Feloldódnak-e a szociálismunkás-képzés dilemmái? Iskolaszövetség konferenciája Budai István PhD Budapest, június 2.

Átírás

1 Feloldódnak-e a szociálismunkás-képzés dilemmái? Iskolaszövetség konferenciája Budai István PhD Budapest, június 2.

2 A magyarországi szociálismunkás-képzés dilemmái (Budai 2004) Szempontok A képzés szabályozására vonatkozóan Dilemmák Erős központi szabályozás alapján történő, egységes képzés versus gyenge központi szabályozás és különböző érték-szemléletek alapján folyó alternatív képzések (iskolai műhelyek)-e a célravezetőbb (ha utóbbi, akkor mi kerüljön központilag szabályozásra) út?

3 Szempontok A képzés és a szociális szolgáltatások viszonyára vonatkozóan Dilemmák Az oktatói stábok versus a szociális szolgáltatások határozzák meg elsősorban a képzés során közvetített tudást (avagy ki, kihez alkalmazkodjék jobban: a képző iskolák a szolgáltatásokhoz, vagy fordítva)?

4 Szempontok Dilemmák A képzés során közvetített tudás jellegére és képző folyamat lényegére vonatkozóan - A kurzusok az ismeretek, készségek és az értékek valamelyike közvetítésének primátusára versus ezek erős egyensúlyán alapuló tudás-kompetenciák közvetítésére törekedjenek? - Absztrakt, akadémiai (ismereteket) versus praktikus, professzionális készségeket közvetítsen-e elsősorban a képzés? - Alkotó, reflektív, önálló, kritikus gondolkodásra, önmegvalósítás tanulására versus automatikusan alkalmazható skillek tanulására van inkább szükség a szociális munkás képzésben?

5 Szempontok A tanterv- és képzésfejlesztés mibenlétét illetően: Dilemmák - Erősen támaszkodjék-e a képzés az európai (nemzetközi) tapasztalatokra versus sajátos magyar képzés fejlesztése a célszerűbb? - Hagyományos versus curriculáris jellegű tantervekkel? stb.

6 Akademizálódás vs szakmaiság ( ) A szociális képzés rendszerének kialakítása Modern, integrált szemléletű, kettős (akadémiai-szakmai) legitimációjú képzés kialakítása A szociális munka kvázi tudás rendszerének kialakítása: helyet kér a diszciplínák rendszerében Kvázi, szétaprózott, nem koherens rendszer A tradicionális, diszciplináris, akadémikus, tömeges jellegű felsőoktatásban: akadémiai-szakmai legitimáció egymást gyengítő hatása A szociális munka csekély tudományos háttere A szociális munka gyakorlatához, a terepekhez kötődés erősítése Erősödő akadémiai követelmények A képzés és a szakma külön utakon jár - Iskolák-terepek egymást kölcsönösen gyengítő hatása Puhuló alkalmazási követelmények a szociális ellátásban

7 Sztenderdizáció és kompetencia alapú képzés (2005-) Bologna Nyilatkozat és Képzési Rendszer Hangsúlyok: a régi és az új keretek egymáshoz illesztése, tömegesedés és piaci jellege erősödése Globális Alapelvek Szakképzés reformja: modularitás, átjárhatóság Új MA szakok létesülése, beindítása Szakirányú továbbképzések Hangsúlytalan maradt Felsőfokkal való összhang hiánya (ld: felsőfokú szakképzések) Informális (rejtett) vita létjogosultságáról, általános speciális jellegéről Rendszer idegen és ad-hoc jelleg Továbbképzés és szakvizsga bele simulása a képző rendszerbe Szociális szolgáltatások szabályozása sztenderdizáció Szociális munka-tárgyú kutatások TÁMOP projektek Kevés forrással, de hozzájárul a puha alkalmazási követelmények érvényesítéséhez Szakmai dilemmák A kutatási eredmények nem épülnek be a képzésbe Kiírási és indulási megkésettség

8 Dilemmák: régiek nem oldódtak fel, és újak teremtődtek (Dominelli 2010) Szakdolgozót vs értelmiségi szakembert Menedzser, jog-vezérelt, bürokrata vs autonómiára, önrendelkezésre facilitáló szakembert Állami vs piaci forrásokkal Tömeges képzést vs szakmai szocializációt, identitást preferáló Diák/kliens árucikk vs partner (szolidaritás, összefogás, együttműködés) stb.

9 Alapkérdés Milyen minőségben vannak felkészülve a szociális munkások a mai kihívásokra? Mit mutat a szakma gyakorlata? Vissza a szakmaiság alapkérdéseihez, a szm társadalmi mandátumához és a szakmai identitáshoz!!!

10 Megközelítések Kilépés a mindennapi gyakorlatból Több szempontúság gyógyír lehete önmagában a sztenderdizáció és a kompetencia alapúság? Mire lehet jutni a a Global Standardsekkel? Hazai konszenzus lehetősége?

11 Milyen segítő paradigmák, értékrend segítségével? Karuza és társai (1982) Dominelli (1997) Lorenz (2006) Tew (2009) Felelősség a problémák okaiban és megoldásában: Az állam és az állampolgár viszonyának közvetítője a sz. munkás: Sz. munkában alkalmazott paradigmák: A hatalom gyakorlása alapján: 1. Produktív - Kompenzáló - Erkölcsi - Felvilágosító - Medikális - Terápiás - Fenntartói - Emancipatórikus - Viselkedési normákhoz - Kultúra közvetítő - Autonómia, önmegvalósítás életünk feletti kontroll - védelmező - ellenőrző 2. Kooperatív - eredmények - kirekesztő

12