Ön már hibrid? Made in Hungary: 3D Brigade Utazás: Vadregényes tótúra Erdélyben Portré: Gulyás György vitorlázórepülõ

Átírás

1

2 Kék Rózsa október A Z I B M Ü G Y F É L M A G A Z I N J A Ön már hibrid? Made in Hungary: 3D Brigade Utazás: Vadregényes tótúra Erdélyben Portré: Gulyás György vitorlázórepülõ

3

4 Kék Rózsa október 3 Tartalom Beköszöntô 3 IBM-hírek 4 7 A mi emberünk: Tóth Cecília 8 9 IBM-referencia: Index IBM-aktuális IBM-partner: Novodata IBM-innováció: Egészségügy Made in Hungary: 3D Brigade Kulturális ajánlat Utazási ajánlat: Erdély Éttermi ajánlat: Magdalena 28 Portré: Gulyás György pilóta 29 Életmód: Vitorlázórepülés 30 IMPRESSZUM Kék Rózsa az IBM Magyarország ügyfélmagazinja Megjelenik: 8000 példányban Felelôs kiadó: IBM Magyarország 1117 Budapest, Neumann János u. 1. Tel.: , info@hu.ibm.com Fôszerkesztô: Intôdy Gábor Szerkesztôbizottság: Kósa István, Csapó Viktória, Erôs Judit, Inczefi Judit, Jurisich Lídia, Szekeres Mónika Fômunkatárs üzlet és informatika: Horváth Annamária Fõmunkatárs portrék, életmód: Szablyár Eszter Olvasószerkesztô: Stark László Fotós: Bagó Dániel, Komjátszeghy Csaba Szerkesztôség: Mmd Corporate, Public Affairs and Public Relations Consultants; 1062 Budapest, Aradi u Tel.: Design, nyomdai elôkészítés: Impressio Magyarország Kft. Tördelés: Zsivanov Sándor Ügyvezetô igazgató: Dózsa Tamás Nyomda: Pera Nyomda Kft. Kedves Olvasó! Az IBM nagy figyelmet fordít a technológiában, az üzleti életben és a társadalomban zajló gyors változásokra. Két szabadon elérhetô tanulmányunk is számot tarthat az olvasó érdeklôdésére. A Jövô vállalata címû, az IBM és az Economist Intelligence Unit által készített felmérés a világ negyven országában, harminckét különbözô iparágban összesen 1130 szervezet elsô számú vezetôjének megkérdezésével készült, és azt prognosztizálja, milyen kihívásokkal találják szemben magukat a cégek, ahol a sokoldalúan képzett vezetôknek szorosabban kell együttmûködniük az internetet használó, tájékozott ügyfelekkel, akik fokozatosan átveszik a fôszerepet a piac formálásában. Globális diagnózist állítunk fel az egészségügyi ellátás hagyományos modelljérôl, és számos adattal illusztráljuk, hogy az ellátórendszereket néhány éven belül meg kell újítanunk. Ebben a megújulásban óriási szerep hárul majd az informatikára. Made in Hungary rovatunkban az innovatív hazai vállalatok közül az óbudai Hajógyári-szigeten a 3D Brigade grafikai tartalomszolgáltatót látogattuk meg, mely igényes mûvészi munkáival a világ videojátékpiacának élvonalába került. Portrénkban Gulyás György vitorlázórepülôt mutatjuk be, aki nemrég nyerte el a világbajnoki címet Németországban. Éttermi ajánlatunk ezúttal mediterrán hangulatot és ízeket idéz fel. Utazási javaslatunkban tóturára hívjuk Erdély érintetlen tájaira, ha értékeli a tiszta levegôt, csendet és nyugalmat. Kellemes olvasást kíván Paál Péter vezérigazgató

5 4 Kék Rózsa október IBM-hírek IBM-évforduló a DB2 negyed századának ünnepe Az IBM elsô, kereskedelmi célokra használható relációs adatbázisrendszere, a DB ban ünnepelte 25. születésnapját. Az elsôsorban nagyvállalatok részére készült adattároló rendszert IBM-kutatók alkották meg, akik a digitális adatok tárolására és kezelésére egy olyan struktúrát szerettek volna kialakítani, amely megszabadítja az alkalmazásfejlesztôket az adatkezelés gondjaitól. A fejlesztés azonban ennél sokkal többet hozott. A relációs adatbázis kifejlesztésével a szoftverek egy teljesen új és befolyásos generációja született meg. A DB2 és a relációs adatbázis koncepciója vált uralkodóvá az információtárolásban, és a mai napig ezt használják a világ számos nagyvállalatánál, termelési, logisztikai és személyi adatok tárolására. Jó példa erre, hogy a világ 25 legnagyobb bankja közül huszonöt, a világ 10 legnagyobb biztosító- társasága közül pedig kilenc DB2-t használ. Mára a DB2 amellett, hogy a Kék Óriás egyik legnépszerûbb önálló terméke maradt, az IBM Information Management szoftverportfólió egyéb részeinek kulcsfontosságú eleme. Ilyenek az adattárolás, üzleti hírszerzés, tartalom és iratkezelés, információintegrálás és master adatkezelés. ibm.com/software/hu IT-biztonsági felmérés az IBM-tôl: alacsony a védelem szintje Az IBM Magyarország Internet Biztonsági részlege (ISS) az IT-biztonsággal kapcsolatos reprezentatív felmérést végzett az 500 millió forint forgalmat elérô, versenyszférában mûködô hazai vállalatok körében. Az eredményekbôl kiolvasható, hogy az informatikai rendszerek védelme mindenhol a napi üzletmenet részét képezi, de sokan nem alkalmaznak napjaink fenyegetettségi szintjének megfelelô védelmet. Ennek egyik oka, hogy többen úgy hiszik, velük úgysem történhet semmi baj, vagy azt gondolják, nincs semmi értékes a hálózatban, esetleg nagyon magas szintûnek tartják a biztonsági rendszerüket. A megkérdezett cégek közel 60 százaléka rendelkezik kifejezetten az információbiztonságért felelôs kollégával, a maradék 40 százaléknál pedig az informatikai üzemeltetés munkatársai végzik el a biztonsággal kapcsolatos feladatokat. A cégek alig több mint fele, 55 százaléka méri folyamatosan hálózatának biztonságát és sérülékenységét. Az állandó tesztelés ugyanakkor kulcsfontos- ságú, ha egy cég elegendô védelmet kíván felépíteni az egyre rövidebb idô alatt egyre változatosabb és kifinomultabb formában megjelenô támadások ellen. A felmért vállalatok 14 százeléka nem ismeri a rá vonatkozó törvényi szabályzás biztonsági aspektusait. Az eredmények azért is elgondolkodtatóak, mert feltehetôen a kutatásban részt vevôk állnak a legjobban a biztonság területén, egyre kisebb cégméret felé haladva minden bizonnyal egyre romló adatokkal lehetne számolni. Sokan egyáltalán nem akarnak élni az internet adta innovatív üzleti lehetôségekkel noha így néhány biztonsági kérdéssel nem kell foglalkozniuk, de hosszabb távon versenyhátrány érheti ôket. A felmért vállalatok csupán negyede tette lehetôvé, hogy üzleti partnereik tájékozódás, illetve tranzakciók céljából elérjék hálózatuk egy dedikált részét, s a cégek közel hatvan százaléka nem is tervezi, hogy új, köztük interaktív funkciókkal bôvítené internetes megjelenését. ibm.com/technologyservices/hu

6 Kék Rózsa október 5 IBM-hírek Budapestrôl is segíti az IBM a Bristol-Myers Squibb HR-tevékenységét Globális HR-folyamatainak támogatására a Bristol- Myers Squibb gyógyszeripari konszern az IBM-mel 10 évre szóló, 324 millió dollár értékû szerzôdést kötött, hogy munkatársainak egységes, bármikor és bárhonnan elérhetô HR-szolgáltatásokat nyújtson, elégedettségüket növelje, a költségek csökkentése mellett fejlessze a HR hatékonyságát, és innovatív megoldásokat alkalmazzon. A szerzôdés értelmében az IBM kompenzációs, juttatási, toborzási, továbbképzési, bérszámfejtési folyamatokat segít, HR telefonos ügyfélszolgálatot mûködtet, valamint ezekhez kapcsolódóan informatikai szolgáltatásokat is biztosít a Bristol-Myers Squibbnek. Az IBM a gyógyszeripari cég globális munkaerô-állományának adatait egységes portálon összesíti, amelyet az arra jogosult dolgozók, menedzserek és HR-munkatársak a világ minden részérôl elérhetnek. A Bristol-Myers Squibb globális HR-támogatását az IBM három helyszínrôl, Budapestrôl, a több mint ezer fôt nyelveket jól ismerô közgazdászokat, bölcsészeket alkalmazó IBM ISSC szolgáltatóközpontból, az Egyesült Államokból és a Fülöp-szigetekrôl, Manilából biztosítja számos országba: az Egyesült Államokba, Puerto Ricóba, az Egyesült Királyságba, Írországba, Franciaországba, Németországba, Olaszországba, Spanyolországba és Belgiumba. HR-támogatást kap Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, Európában és Amerikában 40 olyan ország, ahol a cégnek leányvállalatai vannak. Az IBM szerint a korszerû és hatékony HR-funkció informatikai megoldások alkalmazásával egységes képet alakít ki a kollégákról, gyors és pontos információkkal szolgál kompetenciákról, szakértelemrôl s egyéb adatokról, így pontosan tervezhetô a tehetségmenedzsment, a munkatársak és a feladatok összehangolása, a karrierút. Megfelelô választ tud adni a dolgozók kérdéseire, pozícióváltás, gyermekvállalás, kiküldetés, illetve más, a munka során elôforduló változó élethelyzetek esetén. ibm.com/hu/issc Megnyílt az elsô átjáró a virtuális világok között: A Linden Lab és az IBM avatárt teleportált a Second Life és az OpenSim között A Second Life megalkotója, a Linden Lab és az IBM avatárokat teleportált a Second Life Beta Test Grid és az OpenSim között, ezzel megtette az elsô lépést a virtuális világok összekapcsolására. Az OpenSim virtuális avatárok és világok létrehozására szolgáló nyílt felhasználású, jelenleg tesztelés alatt álló platform, a késôbbiekben bárki hozzáférhet és alkalmazásokat is fejleszthet rá. Ha ez a nyílt együttmûködési szabvány elterjed, a virtuális világok átjárhatóak lesznek, s a felhasználók könnyen léphetnek az egyik világból a másikba. Virtuális tartalmak és eszközök teleportálása még nem lehetséges ezzel a protokollal, de mindkét fél kifejezte szándékát, hogy folytatja a közös munkát a 3D-internet fejlesztésében. Az IBM és a Linden Lab célja, hogy kiterjessze a virtuális világ által nyújtott lehetôségeket, és kiszolgálja ezzel az ilyen platformok üzleti felhasználása iránt egyre fokozódó igényt.

7 6 Kék Rózsa október IBM-hírek Jobb ízû kakaó, finomabb csoki az IBM informatikai technológiája segítségével Az IBM, a Mars és az USA Mezôgazdasági Minisztériuma a világ csokoládéellátásának biztosítása érdekében szövetkeznek egymással. A három szervezet a csokoládé alapanyagául szolgáló kakaóbab teljes génállományának elemzésére készül, melytôl azt remélik, hogy a jövôben egészségesebb és ellenállóbb kakaó- cserjefajtát tudnak nemesíteni, amely több és sokkal jobb minôségû termést biztosít. Az elmúlt tizenöt évben a világ kakaócserjéit gombás megbetegedések tizedelték, ami évente 700 millió dolláros veszteséget okozott a termelôknek, illetve további 2 millió embernek világszerte, akik közvetetten a kakaófeldolgozás valamelyik formájában érdekeltek. Mivel a világ kakaótermésének 70 százalékát Afrika adja, így a gyenge termés leginkább az afrikaiakat sújtotta. A projekt tehát óriási jelentôséggel bír a fekete kontinens számára mind társadalmi, mind gazdasági szempontból. A kutatás nem genetikailag módosított kakaó létrehozására irányul, hanem a létezô génállomány újrakombinálásával, nemesítésével szeretne megoldást találni a gyenge termés problémájára, az informatika nyújtotta technológiák segítségével. A génállomány feltérképezése abban segít, hogy kiszûri a hagyományos nemesítéssel járó esetlegességet, vagyis célzottan lehet bizonyos tulajdonságokat keresztezni egy új, hibrid növényben. A kutatás tudományos bázisát valamint infrastruktúráját az IBM számítógépes biológiai csoportja és az amerikai mezôgazdasági minisztérium kutatói adják, az anyagi feltételeket pedig a Mars Inc. biztosítja. A kutatás eredményeihez bárki ingyenesen hozzáférhet majd a Közhasznú Szellemi Tulajdon a Mezôgazdaságban (Public Intellectual Property Resource for Agriculture, PIPRA) nonprofit szervezeten keresztül. A Mavir az IBM-et választotta A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt., a hazai villamosenergia-rendszer egészének mûködéséért felelôs független rendszerirányító az IBM-mel fejleszti új, a legkorszerûbb nemzetközi elvárásoknak is megfelelô eszközmenedzsment- és munkairányítási rendszerét. Az 1,7 milliárd forintot meghaladó megállapodás alapján elindított projekt az elektromos átviteli hálózat biztonságos és folyamatos mûködését támogatja. Az IBM feladata a hálózati eszközök nyilvántartása, az üzemben tartásukkal kapcsolatos adatok tárolása, a beavatkozások megtervezése, az erôforrások alapján a karbantartási munkák hatékony elosztása, a terepen dolgozó csoportok koordinálása, a ráfordítások követése, és a költségek optimalizálása. Az új eszközmenedzsment- és munkairányítási rendszer az IBM eszközmenedzsment szoftverére, a Tivoli Maximóra, valamint az IBM technológiai és tanácsadó szolgáltatásaira épül, beleértve az implementációt, rendszerintegrációt, és a legfejlettebb iparági megoldások alkalmazását. Az új rendszer kialakítása párhuzamosan halad a magyar távvezeték-hálózat 2010-ben befejezendô teljes felújításával, amelynek célja az üzembiztonság további növelése, és a fenntartási költségek lefaragása.

8 Kék Rózsa október 7 IBM-hírek Ön már hibrid? A jövô a sokoldalú munkavállalóké Az IBM prognózisa szerint világszerte egyre több olyan pozícióba keresnek majd munkaerôt, amelyben egy ember egészen különbözô, mégis egymással kapcsolatban lévô területekért felel. A társadalomban, technológiában és az üzleti életben bekövetkezô gyors változások új típusú feladatokat teremtenek, amelyek a korábbiaktól eltérô megoldásokat követelnek. Azok a diákok, akik interdiszciplináris tanulmányokat folytatnak, már néhány éven belül óriási elônnyel lépnek a munkaerôpiacra. Bár az informatikai és természettudományos végzettségûekre szoftverfejlesztôk, adatbázis-adminisztrátorok, rendszerbiztonsági szakemberek, villamosmérnökök továbbra is nagy a kereslet, már rövid távon sem biztos, hogy elegendônek számít az egyetlen területet lefedô tudás. A legbiztosabb és nem mellékesen jól fizetô állások a széles körû ismeretekkel rendelkezô, több tudományágban jártas szakembereket várják. Néhány állás, amelyre jelentôs kereslet várható: Információelemzô Óriási mennyiségû információval kell megbirkóznunk nap mint nap, és ez a mennyiség exponenciálisan növekszik. A bölcsész-mérnök jól beszél nyelveket, jártas az informatikai rendszertervezésben és a humán tudományokban. Hatékony segítséget nyújt cégének a bejövô információtömeg rendezésében, tárolásában, szûrésében, s szükséges és csak a szükséges tartalom elôhívásában. Meteorológus-informatikus Az éghajlatváltozás, a felmelegedés következményei és a pontos katasztrófaveszély-elôrejelzések iránti növekvô igényre válaszolva mind több intézmény foglalkoztatna az idôjárási folyamatokat és hatásaikat modellezô szakértôket a hatékony védekezés céljából. Az IBM nemrégiben meghirdetett egy állást: modell alapú idôjárás-elôrejelzésben jártas munkaerôt keresett meteorológusi és informatikai végzettséggel fél éven át nem találtak ilyen szakembert. Orvos-informatikus, gyógyszerész-informatikus Az orvos-informatikus többek között szofisztikált adatbányászati módszereket dolgoz ki, ezzel rengeteg eset elemzése alapján segít a kór és a gyógyítási módszer meghatározásában. Ezenkívül eredményesen tevékenykedhet a kórokozók és gyógyszerek kölcsönhatásának számítógépes modellezésben, amellyel kiváltja a hagyományos kísérletezést, s nagyságrendekkel felgyorsítja új gyógyszerek kifejlesztését. ibm.com Forgalomelemzô A forgalmi dugók csökkentése többé nem oldható meg még több út építésével. A szociológiához, urbanizációhoz, statisztikához és informatikához értô forgalomelemzô képes olyan high-tech megoldások kidolgozására, amelyek a forgalmat szabályozzák, s a forgalomban részt vevôk viselkedését modellezô programokat ír a várostervezôk számára. Mérnök-antropológus A mérnök-antropológus a globalizáció miatt gyökeresen megváltozó világ által támasztott kihívásokra segít válaszolni olyan megoldásokkal, amelyek nemcsak a technológia élvonalát képviselik, de az emberi természet igényeit is maximálisan figyelembe veszik.

9 8 Kék Rózsa október A mi emberünk Varrva várt álmok Bármikor megvarr egy menyecskeruhát, megbütyköl egy Pontiac Phoenixet. Tóth Cecília az IBM-ben is többször bizonyította, hogy nem ismer lehetetlent. Hány évesen tett le végleg arról, hogy királylány legyen? Sokkal nagyra törôbb álmaim voltak. Elsôsorban úgy terveztem, lehetnék Jézuska, mert úgy gondoltam, neki nincs túl sok tennivalója. B tervnek tartogattam egy földhöz ragadtabb verziót: kertész leszek. Róluk meg azt hittem, egész évben lent vannak a Balatonon. Végül is ez utóbbi terv nem kivitelezhetetlen. Nyolcévesen letettem róla, találtam jobbat. Elkezdtem fülbevalókat, láncokat gyártani, aztán jöttek a kis gyógyszeres üvegek, a beépített mini szárazvirág csokrokkal. Bekopogtam velük egy üzletbe, ahol azonnal rendeltek belôlük újabb szállítmányt. Máris megvolt a zsebpénzkiegészítés. Általában addig gyûjtöttem, amíg futotta egy új ruhára. Ahhoz jó sok mütyürt kellett fabrikálnia. Az biztos, hogy kifizetôdôbb volt anyagot venni, és azt megvarrni. Örülhetett az édesanyja. Ô nagyon profin varrt, de a saját ruháimat én gyártottam magamnak. Az elsô komoly darab egy hagymaszoknya volt, azt tízévesen készítettem, már a saját mini varrógépemen. Annak nem is olyan egyszerû a szabásmintája. Éppen ezért tetszett, mert meg kellett oldani a feladványt. Lehetett kísérletezni, ami sokkal izgibb volt, mint a matek házi. Szóval akkor a matekról ne beszéljünk. Az tény, hogy elég unalmasnak éreztem a Pitypang utcai általános iskolát. Kizárólag a technikaórát lehetett kibírni, de közben folyamatosan arra gondoltam, milyen jó lesz otthon gyártani a bizsu ékszereket, miközben édesapám gyönyörû aranygyûrûket, karkötôket készít. Ezek szerint ötvös. Nem, ô mérnökként dolgozott, az ötvösség csak a hobbija volt. A szomszédban lakó öreg szakitól leste el a fogásokat, aztán, amikor ô nyugdíjba vonult, megörökölte a szerszámait, fogókat, reszelôket, mindent. Nem ismert lehetetlent. Akkor már értem, honnan a kézügyessége és a kísérletezô kedve. Tényleg, ha ilyen jó érzéke volt a varráshoz, miért nem folytatta ezen a szálon? Folytattam én, de eleinte a textilipari technikumban is halálra untam magam. A törülközô- és konyharuhaszegés volt a csúcs, miközben otthon már a bundától

10 Kék Rózsa október 9 A mi emberünk a fürdôruhán át a bôrszoknyáig mindent megvarrtam. Késôbb külön engedéllyel már az iskolában is kedvemre varrhattam bármit. Aztán meg rohantam az autókölcsönzôbe, harmadiktól ott dolgoztam mellékállásban, a zsebpénzért. Dupla mûszak. Jól bírta? Csak a szombattal volt baj. Általában egyenesen buliból érkeztem, kinyitottam a kölcsönzôt, megvártam a kolléganômet, aztán megágyaztam az irodához tartozó fürdôkádban és már aludtam is, úgy délig. Fogadjunk, hogy néha el is kötötte az autókat, egy-egy próbaútra. Volt már sajátom, egy Pontiac Phoenix, miután tizenhét évesen megszereztem a jogosítványt. Imádtam. Iszonyatos feltûnést keltettünk a városban, a rendôrök utaztak is rám, rendszerint a legbelsô sávból is kiintegettek. Amikor egyszer egy ilyen alkalommal megkérdeztem tôlük, miért mindig én, csak annyit mondtak: mert az amerikai autósok egy olyan hollywoodi ripi-ropi banda. És miután elvégezte az iskolát? Többet hallani sem akartam róla. Egy bank recepcióján kezdtem dolgozni. Ott hallottam, hogy az elnök úr titkárnôt keres, egyszerûen fölkapcsoltam magam hozzá, és bejelentkeztem az állásra. És meg is kaptam, a HR-es legnagyobb bánatára. Nem értette, hogy mertem kikerülni ôt ebbôl a mûveletbôl. Szerettem azt a munkát, volt, hogy az elnöki sofôrt is én helyettesítettem. Aztán pár év után, 96-ban mehetnékem támadt, és meg sem álltam Angliáig. A jól bevált koreográfia? Abszolút. Család, két gyerek, nyelvtanulás. Beiratkoztam egy gyorstalpaló nyelviskolába, otthon meg szótárral a kezemben néztem a tévét. Nagy lecke volt, de nem a nyelvtanulás értelmében. Angliában nôttem fel igazán, ott éltem át elôször, milyen is az, ha az ember csak magára számíthat. Kicsit olyan volt, amilyen a fiúknak lehetett a katonaság. Mi hiányzott kint a leginkább? A szüleim, a nôvérem, a Pontiac és a varrógépem. Szóval a technikummal együtt nem hagyta abba a varrást? Egyre profibb felszerelést vettem, még állítható méretû próbababám is van. A gardróbban pillanatnyilag úgy száz ruhadarab sorakozik, ami az én mûvem. Azért csak ennyi, mert a többit elajándékoztam a barátnôimnek. Már többféle ruhadarabot, pl. menyecskeruhát is varrtam nekik, halcsontosat, bolerósat, selyemsantungot, amilyennek éppen megálmodták. És a sajátja? A babona szerint a saját esküvôi ruha megvarrása szerencsétlenséget jelent, ezért csak egy csipkerátétet hímeztem rá gyönggyel. A szabályos piros helyett pink színû menyecskeruhát viszont már én varrtam magamnak. Minderre mikor van ideje? Többnyire éjjel. Persze ilyenkor nem könnyû reggel kilencre beérni. Mi a feladata? Eleinte asszisztensként dolgoztam, telefon, fax, levelek. Most én szerkesztem a hírleveleket, az intranetet, a webet, belsô rendezvényeket szervezek, meg kreatív klubot a kollégáimnak. Megtanítja ôket varrni? Nem, ezek közös kulturális programok. Kiállításokra járunk, de kipróbáltuk már a vitorlázórepülést, voltunk együtt a Parlamentben és Fellegi Ádámnál lakáskoncerten. Mellékállásban nem tervezi, hogy divatdiktátor lesz? Itthon nem divatot terveznek, legfeljebb ruhát, öltözéket. A komoly divattervezôk már tudják, milyen színek, fazonok lesznek 2010-ben. Persze a varrás nem maradhat ki az életembôl, szeretnék elvégezni egy divatiskolát is. Megszegi az iskolát többet ne! fogadalmát? Nem ez lesz az elsô. Három éve diplomáztam a Zsigmond Király Fôiskola mûvelôdésszervezô szakán PRosként, de tanultam azóta pszichológiát meg rajzot is. Ha valami igazán érdekel, minden egész másképp fest. Miben változott még? Például már lassabban vezetek, most épp robogózok. De a viccet félretéve, ma már hagyom magam meggyôzni. Elhiszem, hogy nem az az egyetlen üdvözítô megoldás, amit én annak látok. Bár továbbra is a gázpedált nyomom, de tudok lassítani is, ha kell.

11 10 Kék Rózsa október IBM-referencia IBM blade szerverek az Indexnél Beígért stabilitás, a megfelelô áron Napi több százezer látogatójával az index.hu Magyarország egyik legnagyobb online újságja. A zökkenômentes mûködés elképzelhetetlen lenne erôs hardverek, illetve a legkorszerûbb számítógépes háttér nélkül. Minderrôl Szöllôsy Gáborral, az Internetto Labs Kft. ügyvezetô igazgatójával és Fábri Miklóssal, az Inter-Computer Csoport kereskedelmi vezetôjével beszélgettünk. Látogatottsági adatait tekintve immár jó pár esztendeje az elsôk közé tartozik Magyarországon az Index, s hogy meg tudjon felelni az ilyesfajta népszerûséggel óhatatlanul együtt járó kihívásoknak, folyamatosan fejleszteni kell az eszközparkját. Egy ilyen bôvítésrôl döntöttek akkor is, amikor az index.hu alatt mûködô fájlkezelés már a rendszer korlátait feszegette, s ekkor kerültek kapcsolatba az IBM-mel is. Storage megoldást kerestünk, mert kezdtük kinôni a LAN-alapú fájlszerverünket, a fájlkiszolgálási sebessége elérte a technológia határait, arról nem is beszélve, hogy e régebbi megoldást nem lehetett skálázni, és csak irreális áron lehetett volna bôvíteni magyarázza Szöllôsy Gábor. Az IBM-nél feltérképezték az igényeinket, lajstromba vették, hogy mit szeretnénk, milyen bôvíthetôségre vágyunk, majd bemutatták a DS 4000-s sorozatot. Az egyik beszélgetés kapcsán azonban a blade szerverek is szóba kerültek, s mi azonnal felfigyeltünk a bennük rejlô lehetôségekre, s eldöntöttük, az Indexnél is kipróbáljuk ezeket az eszközöket. Üzleti partnerünk, az Inter-Computer közremûködésével 2006 nyarán megvásároltuk az elsô keretet (chassist) és négy blade-et, amelybôl hármat frontendként alkalmaztunk. Hogyan sikerült az átállás? Kifelé szerencsére semmi sem látszott az átállás problémáiból, de belül azért nem volt túl egyszerû. Nem a blade-ekkel volt gond, hanem az jelentette a problémát, hogy az IBM a Red Hatet, illetve a SuSe Linuxot támogatja, mi viszont Debian Linuxszal dolgozunk. Végül azért sikerült összepasszítani a két rendszert. Hogyan váltak be a blade-ek? Nagyon sok pozitívumot tudunk elmondani róluk. Kedveljük bennük a távmenedzselhetôséget és a megbízhatóságukat. Frontendek terén régebben bizony voltak problémáink, a blade-ek viszont igen stabilak, eddig szinte nem is voltak velük hardverbôl adódó gondok. Gyakorlatilag eljutottunk oda, hogy ha új gépet veszünk, és nincs nagy tárhelyigényünk, akkor bladeet vásárolunk, éppen a már említett elônyök miatt. Blade-ekrôl hallva sokan emlegetnek beszállítófüggôséget, hiszen adott keretbe csak az adott gyártó szerverei illenek. Nem tartottak ettôl? Mi is féltünk ettôl, mi több, elôször éppen emiatt ódzkodtunk a blade-ektôl. De minthogy az általunk vásárolt berendezések megfelelô áron hozták a beígért stabilitást, többé már nem foglalkoztunk ezzel. Említette üzleti partnerük, az Inter-Computer nevét. Hogyan kerültek kapcsolatba velük?

12 Kék Rózsa október 11 IBM-referencia Még a 2006-os választások idején találkoztunk, amikor meglehetôsen túlterheltek voltak a szervereink, és az Inter-Computer segített ki szorult helyzetünkbôl néhány szerverrel. Jóval rugalmasabbaknak bizonyultak, mint a korábbi megoldásszállító partnerünk, így ettôl kezdve mellettük tettük le a voksot, s már ôk segítettek akkor, amikor nagyjából másfél évvel ezelôtt áttértünk az IBM blade szerverekre. S miként látja a kapcsolatot a másik fél? fordulok Fábri Miklóshoz. Ha nem is napi, de mindenképpen heti kapcsolatban vagyunk. Ha felmerül valamilyen bôvítési igény (ami bizony nem ritka az Indexnél), azonnal megyünk, behelyezzük az újabb blade-et, és már dolgozhatnak is vele. Bár a blade-ek úgynevezett ügyfél által installálható eszközök, mi azonban nemcsak kiszállítjuk, hanem telepítjük és be is állítjuk, nem akarjuk az ügyfelek, jelen esetben az Index munkatársainak idejét rabolni. Az Inter-Computer egyébként nem csak blade-eket szállít, a teljes IBM portfólióval foglalkozunk. A mainframe-es világból indultunk, elôször szuperszámítógépekkel kereskedtünk, ám az ezredforduló óta már a kkv-szektorban is egyre erôsebbek vagyunk. Kiknek ajánlják a blade-eket? Elsôsorban olyan ügyfeleknek, akik meg tudják engedni, hogy storage-ot is vegyenek mellé. Mert azért azt tudni kell, hogy bár egy remek technológiáról van szó, azért korlátai is vannak: például a limitált belsô tárolási kapacitás. Blade szerverek A blade-ek olyan, moduláris felépítésû szerverek, amelyek alaplapot, processzor(oka)t, memóriát, hálózati vezérlôket foglalnak magukba, saját operációs rendszert futtatnak, viszont több részegység is hiányzik belôlük, például a ventilátor, a tápegység, az Ethernet-csatlakozás, sôt, akár a háttértárak is. Mindezeket a keret (chassis) tartalmazza, amelybe behelyezhetôk ezek a lecsupaszított szerverek. Minthogy az említett felépítésnek köszönhetôen egy blade fölöttébb vékony lehet, egy-egy keretbe akár tucatnyi szerver is betehetô, a közös infrastrukturális egységek alá. A moduláris felépítés, a sokoldalúságán túl, lehetôvé teszi a méretezhetôséget, a könnyû szervizelést és a rendszerfelügyeletet. Az is kedvezõ, hogy míg a hagyományos szervereknél egy gépben általában csak egyféle processzor használható, addig a megfelelô hûtést és áramellátást kínáló keretekbe különbözô típusú és sebességû processzorokat tartalmazó kártyák is beilleszthetôk; a blade szerverek éppen úgy elfogadják az olcsóbb chipeket, mint a csúcskategóriájú processzorokat, a vállalati igényeknek megfelelôen. A blade alapú szerverek emellett kevesebb áramot fogyasztanak, mint a hasonló képességû, állványba épített kiszolgálók, ráadásul a felügyeletük is egyszerûbb. Blade-ekkel és megfelelô storage-rendszerekkel felvértezve, milyen tervekkel vágnak neki a jövônek? kérdezem Szöllôsy Gábort. Fô szolgáltatásunk természetesen az újság, de emellett egyre inkább a közösségi tartalmakra koncentrálunk (ebben mindig is erôs volt az Index), mindinkább a webkettes szolgáltatásokra helyezzük a hangsúlyt. Az elsô lépéseket már megtettük, az Indafotó, az Indavideó és a Blog.hu már ennek jegyében születtek. Amikor új szolgáltatások indulnak, akkor elôször mindig a teljesítmény a lényeg, s szinte mindent feláldozunk ennek érdekében. Ám amikor a fejlôdés elérkezik a kevésbé meredek szakaszába, akkor a hibatûrésen kell javítani. Azaz egy darabig toljuk a rendszer alá a vasat, késôbb azonban már a megbízhatóságra koncentrálunk, s ebben a blade-ek remek segítségnek bizonyulnak. index.hu

13 12 Kék Rózsa október IBM-aktuális A változás A változáskezelést, az internetet használó, tájékozott ügyfelek piacformáló szerepét és a társadalmi felelôsség elôtérbe kerülését említették a cégvezetôk a vállalatok mûködését leginkább befolyásoló tényezôk között az IBM és az Economist Intelligence Unit által készített felmérésben, amely a világ negyven országában, harminckét különbözô iparágban összesen 1130 szervezet elsô számú vezetôjének, illetve a közszféra területén vezetô köztisztviselôjének megkérdezésével készült. A felmérés és az ezt követô elemzés eredményét vállalata (The Enterprise of the Future, Global CEO Study, 2008 címmel) az IBM adta közre. Panta rhei A folyamatos változás tényének megállapítása aligha nevezhetô forradalmian új felismerésnek. Figyelemre méltó azonban, hogy a vállalatok egyre nehezebben tartanak lépést ezzel a folyamattal. A cégvezetôk úgy érzik, minden gyorsabban változik körülöttük, mint amilyen gyors átalakulásra vállalatuk képes. A 2006-os felmérés alkalmával meglepetést okozott, hogy a válaszadók kétharmada a szervezetet érintô jelentôs vagy nagyon jelentôs változások bekövetkeztére számított a következô három évben. Idén ez az arány még nagyobb. A vezérigazgatók 83 százaléka tíz közül nyolc mélyreható, sok esetben megjósolhatatlan fordulatokra számít a közeljövôben, ezért elmondása szerint jól alkalmazkodó, adaptív szervezet kialakítására törekszik. A válaszadók 22 százaléka úgy fogalmazott, hogy vállalatánál a változáskezelés képessége nem éri el a kívánt szintet. A helyzetet így értékelô menedzserek aránya a 2006-os adathoz képest háromszorosára nôtt. Míg az ezen a téren sikerekrôl beszámoló cégek köre alig bôvült, addig a részleges eredményekrôl vagy teljes kudarcról beszámoló szervezetek száma 60 százalékkal nôtt. A vállalatvezetôket elsôsorban három külsô tényezô, a piac (48 százalék), a szakmai és emberi képességek (48), valamint a technológia (35) változásgeneráló hatása foglalkoztatja. A fogyasztói igények fejlôdése, a versenytársak lépései és az iparágakon belül zajló konszolidáció egyaránt aggasztja a menedzsereket. Rendkívül nehéznek találják például a megfelelô szakember-utánpótlás biztosítását. A kellô iparági és technológiai ismeretekkel, valamint vezetôi rátermettséggel rendelkezô, tehetséges fiatalok hiányát tartják a globális integráció legnagyobb kerékkötôjének, sokkal inkább, mint a jogi vagy pénzügyi korlátokat. Ezért amíg két évvel ezelôtt a vezérigazgatók elsôsorban a piaci átrendezôdéssel, versenytársak akvizícióival és a vásárlói szokások változásaival foglalkoztak, ma az egyik legfontosabb tevékenységüknek a megfelelô tudásbázis kiépítését tartják. A válaszadók arra is kitértek, hogy az információtechnológia fejlôdése átalakítja az értékláncokat, a termékeket és a szolgáltatásokat, valamint az ügyfelekkel való kapcsolattartás módját is. Az IBM egy másik, szintén idei tanulmánya szerint amelyet több mint 1400 változáskezeléssel foglalkozó szakember megkérdezésével készített és Making Change

14 Kék Rózsa október 13 IBM-aktuális mint lehetôség Work címen adott közre a vállalatok háromnegyedénél a változáskezelés általában informális, ad hoc módon történik. A Kék Óriás rámutat, hogy a jövô vállalatánál ettôl gyökeresen eltérô gyakorlatra lesz szükség. A piaci környezet változásainak megfelelô értékelésével és kezelésével a prosperitásra törekvô szervezet maga is gyors és sikeres átalakulásra lesz képes: nem követi, hanem létrehozza a trendeket. Nem hárítja a változásokat, hanem azok élére áll. Megfelelô kockázatkezelési stratégiákkal nem a fenyegetéseket, hanem az új lehetôségeket helyezi fókuszba. Az ilyen adaptív mûködéshez a tehetséges és képzett munkatársakon túl szükséges, hogy a vállalat a változásokat olyan robusztus programként kezelje, amelyeket meghatározott üzleti célok elérése szervez és vezérel. Fontos továbbá, hogy a vállalat folyamatosan mérje és kiértékelje ezeknek a programoknak a hatékonyságát. Mindebbôl kitûnik, hogy a változáskezelés nem mûvészet, hanem üzleti diszciplína, amely a vezetés valamennyi szintjén alapvetô kompetenciának számít. A tájékozott fogyasztó A világ gyorsan fejlôdô térségeiben a középosztály egyre tehetôsebbé válik, ami növeli a kifinomultabb, nagyobb értéket képviselô termékek és szolgáltatások iránti keresletet. Egy indiai ingatlanközvetítô cég vezetôje például elmondta a felmérés során, hogy egyedül ebben az országban 400 millióan fognak új lakást vagy házat vásárolni a következô húsz évben. Ez több ingatlant jelent, mint amennyit az Egyesült Államokban építettek a második világháború óta. A fejlett országokban pedig, amelyekben a növekedés mutatói kevésbé látványosak, a második világháború után született nemzedék egy része halmozott fel mára jelentôs vagyont, így leszármazottaik továbbra is gondoskodnak a megfelelô keresletrôl. Mindez megannyi vállalat számára üzleti lehetôséget jelent. A cégvezetôknek azonban tisztában kell lenniük azzal, hogy ezeknek az új piacoknak és fogyasztói szegmenseknek a megszólításában már nem hagyatkozhatnak a korábban alkalmazott stratégiákra sem a termékek és szolgáltatások fejlesztésében, sem azok piacra vitelében. A sikerhez alaposabban meg kell ismerniük ezeknek a fogyasztókat, és sokkal inkább rájuk szabott ajánlattal kell elôállniuk. Ezek az új fogyasztók ráadásul sokkal tájékozottabbak elôdeiknél. Összehasonlíthatatlanul több információhoz férnek hozzá a termékek és szolgáltatások vonatkozásában is, a vállalat többé nem tekintheti magát egyedüli és mérvadó forrásnak ebben az értelemben. Az IBM egyik tavalyi, a kiskereskedelem területén végzett felmérésében ezer vásárlót kérdezett szokásairól. A válaszokból kiderült, hogy a fogyasztók 53 százaléka használja az internetet a termékek tulajdonságainak és árának összehasonlítására. Mi több, 25 százalékuk ezt mobileszköz segítségével teszi a helyszínen, miközben az üzletben tartózkodik. További tíz százalékuk pedig sms-eket küld vásárlás közben, hogy kikérje családtagjainak vagy barátainak véleményét is. Az internetet használó több mint egymilliárd ember világszinten kommunikálhatja a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárásait és tapasztalatait, nyilvánosan értékelve a szállító teljesítményét és hozzáállását. A hasonlóan gondolkodó fogyasztók közösségekbe tömörülnek, ezzel is növelve befolyásukat. Némely iparágban napjainkban is tapasztaljuk, hogy ezek a közösségek egészen aktív szerepet játszhatnak, tagjaik fogyasztókból producerekké válhatnak a termékfejlesztés folyamatában. Az IBM és az EIU tanulmánya a Nintendo példájára hivatkozik. A gyártó a '90-es évek elején még 61 százalékos piaci részesedést mondhatott magáénak a játékkonzolok piacán, amely azonban az ezredfordulót követô évekre 22 százalékra esett Vezérigazgatói felmérés A válaszadók 19 százaléka ötvenezer alkalmazottnál többet foglalkoztató céget vezet, 22 százalékuk pedig ezerfôsnél kisebb vállalatot irányít. A minta földrajzilag arányosan oszlott el, a világ fejlett és fejlôdô régióit egyaránt felölelve. A felmérés készítôi a felkeresett vállalatok bevételét és nyereségét (a tôzsdei adatok alapján) átlagolták, és ennek alapján a résztvevô szervezeteket felül-, illetve alulteljesítôk csoportjába sorolták. Az interjúk 95 százalékát az IBM szakemberei készítették a cégvezetôkkel személyes megkeresés útján, a fennmaradó öt százalékot pedig telefoninterjúk adták, amelyeket az EIU szakemberei bonyolítottak le.

15 14 Kék Rózsa október IBM-aktuális vissza. A Nintendo ekkor online közösséget hozott létre, amelyen keresztül új piaci szegmenseket a nôket és a kiöregedô férfiakat sikerült megszólítania, valamint új termékdizájnhoz, a Wii rendszerhez is ötleteket merítenie. A gyártó ennek köszönhetôen mára megduplázta piaci részesedését és visszaszerezte vezetô szerepét. Az internetet használó, tájékozott és interaktív fogyasztó egyszerre jelent kihívást és lehetôséget. Úgy tûnik, a vállalatvezetôk túlnyomó többsége ez utóbbit látja benne. A megkérdezettek 75 százaléka szerint az új fogyasztó megjelenése pozitív hatással lehet az üzletre, és csak 10 százalék gondolja ennek ellenkezôjét. Ennek megfelelôen a vállalatok 22 százalékkal növelik a lehetôség kiaknázását célzó beruházásaikat a kutatásfejlesztés, a marketing és az értékesítés terén a következô 3 évben. Az átlagnál jobb pénzügyi eredményeket felmutató cégek pedig 36 százalékkal fognak többet költeni az egyre szofisztikáltabb fogyasztók jobb kiszolgálása érdekében. A jól informált, kritikus és aktív ügyfél azonban nem kizárólag a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban fogalmaz meg igényeket. A szociálisan érzékeny fogyasztó a vállalatok társadalmi felelôsségvállalása tekintetében is egyre nagyobb elvárásokkal lép fel. Tudatosan olyan cégtôl vásárol, amely gondot fordít rá, hogy ne csak profitot termeljen, hanem a társadalomnak, a közösségnek is hasznos tagja legyen. A vállalatvezetôk ezért azt tervezik, hogy átlagosan 25 százalékkal fogják növelni társadalmi felelôsségvállalásra fordított költéseiket a következô három évben. A környezetért érzett felelôsség Az IBM és az EIU tanulmánya szerint a jövô vállalatát nem kizárólag filantrópja és megfelelési kényszer vezérli, amikor társadalmi programokat folytat. Minden döntésében és tevékenységében meghatározó tényezô a társadalmi, környezeti hatások felmérése. A vállalatvezetôk nagy része ugyanis felismeri, hogy az általa vezetett cég sok szállal kötôdik a körülötte lévô emberi és természeti környezethez. Az általa irányított szervezetet ezért nem elkülönült egységként kezeli, hanem biztosítja az átláthatóságot és a folyamatos párbeszédet a külvilággal. A vállalatok azt is tapasztalják, hogy a közvélemény a közszférával együtt ôket is felelôsnek tartja a közösség társadalmi és gazdasági jóléte nem biztosított. Nem utolsósorban, amikor a képzett és tehetséges munkaerô tekintetében ekkora a hiány, a vállalat társadalmi szerepvállalása és ennek alapján történô megítélése jó eszköz lehet arra, hogy a legjobb szakembereket a céghez vonzza. A felmérés szerint a környezetvédelem kérdésével foglalkozó vállalatvezetôk aránya az utóbbi négy évben világszinten a kétszeresére nôtt. Ez a növekedés azonban régiónként eltérô. Míg Észak- és Dél-Amerikában a topmenedzserek most kezdenek nagyobb érdeklôdést mutatni a problémakör iránt, európai kollégáik sokkal több figyelmet szentelnek neki, Ázsiában pedig 2004 óta megháromszorozódott a kérdést behatóan vizsgáló cégvezetôk száma. Ez utóbbi két régióban jelenleg egyaránt a megkérdezettek 21 százaléka tartja a környezeti tényezôket a változások fô hajtóerejének. Érdekes, hogy a vonatkozó törvényeknek való megfelelés kevésbé aggasztja a felmérés résztvevôit. Egy francia köztisztviselô például úgy fogalmazott, hogy viszonylag könnyû ISO es tanúsítványt szerezni a szervezet számára. Sokkal nagyobb kihívást jelent a média és a civil szervezetek részérôl tapasztalható nyomás kezelése. A tanulmány megállapítja, hogy az olajárak emelkedése és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének egyre szorongatóbb kényszere miatt a hatékonyabb energiafogyasztás nemcsak bolygónk, hanem az üzlet érdekeit is jól szolgálja. A jövô vállalata éppen ezért a társadalmi szerepvállalást nagy valószínûséggel a környezetvédelem terén kezdi. Ezek a programok azonban hozzásegíthetik annak megértéséhez, hogy miként mûködhet együtt eredményesen a társadalom szereplôivel olyan más problémák megoldásában, amelyek ugyancsak mindannyiunkat érintenek. Kis Endre Computerworld, július 22. (A Computerworld engedélyével)

16 Kék Rózsa október 15 IBM-kreatív KreKoKi Kreatív kollégák Kiállítása Bujdosó Krisztina, Horváth Mária festmények; Kecskés Imola üvegfestés; Világos Vencel, Demény Balázs, Niesz László, Solti Zsuzsa Fotó (IBM-es fotópályázat a Kreativ Klub szervezésében); Solti Zsuzsa Baba; Bartkó Zsuzsanna Ékszerek; Mester Júlia Papírfigurák; Rimán Márta Gobelin; Tóth Cecília Ruha.

17 16 Kék Rózsa október IBM-partnerek Novodata Zrt. Sikersztori a gyógyszertári informatikában Az 1988-ban számítástechnikai kisszövetkezetként alakult, s akkor még elsôsorban hardverfejlesztésre specializálódott Novodata neve mára összeforrt a gyógyszertári informatikával, olyannyira, hogy mára 55 százalékos piaci részesedést mondhatnak a magukénak ezen a területen. Az eltelt 20 esztendô legfontosabb állomásairól Kurucz Róberttel, a cég kereskedelmi igazgatójával beszélgettünk. Hogyan vezetett az út az egyedi hardverek fejlesztésétôl a gyógyszertári informatikában betöltött piacvezetô szerepig? Tevékenységünk kezdetén különálló elemeket, többgyûjtôs, elektronikus pénztárgépeket, vonalkódleolvasókat foglaltunk rendszerbe ben a Fôvárosi Önkormányzat (akkor még Fôvárosi Tanács) Gyógyszertári Központja pályázatot írt ki a Pharmafontana gyógyszerellátó vállalat gyógyszertárainak informatikai támogatására. Olyan rendszerrôl volt szó, amelyik nemcsak a gyógyszer-értékesítést segíti, hanem a gyógyszerek forgalmát, az abból adódó árrést és a raktárkészletet is nyomon követi. A tendert végül megnyertük, és még abban az évben nagyjából 80 gyógyszertárba telepítettük a Gyógyír nevû rendszerünket. A következô jelentôs állomást az általános üzleti forgalomban kötelezôvé váló APEH-engedély megszerzése jelentette. Bár ez 1995-re datálódik, a Novodata már korábban, 1993-ban kidolgozta APEH-engedélyes mûszaki megoldását, amelyben az Albacomp által fejlesztett fekete doboz és egy Star SP 300-as nyomtató is helyet kapott. Ez az összeállítás ugyan megfelelt az APEH elôírásainak, viszont megvoltak a korlátai: zajos volt, kontrollszalagra is szükség volt hozzá. Érthetô tehát, hogy a Novodata egy bemutatón felfigyelt az IBM egyik új fejlesztésére, egy olyan nyomtatócsaládra, amelybe már gyárilag beépítették azt a bizonyos, az APEH-elôírásoknak megfelelô fekete dobozt. Önmagában ez persze még nem lett volna akkora újdonság, ám az IBM nyomtatócsaládja már annak az APEH-rendeletnek is megfelelt, ami lehetôvé tette az úgynevezett elektronikus journal használatát avat be a részletekbe Kurucz Róbert. A régi megoldású fekete dobozok kontrollszalagokon rögzítették az értékesítés teljes folyamatát, s kötelezô volt az elôírt ideig megôrizni ezeket a szalagokat. Ez egyben azt is jelentette, hogy a patikáknak állandóan gondjuk volt a papírok tárolásával. Az elektronikus journal éppen ezt a gondot orvosolja: képfájl formájában tárolja a szóban forgó adatokat. Az IBM hônyomtatója tartalmazta ezt az elektronikus journalt, ráadásul rendkívül gyorsan és csendesen dolgozott. Ezek a jellemzôk adták az ötletet a Novodatának, hogy érdemes lenne behozni a piacra és bemutatni partnereinek az IBM újdonságát. Mindez 2004-ben történt, amikor nagyon alapos és hosszas egyeztetések után létrejött az IBM nyomtatón alapuló Novodata pénztárgép, amelybôl már az elsô bemutató után száz darab gazdára talált, ami az akkori piac méreteit tekintve, azonnali 10 százalékos részesedést jelentett. És ez csak a kezdet volt folytatja a sikersztori történetét a kereskedelmi igazgató végére (amikor egyébként az Év üzleti partnere címet is megkaptuk az IBM-tôl) már körülbelül 400 partnerünk használt ilyen pénztárgépeket, ami számszerûsítve közel 1000 nyomtatót jelentett, s mára már 850 partnerünket láttuk el több mint 2500 berendezéssel. Mindebben természetesen nagy szerepet játszott a 2006-os év végén a patika-

18 Kék Rózsa október 17 IBM-partnerek liberalizáció, amelynek során engedélyezték, hogy az addiginál több gyógyszertárat lehessen nyitni. Ez a jogszabály számunkra is piacbôvülést, illetve új kihívásokat jelentett. Az új körülmények, valamint az informatika fejlôdése egy további lépés megtételére is ösztönözte a Novodatát: a cég az internetes világ felé is nyitott, létrehozta webes szolgáltatását a gyógyszer-kereskedelemmel foglalkozók részére ban kezdtük kifejleszteni saját internetes megoldásunkat, ami alapvetôen három részre bontható. Az egyik a honlap, ami minden gyógyszertár részére elérhetô, a második egy általános betegtájékoztató, míg a harmadik az internetes kereskedelem. Feltételezem, hogy a gyógyszertárak mindháromban tevékenyen részt vesznek. Nem jelentett problémát számukra a betanulás? Ilyenre nem is volt szükség, ugyanis már a fejlesztések során szem elôtt tartottuk azt, hogy a rendszerünk akkor lesz jó és elfogadott, ha a használóinak nem kell új megoldásokat elsajátítaniuk. Éppen ezért ezt a fejlesztést a már meglévô gyógyszertári rendszerünkbe integráltuk, azaz a partnereinknek nem kell megtanulniuk az internetes adminisztrációt, hanem a megszokott módon, a már jól ismert gyógyszertári rendszeren keresztül tudják elérni, karbantartani a weben megjelenô információkat. A webes fejlesztés talán legfontosabb része tájékoztat Kurucz Róbert a betegtájékoztatás kidolgozása volt. Ennek is két része van: egyrészt az általános internetes betegtájékoztató, amelyet a gyógyszertár mutat meg internetes oldalán, másrészt a gyógyszertárakon belüli érintôképernyôs tájékoztató rendszer. Úgy tudom, itt is az IBM került képbe Valóban, a patikákban lévô betegtájékoztató rendszert is az IBM-mel közösen dolgoztuk ki. Az IBM-kioszk ma már több mint 200 gyógyszertárban megtalálható: a beteg, ott helyben, a patikában, egy egyszerûen kezelhetô, érintôképernyôs felületen kereshet rá a gyógyszerekre, hatóanyagokra, betegségekre. Ez a LED mátrixos megoldás valóban jól mûködik, sokkal kevesebb a javítási és üzemben tartási igénye, mint az alternatív megoldásoknak. S hogy ezt a kereskedelmi igazgató valóban megalapozottan állítja, azt alátámasztja, hogy területi referenseik és patikalátogatóik szinte napi szintû kapcsolatot ápolnak partnereikkel. Mindezt a törôdést az IBM is elismerte: nemzetközi szinten is díjazta a Novodata Zrt.-t. Milyen módon értesülnek az IBM fejlesztéseirôl, újdonságairól? Nagyon kedveljük és hasznos tartjuk az IBM hírleveleit, ezekbôl ugyanis folyamatosan értesülünk az új fejlesztésekrôl. Emellett részt veszünk a partnertalálkozókon is, hiszen a Kék Óriás itt mindig megmutatja, milyen új lehetôségei vannak. Ráadásul sokszor az ilyen fórumokon derülnek ki olyan finomságok, amelybôl késôbb valóban piacképes és sikeres termék születhet. Úgy gondolom, hogy aki komolyan veszi az IBM-partnerséget, az nem teheti meg, hogy ne vegyen részt az ilyen találkozókon. Hogyan tovább? Melyek a közeljövô tervei? Továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk szolgáltatási körünk bôvítésére, minôségének folyamatos fejlesztésére. Az ISO minôségbiztosítási rendszerünk folyamatos üzemeltetése mellett jelentôs forrásokat költünk fejlesztésre új termékek kidolgozására. Következô továbblépési lehetôségünk egyébként a kifejezetten üzleti világban alkalmazott NovoShop rendszerünk továbbfejlesztése, saját windows-os üzleti rendszerünk mellett erre a területre is IBM pénztárgépekkel szeretnénk betörni. Az elmúlt két évtizedben elért eredményeinkre, hardverés szoftver-téren is büszkék vagyunk, de azt is tudjuk, hogy ennek megtartása illetve fejlesztése komoly munkát jelent számunkra a jövôben. Bízunk abban, hogy kollégáinkkal együtt, a Novodata-csapattal továbbra is sikeresek leszünk, hiszen velük értük el, hogy több mint minden második gyógyszertár a Novodata Gyógyírrendszerét használja. Most azon dolgozunk, hogy a jövôbe mutató fejlesztések terén is amelyekben az IBM-eszközök jelentôs súllyal szerepelnek az legyen cégünk, ami eddig volt: sikeres!

19

20 Kék Rózsa október 19 IBM-innováció IT az egészségügyben Gyógymód az ellátásnak Az IBM az egészségügyi ellátás jövôjével foglalkozó új tanulmányban a kormányzatokat és az egészségügyi szolgáltatókat a jelenleginél rugalmasabb ellátási modellek kialakítására, az ellátás minôségét meghatározó értékek újraértelmezésére és a szolgáltatást igénybe vevô lakosság, a fogyasztók aktív bevonására ösztönzi. A Healthcare 2015 and care delivery: Delivery models refined, competencies defined címmel júniusban közzétett tanulmányában az IBM Institute for Business Value lehangoló diagnózist állít fel. Számos adattal illusztrálja a krízist, amely az egészségügyet a világ számos országában sújtja, és megállapítja, hogy a jelenlegi ellátórendszerek 2015-re tarthatatlanná válnak. A Kék Óriás szerint ezért létfontosságú az egészségügyi ellátás hagyományos modelljeinek átalakítása, az érintett felek szerepének újradefiniálása és új szerepkörök meghatározása. Krízisállapot Az egészségügyi ellátás egy fôre számított költsége alapján az Egyesült Államok például 22 százalékkal többet költ, mint a második helyen álló Luxemburg, és 49 százalékkal többet a harmadik helyezett Svájcnál, kiadásai elérik az OECD-országok átlagának 2,4-szeresét. Az egészségügyi ellátás minôsége alapján azonban a World Health Organization csupán a 37. helyre sorolja az USA-t. Ontarióban, Kanada legnépesebb tartományában az egészségügy 2011-re a kormányzati költségvetés 50 százalékát fogja felemészteni, hat évvel késôbb pedig eléri annak kétharmadát. Kínában a vidéki lakosság 39 százaléka nem engedheti meg magának a professzionális gyógykezelést, míg a városban élôk körében ez az arány 36 százalék. Ezek a számok is mutatják, hogy a pénz önmagában nem fogja orvosolni a bajokat. Az egészségügyi ellátás gyökeres átalakítására van szükség. Az IBM ehhez egy pozitív forgatókönyvet dolgozott ki, amelyben minden érintett fél az egészségügyi és pénzügyi szolgáltatók, a szállítók, az egyének és a társadalom, valamint a kormány szerepét is meghatározza. Ha minden fél késznek mutatkozik a változtatásra, akkor 2015-re az IBM szerint az egészséges életmód, a rugalmas ellátási modellek és a gyógymódok közötti tájékozott választás kerülhet elôtérbe, ami nagyobb értéket adó, színvonalas és hatékony ellátást biztosíthat. A tájékozott páciens Az egészségügy eredményes átalakításának egyik kulcseleme, hogy a fogyasztóra a jövôben nagyobb felelôsség hárul mind a szolgáltatások kiválasztása és megfizetése, mind a betegség megelôzése tekintetében. Napjainkban a lakosság zöme nem foglalkozik az egészségügyi ellátás költségeivel, mivel azt ingyenesnek, alanyi jogon járónak tekinti, és gyakran irreális elvárásokat támaszt vele szemben. A kevésbé fejlett országokban a tájékozatlanság és a felelôtlen magatartás következtében tarolnak a fertôzô betegségek. A fejlett országok elöregedô lakossága pedig úgy szeretne élni és kinézni, mint 16, 25 vagy 40 éves korában, és ennek valóra váltását az egészségügyi ellátástól várja. A növekvô terheléssel és költségekkel küszködô ellátási rendszerek pedig kénytelenek korlátozni a diagnosztikai és terápiás eljárásokhoz való hozzáférést. A lakosság felelôsségteljesebb hozzáállása azonban nem képzelhetô el a mostaninál sokkal kiterjedtebb és könnyebben elérhetô egészségügyi tájékoztatás nélkül. A legtöbb országban azonban csak kezdetleges formában léteznek integrált információs hálózatok ezen a téren. Az információhiány pedig pazarláshoz vezet, ami téves diagnózisok, szükségtelenül megismételt tesztek formájában, az egymás hatását gyengítô gyógyszerek felírásában is megnyilvánul. Az IBM szerint 2015-re olyan elektronikus egészségügyi nyilvántartásra lenne szükség, amelyet nemcsak a szolgáltatók, hanem maguk a páciensek is használnának adataik menedzselésére. Ez a rendszer a kritikus egészségügyi információ megosztásával jobb döntésekhez segítené a betegeket és az általuk választott szolgáltatókat, eredményesebbé és költséghatékonyabbá tenné a kezelést.