Szövegértés és olvasáskultúra a mai Magyarországon

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Magyarország kultúrája a XXI. században Agárdi Péter Szövegértés és olvasáskultúra a mai Magyarországon Karoliny Eszter Informatikus-könyvtáros levelezős hallgató I/2

2 A 12. század (és az ezt követő évszázadok) egyetemi oktatásában a diákok egy megtanulandó, az előadáson elhangzó szöveget három szinten, három különböző minőségben hallhattak: a szöveg nyelvtani magyarázatát (littera), egy általános kommentárt (sensus) végül a professzorok elmélyült elemzését (sententia) 1. Bár ez a fajta oktatási rendszer nem vezetett el mindenkit a filozófia nagyjainak megértéséhez, azt valószínű belátták a diákok, hogy az olvasás, az olvasni tudás több, mint a betűk ismerete, és a szavak mondatok szöveg mondanivalójának megértése nem következik abból, hogy azt (f)el tudjuk olvasni. Míg a középkori diákok dolgát nehezítette, hogy az olvasott vagy hallgatott szöveg nem anyanyelvükön szólt, a mai fiataloknak és felnőtteknek ez már nem kifogás. És amíg a középkori diákok világa meglehetősen megengedő volt minden kortársuk számára az írástudatlansággal, pontosabban az írni-olvasni nem tudással szemben, addig ma alig van olyan, a fejlett(?) világban élő ember, aki elmondhatja magáról, hogy nincs szüksége arra, hogy értelmezve tudjon olvasni, vagy gondolatait írásban megfogalmazni. Hiszen bárki, akinek munkájához nem szükséges az írástudás, még szembe kell, hogy nézzen az állami bürokrácia számtalan űrlapjával, el kell hogy igazodjon a menetrendek, használati utasítások és betegtájékoztatók alapján, ha munkahelyét elveszti, új állást kell hogy szerezzen, nem is beszélve arról, hogy legalább négy évente egyszer döntést kell hoznia arról, ki vezesse tovább az országot. Minderre ugyanakkor Magyarországon a felnőtt lakosság jelentős része nemzetközi felmérés szerint képtelen 2. Nem mutatnak jobb eredményt azok a 1 Jacqueline Hamesse: Az olvasás skolasztikus modellje. In: Guglielmo Cavallo Roger Chartier: Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban. Balassi Kiadó, Budapest, Természetesen az olvasás többszintűsége a mai szakirodalomban is elismert tény. Így például Tóth Beatrix az olvasási hierarchia négy szintjét különbözteti meg: értő, értelmező, bíráló (kritikai) és alkotó (kreatív) olvasást. Tóth Beatrix: A szövegértés fejlesztésének elmélete és gyakorlata = 2 Vári Péter et al.: Felnőtt írásbeliség-vizsgálat. Egy nemzetközi felmérés tapasztalatai In: Iskolakultúra 2001/

3 felmérések sem, melyek a közoktatást rövidesen elhagyó korosztály, a 15 évesek körében készültek 3. (Érdemes megjegyezni, hogy a magyar iskolarendszerben tanuló 10 éves fiatalok ugyanakkor a nemzetközi versenyben jóval elegánsabb helyezést érnek el 4. Az olvasni meg-nemtanulás helyett vagy mellett tehát az olvasási készség visszafejlődése is szerepet kap a végső eredményekben.) A felmérések legriasztóbb eredménye talán nem is az, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező magyarok átlagos olvasási-szövegértési készsége azonos szinten van a svéd alapfokú oktatást befejezők átlagával, hanem az, hogy a magyar iskolarendszer nem tesz semmit az otthonról hozott, a családi háttér különbségeiből származó eltérések kiegyenlítésére 5. Aki otthon nem lát példát az olvasásra, nem kap alapot a szövegértés elsajátításához, az az iskolában nem tudja behozni ezt a hátrányt, így eleve esélytelenül indul a munkaerőpiacon, vagy a továbbtanulás szempontjából. De mi is tulajdonképpen az írni-olvasni tudás mértéke, mikor nevezhetünk valakit írástudatlannak, illetve funkcionális analfabétának? Analfabéta az, aki nem tud egyszerű, rövid írott szöveget sem elolvasni, mert nem rendelkezik a betűk és hangok megfeleltetésének képességével. Funkcionális analfabéta ezzel szemben az, aki, bár rendelkezik az olvasáshoz és íráshoz szükséges képességekkel, készségekkel, ezeket nem tudja olyan szinten alkalmazni, amelyet a közösségében betöltött szerepe megkívánna, illetve amely saját vagy közössége fejlődését szolgálná 6. A funkcionális írástudás vagy írástudatlanság tehát mindig relatív, és az ember társadalomban betöltött szerepéhez is kapcsolódik. Ehhez a fogalomhoz tartozik még, hogy napjainkban már nem lehet megkerülni a számítógépes írástudás, valamint az 3 Nagy Attila: Szövegértés és periodikaolvasás középiskolásainknál In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2002/ és PISA Összefoglaló jelentés. A ma oktatása és a jövő társadalma. Oktatási Hivatal, Budapest, PIRLS 5 PISA Összefoglaló jelentés. A ma oktatása és a jövő társadalma. Oktatási Hivatal, Budapest, Steklács János: Funkcionális analfabetizmus a hipotézisek, tények és számok tükrében. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005

4 Internetre jellemző hipertext értelmezésének kérdését, ha az analfabetizmust vizsgáljuk. Ezek az új készségek ugyanis a nyomtatott szöveg értelmezésének, felhasználásának ma már egyenrangú partnerei: az Interneten tájékozódni nem-tudás ugyanolyan súlyos akadályokat jelent a megélhetésben, a mindennapi tájékozódásban, mint a hagyományos szövegek meg nem értése. Magyarország ebben a kategóriában sem jeleskedik: a lakosság internetkapcsolattal rendelkező hányada jóval kisebb a kívánatosnál, így a computer literacy megszerzéséhez a legalapvetőbb feltételek is sokszor hiányoznak. Ráadásul a társadalmi különbségek, melyek a szövegértés, az alfabetizmus kialakulását segítik vagy hátráltatják, ugyanazon rétegek között képeznek szakadékot a számítógépes írástudást érintően is; magyarán a kialakuló rés a haladó és a leszakadó rétegek között egyre nagyobb lesz 7. Mi lehetne mindezek után egyértelműbb, mint hogy Magyarországon évek óta jelentősen csökken az olvasásra szánt idő, és változik az elolvasott művek minősége is (jellemzően a könnyebb irodalom felé) 8? Az egymást erősítő tendenciák közül ez az, amelyik a könyvtárosokat talán leginkább kell, hogy érdekelje: míg az írás-olvasás tanítása nem (jellegzetesen) könyvtári feladat (bár a számítógépes írástudás fejlesztése sokszor a könyvtárak keretein belül működik), addig az olvasási szokások finom befolyásolása akár kampányszerűen, rendezvényekkel, akár a napi munka során igenis a könyvtárak munkájába kell, hogy tartozzon. Ezért jó olyan kezdeményezésekről hallani, mint az országos szintű Nagy Könyv, vagy a helyi olvasókörök, pályázatok 9. 7 Az internet-használati szokásokat jelentősen meghatározza a már meglévő olvasási kultúra. Találkozások a kultúrával 5. Olvasási szokások 8 Nagy Attila: Stagnálás, romlás vagy olvasásfejlesztés? = Iskolakultúra 2001/ lásd például Zalai Könyvtári Levelező 2005/2

5 Felhasznált irodalom: Jacqueline Hamesse: Az olvasás skolasztikus modellje. In: Guglielmo Cavallo Roger Chartier: Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban. Balassi Kiadó, Budapest, Nagy Attila: Stagnálás, romlás vagy olvasásfejlesztés? = Iskolakultúra 2001/ Nagy Attila: Szövegértés és periodikaolvasás középiskolásainknál In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2002/ PIRLS PISA Összefoglaló jelentés. A ma oktatása és a jövő társadalma. Oktatási Hivatal, Budapest, 2007 Steklács János: Funkcionális analfabetizmus a hipotézisek, tények és számok tükrében. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005 Találkozások a kultúrával 5. Olvasási szokások Tóth Beatrix: A szövegértés fejlesztésének elmélete és gyakorlata = Magyar Nyelvőr október december Vári Péter et al.: Felnőtt írásbeliség-vizsgálat. Egy nemzetközi felmérés tapasztalatai In: Iskolakultúra 2001/ Zalai Könyvtári Levelező 2005/2