50 Ft. A SzIG diáklapja 2010/I. szám. Nyári beszámolók Ajánlók Versek Interjúk Divat. Galériák

Átírás

1 50 Ft SzóvalMás A SzIG diáklapja 2010/I. szám Tartalomból Nyári beszámolók Ajánlók Versek Interjúk Divat ARC Galériák

2 Galéria Olasz cserediákok Budapesten szeptember Képek: Osztrovszky Zsolt Impresszum Kedves Olvasó! Elkezdődött egy újabb tanév... Ez azonban más, mint az eddigiek, sok változás történt az iskolában: kamera a portán, Zöld SzIGet program, tehetségfejlesztés és gólyák a szekrényeinkben... Igen, mi, az elmúlt évek szerkesztőbizottsági magja elballagtunk, és ma már az egyetemi padokat koptatjuk. De nem tudtunk elszakadni az Istvántól és a SzóvalMás-tól se, így most a szép számú és nagyon lelkes szerkesztőségi csapat és Boros tanárnő munkáját segítjük. Ennek eredménye lett ez a szám is. Az idén, megújult külsővel, de a régi szóvalmásos témákkal és rovatokkal jelentkezünk. Az első számban a szokásos nyári beszámolók mellett, ajánlókat verseket, interjúkat olvashattok. Ezenfelül, újdonságot jelent majd az ÖKO oldal, a továbbtanulást segítő Index rovatunk. Ha kedvet kaptál, hogy csatlakozz hozzánk, várunk péntekenként 14:30- tól a Kossuth teremben! Kellemes olvasást! Szabi Tartalom Hírek 3. Nyáron történt 8. Alkotósarok 12. Ajánlók 14. Interjú 20. Index 22. Pályázzatok! 25. Humor 26. SzóvalMás szerkesztosége az alakluló gyulésen szovalmas@gmail.com Szerkesztőségi tagok: Babus Réka, Bacsa Zoltán, Berecz Dalma, Béres Krisztina, Bódi Zsófia, Civan Deniz, Cui Zsófia, Dénes Dorottya, Hodula Máté, Merényi András, Molnár Anna, Róka Luca, Szakony Krisztina, Szilvási Réka, Uhrin Eszter, Varga Eszter, Ying Esther Tördelés: Berezvai Szabolcs Szakkörvezetők: Borosné Jakab Edit, Horváth Dóra, Berezvai Szabolcs Felelős kiadó: Lázár Tibor igazgató úr Köszönjük a képeket Bacsa Zoltánnak Balla Nórának és Osztrovszky Zsoltnak! 3

3 november 19-én, pénteken este 18 órától bemutatóval egybekötött jótékonysági moldvai táncház lesz a kis tornateremben. Az est folyamán élő zenét biztosít a Fakutya zenekar. A Sirítő Néptánccsoport bemutatóját táncoktatás követi, majd a táncházban gyakorolhatjátok a frissen szerzett tudást. Hírek Táncoljunk együtt! táncest az iszapkárosultakért Újdonság a suliban!!! Filmkocka - filmklub nem csak filmkockáknak Filmklub indul az iskolában havi rendszerességgel, péntek délutánonként. A program: November Truman show A film bevezetéseként az ajánló tanár December Goodbye, Lenin! felkonferálja az alkotást, majd a vetítést követően a film játékos feldolgozására Január 7. - Gattaca kerül sor. Február 11 - Amélie csodálatos élete Minden érdeklődőt sok szeretettel várunk péntekenként 15:00-tól a Herman teremben! A belépő összege 500 Ft, de lehetőség van további összeget adományozni az iszapkárosultak javára. A rendezvény nyitott, így sok szeretettel várjuk a rokonokat és a barátokat is! Gyertek el minél többen, táncoljunk közösen az iszapkárosultakért!!! További információkért figyeld a plakátokat, vagy keresd a szervezőket! Nyitóbuli Az idei tanév első IDB-s programjaként október 8-án került megrendezésre Eredmények a hagyományos nyitóbuli. Az új IDB 1. 9.b/B 7. 7.b/A új programokkal várta az osztályokat: e 8. 9.d/C csapatversenyt rendeztek az iskolaudvaron. A csapatokra az egyes állomá a 9. 9.d/A sokon különféle feladatok vártak: színdarabot, 4. 9.c b/B tánc koeográfiát és interjút 5. 9.e b/A készítettek, valamint felkutatták az IDB tagjait, és próbálták kideríteni szemük színét. Az izgalmas és szórakoztató versenyben 12 csapat vett részt. A helyezetteken kívül díjban részesült a 7.b, 9.b és a 9.d osztály, akik több csapatot is neveztek d/A a Naptár H K Sz Cs P Sz V 1 Mindenszentek 2 Őszi szünet 3 Őszi szünet 4 Őszi szünet 5 Őszi szünet Filmklub Nyílt nap 18 Nyílt nap 6 Őszi szünet 7 Őszi szünet Szalagavató November H K Sz Cs P Sz V 6 Mikulás Karácsonyi koncert Regölés December 28 Advent I Advent II Filmklub 11 Tanítás 12 Advent III Advent IV. 22 Téli szünet Szenteste Szilveszter 25 Karácsony 26 Karácsony 5

4 Nyáron történt Nyáron történt 6 Vízitúra Rögtön a bizonyítványosztást követő nap indultunk Rajkára, az első számú szálláshelyre.12:15 kor volt a találkozó a Keleti pályaudvarnál. Egy kis csoport gyülekezett a lépcsőfeljárónál. El sem lehetett volna téveszteni a társaságot. Hatalmas táskák, óriás sátrak, hálózsákok és polifoam hegyek Többórányi vonatút után végre megérkeztünk. Felpakoltuk a holmikat egy nagy utánfutóra, majd elindultunk a tábor felé. Hosszas sétálás után megérkeztünk. Felállítottuk a sátrakat, majd evezőlapátot fogtunk, kenuba ültünk, és még aznap kipróbáltuk magunkat a nyílt terepen. Elsajátítottuk a ki-be szállást, eveztünk és fordultunk is, majd egymás után kígyózva tettünk pár kört. Senki sem borult, így örömmel gondoltunk a holnapra. A büfénél gyűltünk öszsze. Valaki foci VB-t nézett, volt, aki gitározott, énekelt, de akadtak olyanok is, akik beszélgettek, sztorizgattak, kártyáztak vagy csocsóztak. A következő napok viszonylag egyformán, gyorsan és általában jó hangulatban teltek. Reggeli, sátorszedés, evezés, közben néha pihenés, csevegés, (egykét kenuban éneklés), és pár borulás (a kezdeti sikerek ellenére ), de teljesítettük a napi távokat. Várt minket a táborhely. Sokszor átfagyva érkeztünk melegvíz után vágyakozva. Sátorállítás után mindenki megrohamozta a fürdőhelyiséget. Az volt a nap szerencsése, akinek jutott még melegvíz A túra végén már fáradtabbak voltunk, néha lehangoltak, ám jól vettük a mellékági akadályokat, amelyek meghozták a jókedvet. Kidőlt fák alatt, szúnyogok rajában, esőben, borulás nélkül éltük át a keddi napot. Végül szerdán végső célunk felé, Győr irányába eveztünk. Szerencsénkre aznap meleg, napos időnk volt, így egymáshoz kapaszkodva sodródtunk az árral, csoportos napozással ünnepeltük a napsütést. Később voltak, akik vízi csatákba bonyolódtak, ezzel letudván a Mosoni-Dunában való fürdést is. Este a városba mentünk kis csoportokba verődve, külön utakon. Győr gyönyörű város, emellett aktív sportélettel büszkélkedhet. Takarodóra visszaérvén egy egyetemi búcsúbuli kellős közepébe csöppentünk, így az altatót a mulatós, és a különböző stílusú zenei válogatásból kaptunk. A közös ébresztés sem maradt el, ugyanis a hajnali órákban német nyelven ébresztett minket pár részeg egyetemista. Utána szerencsére el- csöndesedett a buli zaja és tudtunk aludni egy szemhunyásnyit. Másnap izomlázzal küszködve léptünk rajthoz. Ez volt az utolsó megmérettetés. Egy kis házi verseny fiú, lány, vegyes kategóriában. Mindenki remekül teljesített. A fiú futamból egy kenu borulással zárta, de hősiesen viselték sorsukat, míg a többiek segítettek nekik kenujukat kihúzni a partra. Verseny után sátorpakolás, majd az eredményhirdetés következett. A jutalom természetesen csoki volt. Aztán elindultunk a pályaudvar felé. Észre sem vettük, már a vonaton ültünk fáradtan, de mosollyal, friss élményekkel tele. Végül azzal a tudattal tértünk haza, hogy IGEN, megcsináltuk, eveztünk 115 km-t!!! B.K. 7

5 Nyáron történt Nyáron történt 8 ΙσζαππΓ avagy a tiszapüspöki tábor II.turnusa Kijelenthetem, a tiszapüspöki tábor (közkeletűbb nevén TiszaP) remekül sikerült az idén. Bár nekem nincsen túl sok összehasonlítási alapom, hiszen tavaly még csak hetedikes voltam, így ez volt az első (de bizton állíthatom, hogy nem utolsó) táborozásom Tiszapüspökiben. Amikor leszálltunk a vonatállomásról a táborig közlekedő buszról, enyhén szólva meglepődtünk, mivel bokáig merültünk az agyagos sárban (amin gyalogolva nagyjából három méterenként egyensúlyát elveszve megcsúszott az ember; és nagy mázlija volt, ha nem tanyált egy jó nagyot, ami már csak azért sem lett volna szerencsés, mert legalább egy nadrágja kapásból bánta volna a balesetet). Mivel a busz megközelíteni sem tudta az iszaptenger miatt a tábor területét, jó fél kilométerrel előbb kirakott minket csomagostul. Innen gyalog kellett menni, egészen a táborig, a szúnyogokkal és a ragadós sárral hadakozva. Szerencsére Gabi bácsi utánfutóval bevitte a nagyobb táskákat, így egy gonddal kevesebb volt. A sátorállítás is érdekesnek bizonyult ilyen körülmények mellett, de hála Istennek, mindenkinek sikerült megoldania. Az érkezésünk után számított második nap végére a napos, száraz időnek hála, az iszap, ha ki nem is szikkadt teljesen, legalább megszáradt annyira, hogy életünket és ruháink tisztaságát nem kellett komolyabb veszélynek kitenni, amikor közlekedtünk rajta. Szerencsére szokásos programok (legalábbis az idősebbek beszélgetéseiből azt vettem ki, hogy ezek szokásos programok voltak), úgy, mint a Tőzsde, az Éjjeli portya, a Harcipuszi, a Házaspárbaj, a kvízek, a sportversenyek, a homokvár-építő verseny, az esti gitározás Somával, a karaoke és mindenki nagy-nagy kedvence a Gyümölcsjáték sem maradt el a kezdeti nehézségek miatt. És természetesen az idén is volt fánk és a már hagyománynak számító hagymás rostélyos sem maradt el. Az idén a görögök volt a téma és négy csapat, a Faló Pharasztok (ezek voltunk mi és igen, h-val írtuk a nevünket, de hogy miért, ez elég hoszszú történet), az Athéni Sün, a Halál Krétakhosz és végül, de nem utolsó sorban az Interspárta versengett egymás ellen a fent említett hagyományos csapatjátékokban. Ezeken kívül néhány új játékot is kipróbálhattunk, mint például a kincskeresős Atlantisz, vagy a TiszaPokalipszis, amelyben a csapatokat képviselő négy embernek kenukban evezve kellett levadásznia az istenek (öregdiákok) által Tiszára bocsátott papírhajókat. Minden nagyon jól sikerült, ennek ellenére szerintem a záróest felülmúlhatatlan volt. A négy csapat négy, pár perces, improvizálós produkcióval készült egy olyan megadott témában és stílusban, amit előző este húztunk ki. Mi A Gyűrűk Urát adtuk elő CSI Helyszínelők stílusban, a többi három csapat a Micimackót X-Men stílusban, de akadt High School Musical akciófilmes átdolgozásban és Star Wars eposzi stílusú átiratban, s mivel a mi előadásunk tetszett a leginkább a zsűriként funkcionáló öregdiákoknak, ez az utolsó és mindent eldöntő fel- adat meghozta a mi csapatunknak az össztábori első helyet. A végső eredmények kihirdetése is jó hangulatban telt, annak ellenére, hogy hatalmasakat villámlott és dörgött az ég, jelezvén, hogy nem mindennapi vihar közeledik, csupán azért, hogy feláztassa az amúgy már majdnem teljesen kiszáradt talajt, hogy véletlenül se bonthassunk szárazon sátrat. Mikor a hazautazás napján szomorkásan hordtuk kupacba a tökéletesen sáros csomagjainkat, azt hittük, hogy véget ért az izgalmak sora. Tévedtünk, ugyanis a busz késett, így a vonat, amivel eredetileg Budapestre szándékoztunk menni, nélkülünk futott ki az állomásról. Ennek következtében majdnem négy órát róttuk a környéket, feltérképezve a boltok kínálatát, vagy ücsörögtünk az állomáson, várva, hogy megjöjjön a vonat, ami végül természetesen berobogott a településre, s néhány óra múlva már itthon is voltunk és kiélvezhettük a modern technika olyasfajta vívmányait, mint az angolvécé, a fürdőkád és a mellékízmentes csapvíz. Eszti 9

6 10 A mód, ahogy kezét emelte Pohár-, és gondolatkoccanás: már régóta csak így kezdődnek. De mindig csak kezdődnek. Aztán néma tükörbe-bámulás, talán csak mert a filmekben is így szokás. Infantilizmus és apakomplexus már előre unom. Kétségbeejtően semmitmondó különbségek ismert azonosság. Fél-, és félresminkelt közhelyek. És mégis a félelmetes: az a menthetetlen rajongás a semmiért egészen, azért, ahogy az értelmetlenség mögött megcsillan egy mozdulatnyi szemérem. Bene Gergely Hosszú távollét Nagyon hiányzol! Agyon hiányzol! Na on hiányzol! Non hiány. Bene Gergely Alkotósarok Állókép Áll világ, levél - ág nem rezdül Áll lelkem, bánatom nem enyhül Áll ő is szemben velem, egyedül Vigasztalni próbál, de nem sikerül Megbántotta szívem, csalódtam benne Nem értem miért, mért velem tette Azt hittem barátom leltem benne De most már belátom, elhibáztam vele Dodó Rövid levezetés Életút Megyek az úton; Simán, egyenesen. Madarak csicseregnek; Lágyan, kedvesen. Az erdő fái Susognak fülembe, S hirtelen fényesség Árad a szemembe. Majd előtűnik az út, De ó jaj nekem. Kétfelé ágazik, Mi lesz így velem? Merre menjek tovább; Jobbra vagy balra? Segíts kérlek Istenem, Merre van az arra? Dodó Vágyakozni csak annyi: a jövőben (koholt) menedéket keresni. Idealistának lenni: elhinni, hogy megtalálhatjuk a menedéket. Bolondnak lenni: elhinni, hogy megtaláltuk. Hogy is volt? A szerelem bolondság? Bene Gegely Alkotósarok Húsz évvel ezelőtt voltak sejtéseim, hogy kb. tizennyolc év múlva halott leszek. Ugyanis a világvége fogta magát, összecsomagolt- és, mint már korábban jövendölték- eljött. Akkor még nem tudtuk, hogy ez azt jelenti, hogy nekünk is csomagolni kell. Azt hittem, hogy a túlvilágon minden nagyon szép, jó és nyugodt. Most, hogy már itt vagyok, határozottan állíthatom, hogy ez nem teljesen így van. Itt szinte mindenki nagyon öreg és zsémbes. Itt-ott találkozom az utcán egy-egy elejtett protézissel vagy bottal, amit humanitárius okokból mindig leadok a talált tárgyak osztályán A foglalkozásom viszont nagyon kreatív. Égboltfestő vagyok. Csillagot, holdat festek az égre. Meg szivárványt. Nem könnyű munka a szivárványfestés. Egyrészt megfelelő időpontban kell, másrészt az emberek begyepesedett gondolkodása úgy tartja, hogy a szivárvány páros jelenség, ezért mindig kettőt kell készítenem. Akvarellel dolgozom, ami nem túl tartós, ezért tűnik el a munkám viszonylag hamar. HÚSZ ÉV MÚLVA Az én nem túl pozitív jövöképem (bár minden relatív) Senki sem gondolná, de a túlvilágon is lehet családot alapítani. Én férjemmel és gyerekeimmel élek egy kertes házban.(az élelmezésről nem kell gondoskodni, hiszen, ha jobban belegondolunk, mi már halottak vagyunk.) A kertünkben vidáman éldegél-vagy inkább haldogál- Gedeon, a szelídített orrmányosmedve, és a kiscicánk. Vannak előnyös oldalai is a túlvilági létnek. Például Chagall mindennapos vacsoravendégünk, az ő friss képei díszítik házunk falait. Néha elmélázva nézem a tengeren az ógörög flották csatáit- a spártaiak még mindig elég heves vérmérsékletűek. Kedvenc élményem az volt, amikor neonfénynél olvastam, és Edison berobogott a konyhába egy villanykörtét lóbálva; büszkén kiáltozta:- Feltaláltam, feltaláltam! Tehát megállapítható- bár nagyon furcsán hangzik-, hogy sok jó emlék fűz a túlvilághoz. Bár az utóbbi napokat kissé beárnyékolta az a hír, hogy két év múlva túlvilágvégére lehet számítani. Ezek után már nem tudom, mi marad nekünk Réka 11

7 12 Csodaidok Hogy mi a Csodaidők tetralógia (négy kötetes könyvsorozat) pontos besorolása? Tulajdonképpen fogalmam sincs. Nem lányregény, ezt előre leszögezem, de biztos, hogy Grom Lichi kifejezetten a nők kedvéért lépett elő főbb szereplővé. Nem is igazán történelmi regény, hiszen nem a múlt, hanem a jövő eseményeit, háborúit mutatja be, melyek már bolygók, sőt bolygórendszerek, s nem országok között dúlnak. Ebből következően lehetne sci-fi, vagy háborús regény, de megint csak azt kell mondanom, hogy egyik kategóriába sem illik be igazán. Családregény ez már találóbb, de még mindig nem az igazi. Nem, a Csodaidők valami olyasmi, amire egyelőre még nincs szavunk. Egy háborús sci-fibe oltott családregény, néhol romantikus és szívmelengető elemekkel. Bevallom őszintén, ha ezeket előre tudom, talán bele sem kezdek, mert nem szeretem a háborús regényeket és a sci-finek is csak néhány különleges fajtája vonz. Ehhez képest most mondhatni megszállott rajongója vagyok a Csodaidőknek. Nem tudom, mikor jött el az a pont, ahonnan kezdve már visszafordíthatatlanul fanatikus lettem. Azt hiszem a karakterek ragadtak magukkal. Azok Ajánlók az egyszerű, hétköznapi jellemvonásaik, amelyek kétezer év múltán sem vesztek ki az emberekből, s hiába nem értjük a 3D sakk szabályait, vagy képtelenek vagyunk vörös levelű fákat és narancssárga füvet elképzelni, a három főszereplőt, akiknek szemszögéből három különböző szálon fut a történet, képesek vagyunk megérteni. A tizenegy éves Judy számára minden remény szertefoszlik, amikor egyedül élő alkoholista anyja két év ideiglenes árvaházi ellátás után végleg lemond róla, és ezzel hivatalosan is árvává válik, így állandó intézetbe kerül. Ráadásul a niesiekhez, akiket furcsa ruháik, zárt közösségük, és szokatlan hagyományaik miatt minden rendes ember különcnek és ijesztőnek tart. A második főszereplő Giin Raas, éppen ennek a közösségnek egyik tekintélyes vezetője és meghatározó politikusa. Látszólag egyhangú életet él, de szereti a munkáját, és el sem tudná képzelni másképp az életét. De mi van, ha végleg döntenie kell, hogy a családja, vagy a munkája legyen-e a fontosabb a számára? A könyv harmadik főszereplőjét, a tizenhét éves Yaant, Giin legidősebb unokaöccsét, sosem érdekelte a politika. Őt egyetlen dolog hajtotta csak: Ajánlók elmenekülni zsarnokoskodó apja, és a rendezett házasság elől, melyet egy teljesen ismeretlen, ráadásul nem túl csinos lánnyal kellene megkötnie. Kérdés, hogy képes-e a szabadságért otthagyni a niesi rendszerben legnagyobb értéknek számító családot, vagyis öccsét s új életet kezdeni egy olyan világban, amit egyáltalán nem ismer Az előszörre oly megfoghatatlannak és ismeretlennek tűnő regény olvasása közben találkozhatunk az olyan ismerős közeggel, mint a korunkbeliek kusza érzései, a politikusok cselszövései, vagy a határtalan gyűlölet, hatalomvágy és előítélet, ami kétezer év elteltével sem veszett ki az emberekből. Ezt a könyvet Jean Austen írta ban. A szereplők jellemét saját ismerőseiről, rokonairól mintázta. Nagyon jól bemutatja az akkori társadalmi szokásokat, viselkedést. Egy nap Elizabeth elmegy egy bálba, ahol találkozik az új szomszédaival: Mr. Darcyval és Bingleyvel. A két úr tökéletes ellentéte egymásnak látszatra. Bingley mindenkivel kedves, mindig vidám, élettel teli és különösen érdeklődik Elizabeth nővére, Jean iránt. Mr. Darcy pedig pont, hogy mogorva, senkivel sem beszél és úgy tűnik neki senki sem elég jó. Mindenki egyből levonja a következtetést, hogy biztos túl büszke és ezért nem alacsonyodik le az ő szintjükre. Elizabethnek is elég ellenszenves Ezt a fantasztikusan izgalmas (nem az első kötet elejéről beszélek, azt lehet, hogy előszörre unalmasnak találjátok majd, de kérlek, ne tegyétek le, mert megéri elolvasni), nagyszerűen megírt, szeretnivaló karakterekkel teli, elképesztően szövevényes könyvsorozatot mindenkinek szívből ajánlom, aki valami másra, szokatlanra vágyik, vagy egyszerűen csak szeretne jó könyveket olvasni. A Csodaidők nagyregény; egy családé is. Észrevétlenül ragad magával ez a világ, sodró erejű cselekményével, fantasztikus lüktetésével. Eszti Büszkeség és balítélet az elején. Egy nap új katonák érkeznek a szomszédos városba. Így találkoznak Lizzyék Wickhammel, aki mindenkit elbűvöl, viszont fokozatosan kiderül,hogy ismerik egymást Mr. Darcyval, de nagyon nincsenek jóban. Vajon mi lehet a kettejük közötti konfliktus oka?vajon milyen Mr. Darcynak és Wickhamnek az igazi jelleme? Jean és Bingley útja szétválik, de vajon újra egymásra találnak-e? Vajon Elizabeth megsérti és elüldözi Mr. Darcyt a túlzott, de bájos őszinteségével??? A könyvben minden kiderül Ez tipikusan egy olyan könyv, amit ha elkezdesz olvasni, nem tudod majd letenni. (Nekem elhiheted, én is így jártam amíg be nem fejeztem szinte nem is aludtam ) Luca 13

8 14 Nagyot húzott az Enseble Studios e ben kiadott játékkal. Az Age of Empires III az 1500-tól 1850-ig terjedő időszakba kalauzol minket, mégpedig az Újvilágért folytatott harcban vezethetjük győzelemre a nyolc európai nagyhatalom ( Németország, Spanyolország, Portugália, Oroszország, Brit Birodalom, Hollandia, s valamiért az ideszámító Törökország) egyikét. A játék műfaját tekintve RTS, azaz valós idejű stratégiai játék. Természetesen itt is válogathatunk a játékmódok közül: akad egyszemélyes csatározás, kampány (történetre épülő hadjárat), valamint online multyplayer. A játékmenet igen egyszerű: kapunk néhány derék telepest, egy főépületet(itt úgynevezett városházát), valamint egy felfedezőt. Telepeseinkkel máris hozzáláthatunk a háromféle nyersanyag( fa, arany és élelem) kitermeléséhez, az erre szolgáló erdőkből bányákból illetve nagyszámú bölény és szarvascsordákból. Azonban azon túl, hogy megszemlélhetjük, embereink szép fejsze, illetve csákány forgatását, a nyersanyagokból épületeket, hadsereget állíthatunk fel, valamint fejlesztéseket eszközölhetünk. Természetesen minden nyersanyag másra, és másra jó, a fa például házak, őrtornyok, vagy barakkok felhúzásához, az élelem és kis mennyiségben az arany pedig mindenre elszánt hős katonák kiképzéséhez. PC-ajánló Age of Empire III. A hadsereg Apropó katonák. A játék alapvetően négyféle fegyvernemmel rendelkezik: lovasság, tüzérség hajók és persze a gyalogság. Az, hogy ezeken belül milyen egységeket képezhetünk nagyban függ, hogy a már fentebb említett nyolc nép közül melyiket választjuk. Például angolokkal frankó muskétásokat és hosszúíjászokat gyárthatunk, törökökkel janicsárokat, míg mondjuk az oroszokkal meg kozákokat és gránátosokat. De ezeken kívül még rengeteg korabeli egységet tartalmaz a játék. Azonban itt is a már jól megszokott kő-papír-olló séma áll fent. Ennek okáért a könnyűgyalogos előcsatározó üti a nehézgyalogos muskétást, a muskétás üti a huszárt, a huszár meg az előcsatározót.(persze a dolog azért nem ilyen egyszerű, mert az ágyúk jók mindenféle gyalogság ellen távolról, míg a lovasság remekül helybenhagyja őket) Azonban ne higgyük azt, hogy esélyünk sincs semmiféle stratégiázásra. Mint már mondottam volt, a játék egy nagyjából 350 éves korszakot dolgoz föl, s ezt az időszakot a fejlesztők remekül beosztották öt különféle korra: I. Felfedezések kora, II. Gyarmatosítások kora, III. Erődök kora, IV. Iparosodás kora, V. Imperalizmus kora. A korváltás viszont élelembe és aranyba kerül, de minél magasabb korban va- PC-ajánlók gyunk, annál többféle, és jobb minőségű egységeket képezhetünk. Azt pedig már a játékos dönti el, hogy drága élelmet korváltásra használja fel, vagy inkább egységeket készít belőle, túlszárnyalva ellenfelét. A katonaságról már csak annyit, hogy a hajókat leszámítva minden egység több kevesebb népesség helyet foglal el. Ezt a népességhelyet a kezdő 10-ről a maximum 200-ra házak építésével vihetjük fel( elvégre, ha egy huszár ennyit harcol ismeretlen földön a hazáért, valahol csak kell laknia, ahol esténként kinyújtóztathatja az egész napos lovaglásban a huszárcsizmába belebüdösödött lábait.). Azonban házakon kívül építhetünk mindenféle harci épületeket(barakkokat, istállókat, ágyúöntő-műhelyeket, őrtornyokat falat, stb.) de gazdasági épületeket is. A gazdaság Még mielőtt megfeledkeznénk a telepesekről, gyorsan felhívnám rájuk a figyelmet. Minél többet képzünk belőle a városházában, annál jobb. Ugyanis annál több nyersanyagunk lesz, s XIV. Lajos mondta egyszer, hogy a háborúhoz három dolog szükséges: pénz, pénz és pénz S milyen igaza is volt. Minél több aranyra, élelemre s fára teszünk szert, annál nagyobb mennyiségű katonával masírozhatunk be ellenfelünk városába, hogy végleg eltüntessük a föld színéről, megnyerve ezzel a játékot. Anyaország Jó tudni, hogy anyaországunk ebben a bizonytalan kimenetelű háborúban is szilárdan mögöttünk áll. Mégpedig katonai vagy anyagi szállítmányokkal. Ezek eléréséhez pedig nincs másra szükség, mint az épületek felépüléséből vagy ellenséges egységek likvidálásából nyert tapasztalatpontra. Ezek pedig mi másra lennének jók, mint arra, hogy ha kellő mennyiségű gyűlik össze belőle nyersanyagot, fejlesztéseket vagy katonákat rendelhetünk megcsappant készleteink feltöltéséhez. A mesterséges intelligencia elég jó:, 5 nehézségi fokozatból (homokozó, könnyű, mérsékelt, nehéz, gyakorlott) állíthatjuk be a nekünk megfelelőt. Technikai részletek A grafika nagyon szépre sikeredett, frankón omlanak össze az épületek, tüzelnek a katonák, sőt még időnként az esetleges veszélyre fittyet hányva egy-egy madárraj is elrepül a városunk fölött. A kiábrándító talán csak az lehet, ha maximumra zoomolunk, mert így eléggé pixeles a kép, de az összkép nekem tetszik. A gépigény- 5 évvel ezelőtti játékról légyen szó- nem annyira kemény, mint mondjuk a Maffia2-nél. Windows XP-256 MB RAM, processzor 1.4 GHz, helyigény 2GB, videokártya hardver T&L-t támogató modell 64 MB. Befejezésként már csak annyit, hogy aki szeretne egy jó stratégiai játékkal játszani, az mindenképpen próbája ki az Age of Empires III-at. András 15

9 16 Divat Mit vegyek fel? - Mit vegyek fel? Már elkezdődött a suli és nincs egy normális kabátom! El kellene menni vásárolni hmm de vajon melyik fazont válasszam? - na ez az a gondolatmenet, ami bennetek - a cikk olvasóiban - biztos nem fog lejátszódni. Most mindent megtudhattok a es őszi-téli divatról, rajzokkal illusztrálva. A divattervezők (már egy jó ideje) retro lázban égnek. Az 1980-as évektől visszanyúlnak egészen a korai 20-as évekig, szóval nyugodtan keresd fel a nagyidat egy két divattippért! (csak vicc, ha csak nem Sophia Loren a nagymamád) A ruhák klasszikus stílusúak lesznek, erősen bőrt-megmutató szabással vegyítve, ami valljuk be, így együtt elég izgalmasan hangzik. Jól megfigyelhető a város és a természet párhuzama, mind szabásban, mind színekben is. Ha a ruháink anyagán hezitálunk, most mindenkit megnyugtatok; nehéz lesz mellélőni (ha csak nem egy Lady Gaga féle latexkölteményben szeretnénk mutatkozni). Válogathatunk az öko-anyagokon keresztül, a lágy szöveteken át, egészen a bőrig és még sorolhatnám napestig, olyan bő a választék. Elővehetjük kiskorunkban készített ékszereinket (igen, jól olvasod!), mert a kézművesség - kiegészítve a legújabb technológiákkal újra divatba jön. Az idei jelszavak nem a szabadság, egyenlőség, testvériség lesznek, hanem a kényelem, nyugalom, figyelmesség, terminológia. Íme néhány jellemző az új szezonból (a teljesség igénye nélkül): Vörös & fekete: Szenvedélyes, 80-as éveket idéző színkombináció, és szinte minden mintával jól mutat. Figyelmeztetés: Szürke kisegereknek nem ajánljuk! Fodrok: Kedvessé, romantikussá varázsolják külsőnket a néha(!) előbukkanó fodrok, ám túlzásba nem szabad vinni (ha csak nem mi leszünk a bohócok a Nemzeti Színház legújabb előadásában). Csipke: Ruhán és kiegészítőn egyformán jól mutat, ám vigyázzunk az átlátszó darabokkal, mert magunknak és másoknak egyformán kellemes/kellemetlen meglepetést tudunk okozni. Lapos cipők: Elköszönhetünk a tavaly nagy divatját élő 12cm magas sarkú cipőinktől (szerencsére!), és köszönthetjük a kényelmes lapos (vagy kicsi) sarkú csizmáinkat, balerinacipőinket. Szőrme: Persze csak mű, mert ugye mindannyian szeretjük az állatokat. Legfőképp kabátokon, dzsekiken, de a kísérletezőbb kedvűek akár táskákon, csizmákon is viselhetik ezt az újítást. Remélem segítettem azoknak, akiknek halványlilagőzük sem volt az idei trendekről, és persze a divatdiktátoroknak is mutattam pár újdonságot. :) Dodó Kiállítás Mi az arc? Az ARC Kft ben alakult azzal a céllal, hogy a hazai köztéri reklámkultúrának frissítést adjon. Alapítói: Bakos Gábor (képzőművész), Fatér Béla (képzőművész) és Geszti Péter (reklám szakember) ben rendezték meg az első Óriásplakát pályázatot és kiállítást. Azóta hagyománnyá vált, és minden évben megrendezésre kerül. Civil alkotók köztéri plakát formájában valósíthatják meg elképzelésüket az adott témában. Plakátjaik révén üzenni akarnak a látogatóknak, nézőknek, mely nagyban tükrözi az őket ért benyomások jelentőségét, nagyságát. Előjönnek a Magyarországot és a magyarokat érintő mindennapi problémák, emellett tisztán láthatjuk a civilek gondolkodásmódját, életszemléletét ben a plakátok mellett megjelentek az egyperces rövidfilmek, melyekre jellemző a humor és a kritikai hang. A filmek és a reklámplakátok jól kiegészítik egymást, elgondolkodtatóan hatnak az emberre. Eredményképpen pedig egy igaz képet kapunk a minket körülvevő világról. ArcOK? Még a suli első hetében elmentünk az osztályból páran megnézni ezt a kiállítást. Hasonlítani nem tudtuk az előzőekhez, mert azokat nem láttuk; így teljes mértékben az újdonság erejével hatott ránk. Bizarr kedvenc Minket legjobban az Apával játszom című plakát nyűgözött le. Szerintünk nagyon A 11 ARC nagy erejű a hatása, igazán elgondolkodtató és figyelemfelhívó egyben. Az üzenet egyszerű, bár nem nehéz eset: Szokj le a dohányzásról, mert halállal is végződhet! Szerintünk mindenki tisztában van azzal, hogy e káros szenvedély milyen áldozatokat követelhet. Ezen kívül köztudott, hogy a környezetünkre és más emberekre éppolyan káros, mint saját magunkra. Fontos, hogy már a mi korunkban is tisztában legyünk a dohányzás következményeivel. Ugyan ki akarná, hogy gyermeke szülők nélkül nőjön fel? Senki. Ám ez igaz fordítva is. Egyik szülő sem szeretné, hogy gyermeke ebbe a káros szenvedélybe haljon bele Bízunk abban, hogy mindenki kellőképpen befogadta az üzenetet, és felhívás által hasznos döntésre szánta el magát. Végeredmény A kiállítás képeit műalkotásnak is nevezhetnénk. Tükrözi a valóságot, és értéket közvetít (Habár meg kell hagyni, esztétikailag láttam már szebbet is.) Egyszerre volt szórakozató, vicces, ötletes és néha elkeserítő. Hol élsz te? ez volt a kulcsmondat. Érdekes volt látni, hogy ki-mit hozott ki ebből a kérdésből. Lényegében összefoglalva: munkanélküliség, szegénység, környezetszennyezés, civilek, dohányellenes kampányok, politika és az Internetes világ Ennyi lenne Magyarország? Itt élünk mi? Jók ezek az ArcOK? Sztik 17

10 Interjú Interjú 18 Földházi Anita, 10. b-s tanuló élete koránt sem átlagos. Reggeleit az uszodában kezdi, délutánjait pedig a vívóteremben vagy a futópályán zárja. Hétfőtől vasárnapig minden nap edz. Ez heti tizennégy-tizenöt alkalmat jelent, és egy edzés néha több egy óránál. Első hangzásra is fárasztó, ám Anita látszólag teli van élettel és lelkesedéssel. Az iskolán túl Most is jókedvében találam rá az iskolai ebédlőnél. Már messziről mosolyog. Kezdhetünk? kérdezi vidáman. Majd felmegyünk az első emeletre és ott folytatjuk a beszélgetést. BK: Mióta sportolsz? FA (Földházi Anita): Hároméves korom óta sportolok. Úszással kezdtem a BVSC-ben a nővéreimmel, Krisztivel és Zsófival együtt. Később azonban Kriszti sportágat váltott, elkezdett öttusázni. Nekem is megtetszett, így elindultam kéttusában (futás, úszás) a KSI színeiben. Az úszás jól ment, így a versenyeken is eredményesen szerepeltem. Sikeresebb voltam az öttusában, ezért pár éve én is váltottam, ám az úszást azóta sem hagytam abba. Jó alapokat adott és máig kondiban tart. BK: Emlékszel még az első edzésedre a BVSC-ben? FA: Esélytelen Nagyon kicsi voltam még akkor. Csak a házi videókról tudom, hogy a nővéreim és én honnan is kezdtük. Mindig a nagymamánk kísért minket úszni. Zsófi, a középső nővérem pedig igen lusta gyerek volt. Állandóan az oktató nyakán csimpaszkodott vagy egyszerűen nem akart részt venni az oktatásban. Úgy kellett belökdösni őt a vízbe. Ez azóta megváltozott második lett a szingapúri Ifjúsági Olimpián öttusában. BK: Keményebb ez a sport, mint az úszás? FA: Az öttusában az a jó, hogy mind az öt szám teljesen más izmokat mozgat meg. Változatosabb is; nem olyan fárasztó fizikailag, mint két-három óra úszás. Emellett ebben a sportban egymást váltják a fizikai is a technikai számok, így talán lazább és nem terhelnek túl. BK: Mi a helyzet a tanulással? Hogyan oldod meg ennyi edzés, verseny és edzőtábor mellett? FA: Küzdök vele elég rendesen. Szerintem elég jól teljesítek órákon, ahhoz képest, hogy többször is mások jegyzeteiből kell tanulnom. Aztán persze nagyon jól esik, amikor az osztálytársak azt mondják Hű, Anita, de jó vagy matekból! Ez nekem mindig jó visszajelzés. Ha akarnék, sem tudnék többet tanulni. Hétkor érek haza, vacsizom, és utána kezdek el tanulni. Egy-két órával tudnék többet tanulni, ha négyre vagy ötre érnék haza. Utána bekapcsolnám a számítógépet és Facebook-oznék. Ugyanúgy elvenné az időmet, mint a sport. BK: A tanárok elnézőbbek? FA: Kezdetben nem voltak azok. Akkor még nem is voltak eredményeim. Most hogy vannak, megértőbbek egy kicsit. Ha gondom adódik, segítenek, és újra elmagyarázzák az anyagot. Persze ez ritkán adódik, mert jó jegyzetekből tanulok, az anyaghoz elolvasom a tankönyvből a hozzá kapcsolódó részt. Az osztálytársaim is segítenek, ha sokat hiányzom. BK: Mesélj valamit a legutolsó versenyedről, Bulgáriáról. Milyen volt? FA: Ez egy Európa Bajnokság volt három tusában. (úszás, futás-lövészet) Első olyan versenyem volt, ahol sem a nővérem, sem a szüleim nem voltak velem. Felszabadultabb voltam, nagyon élveztem a verseny öszszes napját. Különösen a bankettet. Jó találkozni verseny után más nemzetekkel civilben is. Eszünk, iszunk, dumálunk, táncolunk; ez is része a versenynek. Kieresztjük a fáradt gőzt Főként a britekkel és a lengyelekkel jöttünk ki jól, később hozzánkcsapódtak a görögök és a litvánok is. BK: Egy ilyen verseny alkalmával van időtök várost nézni? FA: Egy pihenő napunk mindig akad. Pénteken, szombaton volt az egyéni verseny. Vasárnap volt a városnézés Várnában. Hétfőn pedig a váltó. BK: Elégedett vagy a teljesítményeddel? FA: Igen, nagyon. Életem legjobb idejét úsztam. (200 méteren 2.19-et.) Ez öttusában jónak számít. A futás nem az lett, amire számítottam, de a kombinált nagyon jól ment. Húsz-huszonöt másodperc alatt egy hibával lelőttem az öt lövést kétszer is. A végén harmadiknak értem célba. Meglepett, mert voltak nálam esélyesebbek is a dobogóra. De örülök, hogy végül nekem jött össze. Csapatban elsők lettünk! Nekünk szólt a dobogó tetején a Himnusz. Viszont a váltót nagyon elszúrtuk. Ez volt életem legrosszabb váltója BK: Mik a távlati céljaid a sporttal? A motiváció elindít, A megszokás mozgásban tart. A befektetett munka megtérül, A siker pedig még jobban motivál. és ez nem csak a sportra igaz! FA: Nem akarok csak a sportra alapozni, ezért nem mentem sportgimnáziumba. Kell egy kis kihívás! Rendes gimnázium, normális egyetem. Mert a sportolóknál mindig ott a nagy kérdés: Mi lesz, ha nem jön be a sport? Nem akarok tíz év múlva tanácstalanul állni, ha esetleg nem sikerülne. Mindig kell egy B terv. Nekem ez az orvosi egyetem, ezért is jöttem természettudományi szakra. BK: Egy mondattal hogyan jellemeznéd az életstílusod? FA: Az élet mindenkinek rohanás. Biztos, hogy nem unatkozom. B.K. 19