A lakosság biztonságérzetének és tájékozottsági szintjének vizsgálata Heves Megyében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A lakosság biztonságérzetének és tájékozottsági szintjének vizsgálata Heves Megyében"

Átírás

1 Tutor Alapítvány A lakosság biztonságérzetének és tájékozottsági szintjének vizsgálata Heves Megyében Közvélemény kutatás a Tutor Alapítvány TÁMOP C-11/ Együtt az áldozatvédelemben projektének keretében

2 1

3 Tartalomjegyzék Kutatásmódszertan... 3 A háztartások jellemzői... 5 Iskolázottság és gazdasági aktivitás... 8 Megélhetés A válaszadók kiegészítő jövedelemforrásai Adósságok, hitelek Gazdálkodási jellemzők Lakáskörülmények... 8 Elégedettség különös tekintettel a közbiztonságra A települések problémái... 3 Intézmények, bizalom A hevesi áldozatvédők ismertsége Jogbiztonság Kriminalitás, fertőzöttség Biztonságérzet Kinek a felelőssége? Hova fordulna segítségért?... 80

4 Kutatásmódszertan Az ismertetésre kerülő kutatásra az Együtt az áldozatvédelemben - TÁMOP C- 11/ projekt keretében került sor. A projekt elsődleges célja Heves megyében az áldozatvédelem területén a jelzőrendszer hatékony működésének előmozdítása, és az információáramlás biztosítása a jelzőrendszer tagjai számára. Főként azért, hogy az áldozatok megfelelő információhoz, tájékoztatáshoz jussanak, a bűncselekményeket előidéző okok hatásai mérséklődjenek, csökkenjen a sértetté válás veszélye, növekedjen az egész közösség biztonsága, javuljon az élet minősége, erősödjön a társadalom összetartozása és egyben erősödjön az emberi jogok érvényesítése. A projekt megvalósítása során cél a bűncselekmények áldozataival kapcsolatba kerülő minél többféle szakmacsoport szakembereinek bevonása a közös munkába, és a különböző áldozati csoportok számára speciálisan a helyzetüknek megfelelő szolgáltatások biztosítsa. Külön hangsúly helyeződik a prevenció minden szintjére. Az elsődleges prevenciót tekintve a fő cél, hogy csökkenjen a lakosság körében az áldozattá válás esélye, csökkenjen az új esetek előfordulási aránya, a másodlagos prevenció kapcsán a már sértetté vált személyeknél az esetek gyors, hatékony megoldása, a harmadlagos prevenció során pedig a károsító hatások, következmények kiküszöbölése, az ártalomcsökkentés és a rehabilitáció. A hatások mérése, illetve a célok elérésének támogatása érdekében a projekt része két felmérés is. Az első felmérésre a projekt induláskor (013-ban) került sor, és a jelen tanulmányban e felmérés eredményeit ismertetjük. A második felmérésre a projekt végén kerül sor, és majd e felmérés alapján lehet empirikus adatokon alapuló képet alkotni a projekt eredményességéről. Az Együtt az áldozatvédelemben projekt egész Heves megyére kiterjed, ugyanakkor a kutatásban a hevei kistérség kitüntetett szerepet kapott, mivel a Tutor Alapítvány a Máltai Szeretetszolgálattal korábban közösen indított programjai révén e kistérségben már régóta jelen van, így a projekt indulásakor a tárgyi és személyi feltételek is itt koncentrálódtak leginkább. A kutatásban is kiemelt helyszínek a következő települések: 1.,., 3., 4. és végül 5. (Gyöngyös leginkább hátrányos helyzetű településrésze). Kutatási célunk volt, hogy ezeket a településeket esettanulmány-jelleggel is vizsgálni tudjuk, ezért a kutatási terv alakítása során szem előtt tartottuk, hogy a megyei reprezentatív felmérés eredményeit egybe tudjuk vetni a helyi eredményekkel. Egy pusztán reprezentatív mintavétellel zajló kutatásba a kisebb településekről csak nagyon kevés háztartás kerülhetett volna be, így a kiemelt településeken nem tudtunk volna település specifikus információkat gyűjteni. 3

5 Mindezt és a kutatás büdzséjét is figyelembe véve egy viszonylag bonyolult kutatási tervet állítottunk össze. Egyrészt mind az 5 kiemelt helyszínen felkerestünk háztartást, és interjút készíttettünk a véletlenszerűen kiválasztott háztartások valamelyik szintén véletlenszerűen kiválasztott nagykorú (18 évnél idősebb) tagjával. Másrészt rétegzett véletlen mintavételi módszerrel 500 fős reprezentatív felmérést készítettünk Heves megyében. A Heves megyei reprezentatív minta rétegzését a 011-es népszámlálás település szintű adatai alapján késztettük el, így a különböző méretű településeken élők olyan arányban szerepelnek a mintában, amilyen arányban a megye lakossága megoszlik a településnagyság szerinti kategóriákban. Az adatok tisztítása és a megkérdezések ellenőrzése után összesen használható interjúnk maradt fent a rostán. Ezek megoszlása az 1 táblázatban látható. 1. táblázat: A teljes minta megoszlása települések szerint részminta kistérségi minták összesen Heves megyei város 1 Heves megyei kisebb település Heves megyei reprezentatív minta interjú 98 db 104 db 101 db 98 db 95 db 496 db 05 db 300 db 505 db 1 A rétegezésnél (és az elemzésben is) a településméretet vettük figyelembe, nem pedig a közigazgatási besorolást, és csak az lakosnál nagyobb településeket tekintjük városnak, az ennél kisebbeket közigazgatási besorolásuktól függetlenül a kisebb települések közé soroltuk. A mintarétegezésnél 4 nagyság kategória szerint csoportosítottuk a településeket, de az elemzésekben csak ezt a két kategóriát használtuk. 4

6 Négy kiemelt településen 013. május 9. és június 18. között készült el az adatfelvétel. A megyei reprezentatív kutatás, illetve a gyöngyösi Durandán készült felmérés adatfelvételi munkáira pedig 013 szeptembere és novembere közt került sor. Az interjúkat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, illetve a Tutor Alapítvány Együtt az áldozatvédelemben projekt munkatársai és önkéntesei készítették. Az alapadatokat a jelen tanulmányban mindig az 1. táblázat szerinti bontásokban ismertetjük. A szignifikáns eltéréseket mindig kiemeléssel jelöljük, de csak akkor terheljük a tanulmányt a hipotézisvizsgálatok részleteinek ismertetésével, ha ez nagyon indokolt. Néhány esetben a jelzésértékű különbségeket is kiemeljük. Jelzésértékűnek akkor tekintünk egy eltérést, ha 10 százaléknál kisebb, de 5 százaléknál magasabb a valószínűsége annak, hogy az eltérés a mintavételi véletlen számlájára írható. Ahol ez lehetséges és értelmes, -100 ponttól +100 pontig terjedő mérleg-indexekre, illetve 100 fokú skálákra vetítettük a nyers válaszeloszlásokat. Ez egyrészt szemléletessé teszi az adatok ismertetését, másrészt leegyszerűsíti az összefüggések feltárását. Ahol csak lehetett, igyekeztünk többváltozós matematikai-statisztikai eljárások (elsősorban faktor-analízisek) segítségével magas mérési szintű integrált skálákat képezni. A háztartások jellemzői Heves megye városaiban,9 fő az átlagos háztartásméret, és gyakorlatilag ugyanekkora (3,0 fő) a kisebb települések átlaga is. Ugyanakkor on, en és Durandán 4 fő fölött van az átlag. Az átányi és a tarnazsadányi átlag viszont nem tér el szignifikánsan a megyei átlagtól. Az egyszemélyes háztartások aránya Heves megye kisebb településein a legmagasabb (0%), és természetesen en, on és Durandán a legalacsonyabb. Másrész az öt- vagy többszemélyes nagycsaládok aránya Durandán és on 40 százalék fölött van, miközben a megye kisebb településein csak 15% ez az arány (. táblázat).. táblázat: A háztartások mérete méret hevesi város kisebb település 1 fő 9% 7% 15% 14% 10% 15% 0% fő % 19% 30% 3% 3% 9% 4% 3 fő 1% 14% 1% 1% 11% 6% 1% 4 fő 14% % 18% 16% 1% 18% 0% 5

7 5+ fő 43% 38% 5% 6% 44% 1% 15% átlag 4, fő 4, fő 3,4 fő 3,5 fő 4,1 fő,9 fő 3,0 fő A kérdőívek 87 százalékán a kérdezőbiztosok jelölték, hogy megítélésük szerint az a válaszadó, akivel a gyakran több mint egyórás, szigorúan anonim interjút elkészítették, roma vagy nem roma. A kutatás utolsó szakaszában sajnos nem történtek meg ezek a jelölések, mert az egyik önkéntes munkatárs nagyon aggályosnak tartotta ezt a jelölést, és a többi önkéntest is rávette arra, hogy ne jelöljön semmit ennél a kérdésnél. Ezzel együtt egyértelmű, hogy a családméret-átlagok eltéréseinek hátterében alapvetően az húzódik meg, hogy a romák sokkal nagyobb valószínűséggel élnek nagyméretű háztartásokban, mint a nem romák (1. ábra). 1. ábra: Háztartásméret a kérdezőbiztosok etnikai besorolásai szerint 1 fő fő 3 fő 4 fő 5+ fő roma nem roma

8 . ábra: A háztartásban élő gyerekek aránya városok 40 kistelepülések A tarnabodi háztartásokban élők 6 százaléka a válaszadó gyereke, míg a megye városiban csak 40 százalék ez az arány. A háztartásban élők rokonsági fokait nézve ezen túlmenően egyetlen figyelemre méltó adatot találtunk: Durandán a háztartásokban élők 18 százaléka távolabbi rokon (tehát nem házastárs/élettárs, szülő, nagyszülő vagy gyerek, unoka). A többi mintavételi körzetben viszont 10 százalék alatt van ugyanez az arány. A megkérdezett háztartásokban a rokonsági fokot tekintve gyerekek jelentős hányada azonban már felnőtt korú, vagy legalábbis már kinőtt az iskoláskorból. Ezért érdemes megnézni a még nem iskoláskorú és a most iskolába járó gyerekek arányait is. Itt azt látjuk, hogy az óvódás korú gyerek aránya a ban igen alacsony, en kiugró, míg on és Durandán inkább az iskolába járóké az (3. táblázat). 3. táblázat: A még nem iskoláskorú és az iskolába járó háztartástagok arányai még nem iskolás hevesi város kisebb település iskolába jár

9 Iskolázottság és gazdasági aktivitás A felnőtt családtagok iskolázottságait nézve az találtuk, hogy on és Durandán lényegesen alacsonyabb a legalább szakképzettek aránya, mint a többi mintavételi körzetben. Durandán és ban viszont azok aránya is kiugróan magas, akik a 8 általánost sem végezték el (4. táblázat). 4. táblázat: A felnőtt családtagok iskolázottsági aranyai kevesebb mint 8.o. hevesi város kisebb település osztály szakképzett érettségi diplomás Heves megye városaiban a felnőttek többsége eljut az érettségiig és jelentős a diplomások aránya is. A megye kisebb településein a szakképzettség vagy az érettségi megszerzéséig tartanak a tipikus iskolai karrierek. A leginkább hátrányos helyzetű településeken viszont a 8. általános elvégzése sem garantált, így annak azért lehet örülni, hogy on legalább eddig eljut a többség. A válaszadók körében nagyon szoros összefüggést találtunk az iskolázottság és a gazdasági aktivitás között. A diplomások 76 százaléka dolgozik, aktív pénzkereső tevékenységet folytat. Ugyanakkor a kevesebb mint 8 osztályt végzettek körében mindössze 7 százalék ez az arány (3. ábra). Ennek fényében viszont kicsit sem meglepő, hogy a háztartástagok gazdasági aktivitására vonatkozó adatok eloszlása drámain eltérő a hét mintavételei körzetben. Heves megye városaiban a háztartástagok 47 százaléka aktív pénzkereső, míg on mindössze 1% ez az arány (5. táblázat). A táblázat adataiban érdemes arra is felfigyelni, hogy a munkanélküliek aránya korántsem annyira eltérő, mint a foglalkoztatottak aránya. Ez viszont azt jelzi, hogy a hivatalos munkanélkülinyilvántartások Heves megyében sem tükrözik a valós helyzetet. 8

10 3. ábra: Az iskolázottság és gazdasági aktivitás összefüggése pézkereső GYES, htb. nyugdíj munkanélküli közmunkás egyéb inaktív tanul diplomás érettségi szakképzett osztály nincs 8 o táblázat: A családtagok gazdasági aktivitás aranyai hevesi város kisebb település pénzkereső GYES, htb nyugdíj munkanélküli közmunka egyéb inaktív tanul Az igazán drámai adat azonban az, hogy a leghátrányosabb helyzetű mintavételi körzetekben a háztartások többségében egyetlen dolgozó, aktív pénzkereső családtag sem él (4. ábra). 9

11 4. ábra: A munkával pénzt kereső családtagok száma nincs aktív pénzkereső 1 kereső van több kereső van város kisebb település Megélhetés Régi kutatási tapasztalat, hogy Magyarországon sokan nem szívesen válaszolnak a jövedelmeik nagyságát firtató kérdésekre. Ennek nem minden esetben a gyanakvás és a félelem az oka, hanem sokszor az, hogy nem is tartják pontosan számon a háztartások a bevételeiket. Különösen gyakori ez azokban a háztartásokban, melyek életében jelentős szerepe van az alkalmi jövedelmeknek a megélhetésben. Márpedig a nyomorgazdálkodásnak éppen ez az egyik tipikus velejárója. A jelen felmérés során is azt tapasztaltuk, hogy sokan nem válaszoltak a jövedelmekre vonatkozó kérdésblokkra, és a nehezen hihető, irreális válaszok aránya se elhanyagolhatóan kicsi. Ezzel együtt azért érdemes áttekinteni a válaszok megoszlását. Először is azt találtuk, hogy a megkérdezettek 3 százaléka egyáltalán nem volt hajlandó nyilatkozni a család jövedelmeiről, noha kérdezőbiztos munkatársainkat arra kértük, e kérdés előtt ismételten is biztosítsák a felkeresett háztartásokat arról, hogy a felmérés teljesen anonim, soha senki se fogja megnézni az egyedi válaszokat. A legnagyobb ellenállást Durandán váltotta ki a jövedelmeket firtató kérdésblokk. Itt a megkérdezettek 43 százaléka utasította vissza a válaszadást, és ez aligha magyarázható mással, mint a településrész speciális helyzetével. 10

12 ban, ban és on viszont alig volt vagy egyáltalán nem volt kategorikus válaszmegtagadás. Ebben nyilvánvalóan szerepe van annak is, hogy ezeken a helyeken olyan önkéntesek voltak a kérdezőbiztosok, akiket jól ismernek a helyiek, és így nem volt nehéz számukra olyan bizalmi légkört teremteni, melyben a szenzitív kérdések is feltehetőek. Azt, hogy tényleg erről van szó, jól bizonyítja, hogy Heves megye kistelepülésein, ahova gyakorlatilag ismeretlen kívülállóként csöngettek be a háztartásokba munkatársaink, 37 százalék volt a válaszmegtagadók aránya, a megye városaiban pedig 30 százalék. en viszont 14 százalék volt a válaszmegtagadási arány. Ez határozottan kisebb érték, mint a megyei átlag, ám egy picivel nagyobb ellenérzésről tanúskodik, mint amekkorával on, ban és ban szembesültek munkatársaink. A megkérdezettek további 8 százaléka nem utasította vissza kategorikusan a válaszadást, ám nem tudott érdemi válaszokat adni, illetve a kerek-perec válaszmegtagadásnál udvariasabban tért ki a kérdés elől. Mindez azt jelenti, hogy mindössze a megkérdezettek 69 százalékától kaptunk többé-kevésbé hihető jövedelembevallást. A válaszokat fő elemzési szempontunk szerint, mintavételi körzetenként külön-külön táblázatokban ismertetjük. Ez egyrészt áttekintő, másrészt kiemeli az egyes jövedelemforrások jelentőségét az adott mintavételi körzetben. 5.1 táblázat i válaszadók, n=80 fő van % átlag (eft) szórás (eft) hivatalos munkajövedelem 64% családi pótlék 46% nyugdíj, rokkantnyugdíj 9% szociális segélyek 6% 7 9 GYES, GYED 5% 3 rokoni segítség 11% munkanélküli járadék 10% 30 9 egyéb jövedelem 7% 4 3 nem hivatalos, nem teljesen legális jövedelem 4% 4 alkalmi munkából származó jövedelem 0% * * jövedelem összesen 100%

13 A tarnabodi válaszok szerint a munkajövedelem a legfontosabb megélhetési forrás a faluban. Érdekesség, hogy alkalmi munkából származó jövedelemről senki sem számolt be, ugyanakkor néhányan említettek nem teljesen legális jövedelmet. Könnyen lehet, hogy itt feketén végzett alkalmi munkákról van szó. 5. táblázat i válaszadók, n=51 fő van % átlag (eft) szórás (eft) családi pótlék 73% hivatalos munkajövedelem 61% nyugdíj, rokkantnyugdíj 45% szociális segélyek 41% 7 9 GYES, GYED 31% egyéb jövedelem 18% alkalmi munkából származó jövedelem 1% munkanélküli járadék 8% 5 7 rokoni segítség % 10 * nem hivatalos, nem teljesen legális jövedelem % 10 * jövedelem összesen 100% en több család megélhetésében játszik szerepet a családi pótlék, mint a hivatalos munkajövedelem, a nyugdíjak jelentősége is nagyobb, mint on. Az is figyelemreméltó, hogy számottevő az alkalmi jövedelmet (is) említők aránya. ban a nyugdíj a leggyakoribb jövedelemforrás. Továbbá a munkanélküli járadékot említők aránya is viszonylag magas. 1

14 5.3 táblázat i válaszadók, n=85 fő van % átlag (eft) szórás (eft) nyugdíj, rokkantnyugdíj 48% hivatalos munkajövedelem 45% családi pótlék 8% 3 0 GYES, GYED 19% 5 munkanélküli járadék 16% 39 5 szociális segélyek 11% 7 1 alkalmi munkából származó jövedelem 7% egyéb jövedelem 5% rokoni segítség % 3 5 nem hivatalos, nem teljesen legális jövedelem 0% * * jövedelem összesen 100% táblázat i válaszadók, n=90 fő van % átlag (eft) szórás (eft) hivatalos munkajövedelem családi pótlék nyugdíj, rokkantnyugdíj szociális segélyek GYES, GYED munkanélküli járadék 4 33 egyéb jövedelem alkalmi munkából származó jövedelem 1 55 * rokoni segítség 0 * * nem hivatalos, nem teljesen legális jövedelem 0 * * jövedelem összesen

15 ban több családnak van hivatalos munkajövedelme, mint nyugdíjból, rokkantnyugdíjból származó. Ugyanakkor a nyugdíjjövedelmek átlaga kicsit magasabb, mint a munkajövedelmeké. Továbbá a családi pótlék és a szociális segély szerepe is jelentős a faluban. 5.5 táblázat i válaszadók, n=56 fő van % átlag (eft) szórás (eft) hivatalos munkajövedelem 64% nyugdíj, rokkantnyugdíj 43% családi pótlék 7% 9 4 alkalmi munkából származó jövedelem 13% 19 9 szociális segélyek 11% 30 0 GYES, GYED 9% 4 7 rokoni segítség 5% 4 51 nem hivatalos, nem teljesen legális jövedelem 5% munkanélküli járadék 4% 4 1 egyéb jövedelem 0% * * jövedelem összesen 100% Durandán magas volt azok aránya, akik nem kívántak válaszolni a jövedelmi kérdésekre. A többiek válaszaiból pedig az derült ki, hogy összességében számottevő a bizonytalan eredetű jövedelmek szerepe (nem teljesen legális forrás, alkalmi munka, rokoni segítség). Valószínűleg ennek is szerepe lehet a magas válaszmegtagadási arányban. A hátrányos helyzetű körzetekben egyértelműen alacsonyabb a hivatalos munkajövedelmek átlaga, mint Heves megye városaiban. Ráadásul itt a szórás is nagyobb. Ez azt is jelenti, hogy a városokban azért szép számmal vannak magas jövedelmű családok is, míg a hátrányos helyzetű körzetekben, illetve a megye kisebb településein csak ritkán. Figyelemre méltó, hogy az alkalmi munkákból származó jövedelmek szerepe is a városokban a legnagyobb. Ez azt jelenti, hogy alkalmi munkához is ott lehet könnyebben hozzájutni, ahol a rendes munkához is. 14

16 5.6 táblázat Heves megyei városok, n=139 fő van % átlag (eft) szórás (eft) hivatalos munkajövedelem 78% nyugdíj, rokkantnyugdíj 30% családi pótlék 3% 7 38 alkalmi munkából származó jövedelem 16% 31 9 szociális segélyek 5% 11 GYES, GYED 7% 39 6 rokoni segítség 5% 8 3 nem hivatalos, nem teljesen legális jövedelem 3% munkanélküli járadék 4% egyéb jövedelem 9% jövedelem összesen 100% táblázat Heves megyei kisebb települések, n=186 fő van % átlag (eft) szórás (eft) hivatalos munkajövedelem 70% nyugdíj, rokkantnyugdíj 35% családi pótlék 6% 8 0 alkalmi munkából származó jövedelem 11% szociális segélyek 10% egyéb jövedelem 8% munkanélküli járadék 6% GYES, GYED 4% 33 3 nem hivatalos, nem teljesen legális jövedelem 3% rokoni segítség 1 fő 0 * jövedelem összesen 100%

17 A családok megélhetéséhez azonban jelentősen hozzájárul az is, hogy az összes megkérdezett 64 százaléka azt mondta: van a családja tulajdonában termőföld, erdő, rét vagy gyümölcsös, 61 százalékuk pedig azt: termelnek családi fogyasztásra zöldséget, gyümölcsöket. A saját földjén az összese megkérdezett fele gazdálkodik, más földjén (is) pedig 7 százalékuk. Ez utóbbi arány nem tér el számottevően a 7 mintavételi körzetben, az összes többi viszont nagyon is. A legjelentősebb ilyen eltérésnek azt tekinthetjük, hogy az erki válaszadók 53 százalékával szemben más Heves megyei kistelepüléseken csak a megkérdezettek harmada tart haszonállatokat. 5. ábra: A különböző agrártevékenységek arányai van saját föld saját fogyasztásra termelnek gazdálkodnak van haszonállat Az 5. ábra legfontosabb tanulsága az, hogy az erkiek körében sokkal inkább meghonosodott a haszonállattartás, mint a megye más településein. Másrészt a durandai válaszok is érdekesek. Itt azt látjuk, hogy a földtulajdonlás, illetve földhasználat tekintetében elmaradnak a városok átlagától is, ugyanakkor haszonállat-tartás tekintetében hozzák a kisebb települések átlagát, noha egy nagyváros településrésze, nem pedig egy hagyományos falu. Könnyen elképzelhető, hogy a nagyvárosi állattartás bizonyos konfliktusok forrása lehet a telepen élők és a város többsége között. 16

18 A válaszadók kiegészítő jövedelemforrásai Mint az előző fejezetben láttuk: a megkérdezettek jelentős része nem szívesen válaszolt arra a kérdésre, hogy mennyi bevétele van a családjának különböző forrásokból. Amikor viszont azt kérdeztük, hogy maga a válaszadó szokott-e pénzt keresni 1 különböző tevékenységgel, mindössze 1 százalék volt azok aránya, akik kitértek a válaszadás elől. Legtöbben persze azt mondták, hogy nem foglalkoznak a kérdőíven szereplő pénzkereső tevékenységekkel. Az viszont nagyon is figyelemreméltó, hogy a legtöbb pénzszerző tevékenységnél on a legmagasabbak az igennel válaszolók arányai. Ez biztosan összefüggésben van azzal, hogy a bevezetőben említett projekteknek köszönhetően a településen élők megélhetési lehetőségei is jelentősen javultak. A hevesi kistérségben most leginkább ban lenne szükség a jövedelemforrások bővítésére. 6. táblázat: Szokott-e Ön pénzt keresni a következő tevékenységekkel? alkalmi mezőgazdasági munka T.zsadány hevesi város hevesi falu közmunka háztartási munka fémgyűjtés nevelőszülőként gyógynövény/ gombagyűjtés lomizás zöldség/ gyümölcstermelés piacra különóra adás ápolás, idősgondozás gyerekfelügyelet lakáskiadás

19 Adósságok, hitelek Arra kérdésblokkra, melyben azt firtattuk: van-e a családoknak különböző hitelük, tartozásuk, a megkérdezettek 97 százaléka érdemi válaszokat adott, és ezekből az derült ki, hogy Heves megyében kevés az eladósodott család, a Hevesi kistérségben pedig még a megyei átlagnál is kisebb mértékű az eladósodottság. A jövedelmekre vonatkozó kérdésekre tehát sokkal kevesebben adtak válaszokat, mint az adósságokra vonatkozó kérdésekre. Heves megye tehát nem Amerika, ahol ez pont fordítva lenne. A gyakorlatilag teljes körű válaszadási hajlandóság persze annak is köszönhető, hogy a családok döntő többsége nincs eladósodva. 6. táblázat: Van-e Önöknek olyan hitelük, tartozásuk, amit rendszeres havi részletekkel kell törleszteni? van % hevesi város áruhitel deviza lakáshitel forint lakáshitel autóvásárlási hitel egyéb banki hitel hevesi falu magánhitel Az azonban nem tekinthető egyértelműen jó hírnek, hogy a hátrányos helyzetű körzetekben élő családok többsége nincs eladósodva. Ez ugyanis döntően azért van így, mert az érintettek a szegénységük miatt nem is gondolnak hosszú távú hitelek felvételére. A napi megélhetéshez viszont gyakran szorulnak kölcsönökre, mint azt a következő fejezetben látni fogjuk. 18

20 Gazdálkodási jellemzők A megkérdezettek 39 százalékánál előfordul valamilyen gyakorisággal, hogy: a napi kiadásaik kifizetéséhez, a napi megélhetéshez kölcsönre (hitelre) szorulnak. Ebből a 39 százalékból 1 százalék minden hónapban ilyen helyzetbe kerül, 4 százalék pedig minden héten. Ha a válaszokat 100 fokú skálára vetítjük (nem fordul elő=0 pont, hetente előfordul=100 pont), akkor 4 pontnak adódik a főátlag. Ez persze nagyon erősen különbözik a hét mintavételi körzetben. A tarnabodi átlag=44 pont, =37 pont, =9 pont, =6 pont, =18 pont, Heves megyei városok=16 pont, Heves megyei kisebb települések=16 pont. Tehát on és ban a legsúlyosabb a helyzet. A durandai átlag viszont nem különbözik számottevően a megyei átlagtól. A felkeresett háztartások 35 százalékánál az elmúlt 1 hónapban előfordult, hogy: valamilyen közüzemi (áram-, gáz-, vízdíj- stb.) számlájukat nem tudták befizetni. Ebből 8 százalék körében ez minden hónapban előfordult. Ha a válaszokat 100 fokú skálára vetítjük (havonta=100 pont, nem fordult elő=0 pont), akkor 1 pontnak adódik a főátlag. A kölcsönökre szorulás mutató r=0,61, szinten korrelál a számlabefizetés-elmaradás mutatóval, és a számlabefizetés-elmaradás tekintetében on a legrosszabb a helyzet: átlag=36 pont. =33 pont, =6 pont, =3 pont, =16 pont, Heves megyei városok=17 pont, Heves megyei kisebb települések=14 pont. Azaz itt is azt találtuk, hogy a számlabefizetések terén se rosszabb a helyzet Durandán, mint a megyei átlag. A következő kérdésblokkban az firtattuk, hogy jellemző vagy nem jellemző 1 dolog a megkérdezettek háztartására. A szemléletesség és az elemzések megkönnyítése érdekében a válaszokat mérleg-indexre vetítettük (jellemző=+100 pont, nem jellemző=- 100 pont). A kérdésblokkra a megkérdezettek 99 százaléka adott értékelhető válaszokat. Körükben a nem tudom válaszokhoz a 0 pontértéket rendeltük. Először is az találtuk, hogy mind a 1 jellemző esetében szignifikáns eltérések vannak a 7 mintavételi körzet között, azaz jelentős eltérések vannak a háztartások gazdálkodásában. A legnagyobb eltéréseket a nyomorgazdálkodásra jellemző mutatóknál találtuk. Ugyanakkor némileg meglepő módon a Durandán élők mondták azt a leggyakrabban: az ő háztartásukra nem jellemző, hogy nem jut elég pénz a gyerekek megfelelő ellátására. Ez viszont valószínűleg azt is jelenti, hogy nemcsak a reális anyagi helyzet, hanem az értékrend is hat a válaszokra. 19

21 6. ábra: Előfordul, hogy nem jut pénz a gyerekek megfelelő ellátására ábra: Hónap elején nem tudják pontosan, mennyi pénzt költhetnek el

22 8. ábra: Előfordul, hogy nem jut pénz a legszükségesebb ruházati cikkekre ábra: Előfordul, hogy nem jut pénz ennivalóra

23 10. ábra: A legtöbb háztartási eszközüket, gépüket cserélni kellene ábra: Alapvető dolgok is hiányoznak a háztartásból

24 1. ábra: Vannak tartalékaik váratlan kiadásokra és helyzetekre ábra: Van a családban olyan felnőtt családtag, akinek nincs jövedelme

25 14. ábra: Jövedelmük havonta változik a munkalehetőségektől függően ábra: Félre tudnak tenni pénzt valamilyen nagyobb vásárlásra

26 16. ábra:jól felszerelt a háztartásuk, megvan szinte mindenük Az adatok első áttekintése után azt mondhatjuk: a nyomorgazdálkodás egyáltalán nem jellemző a Heves megyei családokra, még a Hevesi kistérségben sem. A hiánygazdálkodás viszont igen. Azaz a családok nagy többsége nem küzd nagyon súlyos anyagi gondokkal, ám ugyancsak nagy többségük nem tud tartalékokat képezni, illetve gyarapodni sem. Meglepetést tán az jelent, hogy a durandai családok (legalábbis másokhoz viszonyítva) kifejezetten jónak érzik a gazdálkodásukat. Az adósságok miatti (feltehetően uzsorások által elkövetett) zaklatásokra is e kérdésblokkban kérdeztünk rá. A válaszok tanúsága szerint nincs szó tömegjelenségről, de előfordul ilyen eset megyeszerte, a vizsgált körzetek közül pedig és a leginkább érintett település (17. ábra). 5

27 17. ábra: Zaklatták, fenyegették Önöket adósságtörlesztés miatt. jellemző nt/nv nem jellemző Egyszerre nézve a családok gazdálkodására vonatkozó 14 választ, a mintázatok alapján klaszteranalízis segítségével három csoportba sorolhatjuk a felkeresett háztartásokat. A családok 35 százalékában konszolidáltnak tekinthető a gazdálkodás, 46 százalékukra a szegényes hiánygazdálkodás jellemző, 19 százalékuk viszont nyomorog (8. táblázat). Ezek az arányok persze nagyon mások a hét mintavételi körzetben (18. ábra). A tarnabodi és átányi családok harmadát a nyomorgó klaszterbe sorolta az algoritmus, miközben a megyei átlag csak 13 százalék. A meglepetés itt is, ahol kifejezetten kedvezőnek látszik a kép, noha a telepen sétálva ennek feltétlenül az ellenkezőjét kell gondolnunk. Ez viszont azt is jelezi: nem mindenütt válaszolták meg ugyanolyan objektíven a kérdéseket. 6

28 8. táblázat: A gazdálkodási jellemzők alapján képzett klaszterek középértékei nyomorgó szegény konszolidált kölcsönre szorulás 61 4 számla be nem fizetés adósság, kölcsön miatt zaklatták, fenyegették van olyan felnőtt, akinek nincs jövedelme alapvető dolgok hiányoznak a háztartásból cserélni kellene a háztartási eszközöket nem jut pénz szükséges ruhákra nem jut pénz a gyerekekre nem jut pénz ennivalóra megvan szinte mindenük félre tudnak tenni pénzt nagyobb vásárlásra nem tudják előre, mennyit költhetnek el havonta változik a jövedelmük vannak tartalékaik váratlan kiadásokra ábra: A gazdasági helyzet klaszterek arányai nyomorgó szegény konszolidált

29 Lakáskörülmények A lakóházak külső megjelenését nézve Durandán a legrosszabb a helyzet. Az interjúkat készítő munkatársaink itt a nekik szóló lakóház típusa kérdésnél az esetek ötödében a lepusztult, romos ház, viskó, putri válaszlehetőséget jelölték be. Miközben a hevesi városokban és kisebb településeken csak a felkeresett lakóházak százalékánál jelölték ezt a lehetőséget. A legtöbb heves megyei család családi házakban lakik, és a megyében a hagyományos parasztházak (gazdasági épületekkel) is viszonylag ritkák. A hevesi kistérség górcső alá vett településein viszont egyáltalán nem ritka ez a lakóház típus. Az emeletes társasházakat és a lakótelepi házakat a 19. ábrán az egyéb kategóriába soroltuk, így nem meglepő, hogy a ban a legnagyobb e kategória aránya. 19. ábra: A lakóház típusa családi ház parasztház egyéb lepusztult Hevesi falvak Munkatársainkat arra is megkértük, hogy vegyék szemügyre a felkeresett lakásokat, és jelöljék, ha észlelik az elhanyagoltság hét jellemzőjét. Az elhanyagoltság jellemzők mindegyikének előfordulása szignifikánsan pozitívan korrelál az többi jellemző előfordulásával, és a lakások lepusztultságának mértékét jól méri, hogy a hétből hány jellemző igaz a lakásra. Az így képzett mutató átlaga on 1,83, míg a hevesi városokban csak 0,9. 8

Közbiztonság Budapesten

Közbiztonság Budapesten Közbiztonság Budapesten Budapesti adatok Készítette: ELTE Társadalomtudományi Kar Módszertani Kutatóközpont Módszertan A kutatást végezte: BellResearch Adatgyűjtés ideje: 2014. március 21. 2014. április

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Projekt (EMIR) azonosító száma: ÁROP-1.A.2/A-2008-0097 Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése Kutatási beszámoló a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése 2015. május Tartalomjegyzék I. A kutatás háttere... 3 II. Az empirikus

Részletesebben

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Megyei Jogú Város 2009 1 Magyar Fejlesztő Intézet I. TARTALOMJEGYZÉK I. TARTALOMJEGYZÉK...2 II. BEVEZETÉS...3 III. MÓDSZER...3

Részletesebben

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai Közép-európai közvélemény: Vélemények az oktatás színvonaláról és az oktatási rendszer mobilitási funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai államokban A Central European Opinion Research Group (CEORG)

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól

A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól Budapest, 0. április 4. KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET POB, BUDAPEST, H- TELEFON: 0 4 FAX: 0 44 E MAIL: median@median.hu WEB: http://www.median.hu A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Mennyire szolidáris a magyar?

Mennyire szolidáris a magyar? Mennyire szolidáris a magyar? Kiket és milyen módon támogat és támogatna Magyarország lakossága itthon és külföldön? Kutatási eredmények 2013. szeptember 4. 1 A kutatás háttere: Eurobarometer 2012: a magyarok

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Humán szükségletek alakulása

Humán szükségletek alakulása Humán szükségletek alakulása Lakossági felmérés eredményei Széchenyi István Egyetem, Szociális Tanulmányok Tanszék MTA KRTK RKI NYUTO Zárókonferencia Széchenyi István Egyetem, 2014. szeptember 25-26 A

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

AZ IFJÚSÁGI PROBLÉMÁK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE SZÉKESFEHÉRVÁRON. 2002. augusztus. Kutatási beszámoló

AZ IFJÚSÁGI PROBLÉMÁK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE SZÉKESFEHÉRVÁRON. 2002. augusztus. Kutatási beszámoló AZ IFJÚSÁGI PROBLÉMÁK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE SZÉKESFEHÉRVÁRON 2002. augusztus Kutatási beszámoló Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

- Kutatási beszámoló. A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai Szociális Alap támogatta

- Kutatási beszámoló. A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai Szociális Alap támogatta A közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi problémák Fejér megyében - Kutatási beszámoló A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai

Részletesebben

Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült: 2008. május

Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült: 2008. május Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült:. május A kutatás körülményei A Társaság a Lakásépítésért Egyesület megbízásából. májusában

Részletesebben

SZERETJÜK-E A PÉNZÜGYEKET? EGY LAKOSSÁGI FELMÉRÉS EREDMÉNYEI

SZERETJÜK-E A PÉNZÜGYEKET? EGY LAKOSSÁGI FELMÉRÉS EREDMÉNYEI SZERETJÜK-E A PÉNZÜGYEKET? EGY LAKOSSÁGI FELMÉRÉS EREDMÉNYEI BÉT elemzések, 2006. április A Marketing Centrum piackutató cég felmérést készített az elmúlt év végén az Öngondoskodás Alapítvány megbízásából

Részletesebben

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 51 SKULTÉTY LÁSZLÓ A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 Az utóbbi idõben erõsödött a háztartások lakásépítési, -vásárlási, valamint -felújítási hajlandósága. Azok a háztartások,

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON Kutatási jelentés 9. ápril 1. Bevezető A Hamítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki: a hamításra vonatkozó statztikai adatok rendszerbe foglalása,

Részletesebben

MEGTAKARÍTÁSI SZOKÁSOK AZ ERSTE BANK EGYES PIACAIN

MEGTAKARÍTÁSI SZOKÁSOK AZ ERSTE BANK EGYES PIACAIN MEGTAKARÍTÁSI SZOKÁSOK AZ ERSTE BANK EGYES PIACAIN reprezentatív felmérés a 1 év feletti lakosság körében (Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna) 11. augusztus Főbb megállapítások 1 A

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Alba Radar. 13. hullám. Rekonstrukciós program Székesfehérváron a lakosok szemével

Alba Radar. 13. hullám. Rekonstrukciós program Székesfehérváron a lakosok szemével Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 13. hullám Rekonstrukciós program Székesfehérváron a lakosok szemével 2012. július 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 25. hullám Népszavazással kapcsolatos lakossági attitűdök 2014. december 17. Készítette: Macher Judit, Bokros Hajnalka macherjudit@echomail.hu

Részletesebben

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció. Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI ATTITŰDÖK

ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI ATTITŰDÖK A legkevésbé fontos feladat Sok fontosabb feladat van Közepes fontos feladat Fontos feladat A legfontosabb feladat Sokkal szegényebb szegényebb Ugyanolyan gazdagabb Sokkal gazdagabb Sokkal Ugyanolyan jobb

Részletesebben

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Tisztelt Hölgyem/Uram! Tisztelt Hölgyem/Uram! Az alábbi felmérés melyet Szentes Város Önkormányzata Szociális Irodája készít célja, hogy hatékonyabban tudjunk segíteni Önnek ha olyan élethelyzetbe kerül, amikor az önkormányzat

Részletesebben

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete Medgyesi Márton Tárki Zrt Vázlat 1.A szegény háztartások fogyasztási szokásai A kutatás célja Mintavétel

Részletesebben

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS Készült a Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megbízásából a Kutatópont műhelyében A kutatás elvégzésére a TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

Miskolc három városrészének kriminálgeográfiai vizsgálata a magyarországi és az Európai Uniós folyamatok aspektusából

Miskolc három városrészének kriminálgeográfiai vizsgálata a magyarországi és az Európai Uniós folyamatok aspektusából Társadalomföldrajzi kihívások a XXI. század Kelet-Közép Európájában Nemzetközi Földrajzi Konferencia Beregszász (Kárpátalja, Ukrajna), 2012. március 29 30. Siskáné Dr. Szilasi Beáta Piskóti Zsuzsa egyetemi

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Társadalmi közérzet

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Társadalmi közérzet Társadalmi közérzet Társadalmi közérzet Erdélyi Magyar Adatbank Vannak-e Önnek olyan személyes elképzelései, amelyeket a következő öt évben szeretne megvalósítani? igen 72.8% nem 27.2% igen nem 1. ábra.

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

Nagy Gyula: A munkanélküliség a magyar háztartás panel eredményei alapján

Nagy Gyula: A munkanélküliség a magyar háztartás panel eredményei alapján Nagy Gyula: A munkanélküliség a magyar háztartás panel eredményei alapján (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Nagy Gyula (1994): A munkanélküliség a magyar

Részletesebben

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból-

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- KUTATÁSI MÓDSZER A vizsgálat empirikus adatfelvételére komplex módszertannal került sor. A kutatás alapja az 5-13. évfolyamra kiterjedő

Részletesebben

" JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT " Tartalom

 JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT  Tartalom 1 Tartalom I. A TELJES (MAGYAR ÉS SZERB) MINTA ÖSSZETÉTELE... 3 1. Nemzetiség szerint... 3 2. Az adatfelvétel helyszíne szerint... 4 3. Nemek szerint... 5 II. MAGYAR MINTA ÖSSZETÉTELE... 6 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A székesfehérvári beruházások megítélése 2014. április 14. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

A FEHÉR GYŰRŰ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

A FEHÉR GYŰRŰ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET A FEHÉR GYŰRŰ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Komplex szakmai program megvalósítása az áldozattá válás jegyében a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület által című, TÁMOP 5.6.1. C 11/1. számú Az áldozattá válás megelőzése,

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

A "biztonság" szót hallva mi az, ami elsőként eszébe jut?

A biztonság szót hallva mi az, ami elsőként eszébe jut? Közbiztonsággal kapcsolatos lakossági attitűdök Fejér megyében - Kutatási beszámoló A kutatásra a Csillagkapu modell-program az áldozattá válás megelőzése és az áldozatsegítés fejlesztése érdekében Fejér

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28.

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Berki Márton Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A- 11/1/KONV-2012-0069)

Részletesebben

A FEHÉR GYŰRŰ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

A FEHÉR GYŰRŰ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 1 A FEHÉR GYŰRŰ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Komplex szakmai program megvalósítása az áldozattá válás jegyében a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület által című, TÁMOP 5.6.1. C 11/1. számú Az áldozattá válás megelőzése,

Részletesebben

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agora Munkacsoport Sólyom Andrea A háztartások általános adatai: A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 15-34 év

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Kutatási gyorsjelentés Zugló közbiztonságának megítélése. "Egy jó szó Zuglóban" 2013. április

Kutatási gyorsjelentés Zugló közbiztonságának megítélése. Egy jó szó Zuglóban 2013. április Kutatási gyrsjelentés Zugló közbiztnságának megítélése "Egy jó szó Zuglóban" 2013. április 1 Bevezető, módszertani kérdések A Strategplis Kft. telefns kérdőíves közvélemény-kutatást végzett a Budapest

Részletesebben

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I

Részletesebben

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe Budapest, 2012. október 30. A Budapest Bank a lakossági ügyfelek bankhűségének feltérképezése céljából évente

Részletesebben

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése Baja, Érsekcsanád, Sükösd, Vaskút Önkitöltős kérdőíves lakossági megkérdezés A KUTATÁS A KUTATÁS TÉMÁJA: A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A CSATORNA-

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I

P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I SZÜLŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I T E V É K E N Y S É G, P Á L Y A I R Á N Y Í T Á S EGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY KESZTHELY 2 0 1 1-2 0 1 2 Készítette:

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

1. ábra: A foglalkoztatottság aránya a nemek függvényében (%)

1. ábra: A foglalkoztatottság aránya a nemek függvényében (%) Fábián Gergely: A gazdasági aktivitás jellemzői - 2008 Arra a kérdésre, hogy Dolgozik-e Ön jelenleg a válaszadók 54.9 százaléka válaszolt igennel, és 45.1 százaléka nemmel. Bár kutatásunk módszertanilag

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Bevezető milyen információkkal rendelkezik a magyar lakosság ezekről a termékkategóriákról Módszertan:

Bevezető milyen információkkal rendelkezik a magyar lakosság ezekről a termékkategóriákról Módszertan: Bevezető A Szinapszis Kft. a Magyar Gyógyszerészi Kamarával együttműködve piackutatást kezdeményezett, amelynek célja annak feltárása, milyen szerepe van a gyógyszernek illetve az egyéb, gyógyhatású, étrend-kiegészítő

Részletesebben

Alba Radar. 9. hullám

Alba Radar. 9. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 9. hullám Lakossági vélemények a 9/11 terrortámadás évfordulója kapcsán 2011. szeptember 9. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Elégedettség-mérés. Famulus Kollégium Győr, 2011. január

Elégedettség-mérés. Famulus Kollégium Győr, 2011. január Elégedettség-mérés Famulus Kollégium Győr, 2011. január A kitöltők statisztikai adatai: A kérdőívet kitöltő személyek száma: 50 fő Férfi: 8 fő Nő: 42 fő Életkori átlag: 21,1 év A kérdőívet 200 kollégista

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben