EMBERI KÉRDÉSEK, TECHNOLÓGIAI VÁLASZOK 2014/3. Úton a Digitális Magyarország felé 10. Komplex IT-üzemeltetés egy kézből az ELMŰ-ÉMÁSZ-nál 28

Átírás

1 A T-SYSTEMS MAGYARORSZÁG ÜGYFÉLMAGAZINJA 2014/3 LIMITÁLT PÉLDÁNYSZÁM EMBERI KÉRDÉSEK, TECHNOLÓGIAI VÁLASZOK Úton a Digitális Magyarország felé 10 Ember, gép és szoftver a jövő a diszruptív technológiák fényében 13 Komplex IT-üzemeltetés egy kézből az ELMŰ-ÉMÁSZ-nál 28 Védelem a zombigépek támadása ellen menedzselt anti-ddos 36 Meggyűrűzve a neten 38

2 instantict INFOKOMMUNIKÁCIÓS MEGOLDÁSOK A FELHŐBŐL KEDVES OLVASÓNK! BEKÖSZÖNTŐ Mit gondol, mi lesz a HR szerepe a jövőben? Talán nem véletlen, hogy egyre többen, egyre gyakrabban beszélünk erről a témáról, és van olyan konferencia, ahol külön szekciót is szentelnek a humán erőforrás és az online világ egymásra gyakorolt hatásának tárgyalására. Különösen aktuális ez a felvetés az infokommunikációs szektoron belül, így a T-Systems Magyarországnál is, ahol a digitális világ nyújtotta lehetőségeket elsőként áll módunkban kipróbálni. Ma Magyarországon közel 10 ezerre tehető a betöltetlen informatikus állások száma. Ez globális probléma, de megoldása révén, egyes becslések szerint évente milliárd forinttal lenne növelhető a magyar nemzetgazdaság teljesítménye. Mivel az informatikának köszönhetően a gazdaság digitális transzformációja elkerülhetetlen, ezért várhatóan digitális munkahelyek további tízezrei jönnek majd létre a következő évtizedben. A kérdés csak az, hogy érdemes-e az üres álláshelyeket feltölteni, vagy idővel az újabb technológiák ezt a problémát is megoldják, például úgy, hogy a jövőben a cégek nem tartanak külön IT csapatot, hanem régiónként csupán egyet? Talán még a HR is a felhőbe kerül végül? A különböző vállalati szegmensek speciális igényeit szem előtt tartva alakítottuk ki instantict kommunikációs és informatikai szolgáltatásainkat, amelyek privát és publikus felhőszolgáltatásként is igénybe vehetők. Egyszerűen igényelhető, gyorsan telepíthető, rugalmasan skálázható megoldásokat kínálunk a vállalati igényekhez alkalmazkodva, tervezhető költségekkel, eszköz beruházás nélkül, megalapozva a sikeres és biztonságos működést. Igény szerint, azonnal. A jó megoldás instant. A következő tíz év legkeresettebb munkáinak 60 százalékát még ki sem találták, legalábbis Thomas Frey jövőkutató szerint. Ki gondolta volna például 15 éve, hogy közösségimédia-menedzserek lesznek? Vagy 25 évvel ezelőtt, hogy a webdesignerek ilyen keresettek lesznek? A Future Fast brit kutatócég szerint várhatóan 5 éven belül a mostani munkakörök fele megszűnik, és az újabb funkciók mentén, az újabb igények kielégítésére a mostaniak helyén újak keletkeznek majd. Lesznek avatar relationship menedzserek vagy digitális elvonókúrát végző terapeuták is, akik a kütyüfüggő, stresszes embereknek segítenek megtalálni az egyensúlyt. És ez még csak a közeljövő. Jogos kérdés ezért, hogy vajon fel lehet-e készülni ma olyan igényekre, amelyeket még nem is ismerhetünk? Vajon az oktatási rendszer tud-e lépést tartani az ilyen mértékű változásokkal? A különféle generációk kezelése egyetlen munkahelyen belül hasonlóan meghatározó kihívást jelent a HR-nek. A most munkaerőpiacra lépő fiatalok, akik beleszülettek a digitális világba, és annak eszközeit már készségszinten használják, már nem munkahelyet, hanem életteret keresnek. Számukra már nem létezik a munkaidő, vagy éppen a munkahely fizikai értelemben vett, kötött fogalma. Idővel valódi kérdéssé válik majd, hogy szüksége van-e egyáltalán irodaépületekre, ha úgyis otthon, kávézókban ülve dolgozunk a jövőben. Ahány generáció, annyiféle HR-stratégia. Nem lehet ugyanaz a toborzási, a képzési, vagy a kompenzációs stratégia minden korosztály számára. Nem véletlenül kerül egyre jobban előtérbe a karriermenedzsment, illetve a még csak elméleti szinten létező generációmenedzsment, különösen olyan cégeknél, ahol jelentős életkori eltérések mutatkoznak a munkavállalók között. Mi lesz a HR szerepe tehát a jövőben? Amellett, hogy az adminisztrációt, a menedzselést IT rendszerek veszik át, a munkatársak és vezetők online felületen saját maguk kezelik a munkahelyi kérdéseket, véleményem szerint fontos, hogy a HR újraértékelje szerepét és ismerve a trendeket, előremutató és innovatív gondolatokkal, mély üzletismerettel, egyfajta tanácsadóként legyen jelen a cég életében, így figyelve arra, hogy a technológiai változások mögött az emberi szempontok is megmaradhassanak. Üdvözlettel, SÁFRÁNY LILLA HR igazgató T-Systems Magyarország 3

3 TARTALOM IMPRESSZUM TARTALOM HÍREINK 6 ALAPHANG 8 8 EMBERI KÉRDÉSEK, TECHNOLÓGIAI VÁLASZOK Rékasi Tibor előadása a Symposium 2014-en 12 DIGITALIZÁLÓDÓ NYÍREGYHÁZA 10 ÚTON A DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG FELÉ interjú Christopher Mattheisennel 13 EMBER, GÉP ÉS SZOFTVER 9 A legtöbb emberi kérdésünkre ma még nem igazán létezik kielégítő technológiai válasz. A technológia fejlődésének sosem látott üteme azonban garancia arra, hogy a legtöbb problémára, amit emberi korlátaink miatt képtelenek vagyunk megválaszolni, előbb-utóbb megszületik a technológia válasza. Rékasi Tibor, Emberi kérdések, technológiai válaszok 14 A világot azok alakítják át a legjobban, akik a kereteken tudnak változtatni. Nem egyszerűen új mintákat találnak ki a meglévő keretek között, hanem új keretet alkotnak. Ilyen ember volt Mahatma Gandhi vagy Martin Luther King ők másképp gondolkodtak a világról, és elérték, hogy mindenki más is másképp kezdjen gondolkodni. David Roberts, Ember, gép és szoftver FÓKUSZBAN 16 KÖZELI TÁVOLSÁG 33 FELSZÍNRE HOZVA 16 KORSZAKVÁLTÓ KÉRDÉSEK 19 MINDENRE VAN MEGOLDÁS 24 EGY RENDEZVÉNY EREJE 33 Felügyelt és biztonságos MARADJON A KEZÜNKBEN AZ IRÁNYÍTÁS! 34 Menedzselt anti-ddos VÉDELEM A ZOMBIGÉPEK TÁMADÁSA ELLEN 36 CASTOR ÉS POLLUX Ügyfél és szolgáltató közös hálózatmenedzsmentje 38 MEGGYŰRŰZVE A NETEN 26 KORSZAKVÁLTÁS: DIGITÁLIS FORRADALOM 32 MINDEN ÉS MINDENKI KOMMUNIKÁL 28 KOMPLEX IT-ÜZEMELTETÉS EGY KÉZBŐL interjú dr. Marie-Theres Thiellel 30 SOCIAL MINING BIG DATA ALAPOKON az az érzésünk, hogy amit ma olvastunk a hírekben, csak egy apró változás, de nem szabad elfelejteni, közelről nehéz a teljes képet összerakni. Ha egy lépéssel hátrébb lépünk, akkor észre fogjuk venni, hogy az apró változásokból kirajzolódik egy nagy kép, amely egyértelműen azt mutatja, hogy a világ, amiben élünk 27 Lehet és dolgozunk, jelentős átalakulás alatt van.. Endersz Frigyes, Korszakváltás: digitális forradalom 38 A NAGYVÁLLALAT 40 TÚL A RUTINON I MPRESSZUM 40 A T-SYSTEMS MAGYARORSZÁG ZRT. ÜGYFÉLMAGAZINJA KIADJA A T-SYSTEMS MAGYARORSZÁG ZRT. POSTACÍM: 1117 BUDAPEST, BUDAFOKI ÚT 56. ELÉRHETŐSÉG: JOVOKEP@T-SYSTEMS.HU FELELŐS KIADÓ FŐSZERKESZTŐ FŐMUNKATÁRS Bánhegyi Zsófia Zsolnai György Schopp Attila Kiadványunk elérhető digitális formátumban is a jovokep.t-systems.hu címen keresztül. FOTÓK LAYOUT NYOMDAI MUNKA Szvacsek Attila Mátai és Végh Kreatív Műhely Kft. KMH Group Kft. EGYÜTT LEHETSÉGES 42 ÖSSZEFOGÁS MINDEN SZINTEN 44 ÉLETEKET MENTENEK 46 SEGÍTSÉG AZ ÖNELLÁTÁSHOZ A JövőKép bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A JövőKép tartalmai (fotók, írott anyagok vagy azok részletei) kizárólag a T-Systems Magyarország Zrt. írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével többszörözhetők vagy közvetíthetők. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása, többszörözése és értékesítése a T-Systems Magyarország Zrt. írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélye nélkül ORVOSI RENDSZEREK ÉS MŰSZEREK EGY KÉZBŐL 4 5

4 HÍREINK Az Év Projektje: A MÁV-START INGYENES WIFIJE A MÁV-START Zrt. ingyenes wifi-projektje nyert a T-Systems Magyarország idén először átadott Év Projektje szavazásán. A díjat a cég Symposiumán a Budapesti Kongresszusi Központban, november 12-én Zaránd György, a MÁV-START Zrt. vezérigazgatója vette át. Az Év Projektje-díjjal minden évben azt a projektet ismeri el a cég, amely nem csupán értéke vagy volumene tekintetében számít az átlagosnál nagyobbnak, hanem szakmailag is valódi kihívást jelentett a vállalat számára. Németh Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgató-helyettese a Symposium délelőttjén a MÁV-START ingyenes wifi-projektje mellett az Allianz regionális adatmigrációs projektjét, valamint a Magyar Telekom Bukarestben megvalósított HR Shared Service Centerének projektjét mutatta be a jelenlévőknek a projektek ügyfél-oldali vezetőivel beszélgetve. Ezek közül a rendezvény vendégei választhatták ki a Symposium mobilalkalmazásán keresztül, hogy melyiket tartják a leginkább érdemesnek az Év Projektje díjra. A 2014-ben győztes MÁV-START wifiszolgáltatása, amelyhez a Magyar Telekom biztosítja a mobilhálózatot, 2013-ban indult, népszerűségének folyamatos növekedése mellett az eddigi legtöbb havi kapcsolódást idén októberben regisztrálta a vasúttársaság, mintegy 745 ezret. Az összes csatlakozások száma már a kilencmilliót is meghaladta, eddig 770 vasúti kocsit szerelt fel a szolgáltatáshoz szükséges műszaki berendezéssel a MÁV-START. A vonatok speciális helyszínt jelentenek a wifiantennák telepítéséhez, ráadásul több típusú járműbe kellett az eszközöket beépíteni, eltérő műszaki megoldásokkal. Alapvetően az InterCity és az elővárosi közlekedés vonatait okosította fel a vasúttársaság, a szolgáltatás népszerűsége miatt mind több járművön téve elérhetővé az ingyenes netezést. MERT A JÓ MEGOLDÁS INSTANT felhőszolgáltatásainkat bemutató portál indult A T-Systems Magyarország Symposiumán debütált a cég új, felhő alapú és menedzselt szolgáltatásait bemutató portálja, a cloud.t-systems.hu. A különböző vállalati szegmensek speciális igényeit szem előtt tartva került kialakításra instantict elnevezéssel a jelenleg 10 szolgáltatást kínáló, felhő- illetve menedzselt szolgáltatásokat bemutató oldal. A weboldal struktúrája könnyen áttekinthető, számos megoldáshoz bemutató animáció is készült, így az érdeklődők igényeinek megfelelő ICT-szolgáltatásokról egyszerűen kaphatnak tájékoztatást. A nemzetközi fókuszt szem előtt tartva az oldal angol nyelven is elérhető. Országosan elérhetővé teszi a Telekom a 4G mobilinternetet HÍREINK A portálon az alkalmazás-, infrastruktúra- és kommunikáció témakörökre osztott megoldások mellett, az egyes szolgáltatások mellett legördülő ablakban a látogatók a T-Systems Magyarország szakértő kollégáival is kapcsolatba léphetnek. InstantServer szolgáltatásra a T-Systems Magyarországnál először kerül bevezetésre az a jövőbe mutató megoldás, amely segítségével egyedileg konfigurálható platformon maguk az ügyfelek online állíthatják össze az igényeiknek megfelelő szervert vagy szervereket. Az alapbeállítást követően 30 napos ingyenes próbaidőszakot indíthatnak és használhatják a szolgáltatást instant módon. ZÖLDRE VÁLTVA karbonsemlegesítés a T-Systems Magyarországnál November 12-én megrendezett éves konferenciáján, a Symposiumon jelentette be a T-Systems Magyarország, hogy éves kibocsátását nemzetközileg is elfogadott módszertan alapján, kiotói egységek vásárlásával és törlésével semlegesítette. A T-Systems Magyarország egy éves szén-dioxid kibocsátása összesen tonna, amelybe beletartozik a vállalat és a cég által kezelt adatközpontok teljes energiafelhasználásából származó kibocsátás is. Ez a mennyiség megegyezik közel hétezer autó, vagy 1000 háztartás éves kibocsátásával. A kiotói egységek (CER) vásárlásával a cég olyan klímavédelmi projektet támogatott, ami aktívan hozzájárul azokhoz a globális célok eléréséhez, amelyek fenntarthatóbb és zöldebb jövőt biztosítanak mindannyiunk számára végére 93 százalékos lakossági lefedettséget biztosít a piacvezető Telekom 4G mobilhálózata. A Telekom a használatba vételt követően már október 18-ától 450 további 4G bázisállomás bekapcsolásával bővíti mobilhálózatát. Ezáltal a szolgáltató lakosságra vetített országos 4G kültéri lefedettsége gyakorlatilag egycsapásra 73 százalékosra emelkedik az eddigi 54-ről. Ezzel egyidejűleg az elérhető maximumra növeli a 4G mobilnet névleges azaz díjcsomagtól és készüléktől függő letöltési sebességét a Telekom, így akár 150 Mbit/s sebességű mobilnetet kínál az ország első 4G hálózatán. Az új frekvenciáknak köszönhetően nemcsak az újonnan lefedett településeken élő ügyfelek, hanem az összes 4G felhasználó jól jár, hiszen mindenkinél még tovább javul a szolgáltatásminőség. A további hálózatfejlesztéseket hasonlóan dinamikus ütemben folytatja a Telekom. A piacvezető szolgáltató a tervezettnél hamarabb, már a jövő év első hónapjaiban 80 százalékosra, 2015 végére pedig 93 százalékosra növeli országos 4G lakossági kültéri lefedettségét, amivel szinte a teljes magyar lakosságnak elérhetővé teszi a mobilinternetezés új korszakát jelentő szolgáltatásokat. A Telekom 4G hálózatát ma már több mint 250 ezer ügyfél használja. A közelmúltban lezárult frekvenciatenderen a szolgáltató elnyerte azokat a frekvenciablokkokat, amelyeket a ma átvett használatbavételi engedélyeknek köszönhetően ügyfelei számára a legelőnyösebben hasznosíthat. Az új frekvenciák alkalmasak a ma elérhető legjobb szélessávú technológiák, különösen a 4G/LTE fejlesztésére, de alkalmasak a mobiltechnológia következő fejlesztési lépcsőfokára is (LTE Advanced), amelyet a Telekom már sikeresen tesztelt az Ericssonnal, szintén elsőként Magyarországon. A Telekom által forgalmazott készülékek döntő többsége (10-ből 7) 4G képes, az októbertől kínált új, korlátlan tematikus mobiladat opciók pedig ajánlati oldalról adhatnak újabb lökést a 4G mobilinternetezés további térnyerésének. 6 7

5 ALAPHANG ALAPHANG RÉKASI TIBOR ELŐADÁSA A SYMPOSIUM 2014-EN EMBERI KÉRDÉSEK, TECHNOLÓGIAI VÁLASZOK A legtöbb emberi kérdésünkre, üzleti problémánkra a technológia tudja ma megadni az érvényes válaszokat. Ha már megtanultuk feltenni a megfelelő kérdéseket, nem árt, ha tudjuk, melyek azok a lehetséges válaszok, amelyekkel szembe kell néznünk a következő évek során. Dave Carroll 2009-ig egy viszonylag ismeretlen kanadai folkzenész volt. Aztán egy repülőútja során a United Airlines csomagrakodói alaposan összetörték kedvenc 3500 dolláros gitárját. Hiába tett panaszt az illetékeseknél, kártérítési igényét arra hivatkozva utasították el, hogy a bejelentést nem a szabályzatban foglalt 24 órás határidőn belül tette meg. Más se kellett a zenésznek: írt egy remek zeneszámot az esetről United Breaks Guitars címmel, amelynek a klipje a mai napig megtekinthető a Youtube-on. A videó már 2009-ben is vírusként terjedt az interneten, és a United Airlines reputációját alaposan megtépázta: a videó a publikálást követő napokban 10%-ot estek a légitársaság részvényei a tőzsdén, összesen mintegy 180 millió dolláros kárt okozva a részvényeseknek. A mai napig egyébként több mint 14 millióan tekintették meg Dave Carroll vicces klipjét, amely továbbra is hirdeti a United Airlines hibáját. A technológiai problémára adott emberi válasz jó példája ez, de mégis, ez a történet szolgál tanulságokkal a jelen és a jövő cégvezetőinek is. Az első az, hogy az ügyfelek hangja erősebb, mint valaha. Ha egy vezető érzi az idők szavát, akkor tudja, hogy ma már a social media-n keresztül eddig sosem látott hatások érhetik vállalatát. A második, talán fontosabb tanulság, hogy minden cégnek tudnia kell saját sikeressége érdekében, hogy pontosan merre megy a világ, merre tart a technológia. Az egyik legjelentősebb nemzetközi kutatóvállalat, az IDC előrejelzése szerint 2018-ra a legtöbb szektorban a korszakváltó ICT-technológiák révén megdöntik a ma vezető vállalatainak hegemóniáját, új üzleti modelleket és merőben újfajta szolgáltatásokat kreálva. A legtöbb cég ma és a közeljövőben egy digitális transzformáción kell, hogy átessen. Ennek során nemcsak saját üzleti szempontjait kell újraértékelnie, hanem az ügyfelekkel való kapcsolatát és a belső működését is újra kell gondolnia. Milyen technológiákra alapozzuk működésünket? Mely technológiai alapokra építhetjük egyáltalán a jövőnket? Melyek azok a technológiák és trendek, amelyek már most alkalmazhatók és melyek azok, amelyek csak évek múlva jelenthetnek valódi segítséget? A legtöbb technológiai megoldás, akárcsak a gyümölcs, egy érési folyamaton esik át: túl korán, vagy túl későn bevezetni egy megoldást, egyaránt magas kockázatot jelenthet működésünkre nézve. Jó példa erre a felhő alapú technológia. A felhő a Gartner úgynevezett hype-görbéjén (amely bemutatja egy-egy technológia érettségét) most jár a kiábrándultság völgyében (trough of disillusionment). Nem véletlenül, hiszen már a csapból is a felhő folyik, és az üzleti megtérülését eddig sem a felhasználók, sem a szolgáltatók nem kezelték a maga helyi értékén. A Gartner jóslata szerint nagyjából 2-5 évbe telik, amíg a felhő eléri a megtérülés fennsíkját, vagyis valóban érdemes lesz rá mind szolgáltatói, mind felhasználói oldalról alapozni. Mindeközben magánemberként, nap mint nap használjuk a felhőt. Igénybe vesszük az ingyenes levelezőprogramok tárhelyeit sőt, okostelefonunk révén már felhőből szinkronizáljuk le nem csak a saját, hanem gyakran a céges adatainkat, alkalmazásainkat is. Ugyanakkor szinte a teljes céges működéshez igénybe vehetünk ma már infokommunikációs megoldásokat a felhőből. Ma már a felhő az, amelyen keresztül a leginkább rugalmasan biztosíthatók vállalati IT-nk igényei. A felhőről vallott filozófiánk szerint a jó felhőmegoldás egyszerű, gyors, aktuális igényeinkhez alakítható és pont azt tudja, amire szükségünk van. A T-Systems Magyarország a felhőből ma már nemcsak infrastrukturális szolgáltatást, hanem többek között vállalatirányítási rendszert, vagy éppen telefon alközpontot is tud kínálni. Biztonságban lehet-e cégünk egyáltalán? A felhő kapcsán gyakran szoktunk a biztonságról beszélni, és talán nem véletlenül. A publikus felhő valóban nem egy életbiztosítás az érzékeny adatoknak, de ma már a többség különbséget tud tenni publikus, privát és hibrid felhő között. Mégis felmerül bennünk a kérdés: biztonságban lehet-e cégünk egyáltalán? Az infokommunikáció területén számtalan olyan változás ment vagy megy éppen végbe, amely alapjaiban határozza meg védekezési képességeinket. A konnektivitás mértéke rohamosan növekszik, az adatok mennyisége mellett pedig az eszközök és a szoftverek komplexitása is folyamatosan nő. Közben elmosódnak a magán- és a vállalati, illetve intézményi felhasználású eszközök közötti határok is. Ráadásul egyre nehezebb azonosítani rosszakaróinkat: ma már a hackerek netes önképzőkörökben tanulják a károkozás legújabb fogásait. Ebben a környezetben, ilyen körülmények között a lehetséges károk csak minimalizálhatóak, de teljességgel nem kerülhetőek el. Vagyis nincsen bombabiztos módszer a lehetséges támadások megakadályozására, nincsen teljes körű védelem, csak olyan, amely egy korábbinál hatékonyabb védelmet képes nyújtani. A külső körülmények nem, de egy szervezet belső hozzáállása alakítható. A támadások, a fenyegetések evolúciója gyorsabb, mint valaha, ezért a szükséges szaktudás nélkül védtelenek vagyunk. A támadások kiszűrésére felkészült IT-biztonsági szakemberek bevonása elengedhetetlen. Vagy az adott szervezeten belül, vagy az IT-biztonságot mint szolgáltatást igénybe véve (Security as a Service). A T-Systems Magyarország a szükséges biztonsági szolgáltatásokat mind nyújtani tudja saját biztonsági központján keresztül. Milyen környezetben élünk majd? Ha már túl vagyunk a létszükségletet jelentő alapok kialakításán, és megteremtettük a szükséges biztonságot is, áttérhetünk képzeletbeli piramisunk következő fokára. Sokan úgy gondolják, hogy a digitális közösség valódi jelképe ma már a facebook. Én nem így gondolom: a közösségi oldalak csak egy virtuális valóságot teremtenek. De a valódi valósággal mi a helyzet? Hogyan digitalizálható valóban egy közösség? A közösségek otthonát jelentő városok ma a közösségnek nyújtható szolgáltatások és funkciók mentén transzformálódnak. E változás nyomán a városlakók magasabb színvonalú, valódi élményt nyújtó szolgáltatásokat vehetnek igénybe például a helyi közlekedés, vagy az ingyenes köztéri wifi használatakor. De az élményszerűségből nemcsak a digitális város polgárai profitálnak, hanem maga a város is, hiszen a legújabb okos megoldások révén a városüzemeltetés optimalizálhatja energiafogyasztását, az önkormányzat pedig például ügyviteli rendszerét korszerűsítheti. A külső körülmények nem, de egy szervezet belső hozzáállása alakítható. A Frost & Sullivan nemzetközi kutatócég szerint 2020-ra az innovációk irányát a városokon belül is a zéró érték elérése fogja jellemezni: zéró bűnözés, zéró károsanyag-kibocsátás, zéró adósság, zéró közúti balesetek. Ezt az egyre inkább gépek és robotok által vezérelt rendszerek teszik majd lehetővé. Az élet apróbb döntései kikerülnek az emberek keze közül. Az intelligens térfigyelő kamerarendszerek minimálisra csökkentik a bűnözést, a robotok által irányított autók pedig maguk korrigálják a sofőr hibás döntéseit. A legtöbb emberi kérdésünkre ma még nem igazán létezik kielégítő technológiai válasz. A technológia fejlődésének sosem látott üteme azonban garancia arra, hogy a legtöbb problémára, amit emberi korlátaink miatt képtelenek vagyunk megválaszolni, előbb-utóbb megszületik a technológia válasza. Cégvezetőként, döntéshozóként feladatunk, hogy elkerüljük a Dave Carroll-effektust, és versenyelőnnyé formáljuk az emberi kérdéseinkre adott technológiai válaszokat. Rékasi Tibor vezérigazgató T-Systems Magyarország 8 9

6 ALAPHANG ALAPHANG INTERJÚ CHRISTOPHER MATTHEISENNEL ÚTON A DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG FELÉ nincs weboldala, ugyanakkor más módon sincs jelen a digitális térben. Pedig már ma is ott zajlik az üzleti élet jelentős része, és ez a jövőben még inkább így lesz. Éppen ezért a nyíregyházi program első látványos elemei is az oktatáshoz kapcsolódnak majd. Létezik egy programunk Okosdigitális (korábbi nevén Mobilsuli) néven, amelynek keretében már vagy 35 ezer diákot oktattunk országszerte a biztonságos mobilés internethasználatra. Nyíregyházán az első körben négyezer fiatal digitális oktatásában vállalunk részt, és ennek jóformán azonnal neki is tudunk állni, de mellettük odafigyelünk a szülők és a tanárok kompetenciáinak fejlesztésére is, valamint együttműködünk a helyi vállalatokkal is az oktatás területén. Milyen fejlesztések várhatóak Nyíregyházán, hogyan változtatja meg a városban lakók életét a program? Óriási lehetőség, hogy egyszerre egy egész város életét tudjuk megváltoztatni. Egy komoly ugrással a jövőbe röpítjük a várost, Ha már a helyi vállalkozások szóba kerültek: számukra milyen előnyöket tartogat a Digitális Nyíregyháza program? Két részre lehet bontani az előnyöket. Egyrészt a helyi vállalkozások részt vehetnek az infrastruktúra kiépítésében, az oktatások lebonyolításában és esetleg a szolgáltatások fejlesztésében vagyis új megrendelésekhez juthatnak, és ezáltal növelhetik bevételeiket. Másrészt, ha már működik a digitális város, az nem csak a magánszemélyeknek, a lakosoknak jó, hanem új üzleti lehetőségeket is tartogat a vállalkozásoknak is. Ezeket kihasználva fellendíthetik forgalmukat, új területekre léphetnek be, új szegmenseket hódíthatnak meg, vagyis versenyképesebbek lehetnek. Milyen várható hatásai lesznek helyi szinten, majd országos szinten is a digitalizációnak? Két, egymással összefüggő lehetőségünk, illetve abból adódó feladatunk van. Az egyik az, hogy utolérjük a nálunk fejlettebb országokat. Magyarország több szempontból környéke versenyképes lenni? Remek a digitális infrastruktúra, remek a szolgáltatási környezet, fejlett az oktatás, ez pedig egyszerűen vonzza a képzett embereket és ezzel az innovációs képességet is. Az innovációk pedig egymásra épülnek, egymás hatását erősítik. Számos olyan infokommunikációs terület van, ahol még komoly esélye van az országnak, hogy beelőzzön másokat: Big Data, felhőszolgáltatások, ipari internet, 3D nyomtatás, gép-gép közötti (M2M) kommunikáció. Csak időben kell felismerni a lehetőségeket. Említette, hogy az innovációk erősítik egymást. Mit érzékelnek majd mindebből például a nyíregyházi emberek? A városban megvalósítandó infrastrukturális és kompetencia jellegű fejlesztésekre további, a város működését, az állampolgárok életét megkönnyítő digitális fejlesztéseket lehet alapozni. Egy-egy város működése, a közösség élete is valóban digitálissá tehető, például magasabb minőségű városi szolgáltatások Nyíregyháza lesz a Digitális Magyarország első mintavárosa. A nyírségi megyeszékhelyen egy éven belül befejeződik a szélessávú, vezetékes internetes infrastruktúra kiépítése és ezzel párhuzamosan a szükséges oktatások is lezajlanak. Az itteni tanulságok alapján lehet majd országos méretekben folytatni a fejlesztéseket fogalmazott Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója a JövőKépnek adott interjújában. A kormány és a Magyar Telekom között megkötött partnerségi megállapodásnak az egyik legfontosabb célkitűzése a 2018-ra megvalósítandó, országos lefedettségű, szélessávú hálózat megteremtése. Milyen szerepet vállal a Magyar Telekom ebben? Első pillanatra valószínűleg mindenkinek az jut az eszébe, hogy a Magyar Telekom majd hálózatot épít. Erre valóban készülünk, de a feladat ennél jóval összetettebb. A Digitális Magyarország három alappillére az infrastruktúra, a kompetenciák és a szolgáltatások fejlesztése, és mi mind a háromban szerepet kívánunk vállalni. Mindezt viszont egyszerre, az egész országra kiterjedően elsőre túl nagy falat lenne megvalósítani. Ezért született az a döntés, hogy első lépésként egyetlen város, Nyíregyháza lakóinak életét szeretnénk digitális megoldásainkkal segíteni, de akkor azt minél teljesebb mértékben, a program mind a három pillérére összpontosítva. Vagyis kiépítjük a nagysebességű hálózatot, de egyúttal részt veszünk az oktatásban és a szolgáltatások fejlesztésében is. Ez sem kis falat, de könnyebben megbirkózunk vele, mintha egyből városok tucatjaival kezdenénk a Digitális Magyarország megvalósítását. Hosszabb távon ugyanazt szeretnénk nagyban is megvalósítani, mint amit Nyíregyházán elkezdünk. Ha először csak egy városban kezdjük a programot, akkor egyrészt könnyebben és gyorsabban érhetünk el kézzel fogható eredményeket, ráadásul gyorsan megmutatkozhatnak az előnyök. Másrészt azt is látni fogjuk, mennyi erőfeszítést, pénzügyi erőforrást igényel a fejlesztés. Az itteni programból levont tanulságok alapján lehet majd továbblépni. A digitalizáció egyik fontos eleme korcsoporttól függetlenül a digitális készségek és kompetenciák elmélyítése. Milyen célzott programokkal lehet ezeket fejleszteni? Az elmúlt időszakban komoly mértékben javult a magyarországi internet penetrációja, de még mindig nem áll azon a szinten, ahol lennie kellene, még mindig elmarad az európai, de a régiós átlagtól is. Ezzel együtt a tudatos felhasználás sincs a kívánatos szinten. Amíg mind a két területen el nem érjük a megfelelő szintet, az ország sem tudja teljes mértékben kihasználni a digitális társadalomban rejlő lehetőségeket. És bármennyire is úgy tűnik, hogy a fiatalok készségszerűen használják az internetet, az ő esetükben is szükség van további oktatásokra, ahogy az idősebbeknek is szeretnénk megmutatni, hogyan segítheti az ő életüket is a világháló. De van egy másik réteg, amiről sokszor megfeledkezünk: a vállalkozások. Elképesztő, hogy még ma is hány üzletnek, mikro- és kisvállalkozásnak Biztos vagyok benne, hogy Nyíregyháza minden lakója és vállalata számára hozadéka lesz a programnak. az ott lakókat és az ottani vállalkozásokat azzal, hogy mindenki számára lehetővé teszszük az eddiginél jóval magasabb szintű és gazdagabb online ügyintézést, vásárlást, és összességében az életet. Az alapot az adja, hogy 2015 végéig minden nyíregyházi háztartásba eljuttatjuk a legalább 30 megabit/ másodperc sávszélességű internetkapcsolatot, ami már önmagában komoly változást jelent. Biztos vagyok benne, hogy a város minden lakója és vállalata számára hozadéka lesz a programnak. Számítunk is a helyiek aktív érdeklődésére, részvételére, ezért a programhoz erős kampány is társulni fog. is lemaradt, így a vezetékes távközlési infrastruktúrában, az internet penetrációjában vagy akár a lakossági és a vállalati internethasználatban. Hozzáteszem: mindeközben például a mobil hálózatokban egyáltalán nem állunk rosszul, sőt. De ha gyorsan és határozottan cselekszünk, akkor nem csak kis lépésekkel haladhatunk előre, hanem el is tudunk rugaszkodni a mostani pozícióból, és nagy ugrást tehetünk, akár az élmezőnybe is kerülhetünk. A másik feladat, hogy az infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztésre alapozva innovációs klasztereket hozzunk létre Magyarországon. Miért tud egy régió, mondjuk San Francisco bevezetésével, a városon belüli, ICT-re alapozott biztonsági megoldásokkal. Ilyen megoldásokkal, a szükséges kompetenciákkal a Magyar Telekom leányvállalata, a T-Systems Magyarország is rendelkezik

7 ALAPHANG ALAPHANG DIGITALIZÁLÓDÓ NYÍREGYHÁZA Hisz a technológia exponenciális fejlődésében és véleménye szerint az eddig tapasztalt számítógépes forradalom semmi lesz ahhoz képest, amit a biotechnológiában fogunk hamarosan tapasztalni. David Robertsszel, a Singularity University munkatársával a Symposiumon beszélgettünk. A T-Systems Magyarország novemberi Symposiumán jelentette be Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója, hogy a kormánnyal megkötött partnerségi együttműködési megállapodás jegyében Nyíregyházán kezdi el a Magyar Telekom Csoport a Digitális Magyarország megvalósítását. Dr. Kovács Ferencet, Nyíregyháza polgármesterét kérdeztük a digitalizációs program városra gyakorolt hatásáról. Polgármester úr meglátása szerint mit ad hozzá a nyíregyháziak életéhez a most bejelentett program? Hogyan látja Polgármester úr, a térség illetve Szabolcs-Szatmár- Bereg megye miként profitálhat a Digitális Nyíregyháza megvalósításából? Az, hogy hazánkban Nyíregyházán indul a Digitális Magyarország, olyan lépéselőnyt jelent városunknak, amelynek köszönhetően még tovább erősödik tőkevonzó képességünk. Ezért elsősorban ebben látom a jelentőségét a programnak. Nyíregyháza az elmúlt években jól teljesített a gazdaságfejlesztés területén, ehhez azonban elengedhetetlen volt az üzleti környezet átalakítása, az új iparfejlesztési terület kialakítása, ehhez kapcsolódóan pedig az infrastruktúra megteremtése, fejlesztése. Ebben a folyamatban mi mindvégig úgy tekintettünk a szélessávú internetre, mint egy nélkülözhetetlen közműre. Most egy újabb szintre lépünk a digitális város megteremtésével, amely mind a versenyképességünket, mind az itt élők életminőségét emelni fogja. Izgalmas és egyben nagyon kreatív időszak vár ránk. A Digitális Nyíregyháza megvalósítása három pillérre, a digitális infrastruktúrára, a digitális kompetenciák fejlesztésére és a digitális városra épül. Az Önkormányzat hogyan tud hozzájárulni a Digitális Nyíregyháza megvalósításának sikeréhez az egyes pillérek vonatkozásában? Létrehoztunk egy szakemberekből álló munkacsoportot, amelynek a feladata meghatározni a legfontosabb lépéseket. Az infrastruktúra-fejlesztés kapcsán például sorra kell venni a városfejlesztési elképzeléseinket és beépíteni a digitális város koncepcióját. Az oktatás területén is kiemelt jelentősége van a digitális kompetenciák megszerzésének és kiemelten fontosnak tartom, hogy a felnőttképzésben is előrébb lépjünk ezen a területen. A közigazgatásban, a város működésében és működtetésében is óriási lehetőségeket látok arra, hogy közelebb hozzuk az itt élőkhöz a döntési szinteket és a városlakók valódi igényei visszaköszönjenek a közszolgáltatásokban. A helyi vállalkozásokat miben segíthetik a mostani fejlesztések, és hogyan támogathatják újabb vállalkozások megjelenését, a városba települését? Nagyon remélem, hogy ez a komplex program rövid időn belül új munkahelyeket hoz létre és nem csak arra gondolok, hogy a fejlesztések közvetlenül az IT-szektor erősödését jelentik majd Nyíregyházán. A hatékonyság, a versenyképesség, a jól képzett munkaerő és a fejlett infrastruktúra jelenti ma egy város gazdasági vonzerejét. Nyíregyháza ebben egy nagyot fog lépni a programnak köszönhetően, ebből profitálhatnak majd a helyi vállalkozások és az itt élők egyaránt. Azt gondolom azzal, hogy a Digitális Magyarország Nyíregyházán indul, új utak és új lehetőségek nyílnak meg előttünk a gazdaságfejlesztés területén, a városlakóknak pedig a mindennapi életben válnak rugalmasabbá, könnyen elérhetőbbé a szolgáltatások

8 ALAPHANG ALAPHANG Dolgozott már katonai hírszerzőként, befektetési bankárként, vállalatvezetőként és vállalkozóként is, most pedig a Singularity University oktatója. Hogyan definiálná magát? Olyan valaki vagyok, aki változást akar hozni a világba. Bill Drayton, az Ashoka alapítója és vezetője szerint háromféle ember változtatja meg a világot. Azok, akik közvetlenül segítenek az embereken, például egy jó termékkel vagy szolgáltatással. Aztán vannak, akik átalakítják a meglévő mintázatokat. Ők leginkább azok a vállalkozók, akik meglátják a lehetőségeket és előállnak egy új ötlettel. A FedEx alapítója megnézte az állami posta működését, és azt mondta, hogy ennél ő jobb szolgáltatást tud adni. A cégével és annak szolgáltatásával megváltoztatta egy üzleti szektor mintázatát. Ám a világot azok alakítják át a legjobban, akik a kereteken tudnak változtatni. Nem egyszerűen új mintákat találnak ki a meglévő keretek között, hanem új keretet alkotnak. Ilyen ember volt Mahatma Gandhi vagy Martin Luther King ők másképp gondolkodtak a világról, és elérték, hogy mindenki más is másképp kezdjen gondolkodni. Én vállalkozóként alapvetően új mintázatok létrehozásával foglalkoztam, de társaimmal szeretnék eljutni erre a szintre, vagy annak közelébe. A Singularity Universityn ön és kollégái sokat beszélnek a diszruptív technológiákról. Mi a különbség a diszruptív és a pusztán forradalmi technológiák között? Egy forradalmi technológia az valami új. Amikor az első autók megjelentek a piacon, mai áron legalább félmillió dollárba kerültek. Csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak. Az autó forradalmi találmány volt, mert helyettesítette a lovat de akkor még nem tette feleslegessé a gazdaságban. Még több mint húsz évnek kellett eltelnie, amíg Henry Ford elkészítette az első igazán olcsó, a tömegek számára is elérhető autót. Az autó ekkor lett diszruptív technológia, mert akkor forgatta fel végleg és gyökeresen az állati erőre alapozott személyés áruszállítási piacot. De ilyen lesz előbb-utóbb az elektromos autó is. Ha a sebessége, hatótávja és ára eléri a mostani, hagyományos üzemű járművekét, fel fogja váltani azokat, és uralni fogja a piacot, mert számtalan más előnyt kínál: nagyobb a csomagtere, könnyebb szervizelni, csendesebb és nem szennyezi a környezetet. Hogyan lehet a technológiai fejlesztésekkel mélyreható, pozitív változásokat hozni a társadalomban, az emberek mindennapi életében? Az innovációk hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megváltozzon az emberek gondolkodásmódja, ami a legbiztosabb útja a társadalom átalakításának. Valaki egyszer azt mondta, és én egyetértek vele, hogy Edison a villanykörtével több ember életét változtatta meg, mint a történelem bármely politikusa. Ahogy az innovációk demokratizálódnak, a szélesebb rétegek számára is megfizethetőek és hozzáférhetőek lesznek, már maguktól terjednek el és egyre szélesebb körben éreztetik hatásukat. Ha a megjósolt technológiai fejlődés valóra válik, és mindenki számára elérhető lesz a hosszú, egészséges élet, a szinte korlátlan energia, a megfelelő élelem, akkor mi motiválja majd az embereket a további fejlesztésekre, egyáltalán, a munkára? Száz évvel ezelőtt, amikor az emberiség nagy része a földet művelte, szintén feltettek hasonló kérdéseket. Mit tennél, ha nem kellene egész nap a földet túrnod? De szerintem az ember nem arra született, hogy minden nap kemény fizikai munkát végezzen, hanem inkább arra, hogy kreatív legyen, kommunikáljon, társadalmi életét éljen. A robotok valóban elveszik a munkahelyeket, de nem úgy, ahogy általában gondoljuk. A robotok azokat a munkákat veszik át, amit az embereknek amúgy sem kellene csinálniuk. Az emberi elme csodálatos, miért kellene arra kárhoztatni, hogy manuális munkát irányítson? Ezeket a munkákat tényleg gépekre kell bízni, hogy mi több időt tölthessünk tanulással, élmények gyűjtésével, új ötletek kidolgozásával és megvalósításával. Nem félek attól, hogy a könnyebb élet lustábbá teszi az embereket, inkább még hasznosabb irányokba szabadítja fel a kreativitásukat. Mindig lesznek olyan kihívások, amelyekkel az emberi elmének meg kell birkóznia. Nekünk is fontos lenne, hogy az emberi technológiára ne mesterséges környezetként tekintsünk, hanem biológiai létünk kiterjesztéseként ben azzal a céllal alapították meg a Singularity University-t, hogy tíz éven belül pozitív hatást gyakoroljanak egymilliárd ember életére. Már eltelt az évtized fele hol tartanak a célkitűzés megvalósításában? Igazából a segítségünkkel létrehozott vállalatokon keresztül akarjuk pozitívan befolyásolni egymilliárd ember életét ben talán csak egyetlen komolyabb vállalat született, de azóta minden évben újabbak születnek. Reményeink szerint ezek közül néhány szintén képes lesz az exponenciális fejlődésre, és így, ha most még nem is nagyon érződik a hatásuk, a tizedik év felé járva már jó eséllyel tudják pozitív irányba fordítani akár egymilliárd ember életét is. De biztosak majd csak pár év múlva lehetünk ebben. Az ön elképzelése szerint milyen lesz a számítógép 10 vagy 20 év múlva? Az biztos, hogy nem olyan lesz, mint amilyen manapság egy laptop. A mából visszanézve jól látszik a számítógépek fejlődésének íve. Az 1940-es években még emberek voltak a számítógépek, akik íróasztalok mellett végezték a számításokat. Aztán jöttek a mainframe-ek, amelyek először egyszerű, de nagytömegű számításokat végeztek, majd a mini számítógépek, amelyeket már a vállalatok vettek használatba bérszámfejtésre, könyvelésre. A PC-t aztán másra és másképp kezdték használni, és bevonult az emberek mindennapi életébe. A PC-ből aztán laptop lett, abból tablet és okostelefon. Az is jól látszik, hogy minden ilyen átalakulás során a korábbi időszak meghatározó szereplői nehezen értették meg az új világot. Most két irányba fejlődik a technológia. Egyrészt megjelennek a viselhető eszközök: karperecek, órák, szemüvegek. Másrészt az okostelefon a környezetünk vezérlőközpontja lesz: onnan irányíthatjuk a világítást, a termosztátot, az okos otthonok különböző rendszereit, a biztonsági kamerákat, akár egyszerűbb robotokat is. Nem fogja az ember lényegét elnyomni az általa teremtett technológia? Nem szeretem, amikor szembeállítják az embert és a technológiát, és azt mondják, hogy az ember mesterséges tárgyakkal veszi körül magát. A madár is épít fészket, és arra mégsem mondjuk, hogy mesterséges tárgy lenne akkor az ember alkotta környezet miért az? A fészek a madár technológiája. A hód gátjai kimondottan átalakítják a környezetet, mégis természetesnek tartjuk őket. Nekünk is fontos lenne, hogy az emberi technológiára ne mesterséges környezetként tekintsünk, hanem biológiai létünk kiterjesztéseként. No de a biológiai és a műszaki világ mégsem ugyanaz. Ezt sem jelenteném ki ilyen határozottan. Az emberi de igazából bármilyen test sokkal inkább gép, mint ahogy valaha is gondoltuk volna. Nagyon szofisztikált, nagyon bonyolult gép, amit egy szoftver irányít. Ez a szoftver a DNS, aminek a működését már kezdjük megérteni. Már tudjuk olvasni a DNS-ben kódolt információt, és ennek a kiolvasásnak az ára meredeken zuhan; tíz éven belül gyakorlatilag költség nélkül tudunk DNS-elemzést készíteni. Most már próbálkozunk a DNS nyomtatásával is, és annak a költsége is drámaian csökken. Ha pedig olvasni és nyomtatni is tudjuk a DNS-t, akkor kezelni fogjuk tudni a biológiai világunkat irányító szoftvert. Már most is van olyan technológia, a géncompiler, amivel gyakorlatilag úgy szerkeszthetjük a DNS-t, mint egy szöveges dokumentumot. Veszünk egy sötétben világító algát, kimásoljuk belőle a DNS-nek azt a szakaszát, amely a világításért felelős gént szabályozza, és beépítjük egy macskába. És ezt már meg is csinálták, az eredmény pedig a világító macska lett. Ez pedig még csak a kezdete, egy töredéke annak, mit tesz lehetővé a géntechnológia. A biotechnológiai forradalom elhomályosítja majd a számítógépes forradalmat. Nem vet fel ez nagyon súlyos etikai kérdéseket? De, biztosan lesznek rendkívül komoly etikai kérdések is. De szerintem többet számítanak a pozitív orvosi eredmények. Egészen biztos vagyok abban, hogy ha a nem is olyan távoli jövőben visszanézünk a mostani orvostudományra, borzasztó sarlatánságnak fog tűnni. Felvágni a testet, hogy kivegyünk vagy kicseréljünk egy szervet? Ehelyett olyan vírusokat fogunk készíteni, amelyek a szervezetbe juttatva képesek lesznek meggyógyítani vagy akár újranöveszteni, megfiatalítani egyes szerveket. A legtöbb orvos persze nem értene ezzel egyet, mert még mindig lineárisan gondolkodnak, csak a saját szakterületüket nézik, és nem látják, milyen fejlődés zajlik a többi területen, ami az ő munkájukra is hatni fog. A robotok azokat a munkákat veszik át, amit az embereknek amúgy sem kellene csinálniuk

9 FÓK U SZBAN FÓK U SZBAN KorszaKváltó kérdések Csak jó kérdésekre lehet jó válaszokat adni ez a gondolat hatotta át a november 12-én, a Budapesti Kongresszusi Központban immár harmadszor megrendezett T-Systems Symposium délelőtti, plenáris előadásait. A megszólalók mindegyike azt járta körül, hogy melyek azok a legfontosabb kérdések, amelyeket a technológia fejlődése felvet a lakosság, a vállalkozások, a kormányzat és nem utolsósorban az infokommunikációs szektor szereplői számára. A jó kérdések a vállalkozások számára azok, amelyek az üzleti alapmotivációikhoz kapcsolódnak emelte ki az egész napos konferenciát megnyitó bevezetőjében Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója. Ilyen kérdések lehetnek például, hogy miként tudunk hatékonyabban kapcsolatba lépni az ügyfelekkel és a partnerekkel; hogyan tudunk nagyobb értéket kihozni az adatainkból; hogyan tudunk versenyelőnyre szert tenni a piacon? Hasonló kérdések társadalmi szinten is megfogalmazódnak. Erre a Digitális Magyarország program lehet a válasz, amelynek végrehajtására a Magyar Telekom 2014 februárjában partneri együttműködési megállapodást kötött a kormánnyal. A vállalat részt vesz a program három fő pillérének, így az infrastruktúra, a digitális kompetenciák és a digitális szolgáltatások fejlesztésében. A munka hamarosan meg is kezdődik, egyelőre egy városra, Nyíregyházára kiterjedően jelentette be Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója előadásában (vele készült interjúnkat a 8. oldalon olvashatják). Nyomás két oldalról Sok mindenhez hasonlították már az európai távközlési szektort, de szendvicshez még aligha. Ám aki végighallgatta Kerstin Günther előadását, egyet kellett, hogy értsen a Magyar Telekom igazgatóságának elnökével (egyben a Deutsche Telekom európai technológiáért felelős vezető alelnökével) abban, hogy olyan, mint az egészséges saláta, ami két szelet szénhidrátban dús kenyérszelet közé szorult. A távközlési ipart is két oldalról szorongatják: egyrészt a piaci nyomás és a fragmentáció, másik oldalról pedig a nagy, internetes vállalkozások gyakorolnak rá hatást. Kerstin Günther számokkal is alátámasztotta ezt a külső nyomást. A világ mindhárom nagy gazdasági régiójában őrületes tempóban nő az IP alapú forgalom 2008 és 2016 közötti időszakra vetítve nagyjából szeres lesz a bővülés. Ugyanezen idő alatt az Egyesült Államokban és Ázsiában százalékkal nő a távközlési szektor bevétele Európában viszont várhatóan 10 százalékkal csökken! Ennek több oka is van. Amerikában 300 millió, Kínában 1,5 milliárd előfizetőt négy-öt nagy nemzeti távközlési társaság szolgál ki. Ezzel szemben Európában az 500 milliós lakosságra mintegy 200 szolgáltató jut. Nekik is meg kell küzdeniük az európai hatóságok szabályozási rendszerével, az egyes országok adózási törekvéseivel, és az egyre alacsonyabb árakat követelő fogyasztókkal. Hosszabb távon ez a helyzet nem lesz fenntartható figyelmeztetett Kerstin Günther. Élen a technológiában Ilyen körülmények között hogyan védhetik meg magukat a kettős nyomás alatt vergődő távközlési cégek, köztük például a Deutsche Telekom és leányvállalatai? Kerstin Günther négy tényezőt emelt ki. Az első a technológiai vezető szerep: mindenütt élen kell járni az innovációban és a fejlesztésekben. Magyarországon például elsőként a Magyar Telekom vezette be a 4G technológiát és a legmagasabb arányú lefedettséget érte le. Macedóniában, a világon elsőként már le is kapcsolták a régi PSTN-hálózatot, és már gőzerővel dolgoznak az 5G megoldásokon. Részben kapcsolódik ehhez a második tényező: az IP-hálózatok integrálása. Jelenleg 12 európai országban 12 hálózatot működtet a DT. Ezt fogja felváltani egy integrált, teljes Európát átfogó, egységes IP-hálózat. Ez lesz Európa legmodernebb hálózata, amelyen a legjobb szolgáltatásokat tudjuk a lehető leggyorsabban bevezetni, mondta Kerstin Günther. De nincs is mindig szükség új technológiákra. Számos esetben a meglévő megoldások innovatív ötvözésével lehet növelni a szolgáltatások értékét. Ilyen lehet, ha az előfizető a mobiljáról is programozni tudja a tévé set-top boxát, vagy ha tabletén elkezdett filmjét a tévén tudja tovább nézni. Azt is látja azonban a Deutsche Telekom, hogy nem lehet mindig mindent egyedül megvalósítani, ezért a stratégia negyedik lábát a szoros partnerkapcsolatok alkotják az iparág legjobb vállalataival. Magyarország digitalizálása Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkára előadásában a Magyarország digitalizálásához kapcsolódó kormányzati elképzelésekről beszélt. Ennek egyik legfontosabb eleme a kormány által márciusban elfogadott Digitális Nemzet Fejlesztési Program (DNFP), amelynek részletes akciótervéről november elején döntött a kormány. A program alapvető célja, hogy Magyarországon emelkedjen az internethasználók száma, a lehető legszélesebb kör számára legyen elérhető a szélessávú internet és minőségi szolgáltatásokat vehessenek igénybe a friss tudással felvértezett felhasználók. A program négy fő pillérre támaszkodik. Az első éppen az infrastruktúra fejlesztése, úgy a lakossági, mint a közintézményi körben. Nem csak az a cél, hogy Európában az elsők között 2018-ra minden háztartásban lehessen 30 megabites, szélessávú internetkapcsolat, hanem az is, hogy az oktatásban, az egészségügyben és a közigazgatásban növeljék a lefedettséget. A második pillér az e-gazdaság fejlesztése, amely számos részterületet ölel fel. Egyrészt támogatni kívánják a vállalkozások informatikai eszközökhöz való hozzáférését, másrészt a kis- és középvállalkozások körében különös hangsúlyt fektetnek a kompetenciafejlesztésre, hogy a vállalkozók jobban értsék a technológia kínálta lehetőségeket, és így hatékonyabban tudják kihasználni a rendelkezésükre álló eszközöket. Mindez szorosan összefügg az intelligens települési megoldások elterjesztésével is, amelyek már nem csak egy-egy vállalkozásnak, hanem nagyobb közösségeknek, térségeknek tudnak versenyelőnyt biztosítani. De nem lehet a fejlesztést kizárólag a versenyszférára szűkíteni. Meg kell újítani és új szintre kell emelni az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat folytatta előadását az államtitkár. A konkrét tervek közül Sonkodi Balázs kiemelte, hogy 2020-ig a vállalkozások által igénybe vett összes közigazgatási szolgáltatást szeretnék elérhetővé tenni az interneten is, és ezzel párhuzamosan az állampolgároknak kínált e-ügyintézési szolgáltatásokat is bővítenék. Szintén lényegesnek nevezte, hogy a jövőbeni fejlesztések mind illeszkedni fognak egymáshoz egy átfogó e-közigazgatási keretrendszerben, elkerülve a párhuzamos fejlesztéseket és funkciókat. A negyedik láb az átfogó kompetenciafejlesztés. Az autópálya sem ér semmit, ha senki nem tud autót vezetni a modern infrastruktúra és szolgáltatások is parlagon hevernek, ha nincs, aki használni tudja őket. Így a DNFP-ben külön hangsúly kerül arra, hogy minden célcsoport (lakosság, vállalkozások, közigazgatási szereplők) olyan tudást sajátíthasson el, amely segítségével kiaknázhatja a Digitális Magyarország előnyeit

10 FÓK U SZBAN FÓK U SZBAN Gyorsuló technológiai innováció Márpedig a digitális világ itt van a küszöbön fűzte tovább a szót Elias Drakopoulos, a Deutsche Telekom üzleti kiválóságért felelős alelnöke. A technológiai innováció egyre gyorsabb: az új eszközök, megoldások már kétszer-háromszor gyorsabban találnak utat a szélesebb fogyasztói rétegekhez, mint az évtizedekkel ezelőtti találmányok. Egyúttal megváltozott az innováció jellege is: ma már nem egy-egy vállalat visz sikerre valamilyen technológiát. A sikeres vállalkozások nyílt rendszerekben, kiterjedt ökoszisztémákban gondolkodnak. Néhány éven belül a jelenleginek sokszorosára emelkedik az okostelefonok és tabletek száma, de még ezt a fejlődési ütemet is túlszárnyalja az egyéb, hálózatba kötött intelligens eszközök számának gyarapodása. Több tízmilliárdra lesz tehető az állandó kapcsolattal rendelkező háztartási gépek, autók, intelligens otthonok, vagy akár ipari berendezések száma, és kialakul a digitális társadalom és gazdaság. Ez pedig az üzletmenetre is alapvető hatással van fogalmazott Elias Drakopoulos, kihívásokat és lehetőségeket teremtve. Az internetnek és a mobilitásnak köszönhetően a cégek elérték, hogy határaik ne csak az iroda vagy a gyárépület faláig terjedjenek, hanem azokon túl is kiterjeszthetők legyenek, mivel elektronikusan tudnak kommunikálni ügyféllel és partnerrel egyaránt. A következő fázis csak most következik: ebben, a mindig és mindenütt rendelkezésre Ami a technológián túl van Fantasztikus új technológiák bontakoznak ki a szemünk előtt, de ezek igazi jelentősége nem is feltétlenül a forradalmi műszaki megoldásokban rejtőzik mutatott rá Mark Yates, az IDC elemzője. Mark Yates példaként hozta előadásában a vezető nélküli autót, amely az érzékelők, számítógépek és kommunikációs berendezések lenyűgöző egyvelege. De gondoljuk végig: milyen hatásai lehetnek az önműködő autóknak, ha egyszer nagyobb számban elterjednek? Egyrészt az autóban töltött időt nem vezetésre fordítjuk, hanem arra, amire csak akarjuk: tanulásra, olvasásra, szórakozásra, a többiekkel való kapcsolattartásra. Másrészt megváltozhat az autókhoz való viszonyunk is. Nem a vezetési élmény a fontos, hanem a célba jutás, így viszont kisebb szükségét érezzük annak, hogy saját autót vásároljunk. Megoszthatunk egy közös autót másokkal, vagy csak akkor vesszük igénybe, ha éppen szükségünk van rá. De más iparágak is megérzik az önműködő autók elterjedését. Az egymást figyelő autók miatt kevesebb közlekedési lámpára lesz szükség; ha kevesebb a baleset (és azokat nem a sofőrök okozzák), át kell gondolni a biztosítási piacot is; a gazdaságosabban működő járművek pedig kevesebb üzemanyagot is fogyasztanak. A vezető nélküli autó pedig csak egy példa azokra az iparágakra, ahol a közeljövőben exponenciális növekedést várhatunk tette még hozzá Mark Yates. álló hálózati kapcsolatoknak köszönhetően az üzletet már magán a hálózaton lehet bonyolítani. Ennek során új üzleti kapcsolatok alakulnak ki, a vállalat saját értéklánca összekapcsolódik az ügyfelek, a beszállítók, a partnerek értékláncaival, ami viszont új bevételi forrásokat és új piacokat nyithat meg a leleményes vállalkozások előtt. A következő fázist pedig már a diszruptív technológiák (például a felhőszolgáltatások vagy az M2M-kommunikáció) igénybe vétele jelenti majd. Már most is jól látszik, hogy előbb-utóbb gyakorlatilag bármilyen szolgáltatást igénybe lehet venni a felhőből is. Ez egyik oldalról megváltoztatja a vállalatok költségszerkezetét (hiszen ami eddig Capex volt, most átalakulhat Opexszé), és így működését is; másrészt pedig új alapokra helyezheti az ügyfelek kiszolgálását, akik minden eddiginél rugalmasabb, testhezállóbb termékeket és szolgáltatásokat kaphatnak. Mindenre van megoldás Számítási felhő, digitális város, gamification csak néhány példa azon témák hosszú sorából, amelyek szóba kerültek az idei Symposium délutáni szekcióeladásain. Ezekből válogattunk a következő összeállításunkban. A megszokott színvonalon Manapság mindenki a felhőkről beszél, de a felhőről való beszéd nem jelent egyet a felhőhöz szükséges szakértelem meglétével. A T-Systems Magyarország azon kevés cég közé tartozik, amely ma már többféle módon biztosítani tudja, hogy ügyfelei csak az előnyeit élvezzék a felhőszolgáltatásoknak, a szolgáltatás akadálymentes nyújtása teljes egészében a T-Systems Magyarország vállalja mondta Gupta Sanjay, a cég üzleti intelligencia és információmenedzsment megoldások ágazatigazgatója a Symposium felhő-szekciójában. Ehhez persze számos tényezőt kell figyelembe venni és számos elvárásnak megfelelni. Az első és legfontosabb az ügyfelek egyik legnagyobb félelmének, a biztonsági aggályoknak az eloszlatása és a megfelelő szolgáltatási szint biztosítása. Ezt egyetlen módon lehet megtenni: legalább olyan de inkább magasabb szintű biztonságot és szolgáltatási folytonosságot kell garantálni, amit egy nagyvállalat a saját informatikai részlegétől elvárt és megszokott. Nem könnyű ilyen infrastruktúrát kiépíteni egy szolgáltatónak, de ha ez megvan, abból a kisebb és nagyobb vállalatok egyaránt profitálhatnak. A kisebbek azért, mert olyan infrastruktúrához férhetnek hozzá szolgáltatás formájában, amelyeket egyébként maguk nem tudnának bevezetni. A nagyvállalatok pedig azért, mert a szolgáltató által biztosított méretgazdaságosságot kihasználva ugyanazt a szolgáltatási és biztonsági szintet olcsóbban is el tudják érni. Mindez persze mit sem ér, ha az ügyfél nem találja meg a kínálatban a számára szükséges szolgáltatásokat. Éppen ezért a T-Systems Magyarország széles portfóliót alakított ki szolgáltatói és szállítói ökoszisztémájára támaszkodva. Ennek központi elemét képezik a nagy nemzetközi vállalatokkal (mint a Microsoft, a Cisco vagy az SAP) kötött megállapodások, amelyek nyomán azok szolgáltatásait integrálni tudják saját kínálatukba. További lehetőségeket is jelent a széles portfólió és az átfogó infokommunikációs háttér. A T-Systems Magyarország hazánkban egyedülálló módon egy kézből tudja kínálni a kommunikációs, a platformés alkalmazásszolgáltatásokat. Ennek jelentősége nem csak abban nyilvánul meg, hogy az ügyfélnek nem kell több céggel egyezkednie; az igazi előny akkor jelentkezik, ha véletlenül valahol valamilyen probléma adódik. Ilyenkor nincs egymásra mutogatás bármi gond van, az a T-Systems Magyarország gondja, ő vállalja a teljes felelősséget. Ugyancsak az átfogó háttér ad módot a T-Systemsnek arra, hogy a kkv-től a nagyvállalatig minden üzleti szegmensnek a saját igényeire szabott felhőt tudjon biztosítani. A kis- és középvállalkozások számára nem az egyéni igények kielégítése, hanem a költséghatékonyság és az egyszerű használatba vétel a legfontosabb. Nekik olyan megoldás kell, amivel könnyen és kicsiben is el tudnak indulni, de velük együtt tud nőni, ha felfut az üzletük. Ezt a szemléletmódot fogja át a cég instant márkája, amelyben számos különféle célalkalmazás érhető el különféle vállalati feladatokra (pl. instantsales, instantdoc, instantphone), és amelyekről bővebb információk is elérhetők a cég nemrégiben elindult, tematikus portálján, a cloud.t-systems.hu oldalon. A nagyvállalatoknak inkább a privát és hibrid felhőmegoldásait ajánlja a vállalat. Ezek könynyebben illeszthetők a vállalatok meglévő infrastruktúrájába, és anélkül használhatják ki a felhő jelentette előnyöket, hogy fel kellene adniuk a kritikus fontosságú rendszereik feletti kontrollt. Biztosak vagyunk abban, hogy a jövő egyik fontos iránya a hibrid felhő lesz, erre komoly erőforrásokat összpontosítunk, tette még hozzá Gupta Sanjay. Okosan, városi szinten is Intelligens a telefon, az óra, a szemüveg, intelligenssé válnak az autók is miért 18 19

11 FÓK U SZBAN FÓK U SZBAN Beszédes szövegek Könnyebb elemezni az adatokat, amíg azok strukturált formában állnak rendelkezésre. Az új ügyfélcsatornák megnyílásával azonban egyre több lesz a szöveges adat is: a hagyományos telefonhívásokon, levelezésen túl a vállalatok ma már jóval több csatornán keresztül érintkeznek az ügyfeleikkel, például contact centereiken keresztül -en, a közösségi médiában, sőt fórumokon, blogok kommentjeiben is. Ezeknek az elemzése számos előnyt kínálhat a vállalatok számára mondta előadásában Tóth Rózsa, a T-Systems Magyarország szenior adatbányász szakmai irányítója. A szöveges adatvagyon az adatbányászati, szöveganalitikai módszertannal elemezhető, így például mintaés incidenskeresési, kategorizációs és érzelemelemzési feladatok végezhetők el és különböző fontos mutatók (pl. véleményindexek) képezhetők. Ezen elemzések eredményei mentén támogathatók az ügyfélélmény növelését célzó tervek, hiszen jobb lehet az ügyfelekkel folytatott kommunikáció és mód nyílik a krízishelyzetek azonnali kezelésére. Másrészt a call centerekben lehetővé teszi az erőforrás-optimalizációt például a hívásidők csökkentése, az indokolatlan átkapcsolások megszüntetése és a supervisori tevékenység optimalizálása révén. applikációktól (Nike Running), a banki (Raiffeisen Zuno, BBVA, SCB) és call center (Playvox, Liveops) megoldásokon át, egészen az orvosi alkalmazásokig (Foldit). Nem véletlenül ilyen széles a skála: a gamification bizonyítottan tudja növelni a munka hatékonyságát, képes a munkaerő vagy a vállalat fogyasztóinak aktivizálására, az egyének belső motivációin keresztül. A T-Systems Magyarország is előállt saját megoldásával, az Adventures-szel. A szoftver már készen van, először februárban vezetik be a cég egyik speciális belső rendszeréhez, a PMTool-hoz. A PMTool-ban folyik a T-Systems komplett projekt költségtervezése és kontrollingja ebből két fontos funkció lett kiválasztva, amely meglehetősen repetitív és unalmas: a projektre történő időjelentés és annak jóváhagyása. Az éppen futó projektekkel eltöltött időt elméletileg mindenkinek a lehető leghamarabb fel kellene vennie, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ezt rendszerint a hónap végére hagyják a dolgozók. Ez nem T-Systems-es sajátosság, minden nagyobb cégnél problémát jelent az időjelentés pontossága és megfelelő időben történő rögzítése. Ezen kíván változtatni az Adventures folytatta a rendszer bemutatásával Zsoldos Tamás. A kalandjátékokat idéző képernyőn mindenki látja, hol áll a havi teljesítésben, mennyire van elmaradva a vele szemben támasztott időarányos elvárásoktól, illetve a többiektől. Nem játék a játék versengés és jutalmak nélkül: a dolgozók azt is látják, hogyan teljesítenek a többiekhez képest, és a legjobbak trófeákat is begyűjthetnek. Az Adventures első alkalmazása ugyan belső T-Systems-es próba lesz, de maga a rendszer úgy készült, hogy minimális informatikai támogatással könnyen elhelyezhető legyen bármilyen üzleti környezetben. Így más cégeknél is hatékonyság növelést eredményezhet és ami a legfontosabb: mérhetően. éppen a városok maradnának ki a sorból? A digitális város koncepciója a T-Systems Magyarország (és a Magyar Telekom) tevékenységének is fontos elemét képezi, és nem véletlenül. Nagyon sok múlik azon egy város jövője szempontjából, hogy mennyire él azokkal az intelligens lehetőségekkel, amelyek már most (vagy a közeljövőben) rendelkezésre fognak állni. A kihívások a világon szinte mindenütt ugyanazok: a lakosság a nagyvárosokban koncentrálódik, vagyis nő a népsűrűség, egyre nagyobb a zajterhelés, a légszennyeződés, növekszik a bűnözés vagyis egyre élhetetlenebbek lesznek a városok. Mindezekre a problémákra, választ adhatnak a digitális városok jelentette ki Gombos Szilárd, a T-Systems Magyarország stratégiai pre-sales igazgatója. Hogyan tud egy digitális város a kihívásokkal sikeresen megküzdeni? Például úgy, hogy az IKT megoldásokkal egyszerűsíti a városüzemeltetést, a városi élet szervezését. Ezáltal a városban működő vállalkozások versenyképesebbek lesznek, a város fejlesztésére, a városlakók edukálására több időt és erőforrást fordíthatnak a vállalkozások és maga a város is. Az elektronikus ügyintézés bevezetése nagymértékben csökkentheti a városlakók sorban állással töltött idejét, nem beszélve az önkormányzati munka hatékonyságának javításáról. Ha a lakók hatékonyabbak, az egész város működése is hatékonyabb lesz, ami több tőkét vonz a városba, új munkahelyeket teremtve. Az új és vonzó munkahelyek egy másik gondra, a jövő nemzedékek számos helyen tapasztalható elvándorlására is megoldást kínálhatnak. Ha ehhez olyan élhető környezet társul, amelyben a fiatalok otthon érzik magukat például a városi ügyintézési, közlekedési, kulturális, turisztikai szolgáltatások mobilon is elérhetővé válnak a jövő nemzedéke nem csak dolgozni, hanem élni is szívesen fog az adott településen. A települések intelligens fejlesztése számos szereplő kölcsönösen, hosszútávon előnyös együttműködése mellett valósulhat csak meg. A T-Systems Magyarország nyitott az intelligens város fejlesztésben releváns piaci szereplőkkel, különösen a helyi vállalkozásokkal partnerség kialakítására tette hozzá Gombos Szilárd, hiszen ők ismerik a helyi problémákat, ők tudják, milyen kérdésekre kell elsőként választ adni, és természetesen a válaszok megfogalmazásából is ki tudják venni a részüket. Az így megszülető jó megoldások pedig a T-Systems Magyarország révén külföldre is eljuthatnak, így az együttműködő helyi vállalkozások további piacokhoz is juthatnak. Gamification - Üzlet játékosan Játszani mindenki szeret, de a játék szórakozás, ami nem a munkahelyre való! kezdte bevezetőjében Zsoldos Tamás, a T-Systems Magyarország szenior üzleti tanácsadója. A gamification egy olyan új megoldás, ami a játékból adódó szórakozás-faktort transzformálja át az üzleti területre úgy, hogy egy egyénre szabott rendszert hoz létre annak érdekében, hogy a dolgozók sajátjuknak érezzék a vállalati célkitűzéseket. Jelentése a mögötte álló filozófia megtestesülése: játékosítás. A gamification-trend felfutóban van, a piaci szegmens forgalma 2018-ra az előrejelzések szerint meghaladja majd az évi 5 milliárd dollárt idézte a piackutatókat Zsoldos Tamás. A módszert rendkívül széles skálán alkalmazzák, kezdve a sport Elismerjük partnereinket Megszokott hírnek számít már, ha egy rendszerintegrátor valamilyen elismerést kap egy gyártótól. Persze azért erre mindenki odafigyel. A Cisco-nak most melyik a leginnovatívabb partnere? Ki lett idén az IBM-nél vagy a Microsoftnál az év partnere? Nem árt tudni. Az is megszokott, hogy a rendszerintegrátorok díjazzák az ügyfeleiket. Melyik legyen az Év Projektje? Egyáltalán nem megszokott viszont, hogy az elismerés fordított irányba történik, vagyis az, hogy a gyártókat díjazzák. Miért jutalmaz valaki olyan céget, akitől jórészt vásárol? Egy autó márkakereskedője nem díjazza a gyártót, a sarki közért sem díjazza a nagykereskedést, és egy franchise étterem vagy benzinkút sem díjazza a brand-et, amit képvisel. Az ICT és rendszerintegrációs piacon sem volt eddig szokásos ez. Mi viszont azt gondoljuk, hogy iparágunk máshogyan működik, ezért van helye ennek a megközelítésnek. A gyártókkal való együttműködés és partnerség szerepe az utóbbi időben felértékelődött. Ma már messze nem egyszerű kereskedelmi, viszonteladási kapcsolatról van szó. Közös megoldásokat fejlesztünk ki, közös labort üzemeltetünk, a partnerrel együtt ott vagyunk ugyanazon ügyfeleinknél, egymást építő üzenetekkel, közben tanulunk egymástól, vízióink és stratégiáink alapján közös marketingakciókat tudunk végrehajtani. Röviden: szükségünk van egymásra. Ezek miatt nem csak hasznos, de jó érzés is a gyártókkal szorosabban együttműködni, és a T-Systems Magyarország mérete révén lehetőségünk van arra, hogy az ICT piac valamennyi jelentős gyártójával legyen szignifikáns együttműködésünk. Több mint 80 gyártóval, több mint 150 főbb technológiai területen. Ez a helyzet szülte azt az ötletet, hogy jutalmazzuk a kiemelkedő partnereink közül is a legkiemelkedőbbeket, köztük a klasszikus gyártói partnerek mellett azokat az általában kisebb méretű alvállalkozó vagy konzorciális együttműködő partnereket is, akik mindig valamilyen hozzáadott értéket tudnak szállítani a projektekhez. Szívből gratulálunk az idei Symposiumon átadott, első partneri díjasainknak! A Transzformációs-díj kategóriában a Cisco-nak, a Legnagyobb növekedés kategóriában a Microsoftnak és az Ökoszisztéma-díj kategóriájában a Medexpert Kft.-nek! REJTŐ BARNABÁS Partnermenedzsment T-Systems Magyarország 20 21

12 A JÖVŐ INSPIRÁL MINKET. Évente mintegy 13 ezer tonna hazai termelésű, friss gyümölcsöt dolgozunk fel és juttatunk el vásárlóink asztalára. A tökéletes minőség a gyártástól is függ, amit új folyamat-támogató rendszerünk garantál. APEL MARGIT, SUPPLY CHAIN DIRECTOR, SIÓ-ECKES KFT. EGYÜTT LEHETSÉGES. A SIÓ-ECKES Kft.-nél végzett integrációnak köszönhetően a vállalat egyszerűbben, gyorsabban és hatékonyabban képes menedzselni a folyamatait. A vállalatirányítási rendszerrel integrált, operatív munkavégzést támogató alkalmazás garantálja a minőségbiztosítási előírásoknak való megfelelést és az elektronikus adatgyűjtéssel biztosítja a nyomkövetéssel szemben támasztott igényeket, illetve a felhasznált alapanyagok ellenőrzésével a termékek magas minőségét is. t-systems.hu/egyuttlehetseges

13 FÓK U SZBAN FÓK U SZBAN egy rendezvény ereje 2014-ben minden eddiginél több vendég, közel 2000 meghívott lépett be a Symposium helyszínéül szolgáló Budapesti Kongresszusi Központba. Az egyre nagyobb méretű rendezvény koncepciója az elmúlt két év során nem változott, inkább csak színesedett. Célok és minták 2012-ben, az egységes T-Systems Magyarország létrejöttével új távlatok nyíltak az az értékesítés-támogatás, azon belül is az ügyfélrendezvények tekintetében. Korábban elődvállalataink is megrendezték a saját, szűkebb értelemben vett szakmai berkeikben elismert rendezvényüket, amelyen az adott cégek szakértői strukturált formában beszámolhattak a piacukat jellemző trendekről, a legújabb technológiai fejleményekről. De az egységesítést követően, vezető szolgáltatóvá válva más hangsúlyok, más fókuszok mentén, egy új ügyfélrendezvény-koncepciót kellett kialakítanunk. Magasabb sebességbe kellett kapcsolnunk, és már 2012 novemberére egy olyan rendezvény megvalósítását tűztük ki célul, amelyen keresztül nemcsak az egységesített cég ereje és kompetenciái válnak kézzel foghatóvá, hanem az iparágat érintő legfontosabb kérdésekről is képet kaphatnak vendégeink. Az új Symposium kereteinek kialakítása során jó példával szolgáltak nemcsak saját, cégcsoporton belüli tapasztalataink, hanem azok a nemzetközi rendezvények is, amelyek nagyban meghatározzák Európa, sőt a világ véleményét az ICT-iparágról. Többek között a hannoveri CeBIT is jó példa volt, hiszen a technológiai trendekre sokszínűen rezonáló expo minden évben tájékozódási pontként szolgál nem csupán az iparág bennfenteseinek, hanem más szektorok döntéshozói sőt, gyakran a politika számára is. Persze méretét tekintve a Symposium nem versenyezhet a CeBIT-tel, de az ott felvonultatott jó gyakorlatokból tudtunk meríteni. Eszközök és eredmények A business-to-business szegmensben az ügyféllel való közvetlen kapcsolatteremtés egyik leghálásabb eszköze és az értékesítéstámogatás mai napig legjobban működő eleme a rendezvénymarketing. Ennek elsődleges oka az, hogy közvetlen élményben lehet része annak, aki ellátogat például a Symposiumra. Itt koncentráltan lehet megismerni magán a T-Systems Magyarországon túl azt is, hogy merre tart az ICT-világ, hogy milyen elvárásokat támaszthat a közeljövő technológiai szempontból a cégekkel és így az üzleti vezetőkkel szemben. Az egyik legnehezebb kihívás egy szakmai rendezvény keretein belül bemutatni azt a sokrétű kompetencia-hálót, amellyel cégünk rendelkezik. Megoldásokat, projekteket viszonylag könnyű ismertetni mi is alapozunk erre, és idén már a délelőtti plenáris programban is, az Év Projektje-díj keretében bemutattunk három nagyprojektet a közönségnek. De hogyan lehet átadni azokat a képességeket, amelyekkel mondjuk egy tanácsadónk rendelkezik, vagy amivel egy egyedi igénynek tudunk megfelelni? Már a 2013-as Symposiumra kidolgoztunk a saját válaszunkat erre a kérdésre: innovatív kiállítóterünkben, a JövőTérben kialakítottuk Szakértői Arénánkat, ahol cégünk egy-egy területének szakértőjével konzultálhattak vendégeink akár az eseményre fejlesztett mobilalkalmazásunkon keresztül foglalt időpontban is. A rendezvényeknek van egy másik fontos eleme is a közvetlenségen túl: a rendezvényhez kapcsolódó eszközök révén, mint amilyen a személyre szabott beléptetés, az utólagos elégedettség-mérés, könnyen felmérhető az adott rendezvény sikeressége is. Mobilalkalmazásunkkal pedig a helyszínen is biztosítani tudjuk a közvetlen elérését, interaktív szavazó-funkció beépítésével (mint amilyen idén az Év Projektje-díjhoz kapcsolódó szavazás is volt), a jelenlévő közönség aktívan bevonható a rendezvény alakításába. Tartalom és lendület A 2014-es, novemberi Symposium tervezésekor nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy tartalmi szempontból is merjünk újítani: a korábbi, jellemzően perces előadások irányából elmozdultunk a rövidebb, lendületesebb, mindössze 15 perces előadások felé mind a plenáris délelőttön, mind a szekció délutánján. A kevesebb: több elvét alkalmazva arra jutottunk, hogy sokkal fontosabb az, hogy a Symposiumon átsugárzó komplexitás legyen megragadható, mint az, hogy egy-egy részproblémában elmerüljön a hallgatóság. A folyamatos változás világában egyre nagyobb igény mutatkozik a big picture átlátására, ezért minden évben külön hangsúlyt helyezünk arra, hogy valódi vizionárius, a megszokott kereteken túllépő előadókat hívjunk meg. Ennek jegyében idén már második alkalommal láthattuk vendégül a korszakváltó technológiák hatásait kutató Singularity University egy szakértőjét. Egy akkora cég esetében, mint az 1800 főt foglalkoztató T-Systems Magyarország, nem kizárólag az ügyfelek, az iparág lehet a célközönség, hanem gyakran a munkatársak is. Nagy szervezetben dolgozunk, ezért nagyok a távolságok egyik-másik szervezeti egység között. Arról, hogy melyik terület pontosan mivel foglalkozik, milyen kompetenciákkal bír, gyakran többet tud mondani egy egész napos rendezvény, mint bármilyen belső kommunikációs megoldás. Mivel a helyszín befogadóképessége miatt kollégáink csak rendkívül korlátozott számban vehetnek részt a Symposiumon, ezért arra törekedtünk, hogy alternatív eszközökkel őket is bevonjuk. Idén már a teljes délelőtti programot streameltük a T-Systems-es kollégák számára, a gyakornokoknak pedig egy tudósítói pályázatot hirdettünk. Évről-évre 2012 óta nagy utat tett meg a T-Systems Magyarország Symposium. Mára már hazánk egyik legnagyobb, egész napos ICT-rendezvényévé vált úgy, hogy évről-évre folyamatosan növelni tudta a belépő vendégek számát. Ehhez minden ősszel megmozdul a T-Systems Magyarország teljes szervezete a menedzsmenttől a gyakornokokig a rendezvény sikere érdekében. És ez a legfontosabb. BÁNHEGYI ZSÓFIA igazgató Marketing és Kommunikáció Ágazat T-Systems Magyarország 24 25

14 FÓK U SZBAN korszakváltás: digitális forradalom FÓK U SZBAN IT konzumerizáció - Privát életből a munkahelyre Volt idő, amikor a vállalati oldali trendek, fejlesztések határozták meg a lakossági (consumer) piacot, mára azonban ez megfordult. A technológiai fejlesztés, illetve a technológia terjedése a lakossági körben rendkívüli módon felgyorsult, és egyre inkább iránymutatónak számít a vállalati környezetben is. Az X generációból kikerülő, fiatal vezetőknek természetes elvárása, hogy az otthonról hozott eszközeit a vállalaton belül is használhassa. Ez a trend, a Bring Your Own Device (BYOD), komoly kihívás elé állítja a vállalati informatikát. Az ICT cégek számára pedig egyrészt egy belső megoldandó feladat, másrészt komoly üzleti lehetőség. Szintén a lakossági logika átszivárgását mutatja, hogy egyre több a közösségi alapú (social) vállalaton belüli IT megoldás. A világ jelenleg korszakváltáson megy keresztül: az élet minden területén, legyen szó a privát szféráról vagy a munkahelyről, a digitalizáció alapvető változásokat hoz. Az infokommunikációs (ICT) iparág érdekes kettős szerepben vesz részt mindebben: egyrészt a technológiai oldalról az egyik fő mozgatórugója ezen változásoknak, másrészről önmaga is folyamatosan átalakul ezek eredményeként. Mint minden változás esetében, úgy most is lesznek nyertesek és vesztesek. Ahhoz, hogy magánemberként, vállalati szakemberként a nyertesek között legyünk, érdemes megérteni a változásokat, felismerni az abban rejlő lehetőségeket. Az első lépés a felismerés A kisfiam idén szeptemberben kezdte az iskolát. Amikor első nap ment a család az évnyitóra, gondolkodtam magamban: nem emlékszem, mikor lett a csupán néhány szót tudó kisgyerekből egy olvasni és már kicsit számolni is képes nagyfiú. Amint ezen gondolkoztam, rájöttem, hogy a nagy változásoknak, a korszakváltásoknak van három közös jellemzőjük: Ha közel vagyunk hozzá, együtt élünk vele, akkor folyamatában nem érzékeljük magát a változást. A változás nem egy pillanathoz köthető, nem ugrásszerűen történik meg, általában egy hosszabb folyamat. Bár maga a változás nem egy pillanathoz köthető, mégis van egy inflexiós pont, amikortól kezdve már mindenki számára egyértelmű, hogy valami teljesen más lett. Ahhoz, hogy valaki a változás nyertese lehessen, a legfontosabb szempont, hogy tudatosan kezelje: időben ismerje fel, értse meg a lényegét, alakítsa ki a stratégiáját és megfelelően hajtsa azt végre. A buzzword-ök és a hype-ok áradatában nem is olyan egyszerű megragadni, hogy mik azok a valós változások, amelyek átalakítják az ICT iparágat. Hálózatba kötött eszközök, szenzorok és minden.? Napjainkban elképesztő sebességgel nő a hálózatba kötött eszközök száma. A korábban is triviálisan hálózatba kötött eszközökön (pl. mobiltelefon) túl ma már szinte minden bekapcsolódik a hálózatba. Elég, ha arra gondolunk, hogy 2015-től az EU-ban már minden új autónak rendelkeznie kell automatikus segélyhívásra alkalmas (ecall) funkcióval, és olyan hagyományos ágazatokban, mint a mezőgazdaság is, kezd elterjedni, hogy a traktort egy hálózatba kötött, GPS-szel rendelkező egység irányítja a pontosabb sorkövetés érdekében. És ez nem Amerikában vagy egy sci-fi-ben történik, hanem ma, 2014-ben Magyarországon. Ennek a változásnak a hatásai ma még meg sem becsülhetők, mert nem maga a hálózatba kötés lesz az izgalmas, hanem az ennek kapcsán előálló adatok, információk nyújtotta lehetőség. Tudás - új formában Tudásalapú társadalomról régóta beszélünk, mostanra azonban egészen új szempontok merülnek fel. Neves egyetemek állítják, hogy már egyre nehezebb egy ötéves oktatási programot összeállítani, mert a változás egyszerűen túl gyors ahhoz, hogy nyomonkövessék. Mire végeznek a diákok, már elavul a tudások. Ezzel párhuzamosan az elérhetőség (access) drámaian javul. Színvonalas képzési anyagokhoz lehet jutni az interneten keresztül, sok esetben gyakorlatilag ingyen. Ez akkora kihívás a hagyományos oktatási rendszer számára, amelynek jelenleg nehéz megjósolni a hatását. A vezető ICT cégek egyre kevésbé kérnek papírokat a jelentkezéskor: amire szükségük van, az kreatív, jó gondolkodású és az adott témában tapasztalattal rendelkező munkatárs. Ez együtt jár egy generációváltással, és az X generáció tagjai (az 1965 és 1980 között születettek) egyre inkább megjelennek a vezetői posztokon, az Y generáció tagjai (vagyis az 1980 és 1995 között születettek) pedig kopogtatnak a cégeknél vagy éppen fordítva, az értékes Y generációs tagokért harcolnak az ICT vállalatok. És ez az a pont, ahol az ICT cégek hatalmas kihívással néznek szembe: a hagyományos HR-rendszerek egyre inkább képtelenek kezelni az Y generáció elvárásait ahol a munkabér messze nem a legfontosabb döntési szempont a munkahely kiválasztásában, helyére belép a rugalmas munkaidő, a távmunka, a kreatív feladatok sora. Mindeközben a technológiának és az Y generáció mobilitásának köszönhetően ez a verseny is globálissá vált: a hazai cégeknek külföldi cégekkel kell versenyeznie a legjobb koponyákért. Az X generáció főbb jellemzői: találékonyak és önellátóak; kamaszként találkoztak a számítógépekkel, megtanulták használni azokat; jellemzően jó fizetésért multinacionális cégekhez mentek el dolgozni, ami sokszor egyet jelentett a korlátlan munkaidővel, illetve a folyamatos stresszel. Az Y generáció főbb jellemzői: nyitottak az újdonságokra, gyorsan sajátítják el az új technológiákat, netes személyiséggel és új kommunikációs stílussal rendelkeznek; öntudatosak, magabiztosan kezelik mind a fizikai, mind a virtuális világot; ők tanítják az előző generációkat a digitális világ eszközeinek használatára; új elvárásokat fogalmaznak meg a munkahellyel szemben; kiemelten fontos számukra a munka és a magánélet egyensúlya. forrás: Olvadó határvonalak - új szereplők és régi szereplők új szerepben Szintén a technológiának köszönhetően a szolgáltatási értékláncban átrendeződés tapasztalható és további mozgás várható. Egyrészt a felhő alapú megoldásokkal az ICT iparág nagy szállítói bizonyos területeken egy lépéssel közelebb kerülnek az ügyfelekhez, csökkentve a helyi cégek mozgásterét. Hozzá kell tenni persze, hogy a személyre szabott rendszerintegráció felett messze nem kell vészharangot kongatni, mert erre továbbra is jelentős ügyféligény lesz. Hasonló, az üzleti értékláncon való elmozdulást mutató trend, ahogy a hardware gyártók belépnek az alkalmazások területére (pl. Apple) vagy épp fordítva, az alkalmazás oldalon aktív szereplők mozdulnak el a hardware-ek felé (pl. Amazon). És ez a trend nem is csak iparágon belül érvényes: Kínában a pénzügyi szolgáltatások piacának az egyik legnagyobb kihívója nem egy hagyományos pénzintézet, hanem az egyik legnagyobb internetes kereskedőcég elszámolásokat bonyolító egysége. A nagy kép Lehet az az érzésünk, hogy amit ma olvastunk a hírekben, csak egy apró változás, de nem szabad elfelejteni, közelről nehéz a teljes képet összerakni. Ha egy lépéssel hátrébb lépünk, akkor észre fogjuk venni, hogy az apró változásokból kirajzolódik egy nagy kép, amely egyértelműen azt mutatja, hogy a világ, amiben élünk és dolgozunk, jelentős átalakulás alatt van. A digitalizáció és az abból következő trendek már ma, és a jövőben is még inkább megváltoztatják mindennapjainkat. Az pedig alapvetően rajtunk múlik, hogy a változás nyújtotta lehetőséggel milyen módon élünk. ENDERSZ FRIGYES igazgató Versenyképesség-fejlesztés T-Systems Magyarország 26 27

15 FÓK U SZBAN FÓK U SZBAN INTERJÚ DR. MARIE-THERES THIELLEL, AZ RWE MAGYARORSZÁG ELNÖKÉVEL ÉS AZ ELMŰ-ÉMÁSZ TÁRSASÁGCSOPORT ELNÖKÉVEL. KoMplex it-üzemeltetés egy kézből A T-Systems Magyarország végzi idén október elsejétől az RWE IT Magyarországgal megkötött szerződés alapján, az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport teljes körű IT-infrastruktúra üzemeltetését. A négy évre megkötött szerződés keretében a T-Systems Magyarország szerver-, hálózatés desktop-üzemeltetést végez, valamint ellátja az ezekhez szorosan kapcsolódó, támogató feladatokat is. Az együttműködés részleteiről és az eddigi tapasztalatokról az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport elnökét, dr. Marie-Theres Thiellt kérdeztük. Mely okok vezérelték Önt a T-Systems Magyarország mint új IT üzemeltető kiválasztásakor? A T-Systems Magyarország nemcsak azért szerepelt jól a tenderen, mert integrált szolgáltatóként egy személyben meg tud felelni valamennyi követelménynek a megfelelő szolgáltatások révén, hanem azért is, mert megfelelt a magas elvárásainknak a biztonságos üzemeltetés és az egyéb szolgáltatások vonatkozásában. A pályáztatás során a T-Systems Magyarország meggyőzött minket arról, hogy pontosan azt a szolgáltatási színvonalat nyújtja, amely a leginkább megfelel az üzleti elvárásainknak. Ráadásul a T-Systems adta a legelőnyösebb ajánlatot a pénzügyi, szolgáltatási és innovációs kérdésekben. Azt gondolom, hogy a T-Systems Magyarországban megtaláltuk azt a tökéletes partnert, aki javítani fogja a szolgáltatási minőséget, és akivel optimalizálni tudjuk az állandó költségeket. Milyen elvárásokat fogalmaztak meg a T-Systems Magyarországgal szemben? A több mint két millió ügyfél lehető legmagasabb színvonalú kiszolgálása és a napi működéshez szükséges optimális és biztonságos infrastruktúra megteremtése érdekében tökéletesen és hatékonyan működő IT infrastruktúrára van szükségünk. Egyértelmű elvárásokat fogalmaztunk meg a T-Systems Magyarország felé, úgymint az október 1-jével történő szolgáltató-váltás, az üzleti tevékenység folyamatosságának biztosítása, az állandó költségek optimalizálása és a szolgáltatások és a minőség fejlesztése. Olyan IT szolgáltatóra volt szükségünk, amely megfelel ezeknek a szempontoknak. Meggyőződésem, hogy a T-Systems Magyarország egy ilyen vállalat. Milyen tapasztalatai vannak a szolgáltató-váltással kapcsolatban? Tapasztaltak-e problémát az ELMŰ és ÉMÁSZ szolgáltatásainak igénybevevői? Bár a fizikai értelemben vett váltás október 1-jével történt meg tehát most már a T-Systems Magyarország üzemelteti a teljes infrastruktúrát, van egy féléves átmeneti időszak, egyfajta műszaki teszt, amelynek során a korábbi és az új szolgáltató együttműködik valamennyi kisebb működési hiba elhárításában. Kiváló és bizalmas együttműködés van a felek között. Zavartalanul lezajlott a tevékenységátadás, az átmenettel kapcsolatban nem merültek fel gondok, az üzleti oldal a visszajelzés alapján egyértelműen érzi a szolgáltatási színvonal javulását. Ezt mutatják a havi mutatószámok is. A megállapodás értelmében az ELMŰ-ÉMÁSZ privát felhő segítségével használja a szervert. Miért döntöttek a felhő mellett? Fontos kijelenteni, hogy mi szolgáltatásokat kértünk, nem pedig technikai megoldásokat vagyis a hogyan kevésbé foglalkoztatott minket. Ugyanakkor boldogok vagyunk, hogy a T-Systems Magyarország innovatív technológiákat alkalmaz a szolgáltatások folyamatos fejlesztésével összefüggésben, amelynek során további pozitív költséghatást várunk. A privát felhőben üzemelő szervernek köszönhetően az ELMŰ-ÉMÁSZ várhatóan egy rugalmas és biztonságos IT rendszerrel rendelkezik, amely igazodik a napi munkánkkal kapcsolatos célok érdekében megfogalmazott speciális követelményekhez. A T-Systems Magyarország a privát felhőre alapuló infrastruktúrát a magas biztonsági szintű budapesti Adatközpontjából biztosítja a végfelhasználó áramszolgáltató részére, amely a folyamatos működés garanciáját jelenti mind pénzügyi, mind pedig környezeti szempontból. A Csoport által elindított Sokszínűség-program jól ismert a sajtón keresztül. Véleménye szerint hogyan növeli az ELMŰ-ÉMÁSZ szolgáltatói sikerét a kollégák jó közérzete és fejlesztése? Az ELMŰ-ÉMÁSZ mindig figyelembe vette a sokszínűséget, mint szolgáltatásunk egyik legfőbb hozzáadott értékét. A sokszínűség nem, kor, nemzetiség és vallás tekintetében garancia arra, hogy jobban és sokkal rugalmasabban tudjuk kielégíteni ügyfeleink igényeit, és vonzó, versenyképes munkahelyet biztosítsunk munkavállalóinknak. Ennek eredményeként tudjuk idecsalogatni a tehetséges új kollégákat és megőrizni a kiegyensúlyozottságukat, motivációjukat, ami egyebek között gyors és jó minőségű szolgáltatást és proaktív és versenyképes vállalatot eredményez. Mennyi ideje él Magyarországon és vezeti az ELMŰ-ÉMÁSZ Csoportot? 2005 óta élek Magyarországon, 2010 óta vagyok az ELMŰ-ÉMÁSZ Csoport Igazgatóságának elnöke. Ez az időszak életem egyik legtöbb szakmai kihívását tartalmazó időszaka, és személy szerint én is sokat tanultam magyar kollégáimtól és partnereimtől a mindennapi munka során

16 FÓK U SZBAN FÓK U SZBAN social Mining Big data alapokon A social mining, vagy ahogy mostanában emlegetik, Social Media Command Centre, a Big Data világában gyakran emlegetett fogalom. De mit is jelent pontosan a social mining, hogyan kapcsolódik a Big Data témaköréhez? Mire jó, ha a social media csatornáin keletkező adatokat elemezzük, és milyen üzleti előnyökre tehetünk ezáltal szert? Ahogy arról a JövőKép egy korábbi cikkében is írtunk már (Big Data unplugged, 2013/2), a Big Data esetében már magával az elnevezéssel is több probléma van. Félrevezető, mivel nem csak az adatok mennyisége miatt megjelenő kihívások kezelésére született meg. A Big Data nem egyszerűen nagyobb adatvolument jelent, és nem jobb, hanem más, mint a relációs adatmenedzsment. Képes kezelni a relációs értelemben strukturálatlan adatokat (szöveg, kép, videó), és meghaladja az adatkezelés olyan aspektusait, amelyek a relációs adatbázis-kezelés számára fontos megszorításokat jelentenek. Ebből következően nem szükséges előre meghatározni, hogy pontosan mire fogjuk használni az adatokat, és azt sem, hogy ehhez milyen struktúra felépítése szükséges, hiszen az adatok gyűjtése ezek nélkül is megtörténhet. Az adatstruktúrák kialakításával pedig az elemzések idejében kell csak foglalkoznunk. Vagyis a Big Data strukturálatlan, legfőképpen szöveges adatok gyűjtését, tárolását, elemzését célozza meg. Ezzel megalapozza a lehetőségét a social media adatokon végzett adatbányászati, szöveganalitikai elemzéseknek, azaz a social miningnak. A social mining lehetséges felhasználási területei: kampánytámogatás, termékfejlesztés, social medián belüli közösségépítés támogatása. Nézzünk néhány példát, és ismerjük fel a social mining elemeket ezekben! social mining által támogatott momentum. A social media-adatok segítségével a felhasználók szegmentációjára, az általuk mutatott aktivitásokra építve olyan dimenziók mentén nyílik lehetőség, amelyek a legtöbb esetben a belső, vállalati adatvagyon alapján nem állnak rendelkezésre. Például az, hogy a potenciális vevők hajlandóságot mutatnak-e arra, hogy egy több napos missziót hajtsanak végre egy tesztautóval, vagy, hogy az adott farmernadrággal kapcsolatos kampányüzenetet nagy eséllyel továbbadják-e a megcélzott social media felhasználók az ismerőseiknek is. Nézzünk egy másik példát, ezúttal az adatvezérelt termékfejlesztésre vonatkozóan! Egy izotóniás sportitalt gyártó cég folyamatosan monitorozza a social media csatornákat annak érdekében, hogy minden, a sporttal, vagy a sportoláshoz kapcsolódó táplálkozási szokásokról szóló beszélgetést, témát azonosítson. Mindezt azért, hogy minél inkább a vásárlók igényeihez illeszkedő termékeket hozzon létre. Ez a szöveganalitika eszközkészlete nélkül nem jöhetett volna létre. A social media-beli beszélgetések összességét elemezve olyan ún. forró témákat azonosítottak ugyanis, amelyek felhasználhatók az adott termék továbbfejlesztése érdekében. A példákat látva mondhatnánk, hogy mindez csak akkor ér valamit, ha van aktív social media közösségünk, ennek hiányában nem is érdemes foglakoznunk a dologgal. Azonban erre a problémára is van gyógyír: az aktív közösségépítés. Egy reggeli gabonapelyheket gyártó cég például arra kérte a fogyasztóit, hogy amikor a terméküket fogyasztják, a Twitteren tegyenek közzé egy bejegyzést. Ez a kampány olyannyira jól sikerült, hogy igen nagyszámú social media követőre tett szert a márka, sőt, a közösség tagjainak több mint 90%-a pozitív irányultságot mutatott az adott termék iránt. Ez a felhasználói tömeg egy komoly bázisa lehet már jövőbeli kampányoknak. Az érzelmi irányultság meghatározása, azaz a szentiment-analízis a klasszikus social mining elemezési szcenáriók közé tartozik. A bemutatott esettanulmányok mindegyike tartalmaz tehát social mining elemeket, ezek nélkül ilyen sikerre egyik sem juthatott volna. A social mininggal foglalkozni tehát megtérülő befektetés. Egy dologra azonban még érdemes felhívni a figyelmet: a jogi szabályozásokon túl érdemes minden egyes social mining-ötlet megfontolásakor szem előtt tartani, hogy az adott ötlet növelje, támogassa a felhasználói bizalom kiépítését, és az ún. aha-érzést erősítse, és még véletlenül se keltse azt az érzetet az ügyfélben, hogy a Nagy Testvér figyeli őt. Egy híres farmernadrágot gyártó cég social kampányokat indított. A helyesen kiválasztott célcsoportnak köszönhetően négyszer annyi vásárló jelent meg a kampány hírével a boltokban, mint ahány felhasználó számára magát a kampányüzenetet a cég eljuttatta. Egy ismert autógyártó cég is újszerűen állt egy Európában már jól ismert típus USA-beli bevezetéséhez. A social media csatornákról kiválasztott száz aktív felhasználót, majd biztosított nekik egy-egy tesztautót, amellyel különböző feladatokat kellett elvégezniük. A feladatokról kisfilmeket kellett készíteniük a kiválasztottaknak, amelyeket szintén a social media csatornákon tettek közzé ezek a kisfilmek lettek maguk a promóciós videók. Az első napokban több tízezer autóra adtak le foglalást a kampánynak köszönhetően. E példákban a kampányok célcsoportjának meghatározása egy PONORI-THEWREWK AJTONY Partner Üzleti intelligencia és információmenedzsment megoldások ágazat T-Systems Magyarország

17 FÓK U SZBAN K Ö Z ELI TÁVOLSÁG minden és mindenki KoMMuniKál Telefon, mobiltelefon és a vállalatok zöme ezeken a csatornákon bonyolítja kommunikációjának túlnyomó részét. Pedig ma már ezeknél jóval hatékonyabb megoldások is léteznek mondta a Symposiumon tartott szekcióelőadásában Mohácsi László, a T-Systems Magyarország kommunikációs megoldásokért felelős ágazatigazgatója. Ide sorolhatók az integrált vállalati telekommunikációs rendszerek, az okostelefonos alkalmazások, a kollaborációs rendszerek vagy éppen a digital signage megoldások, amelyek lehetővé teszik, hogy helytől és időtől függetlenül minél több információhoz jussanak hozzá a dolgozók. Természetesen az ilyen megoldások bevezetése kihívásokkal és változásokkal is jár, ezeket pedig már nem kedvelik annyira a dolgozók. De hát autóban is inkább modernet választunk, és nem azt, amelyik a 30 évvel ezelőtti technológiát képviseli hozott egy párhuzamot Mohácsi László. Arról nem is beszélve, hogy a fiatalabb munkavállalók is szívesebben mennek olyan céghez dolgozni, amely a magánéletben már megszokott modern technológiákat kínálja nekik. A kihívások leküzdésében pedig nagy segítséget nyújthat egy szakértő partner, különösen, ha annyiféle területen (távközlés, felhő, rendszerintegráció) jártas, mint a T-Systems Magyarország. Gépek egymás között Szóba került a szekcióban két olyan technológia is, amely még csak most kezdi meghódítani a vállalati környezetet. Az egyik ilyen a gép-gép közötti (M2M) kommunikáció, amely előbb-utóbb radikálisan átalakítja az üzleti modelleket. (2020-ra milliárd hálózatba kötött eszközt jósolnak a szakértők.) Ezért ha valaki nem akar lemaradni, most érdemes beszállnia a versenybe hívta fel a figyelmet Kovács Dániel, a T-Systems Magyarország kommunikációs termék és megoldás kompetenciaközpontjának vezetője. Fontos látni, hogy melyek az M2Mmegoldások igazi előnyei, hangsúlyozta a szakértő. Nem maga a hozzáférés jelenti az értéket, hanem a kommunikáció során létrejövő adatok elemzéséből származó optimalizációs lehetőségek: a költségcsökkentés, a szolgáltatás minőségének vagy az ügyfélélménynek a növelése, vagyis összességében a hatékonyság növelése. Az előnyök kihasználásához persze szükség van számos alkotóelemre: stabil távközlési hálózatra, alapalkalmazásokra és az azokon túlmutató, az adott iparág igényeire felkészült rendszerintegrációs képességekre. Csak változatosan! A digital signage is olyan technológia, amelyet még csak néhány nagyvállalat (többek között a Magyar Telekom) használ, többnyire az ügyfelek tájékoztatására. Pedig a megoldás számos lehetőséget tartogat a belső vállalati kommunikációban is, mondta Csorba Endre, a konvergens kommunikációért felelős kompetenciaközpont vezetője. A digital signage megoldások alapvetően az ügyfélkiszolgálási pontokról lehetnek ismerősek: egy vagy több kijelzőn központilag menedzselt tartalmak (például reklámok, tájékoztatók) jelennek meg. De hol van ennek a helye a belső vállalati kommunikációban, amelynek amúgy is számos csatorna áll rendelkezésére? Számtalan felhasználási módja képzelhető el, attól függően, hogy kiknek, mit, miért és hol akarnak közölni. A T-Systems Budafoki úti székházának recepcióján például egy hat monitorból álló videófalon arculati videók futnak. A dolgozói térben elhelyezett egyszerűbb kijelzőkön a vállalat belső életéhez kapcsolódó, rövid híreket, aktuális eseményeket, felhívásokat jelenítenek meg, hetente többször frissítve. Jó tartalommal megtöltve, a képernyő nem színes játékszer, hanem hasznos eszköz lehet, vonta le a tanulságot Csorba Endre. Csorba Endre, kompetenciaközpont vezető Konvergens kommunikáció T-Systems Magyarország FELÜGYELT ÉS BIZTONSÁGOS MARADJON A KEZÜNKBEN AZ IRÁNYÍTÁS! SIPOS TAMÁS ágazatigazgató IT infrastruktúra megoldások T-Systems Magyarország Sokszor szembesülünk azzal, hogy csak akkor fordulnak hozzánk vállalatok egy-egy üzemeltetési vagy biztonsági problémájuk orvosolásakor, amikor már megtörtént a baj. Pedig az eső után köpönyeg-szituációk elkerülhetők lennének, ha a fejlesztési projekteknek már az előkészítési szakaszában jelen lennének mind a megrendelő, mind a megvalósító oldalán a felügyeleti és biztonsági szempontok is. Nem véletlenül hiányzik a legtöbb IT-rendszer megtervezésekor a felügyelet és a biztonság szempontja: más nézőpontból tekint a szoftverfejlesztő, vagy egy hálózatos mérnök munkája tárgyára, mint a biztonsági szakember. Valahol félúton van az igazság. Minden rendszer rejt magában kockázatokat, minden rendszernek megvannak a gyenge pontjai, ezért a felmérés és a kockázatokkal arányos óvintézkedések megtételére már a rendszer kialakításakor sort kell keríteni. De ne legyünk naivak: gyakran azért hiányoznak a kockázatokat mérséklő elemek egy projektből, mert a megrendelő úgy gondolja, hogy arra nem kell áldoznia, valós veszély úgysem érheti az ő rendszerét. A vállalati rendszerek komplexitásával, a rendszerek internethez való kapcsolódásával sőt, az egyre inkább automatizált ipari folyamatokkal azonban egyenes arányban növekednek az üzemeltetési feladatok és a biztonsági kitettség is. Ma már sokan tudják, akár a saját bőrükön megtapasztalva, hogy a nem várt incidensek, kiesések sokszor nem maradnak büntetlenül: egy ipari cég esetében a termelés leállása közvetlen bevételkiesést okoz, egy szolgáltató vállalat contact centerének elérhetetlensége közvetettet. A legtöbb fennakadás nemcsak időben elhárítható, hanem megelőzhető is lenne megfelelő, üzleti szempontokat is érvényesíteni képes monitoring-rendszer integrálásával, vagy védelmi rendszer kialakításával. Egy-egy nagyvállalat esetében még az is problémát jelenthet, hogy szigetszerű fejlesztések révén a vállalati IT-felügyelete nem átlátható, vagyis alapfeladatát nem tudja ellátni. Ma már a különböző monitoring-rendszerek egyetlen felületen, egyetlen ernyőrendszerben is összekapcsolhatók, így ismét visszaszerezhetjük az uralmat céges rendszereink felett. Felügyeleti oldalon a hálózat-, infrastruktúra-, alkalmazás- és szolgáltatásmenedzsmenten túl megjelent egy új elem: az üzleti szolgáltatásmenedzsment. Egyre több tanácsadói projektet látunk, amelyek során az IT és az üzleti terület eltérő szempontjait sikerült összehozni, és a két terület közötti kommunikációt új alapokra helyezni mindkét fél által értelmezhető és mérhető teljesítménymutatók meghatározásával (válaszidő, rendelkezésre állás, üzleti volumen). Ha már a belső uralom megvan, akkor a külső védelemről is érdemes pár szót ejtenünk. Új típusú fenyegetések ütik fel nap mint nap a fejüket, amelyek evolúcióját egyre nehezebb lekövetni. A céges hálózaton, alkalmazásokon átfutó adatok mennyisége napról-napra növekszik, a rést a pajzson pedig gyakran a saját, szervezetbe behozott készülékeink jelentik. A hálózatokon keresztüli adatszivárgások, vagy az internetelérésünket eldugító leterheléses támadások (lásd cikkünket a oldalon) pedig nagyobb veszélyt jelentenek, mint valaha. Mikor maradhat tehát a kezünkben az irányítás? Ha a rendszereinket és a belőle következő kockázatokat egyaránt kezelni tudjuk. A JövőKép hasábjain a jövőben több olyan cikket is közlünk, amelyek segítik ügyfeleinket abban, hogy a legfrissebb, a felügyelethez és biztonsághoz kapcsolódó megoldásokról, trendekről értesüljenek. Ezeket a cikkeket a Felügyelt és biztonságos logó jelzi majd olvasóinknak

18 K Ö Z ELI TÁVOLSÁG K Ö Z ELI TÁVOLSÁG MENEDZSELT ANTI-DDOS VÉDELEM A ZOMBIGÉPEK TÁMADÁSA ELLEN Ma már egyre több vállalat használ valamilyen online szolgáltatást mindennapos céges működése során, ám azok a cégek, amelyek alaptevékenységük egyre nagyobb hányadát alapozzák az internetre, mint bizonyos bankok, webáruházak, vagy utazásszervezők, számolhatnak azzal, hogy előbb-utóbb tudatosan szervezett DDoS-támadások célpontjai lesznek. Az egyszerű, közbeiktatott gépek nélküli DoS-támadások korát ma már az elosztott, vagyis a DDoS-támadások (Distributed Denial of Service) kezdik átvenni. A DDoS nagyszámú, akár több százezer kliensről összehangoltan indított támadás, amelynek elsődleges célja, hogy a támadott erőforrás, legyen szó szerverről, hálózati eszközről, vagy éppen kommunikációs kapcsolatról, a támadás okozta túlterhelés következtében ne tudja ellátni alapfeladatát. Ráadásul a DDoS-támadások az internet sötét oldalán ma már előfizethető szolgáltatások keretében is megrendelhetők, vagyis rosszakaróink számára minden lehetőség adott ahhoz, hogy kárt okozzanak nekünk. A megfelelő védelem nélkül egyik-másik cég egy DDoS-támadás hatására szinte szó szerint lebénulhat: elérhetetlenné válnak a vállalati hálózatok, az internetkapcsolat használhatatlan lesz, és így az online biztosított, ügyfeleknek kínált szolgáltatások is elérhetetlenné válnak. Egy ilyen kiesés forintosítható kárt okozhat a cégnek, hiszen a támadás elhárításáig (praktikusan: a rendszer újraindításáig) kieső bevételeket nehezen lehet visszapótolni. A kiesések másodlagos hatása sem elhanyagolható: az adott cég elérhetetlenné válása presztízsveszteséget is okozhat sőt, az ügyfelek káros lemorzsolódását is elősegítheti. Ha a megtámadott cégek megelégelik a DDoS-okat, gyakran a sávszélesség növelésétől, vagy nagyobb kapacitású eszközökbe való beruházásától várják a megoldást. Egyik út sem jelenthet hatékony megoldást a DDoS ellen, hiszen az elosztott támadásba szinte korlátok nélkül vonhat be a támadó zombigépeket, és csak idő kérdése, hogy mikor találja meg az új kapacitásokat bedöntő intenzitást. A T-Systems Magyarország védelmi központja csak szeptemberben összesen 106 DDoS-jellegű támadást védett ki és mindegyik támadás valamely vállalati ügyfelünk ellen irányult. Ezek közül 16 támadás által lefoglalt sávszélesség meghaladta a 10 gbps-t. A DDoS-típusú támadások evolúciójával a versenyt csak egy felkészült biztonsági csapat és az általuk üzemeltetett, redundáns infrastruktúra tud lépést tartani. A T-Systems Magyarország havidíjas, menedzselt szolgáltatásként kínálja InstantSecurity elnevezésű szolgáltatáscsomagjában a DDoS-támadások elleni védelmet vállalati ügyfelei számára. A megoldás alapjául egy központi, nagy teljesítményű védelmi rendszer szolgál, amely képes egyidejűleg több ügyfél védelmét biztosítani. A központi védelmi eszközpark a Magyar Telekom gerinchálózatán helyezkedik el, ahol a rendelkezésre álló sávszélesség nagyságrendekkel több, mint az egyes nagyvállalati felhasználók internetes kapcsolatának sávszélessége. A védelmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek internetes forgalma időszakosan (pl. támadás esetén) vagy állandó jelleggel áthalad a központi védelmi eszközparkon, amely a forgalom állandó monitorozása mellett képes érzékelni és manuális vagy automatikus módon kiszűrni a támadóforgalmat oly módon, hogy a legitim forgalom a támadások ideje alatt továbbra is zavartalanul haladhat. Ez az ún. DDoS-mosodában valósul meg, ahol még azelőtt mosódik tisztára az adatforgalom, hogy a káros forgalom a felhasználóhoz egyáltalán eljutna (lásd ábránkat). A menedzselt anti-ddos-szolgáltatásunk kiemelt csomagjai mindemellett a rendszeres konzultációra is lehetőséget adnak. A konzultációk alapján az adott cég sajátosságaihoz, aktuális igényeihez alakítható a T-Systems Magyarország által nyújtott védelem. Ez annál is inkább indokolt lehet, mivel minden cég forgalmi struktúrája változik az év különböző időszakaiban. Ezt a periodikusságot be lehet építeni a DDoS elleni védelmi csomagba, amely így költséghatékonyan és koncentráltan képes megóvni cégünket. A DDoS-támadások fő típusai: Sávszélességet felemésztő (volumetrikus) támadások: az a céljuk, hogy telítsék a szerver hálózati kapcsolatát, vagy túlterheljék az azt kiszolgáló hálózati eszközöket (jellemző egysége a bit/s). Kapcsolatalapú támadások: a csak kezdeményezett vagy TÓTH TIBOR ténylegesen megnyitott, de nem használt kapcsolatok értékesítési konzultáns nyilvántartása foglalja le az erőforrásokat. Szerveren kívül T-Systems Magyarország célpontja lehet tűzfal vagy terheléselosztást végző eszköz is (jellemző egysége a csomag/s). Alkalmazásszintű támadások: nagyszámú lekéréssel kötik 34 le a szerver erőforrásait (processzor, memória), speciális változata lehet a DNS vagy egyéb kiszolgáló szolgáltatást megbénító támadás (jellemző egysége a lekérés/s). 35

19 KÖZ ELI TÁVOLSÁG KÖZ ELI TÁVOLSÁG ÜGYFÉL ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZÖS HÁLÓZATMENEDZSMENTJE Castor és Pollux a görög és a római mitológia sok művészi alkotásban megörökített ikertestvérei, és egyben az Ikrek csillagkép névadó alakjai elválaszthatatlan barátok, az Olümpiai Játékok győztesei, s minden bajban egymás segítői voltak. Talán nem túlzás az IP Complex Plusz virtuális magánhálózati szolgáltatás (IP VPN) esetében Castor és Pollux kettősének metaforáján keresztül megragadni az ügyfél és szolgáltatója közötti, szoros együttműködésen alapuló kapcsolatot. Az IP Complex Plusz integrált hang-adat szolgáltatás jelenleg a Magyar Telekom legfejlettebb és legsikeresebb professzionális adathálózati megoldása. A szolgáltatás indulása óta eltelt közel tíz év eredményeként mintegy tízezer nagy kiterjedésű hálózati végpontot biztosítunk partnereink helyi hálózatainak (LAN-jainak) összekötésére. 36 CASTOR ÉS POLLUX A Business Monitor International (BMI) idei, öt évre szóló előrejelzése szerint a válságot követő fejlődés kedvező tendenciái mutatkoznak hazánkban. Szélesedik az ún. kereszttechnológiák (xdsl, az FTTx és a DOCSIS3.0) választéka és országos lefedettsége, amelyek ügyfeleink számára nagyobb sebességű és egyben olcsóbb IP alapú hang-adat-internet ügyféleléréseket eredményeznek. Régiónkban meglepő módon 2013-ban az IP alapú hangátvitel (VoIP) még növekedett is, és az erre a technológiára alapozók köre a jövőben stabil ügyféltábort fog jelenteni, és kimagasló részét képezi majd vállalati ügyfeleink magánhálózati (IP VPN) hangforgalmának. A BMI számításai szerint a vállalati-intézményi IT termékek és szolgáltatások éves átlagos növekedése a gazdaság középtávú fejlődését feltételezve 2018-ig 6,6%-os lesz. Feltételezhető, hogy ez a növekedés közvetve az IP VPN ügyfélhálózatokra, azok menedzselt végpontjainak számára, valamint a hálózatelérések sebességnövekedésére is ösztönző erővel hatnak majd. Az IP Complex Plusz A helyi LAN IP/Ethernet technológia könnyedén teljesítette a vállalatok és intézmények lokális irodáinak, telephelyeinek és üzemeinek igényét ezek összekötésére, nagy távolságok áthidalására, a helyi hálózatok összeolvasztására és egységes kezelésére. Az IP Complex Plusz az ismertetett célok megvalósítására optimalizált szolgáltatás. Képes a több telephellyel rendelkező intézmények és vállalatok hang- és adatátviteli célú igényeit egy magánhálózatba foglalni, minimális költségszinten, a nagy távolságú hálózatok esetén kivételesen magas, akár 1Gbit/s sebességen is a legkülönfélébb átviteli technológiákon (üvegszálon, réz érpáron, mobilon, földfelszíni mikrohullámú összeköttetésen, PSTN/ISDN és SAT eléréseken) keresztül. A Magyar Telekom Nyrt. rendkívül kiterjedt, nagysebességű, többszörösen redundáns országos gerinchálózata lehetővé teszi, hogy ügyfeleinket csupán rövid, ennél fogva rendkívül olcsó összeköttetéssel csatlakoztassuk a rendkívül nagy átviteli kapacitású IP gyűjtő- (felhordó) és gerinchálózathoz. Az egymástól elkülönített IP VPN hálózatok biztonságát és zártságát a Magyar Telekom IP központi üzemeltetése garantálja. Újabb telephelyek a már meglévő ügyfél-hálózathoz szintén alacsony költség mellett csatlakoztathatóak. Ügyfeleink IP VPN hálózatainak középpontjai a legtöbb esetben egyben ügyfeleink informatikai központjai is, ahonnan magánhálózatukat felügyelik és menedzselik. A jól bevált hálózatmenedzsment eszköz: az SNMP Az SNMP (Simple Network Management Protocol) a hálózatfelügyelet és menedzsment alkalmazások szabványos és elterjedt eljárása, amelyet a hálózat feltérképezésére használnak. Több mint húsz éve alakult ki, és ebben az időszakban rendkívül népszerű protokollá vált. A TCP/IP hálózati elemek gyártói azonosulnak vele és az eljárást beépít hálózati termékeikbe. Ezzel alkalmassá válnak arra, hogy hardver- és szoftveradatai a vállalat központjából leltározhatók, változó paramétereik pedig monitorozhatók legyenek. A határfelületek nehézségei Első látásra a szolgáltató és az ügyfél hálózatmenedzsment-igényei közösek: legyen minden hálózati elem elérhető, állapota lekérdezhető és folyamatosan felügyelhető. Biztonsági okokból azonban nehézséget okoz a szolgáltató és az ügyfél hálózatmenedzsmentjének kiterjesztése a határfelületet biztosító szolgáltatói útválasztó elemére. A szolgáltató magától érthetően felügyeli és menedzseli saját IP hálózatát, amelyből egy szeletet az ügyfél a szolgáltatótól bérel IP VPN hálózatának kialakításához. A szolgáltatói- és az ügyfélhálózat közös pontjai a szolgáltató saját CE (Customer Edge) routerei, amelyek egyben az ügyfél virtuális magánhálózatának kiszolgáló útválasztói is. Az ezt a határt alkotó útválasztók azonban az ügyfél hálózatának is lényeges alkotóelemei. Az ügyfél pedig ugyancsak azt kívánja, hogy központjából a szolgáltatói útválasztók is leltározhatóak és monitorozhatók legyenek. E célra a leginkább használatos SNMP-alapú hálózatmenedzselő alkalmazásokat használják. Az ügyfél kívánsága különösen érthető például egy nemzetközi nagyvállalati hálózat esetén, ahol a központi menedzsment a szolgáltatói IP VPN útválasztók állapotát is felügyeli, távol a hazai szolgáltatótól, s nem érti, miért nem látható térképén a szolgáltató útválasztója. A közös cél megvalósítása azonban a szolgáltató számára jelentős kihívás. Szem előtt kell tartania ügyfelei közös hálózati erőforrásainak biztonságát, az egyedi ügyfélhálózatok sérthetetlenségét, harmadik fél általi átjárhatatlanságát és nem utolsó sorban saját szolgáltatásbiztonságát is. Ez idáig a legbiztonságosabb módszer sajnos az volt, ha a szolgáltató az ügyfélcélú SNMP-parancsok végrehajtását tiltotta, megakadályozva az ügyfél és a szolgáltató közös hálózatának és hálózati forgalmának bárminemű sérelmét. Az ellentmondó szempontok arra sarkallták a Magyar Telekomot, hogy saját szolgáltatói útválasztóit, IP VPN hálózatait és hálózatmenedzsmentjét alkalmassá tegye e dilemma (vagyis a kiemelt biztonság és a transzparencia egymással viaskodó szempontjainak) maradéktalan feloldására. Castor és Pollux az eggyé vált IP VPN szolgáltatói- és ügyfélhálózat Az SNMP új, v3-as verziója szerencsére lehetővé teszi a szolgáltatói CE-útválasztók forgalmi és működési statisztikáinak a lekérdezését, követését. Teszi ezt úgy, hogy az ügyfél és a szolgáltató hálózatbiztonsága is sértetlen marad és a vállalati-intézményi hálózatok saját menedzsmentje is teljes képet kap minden határvonalat képező eleme működéséről. Az SNMPv3 lehetőségeit kihasználva az ügyfél információt nyerhet ki a szolgáltatói útválasztó többféle állapotáról. Alapesetben háromféle állapot-betekintést érhet el a szolgáltatói útválasztó alapvető jellemzőiről, mint például az útválasztó nevét és belső menedzselő rendszerének legutóbbi indulásától eltelt idejét (system view). Számos tény nyerhető ki a küldött és kapott csomagok számáról, minőségéről és hibáiról (interfaces view), valamint átfogó képet lehet kapni a szolgáltatói útválasztó szívének, a CPU-nak és memóriájának állapotáról (tcpmcputotalentry view) is. Az SNMPv3 megerősítette Castor és Pollux szövetségét: a szolgáltatóiés az ügyfélhálózat immár biztonságosan, minden elemére kiterjeszthetően felügyelhető, teljes térképet biztosítva mindkét szövetségesnek. Mostantól lehetőség nyílik az IP Complex Plusz IP VPN egyedi ügyfélhálózatait biztosító szolgáltatói routerek ügyféloldali hálózatfelügyeletére és ezen elemek nyilvántartására. Az ügyfél immáron saját hálózatfelügyeleti elemeit és annak változásait együtt, egységes informatikai keretek között képes felügyelni és nyilvántartani. VEREBÉLYI ATTILA telekommunikációs szakértő T-Systems Magyarország 37

20 FELSZÍNRE HOZVA MEGGYŰRŰZVE A NETEN Az elsők között Magyarországon a világon harmadikként, 1908-ban kezdődött a madarak tudományos igényű gyűrűzése. Az első évben 27 madárfaj több mint ezer példányát jelölték meg a Hermann Ottó vezette Királyi Magyar Ornithológiai Központ munkatársai márciusában már Dél-Afrikában, 8600 kilométer távolságban bukkant fel egy Erdélyben előző évben meggyűrűzött fehér gólya ig papíron vezették az adatokat (a kezdeti évtizedek dokumentumai jórészt megsemmisültek), majd 1987-ben dolgozták ki az első számítógépes programot, amely egy IBM XT-re írt dbase szoftver volt ben tértek át a Windows alapú, Paradox adatbázist használó Ringing Office szoftverre, amelybe már minden adatot rögzítettek, visszamenőlegesen is. Ezt a rendszert váltotta fel idén a Tringa. FELSZÍNRE HOZVA Az eddiginél sokrétűbb és könnyebben elvégezhető tudományos munkára lesz lehetőségük a madárgyűrűzéssel foglalkozó hazai szakembereknek, köszönhetően annak a webes rendszernek, amelyet a T-Systems Magyarország fejlesztett ki a Magyar Madártani Egyesület számára. Az informatikai megoldások általában műszaki-tudományos vagy üzleti problémák kiküszöbölésére születnek. Ezért aztán különösen örömteli olyan fejlesztésekről hallani, amelyek kilógnak ebből a körből, és hasznukat, megtérülésüket nem lehet forintban vagy euróban mérni. Pontosan ilyen a Tringa (T-ring application) szoftver is, amelyet a Magyar Madártani Egyesület (MME) Madárgyűrűzési Központja számára fejlesztett a T-Systems Magyarország. A madárgyűrűzés a vadon élő madarak egyedi jelölésének egyik legrégebben és leggyakrabban alkalmazott módszere. A sorszámozott gyűrűkkel megjelölt madarak minden egyes megfigyelése, visszafogása és megkerülése sokat elárul életükről: megismerhetők az egyes fajok vonulási útvonalai, pihenő- és táplálkozóhelyei, telelőterületei. A begyűjtött információk idősoros elemzése révén a populációváltozások hátterében húzódó okok felderítése is lehetővé válik. Nyílt alapokon Magyarországon több mint száz éve folyik a madárgyűrűzés (történetéről lásd keretes írásunkat). Az adatok feldolgozása már közel két évtizede számítógépeken zajlik, 2005-től pedig már a kezdetektől fennmaradt összes információt digitálisan tárolják. A Windowsos Ringing Office másfél évtizeden keresztül hűen szolgálta a madárgyűrűzők igényeit, de mostanra végképp elavult. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy csak az egyesület munkatársai fértek hozzá a rendszerhez, akik így kézzel voltak kénytelenek feldolgozni és az adatbázisba bevinni a postán és ekben érkező óriási (éves szinten több mint százezres) adatmennyiséget. Az MME a T-Systems Magyarország segítségét kérte egy, a mai igényeknek és rendszerkörnyezetnek megfelelő, online is elérhető madárgyűrűzési szoftver kidolgozására. Mivel ezen a téren a fejlesztőknek semmilyen tapasztalatuk nem volt, a munkát a gyűrűzés módszerének és a Madárgyűrűzési Központ működésének megismerésével kezdték, majd utána választották ki a felhasználni kívánt eszközöket. A bekerülési és működési költségek alacsonyan tartása érdekében már bizonyított minőségű, nyílt forráskódú komponenseket használtak fel. A Tringa-szoftver a spring keretrendszeren alapul, Java nyelven íródott, PostgreSQL adatbázis és Apache Tomcat webszerver áll a hátterében. A térképes megjelenítéshez a Google Maps, a jelentések generálásához a Jasper Reports technológiáját alkalmazták. Az implementálás során az egyik legnagyobb feladatot a meglévő, Borland Paradox alapú adatbázis tisztítása és migrálása jelentette. Az 5,3 millió rekordot 2014 februárjában vitték át a T-Systems munkatársai az új adatbázisba. Ebben a szakmai etalonnak számító EURING protokoll alapján kódolják az egyedeket. Az adatbázisba felkerülnek az azonosítási információk (gyűrűszám, egyéb jelölések), a legfontosabb alapadatok (madárfaj, kor, ivar, helyszín koordinátákkal, dátum, megkerülés körülményei), valamint a madár legfontosabb biometriai adatai (például szárnyhossz, testtömeg). Bárki, bárhol, bármikor A Tringa legnagyobb előnyei webes jellegéből származnak. A rendszert elérheti a több mint 300 hazai regisztrált gyűrűző, és lehetőségük nyílik rögzíteni új gyűrűzési és megkerülési adataikat vagy visszanézni és módosítani a korábbi rögzítési adataikat is. A hivatalos gyűrűzőkön kívül bárki regisztrálhat adatközlőként is. Ilyen esetben a saját madármegfigyeléseit rögzítheti a felhasználó, és jóváhagyás után hozzáférhet az adott madár életútjához is így például a balatoni nyaralás után az interneten megkereshető a tóparton látott, jelölt hattyú pontos adatai, a gyűrűzési és a korábbi megfigyelés helyei, időpontjai. Ugyancsak a webes infrastruktúrának köszönhető, hogy az adatok bárhol és bármilyen eszközről rögzíthetők. A felhasználónak csak egy webböngészőt futtató okostelefonra vagy tabletre van szüksége, hogy hozzáférjen a rendszerhez. Vizuális szempontból nagy segítség, hogy az adatokhoz tartozó helyszíneket térképen is lehet keresni, illetve térképes riport is készíthető egy madár ismert életútjáról. Azáltal, hogy az adatrögzítés terhe lekerül a vállukról, a Központ munkatársai sokkal hasznosabban tudják tölteni idejüket. Egyszerűbb lesz az adminisztrációs munka: egyetlen helyről kezelhetik a felhasználók adatait és a gyűrűleltárt, szükség esetén módosíthatják a gyűrűzési és megkerülési adatokat, illetve könnyedén generálhatják az EURING jelentéseket. Ennek köszönhetően sokkal több idejük marad az adatok (például vándorlási adatok) elemzésére, jelentések készítésére, és általában, a magyar madárvilág jobb megismerésére, az elmélyültebb tudományos munkára. A Központ szakembereinek reményei szerint a Tringának köszönhetően a jelenlegi adatbázis évente 200 ezer gyűrűzési, 30 ezer visszafogási, valamint több ezer megfigyelési és kézrekerülési adattal gyarapszik majd. A Tringa alkalmazás névadója a fokozottan védett piroslábú cankó (Tringa totanus), amely sekély vizű szikes tavak, mocsarak partjain költ, majd ezután a Földközi-tenger partvidékére vonul telelni. A képünkön látható madarat 2011-ben jelölték meg, távcsővel is leolvasható színes gyűrűvel Olaszországban a Pó-folyó deltájának közelében, és idén nyáron fényképezték le Csongrád megyében. A gyűrűzési és a megfigyelési adatok már a Tringa segítségével kerültek feldolgozásra. Fotó: Molnár Gábor 38 39