A kivitelező építőiparban foglalkoztatott munkavállalók életminőségének vizsgálata II.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kivitelező építőiparban foglalkoztatott munkavállalók életminőségének vizsgálata II."

Átírás

1 Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából A kivitelező építőiparban foglalkoztatott munkavállalók életminőségének vizsgálata II. Készítette: Székely András Szilas Roland Szentkirályi András BrokerWatch Bt

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 A kivitelező építőiparban foglalkoztatott munkavállalók életminőségének vizsgálata c. tanulmány rövid összefoglalása...5 A társadalmi tőke, mint egészségvédő tényező bemutatása, a kapcsolódó kutatások ismertetése, a társadalmi tőke helyzete Magyarországon, különös tekintettel az alacsony végzettségű rétegekre. A bizalom, bizalomvesztés, megbízhatatlanság mértéke, következményei....7 A társadalmi tőke meghatározása...7 Miért változik, alakul, erodálódik a társadalmi tőke? evolúciós megközelítés...9 A társadalmi tőke további jellemzői...10 A társadalmi tőke mérése...12 A társadalmi tőke alakulása 1988 és 2006 közt...12 Általános jellemzők...12 Az anómia változásai a magyar társadalomban...13 Vallásgyakorlás...13 A társas támogatás változásai...14 A társadalmi tőke változása a végzettség függvényében...15 Anómia...17 Szabálysértő magatartás (első anómia változó)...17 További anómia változók...18 Ellenségesség...19 Rivalizálás...19 Segítség baráttól, munkatárstól...20 Támogatás házastárstól, élettárstól...21 Támogatás rokonoktól szülőktől...21 Támogatás egyházi csoporttól...22 Civil szerveződések, csoportok...23 A társadalmi tőke változása az ágazat függvényében...23 Anómia, anómia változók...24 Segítség baráttól, munkatárstól...25 Támogatás rokonoktól, szülőktől...26 Támogatás házastárstól, élettárstól...26 Támogatás egyházi csoporttól...27 Civil szerveződések, csoportok...28 Kérdőíves felmérés építőipari alkalmazottak és tanulók körében kvantitatív elemzés...29 Minta bemutatása, szociodemográfiai tényezők...29 A munkával, munkaidővel és a munka körülményeivel kapcsolatos tényezők bemutatása...31 Részletes elemzés...32 Munkahelyi stressz...32 Fizikai állapot...34 Egészségmagatartás, kockázati magatartás...38 Öngyilkossággal kapcsolatos magatartás...41 Alvászavarok...41 Életcélok

3 Koherencia-érzék...44 Ellenségesség...46 Depressziós tünetek...46 WHO-Jóllét skála...47 Szorongás...47 A kérdőíves vizsgálat eredményeinek összefoglalása...48 Az építő- és építőanyag-iparban dolgozó munkavállalók egészségét és életminőségét meghatározó tényezők kvalitatív elemzés, mélyinterjúk...50 Bevezetés és módszertan...50 Társadalom, munkahely és egyén...51 A munkavállalói egészséget és életminőséget meghatározó társadalmi tényezők...51 Az egészséget és életminőséget veszélyeztető társadalmi hatások...52 Gazdasági helyzet...52 Tartósan alacsony bérszínvonal...53 Munkahelyek bizonytalansága és az ebből fakadó kiszolgáltatottság...55 Megélhetési nehézségek az eddig felvett kölcsönök törlesztése miatt...56 Jogi környezet...57 A munkavállalói egészséget és életminőséget meghatározó munkahelyi tényezők...59 A munkavállalói egészséget és életminőségét veszélyeztető munkahelyi tényezők...60 A munkahely bizonytalansága...60 A határozatlan idejű munkaszerződés visszaszorulása...61 Egészséget veszélyeztető fizikai munkafeltételek...62 Gazdasági megfontolások...63 Nem megfelelő egészségügyi határértékek...64 Munkavédelem és a teljesítményközpontúság ellentmondásai...65 Munkakörülmények...66 Kapcsolat a vezetéssel...69 Emberi-erőforrás menedzsment rendszerek...71 Munkaidő...71 Munkavégzési rendszerek...72 Teljesítménymenedzsment...73 Kompenzáció...74 Betegállomány és szabadságolás megoldása...76 A munkavállalói egészséget és életminőségét védő munkahelyi tényezők...77 Munkavédelem és a munkavédelmi előírások betartatása...77 A munka maga...79 Munkatársi kapcsolatok...80 A kvalitatív elemzés eredményeinek összefoglalása...81 Védő tényezők...81 Veszélyeztető tényezők...82 Egészségpénztárak működésének bemutatása, az építőipari alkalmazottak szempontjából fontos lehetőségek...84 Az egészségpénztárak feladata, szerepe...84 Az egészségpénztárak helyzete hazánkban...86 Az egészségpénztárak lehetséges feladatai az építőipari alkalmazottak szempontjából...90 A krónikus stressz, stresszkezelés...91 Kutatások, programok...92 Programok veszélyeztetett (roma) serdülők részére...93 Speciális mentortanári program:...93 Szabadidős programok:

4 Egészségfejlesztési program:...94 Programok aktív munkavállalók részére...96 Stresszkezelő és munkaerőpiaci hatékonyság-növelő program...96 Munkaerő piaci és elhelyezkedést segítő (outplacement) program...97 Egészségügyi kockázatkezelő program...98 Személyes hatékonyság és konfliktuskezelő tréning...99 Házastársi/kapcsolati/nemek közti kommunikációs tréning Összefoglalás Irodalomjegyzék

5 A kivitelező építőiparban foglalkoztatott munkavállalók életminőségének vizsgálata c. tanulmány rövid összefoglalása Előző tanulmányunkban megpróbáltuk körülírni az építőiparban foglalkoztatottak helyzetét a különböző kutatások eredményei szempontjából. Vizsgálataink alapjául a KSH vonatkozó adatai illetve a Hungarostudy felmérések szolgáltak. Ennek során áttekintettük a magyarországi halálozási adatokat, amelyeket a végzettség okozta különbségek szerint vettünk figyelembe. Ennek oka az volt, hogy a kutatásainkban konkrétan arra vonatkozó kérdés, amelynek alapján megállapítható lett volna, hogy a megkérdezett az építőiparban dolgozik-e, nem volt, így azzal a feltételezéssel kellett élnünk, hogy az alacsony végzettségűek tulajdonságai alapvetően nincsenek messze ennek a rétegnek a jellemzőitől. Ennek az az alapja, hogy az építőiparban nagyon nagy arányban foglalkoztatják a képzetlen, tanulatlan réteget a különböző segédmunkákhoz. Ez alapján a halálozási adatokat átnézve azt állapíthattuk meg, hogy az ő életkilátásaik jelentősen rosszabbak, évvel maradnak el a magasabb képzettségű rétegektől. Annak ellenére, hogy ez a különbség szinte a világ minden táján létezik, ez a mérték nem indokolt, főleg egy ún. fejlett társadalomban és gazdaságban. Megvizsgáltuk, milyen mutatók azok, amelyek magyarázatot adhatnak legalább részben erre a nagy és szomorú eltérésre. Elsődleges okként a munkahelyi stresszt találtuk, amely magában foglalja mind a nem megfelelő munkakörülményeket, a veszélyes munkát, a bizonytalanságot, a nem tervezhető jövőt, az alkalmazottak kiszolgáltatottságát. Ezek a jelenségek tartós feszültséget okoznak az egyénben, ami hosszabb távon mind pszichikai, mind testi betegségekben realizálódik, amelyeknek a felismerése és kezelése általában nem is történik meg időben. Az okok feltárása mellett a javításra is próbáltunk javaslatokat tenni. Elsősorban tájékoztatási hiányosságokat látunk, hiszen maguk az érdekképviseleti szervezetek sincsenek mindig tisztában ezeknek a tényezőknek a lelkiállapotra, azon keresztül az egészségre gyakorolt hatásával. Addig, amíg a munkahelyi stressz kockázatának fogalma, veszélyessége nem rögzül a döntéshozók, az érdekérvényesítők tudatában, addig nehéz az előrelépés. Emellett nagyon fontos a hazánkban hiányzó társadalmi tőke szerepének felismerése, valamint annak az erősítése. Természetesen ez egy igen bonyolult feladat, nem is csupán az építőipart érinti, ám a változásokat minden területen érdemes elindítani. Ez egy hosszabb folyamat, ám értelméről nemzetközi összehasonlítások tanúskodnak. 5

6 Kiemeltük az egészségpénztárak szerepét, amelyeknek lehetőségük lenne célzottan a kiemelt problémákkal foglalkozni, azokra koncentrálni. Ehhez azonban megfelelően erős egészségpénztári rendszer kell, megfelelő törvényi háttérrel amihez felelősen gondolkodó, a problémákat lényegében ismerő törvényhozók szükségesek, valamint elengedhetetlen a bizalom, érdeklődés, és elsősorban az ismeret az érintettek, azaz az építőiparban alkalmazottak részéről. Ezek nélkül a rendszer nem váltja be a hozzáfűzött reményeket. Következő, azaz jelen tanulmányunkban egyrészt részletesebben megvizsgáltuk a társadalmi tőke különböző összetevőit, azok változását, relatív értékét a különböző végzettségűek közt, valamint alaposabban áttekintettük az egészségpénztárak szerepét, esetleges lehetőségeit. Emellett pilot-jellegű felméréseket végeztünk több helyszínen építőipari munkahelyek, illetve egy szakközépiskola, amely felmérések eredményei is a tanulmány részét képezik. 6

7 A társadalmi tőke, mint egészségvédő tényező bemutatása, a kapcsolódó kutatások ismertetése, a társadalmi tőke helyzete Magyarországon, különös tekintettel az alacsony végzettségű rétegekre. A bizalom, bizalomvesztés, megbízhatatlanság mértéke, következményei. A társadalmi tőke fontossága, jelentősége annak ellenére, hogy különböző kutatók munkáiban már évszázadok óta megjelent, csak a legutóbbi évtizedekben vált az egyik központi elemmé. Az új szemlélet alapját az a felismerés képezi, hogy a bizalom, az együttműködés, az ezekre épülő emberi kapcsolatok hálózata a társadalmak egyik legjelentősebb erőforrása. Azok a társadalmak, ahol ez a tulajdonság megvan, létezik, komolyabb eredményeket képes elérni mind gazdasági, mind kulturális szinten. Egyértelműen kimutatható a kapcsolat a különböző egészségi állapotot leíró mutatókkal, pszichológiai jellemzőkkel. Az anómiás, értékvesztett állapot ott az erősebb, ahol a társadalmi tőke szintje alacsonyabb. Amennyiben meg akarjuk határozni, a társadalmi tőke az építőiparban foglalkoztatottak körében milyen szinten áll, az adott szint milyen okokra vezethető vissza, milyen következmények várhatók, először a társadalmi tőke fogalmának pontosabb meghatározása szükséges. A társadalmi tőke meghatározása A megközelítésnek négy fő útja lehetséges: - Antropológiai A megközelítés azon az alapvető felismerésen alapul, hogy az ember egyik leglényegesebb szükséglete a társaság, a közösség. Az ember, mint társas lény egyfelől függésben van a saját közösségétől, másrészt azt alakítja, a közösség többi tagjára ő maga fejt ki hatást. A közösségek megléte olyan alapszükséglet, amelyet ugyan megvonhatunk az egyéntől, de akkor vagy különböző pótlékokat keres 7

8 magának, vagy elveszti maga alól a talajt, elveszti értékeit, értékítéletét, viszonyítási pontjait és befolyásolhatóvá válik. Az urbanizáció, a társadalmi átalakulások, az ipari fejlődés oly mértékben változtatta meg az ember, mint élőlény alapvető környezetét, hogy át kell fogalmazni a közösség, együttműködés jelentőségét és új formáit. - Szociológiai A társadalmi tőke szociológiai megközelítése Emile Durkheim és Max Weber munkásságáig nyúlik vissza. Ez a megközelítés a társadalmi normák, az emberi motivációk irányából közelíti meg a kérdést. A társadalmi tőke változása, csökkenése, a társadalom egyes rétegeinek lecsúszása közti kapcsolat kimutathatósága több kutató munkásságában is megtalálható. Ahol a társadalmi tőke erős, ott a másik ember sorsa is számít minden egyén számára a sajtáján és a közvetlen környezetén kívül. Így erősebb a szolidaritás, automatikus vagy kézenfekvő a másik ember megsegítése, rossztól való visszatartása, illetve a kizsákmányolás alacsonyabb szintje. A szociológiai szemponthoz tartozik a család és a társadalmi tőke kapcsolatának vizsgálata, a hagyományos családmodell lerombolása és a társadalmi tőke erodálódása közti különbség kutatása. Az anómia, az értéknélküliség, az értékek és értelem (érzete illetve tudata) nélküli élet jellemzővé válása, illetve az egyén kapcsolatrendszereinek vizsgálata is nagyon fontos kutatási terület. - Közgazdasági A közgazdasági megközelítés legfontosabb felismerése, hogy a prosperáló gazdaság alacsony illetve nemzeti szinten egyaránt nagymértékben épül a társadalmi tőkére. Ott, ahol az adott szó megtartása a természetes, rugalmasabbak, gyorsabbak, eredményesebbek a tárgyalások, az üzleti megállapodások. Ahol a munkásban fel sem merül, hogy a munkabérét ne kapná meg a nap végén, ahol a munkaadó tudja, hogy a vállalt munkát elvégzik, ott hamarabb és olcsóbban lesz eredmény. Ide tartozik a szakszervezetek szerepe, amelyek egyrészt a közösségi tudat erősítésében vállalhatnának szerepet, másrészt közgazdasági szempontból a hatékonyságot növelhetik mindkét irányba, amennyiben megbízhatónak bizonyulnak mind a munkavállaló, mind a munkáltató szempontjából. A 8

9 megbízhatóság nem csupán az adott szó megtartását, hanem az érdekérvényesítő képességet is jelenti, mind a törvények, mind az igények irányából. - Politikai A társadalmi tőke a demokratikus társadalmak alapvető feltétele. Társadalmi tőke nélkül a demokrácia csak üres fogalom, nem számít a politikai adott szó, az ellenfél ellenséggé válik, és a politikai nézetkülönbségek családi, baráti kapcsolatokat tépnek szét. A győzelem nem közös érdek, hanem harc, az ellenség legyőzése. Amennyiben a demokrácia alapját nem képezi megfelelően erős, stabil társadalmi tőke, elképzelhetetlen a társadalmi szolidaritás, a fenntartható fejlődés, márpedig ezek nélkül minden társadalom kizsákmányolóvá, diktatórikussá válik egy idő után. Miért változik, alakul, erodálódik a társadalmi tőke? evolúciós megközelítés A közösségi lét az ember megjelenése óta eltelt év(tíz)ezredek alatt nem kérdőjeleződött meg. Mindig adottak voltak a különböző csoportok, közösségek, amelyekhez az ember automatikusan tartozott, ha akarta, ha nem. Bizonyos határok közt szabad volt az átjárás egyik közösségből a másikba, a történelmi helyzet és a csoport jellegétől függően. De akár szabadon választott, akár veleszületett csoport tagja volt az egyén, a csoport betöltötte a kétféle korlát és kapaszkodó funkcióját. Korlát, mert a megadott szabályok közül kitörni csak különböző büntetések reményében volt lehetséges, de egyben kapaszkodó is, mert a nehéz helyzetben, problémák, gondok esetén biztos támaszt is nyújtott. A közösségi lét, a közösségi gondolkodás szükséglete és egyben határai még abból a korból eredeztethetők, amikor az ember kis fős csoportokban vándorolt, és akár évtizedeken keresztül nem találkozott más emberekkel. Ez a kor több tízezer éven keresztül tartott, és ennek a mai napig tartó, az alapvető emberi létet meghatározó következménye, hogy a mai ember, minden esetleges igyekezete és a megváltozott körülményei ellenére, százhúsz főnél több társával nem tud kialakítani személyes kapcsolatot. Ennél több embert se szeretni, se gyűlölni nem tud. (Természetesen a népcsoportok szeretete-gyűlölete külön kategóriát képez.) 9

10 Ez a létszám, ez az emberi korlát nagyon sokáig tartható volt. Az utóbbi néhány száz évben azonban olyan szinten változnak meg az ember körülményei, a városias környezet, a falu, mint élettér pusztulása, a hagyományos közösségek felszámolása, a közös és egyben közösségi munkák megszűnése (pl. közös kukoricamorzsolás, aratás), a vallásos kapcsolatok lerombolása, hogy ennek következményeként ma az ember ezt a csoportot nem tudja elkülöníteni a környezetétől. Több ezer emberrel találkozik minden nap, a lakóhelyén, a járműveken, az utcán, a munkahelyén, és mivel ennyi ember irányába képtelen emberi érzelmeket táplálni, inkább bezárkózik, elszigeteli magát, és a végén még a meglévő lehetőségeket sem ismeri fel. Emellett a különböző pótlékok, elsősorban a különböző TV sorozatok veszik át ezt a helyet az életében, és végül a virtuális személyek töltik ki a személyes kapcsolatait. Természetesen bizonyos közösségek a mai napig fenntarthatók lehetnek. A munkahely, a kollégák közössége, ahol életünk igen nagy részét eltöltjük, alapvető igényt pótolhatnak, amennyiben megfelelően működnek. Ez azonban támogatást igényel mind a különböző munkáltatók részéről, mind a közösséget mozgatók részéről, hogy a közösség ne csak az időtöltés, az együttes munka nagyon fontos színtere legyen, hanem olyan közösség, ahol értékeket, a kérdésekre válaszokat, baj esetén segítséget kaphat a közösség tagja. A társadalmi tőke további jellemzői A társadalmi tőke az elnevezéséből következően párhuzamot kíván vonni a pénztőkével, illetve más emberi tulajdonnal. Van azonban két alapvető különbség. Az egyik, hogy a társadalmi tőke megfoghatatlan, immateriális, így a tőke maga nem csak a hatása érzékelhető. Természetesen a megfoghatatlanság nem jelenti, hogy ne lehetne meghatározni, mit is jelent, mely összetevőkből áll, ám mérése mindenképp nehézségekbe ütközik. A másik alapvető különbség, hogy soha nem köthető egy személyhez, csak egy csoporthoz. Míg a tőke tulajdonosa általában meghatározható, ha a tulajdonos egy közösség, akkor is meghatározott személyek rendelkeznek felette, a hozzáférés általában szabályozott, ugyanez a társadalmi tőkéről nem mondható el. Az mindig egy közösség tulajdona, amely közösség lehet egészen apró, illetve egy egész országot átölelő. A területi különbségeket figyelembe véve azonban mindenképp érdemes a különböző szintek, így térségek, megyék, régiók társadalmi tőkéjéről is beszélni. Ezzel a vagyonnal soha nem a személyek egy 10

11 meghatározott köre, hanem a teljes közösség rendelkezik, a tulajdonjog nincs bejegyezve. A hozzáférés azonban a társadalmi tőke esetében is lehet szabályozott, ahogy egy közösségbe belépés adott esetben feltételekhez lehet kötve. A pénztőkével analóg módon a társadalmi tőkét is lehet befektetésként értelmezni. A befektetés célja ebben az esetben is a tőke növelése, azaz a kapcsolatok, a bizalom, az együttműködés lehetőségének növelése. Ezek a jellemzők, amennyiben megvannak és fejlődnek, a gazdasági hatékonyságot is növelik, így habár igen durva megközelítésben, de a pénzben mért értéke is megbecsülhető. De mi a legfontosabb, legmeghatározóbb alapja a társadalmi tőkének? Bár sokféle meghatározás létezik, az egyik legelterjedtebb, legáltalánosabb alapnak a bizalmat tekintik. Fennáll azonban a kérdés, a bizalom a társadalmi tőkének oka, vagy következménye? Mert hiába állapítjuk meg, hogy a társadalmi tőke magasabb bizalmi szinttel jár együtt és így a mérésre is alkalmazható, ebből nem következik, hogy a bizalom alakította-e ki a társadalmi tőkét, vagy fordítva. Ha a bizalomról, mint alapvető jellemzőről beszélünk, akkor meg kell említenünk, hogy a bizalom több szintje, iránya figyelhető meg illetve mérhető: - bizalom a közvetlen környezettel szemben (család, barátok, munkatársak, lakókörnyezet), - bizalom az idegenek, ismeretlenek felé, - bizalom az intézmények felé. Amint az előzőekben leírtakból következik, a bizalom három szintje közül az első az, amely természetes velejárója az emberi természetnek, ami kialakult az evolúciós folyamat során. Az idegenek, ismeretlenek iránti bizalom igen sokáig veszélyes volt, így ennek megléte nem feltétlenül jelentett előnyt. Az intézmények iránti bizalom szükségessége szintén nem volt szükséges a túléléshez sokáig értelmezhetetlen is lett volna, ennek jelentősége csak az utóbbi néhány száz évben nőtt meg. A mai, modern társadalom azonban a megfelelő működéshez feltétlenül igényli mindhárom szintet, mivel sem az idegenekkel való kapcsolatfelvétel, sem az intézményekkel való együttműködés nem iktatható ki az életünkből. A szintek azonban egymásra épülnek, amennyiben az első szint hiányzik, sérül, a többi egészséges létezése sem lehetséges. Fontos megjegyezni, hogy az első szinthez (vagy még alá) tartozik a magunkkal szembeni bizalom is, amely nélkül másokban sem tudunk megfelelően megbízni. 11

12 A társadalmi tőke mérése A társadalmi tőke mérése az előzőekben ismertetett jellemzők alapján mérhető. A legfontosabb jellemzők a bizalom, a versengő attitűd, az irigység, részvétel a civil szervezetek munkájában, a vallásosság, anómia és a társas támogatás különböző mérőszámai. A társadalmi tőke alakulása 1988 és 2006 közt Általános jellemzők Felméréseink fontos eredménye, hogy a társadalmi bizalmatlanság a legszignifikánsabb előrejelzője a megyék, kistérségek közti halálozási különbségeknek. Érdekes megnézni más európai országokban a bizalom szintjét. A legmagasabb értékek a skandináv országokban mérhetők. Norvégiában 65%, Svédországban 60% azoknak az aránya, akik úgy gondolják, meg lehet bízni a másik emberben. A mi régiónkban, az átalakuló társadalmakban a bizalmatlanság szintje ennél jóval alacsonyabb, ami a sikeres átalakulás egyik legnagyobb akadálya. A mi kutatásaink is hasonló eredményeket mutatnak. Hazánkban a társadalmi bizalmatlanság értéke igen magas, azonban jelentős változások történtek 1995 óta ig a bizalmatlanság szintjének csökkenése volt jellemző, míg 2002 és 2006 közt a bizalmatlanság jelentős mértékben emelkedett. A különböző kérdésekre kapott eredményeket az alábbi táblázat mutatja be: Az emberek általában aljasak, önzőek, akik csak ki akarják használni a másikat 63% 58% 69% Senki sem törődik azzal, hogy mi történik a másikkal 63% 50% 81% Legbiztosabb nem bízni senkiben 56% 54% 70% Rivalizálás 27% 23% 33% Részvétel civil szervezetekben 27% 23% 33% 12

13 Ezek az értékek önmagukban is igen szomorú képet festenek a magyar társadalomról, de ha összehasonlítjuk a fentebb említett, a skandináv országokra érvényes adatokkal, a különbség még inkább szembetűnő. Az anómia változásai a magyar társadalomban Az anómia, azaz az értéktelenség, értéknélküliség értékei is jelentősen növekedtek ig. Az anómia kérdőív első kérdésére, a szabálysértés szükségességére adott válaszok aránya 84%-ig emelkedett, ami nemzetközi összehasonlításban igen magas érték. Érdekes azonban, hogy ez a válasz a kérdőív másik három kérdésével szemben védőfaktorként jelent meg, azaz a magasabb érték jobb egészségi állapottal függ össze. Ez mutatja, hogy társadalmunkban a szabálysértés, a szabályok elkerülése, kijátszása alapvetően benne van, a túlélés egyik fontos feltétele. A másik három mutató azonban egyértelműen az egészségromlással van összefüggésben, azok a krónikus stressz lelkiállapotának legmegfelelőbb összetevői. (Kopp, Skrabski 2008). Az egyre növekvő anómia értékek a magyar társadalom igen súlyos erkölcsi, lelki állapotára utalnak. Aki vinni akarja valamire, rákényszerül arra, hogy egyes szabályokat áthágjon Az ember egyik napról a másikra él, nincs értelme előre terveket szőni Minden olyan gyorsan változik, hogy az ember azt sem tudja már, hogy miben higgyen Manapság alig tudok eligazodni az élet dolgaiban % 84% 52% 69% 72% 82% 66% 75% Vallásgyakorlás 13

14 A vallásgyakorlás terén is jelentős változások zajlottak le. A kilencvenes évek közepe óta megfigyelhető az a tendencia, hogy a különböző csoportok aránya egyre csökken beleértve a nem hívőkét is, csupán a maguk módján vallásosak aránya növekszik, ám az jelentős mértékben, 1995 óta csaknem a duplájára. A hagyományos vallásosság folyamatosan teret veszít, holott az emberek igénye a vallás iránt nem csökken. Ennek következtében nő azok aránya, akik vallásosnak tartják magukat, de nem érzik magukat egyik vallásos közösséghez sem közel, így kizárják magukat a vallásosság közösségi tulajdonságai, jellemzői közül. Ennek következtében ez a folyamatosan növekvő csoport különösen rossz egészségügyi és pszichológiai jellemzőkkel bír. A társas támogatás változásai A társas támogatás mutatói is jelentős változásról tanúskodnak az elmúlt évek során és 1995 közt a barátoktól, rokonoktól kapott támogatás mértéke jelentős mértékben csökkent, ám e mögött nem valószínű, hogy a kapcsolatok megromlása áll csupán, hanem igen nagy szerepe van a megváltozott életkörülményeknek. Ennek következtében a reálisan várható segítség mértéke csökkent és 2006 közt a támogatás ezen formájának mértéke folyamatosan nőtt, és 2006-ra már elérte a 70% körüli szintet. Hasonló folyamat látható a partnertől várható támogatásban is 1995 és 2006 közt. Ezek a folyamatok társadalmi szinten bizonyos mértékig ellensúlyozzák az anómia szintjének jelentős növekedését, ami a társadalom életképessége szempontjából nagyon fontos, bíztató jelenség, olyan tulajdonság, amire építeni is lehet. 14

15 A társadalmi tőke változása a végzettség függvényében Amint azt az előző tanulmányunkban is megjegyeztük, a Hungarostudy felmérésekben nem volt olyan kérdés, amely alkalmas lett volna az építőiparban dolgozók pontos behatárolására. Figyelembe vettük azonban azt a tényt, hogy az építőiparban az alkalmazottak igen nagy része alacsony végzettségű, így ha az ő tulajdonságaikat, jellemzőiket vizsgáljuk, az igen jó közelítéssel alkalmazható az építőiparban alkalmazott, legkiszolgáltatottabb réteg leírására. A végzettségek átlagos szintje közti eltéréseket 2006-ban a következő táblázat mutatja be. Ágazat Átlagos végzettségi Db. szint Ipar 3, Mezőgazdaság 2, Kereskedelem 3, Pénzügy 4, Szolgáltatóipar 3, Egészségügy 3, Oktatás 4, Kultúra 4,68 43 Egyéb közszolgálat 3, Egyéb 3,87 89 Látható, hogy a végzettség a mezőgazdaságban dolgozók közt a legalacsonyabb, utána az iparban dolgozók következnek. Hasonló sorrendet látunk, ha az érettségizettek arányát tekintjük. 15

16 Ágazat Érettségizettek aránya Db. ipar 28,8% 1482 mezőgazdaság 18,9% 443 kereskedelem 45,7% 574 pénzügy 95,2% 142 szolgáltatóipar 50,8% 726 egészségügy 63,2% 295 oktatás 71,9% 366 kultúra 75,5% 43 egyéb közszolgálat 58,4% 402 egyéb 50,2% 89 Látható, hogy míg az iparban dolgozók aránya a teljes népességen belül igen magas, az érettségizettek aránya körükben kevesebb, mint 30%, azaz több mint kétharmaduk legfeljebb szakmunkásként dolgozik (a vizsgált ipari mintának 40,3%-a, 598 ember rendelkezik szakmunkás képesítéssel). Anélkül, hogy a szakmunkás tudásszintjét leértékelni kívánnánk, a mai társadalom megítélésében, elvárásaiban az érettségivel nem rendelkezőket sok esetben leértékeli. Ez az érzés a mégoly komoly szakmai felkészültséggel és hozzáértéssel rendelkező szakemberekben is problémát okoz. Ez indokolja, hogy vizsgálatunkban a határt az érettséginél húztuk meg. A következő táblázatokban a különböző társadalmi tőke összetevőket vizsgáljuk a végzettség függvényében, ahol a határt az érettségivel húztuk meg. Az elemzés során az adatokat nem és életkor szerint korrigáltuk, hogy az abból eredő eltérések hatását kiszűrjük az elemzésből. Csak azokat a változókat tüntetjük fel, amelyek szignifikáns eltérést mutattak. Az elemzés során a Hungarostudy 2002 és 2006 közti utánkövetéses adatokat használtuk. Az adatok minden esetben viszonyított adatok, azaz a kategóriák közötti eltéréseket vizsgáltuk. Ez nem ad információt arra nézve, hogy az összes, tehát országos értékek emelkedtek vagy csökkentek egy adott mutató esetén, de a különböző rétegek relatív elmozdulásáról pontos képet ad. Más szóval nem azt vizsgáltuk, például az anómia értékek esetén, hogy azok országos viszonylatban hogyan alakultak 2002 és 2006 közt ezzel sok 16

17 egyéb elemzés foglalkozik, hanem azt, hogy ebben az időszakban az alacsonyabb végzettségűek illetve az iparban dolgozók viszonylagos helyzete, lelkiállapota mennyiben változott. Anómia Érettségivel nem rendelkezők eltérése az érettségivel rendelkezőktől, korrigálva nem és Sig. életkor szerint Anómia ,6% 0,000 Anómia ,5% 0,000 Az anómia szintje az érettségivel nem rendelkezők közt jóval magasabb, mint a tanultabbak közt. Mivel az anómiás állapot mértéke a krónikus stressz következtében kialakuló lelkiállapot egyik legmegfelelőbb jellemzője, ez arra utal, hogy az alacsonyabb végzettségűek mind lelki, mind testi szempontból nagyobb veszélynek vannak kitéve. Bár a különbség némileg csökkent 2006-ra, mértéke és jelentősége továbbra sem elhanyagolható. Az anómia értéke több változó összességéből számítható, amelyeket külön is megvizsgáltunk. Szabálysértő magatartás (első anómia változó) Aki vinni akarja valamire, rákényszerül arra, hogy egyes szabályokat áthágjon Aki vinni akarja valamire, rákényszerül arra, hogy egyes szabályokat áthágjon Érettségivel nem rendelkezők eltérése az érettségivel Sig. rendelkezőktől, korrigálva nem és életkor szerint 4,1% 0,035 7,9% 0,000 17

18 A szabálysértő magatartás értéke némileg magasabb az alacsonyabb végzettségűek közt. Ez azonban a kutatásaink szerint hazánkban inkább előnyt jelent. Mértéke a két vizsgálat közt kismértékben nőtt. További anómia változók Az ember az egyik napról a másikra él, nincs értelme előre terveket szőni Az ember az egyik napról a másikra él, nincs értelme előre terveket szőni Érettségivel nem rendelkezők eltérése az érettségivel Sig. rendelkezőktől, korrigálva nem és életkor szerint 55,0% 0,000 41,4% 0,000 Minden olyan gyorsan változik, hogy az ember azt sem tudja már, miben higgyen Minden olyan gyorsan változik, hogy az ember azt sem tudja már, miben higgyen ,9% 0,000 41,3% 0,000 Manapság alig tudok eligazodni az élet dolgaiban Manapság alig tudok eligazodni az élet dolgaiban ,0% 0,000 51,2% 0,000 A másik három anómia változó értéke az alacsonyabb végzettségűek közt igen magas az érettségivel rendelkezőkhöz képest. Annak ellenére, hogy 2002 és 2006 közt némi csökkenés figyelhető meg, ezek a változók mutatják leginkább, hogy a társadalmunkra annyira jellemző krónikus stressz milyen súlyos mértékben rontja az alacsonyabb végzettségűek életkilátásait. Az értéktelenség, az értékek nem ismerete, hiánya az egyént teljesen kiszolgáltatottá és befolyásolhatóvá teszi, így könnyebben áldozatává válnak bármilyen külső hatásnak, befolyásolásnak. Ezek az értékek igen súlyos problémákról tanúskodnak, mutatják a sokkal 18

19 rosszabb életkilátásait az alacsonyabb végzettségűeknek. Míg a szabálysértő magatartás egészségvédő tényezőként jelenik meg hazánkban, ez a három mutató egyértelműen súlyos egészségügyi és halálozási rizikófaktorként jelentkezik. Ellenségesség Az emberek általában aljasak, önzőek és ki akarják használni a másikat Az emberek általában aljasak, önzőek és ki akarják használni a másikat Érettségivel nem rendelkezők eltérése az érettségivel Sig. rendelkezőktől, korrigálva nem és életkor szerint 36,1% 0,000 25,5% 0,000 A társadalmi tőke egyik alapvető eleme, hogy bízzunk a másik emberben, hogy feltételezzük a segítőkészséget. Ezt az érzést természetesen a saját hozzáállásunk, saját megítélésünk is befolyásolja, hiszen aki maga is kihasználja embertársait, ugyanazt feltételei másokról is. Elmondhatjuk, hogy minél magasabb az ellenségesség értéke, annál rosszabb, gyengébb a társadalmi tőke, annál kevésbé számíthatnak egymásra az emberek akkor, amikor szükségük lenne a segítségre. Az ellenségesség az alacsonyabb végzettségűek közt jelentősen magasabb, mutatva, hogy ők feltételeznek a legkevesebb jót a környezetükről. Az érték ugyan csökkent 2006-ig, ám még mindig jelentősen magasabb, mint az érettségivel rendelkezők körében. Rivalizálás Érettségivel nem rendelkezők eltérése az érettségivel Sig. rendelkezőktől, korrigálva nem és életkor szerint Rivalizálás mutató ,4% 0,000 Rivalizálás mutató ,8% 0,000 19

20 A rivalizálás megnehezíti az együttműködést, hiszen ahelyett, hogy közösen küzdenénk valamilyen célért, inkább a másik ember sikertelenségéért izgulok. Örömet nem a másik sikere, hanem a sikertelensége okoz, hiányzik az a felismerés, hogy egy közösségben a másik ember sikere a közösség sikere is egyben. Itt is megfigyelhet egy jelentős javulás 2006-ig, ám az érték még így is jelentősen magasabb a körükben. Segítség baráttól, munkatárstól Érettségivel nem rendelkezők eltérése az érettségivel rendelkezőktől, korrigálva nem és Sig. életkor szerint Számíthat barát segítségére ,2% 0,000 Számíthat barát segítségére ,8% 0,000 Számíthat munkatárs segítségére ,2% 0,000 Számíthat munkatárs segítségére ,2% 0,000 A társas támogatás mutatók közül először a baráttól és a munkatártól várható támogatást vizsgáltuk. Ezek az értékek összhangban az előzőekkel sokkal rosszabbak az alacsonyabb végzettségűek közt. A baráti illetve kollegiális közösségek mind a megfelelő munkának, mind a társadalmi tőkének igen jelentős összetevői. Ha az ember nem bízhat a barátaiban, ha nem bízhat azokban, akikkel nap mint nap együtt dolgozik, akkor az életét bizonytalannak, reménytelennek érezheti, hiszen nincs benne az a tudat, hogy nehéz helyzetben mindig van, akire támaszkodhat. Ez az érzés a rossz munkakörülmények, nehéz, megoldhatatlan feladatok, a reménytelennek tűnő külső környezet mellett jelentősen rontja a lelki és testi állapotot. 20

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,

Részletesebben

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója

A évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója A 2012. évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója készítette: Humánpolitikai és Szervezetfejlesztési Igazgatóság 2012. december 2/8 Bevezetés Az elmúlt évhez hasonlóan a Humánpolitikai

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

És rajtuk ki segít? A foglalkozás-egészségügyi orvosok pszichoszociális kockázatai OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály

És rajtuk ki segít? A foglalkozás-egészségügyi orvosok pszichoszociális kockázatai OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály És rajtuk ki segít? A foglalkozás-egészségügyi orvosok pszichoszociális kockázatai OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály Gábor Edina, Budapest, 2016.04.13 SZÉP ÚJ VILÁG A munkaadók hajkurásszák

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

A társadalmi kapcsolatok jellemzői

A társadalmi kapcsolatok jellemzői A társadalmi kapcsolatok jellemzői A győri lakosság kapcsolati tőkekészletének sajátosságai Dr. Csizmadia Zoltán, tanszékvezető egyetemi docens SZE PLI Szociális Tanulmányok Tanszék Zárórendezvény Győr,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

MUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS A HAZAI KUTATÁS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA

MUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS A HAZAI KUTATÁS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése MUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS A HAZAI KUTATÁS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA Előadó: dr. Kudász Ferenc

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓK ESÉLYEI Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Elemzés a májusi kompetenciamérés iskolai eredményeiről (8. és 10. évfolyam)

Elemzés a májusi kompetenciamérés iskolai eredményeiről (8. és 10. évfolyam) Elemzés a 26. májusi kompetenciamérés iskolai eredményeiről (8. és 1. évfolyam) Bevezetés A kompetenciamérés keretei A 26 tavaszi kompetenciamérés eredményeit a nyolcadik évfolyamról teljes körűen, a tizedik

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

A TÁMOP 5.5.1/A-10/

A TÁMOP 5.5.1/A-10/ Munkaerőpiaci profil az Észak-magyarországi régióban A TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért c. projekt

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v -

E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v - Az egészség nem minden, de az egészség nélkül a minden is semmi. E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v - (Arthur Schopenhauer) Életkora Neme (kérem, húzza alá) nő férfi Legmagasabb iskolai végzettsége

Részletesebben

INDIKÁTOR CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÉS MÉRÉSI ÚTMUTATÓ. az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM

INDIKÁTOR CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÉS MÉRÉSI ÚTMUTATÓ. az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM INDIKÁTOR CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÉS MÉRÉSI ÚTMUTATÓ az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése c. konstrukciójához Kódszám: ÉMOP-3.3.1-11.

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben