Szentkirály állattartása a középkori régészeti állattani adatok tükrében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szentkirály állattartása a középkori régészeti állattani adatok tükrében"

Átírás

1 S TUDIA C AROLIENSIA Szentkirály állattartása a középkori régészeti állattani adatok tükrében N YERGES É VA Á GNES BARTOSIEWICZ L ÁSZLÓ Bevezetés Pálóczi Horváth András legjelentôsebb ásatása a Szentkirályon ig folytatott feltárás. A település a legújabb korban a kecskeméti tanyavilág pusztája volt, amely 1952-ben Lászlófalva néven közigazgatásilag önálló lett, s ekként szerepel a régészeti nyilvántartásban is augusztus 20-ig, amikor visszakapta régi nevét. Az ásatás öt munkaterületen zajlott. Az állattani feldolgozást a Magyar Mezôgazdasági Múzeum archeozoológusai, a néhai Matolcsi János és Takács István, az utóbbi években Somhegyi Tamás, majd Körösi Andrea végezték. Takács az itt tárgyalt III. munkaterület egyik gödöróljának 140 csontleletét elemezte népszerû és tudományos cikkében, 1 valamint egy kút iszapolt anyagát értékelte. 2 Somhegyi az I. területtel foglalkozott, 3 Körösi pedig a III. terület 32. objektum/2. gödöról 423 csontleletét határozta meg. 4 Dolgozatunk alapja, a 4-4a ház és beltelek (III. munkaterület) teljes anyaga. 5 Az állattani leletek a húsfogyasztási szokásokat, a kézmûipart, esetleg a kultikus hagyományokat képviselik. Az állattartásra csak közvetve, a nagy számok törvénye alapján következtethetünk belôlük. Ehhez járul az a sokoldalú háttérismeret, amelyet a lelôhely fekvésébôl, szerkezetébôl, és a korabeli forrásokból, néprajzi párhuzamokból nyerünk. Pálóczi Horváth András multidiszciplináris szemléletû ásatása az értékelés kiemelkedô lehetôségét kínálja. 1. KASSAI TAKÁCS , TAKÁCS TAKÁCS SOMHEGYI ASZT NYERGES

2 N YERGES É VA Á GNES BARTOSIEWICZ L ÁSZLÓ Történeti áttekintés A IV. Béla király ( ) által hazánkba telepített kunok a tatárjárás után az Alföld elnéptelenedett királyi, nemesi és várjobbágyi birtokait kapták meg. A királynak hadkötelezettséggel tartoztak és fel kellett venniük a kereszténységet; szabadságukat, vagyonukat, ingó javaikat ellenben megôrizhették. A Kiskunság ÉK részén a tatárok által elpusztított Zenthkiral falut 1354-ben I. (Nagy) Lajos király ( ), üres királyi birtokként, egy kun nemesnek adományozta, hogy ott letelepedve keresztény módra éljenek. 6 Ettôl kezdve a falu lakói nagyrészt kunok voltak ben a település, descensus Zenthkyral, a kun Bychak és Gáspár családok kezén van, akiket 1493-ban II. Ulászló (tulajdonukban megerôsítve) a magyar nemesség soraiba emelt. 7 Feltehetôen emiatt Szentkirály a XV. században nem tartozott a kun székek szervezetéhez után a falut kecskeméti magyar családok birtokolták, ám ugyanakkor, a budai szandzsák kecskeméti náhiéjéhez soroltatván török birtokosai is voltak, lakói kettôs adóztatástól szenvedtek. A török adóösszeírások 1546-tól mégis lakosságnövekedést mutatnak. A népesség 1590-re az összeírt 66 családfô alapján elérte a fôt, Szentkirály a környék legnagyobb, legjelentôsebb faluja volt. A település életében ezután a tizenöt éves háború okozott törést: az ig bevetett tatár hadak feldúlták a Duna-Tisza közének nagy részét. 9 Ezek az adatok azért fontosak, mert a vizsgált anyag a XV XVI. századra keltezhetô. Kérdésfelvetés Kiindulásként az között krimi olasz telepesek részére kiadott latin-perzsakun szójegyzék, a Codex Cumanicus adatait tekinthetjük mérvadónak. 10 A kódexnek amelynek szóanyaga tükrözi a kun társadalom mindennapjait a ló-, juh- és marhatartással kapcsolatos szókincse szerint a sztyeppei kunok életében, gazdálkodásában ezek az állatok kiemelt jelentôségûek voltak. A kecske, sertés, baromfi és a kutya valamint a macska esetében a forrás az apa- és/vagy anyaállat, illetve az utód nevét nem mindig említi, s a tartásukra vonatkozó kifejezések is hiányosak. 11 Emiatt inkább csak házkörüli szerepükre gondolhatunk. A Magyarországra települô kunok gazdálkodása egyszerre tükrözte pásztorkodó hagyományaikat és beilleszkedésüket. 12 E folyamat tárgyi bizonyítékait kíséreljük meg összefoglalni, a szentkirályi késô középkori állattartásról kialakított képet a kárpátmedencei viszonyok összefüggésében áttekinteni. 6. NYERGES PÁLÓCZI HORVÁTH PÁLÓCZI HORVÁTH PÁLÓCZI HORVÁTH KUUN GYÖRFFY ANDRÁSFALVY

3 S ZENTKIRÁLY ÁLLATTARTÁSA A KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI ÁLLATTANI ADATOK TÜKRÉBEN A lelôhely és az állattani leletanyag A vizsgált településrész A falu középkori belterületének kiterjedése portával, mintegy 900m hosszúságban, 20-22ha lehetett. 13 A lelôhelyen házhelyet sikerült elkülöníteni. A III. munkahelyet a mai református templom körül jelölték ki, amely az ÉNy-DK irányú dombra települt késôközépkori falu templomának romjain épült. A templomtól alig 40 méterre ÉK irányba az utca túloldalán volt a 4-4a ház és beltelek. A XV. század elsô felében épült 4a, illetve a XVI. század elején annak leégett omladékain emelt 4. ház a XVI. század végéig állt. Az utcával párhuzamos volt, bejárata DNy-ról nyílt. A területet a X-XVIII., a XXIII-XXXV. ásatási szelvény és a 22. kutatóárok fedi, amelyekhez a kapu felôl az utca kutatására nyitott IV. és VIII. szelvény kapcsolódik. 14 A kapu elôtti út szelvényei még a IV-IX., XIX. és a XXI. Az innen meghatározott 2124 állatcsont részletes feldolgozása eddig nem készült el, de az egyes fajok csontjainak töredékszámát az 1. táblázatban hasonlíthatjuk a tanulmány gerincéül szolgáló 4-4a beltelek leletanyagához. 1. táblázat: Az elsô szerzô által meghatározott szentkirályi csontanyagok meghatározható töredékszáma Állatfaj 4-4a beltelek Út Összesen Szarvasmarha Bos taurus L Juh/kecske Caprinae Sertés Sus domesticus Erxl Ló Equus caballus L Kutya Canis familiaris L Macska Felis catus L Baromfi Gallus/Anser Vad emlôs Cervus/Capreouls/Lepus Hal Pisces Egyéb Meghatározható Nem meghatározható Összesen A fajonkénti összetétel annyi eltérést mutat, amennyi az út tafonómiai sajátságaival magyarázható. A hasonlóságot és a kisebb különbségeket az 1. ábra szemlélteti. A beltelek anyagának mindössze 10% nem meghatározható, míg az úton a régészeti állat- 13. PÁLÓCZI HORVÁTH ; UÔ ; UÔ NYERGES

4 N YERGES É VA Á GNES BARTOSIEWICZ L ÁSZLÓ 1. ábra: A két nagy lelõhelyrész állatmaradványainak összehasonlítása tani leletek 1/3 része nem volt pontosan felismerhetô, jórészt az úthasználatból adódó nagyfokú töredezettség miatt. Ez a különbség lehet az itteni (71,2%) szarvasmarha maradványok beltelekkel (52,2%) szembeni nagyobb arányának oka is. Az út szétszórt, tiprásnak, az idôjárás viszontagságainak kitett anyagában a kisebb termetû állatok (baromfiak, halak) csontjai szintén ritkábban fordultak elô. Figyelemre méltó a közepes méretû (a nagypatásokénál kevésbé töredezô, de a kis állatokénál kézi feltárással könnyebben meglelhetô) juh/kecske, illetve sertéscsontok szinte azonos száma a két leletegyüttesben. Emiatt e két diagnosztikus állatcsoport egymáshoz viszonyított aránya stabil (2. ábra). További következtetéseinket a 4-4a beltelek 1216 meghatározható állatmaradványának részletes elemzésére alapozzuk. 2. ábra: A 4-4a beltelek és az út 2633 meghatározható állatmaradványának százalékos eloszlása 334

5 S ZENTKIRÁLY ÁLLATTARTÁSA A KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI ÁLLATTANI ADATOK TÜKRÉBEN Tafonómiai megfigyelések A leletanyag a Magyar Mezôgazdasági Múzeumban található. A részletes elemzés 1356 állatmaradványra terjedt ki (1. táblázat). 15 A jó megtartású csontok 90%-ban (1216) meghatározhatóak voltak. Feltûnô a kisméretû baromfi és kisemlôs csontok, tojáshéj- illetve halmaradványok viszonylag nagy száma, ami ugyan mindenekelôtt a kézi gyûjtés alaposságát mutatja bizonyára összefügg a településobjektumok jobb védettségével is. A marhacsont töredékek magas aránya egyúttal annak a jele is, hogy a nagytestû állattok nagy csontjainak szándékos darabolása és természetes töredezettsége intenzívebb. 16 A szarvasmarha-, juh/kecske- és sertéscsontok többségén bárd- illetve késnyomok láthatók. Egyes lócsontokon szintén felismerhetôek vágásnyomok, de ezek inkább a nyúzás során keletkeztek. Noha égésnyomok is számos csonton vannak, a leletek másodlagos helyzete miatt a tûzhelyben lelt anyagokat leszámítva nem lehet megállapítani, hogy ezek elsôdlegesek (sütés-fôzés), vagy másodlagosak-e (pl. szemétégetés). 17 Sok csonton van rágásnyom is, ami az ételhulladék részleges temetetlenségére utal. Állatfajok A szarvasmarha (Bos taurus L. 1758) a vizsgált maradványok felét adja, a testtájak szerinti eloszlás egyenletes. A csontokon 248 esetben lehet vágásnyomokat megfigyelni. A középkori mészárosok már kialakították az állatok testfelépítésének megfelelô a mai hússzéki elôírásokkal is egyezô darabolási eljárásokat. A szentkirályi csontok egy részén ilyen, szakavatott mesterre utaló, jó minôségû szerszámoktól származó vágásnyomok azonosíthatóak. A leletek között van két kifejlett egyed koponyatöredéke is, egyiken letaglózás nyoma látható. A csontméretek két elkülöníthetô nagyságú szarvasmarha típusra utalnak, több csont az eddig ismert középkori marhacsont leletekéhez viszonyítva nagy. Ezt az eltérést, mivel a magyar szürke marha eredetére vonatkozó számos diffúzionista elmélet egyike szerint a fajta a kunokkal érkezett a Kárpát-medencébe, külön értékeltük. 18 A szarvcsap- és fejél szélesség méretek, 19 a hosszúcsontok standard érték vizsgálatai és a marmagasság számítások mind azt mutatják, hogy Szentkirály késôközépkori település gazdálkodásában folytonosan megtalálható nagyobb szarvasmarha a mai szürke marhákhoz alkatilag hasonló volt. Természetesen ennek alapján, még nem tekinthetjük ezt a középkori alakot a mai fajta közvetlen elôdeinek. A szakirodalomban régóta vannak utalások arra, hogy a magyar szürke fajta a gazdasági-kereskedelmi igényekre reagáló tenyészkiválasztás eredménye lenne. 20 A tenyésztô munkában a kunok csordáinak nagyobb, primigenius típusú egyedei mint 15. NYERGES 2003 és BINFORD BERTRAM BARTOSIEWICZ Az erre vonatkozó részletes tanulmány: NYERGES BÖKÖNYI Pl. MATOLCSI 1968; BARTOSIEWICZ 1995a; PALÁDI-KOVÁCS

6 N YERGES É VA Á GNES BARTOSIEWICZ L ÁSZLÓ 3. ábra: Szentkirály térsége Zsámboky János 1571-es Magyarország térképén. A legeltetett marhák a térkép itt nem látható torontáli és szilágysági részén sem hosszú szarvúak (Ortelius 1595) vérfrissítôk szerepelhettek, gyorsítva a magyar szürke marha ôsének kitenyésztését. Szentkirály országos jelentôségû középkori kereskedelmi utak közelében, a váci réven át a nyugati piacokra hajtott lábasjószágok fontos felvevô területén fekszik. 21 A forgalom hatására is megnövekedett helyi szarvasmarhatartás serkenthette a szentkirályi marhahúsfogyasztást. Az állandó keresletbôl fakadó növekedés pedig minôségi fejlôdéshez, a nagytestû marhák tenyésztéséhez vezetett (3. ábra). A másik lehetôség, hogy a XVIII-XIX. századra már illusztrációkon is megjelenô, a szürke marha jellegzetességeit mutató szarvasmarhák a XVII. században nem fokozatos javulás, hanem fajtaváltás révén jelentek meg. 22 A leletanyagban a kecskefélék (Caprinae alcsalád), azaz a juh és a kecske (Ovis aries L. 1758, Capra hircus L. 1758) csontjainak együttes száma 252. Az ebbe az alcsaládba sorolható töredékekbôl faj szintig meghatározható csontok aránya 46:10 a juh javára. Ez az arány más kárpát-medencei lelôhelyekre is jellemzô, 23 de a Szentkirályra vonatkozó források (pl es egyházi tizedlajstrom, török defterek) nagyszámú juhra utaló adatai is alátámasztják. A csontok 83%-a kifejlett egyedekbôl származik, ami gyapjuk fontosságát jelezheti: a többszöri nyírás kedvéért az állatokat hosszabb ideig tartották életben. A juhcsontok testméretre utaló jegyei alapján egy kistestû 24 és egy nagyobb típus különböztethetô meg. Kérdés, mennyire tulajdonítható ez a különbség az ivari kétala- 21. BARTOSIEWICZ 1995a. 193, Fig VÖRÖS BARTOSIEWICZ , Table TAKÁCS

7 S ZENTKIRÁLY ÁLLATTARTÁSA A KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI ÁLLATTANI ADATOK TÜKRÉBEN kúságnak. E két besorolásnál pontosabban határozni egyetlen juh sípcsont alapján lehetett, amely ránézésre a kistermetû típushoz tartozik. Hossza 615 mm-es marmagasságot jelez, ami a középkorban kis-közepesnek számít. A szentkirályi juhok további jellemzéséhez a csontok méreteit összevetettük más leletekével. Mintaként Matolcsi János kora Árpád-kori juhcsont méreteit, illetve késôközépkori és törökkori juhok adatait használtuk. 25 A szentkirályi juhok végtagcsont méretei az Árpád-koriakénál nagyobbak, a késô középkoriakéhoz hasonlóak. A szarvcsapok viszont kisebbek a kora Árpád-kori juhokéinál. 26 A leletanyag tíz kecskecsont töredékén nincs olyan hosszméret, amelybôl marmagasságot lehetne számítani. A vizsgált anyaghoz 110 sertéscsont (Sus domesticus Erxl. 1777) tartozik. Ez az érték, bár alig haladja meg a lócsontokét, a háziállatoké között a harmadik legnagyobb. Az állatok Takács István szerint közepes testû, hosszú és egyenes orrú állatok voltak, 27 s ezt adataink is igazolják. A koponyatöredékeken a darabolásnyomok, a szarvasmarhákéin találtakhoz hasonlóan, szakszerûek. Több állkapocsban olyan égéstôl feketedett fogak figyelhetôek meg, amelyek akár az állatok leölését követô perzselésekor is keletkezhettek. E mûvelet akkor fontos, ha bôrös szalonnához kívánnak jutni. 28 A beltelek száztíz sertéscsont töredékbôl 74-nek a hossza 75 mm-nél kisebb, 29 ami a csontok hasznosítását jelentheti: az apróra vágott és erôsen kifôzött darabok szappan vagy enyv készítésére utalhatnak. 30 Noha az iszlám tiltotta a sertéshúst, a XVI-XVII. században a sertéstartás a hódoltsági területeken is általános volt. Ebben annak is szerepe volt, hogy Magyarországon már a korábbi századokban is házi fogyasztásra közel 50%-ban fiatal sertéseket ( verô disznó ) vágtak, 31 a törökök pedig csak az 1 év feletti sertések után szedtek adót. A szentkirályi sertéscsont anyagban 54% a nem kifejlett egyedek aránya. A leletegyüttesben 81 lócsont (Equus caballus L. 1758) maradvány található, köztük két a beltelek 1. sz. gödöróljából elôkerült csaknem ép, nagyjából azonos korú csikó koponyája is. Ezek megjelenése sokban egyezik Bökönyi Sándornak a tiszalök rázompusztai Árpád-kori falu földházainak feltárása során elôkerült lókoponyáról adott leírásával. A szentkirályi lókoponyák jellegzetes orri és homlokrészi sérüléseik, valamint elôkerülési helyük alapján esetleg karóra tûzve, bajelhárítóként szolgáltak. 32 E kultikus, védelmi célú (apotropaikus) szokás térben és idôben általánosan elterjedt, napjainkig nyomon követhetô BARTOSIEWICZ 1996a ; MATOLCSI A szentkirályi csontok beleillenek a középkori magyar juh típusába; KASSAI TAKÁCS KASSAI TAKÁCS KASSAI TAKÁCS ; TAKÁCS A csonttöredékek hosszának meghatározását 25 x 25mm négyzethálón végeztük. 30. TAKÁCS DÁM TAKÁCS BÖKÖNYI

8 N YERGES É VA Á GNES BARTOSIEWICZ L ÁSZLÓ A kifejlett lovak 64 csonttöredékébôl huszonkettôn többségében alacsony húshasznú csonton látható vágás nyom. Ezek hat esetben nyúzásból származhatnak, 6 töredéken eredetük bizonytalan, ám még köthetô a nyúzáshoz. Mindössze 8 csonton van határozott vágás- és bárdnyom (2 lapocka, 2 hátcsigolya, 1 koponyacsont, 1 medence- és 2 orsócsont töredék, amelyekrôl nem teljesen bizonyosan, de elképzelhetô, hogy csupán 2 egyedhez tartoztak). Ezért nem jelenthetjük ki egyértelmûen, hogy az országba költözéskor még pogány kunok a XV-XVI. században rendszeresen lóhúst ettek volna, noha ennek cáfolatára sincs bizonyítékunk. Az a korábbi megállapítás pedig, hogy a konyhai hulladék között elôkerült feldarabolt lócsontok a lovak rendszeres levágására és elfogyasztására utalnak, az akkor vizsgált 140 csont korlátozottan reprezentatív voltával magyarázható. 34 A falu több pontján feltárt, együvé eltemetett, 35 olykor karcolással megjelölt ló csüdcsontokat is kultikus/babonás szokással magyarázták. 36 Az elsô szerzô által feldolgozott anyagban azonban csak négy ilyen, a 4a ház padlószintje alá 8-10 cm mélyre beásott (3 jobb hátsó és 1 bal elsô), kifejlett lovakhoz tartozó ujjperc volt. E legalább három, de inkább négy lóhoz tartozó csontokon kisebb vágásnyomok láthatóak, ám azok az áldozati vagy kultikus szerepet alátámasztó céltudatos faragással szemben inkább nyúzásnyomoknak tarthatók. A másik lehetséges magyarázat, hogy a néprajzi példákból és ábrázolásokból ismert gyermekjátékok. A leletanyaghoz tartozik két nagyméretû ló orsócsont ironga is. A kisebb és egyenesebb ló kézközépcsontokat szinte a lovak megjelenése óta használták korcsolyakészítésre. E tárgy nálunk fôleg a sztyeppei eredetû népek hagyatékából, különösen a Barbaricumban élt szarmatákéból ismert. 37 Egyszerre tükrözi a lótartás és a kontinentális éghajlat kemény teleit árterekben töltô lakosság hagyományát. 38 A korcsolyák és irongák társaságában hazai lelôhelyeinken is kerültek elô olyan durva csonthegyek, amelyek néprajzi példákból és középkori forrásokból Európaszerte ismerten, irongázás során használt tolóbot (gusztony) 39 hegyének tûnnek. (4. ábra) A szentkirályi 4-4a porta csontanyagában is volt ilyen, szarvasmarha combcsont diafízisének proximális szakaszából kialakított durva csonthegy. 40 A leletanyag 25 kutyacsontot (Canis familiaris L. 1758) tartalmaz. Kettejük kimondottan nagy egyedbôl származik, hét töredéknél a mai németjuhászhoz hasonló termetû ebre, kettônél a mai boxernél valamivel kisebb egyedekre gondolhatunk. Egy csont, mérete és görbültsége alapján, kotorékebre utal. Természetesen a mára hoszszas tenyésztéssel kialakított kutyafajták egyike sem hozható összefüggésbe a régészeti 34. KASSAI TAKÁCS Pálóczi Horváth András szíves szóbeli közlése szerint volt olyan gödör is, amelyben 23 csüdcsontot találtak. 36. TAKÁCS CHOYKE BARTOSIEWICZ 2003a. 62, 30. ábra. 39. MACGREGOR , Fig. 93/b. 40. CHOYKE 1999; BARTOSIEWICZ 2003b , Figs

9 S ZENTKIRÁLY ÁLLATTARTÁSA A KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI ÁLLATTANI ADATOK TÜKRÉBEN 4. ábra: Irongázók gusztonnyal Olaus Magnus 1515-ben kiadott könyvében 5. ábra: Komondor rajza 1815-bôl kutyacsontokkal. Itt jegyzendô meg, hogy egyes kutatások szerint a komondor a kunok ebe volt, 41 a Codex Cumanicusban azonban nem sok szó esik a kutyáról, egy 1815-bôl származó ábrázoláson 42 pedig a komondor alig hasonlít a fajta mai egyedeire. (5. ábra) A kun kultúrában a kutya jelentôs szerepet töltött be áldozati állatként, 43 jelképes eltemetésérôl (egyben vagy darabjaira vágva) régészeti adataink is vannak. 44 Az is ismert, hogy szerzôdéseiket, például Magyarországra költözésükkor a IV. Bélával kötött egyezséget, kutyára esküdve erôsítették meg. A vizsgált anyagban két kutyacsonton figyelhetôek meg vágásnyomok. Az egyik egy csípôcsont oszlopán, a másik egy állkapocs hollócsôrnyúlványán található. Ez utóbbi az állat lefejezésekor keletkezhetett. A két szomszédos szelvénybôl elôkerült csont méreteit tekintve egyazon, a mai kuvaszhoz hasonló termetû kutyához tartozhatott. 45 De e csontok feltárási helyükre többedszeres szétszóródás után kerültek, így vakmerôség lenne nekik kultikus jelentôséget tulajdonítanunk. Szentkirályon egy egészben eltemetett kutya is elôkerült (II. munkaterület a templomtól kb. 200 m, P. gödör). A jobb oldalára fektetett, nagytermetû állat fejét a törzse alá hajtották. Az esettel kapcsolatban Pálóczi Horváth András az áldozati szerepet elveti, feltehetôen inkább az érzelmi/kulturális kötôdés kifejezôdésével állhatunk szemben KASSAI TAKÁCS SÁRKÁNY ÓCSAG Pl. Vörös István vizsgálatai: HORVÁTH HORVÁTH Daróczi-Szabó Márta szíves szóbeli közlése a középkori kutyaleleteken végzett vizsgálatai alapján. 46. PÁLÓCZI HORVÁTH

10 N YERGES É VA Á GNES BARTOSIEWICZ L ÁSZLÓ A macska (Felis catus L. 1758) az anyagban csupán egy, szinte teljes házimacskacsontvázzal szerepel. Másik egyed csontja a töredékek között nincs, ám a kisebb csontokon fellelhetô macska rágásnyomok a faj folytonos jelenlétét mutatják. 47 A baromfiak közül a lúd (Anser domesticus L. 1758) hat csont- és egy tojástöredéke mellett a házityúk (Gallus domesticus L. 1758) maradványok viszonylag számosak (63). A 75%-ban kifejlett egyedekbôl származó tyúkcsont töredékek és a tojáshéjdarabok együttesen a tojástermelés fontosságát mutatják. A vizsgált terület húsfogyasztásában az étkezési célú vadászat jelentéktelen volt (ld. 1. táblázat). A halmaradványok a konyhahulladék 2,9%-át adják. Közülük a csuka (Esox lucius L. 1758: 1 csont), valamint a ponty (Cyprinus carpio L. 1758: 20 csont) egyértelmûen meghatározhatók. 48 Anyagunkban ezen felül 21 olyan vadmadárcsont töredék is szerepel, amelyek pontos határozása külön szakembert kíván. Összehasonlító értékelés A betelepülô kunok állattartásában (a ló mellett) a szarvasmarha és a juh játszhatta a fôszerepet. A szapora sertés rövid idô alatt elterjedt a hazánkba települô sztyeppei népek között, akkor is, ha korábbi életmódjuk a kondák hosszú távú terelését nem mindig tette lehetôvé, azaz nem feltétlenül hoztak sertéseket. 49 A Kiskunságról említenek egy már kihalt kunfajta sertést, 50 de továbbiakat nem tudunk róla, az elnevezés így másodlagos is lehet. Amint azt már az útanyaggal kapcsolatban írtuk, a juh- és sertéscsontok töredékszámának egymáshoz viszonyított aránya a két leletegyüttesben azonos (252:110 illetve 239:112, összesen 2,2:1 a juh/kecske maradványok javára). A juh túlsúlyát a húsfogyasztásban a vizsgált idôszakban a kunok sztyeppei hagyománya, de a XVI. századtól fellépô iszlám hatás is indokolhatta. E két húsforrás szempontjából a szentkirályi töredékszámokat ahhoz az adatbázisához viszonyítottuk, amelyben a hazai középés koraújkori régészeti csontanyag településtípusonként szerepel. 51 E leletegyüttesek idôrendi összetétele egyenetlen, a késôbbi korokban nagyobb hangsúlyt kapott a városi lelôhelyek és hatalmi (királyi, egyházi, katonai) központok kutatása (6. ábra). Ebben az összeállításban a XV-XVI. századot csak a nagykunsági Túrkeve Móricz, 52 és a dunántúli Sümeg Sarvaly 53 illetve Hahót Telekszeg 54 képviseli ezernél több töredékkel. 47. MORAN O CONNOR KASSAI TAKÁCS BARTOSIEWICZ 2003b. 50. TÁLASI ; ASZT BARTOSIEWICZ 1999a. Appendix, Tables BÖKÖNYI MATOLCSI BARTOSIEWICZ 1996b BARTOSIEWICZ 1999a. 47, Fig

11 S ZENTKIRÁLY ÁLLATTARTÁSA A KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI ÁLLATTANI ADATOK TÜKRÉBEN A vizsgált leletegyüttesek száma század 6. ábra: Az összehasonlításba vont közép- és koraújkori leletegyüttesek megoszlása lelôhelytípus szerint Az adatbázis 78 leletegyüttesében leírt juh/kecske- és sertéscsont töredékszámokat összehasonlítva (7. ábra) Szentkirály leletegyüttese közel esik a falvak alapján kirajzolódó vonulathoz. Ha a városi lelôhelyekhez hasonló trendvonalat illesztünk (szaggatott), feltûnô a hasonlóság a két lelôhelytípus között. Az egyetlen különbség, hogy a városi sertéshúsfogyasztás abszolút értelemben is alacsonyabb, amint az egyszerûbb formában a százalékos értékekben is megnyilvánult. 55 A kétféle hús fogyasztása azonban nem lineáris összefüggésben áll egymással: a 7. ábra grafikonján a tízesalapú logaritmusok a látványt érthetôbbé teszi. A két változó kapcsolatát településtípusonként a 2. táblázat függvényeivel határozhatjuk meg. 7. ábra: A meghatározható juh/kecske- és sertéscsont töredékek számának viszonya 341

12 N YERGES É VA Á GNES BARTOSIEWICZ L ÁSZLÓ 2. táblázat: A juh/kecske- (x) és sertéscsont (y) töredékszámok kapcsolatát leíró hatványfüggvények A táblázat determinációs együtthatói azt mutatják, hogy a kétféle állat csontmaradványainak száma a 78 lelôhelyen 43-48%-ban meghatározza egymást. Ugyanakkor az 1-nél kisebb hatványkitevôk arra utalnak, hogy a juhcsontok számnövekedésétôl a sertéseké elmarad, azt csak degresszív módon követi: minél nagyobb a középkori leletegyüttes, annál több benne a sertéséhez képest a juh (és esetleg kecske) csontja. Ez a hatalmi központok esetében nyilvánul meg a legmarkánsabban (alacsony hatványkitevô). Nem más ez, mint a sertéshús háztáji/családi fontosságának matematikailag is megfogható megnyilvánulása. Kulturális fontossága miatt hasonló számításokat kíséreltünk meg a sertés- és lómaradványok összefüggésének megállapítására (8. ábra). A 3. táblázat számadatai a falvak és a hatalmi központok esetében nem mutatnak érdemi összefüggést a két állatfaj maradványai között (csak 8-16% meghatározottság ). Ez egybe esik a lóhúsfogyasztás híján rendszertelenül, szórványosan elôkerülô középkori lómaradványokra vonatkozó tapasztalatainkkal. 3. táblázat: A sertés- (x) és lócsont (y) töredékszámok kapcsolatát leíró hatványfüggvények A városok esetében megnyilvánuló összefüggés viszont arra utal, hogy minél nagyobb, (azaz statisztikailag megbízhatóbb!) a leletegyüttes, annál kisebb benne a lócsontok aránya: számuk az amúgyis ritka sertését szintén degresszív módon követi. Az 9. ábrát átlósan, izometria vonallal osztottuk ketté. Erre a vonalra a sertés- és lómaradványok egyenlô számával jellemzett leletegyüttesek esnek, s a szentkirályi minta is ide illik. Ugyanakkor a lovak bal felsô térfelén több Árpád-kori falusi leletegyüttes társaságában az egyetlen városi lelôhely a XV XVI. századi Székesfehérvár Koch utca, ahol a kis mintában a városfal tövében elhantolt lómaradványokkal számolhatunk BARTOSIEWICZ

13 S ZENTKIRÁLY ÁLLATTARTÁSA A KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI ÁLLATTANI ADATOK TÜKRÉBEN 8. ábra: A meghatározható sertés- és lócsont töredékek számának viszonya 9. ábra: Szentkirály központi része a régészetileg rekonstruált, megsorszámozott telkekkel és a 4-4a beltelek határával. A fekete síkidomok a feltárt, a fehérek az azonosított régészeti objektumokat jelzik. Az árnyalás eltérései 1m szintkülönbséget jelentenek (PÁLÓCZI 2000 nyomán) Állattartás a 4-4a beltelek objektumai alapján A XV XVI. századi Szentkirályon nagy kiterjedése, laza elrendezése, beltelkeinek szerkezete és a régészeti eredmények alapján a földmûvelés mellett az állattartás kifejezetten fontos volt. A lakóházak mögötti gazdasági udvarok azt a sajátos gazdasági állapotot tükrözik, amelyben a hagyományos kun nagyállattartásra alapozott pásztorkodás térszínei a falu belsejébe (is) áttevôdnek. Ilyen falvakat fôként a Kunság területén tártak fel (Túrkeve Móricz, Baracs, Karcag Orgondaszentmiklós, Perkáta), ám az Alföld más, nem kun lakosságú vidékein is elôfordulhatnak. 57 A 4-4a beltelek esetében elsôként a 2. gazdasági épület méltó figyelemre. Az 5,2 x 3,8 m nagyságú, karóvázas építmény az utcai részen, a háztól ÉNy-ra állt, az utca felôli bejárata elôtt (egymástól 1,05 m-re) két cm átmérôjû oszloppal. Pálóczi Horváth András hátaslovak istállójának valószínûsítette, az elôtte lévô oszlopokat pedig a lovak kikötésével hozta kapcsolatba. 58 Takács István szerint ez az építmény az állatok feldarabolására készült vágóhíd, az erôs póznákra pedig a levágott és bontásra szánt állatokat akasztották. 59 Egy ló férôhely igénye jászollal együtt 60 4,6-5,6 m 2, azaz a csaknem 20 m 2 alapterületû istállóban egyszerre négy ló fért el. Ugyanakkor, a néprajzi párhuzamok 57. PÁLÓCZI HORVÁTH ; UÔ ; UÔ ; UÔ ; UÔ PÁLÓCZI HORVÁTH ; UÔ ; UÔ TAKÁCS BARTOSIEWICZ n. d. Egyetemi jegyzet III

14 N YERGES É VA Á GNES BARTOSIEWICZ L ÁSZLÓ szerint, az istállók falát mindig tapasztották, az építmény vesszôfonásos/nád falazata azonban tapasztás nélküli volt. 61 Ami az állatvágásokat illeti, az épület a háztáji, alkalmi húsfeldolgozáshoz elég nagy lenne, de a vágóhídhoz nincs vízforrás, a közelben még kutat sem tártak fel. Az udvar nagy részét, a házhoz kapcsolt, nádból (?) készült karámok foglalták el. A korábbi, 4a házhoz egy 8 x 12,5 illetve egy 9 x 14 m-es terület tartozott, míg a késôbbi 4. háznál már jóval nagyobb, kb. 14 x 16 m-es területeket zártak le. 62 A karámok hol párhuzamos, hol egymást átvágó alapárkaik tanúsága szerint, viszonylag rövid életû, meg-megújított építmények voltak, bejáratuk DNy-ról nyílt. A belsejükben felgyûlt, vastag, szerves anyaggal telített földréteg alapján feltehetôen a lakosság húsfogyasztásában fontos, de gyapjuk és esetleg tejük végett is tenyésztett juhok tartására szolgáltak. 63 Mai viszonyok között egy juh átlagos férôhely igénye 64 0,6m 2, az anyajuhé és bárányé együtt 1,5 m 2, a kifejlett kosé 2 m 2. Átlagosan 1,5 m 2 -rel számolva megállapítható, hogy a 4a házhoz tartozó 8 x 12,5 m-es (100 m 2 ) karámban 64 juhnak, a 9 x 14 m-esben (126 m 2 ) 84-nek volt hely, míg a 4. ház 14 x 16 m-es (224 m 2 ) kerített területei már 149 juhnak adhattak egyidejûleg helyet. Az állattani leletanyag szerint a lábasjószágok között leginkább fontos szarvasmarha házkörüli tartását régészetileg igazolták a feltárt marhaállások: az 5. beltelek szabad ég alatti marhaállásában még az állatok sárba nyomódott patanyomai is megôrzôdtek. 65 Sertést Magyarországon a XIV. századig fôként saját fogyasztásra, ház körül tartottak. 66 Ez Szentkirály faluban is kimutatható. Két portán is feltártak sertéstartásra szolgáló gödörólakat (4-4a ház/1. gödöról, 32. objektum/2. gödöról). A Tiszántúlon a majdnem kizárólag külterjesen tartott sertések csak malacozás idejére kerültek a fiaztató gödörbe. 67 A szentkirályi objektumok a XV. század elejéig voltak használatban, majd mindkét esetben szeméttel töltötték fel azokat. A XIV XV. században fellendülô állattenyésztés a sertéstartásra kedvezôen hatott, az oklevelekben kanász falvakról is olvashatunk. 68 Az állatoknak immár nemcsak a házkörüli, de rideg tartása is folyt: az erdei, illetve a réti sertéstartás. A XVI XVII. században már külön szabályozták a makkoltatatott erdôk rendjét, a makktized, a makkbér behajtását. 69 Az állattartás e külterjes formájáról a forrásokban is olvashatunk. Gazdaságföldrajzilag Szentkirállyal tán leginkább az a korábbi (igaz, juhtartásra vonatkozó) adat hozható kapcsolatba, miszerint a középkorban a jószágot a Cegléd, Kecskemét és Kõrös határában húzódó nagy tölgyesekben teleltették, amit e városok kérelmére Erzsébet királyné már 1382-ben megtiltott ASZT PÁLÓCZI HORVÁTH ábra. 63. PÁLÓCZI HORVÁTH ; UÔ BARTOSIEWICZ n. d. Egyetemi Jegyzet III. p PÁLÓCZI HORVÁTH ; TORMA ; ASZT BELÉNYESY , HANKÓ DÁM ; ÉBER DÁM GYÖRFFY

15 S ZENTKIRÁLY ÁLLATTARTÁSA A KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI ÁLLATTANI ADATOK TÜKRÉBEN Szentkirály környezeti-természeti adottságai kedveztek a nagyarányú állattartásnak. DNy-i részét tölgyerdô határolta, míg az É felôli mocsaras rész 100 m alatti vizenyôs területei legeltetésen kívül más mûvelésre nemigen lehettek alkalmasak. (9. ábra) Élôállat-kereskedelem A külterjes állattartás megnövekedett szerepe nem független a XV. századtól felvirágzó állatkiviteltôl, ami az állatcsontanyag és az írásos források egyeztetésével jól nyomon követhetô. 71 A késô középkori mezôvárosok fôleg a Nagyalföld legeltetésre alkalmas területein állattenyésztô oppidumokká váltak. Az ezeket körülvevô falvak rendszerének lehetett része az akkori állatkereskedelem egyik központjától, Kecskeméttôl, alig 20 kilométerre fekvô Szentkirály is. A lakosság nagyarányú marhatartással foglalkozott, amit az írott források (pl. török defterek szénatized, bitang jószág ára, vágóhídi illeték tételei 72 ) és a régészeti növénytani leletek (takarmánynövény maradványok) is alátámasztanak. Szentkirály közelében országos kereskedelmi utak haladtak: a középkori Szeged Buda nagyút, illetve a Csongrád Alpár Szolnok Tisza-menti fôútvonal. Alpár alsó részénél tiszai átkelôhely is volt (Görögrév), felsô részén pedig gázló vezetett át a Tiszán. A határjárások említik még a Szentkirályról Felpárra (Felsô Alpár) vezetô nagy utat, valamint Püspökalpárra (Alsó Alpár) és Kécskére vezetô utakat is. 73 A váci dunai átkelôhelyen adóztatott szarvasmarhák jelentôs része származott errôl a területrôl. 74 Az es váci marhafelhozatalról készített térképvázlaton (10. ábra) Szentkirály abban a központi zónában helyezkedik el, ahonnan 5000-nél is több marha után szedtek adót a váci átkelônél a vizsgált idôszakban. Szentkirály fekvésébôl ugyanakkor az is feltételezhetô, hogy a Dunakanyarnál jóval délebbre fekvô dunai átkelôhelyeken (pl. Dunaföldvár, Tolna 75 ) is bonyolított nyugatra irányuló élôállat forgalmat. A gyakran és részletesen tárgyalt szarvasmarha mellett, a magyar ló is igen keresett volt külföldön. A virágzó jószágkivitelbe a XV. században már a mezôvárosok polgárosodó parasztsága is bekapcsolódott. A középkori Magyarország legnagyobb ló, marha és juh exportáló városainak egyike Kecskemét lett. Az országból a legtöbb lovat kiszállító kun nevû Kajtár Máté is odavalósi volt. Az általa felvásárolt lovak között pedig feltehetôen ott voltak a Szentkirály legelôin nevelkedett jószágok is. 76 A kor, ilyen nagyarányú, az élô lovak értékét növelô kereskedelme közvetve a lóhús evése ellen is szól. Ezt a 4-4a beltelek állatcsontanyaga aligha mutatja, hiszen a leletanyag fôként (konyha)hulladék, tehát a kereskedelembe szánt, külterjesen tartott lovak maradványait nem találhatjuk benne. 71. BARTOSIEWICZ 1995b, 1999; CHOYKE et al KÁLDY-NAGY PÁLÓCZI HORVÁTH ; UÔ BARTOSIEWICZ 1995b. 193, Fig BARTOSIEWICZ 1999b. 48, Fig PÁLÓCZI HORVÁTH

16 N YERGES É VA Á GNES BARTOSIEWICZ L ÁSZLÓ A kistestû lábasjószág hosszú távú kereskedelme a terelés lassabb volta miatt gazdaságilag kevésbé lehetett jelentôs. A török hadsereg és polgári lakosság húsellátása viszont jórészt a juhhúson alapult, ami kedvezô hatással lehetett a juhtartásra. A török adóösszeírások 1546-tól 1580-ig feljegyzett tételeit vizsgálva kitûnik, hogy amikor a juhtenyésztés virágkorát éli, fellendül a sertéstartás is. Minél nagyobb juhállomány összpontosul egyre kevesebb gazda kezén, annál nagyobb a tartott sertések száma is. Ennek valószínûsíthetô oka az, hogy a juhtartásból (gazdaságilag) kiszorulók jobb megélhetésük érdekében sertésre váltottak. És míg a juhállományt tized terhelte, valamint rablásoknak is jobban ki volt téve, a sertéstartás, a muszlim tilalom folytán a hódoltsági területeken viszonylagos biztonságban folyhatott. A defterekben összeírt sertések darabszámából látható, hogy az elsô összeírási évben még csupán ház körül tartották az állatokat (1546-ban 25 darab). Az árpa igen jó sertés takarmány, ezért erre az árpatized tétel is utal. 77 A következô évektôl a saját fogyasztási szükségletet már messze túllépi a sertéstartás (1562-ben 255 darab). 78 Következtetések Az állatállományukkal együtt beköltözô kunok, gazdasági alkalmazkodás nélkül teljes anyagi romlás elé néztek volna. Ha csak azt számoljuk, hogy azok közül a dél-oroszországi kunok közül, akik a tatárjárás elôtti évtizedekben a Kaszpi-tengertôl az Al- Dunáig terjedô sztyeppén nomadizáltak, csak egy kis hányada jött be Magyarországra, azok a legelôk, melyek itt rendelkezésükre állottak, távolról sem voltak elegendôk az ember- és jószágállományuk eltartására. 79 Az elôállt anyagi hiányt gazdálkodásuk szerkezeti átformálásával lehetett pótolni. A kunok hagyományos sztyeppei kultúrájának továbbélése a XIV. század közepéig figyelhetô meg, ám akkorra már vezetôi rétegük egyre inkább hasonul a magyar birtokos nemességhez, igyekezve nemzetségi birtokait magánbirtokká alakítani. Népességének szilárd lakóépületes, állandó települései kezdenek kialakulni, keresztény hitre térnek, templomokat emelnek. A XV. század elejére nemzetségi társadalmuk is felbomlik, megváltozik: területi szervezetté, székké alakul át. 80 Végleg lezárul a Szentkirály környéki népesség gazdaságának nomád korszaka is, noha kun hagyományaik továbbélésével (állattartási szokásaikban is) még hosszú ideig számolhatunk után a kunok lakta területek teljes egészükben török fennhatóság alá kerültek. (10. ábra) Az Alföld középkori faluhálózata a XVI XVII. század során elpusztult. A kunok, vélhetôen az akkori belsô vándorlásokkor keveredtek a magyar lakossággal. 81 Az adatbázis lelôhelyei szerint a szentkirályi sztyeppei hagyományok közül figyelemre méltó a juhhús sertésénél jelentôsebb szerepe ezen a nyílt, egyáltalán nem 77. DÁM KÁLDY-NAGY GYÖRFFY Ld. errõl a jelen kötet Hatházi Gábor tanulmányát, irodalommal. 81. PÁLÓCZI HORVÁTH

17 S ZENTKIRÁLY ÁLLATTARTÁSA A KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI ÁLLATTANI ADATOK TÜKRÉBEN 10. ábra: es váci marhafelhozatal. Az árnyalatok azt jelölik, hogy az adott megyébôl hány szarvasmarha után szedtek adót a dunai átkelônél. A kétféle szaggatott vonal az Oszmán Birodalom terjeszkedését mutatja. A kör Szentkirály helyzetét jelöli városias településen. Ez háztáji juhtartásra is utalhat, ami egybeesik az írásos források adataival. 82 A lovak megkülönböztetett kulturális szerepérôl viszont jobban tájékoztatnak a leletanyagban tett minôségi megfigyelések: a megmunkált lócsontok és a lókoponyák elôkerülése. Ugyanakkor, a kunok 200 éves alkalmazkodását 150 év oszmán török uralom követi, amely részben a nem keresztény, keleti kulturális hatást, illetve a rideg állattartás fontosságának megnövekedését hozza magával. A rideg pásztorkodást az utóbbi évszázadokból jól ismerjük. Benne az egész lakosságot állattartás-függôvé tevô nomád állattartásra csak a pásztorkodás állandó jellege emlékeztet. Alapvetô különbség azonban a csordák/nyájak/kondák fajok szerinti szétválása, a fejlett piaci viszonyoknak megfelelôbb, egy-egy állatfaj csaknem monokultúrás tartása, ami a török adóösszeírásokban Szentkirályon is nyomon követhetô. Az 1546., és 1562-es adatok alapján látható, hogy a juhos gazdák számával együtt nô a tartott juhállomány is ben már 11 gazdát jegyeznek fel, az egy kézen tartott juhok száma pedig eléri a 300-at is. Ám 1580-ra, valószínûsíthetôen a piac telítôdése miatt több mint a felével csökken a juhos gazdák száma (mindössze 5 fôt írnak össze), viszont az egy kézben összpontosuló állomány átlagosan juhra növekszik NYERGES 2004a. 268, Fig NYERGES 2004b. 268, Fig

18 N YERGES É VA Á GNES BARTOSIEWICZ L ÁSZLÓ Ez a jelenség nem egyedülálló a XVI. századi Magyarországon. A középkor végére a juhtartás az arra szakosodott jobbágyok és pásztorok gazdasági tevékenysége lett. Természetesen ez nem (feltétlenül) jelentette az állomány számbeli csökkenését. A kunok közösségében a juhtartás szakosodása amúgy is egybeeshetett az évszázados sztyeppei élet hagyományaival. Ugyanakkor ez a fejlemény jól szemlélteti a nomád életforma átmenetét a hasonló, de gazdaságtörténeti lényegét tekintve teljesen új, kapitalista jellegû ridegpásztorkodásba. 84 A lassanként felhagyott nomád és a fellendülô rideg állattartás számos formai hasonlósága mosódik össze a szentkirályi 4-4a. beltelek állatmaradványaiban, akárcsak a kunok eredetileg nem keresztény, nem magyar hagyományai az iszlám közvetve érvényesülô gazdasági-kulturális hatásával. Ezen összetett kép részleteinek megfejtéséhez elengedhetetlen a tudományos együttmûködés, hiszen történeti forrásaink gyakorta megbízhatatlanok, a régészeti (köztük állattani) leletanyagainkat pedig tafonómiai veszteség terheli. Ezért nélkülözhetetlenek az olyan, nagy felületû, alapos és pontosan dokumentált régészeti feltárások, amelyeknek iskolapéldája Pálóczi Horváth András szentkirályi munkássága. Rövidítések ANDRÁSFALVY 1997 ANDRÁSFALVY Bertalan: Nyájszervezet csordatartás. In: KOVÁCS László PALÁDI-KOVÁCS Attila (eds): Honfoglalás és néprajz. A honfoglalásról sok szemmel IV. Budapest ASZT 2000 ASZT Ágnes: Állattartó objektumok a középkori magyarországi falvakban. Szakdolgozat, ELTE. Budapest BARTOSIEWICZ 1995a BARTOSIEWICZ László: Cattle trade across the Danube at Vác, Hungary. Anthropozoologica 21 (1995) BARTOSIEWICZ 1995b BARTOSIEWICZ László: Animals in the Urban Landscape in the Wake of the Middle Ages, A case study from Vác, Hungary. BAR Int. Ser BARTOSIEWICZ 1996a BARTOSIEWICZ László: Közép- és törökkori állatmaradványok Segesdrôl. Somogyi múzeumok közleményei 12 (1996) BARTOSIEWICZ 1996b BARTOSIEWICZ László: Archaeozoological studies from the Hahót Basin, SW Hungary. Antaeus 25 (1996) BARTOSIEWICZ 1997 BARTOSIEWICZ László: A Székesfehérvár Bestiary: Animal bones from the excavations of the medieval city wall. Alba Regia 26 (1997) BARTOSIEWICZ 1999a BARTOSIEWICZ László: Animalhusbandry and medieval settlement in Hungary: Areview. Beiträge zur Mittelalterarchäologie inösterreich 15 (1999) BARTOSIEWICZ 1999bBARTOSIEWICZ László: Turkish Period bone finds and cattle trade in south-western Hungary. In: Cornelia BECKER Henriette MANHART Joris PETERS Jörg SCHIBLER (eds): Historia animalum ex ossibus. Rahden/Westfalen BARTOSIEWICZ 2001 BARTOSIEWICZ László: A vándorlás és letelepedettség jellegzetességei az újhartyáni lelôhely állatcsontleleteinek tükrében. Studia Archaeologica (Szeged) 7 (2001) BARTOSIEWICZ 2003 BARTOSIEWICZ László: A háziállatok régészete. In: VISY Zsolt (ed.): Magyar régészet az ezredfordulón. Budapest BARTOSIEWICZ

19 S ZENTKIRÁLY ÁLLATTARTÁSA A KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI ÁLLATTANI ADATOK TÜKRÉBEN BARTOSIEWICZ 2003 BARTOSIEWICZ László: A millennium of migrations: Protohistoric mobile pastoralism in Hungary. Bulletin of the Florida Museum of Natural History 44 (2003) BARTOSIEWICZ 2006 BARTOSIEWICZ László: Régenvolt háziállatok. Bevezetés a régészeti állattanba. Budapest BARTOSIEWICZ n. d. BARTOSIEWICZ László: Egyetemi jegyzetek: I. A háziállatok régészete; II. A csonthatározás alapjai; III. Az állattartás épületeinek állattani vonatkozásai; IV: Az állatbetegségek története; V. A középkori város állatai; VI. Régi korok táplálkozása. BELÉNYESY 1956 BELÉNYESY Márta: Az állattartás a XIV. században Magyarországon. Néprajzi Értesítô (1956) BINFORD BERTRAM 1977 BINFORD, R. L. BERTRAM, J. B.: Bone frequencies and attritional processes. In: R. L. Binford (eds): For theory building in archaeology. New York BÖKÖNYI 1974 BÖKÖNYI Sándor: History of Domestic Mammals in Central and Eastern Europe. Budapest BÖKÖNYI 1978 BÖKÖNYI Sándor: Árpádkori magyar szokás analógiája: kiaggatott lókoponyák közelkeleti falvakban. Arch.Ért. 105 (1978) CHOYKE 1999 CHOYKE Alice M.: Bone skates: raw material, manufacturing and use. Antaeus 24 (1999) CHOYKE et al CHOYKE, Alice M. LYUBLYANOVICS Kyra BARTOSIEWICZ László: The various voices of medieval animal bones. In: Gerhard JARITZ Alice M. CHOYKE (eds): Animal Diversities. Krems DÁM 1995 DÁM László: Magyar népi állattartás és pásztorkodás. (Néprajz egyetemi hallgatóknak 19). Debrecen ÉBER 1961 ÉBER Ernô: A Magyar állattenyésztés fejlôdése. Budapest GYÖRFFY 1990 GYÖRFFY György: A magyarság keleti elemei. Budapest HANKÓ 1939 HANKÓ Béla: Ôsi Magyar sertéseink. Tisia 3 (1939) HORVÁTH 2001 HORVÁTH Ferenc: A csengelei kunok ura és népe. Budapest KASSAI TAKÁCS 1985 KASSAI M. Katalin TAKÁCS István: Mibôl éltek a kunok? Élet és Tudomány 27 (1985) KÁLDY-NAGY 1985 KÁLDY-NAGY Gyula: A budai szandzsák évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok. (Pest Megye Múltjából 6). Budapest KUUN 1880 KUUN Géza: Codex Cumanicus. Bibliothecae ad Templum Divi Marci Venetiarum. Budapest MACGREGOR 1985 MACGREGOR, Arthur: Bone, antler, ivory & horn. The technology of skeletal materials since the Roman Period. London Sydney MATOLCSI 1968 MATOLCSI János: A szarvasmarha testnagyságának változása a történelmi korszakokban Magyarország területén. Agrártörténeti Szemle 1-2 (1968) MATOLCSI 1982 MATOLCSI János: Tierknochenfunde von Sarvaly aus dem Jahrhundert. In: HOLL Imre PARÁDI Nándor (eds): Das mittelalterliche Dorf Sarvaly. Budapest MORAN O CONNOR 1992 MORAN, N. C. O CONNOR, Terry P.: Bones that cats gnawed uppon: a case study in bone modification. Circea 9, No.1 (1992 for 1991) NYERGES 2003 NYERGES 2004a NYERGES Éva Ágnes: A szentkirályi kunok állattartása - A késôközépkori kun falu, Szentkirály állattartása a 4-4a ház és beltelek állatcsont leletei alapján. Szakdolgozat. Budapest NYERGES Éva Ágnes: Nagytestû szarvasmarhák megjelenése egy késô középkori településen. In: Halottkultusz és temetkezés Ôskoros Kutatók III. Összejövetelének Konferenciakötete. Szombathely

20 N YERGES É VA Á GNES BARTOSIEWICZ L ÁSZLÓ NYERGES 2004b NYERGES Éva Ágnes: Ethnic traditions in meat consumption and herding at a 16th century Cumanian settlement int he Great Hungarian Plain. In: S. JONES O DAY W. VAN NEER A. ERVYNCK (eds): Behaviour behind bones. The zooarchaeology of ritual, religion, status and identity. Oxford PALÁDI-KOVÁCS 1993 PALÁDI-KOVÁCS Attila: A magyarországi állattartó kultúra korszakai. Budapest PÁLÓCZI HORVÁTH 1976 PÁLÓCZI HORVÁTH András: A Lászlófalván ben végzett régészeti ásatások eredményei. Cumania Archeologia 4 (1976) PÁLÓCZI HORVÁTH 1985 PÁLÓCZI HORVÁTH András: Egy középkori kun falu. Élet és Tudomány 27 (1985) PÁLÓCZI HORVÁTH 1986 PÁLÓCZI HORVÁTH András: Régészeti és településtörténeti adatok a kunok letelepedéséhez Egy középkori kun falu, Szentkirály feltárásának eredményei. In: NOVÁK L. SELMECZI L. (eds): Falvak, mezôvárosok az Alföldön. Az Arany János Múzeum Közleményei 4 (1986) PÁLÓCZI HORVÁTH 1989 PÁLÓCZI HORVÁTH András: Pechenegs, Cumanians, Iasians. Steppe peoples in medieval Hungary. Budapest PÁLÓCZI HORVÁTH 1990 PÁLÓCZI HORVÁTH András: Agrártörténeti emlékek a középkori Szentkirály faluban. Gazdasági épületek a 4-4a ház beltelkén. Magyar Mezôgazdasági Múzeum Közleményei (1990) PÁLÓCZI HORVÁTH 1992 PÁLÓCZI HORVÁTH András: A középkori falusi lakóház kutatásának új eredményei Szentkirályon. Kecskemét PÁLÓCZI HORVÁTH 1996 PÁLÓCZI HORVÁTH András: Élet egy középkori faluban, Szentkirály régészeti kutatásának eredményei. In: Élet egy középkori faluban, 25 év régészeti kutatása a 900 éves Szentkirályon. Kiállítási katalógus. Szerk. PÁLÓCZI HORVÁTH András. Budapest PÁLÓCZI HORVÁTH 1998 PÁLÓCZI HORVÁTH András: A kunok a kelet-európai sztyeppén és Magyarországon. In: NOVÁK L. (szerk.): Az Alföld társadalma. Budapest PÁLÓCZI HORVÁTH 2000 PÁLÓCZI HORVÁTH András: Lakóház és telek rekonstrukciója Szentkirályon, egy alföldi késô középkori faluban I. In: BENDE L. LÔRINCZY G. (szerk.): A középkori magyar agrárium. Tudományos ülésszak Ópusztaszeren. Ópusztaszer PÁLÓCZI HORVÁTH 2002 PÁLÓCZI HORVÁTH András: Szentkirály továbbélése a török korban. In GERELYES Ibolya KOVÁCS Gyöngyi (eds): A hódoltság régészeti kutatása. Budapest SÁRKÁNY ÓCSAG 1977 SÁRKÁNY Pál ÓCSAG Imre. Ungarische Hunderassen. Budapest SOMHEGYI 1996 SOMHEGYI Tamás: Állattartás a középkori Szentkirályon. In: Élet egy középkori faluban, 25 év régészeti kutatása a 900 éves Szentkirályon. Kiállítási katalógus. Szerk. PÁLÓCZI HORVÁTH András. Budapest SOMHEGYI SOMHEGYI Tamás: A húsfeldolgozás és -fogyasztás jelei a középkori Szentkirályon. Magyar Mezôgazdasági Múzeum közleményei ( )

VECSÉS KÖRNYÉKI ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSEK CSONTANYAGÁNAK ÁLLATTANI VIZSGÁLATA

VECSÉS KÖRNYÉKI ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSEK CSONTANYAGÁNAK ÁLLATTANI VIZSGÁLATA 45 VECSÉS KÖRNYÉKI ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSEK CSONTANYAGÁNAK ÁLLATTANI VIZSGÁLATA BILLER ANNA ZSÓFIA ELTE Régészettudományi Intézet 1088 Budapest, Múzeum körút 4/B e-mail: stegonid@freemail.hu Abstract This

Részletesebben

Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ. Az Árpád-kori Kána falu állatcsontjainak vizsgálata

Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ. Az Árpád-kori Kána falu állatcsontjainak vizsgálata Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Daróczi-Szabó Márta Az Árpád-kori Kána falu állatcsontjainak vizsgálata Történelemtudományi Doktori Iskola Dr. Székely Gábor DSc,

Részletesebben

13-14. SZÁZADI ÁLLATCSONTLELETEK A BUDAI SZT. GYÖRGY TÉR DÉLNYUGATI RÉSZÉRŐL

13-14. SZÁZADI ÁLLATCSONTLELETEK A BUDAI SZT. GYÖRGY TÉR DÉLNYUGATI RÉSZÉRŐL BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXVIII. 2004. CSIPPÁN PÉTER 13-14. SZÁZADI ÁLLATCSONTLELETEK A BUDAI SZT. GYÖRGY TÉR DÉLNYUGATI RÉSZÉRŐL Dolgozatom témája az egykori Királyi Istálló területén folyt ásatás során feltárt

Részletesebben

Állatállomány, 2012. június 1.

Állatállomány, 2012. június 1. 212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

A NAGYGALAMBFALVA-VÁRFELE LELŐHELYEN FELTÁRT KORAVASKORI GÖDÖR ÁLLATCSONTJAINAK ELEMZÉSE

A NAGYGALAMBFALVA-VÁRFELE LELŐHELYEN FELTÁRT KORAVASKORI GÖDÖR ÁLLATCSONTJAINAK ELEMZÉSE A NAGYGALAMBFALVA-VÁRFELE LELŐHELYEN FELTÁRT KORAVASKORI GÖDÖR ÁLLATCSONTJAINAK ELEMZÉSE A gödörből előkerült állatcsont-maradványok töredezettek, kissé mállott állapotban vannak, illetve a darabszámra

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

AZ ALFÖLD GAZDÁLKODÁSA

AZ ALFÖLD GAZDÁLKODÁSA ACTA MUSEI DE JÁNOS ARANY NOMINATI X. AZ ARANY JÁNOS MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI AZ ALFÖLD GAZDÁLKODÁSA ÁLLATTENYÉSZTÉS TRADITIONAL RURAL ECONOMY IN THE GREAT HUNGÁRIÁN PLAIN ANIMÁL KEEPING SZERKESZTETTE REDITED

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. - Az archeometria tárgya, témakörei,

Részletesebben

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok) 213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány

Részletesebben

A Nyírtura Várrét közelében (Nyíregyháza, keleti elkerülô út 37. lelôhely) feltárt szarmata településrészlet állatcsont leletei.

A Nyírtura Várrét közelében (Nyíregyháza, keleti elkerülô út 37. lelôhely) feltárt szarmata településrészlet állatcsont leletei. A Nyírtura Várrét közelében (Nyíregyháza, keleti elkerülô út 37. lelôhely) feltárt szarmata településrészlet állatcsont leletei Berendi Erzsébet A Nyírtura Várrét közelében, a Nyíregyházát keletrõl elkerülõ

Részletesebben

Szentkirály (Bács-Kiskun megye) késô középkori falu 2. gödöróljának állatcsontleletei

Szentkirály (Bács-Kiskun megye) késô középkori falu 2. gödöróljának állatcsontleletei S TUDIA C AROLIENSIA 2006. 3-4. Szentkirály (Bács-Kiskun megye) késô középkori falu 2. gödöróljának állatcsontleletei K ÔRÖSI A NDREA Szentkirály (Lászlófalva) XV XVII. századi falu régészeti feltárása

Részletesebben

Állatállomány, 2013. december 1.

Állatállomány, 2013. december 1. 214/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. Állatállomány, 213. december 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 állomány...2 Baromfiállomány...3

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

AZ ÁLLATCSONTOK ELTÉRŐ KULTURÁLIS SZOKÁSOKAT JELZŐ SZEREPE 14 16. századi állatcsontleletek Budáról

AZ ÁLLATCSONTOK ELTÉRŐ KULTURÁLIS SZOKÁSOKAT JELZŐ SZEREPE 14 16. századi állatcsontleletek Budáról BUDAPEST RÉGISÉGEI XLI. 2007. CSIPPÁN PÉTER AZ ÁLLATCSONTOK ELTÉRŐ KULTURÁLIS SZOKÁSOKAT JELZŐ SZEREPE 14 16. századi állatcsontleletek Budáról Az állatcsontok egyértelmű, az egyes népcsoportokat jellemző

Részletesebben

Zárójelentés az OTKA PD 71965 kutatás eredményeiről. Ember és állat kapcsolata Dél-Dunántúlon a kora bronzkor idején. Gál Erika

Zárójelentés az OTKA PD 71965 kutatás eredményeiről. Ember és állat kapcsolata Dél-Dunántúlon a kora bronzkor idején. Gál Erika Zárójelentés az OTKA PD 71965 kutatás eredményeiről Ember és állat kapcsolata Dél-Dunántúlon a kora bronzkor idején Gál Erika Az OTKA által 2008-2011 között támogatott kutatásban két kora bronzkori lelőhely

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,

Részletesebben

A JÁSZSÁG MINT KULTÚRTÁJ. Bevezetés

A JÁSZSÁG MINT KULTÚRTÁJ. Bevezetés Földrajzi Közlemények 2011. 135. 3. pp. 229 235. A JÁSZSÁG MINT KULTÚRTÁJ BERÉNYI ISTVÁN JAZYGIA AS A CULTURAL LANDSCAPE Abstract The paper summarises the history and development of the cultural landscape

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben

32/2004. (IV. 19.) OGY határozat

32/2004. (IV. 19.) OGY határozat 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról1 A magyar nép történetéből ismert,

Részletesebben

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról M6 Tolna-Mözs - Bátaszék szakasz megelőző régészeti feltárás részszámlához szakmai beszámoló A 032-es lelőhely déli felén 3312 m²-t humuszoltunk le, itt lelassította munkánkat az átlag 1 méter feletti

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22

Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Ásatásvezető: Straub Péter (Göcseji Múzeum) Munkatársak: Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya (Geisteswissenschaftliches

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Vandálok a Hernád völgyében

Vandálok a Hernád völgyében Vandálok a Hernád völgyében Garadna-elkerülő út, 1. lelőhely települése Csengeri Piroska dr. Pusztai Tamás Herman Ottó Múzeum Előadásként elhangzott a Barbarikum peremvidékein c. konferencián, Miskolc,

Részletesebben

Krasznabéltek, római katolikus templom

Krasznabéltek, római katolikus templom Papp Szilárd Krasznabéltek, római katolikus templom A Kraszna egyik jobb oldali mellékpatakjáról elnevezett, a megye déli részén fekvő település a XIV. század végén lett királyi tulajdonból földesúri birtok.

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

Domoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés

Domoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés Domoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés Helyszín: Domoszló, Kisnána Időpont: 2012. 07.02-09. Résztvevők: T. Biró Katalin, Péterdi Bálint, Regenye Judit, Tóth Zoltán Henrik, Domoszló,

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről

Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről ZALAI MÚZEUM 14 2005 Költő László Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről 1987. május 21.-én a pusztaszemesi Új Kalász Tsz homokbányájában Kerekiben (1. kép 1-2), homokkitermelés

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Szalay István Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete

Részletesebben

Földművelés és állattenyésztés a középkori Magyarországon

Földművelés és állattenyésztés a középkori Magyarországon Földművelés és állattenyésztés a középkori Magyarországon Laszlovszky József A földművelés és állattenyésztés jelentősége Magyarország középkori gazdaságában A középkor idején Magyarország népességének

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

Premontrei monostor feltárása Bárdudvarnokon

Premontrei monostor feltárása Bárdudvarnokon A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja M. Aradi Csilla Molnár István Premontrei monostor feltárása Bárdudvarnokon 2014 A prépostság története, kutatása

Részletesebben

Sárközújlak, református templom

Sárközújlak, református templom Papp Szilárd Sárközújlak, református templom A Szamos és a Túr közötti síkon, Szatmárnémetitől (Satu Mare) északkeletre, a Sárköz (Livada) nevű faluval ma egybeépült település XIV. századi forrásokban

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

Magyar szarvasmarha ENAR füljelzők és dokumentumok

Magyar szarvasmarha ENAR füljelzők és dokumentumok Magyar szarvasmarha ENAR füljelzők és dokumentumok Legutóbbi módosítás: 2014. január 30. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság H-1024 Budapest Keleti

Részletesebben

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL Bükkábrány-Bánya IV. lelőhely A Vatta község közigazgatási területén található Bükkábrány-Bánya IV.lelőhelyet 2006 tavaszán és

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Gerelyes Ibolya: Oszmán-török fémművesség. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének szakkatalógusa ÓKR K 68345

Gerelyes Ibolya: Oszmán-török fémművesség. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének szakkatalógusa ÓKR K 68345 1 Gerelyes Ibolya: Oszmán-török fémművesség. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének szakkatalógusa ÓKR K 68345 Munkaterv A 2007. júliusában benyújtott, illetve elfogadott módosított munkatervben foglaltak

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny)

A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny) Archaeologia Altum Castrum Online A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Ottományi Katalin A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása

Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Pro Arch.Építész Stúdió 2011 Megbízó: VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2621 Verőce, Árpád út 40. Tervező PRO ARCH.

Részletesebben

VELENCEI ÜVEG TÁL A KÁROLYI PALOTA UDVARÁN FELTÁRT TÖRÖK TÁROLÓBÓL

VELENCEI ÜVEG TÁL A KÁROLYI PALOTA UDVARÁN FELTÁRT TÖRÖK TÁROLÓBÓL BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXVII. 2003. ZÁDOR JUDIT VELENCEI ÜVEG TÁL A KÁROLYI PALOTA UDVARÁN FELTÁRT TÖRÖK TÁROLÓBÓL A Károlyi palota (Budapest, V Károlyi Mihály utca 16.) udvarán 1997 őszén rövid szondázó

Részletesebben

H SZONÁLLAT ADATBÁZIS

H SZONÁLLAT ADATBÁZIS TARTALOM H SZONÁLLAT ADATBÁZIS I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2006. MÁRCIUS ÁLLATOT TARTÓK SZÁMA MEGYÉNKÉNT SZARVASMARHALÉTSZÁM MEGYÉNKÉNT SERTÉSLÉTSZÁM MEGYÉNKÉNT MADÁRINFLUENZA: EMBERI FERTŐZÉSEK Tisztelt Partnerünk!

Részletesebben

Újratervezés. TÉ-KOFA Tépe község helyi termelési és fogyasztási rendszerének fejlesztési terve

Újratervezés. TÉ-KOFA Tépe község helyi termelési és fogyasztási rendszerének fejlesztési terve Újratervezés Szemléletformáló program a hulladék megelőzés és energiafelhasználás csökkentése érdekében a helyi termelési és fogyasztási rendszerek fejlesztésével az Észak-alföldi régióban TÉ-KOFA Tépe

Részletesebben

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A csehszlovák köztársaságnak az 1938-39 években történt felszámolása után a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő munkásrétegek

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Hogyan született az újkori falu? Régészeti adatok a mezőgazdaság- és a településtörténet kérdéseihez

Hogyan született az újkori falu? Régészeti adatok a mezőgazdaság- és a településtörténet kérdéseihez Hogyan született az újkori falu? Régészeti adatok a mezőgazdaság- és a településtörténet kérdéseihez Konferencia a Tudomány Hete alkalmából November 6., kedd Budapesti Történeti Múzeum, Gótikus terem (1014-Budapest,

Részletesebben

Késő antik transzformáció(k) a valeriai limes mentén

Késő antik transzformáció(k) a valeriai limes mentén PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORI ISKOLA ÓKORTÖRTÉNETI DOKTORI PROGRAM: A Kárpát-medence és az antik világ népeinek története, kultúrája és kapcsolataik az ókorban

Részletesebben

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban ISTVÁNOVITS ESZTER - KURUCZ KATALIN 1986-ban adódott lehetőség arra a Jósa András Múzeumban, hogy rövidebb-hoszszabb szünet után ismét

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Oktatási és Kulturális Minisztérium

Oktatási és Kulturális Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Tárgy: Egyes régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításáról, illetve régészeti védettség megszüntetéséről szóló miniszteri rendelet tervezete Budapest, 2007. január Az

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

régészeti kronológia Középkor Népvándorláskor Római kor Vaskor Rézkor

régészeti kronológia Középkor Népvándorláskor Római kor Vaskor Rézkor Archeometria - Régészeti bevezető 3. - Ami elmaradt: régészeti korbeosztás, magyarországi legfontosabb kultúrák (elterjedés, időszak) Régészeti bevezető 3: régészet és földtudomány - A régészeti kutatások

Részletesebben

A DUNA TISZA KÖZE AVAR KORI BETELEPÜLÉSÉNEK PROBLÉMÁI. Témavezető: Dr. Madaras László Nyílvántartási szám: T 043469

A DUNA TISZA KÖZE AVAR KORI BETELEPÜLÉSÉNEK PROBLÉMÁI. Témavezető: Dr. Madaras László Nyílvántartási szám: T 043469 A DUNA TISZA KÖZE AVAR KORI BETELEPÜLÉSÉNEK PROBLÉMÁI Témavezető: Dr. Madaras László Nyílvántartási szám: T 043469 A pályázatban a Duna Tisza köze avar kori sírleleteinek szisztematikusan felgyűjtését,

Részletesebben

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez? Melyek a legfontosabb jogszabályok?

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN

FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN 4. évfolyam 2. szám 2 0 1 4 101 107. oldal FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdômérnöki Kar Kivonat A fatermési fok meghatározása

Részletesebben

Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára. Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát.

Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára. Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát. Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát. Az MTA doktori értekezésem formai bírálatával kapcsolatos válaszaim

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. 1. Melléklet AKTUALIZÁLVA 2013. 1. MELLÉKLET Budakalász

Részletesebben

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az

Részletesebben

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 2.1 Természetes adottság, és tájhasználat... 3 2.1.1 Természetes adottság meghatározása... 3 2.1.2 Tájhasználat jellemzői

Részletesebben

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András)

Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András) Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András) A Budavári Palota előterében fekvő Szt. György tér és környezete már egy évtizede a középkori városi régészeti kutatások figyelmének

Részletesebben

HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM

HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK Felfrissíteni és rendszerbe foglalni az alsóbb évfolyamokban megismert élőlényekkel, jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos alapismereteket.

Részletesebben

KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015.

KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. K U LT U R Á L I S Ö R Ö K S É G V É D E L M I H AT Á S TA N U L M Á N Y Megrendelő: Kunfehértó Községi Önkormányzat

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével.

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével. NAGYBÖRZSÖNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ PEST MEGYEI TERÜLET-, TELEPÜLÉS-, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel.:

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kihirdetve: 2006. november 30. Józan Judit jegyző Módosítva: Hatályos: 19/2009. (V.28.)

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben