti csoportok megállapítják a beszállítói láncra vonatkozó kritériumokat, képzésekel és tanfolyamokatrendeznek. Az uniós iparpolitika mai kiemelt célkitűzései közé tartozik a beszállítói kapcsolatok nemzetköziesítése (transznacionális beszállítói hálózatok létrehozása). A PROMECA program a beszállítók, a kis- és középvállalkozások részére biztosít könynyű tanulási lehetőségekel. A beszállításpolitika fontos szempontja, hogy ha egy tagállamban vagy régióban a beszállítástámogatási feladatot jobban tudják megoldani, mint az EU közösségi adminisztrációjában, akkor az továbbra is a nemzeti keretek között maradjon. A klaszter (angolul: Cluster) A klaszter fogalmára nincs általánosan elfogadott hazai definíció (megközelítőleg beszállítói együttműködést, egymással szoros, kölcsönös függésben lévő vállalatok közötti hálózatos együttműködést érthetünk alatta). Az együttműködés nem csupán a hagyományos értelemben vett szállító-vevő kapcsolatokra, hanem más területekre (munkaerőképzés, K+F, hulladék-újrahasznosítás stb.) is kiterjedhet, A klaszter szervezetek hosszú távú, Ötéves gazdaságfejlesztési programmal, finanszírozási kerettel és a programokat végrehajtó intézményekkel is rendelkeznek. Elsődleges céljuk a régión belüli tranzakciós költségek csökkentése, illetve alacsony szinten tartása, az egyazon klaszteren belüli partnerek közötti bizalom fokozása, cég- és termékinformációs adatbankok létrehozása, kollektív marketingtevékenység végzése, párhuzamos tevékenységek elkerülése és a vállalatok nemzetközivé válásának elősegítése. Az Európai Unió beszállítói politikája és a felsorolt eszközei, közöttük a klaszterszervezetek léte, a csatlakozásunk után nem hagyja majd érintetlenül a magyar nyomdaipart és annak beszállítóit sem. A hazai kis- és középvállalkozások nemzetközi versenyképessége a piacgazdaság körülményei között A jelült országok kis- és középvállalatainak nemzetközi versenyképessége általában nagyon gyenge, annak ellenére, hogy alacsony bérekkel dolgoznak. A szociális és környezetvédelmi követelményeket nem teljesesen elégítik ki, és gyakran összefonódnak a szürkegazdasággal." (Vélemény a régióról, Agenda, 97/a, 129. oldal.) Az EUlagság a csatlakozó országok kis- és középvállalkozásaira jelentős nyomást fog gyakorolni, kitéve őket a nemzetközi versenynek. Ennek a hazai foglalkoztatásra kedvező hatása lehet."... Azt nagyon nehéz előre megítélni, hogy képesek lesznek-e a magyar vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások megfelelni az BU szabadságelvek érvényesülésének: az áruk, a szolgáltatások, a személyek cs a tőke szabad mozgásának." (Európai Tűkor, 2001/4. szám: A kis- és középvállalkozások a jelölt országokban.) A már csatlakozott országok tapasztalatai szerint, ennek a szektornak különösen a kisvállalatai lassabban válaszolnak a nemzetköziesedő piacok kihívásaira, mint a nagyobbak. Ennek fő okai, hogy nem (vagy nem időben) jutnak elegendő információhoz, igen gyakran szegényes az infrastruktúra, elavultak a termékek és a technológia. Marketing jellegű hiányosságok is vannak, visszariadnak a nemzetközi kapcsolatépítés kockázataitól, mentalitásbeli, nyclvtudásbeli és egyéb humán erőforrásbeli hiányosságok, szabályozási és közteherviselési okok, adó- és járulékbefizctés-clkcrülési gondok terhelik őket, a menedzsment pedig többnyire nem a növekedést, hanem a rövid távú meggazdagodást és a tulajdonosi célokat tartja szem előtt. Mindezek pénzügyi vetülete az exporthoz szükséges költségtöbblet és az ahhoz hiányzó tőke. A nemzetközi versenyképesség kritériumai: lermelőrendszer-biztonság, versenyképes termékminőség, a nemzetközi szabványelőírások betartása (ISO minősítés), kapacitásrugalmasság, pontos szállítás, alacsony gyártási költségek, versenyképes ár, stabil pénzügyi helyzet, megfelelő környezetvédelmi megoldások és problémamentesség, stratégiai megbízhatóság, K+F képesség, árkockázat, innovatív és gyártás-, illetve termékfejlesztési MAGYAR GRAFIKA 11

8 készség, a gyártás és a piacra jutás közötti rövid idő, kiváló oktatási rendszer és megfelelő szakember-utánpótlás. (Európai Tükör, szám.) Mindezek ellenére elmondható, hogy a magyar vállalkozói réteg túlélőképessége, kreativitása és alkalmazkodóképessége biztató előnyt jelent. Hiányzik viszont az Európára kitekintés, ezért fennáll annak a veszélye, hogy néhány évvel a csatlakozás előtt a leendő, az EU-ba belépő generáció nem lesz szakmailag, piacgazdaságilag előre felkészítve. (Vállalkozások Európában, 2001; Európai Tükör, 2001: A vállalati felkészülés jellemzői.) Az egyik, talán legnagyobb, kihívás az, hogy a hazai vállalkozásoknak a multinacionális cégekkel, vállalati hálózatokkal és vállalatbirodalmakkal egyidejűleg kell versenyezniük és velük együttműködniük, amit csak hosszú és költséges tanulással lehet majd elsajátítani! A huzai nyomdaipar felkészítése a csatlakozásra A csatlakozás valószínűleg elkerülhetetlen, marad tehát a felkészítés és a felkészülés. A korábbi belépők tapasztalata és számos EU-lelmérés szerint a kis- és középvállalkozásokat az EU egységes belső piaca követelményeinek kielégítésére kell felkészíteni és arra, hogy ki tudják használni a megnyíló új lehetőségeket, és képesek legyenek minimálisra csökkenteni az eközben fellépő negatív hatásokat és a technikai, technológiai lemaradást. (Lásd: A bővítés hálásai. A korábbi belépők tapasztalatai című RWT-tanulmányt.) Fontos az információk tervezett, szervezett, folyamatos eljuttatása az érintettek számára. A felkészítés legfontosabb témakörei: - az áruk, szolgáltatások, személyek és a tőke szabad mozgására vonatkozó irányelvek; - a kis- és középvállalkozásokat segítő EUprogramok és pénzügyi támogatások; - a jogharmonizáció (adórendszer, vállalati és pénzügyi adminisztráció, minőségbiztosító rendszerek, szabványok és környezetvédelem egységesítése); - az uniós versenypolitika, közösségi versenyjog és versenyszabályok; - a magyar vállalkozásokkal szemben támasztott uniós követelmények; - felkészülés az euró bevezetésével kapcsolatos következmények kezelésére; - az infokommunikációs vívmányok és az elektronikus kereskedelem lehetőségeinek kihasználása; - uniós szakmai oktatási követelmények; - az Európai Unióval, csatlakozással kapcsolatos kifejezések és fogalmak megismertetése. Az Európai Integrációs Tanács 2001 márciusában a Gazdasági Minisztériumot kérte fel a felkészítés országos szintű koordinálására. Ennek végrehajtása a minisztériumon belül a Vállalkozások EU Integrációs Felkészítését Koordináló Titkárság feladata, amely együttműködik a tárcákkal, a Miniszterelnöki Hivatallal, az ipari kamarákkal és érdekképviseletekkel. A tökéletlenül előkészített csatlakozás bizonyos feszültséget okozhat a belépőknek, de ez nem lehet gond az EU többi tagországa számára. A felkészítés eszközei lehetnek: központi internetes EU-adatbázis és könyvtár; integrációs kiadványok a hazai nyomdaipar részére; tanfolyamok, előadássorozatok, szemináriumok; CD-ROM-kiadványok; szervezett kapcsolattartás a vállalati integrációs felelősökkel; idegen szaknyelv tanfolyamok. Összefoglaló Csatlakozás: új lehetőségek vagy fenyegetés? Előnyök, hátrányok, új típusú kockázatok, várakozások és tévhitek Az Európai Unióról, a belépés következményeiről, az előnyökről és hátrányokról még nincs széles körű, átfogó tájékoztatás, egyes pártok csak az előnyöket, mások pedig csak a hátrányokat emelik kí, ezért az érintetteknek általában még nincs hiteles képük, csak magáról a csatlakozási folyamatról. Sokakban az EU pusztán illúzióként, hivatkozási alapként és a csatlakozási folyamai tárgyaként jelenik meg. Valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy a társadalomban egymásnak ellentmondó véleményekkel találkozhatunk: van, aki új lehetőségnek tekinti, mások pedig fenyegetésként élik meg a várható belépést (2. ábra). Látható, minél kisebb a vállalat, annál nagyobb a fenyegetettség érzete. Uniós tapasztalat szerint az egyes kategóriákba tartozó vállalatokat eltérően érinti a csatlakozás. Közöttük egyaránt lehetnek, lesznek majd nyertesek és vesztesek. Nyilvánvaló például, hogy a multinacionális cégekel a tulajdonos simán beemeli a közösségi rendszerbe, de valószínű, hogy az állam sem fogja magukra hagyni az állami tulajdonban lévő vállalatokat. Ugyanakkor a multinacionális vállalatok eddigi extraprofitjai és adókedvezményei megszűnnek, ezért ezek majd jelentős profitveszteséggel számolhatnak. Az inflációszint várható csökkenését nyereségként éljük majd meg. Illúzió, hogy a belépés után Magyarország tej jel-mézzel folyó Kánaán 12 MAGYAR GRAFIKA

9 Mi krímii lalalak Kisvállalatok KoíepesvaHa latok Naq fallal átok UM Lehstosíg d]fgyiksen> l j Fenvwetás 2. ábra. Az európai egységes piát lehetőség vagy fenyegetés, a vállalati vélemények szerint (Forrás: The fiuropcan Observalory SMEs, p. 269) lesz, és hogy egy-két éven belül úgy élünk majd, mint a németek vagy az angolok. Az Európai Tükör megállapítása szerint a valóság: a következő tíz évben reálisan elérhető életszínvonal a legjobb 2, táblázat Ország Ausztria Belgium Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Luxemburg Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország EU-átlag Csehország.engyelors/ág Magyarország Szlovénia Az ipari termelés volumenváltozása (%) 2(Xn/2(KH) ,5 3, , ,7 3,2 2, ,6 3,0-0,7-0,1 0,9 3,7-4,8-1,2-3,9 Munkanélküliségi ráta(%) 2001 július 3,8 6,8 4,6 5,1 9,0 8,5 2,3 3,8 2,5 7,9 9,5 4,3 13,0 4,8 7,6 8, ,7 6,3 Fogyasztói árváltozás (%) 2001/ 2000 aug. 2,6 2,5 2,5 1,4 2,7 2,0 4, ,7 2,5 2,6 2, ,6 3,0 2,6 5,^ 5.1 8,7 S.5 Forrás; Központi Statisztikai Hivatal: EU-esatlakozás a statisztikák tükrében. (Európai Tükör. 5. szám) esetben a jelenlegi portugáliai lehet". A túlzott elvárások csalódáshoz vezethetnek. (Ezzel kapcsolatban érdemes elolvasni a? Euroatlanti Hírlevél 50. évf számában található A bővítés buktatói című cikket.) Tévhit az is, hogy a bővítési hajóhinta a fejünk felett lebeg, és mi nem befolyásolhatjuk annak a mozgását. Tévedés hinni, hogy Magyarország egyszerűen importálhatja azokat a külföldi példákat, amelyek ott már beváltak. Ez a hazai nyomdaiparra is vonatkozik. Mindent nekünk kell kitalálnunk, mert az. Uniónak nincsenek és sokáig nem lesznek olyan szakértői, akik a közben felmerüld műszaki, politikai, gazdasági, szociális és humán problémákat helyettünk megoldják. Az ilyen irányú különböző hazai tevékenységek sikere vagy bukása nagyban az országunk mindenkori politikai, technikai és kulturális környezetén is múlik. Az Európai Unióval kapcsolatban megjelenő különböző kimutatások (például a 2. táblázat) nem megfelelően értelmezett átlagértékei, mint általában az átlagértékek, esetenként félrevezetők lehetnek! Az Enterprise (2001; oldal) a vállalatok által érzékelhető nehézségeket a következőképpen foglalja össze (százalékátlagban): - A kínálati oldalon; tőkehiány (78); a hitelhez jutás korlátozottsága (33); nem-, vagy késedelmes fizetések (31); képzett munkaerő hiánya (9); megfelelő technológia hiánya (8) és anyaghiány (5). - A keresleti oldalon: túl erős a verseny (61); túl alacsonyak a piaci árak (66); az ügyfelek forráshiánya (32); a vállalkozás nem eléggé ismert (28); a marketingtudás hiánya (10). Magyarország gazdasági elmaradottságát, szegénységét jól jelzi, hogy az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számítva ma kb. ötször kevesebb, mint az EU-ban. A gazdaságkutatók és a nemzetközi gazdasági szervezetek számításokat végeztek arról, hogy Magyarország hány év alatt érheti cl az EU fejlettségi szintjét. Práger László közelmúltban megjelent könyvében (Európából a bővülő Európába) ezt az időtartamot 25 évre becsüli. És ebben még nincs benne a világban elhatalmasodó recesszió és háborús veszély, amelyek lefolyását és kimenetelét nem lehet előre becsülni. Ma meg nagyon sok a megválaszolatlan kérdés. Ilyenek például: - Milyen esélyei lehetnek a hazai, töredéknyi jövedelemmel rendelkezőknek az EU-ban sokszorosát keresőkkel szemben? - Milyen hatással lesznek vállalatainkra és a keresetekre a hirtelen megemelkedő árak, a megváltozó adókulcsok? MAGYAR GRAFIKA 13

10 - Az EU-ban a belépésünk időpontjában milyen újabb, ma még nem pontosan ismert változásokkal kell majd szembesülnünk? Köszönetnyilvánítás Szerkesztőségünk ezúton is köszönetet mond az Európai Információs Központnak, a Miniszterelnöki Hivatal Európai Integrációs Irodájának, a Külügyminisztériumnak, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaságnak (itd), továbbá a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának, hogy tanácsaikkal, kiadványaik és információik rendelkezésre bocsátásával segítették ennek a tanulmánynak az elkészítését. A felhasznált és ajánlott irodalmi forrásukból tematikus sorrendben Összefoglaló művek Hazai Európai Uniós kiadványok (Katalógus, 2002 január, Gazdasági Minisztérium) Európai Tükör kötelek (Miniszterelnöki Hivatal, Európai Integrációs Iroda) EU-csatlakozás a statisztikák tükrében (Központi Statisztikai Hivatal) Az EU és a globalizáció hatása a magyar kis- és középvállalkozásokra (Európai tükör, szám) Sajlóliíkörbcn az Európai Unió és Magyarország EU-csatlakozása (Műhelytanulmányok, 11. szám. 2001) Információk a csatlakozási tárgyalásokról (Külügyminisztérium, Európai Tükör, 2001/4.) Kis vállalkozások - nagy lehetőségek, avagy az EU vállalkozásfejlesztési politikája (Engem is érint Tüzelek, október) Az EU-piac játékszabályai, avagy versenyjog az EU-ban (Engem is érint fűztek október) Az integráció előny-hátrány mérlege az ipat számára (Csernenszky L. -Széplakiné Kiss Bernadetté, 2001) Versenyjog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó V. 2001) Versenyképesség cs Európai Uniós csatlakozás (Áliaiános Vállalkozásfejlesztési Alapítvány) Az uniós szabadságefvek érvényesülése témakörű irodalom A külföldi tőke szerepe a hazai gazdaság új növekedési pályára állításában (Európai Tükör) A szabályrendszerek globalizációjával összefüggő irodalom Vállalatalapítás és munkávallalás az Európai Unióban (Irány az Ülj sorozat) Minőségirányítás, minőségügyi rendszerek és az ISO alkalmazása a kis- és középvállalatoknál (Irány az EU sorozai) A környezetvédelem jogi szabályozása az Európai Unióban (Irány az EV sorozat) Beszállítói piac az Európai Unióban és Magyarországon (Vállalkozók Európában kötet, 2002) Elektronikus kereskedelem Kulcs az elektronikus kereskedelemhez (Euro Infb Centre kiadvány) Az euró bevezetése Számoljon az curóval (Európa füzetek) A kisvállalkozások és az euró (Irány az EU, 15. szám) DerEuro Leitfadenfüríhre Untemehmen (Wrtschafískammer ősterreich) Várható hatások és következmények Az Európai Uniós csatlakozás hatása a kis- és középvállalkozásokra (Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, 2000) Heiping Businesses Overcome Financial Difficullies (Eurapean Commission, 2002) Euromarketing (Eszes István) Euromarkelíng. Szöveggyűjtemény (ÖT. Sípos Zoltán). Mindkettő: Budapesti Gazdasági Főiskola KKKF. ' ( cs A magyar vállalatokkal szemben támasztott alapvető követelmények az Európai Unió belső piacán. (Irány az EU, 22. szám) Felkészülés a csatlakozásra Az Európai Uniós csatlakozás felkészülési területei (Vállalkozók Európában sorozat) A témával összefüggő információforrások és internek írnek F.II a világhálón (Irány az EU, 17. szám) Mit'.' Honnan? Hogyan? (Európai Uniós kiadvány április) Internete írnek (Európai Uniós kiadvány novemberi. Mindhárom (és az irodalomjegyzékben felsoroltak többsége) elélhető a következő címeken: és itd.hu/iidheuro.htm; euroinfo itd.hu; Az irodalomjegyzékben felsorolt kiadványok az Európai Unió Információs Központjában (Budapest, V.. Dorottya u. 4.) tekinthetők meg. Telefon: Egyesületi élet október IFRA EXPO (Barcelona) október 24. Magyar Grafika Szerkesztőségi ülés november 12. PNYMEvb-ülés (Budapest) november Beszállítói szimpózium (Tatabánya) november 21. Fórum a minőségről VI. konferenciája (Dunaújváros) november Emballage-kiállítás (Párizs) november 26. Kerekasztal-beszélgetés a termékfelelősségről (Budapest) 14 MAGYAR GRAFIKA

11 Felkészültségünk az EU-csatlakozásra A Magyar Grafika rep re zent a tív felmérése A szükségesekben egység, a kétségekben szabadság, mindenben pedig szeretet..." (Tóth Béla: Szájrul szájra. A magyarság szálló igei. Atheníeum, Bp., 1907.) Lapunk következő számának megjelenése után alig néhány hónappal a parlament várhatóan jóváhagyja az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat. Ennek kapcsán népszavazásra is sor kerül majd. A nyomdaipar informálása, felkészítése érdekéhen egyesületünk és szerkesztőségünk már eddig is sokat tett. Augusztusban indított sorozatunkban, lapunk minden számában foglalkozunk az Európai Uniós iparpolitikával, a kis- és középvállalkozások csatlakozás utáni helyzetével, a belépés előnyeivel, hátrányaival és kockázataival. A Magyar Grafika szerkesztőbizottsága reprezentatív felmérést készített az EU-csatlakozással kapcsolatos helyzet felmérésére. A felmérés célja, hogy speciálisan csak a nyomdaiparra fókuszálva egy pillanatnyi helyzetképet kapjunk. Ezúton köszönjük a válaszadó kollégáknak, hogy szakítottak idejükből, s lehetőséget adtak arra, hogy mindnyájunk számára fontos következtetéseket vonhassunk le a visszaérkezett válaszokból. A kérdőívünket százhatvan nyomdához jutlattuk el, s a megkérdezettek csaknem felétől kaptuk meg a válaszokat, melynek legfontosabb mondanivalóját - azt a jellemzőt, hogy mennyire érezzük magunkat felkészültnek a csatlakozásra - szemléletesen mutatjákaz alábbi grafikonok. 3. Egy, kettő vagy több idegen nyelven tárgyalóképes egy nyelven: 50% 36% ^mm^m két nyelven: 36% ^^ri ^^^ kettőnél több nyelven: 14% oh ^^A % 4. Fejlesztené nyelvtudását, megfelelőnek ítéli nyelvtudását, nem tartja fontosnak a nyelvismeretet fejlesztené: 34% megfelelő: 33% nem (ontos: Ismeri-e az EU-konform könyvelési, számviteli, pénzügyi mérleg készítését szabályozó rendszert? 1. Csapásnak vagy kitűnő üzleti lehetőségnek értékeli a csatlakozást? 6. A csatlakozás után a megkérdezettek becsléseinek átlaga alapján 67,5%-os bérnövekedés várható 2. Német, angol egyéb nyelvtudás megoszlása 7. Beruházások terve formakészítés, nyomtatás és kötészet tekintetében német: angol: egyéb: 54% 38% 8% 38% i 54% formakészítés: nyomtatás: kötészet: 29% ^rffli 36% ^M 36% S&rf''^^ ^ ^ ^ ^. ' ' i """ 35% MAGYAR GRAFIKA 17

12 Megélénkülő vendégjárás az egyesületben - elő" EU-információk Az egyesületnek mindig is kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere volt elég itt arra utalni, hogy évtizedek óta képviseljük szakmáinkat olyan nemzetközi szervezetekben, mint az EUCEPA vagy a IARIGAI -, az utóbbi időben mégis feltűnően megélénkült a külföldi érdeklődés, amelynek egyik tényezőjeként örömmel nyugtázzuk, hogy nem volt hiábavaló a sok veszó'dség az évkönyvünkkel, érdemes volt eljuttatni a nemzetközi fórumokra, szakkiállítások sajtóközpontjaiba, mert kellő érdeklődést kelt irántunk. Úgy gondoljuk, legalább annyit profitálunk egy-egy látogatásból, mint amennyi fáradsággal jár a vendégfogadás ". Pesti Sándor A közelmúltban nálunk járt a katalán nyomdai szövetség elnöke. Pár napja pedig egy katalán üzletember, aki egy száz százalékban családi tulajdonú, sok millió ECU forgalmú cég, Junior" tulajdonosa. E két egymástól független, de tanulságait tekintve mégis összefüggő látogatás apropóján érdemes néhány gondolatot papírra vetni majdani uniós nyomdászkodásunkról. A két évvel ezelőtti portugáliai szakmai tanuímányutunk tapasztalatait, a legutóbbi barcelonai Ifra-látogatás során szerzett benyomásokat és a katalán szakemberek látogatása során folytatolt beszélgetések tanulságait összevetve már körvonalazódni látszik az a társadalmi-gazdasági környezet, amelyben majd a hazai nyomdászoknak helyt kell állni. Ez a kép nem rózsaszín, de egyáltalán nem fekete, sőt nem is szürke! (Pontosabban nem mindenkinek szürke, és nyilván lesznek, akiknek azért most jön a feketeleves".) Nyilvánvaló az is, hogy a hazai nyomdákat - már ma is és feltételek nélkül - nemzetközi összehasonlításban kell vizsgálni. Egyértelműen a nemzetközi mércéhez kell mérni magunkat. De ez már nagyrészt most is így van. Vállalatnagyság, foglalkoztatás Mivel a nyomdaiparra strukturálisan jellemző, hogy alapvetően kis tétszámú - ötven fő alatti - egységekből áll, ezért ezt a jellemzőt az EU más országokban sem érintette, és a legbiztosabb, hogy nálunk sem fog változtatni a helyzeten. Az elmúlt tíz-tizenöt év alatt mi már megszenvedtük az átala- Az Ifra után alig egy héltel érke/ett Magyarországra a Katalán Aulonóm Kormány főminisztere vezette delegáció, amelynek tagjaként látogatott hozzánk is Germán Gorri i Ochoa úr, a katalán nyomdaipari szövetség elnöke kulást, ebben nem várható lényegi változás. Az más kérdés, hogy a mi szakmáinkban is még mindig vélelmezhetően százalékkal magasabb a foglalkoztatottak száma az indokoltnál, és a képzettség-életkor-mobilitás összefüggésben sem optimálisak a feltételeink. Az ETJ-val kapcsolatban sok minden elhangzik, hogy mi minden fog ide beáramlani. (Ez a cikk is részben erről szól.) Egy dolog azonban sajnos biztosnak látszik, mégpedig az, hogy mi nem fog beáramlani. Ez pedig a képzett szakmunkások tömege. A szakmáját magas szinten művelő gépmesterek, kötészeti szakemberek, operátorok, szerviztechnikusok, nyomdai technológiákhoz értő minőségügyi és pénzügyi szakemberek az Unióban is igen keresettek, és hiányszakmának számítanak. (Mint minden, ahol nem okoskodni kell, hanem dolgozni".) A szakmai utánpótlásunk problémáit nem fogja megoldani az EU. Talán nem fokozza, MAGYAR GRAFIKA 19

13 Üzemlátogatáson a Szó-Kép Nyomdában. Könnyebb egy minden tekintetben EU-konform nyomdában mondani azl - sajnálkozva -, hogy azért nem minden nyomda ilyen", mint tenni ugyanezt - emelt fővel - egy lepusztult garázsban álló Romayor melleü állva mert az a hátrány ami egyébként a nyelvi bezártságunkból és átlagosan alacsony mobilitásunkból következik, az mosl átmenetileg védelmet is nyújt az európai munkaerőpiac elszívó hatása ellen. Jó esetben van öl-nyolc évünk, hogy e problémának elébe menjünk. (Bár épp most küldtük padlóra a fővárosi szakoktatást, és egyelőre a megoldásnak nem sok jele látszik.) A vezetőkkel sem más a helyzet. Néhány nagy, nemzetközi hálózathoz tartozó cég esetében elképzelhető, hogy külföldi menedzserek is bekapcsolódnak az irányításba, de az EU-tapasztalatok is azt mutatják, hogy a sokszorosító iparban ez nem szignifikáns. Az okok taglalása akár egész cikksorozatot is megérdemelne, itt most csak két apró szempont. A" nyomda még mindig több mint egy vasöntöde, vagy ami még lényegesebb: túl kicsi falat vagyunk a karriertudatos ifjú titánoknak. Technológiai színvonal A hazai nyomdaipar - részben azért, mert eszközparkja és technológiai anyagai majd száz százalékban importból származnak - eddig is nyitott gazdaság volt. A szakértelem átlagos színvonala - hála és köszönet érte elődeinknek - európai szinten van. (Ez az a szakma, ahol az európai színvonal magasabb, mint a világszínvonal!) Látszólag tehát nincs miért aggódni. Hogy valami mégsincs rendben, az például a CtP terjedésén mérhető le. A CtP alkalmazása Európa-szerte olyan tempóban terjeszkedik, mint annak idején a DTP vagy az ISO. Míg a DTP nálunk is egy-két év alatt fenekestol forgatta fel a nyomdaipart (minden negatív hozadékával együtt!), az ISO képviselte szemlélet térhódítása már korántsem mutatott ilyen iramot. Az ISO kényszere kapcsán most jutottunk arra a szintre, hogy már-már majdnem általános a cégeknél a tevékenységük rendszerszemléletű kezelése és a folyamatos kontroll megvalósítása. (Talán az az idő is közel, amikor erre már igény is lesz, nem csak letudott házi feladat".) Az TSO minősítések gyors terjedését itthon a minek ez nekünk" szemlélet mellett legerősebben talán az akadályozta, hogy cégeink legtöbbjénél nem voltak kész rendszerek, kialakult vállalatirányítási, organizációs modellek. így nem volt mihez igazítani az új kabátot. A korábbiakban megismert túlbonyolított modellek miatt inkább a rémület lett úrrá azon, akinél leesett a tantusz, hogy az ISO is valami hasonló adminisztrációhalmaz. Az Unió nyomdái pedig lassan kigyógyulnak az ISO mindenhatóságában vetett hitükből. Egy fontosat azonban elértek vele. A szervezésük és a technológiai partnereik rendszerei is olyanok, hogy nagyon könnyen át lehetett állni a CtP-re. Mert a CtP nyilván műszaki kérdés is, de az a kezelhetőbb része. Sokkal kritikusabb az eltérő platformok és adatállományok mozgatása és kezelése. Ebben nagy a lemaradásunk. Nem helyes, hogy a vitathatatlanul magas beruházási költségekre hivatkozással bagatellizáljuk, illetve szőnyeg alá söpörjük a problémát. Ha ezt a Zh-t rosszul írjuk meg, azt a vizsgán fogjuk megszenvedni! Játékszabályok" Még egy nagyon fontos működési fel létele sokorról esik bőven szó, ez pedig a játékszabályok kérdése, Ez alatt elsősorban a jogi hátteret érti mindenki, de nem ebben van a legnagyobb különbség. (Az egyszerűség kedvéért a jogi háttérbe a szabványoktól kezdve a polgári jogba tartozó fogalmakon - mint például szerződéses kapcsolatok - keresztül a munkajogi vagy környezetvédelmi kérdésekig mindent beleértünk.) Nyilván meg kell ismernünk az EU joganyagának ránk vonatkozó részleteit - és minél előbb és minél alaposabban -, de legyünk bármilyen szinten felkészültek, az a hazai viszonyok alapján nem lesz nagy segítségünkre. Mégpedig azért, meri két fontos dologban ugyanaz a jogszabály másként érvényesül itthon és másként az Unióban. Ezek pedig: a nyomda hozzáállása és a környezet hozzáállása. Az EU-ban van néhány fontos kérdés, ami nem azért működik úgy, mert azt mondja a tételes jog, 20 MAGYAR GRAFIKA

14 A CEPTA innovációs nagydíját idén egy családi kézben lévfí katalán gépgyártó vállalat, u medesa" nyerte. A junior" cégvezetővel az egyesületben beszélgethettünk hanem azért mondja azt a tételes jog, mert annak megfelelően tud jól működni a gazdaság. Csak a legfontosabbak a beszélgetésekből: Áruért és szolgáltatásért jár az ellenérték. Akkor és annyi, amennyiben megállapodnak. A szállító az EU-ban is ad hosszabb fizetési határidőket, de ezekre az esetekre régen kitalálták már a bankokat. Fizet a vevő bankja, és a kamatokat majd beépíti a megbízója bankköltségébe. Vagy fizet majd a vevő, de a terminus szerint esedékes kamatokkal együtt. Vagy kap a szállító egy forgatható, banki hitellevelet. Vagy, vagy, vagy... Számtalan lehetősége van annak, hogy jól működjön a kapitalizmus. Mint ahogy nálunk számtalan lehetőséget tudnak egyesek arra, hogy - mindenki más kárára - jól működjön a saját magánkapitalizmusuk". Szóval, az EU-tagság állítólag rákényszerít minket is, hogy ez másképp legyen. Az EU senkinek nem garantál munkahelyet, de akinek mégis jut, annak jogai is lesznek hozzá. Állítólag nem juthat versenyelőnyhöz az, aki garázsnyomdában"; más nyomdában dolgozótól negyed áron átvett, lopott vagy kereskedőnek soha ki nem fizetett alap- és segédanyagokat használva; családtagként aposztrofált vendégmunkásokkal és kiskorú menekültekkel dolgoztatva készít hamis címkéket a hamis vodkákra a maffiának. Mert majd(!) a munkavédelmi, környezetvédelmi stb. ellenőrök intézkedései olyan hatékonyak lesznek, hogy az ilyen nyomdák egyszerűen eltűnnek. Aki nem hiszi, járjon utána..." szól a mese vége, pedig ilyen cégek most is vannak! (Meg hatályos jogszabályok is, meg mindenféle ellenőrök is.) Csak ezekről a cégekről még nem vesznek tudomást, mert ők nem szerepelnek azokban a nyilvántartásokban, amelyek azokról szólnak, akik áfát, társadalombiztosítást, egészségbiztosítási hozzájárulást, személyi jövedelemadót stb. fizetnek. Egy mostani munkavédelmi ellenőrtől pedig mégsem várható el, hogy az utcán végigmenve felismerje: nicsak, itt a pincében mintha egy cég működne?! Vajon szabályosan dolgoznak és dolgoztatnak-e? De! Majd ha ugyanez a kolléga EU-ellenőr lesz...! Hm! Hinnünk kell, hogy a gyakorló" uniós szakemberek eme prognózisa megvalósul. Tőkehiány Mindenki ezen a területen vár gyors változási, pedig valószínűleg ez lesz az egyik csatlakozás független kérdés. A tagsággal nem enyhül, hanem tovább fokozódik majd a makroszabályozás szigora, ami alól a nyomdaipar sem vonhatja ki magát. A bankok nyitottak a mi szakmáink felé is, és a szállítók is folyamatosan keresik a megoldásokat. Fcdczctoldalról könnyebb lesz línanszírozót találni, viszont üzleti oldalról sokkal keményebb feltételeknek kell megfelelni. Jó lesz, ha a nyomdák idejében leckét vesznek, milyennek kell lenni egy, a bankok által is elfogadhatónak tartott üzleti tervnek! Információhiány Nem lesz fenntartható az a jelenlegi állapot, hogy alig van adatunk az iparágunkról, ami meg van, abban pedig bizonytalanok vagyunk. Nem valószínű, hogy külső forrás álljon ehhez rendelkezésre. Iparági közös linanszírozással kell majd kiizzadnunk, mert sehol nem fognak szóba állnak velünk, ha nem tudunk tökéletesen megbízható háttéranyagokat produkálni. Még egy biztató gondolat A csatlakozás szükségszerű velejárója lesz, hogy sok új cég fog megjelenni az országban, új szervezetek, intézmények, amelyek magukkal hozzák a nyomtatványkultúrájukat is. Ha semmi mást, csak az egy főre számított papírfelhasználási mutatókat vizsgáljuk, már biztosra vehetjük, hogy növekedés várható a nyomdai megrendeléseknél. Ha az egyéb paramétereket is megnézzük, akkor az is megjósolható, hogy az igényes, magas minőségű nyomtatványok arányának növekedése várhaló. Ezzel együtt tipikus, vagy ha úgy tetszik nem magyar sajátosság, hogy néhány termékcsoportot és néhány országot leszámítva az Unión belül is mindenütt hazai a szolgáltatási szektor és benne a nyomdaipar. MAGYAR GRAFIKA 21

15 Kétségek és kérdések az uniós csatlakozás körül Dr. Peller Katalin fulilkár Ma már mindenki elfogadott tényként kezeli, hogy Magyarország jelenlegi ismereteink szerint - májusában csatlakozik az Unióhoz. A hivatalos fórumok a legnagyobb elégedettség hangján nyilatkoznak itthon és külföldön egyaránt, de ha a színfalak mögé nézünk, cseppet sem olyan eufórikus az öröm. Külföldi kollégákkal beszélgetve, gyakran tapasztalom, hogy az Unió bővítése inkább aggodalomra okot adó, mintsem kívánatos esemény a számukra. Természetesen ez ellen nem illik" ágálni az EU-ban, de az ő szempontjukból igazuk van. A gazdasági recesszió még igen csak érezteti ha- Lását az európai piacon, minden országban többletkapacitások vannak, és nemcsak egymással, hanem az új médiákkal is versenybe kell szállniuk. Az amúgy is telített kínálati piac érthetően nem lelkesedik az olcsó munkaerővel jó minőségben dolgozó kelet-európai nyomdaiparért. Természetesen a bővítéssel ezek a piacok számukra is megnyílnak, de a lehetőség messze nem olyan vonzó, mint amilyen veszélyt látnak a saját piacaikat illetően. Aztán azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek az országok az első időszakban sokkal inkább az Unió támogatására szorulnak, mint ők támogatnák a közös célok megvalósítását. Márpedig az egyszerű uniós állampolgár nem szívesen fizet azért több adót, hogy más országok fejlesztéséi finanszírozza. Ugyanakkor a csatlakozó országokban is érezhető hasonló aggodalom. Az elvárások nagyok. Hosszú-hosszú évtizedek gazdasági-politikai lemaradását kell rövid időn belül behozni, ez pedig csak áldozatok árán megy. Elég, ha csak a béreket nézzük. Ma Magyarországon forintos nyomdaipari havi átlagbért figyelembe véve (2001. évi KSH-adat) az órabérek 1,80 euró körül mozognak. Ugyanez a szám Portugáliában a kollektív szerződés szerint hat euró, de Belgiumban vagy Németországban euró. Minden további elemzés nélkül is felvetődik a kérdés, hogy hogyan lehetséges ilyen bérek kitermelése - nem beszélve annak terheiről -, és önmagában ez az egy tétel milyen módon befolyásolja az amúgy sem biztató nyereséghányadot. Még ha nem is Németországhoz hasonlítjuk magunkat, csak mondjuk Portugáliához, a differencia akkor is legalább háromszoros. Az pedig szinte biztos, hogy valamilyen formában igazodni kell. Többletkapacitásokkal Magyarország is küszködik, de számíthatunk rá, hogy az uniós országok a csatlakozást követően megpróbálnak az új piacokra betörni. Nem vitás, hogy az elmúlt években jelentős fejlesztések mentek végbe itthon, de vajon az így kialakult technológia és technika elegendő lesz-e a mostani pozíciók megtartásához? Van-e a cégeknek elég tőketartalékuk a nehezebb idők átvészelésére? Nos, minden bizonnyal vannak ilyen nyomdák itthon, de azt hiszem, nem tévedek túlságosan, ha azt mondom, hogy sok cselben a válasz nemleges. A nagyvállalatok feltehetően bírják az iramot - így vagy úgy -, még talán a legkisebh mikrovállalkozások számára is van esély, de a derékhadat alkotó közepes méretű nyomdák cselében jelenlős átrendeződéssel kell számolni. A problémát a nyomdák is átérzik, és sokszor elhangzik a kérdés: mit lehet tenni a versenyképesség fenntartása érdekében, és hogyan kerülhető cl a legrosszabb? Mitől lesz valaki felkészült a csatlakozásra? E kérdések hallatán mindig az az érzésem, mintha valami receptet várnának tőlünk. Két piros és három kék pirulát bevenni, és védett lesz az ember az influenzával szemben. Sajnos azt kell mondanom, hogy nincs se recept, se pirulák, A nyomdaipar nem olyan speciális ágazat, mint a gyógyszeripar, ahol pontosan körülhatárolható keretek és szabályok vannak. Kevés kivételtől eltekintve nincsenek ágazatspeciíikus előírások. Senki nem határozza meg központilag, hogy milyennek kell lenni egy kiadványnak, vagy azt milyen technológiai folyamattal kell előállítani. Nincse- MAGYAR GRAFIKA 23

16 nek különleges szabályok az alapanyagokra vagy a foglalkoztatásra. Még a környezetvédelemben is a minket leginkább érintő papírhulladék-gazdálkodás sem Brüsszelből vezérelt. Vannak viszont általános ágazati tendenciák és piaci folyamatok, amelyekre nagyon oda kell figyelni. Közhelynek hangzik, hogy a technológiát vagy technikát kell az igényekhez igazítani, és nem fordítva. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a piac változásainak állandó nyomon követése nélkül a cég halálra ítélt. Köztudott, hogy könyvek, folyóiratok esetében várható a példányszámok csökkenése és az elmozdulás a szűkebb rétegek irányába. Vagy a reklámpiacon az elektronikus reklámok aránya hosszabb távon a nyomtatott reklámok hátrányára növekszik. A csatlakozást követően annyiban változik a helyzet, hogy már nemcsak arra kell figyelni, hogy ki mit csinál az ország másik felében, vagy mi történik a hazai piacon, hanem arra is, hogy európai viszonylatban mire számíthatunk. Ami a piaci folyamatokat illeti, kiemelkedő jelentősége van a vezetési és irányítási rendszereknek. A nyomdaipar átalakulóban van. Európában szinte már nem is találkozni a klasszikus nyomdaipar fogalmával. Sző van grafikai iparról, erdőalapú ágazatról, New médiáról vagy vizuális kommunikációról. A termelés helyett a hangsúly a szolgáltatásra helyeződött át. Ez pedig más vezetést, más struktúrát igényel. Akárcsak bármely más ágazatban, a termék vagy még inkább a nyomda eladása kerül előtérbe. Azonos minőséget nagyon sokan tudnak előállítani. Ma már kevés azt mondani a megrendelőnek, hogy jó minőségben és időre dolgozunk. Ettől nem fog meghatódni, hiszen mindenki ezt mondja, sőt képes is rá. De csak azok fogják valóban megszerezni és megtartani a vevőiket, akik többletszolgáltatást tudnak nyújtani, vagy szervezeti felépítésük, vezetési rendszerük alapján mást adnak, mint a többiek. Megkockáztatom, az olcsó ár nem mindig elegendő érv a meggyőzéshez. Persze lehet - sőt kell is - velem vitatkozni. De egy biztos, a stratégia, a marketing, a logisztika nem úri huncutságok, hanem nagyon is húsba vágó kérdések. Talán nem véletlen, hogy a különböző minőségbiztosítási rendszerek bevezetése olyan iramban terjed. Költséges, időigényes és közvetlen haszon viszonylag ritkán mutatható ki, ugyanakkor nem ritka, hogy közbeszerzési pályázaton nem is indulhat, aki nem rendelkezik ilyen vagy olyan ISO minősítéssel. Mindezek fényében felmerül a kérdés: Mit lehet tenni, és mit lesz a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség a probléma megoldása érdekében? Először is információkat bocsát a tagjai rendelkezésére, minden lehetséges formában. Kiadványokban, cikkekben tájékoztat, rendezvényeket, konferenciákat szervez e témákban. Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt fektelünk arra, hogy nemzetközi kapcsolatainkat kihasználva minél részletesebb képet adjunk az európai helyzetről. Nem lehet úgy háborúba menni, hogy van ugyan fegyverünk, de nem ismerjük az ellenségei. Természetesen a csatlakozás nem háború, és az EU nem ellenség, de talán nem túlzott a hasonlat. S ha már ennél maradok, stratégia és taktika nélkül a legkorszerűbb fegyverek sem érnek semmit. Az is a mi dolgunk, hogy ebben segítsünk. Csak egy példa a közelmúltból. A nyár elején a Közép-Európai Egyetemmel közreműködésben három hónapos üzleti tanfolyamot hirdettünk meg nyomdaipari vezetők számára. A lemalika a vezetés szinte minden aspektusát felölelte, az uniós ismeretektől kezdve a stratégiai tervezésen át az üzleti kommunikációig. Az anyagot minden tagunknak megküldtük, de összesen egy konkrét jelentkezés történi. Pedig olyan ismeretekről van szó, amelyet a gyakorlatban így vagy úgy használunk. Lehet, hogy voltak hiányosságai a szervezésnek, mégis úgy gondolom, az eset jelzés értékű. Természetesen nem hagyunk fel a próbálkozással, legfeljebb a tanulságok levonásával más irányból közelítjük meg a problémát. Tudom, hogy a napi rohanás mellett komoly gondot jelent időt szakítani olyasmikre, amelyek első pillantásra nem hasznosíthatók a másnapi feladatokban. De bízom benne, hogy egyre többen ismerik fel, nemcsak a holnap, a holnapután is fontos. HIRDETÉSSZERVEZÉS A papíripart jól ismerő, agilis kollégát keres a Papíripar című szaklap h írdetésszervezéséhez. Kérem, jelentkezzék a részletek megbeszélése ügyében a műszaki egyesületben Pesti Sándornál vagy Polyánszky Évánál. 24 MAGYAR GRAFIKA

17 Senki sem próféta a hazájában: magyarok az Intergrafban Az Intergraf nemzetközi szakmai civilszervezet, amely az Európai Közösség országainak nyomdaiparát öleli fel Jászkuti László, a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség elnöke mint elnökségi tag és dr. Peller Katalin, a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség főtitkára mint operatív bizottsági tag képviselik a magyar nyomdaipart az Intergrafban. Az elnökség Európa nyomdaiparát képviselő' tagjai egységesen védik az iparág érdekeit Munkájukat az operatív bizottság készíti elő. Az operatív bizottság az egyes kiemelt nemzeti szövetségek főtitkáraiból áll. Nagyobb a respektünk Európában, mint idehaza. A Magyar Nyomdász Szakmai Szövetségnek neve van az Intergrafban, részt veszünk a vitákban, a megegyezésekben és a programok szervezésében. Számos közgyűlésnek és igazgatói találkozónak adott otthont Magyarország " - mondta Jászkuti László. oroszok, lettek, lengyelek, szlovákok, csehek, horvátok, szlovének részvételével. Miután a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség felvételt nyert az Intergrafba, sok nehézséggel kellett szembenéznünk, hiszen gazdasági oldalról nagyon fontos lehetőségek köréből ki voltunk zárva, például tagként hozzájuthattunk volna olyan támogatásokhoz, amiket az Európai Unió tagjai számára szerveznek Brüsszelben. Hamarosan ebben sem maradunk el a többi tagországtól" - nyilatkozta Jászkuti László. Elnökség az Intergrafban Jászkuli László és dr. Peller Katalin Magyarország és az Intergraf Az MNYSZSZ több mint egy évtizede Intergraftag ben még egy furcsa kuriózumkent értékelték a mi közeledésünket Európa fele. A Magyar Köztársaság felvétele az Unióba akkor még távolról sem volt napirenden. Érdeklődéssel figyelték, hogy Magyarország mit is akar a nemzetközi mezőnyben. A gazdasági változásoknak megfelelően az Intergraf újra fórumot adotl a rendszeres kelet-közép-európai egyeztetéseknek, megszerveztük a regionális találkozókat bolgárok, románok, Vannak olyan országok, ahol több szakmai érdekképviselet is működik, és előfordul, hogy egy országot löbb érdekképviselet képvisel az Intergraiban. Hozzávetőleg fél évtizede fogalmazódott meg a szervezetben az igény, hogy célszerű lenne Európán belül régiókba szervezni a tagállamokat, és a régiók képviselői legyenek az elnökség tagjai. így alakult az angol-szászok, skandinávok, a dél-európai országok, a német nyelvű, a közép- és kelet-európai országok régiói. Ez utóbbit Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Románia jelenti a szervezeten belül. Lengyelország néha, Horvátország és Románia pedig egyáltalán nem vesz részt a munkában. A közép-kelet-európai országokat tömörítő régió képviselője Jászkuti László és Kovacsik úr, a szlovák szövetség képviselője. MAGYAR GRAFIKA 27

18 Az Intergraf és az ipar helyzete Az Intergraf jelenlegi helyzete elég feszült. A tavaly szeptemberi terrorista merénylet utáni gazdasági recesszió Európát is sújtja. Az európai nyomdaipar ennek megfelelően rossz helyzetben van: csökkennek a megrendelések, a műszakszámok, csökkennek a vállalási árak, a kinyomott papír mennyisége, a megtermelt érték. Mindezt tetézi az újabb technikai lehetőséget felvillantó cross média. Keresik a helyüket az európai nyomdászok, bár ugyanez itthon is tapasztalható. Félelemmel és aggodalommal vegyes kíváncsisággal tekint mindenki a jövő felé, várják, hogy a változások mit hoznak számukra. Az újabb technikai vívmányok által generált drámai változás még nem zajlott le, ennek hatásait és kimenetelét csak találgatni tudjuk. A jövő azt sejteti, hogy a kiadók, megrendelők kerülnek kulcspozícióba. A kiadó döntése a piac által meghatározott igényekhez idomul. A kis példányszámú, speciális igényeknek megfelelő termékek iránt van kereslet, ami egyre inkább a modern technológiák által kínált lehetőségekre épül. Az átalakulás legnagyobb nyertesei a reklám- és csomagolóanyag-gyártók lesznek, a legnagyobb veszteség a napilap- és íblyóiratkészítőket érheti. Ezek a változások az Intergraf működésére is kihatással lehetnek. A tagdíjak nem fedezik a működés költségeit, az egész szervezet átalakítása napirenden van. Európai szinten is központi kérdés, hogy legyen-e szakmai vására a nyomdaiparnak, és azt milyen gyakorisággal rendezzék" - vélekedik Jászkuti László. Közeledve az Unióhoz A tulajdonosok ma már nemigen áldoznak központi statisztikák, felmérések készítésére, mint azt elszigetelt igényként nálunk megfogalmazzák. Részt vesznek viszont olyan nemzetközi képzési lehetőségeken, fórumokon, ahol első kézből megkapják a számukra fontos információkat, valós, hasznos és értékes tényeket, adatokat. Ehhez természetesen alapértelmezett egy-két európai nyelv ismerete. A Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség azért jött létre, hogy a nyomdatulajdonosok érdekei szerint lobbizzon az állammal szemben. Nem várható el, hogy egy-egy technológiai kérdésben állást foglaljon vagy megoldásokat kínáljon egy adott területet érintő szakmai problémára. A szövetség az állandó lobbik színtere a munkáltatő és az állam között. Munkaügy, környezetvédelem, vámügy, kollektív szerződés, szabványosítás terén komoly és jelentős változások várhatók. Természetesen nem kínál a szövetség testre szabott, kész megoldásokat, azzal képviseli az ágazat érdekeit, hogy a változások irányára hívja fel a figyelmet. Minden vállalkozás elemi érdeke, hogy a munka termelékenysége, a gépparkja, az elvégzett munka minősége, a dolgozók képzettségi szintje olyan magas legyen, hogy a felmerülő akadályokat a legkisebb fáradsággal jól tudja venni. Aki így működik, az felkészült az Európai Unióra" - vélekedik a szövetség elnöke. Az MN YSZSZ már csatlakozott az EU-hoz Ha úgy tetszik, az Intergraf révén mi már csatlakoztunk az Unióhoz. Az ott szerzett információk, a szövetség közvetítésén keresztül megjelennek a magyar nyomdaiparban. Merem állítani, hogy a személyes kapcsolatok revén nagyon sok plusz információ jut el hozzánk, és minket is megismernek az európai nyomdaipar képviselői. Amikor ténylegesen megtörténik a csatlakozás, a nyomdaipar szempontjai, a sok más szempont mellett, eltörpülnek a közösben. A mi utunk az Unióba sokkal rövidebb az lnlergralbn, mint a magyar külpolitikán keresztül. Ma az egyetlen létező nemzetközi, szakmai információs csatorna a nyomdaipar számára az Intergraf. Csak egy példa a közelmúltból. Az Európa Parlamenl Általános Ipari Igazgatósága többek közt megkereste az Intergrafot is, hogy információkat nyerjen az iparág helyzetéről. A nyomdaipar helyzetét, szerepét, versenyképességét vizsgálva felmerült az Unió bővítésének kérdése. Itt nyílt lehetőség arra, hogy a kelet-európai országok és a magyar nyomdaipar képviseletében felhívjuk a figyelmet magunkra. Amennyire a keretek engedik, arra törekszünk, hogy a rendelkezésünkre bocsátott információkat lefordítsuk, hírleveleinken és a szaksajtón keresztül nyomtatott vagy elsősorban a tagságunk számára elektronikus formában hozzáférhetővé tegyük. De nem lényegtelen az sem, hogy az Intcrgrafon keresztül a szövetséget több olyan külföldi cég keresi meg, amely üzleti kapcsolatot kíván építeni hazánkban" - tudtuk meg Peller Katalintól. Miért is kell nemzetközi érdekképviselet? Az európai nyomdaipar küszködése az Intcrgrafra is kivetül, de a szervezet Összes hibáját is figyelembe véve ez a legfontosabb nemzetközi szak- 28 MAGYAR GRAFIKA

19 mai fórum. Akár nemzeti, akár uniós szinten vizsgáljuk a boldogulási lehetőségeket, csak az tud előrejutni, aki a döntéshozó testületek előtt láthatóvá tudja magát tenni. Ha az Intcrgraf nem lenne, az Európa Parlament bizottságai számára a nyomdaipar mint olyan nem lélezne, hiszen ők is a hozzájuk eljutó információk alapján tudnak csak dolgozni. A csatlakozással a lehetőségeink tovább bővülnek, mivel egyrészt a frissen belépőre sok figyelem irányul, másrészt Ők állnak közvetlen kapcsolatban a még csatlakozásra várókkal. Az uniós csatlakozás idejére elengedhetetlenül fontos az Intergraf-tagság. Belátható időn belül Magyarország nyomdaipara nem képes önmagát egyedül képviselni Brüsszelben a megfelelő fórumokon, Erre talán két szövetség képes Európában: a német és az angol, az összes többi ország az Intcrgrafra van utalva" - vélekedik a szövetség főtitkára. Nyomdászok Európában És végezetül egy személyes élmény. Én tavaly szeptemberben találkoztam először az Intergraf tagjaival, amikor szövetségünk rendezte az őszi igazgatói konferenciát. Arra számítottam, hogy tartózkodó angolokkal, hűvös skandinávokkal és kissé lenéző stílusú amerikaiakkal fogok találkozni. Ezzel szemben az első pillanattól mindenki azt éreztette velem, hogy ebben a társaságban csapattag vagyok. Nemcsak Magyarországon tartanak össze a nyomdászok, Európában is olyan ez a szakma, mint egy nagy család, és jó ide tartozni - mondta Peller Katalin. EV. Az van, ami látszik Hazai viszonylatokban is tudnék erre egy konkrét példát említem: a szövetség egyik rendezvényén alkalom nyílt a nyomdák vezetői számára, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium azon képviselőjével beszélgethessenek, aki részt vesz az iparágat érintő törvények kidolgozásában. Nagyon sok kérdéssel most találkozott először, ami szintén azt támasztja alá, hogy csak azokkal a problémákkal tudnak foglalkozni a hatóságok, amelyek eljutnak hozzájuk. Láttatni kell magunkat! Tanulni, tanulni, tanulni Három éve egy nemzetközi oktatási programot finanszírozott az Európa Parlament és a Leonardo. Ebben a felmérésben mi is részt vettünk. Egyfelől megismerkedtünk az uniós pénzforrásokkal, másfelől teljes képet kaptunk arról, hogyan alakul a nyomdaipari képzés Európában. Számos olyan projekt van, amiben jelenleg még nem vehetünk részt, de már tudunk rá készülni. Ilyen például a kisvállalkozási projekt. A kisvállalkozások piacra jutásának és a piacon történő megmaradásának elősegítése a cél. A nyomdaipart ez erősen érinti, hiszen úgy Európában, mint hazánkban a vállalkozások négyötüde kisvállalkozás. Ugyan itthon még nincs meg az a politikai kultúra, ami a döntéshozó szervezetekkel való együttműködéshez szükséges, de ugyanez a kérdés Brüsszelben több reménnyel kecsegtet" - nyilatkozott a szövetség főtitkára. KÖZLEMÉNY Idén ősszel a környezetvédelmi kormányzat ismét napirendre tűzte az információhordozó papírok környezetvédelmi termékdíját. Többszöri módosítást követően a legutolsó változat szerint - melyet a költségvetési törvény részeként kezel a parlament - azon reklámkiadványok után kellene január 1. után termékdíjat fizetni, amelyek felülelük legalább 75%-án hordoznak reklámot. A termékdíj mértéke 2003-ban 13 Ft, 2004-ben 19,5 Ft és 2005-ben 26 Ft lesz kilogrammonként. A tervezet ellen, noha a minisztérium hivatalosan nem kérte véleményünket, több alkalommal is tiltakozott a szövetség. Mivel semmilyen reakció nem érkezett, a parlament Környezetvédelmi Bizottságához nyújtottuk be álláspontunkat. A bizottság november 22-én is foglalkozott a témával, és egyre inkább érezhető, hogy a termékdíj bevezetése elkerülhetetlen. Változás várható a csomagolóanyagoknál is ban 11,1; 2004-ben 13; és 2005-ben 13,7 Ft/kg. A festékek és oldószerek termékdíja 2003-ban 200; 2004-ben 210; és ben 221 Ft/kg. dr. Peller Katalin MNYSZSZ MAGYAR GRAFIKA 29

20 Szakképzési dilemmák Malatyinszki József gondolatai a megoldásokról Annak, hogy újra tollal ragadtam oktatásügyben, kettős oka van: - Előző írásomban (2002/4. szám) utaltam a nyomdászszakma tankönyvcllátotlságának sanyarú voltára, és arra, hogy a témára visszatérünk. - Másodsorban őszintén be kell vallanom, nem igazán elégítettek ki a szakképzésre vonatkozó témacsokor cikkei. Rendhagyó módon a második tétellel kezdem mondanivalómat. Sokunk örömére szolgált a Magyar Grafika induló cikksorozata a szakoktatásról. Kíváncsian várjuk a további hasznos észrevételeket, amelyek nem az eddigiekben lapasztalt elvi, elméleti gondolatokat tükrözik, hanem a praktikumot, mégpedig a magyar valóságot taglalják, arra épülnek. Vegyük hát sorra a több mint kéttucatnyi lapoldalt, vilázó és érvelő szándékkal. Kétségtelen, hogy Péteri Károly informatív írása világosan és érthetően jelenti be a budapesti iskola változásait, a szakképzés új alapjait, amiről a békéscsabai cikkem is beszél az iskola jövője című szakaszban. Tehát tömören: a középiskolát követő érettségi utáni kétéves szakképzéssel a fiatal nyomdaipari szakmunkássá válik. Ahogy Zentai Csilla (Debrecen) írja: ezután még ugyancsak két év kell a technikussá váláshoz, ami az OKJ-bcn egyedül a nyomdászok privilégiuma"! Ez pedig éppen egy évvel hosszabb, minlha a íiatal a főiskolai oklevéllel honorált üzemmérnöki szakot végezné el - írja a továbbiakban az Alföldi Nyomda osztályvezetője. Ugyancsak igaza van abban is, hogy az előzetesen nyomdai szakmával nem rendelkező pályakezdő szakdiplomások szakmai felkészültsége, gyakorlati tudása meglehetősen gyenge alapon áll. Igen nagy problémát látok abban az elgondolásban, amit Péteri Károly így ír le: A szakmai gyakorlati oktatás - kevés kivételtől eltekintve - vállalati keretek közt szerveződik, ezzel is biztosítva a végzős szakmunkások naprakész ismereteit." Csakhogy azok a bizonyos naprakész ismeretek ahány nyomda, annyiféle szinten fognak állni, jelentős technikai-technológiai eltérésekkel. Sajnálatos, hogy az írásokban nem találkoztam a felnőttoktatás és a továbbképzés hogyanjának megvalósítására vonatkozó konkrét tervekkel, a főiskolai üzemmérnökképzés állapotával. Ezzel kapcsolatban pozitívum a soproni Okleveles Könnyűipari Mérnöki szak beindulása, amiről Kunyik Csaba ír. Talán itt kell elmondanom, hogy sajnálatosan nem olvaslam egyetlen elismerő mondatot sem a KMF-ről, Lipcséről és Moszkváról! Az a véleményem, hogy az írásokban a szépen hangzó mondatok sok általánosságot - néhol elvontságot - tartalmaznak, ezért én csak a konkrétumokai csemegéztem" ki, azaz a gyakorlatias tételeket. Ilyen például az előbbiekben említetteken túl Langó János válasza a Mi a megoldás?" című kérdésére. Az ő véleménye szerint az érettségi utáni kétéves oktatásra a tanulókat a nyomdák vegyék fel és iskolázzák be a tanintézetbe. Féléves intenzív alap- és gépismeret után, amit a tanműhelyben sajátítanának el, visszakerülnének a nyomdába. négy nap szakmai ismeretre, majd egy nap elméletre az iskolában. Ez eddig megegyezik a központi tervvel, amivel egyet is lehet, kell érteni, csak hát van itt egy nagy bökkenő: a hozzászólók zöme budapesti ésszel gondolkodik. Sajnos, megint felüti a fejét a Budapest-vidék ellentél: mi lesz a vidéki nagyvárosok, nagynyomdák személyi utánpótlásával, hiszen hivatott nyomdászképzés csak Debrecenben és Békéscsabán van... Talán megbocsátja nekem Eiler Emil, ha az impozáns információforrásokkal felépített, sokoldalú, hangzatos angol módszertani kifejezésekkel gazdagított anyagának több lételébe belekötök". - A piacorientáltság (magyarul piacirányítás) valóban rendkívül kegyetlen törvény, amelynek azonban jobb lenne a vadhajtásait letörni. Azt viszont nem hiszem, hogy a ma és még sokáig meglévő kis nyomdaüzemééskék" a szakmunkások idegennyelvű-tudású elitjét keresnék felvételre. - A fejlődést, a fejlesztést mindenki tiszleli, szereti, de az nehezen képzelhető el, hogy egy józan szolnoki, salgótarjáni, zalaegerszegi stb. nyomdász már holnap Cross Media Publishingben (CMP) gondolkodjon, ahogy ezt szerzőnk jósolja. - Eiler Emil szereti az angol metodikát, lelkesen foglalkozik a Life Long Leaminggel, amelyet magyarul élethosszig tartó szakoktatásnak nevez. MAGYAR GRAFIKA 33