Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Szakképzés- Fejlesztési Koncepció

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Szakképzés- Fejlesztési Koncepció"

Átírás

1 A 2013-ban készült Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Szakképzés- Fejlesztési Koncepció 2014-ben felülvizsgált változata július 21. 1/155

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Módszertan Adatelemzés Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési céljai Helyzetértékelés Új ciklus kezdődik Jövőkép A megye térszerkezeti jövőképe Területi célok Szolnok nagyváros-térség pozíciójának Az ipari agglomeráció városiasságának erősítése és a gazdaság diverzifikációja a Jászságban Városhálózati szerepek és város-vidék kapcsolat megújítása a tiszántúli mezővárosi térségben Tiszazug és Körös mente pozíciójának és önfenntartó képességének javítása Tisza menti ökosztráda alrendszereinek kiépítése Specifikus célok A lakosság képzettségi szintjének és egészségi állapotának javítása Az agrárvertikum versenyképességének növelése Terület felhasználás, erőforrás-gazdálkodás megyei elvei Jász- Nagykun- Szolnok megye munkaerő-piaci folyamatai A megye szakképző rendszerének és intézményhálózatának áttekintése Szakiskolai reform - gyakorlatiasabb szakképzés - versenyképes munkaerő MFKB és tevékenysége Élethosszig tartó tanulás és kompetenciák Pályaorientáció Esélyegyenlőség Köznevelési Hídprogramok Esélyteremtés biztosítása Pályakövetési rendszer Fejlesztési koncepció Mellékletek /155

3 1. Bevezetés A január 1-én hatályba lépő évi CLXXXVII. szakképzési törvény értelmében október 1-től Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok (MFKB) működnek. Jelentős változás a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságokhoz (RFKB), hogy szakmai véleményező, javaslattevő és döntéshozó testület helyett az MFKB-k hatásköre véleményezésre és javaslattételre terjed ki. A figyelembe vett egyéb jogszabályok: évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 202/2012. Kormányrendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról Az MFKB feladata a szakképzés-fejlesztési koncepció elkészítése, amely a területfejlesztési koncepció és program része, ez alapján készül a köznevelés-fejlesztési terv megyei szakképzési része. A szakképzés-fejlesztési koncepciónak az a feladata, hogy hangsúlyos, határozott és egyértelmű útmutatást adjon a jövőben követendő irányokról. Meg kell határozni azokat a lépéseket, amelyek a jelenlegi érvényes jogszabályok alkalmazásával a változó körülmények között a legeredményesebb cselekvéshez vezetnek. 3/155

4 1. ábra: A programok, koncepciók és tervek viszonya egymáshoz: Területfejlesztési program Területfejlesztési koncepció Szakképzés-fejlesztési koncepció Köznevelés-fejlesztési terv Megyei szakképzési terv Forrás: JNSZM KIK 2. Módszertan 2.1. Adatelemzés A szakképzés fejlesztési koncepció készítésekor felhasználásra kerültek a Jász-Nagykun- Szolnok megye területfejlesztési koncepciójából azok a részek, amelyek a szakképzés fejlesztése vonatkozásában releváns elemzéseket, információkat tartalmaznak. A munkaerő-piaci folyamatok elemzése a KSH és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának adatai alapján valósultak meg. Az iskolarendszerű szakképzés helyzetének elemzése az Oktatási Hivatal KIR adatai, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya, valamint a Szolnok Megyeközponti Tankerület és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján történt. A koncepció alapjául szolgált továbbá az Észak-alföldi Regionális Szakképzés-fejlesztési stratégia, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási Intézményhálózatműködtetési és Fejlesztési Terv , a Nemzeti Fejlesztési 2020 Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetési változata, az Európa 2020 stratégia ide vonatkozó és felhasználható elvei, adatai. 4/155

5 3. Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési céljai 3.1. Helyzetértékelés Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlődési dinamikája a közötti időszakban jelentősen meghaladta az országos átlagot. Mindezek ellenére a megye társadalmi-gazdasági fejlettség tekintetében jelenleg is jelentős hátránnyal bír az ország fejlettebb régióihoz képest. A megye gazdasági összteljesítménye a bruttó hazai termékhez való hozzájárulás tekintetében alacsony. Az egy főre jutó GDP az országos átlag 65%-a (2007.). Az ipari foglalkoztatottság aránya az országos átlagnál jóval magasabb, amely elsősorban a hagyományos ágazatoknak köszönhető (háztartási, mezőgazdasági gépgyártás, vasúti járműjavítás, cipőgyártás stb.) A megye területén számos új cég telepedett le, főleg az autóipari alkatrészek, bőr üléshuzatok gyártása területén. Folyamatosan növekvő nagy létszámot foglalkoztató cégek közé tartozik a vonatszerelvények gyártásával foglalkozó szolnoki telephelyű cég. A megye az ország második legjelentősebb mezőgazdasági régiójának részét képezi. A talajadottságok egyes részeken kifejezetten jónak tekinthetők. Ennek ellenére a mezőgazdaság jövedelmezősége alacsony. A nagy kiterjedésű jó minőségű földek kevés megyei lakos számára biztosítanak megélhetést. Szolnok város jelentős hagyományai ellenére, a megye logisztikai szempontból országos viszonylatban nincs kedvező pozícióban. Minősített logisztikai szolgáltató központ a megyében egyáltalán nem található. A megye adottságai alapján nem sorolható a legvonzóbb turisztikai célterületek közé. Ezen a téren kihasználható természeti adottságok az élővizek, termál- és gyógyvizek, védett természeti értékek, falusias környezet. Jelentős természeti potenciálokkal rendelkezik a Tiszató, melyek kihasználását a település szerkezeti adottságok, a tőkehiány és a térség összehangolt stratégiájának hiánya együttesen hátráltatta. A megyében az innovációs potenciál, a kutatás-fejlesztés és innováció szervezeti humánerőforrás háttere gyenge, ugyanakkor dinamikus fejlődést mutat. Kiemelten jó lehetőségek vannak mind a logisztika, a jármű és mezőgazdasági, háztartási gépipar, az egészségturizmus és az ahhoz kapcsolódó mezőgazdasági biotermékek előállítása területén. További lehetőségek jelentkeznek a megújuló energiaforrások területén. A jövőbeli kitörési lehetőségek szempontjából meghatározóak lehetnek a tiszai ártéri tájgazdálkodás kezdeti eredményei. 5/155

6 A megye népesedési viszonyai az országos trendnél a kilencvenes években kedvezőbben alakultak, azonban az ezredfordulót követően a népességvesztés üteme rendkívül felgyorsult. Ezzel egy időben jellemzővé vált a lakosság elöregedése. Az időskorúak száma a gyermekkorúak számát 40 %-kal haladta meg 2007 évben. A népesség átlagos képzettségi színvonala a felzárkózás irányába mozdult el, azonban a magasabban képzettek arányának növekedése elmaradt az országos ütemtől Új ciklus kezdődik Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzata elkészítette a közötti Európai Uniós költségvetési időszakra vonatkozó területfejlesztési koncepciót és programot. A koncepció legfőbb célja, hogy megalapozza a megye jövőbeni fejlesztéseit. A koncepció tartalmazza a megye 2030-ra előirányzott jövőképének és átfogó céljainak meghatározását, a jövőkép megvalósulása irányába vezető 7 éves időszakot ( ) átfogó stratégiai célokat és operatív programokat Jövőkép 2030 A Jövőkép a stratégiai tervezési folyamat első lépése: körvonalazza azt az állapotot, ahova a megye 2030-ra el szeretne jutni, a becsülhető trendekkel, a belső adottságokkal, reálisnak látszó tudatos beavatkozásokkal, intézkedésekkel kalkulálva. A 2030-ra kitekintő jövőkép egyfelől az eddigi területi folyamatok kedvező és hosszabb távon előnyős irányainak megtartására, esetenként felerősítésére, valamint a jó gyakorlatokat a helyi viszonyokhoz igazító, másoknak is mintául szolgálni képes társadalmi innovációkra épül, másfelől az eddig kudarcos megoldások elhagyására. Jász-Nagykun-Szolnok megye jövőképe a területfejlesztési koncepció alapján: Fenntartható fejlődés a sokszínű együttműködés keretében, amely értelmében alapelv, hogy a - centrális fekvés determinálja a sokirányú és sokszereplős regionális és térségi együttműködés szükségességét, - a Tisza-völgy természeti, társadalmi, gazdasági komplex egységként való kezelése, - ökológiai és ökonómiai elvek érvényesítésének helyes aránya, - mezőgazdaság meghatározó szerepe a megye vidéki térségeiben, - kulturális örökség és a tudásbázis a társadalmi innováció alapja. 6/155

7 3.4. A jövőkép megvalósulásának átfogó céljai: A. A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése: - a közlekedési infrastruktúra átfogó fejlesztése - térségi gazdaságfejlesztési programok - lakosság és vállalakozások dinamizálása - leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatása - népességmegtartó intézkedések B. Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése: - a humánerőforrás tudásának szakképzettségének és egészségi állapotának fejlesztése stb. C. A megye területi egyenlőtlenségének csökkentése 3.5 A hosszú távú célok megvalósulásának fejlesztési javaslatai: Dinamikus tranzittérséggé válás: Elérhetőség fejlesztése: A megye versenyképessége, tőkevonzó képessége szempontjából meghatározó az elérhetőség színvonala, centrális fekvése, a fővároshoz való közelsége olyan közlekedési-földrajzi adottságok, amelyek kihasználása a gazdasági fejlődés motorja lehet. Ennek érdekében fontos cél a gyorsforgalmi úthálózat kiépítése, a főúthálózat fejlesztése, elkerülő utak építése. A megye tranzit szerepének és a logisztikai potenciál bővítése szempontjából a vasúthálózati fejlesztések kiemelt jelentőséggel bírnak. A korszerűsítéskor prioritást élveznek a nemzetközi folyosók elemei. Differenciált gazdaságfejlesztés előmozdítása: A megye gazdasági teljesítmény szerint bekövetkezett kettészakadása miatt a Jászságban és a Szolnoki kistérségben elsősorban az innováció, míg a megye Tiszántúli felén a munkahelyteremtés a legfontosabb cél, egyfajta újraiparosítás megvalósításával. Meghatározó a megye közelmúltban kialakult fő iparágának (gépipar, háztartási, mezőgazdaság és vasúti gépgyártás) fejlesztése. Jelentős fejlesztési lehetőséget képviselhet a fenntartható fejlődés eszközeinek (környezetbarát, hulladékszegény, energia és anyagtakarékos technológiák) alkalmazása. A hulladék-feldolgozó ipar és ezen keresztül a feldolgozás folyamataihoz beszállítóként kapcsolódó vállalatok. A megye gazdaságának felzárkózása érdekében fontos a vállalkozások fejlődésének támogatása, a minél nagyobb hazai részvétel biztosítása. Ehhez szükséges többek között a menedzsment vállalkozási ismereteinek bővítése és a szakmai ismeretek fejlesztése. 7/155

8 A gazdasági kooperációt, koordinációt segíthetik az innovációs központok létrehozása, a gazdaság élénkítési intézményrendszer fejlesztése, klaszterek létrehozása, elektronikus gazdaság bővítése. A megye logisztikai szerepkörét bővítheti a Szolnoki Logisztikai Központ kiépítése, a kunmadarasi repülőtér logisztikai hasznosítása, a Felső Jászságban logisztikai központ létesítése. Fontos cél az ipari parkok logisztikai tevékenységének erősítése és az agrárlogisztikai szolgáltatások fejlesztése. Agrárfejlesztés: A megye szerepe az ország mezőgazdaságában továbbra is jelentős marad. Fontos feladat a mezőgazdasági termékfeldolgozás kiemelt kezelése, különös tekintettel az adottságokra alapozott kis és közepes méretű feldolgozók új struktúrája kialakításának biztosítása termelési körzetenként. Az agrárágazat fejlesztésének főbb irányai a következők lehetnek: - A földhasználat racionalizálása, a jó minőségű termőföldek koncentrált hasznosítása. - Az élelmiszeripari termékek feldolgozási szintjének, marketing tevékenységének növelése, élelmiszerbiztonsági rendszerének elterjesztése. - A hagyományos agrártevékenységek, valamint fenntartható intenzív és extenzív termelés/tartás technológiák fejlesztése, a gazdák támogatása. - Termelő, értékesítő, és szolgáltató láncok és szervezetek létrehozása, agrárlogisztikai tevékenység fejlesztése. - Képzési, átképzési és gazdálkodási referencia központok létesítése, a K+F tevékenységek ösztönzése, agrár-innovációs központ létrehozása és az agrár-szaktanácsadás megyei hálózatának fejlesztése. - EU konform állattartó szövetkezetek kialakítása, az állattenyésztés feltételeinek korszerűsítése. Az EU agrárpolitikájában előtérbe kerül a környezetvédelmi szempontokat preferáló, fenntartható földhasználat, mely magába foglalja a növényvédelmi előrejelző rendszer kiépítését. A táji értékek megőrzését szolgáló környezetbarát termelési eljárások és gazdálkodási formák elterjesztését. A geotermikus energia hasznosításának elterjesztését a mezőgazdaságban. Turizmusfejlesztés: A cél a meglévő vonzerők hasznosítása, a vendégek számának és az itt eltöltött idő növelése. Ennek kapcsán kiemelt figyelmet kell fordítani az egészségturizmus fejlesztésére. 8/155

9 Ez a termálfürdők általános korszerűsítésével, gyógycentrumok és fedett gyógyfürdők kialakításával a szolgáltatások bővítésével, új termékek kialakításával érhetők el. Kiemelten fontos jövedelemszerzési lehetőség lesz az egyes kistelepüléseken az agrárgazdaság terményeinek hasznosítása a vendégek ellátásában. A turizmus természet közeli formáinak bővítését szolgálják a védett természeti területek bemutatása, a turisztikai célú kerékpárutak építése. A lovas-, horgász- és vadászturizmus fejlesztése. A falusi és agrárturizmus. Fontos feladat a meglévő szálláshelyek általános korszerűsítése, a magasabb minőségű szálláshelyek kialakítása. A széleskörű ismertség a hatékony piaci értékesítés érdekében szükség van a megyére, a térségekre és egyes településekre jellemző, megkülönböztető turisztikai kínálat kialakítására. Az ezzel összefüggő marketing és promóciós tevékenység megújítására. Kiegyensúlyozódó Tisza-mente: A Tisza-mente a megye egyik sajátos, elkülönülő térsége. Hagyományosan agrártérség, ennek megfelelően fejlődése jelentősen függ a folyó ökopotenciáljától és a vízháztartástól. A Tiszamente térségi fejlődésének a társadalom és gazdaság táji rendszerekbe illeszkedésén és a velük való együttműködésen kell alapulnia. A fejlődés érdekében a szolnoki agglomeráció területi munkamegosztásban betöltött regionális szerepét kell erősíteni, valamint a megyeszékhely és a környező települések közötti gazdasági és intézményi kapcsolatrendszert kell szorosabbá tenni. A Tiszazug és a Közép-Tiszavidék társadalmi, gazdasági leszakadásának megszüntetése érdekében konkrét munkahely teremtési akciókat szükséges indítani. A települési infrastruktúra fejlesztése, a kereskedelmi ellátás és a lakossági szolgáltatások bővítése, valamint az alapfokú szociális, egészségügyi ellátás és az oktatás biztosítása elősegítheti a hátrányos helyzet felszámolását. A Tisza-mente turisztikai fejlesztése önálló célrendszerként alakítható ki. Ennek érdekében: - Szolnok a Tisza fővárosa program megvalósítása. - A kerékpáros, horgász és aktív turizmus feltételeinek fejlesztése. - Turisztikai célú hajózás infrastruktúrájának kiépítése. - A megyei holtágak turisztikai hasznosítása. Hárompólusú megye kialakítása: A megyében a területi kohézió erősítése szükségessé teszi az elkülönülő, speciális fejlesztési célkitűzések megfogalmazását, a kialakult gazdasági centrumok térbeli hatásának növelését. A Jászberény-Szolnok tengelyhez tartozó területek fejlesztése: Ez a terület a megye gazdaságában meghatározó szerepet tölt be, így a gazdasági és társadalmi fejlettségéből adódóan alkalmas az innováció fejlesztésére. A tengely a megye öt kistérsége, valamint két ipari háromszöge (Jászárokszállás- Jászfényszaru- Jászberény) és 9/155

10 (Szolnok- Martfű- Törökszentmiklós) közötti közvetlen összeköttetést biztosítja, fejlődése révén a centrumterületekből kiinduló pozitív gazdasági-társadalmi hatások a tágabb térségekbe is elérnek. Ennek értelmében a Jászberény-Szolnok tengely multiplikatív hatása által érintett jászberényi, szolnoki, törökszentmiklósi, mezőtúri és kunszentmártoni kistérségek összehangolt fejlesztése is biztosítható Szolnok és Jászberény gazdaságszervezésben betöltött regionális szerepének növelésével. Az innovációs és K+F tevékenység támogatásával. A felsőoktatás és szakképzési területén az együttműködések ösztönzésével. A megye észak-keleti területének fejlesztésében jelentős szerepet játszik a Tisza-tó térségének turisztikai célú fejlesztése. Karcag és Tiszafüred városok központi szerepének, térségszervező erejének növelése. Képzett népesség: Tudásbázis erősítése: A megye versenyképességének és gazdasági társadalmi modernizációjának alapvető feltétele a humán erőforrás fejlesztése. A gazdaság teljesítőképességét meghatározza a szellemi tőke nagysága. Kiemelten kell kezelni a piacképes tudás megszerzését, az élethosszig tartó tanulás folyamatának kialakítását, a kulturális értékek megőrzését, a társadalmi innováció és környezettudatosság erősítését. A szaktudás piacképességének erősítése: Az általános és középiskolák működési feltételei és eredményei különbözőek, melynek egyik oka a tanulók és a tanárok eltérő összetétele, az iskolák különböző felszereltsége. A községi általános iskolák rangjának megőrzése, az azonos továbbtanulási esélyek biztosítása helyi és térségi feladat. A megyében működő oktatási intézmények épületeinek nagy része felújításra szorul. A szakmai munka erősítése, a munkaerő piac igényeihez illeszkedő, korszerű képzési rendszer kialakítása térségileg koordinált és összehangolt tevékenységet igényel. A fentiek megvalósítása érdekében szükséges a szakképző intézmények képzési feltételeinek korszerűsítése, térségi integrált szakképzési központok fejlesztése és a gazdasági szervezetekkel való kapcsolat erősítése. A tehetséggondozást és a továbbtanulásra való felkészítést elősegítő fejlesztések támogatása. A nyelvi és számítástechnikai oktatás feltételeinek javítása. A vidéki hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, továbbtanulási esélyeinek javítása. A felnőttek képzési sajátosságait figyelembe vevő fejlesztések ösztönzése. Tudományos élet és a felsőfokú oktatás fejlesztése: A megyei főiskolák, tudományos kutatóhelyek által képviselt humánpotenciál kiaknázása érdekében meg kell teremteni az egymástól függetlenül működő intézmények közötti 10/155

11 összhangot. Fel kell mérni együttműködésük lehetséges területeit. Jelentősen korszerűsíteni, bővíteni kell a képzési profiljukat, tárgyi, személyi feltételeiket. Ezek megvalósítását szolgálja a főiskolák megyei, regionális együttműködésének támogatása, nyitás az üzleti szféra felé. A felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek beruházási, fejlesztési igényeinek támogatása elméleti és gyakorlati kutatások ösztönzése. Népesség egészségi állapotának javítása: Alapvető feladat a rendelkezésre álló kapacitások összehangolásán alapuló ellátási rendszer kiépítése. Az egészségügyi eszközellátottság növelése. A szakemberhiány pótlása, valamint az egészségvédelmi és megelőző tevékenység fokozása. Felzárkózó társadalmi csoportok: A megye hét kistérsége közül hat társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott. Több szempontból is hátrányos helyzetűnek tekinthető a növekvő arányú területileg koncentráltan élő cigány népesség. A különbségek növekedésének megállítása a megye további fejlődésének feltétele. Ennek érdekében indokolt hátránykompenzációs intézkedési csomag kidolgozása. Esélyjavító iskolarendszerű és iskolán kívüli oktatás, képzés bővítése és különleges nevelési, oktatási igényű gyermekekkel való foglalkozás elősegítése. Az alap és szakellátó szociális és gyermekvédelmi rendszer fejlesztése, valamint a civil szféra arányának növelése ezekben a feladatokban. Az egyedülálló idősek lakhatási és gondozási feltételeinek javítása, idősek nappali ellátása, bentlakásos otthonok építése. A munkaerő-piaci részvétel növeléséhez a keresletet befolyásoló intézkedések szükségesek a hátrányos, leszakadó térségekben A megye térszerkezeti jövőképe 2030 Szolnok-Kecskemét központokkal, Szolnok-Abony-Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét- Tiszakécske-Martfű-Törökszentmiklós városok által határoltan kialakul egy Közép-alföldi pólustérség, amelyben meghatározó jelentőségű az M8 tengely. Ezzel összehangoltan a Szolnok- Törökszentmiklós- Martfű ipari háromszög jelentős ipari- logisztikai- szolgáltató befektetési célponttá, foglalkoztatási központtá fejlődik. Az M4 (Szolnok- Szajol- Törökszentmiklós- Kisújszállás- Karcag) kiépülésével a Szolnoki térség dinamikus fejlődés továbbgyűrűzik a Nagykunság irányába. Az M4 menti nagykunsági városok szolgáltató - élelmiszergazdasági foglalkoztató - logisztikai szervező szerepe megerősödik. A térség gyógyfürdőinek (Berekfürdő, Kisújszállás, Tiszafüred) magas színvonalú rekreációs és egészségügyi (rehabilitációs) szolgáltatásai iránt megnő a kereslet, egyre szélesedő társadalmi igény mutatkozik az egészségmegőrzésben jelentős szerepet betöltő gyógyfürdők használatára. 11/155

12 Az M44 gyorsforgalmi út kiépülésével megerősödik Kunszentmárton térségi foglalkoztatólogisztikai szerepe a négy megyeszékhely Kecskemét, Szolnok, Szeged, Békéscsaba - közötti vákumtérségben. Kunszentmárton térségszervező-logisztikai szerepét erősíti továbbá Tiszazug bekapcsolódása a szentesi kertészeti klaszterbe. A Tiszazug és Mezőtúr térsége aktív együttműködő partner a Dél-Alföld kapcsolódó térségével Tiszakécske, Csongrád, Szentes, Szarvas, Gyomaendrőd kialakított Körösmenti együttműködésben, amely meghatározó agrár- és vidékfejlesztési térség és rekreációsturisztikai zóna, Cserkeszőlőhöz, mint nagytérségi gyógy- és termálturisztikai központhoz kapcsolódva. Mezőtúr, Szarvas és Szentes szoros együttműködésben az agrár- és vidékfejlesztés fontos oktatási, kutatási bázisává fejlődnek. A Jászság, valamint Hatvan, Gyöngyös, Heves és Nagykáta városok térségi együttműködése gazdasági, intézményi turisztikai desztinációs tekintetben is elmélyül. A Jászságban a Jászfényszaru- Jászárokszállás- Jászberény ipari háromszög sokszöggé bővül Jászapáti és Jászkisér intenzív bekapcsolódásával. A Jászság mezőgazdasági-halgazdálkodási központjai Jászapáti és Jászkisér. A térségi munkamegosztás keretében megerősödnek a térség városias jelegét erősítő oktatási, kulturális, turisztikai, rekreációs, egészségügyi szolgáltató szerepek, differenciálódnak a lakóterületek. A Zagyva- Tarna- Jászsági főcsatorna vízrendszere a kiépülő árapasztó tározóval a jászsági mezőgazdasági táj diverzifikálásának, a térség ökológiai hálózatának és rekreációs kínálatának szervező gerincévé válik. A megye belső perifériái Kunhegyes térsége, Tiszazug, Alsó-Jászság, Szolnok-térségnek a várostól távolabb fekvő Tisza menti települései Célirányos komplex felzárkóztató-integráló programok célterületei. Ennek részeként a térségi szervező szerepű városokkal Jászberény, Jászapáti, Szolnok, Kunszentmárton, Mezőtúr, Törökszentmiklós, Karcag, Kunhegyes, Tiszafüred és a gazdasági jellegű központokkal Jászárokszállás, Jászfényszaru, Martfű, Kisújszállás erőteljesebb napi kapcsolatot építenek ki. Ezt egyrészt megújult alsóbbrendű úthálózat másrészt az újjászervezett, differenciált közösségi közlekedés és a bővülő infokommunikációs rendszerek biztosítják Területi célok Szolnok nagyváros-térség pozíciójának A szolnoki pólus térségi és gazdasági helyzetének fenntartásához, megerősítéséhez és dinamizálásához feltétlenül szükséges a budapesti régióhoz (az M4 kiépülése), illetve a M5 folyosóra szerveződő dinamikusan fejlődő tengelyhez való gyorsforgalmi közúti csatlakozás az M8-as Kecskemét-Szolnok közötti tervezett nyomvonalának kiépülése révén. 12/155

13 Prioritás: - Közép- Alföldi gép- és járműipari klaszter/agglomeráció létrehozása, sokoldalú szerepeinek kialakítása (Szolnok- Törökszentmiklós- Martfű és vonzáskörzetük iparszerkezetének közös fejlesztése telephely-fejlesztés, energiaellátás, inkubáció, helyi klaszterek, ismert márkák megerősítése, beszállítói hálózat erősítése; kecskeméti jármű- és gépiparral közös klaszterszervezet létrehozása, arculathoz illeszkedő KKV-k támogatása, K+F+I tevékenység támogatása, összehangolt közép- és felsőfokú oktatás-szakképzés, felnőttképzés, térségmarketing; közös turisztikai-rekreációs desztinációs térség kialakítása a három megye határtérségében) - Kapcsolódó speciális cél: Az agrárvertikum versenyképességének, tájfenntartó- és foglalkoztatási potenciáljának növelése Az ipari agglomeráció városiasságának erősítése és a gazdaság diverzifikációja a Jászságban A Jászság északi része a megye legdinamikusabb ipari térsége, itt termelődik meg a megyei GDP jelentős része, és foglalkoztatás szempontjából is kiemelt jelentőségű. A statisztikai mutatók azonban az itt megtermelődő GDP, illetve a térség népességmegtartó képessége, a térségben élők jövedelemnövekedési szintje és a vállalkozási aktivitása közötti növekvő szakadékot jelzik. A Jászság és a megye elemi érdeke, hogy ezt az egyensúlytalanságot kiigazítsa, annál is inkább, mivel ez hosszabb távon a nemzetközi tőke döntéseire is visszahat. Ezt a célt szolgálja a városiasság erősítésének és a gazdaság diverzifikálásának egymással szorosan összefüggő célrendszere. Ebben a városhálózatban a vidéki településeknek alapvetően a város-vidék kapcsolat keretében a városok számára nyújtandó vidékszolgáltatásokat (pl. helyi piacok, megújuló energia, természeti területek), továbbá a helyi mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó kisléptékű feldolgozó kapacitásokat szükséges erősíteni (mezőgazdaság és kapcsolódó feldolgozás, rekreáció, ökológiai szolgáltatások, tájfenntartás, lakossági szolgáltatások). A gazdaság diverzifikálása egyrészt ágazati, másrészt vállalkozási struktúra tekintetében értendő. Kiemelten támogatandók azok kisléptékű, innovatív szolgáltatások, amelyek piaci résekre szerveződnek, kevés befektetést igényelnek, viszont munkahelyeket hoznak létre. Stratégiai szempontból különösen értékesek a nagy foglalkoztatók, illetve azok jelentősebb jövedelmű foglalkoztatottjai számára vonzó szolgáltatások. A vállalkozások képesek a megyehatáron túlnyúló elektro-info-kom regionális gazdasági arculatot erősíteni. A markáns regionális arculat a multinacionális tőke számára fontos tényező, ezzel lehet megágyazni annak, hogy kedvezőbb gazdasági körülmények esetén további tőkebeáramlás történjen ezekbe az ágazatokban, míg stagnálás esetén se akarjon a tőke innen menekülni. E mikro-, kis- és középvállalkozások hálózatba szerveződve és a 13/155

14 multinacionális tőkével együttműködést keresve segíthetik elő az innovációs kapacitás és a megfelelő képzési kapacitás kiépülését e téren is egy tartós építkezési folyamatot generálva. Prioritás: - Elektro-info-kom ágazat térségi beágyazódásának megerősítése (térség iparának összehangolt fejlesztése: telephely-fejlesztés, inkubáció, helyi klaszterek, ismert márkák megerősítése, beszállítói hálózat erősítése, kapcsolódó műszaki képzés, arculatba illeszkedő KKV-k kiemelt támogatása, kapcsolódó és háttérszolgáltatások, e-hulladék újrahasznosítás kiemelt támogatása, Gyöngyös-Jászberény középfokú műszaki képzés) Városhálózati szerepek és város-vidék kapcsolat megújítása a tiszántúli mezővárosi térségben Az M4-es menti településeken a térségi feldolgozóipar és az agrár-élelmiszeripari, zöldipari feldolgozás és logisztika nagyobb fokú koncentrációjának kialakulására van lehetőség. Fontos kitörési pont a térség zöld-gazdasági térséggé fejlesztése. Karcag-Kunmadaras térségében a hulladék-újrahasznosításra és megújuló energiára épülő zöldipar (tiszafüredi, karcagi és kétpói lerakókra alapozva). A Karcagon elindult ökopark fejlesztés folytatása mellett a diverzifikált hasznosítása (mezőgazdaság, halgazdaság, megújuló energia, extrémsport park, stb.) egyúttal jelentős foglalkoztatási lehetőség. Karcagon a mezőgazdasági K+F, a felsőfokú oktatás-képzés, a térségi szerepű intézményi-szolgáltató funkciók kiemelt fejlesztése, a belváros funkciógazdagságának, iskolavárosi szerepének megerősítése a cél. Prioritások: - A Tiszántúl nagytérségi integrációja és az M4-es menti gazdaság összehangolt fejlesztése (elérhetőség fejlesztése, M4 menti települések meglévő telephelyeinek fejlesztése, barnamezős területek rekultivációja, újrahasznosítása, iparvasúti elérhetőség, közös térségmarketing, sajátos arculatok kibontakoztatása, üzleti szolgáltatások erősítése, szállítási és közlekedési elérhetőségük javítása). - Térség zöldgazdasági arculatának megerősítése (Karcagi ökopark továbbfejlesztése, zártrendszerű, 0-hulladékkibocsátású agrár-terméklánc KKV-k ösztönzése, tájspecifikus agrárium és élelmiszergazdaság, erdősítési-tájfásítási foglalkoztatási programok, zöldipari mikrovállalkozások és KKV-k, oktatás-képzés, kiürült városi intézmények zöldipari inkubátorházzá, továbbképző központtá fejlesztése, infrastruktúrával ellátott, részben betelepült gazdasági területek elérhetőségének, telephelyvonzó képességének megerősítése). - Városhálózati differenciált, munkamegosztásra épülő újraszervezése (Karcag térszervező szerepének komplex megerősítése: felső és középfokú oktatási kulturális központ szerep, vonzó iskolaváros karakter). 14/155

15 Tiszazug és Körös mente pozíciójának és önfenntartó képességének javítása Az M44 Kecskemét-Tiszazug viszonylatban a dinamikus makroregionális gazdasági fejlődési tengellyel való szorosabb együttműködés lehetőségét biztosítaná a térségnek. Ez nem csupán az ipari mikro- és kisvállalkozások számára jelent bővülési lehetőséget, de a térség igényesebb mezőgazdasági termékeit is könnyebb lesz eljuttatni a jobb fizetőképességű piacok felé. Prioritások: - Nagytérségi kapcsolatokban rejlő gazdaságfejlesztési potenciál megerősítése (Mezőtúri és Kunszentmártoni ipari parkok telephelyvonzó képességének megerősítése: Kunszentmártoni ipari park autóipari beszállítói arculat erősítése, Mezőtúr: iparvágány építése. Tiszazug és Körös mente nagytérségi integrációja, elérhetőség javítása). - Mezőtúr Szarvas és Szentes oktatási-szakképzési funkciói és iskolaváros-szerepük összehangolt fejlesztése (városok felső és középfokú oktatási-szakképzési kínálatának összehangolása, korszerűsítése, Mezőtúr: kulturális- sport- szabadidős kínálatok, kollégiumok szolgáltatási színvonalának fejlesztése, vonzó iskolaváros karakterek erősítése). - Mezőtúr térszervező szerepének komplex megerősítése. (Három megyére kiterjedő szilikátipari összefogás felépítése, Mezőtúr mezőgazdasági piacközpont és szervező szerepének erősítése, vidékfejlesztési közép- és felsőfokú oktatási bázis, tudásközpont létrehozása) Tisza menti ökosztráda alrendszereinek kiépítése Prioritások: - Integrált vízgazdálkodásra épülő teljes halgazdálkodási vertikum felépítése. (Az agrárvertikumra vonatkozó specifikus céllal összehangolt komplex agrár-élelmiszeripari program megvalósítása, melyből ez a prioritás elsősorban a komplex tájgazdálkodásba is illeszkedő, turisztikai desztinációkhoz is kapcsolódó programelemeket támogatja). - Szociális fókuszú integrált tájgazdálkodás ösztönzése a Tisza menti kistelepülésekben (munkaintenzív, jelentős foglalkoztatási képességű gazdálkodási formák kialakítása, vízgazdálkodáshoz kapcsolódó élelmiszer- és nyersanyagtermelés, extenzív gyümölcstermesztés, ártéri gazdálkodás, legeltető állattartás, erdőgazdálkodás, megújuló energiaforrás-termelés). 15/155

16 3.8. Specifikus célok A lakosság képzettségi szintjének és egészségi állapotának javítása A munkaerőpiacon jelentkező álláskeresők nagy száma (a területi munkaerő kereslet-kínálat eltolódása mellett) részben annak is a következménye, hogy az állást keresők szakképzettsége nem találkozik a felkínált állások képzettség igényével. Az iskolarendszerű szakképzés nem elég nyitott, nem váltott elég gyorsan, s ez a képzésben a kereslet-kínálat egyensúlyának a megbillenéséhez vezetett. A megyében a jelentős elektronikai, gépipari és egyéb termelő vállalatai részéről megnőtt a gyakorlatban is konvertálható szaktudással rendelkező közép- és felsőfokú szaktudással rendelkező fiatalok iránti igény. Prioritások: - Gazdasági struktúrájához, stratégiai ágazataihoz igazodó felső- és középfokú műszaki képzés bővítése a megyében, a szomszédos megyék képzőintézményeivel összehangoltan (felső és középfokú oktatás-képzés minőségi és tartalmi korszerűsítése elektrotechnika és infokommunikáció, agrár- és élelmiszeripar, gép- és járműipar, zöldipar és megújuló energiaipar, integrált víz- és tájgazdálkodás, idegenforgalom-vendéglátás területén. A célirányos középszintű műszaki szakoktatás megerősítése, az oktatás feltételeinek javítása. A képzések vonzerejének növelése. A képzőhelyek kapcsolatának erősítése a gazdálkodó szervezetekkel). - Felnőttképzés, az egész életen át tartó tanulásban résztvevők számának növelése, a hozzáférés tartalmi és területi bővítése (munkaerő saját képzettségi szintjének megfelelő munkaerő-piaci pozíciójának javítása tudásbővítéssel, korszerűsítéssel, készségfejlesztéssel; hálózattársadalomba való bekapcsolódás érdekében számítógép felhasználói készségek és idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése). - Oktatási központ szerepű városok fiatalok számára vonzó szolgáltatásainak bővítése (ösztöndíj- és letelepedési programok, városrehabilitáció és iskolavárosi vonzerő-fejlesztés összehangolása, tanulást, önképzést és a szabadidő eltöltését értelmesen, vonzó formában biztosító szolgáltatások bővítése, kollégiumi férőhelyek bővítése, minőségi fejlesztése, felszereltség korszerűsítése, igényes kollégiumi férőhelyek számának emelése, megnyitása a lakosság és a bejáró diákok számára, kollégiumi szolgáltatások többcélú hasznosítása) Az agrárvertikum versenyképességének növelése A megye adottságai az agrárium és a kapcsolódó feldolgozóipari tevékenységek számára kiemelkedően kedvezőek. Jász-Nagykun-Szolnok megye az agrárágazathoz hagyományai okán is fokozottan kötődik, ennek ellenére részesedése az ország mezőgazdaságban megtermelt GDP-jéből alacsony arányú, népességeltartó és jövedelemtermelő képessége a nagyobbrészt homogén szántóföldi művelésből következően is, rendkívül gyenge. 16/155

17 A mezőgazdaságból hiányzik a befektetői tőke, csekély a hozzáadott érték, kevés a versenyképes termék. A jelentős, és a klímaváltozással összefüggően tovább fokozódó kockázati kitettség (árvíz, belvíz, aszály) a mezőgazdaság amúgy is alacsony termelékenységét egyre inkább veszélyezteti. A rendszerváltás különösen az állattenyésztést vetette vissza drámai mértékben, noha az ágazat, beleértve a halgazdálkodást is, különösen a Tisza szabályozása előtt, a térség nagy részének elsődleges jövedelemforrása volt. Az ágazat talpra állását az együttműködés hiánya nagymértékben késlelteti. Az összességében kedvezőtlen mutatók ellenére mindazonáltal a térségben jelentős agrár- és feldolgozóipari kapacitás mellett kiemelkedő vállalkozási hajlandóság figyelhető meg. Unikális ágazata a megyének a rizstermelés, és a növekvő volumenű juhtenyésztés, mely ma jórészt élőállatként hagyja el az országot. Komoly stratégiai lehetőségek vannak a halgazdaságban. Az élelmiszeripar és a vetőmagtermelés relatíve kedvezőbb helyzete a multinacionális tőke jelenlétének is köszönhető. Építve a megye adottságaira és azokra a globális várakozásokra, miszerint az élelmiszer világpiaci ára belátható időn belül jelentősen növekedni fog, valamint az Európai Unió eltökéltségére, a klímaváltozásra való felkészülés vonatkozásában, továbbá a kormányzati elhatározásokra, melyek a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart stratégiai ágazatként kezelik, kedvezők a feltételek arra, hogy a megye mezőgazdaságában trendforduló következzen be a ciklus végére. A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak jelenleginél sokkal jelentősebb szerepe lesz a megyében élők jövedelemtermelésében, foglalkoztatásában. A térség agrárgazdálkodási hagyományai, felhalmozott tudásanyaga például a legeltető állattartással összefüggésben - kiváló kiindulási pontot jelent az európai szinten is versenyképes termelőágazat felé való továbblépés során. A korszerű, fenntartható és az élelmiszerbiztonság szempontjainak messzemenőkig megfelelni képes termékeket előállító térségi agrárgazdálkodás szakmai ismeretanyagának folyamatos kiegészítése, fejlesztése nemzeti-, valamint Uniós és hazai társfinanszírozású programok kidolgozásával és indításával a Darányi Ignác tervben megfogalmazottakkal összhangban biztosítható. Prioritások: - A megyei agrárvertikum versenyképességének és a megye gazdaságában betöltött szerepének növelése (meglévő agrár- és élelmiszeripari vállalkozások versenypozíciójának javítása, teljes termékláncok kialakítása, több lábon álló agrárgazdaságok, hozzáadott érték növelése: minőség, feldolgozottság, termésbiztonság, térségi márkák, ökológiai gazdálkodás során előállított termékek részarányának növelése). - Tájspecifikus állattenyésztés komplex megújítása, kertgazdálkodás fejlesztése. (A geotermikus energián alapuló kertészeti formák támogatása. A megye határán átnyúló termelői érdekcsoportok és kertészeti kutatási-fejlesztési együttműködések kialakítása (pl. a Csongrád megyei üvegházas termesztőkkel), agráriumhoz kapcsolódó feldolgozó tevékenységek, piacbővítő tevékenységek támogatása. Regionális beszállítói láncok 17/155

18 feltételeinek kialakítása-erősítése, meglévő állattenyésztő telepek versenyképességének növelése, ökológiai állattartás. Integrált vízgazdálkodásra épülő haltenyésztés és teljes halgazdálkodási vertikum kialakítása. Juhtenyésztés teljes terméklánc fejlesztése). - Integrált vízgazdálkodás a klímaváltozásra való felkészülés és a természeti erőforrások megújuló hasznosítására épülő jövőgazdaság jegyében (öntözött területek részarányának növelése; Jászsági főcsatorna öntözési funkcióval integrált megvalósítása a Tisza Részvízgyűjtő Vízgyűjtő Gazdálkodási Terve talajvízmegcsapolás-csökkentő célkitűzésével összhangban, halgazdálkodással való összekapcsolódás, rizstermesztés, akvapónia). - K+F + innováció, közép- és felsőfokú képzés (az agrárium teljes vertikumában és a kapcsolódó feldolgozóipari ágazatokban, klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, tájspecifikus termékek, fajok, biotermelés, együttműködési lehetőségek, üzleti menedzsment és marketing háttér biztosítása, a fenntartható agrárgazdálkodáshoz szükséges ismeretanyag átadásáért is felelős tájközpontok, képzőhelyek hálózatának kialakítása). - Agrár-környezetvédelmi tevékenységek és a társadalmi fenntarthatóság ösztönzése (jelentős élőmunka-igényű növénytermesztési tevékenység, extenzív tájhasználati formák, tájfásítás, erdősítés, integrált tájgazdálkodás, általános iskolai tudatformálás, helyi gazdasághelyi termékek-helyi piacok: az agrárium és a kapcsolódó vertikum helyi foglalkoztatási és jövedelemtermelő képességének maximalizálása) Terület felhasználás, erőforrás-gazdálkodás megyei elvei - Az ezredfordulót követően felgyorsult környezeti és társadalmi változások nyomán kiemelten kezelendő terület az erőforrások védelmének elve. - Meglévő, de még fel nem használt lakó és gazdasági területek használatának kiemelt támogatása. - Előnyben kell részesíteni a nem, vagy csak nehezen megújuló helyi erőforrások (termőföld, természetes, illetve természetközeli állapotú területek, tájkép) védelmét szolgáló területhasználatot. - A táj többi alkotóelemével összhangban lévő erdőterületek növelése. A as időszak programfinanszírozásának új eleme lesz a térségi integrált beruházások (ITI = Integrated Territorial Investments) megvalósítása. Ezek közé tartozhat a megyéből: - a Jászság gazdaságának diverzifikálása, - Kecskemét Szolnok - Törökszentmiklós együttműködő gép- és járműipari térség kialakítása, - Körös-menti gazdaságfejlesztési program keretében megyehatáron átnyúló élelmiszeripari és turisztikai együttműködés kialakítása, - a Nagykunság újraiparosítása a meglévő adottságokra és kapacitásokra, a felújított 100-as számú vasúti fővonalra és a fokozatosan megépülő M4-es autópályára alapozva. 18/155

19 4. Jász- Nagykun- Szolnok megye munkaerő-piaci folyamatai Demográfiai helyzet (KSH) Jász-Nagykun-Szolnok megye területe km 2, lakónépessége évek óta csökkenő tendenciát mutatva január 1-jén fő volt. Népsűrűsége 69 fő/km 2, ezzel az ország ritkábban lakott megyéi közé tartozik. 20 város és 58 község alkotta 2013-ban. 1. táblázat: A Jász-Nagykun-Szolnok megye korösszetétele ( ) Lakónépesség éves fő részarány 15,3% 15,1% 14,9% 14,8% 14,7% éves fő részarány 67,4% 67,3% 67,4% 67,6% 67,5% 64 év feletti fő részarány 17,2% 17,6% 17,7% 17,5% 17,8% Összesen fő A korösszetételben évek óta lassan csökkenő arányt képvisel a 0-14 éves korosztály, ugyanakkor nő a 64 évnél idősebbek részaránya, azaz a megye népessége (igazodva az országos trendekhez) öregedő tendenciát mutat. A népesség 48,0%-a férfi, 52,0%-a nő, ez az országos arányhoz hasonló összetétel. 2. ábra: Köznevelésben tanulók száma ( ) 19/155

20 A népesség csökkenése tükröződik a közoktatásban tanulók számán is. A tanulók száma az elmúlt öt évben összesen közel hétezer fővel csökkent, főről (2009. év) főre (forrás: KSH, Emberi Erőforrások Minisztériuma). A szakközépiskolások számában történt 2013-ban a legjelentősebb csökkenés, több mint 900 fővel mérséklődött az itt tanulók száma (pedig 2010-ben még egy kis emelkedés is megfigyelhető volt). A szakiskolai tanulók száma 2011-ig nem változott jelentősen, majd 2012-ben és 2013-ban is több száz fővel csökkent. Folyamatos és egyenletes a gimnazisták számának mérséklődése, évről évre fővel kevesebben tanulnak, mint a megelőző évben. Szintén egyenletes az általános iskolában tanulók számának csökkenése, minden évben fővel kevesebben vannak. A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő nappali tagozaton tanulók száma (a hallgatók állandó lakóhelye szerint) 2009 és 2013 között mintegy ezer fővel csökkent (7 544-ről ra), létszámemelkedés egyedül 2011-ben történt az előző évhez képest. Az időszak többi részében évente mintegy fővel csökkent a részt vevő tanulók száma. A évi népszámlálás adatai alapján (forrás: KSH évi népszámlálás, Területi adatok) a megelőző, 2001-es népszámláláshoz képest a népesség iskolai végzettsége emelkedett. A 15 éves és idősebb népességen belül a legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégzők aránya 93%-ot tett ki. A legmagasabb iskolai végzettségként érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkezők aránya számottevően bővült (férfiaknál 32%, nőknél 16%), ahogy a legalább érettségizettek aránya is. Egyetemet, főiskolát a lakosság egyre nagyobb része végez, a férfiak 11, a nők 13%-ának volt diplomája a évi népszámlálás idején. A végzettséget korcsoportonként vizsgálva megállapítható, hogy a tíz éves és idősebb népesség évihez hasonló része, 0,7 százaléka nem végezte el az általános iskola első osztályát sem. A 15 éves és idősebb korúaknál a legalább általános iskola 8. évfolyamát végzettek aránya említésre méltóan emelkedett. Az érettségizettek száma a megyében a évi összeíráskor meghaladta a 125 ezer főt. A 18 éves és idősebb lakosság 40 százalékának volt legalább érettségije. A évesek csaknem hattizede érettségizett, a éveseknél 40 50%-os arányok a jellemzőek, ami a kor előrehaladtával fokozatosan csökken, és a 75 év felettieknél mindössze 14 15%. Az egyetemet, főiskolát végzett megyei lakosok száma 2011-ben meghaladta a 37 ezret. A 25 évesek és idősebbek 13 százalékának volt felsőfokú iskolai végzettsége, tíz evvel korábban ez az arány még 8,9 százalék volt. Legmagasabb a hányaduk a évesek körében, közöttük minden ötödik diplomás, míg a 75 éven felülieknél a legkisebb, akiknek mindössze 5%-a szerzett egyetemi, főiskolai oklevelet. 20/155

21 A Szolnoki járás lakosainak iskolázottsága a legmagasabb, amitől alig marad el a Jászberényi es a Karcagi járásé. A megye többi járásában az előbbieknél lényegesen alacsonyabb az érettségizettek és a diplomások aránya. A Karcagi, a Kunhegyesi és a Tiszafüredi járásban az általános iskola első osztályát sem elvégzők hányada nagyobb a 10 éves és annál idősebb népesség egy százalékát meghaladó, mint a megye többi járásában. A befejezett iskolai végzettség szerinti arányok minden mutató tekintetében a megyeszékhelyen a legkedvezőbbek. A megye települései közül Tiszabő es Tiszabura községekben a legmagasabb azoknak az aránya, akik az általános iskola első évfolyamát sem fejezték be, ez a 10 éves es annál idősebb népességük 2,9, illetve 3,2%-át jelenti. A városokban ez az érték 2,4% alatti. A legalább középiskolai érettségit szerzettek hányada a városok közül Jászberényben a legkedvezőbb, itt a 18 évesek és idősebbek 49%-a legalább érettségizett. A községek közül Berekfürdő, Jászboldogháza, Szajol és Tószeg lakossága a legiskolázottabb, itt a vizsgált korosztály több mint négytizede érettségizett. A diplomával rendelkezők aránya is ezeken a településeken, továbbá Cserkeszőlőn es Nagykörűn a legmagasabb (a községek kategóriáján belül). 2. táblázat: Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának iskolázottsága 21/155

22 3. ábra: Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás (KSH) Jász-Nagykun-Szolnok megyében, évben 288,1 ezren tartoztak a éves munkavállalási korú népesség közé, számuk 2,1%-kal csökkent 2012-höz képest. Közöttük 159,2 ezren voltak gazdaságilag aktívak, ami lényegében megegyezik az előző év adatával. Az aktivitási arány 0,4 százalékponttal emelkedett, 55,3%-ra, míg a gazdaságilag inaktívak száma 1,9 ezer fővel, 1,5%-kal csökkent. Az aktivitási ráta az országos átlagtól 2,2 százalékponttal maradt el. A KSH munkaerő-piaci felmérése alapján az év során átlagosan 141,2 ezer főt, a munkavállalási korú népesség 49,0%-át foglalkoztatták. A foglalkoztatási ráta az előző éves átlaghoz képest 0,3 százalékponttal javult. A KSH fogalomrendszere szerinti munkanélkülinek 18,0 ezren számítottak, ami megegyezik az előző évi adattal. A munkanélküliségi ráta szintén nem változott, 11,3%-ot tett ki, ami az országos átlagnál 1,1 százalékponttal gyengébb. Hosszabb időtávon vizsgálva megállapítható, hogy a gazdasági aktivitás összességében javuló tendenciát mutat. Az aktivitási ráta a 2009-es adatnál három százalékponttal magasabb volt, és a foglalkoztatási ráta is 2,6 százalékpontos emelkedést mutatott. A munkanélküliségi ráta ugyanakkor alig változott az elmúlt öt évben. 22/155

23 3. táblázat: A gazdasági aktivitás mutatószámai Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az országban Változás ( ) Jász-Nagykun-Szolnok megye Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Munkanélküliek száma (ezer fő) Gazdaságilag aktívak (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) Foglalkoztatási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%) Aktivitási arány (%) Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Munkanélküliek száma (ezer fő) Gazdaságilag aktívak (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) Foglalkoztatási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%) Aktivitási arány (%) 138,9 137,9 139,3 141,4 141,2 2,3 ezer fő 1,7% 17,8 16,9 17,3 18,0 18,0 0,2 ezer fő 1,1% 156,7 154,7 156,6 159,4 159,2 2,5 ezer fő 1,6% 142,9 141,5 136,7 130,8 128,9-14,0 ezer fő 46,4 46,5 47,5 48,7 49,0 2,6 %-pont 11,4 10,9 11,1 11,3 11,3-0,1 %-pont 52,3 52,2 53,4 54,9 55,3 3,0 %-pont Országos összesen - 9,8% 3 781, , , , ,4 156,5 ezer fő 4,1% 420,7 474,8 467,9 475,6 448,9 28,2 ezer fő 6,7% 4 202, , , , ,4 184,8 ezer fő 4,4% 3 487, , , , ,3-243,8 ezer fő 49,2 49,2 49,7 50,7 51,6 2,4 %-pont 10 11,2 10,9 10,9 10,2 0,2 %-pont 54,7 55,4 55,8 56,9 57,5 2,8 %-pont - 7,0% A 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezetek 2013-ban főt foglalkoztattak teljes munkaidőben a KSH felmérése alapján, ami 4,8%-kal magasabb az előző évi adatnál. 23/155

24 Az alkalmazottak többsége az iparban dolgozott (37,1%), de jelentős volt még az egészségügy (16,0%), a közigazgatás (10,2%), az oktatás (8,9%), a kereskedelem (8,0%) és a mezőgazdaság (5,1%) területén teljes munkaidőben alkalmazásban állók részesedése is. Ugyanezen felmérés alapján a bruttó átlagkereset forint volt a megyében, egy év alatt 3,2%-kal emelkedett. Bércsökkenés az egészségügy (-2,9%) és a művészet, szórakoztatás (- 3,9%) gazdasági ágakban történt. Legmagasabb átlagbért, forintot az információ, kommunikáció gazdasági ágban kaptak, legalacsonyabbat pedig a vendéglátásban ( Ft). A Központi Statisztikai Hivatal éves adatai szerint a regisztrált gazdasági szervezetek száma között folyamatosan emelkedett év végén gazdasági szervezetet volt nyilvántartva, ennek 72,8%-a egyéni vállalkozás, 20,5%-a társas vállalkozás volt. 4. táblázat: A regisztrált gazdasági szervezetek száma KSH, december 31-ei adat Regisztrált gazdasági szervezetek ebből: Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Nonprofit szervezet Az egy főre jutó bruttó hazai termék 2012-ben ezer forint volt, 1,5%-kal több, mint az előző évben. Ez az országos átlag 63,9%-a volt, mellyel a megyék közötti rangsorban megyénk a 15. helyen állt. A 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet alapján Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségei közül egyedül a szolnoki nem számít hátrányos helyzetűnek. 24/155

25 4. ábra: Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségei kedvezményezettség szerint Jászberényi Tiszafüredi Szolnoki Törökszentmiklósi Karcagi Mezőtúri Kunszentmártoni Jelmagyarázat: Nem kedvezményezett Hátrányos helyzetű Leghátrányosabb Leghátrányosabb komplex programmal Álláskeresők, bejelentett álláshelyek (Munkaügyi Központ) A munkaügyi központban évben átlagosan fő álláskeresőt tartottak nyilván. Közöttük a legfeljebb általános iskolát végzettek fős átlaglétszáma 44,2%-ot jelentett. Középfokú végzettséggel en rendelkeztek, a teljes létszám 52,2%-a, míg felsőfokú végzettséggel átlagosan 940-en (3,6%) kerestek állást. 5. ábra: Álláskeresők, bejelentett álláshelyek (Munkaügyi Központ) 25/155

26 Az álláskeresők iskolai végzettségét és a munkaügyi központhoz 2013-ban érkezett állásbejelentések iskolai végzettség-igényét összehasonlítva észrevehető eltérést tapasztalhatunk. Bár mindkét esetben a legfeljebb általános iskolával rendelkezés a leginkább jellemző, ez az álláshelyeknél jóval nagyobb arányú. Míg az álláskeresőknél 44%-os az érintettek aránya, addig a bejelentett álláshelyek 74%-a adta meg igényként a legfeljebb általános iskolai végzettséget. Ezzel szemben a szakképzettséget nyújtó, magasabb iskolai végzettségek az álláskeresők körében jóval nagyobb arányt képviselnek, mint a bejelentett állásoknál. Mind a szakmunkásképző, mind a szakközépiskola jóval kisebb arányban szerepel igényként, mint amekkora arányt az álláskeresőknél képviselnek az ilyen típusú végzettséggel rendelkezők. A jelenség hátterében a közfoglalkoztatás hatásait is megfigyelhetjük. Az év során bejelentett álláshely 86,2%-hoz támogatást igényeltek a munkáltatók, ez állást jelentett. Ebből 31 ezer volt a közfoglalkoztatás keretében bejelentett állások száma, azaz az összes álláshely több mint háromnegyede közfoglalkoztatás formájában valósult meg. A támogatott bejelentések 78,6%-a jelölt meg legfeljebb általános iskolai végzettséget igényként, ugyanez az arány nem támogatott, piaci álláshelyek esetében sokkal kisebb, 44,8%-os volt. A szakképzettséget is megadó állásbejelentések között legjelentősebb volt a kis- és nagyüzemi képesítéssel rendelkezők iránti igény (2 031 fő), ezen belül is a kőművesek, géplakatosok, hegesztők, asztalosok, szobafestők, mázolók, szerkezetlakatosok, villanyszerelők voltak a keresettebb szakmák. Keresettek voltak még a kereskedelmi, vendéglátói, szolgáltatási szakmák (753 fő), ezen belül a különböző eladói és szakács végzettségek. 26/155

27 5. táblázat: A bejelentett álláshelyek jellemzőbb igényelt szakképzettségei Kőműves 395 Traktorvezető 58 Festő 25 ABC eladó 321 Pénzügyi ügyintéző 55 CNC-forgácsoló 24 Géplakatos 187 Pedagógiai asszisztens 54 Takarító 22 Hegesztő 161 Kereskedő-boltvezető 53 Tűzoltó 22 Asztalos Szobafestő-mázoló és tapétázó 154 Vízvezeték- és központifűtés-szerelő 45 Gyermek- és ifjúsági felügyelő 133 Biztosítási tanácsadó 45 Számítógép-kezelő (- használó) Kertészmérnök 131 Mérlegképes könyvelő 44 Fényező-mázoló 21 Személy- és vagyonőr/védő 125 Irodai asszisztens 43 Hentes és mészáros 21 Szerkezetlakatos 117 Bolti pénztáros 42 Gépészmérnök 21 Varrómunkás 116 Sütőipari munkás 41 Kereskedő-boltvezető II. 20 Villanyszerelő 115 Növénytermesztő gépész 41 Lemezlakatos 19 Szakács 109 Pék 38 Nőiruha-készítő 19 Autószerelő 94 Pincér 35 Áruházi-üzletházi eladó 19 Ács-állványozó 82 Gépésztechnikus 34 Parkgondozó 18 Könnyűgépkezelő 76 Gépi forgácsoló 33 Dajka 18 Óvodapedagógus 74 Esztergályos 33 Géplakatos - Gépbeállító 17 Vendéglátó eladó 71 Mezőgazdasági gépkezelő 30 Számítástechnikai szoftver üzemeltető Nehézgépkezelő 67 Burkoló 29 Mezőgazdasági gépész 15 Tehergépkocsi-vezető 65 Szociális gondozó és ápoló 27 Számviteli ügyintéző 15 Élelmiszer- és vegyiáru eladó Mezőgazdasági gépjavító 62 Kertész 26 Agrármérnök Cukrász 25 Tanító A munkaügyi központ által szervezett, január 1. és május 30. között befejezett tanfolyamokon résztvevőket a tanfolyam befejezése után 180 nappal megvizsgálva a résztvevők 66,0%-a állt munkában (azok közül, akikről rendelkezésre állt információ). Ebből a szempontból a legeredményesebb tanfolyamok (ahol a 90%-ot is meghaladta a munkába állási arány) általában a hegesztő (fogyóelektródás vagy minősített), kisgépkezelő, motorfűrész-kezelő, szociális gondozó és ápoló, személyügyi ügyintéző voltak. Általában alacsony volt az elhelyezkedési arány a kereskedelmi jellegű (pl. eladó) tanfolyamokon, illetve az általános, szakmát nem nyújtó tanfolyamokon (pl. informatikai alapismeretek, nyelvtanfolyamok). 27/155

28 Pályakezdők A megyében nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és aránya is folyamatos emelkedést mutatott az elmúlt öt évben (2011 kivételével, amikor arányuk lényegében stagnált). Míg 2008-ban az álláskeresők 9,3%-a, fő volt pályakezdő, addig 2013-ban már 13,3%-uk, fő tartozott a fiatalok közé. A legnagyobb emelkedés 2012-ben történt, amikor (az összes álláskereső 6,5%-os létszámcsökkenésével szemben) egy év alatt számuk 17,5%-kal nőtt. Ezzel még az országos 16,1%-os növekedést is meghaladta létszámváltozásuk nagysága. Az elmúlt évben 4,0%-kal emelkedett számuk, azonban mivel az összes álláskereső száma csökkent, ezért arányuk 1,4 százalékponttal haladta meg a évi adatot. 6. ábra: Pályakezdő álláskeresők számának és arányának alakulása, Ha összehasonlítjuk a pályakezdő álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételét a nem pályakezdő álláskeresőkével (2013. éves szinten), akkor azt láthatjuk, hogy a pályakezdők összességében magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek: körükben alacsonyabb a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya (38,2% a 45,1%-kal szemben), ugyanakkor magasabb a gimnáziumot, szakközépiskolát, technikumot végzettek, valamint a felsőfokú végzettségűek aránya. Szakmunkásképzőt viszont jóval kevesebb arányban végeztek a munkaügyi központnál regisztrált pályakezdő álláskeresők, mint a nem pályakezdők. 28/155

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - jan. febr. márc. ápr. máj.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei július. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei július. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Szakképzés- Fejlesztési Koncepciója

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Szakképzés- Fejlesztési Koncepciója A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Szakképzés- Fejlesztési Koncepciója 2013. március 26. 1/105 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 2.1. Adatelemzés... 5 3.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei április. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei április. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci adatok

Munkaerő-piaci adatok FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012 2016 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc. ápr. m áj. j ún. j

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei szeptember. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei szeptember. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei október. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei október. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év július hónap Jóváhagyta: Tapolcai Zoltán főosztályvezető Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM TOP4.0 2014. május 8-ai tervezet A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ MEGYEI KERET FELOSZTÁSA A TOP4.0 SZERINT INTÉZKEDÉS SZÁMA MEGNEVEZÉS MILLIÓ Ft % TOP1.1

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

2012. május június

2012. május június Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok nyilvántartott álláskeresö nemenként végzettségenként pályakezdö korcsoport nyilvántartásba

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben