Nyelv és kommunikáció demenciában

Átírás

1 Áttekintés 1. Terminológia Nyelv és kommunikáció demenciában Joseph B. Orange, PhD előadása magyar vázlat április 2. fordította Kas Bence 2. Életkor 3. Demencia és az enyhe kognitív zavar (Mild( Cognitive Impairment, MCI) 4. Nyelvi-kommunikációs profil MCI-ben és DAT-ban 5. A hozzátartozókkal való kommunikáció fontossága 6. A demencia vizsgálata szűrés és részletes feltárás a. Orvosi, neurológiai és pszichiátriai b. Kogníció c. Viselkedés d. Beszéd, hallás, nyelv és kommunikáció 7. Terápiák 8. A kommunikáció fejlesztési stratégiái Beszéd (értés és produkció) Az orális kommunikáció közege, nyelvi szimbólumok útján Hangzó forma Komplex,, dinamid namikus neuromuszk zkuláris folyamatok: Artikul uláció Rezonancia Fonáció Légzés Prozódia (dallam, tempó, hangsúly stb.) Nyelv Fogalmakat jelölő konvencionális szimbólumok készlete A szimbólumhasználat szabályainak szintjei: Fonológia (hangsorok szerkezete) Morfológia (A A fiú megeszett egy kiflit.) Mondattan (fiú a egy meg kiflit evett) Szemantika (mi az az autó?) Pragmatika (szavak, frázisok, mondatok többféle, kontextusfüggő interpretációja) Kommunikáció Beszéd, nyelv, hallás és kommunikáció 1. Gondolatok cseréje két vagy több résztvevő közt Dinamikus szerepcserék 2. Ennek útján teremtünk, tartunk fent és módosítunk kapcsolatokat Többféle forma Szociális motiváció és közvetítés = interakciós Célvezérelt = tranzakciós (pl. rendelés az étteremben) Output/kifejezés Beszélt írott nemverbális (pl. tekintet, mimika, testtartás, gesztusok, pantomimika,, ujj-abc, jelnyelv) Input/megértés Auditív megértés olvasás nemverbális Ízlelés, szaglás, tapintás 1

2 Kogníció Mentális folyamatok, melyek a szenzoros információt átalakítják, válogatják, kidolgozzák, tárolják, helyreállítják és felhasználják A tudás megszerzése, szervezése és felhasználása Ide tartozik, de nem azonos vele: Emlékezeti rendszerek és folyamatok Figyelmi rendszerek és folyamatok Ítéletek Következtetések Belátás Egyéb rendszerek és folyamatok (Bayles, 1997) Életkori epidemiológia világszerte * (Kemper, 1992) *Chappell et al., 2003 Életkori epidemiológia - Magyarország * 9,981,334 milliós populáció (2006) 1,517,767 > 65 évnél idősebb ember (2006) ~15.2% 550, ,470 (56.9 a nemi arány) Demencia Szerzett, tartós és s progresszív v hanyatlás s a mentális aktivitás s 5 főf terület letéből l 3-ban3 (Cummings, Benson, & LoVerme, 1980): 1. Emlékezet 2. Nyelv és s kommunikáci ció 3. Személyis lyiség 4. Téri-vizuális készsk szségek 5. Kogníci ció (pl. következtetk vetkeztetés, absztrakció,, döntd ntéshozatal) * US Census Bureau

3 DSM IV (1994) A. Fokozatosan kialakuló és s folyamatosan romló többszörös kognitív v deficit, az alábbi két k t vonatkozásban sban: 1. Emlékezetzavar 2. Egy vagy több t az alábbiak közül: k a. Nyelvi zavarok (afázia) b. Mozgásszervez sszervezési si zavar (apraxia) c. Érzékletek feldolgozási zavara (agnosia) d. A végrehajtv grehajtó funkciók k zavara (pl. tervezés, szervezés, sorbarendezés, elvonatkoztatás) B. Az A1 és s A2 kognitív v deficitek mindegyike 1. A szociális és önellátási funkciók k jelentős s romlását t okozza 2. A premorbid állapothoz képest k jelentős s romlással járj C. Nem tulajdoníthat tható ismert, demenciával járó KIR-i sérülésnek, szerhasználat következmk vetkezményeinek, delírium riumnak vagy egyéb b elsődleges pszi zichiátriai zavarnak A demend emencia epidemiológiájaiája világszerte * 27.7 millió demens 2006-ban (25 M in 2000) 46% Ázsia 30% Európa 12% Észak-Amerika 4.6 M új eset évente 63 M 2030-ban 81 M 2040-ben 114 M 2050-ben Leginkább a fejlődő országokban (60%-ról 71%-ra 2001 és 2040 közt) 156 milliárd USD (2005) a demenciakezelés éves költsége a világon * Wimo et al., 2003; Winblad ; Ferri et al., Prevalence 20 Rate (in %) 15 Male 10 Female 5 A demencia gyakorisága - Európa EURODERM Dementia Prevalence Rates Age Range (in Years) Prevalence of dementia in Europe: pooled analyses of 11 studies from the EURODEM group (Lobo et al., 2000). Ország A demensek számának országonkénti becslése United Kingdom Slovakia Romania Poland Netherlands Hungary Germany France Czech Republic Austria 42, ,787 90,614 98,064 97, ,91 311, , , , Demensek száma (1000 fő) Hofman, A. et al. (1991), The prevalence of dementia in Europe: a collaborative study of findings.international Journal of Epidemiology, 20(3), Kor Demencia Kockázati tényezők Erős prediktor Demencia a szűkebb családban Down-szindróma A frontf rontális lebeny bántalma (Mendez & Cummings, 2003) Presenilin változások és abnormális APP Apolipoprotein E ε4 4 allél Koponyatrauma Képzettség, iskolázottság Kis fej- és agyméret Feltételezett Fordított kapcsolat a dohányzással Alkohol ohol- és drogfogyasztás Fémek, pl. alumínium nium, higany, cink szervezetbe jutása Ipari vegyianyagok Magas anyai életkor Elektromágneses terek Down-szindróma a családban Cerebro- és cardio-vascular vascularis betegségek Pajzsmirigy-betegségek Fertőző betegségek DAT/AD Öröklött DAT Korai DAT Down-szindrómás DAT Kevert (DAT + VaD) Vaszk zkuláris demencia (VaD) Lewy-testes demencia (DLB) FTLD (FLD [Fv] + PPA [Fv] + szemantis emantikus demencia [Tv]) Demencia tipikus sejttani mintázat nélkül (DLDH) Binswanger-kór kór A demend emencia típusai PPA FTLD Pick s Complex Pick Demencia motorneuron-betegséggel Parkinson-kór kór,, ALS, MS, HC, stb. AIDS dementia complex (ADC) Progresszív supranukle learis palsy (PSP) és corticobasalis is degeneratio (CBD) Creutzfeldt-Jakob kór (CJD) Normál nyomású hydrocephalia (NPH) Szifilisz Wernicke-Korsakoff szindróma 3

4 A demend emenciatípusok aránya (van der Flier & Scheltens, 2005 európai adatok) Enyhe kognitív károsodás (Mild Cognitive Impairment, MCI) (Petersen et al. 1999; Mendez & Cummings, 2003) 1. Memóriapanaszok, (hozzátartózó általi megerősítés) 2. Objektív memóriaelmaradás korhoz és képzettséghez képest (min. 1.5 SD-vel átlag alatt) 3. Nagyrészt ép általános kognitk ognitív v funkciók 4. Alapjában véve normális hétköznapi aktivitás (ADL) 5. Nincs demencia 6. Nincs specifikus orvosi, neurológi giai vagy pszi zichiátriai oka a memóriazavarnak MCI-profil (Petersen 2003) MCI-progresszió (Petersen 2003) MCI DAT ~ 10-15% 15% évente Normal felnőttek MCI vagy DAT kategóriába kerülése 1-2% évente 6 év után a MCI-sek ~ 80%-a demenssé válik A nyelv és kommunikáció megváltozása MCI-ben Kevés vizsgálat Jobbára szűrési adatok Early Middle Late Alacsony verbális fluencia (betű- és kategóriafluenc fluencia) Alacsony konfrontációs megnevezési teljesítmény (Boston Naming Test BNT) A szemantikai kulcs nem segít 4

5 Megőrzött képességek Procedurális emlékezet (zongorázás, éneklés, kártyázás stb.) Hozzáférés korai emlékekhez DAT-ban ban,, de szemantikus demenciában nem Szavalás, felolvasás és éneklés jó kiejtéssel és nyelvtanisággal Részvétel társas rituálékban (Feldman & Gracon. In S. Gauthier, ed., 1996, p. 241) Személyközi kommunikációs vágy Dysarthria Beszéd DAT-ban nincs Hangmagasság- váltások Hangerő-kontroll nincs nincs probléma Nyelv és kommunikáció DAT-ban Feltűnő nyelvi kommunikációs zavarok, de észlelhetők megőrzött készségek is Fokozatos romlás A nyelvi profil a klinikai stádiumtól függ Tipikus kezdeti és romlásra utaló jelek Beszédtempó Apraxiák normál előbb csak végtagi, később verbális és orális apraxia Nyelv és kommunikáció fontos a hozzátartozók számára Heterogenitás minden stádiumban A demens nyelvi kommunikációs profilp különbözik: DAT Korai stádium Az egyén észleli a kommunikációs nehézségeit Normál életkor Zavartság vagy delírium Stroke miatti afázia Pszichiátriai betegségek (pl. schizophrenia) Depresszió Jobb féltekei diszfunkció Más fokális agysérülések Agyi trauma (pl. motorbaleset) Szótalálási problémák emberek, tárgyak, helyek és cselekvések megnevezésekor Körülírások, gesztusok vagy hasonló szavak stratégiája Közhelyek, sztereotip frázisok A legtöbb társas helyzetben kielégítő kommunikáció Problémák a megértésben: Komplex mondatok és fogalmak (pl. metaforák, névmások) Humor, hasonlatok, gúny, elvont kifejezések Általában csak enyhe megértési gondok a hétköznapi helyzetekben 5

6 DAT Közbülső stádium Csökken a kommunikációs nehézség tudata Kifejezett szótalálási problémák; körülírások Üres, irreleváns közlések (pl. gyakori szavak: dolog, izé, hogyishívják tartalmas szavak helyett) Gyakori szó- vagy mondatismétlés Pragmatikai gátlástalanság; alkalmatlan megnyilatkozások (csökkent érzékenység arra, hol és kivel beszél kontextuális tényezők) Elkalandozik; gyenge tématartás Egyszerű utasítások megértése is nehézséget okoz Kudarc többszereplős beszélgetés követésében Variábilis DAT Késői stádium Alacsony expresszív szókincs összefüggéstelen szavak Ön- és mások ismétlése - perszeveráció Sérült nyelvtan: szórend és egyeztetés Koherens nyelvi minták csak töredékekben Beszédzavarok (dadogás, artikulációs hibák) AZ értés jobbára intonációra, ritmus- és hangsúlymintára, érzelmi hangszínre, ismerős hangokra támaszkodik A demensek hozzátartozói R L R L A demensként diagnostizált kanadaiak 50%-a továbbra is otthonában él (CSHA-I, 1994) Normál korú 81 éves DAT 73 éves Általában a családtagok viselik gondját a betegnek A demensek hozzátartozóit több kudarc és negatív élmény éri, mint a pusztán idősekéit (Clipp & George, 1993; Ory, Hoffman, Yee, Tennstedt & Schulz, 1999) Hozzátartozók: rejtett betegek Kockázatok: Anyagi krízis Társas izoláció Extrém stressz és kimerültség Aggodalom és legyőzöttség-érzés érzés Betegségek Halál Depresszió (Ory et al., 1999; Schulz & Beach, 1999; Schulz, O Brien, Bookwala & Fleissner, 1995) A hozzátartozók szemppontjai A legnagyobb nehézség % N A nyelv és kommunikáció elvesztése Emlékezetvesztés Agresszió Nem kooperatív viselkedés Folytonos felügyelet Hitvesi gondoskodás igénye (Murray, Schneider, Banerjee, & Mann, 1999) 6

7 A kommunikációs nehézség hatása a terhelésre 1.0* 1.0* Communication.48 Problem Problems Behaviours * Demand Burden * Stress Burden.25 Nem bízhatok b rár már r semmit. Kiborul és s nem érti. Pedig csak egyszerű dolgokról l beszélget lgetünk mit vegyen fel, milyen nap van, mennyi az idő. Nagyon fárasztanak az ismétl tlődő kérdései. sei. (Wright, 1993, p. 49) *.46 Nem tudok beszélgetni vele. Nem ért engem és dühöngeni kezd. (Murray et al., 1999, p. 664) Objective Burden (Savundranayagam, Hummert, & Montgomery, 2005) Nyelvi kommunikációs tünetek gyakorisága demenciában A logopédus szerepe a demenciához kapcsolódó kommunikációs zavarok kezelésében Nehézség Gyakoriság (%) Szótalálás 84 Tárgymegnevezés 82 Levélírás 80 Utasítások megértése 76 Társalgás fenntartása 71 Mondatok kiegészítése 64 Mondatismétlés 64 Szövegértés 64 Nehézség Gyakoriság (%) Jelentés nélküli mondatok 60 Csökkent beszédkésztetés 58 Oda nem illő beszéd 54 Szóismétlés 45 Szó szerinti idézés 33 Humor felismerése 32 Fokozott beszédkésztetés 16 (N = 99; Bayles & Tomoeda, 1991) Szűrés és részletes feltárás Azonosítás és diagnózis Terápia Egyéni és csoportos Oktatási programok, tájékoztatás Család Orvosi, szociális, pszichológusi és adminisztratív szakmák Közvélemény Egészségügyi közgazdászok és politikusok Esetmenedzselés és konzultáció Szupervízió Programfejlesztés és alkalmazás Tanácsadás Képviselet és stratégiaalkotás Kutatás Publikálás Interdisciplinary Case Histories (dyad) Hearing Mental Status and Depression Standardized Language Tests Language and Cognitive- Communication Assessment Non-Standardized Language Assessments Functional Communication Behaviour, Burden, Family Dynamics, and Quality of Life Kórtörténet Orvosi (egészségi állapot, érzékek) Pszichiátriai (viselkedés) Neurológiai (KIR, PIR, kogníció) Testi funkciók (mozgás, hétköznapi aktivitás) Oktatás Nyelv Szociálisis Foglalkoztatás Vallás Kultúra Családi demográfia 7

8 Standardizált nyelvi tesztek Arizona Battery for Communication Disorders of Dementia (ABCD, Bayles & Tomoeda, 1993) Western Aphasia Battery (WAB, Kertesz, 1982) Boston Diagnostic Aphasia Examination (BDAE, 3 rd Edition, Goodglass et al., 2001) Standardizált nyelvi tesztek (folyt. folyt.) Boston Naming Test (BNT, 1 (BNT, 1 st Ed., Kaplan et al., 1983, 2 nd Ed., 2001) (N=60, 30 or 15 item versions) Action Naming Test (ANT, Obler & Albert, 1986) Peabody Picture Vocabulary Test III 1997) III (Dunn & Dunn, Test of Adolescent/Adult Word Finding (TAWF, German, 1990) Nouns and verbs Pyramids and Palm Trees (Howard & Patterson, 1992) Controlled Oral Word Association FAS (Borkowski et al., 1967) Nem standard eljárások Témavezérelt interjúk 5 téma 1. Születés és neveltetés 2. Munka, foglalkoztatás története 3. Család 4. Egészségi állapot jelenleg 5. Egy átlagos nap Képleírás BDAE WAB Norman Rockwell Monológ és dialógusok (spontán beszéd) Kontrollált szóbeli szóasszociációs vizsgálat Szófluencia vagy kategóriafluencia 8 kategória (4 élő vs. Élettelen/mesterséges) (Hodges et al., 1991) Állatok Madarak Vízi állatok Kutyafajták Háztartási tárgyak Hangszerek Járművek Szerszámok Spontánbeszéd-elemzés elemzés Tartalom - szemantika, beszélékenység (tempó és mennyiség), morfoszintaxis Összes szó Összes megnyilatkozás ÁMH átlagos megnyilatkozáshossz (N=50 megnyilatkozás) T-egységek %-os arányok: teljes hiányos (pl. befejezetlen) agrammatikus Teljes diskurzusidő (szünetekkel) Teljes beszédidő (Diskurzusidő mínusz az 5mp-nél hosszabb szünetek) átlagos szómennyiség percenként átlagos teljesmondat-mennyiség mennyiség percenként átlagos hiányosmondat-mennyiség mennyiség percenként Tartalom (folyt. folyt.) Spontánbeszéd-elemzés elemzés (folyt. folyt.) Nyílt (igék, névszók stb.) és zárt szóosztályú (névmások, segédigék stb.) elemek aránya Parafáziák aránya (pl. verbális, szemantikus, fonológiai, neologizmus) Sztereotipikus megnyilakozások aránya % overt utterances by speaker re: anomia 5 mp-nél hosszabb szünetek aránya Információt tartalmazó egységek aránya (# CIU/total # words X 100) (Nicholas & Brookshire, 1993) önkorrekciók ismétlések Spontánbeszéd-elemzés elemzés (folyt. folyt.) Tematikus és kommunikációs elakadás és korrekció kohézió és koherencia Témaelhagyás (Arbuckle and Pushkar-Gold, 1995) Tématartási mérések (Orange, Ste. Pierre, & Wilk, 1995) Témák és altémák aránya Lényeges témák és altémák aránya Témába vágó megnyilatkozások aránya Témán kívüli megnyilatkozások aránya side-sequence megnyilatkozások aránya betolakodó és perszeveratív megnyilatkozások aránya Kommunikációs elakadás és korrekció Hibaforrások típusai és arányuk (szemanti emantikai, kognitív, morfoszintaktikai stb.) Korrekció igényének típusai és arányuk (tisztázás, specifikálás kérése stb.) Önkorrekció típusai és arányuk (ismétlés, részletezés, körülírás stb.) 8

9 Spontánbeszéd-elemzés elemzés (folyt. folyt.) Kohézió (szövegösszefüggések) Névmások aránya (összes névmás/összes szó X 100) Előzmény nélküli névmások aránya Mutató névmások aránya (itt, ott, ez, az, amazok stb.) Spontánbeszéd-elemzés elemzés (folyt. folyt.) Többnyelvűek és több nyelvet beszélők Nyelv- és dialektusválasztás (pl. kivel és minek hatására) Egynyelvű megnyilatkozások aránya Kevert megnyilatkozások aránya Önkorrekció a partner nyelvére váltások aránya Kódváltások megnyilatkozáson belüli helyének elemzése (melyik nyelv szabályai alapján történik) Viselkedés, terheltség, családi dinamika és életminőség értékelése Revised Memory and Behavior Zarit Burden Interview Problems Checklist (Teri et al. (Zarit et al., 1980) 1992) Montgomery Caregiver Cohen-Mansfield Agitation Burden Scale (Montgomery Inventory (Cohen-Mansfield et al., et al., 2000) 1989) Funkcionális kommunikációs vizsgálatok Functional Linguistic Communication Inventory (FLCI, Bayles & Tomoeda, 1994) Communication Activities of Daily Living (2nd Ed., Holland et al., 1999) ASHA Functional Assessment of Communication Skills for Adults (ASHA-FACS, 1995) Perception of Conversation Index Dementia of the Alzheimer s s type (PCI-DAT, Orange et al., 2004) Dyadic Adjustment Scale (Spanier, 1976) Mutuality Scale (Archbold et al., 1990, 1992) The Family Adaptability and Cohesion Scales (Olson, 1986) Quality of Communication Life Scale (Paul et al., 2004) Quality of Life-Alzheimer s Disease (Thorgrimsen et al., 2003) Discourse Assessment Profile (DAP, Ripich et al., 1989) Discourse Comprehension Test (DCT, Brookshire & Nicholas, 1993) Rating Scale of Communication in Cognitive Decline (RSCCD, Bollinger & Hardiman, 1991) Communication Outcome Measure of Functional Independence (COMFI, Santo Pietro & Boczko, 1997) Funkcionális kommunikációs vizsgálatok(folyt. folyt.) Communication Observation (COS) and Assessment Scale (CAS) for the Cognitively Impaired (Friedman & Tappen, 1991) Pragmatic Assessment of Communication Dementia (PAC-D, England et al., 1996) Conversation Analysis Profile for People with Cognitive Impairment (CAPPCI, Perkins et al., 1997) Holden Communication Scale (Holden & Woods, 1995) Profile of Communication Appropriateness (Penn, 1985) Pragmatic Communication Skills: Rating Scale (Halper et al., 1996) Perception of Pragmatic Communication Skills (Ehrlich & Sipesk, 1985) Communication Adequacy in Daily Situations (Clarke & Witte, 1995) Mentális státusz és depressziószűrés - példák Mini-Mental Mental (and Standardized) State Examination (Folstein et al., 1975; Molloy et al., 1991) Severe Impairment Battery (Saxton et al., 1993) Mattis Dementia Rating Scale (Mattis, 1976) Clinical Dementia Rating Scale (Hughes et al., 1982) Cornell Scale for Depression in Dementia (Alexopoulos et al., 1988) Hamilton Depression rating Scale (Hamilton, 1960) Geriatric Depression Scale (Yesavage, et al., 1983) Global Deterioration Scale (Reisberg, 1982) Cambridge Cognitive Examination (Blessed et al., 1991) Consortium to Establish a Registry for Alzheimer s Disease (Morris et al., 1989; Welsh et al., 1994) Alzheimer s Disease Assessment Scale (Rosen et al., 1984) 9

10 Hallás Teljes audiiológiai kivizsgálás Tisztahang Csontvezetés Impedancia Hallássegítő berendezések Hallókészülékek (távirányítók és elemellenőrző egységek) FM és infrai nfravörös rendszerek TV-hez hez, rádióhoz stb. Zsebkészülékek Riasztók Hallás és életkor kérdőívek és skálák Hearing Handicap Inventory for the Elderly (Ventry & Weinstein, 1982) Client Oriented Scale of Improvement (Dillon et al., 1997) Nursing Home Hearing Handicap Index Resident and Staff versions (Schow & Nerbonne, 1977) A demenciával élők kommunikációjának javítása Szűrés és részletes feltárás Azonosítás és diagnózis Terápia Egyéni és csoportos Oktatási programok, tájékoztatás Család Orvosi, szociális, pszichológusi és adminisztratív szakmák Közvélemény Egészségügyi közgazdászok és politikusok Esetmenedzselés és konzultáció Szupervízió Programfejlesztés és alkalmazás Tanácsadás Képviselet és stratégiaalkotás Kutatás Publikáció A kommunikációs fejlesztés céljai Megfontolások 1. A kommunikáció optimizálása a. Információáramlás (biztonság, hétköznapi aktivitás) b. Kapcsolatok 2. Az életminőség optimizálása - jólét a. Demenciával élők b. Családok c. Hozzátartozók, gondviselők 3. A kihívó, problematikus, diszfunkcionális viselkedés minimalizálása 1. Mi a cél? a. Miért kommunikálunk? b. Miért akarunk kommunikálni az adott emberrel? i. Társas kapcsolatok, személyiség és méltóság ii. Feladat- vagy akcióközpontúság 2. Többszörös választás a. A bevált strats tratégiák később esetleg nem működnek - heterogenitás 3. Partnerség (beszélő és hallgató - szerepcserék) 4. Aktív hallgatónak lenni 5. Ismerni a másik és a saját korlátainkat 6. Optimizálni a meglévő készségeket 7. Tudatosítani, hogyan, mit, hol és mikor kommunikálunk 8. Nincs általános, biztos recept 9. Problémacentrikus szemlélet szükséges 10. A legtöbb stratégia az én, a személyiség, az életminőség javítását célozza 11. A beteg, nem a betegség kezelése X 12. A kommunikáció célja nem a teszteredmény 10

11 Kommunikációfejlesztési eljárások Memóriatasakok DAT (Bourgeois, 1992) Kulcsrendszer (Bourgeois et al., 1997) Készségfejlesztés (Bourgeois et al., 2002) Kiegészítendő kérdések kérdések (Ripich et al., 1999) Oktatás direkt és indire indirekt (Done & Thomas, 2001) Kommunikáci ciós megakadás-tr tréning (Orange & Colton-Hudson, 1998) DAT DAT CG Dyad CG Dyad CG Eredmények Tényközlések Repetitive behaviours Problematikus viselkedés Kommunikáci ciós csaták Kommunikáci ciós s tudás Folyékonyabb társalgt rsalgás Komm. irányítási készségek skills Kommunikáci ciós s tudás Kommunikáci ciós s törés t Negatív v reakciók k a problémás viselkedésre sre Nyelvi stratégiák Ismétlési problémák - stratégiák Türelem Ugyanazon válasz ismétlése Szokatlan válasz (terápiás hazugság) Figyelmen kívül hagyás Potenciális érzelmi elemek kihasználása Ismétlési problémák stratégiák (folyt. folyt.) Témaváltás Írott válaszok Memóriatasakok vagy társalgási jegyzetek (Bourgeois, 1996, 1999, etc.) Több begyakorolt és újszerű közlés Írott és viselkedéses válaszok csökkentik a verbális ismétlődést Aktivitásváltás (ételkészítés, mosás, családi videók stb.) Nyelvi stratégiák (folyt. folyt.) Eldöntendő kérdések (Small & Perry, 2005; Veall & Orange, 2001) sikeresebbek, mint a kiegészítendők Utóbbiak kerülendők a közbülső és késői klinikai stádiumban Szemantikus memóriát igénylő kérdések sikeresebbek, mint az epizodikus memóriát igénylők (Small & Perry, 2005) RT memóriát igénylő kérdések sikeresebbek, mint a HT memóriát igénylők(small & Perry, 2005) Kérdéstípusok és memóriaigényük Eldöntendő kérdés (igennem) Választás Kiegészítendő kérdés Szemantikus Kérsz rizst vacsorára? Rizst vagy krumplit kérsz? Mit kérsz vacsorára? Szemantikus és epizodikus Rizst ettünk tegnap vacsorára? Rizst vagy krumplit ettünk tegnap vacsorára? Mit ettünk tegnap vacsorára? (Small & Perry, 2005) 11

12 Kogníció Epizodikus önéletrajzi emlékezet RTM vs HTM Memóriatasakok és jegyzetek segítik az epizodikus emlékezetet (Bourgeois 1990, 91, 92, 96, 97) Montessori-program osztott felidézési tréning tréning (e.g., Camp et al., 1996, 2006; Cherry et al., 2004; Hawkley et al., 2004; Hopper et al., 2005 ) Kogníció Figyelemfelhívás kommunikálás előtt Verbális cím és név Megfelelő érintés - figyelmeztetés Szemkontaktus Személyre szabottan Zavaró tényezők kiküszöbölése minden csatornán Ne vitatkozzunk az állítások logikáján a valóságközpontúság nem mindig használ Beszéd Normál tempó (~ szó/perc 1997; Tomoeda et al., 1990) szó/perc) (Small et al., Normál hangmagasság vagy kissé alacsonyabb Fontos információkat jelenít meg Hangok és hangsúly Világos intonációs minták Szünetek (információs tagolás) Ülés és állás segíti a beszédlégzést Nem verbális kommunikáció Nyugodt, nem fenyegető, barátságos gesztusok, mimika, testtartás és testhelyzet használata A szemkontaktus nem-,, kor és kultúrafüggő Nem verbális csatornák összhangja a beszéddel Lásd unokanyelvet Megfelelő érintéses kommunikáció (végtagok inkább, mint törzs) beszéddel együtt a figyelem jobb felkeltése érdekében A beteg helyzetéhez való alkalmazkodás ülni vagy állni Szenzórium Hallás, látás és tapintás rutinszerű vizsgálata Mozgásos hatások Segédeszközök megfelelő használata Szemüveg, hallókészülék, egyebek Segédeszközök működése Hallókészülék beállításai: Microphone, Telephone, OFF, Noise Suppression Hibakereső segédeszközök Elemek élettartama (M = h/nap) Környezet Fizikai megfontolások Fény Hőmérséklet Padlóborítás Szőnyeg vs parkett vs linóleum leum Zaj Távolság Hely Bizalmasság Bútorzat Összhang Elérhetőség Pszichoszociális megfontolások Kommunikációs kultúra Fontos a kommunikáció 12

13 Társalgás Természetesen megjelenő, spontán interakció két vagy több résztvevő között (McTear,, 1985) Szociális és interperszonális aspektusok és funkciók, részben információtovábbítás céljából Viszonylag informális is együttműködő interakciók, ahol a beszélő-hallgató szerepek nem automatikus módon cserélődnek (McLaughlin, 1984) Társalgási stratégiák (Sacks et al., 1978) Szerepcsere és szervezés (pl. fordulók hossza és rendje) Általában az utolsó klinikai stádiumig ép marad (Causino Lamar, 1994; Ripich et al., 1991) Szekvenciális szervezés visszatérő minták Az utolsó klinikai stádiumig ép Társalgási stratégiák (folyt. folyt.) Téma (Acton et al., 1999, N=20) Pozitív megjegyzések a családtagokról Kognitív korlátok figyelembevétele Humor Ismétlődő rituálék Pozitív megjegyzések a múltról Spiritualizmus us, vallás és hit Önmaguk hasznossága (törődés másokkal és önmagukkal) Téma Társalgási stratégiák (folyt. folyt.) Téma (Abbott & Orange, 2001; Garcia & Joanette, 1997; Mentis et al., 1995) Önéletrajzi adatok elérése (epizodikus memória ória) A témák többnyire a közvetlen kontextushoz kapcsolódnak (Wilks & Ste. Pierre, 1995) Kiegészítendő kérdések jó társalgásindítók (Tappen et al., 1995) Témabevezetések és kommunikációs törések egybeesése Témaindítás, -bővítés és -zárás Témabevezetések típusa és módja Nehézségek a közbülső stádiumban Az új témabevezetések a későbbi stádiumokban nehézséget okoznak Társalgási stratégiák (folyt. folyt.) Kommunikációs félreértések (Orange et al., 1996, 1998; Small et al., 2000, Watson et al., 1 Használjunk világos jelzéseket Lehetséges félreértések ( Úgy érted,?) Megerősítés, részletezés kérése (Orange et al., 1996, 1998; Small et al., 2000, Watson et al., 1999) Kerülendő nem specifikus kifejezések ( He He?, Mi Mi?, Hogy Hogy?, Tessék Tessék? ) Korrekciós stratégiák Ismétlés és körülírás (pl. szinonimákkal való helyettesítés) sikeresebbek, mint a részletezés (pl. új információ hozzáadása) Három korrekciós vagy korrekciót kérő jelzés után folytatás más témával Intézményi kommunikáció Szociális izoláció Kognitív károsodások, észlelési és emlékezeti folyamatok Depresszió Környezeti depriváció vagy túltöltődés Egészségi és szenzoros állapot Egyéb Alkalmazkodó kommunikáció (másodlagos dajkanyelv, patronáló stílus, unokanyelv) 13

14 Másodlagos dajkanyelv, patronáló stílus, unokanyelv (Ryan et al., 1986) Nagy hangerő Túlzott intonáció Magasabb hangfekvés Lassú tempó Egyszerű szintaxis Egyszerű tartalom Simuló kérdések Eldöntendő kérdések Rövid felszólítások Rövid megnyilatkozások Több megnyilatkozás egy társalgási fordulón belül Gyenge emlékezet vélelmezése Nonverbális viselkedés Becéző, kedveskedő szavak Keresztnév használata Az én és a személyiség Sabat (2001) én én -koncepciója 1. Személyes identitás Én, Engem Engem, Enyém, Nekem Nekem stb. használata 2. A személyiség tulajdonságai múlt- és jelenbeli vonások leírása, vélekedések, képességek és tehetség (Ryan et al., 1995) 3. Az egyén a közösségben szakma, önkéntesség, közösségi lét, díjak stb. Kitwood (1997) Pozitív gondozó interakciók - Személyiség 1. Felismerés jellegzetes vonások vagy név alapján 2. Megismerés konzultációk preferenciákról iákról, döntésekről, igényekről 3. Érvényesítés a valóság elfogadása, érzelmek kimutatása, kapcsolat biztosítása 4. Együttműködés közös feladatvégzés; közös munka bizonyos célok érdekében 5. Serkentés képessé tenni a beteget olyan cselekvések végrehajtására, amit már nem tudna megtenni (a hiányzó elemek pótlása) 14