A Sárospataki Kistérség Turizmusfejlesztési és Turizmusmarketing Programja. Készítette:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Sárospataki Kistérség Turizmusfejlesztési és Turizmusmarketing Programja. Készítette:"

Átírás

1 A Sárospataki Kistérség Turizmusfejlesztési és Turizmusmarketing Programja Készítette: Miskolc, 2005

2 A kutatás készítői: kutatás vezetője, szakmai iránítója: Dr. G. Fekete Éva MTA, RKK, ÉMO vezetője kutatás írója, szakmai tervezője: Vadasi Aida Ariadne Alapítvány vezetője kutatás szakmai munkatársa: Kopasz Krisztina Ariadne Alapítvány munkatársa arculat tervezése, kivitelezése: Bojkó Imre Ariadne Alapítvány munkatársa kistérségi összekötő koordinátor: Pásztor Zsolt Kistérségi Fejlesztési Iroda munkatársa festmények, illusztrációk: Varga Anita Festőművész

3 Tartalomjegyzék: I. HELYZETÉRTÉKELÉS KÜLSŐ TÉNYEZŐK ÁTTEKINTÉSE 1.1. A turizmus helyzete és trendjei a világban A turizmus helyzete és trendjei hazánkban A magyar turizmus fejlesztési lehetőségei A turizmusfejlesztés intézmény és kompetencia rendszere hazánkban Országos hatáskörű intézmények Regionális hatáskörű intézmények Megyei hatáskörű intézmények Kistérségi hatáskörű intézmények A kormány országos turizmusfejlesztési-marketing stratégiája Észak-magyarországi regionális turizmusfejlesztési és marketing stratégia A marketing stratégia megvalósításának szakmai háttere ÉMR/RMI marketing céljai a marketing tervben A marketing stratégia kutatási háttere Célcsoportok a marketing tervben B.-A.-Z. megyei turizmusfejlesztési marketing stratégia főbb elemei Turizmus a régióban és a megyében Turizmus a Sárospataki Kistérségben Trendek Versenytársak BELSŐ TÉNYEZŐK ÁTTEKINTÉSE 1.9. A Sárospataki Kistérség turisztikai vonzerőinek összefoglaló elemzése A térség fekvése A térség kistájainak földrajzi elemzése A térség történelme, kultúrtörténete A térség néprajzi hagyományai A térség nemzetiségi hagyományai A turisztikai termékekre építhető gazdasági tevékenységek, termékek A térség turisztikai kínálata A térség idegenforgalmi infrastruktúrája A meglévő turisztikai termékek és szegmentáció Forgalom és szálláshelyek a kistérségben

4 SWOT ANALÍZIS II. JAVASOLT TURISZTIK AI CÉLRENDSZER 2.1. Fejlesztési célok A turizmus fejlesztésének a térség komplex fejlesztési stratégiájából következő főbb céljai Az ágazat és a terület sajátosságaiból következő szempontok A turizmus fejlesztésétől várt járulékos előnyök Jövőkép Célcsoportok Javasolt programkínálat Kulturális turizmus Bor és gasztronómiai turizmus Egészségturizmus Falusi és agro turizmus Aktív és öko turizmus Fejlesztendő szolgáltatások Szállások Vendéglátás Közleked Bemutatóhelyek, programlehetőségek Rendezvények Háttér- és kiegészítő szolgáltatások Táj- és falukép, egyedi vonzerő Humán feltételek Kapcsolódó gazdasági ágazatok Értékvédelem Szervezeti háttér Javasolt turisztikai fejlesztési szervezeti rendszer Javasolt feladatmegosztás és kompetencia rendszer Marketing, tájékoztatás Promóció és kommunikáció Értékesítés-támogatás Belső marketing III. VÁR HATÓ EREDMÉNYEK 3.1. A turizmusfejlesztés általános hatásai Környezeti hatások

5 A turizmus társadalmi-gazdasági hatásai A turizmusfejlesztés hatásainak összegzése Fenntartható turizmus A fejlesztés várható hatásai a Sárospataki Kistérségben Monitoring IV. MELLÉKLETEK 1.sz. melléklet: A Sárospataki Kistérség Területén található kiemelkedő természeti értékek sz.melléklet: Turisztikai fejlesztési irányok által érintett települések a Sárospataki Kistérségben sz. melléklet: A kulturális turizmus célterületei a Sárospataki Kistérségben sz. melléklet: Sárospataki Kistérségben tervezett turisztikai fejlesztési projektek és kapcsolódó javaslatok

6

7 I. HELYZETÉRTÉKELÉS A Sárospataki kistérség turisztikai adottságai változatos, több lábon álló turisztikai kínálat kialakítására adnak lehetőséget. A trendek szerint a térség sajátos kulturális, természeti vonzerői a turisztikai piacon felértékelődnek, ami még nyilvánvalóbbá teszi a fogadóképesség hiányosságait. Miközben olyan világhírű attrakcióval rendelkezik, mint a Tokaj-hegyaljai kultúrtáj, mely 2002 óta az UNESCO világörökség részét képezi, vagy a Zempléni illetve a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzetek páratlan természeti értékei, valamint a térség Európában egyedülállóan színes vallási, nemzetiségi és történelmi öröksége, a turizmusban rejlő gazdasági lehetőségek a termékkínálat szegénysége, a szállás- és vendéglátóhelyek hiányosságai, valamint a marketing erőtlensége miatt mindeddig csak lehetőségek maradtak. KÜLSŐ TÉNYEZŐK ÁTTEKINTÉSE

8 1.1. A turizmus helyzete, trendjei a világban A globalizáció és az erősödő verseny a turizmust sem kerüli el. Az egységes európai belső piac, a fogyasztói igények folyamatos változása, az új trendek és utazási formák megjelenése szükségessé teszi, hogy átgondoltan meghatározott célok alapján, az ágazat valós nemzetgazdasági szerepének megfelelően valósuljon meg a turizmus fejlesztése. A turizmus az elmúlt évtizedekben a világ egyik legdinamikusabban fejlődő szektorává vált, és ez a tendencia tartós is marad. A legdinamikusabb fejlődés Ázsiában figyelhető meg az elmúlt 20 év távlatában, mind a vendégforgalom, mind az idegenforgalmi bevételeket vizsgálva. Az első öt helyen az előző két adatot nézve: Franciaország, Egyesült Államok, Spanyolország, Olaszország, és az Egyesült Királyság (Anglia) áll. Előrejelzések szerint a világon a turizmusból származó bevételek összege 10 év alatt a kétszeresére nő. Felerősödött a zöldturizmus és a gyógyturizmus iránti igény az egész világon. Előtérbe kerültek az élményt és szórakozást kínáló egészségmegőrző wellness központok és szolgáltatásaik. Németországban 2000-ben gyógyüdülőhelyeken 104 millió vendégéjszakát (17 millió vendéget) regisztráltak. A 2000-es évet a világ számos országában virágzó gazdasági helyzet jellemezte. A turizmus átlagosan 7-8%-kal fejlődött, és a közlekedés forgalma hasonlóképpen ben szeptemberig a nemzetközi gazdaságot lassú de tartós lassulás jellemezte. A termelés csökkenése, a tőzsdei árak zuhanása, kihatott a turizmusra is, az ágazat csak 2-3%-kal nőtt az előző évhez képest. A terrortámadás után a légitársaságok és turisztikai vállalkozások részvényei zuhantak, nagyon sokan mondták le utazásaikat és az új foglalások száma is csökkent. Az amerikai turisták európai útjaik 30 a japán turisták 40 százalékát mondták le. Az amerikaiak által kedvelt üdülési forma, a hajós turizmus iránt nagyon lecsökkent a kereslet (40-80%-kal), mert az utasok a nagy tengerjáróhajókat könnyű terrorista célpontnak tartják. A legnagyobb károkat a hajós társaságok mellett a légitársaságok szenvedték el. Nagyon sok konferenciát mondtak le így a szállodák is sok bevételtől estek el ben a turizmus növekedési üteme az előző évhez képest csak 1,5% -ra mérséklődik. A WTO prognózisa alapján az alábbiak várhatók a turizmus területén: A világ idegenforgalmában a későbbiekben komoly visszaesés nem várható. Valószínűleg

9 a turisták közelebbi úti célokat választanak, és növekedik a kontinensen belüli közúti és vasúti közlekedés, valamint a belföldi turizmus. Új tendenciák jelentkeznek a keresleti oldalon: kevésbé egyeduralkodó a nyári, tengerpartra irányuló tömeges utazás. Növekvő hangsúlyt kap az ép természeti környezet (ökoturizmus), a sajátos hobbyk, téli és egyéb sportok, ismeretszerzés, egészség megőrzése, kalandturizmus. Továbbra is dinamikusan fejlődik a hivatásturizmus. A turizmusban résztvevők átlagéletkora világszerte emelkedik, a nyugdíjasok mind nagyobb mértékben veszik igénybe, jelentős részük főszezonon kívül. A XXI. Században Ázsia idegenforgalma fejlődik majd a leggyorsabban, 2020-ra Kína válik a világ első számú idegenforgalmi célpontjává. Trendek v A termék-csomag, komplex szolgáltatások iránti kereslet erősödik. v Keresleti mobilitás növekszik, a legtávolabbi desztinációk is elérhetővé válnak. v Demokratizálódott és ugyanakkor polarizálódott kereslet a minőségi és az árorientált tömeg-turizmus szétválását erősíti. v Egészség- és környezettudatosság nő a turisztikai keresletben. v Nem anyagi szempontok fokozottabb figyelembe vétele, minőség- és ártudatosság erősödését eredményezi. v Független, önálló életstílus, önmegvalósítás, élmény és élvezetorientáció, változatosság iránti igény általános fogyasztói trendek megjelenése, erősödése a turizmusban. (kalandturizmus, tematikus parkok, különleges attrakciók iránti igény növekedése.) v Szabadidő tartalmas eltöltése, a programokon való aktív részvétel tendenciája növekszik. v Rövidül a döntési idő, gyors, gyakran spontán döntések súlyának emelkedése a last-minute utak népszerűségét növeli. v Szélesebb, hosszabb időintervallum az utazásban, évente többszöri utazások súlya nő. - v Az egyéni, személygépkocsival utazók száma nő, a nemzetközi turizmusban a légi közlekedés erősödik.

10 1.2. A turizmus helyzete és trendjei hazánkban A magyar turizmus fejlesztésének lehetőségei A magyar idegenforgalom részesedése a világforgalomból 2-3% a bevételekből viszont még 1%-kal sem részesedünk. Kevés a turisták költése, rövid az itt tartózkodás ideje inkább a tranzit forgalom nagyobb. A fő feladat lenne a bevételek növelése. v Magyarország rendkívül gazdag gyógyvizekben. A gyógyturizmus fejlesztését kiemelt feladatként kell kezelni, annál is inkább, mert a gyógyszállókban magas az eltöltött vendégéjszakák száma. Ez több beruházást, célirányos propaganda tevékenységet kíván. Fejleszteni kell a termálvízre alapozott fittness-turizmust is. v A világban egyre népszerűbbé váló falusi turizmus, adottságaink alapján Magyarországon is növekvő lehet. Kiemelkedő feladat ennek fejlesztése is, mert segítséget adhat a vidéki munkanélküliség enyhítésében. és a falvakból való elvándorlás csökkentésében. Ehhez szükség van az önkormányzatok és az állam támogatására is.(adókedvezmények, beruházások támogatása, oktatás) v Másik termékfejlesztési lehetőség hazánk turizmusában a rendezvényturizmus, azon belül is a konferencia és kongresszusi turizmus. Ennek főleg az egy főre eső magas vendégköltés miatt van jelentősége, hiszen az itt igénybe vett szolgáltatások magasabb árszínvonalúak. De kongresszusi turizmust nem lehet technikai felszereltség nélkül szervezni. v Erősíteni kell a gasztronómiai turizmust és ezen belül is a borturizmust. Ez magas színvonalú vendéglátást, széles választékot, a kiszolgáló személyzet kiváló munkáját, hozzáállását igényli. v 2001 az "aktív turizmus" éve volt ez is a sport és hobby turizmus erősítését fejlesztését jelzi, amely világtendencia és ebből hazánk sem maradhat ki. Fontos a sportcentrumok, kerékpárutak, túraútvonalak kiépítése. v Az eredmények javítása érdekében elengedhetetlenül szükséges az ország 10

11 komplex idegenforgalmi propagandájának javítása. Ezt arra a már külföldön kialakult imázs elemre kell építeni, hogy a magyar barátságos és vendégszerető nemzet. v Turisztikai szempontból egyik sajátos vonzerőnk a magyar kultúra. A magyar népművészet, színházművészetünk, zeneművészetünk alkalmasak arra, hogy az ez iránt érdeklődő turistáknak tartalmas programokat szervezzünk. Új fejlesztési trend az internetet szolgáltatások elterjedése A hagyományos utazási irodák számára az egyre jobban teret nyerő internetes utazási szolgáltatások jelentős konkurenciát jelentenek, ezért üzleti stratégiájuk átgondolására kényszerülnek. Ugyanakkor az internet hatékony segítséget nyújt a turisztikai ágazatra jellemző kisebb vállalkozások szolgáltatásainak, turisztikai termékeinek piacra vitelében és értékesítésében júliusában az utazásszervezők 96%-a rendelkezett internet-kapcsolattal saját honlapot a társaságok 67%-a épített ki. Az interneten keresztül turisztikai szolgáltatás megrendelésére az összes utazásszervező 20%-a biztosított lehetőséget, míg az interneten keresztül lefoglalt turiszitkai szolgáltatások online kifizetésére 3%-uknál volt lehetőség ben a kiutaztatással foglalkozó társaságok 80%-a, a beutaztatással foglalkozók 67%-a és a belföldi útszervezéssel foglalkozók 56%-a rendelkezett önálló webkikötővel. Az eltérés egyrészt az egyes szegmenseken belül mutatkozó piaci verseny intenzitásával, másrészt a szegmensek célcsoportjainak eltérő internet használati szokásaival magyarázható. A beutaztatással foglalkozók érdeke, hogy az interneten keresztül gyors és közvetlen kapcsolatot tudjanak biztosítani a külföldi turisták számára, míg a kiutaztatással foglalkozó társaságok esetén a célcsoport jellemzően tehetősebb és az internet iránt fogékonyabb (pl.: a fiatalabb generáció többségében már csak az interneten nézegeti az utazási ajánlatokat), illetve a külföldre utazók jellemzően több utazási információt szeretnének begyűjteni a kiutazási kockázatok csökkentése miatt. Az utazásszervezők várakozása alapján re az internet-kapcsolattal rendelkező irodák további 15%-a tervezi, hogy kiépíti saját internetes megjelenését, 11

12 így 2005 végére az irodák több mint 80%-a lesz elérhető a világhálón A turizmusfejlesztés intézmény és kompetencia rendszere hazánkban Magyarország a Föld legkedveltebb célállomásai között a 11. helyen áll; gazdag, sokszínű a kultúrája, közismert vendégszeretete és híres nemzeti konyhája. Magyarország, mint európai gyógyvíznagyhatalom" a termál-és gyógyvízkészletét tekintve a világranglista 5. helyét foglalja el, csak Japán, Izland, Olaszország és Franciaország előzi meg. Az egészségturizmus területén világviszonylatban is kivételesen jók Magyarország adottságai, mely egyedülálló kitörési lehetőséget nyújt az országnak. Nagy mértékű és gyors növekedés a minőségi szálláshelyek bővítésével és a programkínálat növelésével érhető el. A magyar beutazó forgalomban az EU- országok turistái eddig is 70%-ban részesedtek, és erről a piacról további növekedés várható. A tengerentúli vendégforgalom csökkenése a beutazó forgalomban viszonylag kismértékben érezhető, hiszen az USA-ból érkezők az összforgalomnak 4.5%-át teszik ki, külföldiek csak 6,4%-a jön repülővel. Az egészségturizmus változatlanul növekszik, a veszteségek inkább a fővárosi magas kategóriájú szállodákban jelentkeznek. A Magyar turizmus RT. kampányt indított, melynek célja, hogy megnyerjék a potenciális turistákat, hogy hazánkat válasszák, repülés helyett közeli célpontokat keressenek. Az üzenet szerint Magyarország könnyen megközelíthető, biztonságos, barátságos, vendégszerető ország. A cél a bizalomépítés és a biztonságérzet növelése Országos hatáskörű intézmények Az Országgyűlés törvényalkotó tevékenysége a turizmus fejlődése és a turisztikai ágazat vállalkozásainak működése szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentőségű. Az ágazat működésének feltételrendszerét meghatározó törvényeket az Országgyűlés alkotja meg. 12

13 Magyarországon a turizmus gazdasági alapjait - például az idegenforgalmi adóra vagy a turizmus költségvetési támogatására vonatkozóan - törvény teremti meg, és a turizmus szempontjából fontos egyes jogintézmények - például az üdülési csekkrendszer működtetéséhez szükséges feltételeket is törvény határozza meg. Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szervezet. Az Idegenforgalmi Bizottság legfontosabb feladatai közé tartozik a turisztikai vonatkozású törvények, határozati javaslatok kezdeményezése, figyelemmel kísérése és a turisztikai szempontok érvényesítése a jogalkotásban. A hatáskörébe tartozó törvények végrehajtásán kívül ezek társadalmi és gazdasági hatásait is figyelemmel kíséri. A Bizottság feladata a turizmus állami irányításának felügyelete és ellenőrzése is. Szerepe jelentős, bármely idegenforgalmi témát megvitathat, és kezdeményezheti a szükséges intézkedések megtételét. Regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter: A kormányzati struktúrában a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszterhez a terület- és régiófejlesztéssel, turizmussal, valamint építés- és lakásügyekkel kapcsolatos kormányzati feladatok tartoznak. A regionális fejlesztések és a turizmus fejlesztésének egy miniszter kezébe történő összevonása a turizmus szempontjából azért kedvező, mivel ez által jobban érvényesül a regionalitás elve: a turizmus regionális szintű intézményei, a regionális idegenforgalmi bizottságok hatékonyabban tudják feladataikat ellátni. A miniszter feladata, hogy koordinálja a turizmus interszektorális jellegéből adódó tárcaközi és regionális tevékenységeket, megállapítsa az egyes idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásának feltételeit, meghatározza a szükséges szakmai követelményeket és az engedélyhez - hatósági nyilvántartásba vételhez - kötött turisztikai tevékenységek körét. A miniszter összehangolja az európai uniós tagságból adódó kormányzati turisztikai feladatok végrehajtását. Munkája során kapcsolatot tart fenn a turizmus szakmai szervezeteivel, a szakmai szövetségekkel. A tárca nélküli minisztert a parlamenti és a szakmai munka során általános jogkörű politikai államtitkár segíti. A turizmussal kapcsolatos nemzeti, valamint regionális marketingfeladatokat a kizárólagos állami tulajdonban lévő Magyar 13

14 Turizmus Rt. végzi, amely felett a tulajdonosi jogokat a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter gyakorolja. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Államtitkársága: A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot vezető miniszter az érintett miniszterekkel együttműködve ellátja a turizmussal összefüggő állami feladatokat, kidolgozza és jóváhagyásra a kormány elé terjeszti az idegenforgalmi politika koncepcióját, az ezzel kapcsolatos stratégiát, valamint a turizmus fejlesztésével összefüggő kormányzati döntések tervezetét. A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok és azok munkaszervezeteinek útján a miniszternek közvetlen hatása van a turizmus területi irányítására. A turizmussal kapcsolatos nemzeti, valamint regionális marketingfeladatok eredményes és hatékony ellátása érdekében a kizárólagos állami tulajdonban lévő Magyar Turizmus Rt. felett a miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Országos Idegenforgalmi Bizottság: Az OIB-ot tanácsadó, véleményező, javaslattevő szervként hozta létre a gazdasági miniszter 1996-ban. A Bizottságban a jelentősebb turisztikai szakmai szervezetek és a regionális idegenforgalmi bizottságok képviselői vesznek részt. Az OIB részt vesz a turizmus fejlesztési stratégiájának elveiről szóló döntések előkészítésében; javaslatot tesz a turizmus irányítási és szervezeti rendszerének korszerűsítésére; véleményezi a Turisztikai Célelőirányzat fő felhasználási irányait, elveit, a pályázati célokat és a hozzárendelt eszközöket, a turisztikai marketingstratégiát, az éves nemzeti marketingtervet; figyelemmel kíséri ezek végrehajtását, továbbá közreműködik a turizmussal kapcsolatos közgazdasági és jogi szabályozás, valamint a feltételrendszer kialakításában, kezdeményezi a szükséges módosításokat. A Magyar Turisztikai Hivatal a kormány irányítása és a tárca nélküli miniszter felügyelete alá tartozó államigazgatási szervezet. A január 1-jétől működő hivatal megalakítása a magyarországi turizmus fontosságát, illetve a turisztikai szakma elismertségét is jelenti, hiszen a turizmus állami szintű irányítását az önálló jogi személyiséggel rendelkező országos hatáskörű államigazgatási szervezet az eddigi legmagasabb szinten végzi. A hivatal a miniszter részére javaslatot tesz a turizmus rövid, közép- és hosszú távú céljainak kialakítására, kidolgozza a turizmuspolitika koncepcióját, vala 14

15 mint ennek részeként a fejlesztési és marketingkoncepciót. Ellátja a Magyar Turizmus Rt.-vel kapcsolatos vagyonkezelői jogokat. A hazai támogatási rendszer működtetése mellett közreműködik az Európai Unió turizmust érintő támogatási programjainak kidolgozásában. Az Európai Unió tervezési időszakához illeszkedve készíti az egyeztetések utolsó fázisában tartó - az Országos Idegenforgalmi Bizottság által 2005 januárjában elfogadott - Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát, amely a ig tartó időtávra fogalmazza meg a turizmusfejlesztési prioritásokat. Kapcsolatot tart fenn az Európai Unió intézményeivel, aktívan részt vesz a nemzetközi turisztikai szervezetek munkájában. Tevékenységében együttműködik az oktatási intézményekkel és a civil szervezetekkel. A Magyar Turizmus Rt a Miniszterelnöki Hivatal egyszemélyi tulajdonában lévő, nemzeti turisztikai marketingszervezet, amelyet az Országos Idegenforgalmi Hivatal jogutódjaként március 1-jén Magyar Turisztikai Szolgálat néven hoztak létre. A Magyar Turizmus Rt tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ez által elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi és nemzetközi Turizmusból származó bevételek növelését. Ezzel támogatja a magyar gazdaságban újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez, és pozitívan befolyásolja az ország folyó fizetési mérlegét. A kitűzött célok megvalósulását az alábbi konkrét feladatok segítik: v Magyarország, mint turisztikai desztináció arculatépítése, imázsának javítása, ismertségének növelése belföldön és külföldön, v a magyar turisztikai kínálat piacra juttatásának segítése verseny semleges módon belföldön és külföldön, v a regionális együttműködések támogatása a turizmusmarketing területén, v promóciós és PR-tevékenység folytatása belföldön és külföldön, v turisztikai információ biztosítása a belföldi és a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták, a potenciális utazók, a döntéshozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára. 15

16 Regionális hatáskörű intézmények A Magyar Turizmus Rt. feladatait a központi egységeken kívül a belföldi hálózatát alkotó Regionális Marketing Igazgatóságai (R MI) és Regionális Turisztikai Projekt Irodái (RTPI), külföldi képviseletei és a Magyar Turizmus Rt.-vel névhasználati szerződésben álló Tourinform-hálózat segítségével valósítja meg. A Magyar Turizmus Rt. a belföldi turizmus élénkítése terén hangsúlyos szerepet szán az ország hét turisztikai régiójában működő Regionális Marketing Igazgatóságnak (RMI) és a két Regionális Turisztikai Projekt Irodának (RTPI). A regionális irodák fő feladata a régiók identitásnövelése, a vidék felzárkóztatása és ismertté tétele, a régiós szolgáltatók minőségi turisztikai termékek kialakítására és szinten tartására való ösztönzése. A belföldi keresletélénkítés érdekében elsődleges feladat a szolgáltatók verseny semleges piacra juttatása és piacon tartása. Az RMI-k/RTPI-k ennek érdekében a régió marketingtervében foglaltaknak megfelelően kapcsolatot tartanak a helyi turisztikai szolgáltatókkal és regionális szervezetekkel, részt vesznek a termékfejlesztésben, a kiadványok elkészítésében, képviselik a régiót, illetve annak szolgáltatóit a belföldi és külföldi turisztikai kiállításokon, valamint közreműködnek a regionális pályázatok kezelésében és elbírálásában. A Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB) olyan szakmai részvételre alapozott idegenforgalmi koordinációs szervezet, amely felügyeletét a regionális fejlesztésért- és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter látja el. A RIB székhelyét maga határozza meg, feladatait testületi ülés keretében és munkaszervezete útján látja el, jogosítványait az ülésen gyakorolja. Észak-magyarországi RIB Elnök: dr. Nagy Imre Titkár: Farkasné Uzelmann Szilvia Cím: 3300, Eger, Dobó tér 9. Telefon: Telefax:

17 A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok (RIB-ek) hatásköre az ország egész területére kiterjed. Alapvető feladatuk a turizmuspolitika regionális megvalósítása, a regionális koordináció a turisztikai infrastrukturális fejlesztésekben, a kistérségi turisztikai együttműködés kialakításában, az EU programokban való részvételben, valamint az oktatásban és szakképzésben. Az egyes régiók turisztikai marketingtevékenységét a Regionális Marketing Igazgatóságok (RMI-k) végzik a Magyar Turizmus Rt. szakmai felügyeletével. Észak-magyarországi R MI Igazgató: Hidvéginé Molnár Judit Cím: 3300, Eger, Dobó tér 9. Telefon: Telefax: Megyei hatáskörű intézmények A megye idegenforgalmi kínálatának megjelenítésével, a fejlesztés generálásával és koordinálásával a BAZ Megyei Önkormányzat által 1992-ben létrehozott Megyei Idegenforgalmi Hivatal foglalkozik. Címe: Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Idegenforglami Hivatal 3530 Miskolc Mindeszent ter 1 Tel.: Az Megyei Idegenforgalmi Hivatal tevékenységi körei: v A megyében a házigazda, a területfeltáró szerepkör betöltése, ezen belül is az idegenforgalmi vonzástényezők, értékek feltárása és bemutatása. v Az idegenforgalom megyei érdekeinek meghatározása, ezek képviselete és összehangolása az országos érdekekkel. v Települési, kistérségi és megyei fejlesztési érdekek koordinálása, fejlesztési koncepciók, befektetési projektek készítéséhez segítség nyújtása. 17

18 v Közreműködés térségi tervezési munkák idegenforgalmi vetületeinek kidol- gozásában. v A megye idegenforgalma alakulásának rendszeres elemzése. v Megyei reklám- és propagandatevékenység kifejtése, egységes megyei idegenforgalmi arculat kialakítása és fenntartása, megjelenítése propagandaanyagokban ill. rendezvényeken. v Idegenforgalmi célokat szolgáló megyei pénzügyi alapok megteremtése, kezelése és működtetése a területi reklám és propaganda kifejtése érdekében, továbbá pályázati rendszerben a helyi fejlesztési célok megvalósítása érdekében. v A nemzetközi idegenforgalmi együttműködések szervezése és összehangolása. v Megyei idegenforgalmi szakbizottság felállítása és működtetése. v Kezdeményező szerep felvállalása az idegenforgalmi szakmai érdekképviseleti szervek, szövetségek megszervezésében. v Támogatás nyújtása a helyi kulturális, művészeti, idegenforgalmi nagyrendezvények szervezéséhez. v Szakvásárokon, kiállításokon való részvétel mind belföldön, mind külföldön, a megye propagálása érdekében. v A vendéglátók munkájának menedzselése, tanfolyamok szervezése és azokon való részvétel, népfőiskolák ilyen irányú előadásainak támogatása. v A megyei idegenforgalmi információs bázis (adatbank) megteremtése és összekapcsolása más hazai és külföldi rendszerekkel ban alakult meg a Megyei Idegenforgalmi és Turisztikai Tanács, mely a Hivatal és a Megyei Közgyűlés mellett működik, mint szaktanácsadó testület Kistérségi hatáskörű intézmények A Tourinform irodák teljes körű információt szolgáltatnak a régió, megye és a kistérség szálláslehetőségeiről, vendéglátóhelyeiről, rendezvényeiről, és közlekedési lehetőségeiről. Az Észak-magyarországi régió 20 Tourinform irodája közül a Sárospataki kistérségben 1 Sárospatakon található iroda ad tájékoztatást az ide érkező vendégeknek Sárospataki Tourinform Iroda 18

19 3980 Sárospatak Eötvös u. 6. Tel: Fax: A kistérségben egyéb, speciálisan a turizmusfejlesztéssel foglalkozó hivatalos intézmény sem az önkormányzatokon belül, sem pedig a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás, mint önálló költségvetési szerven belül nem működik, még bizottsági formában sem. Nincs tehát a térségben olyan szervezet jelen pillanatban, mely a helyi integrál és komplex turizmusfejlesztési feladatok koordinálásával, felügyeletével foglalkozna. A turizmusfejlesztéssel kapcsolatos pályázatokat vagy az egyes érintett önkormányzatok munkatársai, vagy a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás Fejlesztési Iroda kistérségi és vidékfejlesztési menedzserei írják A kormány országos turizmusfejlesztési- marketing stratégiája Az országos, regionális és térségi turisztikai marketing stratégiát a következő szakmai háttéranyagok határozzák meg így különösen: v Országos Középtávú Turisztikai Marketingstratégia v Magyar Turizmus Rt évi koncepcionális marketingterve v Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai fejlesztési stratégiája v Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Felzárkóztatási Programja ( ), v Zemplén térségi turizmusfejlesztési terve, v Zemplén térségi public relations stratégiája, v Sárospatak és Környéke Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója, v Zempléni Vállalkozási Övezet területfejlesztési programja Kormányzati turizmus-politika: A nemzeti szintű turizmus politika 1994-ben kidolgozott, az 1989-ben elfoga 19

20 dott Hágai Nyilatkozatban rögzített európai alapelveken nyugvó terve és az 1996-ban elkészült majd évente frissített országos turisztikai marketing stratégia képezik a kormányzati politika alapdokumentumait. Az ezekben megfogalmazott célok és fejlesztési feladatok megvalósításának eszközeit az alábbi elemek alkotják: v országos idegenforgalmi irányítási szervezeti rendszer, v a turizmussal összefüggő tevékenységek jogi szabályozása, v infrastruktúra-fejlesztés, v fejlesztések támogatási rendszere, v a turizmus nemzeti szintű oktatási és szakképzési rendszerének kialakítása, v nemzeti szintű marketing stratégia kidolgozása és megvalósítása. A kidolgozott országos stratégia a kormányzati politikában jelentős változást hozott, de a legnagyobb problémán, a politika megvalósítására fordítható pénzeszközök erős korlátozottságán azonban nem sikerült javítani. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia címmel a Magyar Turisztikai Hivatal fémjelzi a kormány turizmusfejlesztési stratégiájának januári változatát. (A hivatalt a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter felügyeli.) A stratégiának alapul kell szolgálnia az Európa-terv és részeként a második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT-2) elkészítéséhez. A középtávú idegenforgalmi stratégia kiemelt feladatai között szerepel: v az ifjúsági és a szociális jellegű turizmus központi támogatottságának visszaállítása v turisztikai termékcsoport fejlesztési tervek készítése, koordinálva a területfejlesztési tanácsokkal v a természeti és kulturális örökség megóvása és turisztikai hasznosítása (nemzeti parkok, kiemelt műemlékek, gyógy- és termálvizek, Világörökség) v a turisztikai fejlesztések kötelező környezet-harmonizációs kontrollja a tervezés/engedélyezés fázisában v a tavak és folyóvizek minőségvédelme, fürdőzésre alkalmassá tétele v egymásra épülő szakképzési rendszer kialakítása 20

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

ÉszakMagyarország. Marketingterv.

ÉszakMagyarország. Marketingterv. ÉszakMagyarország Marketingterv 2009 Észak- Magyarország Marketingterv 2009 Eger a 8. a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló városok listáján. A régióban Eger, Miskolc,

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft.

Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Érdekek Egyszerűen összegezve: Nemzeti érdek, hogy minél több külföldi turista jöjjön

Részletesebben

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági 1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 9. téma: Turizmuspolitika és területfejlesztés 2 A turizmuspolitika fogalma A turizmus fejlesztésével kapcsolatos távlati célok összessége; A közösség tevékenysége

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A magyar turizmus szervezeti rendszere

A magyar turizmus szervezeti rendszere A magyar turizmus szervezeti rendszere A világ számos országában a turizmus irányítását több, egymást kiegészítő szervezet végzi. Ez elmondható Magyarországról is, hiszen az Országgyűléstől a települési

Részletesebben

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007.

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. Kiss Kornélia kutatási csoportvezető Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. március m 13. A kampányévet megalapozó kutatások A magyar lakosság utazási szokásai, 2000-től évente A KVVM

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb.

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. Balatoni RMI 2012. évi marketing terve Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. igazgató Helyzetelemzés Balaton régió erősségei: A Balaton régió hazánk legjelentősebb

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

2003 - Az egészségturizmus éve

2003 - Az egészségturizmus éve 2003 - Az egészségturizmus éve Oláh László igazgató Stratégiai Termékek Igazgatósága Magyar Fürdőszövetség Közgyűlése 2003. április Az egészségturizmus nemzetközi trendjei Európaiak összes utazásából (270

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig. Üdülési csekk

Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig. Üdülési csekk Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig Üdülési csekk 1982-ben vezették be Franciaországban a dolgozók megvásárolhatták (havi keresetük

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA CSEHORSZÁG KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. CSEHORSZÁG Területe: 78 866 km 2 Lakosainak száma: 1,2 millió

Részletesebben

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon. Itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2007 Végleges adatokkal www.itthon.hu Turizmus Összefoglaló adatok 1 A magyarországi turizmus főbb mutatói *Zárójelben a szállodák vendégforgalmi adatai. 2006

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben TDM 7. Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben Stratégiai működés megalapozása Dr. Piskóti István Intézetigazgató, ME Marketing Intézet A tervezés terepe Milyen turisztikai termékfejlesztés célszerű

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétől

Sárospatak Város Polgármesterétől Sárospatak Város Polgármesterétől 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu JAVASLAT - a Képviselő-testületnek - a Sárospatak Város Önkormányzata

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

Franciaország. Marketingterv

Franciaország. Marketingterv Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország a harmadik legfontosabb európai küldőpiac. A franciák külföldi utazásainak száma 2007-ben 6%-kal növekedett, a szabadidős

Részletesebben

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

UKRAJNA A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA

UKRAJNA A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA Budapest, 2007. június 20. Miért éppen Ukrajna? mert Ukrajnában 46 millió ember él és a statisztikák szerint 10 év alatt csak 2%-uk járt Magyarországon turistáként; mert 2000-től

Részletesebben

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása

Részletesebben