AZ legylesdlt ALLAMOK LEGFELS6 BIROsAGA LEGUTOBBI DONTlBSEIBOL

Átírás

1 AZ legylesdlt ALLAMOK LEGFELS6 BIROsAGA LEGUTOBBI DONTlBSEIBOL 1. ALKOTM A N YKIEGESZlTES.. llilerikai Eg)'esiill Ill/aJllok IWlitra America1/ Librtll), Associa/ioll (2003.jrillius 23.).i: figy kijrii/millyei. A gyermekek inrernetes vcdelmc- 161 sz610 torvenyt (gyermekvedclmi torveny) 1999 decembercben fogadra el az amerikai kongresszus. A carveny tarralomszuro szofrvcrek relepitesehez k6- ti az allami iskohlk cs kozkonyvtarak bizonyos kormanyzati ra.mogatasit. Az el6ira.nyzott ramogar3s celia az elektronikus hiilozat utjan torren6 informacioszerz6s cl6segitese, ki..ilonos tekintcttel a hatdnyos helyzcnlek szam,ira nyujrand6 konyvtari es informati kai szolgaltatasokra. A torveny alapjan a kozkonyvraraknak es iskolaknak a tamogatas megszerzese erdekcben bizonyitaniuk kell, hogy olyan "technoi6giai vedelmet" alkalmaznak, amellyel megakadalyozzak a konyvtarlatogat6k hozzafereser obszcen' es pedofil abrazo],isokhoz, gyermekek eseteben pedig blokkoljak a szamukra karos tartalmakat is. Az amerikai konyvtarszovetseg szamos ktinyvtarrai es ktinyvnlriatogar6val, valamint webes tartalomszol galtat6val egyutt megtamadta a jogszabalyt, kerve alkotmanyellenessegenek kimondasat, mondvan, az serti a konyvr:lrlatogat6k szolasszabadsaghoz ftiz6d6 alkormanyos jogat, (Qv:ibba a ramogatas megszerze se feltetelekent elvarja a kozkonyvtarakt61 a szo ]'isszabadsaghoz fuz6d6 joguk feladasat. A jogszab:lly nem kezeli kulon a fcln6ttek szamara tiltani kfvant illegalis tartalmat a gyermekek sz:imara karos tartalomt61. Ez ut6bbi kategoria szelesebb, magaban foglalja az eiobbit is, a ketto' osszemosasaval azonban a felnortek Ieherosegeit is a gyermekek szamara alkalmas tartalmakhoz val6 hozzmeresre korhhozza a torveny. Az alkalmazand6 tartalomszuro szoftver meg ezen fewl is jcient6s mennyisegu anyagot blokkol feleslegesen, ugyanakkor nem szari megbizhat6an a tiltott vagy karosnak itclt tartalmat. A pennsylvaniai keruleti bir6sag az 1. alkotmanykiegeszitest sert6nek talalta a jogszabalyt, ezt a dontest azonban a kormany megfellebbezte, es a Legfelso Birosag a torvenyt hatalyaban fennrarrotta. A dojj!es. A Legfels6 Bfr6sag - ket parhuzamos indokolassal es a kct klilonvelcmcnyt jcgyzo h:arom blr6 velemenyevel - a keruleti bir6sag alkotmanyelleoesseget megallapfc6 donteset megv:htozcatva oem tartona alkotmanyscrt6nek a jogszabalyt. Elismerte a kiinyvtar jogat a latoga,6k sz61asszabadsaganak korlatozasara abban az esetben, ha azt, mint ebben az ligyben is, jogszabaly irja cia. A gyermckvedelmi torveny kdzpontilag rendelte el a szurest, ts a konyvtarak szamara nylljtand6 tamogatast e feltetel teljesiteset61 tette Higgove a kormanyzat. A kormanyzat ervelese szerint a konyvtarnak - ahogya kormanynak es az allami szerveknek, intezmenyeknek - az eddigi bir6sagi dontesek alapjan nines alkotmanyos joga a sz6jasszabadsaghoz.z A Legfelsa Bir6sag azonban ezt a kcrdest kifejezettcn nem uhgyalta, azaltal viszom, hogy nem a konyvtarak autonamiajara, hanem a latogat6k alkmmanyos jogaira helyezte a hangsulyt, rulajdonkeppen nem mondott ell em a kormany azon ervenck, arnely szerint a konyvtar mint kdzponti kdltsegvctesb61 16cesftett szerv nem hivatkozhat alkotmanyos sz6jasszabadsagara, mert az alkotmany ezt a jogot a maganszemelyek es azok szervezetei szamara biztositja a karmannyal es kepvisel6ivel slemben. A tobbsegi domes kialakitasaban fontos szerepet j,hszott a kormanyzat altai a jogszabaly ertelmezese ten,n tett engedmeny. A Lcgfels6 Birosag e16tt ugyanis az tigy(:sz m6dosrtott a torvcny ertelmezesen. Eszerint fcln6h latogat6 kerescre az egesz szuroprogramor ki lehec kapcsolni, es nem sztikseges a jogos okot vagy a j6hiszemit kurl:ltas tcnye[ valaszinusi'tcni. Kommtllltlr. A kerlileti bir6sag a k6zossegi tcr elvebol kiindulva kezdte elemezni a sz61assz3badsag korlatozasanak lchetseges fokozatail KOzOssegi forum (public forufn) - amely lehet hagyomanyos (traditional) vagy kijelolt/korlatozott (designated/limited) - eseteben kolonos 6vatossag varhat6 01 a szolas korlatozasa tert~n. A hagyomanyos kozossegi terek. mint az ureak vabry' parkok eseteben minden sz61askorlatozas a legszigorubb vizsgalat ala esik. Ehhez azt kell bizonyitani, hogy a korlatozashoz fuz6d6 allami erdek valaban fennall, es hogy a korlatozas a eel eleresehez kepcst a Ichet6 legszukebb korben csorbftja a szolas szabadsagat. Kijelolt vagy korlatozott kozossegi f6- rumnak az szamlt, amelyet az,illam hozatt letre e ctlra (peldaul egy egyetem aulaja) vagy amely a kozles egy bizonyos formajanak kozvedtcscre alkalmas (mi nt az allami tulajdonlj szlnhazak). Ez esetben a szigor(i vizsgalatnal enyhtbb felteteleknek is elegendo mcgfejelnic a kormanyzati korhltozasnak: a kormany :Htalaban meghaulrozhatja, milyen csoportok vagy milyen tcmak szamara tcszi hozzaferhet6ve a f6- F UN D AI'. lentu l'.l SzA1\\ I) ONT I~S UTAN I 16 3

2 rumoc. 3 Az osszes tabbi, k07..ossegi f6rumnak nem mi n6sill6 kozteroieten megengedhet6 az <lliami kor"ltozas, felteve, ha esszen1 oka van, 6s nem a nczap0n[ aiapjan tesz koionbsegel' A kornulny azzai erveit az Ogyben, hog)' a konyvtarnak joga van ugyanugy valogatni az internctolda Iak kowtt, ahogyan a konyvgyujtemenyet iisszeilifthacja, am mikozben kijeioit kozossegi ternek nevezi, az esszenlseg mcrcej6t kfvanja alkalmazn i - amelyct csak a nem kozosscgi terekre alkalmaznak -, ugyan akkor arra is hivatkozik, hogya kormanynak joga van bizonyos temakra vagy szereplokre korlatozni a kije lair kozossegi ter celjac. A felpercsek szerint viszont a kormanynak ez a joga nem korlarlan. MiveI kijeioit kozossegi f6rum eseten a kormanynak joga van lesztikfteni a szerepiok es a tcmak korct, ez a modell tuiajdonkeppen a jogszabaiy aikowlanyossagat eredmenyezne. Sajnos, ez az ervelcs gyenge pontja, mert ewi! kezdve a bfr6sagnak ab6i kell vaskarikat csimllnia azt bebizonyfrand6, hogy a) a kijewit kozossegi tereken is a szigorll vizsgaiat tesztjet kell aikalmazni, b) az internet meg csak nem is "k ijei6lt", hanem "hagyomanyos" kozosscgi ter, ezerr a szigorll vizsgalat tesztje alkalmazand6. A keruleti bfr6sag mindkct verzi6t megkfserli bizonyftani, de a Legfelso Bir6sag konnyeden elveti a felhozott ervekct. Az a) verti6 mellett eeveive a keroleti birosag megaliapftotta, hogy ha a karmany egy speci'i1is temara szakosodott kozossegi terct hoz letre, es megnyitja azt a nagy nyilvanossag szamara azzal a cellal. hogy vi tathassak a temat, de kozben bizonyos szcrepl6ket a tarralom alapjan kizar, akkor cz mar szigoru vizsgala tot igenye i. Ebb61 kovetkez6en kiil6nosen szigorll vi7_~g:.lla[qt igenyel az, ha a karmany egy kije10lt k6- zossegi teret megnyit a nagykozonseg szamara, bar mely tema megvitatasa ra, koria.tok nelkuli hasznalat ra, azman egyes szerepl6ker a [arralom alapjan kizar a vin'ib61. Tehat minel szelesebb kozonseg szamara nyit k6zossegi teret a kormany, annal szigorllbb vizs galat ala kell esnie, ha valakit nemkfvanatos tartalom miatt kfvfln ebb61 kizarni. 5 tvlirpcdig az internet a Ie hetolegsz61esebb ny ilvanossag szamara megnyitot[ kozossegi ter, tehat a Iegszigorubb vizsgaiatnak kell ahivcrni a tanalomkoriarozast. A kertilcri b'r6sag nem vabsztja kulon a konyvrur. ilietve a konyvtarlatogat6k aikotmanyos jog"nak vizsgala tat. MindazomiItaI Llgy tunik, hogy a kozossegi terr61 vai6 elmelkcdesnek az elsa feleben inkabb az el6bbir6l, a masodik feleben pedig inkabb az ut6bbir61 van sz6. A kormany ervc szerim ahogyan a konyvtclrnak joga van valogatni a konyvek kozlil. llgy joga van az inrcrneren h07..zaferheto anyagok szuresere is. Azonban a kerolcti bir6sag szerim mivel az internet:1 Ichet61egszelcsebb nyilvanossag, "hatalmas demok- rariklls f6rum",6 ha :J.z allam ebb61 zar ki valakir a tartaiom alapjan, akkor azzai a gondoiatok fgy I,;trejon piac:lt rorzlrja. a korla.wzas[ [chat nyilvanval6an a szi gonl vizsgalar tesztjenck kcll ah1.vcrni. Sz.1mos esctet hoztak fel mind mellette, mind el lene, hogy koriatozhat6-e egy kijel6it kozossegi f6- rum bizonyos szercpl6kre. Megteheti-e egy szinhaz, hogy eg)' cvadon at csak Shakespeare-t jatszik, vagy koteles f6rumot bizwsftani mas szcrz6nek is? yilvanval6an nem teheri meg cf!:i iskola, hog)' a kollektfv szcrzodessel kapcsoiaros vi ra sodn a szakszervezet kepviseloin kivul mast nem enged hozzasz6lni. 1 VC lemcnyem szerint azonban a bfr6sag itt figydmen kivol hagyr3 azt a renycwt, hogy mast jelent a tartalom, es m:1st a nezoponr szerinti koriawzas. Az elobbi eset ben egyes temakat zarnak ki, mig az ur6bbiban bizo nyos temakb61 is csak egyes aih.spontokat. Ez tortt\nt a sun1n hivarkozort Rusr-ligyben,H amejyben a kormany azzal a feltetellel [amogatot[ esajadtervez6' kozpontokat, hogyazok nem nyujtanak abortusztanacs3- dast. Ezt a Legfels6 Bfr6sag alkotmanyosnak [aiaita azzai az indokolassai, hogy a kormanyzamak jogaban all eldomeni. milycn programokat tamogat. Miuran a keruleti bir6s:ig leszogezi. hogy minel nagyobb nyilvanossag szamara all nyitva a kijeioit kozossegi [er, annal szigorubban kell vizsgalni az abb61 val6 kizarast, az ervelest a fentebb b) alatt szerepl6 verzi6 bizonyfr:lsavai folytatja: hogy tudniillik az inrernet "hagyomanyos kolossegi rer", rchat a szigoru vizsgalar alkalmazand6. A bfrosag elismcri, hog)' az interncten tof[(!no kommun ikac i6nak nines olyan hagyomanya. mint a torrenelmileg e c61ra lcrrejott ugy nevezet[ hagyomanyos tereknek (utc:lknak, parkoknak), azonban sok a kozos vo nas kozonuk. funkci6 jllk 37..0nos. Az utcak es parkok scm elsosorban rom; nelmi szerepok mian rcszesulnek megkulonbozteteu vcdelembcn, hanem mert barki szamara lehetove tc szik a megnyilvanuiast, an"ikoi, hogy az kol6nosebb szervezest vagy anyagi rafordirast igenyelne. A koz konyvcarban eierhcto internetre ez szimen igaz: barki rendelkezesere all, mivel kozpenzb61 tamogatjak, nem kell erre kulon fizctni, CZert fontos szerepet jatszik 3Z alacsony jovede1rnuek internet llozzafereseben. segfri a mtlvelodesben es a kbzcle[ben val6 reszvetclgker. Nemcsak a kozonscg, hanem a mcgnyilatkozni szandekoz6k szamara is szinte ko rlatlan lehet6 seget biztosft, raadasui sokkai nagyobb kozosseg erheto el altala, mint az urcai megsz61ah1ssal. A kozos segi rcrek elve azokat a f6rumokar reszesl[i kirlinrcten vedelemben. amelyek a kommllnikaci6ban let fonwssagll szerepet toitenek be. Kulonosen azok sza mara fonrosak czek a f6rumok, akiknek nines lehet6 segok kifinomultabb, am koitsegesebb eszkozokhoz foiyamodni. 164 I DO N T~:S UTAN ~. szar-.! I FUNDA~IEN T UM

3 Miutan a keruleti blr6sag alkalmazhatova nyilvani [Dtta a szigonl vizsgalat teszrjet. a teszt levezctese sora n mcgallapitona: igaz ugyan, hogy a kiskoruak vedelme jogos eel, azonban a korlatozas nem cleg szukre szabott, mere nem sikertilr bizonyirani, hogy nines cnnel kevesbe korlatozo, legalabb ugyanilycn hatekony m6dszcr. A lehctseges alternativ modszerek, amelyek a hirosag el6tt szoba keroltek, a kavetkezok a konyvtar helyezze a felnonek monitorait a konyvd. ri alkal mazottak latotercbe, hogy figyelmcztethessck a hltogat6kat, ha a k6nyvtari hazirend szerint nemkfvanatos anyagokat nezegetnek. Ez a m6dszer legahibb egy k6nyvtarban nem valt be, mert az alkalmazottak rosszabbul turtek, mint a latogar6k. 9 A masik alternativa, hogy eppen ellenkez6leg: hasznaljanak privat kcpernyot, amelyet csak szembgl lehet latni, vagy az asztal szintje alatt elhelyezett, sollyesztett monitore, hogy csak az lassa, aki ott 01, illetve a1talaban helyezzek el ugy a gepeket, hogy mas nc lasson rajuk. A szuroket kizar61ag a kiskoruak gepein he Iyezzek Ozembe, os esak a szol6 keresere kapcsoljak azt kit vagy akkor, ha a kiskoruak szolo kfseretcben jonnek. A bfrosag szerint bar nem tokeletesek ezek a rechnikak, a kormany nem volt kepes bizonyirani, hogya tarralomszuro szofrverek tok6ieresebbek volnanak, hiszen szamos esetben engednek at nemkivana tos tarralmakat. Paradox medon a Legfels6 Birosag biraja, Breyer bfr6 szinte ligyanezt allitotta parhuzamos indokohlsaban: nem sikerglt bizonyftani, hogy letezne a t3n31omszuron6l alkalmasabb technikai megoldas. A nezereircres a fel ig rcle, f61ig Gres pohar dilemmajahoz hasonlithat6, hiszen e mego!dasok egyarant tokeletlenek_ A szigorll vizsgalar tesztje sora n azonban nem azt kell bizonyitani, hogy van jobb mcgoldas, hancm hogy ICtczik olyan, kevcsbc korlatozo leher6seg, amely legalabb olyan hatekony, tehat ket tiikeletlen megoldas kazui a kevesbe korlaroz6t kell alkalmazni. Ugyanakkor a "Icgaliibb annyira harckony" kitctel sem nyujt eiigazinlst, hiszen egyseges meree hianyaban a m6dszerek hatekonysaga gyakorlarilag osszehasonlfthatatlan: csak annyi biztqs, hogy egyik sem tokeletes. A Legfelso Birosag viszont nagyon egyszeruen elyeti a kozossegi f6rum elvct: hogyan is leherne hagyomanyos kozossegi ternek tekimeni az inccrnetet, amikor csak nehany eve ietezik? "Elurasitotwk au a nezetet, hogya hagyomanyos kozossegi f6rum katcg6riaja elvalaszehat6 a rorrenelmi korlatokt61" - idezi a Legfelso Bfr6sag a Forbes-ugyet. IO Ugyanakkor kijelalt kazassegi ter scm lehet, mert ahhoz aktiv kormanyzati akrus szukscges, ami jelen esetben hianyzik. A keruleti bir6sagnak a hagyomanyos kazassegi terekkel val6 - velemenyem szcrim igen talal6 - parhuzamba allftasara ligy reagal, hogy a konyvtarban kinalt imerner-hozzaferesnck nem az a szerepe, hogy elosegftse a megsz6lalase, hanem a konyvdr hagyomanyos szerepcvel azonos: a muvcl6dest, az informaeioszerzest, a kikapcso16dast szolgalja. A jogszabaly erv6nyben tartasat azonban megsem erre alapozza a Legfelso Bfr6sag: ahhoz kepest, hogy az els6foke, eljaras tabb m int szaz oldalon at targyalta az Ogyet, es a hosszadalmas tenymegallapftasokt61 eltekintve a viratott jogi kcrd6s a k6zoss6gi rer k6rd6- se volt, ennek a problcmanak a Legfelso Bfrosag csak nehany sort szentel, a kisebbsegbcn Iev6 birak pedig - Breyercn kivi.il - meg sem cmhtik. Breyer biro parhuzamos indokolasa szerint egyetert a tobbsegi v6lemennyel abban, hogy az internet nem hagyomanyos k6z6sscgi rer, 6s legfeljebb fokozott, de nem szigoru vizsgalatra van szlikseg. A Legfcls6 Bfr6sag a kozossegi terk6m betoltott szerep hclyett a konyvtar hagyomanyos fllnkci6jara helyezi a hangsulyt, mondvan, a k6nyvrar mindig is megvalogatta, milyen anyagoknak ad otthont, es a pornografiar eddig szamuzte. V6lcmenyuk szerim e tekintetben felesleges kglonbseget tenni az internetes es a nyomtatott tanalom k6zbrt. A keruleti bfrosag czzel szemben megallapltotta, hogy a legtobb kozkonyvtar gyujtemenyeben mcgtalalhat6k A szex oro' me es A me!eg szex iirb'me dmo ml1vek, mig a szura minden hasonlo jellcgu tartalmat blokkol. A kertileti bfrosag tovabba ugy talalta: az a teny, hogy az imernctes oldalakat nem lehet egyenkent atnezni, ugyancsak azt tarnasztja ala, hogy a szures nem jogos szerkeszroi koriawzas, hanem tartalom szerim i es diszkriminativ. A LegfeIs6 Bir6sig ezzei szemben abb61 indult ki, hogy ha a kanyvtarnak az asszes oldalt vegig kellenc neznie abbol a szempontb61, hogy alkalmas-e konyvrari hasznalacra, akkor nagyon keyes weboldal kerulhetne fel a szamit6gepekre. A torveny hibaja eppen az, hogy megfosztja a konyvtarat az ertekit6!er lehctoscget61, es cgy olyan szoftver hasznalanira kbtclezi, ame!yet a kisgyermekes szol6'k megnyugratasara terveztek. A szurest egy nyeresegoriemalr ceg vcgzi, es a valogatasnak semmi k6ze nines a muvek minosegehez, vagy olyan szempontokhoz, amclyeke! egy konyvtar "Italaban kavet. A konyvtari szelckci6 aka sok eserben a pcnz- es helyhiany, ami az internet escteben nem lehet indok, ahogyan az[ a klilonvelemenyt jegyz6 Souter es Ginsburg bfrak hangscdyoztak. Bar az internet-hozzaferes is leher "szukas j6szag", peldaul ha tobb latogat6nak van ra igenye, mim ahanynak gepet tudnak biz(qsltani, de az ilycn esetbcn bevezetcrt kodatozas (peldaul idokorlat) fiiggetlen a tarralomtol. Az interneten fellelhet6 informaciokat a kanyvtarnak nem kell kivalogarnia: az mar eleve rcndelkezesre all, es abb6l ertekes oldalakat szandekosan hozzaferhetetlenne FlJNDArvIENTUM/ SZAt\'1 DONTES tn-an / 165

4 tenni megcngedhcrerlen egy k6nyvrar szamara. A kul6n ve!emenyt jegyzo birak :szerint ez olyan, mintha vennenek egy cnciklopediat, cs kitepkednek a lapjair, vagy a mar megvasarolr k6nyver csak akkor adnak ada a konyvrariarogaronak, ha ajapos indokkal all cia. Az is nyilvanvaio, idczik, hogy az inrerncres szelekci6 nem valr a k6nyvrari ars poetica reszeve, hiszen a k6zkonyvt;;lrak mindossze het szazaicka elt e leheroseggel. Stevens bir6 kilwnvelemenyeben ugy talalra, hogy bar - a keriileti birosag allaspontjaval ellentetben - nem jogellenes, ha a konyvrar szelektalni kfvan, az igazi kerdes az, hogy a kormanyzat koreiezheri-c a sz(fror nem alkalmaz6 konyvtarakat (a konyvrfirak kilencvenharom szazalekat) a rartalom szuresere. Elire Ii az einagyolt nemzeti szabalyazasr, helyetre szerinte helyi szimen kellene valaszt rahl1ni a problemakra, hiszen nem is azonos gondokkal nez szembe az 6sszes konyvrar. Stevens szerint a szelekci6 a k6nyvtar feladata, olyan terulet, ahova az allam eddig nem lepctr be. Az obszceniras, melynek blokkolasat a torveny e1oirja, ugyancsak a helyi viszonyokat figyclembe veve hatarozhar6 meg, ezerr scm helves a szovetsegi korlarozas. A Legfelso Bir6sag klilon rargyalta azt a kerdesr, hogy van e joga a konyvtarnak szurni, 3[[61, hogy a kormanynak van e joga szurest elrendelni. Az ut6bbit annak fenyebcn vizsgaita, hogy van-e joga a kor manynak a szuresr feircteliil szabni a konyvtarnak a ramogataserr cserebc. A tcsrillcr szamos ilgyer meg vizsgair, anal6giakat keresve arra, hogy meddig terjed a kormany joga egy (amogatas odafrelese esereben. A gyakoriat szerint a kormanyzat nem varhar el a tal11ogaw[[61 olyan magaranasr, amellycl az alkor manyt serrene. A bfr6sag ezt a kerdcst, amejyre rulajdonkeppen a donteset alapitja, azzal a huszarvagassal intezi el, hogy amennyiben a konyvc<lr oem serr alkotmanyos jogor a latogat6k interncthasznalatanak szaresevel, akkor az allamnak ez az elvarasa sem lehe[ alkotmanyellenes, A tobbsegi domes szerint a k6nyvrarnak ugyanugy joga van az inrernerhasznalator korhltozni, mint ahogy valogat a konyvek kozill - amennyiben ez a tevekenyseg nem alkormanyellcnes, micn is valna azza, ha a kormany koveteli tole llgyanezr? Az erveles szerint rehat a jelen eset olyan, mintha az allam torvenyben akarna szabalyozni, hogy a konyvrarak mely konyveker kotclesek megvasarolni; mondvan, ha a k6nyvrarnak joga van valogatni, akkor az sem problema, ha au <11- lami rccept alapjan teszi. A tobbscgi domes alapjan a kormanynak joga van megvalasztani, milyen tfpusu veiemenyk6z1ese ramogar. Srevens bir6 killbnvclemenyeben buntetesnek nevezi a tamogaras megvonasar, a [6bbscg szerint vi- szone a konyvtarnak joga van az alkotmanyos sz6 iasszabadsaghoz, Icgfeijebb nem kap erte kormanyzati tamogatasr. Nem buntetcs, ha a kormanyzar nem kfvan tamogarni bizonyos mcgnyilatkozasokat. Stevens bfr6 felteszi a kerdest: eszerint kormanyzari ramogarase elvez minden, ami armegy a szuron, tehat azok a karos vag)' illegal is oldalak is, amelyek a sz(fra rokelctiensege miatt csusznak at? A killonvelemeny[ jegyz6' bito problemasnak talalja, hogy a jogszabaly szerinr a ramogataserr cscrebe az bsszcs szamit6gcpre cartalomszli'ro szoftverr kell heiyezni, nem csak azokra, melyek megvasarlasar vagy hal6zatba kapcsolasat a kormany [amogatta, Ez al61 meg a konyvrarosok szamft6gepe sem jelenc kivetelt. A gyermekvedclmi torveny leggyengebb pontja a feloldasi klauzula: a jogszabaly lehct6've teszi a konyvrarak szamara, hogy j6hiszemit kutaras celjab61 vagy mas jogos okb61 a konyvtarlatogat6 keres ere hozzaferhetove tegyenek egycbkent blokkolt oldalakat, A Legfels6' Bir6sag ewtt az ilgyesz modositott a [orveny ertelmezesen. Eszerint feln6tt larogat6 keresere a carralomszlfror ki Ieher kapcsolni, a jogos ok vagy a j6hiszemu klltatas tenyenck val6szfnusftese nelkill. A szuroprogram altai blokkolt oldalakat jogi szempomb61 harom csoportba sorolhatnank: illegalis (sem feinorrek, sem gyermekek nem fcrhernek hozza), gyermekek szamara karos (felnottek hozzaferhetnenek, de gyermekek szamara korliiwzha[6).os se nem illegaiis, se oem karos weboldalak, amelyek megis fennakadnak a sz(fran. A gyermekvedelmi t6rveny feln6'tteknel az obszcen os pedofil, a gyermekekncl pedig a karos carralmar rendeli kiszurni. Mar a kerlileti b'r6sag sem rudra errelmezni a gyermekvedelmi torveny fem idezett felald6 rendelkezese[; a harom csoport kozol melyiket lehet hoz zaferhetovc tenni? Vajon az alkoemanyos tartalomra vonatkozik, vagy a masik kett6re? "Nem vi lagos, va jon a gyermekvcde1mi torveny kiveteie eevq intezkedesei megengedik-e a k6nyvrarnak, hogy minden alkalommal, amikor a Jarogar6 hozza akar ferni egy alkotmanyosan v6dett rartalomhoz, tehar amd)' nem obszceniras, oem gyerekporn6, gyerekek eseteben pedig nem karos, lehet6ve tegyek a hozzaferesl Hiszen minden egyes alkotmanyosan vedett tanalom hoz val6 hozzaferes jogszeru celr jelenr. Ebben az escrben, viszont nem vi lagos, mit akar a jogalkot6 a nj6hiszemu kuraras«kieeeellel." A brr6sagnak ket Ie hetseges ertelmezes k6zill azt kell valasztania, amely kevcsbc korlacozza az alkotmanyos jogokar. Ugyanakkor viszonr ha a jogos okot llgy ertelmezik, mi n: amely az alkoemanyos tartalomhoz val6 hozzaferes~ jelenti, akkor a "j6hiszemu kutatas" kifejezes fe leslegessc valik. A bir6sagnak pedig lehe[61eg kerii lnie 166 I DbN T(~ S utan szai\i I FUNDAr."lEN T C

5 ;:ell azt a jogertelmezest, amely felcs lcgesse resz sza 'akat, igya kor bczarult. Velcmcnyem szerint a gyermekvedclmi tarveny ielold6 rendelkezese a jogellencs, illetve karos anyagokhoz vain kiveteles hozzac':resre ural. Hiszen a jogszabalynak nern cejja blokkolni az alkotm~lnyos tartal mat: ez csak a tartalomszuro hibajab61 rortenhcr meg - a torvcny csupan az obszccn es pedotil, illerve a gyermekek rcszere karos anyagot rendeli koriatozoi. A szura hiba.s muk6dese nem jogszeru, hiszen az alkotminyos tartalom hozzmerheto kell hogy maradjon, czert a hozzaferest - a tarvennyel 6sszhangbankUlan rendelkezes nclklil is lehetove kell rcnni. Ezen kiviil - es errol szol a fcloldo rendelkezes - az obsz CIOn, illerve pedotil anyagokat kutatas ccljab61 vagy mas jogos okb61 szimen elcrhcrove kell (cnni. A bfr6- sag szerinc ha a (orvenyhoz6 celja az le[( volna, hogy a tilton kaeeg6riakba nem (arcoz6 ranalmar tegyek k6resre hozzaferhetove, akkor predzcbben is fogal mazhatott volna: keresre hozzaferherove kcll tenni azt az anyagor, am ely nem gycrmekpornognlfia, nem obszcenieas, es nem karos a gyermekekre nezve. Velemenycm szerim azert nem varhaeo el a jogalkorot61, hogy ezt kulan kimondja, mert ezeket a tanalmakat nem til[ja a torveny. Ezzel a magyarazattal ertelme[ nyer az is, hogy a latogat6nak val6szfnusfrcnie kell valamifele jogos indokot. Ezr a kerdest sajnos a Lcgfelsa Bir6sag scm tisztazta. Azaltai, hogy az ugyesz kimandra: nem sziikseges indokolni a kerest, es felnoueknel a szuro kikapcsolharo, a kerdesr nem cirgyaltik tovabb. A parhuzamas indokolast lro Kennedy blr6 kijelcntenc, hogy az Ggy sulytalanna valt, es a tobbsegi domes is azzal harit el minden elmelkedcsr a li,lblokkolas alkormanycllenessegcr61, hogy mivel a szura kikapcsolhat6, ez a problema e1vesziteue jelentoseger. Att61 eltekintve, hogy e logika szerint az egesz jogszabaly clveszitettc a jclent6seget, ahogy Kennedy btr6 velte, a latogarok szempontjab61 a dolog korantsem valt sulytalanna. A jogszabaly ugyanis nem korelczi a konyvrarakar, hogy kikapcsoljak a szurot, csak engedelyezi szamukra. Velcmenyem szerint Kennedy bir6 teved, amikor azt aliitja, hogy ha a konyv"ir megsem teszi ell meg, illervc wvabbi fclrcreieket szab (indoklas, hosszu hatarido), akkor alkotmanyossagi panasszallehet majd elni a konyvtar eljarasa ellen. Ugyanis eppen ez a d6n[(~s mondja ki, hogy a konyvtarnak joga van szelektalni az anyagok kozott. Ennek fe nyeben termeszetesen enelmet nyer az is, hogy a keroleti bir6sag mien kivama kimondani azt, hogy a konyvtir scm korlatozhatja a 1:1rogat6 sz6lasszabadsaghoz valo jogat. A konyvhlrak szamara az sem lett volna idcalis, h3 meg(iitjak szamukra a szurest, ahogy az els6foku ireicr tettc. Csakhogy a misodfoku dontes annyival hozza rosszabb hclyzctbe mind a konyvtarakat, mind a latogat6kat, hogy kotelezove teszi a tartalomszliro szoftvcrck beszerzeser. Ha mar a konyvtarakra bfzta a valogaras joga(, akkor a szelekci6 m6djat is rajuk bizhana volna: hadd dontsok el, hogy hizirenddel, szobeli figyelmez(cresscl, gyermekek 5zamara k ialakfwcr internetszobaval vagy privat keperny6kkel erik-c el a kivant celt. A gyermekvedelmi t6rveny crcdmenye, hogy a szuroke( meg kell vasarolni es minden sz:lmir6geprc fel kcll hclyezni. Keresre a k6nyvcaros felnotteknel kikapcsolhatja a szliroprogramot, es hozzif6rhetove tehet egyes oldalakat gyermckek reszere. Azonban ha megscm kapcsolja ki, kctiem, hogy pcrclni Icherne azok udn, hogy a bir6sagi domes kimondja: a konyvtarnak diszkrecionalis joga arr61 d6nteni, milycn (3nalmakar enged hozzm6rni lawgaroinak. A kerlileti biros:\g elotr foly6 elj.rasban bizonyitast nyert, hogy a weboldalak fcloldasanak keresc kellcmerlcn helyzetbe hozhatja a felhas7.0alol. Hiaba alkotmanyos a hcrerakr61 vagy a homoszexualisok n'irsadalmi helyzeter61 szolo oldal, ha a latogat6 szamara kinos nevvei, csetleg indokiassal kerni a7. ilyen 01- dal hozzaferherove rereiet. A kerlileti birosag ugy <alalta: az a teny, hogy elenyeszo swmd feloldasi kerelem erkezik a konyvnirakba a revesen blokkolr oldalak rendkivgi magas aranya ejlenere, nem jelenchcri az igeny hianyar, hanem csakis a vonakodast acr61, hogy fclrarjak a kerescn rar(aiom termeszetcr. E rrc a problemara a Legfelso Bir6sag azr valaszelja, hogy az alkotmany nem garantalja azt a jogor, hogy "zavarba joves nclkill" lehessen k6zk6nyvtarban informaci- 6[ szerezni. Ez a kisse cinikus megjegyzes velemenyern szerin( megkerdojeiezhe[q, hiszen minden olyan korlarozas, amely az informaci6hoz valo hozzajutas alkormanyos joganak gyakorlasaban hatraltat, alkotmanyos jogot koriaroz. A keres teljesftese egy naptol egy hetig rarthat. A kerlilcri bir6sag szerint az in ternet termeszc(c miatt a keresre (orten6 feloldas ncm megfelelo alternariva, hisz lehet, hogy a felhasznalo csak egy fel percer rol ton volna az oldal megtckintesevel. Ha a szuro megakaszrja a weboldabk kozorri 3tjanist, mar az is eppen elegge korh'itozo haulsu, fliggerleniil a[[ol, hogy mennyir tarr6zkodo[[ volna a hirogar6 az oldalon. A feloldas hataridejerol pedig scm a bfr6sagi dtintes, sem a fclold6 klauzula nem cjt szot - miert is (enne, hiszen a feloldas nem kotelez6, hanem a konyvtar behirasara van blzva. Talan bizhatunk ebben a bclirasban, es abban, hogy ha mar a konyvtirak kezdemenyeztek az eljirast, akkor a szolasszabadsag ervenycsircsc melle[[ reszik Ie voksukar, elve azzal, hob'y a Legfelso Birosag - a kcri.ilc[ivcl cllentetben - szabad kezc( ado(t nckik. Souter 6s Ginsburg klilonvelemcnylikhoz mclle- FUND t\i\ientui\1 f S ZA~l ])ONTI~S UTAN I 167

6 kc1nek egy iist3t a konyvnirak ars pocticajat jelent6 allasfoglahisokb61; ez 1926-t61 kezdve napjainkig mintegy fe l meat dokumentumot jelent. Ezekben a kbnyvtarszbvetseg a szoh'sszabadsag mellett foglalt alias[ ben peldaul ugy dontott, hogy a tarsadalmi nyomas ellenere scm dmk6zi a kommunista miiveket, 1967-ben, hogy nem korl.rozza a kiskoruak konyvnhhaszn1i.latat, men esak a szulo' tilthat meg ilyesmit, es csakis a sajat gyermekenek, 1973-ban elitdte a zart po\cokat, mondvan, az is a eenzura k6zvetett formaja es igy tovabb, De ami a Icgfontosabb ebben a felsorolasban, hogy a feln6ttck hozzaferesenek korlarozasar61 sz6 scm esik benne. Bnyer Judi! 14. ALKOTMANYKIEGlOSZlTES Gmllel" KOIl/1"{! Bollillger (2003. jlillills 23.) Az iig)' kiirii/liill/yei. A Michigani Egyetem jogi karanak felvercli bizonsaga a felveteii eljaras soran szamos informaci6t es kori.i lmenyt vesz figyclembe domesenel. igy egyebek mellett a jelemkez6 nyilatkozatat arr61, hogy miert akar jogot tanulni.os miert pont azon az egyetemcn, ajanl6lcvejeket, esszet att61, hogy a jelcntkezo hogyan tud hozzajarulni az egyetemi elethez, annak sokszinuseghez, a felveteliz6 korabbi tanulmanyainak, illetve jogi felvctcli tcsztjenek crcd menyet. Ezeken kivlil a bizottsag figyelembe vesz egyeb, ugynevezett masodlagos kbrulmenyeket is, mint peldaul az ajanl61evelek "Ielkesedesi fokat", a jcientkezo kodbbi iskoh'iinak minoseget es a korabban valasztott tantargyak nehezsegi fokat. A felvete Ii politika a sokszinuseget nem tiszt~n es egyertclmuen faji es ctnikai alapon hatarozza meg, azonban az utmurato utal arra, hogy az egyctcm sokszfniiseg iranti elkotelezemege azt is je1cmi, hogy megprobal a hallgat6i kozossegbe bevonni afrikai-amerikai, latin es 6slakos amerikai S'L.1rmaZaStlakar,1I akik cbryebkent - e politika hianyaban - nem lennenek jelen az egyetemen jelent6sebb szamban. Grutter, a felperes," michigani fcher holgy meglchetosen j6 tanulmanyi os felveteli vizsga eredmennyel jeientkezctt az egyetcm jogi kadra, am k6 - rei mer vegui e lutasitowlk. Pert indiw(( arra hivatkozva, hogy az egyetem faji alapon diszkriminaita, ami serti a 14. alkotmanykiegeszites cgyenlo jogvedelmet biztosit6 klauzulajat," az 1964-es Civil Rights Act hatod ik cimeben, valam im a 42 USC 1981 szakaszban foglaltakat. Kcrcsctc szerim az cgyctcm a faji szarmazast alapvctoen meghataroz6 tenyezokent ve((e fig)lelembe, igy bizonyos kisebbsegekhez tartoza jelemke- zok sokkal nagyobb esellyel nycrtek felvetelt, mint a nem kisebbsegi, de hasonl6 tanu lmanyi eredmennyel rendelkezo felvetelizok. A szbvetsegi Keruleti Birosag a fe lperesekkel crtett egyet. iviasodfokon a [-Iatodik Szovetsegi Fellebbviteli Bir6sag megvaltoztatta az els6foku domest, es kijelentette, hogy ebben az Ugyben a Legfels6' Birosag Regents of University of California kontra Bakke-iigyben Powell bir6 altai jegyzett velemeny az i"j nyad6. Powell bir6 velcmenyeb61 kgvetkez6en a hajlgat6i sokszfnuseg maskent nem crvenycsftheto kenyszerlto kozerdek, cs a Fellebbviteli Bir6sag dgy latta, hogy a felveteli eljads megfele16en "szukre szabott", mivel a faji szarmazas csak egy volt az alkalmazott "plusz tenyezok" koziil. A dolllls. A Legfels6 Bir6sag domese szerint a jogi kar felveteli rendje jogszcru, mivel az egyetem "szuk. rc szabottan" veszi figyclembe a faji szarmazast a hallgatoi sokszinuseg mint kozerdekii eel elerc:!se erdekeben. A felveteli rend tchat nem s.orti scm a 14. alkotmanykiegeszites egycnl6 jogvedelmet biztosit6 klauzulajat, sem az 1964-es Civil Rights Act hatodik dmeben foglaltakat, sem pedig a 42 USC 1981 szakaszat Domesc megho7.atalakor a bir6sag figyelembe vet te a precedensiil szolgal6 Bakke-Ogyet, amelyben a testulet a Kaliforniai Egyetem 14 orvosi karanak azt a politikajiit vizsgalta, melynek alapjan a betolthet6 szaz helyb61 tizenha[ot kiz:ir6jag egyes kisebbsegekhez tarroz6 jelentkezok reszere tartott fenn. Az iigyben kilenc bir6 allaspomja hat kiilonb6z6 velemenyben jelenr meg, de tobbseget egyik sem kapott. Veg- 56 soron negy biro dgy Iatta, hogy jogszeru lehet a faji alapd allami megkulbnbbztetes, ha az kor'bbi diszkriminaci6t hivatott orvosolni. Tovabbi negy biro torvenysertest es nem alkotmanysert';st allapitott volna meg. Az Ugy kimenetelet tekinrve Powell bir6 velemcnye lett meghataroz6. Szerinte a Ka liforn ia: Egyetem altai alkalmazott program jogszerutlen volt ugyan, 15 elvileg azonban lehetseges a faji szarmaw figyclcmbcvetele a felvctcli eljaras soran, megpe d i~ egyetlen okb61 - amcly Mmegy a szigoru vizsgala! tesztjen -; a sokszinu hallgat6i kbzbsseg k ial akit~ hoz es fenmartasahoz fuz6'd6 allami erdek alapjan. Velemenycnek ehhez a reszehez akkor senki 5= csatlakozott, idokbzben azonban meghatarozova vii: az crveh~s a faji szarmazast figyelembe vcvo felve t~ politikak kialakidsanal. Es ebben az ugyben is clfogadta a bir6sag, hogy a hallgat6i kbzbsseg sokszinii>e genck biztoslt3sa az egyetcmi fclvetcii eljaras sor~ kenyszerit6' kbz.ordek. Minden allamilag alkalmazott faji a1apu besorow. (klasszifikaci6t) a szigorll vizsgalat tesztje alapjan :.;. nil felo l a Legfels6' Bir6sag. Az a faji alapu alla= megkiilonboztetes felel meg e teszten, amelyr61 az i.~ lam be rudja bizonyitani, hogy valamely kiilbnosca 168 I DON 'r~s lrran Z Sl.AJl.I I FUNDAJl.IE NT.

7 fo ntos, kenyszerft6 :Hlami erdek indokolta a megkd IOnboztetest. A bir6sag az ertekelesnel figyelembe '-eszi az ~lilam es intezmenyci altai hivatkozott indokok j6hiszcmuseget. A bir6sag ebben az Ggyben clfogadra azt az crvet, hogy a sokszinu hallgar6i kozosseg lerrehozasa kenyszerfto kozerdck, amcly lehetove teszi a faji szarmazas figyelembeveteler a felveteli e1jacas soran. A bir6- sag elfogadta es nem vizsgaita az cgyetem altai benyujcorr szakvelcmenyt amsl, hogy a sokszfnuseg alapveto fonrossagu az egycrem oktatasi kuldetesenek teljesftesehez_ Ezcn alhcas j6hiszemuscget a bfrosag velelmczi az ellenkezo velelemre okot ad6 kaculmeny hianyaban. IVlindazonaltal kisebbsegi hallgat6k felvetele kizar61ag abb61 a eelb61, hogy azok egy elore meghatarozott ietszamll kozasseget alkossanak, nyilvanval6an alkmmanyellenes len ne. Az egycrem azonban reszletesen meghatarozta, mit crt megfelelo szamu kisebbsegi kozosscg alatt es mit pr6bal elerni a1rala. Az elerni kivant eel a kglonboz6 faji esoportok kozoni megcrtes elmelyitese los a faji el6irelerck felszamolasa, Az egyetem celjai nak fol1cossag:it clismcri szamas szakertoi tanulmany is, amelyek szerint az etnika i sokszimlseg sok szemponrb61 elonyos a mnulmanyok folytan,sa sonln es alkalmas arra, hogy felkeszlese 3. hallgat6kar az ebryre sokszinubb tarsadalomban val6 elerre. Ezen tul az egyetemek es kglonosen a jogi karok a nemzet ieendo vezetoinek kepzesi he Iyei, igy nyilvanval6an nyitva kell hogy alljanak minden faji es etnikai CSOpOrt tehetseges egyenei szamara. A faji szarmazast figyelembe vevo eljar8.s jelen esetben "szukre szabott". azaz a felvctcli rendszerben minden jelentkez6nek versenyeznie kcll egymassal, nem lehet faji alapll kvotakat mcgallapftani es nem leher faji alapon kglon felveteli feltetelcket megallapftani. Ehclyct[ a faji vagy cmikai hovatartozast az cgycni elbfrahls saran mint tobblettenyezot leher figyelembe venni. Alapvet6 fontossagll tehat, hogy a mas rasszhoz vagy valamely etnikai kisebbscghez tarrozas nem lehec doneo tenyezo a felvetel saran; a jelentkezoket egyedileg, az osszes informaci6t flgyelembe veve kell megitejni. Az egyctcm felvetc1i rendjc ennek megfelelt, a jelentkcz6ket egyenileg bfraltak el, melynck son'in va- 16ban figyelembe vettek, hogy mi m6don rudnak hozzajarulni a hallgat6i sokszfnuscghcz. Nem alkalmaztak scm de jure, sem de facio olyan m6dszert. melynek alapjan automatikusan fclvettck vagy eiurasitottak volna valakit kizar61ag az ugyncvezcn masodlagos korlilmenyck alapj:l n. Ezen kfvul az egyetem szamos esetben vcsz fel eluwsico[r kisebbsegi jelentkezo"'k felveteli vizsgaeredrncnyeincl rosszabb min6-.5itcsti nem kisebbsegi hallgat6kar. A bir6sag nem fo- gad ra el azt a felperesi ervelest, hogy a faji szarmazlis figyelembeverele helyett a hataresetekben l ' fajil ag tcljesen scm leges m6dszert kellett volna alkalmazni, mint peld:1ul a sorsoiast. A.,szukre szabattsag" nem jelcnri azt, hogy az cgyetcmnek meg kellert volna pr6balnia a fajilag semleges m inden elkepzelhct6 m6dszer alkalmazasat, vagy hogy valasztania kellett volna a mindig a kival6sagra val6 torekvese es azon elkotelezettsege kazan, mely szerint az osszes faji csoport szamara kivan jogi OktaUlst biztosi[ani. Veglil a bir6sag hangsulyozta, hagy a faji szarmazast figyelembe vev6 polirikak alkalmazhat6saga id6ben korlatozott: huszonot tv mltiva a faji alapon nyujtort e16- nyokre mar nem lesz szgkscg a jelen ugyben kenyszerfro' kozerdekkcnt elfogadott sokszinu hallgat6i koziisseg kialakitasa erdekeben. Gralz es mdsok koil/to Bollillger (2003.jul/ills 23,) Az jig)' kiiriilll/(fjl)'e;. Gratz es Hamacher michigani feher lakosok, akik a Michigani Egyetem boleseszeti fdiskolai kanira 17 jelenrkezrck 1995-ben os 1997-ben. Elvileg mindketten teljesftettek a felvetelin elv3ft szinvonalat, am a fdiskola vegiil elutasitotta felveteli kerelmiiket. Azert, hagy a jelcntkezoket lehetojeg egyseges szempontok.iapjan lehessen elbiralni, a f6iskola minden "vben kiad ja a felveteli kerelmek elbirahlsanak lltmutat6jat. A felvcteli bizattsag szamas szemronco( vesz figyelembe dontese soran. fgy tobbek kozatt cekintcttel van a kbzepiskolai tanulmanyi ercdmenyekrc, a felveteli vizsga eredmenyere. a kozepiskala minosegere cs a tamerv nehezsegi fokara, a jelentkez6 lak6helyere, I' esetleges alumni kapesolataira,19 kazossegi vezetoi tapasztalataira, illetve faji szarmazasara, Az is kola az afrikai-arnerikaiakat, a latin szarmazasllakat lo es az oslakos amerikaiakat ugynevezett a!ulreprezennl!t kisebbsegeknek tekincette, es e tulajdonsagukra tekinterrel minden ilyen jelentkezo automatikusan husz pamot kapatt az ervenyes ll[mut3t6 ajapjan - mikozben osszesen szaz pannai az egyerem elvilcg mar felvetce a jelentkezoket. Ebb6'l kovetkcz6en gyakoriarilag az 6sszes alulreprezennilt kisebbsegi felvcteliz6r felvette a fdiskola. A felperesck t'igynevezect class actiant indfrottak a hozzajuk hasonl6 helyzetben lev6 minden elutasfwtt jejenrkez6' nev6bcn, hivatkozva acra, hogy az egye (cm faji prefercnciai sertik a 14, alkotmanykiegeszfres egycnlo jogvedelmet biztosito klauzulajar. Zl valamint az 1964-es Civil Rights Act hatodik cimeben es a 42 USC 1981 szakaszaban foglaltakat. A felperesck tobbek kozott azt kertek a bfr6sagt61, hogy a jayore nezve tiltsa cl az cgyewmet a faji aiapli megkti- FllNDAt\IENTUt\ SZA!\I DONTf~s UTAN 1 169

8 lonboztetest6l,.os vegye fel Oket a foiskohira" A szovetsegi KerUleti Bir6sag e1fogadta a class action perinditast." A felperesek ugynevezett sommas itelet (summary judgement) meghozatahit kertek." Az alperes a Bakke-ugyre hivatkozott, amely szerint a faji szarmazas figyelembevetele bizonyos esetekben mcgengedheto, amennyiben CZ[ kenyszerl[() kozerdek indokolja. Az alperes szerint a jelenlegi helyzet ilyen volt, mivel az egyetemnek kolonosen fontos.ordeke ftjz6dik a faj ilag es emikailag sokszimt hallgat6i k6zosseg kialakfcisahoz es fennt3rrasahoz, es az iskola iutal alkalmazott felveteli m6dszer c eel megval6sfnisa erdekeben "szuken szabott". A Keruleri Bfr6sag a hatarozarhozatal idcjen fennall6 felveteli szisztema eseteben e1fogadta az alperes eevelesct, am a felperesek szempontjab61 relevans 1995.os 1998 kozotti idoszakra nezve a felpereseknck adorr igazar, mivel a KerUleci Bir6sag szerim a felvcteli utmutat6 rendszere nem felelt meg a Bakkc-dontesbcn foglaltaknak. A felperes fcllebbezett a Hatodik Szovctsegi Fellebbviteli Bir6sagon. A fellebbezest ez a testuler ugyan meg nem bfraha el, azonban a Grutter kontra Bollingcr-esctct igen, es az ugyek kapcsolatara, valamint hasonl6sagara tekintettel a Legfels6 Bir6sag a Grutter- mellett a jelen iigye[ is befogadta (granted writ of certiorari). A dijllles. A Legfelso Birosag eiucaslw[ta azt a nezetet, amely szerim a hallgat6i sokszinus6g egyaltalan nem lehet kenyszerit6 kozerdek, 6s utalt a GrUtter komra Bollinger-ugyben hozott dontes relevans reszeire. Ugyanakkor a birosag ebben az Ogyben nem is vizsgalta erdemben a hallgat6i sokszinuseghez fliz6d6 allami erdek fontossaga~ ugyanis ugy la[ta, hogy a faji hovatartozas alkalmazasa nem volt szukre szabott, igy mindenkeppen sertette a 14. alkotlmlnykiegeszites egyenl6 jogvcdclmet biztosfto klauzujajat. Az a felveteii rend, melynek ",ven a fe1vetelhez szokseges szaz POnt egyotodet automatikusan megkapja a kisebbsegi jelentkezo, nem e1egg" szukre szabott modszer a faji szarmazas figyelembevetelere. Ez a rendszer nem biztosit megfeleloen e!''ycnitett elbiralast oly m6don, ahogy az Powell biro velemenyeb61 kovctkeznc. Nlivel a gyakorlatban szime az osszes kisebbsegi jclentkez6t felve""k, megallapithat6, hogy a faji szarmazas donto jelentosegu tenyezo volt, ami szintcn e1- lentetes a Powell bir6 altai felvazolt elvekkel. Az elbiralas bizonyos fokig egyenitett ugyan, de erre mar csak akkor kerlil sor, amikor a kisebbsegi hallgat6k automatikusan megkaptik a tobbletpontokat, igy fel vetelok gyakorlatilag biztositott. A bir6sag elutasitotta azt az eevelest, hogy a jelentkezok rendkivoi nagy szama nem teszi lehcrove a jogi karon alkalmazo[t eljarast (Iasd Grutter komra Bollinger). Az a korolmeny, hogy kamaly adminiszmici6s kihivast jclcntcne az egyenitett felveteli rend megfelel6 alkalmazasa, nem reszi alkotmanyossa az amugy jogszcnlt1en rendszcrt. KOII/lIJcllldr. A fenci kct domes az egyetemi "meger6sit6 imezked6sek" legfontosabb allomasa az as Bakke-Ogyben howtt hatiirozat 6ta. Abban a kerdes ben, hogy az egyenl6 jogvedelmet biztosito klauzula megengedi-e a faji Cs emikai szarmazas figyeiembeve teiet, ezaltal az egyes polgarok kozotti kolonbsegretelt (elonyok nyujt;lsa, ami masok szamara hamlllykcnt je lenik meg), a birosag nem tudott tobbsegi dontest hozni. Mivel a Bakke-ugyben alapvet6en oten tartottak megengedhet6nek (igaz, ket koionboz6 okb61) az egyetemi pozitiv diszkriminaci6t es ncgyen nem, sok als6bb bir6sag korabban jogszerunek tartotta azr. azonban a bir6sagok domesei az ut6bbi id6ben m:h nem voltak kiszamithatok. Legut6bb a Texast is magiiban fogl316, rendkivoi konzervativ iteleteir61 ismert Otadik Swvetsegi Fellebbviteli Birosag az \996-os Texas kontra Hopwood-esetben nyilvanfwtta alkmmanyellenesnck a Texasi Egyetem kisebbs.ogeket el6nyben r.oszesito felveteli programjar. es mivei a Legfels6 Bir6 sag a kerelem ellen ere nem foglalkozott az Uggyel (ha nem is anyagi jogi okokb61, de gyakorlatilag helybenhagyta a domest), az Egyesiilt Allamok tobb allamaban wlajdonkcppen megszum a "megerosfta intezkedcsek" alkalmazasa, aminek k6verkezt6ben azonna1 esen az afrikai-amerikai 65 latin szarmazas(lak aninya a felvett hallgat6k kozutt. De pcld:lul Kaliforniaban is megszune, igaz, ott nepszavazas utjan, viszone hason16 k6- vetkezmenyekkel (erdekesseg, hogy Kalifornia egyes allami egyetemein a f6iskolai hallgat6k mintegy 40-45%-a azsiai-amcrikai). Viszont a ncm allami egyetemek tobbsege es a jobb nevu allami egyetemek nagy rcsze (Ovcibbra is alkalmazott valamilyen faji alapon elonyokcr nyujr6 programot. Az egyenl6 jogvedelmet biztosit6 klauwla alapjan ronen6 alkotmanyossagi reszt szigor(lsaga a[[61 fligg. hogy az allam milyen alapon kojonbozteti meg a polgarokar. Amennyiben az ~iilam ugynevezett gyaniis besorolast (suspect classification) alkalmaz, a bir6sag 2 legszigorubb tcsztet alkalmazza. A faji vagy ernikai alapu kulonbsegt6tel minden esetben gyanus ktilonbsegtctelnek min6slil, ahol az ajiamnak kell bizonyitania, hogy az alkalmazo[t besorolas szukscges va lame. kenyszerit6 kozerdek erdekeben, es m6dszere szukre szabott, vagyis az ad ott kbrulmenyek kozott nincset: kevesbc hatranyos kovetkezmenyckkel jar6 mod. A Bakke-esetben negy bir6 ervelt a kozepesen S7>goru vizsgalat alkalmazisa melle[[, mondvan, a fe h~rek mint csoport esercbcn nincsenck meg azok a k,:,.. rlilm.onyek, amelyek alapjan megkulonboztetcs::.. eleve "gyanus" lenne (ellemetben peldaul az afr'. amerikaiak megkulonboz[ctesevel, amely a reg6ca ~ t6 es mindcnhol jelcn leva diszkrimim1ci6, stigma IZ' I DONTI:;S lltan zAM I FtJN[)A~[E I'T

9 GO srb. mian eleve gyanus, ezert indokolja a legszigollibb reszr alkalmazasat). Tovabba cscttinkbcn a megtu16nb6zrcres j6indularll, pozirfv megkulonbdzreres. _\ bir6sag azonban ezlmal vegkepp egyertelmuve tet Ir. hogy az allam vagy int6zmenyc altai alkalmazott Clindcnf6lc faji ajapu besorolas vagy megktildnbdzre ICs a legszigonlbb teszt alkalmazasat igenyli.' 1 Powell bir6 veiemcnyct - mely szerint a sokszfnu hallgat6i k6zqsseg fenntartasa kenyszerfta kozcrdek - most a kilencb61 hat bir6 elfogadta, ami a jelenlegi igcn megosztdcr bir6sag escrcben egyertelmu t6bbseget es hatarozott prccedenst jelent. Raadasul Rehn q uist f6biro nem tagadta kg16nveiemenyeben a sokszinu hallgat6i kozosseg fenntartasa mint kglonosen fo ntos allami erdek leter vagy lehetseges voit,k A faji alapu meger6sit6 intezkedesek fenntartasa mellen szolt az az cry, hogy bar rna mar az afrikaiamerikaiak es a feherek tdv:ibbtanujasi mur3coi k6z6tt ni nes tul nagy kglonhseg, a feketek felglreprezemalmk a gyengebb szinvonalu egyecemeken, mig alulreprezentaltak - vagy a poziciv diszkriminaci6 hianyaban azok lennenek - a j6 hfru egyeremeken, ahonnan az orszag gazdasagi, kulturalis vagy eppen politikai eiitjenck nagy szazai6ka kerlii ki. Szimen sokac nyomott a latban a hader6nemek jelenlegi os volt vczet6inek egyerrclmu velemcnye - amicus Ugyirar formajaban - az egycccmi pozidv diszkriminaci6 fenncarrasanak nernzccbiztonsagi okokb61 szukseges valtar6!. A "szilkre szabottsag" kerdeseben a legfonrosabb az volt, hogy a szarmazas figyclcmbe vehcc6 ugyan poziciv tenyezokem, de nem lehet d6nt6, ezen tlii az elbfralasnak megfelel6en egyenitettnek kelliennie. A kvotaszcntcn mcghamrozott, szamszeruslcctt faji ajapu aranyok alkotmanyellenesek, azonban a reszlcrcsen kimunkalt tervek a kisebbsegek meghatarozott szamanak elerese erdekebcn alkotmanyosak lehetnek. A bir6sag azonban - valoszinuleg a kompromisszum erdekeben - diplomatikusan ugy fogalmazott, h06'y varakozasai szerint a faji alapu mcgkul6nbdztctesre az egyetemi felvetelik saran huszonot ev mulva mar nem lesz szgkseg. Ha pedig nem lesz ra szgkseg, akkor a megkulonb6zrcrcs nem megy at a szigorll vizsgalat tesztjen, kovetkezeskepp alkotmanyellenes lesz. Hogy aztan mennyire szigoruan ragaszkodik a bfr6sag majd ehhez a megiehe[()scn vt:icrienszeruen meghat~'irozott kvazi-han1rid6h(jz, az[ a juv(s' donti el. LawreNce is liitisok kolllra Texas (2003. JUNius 26.) Az iig)' kiitiil""!j/)'ei. Ailirolagos fegyverhasznalatr61 erkezett lakossagi bejelemes nyoman a rend6rseg kiswllt a helyszinrc, 6, Lawrence laka,aba belepvelb 6t, illctvc a masik felperest,17 Garnert privac, konszenzual is nemi aktus kozben erte. A felpereseket letanoz- tanak es devians nemi k6zosliles miau elftelt6k, am it az azonos nemu fclnottck k6z6cti, beleegyezesen alapul6 egyes nemi tevekcnysegeket tilto Texas allambeli torveny tctt lehetove. A tcxasi Allami F ellebbviteli Birosag helybenhagyta a bunosseg kimondasat, uta Iva arra, hogy a kerdeses corveny a Lcgfelso 81r6- sag Bowers kontra Hardwick-tigyben 2!l hozon doncese alapjan nem serti a 14. alkotmanykiegeszftesben foglalt, a torvenynek mcgfelel6 eljaras (due process) klauzulat ("egyctlen all am sem foszthat meg valakit clctct61, szabadsagat61 vagy tulajdonatol megfelel6 torvenyes e ljaras nelkiil"). A rlril/tes. A texasi rorveny, am ely buncselckmennye nyilvanitotta kcc azonos nemo szemely bizonyos nemi tcvekenyseget (szod6mia, fajtalansag), serti a 14. alkotmanykiegeszites torvenynck megfelel6 eijaras klauzulajat. Az elddmend6 kerdes az volt: a felperes felnoct szemelyeknek joguk van-e a due process klauzula altai biztositott szabadsag alapjan be leegyezcsen aiapul6, privat szexualis tevekenyseg foiytatasara. A Legfelso Birosag hangsulyozta, hogy a polgarok alkotmanyban biztositott szabadsaga vedelmet nyujt a maganszf6raba torten6 alapcalan allami beavatkozasokkal szemben. E szabadsag ncmcsak terbe Ii ertelemben vedi a polgarok maganszferajat, han em felrccclezi a szemely csclekvesi auton6miajat is, amibe beleerccnd6 a gondolat, a kifejezes szabadsaga eppen ugy, mint bizonyos privac tevekcnysegekhez va- 10 jog. A Legfelso Birosag a jelen Ggyben szgletett donresenek meghozacaia elate ujra megvizsgaita a hason- 10 tenyallason alapulo ' Bowers-Ggyet, amelynek alapkerdesere -,,3 sz6vccsegi alkotmany bizrosfte jogor a homoszexuajisok szamara kapcsolatuk gyakorhlsara?" - a birosag nemmel va laszolt.'~9 A jclen ligyben a birosag ugy "rvelt, hogy a texasi torvony celja olyan szemolyes kapcsolatok befolyasolasa, ame Iyekre a polgaroknak a bgntethet6seg kockazata nelhil joguk van, fgggetienlil att61, hogy e kapcsolatok letcslcesere kifejezettcn fel vannak-e jogoslcva corvenyileg. Az alkotmany altai vcdett szabadsag biztositja a homoszexualisok szamara sajat orchonaikban az incim kapcsolatok kialakirasanak jogat es a szabad polgarok melt6sagat. Ahogy az 1992-e, Planned Parenthood of Southeastern Pennsylvania kontra Caseytigyben a bi'rosag megallapitotta: "Az alkocmany az( igeri, hogy van a szemelyi szabadsagnak egy olyan tartomanya, amelybe az "Ilam nem lephet be." A Bowcrs-dontcsbcn a bir6sag cobbek kbzbtt a fajralansag ciicasanak,,6si" gyokereirc hivarkozorc, valamint a homoszexualisok elleni corvenyek korabbi je Ientosegere. Azonban megallapitotta, hogy a szod6- mia tilcasa csak az egyik resze volc a nem gyermeknernzcsi cciu szcxcr rilr6 torekveseknek, raadasul a FUNDA/vIENTur-,I / SZAf\'1 OONTES UTAN I 171

10 nem azonos nemu parok esereben is rilw((ak a szod6- miar. A gyakorlarban azonban nem alkalmazrak c torvenyekcr bcleegyczescn alapulo szex cseten, es az EgyesUlt AHamokban egyalralan nem voltak komoly hagyomanyai annak, hogy kifejeze[[en homoszexwjlisok ellen hozzanak rorvenycket. S6t, ellemctben az ahit61agos osi gyokerekkel, val6jaban a XX. sziizad utolso harmadaig nem is volrak azonos nemu parokar erint6 specialis tbrvenyek. A Bowerswd6ntes val6jaban az[ pr6baita alaramasztani, hogy az idok folyaman eroteijesen eliteltek a homoszexualirust. A bir6sag feladata azonban a mindenki szamara elerheto szabadsag hararainak kijelolese, cs a nem a sajar erkolcsi k6- dexenek berarmr3sa - ervelt jelen donteseben az amerikai legfobb torvenyszek. A Bowers-domes hibai nyilvanvalova v:htak az clm(ilt evekben ban orven allambol meg huszon Ot bonre[[e a Bowers-Ogyben vizsgalt cselekmenyt (szod6mia), ez a sz.lm mara tizenharomra csokkent, ebb61 negy kizar61ag a homoszexualisok altai elkovetett ilyen cselekrnenyeker bumeri. Raadasul azokban az allamokban, amelyekben meg mindig bilntetik az azonos vagy kill6nbozo nemu parok fajralansag<ir, nem alkalmazzak a tervenyt beleegyezo nagykoruak esereben. A Planned Parenrhood of Southeastern Pennsylvania kontra Casey-Ogy - amely megerositene, hogy a due process klauzula vedi a hazassaghoz, a gyermekvallalashoz, a fogamzasgatlashoz cs a szilloknek a gyermek nevelese es oktacisa kerdeseiben val6 donresi jogat -, valamim az 1996wos Romer kontra Evanscset - amclybcn a bfr6sag az egyenlo jogvedelem klalizulat sertonek talalra, hogy Colorado allam alkormanyanak kiegeszf[t~se elutas frja a homoszexualisok antidiszkriminaeios torvcnyckkel torreno vedelmet - szimen kersegcssc rcrtek a Bowers-domes ervcnyesseger. A rexasi torveny a fajralansagor bttncsc1ekmennye nyilvanitotta, az elirclteket mint bunelk6vetoket stigmatiza lta, ami meg akkor is komoly kovetkezmeny, ha a szod6mia csupan vcrsegnek minosillr. A rexasi rorvenyek alapjan ugyanis a bilntetett e10elet tenyer n1. kell vezctni az allasjelcntkezeseknel hasznalaws dokumcnrumokra, es az eliteltek fclkerlilnek a szexualis bttncselekmenyeket e1k6verdk lisrajara. A Bowers-d6ntest folyamatosan bfdlta a jogiroda- 10m. Raadaslll a dontes ellentetben alit a mas fejlett allamok altai alkalmazott szaballyal los az Emberi Jogok Eur6pai Bir6saga vonatkozo d6nt<!seivel. Semmi bizonyitek nines arra, hogy az EgyesUlt Allamokban a polgarok eselekvesi szabadsaganak korl:itozasahoz fuzodo allami erdek nagyobb vagy slirgetobb lenne. A stare decisis nem mindenek fclert all6 parancs, ugyanakkor mivel a konjbbi es kesobbi preeedcnsek ellentmondanak a Bo\\'ers-donrcs f6 megallapfrasa~ nak, jelenros a jogbizonyraiansag veszelye. A bir6sag ezert kinyilvanl'totta: a Bowcrs-dontes egyerrclmucn helytelen volt, es a jelen Ogyben a birosag felulbirii lta azt. Kommell/tJr. A bfrosag e dontcs6velt'ijabb reszjogot bontort ki a 14. alkormanykiegeszlrcs due process klauzulaja altai biztositott szabadsag (Iiberry) komponensb61, pontosabban annak a - szovetsegi alkotmanyban kulon nem nevesitett - maganelerhez val6 jogot vedo reszeb6l. A preeedensek alapjiin a maganclethez valo jog magaban foglalja tobbek k6z6[[ ahazassaghoz, a fogamzasgatlashoz vagy a szol6nek a gyermek nevelesehez valo jogar, es a bir6sag ezen jogoka[ ugyanugy vcdi a due process klauzula alapjan, mint az alkotmanyban nevesitett alapjogokat. A maganelethez valo jog alapjan a polgaroknak joguk van ahhoz, hogy allami beavatkozas nelkul hozzanak meg bizonyos domcsekct vagy folytassanak bizonyos cselekveseket. A bfr6sag e l6szor arra a kerdesre kereste a valaszt, hogy a sz6ban forgo eselekmeny alapjog-e, vagyis beleertheto-e az alkotmany altai vedett szabadsag fogalmaba, escrleg a nernzet tortenclmebcn cs hagyomanyaiban gyokerezik-e. DomO' jelent6segu, hogy a birosag hogyan teszi fel az alapjog meglcrevel kapesolatos kerdest. A Bowers-Ogyben a birosag azt kerdczre, bizroslr-e az alkotmany alapvero jogot a fajtalansag elkovetesere, ahelyett, hogy azr kerdezre volna, vane alapveto joga a polgaroknak a maganeletokbcn konszenzualis ncmi aktusra. lvlivel a valasz az elsa kerd6sre nyilvanvaloan nemleges volt, az egyszeru esszerusegi teszt alapjan a fajtalansagor kriminalizal6 terveny alkotmanyosnak bizonyult. Erdekes, hogy a bfros:1g jelen esctben sem nevezte explici[ modon alapvero jognak a privar, beleegyezescn alapul6 nemi elcrhez val6 jogot, am azt egyertelmuen kimondta, hogya polgaroknak a bilnrethctoseg kockazara nelklil joguk van hozza; foggetlenui an61. hogy ilyen reve kenysegre torveny kifejezcrren fejjogositja-c 6keL Eppen ezert - vagyis az alapjogiasitas hianya miarra bfrosag alral alkalmazo(r teszr val6jaban nem a sziw goru vizsgalar tcsztjc voir, hanem egy kvcizi esszerusegi vizsgalat. iviivel ez a Icggyengcbb tcszt, az allamnak ebben az eserben van a legnagyobb eselye arra. hogy a jogkorlarozas alkormanyosnak bizonyul. Azonban a bir6sag ugy latta, hogy nines olyan racionalis 31- lami erdck, amcly alapjan indokolt a maganeletbe "a a rexasi rorvenyhez hasonl6 modon rorteno - heavatkozas. A birosag a Lawrence-Ogyben a due process kla u zula alkalmazasaval nemcsak azokar a rorvenyeker ervenyrclenitctte, amelyck kizar61ag az azonos nemu p:1rokat rendeltek blinrerni, hanem azokat is. ame Iyck a koiennemu pacok hasonlo tevekenyscget kn- In I OONTES ljtan sza~1 I VUN[)AME N TlM

11 minalizaltak. Mivel a texasi t6rveny csak az azonos nemuek eseccben rcnde/rc biimcmi a fajrabnsagot, az alkotmanysertonek min6s01hetett volna a kotmanykiegeszites egyenl6 jogvcdelmce biz(osfro klauzulaja alapjan is (kolonosen a Romcr-Ogy man). Ebben az cscrben azonban az allamoknak lchetosegok lett volna arra, hogy a kerdeses szexwllis tevekenysegct m ind az azonos nemu, mind pedig a kiilonnemu parok escrcben tiirsak, ezt pedig el akana kerolni a bir6sag. A testlilet hangsulyozta: a Lawrencc-Ogy nem sz61 kiskoruakr61, eroszakos ncmi akrusr61, nyilvanos aktusr6l vagy prostituciorol; ezekben az esctekben a bfrosag fennrartott3 maganak a jogm, hogy adott esetben a maganelethez (nemi elethez) val6 jogot sz(fkebbcn, robbf6ie allami koria[qzasr megengedve ertelmezze. A bfr6sag azt is n yi lvanval6va rene, hogy a Lawrence-domes nem crimi a homoszcxualisok h<1- zassaganak esedcgcs allami eiismereset, minregy n'ihagyva e ken yes kerdes megvalaszolasiinak probiemajae a torvenyhozasra. A Lawrence-lih'Y j61 peldazza az amcrikai Legfclso Bfr6sag urols6 ke, evtizedenek konzervativ alapjogvedelmi felfogasar. Hiaba errekelheto relative nagy jelentosegunek a Lawrence-esct, Europaban az Emberi Jogok Eur6pai Birosaga tobb mint he,sz eve, 1981-ben hozon hasonl6 dontest, mig peld"ul Kanadaban Ontario allam Legfclso Bfr6saga cpp nchiny hettel a Lawrence-eset clott mondta ki. hogy a kanadai me1egeknek joguk van a hazassagra (igaz, az anyagi jogi alapok kozott nagy a kulonbseg). A jelenlegi bfr6sag azooban Sandra Day O'Connot bir6 megfogalmaz3sa szerint "reagai6" bfrosag, ami azt jeienri, hogy nem megy elebe a tarsadalmi folyamaroknak, hanem megvarja, amfg valamely t'ij jog elismerese (vagy tiltas el,orlese) az allamok tobbsegcben mar megtonem, es akkor aze a jogor kirerjeszti a konzcrvadv allamokra is. SlrfJub Ddlliei JEGYZETEK 1. A t\'lillcr konua Calirornia-i.igybcn a hfrosagi diimcs ugy fogalmazou, hogy obszccnicas az, amikor ar. atlagcmbcr a kortars kiilosscgi normak ajapjan ugy (reli meg a rna t:gcszct, hogy az a Icgalantasabb (prurient) erdckl6dcsnck k(van mcgfclclni, nyilvanval6an scm> medon szcxualis magatarttist abrazol vagy ir le, amclycr a cagallam joga dcfinhil, (:s cgcslcbcn vcvc scm kcpviscl komoly irodahni, m tivcszcti, politikai vagy tudomanyos c rtekct. Miller versuj Cali/omia. 413 US 15 (1973). Lasd errol Lawrence I.lESSIG: 1 1oK)'oll szabdlyozz"ik n sztj/dst fjz interu&tm?, Fundamcntllm, 1999/1, HivarkozQ[r cscrck: Columbia Broadcastillg System Illc. verslls Dell/ooYItic J\fa/;ollld Committee, 412 US 94, 139 (I973); Wtlmer Cahie CommuNicatioNs lu(.. versus Nirevi/le, 911 F. 2d 634, 638 (CAll 1990); Student Govel7ll1lCIJI Associa/ioN versus Board of "I"/"IIS/ccs of Ihe University of AffJSsachusse"s, 868 F. 2d 473, 481 (CAl 1989); /':slivemeversus LOllisilil/(J State Bar Associatioll, 863 F. 2d 371, 379 (CAS 1989). 3. Pen). Ed. As.wcilltioll '()ersllf Perl), Local 1';duCfltors' Associa/ioll.460 US (1983). 4.I!ltemtltiolltll Society/or K,ishlJo COlisciollSIle.U Ilic. vel":'-us t.ee, 50S US 672, 679 (1992). S.l,egal Sefvices Corporatioll versus Ve/aZljuez, 531 US 543 (2001). 6. Retlo f..'erslls Amen am Civil l.iberlies UI/ioll, 521 US at 868 (t 997). A donrcsr magyar nycjvcn Jasd Fundamcmllm, 1999/1, City of Madison Joillt School Dis/rict No.8 '()erslls lvis((msill I!."mploymeut Relntions Commissioll, 429 US 167 (1976). 8. Rust versii.i SIII/ivall, 500 US 173, 194 (1991) 9. A Greenville Couney Library-ben. hrcp:// COli fcs.gov/docu ments/opi n ions/02d041 5 P. h till. 10. i1ri:tjllsos i';dilcfltiollol Television COlllmis.sion versus Forbes, 523 US 666, 672-f,74 (I99R). II. Az a:t~'iiai-amcrikaiak ugyan kischhscgnck szamfta nak, de faji alapon alt<ll<lban nem clveznck cl6nyt a fclvctcli soran, mivd cik megfclcl6cn rcprczcnt.'ilt.ak az cgyctcmckcn. 12. A pen <IZ cgyctcm "vczc(cijc" (president) ellen indftorra a fclpcrcs, ami n<llunk nagyjab61 a rcktornak mcgfc Icle> pozfci6. A mvabbiakhan a fclpcrcs mcgjclolcs a per crcdct[ fclpcrcscr jclcnti. Az amcrikai jogrcndszcrbcn ligyanis a Lcgfcls6 Bfrosag cl6tt az crcdcci fda lias mcgfordlilhat annak mcgfclcl6cn, hogy ki fcllchhcz. igy pcldlilll a kcs(j"bbickbcn cmlfrcnd6 Regcnts of University of California kontra Bakkc-csctbcn Bakke vol t a~ crcdcci fdpcrcs, de az C!,')'ctcm fellcbbczctt a Lcgfelso Birosaghoz, czcrt a fclck sorrc ndjc mcgford ul t. Ennek c1lcncrc Bakkec mint fclperest emlftjuk. 13, A rvli chigani Egyctem :ilbmi intezmcny, czcrt vonatkoz.ik ra a 14. alkotmanykiegeszfc(:s: a nem allami okrarasi inrczmcnyckrc a Ci vil Right') Act alkalmal'.hato. 14. A Miehigani Egyctcmhcz hasonl<ian a Kaliforniai Egyctem is allami intezmcny y a Bakke-iigybcn vegul a fclpcres nyer[. 16. Ahol hasonl6 kvalicisu, de ki~cbbscgi Cs ncm kiscbbscgi hallgat6 fc1vcrcle kiiziitt kcllcrt donccni. 17. Az cgyc[cm bachclor, foiskolai szi nru diplomat ad6 in [czmcnycbc. 18. Annak erdckcbcn, hogy a hallgat6k megfclcl6cn rcprczenr:iljak az Egycsiilr Allamok foldrajzi mcgoszlasar. 19. Vagyis va n-c a jclenrkcz6nck olyan szulcijc vagy cgyeb kozeli rokona, aki szintcn az egyctcmrc jan (cz cl6nyr jclenr). FUNDAME N T Ut-.1 I ,-.. L SZAt-.1 I)()NT~:S UTAN I 17.l

12 20.lttjcgyzcnd6 meg, hoh')' a hispan vag)' latin szarma:t..as Ctnikai hovatanozast jclcnt. cllcmctbcn az afriko.i -amcrikai cs 6slakos amcribi mcgjelolcsekkcl, amclyck az amerikai rc rmin ol6giaban faji.s7.a rmaj:as ra (ras.szra) uealnak. EJ:cf{ a nc pszamlah'ismll kii lon kcrdcsbcn kerdcznck rrl a faji szarma:t..as ra, majd oz cmibi hovatartozasra. Ebb61 k6vctkcj:ocn cgy latin.szarma7.a.stl sj:cmcly va llhatja magat kaukazu.sinak (fchcrnck), afrika i-amerikainak, oslakos amcrikainak stb. A legueolso ncpsz:imhilas 6ca akar t6bbfde fuji mcgjelolcst is va laszthat a mcgkcrdczctt. 21. Lisd a 13. jcgyj:ctct, 22. Mivcl id6kozben mcgkczdtck tanulmanyaikat cgy masik intezmc nybcn. 23. Ez fcltctclc volt az c rdcmi pcreskedcsnek. 24. EJ: tobbck kozon abban az csctbcn lchct-;cgcs, ha a tcnyalias nem vitatott, cs az cgyik fel szerim a torveny cgycrtelmt1cn rendclkczik in adon hclyzcrrc von atkoz6an, 25. Korabb::lfl a kijlonvc!cmcnyck nagy szama miatt cz kcvcsbc volt cgycncjmu. Jclcn!cg a kilcncboi csak harom bfr6 tanana fenn azt a vclcmcnyct. amely szcrim elvben Ich e r s~gcs. hogy mas szinnl tcszt ajapjan vilsgaljon a bir6sag faji alapu bcsorohlsokat. 26. A lak1sba va1 6 bclcp~s jogszcruscgct a fclpcresek nem vitanak. 27. A'l. amerikai pc drioncr ki fcjczcs jclen esctben a magyar fcl pcresnck mcgfeldo' pozfci6. Jelen Ugybcn a fe lpcrcsck buntctoiigybcn volw.k vad lottak, cs a fcllcbbvitcli bfrosagon, illctvc a Lcgfcls6 Bfr6sagon indftvanyozrak az [re let alapjaul szalgal6 torvcny s:t.ovetscgi alkotmanyba urkozq vold nak kimondasat US 186 (1986). 29. A Bowers ilgyr61 lasd meg Cass R. Sunstcin cs NeJius Carey Irds:h a Fundamentum 2002/3-4. szamaban.