A Gadna-Irota terület kutatási adatainak, geokémiai és geofizikai viszonyainak együttes értékelése Diplomamunka

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Gadna-Irota terület kutatási adatainak, geokémiai és geofizikai viszonyainak együttes értékelése Diplomamunka"

Átírás

1 Diplomamunka

2 Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Ásványtani-Földtani Intézet A Gadna-Irota terület kutatási adatainak, geokémiai és geofizikai viszonyainak együttes értékelése Diplomamunka Czeglédi Balázs Földtudományi mérnöki mesterszak, Geológus szakirány Belső konzulens: Dr. Németh Norbert, adjunktus, ME-ÁFI Külső konzulens: Madarasi András, tudományos főmunkatárs, MFGI Beadva: május 8. Miskolc, 2013

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Összefoglalás Summary Bevezetés, célkitűzés Kutatástörténet Földtani környezet bemutatása Regionális földtani és geofizikai helyzet Szendrői-hegység kőzetei Paleozóos kőzetek Neogén üledékek és vulkanitok Metamorfózis foka Geomágneses mérés Az alkalmazott mérési technika és a műszer bemutatása A geomágneses mérés helyszíne Az adatok feldolgozása Értelmezés D-s inverziós és 3D-s előremodellezés a geomágneses mérések eredményeiből Anyagvizsgálat A Felsővadász-1 fúrás mintáinak ásványos és kémiai összetétele A Felsővadász-1 és az Irota-9 fúrások mintáinak jellemzése Elektronmikroszondás vizsgálatok Karotázs szelvények Geoelektromos és szeizmikus mérések Konklúzió, következtetések Köszönetnyilvánítás Irodalomjegyzék Mellékletek jegyzéke... 71

4 1. Összefoglalás Diplomamunka feladatom az volt, hogy a Cserehátban lévő Irota és Gadna falvak területén folyó érckutatás részeként földtani modellt állítsak össze a korábban végzett geofizikai, sekély és mélyfúrási, földtani, valamint geokémiai adatok felhasználásával, újraértelmezésével, továbbá részletező geomágneses mérés lebonyolításával és ellenőrző anyagvizsgálati mérésekkel, eredményeik értelmezésével. Az érckutatás tárgyát képezi a területen legidősebbnek tartott, devon korú, epizónás metamorfózist szenvedett Irotai Formáció. Ez nagy szervesanyag-tartalmú, sötét színű fillitből és ennek kovásodott, karbonátosodott változataiból áll. Az ilyen, angol nyelvű szakirodalmakban black shale - nek nevezett, képződményekhez gyakran színes- és nemesfém-ércesedések kapcsolódhatnak. A munka 2011 nyarán geomágneses mérésekkel vette kezdetét, melynek helyszíne korábbi légigeofizikai mérések eredményei alapján lett kijelölve. A mágneses mérés eredményének pontosítása, valamint új földtani információk szerzése végett a területen fellelhető, korábbi érc- (Irota-1, -2, -3, -4, -5, -6, -7, -7a, -8, -9) és szerkezetkutató (Felsővadász-1) fúrások karotázsszelvényeit elektronikusan feldolgoztam és újraértelmeztem. Továbbá a Felsővadász-1 és Irota-9 fúrások maganyagának rendelkezésre álló részén mágneses szuszceptibilitás-mérést, petrográfiai, röntgendiffrakciós, röntgenfluoreszcens és elektronmikroszondás vizsgálatokat végeztem. A mágneses adatokból kétdimenziós inverziós módszerrel, valamint háromdimenziós előremodellezéssel meghatároztam egy felszíni vetületében 1,2 x 1,7 km nagyságú, *10-5 (SI egység) mágneses szuszceptibilitású hatót, melynek ÉNy-i részén 190 m mélységben helyezkedik el a tetőszintje és DK-i irányban fokozatosan lezökken méteres mélységig. A mágneses ható mélységbeli elvégződésének kimutatására a módszer nem érzékeny. A területen mélyült fúrások karotázsszelvényeinek vizsgálatával egységesítettem a különböző forrásokból származó adatokat, valamint korrelálni tudtam a fúrásokat. Ezzel, a geofizikai modellezéstől függetlenül bizonyítottam a mágneses test tetőszintjének DK-i irányú lezökkenését. A fillit ásványi összetétele a gyakoriság-mennyiség sorrendjében: muszkovit, paragonit, kvarc, klorit, ferrodolomit, ankerit, opak ásványok, valamint járulékosan rutil. A muszkovit-paragonit geotermométer nem, azonban KRANIDIOTIS & MACLEAN (1987) klorit geotermométere jól alkalmazható a területre. E szerint számolva a metamorf 1

5 képződésű kloritszemcsék 345 C-on, míg a posztmetamorf szövetet mutató, feltehetően hidrotermás eredetű klorit C-on keletkezett. Az előbbi az ÁRKAI (1977, 1983, 2001) által Szendrői Paleozoikumra megadott metamorf fok (400±50 C, 2,5-3 kbar) alsó határával egyezik. Az anyagvizsgálati eredmények igazolták CSÁKI (1976) munkáját, miszerint a mágneses ható forrása az Irotai Formációban jelenlévő pirrhotinos ásványosodás, mely mellet jelentős mennyiségű pirit és arzenopirit, valamint ezekhez kötötten zárványként csekély mennyiségű kalkopirit, galenit és szfalerit is jelen van. Ezt kialakító posztmetamorf, feltehetően több lépcsős hidrotermás folyamat eredményezte a fillit kovásodását, karbonátosodását (ferrodolomit, ankerit), valamint az üledékes eredetű ritkaföldfém-tartalmú ásványok (monacit, xenotim, szinchizit, parisit) mobilizálását és újrakiválását. A jelentősebb ritkaföldfém dúsulás reményében érdemes lenne a kutatást erre is kiterjeszteni. A 600 m mély Fv-1 fúrás nem ért ki a pirrhotinos fillitből, így a mélység felé további mágneses hatók várhatók. A pirrhotinos test oldalirányú kiterjedése a geomágneses mérés eredményeiből jól meghatározható, azonban az ismeretség jelen szintjén ehhez nem kapcsolódik színes- és/vagy nemesfémércesedés. További fúrásos kutatás kedvező célpontjaként jelölöm meg a mágneses test É-i határa és az Irota-7 és -7a fúrások közötti területet. Az ércesedést nem hordozó kainozóos üledékek ezen a területen vékonyak, azonban az Ir-6, -7, -7a és -8 fúrások rétegsorából következtetve a hidrotermás hatások az Fv-1 fúrásban megfigyelthez képest még akár intenzívebben is jelen vannak. A paleozóos kőzetek mállott zónája alatti térrész feltárásával, új információ nyerhető a mágneses testen kívüli zónáról. 1. Summary There is an ongoing base and precious metal ore exploration project in the vicinity of Irota and Gadna villages, located in the middle of the Cserehát Hills, Hungary. The subject of my MSc thesis was to establish a geological-geophysical model of this exploration site using previous and own results of geological observations, geophysical and geochemical surveys. The Cserehát Hills are composed of Paleozoic and Cenozoic rocks. The studied area is characterized by dark phyllite of high organic content (black shale) with silicification and carbonatization constituting the Irota Formation, which is postulated to 2

6 date back to the Early-Middle Devonian age. The Irota Formation suffered low grade (epizonal) regoinal metamorphism. In the summer of 2011, the work started with geomagnetic survey covering a part of the exploration site, which was selected according to previous airborne geophysical measurements. In order to refine the results of the geomagnetic measurements and for acquisition of new geological information I digitalized and reinterpreted the well logs of the boreholes Irota-1, -2, -3, -4, -5, -6, -7, -7a, -8, -9 and Felsővadász-1 drilled on the exploration area decades ago. Furthermore I applied magnetic susceptibility measurements, conventional microscopic, X-ray powder diffractometric, X-ray fluorescence spectrometric, and electron probe microanalysis methods on the available samples of the drill cores. I applied 2D inversion method on the geomagnetic data with a control of 3D forward modeling. As a result, I defined a magnetic body with a susceptibility of *10-5 (SI unit). The extension of the modeled body is approximately 1.2 x 1.7 km in surface projection. The depth of the body s top is between 190 m and m below the surface. The top of the body drops down gradually from the northwest to the southeast. The applied method is not suitable for determining the depth of the bottom of the magnetic body. With the investigations of the well logs I managed to unifiy the information derived from different sources and to correlate the boreholes. With the well log correlation I proved the southward drop down structure of the magnetic body s top, independently from the results of the magnetic modeling. The mineral constituents of the phyllite, in order of their abundance and quantity are the following: muscovite, paragonite, quartz, chlorite, ferroan dolomite, ankerite, opaque minerals and rutile as accessory. The muscovite-paragonite geothermometer proved to be unsuitable for determining the formation temperature of the white micas. In contrast with this the chlorite geothermometer delivers reasonable data about the formation temperature of the chlorites. The range of C, obtained by KRANIDIOTIS & MACLEAN s (1987) geothermometer, is the best estimate of chlorite formation temperatures observed on the samples of the Fv-1 and Ir-9 drill cores. These data are in a good agreement with the considered grade of the metamorphism (400±50 C, 2,5-3 kbar ÁRKAI 1977, 1983, 2001) of the Paleozoic formations in the Cserehát Hills. The source of the measured magnetic anomaly is the significant amount of pyrrhotite hosted by the Irota Formation (CSÁKI 1977). It is proved by the applied 3

7 conventional microscopic and electron probe microanalysis methods. Beyond pyrrhotite, significant amount of pyrite and arsenopyrite also had been formed by postmetamorphic hydrothermal processes. Rare and tiny galenite, chalcopyrite and sphalerite grains can be found as inclusions of the above mentioned sulphides. Probably the same hydrothermal process caused the silicification and carbonatization of the phyllite, as well as the mobilization and re-precipitation of rare earth minerals (monazite, xenotime, synchysite and parisite). The probably significant enrichment of rare earth minerals should be further explored. The Fv-1 borehole did not reach the bottom of the magnetic body, therefore further pyrrhotitic bodies can be expected in deeper zones of the studied area. The lateral extension of the pyrrhotitic bodies can be defined by the geomagnetic results, but economic base and precious metal mineralization does not exist in connection with these bodies, as I can state this at this stage of the exploration. For further drilling target, I would advise the area between the northern border of the magnetic body and the Irota-7, -7a boreholes. It should be preferred to southern regions, because the barren Cenozoic sediments are thin in this area and the traces of hydrothermal processes are present in the Paleozoic formations according to the lithology of the Irota-6, -7, -7a, -8 boreholes. Investigations carried out under the weathered zone of the Paleozoic rocks can provide new information from outside of the magnetic body. 2. Bevezetés, célkitűzés A Cserehát Észak-Magyarország elfeledett tája a Bódva és a Hernád folyók által határolva terül el. Ez, az ország több szempontból elhanyagolt, de azzal együtt elbűvölő vidéke, földtani és geofizikai vonatkozásban egyaránt tartogat érdekes vonásokat. A Cserehát területén korábbi kutatások eredményeként ismerünk olyan mágneses anomáliákat, melyekhez bizonyítottan erős mágneses tulajdonságú fém-szulfid (pirrhotinos) ásványosodás kötődik (CSÁKI 1976). További geofizikai mérések és fúrások bizonyították azt is, hogy ezek a képződmények a hegység harmadidőszaki medencekitöltő formációi aljzatában, azon belül is a területen legidősebb ismert képződményben, az euxin fáciesű Irotai Formációban foglalnak helyet. Külföldi példákon okulva (pl.: Kupferschiefer - EVANS 1993; Degdekan KHANCHUK ET AL. 2011) az ilyen üledékes kőzettestekhez gyakran színes- és nemesfém-ércesedések kapcsolódhatnak. Reményeink szerint ilyen nyersanyagdúsulás az irotai pirrhotin előforduláshoz kapcsoltan is fennáll, így a mágneses ható felszín alatti helyzetének és kiterjedésének ismerete alapvető kérdés. Munkám során 4

8 erre a kérdésre geofizikai, földtani és ásványtani vizsgálatok útján próbáltam választ adni, melyek egy részét saját magam végeztem. Dolgozatom három részből tevődik össze. Az első részben a terület (1. ábra) korábbi kutatások nyomán megismert földtani képének bemutatása kiindulási alapot nyújt a földtani és geofizikai eredménynek értelmezéséhez. A második részben a 2011 nyarán végzett geomágneses mérések eredményei kerülnek bemutatásra, melyet a Szendrőihegység DK-i részén (1. ábra), Irota és Gadna között végeztem a kutatásban részt vevő Rotaqua Kft. és a Földtan Teleptani Intézeti Tanszék, valamint a mérés végrehajtásával megbízott Geofizikai Intézeti Tanszék munkatársaival. A harmadik rész az értelmezési szakasz, ahol a különböző forrásból származó adatokból építem fel a kutatási területre vonatkozó földtani modellt. 1. ábra. A Szendrői-hegység és a kutatási terület (piros négyszög) elhelyezkedése (domborzati térkép forrása: GoogleMaps). 3. Kutatástörténet A Szendrői-hegység földtani megismerése a XIX. század közepén, a Bécsi Földtani Intézet geológusainak munkájával kezdődött. Ferdinand HOCHSTETTER (1856) és Franz FOETTERLE (1868, -69) megfigyeléseit Franz HAUER (1866, 1869) illesztette az Osztrák- Magyar Monarchia 1: méretarányú áttekintő földtani térképébe. A hegység kőzeteit három sorozatra osztották és pusztán kőzettani hasonlóság alapján a hegység É-i kristályos mészkővonulatot felső-karbonba, míg a délre lévő agyagpala-előfordulásokat devonba sorolták. A magyar geológusok közül SCHRÉTER Zoltán (1929) a XX. század elején kezdte a Cserehát földtani felvételét. A hegység legidősebb kőzetének a mai Szendrőládi Mészkő Formációnak megfelelő, alsó-karbonként leírt kristályos, fekete mészkövet vette. FÖLDVÁRI Aladár (1942) megtartotta a területen megfigyelt idős kőzetek hármas tagoltságát. A sorozatokon belül folytonos szedimentációs ciklust, míg a sorozatok között tektonikus érintkezést tételezett fel. BALOGH Kálmán (1949) megállapított egy 5

9 negyedik sorozatot is, azonban az egyes sorozatokhoz nem rendelt korokat. Később Balogh Kálmán Pantó Gáborral együtt kimutatta a Darnó-zóna folytonosságát a rudabányai mezozoikum és az Uppony-szendrői paleozoikum között (BALOGH ÉS PANTÓ 1952; BALOGH 1964). KOLOSVÁRY Gábor (1951) a Szendrői-hegység D-i részén gyűjtött mintákból késő-karbon korallmaradványokat határozott meg, melyek alapján REICH Lajos (1952) a hegység paleozóos képződményeit felső-karbon alsó-perm üledékciklus termékeinek tekintette. Ő különítette el elsőként a terület két nagyobb egységét: a Rakacai és az Abodi egységet. Ezzel szemben SCHRÉTER Zoltán (1952) a hegység összes paleozóos kőzetét a késő-karbonra datálta Kolosváry (1951) korall-meghatározásaira, valamint a II. és III sorozatból előkerült Crinoidea maradványok alapján. A bekezdésben foglaltakat az 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat. A Szendrői-hegység földtani megismerésének folyamat. BALOGH (1949) nem említi a képződmények korát. A Jámbor Áron, Földvári Aladár, Balogh Kálmán, Schréter Zoltán, Reich Lajos és Fülöp József megfigyelései alapján szerkesztett 1: földtani térkép (JÁMBOR 1961) már a hegység összes paleozóos képződményét devon korúnak tekinti, de megtartotta Földvári korábbi elképzelését az egyes üledékes sorozatok folyamatos képződésről. A sorozatok korára vonatkozó vizsgálatok a Szovjetunióban folytatódtak. Állítólagos Receptaculites, Cribricyathea és Crinoidea maradványok alapján a hegység I. sorozatát az ordovíciumba sorolja. A II. és III. sorozat kőzeteit, ősmaradványok híján a bulgáriai szilurhoz hasonlítva a szilur és késő-devon korok kerültek meghatározásra (SZLAVIN 1962 IN MIHÁLY 1976). 6

10 A Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet 1951-ben és ben földmágneses méréseket, valamint 1964-ben komplex geofizikai kutatást végzett a Szendrői-hegység területére kiterjedően is (ERKEL ET AL. 1966; LÁNYI & SZALAI 1966; SZILÁRD ET AL. 1966; SZILÁRD 1966). A geomágneses mérések során jelentős anomáliákat fedeztek fel. RADÓCZ Gyula (1969, 1971) a fúrási adatok és geofizikai mérések segítségével megszerkesztette a paleozóosnál fiatalabb képződmények medencealjzatának térképét között a Mecseki Ércbánya Vállalat (MÉV) radiometrikus, geoleketromos méréseket és érckutató fúrásokat végzett a területen. CSÁKI Ferenc (1976), a MÉV geológusa magyarázatot adott az irotai mágneses anomália jelenlétére, és az irotai sorozatot elsőként tette meg a Szendrői-hegység legidősebb képződményének. Az ELGI további geofizikai méréseket végzett az 1980-as évek második felében a 1990-es évekre átnyúlóan (ZALAI & SCHÖVINSZKY 1987; VIRÁG 1990; KOVÁCSVÖLGYI & SCHÖVINSZKY 1991), valamint a Bolgár Légigeofizikai Szolgálat bevonásával (SZALAY ET AL. 1987). A mai álláspont kialakításában szerepe volt MIHÁLY Sándor (1972, 1976, 1978a, - b, 1982) beható őslénytani munkáinak, RAINCSÁKNÉ KOSÁRY Zsuzsanna (1978) ásványkőzettani, geokémiai és szerkezetföldtani vizsgálatainak és ÁRKAI Péter (1977, 1981; ÁRKAI & POLGÁRI 1989) eredményeinek, aki részletesen vizsgálta a Szendrői-, Upponyiés Bükk-hegység képződményeinek metamorf fokát. KOVÁCS Sándor, KOZUR, H. és MOCK, R. (1983) conodonta vizsgálataikkal döntő áttörést hoztak a rétegtani megismerésben. Később KOVÁCS Sándor PÉRÓ Csabával (1983) együtt kidolgozta a szendrői paleozóos képződmények fáciesmodelljét, illetve az közötti időszakban elvégezték a terület 1: méretarányú földtani térképezését és szerkezetföldtani vizsgálatát (KOVÁCS & PÉRÓ 1994). A Szendrői- és Uponnyi-hegység Paleozoikuma és a Grazi Paleozoikum között állít fel párhuzamot KOVÁCS ET AL. (1991). GATTER István és BOGNÁR László (1987) munkájában a Szendrői-hegység paleozóos kőzeteiben helyet foglaló posztmetamorf kvarc szemcsék fluidum zárvány vizsgálatok eredményeit közli. KOROKNAI Balázs (2004) dokotori értekezésében a Szendrői- és az Upponyi-paleozoikum deformáció- és metamorfózis-töréneti eredményeit közli. Nem tekinti az Irotai Formációt külön egységnek, hanem a Szendrői Fillit Formációhoz tartozónak tartja. 7

11 4. Földtani környezet bemutatása A teljesség igénye megköveteli, a terület földtani felépítésének bemutatását. Dolgozatom tárgya a Szendrői-hegység paleozóos összletének egy részletében történt ásványosodás, mely erős mágneses tulajdonsággal rendelkező ásványok jelenlétét eredményezte. A paleozóos képződmények földtani viszonyairól kialakított kezdeti kép jelentősen megváltozott a jelen felfogáshoz képest Regionális földtani és geofizikai helyzet A fejezetben főként RAINCSÁKNÉ KOSÁRY Zsuzsanna (1978) monográfiájára támaszkodtam. Bár az ő művében foglaltakhoz képest a Szendrői-hegység felépítése jelenlegi felfogásban eltér, mégis ez a legrészletesebb, publikált átfogó földtani jelentés a területről. 2. ábra. K- alpi-kárpáti-dinári region nagyszerkezeti vázlatata. Rövidítések: PFZ: Periadriai lineamens, TRU: Dunántúliközéphegységi-egység, S-U: Sana-Una-egység, P: Pennini-egység (HAAS 2001 alapján) A Bükk, Upponyi- és Szendrői-hegységeket a Bükk egységbe tartozó szerkezeti egységként tartjuk számon (2. ábra). A Szendrői-hegység paleozóos kőzeteire délkeleti irányban egyre vastagodó kainozóos képződmények települnek közvetlenül. Ez jól látszik a tellurikus vezetőképesség térképen (3. ábra) azzal a feltétellel, hogy a kainozóos képződmények a paleozóos kőzetekhez képest alacsonyabb fajlagos ellenállással rendelkeznek. A jelentős vezetőképesség anomália kialakulásában a kainozóos 8

12 medencealjzatban elhelyezkedő grafitos paláknak is hatása van (MADARASI ET AL. 2001). Ilyen képződmények létezését az Av-1 fúrás igazolta is. 3. ábra. Kivágat Kelet-Magyarország Tellurikus Vezetőképesség térképéből (25 s periódus időre, látszólagos vezetőképesség értékek felhasználásával) (MADARASI ET AL. 2001). A piros négyszög jelöli az irotai kutatási területet. A Szendrői-hegység egy megközelítően ÉK-DNy-i csapású paleozóos pászta kiemelkedett ÉK-i tagja. A kiemelkedés és a sűrűségkülönbség a Bouguer-anomália térképen pozitív anomáliaként jelentkezik, melynek maximuma pontosan a dolgozatom tárgyát képző kutatási területre esik (3. melléklet). A tőle DNy-i irányban levő Upponyihegységgel a Sajó völgye alatt összefüggő paleozóos hátat alkot a borsodi barnakőszén medence aljzatában. A Rudabányai-hegység triász rétegsora egy ÉK-DNy-i irányú tektonikus zóna mentén részlegesen rátolódott a szendrői paleozoikumra. A Tb-1. számú fúrás alapján a paleozóos képződmények elterjedése észak felé Tornabarakonyig igazolt. Kelet felé ugyancsak ÉK-DNy-i irányú vetőzónákkal tagolva a Hernád-vonalig húzódik, ahol a szeizmikus mérések értelmezése alapján (RADÓCZ 1969, 1971) 2-3 km mélységbe zökken le a paleozóos alaphegység (4. ábra). Keleti irányban feltételezhető további folytatása a szerencsi dombvidék és a Tokaji-hegység neogén vulkanitjainak aljzatában. Déli határára kevés információnk van, de feltehetően a Borsodi medence alatt végződik el. Az Alsóvadász-1. számú fúrás (Av-1.) ennek közelében mélyült, mely 1034 m mélységben érte el a szendrői kifejlődésű, paleozóos kőzetet. A hegység D felé tömbökre bomolva szakad le, s ebben nagyjából egyenlő hatása van a K-Ny-i és az ÉÉK-DDNy-i csapású töréseknek (RADÓCZ 1971). 9

13 RAINCSÁKNÉ KOSÁRY Zsuzsanna (1978) a hegység szerkezetére vonatkozóan egyetért Földvári Aladár elképzelésével, de ki is egészíti azt. Szerinte a hegységmag szerkezete olyan monoklinális rendszert alkot, melynek központi sziliciklasztos részéhez két mészkővonulat csatlakozik északon és délen. Az összletek érintkezése nem tektonikus, azonban a kőzetek eltérő kompetenciája miatt a D-i vonulathatáron ÉK-DNy-i irányú töredezett zóna, míg É-on pikkelyeződés alakult ki. A pikkelyeződés a mészkőre és a sziliciklasztos üledékes kőzetekre egyaránt jellemző. A hegység K-Ny-i irányú pásztás szerkezete egy É-i irányban megtorlódott antiklinális szerkezetet rejt. Az antiklinális magja és D-i (DK-i) szárnya nagyobb felszíni kiterjedésben ismert, míg É-i szárnyának nagyobbik része a pleisztocénben már nem emelkedett ki, hanem az É-i dombvidék aljzatát alkotja. Raincsákné Kosáry Zsuzsanna négy vetőrendszert különít el, melyek ÉÉK-DDNy, ÉÉNy-DDK és KÉK-NyDNy, NyÉNy-KDK irányúak, melyek a hegység redőtengelyeivel párhuzamosak, illetve azokra merőlegesek. Ezeket átöröklött képződményeknek tekinti, mely az ópaleozóos kőzetek gyűrődési folyamatában alakultak ki, majd többszörösen kiújultak, bár az elmozdulások korát nem lehet egyértelműen meghatározni. Viszonylag csekély elmozdulás történt az É-D-i és a K-Ny-i peremvetőkkel párhuzamos törések mentén. A Szendrői-hegység Ny-i szélétől Ny felé távolodva az É-D-i elmozdulás mértéke m, míg K felé e törések mentén lépcsősen 2-3 km mélységbe zökkent le az alaphegység. A K-Ny-i irányú törések mentén az É-i és D-i részeken egyaránt jelentős vertikális elmozdulás történt. Délen a törések halmozott jelenléte következtében ez 1000 m, míg É-on méteres mélységet jelent. Raincsákné Kosáry Zsuzsanna megállapítja, hogy a törések által lehatárolt blokkok a neogén folyamán egyenlőtlenül emelkedtek és süllyedtek, ugyanis rajtuk a harmadkori képződmények vastagsága és kifejlődése eltérő. Azonban azt kiköti, hogy a jelenlegi hegységmag nem süllyedt olyan mértékben, mint az ópaleozóos pászta Cserehátidombvidék aljzatát alkotó része. 10

14 4. ábra (RADÓCZ 1971). A Cserehát paleo-mezozóos alaphegysége. Jelm.: 1. Felsőkréta (?) konglomerátum a felszínen; 2. jura mészkő a felszínen; 3. triász (mészkő, dolomit, agyagpala, vulkanit, stb.) a felszínen (a) és a felszín alatt (b); 4. paleozóos agyagpala, mészkő a felszínen (a) és a felszín alatt (b); 5. alaphegységet ért fontosabb kuatófúrás; 6. alaphegységet nem ért fontosabb kutatófúrás; 7. az alaphegység felszínének tengerszint feletti magassága [m]; 4.2. Szendrői-hegység kőzetei Ebben a fejezetben a területen található rétegtani egységek jellemzése és elterjedése kerül rövid összefoglalásra. Ezek közül kiemelt szerepet kap az Irotai Formáció, ugyanis ebben a képződményben helyezkedik el a jelen dolgozat tárgyát képező, fémszulfidos ásványosodással jellemzett szakasz. A Szendrői-hegység földtani térképe a 5. ábrán látható 11

15 5. ábra. A Szendrői-hegység földtani térképe (LESS & GYALOG 2005). Az irotai kutatási terület piros négyszöggel jelölve. A Lak-1., Alsóvadász-1. és Felsőgagy-1. számú alapfúrások (3. ábrán: L-1., Av-1., Fg-1.) szolgáltatták az első pontos információkat a Szendrői-hegység és tágabb környezetében található kőzetekről, illetve azok elterjedéséről. Ezekben és a későbbi fúrásokban paleozóos és kainozóos kőzeteket határoztak meg. A fúrások mezozóos és paleogén képződményeket nem harántoltak Paleozóos kőzetek A Szendrői-hegység paleozóos kőzeteit két fő egységre tagoljuk (7. ábra): Rakacai- (középső-devon legidősebb képződményekkel) és Abodi-egységre, mely a Rakacainál idősebb kőzeteket foglal magába. Az Abodi-egység a Nagy-Csákány-völgy (Garadna-völgy) mentén a Rakacai-egységre tolódott. Irota és Gadna között a hegység 12

16 legidősebb képződménye, az Irotai Formáció található, mely a tektonikus front (a Rakacaiés Abodi-egységek érintkezési zónája) mentén a Szendrői Fillit Formációval érintkezik. A Rakacai egység legidősebb képződménye a Rakacai Márvány Formáció. Ez egy szürkésfehér - fehér, vastagpados, karbonátplatform fáciesű, metamorfizált mészkő, melyet jelenleg középső-devon korúnak tartanak. Fedőjében elterjedten jelentkezik a medence fáciesű, barnásszürke Verebeshegyi Mészkő Formáció. Ettől fiatalabb (ezzel együtt a Szendrői Paleozoikum legfiatalabb képződménye) a Rakacai-egység nagyobb részét képező, finomtörmelékes, homokkősávos, felsőbb részein agyagos aleurolit eredetű metamorf kőzet, a Szendrői Fillit Formáció. A 4. ábra medencealjzat-térképén követhetjük a csereháti paleozóos kőzetek felszíni elterjedését és annak kainozóos képződményekkel fedett részét egyaránt. 7. ábra. Elvi rétegoszlop a Szendrői Paleozoikum kőzeteiről (FÜLÖP 1994) Az Irotai Formációt sokáig a Szendrői-hegység paleozoikumának legfiatalabb tagjaként tartották számon (REICH 1952, RAINCSÁKNÉ KOSÁRY 1978). Jellemző a kainozóos képződményekhez képest emelkedett urántartalma (4. melléklet). Először CSÁKI Ferenc (1976), pusztán kőzettani megfontolások alapján tette meg a hegység legidősebb kőzetének. Később ezt bizonyította a Felsővadász-1. jelű fúrás és Kovács Sándor megfigyelései is. Jelenleg alsó-, középső-devon besorolású. Az Irotai Formáció fedőjében a tőle fiatalabb Szendrőládi Mészkő Formációt találjuk, mely kelet felé világos barnásfehér, kristályos mészkőbe, a Bükhegyi Márvány Formációba megy át. 13

17 Az Irotai Formáció típusszelvénye a Felsővadász-1. jelű fúrás, melynek paleozóos rétegsorát KOVÁCS Sándor (1988) írta le. A teljes fúrás eredeti litológiai tagolása az 5. mellékletben látható. A FÜLÖP József (1994) által egyszerűsített rétegsor a következő: 166,3 199,3 m: (a miocén képződmények alatt), sötétszürke agyagpalába ágyazott Tabulátákat tartalmazó márga-mészmárga padok találhatók (170,4-171,1 és 189,9 199,3 m között). Ez a Szendrőládi Mészkő Formációba sorolható. 199,3 272 m: sötétszürke-fekete meszes agyagpala-aleurolitpala rétegsor következik (tektonikus igénybevétel mentén kilúgozott, világosszürkebarnászszürke szakaszokkal) m: sötétszürke agyagpala-aleuritpala váltakozik finomszemcsés homokkő és kettős palásodással széttagolt mészhomokkőlencsés rétegtagokkal m: sötétszürke-fekete meszes agyagpala-aleuritpala az uralkodó részarányú és alárendelt szerepűek (366,4 367,4; 383,2 394,6; 396,2 399,7 m között) a finomszemcsés homokkő és mészhomokkőlencsés rétegek. Tektonikus zónák menti kilúgzás és kovásodás ebben a rétegszakaszban is gyakori. 484,5 600,1 m (talpig): a finomszemcsés meszes homokkő az uralkodó kőzetkifejlődés és alárendelt szerepű a sötétszürke meszes agyagpala aleuritpala. A törmelékes összlet kezdeti bizonytalan kormeghatározásának lehetséges oka az ősmaradványok teljes hiánya a tabulátás rétegek alatt. A formáció kialakulási környezete euxin, anoxikus (GYALOG 2005; KOVÁCS IN BÉRCZI - JÁMBOR 1998). A fedőjében (Szendrőládi Mészkő F) megjelenő Tabulata-foszlányok a környezet nyíltabbá válását jelzik. Néhány szerző az Fv-1 fúrásból ismert korallos kőzetanyagot olisztosztrómának, tehát víz alatti gravitációs tömegszállítással kialakuló kőzetnek tartja (KOVÁCS 1988, KOROKNAI 2004). Ehhez hasonló olisztosztrómát és allodapikus mészkövet ismerünk KOVÁCS (1987) munkájából, a Szendrői-hegység ÉK-i csücskében. Az Fv-1 fúrási rétegsorának mélyebb részein Kovács Sándor szintén leírt olisztosztrómákat, ezek azonban anyagukban és jellegükben is különböznek a m közöttiektől. CSÁKI Ferenc (1976) vizsgálatai alapján az Irota-5. és -9. jelű fúrásokban erőteljes szulfidos ásványosodást, főleg piritet, pirrhotint, kevesebb kalkopiritet és arzenopiritet írtak le. RAINCSÁKNÉ KOSÁRY (1978) monográfiájában szintén későbbi elemdúsulásokról ír: a sötétszürke-fekete agyagpala felszínen gyűjtött mintáiban jelentős Ti (6000 ppm), Mn ( (10 000) ppm) és Ba (1000 ppm) dúsulást mutat ki, illetve felszíni 14

18 hidrotermás átalakulást és elbontást említ: Irotától D-re, Irota és Szakácsi között gyakori lilásvörös-vörösesbarna vasas és mangános homokkő és agyagpala, a vasas mangános kovapala is. Mindezek mellett relatíve magas urántartalom is jelentkezik az Irotai Formációhoz kötötten, Irota és Gadna közötti területen, a spektrális gammamérések eredményei alapján (3. melléklet). Az előző bekezdésben leírt jellemzők kialakulása FÜLÖP József (1994) szerint erőteljes hidrotermás metaszomatózis eredménye, mely a töréses rétegszakaszok világosszürke elváltozottságával, kilúgozottságával, kovásodásával; kvarclencsék és -fészkek betelepülésével járt. Fontos megemlíteni a pannon korú, jarositos kötőanyagú homokkő jelenlétét a területen, melynek előfordulását két helyen ismerünk: Irotától DK-re, 1 km-re, a 253,4 m- es magassági ponttól 250 m-re ÉK-re, illetve a másik a gadnai Nagy-völgy Ny-i oldalában (JÁMBOR 1960). Ez bíztató jele a lehetséges hidrotermás ércesedésnek, mert jarosit általában ilyen típusú ércesedés környezetében fordul elő. Jámbor Áron szerint a paleozóos alaphegység rétegeiben lévő vas-szulfid ásványok mállásával került a homokkő kötőanyagába. Elektronmikroszondás vizsgálatok kimutatták, hogy a jarosit szemcsék külső szegélyén a Na jelentős mértékben helyettesíti a jarosit káliumát (Csomor & Miklós 2012) Neogén üledékek és vulkanitok Ebben a fejezetben RADÓCZ Gyula (1971) munkájára támaszkodtam. A Csereháton a miocén legalsó emelete hiányzik, egységes elterjedésről pedig csak a szarmata és a pannon korszakok esetében beszélhetünk (6. ábra). Alsó-miocén (ottnangi) homok, homokkő és homokos aleurit képződmények a Lak- 1. jelű fúrásban mintegy 100 m vastagságban jelentkeztek. Ilyen kőzeteket a Szendrőihegységtől Ny-ra is ismerünk, azonban ott alsó riolittufa fedővel. A csereháti fúrások egyikében sem jelentkezett az alsó riolittufa szint, vélhetően lepusztulás miatt. Középső-miocén (kárpáti bádeni) képződmények az Alsóvadász-1. fúrásban kimutatott, mintegy 170 m vastagságban jelen lévő barnakőszén telepes aleurit rétegek, és ide sorolhatók még a kis vastagságú (< 45 m), folyóvízi jellegű kavics- és laza konglomerátum-összletek is. A Felsőgagy-1. számú fúrás azonban azt mutatja, hogy É felé ez elvékonyodik. 15

19 6. ábra (RADÓCZ 1971 alapján, módosítva). A Cserehát áttekintő földtani metszete Abod és Megyaszó között 1. Neogén képződmények (összevonva); 2. szárazföldi- tavi tarkaagyag, stb.; 3. Csökkentsósvizi aleurit stb.; 4. legfelső riolittufa (szarmata); 5. tufa tufit és ezek váltakozása sziliciklasztos üledékekkel; 6. riolit, andezit, dácit (helyzetük bizonytalan); 7. Bükki típusú triász képződmények (feltételezett); 8. paleozóos képződmények, főleg szendrői típusú agyagpala; 9. fontos Molluscum előfordulások. Pl 1 alsópannon; Ms szarmata; Mt bádeni; Mh kárpáti (+alsó bádeni); Mb - ottnangi A középső- és felső-bádeni rétegek főként riolittufából állnak, melynek vastagsága 100 méterre tehető. Ennek feküje és fedője néhény méter vastag tarkaagyag, illetve tufás aleurit. A szarmata üledékek vastagsága a 400 m-t is meghaladhatja. Az emelet alsó felét túlnyomórészt tengeri agyag, agyagmárga, aleurit és kavicsos rétegek alkotják, vékony tufarétegekkel megszakítva. Ezután a fácies fokozatosan édesvízivé változik, majd riolittufa (Galgavölgyi Riolittufa Formáció) zárja a rétegsort. A pannon képződmények a riolittufa szintre következnek, jellegzetes Mollusca faunájukkal, majd m vastag fauna nélküli üledékes összlet következik, végül a felszín közelében ismét visszatér a jellegzetes fauna. Az ősmaradványok rossz megtartásúak és a korbesorolásuk kérdéses, így a hegység területén az erősen lepusztult agyag, homok, kavicsképződmények kora bizonytalan a pannóniain belül (RAINCSÁKNÉ KOSÁRY 1978). A pleisztocénben a hegység végleg kiemelkedett, miközben vékony teraszkavics, vörösagyag és lejtőtörmelék képződött. 16

20 4.3. Metamorfózis foka ÁRKAI Péter (1977, 1983, 2001) behatóan tanulmányozta a Bükk egység paleozóos és mezozóos kőzeteinek metamorf fokát. Szerinte a Bükk, Upponyi- és Szendrői-hegység kőzetei a kréta időszaki ausztriai tektonofázis -hoz kapcsolható, kisfokú (epizónás) regionális (orogén) metamorfózist szenvedtek, mely folyamat C-on és 2,5-3 kbar nyomáson mehetett végbe. ÁRKAI & POLGÁRI (1989) az Fv-1 fúrás 269,3-369,7 m mélységközéből származó mintában R max = 5,84 % (n=9, s = 0,77) vitrinit reflexiót határozott meg. Hámorné Vidó Mária az Fv-1 fúrás 262,8 méterről származó m hosszú és 2-15 m széles, mozaikos vitrinit szemcséken R max = 4,69 % reflexiót mért, mely alapján a szervesanyagot metantracitnak tekinti. Mindezek alátámasztják a metamorfózis epizónás voltát. Hámorné a szerves anyag típusára is ad újabb információt. Szerinte az Fv-1 fúrásból származó nagyon finom szövetszerű amorfinit, tengeri, alacsonyabb rendű szervezetek, algák lebontásából képződött (szóbeli közlés). 17

21 5. Geomágneses mérés A terepi mágneses mérések célja légigeofizikai mérések (2. melléklet) során észlelt anomália szerkezetének, határainak és forrásának részletesebb megismerése volt. A mágneses módszerrel a Föld mágneses terét mérjük, mely két részből tevődik össze. Egyrészt a kutatási területen ható külső mágneses térből (T Föld ), mely kis területen állandónak tekinthető, valamint a felszín alatt elhelyezkedő mágnesezhető kőzetek teréből (T Anomália ). Ez utóbbiak a mérés során mágneses anomáliaként jelennek meg, hogy ha mágnesezettségük (J) eltér környezetük mágnesezettségétől (8. ábra). A földi tér értéke Észak-Magyarország területén kb nT (9. ábra), míg a mélybeli hatóktól származó ún. regionális anomália értéke érckutatásnál néhányszor 10nT és 100nT között várható (1 nanotesla=10-2 /4π A/m). 8. ábra. A mágneses anomália (LOWRIE 2007 alapján, módosítva) 18

22 9. ábra. Totális mágneses térerősség térkép a 2010-es epochára (NOAA-NGDC, 2011) 5.1. Az alkalmazott mérési technika és a műszer bemutatása Az alkalmazott magnetométer a mágneses tér abszolút értékét méri. A műszer elemei a következők: víztartály (érzékelő), elektronikus egység, áramellátó egység, tartórúd és kábelek. Hagyományos méréseknél egy nagyjából fél literes hengeres tartályt használnak, melyben víz (hidrogénatomok, azaz proton) van. A tartályt egy nagy menetszámú tekercs veszi körül, melybe áramot vezetve a protonok (mágneses momentumok révén) beállnak a keletkező mágneses tér irányába. Az áramot kikapcsolva a protonok precessziós mozgást végeznek és igyekeznek beállni a földi mágneses tér irányába. Ez a precessziós frekvencia egyenesen arányos a földi mágneses tér abszolút értékével (T), ahol az arányossági tényező egy konstans (a protonra vonatkozó giromágneses tényező). Mivel a protonok a tartályt körülvevő tekercsben ugyanilyen frekvenciájú elektromos feszültséget indukálnak, ezért a mért frekvencián keresztül a mágneses tér értékét könnyen számíthatjuk. A műszer kijelzőjén közvetlenül leolvashatjuk a mért T értéket, amely nt-ban jelenik meg. A mérési elv sémája a 10. ábrán látható. 19

23 10. ábra (LOWRIE 2007 alapján módosítva). A proton precessziós mágneses mérés elve A mérési területen alkalmazott nagy érzékenységű mérőműszer a GEM Systems (Kanada) által gyártott OVERHAUSER GSM-19 v6.0 típusú proton-precessziós magnetométer volt (11. ábra). (A proton-precessziós magnetométerek gyártásában a cég a világ élvonalában van). A műszert 0.1nT abszolút pontosság jellemzi, mely igen nagy felbontóképességet képes elérni. További eszközjellemzők: - Relatív pontosság: < 0.1 nt, - Dinamikatartomány: nt, - Számítógépes vezérlés: RISC mikroprocesszor, 32 Mbyte memória, - Adattovábbítás: RS-232-C interfész, - GPS vevő - Mérési lehetőségek: magnetométer, gradiométer, VLF mérés, - Mérési geometria: profil menti, területi, bázis és random-walking, - Tömeg: 2,1 kg, mérete: 223 x 69 x 240 mm. A mérés során az adatokat az elektronikus egység memóriája tárolja, melyeket adatkábelen keresztül PC-re továbbíthatunk a későbbi feldolgozás céljából. A kijelzőn mérés közben a tér értéke (nt egységben), az előző és az aktuális mérési adat különbségének az abszolút értéke (nt egységben), a mérés minősége (0-99) és a lokális Descartes (x,y) vagy a geocentrikus GPS koordináták olvashatók le. 20

24 11. ábra. Az OVERHAUSER proton precessziós magnetométer (fotó: Szabó Norbert Péter) 5.2. A geomágneses mérés helyszíne Az EOV Y= , ; EOV X= , sarokpontokkal lehatárolható területen végzett geomágneses mérések nem fedik le teljesen az irotai kutatási terület egészét (1. melléklet). A mérés nyomvonalait az 1960-as években végzett légimágneses mérések által kimutatott anomália alapján jelöltük ki (2. melléklet). Az 1745 m x 2153 m nagyságú területen 12 db nyomvonalon, összesen 1625 db mérési pontot vettünk fel. A nyomvonalak javarészt szántóföldre, mezőre és erdős területekre esnek. Az erdészeti utakat igyekeztünk elkerülni, ugyanis a tapasztalat az, hogy az azok mentén eldobált fém hulladék növeli a mérést terhelő zajt, illetve jelenlétükkel fals adatok születnek. Természetesen az ilyen hibával terhelt adatokat nem lehet a mérés során kiküszöbölni, azonban feldolgozáskor (lásd később), a vertikális gradiens érték alapján ezeket az antropogén hatásokat eltávolítottam Az adatok feldolgozása A Föld mágneses tere állandóan változik. Az éves és a szekuláris változások mágneses hatók kutatásánál az esetek többségében elhanyagolhatóak, ugyanis egy-egy ilyen mérés nem tart tovább néhány hétnél, esetleg hónapnál. A diurnális (napi) változást - melyre egy példa a 12. ábrán látható - azonban már figyelembe kell venni és ennek következtében korrigálni kell a nyers, terepi adatokat. 21

25 12. ábra. A mágneses tér án regisztrált változása az ógyallai obszervatórium mérési adatsora alapján (INTERMAGNET). Tekintve azt, hogy az irotai mérés másfél hónapig tartott, az adatokon napi korrekciót végeztem. Ehhez az ógyallai (Hurbanovo, SK) mágneses obszervatórium adatait használtam fel. Az állomás (rövidített jele: HRB) tagja az INTERMAGNET (International Real-time Magnetic Observatory Network) szervezetnek, adatai szabadon elérhetőek és felhasználhatóak tudományos, illetve tanulmányi célokra. Az obszervatórium másodpercenként regisztrálja a Föld mágneses terének paramétereit. Az elérhető adatsorokban hatvan másodperces regisztrátumok számtani közép értékét közlik, mely a napi korrekció elvégzéséhez elegendő. A korrigálást a következőképpen végeztem. A bázis érték meghatározásához az obszervatórium által szolgáltatott három hónapos ( ) adatsor értékeinek számtani közepét vettem, mely ,5 nt-nak adódott. A három hónap alatt nem zajlott jelentős mágneses tevékenység (6. melléklet), így az összes terepen mért értéket felhasználhattam. A korrigált értékeket az alábbi képlettel számítottam. T korrigált (p j ) = T mért (t j,p j ) [T(t j,hrb) T 2011ny ] (KOVÁCS & KÖRMENDI 1999) Ahol T korrigált (p j ), a p j pontbeli korrigált értékeket; T mért (t j,p j ) a t j időpontban, p j pontban mért értékeket; T(t j,hrb) a t j időpontra vonatkozó obszervatóriumi értékeket és T 2011ny a bázis értéket jelenti. A korrekció elvégzéséhez elengedhetetlen az egyes mérések időpontjának ismerete. Maximum 1-2 perces hiba engedhető meg. A napi korrekció elvégzése után az alsó és felső műszerállásban mért értékekből előállítottam a vertikális gradienst az alábbi képlettel dt dz Ta T Δh ahol h az emelési magasság (1m). Ezt az értéket a felszín közeli mágneses, főként nem természetes (fém hulladék) hatások detektálására használtam fel. Szerencsére az ilyen jellegű hatások száma igen csekély volt a területen. f 22

26 23 A felszín közeli antropogén hatások eltávolítása után interpolációval előállítottam a területre vonatkozó T a alsó állásbeli (1,7 m-el a felszín felett mért) és T f felső állásbeli (2,7 m-el a felszín felett mért) totális mágneses térerősség térképeket. A két térkép közötti eltérés nem jelentős, ezért a továbbiakban csak a felső állásbeli értékeket használtam (13. ábra). A kutatási területre vonatkozó, fentebb leírt módon előállított totális mágneses tér eloszlása már rendelkezik számunkra értékes információval, azonban még mindig együttesen tartalmazza a lokális mágneses test, valamint a Föld normál mágneses terének hatását. A kutatás során mi az előbbire vagyunk kíváncsiak, mely a maradék (reziduális) anomália forrása, így a mért totális mágneses térerősségből el kell távolítanunk a normál mágneses tér hatását. A normál tér (vagy referencia mező) meghatározására több mód lehetséges. Használhatjuk a 9. ábrán bemutatott globális függvényt, vagy Magyarországra bázishálózat rendszeres méréséből számolt normál tér összefüggést. Munkám során a mérési területen érvényes normál teret egy síkkal közelítettem, melyet a mért adatokból származtattam a Gauss-féle legkisebb négyzetek módszerével. A lineáris tér egyenletét a következőképpen definiálhatjuk T norm (x,y) = a 0 +a 1 x+a 2 y, (KIS 2009) ahol x az északi irányú, y a keleti irányú koordináta. Ha N a területen mért mágneses térerősségek száma, ekkor az adatok és az ismeretlenek között lineáris kapcsolatot feltételezve a modell egyenlet rendszere: N N (m) N (m) 2 (m) 1 a a a y x 1 y x 1 y x 1 T T T. A fenti egyenlet közelítő megoldása a Gauss-féle legkisebb négyzetek módszere alapján a következő: N 1 i (m) i i N 1 i (m) i i N 1 i (m) i 1 N 1 i N 1 i 2 i i i N 1 i i N 1 i N 1 i i i 2 i N 1 i i N 1 i i N 1 i i 2 0 T y x T T y y x y y x x x y x N a a a 1, (MENKE 1984)

27 A számítást MATLAB 2009a szoftver segítségével végeztem el. A mérési területen a normál tér paraméterei a következők: a 0 = ,55 nt; a 1 =2, *10-2 nt/m; a 2 = -4, *10-2 nt/m. Az így előálló normál mágneses térhez a feldolgozott mérési adatokat, mint eltéréseket viszonyítottam, majd interpolációval megkaptam a mágneses anomália térképet (10. ábra). 13. ábra. a. Totális mágneses térerősség térkép, a mérési pontok fekete keresztekkel jelölve b. Mágneses anomális térkép a fúrások helyének feltüntetésével, a jelölt szelvények mentén végeztem 2D-s inverziót A mért, a napi korrigált, illetve a normál tér korrigált mágneses adatok a 7. mellékletben láthatók (csak az elektronikus verzióban). A mágneses térképek és anomália térképek értelmezésénél figyelembe kell vennünk, hogy a magyarországi területeken mért negatív és pozitív anomáliák a hatók felett párosan jelentkeznek. Ennek oka az, hogy a Föld mágneses terének inklinációja függ a földrajzi helyzettől. 24

28 14. ábra (LOWRIE 2007 alapján módosítva). A Föld mágneses térerősségének vektora Az inklináció (I) a mágneses tér vektorának a vízszintessel bezárt szögét reprezentálja (14. ábra), melynek értéke Észak-Magyarországon jó közelítéssel 64. Továbbá figyelembe kell venni még a mágneses deklináció értékét (D), mely a horizontális mágneses komponens és a csillagászati észak közötti szögeltérést mutatja (Észak- Magyarországon D=3.5 ). Az I és D értékek az ógyallai mágneses obszervatórium, a mérési szezont lefedő három hónapos adatsorából, az alábbi képlettel számított átlag értékek. I arctg X Z 2 Y 2 D arctg, ahol X, Y, Z rendre a mágneses térerősség északi, keleti és vertikális irányú komponensei. A 15. ábrán látható, hogy közepes földrajzi szélességen egyetlen ható felett egy pozitív és egy negatív anomália jelentkezik, míg a mágneses póluson egyetlen anomália van jelen. A 16. ábrán egy 2010-es inklinációs világtérkép látható, ami jó közelítéssel ma is alkalmazható. Y X, 15. ábra. A mágneses anomália inklinációtól való függése (SHERIFF 2011) 25

29 16. ábra. Mágneses inklináció térkép a 2010-es epochára (NOAA-NGDC 2011) Az előző pár bekezdésben említettek miatt az anomália térképek első ránézésre nehezen értelmezhetőek. Ennek megkönnyítése végett a maradékanomália-térképet egy további transzformációnak vetettük alá, amely a hatók pontosabb lokalizálásában nyújt segítséget. A pólusra redukálás műveletével a mért mágneses adatokat az északi mágneses pólusra (I=90 ) számítjuk át. A 15. ábra alapján megállapítható, hogy ekkor a mágneses anomáliák könnyebben értelmezhetők, ill. a maximumok pontosan a ható felett jelentkeznek. A fenti szűrést a térfrekvencia-tartományban kell elvégezni. Ennek érdekében a mágneses térképet 2D Fourier transzformációval a frekvencia-tartományba transzformáljuk át. W(u,v) T(x, y)e i2π uxvy dxdy, (HANSEN & PAWLOWSKI 1989) ahol (u,v) a hullámszámok (1/m) és T(x,y) a mért mágneses térkép a tértartományban. A szűrt adatok spektruma (R) előállítható a következő mátrixművelettel -1 R P W, ahol a projekciót megvalósító komplex operátor P(u,v) il u s im v s nil u s im v s N, 26

30 ahol (L,M,N) a mágnesezettség vektorának iránykoszinuszai, (l,m,n) a Földi mágneses tér vektorának iránykoszinuszai és s=(u 2 +v 2 ) 1/2 (i a képzetes egység). A pólusra redukált mágneses térképet (T p ) az R adatrendszer inverz Fourier transzformáltja szolgáltatja: T (x, y) p W(u,v)e A pólusredukció eredménye a 17. ábrán látható. i2π uxvy dudv 17. ábra. A mágneses anomália térkép pólusredukció előtt (bal) és után (jobb). Az adatok feldolgozás után vizuális megjelenítéséhez Surfer9 (Golden Software) szoftvert használtam, az értékek közötti interpolációt krigeléssel végeztem. 27

31 6. Értelmezés D-s inverziós és 3D-s előremodellezés a geomágneses mérések eredményeiből A feldolgozás után előállt mágneses anomália térképen (13. ábra) látszik, hogy a területen jelentős, nt-ás mágneses anomália jelentkezik. Ennek alakja K-Ny-i irányban elnyújtott, több mint 1,7 km széles, míg É-D irányban átlagosan 1,2 km széles. A Surfer9 által generált grid-fájlt felhasználva, a területet 12 db egymással párhuzamos, É-D-i irányú szelvényre osztottam fel (13. ábra). Az egyes szelvények mentén a Mag2dc, ingyenesen elérhető inverziós szoftverrel végeztem kétdimenziós inverziót. A szoftvernél alapvető bemenő érték a Föld mágneses terének (primer tér) paraméterei (deklináció és inklináció). A szoftver a legkisebb négyzetek módszer elvén optimalizálja a mágneses test geometriai paramétereit, mágneses szuszceptibilitását. Lehetőség van remanens mágnesezettség kezelésére is. Az előbb felsorolt paraméterekhez egy kezdeti értéket szükséges rendelni, amelyeket apriori ismeretekből merítettem. Ebben az 1960-as években mélyült nyersanyagkutató fúrások, Irota-5, -9, valamint az 1988-ban mélyült Felsővadász-1 fúrás volt segítségemre. A fúrások rétegsorát, valamint az előző kettő fúrás esetében a korábban mért mágneses szuszceptibilitás értékeket (18. ábra) használtam fel (CSÁKI 1976; KOVÁCS 1988). 18. ábra. Az Ir-5 és -9 fúrómagokon mért szuszceptibilitás-értékek a mélység függvényében. Az értékek 0-0,001 SI egység között változnak (CSÁKI 1976 alapján). A mágneses anomáliát nagy valószínűséggel az erős mágneses tulajdonságú pirrhotin okozza, melynek szuszceptibilitása a kristályszerkezetében jelenlévő vakanciák számának függvénye (2. táblázat). Természetesen a kőzetek mágneses szuszceptibilitása 28

32 függ a mágneses anyagtartalomtól, de a tiszta mágneses tulajdonságú anyaghoz (itt pirrhotinhoz) képest mindig alacsonyabb érték. Tájékoztatásképp a 19. ábrán látható a leggyakoribb üledékes és magmás kőzetek szuszceptibilitása. 2. táblázat. A pirrhotin és pirit mágneses szuszceptibilitása (AHRENS 1995) 19. ábra. Kőzetek szuszceptibilitása (LOWRIE 2007) A Felsővadász-1 jelű fúrásban vas-szulfidos/ pirrhotinos zónák a felszíntől mérve métertől kezdve, a mélység felé növekvő mennyiségben vannak jelen (KOVÁCS 1988, ÁRKAI & POLGÁRI 1989). A fúrás (talpmélysége 600,1 m) nem ért ki a szulfidos zónából, tehát nem tudjuk biztosan az anomáliát létrehozó test függőleges kiterjedését. A Felsővadász-1 maganyagának kiválasztott mintáin magam végeztem szuszceptibilitás-mérést KT-5 típusú kézi kappaméterrel, melynek eredményeit a 3. táblázatban közlöm. Az általam és Csáki Ferenc által közölt adatokat egyaránt kizárólag hozzávetőleges értékekként kezelem, mivel a mérés eredménye erősen függ a minta (fúrómag/ fúrómag töredék) méreteitől és felületi egyenetlenségeitől. Ennek kiküszöbölésére vannak korrigáló táblázatok melyeket a méréseimnél fel is használtam -, de persze akkor sem jutunk olyan eredményre, mintha a fúrólyukban végeznénk a mérést. 29

33 3. táblázat. Az Fv-1 fúrás magmintáin végzett mágneses szuszceptibilitás-mérés eredményei A fentebb részletezett alapismeretekkel és a Mag2dc inverziós szoftver segítségével a következő földtani modellt alkottam a mágneses anomáliát okozó testre vonatkozóan (20. ábra). A további szelvények a 8. mellékletben láthatók. A mágneses ható É-i része meredek, É-i irányban dőlt határ mentén végződik. A K- i és Ny-i határ nem jelölhető ki biztonságosan a lehatárolás hiánya miatt. A ható tetőszintje a terepszinttől m mélységben van. Az alsó határra vonatkozóan nincs adat és az alkalmazott módszer ennek meghatározására nem érzékeny. Azonban az ismert, hogy az Felsővadász-1. fúrás 600 m talpmélységével nem ért ki az érces zónából. Erre alapozva a mágneses test alsó határa 600 métertől mélyebben helyezkedik el, azonban pontos mélysége bizonytalan. A ható felszínközeli részének É-D-i irányú szélessége legalább m. Az eddigi elképzelés szerint a mágneses test Ny-i részén közelebb ((160)-190m) helyezkedik el a felszínhez, mint a K-i részen (250 m). Feltételezhetően DK felé tetőszintje fokozatosan lezökken, míg É-on a már említett éles határban végződik (21. ábra). A fúrómagokban a szulfidtartalom a mélység felé nem egyenletesen, de növekszik. Ez az inhomogenitás a modellben úgy fejeztem ki, hogy a testet egy kisebb szuszceptibilitású (= ), vékonyabb felső és egy nagyobb szuszceptibilitású (= ), vastagabb alsó részre bontottam. A részletezett feltételek mellett a mért és a számított adatok közötti eltérés a kezdeti modelleknél 50-60% volt. Ezt úgy sikerült csökkenteni a jelenlegi 3-5 %-ra, hogy az 30

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 5 V. A DÉl-AlPOK ÉS A DNARDÁK ÉSZAK-mAgYARORSZÁg FOlYTATÁSA (BÜKK, UPPONY- ÉS Szendrői-EgYSÉg) 1. AZ ÉSZAK-mAgYARORSZÁg PAlEOZOOS RÖgÖK (UPPONY- ÉS Szendrői-g.) Nagyszerkezeti

Részletesebben

Nógrád megye uránkutatása

Nógrád megye uránkutatása Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 247 251. Nógrád megye uránkutatása Uranium

Részletesebben

Közlekedésépítési andezit geofizikai kutatása

Közlekedésépítési andezit geofizikai kutatása Közlekedésépítési andezit geofizikai kutatása DR. ORMOS TAMÁS okl. bányamérnök, a mûszaki tudomány kandidátusa, egyetemi docens DR. GYULAI ÁKOS okl. geológusmérnök, a mûszaki tudomány doktora, tszv. egyetemi

Részletesebben

RUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA

RUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) RUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA Németh Ágnes 1, Kovács Balázs 2 1 doktorandusz, 2 egyetemi docens 1,2 Miskolci

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA

A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA SZÉNKŐZET JUHÁSZ ANDRÁS* (3 ábrával) Összefoglalás: A szénkőzettani vizsgálatok céljául elsősorban a barnakőszéntelepek várható kiterjedésének

Részletesebben

Földtani felépítés, rétegtani áttekintés

Földtani felépítés, rétegtani áttekintés PELIKÁN PÁL: FÖLDTANI FELÉPÍTÉS, RÉTEGTANI ÁTTEKINTÉS Földtani felépítés, rétegtani áttekintés Pelikán Pál KUTATÁSTÖRTÉNET A földtan tudománya jelentős részben a bányászatból fejlődött ki, természetes

Részletesebben

Magyarország felszíni képzõdményeinek földtana

Magyarország felszíni képzõdményeinek földtana Magyarország felszíni képzõdményeinek földtana Magyarázó Magyarország földtani térképéhez (1:500 000) Szerkesztette: KERCSMÁR Zsolt Írta: BUDAI Tamás, CSILLAG Gábor, KERCSMÁR Zsolt, SELMECZI Ildikó, SZTANÓ

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló

Részletesebben

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

IV. IV. KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA. Orfű, 2013. szeptember 12-14. A rendezvény támogatói: A rendezvény szervezői:

IV. IV. KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA. Orfű, 2013. szeptember 12-14. A rendezvény támogatói: A rendezvény szervezői: IV. A rendezvény támogatói: Orfű, 2013. szeptember 12-14. A rendezvény szervezői: IV. KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA 2013 KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA IV. Kőzettani és Geokémiai

Részletesebben

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis Akadémiai doktori értekezés tézisei HORVÁTH FERENC Budapest 2007 I. A kutatás célja és tematikája A kutatásokat összefoglaló

Részletesebben

GEOFIZIKAI MÉRÉSEK A BÜKK HEGYSÉG ÉS SZERKEZETI KÖRNYEZETÉNEK KUTATÁSÁRA GEOPHYSICAL EXPLORATION IN THE BÜKK MOUNTAINS AND THEIR FOREGROUND

GEOFIZIKAI MÉRÉSEK A BÜKK HEGYSÉG ÉS SZERKEZETI KÖRNYEZETÉNEK KUTATÁSÁRA GEOPHYSICAL EXPLORATION IN THE BÜKK MOUNTAINS AND THEIR FOREGROUND Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 175 197. GEOFIZIKAI MÉRÉSEK A BÜKK HEGYSÉG ÉS SZERKEZETI KÖRNYEZETÉNEK KUTATÁSÁRA GEOPHYSICAL EXPLORATION IN THE BÜKK MOUNTAINS AND THEIR

Részletesebben

Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések

Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes

Részletesebben

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI 1 Virág Margit, 2 Dr. Szűcs Péter, 1 Lakatos Attila, Mikó Lajos 1 VIZITERV Environ

Részletesebben

A bányászatban keletkező meddőanyagok hasznosításának lehetőségei. Prof.Dr.CSŐKE Barnabás, Dr.MUCSI Gábor

A bányászatban keletkező meddőanyagok hasznosításának lehetőségei. Prof.Dr.CSŐKE Barnabás, Dr.MUCSI Gábor Hulladékvagyon gazdálkodás Magyarországon, Budapest, október 14. A bányászatban keletkező meddőanyagok hasznosításának lehetőségei Prof.Dr.CSŐKE Barnabás, Dr.MUCSI Gábor Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési

Részletesebben

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)

Részletesebben

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység

Részletesebben

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,

Részletesebben

A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN

A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN Dr. Székely Ferenc 1204

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes

Részletesebben

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp. 157 166. CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE VARGA BEATRIX Összefoglaló: Terveink szerint Csernely községet alapul véve kerül kidolgozásra

Részletesebben

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA TANSZÉK 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Tel.: 463-2043 http://www.epito.bme.hu/geotechnika-es-mernokgeologia-tanszek Mérnökgeológiai

Részletesebben

Hídvégardói temető melletti földtani képződmény feltárása - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Hídvégardói temető melletti földtani képződmény feltárása - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Hídvégardói temető melletti földtani képződmény feltárása - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító

Részletesebben

Megvalósíthatósági tanulmány

Megvalósíthatósági tanulmány Megvalósíthatósági tanulmány Város geotermikus energiafelhasználási lehetőségeire vonatkozóan Az ENergy Efficiency and Renewables - SUPporting Policies in Local level for EnergY ENER-SUPPLY Energiahatékonyság

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

PRÓBAMÉRÉSEK TEREPI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KÖNNYŰ EJTŐSÚLYOS DINAMIKUS TERHELŐTÁRCSÁVAL

PRÓBAMÉRÉSEK TEREPI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KÖNNYŰ EJTŐSÚLYOS DINAMIKUS TERHELŐTÁRCSÁVAL Miskolci Egyetem, Multidiszciplináris tudományok, 1. kötet (011) 1. szám, pp. 75-8. PRÓBAMÉRÉSEK TEREPI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KÖNNYŰ EJTŐSÚLYOS DINAMIKUS TERHELŐTÁRCSÁVAL Makó Ágnes PhD hallgató, I. évfolyam

Részletesebben

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről VITA Földrajzi Értesítő XLIV. évf. 1996. 1-2.füzet, pp. 172-176. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről ERDÉLYI MIHÁLY 1964 tavaszán Bécsben az Osztrák

Részletesebben

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai

Részletesebben

Budai-hegys. hegység

Budai-hegys. hegység Budai-hegys hegység Budai hegység a Dunánt ntúli középhegysk phegység g legösszet sszetöredezettebb hegysége ge a Benta, az Aranyhegyi patak és s a Duna között k terül l el. Felépítése változatos: v mészkm

Részletesebben

A miskolci Avas domb északi lejtőjéről származó kőzetminták mérnökgeológiai értékelése

A miskolci Avas domb északi lejtőjéről származó kőzetminták mérnökgeológiai értékelése Mérnökgeológia-Kőzetmechanika 2013 (Szerk: Török Á., Görög P. & Vásárhelyi B.) Oldalak: 289-298 A miskolci Avas domb északi lejtőjéről származó kőzetminták mérnökgeológiai értékelése Engeineering geological

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV Alsó-Duna közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március

Részletesebben

Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, 2007. április

Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, 2007. április Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot Összeállította: BK, 2007. április Fosszilis energiahordozók A fosszilis energiahordozók (kõszén kõolaj, földgáz) a nem megújuló energiaforrások körébe tartoznak.

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV TÁRSASHÁZ TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV 1. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK A Szerkezetépítési Projekt tantárgy A munkacsoportja megbízta társaságunkat Gyál településen társasház tervezéséhez talajvizsgálati

Részletesebben

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert

Részletesebben

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti

Részletesebben

RÉSZLETES TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY a Szombathely Vörösmarty Mihály u 23. többlakásos lakóépület tervezéséhez

RÉSZLETES TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY a Szombathely Vörösmarty Mihály u 23. többlakásos lakóépület tervezéséhez RÉSZLETES TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY a Szombathely Vörösmarty Mihály u 23. többlakásos lakóépület tervezéséhez A Vasi Kőház Kft megbízásából talajmechanikai vizsgálatot végeztünk a címben megjelölt létesítményhez.

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

GEOFIZIKAI ÜLEDÉKVIZSGÁLATOK A FERTÕ MEDENCÉJÉBEN. Szarka László és Wesztergom Viktor MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron

GEOFIZIKAI ÜLEDÉKVIZSGÁLATOK A FERTÕ MEDENCÉJÉBEN. Szarka László és Wesztergom Viktor MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron GEOFIZIKAI ÜLEDÉKVIZSGÁLATOK A FERTÕ MEDENCÉJÉBEN Szarka László és Wesztergom Viktor MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron ÁBRA NÉLKÜLI VÁLTOZAT Víz alatti talajok szerepe a tavak környezetvédelmében

Részletesebben

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL

Részletesebben

A recski mélyszinti kutatóakna, a vágathajtás és a megelőző mélyfúrásos kutatás összehasonlító tapasztalatai

A recski mélyszinti kutatóakna, a vágathajtás és a megelőző mélyfúrásos kutatás összehasonlító tapasztalatai Földtani Közlöny, Bull of the Hungarian Gfeol. Soc. (1919) 109. 469 477 A recski mélyszinti kutatóakna, a vágathajtás és a megelőző mélyfúrásos kutatás összehasonlító tapasztalatai Dr. Zelenha Tibor Markó

Részletesebben

NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING

NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 82 86. NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING LEDNICZKY

Részletesebben

A POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA

A POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA 20 A POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA BEVEZETÉS Fehér Béla muzeológus Herman Ottó Múzeum, Ásványtár (Miskolc) A Polgárdi,

Részletesebben

RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER

RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER Barlangkutatók Szakmai Találkozója Jósvafő, 2007. november 9-11. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER Dobos Tímea

Részletesebben

Sarkad geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Sarkad geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Környezetügyi Intézet Sarkad geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati

Részletesebben

Az ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák.

Az ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák. Tantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I-II. Tantárgy kódja FDB1307; FDB1308 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel

Részletesebben

HIDEGEN HENGERELT ALUMÍNIUM SZALAG LENCSÉSSÉGÉNEK VIZSGÁLATA INVESTIGATION OF CROWN OF COLD ROLLED ALUMINIUM STRIP

HIDEGEN HENGERELT ALUMÍNIUM SZALAG LENCSÉSSÉGÉNEK VIZSGÁLATA INVESTIGATION OF CROWN OF COLD ROLLED ALUMINIUM STRIP Anagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 309 319. HIDEGEN HENGERELT ALUMÍNIUM SZALAG LENCSÉSSÉGÉNEK VIZSGÁLATA INVESTIGATION OF CROWN OF COLD ROLLED ALUMINIUM STRIP PÁLINKÁS SÁNDOR Miskolci

Részletesebben

A Föld folyamatai. Atmoszféra

A Föld folyamatai. Atmoszféra Földtan A Föld folyamatai Atmoszféra A karbon-kőzet ciklus E_ki E_be E_föld_ki Exogén energiaforrás - fúziós energia Endogén energiaforrás - maghasadás, tárolt energia ÁSVÁNYOK Az ásványok olyan, a

Részletesebben

Zárójelentés a. Szárazulati és tengeralatti üledékhézagok elkülönítése a Dunántúliközéphegység alsó- és középső-kréta rétegsoraiban c.

Zárójelentés a. Szárazulati és tengeralatti üledékhézagok elkülönítése a Dunántúliközéphegység alsó- és középső-kréta rétegsoraiban c. Zárójelentés a Szárazulati és tengeralatti üledékhézagok elkülönítése a Dunántúliközéphegység alsó- és középső-kréta rétegsoraiban c. OTKA projektről Bevezetés Az üledéksorok hézagosságának két fontosabb

Részletesebben

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA 6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

Fejlõdéstörténet I. Szerkezetfejlõdés

Fejlõdéstörténet I. Szerkezetfejlõdés PELIKÁN PÁL: FEJLÕDÉSTÖRTÉNET I. SZERKEZETFEJLÕDÉS Fejlõdéstörténet I. Szerkezetfejlõdés Pelikán Pál A szerkezeti elemzésekből megállapítható a Bükköt felépítő földtani képződmények relatív rétegsorrendje,

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

A NYUGAT-MÁTRA VULKÁNSZERKEZETI REKONSTRUKCIÓJA. Összefoglalás

A NYUGAT-MÁTRA VULKÁNSZERKEZETI REKONSTRUKCIÓJA. Összefoglalás Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MÁTRA VULKÁNSZERKEZETI REKONSTRUKCIÓJA Karátson Dávid 1, Csontos László 2, Harangi Szabolcs 3, Székely Balázs 4, Kovácsvölgyi Sándor 5 Összefoglalás Magyarország

Részletesebben

MELEGZÖMÍTŐ VIZSGÁLATOK ALUMÍNIUMÖTVÖZETEKEN HOT COMPRESSION TESTS IN ALUMINIUM ALLOYS MIKÓ TAMÁS 1

MELEGZÖMÍTŐ VIZSGÁLATOK ALUMÍNIUMÖTVÖZETEKEN HOT COMPRESSION TESTS IN ALUMINIUM ALLOYS MIKÓ TAMÁS 1 Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 107 112. MELEGZÖMÍTŐ VIZSGÁLATOK ALUMÍNIUMÖTVÖZETEKEN HOT COMPRESSION TESTS IN ALUMINIUM ALLOYS MIKÓ TAMÁS 1 A fémek alakváltozási tulajdonságainak laboratóriumi

Részletesebben

Földtan kérdéssorozat

Földtan kérdéssorozat Földtan kérdéssorozat 1. Mit nevezünk földtudományoknak?. 2. Sorold fel a földtudományok segédtudományait! (22 db) 3. Mi a geológia?. 4. Mi a geológia (földtan) tárgya? 5. Oszd fel a földtant egy lehetséges

Részletesebben

SZÁRAZ GÁZÖMLÉSEK ÉS AZ ÁSVÁNYVIZEKET KISÉRŐ GÁZOK A KELEMEN-GÖRGÉNY HARGITA VULKÁNI VONULAT ÖVEZETÉBEN

SZÁRAZ GÁZÖMLÉSEK ÉS AZ ÁSVÁNYVIZEKET KISÉRŐ GÁZOK A KELEMEN-GÖRGÉNY HARGITA VULKÁNI VONULAT ÖVEZETÉBEN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) SZÁRAZ GÁZÖMLÉSEK ÉS AZ ÁSVÁNYVIZEKET KISÉRŐ GÁZOK A KELEMEN-GÖRGÉNY HARGITA VULKÁNI VONULAT ÖVEZETÉBEN Péter Elek, Makfalvi Zoltán

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 949-963

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 949-963 Végh Tamás 1 Horváth Erzsébet 2 VÖLGYFEJLŐDÉSI VIZSGÁLATOK A DUNAKÖMLŐD-PAKSI-LÖSZHÁTON BEVEZETÉS A Dunakömlőd-Paksi-löszhát kitüntetett szerepet tölt be a hazai negyedidőszaki kutatásokban. A Paksi Téglagyár

Részletesebben

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények

Részletesebben

NYILVÁNOS BIZTONSÁGI ELEMZÉS

NYILVÁNOS BIZTONSÁGI ELEMZÉS NYILVÁNOS BIZTONSÁGI ELEMZÉS A RICHTER GEDEON VEGYÉSZETI GYÁR NYRT. KÖZPONTI TELEPÉN A dokumentáció tartalma: 53 számozott oldal Budapest, 2016. január 25. Verziószám: 9.2.01 (2016.01.25.) Példányok száma:

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

SAJÓKAZA IV. SZÉN ÉS KAVICS védnevű bányatelek bővítés - II. bányaüzem

SAJÓKAZA IV. SZÉN ÉS KAVICS védnevű bányatelek bővítés - II. bányaüzem Környezetgazdálkodási és Tanácsadó Kft. e-mail: envicare@chello.hu ORMOSSZÉN KFT.. MIISKOLC SAJÓKAZA IV. SZÉN ÉS KAVICS védnevű bányatelek bővítés - II. bányaüzem Környezeti hatástanulmány és összevont

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS. a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetének altalajviszonyairól

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS. a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetének altalajviszonyairól BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Geotechnikai Tanszék TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetének altalajviszonyairól A talajvizsgálati

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

A Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója

A Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója A Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója Post-metamorphic palaeofluid evolution of the crystalline complex of the Mecsekalja Zone Dabi Gergely PhD értekezés tézisei

Részletesebben

AZ ALSÓ-TRIÁSZ SZILICIKLASZTOS KÉPZİDMÉNYEK SZEREPE A RUDABÁNYAI VAS- ÉS SZÍNESFÉM-ÉRCESEDÉSEK LÉTREJÖTTÉBEN

AZ ALSÓ-TRIÁSZ SZILICIKLASZTOS KÉPZİDMÉNYEK SZEREPE A RUDABÁNYAI VAS- ÉS SZÍNESFÉM-ÉRCESEDÉSEK LÉTREJÖTTÉBEN MISKOLCI EGYETEM MŐSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR MIKOVINY SÁMUEL FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A Doktori Iskola vezetıje: Dr. Dobróka Mihály, egyetemi tanár AZ ALSÓ-TRIÁSZ SZILICIKLASZTOS KÉPZİDMÉNYEK SZEREPE

Részletesebben

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a

Részletesebben

Using the CW-Net in a user defined IP network

Using the CW-Net in a user defined IP network Using the CW-Net in a user defined IP network Data transmission and device control through IP platform CW-Net Basically, CableWorld's CW-Net operates in the 10.123.13.xxx IP address range. User Defined

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 36. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. március 4., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 36. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. március 4., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY 36. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. március 4., hétfõ Tartalomjegyzék 62/2013. (III. 4.) Korm. rendelet A vasúti és autóbuszos személyszállítást igénybe vevõ utasok jogainak védelmérõl

Részletesebben

Soós Józsefné. Key words: Geology, Middle-Miocene, Budafa Sandstone, Mecsek Mountains, Hungary.

Soós Józsefné. Key words: Geology, Middle-Miocene, Budafa Sandstone, Mecsek Mountains, Hungary. e-acta Naturalia Pannonica 7: 173 182. (2014) 173 A Mecsek hegység budafai kőbányájának története és földtani jellemzése History and geological characteristics of a querry in Budafa (Mánfa) of the Mecsek

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOT FELDOLGOZÓ PELLETÁLÓ ÜZEM LÉTESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOT FELDOLGOZÓ PELLETÁLÓ ÜZEM LÉTESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI Multidiszciplináris tudományok, 2. kötet. (2012) 1 sz. pp. 115-120. MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOT FELDOLGOZÓ PELLETÁLÓ ÜZEM LÉTESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI Szamosi Zoltán*, Dr. Siménfalvi Zoltán** *doktorandusz, Miskolci

Részletesebben

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédlet Szerző: Dr. Somosvári Zsolt DSc professzor emeritus Szerkesztette:

Részletesebben

A klíma hatása a Helicigona banatica csigafaj házának morfológiájára a Мако-Landori erdőben

A klíma hatása a Helicigona banatica csigafaj házának morfológiájára a Мако-Landori erdőben Fol. Hist.-nat Mus. Matr., 17: 189-198, 1992 A klíma hatása a Helicigona banatica csigafaj házának morfológiájára a Мако-Landori erdőben DOMOKOS Tamás ABSTRACT: (The influence of climate on the form of

Részletesebben

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Elektromágneses módszerek geofizikai-földtani alkalmazásai. Pethő Gábor (Miskolci Egyetem)

Elektromágneses módszerek geofizikai-földtani alkalmazásai. Pethő Gábor (Miskolci Egyetem) Elektromágneses módszerek geofizikai-földtani alkalmazásai Pethő Gábor (Miskolci Egyetem) Elektromágneses és mechanikus hullámok az orvosi diagnosztikában és a földtani kutatásban (MGE és MTT) 2016.02.17.

Részletesebben

Felsőörs környezetvédelmi programja

Felsőörs környezetvédelmi programja 2016 Felsőörs környezetvédelmi programja Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezetmérnöki Intézet Felsőörs környezetvédelmi programja Készítette: Arany Diána Mónika, Berecz Veronika, Németh Péter, Zóka Dániel

Részletesebben

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu

Részletesebben

Elektromágneses módszerek

Elektromágneses módszerek Elektromágneses módszerek Alkalmazott földfizika Maxwell egyenletek Faraday törvény: ( μ H ) B E t t Ampere Maxwell törvény: D ε E H + J tt tt Gauss törvény: D ( ε E ) ρ ( ) + σ E Gauss törvény (forrásmentes):

Részletesebben

Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Összefoglalás. Summary. Bevezetés A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki

Részletesebben

Oszvald Tamás Sycons Kft.

Oszvald Tamás Sycons Kft. PARTFAL STABILIZÁSI MUNKÁK KULCSON REMEDIATION OF KULCS SŐTÉR SÉTÁNY LANDSLIDE AREA Oszvald Tamás Sycons Kft. ÖSSZEFOGLALÁS A Duna jobb partját Budapest és Mohács között 200 km hosszon 20-50 m magasságú

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés

FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1 Bevezetés A felszíni vizekhez hasonlóan a Kárpát-medence a felszín alatti vízkészletek mennyiségét

Részletesebben

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in

Részletesebben

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

AZ ÉK-I BÜKK ELŐTÉR NEOGÉN INTERMEDIER KÉPZŐDMÉNYEI-

AZ ÉK-I BÜKK ELŐTÉR NEOGÉN INTERMEDIER KÉPZŐDMÉNYEI- AZ ÉK-I BÜKK ELŐTÉR NEOGÉN INTERMEDIER KÉPZŐDMÉNYEI- NEK PETROLÓGIAI ÉS VULKANOLÓGIAI VIZSGÁLATA Doktori (PhD) értekezés CSÁMER ÁRPÁD Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Debrecen, 2007 TARTALOM 1.

Részletesebben

Prakfalvi Péter A nógrádszakáli fatörzslenyomat barlangok kutatástörténete, földtana és genetikája

Prakfalvi Péter A nógrádszakáli fatörzslenyomat barlangok kutatástörténete, földtana és genetikája Prakfalvi Péter A nógrádszakáli fatörzslenyomat barlangok kutatástörténete, földtana és genetikája Cholnoky Jenő Karszt- és Barlangkutatási Pályázatra benyújtott pályamunka Salgótarján, 2010 1. A nógrádszakáli

Részletesebben

A DIFFÚZIÓS KÖDKAMRA ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLAI MAGFIZIKA OKTATÁSBAN

A DIFFÚZIÓS KÖDKAMRA ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLAI MAGFIZIKA OKTATÁSBAN A DIFFÚZIÓS KÖDKAMRA ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLAI MAGFIZIKA OKTATÁSBAN USING DIFFUSION CLOUD CHAMBER IN THE TEACHING OF NUCLEAR PHYSICS AT SECONDARY SCHOOLS Győrfi Tamás Eötvös József Főiskola,

Részletesebben

A beszéd célú telefonellátottság jónak mondható, az ISDN és értéknövelt adatszolgáltatás biztosítható a hálózaton.

A beszéd célú telefonellátottság jónak mondható, az ISDN és értéknövelt adatszolgáltatás biztosítható a hálózaton. KÖZLEKEDÉS A tervezési terület a község keleti részén fekszik, az 5605 j. összekötõ út északi oldali teleksora fölött. Megközelítése az Árpád utcából nyíló földúton nehézkes lenne, ezért új, megfelelõ

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

NITROGÉNMŰVEK Zrt. Biztonsági Jelentés. Nitrogénművek Zrt. Biztonsági jelentés. készült

NITROGÉNMŰVEK Zrt. Biztonsági Jelentés. Nitrogénművek Zrt. Biztonsági jelentés. készült NITROGÉNMŰVEK Zrt. Biztonsági Jelentés Nitrogénművek Zrt. készült a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X.20.) Kormányrendelet alapján Nyilvános változat

Részletesebben

Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben

Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Dr. Hevesi Attila Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék A Bükk É-i hegylábfelszínének, Bükkhátnak és az Upponyi-hegység

Részletesebben

TDA-TAR ÉS O-TDA FOLYADÉKÁRAMOK ELEGYÍTHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA STUDY OF THE MIXABILITY OF TDA-TAR AND O-TDA LIQUID STREAMS

TDA-TAR ÉS O-TDA FOLYADÉKÁRAMOK ELEGYÍTHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA STUDY OF THE MIXABILITY OF TDA-TAR AND O-TDA LIQUID STREAMS Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 147 156. TDA-TAR ÉS O-TDA FOLYADÉKÁRAMOK ELEGYÍTHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA STUDY OF THE MIXABILITY OF TDA-TAR AND O-TDA LIQUID STREAMS HUTKAINÉ GÖNDÖR

Részletesebben

Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi

Részletesebben

Z Á R Ó J E L E N T É S

Z Á R Ó J E L E N T É S Z Á R Ó J E L E N T É S AZ EURÓPAI UNIÓ (EU) VÍZ KERETIRÁNYELVÉNEK (VKI) ÖKOLÓGIAI ALAPOZÁSÚ MAGYARORSZÁGI VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JAVASLATOK KIDOLGOZÁSA FELSZÍNI VIZEKRE KÉSZÜLT A KÖRNYEZETVÉDELMI

Részletesebben