PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEK

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEK Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskola, Kollégium és Felnőttek Középiskolája Hatályos, szeptember 1-től Kaukerné Kovács Edit igazgató

2 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI... 2 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 2 TÖRTÉNELEM TÁRSADALOMISMERET MŰVÉSZETTÖRTÉNET IDEGEN NYELV MATEMATIKA FIZIKA BIOLÓGIA FÖLDRAJZ KÉMIA INFORMATIKA TESTNEVELÉS ÓRATERVEK... 45

3 2 1. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Az iskola felnőttoktatási helyi tantervében szereplő művészeti ismeretek tantárgy tananyagtartalma lefedi a művészettörténet tantárgy érettségi követelményeit. Művészeti ismeretek tantárgyat teljesítő tanulók művészettörténetből érettségi vizsgát tehetnek. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM IRODALOM TÉMAKÖRÖK ÉS TÉTELEK 1. ÉLETMŰVEK Petőfi Sándor A szerelem élménye Petőfi költészetében Petőfi látomásköltészete Petőfi tájlírája Petőfi: Az apostol Petőfi költői hitvallása Arany János Számvető versek Arany lírájában Arany balladái Őszikék Elégikus látásmód Arany lírájában és epikájában Toldi-trilógia Ady Endre Ady Endre ars poeticái Ady magyarságtudatának sajátosságai Ady költészete az 1. világháború idején Ady szerelmi költészetének sajátosságai Ady látomásszerű tájversei Babits Mihály Témák és motívumok az 1920-as évek költészetében A filozófus költő A halállal való szembenézés Babits lírájában

4 3 A prófétaszerep vállalásának problémái Jónás könyve és imája A prófétaság problémája a Petőfi, Ady és Babits lírájában A lírai én és a külvilág kapcsolatának változása Babits költői pályáján Kosztolányi Dezső Kosztolányi Dezső költői indulása Számvető költemények Kosztolányi lírájában A novellaíró Kosztolányi Édes Anna A halál-élmény megjelenítése Ady, Babits és Kosztolányi költészetében József Attila 2. PORTRÉK József Attila tájköltészete A szerelem élménye József Attila költészetében Az anya apa gyermek motívum József Attila lírájában József Attila gondolati költészete József Attila kései költészete Balassi Bálint Balassi Bálint szerelmi költészete Balassi Bálint vitézi és istenes versei Csokonai Vitéz Mihály A stílusirányok sokfélesége Csokonai költészetében Csokonai elégikus ódái A felvilágosodás eszméi Csokonai költészetében Berzsenyi Dániel Berzsenyi Dániel elégiái Berzsenyi hazafias ódái Horatius filozófiájának tükröződése Berzsenyi és Babits költészetében Kölcsey Ferenc A nemzethalál gondolata Kölcsey költészetében A Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzése A magyarság sorsáért érzett aggodalom Berzsenyi, Kölcsey és Vörösmarty lírájában

5 4 Vörösmarty Mihály Romantikus vonások Vörösmarty költészetében Vörösmarty szerelmi lírája A haza és a haladás problémája Vörösmarty lírájában Vörösmarty költészete a szabadságharc bukása után Csongor és Tünde Mikszáth Kálmán Mikszáth novellái Mikszáth Kálmán egy regénye Móricz Zsigmond Móricz Zsigmond novellái Móricz egy regénye Szabó Lőrinc Az 1920-as évek lírája Tücsökzene A huszonhatodik év Radnóti Miklós Radnóti eklogái Radnóti költészete a 2. világháború alatt Radnóti szerelmi költészete A háború élményének megjelenítése Ady, Babits és Radnóti Miklós költészetében Idill és tragikum Radnóti Miklós költészetében Weöres Sándor Játékversek, versjátékok Weöres Sándor költészetében A hosszúénekek Ottlik Géza Iskola a határon Márai Sándor Márai költészete Márai egy regénye Pilinszky János A láger-élmény megjelenítése Pilinszky költészetében Apokrif 3. LÁTÁSMÓDOK

6 5 Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem Jókai Mór Az arany ember Krúdy Gyula Krúdy novellái Krúdy egy regény Karinthy Frigyes Így irtok ti Tanár úr kérem Juhász Gyula Juhász Gyula költői portréja Az alföldi táj megjelenítése Petőfi, Ady és Juhász Gyula költészetében A tájélmény mint kifejezőeszköz Juhász Gyula lírájában Tóth Árpád Tóth Árpád költői portréja Impresszionista látásmód Kosztolányi, Juhász Gyula és Tóth Árpád lírájában Kassák Lajos Az avantgárd irányzatok hatása Kassák költészetében A ló meghal a madarak kirepülnek Németh László Németh László egy regénye Örkény István Örkény novellái Tóték Nagy László Nagy László Himnusz minden időben című verseskötete A hosszúversek Szilágyi Domokos Szilágyi Domokos költői portréja Illyés Gyula Illyés Gyula költői portréja Nemes Nagy Ágnes

7 6 Nemes Nagy Ágnes költői portréja 4. KORTÁRS IRODALOM Kertész Imre: Sorstalanság Szabó Magda egy regénye Varró Dániel Bögre azúr című verseskötete Esterházy Péter egy regénye Kányádi Sándor költői portréja Mészöly Miklós egy műve Sütő András egy drámája vagy prózai műve Závada Pál egy regénye Faludy György költői portréja Orbán Ottó költői portréja Parti Nagy Lajos költői portréja 5. VILÁGIRODALOM Az antikvitás és a Biblia Homérosz: Odüsszeia Műfaji változatosság a Bibliában Ószövetség és Újszövetség A középkor és a reneszánsz A középkori egyházi és lovagi irodalom Az európai reneszánsz A középkori és a reneszánsz világnézet összehasonlítása A felvilágosodás A felvilágosodás eszméi, stílusirányzatai, 1-2 képviselője A romantika A nyugat-európai romantika Puskin: Anyegin A századfordulós modernség A francia realizmus Az orosz realizmus A 19. század második felének lírai forradalma Az avantgárd A 20. század első felének irodalma Thomas Mann Franz Kafka

8 7 Hemingway Bertolt Brecht Világirodalom a 20. század második felében Golding Orwell Dürrenmatt 6. SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET Szophoklész Antigoné című tragédiája A francia klasszicista dráma, Moliere egy drámája Shakespeare: Rómeó és Júlia Az ókori görög és a reneszánsz színház összehasonlítása Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája 7. AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI Az irodalom filmen, rádióban, televízióban, dalszövegben stb.: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei Az irodalom a színházban Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései A modern mese, mítosz és kultusz a filmben. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei Egy-két tipikus műfaj jellemzőinek bemutatása Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai Az irodalmi alkotás mint képzőművészeti téma Az irodalom és a képzőművészet kapcsolata 8. REGIONÁLIS KULTÚRA A régió kulturális hagyományainak bemutatása Győr kulturális élete Győr színházi élete, a színház világának bemutatása személyes élmény/egy előadás megtekintése alapján Egy Győrhöz kötődő szerző bemutatása A régió egy neves alkotójának bemutatása A régió, a város irodalmi alkotásokban való megjelenítése

9 8 1. EMBER ÉS NYELV MAGYAR NYELVI TÉMAKÖRÖK ÉS TÉTELEK A nyelv mint jelrendszer Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói A nyelv diakrón és szinkrón változásai 2. KOMMUNIKÁCIÓ A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben. A kommunikációs folyamat tényezői és összefüggésük megértése, bizonyítása A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. A mindennapi nyilvános és magánéleti élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra 3. A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása példák alapján. A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése 4. NYELV ÉS TÁRSADALOM A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés.

10 9 A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre Vizuális és nyelvi kommunikáció a reklámban 5. A NYELVI SZINTEK A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere A hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal. A szófajok rendszere. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű, összetett. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés. Az egyszerű mondat részei; felépítése. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet. Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelzők fogalma és fajtái, használatuk. A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. A mondat és a szöveg. A mellérendelő összetett mondatok, mint logikai-tartalmi viszonyok. Az alárendelő összetett mondatok, mint a főmondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. A többszörösen összetett mondatok. A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása.

11 10 6. A SZÖVEG A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés. A szöveg szóban és írásban. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret. A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók. A szöveg felépítése, egységei külső körülmények: szövegméret, megjelenés. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek. A kontextuális jelentés (pl. előre- és visszautalás, makro- és mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés). A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására. Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb jellemzői. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás). Ismeretterjesztő szövegek jellemzői az ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából). A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita). A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai ( , internet stb.). Az új közlésmódok társadalmi hatása. 7. A RETORIKA ALAPJAI A retorika, mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. Az élőbeszéd fajtái. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése.

12 11 Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés). 8. STÍLUS ÉS JELENTÉS Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban. Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése. A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. A szóhasználati jelentés alapjai az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés közti viszony. Egynyelvű és kétnyelvű szótárak. Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke A stílus szerepe a jelentésteremtésben A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése. Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb. felismerése, értelmezése. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk. Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. A társalgási stílus ismérvei, minősége. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke. Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások példák alapján.

13 12 TÖRTÉNELEM MT= magyar történelem, ET= egyetemes történelem, RÖV= rövidebb történelmi korszakot bemutató tétel Témakörök: 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, életmód 2. Népesség, település, életmód 3. Egyén, közösség, társadalom 4. Modern demokráciák működése 5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 7. Szabad- problémaközpontú- témakör TÉMAKÖR- TÉTEL I. Gazdaság, gazdaságpolitika, életmód 1. Mutassa be a középkori mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanatát a.-i. században 2. A középkori kereskedelem sajátosságainak, területeinek bemutatása a.-v. században. Európa és az Európán kívüli kereskedelmi kapcsolatok, jellemző árucikkek, útvonalak, szállítási módok, pénz szerepe 3. Károly Róbert és Hunyadi Mátyás gazdaságpolitikájának bemutatása. Jövedelempolitika. 4. Hasonlítsa össze a céh, a manufaktúra és a gyár termelésének alapvető jellemzőit az alábbi szempontok alapjánmunkamegosztás, technikai eszközök, dolgozók képzettsége, termelékenység 5. A nagy földrajzi felfedezések okai, feltételei, következményeinek bemutatása az alábbi források segítségével 6. Az ipari forradalom legjelentősebb területei könnyű és nehézipar, közlekedés- és néhány találmánya 7. A II. ipari forradalom kibontakozása és hatása az európai gazdaság fejlődésére. Találmányok és jelentőségük. MT ET RÖV TÖBB KORSZA KOT ÁTFOGÓ

14 13 8. A nagy gazdasági világválság kialakulása, válságmagyarázatok és megoldási kísérletek. A New Deal, Neuer Plan, keynesizmus 9. Az 1950-es évek magyarországi gazdaságpolitikájának jellegzetességei, hibái, torzulásai, eredményei. A tervgazdálkodás jellege II. Népesség, település, életmód 1. A honfoglaló magyarság társadalma, életmódja források segítségével 2. Egy középkori város jellemzőinek bemutatása (II.szd.) az alábbi szempontok alapján- szerkezet, jellegzetes épületek, mindennapi élet, lakosság helyzete, városi jog, irányítás 3. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzetének bemutatása a VI.-VII. században- három nemzet, vallási tolerancia 4. Az életmód átalakulása Európában a kora újkorban 5. Demográfiai és társadalmi változások a VIII. századi Magyarországon. 6. A parasztság helyzete a VIII. századi Magyarországon. A legfontosabb jobbágysággal kapcsolatos rendeletek 7. Mutassa be az ipari forradalom teremtette változásokat, ellentmondásokat az alábbi szempontok alapján- életmódváltozás, környezetszennyezés, elszegényedés, nyomor, rabszolgamunka 8. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra a II. ipari forradalom korábanközéposztályosodás, reklám, megtakarítás, szabadidő, városiasodás 9. Az alábbi források segítségével mutassa be a dualizmus korának demográfiai, társadalmi változásait és a nemzetiségiek helyzetét 10. A mellékelt források segítségével mutassa be Budapest világvárossá fejlődését III. Egyén, közösség, társadalom 1. Gróf Széchenyi István életútja, társadalomalakító tevékenysége 2. Mutassa be a nők szerepének, helyzetének megváltozását a. század első felében 3. Mutasson rá a modern életforma néhány jellegzetességére a. század első felébenmozi, autó, szórakozás, stb. 4. Gróf Teleki Pál életútja, tevékenysége, döntéseinek mechanizmusa

15 14 5. Horthy Miklós életútja, korszakformáló egyénisége, jelkép szerepe 6. Zsidótörvények és holocaust Magyarországon 7. Demográfiai és társadalmi változások, folyamatok Magyarországon a. század második felében 8. A hazai romák helyzete- oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatottság. A diszkrimináció fogalma IV. Modern demokráciák működése 1. Az amerikai alkotmány létrejötte, gyökerei, ellentmondásai, eszmeisége 2. A választójog kérdése Magyarországon között. Melyek voltak a választójog kiszélesítésének legfontosabb állomásai? 3. Milyen okokkal magyarázhatók a polgári demokráciák válsága a két világháború között? 4. Miként jellemezhetők a népi demokráciák politikai viszonyai? Miért tekinthetők egy köztes állomásnak a polgári demokráciák és a sztálinista diktatúrák között? 5. A rendszerváltás tartalma és következményei- államforma, szabadságjogok, függetlenség, új intézmények 6. Az állampolgári jogok és kötelességek. Jogegyenlőség. V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 1. A középkori egyház intézményrendszere. A kereszténység főbb tanításai. Az egyház szerepe a középkori művelődésben és mindennapokban. 2. A reformáció főbb irányzatainak bemutatása források segítségével. A katolikus megújulás és az ellenreformáció. 3. A reformáció és ellenreformáció jelentkezése, hatásai Magyarországon 4. A humanizmus és reneszánsz főbb jellemzői, területei. A katolikus reneszánsz- a barokk művészet 5. A barokk kor szellemisége. Zarándoklatok és a barokk búcsújárás kibontakozása, Mária kultusz Magyarországon a VII.-VIII. században 6. A felvilágosodás legjelentősebb gondolatainak bemutatása- források

16 15 segítségével 7. Mutassa be a I. század uralkodó eszméit az alább mellékelt források segítségével 8. Milyen szerepet játszott a náci ideológia Németország két világháború közötti megerősödésében. Mutassa be az egyénre gyakorolt hatását az alábbi források segítségével! 9. Mutassa be a revíziós gondolatkör főbb elemeit, megjelenési formáit, területeit a két világháború közötti Magyarországon! VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 1. Róma háborúinak társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában. A hadsereg szerepének megerősödése. 3. A Habsburg- magyar- török háborúk jellemzői, eredményei a VI.-VII. században. A Szent Liga létrejötte, szerepe. 4. A keleti kérdés és a Balkán konfliktus létrejöttének tényezői a I. század második felében. A nagyhatalmi átrendeződés főbb elemei ennek tükrében. 5. Gyarmati terjeszkedés és nagyhatalmi konfliktusok Afrikában a I. században. 6. Mi jellemezte Magyarország külpolitikáját a két világháború között? 7. Mutassa be az első világháborút lezáró békerendszer határmódosító hatásait, és következményeit. A kisállamiság problémái Közép-Kelet Európában. 8. Mi jellemezte a szövetséges nagyhatalmak viszonyát a II. világháború alatt? Voltak-e jelei a háború utáni ellentéteknek? 9. Hasonlítsa össze az USA külpolitikáját az I. és II. világháború után az alábbi források alapján! 10. A hidegháborús konfliktus kialakulása, korszakai és jellegzetességei a mellékelt források alapján. VII. Szabad- problémaközpontú- témakör Az amerikai történelem mozgatórugói V.-I. század 1. Észak-Amerika meghódítása és gyarmatosításának kezdetei a V.-VIII. században 3. Melyek voltak a hosszú amerikai I. század fejlődésének fő tényezői? 4. Az USA második forradalma és a

17 16 rekonstrukciós korszak megoldandó problémái Mely fejlődési tényezők szerepe emelkedik ki az USA első két ipari forradalmában?

18 17 TÁRSADALOMISMERET Témakör Követelmények TÁRSADALOMISMERET A társadalmi szabályok Jogi alapismeretek Az egyén és a jog Ügyeink intézése Állampolgári ismeretek Intézményrendszer A család és a felnőtté válás A társadalmi együttélés alapvető szabályai, eredetük és rendeltetésük, változásaik. Szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog közötti viszony. Alapvető jogok és kötelességek, különös tekintettel az emberi, gyermeki és diákjogokra és kötelességekre. A családi és közösségi élet erkölcsi és jogi dilemmái. Tájékozódás az ügyek intézésében: annak ismerete, hogy milyen problémával hogyan és hova lehet fordulni. A Magyar Köztársaság állam- és közigazgatási intézményrendszere, az alkotmányosság és a demokrácia alapelvei. A mai Magyarország és az Európai Unió országainak politika intézményrendszere. Az európai integráció kérdései. A családtervezés, a családi munkamegosztás, a háztartás és a családi költségvetés kérdései; családi konfliktushelyzetek. A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása, a szexuális viselkedésben és a nemi szerepekben bekövetkezett változások a globalizáció korában. A demográfiai robbanás társadalmi és gazdasági okai a harmadik világban, a népesség csökkenésének és elöregedésének problémái hazánkban és más európai országokban.

19 18 Kultúra és közösség A társadalmi viszonyok Társadalmi problémák A helyi társadalom Az új gazdasági és társadalmi világrend Kultúra és globalizáció Hitek és remények A technológiaigazdasági fejlődés hatása a mindennapi életre Az életmód átalakítása A növekedés határai A társadalom, kultúra, természeti és társadalmi környezet fogalmai. A nemzet, állam, etnikum, többség és kisebbség fogalmainak jelentése, a magyar nemzettudat néhány sajátossága. Társadalmi problémák azonosítása. Jogok és kötelességek, szerepek és konfliktusok a munka világában. A gazdasággal kapcsolatos alapfogalmak: megélhetés, szükségletek, termelés, fogyasztás, csere, érdek, pénz, piac. Szegénység és gazdagság. A technológiafüggő életmód jelentése, a fogyasztó szabadsága és kiszolgáltatottsága. Az ökonómiai és ökológiai összefüggések. A helyi társadalommal kapcsolatos kérdések, konfliktusok. A technológiai-gazdasági fejlődés dinamikája és világnézeti előfeltevései. A szabadság, a jólét, a társadalmi igazságosság és a technológiai modernizáció összefüggései. Az informatikai és távközlési rendszerek hatásai a tanulásra és a tapasztalatszerzésre, valamint a személyközi érintkezés átalakulására. Az ezredforduló szellemi és vallási helyzete. A munkába lépés, pályaválasztás lehetőségei, a munkavállalói stratégiák a mai gazdaságban. A munka világának átalakulása. Mentálhigiénés problémák és beilleszkedési zavarok a felnőtté válás életszakaszában. A bioszféra-válság társadalmi és gazdasági összefüggései. A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés

20 19 A fenntartható fejlődés B GAZDASÁGI ISMERETEK A vállalkozás, vállalkozó természeti környezetre gyakorolt hatásai. A technológiai és gazdasági szemléletváltás szükségessége és lehetőségei. A fenntartható társadalom politikai és gazdasági alapelvei. A vállalkozások fő ismérvei (kockázat, innováció, piac- és nyereségorientáció). A vállalkozókra jellemző tulajdonságok. A vállalkozások szerepe, jelentősége a magyar gazdaságban A gazdasági környezet A marketing alapjai Vállalkozások finanszírozása A főbb gazdasági szereplők (kis-, közép-, nagyvállalatok, multinacionális vállalatok). A tulajdonformák. A vállalkozási formák fő jellemzői. A gazdasági körforgás folyamata (háztartások - cégek - kormányzat). A pénz kialakulása, jellemzői. Bankrendszer. A fő makrogazdasági mutatók (GDP, GNP). A gazdasági növekedés, stagnálás, foglalkoztatottság, munkanélküliség, infláció, külső, belső egyensúly, infrastruktúra fogalma - néhány hazai példa és adat. A piac fogalma és jelentősége, a kereslet-kínálat törvényszerűségei. A marketingszemlélet és a stratégiai gondolkodás lényege. A szegmentáció fogalmát és a célpiac behatárolásának jelentősége. A swot analízis és a marketingmix elemeinek ismerete. A saját forrás és az idegen forrás meghatározása példák segítségével. A hitelezéssel kapcsolatos alapfogalmak: kamat, futamidő, fedezet, saját erő. A tőzsde, részvény, kötvény fogalma.

21 20 Fogyasztó a piacgazdaságban Nemzetközi kereskedelem A PSZICHOLÓGIA A test és a lélek, az emberi én és a tudat A kognitív funkciók A beszéd és a kommunikáció A motiváció, az érzelmek és az akarat Fogyasztás, beruházás, megtakarítás a háztartásban. A megtakarítás formái. Szükségletek, preferenciák, a szükségletek rangsorolása (Maslow). A fogyasztó jogai. A külkereskedelem jelentősége és a nemzetközi kereskedelem korlátozó eszközei (vám, kvóták, szubvenció, dömping). Hazánk részvétele a nemzetközi gazdasági szervezetekben (IMF, Világbank, GATT-WTO). Az Európai Unió gazdasági szervezetei. Az EU fő gazdaságszervező elvei (szabad munkaerő- és tőkeáramlás, egységes valuta). A lelki jelenségek és a személyiség szervi alapjai. Az én és a tudat fogalmainak legfontosabb értelmezései. Az emberi érzékelés és észlelés legfontosabb sajátosságainak ismerete. A legfontosabb megismerő funkciók (figyelem, emlékezet, gondolkodás) és az azokra vonatkozó kutatási eredmények ismerete. A nyelv társadalomban szerepének ismerete. A verbális és nem verbális kommunikáció legfontosabb jellegzetességei. A kommunikáció, tömegkommunikáció társadalmi hatása. A motiváció szerepe, fajtái és megnyilvánulási módjai az állatok és emberek életében. Az emberi szexualitás, utódgondozás, valamint az agresszív viselkedés motivációs háttere.

22 21 A szocializáció folyamata a személyiség és a társas jelenségek Lelki egészség és betegség A gyermek fejlődésének legfontosabb állomásai. A legfontosabb társas hatások (azonosulás, konformizmus, szociális tanulás) ismerete. A normalitás és abnormalitás kulturális meghatározottsága, a testi és lelki egészség értelmezései. A devianciák, az antiszociális viselkedés és lelki betegségek fajtái, feltételezett háttere, a korrekció lehetséges módjai.

23 22 MŰVÉSZETTÖRTÉNET A altétel stíluskorszakok, alkotók, stílusirányzatok, művészetföldrajzi egységek Öskori festészet Egyiptomi vallási és hatalmi rendszer, építészet Mezopotámiai építészet Görög szobrászat Római építészet Az iszlám kultúra és vallás Bizánci festészet Román építészet Romantika építészete Gótikus festészet, szobrászat Reneszánsz festészet, szobrászat Barokk építészet, festészet Klasszicizmus építészete, festészete A realizmus festészete Impresszionista festők Európai és magyar szecessziós építészet A z avantgárd törekvések a szürrealizmusban Az op-art és a pop-art művészeti törekvése. B altétel konkrét műelemzés Georg Raphael Donner: Szent Márton és a koldus c. szobra M.S. mester Mária és Erzsébet találkozása c. festmény Szinnyei Merse Pál: Majális c. festménye Jáki templom Bakócz-kápolna Madarász Viktor: Hunyadi László siratása c. festmény Garamszentbenedeki úrkoporsó Kolozsváry testvérek Szent György szobra Reimsi székesegyház Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus c. festmény Kovács Margit: Madonna - kerámiái Szent László hermája Magyar koronázási ékszerek Rippl-Rónai József: Piacsek bácsi festménysorozata Mükeriosz triász Lechner Ödön Iparművészeti Múzeum

24 23 Ferenczy István: Pásztorlányka c. szobra Dávid: Horatiusok esküje Géricault: A Medúza tutaja c. festmény Munkácsí Mihály: Tépéscsinálókl c. festménye C altétel képző- vagy iparművészeti technika bemutatása Pasztell technika Táblakép készítés Rézkarc-technika Freskókészítés Akvarell-technika Rézmetszés technika Gobelinkészítés Sziluett-eljárás Hímzéstechnika Intarziakészítés Mozaik-eljárás Fametszés technika Olajfestés technika Üvegfestés-eljárás Kerámia készítés Litográfia készítés Tűzzománc-technika Stukkó Viaszvesztéses eljárás Linóleummetszés

25 24 IDEGEN NYELV A szóbeli vizsga célja: Annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni. A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre. A vizsgarész rövid bevezető társalgással kezdődik, amelynek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon az idegen nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékeljük Az első feladat során a vizsgáztató három -különböző témakört érintő- kérdést tesz fel, amelyekre a vizsgázónak néhány mondatban kell válaszolnia, ill. rövid társalgást folytatnia a vizsgáztatóval. A második feladat, a szerepjáték során a vizsgázónak a mindennapi élet helyzeteihez hasonlító szituációkban kell részt vennie, amelyben partnere a vizsgáztató. A vizsga feladata az, hogy az előre meghatározott helyzetben, a meghatározott cél elérése érdekében különböző kommunikációs szándékok felhasználásával beszélgetést folytasson. A harmadik feladatban, az önálló témakifejtésben a vizsgázónak egy adott, hétköznapi témáról kell gondolatait, véleményét részletesen és összefüggően kifejtenie. A témakifejtést képek és néhány, írásban megadott irányító szempont segítik. Értékelés: Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is. Személyes vonatkozások, család l.) A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai, személyes tervei 2.) A családi élet mindennapjai, otthoni teendők, családi munkamegosztás Ember és társadalom 3.) Baráti kör. A másik ember külső és belső jellemzése 4.) Ünnepek, családi ünnepek 5.) Öltözködés, divat Környezetünk

26 25 6.) Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) 7.) A lakóhely története, nevezetességei 8.) A városi és vidéki élet összehasonlítása, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek 9.) Időjárás 10.) Környezetvédelem: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Az iskola 11.) Saját iskolánk bemutatása, sajátosságok, iskolai hagyományok 12.) Tantárgyak, órarend, tanulmányi munka. A nyelvtanulás szerepe, fontossága A munka világa 13.) Pályaválasztás, továbbtanulás, munkába állás Életmód 14.) Napirend, időbeosztás 15.) Az egészséges életmód (a helyes és helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe) 16.) Gyakori betegségek, sérülés, baleset, gyógykezelés Szabadidő, művelődés, szórakozás 17.) Szabadidős elfoglaltságok, hobbik 18.) Színház, mozi, koncert, kiállítás 19.) Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport 20.) Olvasás, rádió, tévé, videó Utazás, turizmus 21.) A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés 22.) Nyaralás itthon, illetve külföldön 23.) Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése 24.) Az egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai Tudomány és technika 25.) A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben