MAGYAR GERONTOLÓGIA. 1. évfolyam 3. szám Szeptember

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYAR GERONTOLÓGIA. 1. évfolyam 3. szám 2009. Szeptember"

Átírás

1 MAGYAR GERONTOLÓGIA 1. évfolyam 3. szám Szeptember

2 Szerkesztıbizottság: MAGYAR GERONTOLÓGIA Fıszerkesztı: Dr. Semsei Imre, MTA doktor Rovatvezetık: Szociális gerontológia: Kísérletes gerontológia: Geriátria: Oktatás: Gerontopszichológia: Életmód: Társadalomgerontológia: Prevenció: Prof. Iván László Prof. Székely Miklós Prof. Székács Béla Prof. Bakó Gyula Prof. Molnár Péter Prof. Figler Mária Dr. Fábián Gergely Dr. Tóth István Szerkesztıbizottság tagjai: Dr. Boga Bálint, Budapest, a szerkesztıbizottság elnöke Csernáthné Kárándi Erzsébet, Hajdúböszörmény Dr. Halmos Béla, Eger Dr. Hazafi Klára, Pécs Dr. Németh Károly, Verıce Dr. Pék Gyızı, Debrecen Dr. Patyán László, Nyíregyháza Regius Ottó. Budapest Dr. Ruszwurm Andrea, Nagykanizsa Dr. Szilagyi, S. Jean, Nyíregyháza Dr. Telkes Zoltán, Visegrád Dr. Vértes László, Budapest Dr. Zöllei Magdolna, Szeged ii

3 MAGYAR GERONTOLÓGIA TARTALOMJEGYZÉK 1. évfolyam 3. szám (2009) oldal Szerkesztıi levél (Dr. Semsei Imre) 1 ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNYEK A tartós bentlakásos intézményekben élı idıskorúak tápláltsági állapota és táplálkozási rehabilitációja Dr. Lelovics Zsuzsanna 4 EREDETI KÖZLEMÉNYEK Az özvegység hatása a nıiség megélésére és a szubjektív jóllétre középkorú és idıs asszonyok csoportjaiban Cserepes Réka Eszter, Dr. Pék Gyızı 24 Az életminıség és a szakápolás összefüggései Sasváriné Bojtor Anna 35 A mozgásterápia jelentısége a geriátriában Kaulicsné Varga Magdolna 44 BEMUTATKOZIK Megöregedni nem mővészet elviselni azt, már igen 53 Dr. Jiří Schincke A TÁRDISZCIPLÍNÁK EREDMÉNYEIBİL Az idıskorúak táplálkozási szokásai hazánkban Dr. Figler Mária, Cseh Judit, Dr. Lelovics Zsuzsanna 61 KÖZÉRDEKŐ KÖZLEMÉNYEK Az Idısügyi Tanács ülése 76 (Szociális és Családügyi Minisztérium) TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTİ Arcképcsarnok iii

4 Verzár Frigyes 80 Dr. Vértes László OLVASÓNAPLÓ Öszülı Társadalmak (Szerk.: Dr. Imre Sándor, Dr. Fábián Gergely) Egészségügyi Szociális Munka Könyvtára (IMIPrint, Nyíregyháza) Dr. Semsei Imre 87 KÜLFÖLDI KITEKINTÉS Konferencia: A közeljövı és a közelmúlt konferenciái 90 Cikk: Az élet késıi szakaszában rapamycinnel kezelt genetikailag heterogén egerek élettartama megnövekedett 91 HIREK A Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság VII. kongresszusa 95 A Magyar Mővészetterápiás Társaság megalakulása 96 XX. Gerontológiai Világkongresszus (IAGG) 98 Gerontológia a médiában 100 Magyar nyelvő gerontológiai publikációk 101 Jelentkezési lap (Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság) 103 Megrendelés 106 Útmutató a szerzıknek 107 Angol tartalomjegyzék 111 iv

5 SZERKESZTİI LEVÉL Tisztelt Olvasóink! Az elsı évfolyam 3. számában visszatérünk a szokásos közlési módokhoz, ahol az összefoglaló típusú közlemény vezeti a sort, melyet a tudományos közlemények követnek. Az Összefoglaló közleményekben egy frissen megszületett PhD munkát mutatunk be Lelovics Zsuzsától, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék munkatársától. Szeretnénk a továbbiakban is ismertetni a hazai, gerontológiai témában született munkákat, PhD-ket, diploma- és szakdolgozatokat, hogy a hazai gerontológiai közösség megismerhesse ezeket a munkákat. Ebben az esetben például egy mérföldkırıl van szó, hiszen a Tanszék elsı PhD munkája került befejezésre az Egészségtudományi Karon. A munka további fontosságát is jelzi, hogy a PhD eredményeit Lelovics dr.-nı a Magyar Szociálpolitikai Társaság konferenciáján is ismerteti. Remélhetıleg az elkövetkezı években egyre több gerontológiai témájú munka születik majd, ahogyan például a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán is a jövı évben 12 gerontológiai témájú diploma- és szakdolgozat kerül benyújtásra. Ez a szám folyamatosan emelkedik majd, ahogyan más egyetemekrıl is kapunk jelzéseket. Az Eredeti közleményeket egy pszichológiai tanulmány vezeti be, melyet a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ, Gerontopszichológiai Tudományos Koordinációs Egység két tagjának Cserepes Réka Eszternek és dr. Pék Gyızınek a neve fémjelez. Cikkük az özvegység hatását vizsgálja a nıiség megélésére és a szubjektív jóllétre. Ezt követi két gyakorlatias gerontológiai megközelítés, a szakápolás összefüggéseirıl (Sasváriné Bojtor Anna) illetve a mozgásterápia jelentıségérıl (Kaulicsné Varga Magdolna). A Bemutatkozik rovatban ezúttal egy kicsit elszakadunk hazánktól, hiszen a csehországi Zlinben mőködı Zvezda Csoport idısellátással foglalkozó közleményét olvashatjuk. Dr. Schincke tollából betekintést nyerhetünk tevékenységükbe, melyet legutóbb Patyán László és Dr. Semsei Imre (a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ tagjai) személyesen is 1

6 megtekinthettek. Érdemes távolabbra is tekinteni, hiszen sokat tanulhatunk más országok hasonló intézményeinek eredményeibıl, gondjaiból is. Fontos ez azért is, mert ez a csoport már félig magánforrásokból tartja fenn magát, mely modellül szolgálhat hazai intézmények mőködéséhez is. A késıbbiekben a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara szorosabb együttmőködést alakít ki ezzel az intézménnyel, hiszen tanulóik is haszonnal ismerkedhetnek más intézmények mőködésével ezen kereteken belül. Sok hasznos kezdeményezésnek lehetnek tanúi, mint például egy Közép-Európai Gerontológiai Oktatási Központ kialakításának, melyben több ország (mint pl. Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Csehország és Magyarország) gerontológiával foglalkozó szakemberei is részt vehetnek. A Társdiszciplínák eredményei rovatban ezúttal a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának egyik mőhelyébıl származó írást olvashatunk dr. Lelovics Zsuzsanna és Prof. Figler Mária tolmácsolásában. Az öregedés és a táplálkozásunk témakörében született írásból hasznos ismereteket szerezhetünk ebben a témakörben. A geroalimentológia elsı hazai PhD-se és témavezetıje olyan hazai eredményeket ismertet, melynek nagy jelentısége van az idısek táplálkozásában. Fontos, hogy ilyen hazai mőhelyek alakuljanak és funkcionáljanak, hiszen az ı munkájuk nagymértékben elısegíti a hazai gyakorlat jobbítását is. Hiszen minden elméleti tudásunk annyit ér, amennyi abból a gyakorlatban hasznosulni képes Közérdekő közlemények soraiban ezúttal tudósítást olvashatunk az Idısügyi Tanács legutóbbi ülésérıl. Az 1996-ban alakított szervezet a Magyar Kormány idıspolitikájának kialakításához nyújt segítséget. Elnöke a mindenkori miniszterelnök, titkára pedig a Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára (jelenleg Korózs Lajos). Jelen ülésen részt vett az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára Arató Gergely is, jelezvén az együttmőködés fontosságát a két tárca között a társadalom öregedési problémáinak területén. A tanács ülésén elıadást tartott Dr. Semsei Imre is, aki ismertette a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ tevékenységét és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának a gerontológia oktatásában élért eredményeit. Az elıadás utáni javaslataiban szerepelt többek között egy Gerontológiai Szakmai Kollégium felállítása, mely jelentıs tudományos hátteret biztosíthatna az idısügyi döntések meghozatalához. Történelmi visszatekintınkben ezúttal Verzár Frigyesrıl olvashatunk néhány sort, halálának 30. évfordulója apropóján dr. Vértes László szakavatott tolmácsolásában. İ volt az az anyai ágon magyar származású tudós, aki magyarországi tevékenysége után Svájcban ért el jelentıs eredményeket a biogerontológiai kísérletes kutatások területén. Nevéhez főzıdik az öregedés Kollagén Elmélete, mely szerint a sejten kívüli állomány keresztkötıdése utáni 2

7 vízvesztés és kondenzálódás lehet az öregedés oka és vezethet azokhoz a folyamatokhoz, melyet mi biológiai öregedésként érzékelünk. Tanítványa, Prof. Zs.-Nagy Imre aki Verzár laboratóriumában is dolgozott fejlesztette tovább ezt az elméletet az Öregedés Membránhipotézise néven. İ a keresztkötések okozóját a sejt természetes folyamatai során keletkezı szabadgyökökben vélte felfedezni, s az elsıdleges oknak a sejtmembrán anyagainak keresztkötıdését nevezte meg, mint az öregedés okát. Mind Verzár, mind pedig Zs.-Nagy professzor tollából több mint száz publikáció született, öregbítve ezzel a magyar tudomány hírnevét a gerontológia vonatkozásában is ban a Debreceni Orvostudományi Egyetemen belül egy kísérletes gerontológiával foglalkozó munkacsoport Zs.-Nagy professzor vezetésével kialakította a Vezrár Frigyes Nemzetközi Kísérletes Gerontológiai Kutató Laboratórium Magyar Szekcióját is, az olasz szekcióval párhuzamosan. Egészen ös megszőnéséig ez a laboratórium volt a hazai kísérletes gerontológia fellegvára, melyet az egész világon ismertek és respektálták eredményeit. Sajnos ez a laboratórium is feloszlott, a Semmelweis Egyetem Gerontológiai Központjához hasonlóan, mely szintén elévülhetetlen érdemeket szerzett a hazai gerontológiában Prof. Beregi Edit vezényletével. A továbbiakban a szokásos rovatok között a Hírekben olvashatunk a XX. Nemzetközi (IAGG) Gerontológiai Világkongresszus következı helyszínérıl, illetve a 2. Nyíregyházi Gerontológiai Napok rendezvényének felhívásáról, mely konferenciát novemberben tartja a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ és a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság szeptember Dr. Semsei Imre 3

8 A TARTÓS BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYEKBEN ÉLİ IDİSKORÚAK TÁPLÁLTSÁGI ÁLLAPOTA ÉS TÁPLÁLKOZÁSI REHABILITÁCIÓJA Lelovics Zsuzsanna Összefoglalás Az idıskorúak az össznépesség egyetlen olyan szegmensét alkotják, ahol nagyarányú növekedésre lehet számítani az elkövetkezı évtizedekben. Hazánkban több mint kétmillió hatvan éves vagy ennél idısebb ember él, ık teszik ki hazánk lakosságának több mint egyötödét, közülük a közel ezerötszáz tartós és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben 84 ezren élnek. Célul tőztük ki a tartós bentlakásos intézményekben élık táplálásához és táplálkozásához kapcsolódó legfontosabb tényezık feltérképezését annak érdekében, hogy az összegyőjtött információk segítségével a tartós bentlakásos intézményekben lakók táplálásának javításához útmutatást adjunk, az idısek otthonaiban a táplálásterápia szerepét tudatosítsuk az ápoló- és gondozószemélyzet körében, valamint nem utolsó sorban a táplálkozási rehabilitáció lehetıségeit feltérképezzük. Nutritional status and nutritional rehabilitation of elderly living in long-term care Summary Elderly people are the only segment of the population that is expected to grow in the forthcoming decades. More than 2 million Hungarians are older than 60 years. They constitute more than one-fifth of the Hungarian population. Of them eighty-four-thousand live in the 1500 long-term and temporary care institutions. Our aim was to discover the most important factors related to the feeding and nutrition of those living in long-term care institutions in order to provide guidance in helping improvements in nutrition and feeding of residents, to make aware care providers about the importance of nutritional therapy, and to map the possibilities of nutritional rehabilitation. Keywords: elderly, long-term care, nutritional status, nutritional rehabilitation, Hungary 4

9 Bevezetés és irodalmi áttekintés Hazánkban több mint nyolcvanezer személy részesül tartós vagy átmeneti bentlakásos intézményi ellátásban, megközelítıleg nyolcvan százalékuk hatvan éves vagy annál idısebb. A tartós bentlakásos intézményekben (idısotthonokban, vagy ahogy csak az emberek általában nevezik, szociális otthonokban) a lakók létbiztonságot, teljes ellátást és nyugalmat találnak. A szociális intézményben élı személyek számára akik egészségi állapotuk alapján rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, s önmagukról nem képesek gondoskodni az intézmény vállalja többek között a napi legalább háromszori, fıétkezésként legalább naponta egyszeri meleg étkeztetést. A bentlakásos intézmény az étkezést az ellátottak életkori sajátosságainak, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelıen nyújtja, a szociális étkeztetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. Ha az étkezésben részesülı személy egészségi állapota indokolja, a (házi)orvos javaslatára és az ellátást igénybe vevı részére az orvos elıírásainak megfelelı étkezési lehetıséget (pl. pépes, diéta, gyakoribb étkezés) kell megoldani. A táplálkozásnak minden életkorban kulcsszerepe van, nemcsak azért, mert életfontosságú, hanem mert preventív és terápiás szerepe mellett az idıskorúaknál a rehabilitációban is döntı fontosságú. A táplálkozás, mint intervenció az idısödés befolyásolásában, mindig specifikus módszer az egészséges, az elesett és a beteg idıseknél egyaránt. A tápláltsági állapot ismerete informatív és irányadó a személyes gondoskodás tervezéséhez, a táplálkozás optimalizálásához, így a személyre szabott rehabilitáció megvalósulásához. Az idısödéskutatások eredményeként napjainkra prioritást nyert a preventív gerontológia, amelynek fontos része az ún. geroalimentológia, azaz az idısödés táplálkozástudománya. A táplálkozás minısége és a tápláltsági állapot alapvetıen befolyásolja a betegségek megjelenését, illetve az alultápláltság szervi betegség következménye is lehet, ezzel további betegségek, és szövıdmények okozója is egyben. A hibás gyakorlat (pl. szőrés hiánya, a kezelıszemélyzet táplálással kapcsolatos hiányos ismerete, nem megfelelı szemlélete) miatt kialakult alultápláltság és étkezési zavarok a szociális otthonokban átfogó cselekvési tervet és szemléletváltást igényelnek, mely a szociális rehabilitáció területét érintve így interdiszciplinárissá válik. Mindeddig esetleges volt a hazai tartós bentlakásos intézményekben a tápláltsági állapot szőrése, csak akkor alkalmazták, ha az otthon vezetıje ezt fontosnak tartotta, és be 5

10 tudta építeni az étkezés költségeibe. A magyarországi szociális otthonokban élık körében évnél korábban nem készült nagyszámú, hivatkozható táplálkozási állapotfelmérés sem. Célom, hogy ne szakszerően (szakszerőbben) leírva éhezzenek a szociális otthonban élı idıskorúak hazánkban és a hozzánk hasonló közép-európai országokban, hanem a gyakorlati munkában jól hasznosítható tudományos jelentıségő megfigyelésekkel szolgálni a prevenciót (tápláltságiállapot-szőrés) és táplálási rehabilitációt. Az elmúlt öt év eredményeit immár lehetıség van átültetni mindennapok gyakorlatába és alkalmazni azt: útmutatást tudunk adni idısotthonokban élık tápláltsági állapotának optimalizálásához. Az idıskorúak tartós bentlakásos intézményi ellátása Általános probléma, hogy nem tudunk mit kezdeni idıs embertársainkkal. Tapasztalható korunkban az a magatartás, ami az idıseket igyekszik félretolni, mivel tehernek nem termelı rétegnek tekinti ıket a társadalom. Az idıseknél a testi hanyatlás gyakran súlyos lelki válsággal jár együtt: feleslegesnek érzik magukat. Emiatt nemcsak az egyedül élı idısek szorulnak fokozott közösségi gondoskodásra, hanem minden olyan korban elırehaladott személy, akinek a szó klasszikus értelmében a család (családi környezet) nem adatott meg. Vannak helyzetek és körülmények, amelyek maguk késztetik, vagy éppen elkerülhetetlenné teszik, hogy az idıskorú idısek otthonába kerüljön, ezáltal más emberek társasága vegye körül, és szakszerő ápolásban részesüljön (Horváth Varga, 2008). A tapasztalat azt mutatja, hogy a szociális ellátórendszer értékes szolgálatot tehet, ha nemcsak a szervezési hatékonyság, hanem a szeretetteljes gondoskodás szempontjai is érvényesülnek az idısek ellátásában. Az idıskorúak életkörülményeivel és fizikai aktivitásukkal foglalkozó vizsgálatok (Lakatos, 2000) azt jelzik, hogy ebben a korban nagy számban igényelnek egészségügyi és szociális gondokoskodást, melyet alátámasztanak a munkánk során is érzékelhetı növekvı igények a szociális ellátások iránt. Az állandó orvosi felügyeletre nem szoruló idısek számára alternatíva lehet az egyre nagyobb szerepet kapó otthonápolás mellett az idısotthon, azonban a kapacitáshiány miatt indokolatlanul hosszú idıt töltenek kórházban az idıskorúak, fıként a magukról gondoskodni nem tudók. Az egészségügy látja el ıket életük végén, mert nincs, aki az otthonukban törıdne velük, sıt, idısek otthonában sincs elegendı férıhely (ÁSZ, 2003). Ugyanakkor a szakemberek elıtt is ismert, hogy minél idısebb a beteg, annál inkább veszélyes környezet számára a kórház (Síró, 1999). 6

11 A szociális gondoskodás keretében nyújtott ún. alap- és szakosított szolgáltatásokat különböztetünk meg. Az elıbbihez tartozik többek között az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, míg az utóbbihoz a nappali intézmények (idısek klubja), az átmeneti és tartós elhelyezést nyújtó bentlakásos szolgáltatások. Amennyiben az idıskorú egészségi állapotában, életkörülményeiben, szociális helyzetében olyan mértékő romlás következik be, hogy állandó felügyeletre és rendszeres gondozásra szorul, megvan a lehetısége, hogy ápolást gondozást nyújtó intézménybe (idısotthonba) kerüljön. Több vizsgálat (ÁSZ, 1998; ÁSZ, 2003) és a tapasztalatok is azt támasztják alá, hogy a hatályos ún. szociális törvényben (1993. évi III. törvény) elıírt személyes gondoskodás egyes elemei (alap nappali átmeneti tartós intézményi ellátás) a gyakorlatban a jogalkotó szándéka ellenére alig épülnek egymásra (ÁSZ, 2008). Erre utal az a tény is, miszerint alacsonynak találták azok arányát, akik bentlakásos intézetbe kerülésük elıtt a személyes gondoskodás más formáiban részesültek. Idıközben (2008. január 1-jétıl) az idısek bentlakásos otthonának igénybevétele megváltozott (36/2007. SzMM rendelet), ez nem teszi lehetıvé az adatok összehasonlítását. Feltételezhetı, hogy olyan gondozásra szorulók is bekerültek a tartós ápolást nyújtó intézményekbe, akiknek ellátása otthoni, családi környezetben kisebb fajlagos költségek mellett is megoldható lenne (Bácskay, 2004). A jelentıs módosítás: 2008-ban a házi segítségnyújtás és az idısotthoni ellátáshoz való hozzáférés változott, mindkettı csak meghatározott gondozási szükséglet fennállása esetén nyújtható az igénylı számára. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, ami az egészségi állapottól, az ápolásra való rászorulás és az önkiszolgálási képesség mértékétıl függ. (Ezzel párhuzamosan a humán erıforrásra vonatkozó rendelkezések nem változtak.) Egyesült államokbeli adatok szerint a nık több mint fele, és a férfiak egyharmada várhatóan idısek otthonába kerül majd valamikor azok közül, akik 1990-ben ünnepelték 60. születésnapjukat (Spar és mtsa, 2002). Hazánkra hasonló prognózist egyelıre nem tudunk adni. A felmérésünk megkezdésekor, 2004-ben, hazánkban az 1310 tartós és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményben fı (96,7 százalékos kihasználtság), a legfrissebb adatok szerint pedig az 1410 ugyanilyen profilú intézményi telephelyen fı élt 96,2 százalékos kihasználtság mellett (Féli, 2005; Bódiné Vajda, 2007). Mindeközben becslések szerint emellett csaknem tizenötezer fı várólistákon várja elhelyezését (Otthon Centrum, 2009; ÁSZ; ÁSZ, 2008), nem ritka az egy éven túli várakozás sem (ÁSZ, 2003), a legfrissebb adatok szerint az elhelyezettek 4,7 százaléka öt évnél régebb óta várakozott (ÁSZ, 2008). 7

12 Az országban a legtöbb intézmény (916 telephely, az összes intézmény 65,0 százaléka) idıskorúak otthona és gondozóháza, 2006-ban az összes tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményben élık 59,5 százaléka ( fı) élt itt. Ugyanekkor további fı fogyatékosok otthonában, valamint 2118 fı szenvedélybetegek otthonában és 8132 fı pszichiátriai betegek otthonában élt. E négy intézettípusban élık alkották az összes tartós és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben élık 91,0 százalékát (Bódiné Vajda, 2007). A tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményekben a lakók létbiztonságot, teljes ellátást és nyugalmat találnak, valamint napi rendszeres és egész napos (napi legalább háromszori) étkezésben részesülnek. Ezt a már említett évi III., ún. szociális törvény, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatait és mőködésük feltételeit meghatározó 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet és 45. paragrafusa szabályozza. Csak a napi négy órát meghaladó gondozási szükségletet igénylı idıskorú jogosult bentlakásos intézményi ellátásra, a négy órát meg nem haladó gondozási szükséglet esetén házi segítségnyújtásra jogosult. A bentlakásos intézményi elhelyezést kérelmezık vizsgálatát az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet (ORSZI) Regionális Igazgatósága Területi Kirendeltségének bizottságai végzik el a vizsgálatra irányuló kérelem alapján, a jogosultságról szakvéleményben döntenek (340/2007. Kormányrendelet) január 1. és január 16. között országosan kérelem érkezett be a bizottságokhoz, szakvéleményt adtak ki, ez az összes feldolgozott kérelem 92,1 százaléka (ORSZI, 2009). A bentlakásos intézmény sürgıs esetben sem vehet fel ellátottat gondozási szükséglet vizsgálata nélkül, még oly módon sem, hogy állami normatívát nem vesz igénybe az adott személy ellátására. A tartós bentlakást nyújtó otthonokban élı idıskorúak étkeztetése A bentlakásos intézmény az étkezést a bentlakók életkori sajátosságainak, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelıen nyújtja, a szociális étkeztetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. Fıétkezésként legalább naponta egyszer meleg ételt kell adni az ellátottaknak. Az egész napos étkeztetés során adandó energia- és tápanyagtartalmak alsó értékeit, valamint az élelmiszercsoportok szerinti élelmiszerfelhasználást szintén rendelet írja elı (67/2007. GKM EüM FVM SzMM együttes rendelet). Ha az étkezésben részesülı személy egészségi állapota indokolja, a (házi)orvos javaslatára, az ellátást igénybe vevı részére az orvos elıírásainak megfelelı étkezési lehetıséget (pl. pépes 8

13 vagy más diéta, gyakoribb étkezés) kell megoldani. Az otthonokban a fekvı betegek ellátása során a rendszeres folyadékfelvételrıl is gondoskodni szükséges (1/2000. SzCsM rendelet). A táplálkozásnak minden életkorban kulcsszerepe van, nemcsak azért, mert életfontosságú (táplálék és energia nélkül nincs élet), hanem mert preventív és terápiás szerepe mellett az idıskorúaknál a rehabilitációban is döntı fontosságú. Az egészséges táplálkozás jelentısége idısebb korban talán még nagyobb, mint fiatalabb korban (Kósa és mtsai, 2006). Az egészséget befolyásoló egyik legfontosabb tényezı a táplálkozás. A tény vitathatatlan, hogy a táplálkozás az egyén által egyik legkönnyebben befolyásolható életmódtényezı az elsıdleges megelızés (primer prevenció) szempontjából (Figler és mtsa, 2008; Lelovics, 2009). A tartós bentlakásos intézményekben azonban a lakók lehetısége mind a táplálkozás mennyiségi, mind minıségi viszonyait illetıen, és nem ritkán még idıintervallumban is korlátozott. Az együttmőködés az idısekkel nem egyszerő. A szociális intézményekben a közétkeztetéssel foglalkozók és a (szak)személyzet feladata, hogy a lehetıségekhez mérten próbálják az elıírások és az elvárások szerint megreformálni a rájuk bízott személyek ellátását úgy, hogy azzal az ellátottak is elégedettek legyenek. Az ápoló- és gondozó személyzetnek tisztában kell lennie azzal, hogy a tartós bentlakásos intézményekben élıknek az étkezés az életük talán legfontosabb része: nem ritkán vélt vagy valós egyetlen örömforrása. A szociális ellátásban kiemelt szerepet kap az élelmezés-étkeztetés, sıt, túlzás nélkül állítható, hogy az ellátás egyik legfontosabb eleme. Az idıseknél az evés központi kérdés (Crogan és mtsai, 2004; Crogan és mtsa, 2006; Engelheart és mtsai, 2006; Evans és mtsai, 2005; Nijs és mtsai, 2006). Ha finom ételeket fogyaszthatnak jóízően és elegendı mennyiségben, akkor elégedettek. Nem megfelelı ellátásnál azonban elégedetlenek, a hangulatuk rossz, és ez az érzelmi állapot az egészségi állapotukra is nagymértékben kihat (Kopp és mtsa, 1995). Mindegyik szociális ellátási típusban gyakori téma az evés, az ételek, azok minısége és mennyisége. A tápláltsági állapot A tápláltsági állapot közvetlenül befolyásolja az életminıséget, valamint többek között a betegek gyógyulását, a szövıdmények kialakulásának esélyeit, a lakók kedélyállapotát, de az sem elhanyagolható szempont, hogy a gondozás (ellátás) és rehabilitáció költségeit is, végsı soron pedig a mortalitást. 9

14 A szociális otthonokban élıknek egyéni gondozási tervük, egyéni rehabilitációs programjuk, illetve egyéni fejlesztési tervük van (1/2000. SzCsM rendelet). Az egyéni gondozási terv tartalmazza az ellátott személy fizikai és mentális állapotát, amelynek része a gondozottak tápláltsági állapotának meghatározása is. Ez nyomon követi az állapotjavulást, illetve a megelızés érdekében szükséges teendıket (pl. fogászati ellátás), a javasolt feladatokat, azok idıbeli ütemezését, valamint az ellátott részére történı segítségnyújtás egyéb elemeit (a táplálkozás segítése stb.). Fontos, hogy a szakszemélyzet a szociális otthonba költözéskor a tápláltsági állapotot meghatározza, az ott élés során azt rendszeresen nyomon kövesse. A táplálásterápiával kapcsolatosan gyakran nehéz megszemélyesíteni a felelısséget, ezért fontos tisztázni a kompetenciaköröket és feladatokat, valamint a táplálkozási táplálási folyamat ellenırzésének, a tápláltsági állapot nyomon követésének személyét (személyeit) is. A tápláltsági állapot a dietetikus munkájának egyik indikációja, beavatkozása eredményének pedig mérhetı paramétere. Az egyénre szabott táplálási táplálkozási rehabilitáció, valamint a cselekvés irányvonalai csak egzakt, mért eredmények alapján határozhatók meg, megfelelı táplálási táplálkozási tanácsadás és intervenció csak a mért eredmények, valamint megfogalmazott célok alapján adhatók. A dietetikus és az orvos a lakók táplálásterápiáját individuálisan tervezi meg, melynek részletes dokumentálása elengedhetetlen (Bozóné Kegyes és mtsai, 2008; de Looy és mtsai, 2008; Lelovics és mtsai, 2006). Az összesen több mint ötezer szociális otthonban élı idıskorú személy tápláltságiállapot-szőrésén alapuló eredményeink minden eddiginél meggyızıbb, átfogó adatokat adnak, melyek döntı fontosságúak lehetnek a szociális otthonokban az idıskori táplálkozáspolitika hosszú távú meghatározásában, alapját képezhetik egy új, korszerő és gazdaságos szemlélető táplálkozást optimalizáló programnak, valamint táplálkozási rehabilitációnak. Vizsgálataink A vizsgálatok célkitőzései A tartós bentlakásos intézményekben élı idıskorúak egészségi állapotának javításához és a táplálásuk-táplálkozásuk optimalizálásához a következı kérdések megválaszolását tőztük ki célul: Milyen a tartós bentlakásos intézményekben élı hatvan évesek és idısebbek (idıskorúak) tápláltsági állapota? Miként változik a tartós bentlakásos intézményekben élı idıskorúak testtömegindexe? 10

15 Miként változott az elmúlt fél évtized során a tartós bentlakásos intézményekben élı idıskorúak tápláltsági állapota? Melyik akut és krónikus betegségek lehetnek összefüggésben a tápláltsági állapottal? Milyen a tartós bentlakásos intézményekben élı idıskorúak étvágya, és mennyit fogyasztanak szubjektív értékelésük alapján a nekik kínált élelmiszerekbıl? (A 2008-as eredmények alapján.) Milyen a tartós bentlakásos intézményekben élı idıskorúak klinikai tápszerrel való ellátottsága? Változott-e a tápszeradás gyakorlata az elmúlt öt év folyamán? Milyen a feltárt vélelmezett befolyásoló tényezık és a MUST szerinti tápláltsági állapot közötti összefüggés? Milyen lehetıségeket rejt a tartós bentlakásos intézményekben élı hatvan évesek és idısebbek táplálkozási rehabilitációja? A vizsgálatok ideje, helye és alanyai Az elsı felméréssorozat 2004 júliusától 2004 novemberéig, a második felmérési periódus két évvel késıbb, 2006 szeptemberétıl 2006 novemberéig tartott (Lelovics és mtsai, 2008; Lelovics és mtsai, 2009). A harmadik felmérés január 31-én zajlott a nutritionday 2008 (nday2008) keretében. Elsı felmérésünk során 27 önként jelentkezı, magyarországi tartós bentlakásos intézmény vállalta közremőködését a felmérésünkben, így tizenhárom megyét, valamint a fıvárost érintette felmérésünk. Második felmérésünket a korábbi felmérésben részt vevı intézmények közül szintén az önként vállaló húsz idısek otthonában végeztük el. A harmadik felmérésünkben 57 szintén önként jelentkezı tartós bentlakásos intézmény vett részt, a korábbi intézmények és a 2008-ban felmérésünkben részt vevı intézmények között az átfedés 25 százalékos volt. Elsı felmérésünk során 1601 hatvan éves vagy annál idısebb személyt (30,1 % férfi és 69,9 % nı, átlagos életkor 73,5 ± 8,9 év) mértünk fel. A 2. felmérési periódusban 1381 hatvan éves és idısebb tartós bentlakást nyújtó szociális otthonlakót (28,9 % férfi és 71,1 % nı, átlagos életkor 78,0 ± 8,8 év) szőrtünk tápláltsági állapota szempontjából. A harmadik felmérésünkben 1792 hatvan éves és hatvan év feletti személy (30,9 % férfi és 69,1 % nı, átlagos életkor 78,1 ± 8,9 év szerepelt paramétereivel elemzésünkben. A vizsgálatok módszerei 11

16 2004-ben és 2006-ban a MUST kérdıívet és szakirodalmi eredményeken alapuló általunk összeállított, ápoló- és/vagy gondozószemélyzet által kitöltıs kérdıívet, 2008-ban a nutritionday 2008 nyomtatványait használtuk, melyet kibıvítettünk a felmérést megelızı 3 6 hónap testtömeg-változására vonatkozó kérdéssel. A MUST-ot az értékelési protokoll szerint értékeltük. Az elsı és a második felmérésben kapott adatok összehasonlíthatók, mivel ugyanazzal az eszközzel (MUST), ugyanazok a személyek végezték a tápláltsági állapot szőrését, azonos intézményi körben. A harmadik felmérésben kapott eredmények összehasonlítása a korábbiakkal csak részben lehetséges, tekintettel arra, hogy voltak azonos, hasonló, és teljesen más kérdések is, mint amilyenek a MUST-tal bıvített elsı két felmérésben szerepeltek. Az adatok elemzéséhez meghatároztuk az egyes csoportok átlagait, szórásait, minimum- és maximumértékeit valamint az utóbbiak alapján variációterjedelmüket. Az adatelemzést a 95 százalékos konfidencia-intervallumok összehasonlításával, kétmintás t-próbával, egy- és többváltozós lineáris regressziós analízissel végeztük. Az összefüggések vizsgálata során regressziós egyenest illesztettünk a ponthalmazokra, amelynek segítségével a változás irányát és az összefüggés szorosságát elemeztük. A paramétereket nemcsak a teljes populációra, hanem korcsoportonkénti almintákban is vizsgáltuk. Eredmények A testtömegindex A 2004-ben felmért idıskorúak átlagos BMI-je 24,6 ± 5,3 [kg/m 2 ], a 2006-ban vizsgáltak átlagos BMI-je 24,8 ± 5,33 volt. A nutritionday2008 napján a lakók testtömegindexének átlaga 25,5 ± 5,4 [kg/m 2 ] volt. A testtömegindex változásának összehasonlítása a 3 felmérés alapján: az alultápláltak aránya a három évben rendre 7,3 százalék, 6,3 százalék és 9,7 százalék. A 3. felmérés eredménye szerint közel másfélszeresére nıtt az alultápláltak hányada, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül (p<0,01). A nem kívánt testtömegcsökkenés Vizsgálataink azt bizonyították, hogy az elsı felmérést megelızı három hat hónapban a lakók átlagosan 1,0 ± 2,6 kg-ot, második felmérést megelızı 3 6 hónapban 1,0 ± 2,6 kg-ot 12

17 a fogytak. A harmadik felmérést megelızı öt évben az akaratlan testtömegcsökkenés mértéke öt tíz százalék közé esett a férfiak 9,0 százalékánál és a nık 7,5 százalékánál. A nem kívánt testtömegcsökkenés mindhárom kategóriában nagy eltérést mutat ban: Az 5 százalékos vagy annál kisebb változás a lakók szignifikánsan (p<0,05) kisebb arányánál fordult elı. A közepes, 5 és 10 százalék közötti fogyás mértékében nem volt szignifikáns változás az elmúlt öt évben, míg szignifikánsan (p<0,05) megnövekedett ban a nagymértékben (10 százalékot meghaladó mértékben) fogyó ápoltak aránya. Tehát átrendezıdés figyelhetı meg a kis- és nagymértékő fogyás között, melynek oka lehet a tápszerfogyasztásban bekövetkezı drasztikus csökkenés. Az akut betegség hatása a tápláltsági állapotra A 2004-ben felmért otthonlakók 19,6 százalékánál valamilyen betegség vagy az étkezést vagy a tápláltsági állapotot potenciálisan befolyásoló állapot állt fenn. A 2006-ban felmért otthonlakók 18,9 százalékánál valamilyen betegség vagy az étkezést, tápláltsági állapotot potenciálisan befolyásoló státusz állt fenn. A harmadik felmérés során az egyetlen negatív, közepesen erıs, szignifikáns összefüggést a keringési és légzési betegségek csoportjával sikerült kimutatnunk. A MUST eredményei Az elsı felmérésben a MUST kritériumait figyelembe véve az ápoltak 64,1 százalékánál kis, 9,1 százalékánál közepes, 26,8 százalékánál nagy rizikót állapítottunk meg az alultápláltságra. Csak a BMI-t alapul véve, még a legújabb kategóriák szerint is, az összpopuláció 16,2 százaléka nagy rizikó helyett hibásan normál, illetve túlsúlyos és elhízott kategóriákba kerül. A közepes rizikóállapotú szociálisotthon-lakók pedig mind hibásan kerülnének besorolásra, ezzel 25,3 százaléka a teljes, és 70,0 százaléka a közepes vagy nagymértékben veszélyeztetett populációnak kiesne a dietetikusok látókörébıl, ezzel elvesztené a táplálkozási rehabilitáció esélyét. A második felmérésben az ápoltak 65,2 százalékánál kis, 8,8 százalékánál közepes, 26,0 százalékánál nagy rizikó volt megállapítható. Ha csak a BMI-t vesszük még a legújabb kategóriák szerint is alapul, az összpopuláció 16,2 százaléka nagy rizikó helyett hibásan normál, illetve túlsúlyos és elhízott kategóriákba kerül. A közepes rizikóállapotú ápoltak pedig mind hibásan kerülnének besorolásra, ezzel 25 százaléka a teljes, és 72 százaléka a közepes vagy nagymértékben veszélyeztetett populációnak kiesne a dietetikusok látókörébıl, ezzel elvesztené a táplálkozási rehabilitáció esélyét. 13

18 A harmadik felmérésben MUST kritériumait figyelembe véve az ápoltak 19,1 százalékánál kis, 3,9 százalékánál közepes, 77,0 százalékánál nagy rizikó volt megállapítható. A 2008-as vizsgálatban az étel el nem fogyasztásának okára is rákérdeztünk. A lakók 12,3 százaléka ítélte megfelelınek az ételt, ugyanilyen arányban minıségi kifogást is emeltek, valamint ugyanilyen arányban bizonyult nem megfelelınek az étkezés idıpontja. Mennyiségi problémát a lakók egynegyede említ. A felmértek 14,8 százaléka segítségre szorult az étkezésnél, túlnyomó többségük ezt meg is kapta. A 2008-as adatok mind a 2004-es, mind pedig 2006-os adatokhoz képest szignifikánsan (p<0,001) nagyobb BMI-t és nagyobb akut betegség pontszámot mutatnak. A felmérés idıszakát megelızı fogyás nagyobb (1,7 kg) volt 2008-ban. Az állapotok közül szignifikánsan nagyobb gyakorisággal fordult elı a dekubitusz, a nyelési nehezítettség, a rágási problémák, a demencia, a mozgáskorlátozottság, az étvágytalanság valamint a hányinger-hányás. Ezek együttesen a 2004-es és 2006-os MUST összpontszám 53 százalékáért, a 2008-as MUST összpontszám 15 százalékáért felelısek. Az étvágytalanság a 2004-es 10 százalékhoz képest 2008-ra 15 százalékra nıtt. A 2008-as felmérés mind a nem kívánt fogyás, mind a MUST pontrendszer szerint számottevı, szignifikáns (p<0,01) növekedést mutat. A 2004-es évet 100 százaléknak véve a közepes rizikó elıfordulása 50 százalékkal, a kis rizikó gyakorisága pedig 70 százalékkal csökkent, míg a nagy rizikó 287 százalékra nıtt. Ez azt jelentheti, hogy a kis és közepes rizikókategóriából két év alatt a lakók romló állapotukból kifolyólag a nagy rizikóstátuszba kerültek, valamint a szociális ellátórendszerbe eleve rossz tápláltsági állapotban kerülnek be. Kiegészítı tápszeres táplálás (klinikai táplálás) a szociális otthonokban A tápszeradási szokások vizsgálata lehangoló eredményt hozott. A tápszerfogyasztás gyakorisága szignifikáns csökkenést mutatott 2008-ra. A nagy rizikócsoportban a tápszeradás tizedére csökkent 2004-hez képest, a közepes rizikócsoportban pedig egyáltalán nem adtak tápszert a 2004-es 16,4 százalékos képest. A 2006-ban kapott eredmények kismértékben, ám nem szignifikánsan rosszabbak, mint ben. Az étrendeket vizsgálva a következı eredményeket kaptuk: a folyékony-pépes étrendet fogyasztók 58,9 százaléka már 2004-ben nagy rizikójú volt, ám ez az arány szignifikánsan (p<0,05) nıtt 2008-ra (94%). Ez együtt járt a kis rizikójúak arányának szignifikáns csökkenésével. 14

19 Következtetések és megbeszélés Elsı szembetőnı eredményünk, hogy a tartós bentlakásos intézményekben élık nemenkénti aránya nem tükrözi a társadalom hasonló korú nemi összetételét, azonban ennek részletes elemzése nem volt tárgya jelen kutatásunknak. A testösszetétel egzakt jellemzése a gyógyászat és a rehabilitáció (ergonómia) viszonylag korán megfogalmazott igénye (Ng és mtsai, 1995), ennek ellenére, meglepı módon a szociális otthonban és általában a fekvıbeteg-ellátásban nem terjedtek el rutinszerően a végtaghiányosok testmagasság- és -tömegmérését kiváltó lehetıségek (becslések). Felméréseink során ezek használatával még véletlenszerően sem találkoztunk. A malnutríció prevalenciája a vizsgált paraméterektıl és azok számától függ. A kapott eredmények összecsengenek a nemzetközi adatokkal. A 2008-as eredmények eltérı voltát a lakóknál fennálló állapotokban történt változás és a 2004 és 2006-os évvel nem teljesen egyezı vizsgálati protokoll okozhatja, valamint az, hogy a 3. vizsgálat nem ugyanazokban az intézményekben készült, mint az elsı kettı. A 3. vizsgálat (nutritionday2008) célja nem a MUST szerinti tápláltsági rizikó meghatározása volt, de az egységes európai protokoll szerinti adatgyőjtésbıl a MUST-hoz szükséges paramétereket is tudtuk nézni. Mindhárom esetben az adatgyőjtés randomizált volt, így nem volt befolyásunk a nemek közötti arányra. A betegségeknél sokkal erısebb összefüggés van az állapotok és MUST szerinti végpontszám között. Mind a három vizsgálatban szignifikáns összefüggést mutatott a tápláltsági állapottal a nyelési nehezítettség, a rágási problémák, a demencia és az étvágytalanság. A 2008-as vizsgálatban nem volt lehetıség a lázra adatot győjteni, mivel 2004-ben és 2006-ban ez is szignifikáns összefüggést mutatott a tápláltsági állapottal, ezért a fent felsorolt négy állapot ellett a láz mint állapot nyomon követése is rendszeres idıközökként javasolt. Az étvágytalan lakók száma szignifikáns emelkedést mutatott. Két év alatt szignifikáns változás nem történt az alultápláltság rizikójában sem a BMI, sem a fogyás alapján, sem pedig összességében. Ezzel szemben 2008-ban gyökeresen más képet mutatnak az eredmények. Ennek okai: a lakók többet fogytak, átlagosan nagyobb pontszámot kaptak a fogyásra, valamint több, a táplálkozást potenciálisan befolyásoló betegségük is volt. Mivel azon állapotok gyakorisága nıtt szignifikánsan az elmúlt öt évben, amelyek nagymértékben (2004-ben 53%, 2008-ban 15%) magyarázzák a MUST összpontszámot, ezért valószínő, hogy leginkább ez állhat a nagy rizikó prevalencianövekedés hátterében. 15

20 A kilencven évnél idısebb korosztály fokozottabb odafigyelést igényel, ezért eltérı, nagyobb lenne a humánerıforrás, illetve közvetlen anyagi ráfordítás szükséglete. A fennálló betegségek számában szignifikáns (p<0,0001) különbséget találtunk a kis és nagy rizikójú csoport között. Mindhárom vizsgálatban az idegrendszeri kórképek szignifikáns összefüggést mutattak a tápláltsági állapottal. Az idegrendszeri betegségek elıfordulási gyakorisága szignifikáns (p<0,05) növekedést mutatott 2008-ra. Az idıskorúak BMI-je 2008-ra szignifikáns növekedést mutatott. A BMI-kategóriák szerinti gyakoriság alapján eltolódást tapasztaltunk az elhízás irányába. Az alultápláltság lassítja a rehabilitációt (Harsányi és mtsai, 1999), így a rehabilitációs kapacitás megırzése érdekében a tápláltsági állapot szőrése elengedhetetlen a tartós elhelyezést nyújtó intézményekben. Kutatásaink az irodalommal egybehangzóan bizonyítják, hogy erre nem elegendı önmagában a testtömeg és a testmagasság mérése, valamint az ezekbıl származtatott BMI számolása. Egyetértünk Eiben Ottó és munkatársai megfogalmazásával, miszerint a BMI inkább tekinthetı divatos arányszámnak, mint humánbiológiai tartalommal bíró mérıszámnak (Eiben és mtsai, 1992). A testtömegindexszel minısített testösszetétel hasonló nagyságrendő hibával lehet terhelt, mint a csak megtekintés alapján jellemzett. Szollár Lajos a túltápláltság megítélésére a tükörbe nézést (kellı önkritika esetén!) megbízhatóbb módszernek tekinti, mint a BMI kiszámítását (Szollár, 1986), azonban az alultápláltság tekintetében egyáltalán nem hagyatkozhatunk rá. Mind 2004-ben, mind 2006-ban, mind pedig 2008-ban a BMI-átlag az optimális határok közé esett, ennek ellenére 2004-ben és 2006-ban a lakók egyharmada, 2008-ban több mint kétharmada közepesen vagy súlyosan veszélyeztetett volt az alultápláltság szempontjából. Az ı rehabilitációjuk táplálásterápia nélkül jelentısen meghosszabbodik, esetlegesen lehetetlenné válik. Ugyanakkor az alultápláltság szempontjából kis rizikójúakat sem lehet biztosan jól rehabilitálhatónak tekinteni, mert vannak olyan betegségek és állapotok, amelyek gyors ütemben képesek a jó tápláltsági állapotot rontani. A sebészeti kórképek hatását 2004-ben és 2006-ban tudtuk bizonyítani. A sebészeti beavatkozások közül különösen a csípıtörések kezelése érinti a lakókat. Az ı esetükben bizonyított, hogy a táplálásterápia a rehabilitációt és az életminıséget javítja. Az állapotok közül a rágási problémák nyilvánvalóan meghatározzák azt, hogy az idısek milyen táplálékot milyen mennyiségben képesek elfogyasztani. A rágási nehézségek a lakók mintegy felét érintik, és közülük a kis rizikójúaknak is viszonylag gyorsan romolhat az állapota, így a rehabilitációs kapacitása is. A kognitív funkció romlása szintén statisztikailag bizonyíthatóan rontja a tápláltsági állapotot. Az intézményekben lakók számottevı hányadát érinti továbbá a közepes vagy 16

21 súlyos fokú funkcióromlás. A kognitív funkció romlásával kapcsolatba hozható anorexia negatív hatással van az életminıségre (Domini és mtsai, 2008), ugyanakkor az alultápláltság tovább súlyosbítja a kognitív funkció hanyatlását. A rehabilitációs kapacitás megırzésének érdekében a táplálásterápia fontos része a kognitív funkcióromlás kezelésének. A kognitív funkció romlása statisztikailag is meghatározza az alultápláltság rizikóját, ezt mind a nemzetközi irodalom (Feldblum és mtsai, 2007), mind pedig saját felméréseink is igazolták. A mozgáskorlátozottság is egyike azon állapotoknak, amelyek az alultápláltság rizikójával összefüggésben vannak, és a lakók számottevı részét érintik. Az egyre súlyosabb fokú mozgáskorlátozottság az alultápláltság nagyobb rizikójával jár együtt. A kisfokban mozgáskorlátozott lakók többsége is a nagy rizikójú csoportba tartozik, tehát az összes mozgáskorlátozott lakó nagy odafigyelést igényel annak érdekében, hogy a rehabilitáció sikeres legyen. A nyelési nehezítettség a lakók 5 10 százalékát érinti, de az érintett lakók aránya majdnem kétszeresére nıtt fél évtized alatt. A diszfágia egyik fontos oka az alultápláltságnak, így a táplálási rehabilitáció során figyelemmel szükséges követni ezt az állapotot is. A táplálási rehabilitáció során igen nagy hangsúlyt kell fektetni az étkezés mennyiségének, idıpontjának egyénre szabására, valamint az étel minıségének javítására, mert csak ettıl várható, hogy a lakó a neki szükséges tápanyagokat magához veszi. A tápszer adását pedig szükséges elkezdeni, ha minden erıfeszítés ellenére a lakó tápláltsági állapota hagyományos étkezéssel nem javítható. A folyékony-pépes étrendre szoruló lakókra feltétlenül fokozottan szükséges figyelni, mert többségük tápláltsági állapota rossz. A szociális szférában dolgozók egyik fontos feladata az élethosszig tartó, fenntartható egészség és a lehetı legjobb életminıség megteremtése, amelynek megvalósításához a táplálkozástudomány (dietetika) is hozzájárul. A tápláltsági állapot ismerete informatív és irányadó a személyes gondoskodás tervezéséhez, a táplálkozás optimalizálásához, így a személyre szabott rehabilitáció megvalósulásához (Lelovics és mtsa, 2008; Lelovics, 2008), melynek kötelezı eleme kell, hogy legyen a tápláltsági állapot dokumentálása is (Stechmiller, 2003). A tápláltsági állapot dokumentálása és nyomon követése során a testtömeg és testmagasság mérésén, BMI-számoláson túl, a nem szándékos fogyás, valamint a feltárt befolyásoló állapotok legalább negyedévente, optimálisan havonta történı rögzítése és elemzése is szükséges. Az idıskorúak az össznépesség egyetlen olyan szegmensét alkotják, ahol nagyarányú növekedésre lehet számítani az elkövetkezı évtizedekben. Hazánkban több mint kétmillió 17

22 hatvan éves vagy ennél idısebb ember él, ık teszik ki hazánk lakosságának több mint egyötödét, közülük a közel ezerötszáz tartós és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben 84 ezren élnek. Célul tőztük ki a tartós bentlakásos intézményekben élık táplálásához és táplálkozásához kapcsolódó legfontosabb tényezık feltérképezését annak érdekében, hogy az összegyőjtött információk segítségével a tartós bentlakásos intézményekben lakók táplálásának javításához útmutatást adjunk, az idısek otthonaiban a táplálásterápia szerepét tudatosítsuk az ápoló- és gondozószemélyzet körében, valamint nem utolsó sorban a táplálkozási rehabilitáció lehetıségeit feltérképezzük. Céljainkhoz elsı lépésben korábbi, nagyszámú mért eredmény hiányában a szociális intézményekben élık tápláltsági állapotának szőrése és meghatározása volt a feladatunk, a folyamatos nyomon követést 2004-óta kétévente végeztük. A dolgozat e három felmérés (2004-ben, 2006-ban és 2008-ban végzett) eredményeit foglalja össze, melynek során összesen 4774 hatvan éves és idısebb tartós bentlakásos intézményben élı gondozott tápláltsági állapotát szőrtük. A felmérések 28,9 30,9 százalékát férfiak és 69,1 71,2 százalékát nık adták, átlagos életkoruk 77,8±8,9 év volt. Az elsı két felmérést általunk kibıvített a Malnutrition Universal Screening Tool-ra (MUST) épülı kérdıívvel, a harmadik felmérést pedig a nutritionday nyomtatványaival az európai 2008-as Táplálási Napon végeztük. Hazánkban és Közép-Kelet-Európában ezt megelızıen hasonló felmérés vagy vizsgálat a szociális otthonokban élık körében nem történt. Megállapítottuk, hogy az alultápláltságra veszélyeztetett idıs személyek aránya a tartós bentlakásos intézményekben nagy: a választott szempontoktól és módszertıl függıen 26,0 és 77,0 százalék között változik. Eredményeink azt mutatják, hogy a tápláltsági állapot felméréséhez nem elegendı egy szempont vizsgálata: több forrásból kell a teljes és reális helyzetet megállapítani. Mindeddig váratott magára annak vizsgálata, hogy az akut és krónikus betegségek közül melyik milyen mértékben játszik szerepet a tápláltsági állapotban, miként jelentenek ezek egy-egy szempontot annak érdekében, hogy a táplálásterápia hatékony legyen. A malnutríció minden esetben a betegek és ellátottak állapotát súlyosbító (komorbid) tényezı. A tápláltsági állapot többek között befolyásolja az infekcióveszélyt, a dekubituszhajlamot, a gyógyszerhasznosulást és a morbiditást is. Az a tény sem hagyható figyelmen kívül, hogy az alultápláltság következményei az ápolási-gondozási kiadásokat nagymértékben növelik. A szőrés (mint a prevenció része) és táplálkozási szakember alkalmazása az intézmény költséghatékonyságához is hozzájárul (pl. csökkenthetı járulékos ápolási költségek, 18

23 gyógyszerköltségek), ezért a tartós bentlakásos intézményekben élık tápláltsági állapotának felmérése nemcsak elemi gazdasági érdek, de a nem csak etetni, hanem táplálni gondolat szellemében alapvetı erkölcsi kötelesség is. A táplálás-táplálkozás az intézményben élık életminıségét, kedélyállapotát és nem utolsó sorban közérzetét is meghatározza, ezért nagy a szerepe a táplálkozásért felelıs szakszemélyzet munkájának. Eredményeink szerint, az irodalmi adatokkal egybehangzóan a rendelet betartása, a speciális táplálkozási igény kielégítése érdekében alkalmazott kompetens táplálkozási szakember (dietetikus) javítja az ellátás minıségét. A táplálás terén is jól definiált feladatok és feladatkörök hozzájárulnak az ellátás színvonalának emeléséhez, amely a gondozottak egészségi állapotát és életminıségét szolgálja. A szociális szférában dolgozók egyik fontos feladata az élethosszig tartó, fenntartható egészség és a lehetı legjobb életminıség megteremtése, amelynek megvalósításához a táplálkozástudomány (dietetika) is hozzájárul. A tápláltsági állapot ismerete informatív és irányadó a személyes gondoskodás tervezéséhez, a táplálkozás optimalizálásához, így a személyre szabott rehabilitáció megvalósulásához. Új tudományos eredmények Felméréseink eredményei szerint az alultápláltságra veszélyeztetett idıs személyek aránya a szociális otthonokban igen nagy (26,8 77,0%). A tápláltsági állapot felméréséhez nem elegendı egy szempont vizsgálata vagy mindössze egy-két kérdés megválaszolásával eldönteni: több forrásból kell a teljes és reális helyzetet megállapítani, mivel a tápláltsági állapot összetett, annak számos paramétere van, ezért több módszer együttes alkalmazása szükséges és indokolt. Az ellátottak közel harmadánál (29,5%) tápláltsági állapot-felmérés negyedévente vagy annál ritkábban történik. Egy egzakt módszerben helyet kell kapnia az akut és krónikus betegségeknek, ezek stabilitásának (dinamikus változók) és a lehetséges állapotrosszabbodásnak is. A személyre szabott, optimalizált tápláláshoz elengedhetetlen a tartós bentlakásos intézményekben élık tápláltsági állapotának szőrése, meghatározása, dokumentálása és folyamatos, rendszeres nyomon követése és javítása is. Az adataink azt mutatják, hogy a tápláltsági állapot multifaktoriális. Sok tényezı olyanok is, amelyekrıl esetleg nem is feltételezzük határozza meg a tápláltsági állapotot (pl. mozgáskorlátozottság, láz). Az étvágytalanság és a nyelési nehezítettség 2,5-szer gyakoribb, a 19

24 mozgáskorlátozottság, a demencia, valamint a hiányos fogazat a nagy rizikójú idısek csoportjában közel kétszer (1,6 1,7-szer) gyakoribb, mint az idıs szociális otthonban élık körében. Az állapotok (krónikus betegségek) az akut betegségeknél sokkal erısebb összefüggést mutatnak a MUST szerinti végpontszámmal. A tápláltsági állapot felmérését ki kell terjeszteni a rágási problémákról (fogazat), a nyelési nehezítettségrıl, a demenciáról és az étvágytalanságról szerzett információkkal. Az idegrendszeri kórképek szignifikánsan függnek össze a tápláltsági állapottal. Az idegrendszeri betegségek elıfordulási gyakorisága az elmúlt években szignifikánsan nıtt. A rizikótényezıket külön-külön is nagy figyelemmel kell kísérni minden otthonlakó esetén, azoknál pedig, akiknél halmozottan fordulnak elı a rizikótényezık, erre az ápolási team minden tagjának (orvos, ápolószemélyzet, dietetikus, gyógytornász, ergoterapeuta, szociális munkás stb.) oda kell figyelnie. A kilencven évnél idısebbek fokozottabb odafigyelést igényelnek, ezért nagyobb a humánerıforrás-, illetve közvetlen anyagi ráfordítás szükségletük. A folyékony-pépes étrendre szoruló lakókra feltétlenül fokozottan szükséges figyelni, mert többségük tápláltsági állapota rossz. IRODALOM évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. Kihirdetve: január 27. 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl. 36/2007. (XII. 22.) SzMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól. 67/2007. (VII. 10.) GKM EüM FVM SzMM együttes rendelet a vendéglátó termékek elıállításának feltételeirıl. 340/2007. (XII. 15.) Kormányrendelet a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közremőködı szakértıkre, szakértıi szervekre vonatkozó részletes szabályokról. ÁSZ: Jelentés a helyi önkormányzatok tartós szociális ellátási feladatainak ellenırzésérıl az idısek otthonainál. Állami Számvevıszék, június. 20

25 ÁSZ: Jelentés a tartós szociális ellátást nyújtó intézmények helyzetének és finanszírozásának vizsgálati tapasztalatairól. Állami Számvevıszék. ÁSZ: Jelentés a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti szolgáltatásai helyzetérıl. Állami Számvevıszék, ÁSZ: Jelentés az önkormányzati kórházak és bentlakásos szociális intézmények ápolásra, gondozásra fordított pénzeszközei felhasználásának ellenırzésérıl. Állami Számvevıszék, július. Bácskay A. (2004): Gondozási formák az idısellátásban a szociális alapellátás In: Idıskorúak Magyarországon. Szerk.: Giczi J, Sághi G. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. Bódiné Vajda Gy. (2007) (szerk.): Magyar statisztikai évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. Bozóné Kegyes R, Fekete K, Lelovics Zs, Nagy Gy, Tátrai L. (2008): A dokumentációs rendszer a dietetikus munkájában. 18. In: Magyar Táplálkozástudományi Társaság 33. Vándorgyőlése program és elıadás összefoglalók (Pécs, október 2 4.). Szerk.: Zajkás G, Gilingerné Pankotai M, Gelencsér É, Lugasi A. Magyar Táplálkozástudományi Társaság, Budapest. Crogan NL, Evans BC, Severtsen B, Shultz JA. (2004): Improving nursing home food service: uncovering the meaning of food through residents stories. J Gerontol Nurs 30: Crogan NL, Evans BC. (2006): The shortened food expectations Long-term care questionnaire: Assessing nursing home residents satisfaction with food and food service. J Gerontol Nurs 32: de Looy A, Liddell J, Bozóné Kegyes R, Favreau AM, Marquez I, Naumann E, Lelovics Zs, van Ael K. (2008): Dietetikusi kompetenciák Európában. Új Diéta 2: Donini LM, Savina C, Piredda M, Cucinotta D, Fiorito A, Inelmen EM, Sergi G, Domiguez LJ, Barbagallo M, Cannella C. (2008): Senile anorexia in acute-ward and rehabilitations settings. J Nutr Health Aging 12: Eiben OG, Farkas M, Körmendy I, Pahsy A, Vargáné Teghze-Gerber Zs, Vargha P. (1992): A budapesti longitudinális növekedésvizsgálat, Humanbiologia Budapestinensis, 23. Engelheart S, Lammes E, Akner G. (2006): Elderly peoples meals. A comparative study between elderly living in a nursing home and frail, self-managing elderly. J Nutr Health Aging 10:

26 Evans BC, Crogan NL, Shultz JA. (2005): The meaning of mealtimes: connection to the social world of the nursing home. J Gerontol Nurs 31: Feldblum I, German L, Castel H, Harman-Boehm I, Bilenko N, Eisinger M, Fraser D, Shahar DR. (2007): Characteristics of undernourished older medical patients and the identification of predictors for undernutrition status. Nutr J 6: 37. Féli J. (2005) (szerk.): Magyar statisztikai évkönyv, Budapest: Központi Statisztikai Hivatal, 2005 Figler M, Lelovics Zs. (2008): A háziorvos és a dietetikus együttmőködési lehetıségei a praxisban. Magyar Családorvosok Lapja 1: Harsányi L, Varga P, Bodoky Gy. (1999): State of artificial nutrition in Hungary: Standpoint and methodologic recommendations. Nutrition 15: Horváth Varga Zs. (2008): Fejlıdés vagy hanyatlás In: Gerontológia. Szerk.: Semsei I. DE EK, Sprint Kiadó, Nyíregyháza. Kopp M, Skrabski Á. (1995): Magyar lelkiállapot. Végeken Kiadó, Budapest. Kósa K, V. Hajdú P, Ádány R. (2006): Az öregedı társadalmak speciális népegészségügyi problémái In: Megelızı orvostan és népegészségtan. Szerk.: Ádány R. Medicina Kiadó, Budapest. Lakatos M. (2000): A családi kapcsolatok és a fizikai aktivitás szerepe az idıskorúak életében. In: A korfa tetején. Az idısek helyzete Magyarországon. Szerk.: Daróczi E, Spéder Zs. Központi Statisztikai Hivatal NKI, Budapest. Lelovics Zs, Henter I, Kubányi J. (2006): Szociális otthonban élı szépkorúak tápláltsági állapota. Rehabilitáció 16: 28. Lelovics Zs. (2008): A szociális otthonokban élık tápláltsági állapota és életminısége. 34. In: 6. Grastyán Országos Interdiszciplináris Konferencia, Szerk.: Rab V, Sarlós I, Dávid F, Bolla K. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. Lelovics Zs, Figler M. (2008): Étkezés és étvágy Adatok a szociális otthonokban élık táplálkozásáról nemzetközi adatok ismeretében. Rehabilitáció 18: 103. Lelovics Zs, Bozóné Kegyes R, Bonyárné Müller K, Figler M. (2008): Results of nutritional risk screening of patients admitted to hospital. Acta Physiol Hung 95: Lelovics Zs. (2009): Az egészség nem játék. Élelmezés 1 2: Lelovics Zs, Bozó Kegyes R, Lampek K, Figler M. (2009): Results of nutritional screening in institutionalized elderly in Hungary. Arch Gerontol Geriatr 49: Ng N, Farkas A, Mészáros J, Mohácsi J. (1995): A testtömegindex (BMI) mint egyszerő testösszetétel-jellemzı(?). Kalokagathia 1:

27 Nijs KA, de Graaf C, Kok FJ, van Staveren WA. (2006): Effect of family style mealtimes on quality of life, physical performance, and body weight of nursing home residents: cluster randomized controlled trial. Brit Med J 332: Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet (ORSZI): Gondozási szükséglet vizsgálatok. URL: (2009. január 23.) Otthon Centrum (OC): Luxusotthon idıseknek jó üzlet. URL: (2009. január 5.) Síró B. (1999): Az idıs beteg a kórházban In: Gyakorlati geriátria. Szerk.: Síró B, Bódor Cs. Springer Kiadó, Budapest. Spar JE, La Rue A. (2002): Geriátriai pszichiátria. Lélekben Otthon, Budapest. Stechmiller JK. (2003): Early nutritional screening of older adults: review of nutritional support. J Infus Nurs 26: Szollár L. (1986): Az elhízás kórélettana. Medicina Kiadó, Budapest. Lelovics Zsuzsanna PhD Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék 7621 Pécs, Vörösmarty Mihály u. 4. Telefon: (30)

28 AZ ÖZVEGYSÉG HATÁSA A NİISÉG MEGÉLÉSÉRE ÉS A SZUBJEKTÍV JÓLLÉTRE KÖZÉPKORÚ ÉS IDİS ASSZONYOK CSOPORTJAIBAN Cserepes Réka Eszter, Pék Gyızı Összefoglalás Kutatásunk során azt tekintettük át, hogy az özvegyasszonyok, férjük halálát követıen milyen lelki állapotban érzik magukat, és hogyan alakul saját nıiségük megélése. A vizsgálatban középkorú és idıs, özvegy és házas asszonyok vettek részt. Az eredmények értelmében a középkorú özvegyasszonyok önértékelése, az élet értelmébe vetett hite, és (visszatekintve) a házassággal való elégedettsége alacsonyabb házas kortársaikénál, az életükkel pedig az idıs özvegyeknél is kevésbé elégedettek. Az özvegyek nıiséghez való viszonya változást mutat: míg maga a nıiség megítélése pozitívabb, a nıi szerepek és a nıiesség fontossága elhalványult számukra, az özvegyszerep válik hangsúlyossá. Már számos magyar tanulmány látott napvilágot az özvegyek szubjektív jóllétével kapcsolatban, melyek eredményeihez vizsgálatunk tapasztalatai is jól illeszkednek. Kulcsszavak: középkorú özvegyasszonyok, idıs özvegyasszonyok, változások, nıiség, szubjektív jóllét The influence of the widow status on the experience of being woman and the subjective well-being in groups of middle-aged and old women Summary In our research we studied what kinds of changes appear in the life of widows after losing their husbands: how they feel themselves psychically and how they feel themselves as a woman. In the study middle-aged and old widows and wives took part. Our results show that the self-esteem, the belief in meaning in life and the satisfaction with the marriage of middle-aged widows are significantly lower than these ones of middle-aged wives and middle-aged widows are more unsatisfied with their life than old widows. The relation of widows to their femininity is also changed: they valued femininity more positive than married women but the importance of feminine roles and femininity is lower for the widows. With the lack of husband appears the so-called widow role. Many Hungarian studies have been made about the well-being of widows, our empirical data suit to these results well. 24

29 Bevezetés Modern világunkban, ahol a fiatalság, az attraktivitás és a teljesítmény képviselik a központi értékeket (Hézser, 1995), még mindig viszonylag kevés figyelem jut az idısödı rétegeknek, nem csak az idıs korosztályra, hanem a középkorúakra is. Magyarországon a 40 év fölötti nık rétege egyre szélesebb a társadalomban, idıskorban pedig már kifejezetten több a nı, mint a férfi és e folyamatról a WHO is már, mint az idısödés elnıiesedésérıl ír (Kovács és mtsai, 2001). A férfiak várható élettartama a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2007-ban 69,19 év, míg a nıké 77,34 év. Európa keleti felében, így hazánkban is magas a középkorú férfiak mortalitási aránya. A Központi Statisztikai Hivatal január 1-i adatai alapján, a családi állapot tekintetében, a 15 év feletti lakosság körében a nıi populáció 18,1%-a özvegy, míg a férfi populáció 3,7%-a. Az egészségi állapotban 40 éves kortól kifejezett romlás figyelhetı meg: csökken a munkaképesség, gyakorivá válik a fájdalom és a depressziós tünetek. (Kovács, Jeszenszky, 2006). A középkorú nık a klimaktérium idıszakába érnek, mely biológiai változásokból indul, és a nık életének minden területére kihat. A hormonális változás mellett, módosul az anya és a nıi szerep (Kovács és mtsai, 2001). Komoly félelmet jelent a termékenység elvesztése nyomán fellépı, a nıi szerep elvesztésétıl való félelem (Lux, 1982). Az idısek egészségügyi, s mindenekelıtt jólléti helyzetét illetıen elmondható, hogy a WHO adatai, és magyar kutatások szerint is, a nıi nem és a szegény társadalmi réteghez való tartozás mellett az idıs kor az, ami rizikófaktornak számít a mentális betegségek kialakulásában: 60 év felett a nık nagy része a Beck-pontszámok alapján a depressziós kategóriába tartozik (Csoboth, 2006; Kovács, Jeszenszky, 2006). Az özveggyé válás során egy asszony kedvezıtlenebb anyagi, társadalmi és szociális helyzetbe kerül, romlik a pszichikus jólléte, vagyis a társas támogatás csökkenését és az érzelmi biztonságot nyújtó házastárs hiányát fogja legbiztosabban érzékelni, ami oksági meghatározója lehet annak, hogy az özvegyek mortalitási és morbiditási mutatói (depressziós, neurotikus tünetek) jóval magasabbak a velük egykorú házasokénál (Kovács, 2006). Az özvegység megélését természetesen meghatározzák a személyes prediszpozíciók is, és olyan faktorok, mint a házasfelek életkora, az együtt töltött idı hossza, a kapcsolat milyensége, elızetes életesemények, betegségek, az élet-halálhoz való viszonyuk, a kulturális környezetük, a vallásosság, szociális kapcsolati rendszerük és az özvegy aktuális pszichikus állapota (Parkes, id. Pilling, 2001). 25

30 A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy a nıiséghez főzıdı viszony hogyan változik az megözvegyüléssel, illetve, hogy a szubjektív jóllét hogyan tér el az özvegy és a házas populációkban, középkorban és idıs korban. Célkitőzés Azt, hogy özvegyasszonyok hogyan érzik magukat a világban, és hogy hogyan viszonyulnak saját nıiségükhöz, a 40 év feletti házas asszonyokéval hasonlítottuk össze, így vizsgálva, hogy milyen eltéréseket eredményez az özvegy státusz. A koherencia, az elégedettség különbözı dimenziói mentén próbáljuk megközelíteni az asszonyoknak saját magukhoz, az élethez, a volt párkapcsolathoz való viszonyát oly módon, hogy vizsgáljuk, milyen eltérések adódhatnak az özvegyek és házasok között az önértékelés, az élettel való elégedettség, az élet értelmébe vetett hit és a házasság megítélése mentén. Továbbá kíváncsivá tett bennünket, hogy a vizsgált asszonyok csoportjaiban hogyan jelenik meg a nıiség, mi alapján határozzák meg az özvegy és házas asszonyok a nıiségüket; indukál-e az eltérı családi állapot különbségeket a nıi szerepek fontosságában, a tipikus nıi külsı-belsı tulajdonságok fontosságában, a nıiség pozitív vagy negatív megítélésében. Mindemellett felvetül annak a kérdése is, hogy az özvegyek körében kialakul-e az özvegyszerep, illetve e szerep milyen hangsúlyt nyer az asszonyok nıiséggel kapcsolatos önjellemzésében. Vizsgálati személyek A vizsgálatban 120 középkorú és idıs nı vett részt, családi állapotukat tekintve 65 özvegy és 55 házas. A mintába való bekerülés feltétele volt, hogy életkort tekintve legalább 40 éves legyen a személy; családi állapot tekintetében pedig, ha a házas kategóriába tartozik, akkor házas legyen, és ne élettársi kapcsolatban éljen, illetve lakjon egy háztartásban a férjével, ha az özvegy kategóriába tartozik, akkor egyedülálló legyen, vagyis jelenleg ne éljen partnerkapcsolatban. Életkor tekintetében a K-központú klaszteranalízis módszerével (SPSS 13.0 programcsomag segítségével) osztottuk két csoportra a vizsgálati személyeket, így 68 középkorú és 52 idıs asszony alkotja a mintát. A középkorúak átlagéletkora 53,19, az idıseké 71,04 év. Mintában résztvevı személyek közül a legfiatalabb 40, a legidısebb 95 éves. A vizsgálatban így 31 középkorú özvegy, 34 idıs özvegy, 37 középkorú házas és 18 idıs házas nı vett részt. 26

31 Vizsgálati eszközök Rosenberg-féle Önértékelési Skála (Rosenberg Self-Esteem Scale, RSES, 1965) A Morris Rosenberg által kidolgozott, 10 tételes, önértékelést vizsgáló skála gyakorta alkalmazott módszer a társadalomtudományok területén. A skála a szelfkoncepció, az önmagunkról való gondolkodás egyik dimenzióját, az önértékelést méri, annak is az általános formáját, önelfogadásra és önmagunk értékességére vonatkozó állításokkal. Diener-féle Élettel Való Elégedettség Skála (Satisfaction With Life Scale, SWLS, 1985) Ed Diener skálája az elégedettség élményét oly módon méri, hogy hangsúlyt tesz a társas kapcsolatok meglétére vagy hiányára, a munka vagy valamilyen önértékelés szempontjából fontos szerep meglétére vagy hiányára, illetve a személyes elégedettségre, mint önmagával, a spirituális élettel, a személyes fejlıdéssel és a kikapcsolódással való elégedettség meglétére vagy hiányára. Koherencia-érzés (Élet értelme) Skála a Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdıívbıl (Rahe, Tolles, 2002; Rózsa és mtsai, 2003) A koherencia a személynek a saját magával és a világgal szembeni beállítódását mutatja, mennyire értékeli a személy biztonságos és befolyásolhatónak az ıt körül vevı világot. A nagyfokú koherencia-érzés hozzájárul, hogy a megküzdésben, krízisek esetén a személyiségfejlıdés magasabb szintjére jussunk, azáltal, hogy mobilizáljuk saját erıforrásainkat, valamint hiszünk benne, hogy külsı segítségben is részesülhetünk (társas támasz, transzcendencia). Rövidített Házastársi Stressz Skála (Balog és mtsai, 2006) Az eredeti Házastársi Stressz Skála 17 állítást tartalmaz, a magyar adaptáció Balog és munkatársai nevéhez főzıdik, akik vizsgálataik során alkották meg a magyar skála rövidített változatát. A Rövidített Házastársi Stressz Skála az eredeti változatbók 5 tételt tartalmaz, dimenziók szerinti megoszlásban: 3 válasz a szeretet-bizalom, 1 a problémák, 1 pedig a személyes identitás faktorába illeszkedik. A rövidített változat is alkalmasnak bizonyult a házastársi kapcsolatban fellépı stressz, illetve a házassággal való elégedettség mérésére. Nıiséghez való viszony 27

32 A vizsgálati személyek nıiséghez való viszonyát személyes megfogalmazásaik alapján mértem. Arra kértem ıket, hogy válaszoljanak 5-10 mondatban, a következı kérdésre: mit jelent Önnek nınek, asszonynak lenni. Kiegészítı kérdésként, ám a kérdıívlapon korábban szereplı kérés volt, hogy foglalják össze 5-10 mondatban, mi jellemzi jelenlegi élethelyzetüket. Eredmények A kérdıívek eredményeinek vizsgálatánál több szempontú varianciaanalízist alkalmaztunk. Vizsgáltuk, hogy a középkorúság és az özvegység együttesen befolyásolja-e az eredmények alakulását. Kapott eredményeinket T-próbákkal is alátámasztottuk. Az élettel való elégedettség dimenziójában a várakozásoknak megfelelı eredmény mutatkozott (1. Táblázat). SWLS N Átlag Szórás Középkorú özvegyek 31 18,52 7,11 Középkorú házasok 37 25,00 5,19 Idıs özvegyek 34 21,79 7,58 Idıs házasok 18 22,00 6,1 1. Táblázat: Az Élettel való Elégedettség Skálán (SWLS) elért pontszámok statisztikai mutatói A legalacsonyabb pontszámot a középkorú özvegyek érték el, ez jelentıs szignifikáns eltérést jelent a középkorú házasok pontszámától (t=-4,34; p<0,05), és tendenciaszerő negatív eltérést az idıs házasokkal és idıs özvegyekkel szemben. A szubjektív jóllét többi mért területén lényegi eltérést a középkorú özvegyek és a középkorú házasok pontszámai között találtunk, vagyis a középkorú özvegyek önértékelése 28

33 (t=2,79; p<0,05) (2. Táblázat) és élet értelmébe vetett hite (t=2,13; p<0,05) (3. Táblázat) csak a középkorú házasokhoz képest mutatkozott szignifikánsan alacsonyabbnak. A házassági stressz kérdésében szintén a két középkorú csoport között jelent meg szignifikáns különbség (t=2,27; p<0,05): a középkorú özvegyek, visszagondolva házasságukra, kevésbé találták kiegyensúlyozottnak azt, mint a középkorú házasok (4. Táblázat). RSES N Átlag Szórás Középkorú özvegyek 31 29,55 4,48 Középkorú házasok 37 32,24 3,24 Idıs özvegyek 34 30,21 4,95 Idıs házasok 18 28,83 3,82 2. Táblázat: A Rosenberg-féle Önértékelés Skálán (RSES) elért pontszámok statisztikai mutatói Hasonló eltérések az idıs csoportok között nem mutatkoztak. További T-próbák lefuttatásával azt találtuk, hogy az idıs özvegyek a középkorú házasokhoz alacsonyabb önértékeléssel bírnak (t=-2,07; p<0,05) (2. Táblázat), kevésbé elégedettek az életükkel (t=- 2,09; p<0,05) (1. Táblázat), és kevésbé hisznek az élet értelmében (t=-2,54; p<0,05) (3. Táblázat). A mit jelent Önnek nınek, asszonynak lenni kérdésre adott válaszok alapján kategóriákat állítottunk fel, annak megfelelıen, hogy a válaszok, pszichológiai jelentésükben hogyan kapcsolódnak a nıiség megéléséhez. A válaszok száma az egyes kategóriákban viszonylag magas, így a kategóriák összetevıit csupán megemlítjük, az alkategóriákkal külön statisztikai eljárásokat nem végeztünk. Az elemzéshez khi-négyzet-próbát használtunk. A nıi külsı és belsı tulajdonságok kategóriában az említett tulajdonságokat a vizsgálati személyek, mint általános nıi sajátságot, illetve mint a férfiaktól való megkülönböztetést említették. A kategóriában olyan kifejezéseket használtak, amelyek a nık külsı 29

34 megjelenésével, a gondoskodás, összetartás, megértés, aggódás, felelısségvállalás, irányítás, teherbírás attitődjével kapcsolatosak. ÉÉK N Átlag Szórás Középkorú özvegyek 31 11,84 3,06 Középkorú házasok 37 13,27 2,35 Idıs özvegyek 34 11,82 2,43 Idıs házasok 18 12,11 3,16 3. Táblázat: Az Élet Értelme Kérdıívben (ÉÉK) elért pontszámok statisztikai mutatói RHSS N Átlag Szórás Középkorú özvegyek 31 3,65 1,68 Középkorú házasok 37 4,43 1,17 Idıs özvegyek 34 4,18 1,17 Idıs házasok 18 4,22 1,35 4. Táblázat: A Rövidített Házastársi Stressz Skálán (RHSS) elért pontszámok statisztikai mutatói 30

35 A külsı és belsı tulajdonságok említésénél szignifikáns eltérés tapasztalható a házasok irányába (χ2 = 12,656, p<0,05, Cramer-féle V= 0,325), vagyis jóval több nıiséghez kapcsolódó külsı és belsı tulajdonságot említettek meg, mint az özvegyek (5. Táblázat). Özvegyek Házasok (N=65) (N=55) Khi-négyzet Szabadsági Szignifikancia válaszszáma válaszszáma értéke fok érték Nıi külsı-belsı tulajdonságok , ,027** Nıi szerepek , ,002*** Nıiség pozitív értékelése , ,047** Nıiség negatív értékelése , ,332* * nem szignifikáns, ** p<0,05, *** p<0,01 5. Táblázat: A nıiséggel kapcsolatos kategóriák gyakorisági mutatói és a khi-négyzet próba eredményei Azokkal a nıi szerepekkel kapcsolatos kifejezéseket, mint anya, társ, háztartásvezetı, asszony, akinek tisztelet jár, a házasok szignifikánsan gyakrabban említettek, mint az özvegyek (χ2 = 22,755, p<0,05, Cramer-féle V = 0,435). Az özvegyszerep kategória olyan kifejezések megjelenését foglalja magába, melyek együtt járhatnak a férj elvesztésével, a veszteség okozta zavarodottsággal, a nem találom a helyem a világban, nem érzem nınek magam érzésével. Csak az özvegyek között 31

36 találkoztunk annak megfogalmazásával, hogy a férfimunka is rájuk hárul, a férjük nélkül egyedül érzik magukat, és a társ hiányának következtében nem érzik magukat nınek. Mivel a házasok az említett kategóriákba illeszkedı kifejezéseket nem használtak a válaszaikban, statisztikai eljárás nélkül is megállapítható és evidensnek tekinthetı, hogy az özvegyszerep az özvegy nık között alakul ki, az ı sajátjuk. A középkorú és az idıs özvegyasszonyok között nem mutatkozott lényegi eltérés az özvegyszereppel kapcsolatos kifejezések említésénél. A nıiség pozitív értékelése kategória általánosságban arra vonatkozó kifejezéseket foglal magába, hogy nınek, asszonynak lenni jó, nagyszerő, megtisztelı, a legszebb stb. dolog, illetve a férfiakkal összehasonlítva jobb nınek lenni. Meglepıen, az özvegyek értékelték szignifikánsan pozitívabbnak a nıiséget a házasokkal szemben (χ2 = 9,620, p<0,05, Cramer-féle V = 0,283). A nıiség negatív értékelése kategória kifejezései általánosságban annak említése volt, hogy nınek, asszonynak lenni nagy-nagy feladat, teher, a férfiakkal szemben inkább hátrányban vannak a nık, jobb lett volna férfinak születni. Mindkét csoportban viszonylag ritkán említik a nıiséget, mint negatívumot. Az elemszámhoz hasonlóan, a különbség is elenyészı, nincs szignifikáns eltérés a két csoport között. Megbeszélés Az áttekintett eredmények alapján elmondható, hogy vannak lényegi különbségek a nıiséghez való viszony és a szubjektív jóllét tekintetében az özvegy és a házas nık között, és több esetben befolyásol az életkor is. A szubjektív jóllét tekintetében tehát elmondható, hogy bizonyos tekintetben maga az özvegység az asszonyokban növeli azt a tendenciát, hogy kevésbé értékeljék önmagukat, kevésbé legyenek elégedettek az élettel, és kevésbé higgyenek az élet értelmében. Az önértékelés, az élettel való elégedettség és az élet értelmében való hit dimenziójában nem csak a középkorú özvegyek számoltak be a középkorú házasoknál alacsonyabb értékekrıl, hanem az idıs özvegyek is. Különösen a középkorú özvegyek élettel való alacsony szintő elégedettsége szembetőnı, melynek hátterében valószínő, hogy a megözvegyülés, a számukra fontos társas kapcsolat elvesztése, mint nagy trauma áll (Lindemann, 1944; Schlegel- Holzmann, 1995), amely aztán az élettel való alacsony szintő elégedettséghez vezet (Diener, 1985). A középkorú özvegyeknek a házassággal való elégedettsége is alacsonyabb kortársaikénál. Vagyis a középkorú özvegyek és házasok körében jól látható, hogy a szubjektív jóllét az özvegység állapotával szorosan együtt jár, míg idıseknél a szubjektív jóllét tekintetében sehol sem mutatkozott nagy eltérés. Ennek hátterében állhat elsısorban, 32

37 hogy a középkorú özvegyek még nem olyan régen veszítették el a férjüket, és még nem volt elegendı idejük a gyászmunka befejezésére, és még nem tudtak a férj halálával az életükben bekövetkezett nagymérvő változásokhoz alkalmazkodni (Tatelbaum, 1998; Pilling, 2001; Kast, 1982). A nıiséghez való viszonyban szintén érdekes különbségek mutatkoztak az özvegyek és a házasok között. Az eredmények alapján igazolódott a feltevés, hogy az özvegyasszonyok a nıiségüket másképp élik meg, illetve távolabbinak érzik a társ hiánya miatt, mint a házasságban élı asszonyok (Lux, 1982; Bolen, 2008). A nıiséggel kapcsolatban megállapítható, hogy az özvegyek másképp viszonyulnak a nıi léthez, mint a házasok. A tipikus nıi tulajdonságok és nıi nemi szerepek nem olyan hangsúlyosak az özvegyek életében, mint a házasokéban. Ugyanakkor a nıiségnek egy fajta felértékelıdése is megfigyelhetı az özvegyek részérıl. Számukra módosulnak a nıi szerepek, sıt esetükben megjelenik az ún. özvegyszerep, mely a nemi szerep egy sajátos formája olyan tekintetben, hogy hiányzik a férfi, aki mellett a nı nıi oldala érvényesül (Lux, 1982), és az özvegyszerep egy nıi szerepeiben sérült és férfi teendıket is ellátni kényszerülı, a férfit helyettesíteni próbáló személy új szerepkörét jelölheti (Schlegel-Holzmann, 1995). IRODALOM Balog P, Székely A, Szabó G, Kopp M. (2006): A Rövidített Házastársi Stressz Skála pszichometriai jellemzıi. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7: Bolen JS. (2008): Bennünk élı istennık. Studium Effektive Kiadó, Nyíregyháza. Csoboth Cs. (2006): A magyar nık életminısége. In: Kopp M, Kovács M. (szerk.): A magyar népesség életminısége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest, Diener E. (2006): Understanding Scores on the Satisfaction with Life Scale Letöltve: Hézser G. (1995): A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve. Kálvin János Kiadó, Budapest- Kast, V. (1982): Trauern: Phasen und Chacen des psychischen Prozesses. Kreuz-Verlag, Stuttgart. Kovács M, Jakab E, Kopp M. (2001): Középkorú és idıs nık lelki egészsége. In: Nagy I, Pongrácz T, Tóth IGy. (szerk.): Szerepváltozások. Jelentés a nık és férfiak helyzetérıl TÁRKI Szociális és Családügyi Minisztérium. 33

38 Kovács K. (2006): Az özvegyek, az elváltak és az egyedülállók egészségi állapota. Arányos vagy koncentrálódó terhek? Demográfia 49: Kovács M, Jeszenszky Z. (2006): Idıskor és életminıség. In: Kopp M, Kovács M. (szerk.): A magyar népesség életminısége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest, Lindemann, E. (1944): Symptomatology and management of acute grief. American Journal of Psychiatry, 101, Lux E. (1982): Nıi szerepek. A szexuálpszichológus szemével. Minerva Kiadó, Budapest. Pilling J. (2001): A gyász lélektana. In: Szádóczky E, Rihmer Z. (szerk.): Hangulatzavarok. Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest, Rosenberg, M. (1965): Society and the Adolescent Self-Image. Princeton, New Jersey: Princeton University Press. Skrabski Á, Kopp M, Rózsa R, Réthelyi J, Rahe, RH. (2005): Life Meaning: An Important Correlate of Health in the Hungarian Population. International Journal of Behavioral Medicine, 12, 2, Tatelbaum J. (1998): Bátorság a gyászhoz. Pont Kiadó, Budapest. Cserepes Réka Eszter *, Pék Gyızı Debreceni Egyetem, BTK, Pszichológiai Intézet, Személyiség és Klinikai Pszichológiai Tanszék, Debrecen Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ, Gerontopszichológiai Koordinációs Egység, 4400 Nyíregyháza, Sóstói u Levelezı: Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet, 4010 Debrecen, Komlóssy u, E- mail: 34

39 AZ ÉLETMINİSÉG ÉS A SZAKÁPOLÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI Sasváriné Bojtor Anna Összefoglalás A vizsgálat célja kettıs: egyrészt az idıs betegek önellátási képességének mérése, másrészt az otthoni szakápolás eredményeinek a bemutatása. Vizsgálati módszerként az ápolási dokumentáció - elemzést és az önellátási deficit score szerinti változásait mértük. A kapott adatok egyértelmően igazolták, hogy az otthoni körülmények között ápolt idıs betegek életminısége jelentısen javult az ápolási vizitek számának emelkedésével. Kulcsszavak: életminıség, az ápolás funkciói, önellátási deficit Relationships of quality of life and special care Summary The aim of this investigation is twofold: on one hand to assess self - sufficiency skills of elderly patients and on the other hand to demonstrate the results of home nursing care. As an investigational method nursing documentation analysis and the changes of self - sufficiency deficit were measured according to score. The received data have explicitly proved that the life-standard of the elderly patients getting home care has significantly improved due to the increasing number of nursing visits. Keywords: life standard, functions of nursing, deficit of self - sufficiency 35

40 Bevezetés Az otthoni szakápolás a holisztikus szemléleten alapuló betegellátási forma, melynek középpontjában az önellátási probléma megszüntetése, illetve egy optimális állapot elérése áll. Leegyszerősítve, ez azt jelenti, hogy ahogy csökken az önellátási deficit, úgy javul a beteg életminısége. A kettı egymással szervesen összefügg. Az életminıség meghatározására számos próbálkozás történt. Az angol irodalom szerint: az élet élvezete (enjoy of life), csak egy a sok közül. Mi az, ami valójában fontos a betegnek? Az, hogy növekedjen a fizikai teljesítménye, csökkenjen a betegség terhe, vagy javuljon az önellátási képessége? Az ellátást nyújtó szakemberek nap, mint nap szembesülnek ezekkel a kérdésekkel. Munkájukat, tevékenységüket ennek szellemében végzik, mindent elkövetve annak érdekében, hogy a beteg mielıbb teljes életet élhessen. Az idıskor Az idıskor könnyen felismerhetı jellegzetes testi változásaival, lassan telepedik rá életünkre. A változások épp úgy hatással vannak az énkép alakulására, mint a világban való tájékozódásra. Az idısek szociális, egészségi, érzelmi, illetve értelmi fejlıdése bonyolult jelenség. Nagyszámú testi és mentális folyamat áll kölcsönhatásban egymással. Ezek alapján fordulhat elı, hogy a testi, vagy mentális gyengülés egymástól függetlenül ugyanúgy elıfordulhat, mint egymást erısítve. (Iván, 2001) Napjainkban az idıskor minıségi újraértékelése folyik. Vegyük sorra azokat a fıbb pontokat, amelyek az újraértékelést segítik. Elıször is új szemléletmód vált szükségessé az idıskorúak számának gyors emelkedése miatt. Növekszik a várható élettartam (KSH, 2003). Másodszor az idısebb populáció minıségi változáson megy keresztül. E mögött többnyire az anyagi forrás húzódik meg. Vannak olyan csoportok, akik a létminimum alatt élnek és vannak olyan csoportok az új öregek csoportja, akik egy jobb szociális ellátást és emberhez méltó nyugdíjat élveznek. (Lévai, 1999) Harmadszor a növekvı életkor megváltoztatja az idısekrıl alkotott képet. Nevezetesen egyik oldalon egyre több a nagy vitalitású egészséges, független idıs ember. A másik oldalon pedig egyre növekszik a segítségre szorulók tábora, ami az egészségügyi rendszer átalakulását teszi szükségessé. Ezt az átalakulási, átrendezıdési folyamatot éljük most. (Keighley, 2004) 36

41 Ápolás és gondozás A téma alapgondolatát, nevezetesen a házi ápolás és az életminıség kapcsolatát az 1996-tól bevezetésre kerülı szakellátási forma felerısítette, az ápoláskutatás egyik fı területévé tette. Az ápolás és gondozás lényegét legjobban egy Robert Louis Stevenson-tól vett idézet fémjelzi, amely így szól: Ki látta a szelet? Sem Te, sem én. De ha a fák lehajtják fejüket, Arra halad a szél Az ápolás - gondozás, hasonlóan a szélhez, szinte láthatatlan. Ami ebbıl látható az ember számára az nem más, mint az ápolási tevékenység maga, s amit a beteg vagy idıs érez, az annak a hatása. Az ápolás, gondozás természetébıl adódóan egyrészt egyedülálló jelenlétet jelent a világban, másrészt az emberi kapcsolatok sajátos formáját hordozza magában. A másik ember segítése a mindennapi élettevékenységek kialakításában, a nehéz helyzetek elviselésében, a másik emberrel való kapcsolat vállalásában mind fontos összetevıi az ápolás egyediségének (Oliver és mtsai, 1994). Van- e különbség a fiatal és idıs ember ápolása között? - tehetjük fel a kérdést. Igen, van. Vegyük sorra azokat a különbségek, amelyek meghatározzák, és specifikussá teszik az idısek ápolását: 1.) Nem homogének. Ez a réteg már a naptári életkor szerint sem homogén. Erre utal az Egészségügyi Világszervezet által kiadott életkori besorolás is. A 80 év feletti életkort tekintik olyan határnak, amelyen túl az idıskorúak nagy része az életviteléhez valamilyen segítségre szorul (Wells, 1980). 2.) Különbségek vannak az idısek aktivitásai között, amelyek az életkor elırehaladásával is nagy eltérést mutatnak. Pl. rugalmasság, aktivitás, szellemi frissesség, hobby, stb. Mindezek az egyéni eltérések magukban hordozzák a változtatások lehetıségét is, azaz az életminıség alakulását. 3.) Egészségi állapot: jellemzı a multimorbiditási profil (több, gyakran azonos súlyosságú betegségek együttes jelenléte). 37

42 4.) Az idısek számára veszélyt jelentenek a családi kapcsolatokból és az elmagányosodásból eredı helyzetek. 5.) Jövedelmi, anyagi helyzetekbıl eredı megosztottság, amelyre a bevezetıben már utalás történt. Az öt pontban foglalt tényezık alapvetıen meghatározzák az idıs ember életminıségét, az ápolás sajátosságait. Az idısekre vonatkozóan az ápolás egyes szakterületeinek a határai kevésbé élesek. A beteg ápolási kategóriába való besorolhatósága sokkal nehezebb, mint fiatal korban. Nagyon kevés azon idıs betegek száma, akikre ne lenne jellemzı a multimorbiditás. (e-cím 1). Gyakran a szomatikus betegségek az átlagosnál jóval több esetben okoznak agyi eredetőnek tőnı, pszichés tüneteket. Ez utóbbi jelentısen behatárolja az ápolásban való együttmőködést, illetve a rehabilitációt. Az idısek otthoni ápolása - gondozása egy igen sajátos szakmai felkészültséget, empátiát követel meg az ápolótól. Az ápolás eredményessége és annak mérhetısége nem kis feladat elé állít bennünket. Ma, amikor a minıségi mutatók alapján történik a betegellátás finanszírozása, akkor valamilyen módon mérhetıvé, követhetıvé kell tenni az ápolás eredményességét és hatékonyságát (Bojtor, 2003). Ennek mérésére tettünk kísérletet a pécsi Nıvérszolgálat - Házi Betegápolói Szolgálat keretein belül. Módszer és minta Az életminıség mérése lehet formális és nem formális. Mi a formális változatot próbáltuk meg alkalmazni, amely az un. score, vagy pontozásos módszeren alapszik. Vizsgálati módszerként a dokumentumelemzést, és az önellátási képesség szintjét vizsgáltuk a 2001 és 2003 között ellátott, 65 év feletti házi szakápolásban részesült betegek körében. A dokumentumelemzés 718 fıre terjedt ki. Esetünkben, a 65 év felettieket emeltük ki, akiknek az aránya a teljes beteglétszám vonatkozásában szinte minden évben közel azonos nagyságrendet mutat, azaz a teljes a beteglétszám 30 %. Az I. Táblázat mutatja az ellátott betegek éves megoszlását. Körükbıl random módon választottunk ki 100 ápolt beteget (II. Táblázat). A táblázatban az életkori és a nemek szerinti megoszlást, valamint a teljesített vizitek számát összegeztük. 38

43 Ellátott betegek megoszlása ( ) Év Teljes létszám 65 év felettiek száma Összesen: I. Táblázat. Ellátott betegek éves megoszlása A követéses vizsgálat elméleti alapját a 20/1996. (VII. 26.) Népjóléti Miniszteri és a 43/1999. (III. 3.) kormányrendeletben foglalt ápolási kategória képezi. Ezek alapján a szakápolási fokozatok a következık: 1.) Teljes ápolásra szorulónak kell tekinteni azt a beteget, aki a mindennapi életvitel alaptevékenységeibıl* hármat, vagy annál többet más személy igénybevétele nélkül nem képes elvégezni és szakápolásra szorul. 2.) Részleges ápolásra szorul az a beteg, aki a mindennapi életvitel alaptevékenységei (*Alapellátási tevékenységek: táplálkozás, tisztálkodás, öltözködés, széklet és vizelet kontinencia, önálló helyzetváltoztatás (felkelés, lefekvés) közül legalább két tevékenységet más személy igénybevétele nélkül nem képes elvégezni, és betegsége miatt szakápolásra szorul. 3.) Önellátó az a beteg, aki a mindennapi életvitel alaptevékenységeit* más személy igénybevétele nélkül képes elvégezni, de betegsége miatt szakápolási feladatok elvégzésére van szüksége. Az önellátási képességek és azok alakulását score - módszer szerint végeztük el. E - szisztéma alapján 2 pontot jelent a mindennapi életviteli alaptevékenység, és 1 pontot jelent minden egyes szakápolási feladat teljesítése. 39

44 Neme Nı Férfi Összesen Száma Életkori átlag 69,5 64,5 -- Vizitek száma/fı 16 (3-28) 17 (3-28) -- Összes vizitszám II. Táblázat. 100 ápolt neme, életkori megoszlása, vizitek száma Ápolási kategóriákra kivetítve: 1. Teljes ápolásra szoruló beteg: > 7 pont 2. Részlegesen önellátó beteg: > 5 pont 3. Önellátó beteg: < 3 pont Vizsgálatunkban az ápolási kategóriák megoszlását a III. Táblázatban összegeztük, amely az ápolási anamnézis felvételekor jelzett állapotot tükrözi. A kapott adatokból kitőnik, hogy a vizsgálatban szereplık 75 %-a teljes ápolásra szorul. A továbbiakban ez a csoport, mint 100 % került elemzés alá. Alapvetıen ez határozza meg az ápoló munkáját, nevezetesen azt, hogy hogyan válik a teljes ápolásra szoruló beteg részlegesen, vagy teljesen önellátóvá az ápolási vizitek végére. A követéses vizsgálatban a teljes ápolásra szoruló betegek önellátási képességeit és annak változásait elemeztük, ami szervesen összefügg az életminıséggel. Fı Score Teljes ápolásra szorul Részlegesen önellátó Önellátó Összesen III. Táblázat. Ápolási kategória szerinti megoszlás 40

45 A betegség jellege, súlyossága alapvetıen behatárolja az ápolás eredményességét. A 100 vizsgált személy fıbb betegségeit mutatja a IV. Táblázat, amely a betegségek egyfajta rangsorát jelzi. A besorolás megegyezik a statisztikából is jól ismert betegségcsoportok rangsorával. Többségben a kardiovaszkuláris és a cerebrovaszkuláris betegségben szenvedık részesülnek otthoni szakápolásban. A besorolást elsıdlegesen az otthoni szakápolást indokoló fı diagnózis határozta meg (Eü. M, 1999). Betegségcsoport Nemek nı - férfi Összesen Kardiovaszkuláris Cerebrovaszkuláris Mozgásszervi Anyagcsere Rosszindulatú daganat Összesen IV. Táblázat. Betegségcsoport szerinti megoszlás Eredmények A mintában szereplık összesen 1633 ápolási vizitben részesültek. Átlagosan számítva az 1 fıre jutó vizitek száma: nıknél 16, férfiaknál 17. A legkevesebb vizitszám 1 fıre kivetítve 3, a legtöbb 28 volt. Az ápolási vizitek teljesítése után az ápolási kategóriák az alábbiak szerint alakultak (V. Táblázat). A teljes ápolásra szorultak (75 fı) közül 13 fı maradt ebben a kategóriában, 10 fı részlegesen önellátó, és 41 fı önellátó lett. Összesen: 64 fı, szemben a 75 fıvel. A különbözet abból adódik, hogy 9 fı kórházba került és 2 fıt elveszítettünk. Az ápolási dokumentációt elemezve és a betegek tényleges állapotát felmérve, egyértelmően megállapítható, hogy az otthoni szakápolásban nyújtott ellátási forma nagyban hozzájárult az életminıség javulásához, azaz az önellátási deficit csökkentéséhez, vagy éppen a megszüntetéséhez. Az ápolás eredményességét igazolja a vizsgálatban alkalmazott score - szisztéma változása. Nevezetesen, az ápolás megkezdésekor a teljes ápolásra szoruló betegek 41

46 esetében a score - szám átlagosan 12+4 ezzel szemben az ápolási vizitek befejezésekor a score - szám 9+2-re változott. Ápolási kategória Betegek száma Score- szisztéma Teljes ápolásra szorul Részlegesen önellátó Önellátó Összesen fı kórházba került, 2 fı meghalt V. Táblázat. Befejezett vizitek utáni változás (kiemelten a teljes ápolásra szorulók 75 fı). A részlegesen önellátó beteg esetében az ápolás megkezdésekor a score - szám 5+2, az ápolás végére 5+1-re változott. E - kategóriába tartozó betegek alapvetı szükségletük kielégítésében továbbra is segítségre szorulnak. Az önellátó betegeknél az önellátási képességek vonatkozásában nem történt lényeges változás, a szakápolási tevékenységet, pl.: sztóma kezelés - a beteg megtanulta, így az életminısége is javult. Megbeszélés A vizsgálatban résztvevık 65 év feletti és teljes ápolásra szoruló betegek voltak. A vizsgálat lényege abban áll, hogy kísérletet tettük az ápolás eredményességének a mérésére, amely az önellátási deficit változásain alapszik. Összegezve az eredményeket úgy gondoljuk, hogy e vizsgálati módszer alkalmas az ápolás - gondozás nyomon követésére, mérésére, s ajánljuk mások számára is. Az idısek ápolása magába rejti a megküzdı képességek egész láncolatát. Effektívnek nevezhetı képesség ez, akkor, ha csökkenti a kellemetlen érzést, ha növeli az önbecsülést, ha segíti a másokkal való kapcsolat kialakítását és fenntartását, valamint javítja a beteg állapotát. Egyszóval javítja az élet minıségét. Úgy gondoljuk, hogy az elért eredmények mindenképpen figyelemre méltóak. 42

47 IRODALOM Ápolási dokumentáció ( ): Nıvérszolgálat Házi Betegápolói Szolgálat, Pécs. Bojtor A. (2003): The importance of social and cultural factors to nursing status. Int J Nursing Practice 9: Groenman NH, Slevin A. (1996): Szociológia, szociálpszichológia és magatartástudomány ápolóknak. Semmelweis Kiadó, Budapest. (ISBN ) Iván L. (2001): A geriátria helyzete Magyarországon. Mozgásterápia X: Keighley T. (2004): Political leadership in Europe - an assessment of the impact of the 2004 EU Accession round on nursing in Europe. J Nursing Management 12: KSH (2003): Magyar Statisztikai Évkönyv Lévai K. (1999): Idısellátás Magyarországon. Szociális Innováció Alapítvány, Budapest. Magyar Közlöny (1996): 64. sz. Népjóléti Minisztérium 20/1996. (VII. 26.) Slevin O, Buckenham M. (Szerk.) (1994): Ápolóképzés a jövınek. Semmelweis Kiadó, Budapest. (ISBN ) Smith S. (1992): Communications in Nursing. Year Book. Mosby, St. Louis. (ISBN ) Wells T. (1980) Problems in Geriatric in Nursing Care. In: Home Care Nursing Services Ed.: D. Modly, R. Zanotti, New York. (ISBN ) E-cím 1: Sasváriné Bojtor Anna Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Fıiskolai Kar Klinikai és Ápolástudományi Intézet PTE, EFK, Pécs, Vörösmarty u

48 A MOZGÁSTERÁPIA JELENTİSÉGE A GERIÁTRIÁBAN Kaulicsné Varga Magdolna Összefoglalás A mozgásterápia elengedhetetlen része az idıskorúak ellátásának. Egyaránt fontos szerepe van mind az élettani folyamatok negatív hatásainak csökkentésében, mind az inaktivitás megelızésében, figyelembe véve az idıs szervezet terhelhetıségét. Rendszeres testgyakorlással nagymértékben csökkenthetjük számos betegség kockázatát, hozzásegítve ezzel az egyént az egészséges öregkor megéléséhez. A gyógytornász feladata, a gyakorlatok tanításán túl, az életminıség javítását célzó felvilágosítás és tájékoztatás. Importance of physicotherapy in the geriatrics Summary The physiotherapy is an inevitable part of the care of elderly. It plays an important role both in the decrease of the negative effects of physiological processes and in retain of physical activity taking into consideration the load-ability of the old body. Risks of numerous diseases can be substantially decreased by regular physical training this way helping the person to reach a healthy aging process. The task of a physiotherapist is to provide information in order to improve the quality of life, besides conducting the trainings. Bevezetés A geriátria az idıskorúak egészségi állapotával, betegségeik megelızésével, klinikumával, gyógykezelésével és rehabilitációjukkal foglalkozó tudományág (Szabó, 1996). Ez a terület azonban nemcsak az orvosok számára jelentıs, hanem szinte már minden egészségügyi és szociális területen dolgozó szakember munkájának része. Így tehát a gyógytornászok (mint mozgásterapeuták) munkájának is szerves részét képezi, legyen szó akár megelızésrıl, akár gyógyításról vagy rehabilitációról. Nyilvánvalóan a gyógytorna (is) a megelızést helyezi elıtérbe az ellátás folyamán, ha erre van lehetıségünk, igyekszünk még az idıskor kezdete elıtt átadni olyan információkat, amelyek az életminıség javítását szolgálják. Mindamellett nem tekinthetünk el az idıskor szervi változásaitól, amelyek egyes esetekben 44

49 komoly problémát okozhatnak az idıs embereknek, s nem feledkezhetünk meg egy már inaktív idıs személy esetében a tartós fekvés káros hatásainak megelızésérıl sem. A gyógytornász nemcsak a mozgásszervrendszert érintı problémákkal foglalkozik, hanem a tornán keresztül más szervrendszerek mőködését is kedvezıen befolyásolhatja (pl.: szív- és érrendszer, idegrendszer stb.). Így a szervezet egészére próbálunk hatni, a testi kondíció javítása érdekében. Élettani változások a gyógytornász szemével A fizikai teljesítmény fiatal felnıtt korban éri el a csúcsot és azután folyamatosan csökken, amelynek mértéke egyénre jellemzı. A csökkenés az öregedés részjelensége. Az egészséges öregek izomtömege s vele együtt az izomerı is csökken. A csökkenés mértékét - amely visszafordítható - befolyásolja a fizikai aktivitás hiánya (McMurdo és mtsai, 2000). Az idıs kor általános jellemzıje az izomerı fokozatos csökkenése, amivel összefügg az állóképesség és a reakcióidı növekedése. Szerkezetileg az izomerı csökkenése összefüggést mutat a harántcsíkolt izomsejtek számának csökkenésével és azzal, hogy az izomsejtek nem regenerálódnak és helyüket kötıszöveti rostok foglalják el. Ennek megfelelıen a kéz vékonyabb lesz, a lábizomzat ugyancsak csökken, és petyhüdtté válik. Aniansson és mtsai szerint a hetvenes évektıl kezdve a II. típusú (fehér) izomrostok aktivitása gyorsabban csökken, mint az I. típusú (vörös) izomrostoké. A II. típusú rostok hajlamosak a gyengülésre és a megnyúlásra, az I. típusúak a megrövidülésre. Ennek eredménye az izomegyensúly megbomlása és a helytelen tartás kialakulása (Mészáros, 2001). A helytelen tartás pedig további problémákat vet fel. A görnyedt, háthoz csatlakozik a széles alapú, csoszogó járás, hisz az egyensúlyt meg kell tartani. Ám az egyensúly megtartása nem kis feladat, különösen, ha már nem csak statikai, de kifejezetten egyensúlyérzékelési zavarokkal küzd az egyén. A koordinációs képesség is csökken az életkorral, kissé nagyobb mértékben, mint az izomerı. A kiváltó ok lehet a propriocepció, az izomfunkció és az ízületi mozgások csökkenı 45

50 kontrollja. Az idısek koordinációs képességét befolyásolhatják még neurógiai tényezık is. (e-cím 2) Az idegrendszer sejtjei nem osztódnak, éppen ezért az idegsejtek élettartama az egyén élettartamával azonos. A kor elırehaladtával az idegsejtek kiesése figyelhetı meg, kóros körülmények között jelentısen nagyobb számban esnek ki, mint öregkorban. Hasonlóképpen idegsejtek kiesése figyelhetı meg a gerincvelı állományában és kimutatható a kisagy Purkinje-sejtjeinek sorvadása is (Beregi, 1981). Nagy valószínőséggel a fenti változások együttesen magyarázhatják az izomtónus és a koordinációs képesség változásait idıs korban. A fent említett járás- és egyensúlyzavar az esetek nagy százalékában eleséshez vezet. Az elesés önmagában nem olyan veszélyes, ha azt egy egészséges, fiatal szervezet szenvedi el. Azonban idıskorban számolnunk kell az esés egyik legfontosabb szövıdményével, a csonttöréssel. Az öregedés folyamán csökken a csontszövet térfogatra számított tömege, a megmaradó csont ásványi/szerves anyag arányának változatlansága mellett (oszteoporózis). A csontritkulás külsı testi jegyei mellett az idısek csontjai könnyebben törnek (Síró és mtsa, 1999). Az idısek egyensúlyozó képessége és az elesések közötti kapcsolattal, illetve az elesések megelızési lehetıségeinek keresésével McMurdo és mtsai is foglalkoztak. A testmozgás hatását vizsgálták a 60 év feletti nık csontsőrőségére és az elesések számára. Megfigyeléseik szerint a kalcium + torna csoportban kevesebb elesés fordult elı, mint a csak kalciumot szedıknél. Ez a megfigyelés alátámasztja, hogy az egyensúlyérzék, erınlét és rugalmasság tornával elérhetı javulása az esés valószínőségét csökkenti. Vizsgálatuk arra hívja fel a figyelmet, hogy a törések számának csökkentésében a csontsőrőség javítása csupán az egyik oldal, az esések számának csökkentése szintén jelentıs tényezı (e-cím 2). 46

51 Fontos feladatunk, hogy az elesést megelızzük: speciális gyakorlatok segítségével javítsuk a megbomlott egyensúlyt, illetve korrigáljuk a tartási rendellenességeket (egyebek mellett a megnyúlt rostok erısítésével, és a megrövidültek nyújtásával). A mozgás természetes velejárója, hogy intenzitástól függıen ugyan, de munkára készteti szív- és érrendszerünket. Az idıskorúak keringése és légzése már nem minden esetben képes alkalmazkodni a fizikai terheléshez, így egy-egy gyakorlatsor összeállításánál erre feltétlenül oda kell figyelnünk. A szív pumpaként való mőködése jelentısen csökken idıs korban annak ellenére, hogy az izomrostok mennyisége viszonylag kismértékben csökken (Beregi, 1981). A tüdı és a mellkasfal egyaránt merevebbé válnak, emiatt a rekeszizom fokozott használata és a mellkasfali légzıizmok csökkenı használata jellemzi légzésüket. Ugyanakkor nem határolhatjuk el egymástól a keringési- és a légzırendszert. A fizikai megterhelés során támasztott megnövekedett igényekre az idıs szív nem olyan pulzusszámnövekedéssel reagál, mint a fiatal. Csökken a maximális oxigénfogyasztás, 30 éves kortól évi mintegy 1%-kal. Ám az is igaz, hogy egy egészséges 75 éves asszony akkor használja ki legjobban oxigénfogyasztási kapacitását, ha vízszintes talajon 5 km/h sebességgel gyalogol, de egy edzésben lévı 70 éves személy ugyanakkora oxigénfelvevı kapacitással rendelkezik, mint egy rendszeres testmozgást nem végzı 30 éves fiatal (Coni és mtsai, 1994). Ismert, hogy a rendszeres fizikai aktivitás csökkenti a szív koszorúerének betegségét és még számos betegség rizikóját. A probléma ott van, hogy az általános tévhit szerint csak az állandó, erıteljes fizikai aktivitás jár ezzel az elınnyel. Ezek a feltételek természetesen idısek számára nem ajánlhatók. Az újabb vizsgálatok azonban azt bizonyították, hogy a fizikai aktivitás elınyeit a rendszeres, mérsékelt intenzitású mozgás is képes nyújtani. Ezek az eredmények bátoríthatják azokat az idıseket, akik a rendszeres, intenzív fizikai aktivitásra nem alkalmasak (McMurdo, 2000). Annál inkább ajánlható például a séta. A séta számos jótékony hatására pedig érdemes lenne felhívni (nem csak) az idısek figyelmét, ám számukra valóban kitőnı 47

52 testgyakorlás. Hasonló eredményre jutottak a Harvard Medical School kutatói is, akik a sétának a szívbetegségek kockázatra gyakorolt hatását vizsgálták. Megállapították, hogy a gyors séta és a heti legalább 2,5 óra élénk testedzés egyenlı mértékben véd a szívbetegségek ellen. Mindkettı mintegy 30 százalékkal csökkenti a kockázatot. (A kutatók azt is tapasztalták, hogy szív- és érrendszeri megbetegedés kockázata jelentısen nıtt az ülve és fekve töltött idı hosszával (Manson és mtsai, 2002)). Vannak a gyógytornának olyan területei is, melyek talán kevésbé ismertek, ám egyáltalán nem kevésbé fontosak. Ilyen például gátizmok tornája, amelyet optimális esetben már fiatalkorban el kellene sajátítani, hiszen az izomgyengeség és -sorvadás nemcsak mozgásban számottevı, hanem a vizelet- és széklettartásban résztvevı záróizmokat is érinti. Sok idıs küzd az inkontinenciával, ám csak kevesen tudják, hogy a megfelelı mozgásterápiával ezen is lehet segíteni. Az úgynevezett intimtorna a fent említetteken kívül hathatós segítség lehet az aranyeres- és hüvelyproblémák megoldásában is. Immobilizáció Az idısek ellátásában nagy súlyt kell fektetnünk az immobilizáció következményeire. Az általános gyengeség magában rejti azt a tényt, hogy az évek múltával, az aggkor közeledtével egyre több idıt töltenek fekve, még ha relatíve egészségesek is. Ha pedig valamilyen betegség miatt (talán hosszabb idıre is) ágyba kényszerülnek, különösen fontos, hogy a fekvés káros hatásait igyekezzünk kivédeni. Az immobilizáció egy ördögi kört indíthat el. A mozgásrendszerben az izmok sorvadásával, zsugorodásával/megnyúlásával, gyengülésével, oszteoporózis korai fellépésével kell számolni. Érintett a szív- és érrendszer, valamint a légzırendszer is. A keringı vérmennyiség, a plazmavolumen és a perctérfogat csökken. A keringés lelassul, melynek következtében tromboembóliás szövıdmények léphetnek fel. A légzırendszer zavarát a nyugalmi légzés, a percventilláció és a vitálkapacitás 48

53 csökkenése jelzi. A légzési munka megnı és a légzıizmok ereje is csökken. A tartós immobilis állapotban megnı a hiposztatikus pneumónia és a pulmonális embolizáció veszélye. Az inaktivitás következtében az idegrendszerben is változások történnek. Meg kell említeni az egyensúlyozás és a koordináció romlását, valamint a gyakran elıforduló szorongást és depressziót. A kondicionális állapotot tovább ronthatja esetenként az elhízás, vagy éppen a fellépı étvágytalanság hatására bekövetkezı súlyvesztés (Gerencsér, 2000). Az erıcsökkenés mértéke a fekvés következtében egy hét alatt elérheti az 5-20%-ot is, különösen az antigravitációs izmokban lehet ez jelentıs. Fontos a fekvı rendszeres tornáztatása - légzıtorna, értorna, az ízületek aktív és passzív átmozgatása naponta többször. Törekedni kell a korai, ám fokozatos mobilizációra, hiszen a fokozatosan növekvı aktivitás és a test fokozatos függıleges helyzetbe hozása elengedhetetlen a szív- és érrendszer épségének megırzése érdekében ( 2). Életminıség és mozgás Mint már láthattuk, a rendszeres testgyakorlás számos, az idıskorral együtt járó negatív változásra van jó hatással. S ahogy próbáljuk lassítani az öregedési folyamatokat, úgy teszünk lépéseket afelé, hogy az idıs társadalom életminısége is javulásnak induljon. Az életminıség, az egészség és a rendszeres testedzés elválaszthatatlanok. Mindegyik függvénye a másik kettınek, amit elméletben sokan tudnak, de a gyakorlatban kevesen alkalmazzák (Monspart, 2001). A tény, hogy életünk folyamán, a gépesítés egyre erıteljesebb térhódításának és rohanó életmódunknak köszönhetıen nem mozgunk eleget, már közismert. Mint ahogyan nincs ez másként az idıs korosztály esetében is. İk, mint ahogyan a legtöbbjük mondja, mozogtak, dolgoztak már eleget az életben, most inkább pihennének, vagyis sokan mereven elzárkóznak a torna minden formájától. Egy, a SOTE Gerontológiai Központjában végzett tanulmány szerint, amelyben 90 fı (55-85 évesek) mozgásszokásait vizsgálták, a 49

54 következı eredmény született: 43,5%-uk vallotta magát sportolónak (vagyis jelenleg is rendszeres testgyakorlást végez, vagy sportol), 23,4%-uk dolgozó (miszerint mozgással járó hobbyja van, pl. kerti munka, de nem sportol, míg számottevı, 33,1%-uk vallotta, hogy nem sportoló (nincs hobbyja vagy üléssel járó hobbyja van és nem sportol). A megfelelı mozgást meg kell tanulni. A felnıttek tanításánál figyelembe kell vennünk azt, hogy a felnıtt csak azt tudja megtanulni, amit megértett. Egy új, vagy másfajta mozgásformát csak akkor fog elsajátítani és gyakorolni, ha annak elınyérıl meg van gyızıdve. A helyes mozgás megtanulását hátráltatja a sok éven át megszokott és beidegzıdött mozdulatsor. Törekedjünk csoportos foglalkozások szervezésére, ahol a tényleges mozgásterápián túl, idıt kell szentelnünk a felvilágosításra is. Olyan ismereteket kell nyújtani, melyek segítenek megérteni szervezetük idısödéssel járó változásait. A változások ismeretében könnyebben fognak tudni azokhoz alkalmazkodni. Könnyebben tudják majd elfogadni, hogy a fiatalabb korban megszokott tornamozdulatokat miért ajánlatos módosítva végezni (Mészáros, 2001). A tájékoztatást sokszor nemcsak az érintettekre, hanem a családtagjaikra is ki kell terjeszteni. Gyakori probléma, hogy a hozzátartozók (ápolók, gondozók) túlságosan is kiszolgálják az öreget, szinte beszőkítve a mozgásterét. Ha mindent elvégzünk helyettük, még ha azt szeretetbıl tesszük is, az idıs ember bezárkózik, haszontalannak érzi magát, és halad az inaktivitás, a hanyatlás és a függıség felé. Fontos, hogy a meglévı aktív mozgásokat ne építsük le, és csak akkor avatkozzunk be, ha valamire nem képes. A napi életvitel során is mindent el kell követni, hogy a mozgások megmaradjanak, és ne legyenek akadályozottak. Fontos az aktivitást elısegíteni minden esetben, a toalett, étkezés, öltözködés és különösen a helyzetváltoztatás esetén, ezekhez meg kell tanítani az eszközök helyes használatát (Marco, 2001). 50

55 Óriási tehát a tájékoztatás jelentısége, vagyis, hogy igyekezzünk elmagyarázni és meggyızni ezt a korosztályt (is) arról a tényrıl, hogy a rendszeres testedzés elengedhetetlen az egészséghez és ezen keresztül az életminıség javításához. Az egészséges életmód megismertetéséhez, terjesztéséhez, elfogadtatásához, választhatósági lehetıségeihez társadalmi, pszichológiai, pedagógiai, szociológiai ismeretek és módszerek szükségesek. De nem felejthetı a családi közösség szerepe sem az életmód kialakításában. Ám természetesen a végsı döntés az egyéné. IRODALOM 1. Beregi E. (1981): Az öregedés orvosi problémái. Medicina Könyvkiadó, Budapest. 2. Coni N, Davison W, Webster S. (1994): Öregedés. PETIT Kiadó. 3. E-cím: 1: 2: 4. Gerencsér Zs. (2000): Az edzés és a fizikai terhelés a mindennapi tevékenységünkben. Mozgásterápia IX/3: Marco L, Hahné Balogh E, Szépné Pruzsinszki E, Szutor E. (2001): Idısek Mobilizálása Módszerének általános ismertetése. Mozgásterápia X/2: Mészáros L. (2001): Van-e hatása a tartásjavító tornának és egészségnevelésnek idısebb korban? Mozgásterápia X/2: McMurdo, MET. (2000): Egészséges öregkor: reális, vagy óhajtott célkitőzés? Brit Med J 321: Manson JAE és mtsai (2002): A séta hatása az egészségre. IHN magyar kiadás 11(10) International Health News. 9. Monspart S. (2001): A testedzés szerepe az életminıség javításában. Egészségnevelés 42:

56 10. Síró B, Bódor Cs.(1999): Gyakorlati Geriátria. Springer Orvosi Kiadó Kft. 11. Szabó D. (1996): Geriátria. Posonyi Ignác Egészségfejlesztı és Kulturális Alapítvány, Szeged. Kaulicsné Varga Magdolna Fazekas Gábor Idısek Otthona Levelezési cím: 4220 Hajdúböszörmény, Dorogi út 91. Tel: 52/ Fax: 52/ Mobil: 06-30/

57 TO GROW OLD IS NOT AN ART AN ART IS TO BEAR IT (Goethe) Jiří Schincke Quality of life is a very subjective thing. How should we explain it? It represents different values for different people in different age. The pace of ageing is individual. A person gets old quickly; another one gets old more slowly which results in differentiation of quality of life. What are the signs of ageing? Age, state of health, physical and mental performance, family background, living standards, education and also gender. Is today s worldwide society ready for ageing of the population? According to the demographic development, humankind is ageing inexorably in the whole world. We must not only talk about this problem, it is necessary to act as soon as possible. If we take into consideration that ageing of population is a consequence of a demographic revolution, this process is important only in advanced countries of the world for now. The percentage of population above 65 years is about 13 % (about 5 % in less advanced countries). Situation in the Czech Republic What is the situation like in the Czech Republic? According to forecasts, there will be a considerable fall in the percentage of children in the structure of population. This will result in the fact that percentage of people at the age of 60 or more will represent more than a double in comparison to percentage of children at the age of 14 and less (2.4 2,2) in the middle of the 21 st century. This would have far-reaching economic consequences. The strongest groups are people born in around 1950 and 1975 (boom) which means that the economy will get old in the middle of the 21 st century. It also means that the strong age-groups from the 50s are going to reach their retirement age. I would like to demonstrate it on an example now the percentage of population in the senior age (above 65 years) is approximately 14 %; in 2030 it is going to be already about 22,8 % and in % (approximately 3,41 million) according to the statistical office. The present life expectancy of men is 74, 2 years and 80, 3 years of women. Until 2065 the average age of men is going to increase to 86, 5 years and 91 years in the case of women (Czech Statistical Office). The percentage of pensioners increased in 9 % during the last ten years. The ageing of population causes increase in demands on guaranteed old-age pensions and on social and health security. In addition to this, percentage of one-person households is also increasing, which makes demands on available housing. 53

58 There is a National Program of Preparation for Ageing of Population in the Czech Republic. It was passed already in 2001, but it remained only a statement because not much has been happening. The program should try to solve, among other things, also the question of support of geriatrics. Nevertheless, according to our needs, the network of geriatric institutions is not sufficient and the quality of skilled staff (geriatricians) is not at the best level either. It is exactly the opposite. According to the available information I have, the only exception is the Gerontological and Metabolic Clinic in Hradec Kralove, which offers modern geriatric care, but unfortunately this is not enough. As I have already stated above, the humankind is ageing. Thus we could assume logically that geriatrics will soon be in great demand as a branch of study and science. But this is not true. What are the reasons for this fact? In my opinion, the branch is not very attractive and another problem is that the employees in this field are in danger of syndrome of burning out. The curriculum concentrates mainly on the professional and theoretical part but many graduates are not familiar with possibilities of follow-up care (they do not often know that there is for example a terrain service which is further divided into so-called relief service and community care service etc.) A time bomb is thus ticking in the Czech Republic, the bomb being a metaphor for care about seniors with everything that is connected to it from lack of finances and organizations, through increase of diseases to conception which the politicians are not able to agree on, although all political parties had the question of guaranteed worthy old age and everything connected to it as one of the precedences in their pre-election campaign. There is neither pension nor health reform which is the Alpha and Omega of solving this problem. Lack of institutions and division of activities in particular organizations dealing with follow-up care about seniors is a present problem in the Czech Republic. It results in frequent moving from one sanatorium into another or from one institution into another, which does not have any good effect on seniors who have to use these institution because they are, for example, not self-sufficient enough. I am sure that complexity of services has to become the trend of the 21 st century. The services have to start with care in home environment (natural non-stressful environment for a client) and end with bed facilities including hospice. Emergency intervention, educational services and last but not least also human resources development are also part of the complexity. There is an equation: professionally skilled staff = professionally provided services satisfied staff = satisfied client/patient 54

59 The residential institution has to guarantee worthy life of seniors and gravely disabled fellow citizens who are not self-sufficient. It has to provide the clients with individualized scale of required help which would lead to their satisfaction. The institutions should compensate the clients for their previous home and it should create a suitable environment and optimal conditions for them to be able to handle with the difficult situation and to be able to accept the change smoothly. Their state of health and social handicap requires this change and the institution should be able to offer them a permanent individualized complex care in the quality and scale they need. The Civic Association Hvězda 1. Accommodation services The complexity of services in the civic association Hvězda (seat in Zlin, branch in Prague) is based on accommodation services. Rooms have one, two, three or more beds; each has its own sanitary facility. The rooms are spacious, comfortable and well-equipped in a very functional way. The residence improves mental health since the client does not live in fear which he can have when being alone at home (there is no fear of falling, there is an availability of immediate help etc.). Nevertheless, the residence can have the opposite effect as well (stress that everything is getting more expensive, that he/she will not have money for the residence). Solidarity of clients children is very important and it is one of the things we do not omit in our organization either. 2. Catering services The aim of catering services is to offer high-quality food. The diet is suitable for clients age and health handicap. A diet nurse and a doctor take care of the quality and amount of food needed. The charge nurse is responsible for control of food which our clients get 5 times a day according to their needs. The food is served in the form and preparation required. We respect habits and demands of our clients/patients. In case of need, nutritive supplements and nutritive drinks are served. 55

60 Photo 1. Photo of the room in House of Services for Seniors. The served food can work also as a prevention of falls since clients get calcium and vitamin D3. The diet is not monotonous, there are regular supplies of vegetable (although many clients do not like it), but it reduces risk of civilizational diseases, for example cancer. Social services include social counseling, nursing care, rehabilitation nursing, specialized therapies, spiritual care and educational services. 3. Nursing care Nursing care definitely represents the main part in our care of clients. Owing to structure of the clients, it focuses on care of their basic biological needs. Nursing staff monitors and evaluates their state of health and their psychological state constantly. There are several precautionary measures to minimize possible clients health or other problems. Each client gets a nursing plan every month. There are all changes in complex nursing care or doctors surgeries written in the plan. The provided care includes activities connected with clients physical activities, body care (hygienic care and care connected with evacuation), eating, sleeping, relaxing and creating an optimal environment for the clients. 4. Health care Health care is provided 24 hours a day, 7 days a week and 365 days a year in our organization by qualified health staff by general registered nurses. A nurse carries out all health and nursing tasks in a very rigorous way and according to doctor s instructions. The nurses are responsible for the tasks and it is a matter of course that they observe all given valid legal norms, inner regulations and nursing standards. Demands on the staff are constantly increasing. One of the most frequent problems is, for example, the disorientation of our clients which can be caused either by the new 56

61 environment or by insufficient brain supply with blood or dehydration. The staff has to provide the clients with all hygienic and nutritive comfort for these reasons. The staff has to think of the social context as well. Furthermore, the staff is in daily contact not only with clients/patients but also with their family relatives, their attitudes and opinions and that is why they are in danger of syndrome of burning out. That is why there is a psychiatrist in our organization who is ready to help the employees and we try to avoid this danger also by a socalled circle system (every three months the employees change their place of work in our organization). 5. Rehabilitation nursing Rehabilitation nursing focuses on support of clients self-sufficiency. It tries to support their functional skills and to minimize development of losing their independency. It also focuses on prevention of immobilization syndrome. We try to make the clients be as selfsufficient as possible which helps them to feel more worthy and satisfied. Our employees have to bear in mind that a bed can be for our client as dangerous as an adrenalin sport for a young person. If the senior does not have enough movement and physical activity, the performance of muscles decreases and the client is not self-sufficient anymore, he becomes an immobile person. There is an equation: higher age = less movement. Structure and scale of activities of the rehabilitation nursing corresponds to the target group and its state of health as well as its restrictions. Each client and his / her family relatives are informed about meanings, functions, effects and needs of the rehabilitation. They are familiar with the fact that doing exercise helps to strengthen muscles and thus reduces falls and contributes to better balance. Clients get their rehabilitation treatment during the day in an active or passive form, in a group or individually, including massages. Clients have various rehabilitation compensatory prosthetic and convertible aids and required equipment in their disposal. Among specialized therapies, which we use in our organization, belong: Ergo therapy focuses on maintenance and support of clients creativity and skills, mainly in the field of motor activity. We also use principles of rest activities, relaxation, movement activities, reminiscence therapy and social activities. Music therapy is one of the most favourite therapies. The client can attend it individually or in a group. Clients relatives can take part in the therapy too. We consider mainly the relaxation effect to be very beneficial. 57

62 Aromatherapy is used mainly in the cases when we want the clients to have pleasant experiences and feelings. This method uses pleasant and therapeutic effects of essential oils during inhalation. The possibilities during application are not restricted which is a big advantage of this therapy. The therapy can be done anywhere, for example in the room, in the social room, in the corridor etc. Social therapy is used to develop or to maintain personal and social abilities and skills which support clients socialization. It focuses more on solving problems than examining their causes. This often represents the basic condition for establishing a good cooperation with the client and for gaining client s interest in his / her difficult situation. A welfare officer is in charge of social therapy in our organization. Spiritual care shows that we also respect some higher human needs which definitely include spirituality as well. Many clients, who used to be very rational, start to take stock of their life and re-evaluate this field in the autumn of their life. To be able to offer this care, we need to know the client s spiritual orientation, his spiritual needs and the scale and frequency of the spiritual care the particular client needs. Other services include free time activities, lending things to the clients in the organization (cameras, CD players, ), lending rehabilitation and other aids outside our organization (our organization owns these aids) and road transport. Free time activities include various cultural events (theatre, cinema, choral performances, etc.), lectures, trips, parlour games, lending books, cassettes and CDs, etc. Other very favourite activities are for example tea parties and barbeque. Educational services represent a very important part of care and social services offered not only to the clients but also to their relatives. It focuses on awareness of the client in the given environment, on their individual problems and on the basic areas of provided care. We have made an educational system for particular groups of people in particular situations for clients and their relatives before their admission to the organization, during their stay there and also after their discharge from the organization or after termination of services. Social services have an irreplaceable importance in our organization. A welfare officer is in charge of these services. She plays an important role from the moment of the first contact with a person interested in our services until social consulting to the relatives 58

63 after a client s death. She in fact represents an essential connection between our organization and the outside environment. Road transport is used for a group or individually (for example trips, visits to the theatre). Someone from the staff accompanies the client during the transport. Supplementary services are the last type of services I would like to mention. These are for example pedicure, manicure, hairdresser s and internet café. The internet café can be used by our clients but also by other people who would like to learn to use the computer technology which enables them to connect with the world and their relatives who often live in faraway countries. This prevents isolation of seniors which is very significant for their life. We are aware of the fact that present lifelong education does not react sufficiently on required knowledge and skills of staff in the area of social services and health care and that is why we have created the educational project with our foreign partners from Austria, Italy and Slovakia (University of Konstantin the philosopher, Nitra). There is a big emphasis on practice in this project. Bank Institute College in Prague and Tomas Bata University in Zlin also cooperated in the project. Photo 2. A trip to the Zlin Zoological Garden I would like to finish my article with a credo our employees follow in care of our seniors/patients. It consists of Five Values: Quality of services = quality of care 59

64 Treat your client/patient the way you would like to be treated if you were him/her Smiles and nice words are free of charge Leave your personal troubles outside of the client s door Caress is sometimes better than the most expensive medicine. PaedDr. Jiří Schincke Chairman of Hvězda, Civic Association Council Zlin, the Czech Republic 60

65 AZ IDİSKORÚAK TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSAI HAZÁNKBAN Dr. Figler Mária, Cseh Judit, Dr. Lelovics Zsuzsanna Összefoglalás Az idısödés-kutatások eredményei alapján napjainkra prioritást nyert a preventív gerontológia, amelynek fontos része a geroalimentológia. A kutatások igazolják, hogy az öregkor számos betegsége összefügg a nem megfelelı táplálkozással, így a sikeres öregedés egyik lehetısége a táplálkozás-modulációban rejlik. Az idısek táplálkozása során számos nehézség léphet fel: körükben az éhségérzet, és egyes esetekben ezzel együtt az étvágy is gyakran csökken hormonális vagy neurológiai változások, illetve bizonyos gyógyszerek szedésének következményeként, a csökkent étvágy nehezíti a megfelelı energia- és tápanyagbevitelt. Szerzık a hazai idıskorúak táplálkozási szokásokat tekintik át. Eating habits of the elderly in Hungary Summary Research results on aging indicate that preventive gerontology is a priority, geroalimentology being an important focus of it. Many diseases affecting the elderly is related to nutrition, thus successful aging is partially dependent on the modulation of nutrition. Problems in the nutrition of the elderly include a remarkable decrease in the sense of hunger. In some cases the appetite decreases due to hormonal or neurological changes or as a consequence of taking certain drugs. The decreased appetite makes suitable energy and nutrient intake complicated. The authors overview the dietary habits of the Hungarian elderly. Bevezetés Mind több tudományos közlemény számol be a táplálkozás és az idısödés kapcsolatáról (Dwyer, 2006; Strube, 2006): megállapítva, hogy igen fontos tényezı olyan a kor elırehaladtával gyakoribb betegségek kialakulásában mint a daganatos betegségek, malignitás folyamatok, szív-ér rendszeri károsodások (Wallstrom és mtsai, 2005), csontritkulás (McKevith, 2005), katarakta (Bartlett és mtsa, 2004), makuladegeneráció (Brown és mtsai, 1998; Stahl, 2005). 61

66 A testtömeg 50 és 65 év között általában változatlan marad, majd a késıbbiekben csökken. A zsírszövet aránya nı, miközben az izomszövet és a csontszövet mennyisége csökken. A kor elırehaladtával a szervezet anyagcseréje lassul, csökken az alapanyagcsere (a szervezet mőködéséhez szükséges minimális energiamennyiség), ezáltal a szervezet kevesebb táplálékot, illetve ebbıl nyert energiát igényel a mindennapi életfunkciók fenntartásához. Az energiaszükséglet csökkenésében az alacsonyabb alapanyagcserén kívül a fizikai aktivitás csökkenése is közrejátszik. Ebben a korban egyre kevésbé jellemzı a mindennapi munkavégzés, és a szabadidıs fizikai tevékenységek, sportolás mennyisége és intenzitása is sok esetben mérséklıdik (Dickhuth, 2000). Ha mindezek ellenére a napi táplálék mennyisége nem csökken, a kisebb energiafelhasználás miatt testtömeg-gyarapodás léphet fel. A túlsúly, majd elhízás a már fennálló betegségeket tovább súlyosbítja. Ha ez még olyan betegségekkel is társul, amelyek a mozgásban akadályozzák az egyént, és ezzel párhuzamosan a felvett táplálékmennyiség nem csökken, akkor nagy a valószínősége, hogy eleinte súlygyarapodás következik be. Ez a testtömeg-növekedés azonban késıbb megállhat, sıt, fogyás is bekövetkezhet. Ennek több oka is lehet, a legjellemzıbbek: idıskorban a szervezet energiaigénye csökken a dolgozó, aktív életet élı felnıttek energiaszükségletéhez képest, amit a szervezet érzékel, és kevesebb táplálékkal is beéri (Szamosi, 1998); az idıs emberek egy részének a csökkent ízlelés és szaglás miatt csökken az étvágya; ha magányosak, nincs kedvük enni ellenben fıleg az egyedül élı öregek körében gyakori az alkoholizmus (Biró, 1996); a közösségben élı idısek legalább nyolc százalékának súlyos depressziós tünetei vannak (Spar és mtsa, 2002), depresszióban a betegek étvágytalanok, testtömegük csökken (Bodrogi, 1996); idıskorra megváltozik az ajkak helyzete, sorvadnak a rágóizmok, és a nyelés is nehezebbé válik; a hiányos fogazat és a rágóizmok gyengülése miatt a nehezebben rágható ételeket egyáltalán nem is fogyasztják: kevesebb húst, gyümölcsöt, zöldséget választanak (Biró, 1996); az életkor elırehaladtával romlik a tápanyagok hasznosulása (emésztınedvek-, gyomorsavelválasztás csökken stb.), rosszabb lesz az emésztés (pl. májenzimek mőködése lassul) és a felszívódás hatásfoka (Biró, 1996); 62

67 a rágást szintén nehezítheti a szükségesnél kevesebb folyadékfogyasztás (Beregi, 1999) miatt kialakuló szájszárazság. Az elhízás és a soványság egyaránt csökkenti az élettartamot (Biró, 1996), tehát a megfelelı testtömeg elérése, illetve fenntartása növeli a várható élettartamot, illetve az erre a korra jellemzı betegségek (szív-ér rendszeri, ízületi betegségek, 2-es típusú cukorbetegség) tüneteit csökkenti, illetve az állapotot javítja. Célszerő már fiatal felnıttkorban, illetve a középkorúaknak is arra törekedni, hogy idıskorra ne legyenek se elhízottak, se alultápláltak (Cooper, 1990). Az idıs emberek egy részénél fıként az egyedül élıknél gyakorta elıfordul hiányos tápanyagbevitel és ezzel együtt hiányos energia-felvétel. Ennek oka, hogy fıként az egyedül élık kevesebbet esznek, ezáltal kevesebb olyan táplálék jut a szervezetükbe, amelyek értékes fehérjét, szénhidrátokat, zsírokat, életfontosságú vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak. Ez azért jelent nagy gondot, mert szervezetük gyengébb, és fogékonyabb a betegségek kialakulására, mint a fiatalabbak szervezete. A tápanyaghiány nemcsak az elégtelen táplálékbevitelbıl, hanem az egyoldalú táplálkozásból is adódhat. Az egyoldalú táplálkozás esetükben azt jelenti, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál, és az ételek elkészítésénél nem fordítanak kellı figyelmet a változatosságra, hajlamosak kizárólag a kedvenc ételeiket elkészíteni és fogyasztani (Simon és mtsa, 2005). Az idısek táplálkozására legalább ugyanakkora figyelmet kell fordítani, mint a gyermekekére vagy a felnıttekére. Ha az idıs emberek étrendjét helyesen akarjuk összeállítani, akkor az életkori sajátosságokból adódóan számos jellegzetességet kell figyelembe vennünk, és tekintettel kell lennünk egészségi állapotukra is (pl. halmozódó betegségek). A napi energiamennyiségen belül az egyes tápanyagok megoszlása kissé változik, ugyanis az idısek fehérjeszükséglete emelkedik, aminek részben a rosszabb fehérjehasznosítás, a nem tökéletes sajátfehérje-felépítés, részben egyes gyulladásos emésztıszervi betegségek lehetnek az okai. A fehérjéken belül elsısorban a metionin- és a lizinszükséglet nı meg, amelyeket leginkább a halak, húsok és sajtok tartalmaznak. A korosztályra jellemzı gyakori szív-ér rendszeri elváltozások, illetve magas koleszterinszint miatt a zsírok arányát az összenergián belül érdemes 30 energia%-ban maximalizálni. Optimális esetben a táplálék legnagyobb részét a szénhidrátok, azon belül is elsısorban az összetett szénhidrátok teszik ki. A hozzáadott cukortartalom az étrend összenergiájában ne haladja meg a tíz energiaszázalékot. 63

68 Felszívódási zavarok, illetve az életkori sajátosságokból és egészségi állapotból adódó megnövekedett szükséglet egyes vitaminok, és ásványi anyagok nagyobb bevitelét teszi szükségessé. A megfelelı mennyiségő folyadékfogyasztásnak ebben az életkorban különösen nagy a jelentısége, ugyanis az idısek szervezete sokkal érzékenyebb a kiszáradásra, mint a fiatalabbaké. A kiszáradás veszélyét az is növeli, hogy az idıs emberek szomjúságérzete csökken, emiatt kevesebb folyadékot fogyasztanak napközben, mint amennyi szükséges lenne. A napi két liter folyadékigény nyári melegben, lázzal, hányással, hasmenéssel járó állapotokban növekszik. Az elégtelen folyadékbevitel következtében kiszáradás, a folyadékháztartás felborulása és keringési problémák léphetnek fel. A homeosztázis helyreállítása lassabb és bizonytalanabb eredményő, mint fiataloknál vagy egészséges felnıttek esetén. A napi többszöri folyadékfogyasztás mellett érdemes elınyben részesíteni a nagy víztartalmú élelmiszereket (pl. gyümölcsök, tej és savanyított tejtermékek) és ételeket (pl. levesek, fızelékek, mártások). A memória mőködéséhez egyes mikrotápanyagok bevitele nélkülözhetetlen. A kognitív funkciók, a gondolkodás és a memória romlásának megakadályozása érdekében mindenképp ajánlott a niacin-, folsav-, C-, B 1 -, B 2 -, B 6 -, B 12 -vitamin-tartalmú, antioxidánsokban és flavonoidokban gazdag élelmiszerek, ételek rendszeres fogyasztása (Lelovics, 2004; Lelovics, 2005). Az idısek táplálkozásának lehetséges problémái Az idısek táplálkozása során számos nehézség léphet fel. Az idıs emberek körében az éhségérzet, és egyes esetekben ezzel együtt az étvágy is gyakran csökken hormonális vagy neurológiai változások, illetve egyes gyógyszerek szedésének következményeként. A csökkent étvágy nehezíti a megfelelı mennyiségő energia-, valamint tápanyagbevitelt. Az alultápláltság, és a hiánybetegségek kialakulásának megakadályozása érdekében ajánlott a napi többszöri, és egyszerre csak kis adagok tálalása, valamint célszerő elınyben részesíteni azokat az élelmiszereket, amelyek az ízlésüknek megfelelıek, de a szükséges tápanyagokat is fedezi. A csökkent étvágy mellett a hiányos fogazat és a rágóizmok sorvadása is nehezítheti a megfelelı mennyiségő és összetételő tápanyagfelvételt. Lehetıség szerint a fogazatot rendbe kell tenni, a hiányzó fogakat pedig pótolni, hogy a darabos ételek fogyasztása is 64

69 zökkenımentes legyen. Ha nincs lehetıség fogpótlásra, akkor a szükséges tápanyagokat puhább, pépes, illetve folyékony élelmiszerekkel, ételekkel kell fedezni. Ebben az esetben az étrend alapját a tejtermékek, gyümölcsök, kompótok, turmixok, párolt zöldségek, fızelékek, pürék, levesek, mártások, sodók, rakott, darált ételek alkotják. A csökkent fizikai aktivitás, az anyagcsere lassulása, és a fennálló betegségek következtében gyakran alakul ki székrekedés (Szabó és mtsa, 2001). Ennek megakadályozása, illetve csökkentése érdekében ajánlott a bıséges folyadék-, és a nagy élelmirost-fogyasztás. Ez utóbbit teljes ırléső gabonatermékekkel, zöldségekkel, gyümölcsökkel érhetjük el. A zöldségek és gyümölcsök nagy része antioxidáns hatású polifenolokat is tartalmaz, amelyeknek fontos szerepük van az öregedési folyamatok lassításában (Lugasi és mtsa, 2004). Az ízérzékelés a kor elırehaladtával egyre csökken. A sós és az édes íz érzékelése például 60 év felett általában jelentısen romlik, a csökkent ízérzet miatt gyakran jobban sózzák, valamint cukrozzák ételeiket (Szabó és mtsa, 2001). A nagy konyhasó- és cukorfogyasztás azonban számos betegség rizikótényezıje, emiatt célszerő a számukra sótlan ízt inkább zöld- és szárított főszerek bıségesebb és változatos használatával elfedni, míg az édes íz eléréséhez a cukor mellett használhatunk mézet, illetve a gyümölcsök természetes édes íze is megfelelı lehet, például süteményekben, desszertekben. Az említett problémákat a fennálló betegségek (például cukorbetegség, szív-keringési, mozgásszervi, emésztıszervi betegségek, Parkinson-kór, Alzheimer-kór stb.) tovább nehezíthetik, súlyosbíthatják (Biró, 1996; Lelovics, 2005). Szem elıtt kell tartani azt a tényt is, hogy a demens páciens étvágya gyakran romlik, fogyni kezd, ami további folyamatokat katalizál. Az idıskorúak táplálkozásának vizsgálati eredményei Magyarországon az elmúlt két évtizedben két alkalommal került sor táplálkozási vizsgálatra: az elsı magyarországi reprezentatív táplálkozási vizsgálat között zajlott le (Biró, 1992, 1993), a második, nem reprezentatív vizsgálatot, pedig között végezte Biró György, Antal Magda és Zajkás Gábor (Biró és mtsai, 1996). A legújabb vizsgálatra 2003 november decemberében, az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF2003) keretében került sor. Az adatfelvétel a felnıtt lakosság (19 éves életkortól) nem, életkor, lakóhely szerint reprezentatív mintában zajlott. Rodler Imre és az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet munkatársai (Rodler és mtsai, 2005) a 65

70 validálás után 1179 értékelhetı kérdıívvel dolgoztak, akik között 373 fı (138 férfi és 235 nı) volt hatvan éves, illetve annál idısebb. Az energia- és táp-anyagbeviteli adatok bemutatása elıtt érdemes megjegyezni, hogy a beviteli adatok nem jelentenek egyet az ellátottsággal, csak utalnak rá. Vagyis bıséges átlagos bevitel esetén is lehetnek a csoportban elégtelenül táplálkozó kisebb-nagyobb alcsoportok, illetve elıfordulhat az emberek egy részében a felszívódás, hasznosulás zavara miatti tápanyagdeficit, ha viszont már az átlagos bevitel is elégtelen, akkor nagy a valószínősége, hogy a csoport túlnyomó részében jelen van a tápanyaghiány-állapot veszélye. Energia- és makrótápanyag-bevitel Az átlagos energia-bevitel (1. táblázat) elégséges vagy elégtelen voltát a rendelkezésre álló átlagos adatokból nem lehet pontosan megítélni, mert ahhoz a nem, az életkor, a testtömeg, a fizikai aktivitás, azaz a napi energiaszükséglet ismeretére lenne szükség. Mindössze annyi állapítható meg, hogy a vizsgálatban résztvevı hatvan évnél idısebb férfiak átlagos energia-bevitele meghaladja a könnyő-ülımunkát végzık számára ajánlott energiabevitelt, de a középnehéz munkát végzı számára javasolt értéket nem éri el (Rodler és mtsai, 2005). A nık átlagos energia-bevitele szintén nagyobb a könnyő és ülımunkát végzık számára ajánlott értéknél. A korábbi két vizsgálatban (Biró, 1992, 1993; Biró, 1996) az átlagos energia-bevitel nagyobb volt, mint a jelenlegiben. A 14 európai ország 2004-es adatai (Elmadfa és mtsa, 2005) szerint az egyes országok különbözı férfi, illetve nı korcsoportjaiban az átlagos energia-bevitel 9,4 12,4 MJ, illetve 6,7 9,2 MJ volt, a jelenlegi vizsgálatban mért hazai értékek ebben a tartományban vannak: férfiak esetében 10,53 (2518 kcal/fı/nap), nık esetében 8,8 MJ (2110 kcal/fı/nap). 1. táblázat. Az OLEF 2003 alapján az átlagos energia- és makrótápanyag-bevitel a hatvan év feletti korosztályban (Rodler és mtsai, 2005) Átlagos bevitel Férfiak (n=138) Nık (n=235) Összes (n=373) átlag SD átlag SD átlag SD Energia [kj] 10528,7 ± 5, ± 8, ,9 ± 7,21 Energia [kcal] 2518,8 ± 8, ,6 ± 7, ± 4,50 Fehérje [g] 91,9 ± 7,12 76,0 ± 5,81 81,9 ± 1,12 66

71 Átlagos bevitel Férfiak (n=138) Nık (n=235) Összes (n=373) átlag SD átlag SD átlag SD Állati fehérje [g] 53,4 ± 9,71 42,8 ± 1,51 46,8 ± 0,71 Növényi fehérje [g] 38,4 ± 5,90 33,2 ± 6,70 35,1 ± 7,80 Összes zsiradék [g] 105,5 ± 6,23 85,0 ± 0,32 92,6 ± 6,82 Állati zsír [g] 66,7 ± 3,03 48,5 ± 2,81 55,2 ± 9,42 Növényi olaj [g] 38,8 ± 6,51 36,5 ± 7,21 37,4 ± 9,31 SFA [g] 32,2 ± 7,11 25,6 ± 9,70 28 ± 0,01 MUFA [g] 34,1 ± 4,31 26,4 ± 6,80 29,3 ± 2,11 PUFA [g] 24,2 ± 7,70 21,2 ± 6,60 22,3 ± 2,70 UFA [g] 58,3 ± 1,81 47,6 ± 4,31 51,6 ± 2,61 n-3 [g] 1,0 ± 8,00 0,9 ± 6,00 0,9 ± 7,00 n-6 [g] 23,4 ± 5,70 20,5 ± 4,60 21,6 ± 0,70 n-6/n-3 29,1 ± 4,21 27,8 ± 0,11 28,3 ± 5,11 P/S 0,8 ± 3,00 0,9 ± 3,00 0,8 ± 3,00 Koleszterin [mg] 418,1 ± 2, ± 5,21 341,8 ± 7,351 Összes szénhidrát [g] Hozzáadott cukor [g] 283,7 ± 7,46 254,2 ± 6,45 265,1 ± 2,06 40,7 ± 7,62 42,4 ± 5,23 41,8 ± 5,03 Alkohol [g] 13,6 ± 2,01 6,2 ± 0,50 11,1 ± 5,90 Élelmi rost [g] 24,2 ± 5,60 21,7 ± 4,50 22,6 ± 0,60 Koffein [mg] 110,9 ± 5,09 190,6 ± 6, ± 5,39 67

72 Fehérjefogyasztás Az 1985-ben megjelent FAO/WHO/UNU állásfoglalásban (WHO, 1985) az egészséges felnıttek fehérjeszükségletét 0,75 g/ttkg/nap értékben adták meg. Az OLEF2003 vizsgálatban (Rodler és mtsai, 2005) kapott értékeket a 0,8 g/ttkg/nap hazai ajánláshoz viszonyítva kitőnik, hogy az átlagos összes fehérjebevitel ezt meghaladó volt mindkét nemnél. A hatvan évnél idısebb férfiak napi fehérjefogyasztása 91,9 g/fı, a nık naponta 76,0 g fehérjét fogyasztanak (1 2. táblázat). A legidısebbek férfiak 29,0, illetve nık átlagos fehérjebevitele 27,1 %-kal volt nagyobb az ajánlásnál (2. táblázat). A fehérjebevitel 53,4 %-a, illetve 42,8 %-a állati eredető volt a férfiak, illetve nık esetében, ami feleslegesen nagy, de összehasonlítva Francia- és Németország 2004-ben publikált adataival kiderül, hogy például a francia férfiak esetében ez az arány 73% (Bongard és mtsai, 2004), német férfiak esetén 64% (Mensink és mtsa, 2004). A jelenlegi fehérjeenergia arány kisebb volt, mint az elsı vizsgálatban és azonos a második vizsgálat adataival (Biró, 1992, 1993; Biró, 1996). A fehérjebevitelre vonatkozó fehérjeenergia-arányban megadott legújabb nemzetközi ajánlás 10 15% (WHO, 2003), ennek felsı határához közelít az OLEF 2003 vizsgálat eredménye férfiak 14,7 %-kal, a nık 14,5 %-kal (3. táblázat). A 14 európai ország táplálkozásáról szóló 2004-es kiadványban a férfiak által étrendjében a fehérje energiaaránya 13 18%, a nıkében 14 18% volt, az idézett vizsgálat adatai ebben a tartományban vannak (Elmadfa és mtsa, 2005). 2. táblázat. Az OLEF 2003 alapján az átlagos fehérjefogyasztás a hatvan év feletti korosztályban (Rodler és mtsai, 2005) Átlagos bevitel Férfiak (n=138) Nık (n=235) Összes (n=373) átlag SD átlag SD átlag SD Fehérje [g] 91,9 ± 7,12 76,0 ± 5,81 81,9 ± 1,12 Állati fehérje [g] 53,4 ± 9,71 42,8 ± 1,51 46,8 ± 0,71 Növényi fehérje [g] 38,4 ± 5,90 33,2 ± 6,70 35,1 ± 7,80 Fehérje [en%] 14,7 ± 1,20 14,5 ± 8,10 14,6 ± 9,10 68

73 Zsiradékfogyasztás Az összes zsiradékbevitel igen nagy g/fı/nap értékben is és zsír energiaarányban is (1., 3. táblázat). A férfiak és nık 60 év feletti korcsoportjában 105,5 g/fı/nap, illetve 85,0 g/fı/nap, ami megfelel 37,5, ill. 36,3 energiaszázaléknak (1., 3. táblázat). Az idıs férfiak és nık táplálkozásában az összes zsiradék átlagos energiaaránya 37,5, illetve 36,3 % (3. táblázat), a nemzetközi ajánlással (15 30 energia%) összevetve kitőnik, hogy a jelenlegi vizsgálatban mennyire nagy volt a zsír energiaaránya (WHO, 2003). A 14 európai ország 2004-es tanulmányában a férfiak és nık egyes korcsoportjaiban a zsír energiaarány 28 46%, illetve 31 48%. A jelenlegi vizsgálatban talált zsír energiaszázalék értékek ezeknek a tartományoknak középtáján vannak (Elmadfa és mtsa, 2005). Az OLEF 2003 vizsgálatban a zsír energiaarány mindkét nemben kisebb volt, mint az elsı vizsgálatban, a férfiak esetében gyakorlatilag megegyezett a második vizsgálat eredményével, a nık csoportjában kisebb volt a második vizsgálatban mért energiaszázaléknál. Az összes zsiradékon belül igen nagy volt az állati eredető zsírok aránya, az idıs férfiak és nık korcsoportjaiban az összes zsiradékbevitel 63 a, illetve 57 %-a állati eredető forrásokból származott (1. táblázat). A jelenlegi vizsgálatban a telített zsírsavak alig nagyobb mennyiségben voltak jelen a táplálkozásban, mint a telítetlen zsírsavak fele (55% körül), emellett feltőnı, hogy az egyszer telítetlen zsírsavak átlagos bevitele mindkét nemnél nagyobb volt a telített zsírsavakénál (3. táblázat). A telített zsírsavak bevitele ebben a vizsgálatban kisebb volt, mint a korábbi már többször említett kettıben (Biró, 1992, 1993; Biró, 1996). A telített zsírsavak energiaaránya kis mértékben, de meghaladta a nemzetközi ajánlást (<10%). Az egyszer telítetlen zsírsavak energiaaránya a hatvan év feletti férfiak és nık táplálkozásában 12,0, illetve 11,3 energiaszázalék volt az OLEF 2003-as vizsgálatban, jól illeszkedett a 14 európai ország adataihoz, ahol is11 22 energiaszázalék, illetve a felsı értékek a görögországi táplálkozásból származtak (Elmadfa és mtsa, 2005). Az n-3-zsírsavak optimális bevitelére vonatkozó nemzetközi ajánlás 1 2 energia% (WHO, 2003). Az ebben a vizsgálatban mért átlagos energia-bevitel 1 2%-a kcal, ami g zsiradéknak felel meg, ehhez viszonyítva jól észlelhetı az n-3 zsírsavak bevitelének elégtelensége. Az optimális n-6- és n-3-zsírsavak aránya a legújabb szakértıi vélemény szerint kb. 4:1 lenne (Schaefer, 2002), de a jelenlegi vizsgálatban 28 30:1 volt (1. táblázat). 69

74 3. táblázat. Az OLEF 2003 alapján az átlagos energia- és makrótápanyag-bevitel aránya a hatvan év feletti korosztályban (Rodler és mtsai, 2005) Átlagos bevitel Férfiak (n=138) Nık (n=235) Összes (n=373) átlag SD átlag SD átlag SD Fehérje [en%] 14,7 ± 1,20 14,5 ± 8,10 14,6 ± 9,10 Összes zsír [en%] 37,5 ± 9,5 36,3 ± 5,5 36,7 ± 6,5 SFA [en%] 11,4 ± 5,2 10,9 ± 2,2 11,1 ± 3,2 MUFA [en%] 12,0 ± 9,2 11,3 ± 5,2 11,5 ± 7,2 PUFA [en%] 8,7 ± 3,2 9,1 ± 2,2 8,9 ± 2,2 UFA [en%] 20,7 ± 7,3 20,3 ± 5,3 20,5 ± 6,3 Összes szénhidrát [en%] 45,6 ± 4,6 48,6 ± 9,5 47,5 ± 2,6 Hozzáadott cukor [en%] 6,5 ± 0,4 8,0 ± 0,5 7,4 ± 7,4 Alkohol [en%] 3,7 ± 8,2 1,9 ± 5,1 3,1 ± 6,2 A többszörösen telítetlen és telített zsírsavak aránya (polyunsaturated/saturated fatty acids, P/S) jó (1. táblázat), ebben nyilvánvalóan jelentıs szerepe van az utóbbi évtizedben jelentısen megnövekedett növényiolaj-vásárlásnak (KSH, 2004). A korábbi táplálkozási vizsgálatokban lényegesen kisebb volt a többszörösen telítetlen zsírsav-bevitel, mint a jelenlegiben. Koleszterinbevitel A 60 év feletti férfiak átlagos koleszterinbevitele 418 mg/nap volt, ami 39%-kal nagyobb az ajánlásnál, a nıké 297 mg/nap, azaz megegyezik a nemzetközi (WHO, 2003) és hazai ajánlásokkal (Biró, 1992, 1993), a 300 mg/nap mennyiséggel (1. táblázat). A tendencia kedvezınek mondható, hiszen a legutóbbi felmérés adatai (OLEF 2003) szerint a bevitel a korábbi két táplálkozási vizsgálatban mért beviteli értékeknél mindkét nemben kisebb volt. Szénhidrátfogyasztás 70

75 A szénhidrátok energiaaránya az elızı két vizsgálatban mindkét nemben kisebb volt, mint a jelenlegiben. A nemzetközi ajánlás energia% (WHO, 2003), tehát az OLEF 2003 felmérés során eredmények nem érik el a javasolt beviteli tartomány alsó határát. A 14 európai ország adatait összesítı 2004-es tanulmányban az egyes országok és korcsoportok szénhidrát energiaaránya mindkét nemben 38 51% volt (Elmadfa és mtsa, 2005), tehát az elégtelen szénhidrátbevitel Európában általános jelenség. 4. táblázat- Az OLEF 2003 alapján az átlagos hozzáadott cukorfogyasztás a hatvan év feletti korosztályban (Rodler és mtsai, 2005) Átlagos hozzáadott Férfiak (n=138) Nık (n=235) Összes (n=373) cukor bevitel átlag SD átlag SD átlag SD Mennyisége [g] 40,7 ± 7,62 42,4 ± 5,23 41,8 ± 5,03 Aránya [en%] 6,5 ± 0,4 8,0 ± 0,5 7,4 ± 7,4 A hozzáadott cukor átlagos mennyisége férfiak csoportjában 40,7 g/nap, a nıkében 42,4 g/nap volt (4. táblázat), lényegesen kevesebb, mint az 1. (Biró, 1992, 1993) és fıként a 2. vizsgálatban (Biró, 1996). A cukorból származó energiaarány az idıs férfiak táplálkozásában átlagosan 6,5%, az idıs nıkében 8,0% volt, megfelelt a nemzetközi ajánlásoknak, ami 10 energia%-ban maximálja (WHO, 1985). A cukor energia% a három hazai vizsgálat közül a jelenlegiben volt a legkisebb, és a második vizsgálatban volt a legnagyobb: 13,8, illetve 16,7%. A 14 európai ország táplálkozási adatainak elemzésében a férfiak csoportjában 6 17%, a nıkében 7 15% volt a hozzáadott cukor energiaaránya (Elmadfa és mtsa, 2005). Az eddigieket áttekintve megállapítható, hogy a jelenlegi vizsgálatban a makrotápanyagok energia-összetételét jellemzi a zsírok túlzott, a szénhidrátok elégtelen aránya, továbbá a nemzetközi és hazai javaslatoknak megfelelı fehérje energiaszázalék. Alkoholfogyasztás A férfiak átlagos alkoholbevitele 13,6, a nıké 6,2 g/nap volt, amelynek energiaértéke átlagosan 3,7 %, illetve 1,9 %-át tette ki a napi bevitelnek (5. táblázat). Ez az etanolmennyiség nem haladja meg a nemzetközi ajánlásokat: nık számára legfeljebb 10 g/nap, 71

76 férfiak számára ennek kétszerese a mérsékelt alkoholfogyasztás felsı határa (Kalant és mtsai, 1999), a mérsékelt alkoholfogyasztásnak pedig bizonyított kockázatcsökkentı hatása van a koszorúér betegségeket tekintve (WHO, 2003). A táplálkozási adatfelvételek megbízhatóságának kétségtelenül a leggyengébb pontja az alkoholfogyasztás. Összevetve a fenti adatokat a évi makrostatisztika vásárlási adataival (KSH, 2004) kiderül, hogy az egy fıre jutó évi összes alkoholmennyiség etanolban kifejezve 11,2 liter, ami átlagosan 30 g/fı/nap mennyiséget jelent, ez kétszer több mint az említett vizsgálatban a férfiak átlagos alkoholbevitele! 5. táblázat. Az OLEF 2003 alapján az átlagos alkoholfogyasztás a hatvan év feletti korosztályban (Rodler és mtsai, 2005) Átlagos Férfiak (n=138) Nık (n=235) Összes (n=373) alkoholbevitel átlag SD átlag SD átlag SD Mennyisége [g] 13,6 ± 2,01 6,2 ± 0,5 11,1 ± 5,9 Aránya [en%] 3,7 ± 8,2 1,9 ± 5,1 3,1 ± 6,2 Rostbevitel Az idıs férfiak átlagos élelmirost-bevitele 24,2, a nıké 21,7 g/nap volt, valamivel kevesebb, mint az elsı táplálkozási vizsgálatban: 27,0, illetve 24,7 g/nap (Biró, 1992, 1993). A különféle ajánlások g/nap bevitelt javasolnak, a már többször hivatkozott WHO/FAO kiadvány nem számszerő mennyiségi ajánlást tesz, hanem bıséges zöldség gyümölcs-, valamint teljes értékő gabonafogyasztást szorgalmaz, ennek eredményeként napi 20 g-nál több nem keményítı poliszacharid (NSP), illetve napi 25 g-nál több összes élelmirost-bevitel érhetı el (Lelovics, 2006). A megfelelı NSP-bevitel elhízás kockázatát csökkentı szerepe bizonyítékokkal alátámasztott, továbbá valószínőleg csökkenti a 2. típusú cukorbetegség és a szív-ér rendszeri betegségek kockázatát, illetve a megfelelı élelmirostbevitel feltehetıen csökkenti a daganatos betegségek rizikóját (Lelovics és mtsa, 2006). Koffeinfogyasztás A 60 éves, illetve annál idısebb férfiak átlagos koffeinbevitele kb. 110,9 mg, a nıké 190,6 mg/nap volt, a nık feltehetıen több teát fogyasztottak. A férfiak és nık által fogyasztott koffeinmennyiség egy-két adag kávé, illetve négy csésze tea koffeintartalmával egyenlı. 72

77 Megbeszélés A megfelelı táplálkozás érdekében a fennálló betegségek, állapotok kezelése mindenképp szükséges, és az idıs emberek étrendjének kialakításához nélkülözhetetlen az egészségi állapotuk figyelembe vétele. Az idısödés-kutatások olyan eredményeket hoztak, hogy napjainkra prioritást nyert a preventív gerontológia, amelynek fontos része az ún. geroalimentológia, azaz az idısödés táplálkozástudománya (Iván, 1997). Ennek az igénye, de szükségessége is mindinkább fokozódik a lakosság és a szakma (orvosok, dietetikusok, élelmiszeripar, -kereskedelem) oldaláról egyaránt. A kutatások azt is igazolják, hogy az öregkor számos betegsége összefügg a nem megfelelı táplálkozással, így a sikeres öregedés egyik lehetısége a táplálkozásmodulációban rejlik. A táplálkozási szokások és a kutatási eredmények alapján olyan táplálkozási ajánlásokat fogalmazhatunk meg az idıskori lakosság számára, melyek figyelembe veszik az életkorukat és egészségi állapotunkat egyaránt. IRODALOM Bartlett H, Eperjesi F. (2004): An ideal ocular nutritional supplement? Ophthalmic Physiol Opt 24: Beregi E. (1999): Egészségben megöregedni. Medicina Kiadó, Budapest. Biró Gy, Antal M, Zajkás G. (1996): A magyarországi lakosság egy csoportjának táplálkozási vizsgálata között. Népegészségügy 77: Biró Gy. (szerk.) (1992, 1993): Az elsı magyarországi reprezentatív táplálkozási vizsgálat eredményei, 1. és 2. kötet. [Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet], Budapest. Biró Gy. (1996): Az idıskorúak táplálkozása In: Táplálkozás diéta. Szerk.: Barna M. Medicina Kiadó, Budapest. Bodrogi A. (1996): Az idegrendszeri betegségek diétája In: Táplálkozás diéta. Szerk.: Barna M. Medicina Kiadó, Budapest. Bongard V, Ruidavets JB, Dallongeville J, Simon C, Amouyel P, Arveiler D, Ducimetière P, Ferrières J. (2004): Nutritional intakes of 1072 French free-living men with and without diagnosed cardiovascular risk factors. Eur J Clin Nutr 58: Brown NA, Bron AJ, Harding JJ, Dewar HM. (1998): Nutrition supplements and the eye. Eye 12:

78 Cooper KH. (1990): A tökéletes közérzet programja. Sport Kiadó, Budapest. Dickhuth H-H. (2000): Sportélettan, sportorvostan. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs. Dwyer J. (2006): Starting down the right path: nutrition connections with chronic diseases of later life. Am J Clin Nutr 83: 415S 420S. Elmadfa I, Weichselbaum E. (Eds.) (2005): European Nutrition & Health Report. Karger Verlag, Vienna. Iván L. (1997): Ne féljünk az öregedéstıl! SubRosa Kiadó, Budapest. WHO (1985): Joint FAO/WHO/UNU Expert Consultation: Energy and Protein Requirements. Technical Report Series 724. WHO, Geneva. WHO (2003): Joint WHO/FAO Expert Consultation: Diet Nutrition and the Prevention of Chronic Diseases. WHO, Geneva. Kalant H, Poikolainen K. (1999): Moderate drinking: Concepts, definitions and public health significance. In: Health issues related to alcohol consumption. Ed.: Macdonald I. ILSI Europe. KSH (2004): Élelmiszermérlegek és tápanyagfogyasztás, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. Lelovics Zs, Miháldy K. (2006): Az élelmi rostok szerepe a táplálkozásban, illetve a betegségek megelızésében. Családorvosi Fórum 9: Lelovics Zs. (2006): Élelmi rostok az egészségünkért. Szívbarát Híradó 14: 2 4. Lelovics Zs. (2004): Brain-specific Nutrition. Can Memory be Saved? Clin Neurosci 57: 333. Lelovics Zs. (2005): Nourishment and Nutrition in Cognitive Declining State. Clin Neurosci 58: Lugasi A, Blázovics A. (2004): Az egészséges táplálkozás tudományos alapjai. FJOKK OÉTI, Budapest. McKevith B. (2005): Diet and healthy ageing. J Br Menopause Soc 11: Mensink GBM, Beitz R. (2004): Food and nutrient intake in East and West Germany, 8 years after the reunification The German Nutrition Survey Eur J Clin Nutr 58: Rodler I, Biró L, Greiner E, Zajkás G, Szórád I, Varga A, Domonkos A, Ágoston H, Balázs A, Mozsáry E, Vitrai J, Hermann D, Boros J, Németh R, Kéki Zs. (2005): Táplálkozási vizsgálat Magyarországon, Orv Hetil 146: Schaefer EJ (2002): Lipoproteins, nutrition, and heart disease. Am J Clin Nutr 75:

79 Simon A, Szabó SA. (2005): Életvitel, táplálkozás, versenykészség szenior korú sortolóknál In: IV. Országos Sporttudományi Kongresszus. 2. kötet. Szerk.: Mónus A. Magyar Sporttudományi Társaság, Budapest. Spar JE, La Rue A. (2002): Geriátriai pszichiátria. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest. Stahl W. (2005): Macular carotenoids: lutein and zeaxanthin. Dev Ophthalmol 38: Strube H. (2006): Es ist nie zu spät. Ernährung im Alter. Bundesgesundheitsblatt Gesundheitsforschung Gesundheitsschutz, Apr. 28. Szabó SA, Tolnay P. (2001): Bevezetés a korszerő sporttáplálkozásba. Fair Play Sport Kiadó, Budapest. Szamosi K. (1998): Idıskorúak sportja In: A sportorvoslás alapjai. Szerk.: Jákó P, Martos É, Pucsok J. Print City Kiadó, Sárbogárd. Wallstrom P, Mattisson I, Tyden P, Berglund G, Janzon L. (2005): Dietary habits after myocardial infarction results from a cross-sectional study. J Intern Med 257: Prof. dr. Figler Mária Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék, Pécs és Pécsi Tudományegyetem, II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum, Pécs Dr. Cseh Judit Pécsi Tudományegyetem, II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum, Pécs Dr. Lelovics Zsuzsanna Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék, Pécs Levelezı szerzı: Lelovics Zsuzsanna Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék 7621 Pécs, Vörösmarty Mihály u. 4. Telefon: (72) és (30)

80 KÖZÉRDEKŐ KÖZLEMÉNYEK Idısügyi Tanács (IT) Ez alkalommal a Szociális és Családügyi Minisztériumon (SzCsM) belül mőködı Idısügyi Tanácsot szeretnénk ismertetni. Néhány meghatározással kezdjük: Mőködése: A Tanács a Kormány mellett mőködı konzultatív, véleményezı, javaslattevı, a feladatok meghatározott körében koordináló testület. A Tanács feladatai: a) az idısek életkörülményeit közvetlenül érintı jogszabályok, illetve más kormányzati döntések elıkészítésének szakaszában állásfoglalás kialakítása, javaslattétel a tervezett intézkedéssel kapcsolatban, konzultáció kezdeményezése a végrehajtás tapasztalatairól; b) az idıskorúak érdekeinek védelme, az e korosztályra jellemzı szükségletek kielégítését végzı nem kormányzati szervek javaslatainak, véleményének közvetítése a Kormány felé; c) közremőködés az Idısek Világnapjával összefüggı kormányzati felkészülésben, illetve programokban; d) az Idısügyi Tanács munkájáról szóló éves jelentés összeállítása. A Tanács ügyrendje alapján évente legalább négyszer ülésezik. A Tanács tagjai: Az Idısügyi Tanács elnöke a mindenkori miniszterelnök, alelnöke a SzCsM minisztere, titkára pedig az SzCsM államtitkára. Tagjai nyugdíjas szervezetek képviselıi, és különbözı területek szakértıi. Kapcsolat: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Idısügyi Titkárság 1054 Budapest, Alkotmány u. 3. Tel: (1) Fax: (1)

81 Elérés: Az IT ez évi üléseinek elsı féléves programját mutatja az 1. ábra. 1. ábra. Az IT ülései, Január-május idıszakban. 77

82 A júniusi ülésen részt vett Dr. Semsei Imre, a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ és az Egészségügyi Kar képviseletében. Az alábbi program szerint zajlott ez az ülés: 1. Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának idısügyi kutatásainak és oktatásának bemutatása Elıadó: Dr. Semsei Imre tudományos fıtanácsadó Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2. Az oktatás és kultúra lehetıségei az idısek részére Elıadó: Arató Gergely államtitkár Oktatási és Kulturális Minisztérium 3. A nyugdíjas érdekvédelem intézményes lehetıségei és feladatai a kortársak tudatos fogyasztóvá nevelésében, valamint a károsult idısek panaszainak kezelésében Elıadó: Jankovits György elnök Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége : Szegénység elleni Európai Év Elıadó: Oross Jolán fıosztályvezetı-helyettes Társadalmi Befogadás Iroda, Szociális és Munkaügyi Minisztérium 5. Egyebek Idısügyi Nemzeti Stratégia két munkacsoportja által készített tanulmányok ismertetése Elıadó: Dr. Hegyesiné Orsós Éva elnök Nyugdíjas Klubok és Idısek ÉLETET AZ ÉVEKNEK Országos Szövetsége Csegény Péter szakértı, Szociális és Munkaügyi Minisztérium Az IT második félévi programját láthatjuk a következı ábrán: 78

83 2. ábra. Az IT2009 második félévi üléseinek tervezete. 79

84 TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTİ Arcképcsarnok Verzár Frigyes a kísérleti gerontológiai tudósa Halála 30. évfordulójára A vérbeli kutató: a kutatásnak él! A kutatás eredménye életének öröme, a sikertelenség a bánata, de ez utóbbi csak pillanatokra. Mert nem nyugodhat, míg nem találja a probléma nyitját. S mikor megtalálj a helyes utat, ez mindenért kárpótol, ehhez fogható más forrásból fakadt boldogság nincs! Issekutz Béla Harminc év, 30 esztendı. Immár ennyi ideje, hogy a kísérletes gerontológia eddigi históriájának legjelesebb alkotója, Dr. Verzár Frigyes egyetemi tanár távozott körünkbıl. Debrecen, Tihany, Basel vallhatja magáénak. Sietve tesszük hozzá: elsısorban. Mert a tudós mindenkié, földrajzi határok nélkül. Dr. Verzár Frigyes professzor életpályája mindannyiunké. Úgy vélem, nekünk, akik kortársai és - hadd legyek büszke: - honfitársai lehettünk, a magyar tudomány hagyomány és haladás útját követve kedves kötelmünk emlékállítás. Dr. Verzár Frigyes professzorral személyesen soha nem találkoztam. Munkatársaival, tisztelıivel sokszor. Mindig feltőnt: valami különös szeretettel, megbecsüléssel, óriás elıtt fıhajtó tisztelgéssel szólnak. Megismertem a már távozottat, sok-sok írását (nemcsak a tudományost, csillogó fénnyel, logikával, tudással, tapasztalattal írottat - a személyest is, az emlékezıt, az emberség szemérmes hitébe burkolózót) és rájöttem: József Attilát idézve, a valódit és az igazat is mondták! Dr. Semsei Imre elnök, igazgató, fıszerkesztı úrnak köszönöm, hogy történelmi tanulmányt formálhatok Verzár Frigyes életmővének ırzéséhez. Nem kell búcsúznom az emlékezés fonalától. 'Törıdünk a történelmi idıkben távolodókkal, akiknek kreativitása példát ad, körünkben maradhatnak tehát. Segítenek új küzdelmekben, remény fénycsóváit küldve, messziségbıl. Ezt köszöni Dr. Verzár Frigyes professzornak, a bevezetı szavak alapján: tanítványként, e sorok írója. 80

85 1. Életrajzi adatok A rendkívül széleskörő irodalomból ezúton az évfordulós emlékezésre tekintettel csak néhányat emelünk ki. Természetesen a kísérletes gerontológiai kreativitást értékeljük. Budapest, szeptember 18, Arlesheim (Svájc), március 12: orvos, fiziológus. - A Magyar Tudományos Akadémia tagja (tiszteletbeli tag 1973). A Magyar Élettani Társaság alapító tagja (1931), a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Társasága II. osztályának titkára, az Országos Ösztöndíjtanács fıtitkára. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság rendes tagja. A Debreceni Zenekedvelık Körének alelnöke, a Debreceni Egyetem Atlétikai Club tiszteletbeli elnöke. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Mezıgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) táplálkozási programot kidolgozó bizottságának elnöke (1945-tıl). A Nemzetközi Gerontológiai Társaság biológiai szekciójának elnöke (1957-tıl). A svájci orvostudományi akadémia tiszteletbeli tagja. A Debreceni Orvostudományi Egyetem (1967), a freiburgi egyetem tiszteletbeli doktora. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Pro Universitate emlékérme (1976). "Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte ben szerzett orvosi diplomát. Lenhossék, majd Mansfeld és Tangl professzorok intézetében töltötte asszisztensi éveit ban Budapesten habilitálták egyetemi magántanárrá 27 éves korában. Az I. világháborúban szerzett sérülésével a Debreceni Hadikórházba került, ahonnan felgyógyulása után a bakteriológiai laboratórium élére osztották be. A kolera és a kiütéses tífuszjárvány idején epidemiológus fınökké nevezték ki. Az I. világháború végén Debrecenben volt nyarán Verzár Frigyest az Általános Kórtani Tanszékre nevezték ki egyetemi tanárrá. A Vészi Gyula váratlan elhalálozásával üresen maradt Élettani Tanszék vezetıi teendıivel is Verzár Frigyest bízták meg 1918 ıszén. Így lett az akkor 32 éves egyetemi magántanár a Debreceni Tudományegyetem Orvosi Karában az elsı négy professzor egyike. Ettıl kezdve - egészen 1930-ban Bázelbe való távozásáig - kimagasló tagja volt az Orvosi Fakultásnak. Verzár professzor a Debreceni Tudományegyetem megalakulás (1912) után elıször a Református Hittudományi Karon adott elı egészségtant és patológiát heti 2-2 órában. Az 1919/20-as tanévben pedig közegészségtant. Az 1921/22-as tanévben az Orvosi Karon az oktató megindulásakor - Verzár Frigyes professzor lett a kar elsı választott dékánja. Kenézy professzor mellett Verzárra is hárult az új Orvosi Kar sok-sok terhe: a klinikatelep megszervezése, az építkezések biztosítása, a kinevezendı professzorok személyére vonatkozó javaslatok tétele. Verzár professzor nemsokára megbízást kapott a Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutató Intézetének megtervezésére és az építkezés irányítására. Az intézet elkészülte után ıszén - a Tihanyi Intézet vezetésére is felkérték, amelynek ettıl kezdve 1938-ig igazgatója volt. 1927/28-as tanévben Verzár Frigyes professzor a Debreceni Tudományegyetem rektora volt. Ezekben az években az Országos Ösztöndíj Tanács fıtitkári feladatait is ellátta, kimagasló szerepet töltve be a magyar tudományos élet szervezésében ban - 11 évi, nemzetközi tekintélyt szerzı magyarországi mőködése után - meghívást kapott Svájcba, a Bázeli Egyetem Élettani Intézetébe, ahol sokkal kedvezıbb körülmények között folytathatta kísérletes kutatómunkáját." 81

86 2. A kísérleti gerontológiai aktivitásról 1. ábra. A Kísérletes Gerontológiai Kutató Intézet Baselben. Verzár Frigyes professzor 70 esztendıs korában kezdte meg a bázeli Kísérletes Gerontológiai Kutató Intézet (1. ábra) szervezését, munkájának megindítását, ami több gyógyszergyár adományából jött létre. Az intézet számos európai kutató részére nyújtott lehetıséget az öregedés molekuláris alapjának tanulmányozására. A nonnenwegi gerontológiai kutatóintézetben a magyar kutatókat mindig szívesen látták. A bázeli intézetet 20 esztendeig irányította. A magyar tudományos élet részérıl számos elismerést kapott, így a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett, a Magyar Gerontológiai Társaság és a Magyar Élettani Társaság tiszteletbeli tagja, végül a Debreceni Orvostudományi Egyetemen Verzár Frigyes professzor 90. születésnapján az egyetem díszdoktora lett és átvette a Pro Universitate emlékérmet. Verzár Frigyes professzor neve a Nemzetközi Gerontológiai Társaság vezetıi között 1957-ben jelenik meg elıször, a IV. Nemzetközi Gerontológiai Kongresszuson, Meranóban. A létrehozott speciális bizottság tagjaként szerepel, amely az Excerpta Medica részére absztraktokat készített a gerontológiai munkákról ben Verzár Frigyes megindítja a Gerontologie" címő folyóiratot a kísérleti gerontológiai eredmények publikálására ban Verzár Frigyes javasolta elsıként az öregedés molekuláris elméletét, amelynek alapját modellként a kollagénben létrejövı korral járó elváltozás adta. Felvetette, hogy az öregedés a makromolekulákban és azok között létrejövı keresztkötés következménye, ami a funkciók károsodásához és végül a sejtek halálához vezet. Ennek az elméletnek a népszerősége rohamosan nıtt és számos molekulában tanulmányozták a keresztkötések létrejöttét, a kollagén mellett pl. a DNS-ben is. A VI. Nemzetközi Gerontológiai Kongresszuson Koppenhágában, 1963-ban Verzár Frigyest megválasztották a Biológiai Kutatási Bizottság elnökének május 24-én alakult meg az Európai Biológiai Tudományos Szekció, amelynek ugyancsak Verzár Frigyes az elnöke ban a Bécsi Kongresszus tiszteletbeli elnöke. Akkor ünnepelték 80. születésnapját. A kísérleti gerontológiai kutatók munkájából készített Festschrift"-et megkapta. A bázeli egyetemen Verzár Frigyes és felesége kitenyésztett hónapos öreg patkányokból álló kolóniát, ami abban az idıben, Európában az egyetlen volt, és amely lehetıvé lette az öregedés szisztematikus kutatását. Az alapkutatások mellett a bázeli intézetben munkatársaival 82

87 longitudinális vizsgálatokat is végeztek. Az intézet a kísérleti gerontológia centruma lett. Verzár Frigyes eredményei alapján a Bécsi Kongresszus tudományos programjában a korral járó különbségek leírása helyett a sejtekben lejátszódó folyamatok élettani különbségeinek tanulmányozása került a középpontba. Foglalkozott a kongresszus Verzár Frigyes kezdeményezése alapján az öregedés longitudinális tanulmányozásával kerekasztal keretében ban Budapesten a Magyar Gerontológiai Társaság nemzetközi jellegő kongresszusán köszöntötte Verzár Frigyes professzort 90. születésnapján, amikor a Társaság tiszteletbeli tagsága" mellett a magyar gerontológusok összegyőjtött munkáit is átnyújtottuk ban Verzár Frigyes professzor kezdeményezésére megindult a kétévenként megrendezendı Kísérleti Gerontológiai Szimpózium Bécsben ben, Bécsben megalapították a Fritz Verzár Medaillet, amelyet kísérleti gerontológia terén elért magas szintő munkásságért ítélnek oda kétévente kutatóknak. Az elsı Verzár-díjat 1978-ban a Basel melletti Arlesheimben, otthonában nyújtották át a névadónak. Verzár Frigyes március 13-án halt meg. A kísérleti gerontológia úttörıje volt, munkájával elfogadtatta a gerontológiai kutatások szükségességét és fontosságát. Lelkesedése a kutatások iránt számos fiatal kutatót vonzott a gerontológia területére. 3. Honoris causa doktor 1945 után egyetemünk történetében elsı ízben került sor díszdoktoravatásra. Az Egyetemi Tanács avatta honoris causa doktorrá az Élettani és Általános Kórtani Intézet elsı professzorát, a Debreceni Tudományegyetem évi dékánját, az Orvostudományi Kar 1927/1928. évi Rector Magnificusát, Dr. Verzár Frigyes professzort, a bázeli Experimentális Gerontológiai Intézet igazgatóját, egyetemünk érdekében kifejtett tevékenysége, valamint kiváló tudományos munkája elismeréseként, mellyel egyetemünknek és a tudománynak világszerte megbecsülést szerzett. A március 4-én tartott ünnepély a tudományos élet országos eseményévé lett. Részt vett az ünnepségen Svájc magyarországi nagykövete. Dr. Verzár Frigyes tudományos pályáját a rektorhelyettes ismertette, majd a díszdoktori diplomát a rektor adta át az ünnepeltnek, aki meghatottan mondott köszönetet és megtartotta díszdoktori értekezését Az élettani kutatás az elmúlt 60 év alatt" címmel. A tanácsülést, a Debreceni Orvostudományi Egyetem elsı díszdoktorát számos magyar és külföldi tudós üdvözölte táviratban és levélben. Verzár professzor március 6-án A kísérleti gerontológia, mint az élettan egyik ága" címmel tartott nagy érdeklıdéssel kíséri elıadást az Északkelet- Magyarországi Orvosok és a Debreceni Orvostudományi Egyetem Tudományos Társasága felkérése alapján. Werner Ries professzor, a lipcsei egyetem belgyógyászati klinikájának gerontológus tanára könyvet írt a szakterület egyik legnagyobb egyéniségérıl, Max Bürger professzorról a kötet utolsó fejezetében 1-1 nagy szaktekintély életrajzát vázolta. Elismeréssel méltatta Verzár Frigyes alkotó pályáját, majd általa és róla írtak adatait sorolja. Verzár Frigyes részben említet több munkájának címoldalát bemutatjuk (3. ábra). Hadd emeljük ki korai hazai kötetét, amelyrıl írtuk: 83

88 Verzár professzort nem szükséges bemutatni azoknak, akik az idıs nemzedékkel foglalkoznak. Az egyetemes orvostudomány és ezen belül a gerontológia egyik legjelesebb egyénisége. Az idısek egészségnevelését szolgáló könyvét akkor írta, amikor még a debreceni Tudományegyetemen az élettan nyilvános, rendes tanára volt; mővét az Élet és Tudomány sorozat jelentette meg Budapesten. A könyv 10 fejezetbıl áll, az elsı kilenc az élettanról, táplálkozásról, a vitaminokról, az energiatermelésrıl, az izommunkáról, az idegingerületrıl, a belsı elválasztásról, a szellemilelki mőködésekrıl és öröklıdésrıl szól. A 10. fejezet címe: Öregedés és halál. A szerzı mai szemmel nézve is korszerő irodalmi áttekintést ad és gazdag tapasztalatait összegezi. Felhívja a figyelmet arra, hogy bár valóban akadnak 100 évesek és annál idısebbek, mégis legyünk óvatosak a hírek értékelésében. Összehasonlítja a különbözı élılények várható átlagos élettartamát és aláhúzza a környezeti tényezık jelentıségéi. Kitér néhány konkrét kérdésre, p1. az idıskori csontelváltozásokat kísérı törésekre, a légzıszervek és az emésztıszenek korral járó csökkent mőködésére, a fertızésekkel szembeni nagyobb érzékenységre. Megemlíti az egyedi különbségeket, mindenkinek más az alkalmazkodó képessége. A kötet tanulmányozása ma is nagy élményt jelent. A szerzı világos stílusa, óriási tudása, mindenre kiterjedı figyelme valóban lenyőgözı. A legsúlyosabb szakkérdéseket is közérthetıen, mindenki számára világosan fogalmazta meg. Ahogy mondani szokták, ez a korai munka is sejteti, sıt bizonyítja a világhírővé váló tudós képességét. 4. Mővészeti emlékállítások A Debreceni Orvostudományi Egyetem tanácstermének falán álló téglalap alakú, 39x51 cm mérető, fémbıl készült dombormővet helyeztek el. Dr. Verzár Frigyes jobbra nézı portréja. Az alkotás készítıje Prim Zoltán. Kedves meghívást kaptunk. A Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Debreceni Egyetemi Szövetség tagja Jubileumi Hetet rendezett: 80 éves az orvosképzés Debrecenben ( )". Az invitáló füzet számos programot hirdetett. Különösen az 84

89 egyik ragadta meg figyelmünket: október 20, kedd, 14:30-15:30 Megemlékezés Dr. Verzár Frigyes professzorról helyszín: Debrecen, Nagyerdei körút 98. Debreceni Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézet tanterem Verzár Frigyes Emléktábla avatás Helyszín: Debrecen, Nagyerdei körút 98. Debreceni Orvostudományi Egyetem Élettani Intézet I. em. A dombormővet készítette: Prim Zoltán ötvösmővész. A mőalkotás leírása: álló téglalap alakú, a tudós jobbra nézı portréja, alatta vízszintes téglalap alakú táblán szöveg - VERZÁR FRIGYES / A Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében, Tihanyban szép emléktáblát találunk szeptemberében az intézmény 60. születésnapja alkalmából helyezték el. Álló téglalap alakú, vörös márvány, a felsı félben bronz dombormő. A bronz: kissé jobbra nézı portré. Alatta a márványban szöveg: VERZÁR FRIGYES FIZIOLÓGUS A MAGYAR BIOLÓGIAI KUTATÓINTÉZET ELSİ IGAZGATÓJA Verzár Frigyes Arlesheimben lakott, ott halt meg, ott temették el. Síremlékét az alábbi ábrán láthatjuk. 85

90 IRODALOM Beregi E. (1999): Verzár Frigyes, a kísérleti gerontológia megalapítója. In Vértes László: Dr. Verzár Frigyes. Kiadó: Magyar Gerontológiai Társaság, Budapest. Debreceni Orvostudományi Egyetem Évkönyve (1967): pp. 8. Debrecen. Kapusz N, Petrovics A, Vásárhelyi F. (2008): Kilencvenéves a debreceni orvosképzés. pp Kiadó: Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Debrecen. Ries W. (1985): Max Bürger. pp Johann Ambrosius Barth Kiadó, Lipcse. Új magyar életrajzi lexikon, VI. (2007): pp Helikon Kiadó, Budapest. Vértes L. (1993): Az idısek egészségnevelése a világháború közötti könyvekben. Egészségnevelés, 34: Vértes L. (1999): Dr. Verzár Frigyes. Kiadó: Magyar Gerontológiai Társaság, Budapest. Vértes L. (2001): Recordatio ars gerontologia hungarica. pp. 20. Szerzıi kiadás, Budapest. Dr. Vértes László Fıorvos Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság alelnöke 1044 Budapest, Szondi u

91 OLVASÓNAPLÓ Dr. Imre Sándor - Dr. Fábián Gergely (Szerk.): İszülı társadalmak. Egészségügyi Szociális Munka Könyvtára I. (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Fıiskolai Kar, ISBN ) IMIPrint, Nyíregyháza, A bevezetı után Iván László professzor úr a Sikeres öregedés rendszerszemlélete címmel, holisztikus szemléletmóddal összefoglalja az öregedés egyes meghatározó tényezıit. Egyre fokozottabban szükségünk van az ilyen jellegő megközelítésekre, hiszen az öregedés problémáját nem kezelhetjük diszciplínákként, hanem csak annak teljes egészében. Jó lenne, ha ez a szemléletmód teret nyerhetne, s a gyakorlatban is megvalósulhatna, elsı lépésként például az idıs emberek egészségügyi és szociális problémáinak együttes kezelésében Az elsı nagy fejezet következı alfejezete Dr. Boga Bálint írása Krízishelyzetek idıskorban címmel. A rendkívül sok aspektusra kiterjedı írás szintén szintézisben gondolkodik, a testi-lelki-szociális zavarok együttesében. A szociálpszichológiai szindrómák között a: 87

92 A. a világ, mint egész B. a család C. a munkavégzés D. a lakhely krízishelyzeteit elemzi. A témakörökben említett sok-sok szindróma megismerése nem csak a szakemberek számára, de az idıs emberek számára is igen hasznos lehet. Ezután három fejezet következik Dr. Imre Sándor és munkatársainak tollából. A nem túl szerencsésen megfogalmazott Laboratóriumi változások az emberi öregedés során és a 90 évesnél idısebb debreceni lakosok laboratóriumi vizsgálatának eredményei fejezetek a korral bekövetkezı egyes biológiai eltérésekrıl adnak tájékoztatást. Az idıs emberek vérének egyes összetevıit vizsgálván felfednek számos életkorral történı változást (legtöbbször csökkenést, illetve a káros hatások emelkedését), s diszkuttálják ezek jelentıségét az öregedésben. Imre doktor munkacsoportjának 3. közleménye szociológiai felmérés, a 90 évesnél idısebb debreceni lakosok kognitív státuszáról és egészségügyi állapotáról. Az igen sok szempontra kiterjedı felmérés pozitív kicsengéső, és felhívja figyelmünket arra, hogy igen sokat lehet tanulni ezektıl az idıs emberektıl. A második rész társadalomgerontológiai kérdéseket tárgyal. Fábián dr. Az idısödés társadalompolitikai kihívásai fejezetben a társadalom és idıs tagjainak kapcsolatában, az utóbbi idıkben bekövetkezett változásokat mutatja be, s hogy ez milyen problémákat vethet fel a társadalom életében. Ezekbıl a statisztikai adatokból is nyilvánvalóvá válik az a felismerés, hogy ezeket a problémákat mielıbb orvosolni kell, esetlegesen radikális változtatások árán is. Dr. Talyigás Katalin szélesebb összefüggéseket feszeget az Idısügy Európában címő fejezetében. Felhívja figyelmünket, hogy ezeket a kérdéseket csak az emberi méltóság garantálása mellett, az esélyegyenlıséget szem elıtt tartva lehet és kell megoldani. Patyán László fejezetének címe: Idıskorúk szociális problémái és a hazai jóléti ellátások rendszere. Megismerkedhetünk benne a személyes szociális szolgáltatásokkal, a szociális kihívásokkal, ezek jellemzıivel, illetve idıskorúak ellátásának alapszolgáltatásaival. Emellett kitér még a finanszírozási kérdésekre, s az ellátás jogi problémáira is. A könyv harmadik részében az idısgondozás néhány kérdését ismerhetjük meg. Csernáthné Kárándi Erzsébet a demens idıskorúak gondozásának néhány aspektusát villantja fel elıttünk. A demencia egyre jelentısebb szereppel bír az idıs emberek életében, hiszen 88

93 egyre többen élnek addig a korig, mikor már ezek a problémák is fellépnek. Nemcsak a betegnek, de a családjának, s az egész társadalomnak is jelentıs problémát okoz ez a betegség. A fejezet sok ápolási problémára kitér, mely a betegségbıl fakadóan eltérı az egészséges idıs ember ápolási teendıitıl. Horváth Varga Zsuzsanna kreatív tevékenységek szerepét hangsúlyozza Fejlıdés vagy hanyatlás címő fejezetében. Fontos tudatosítani, hogy az idıs ember életében nemcsak hanyatlás jelentkezik, de az élet szerves részeként további fejlıdést is jelent, amit ı maga, családja, s az egész társadalom is kihasználhatna. Sok-sok egyszerő példával is szolgál az idıs emberek életében a kreativitás bevezetéséhez. Ehhez a fejezethez kapcsolódik a folyóirat mostani számának egy híre is, a Magyar Mővészetterápiás Társaság megalakulásáról. Nagy örömmel vehetjük az ilyen kezdeményezéseket, hiszen ezek hozhatnak színt, kreativitást és fejlıdést is az idısek életében. Mindent összefoglalva üdvözölhetjük az ilyen kezdeményezéseket is, mint ennek a könyvsorozatnak az útjára indítása. Már türelmetlenül várom, hogy a legfrissebb eredmények is bemutatásra kerüljenek a sorozat következı kötetében. Dr. Semsei Imre 89

94 KÜLFÖLDI KITEKINTÉS KONFERENCIA Az alábbi konferenciák lesznek rövidesen, illetve voltak a közelmúltban: 5-8 March 2009 AMDA Annual Symposium Charlotte, NC, USA March th International Congress on Alzheimer s and Parkinson s Disease Prague, Czech Republic www2.kenes.com/adpd/pages/home.aspx 61st Annual Meeting of the Gerontological Society of America November 2008, National Harbor, MD, USA Stand number: 412 Annual Meeting of the Italian Society of Gerontology and Geriatrics November 2008, Florence, Italy 90

95 Stand number: 8 Annual Meeting of the German and Austrian Societies of Gerontology and Geriatrics 3-6 December 2008, Potsdam, Germany Stand number: German Society for Gerontology and Geriatrics (DGGG) stand Other Upcoming Events 30 November-3 December th European Congress of Biogerontology Noordwijkerhout, The Netherlands CIKK Az alábbiakban ismertetünk egy cikket, mely igen nagy vihart kavart az utóbbi idıkben. Több kutatócsoport együttes munkáját közölték a Nature folyóiratban, mely egy antibiotikum (a rapamycin) élettartam meghosszabbító hatását ismerteti. Nature 460, (16 July 2009) Rapamycin fed late in life extends lifespan in genetically heterogeneous mice David E. Harrison 1,11, Randy Strong 2,11, Zelton Dave Sharp 3, James F. Nelson 4, Clinton M. Astle 1, Kevin Flurkey 1, Nancy L. Nadon 5, J. Erby Wilkinson 6, Krystyna Frenkel 7, Christy S. Carter 8,12, Marco Pahor 8,12, Martin A. Javors 9, Elizabeth Fernandez 2 & Richard A. Miller 10,11 Abstract Inhibition of the TOR signalling pathway by genetic or pharmacological intervention extends lifespan in invertebrates, including yeast, nematodes and fruitflies 1, 2, 3, 4, 5 ; however, whether inhibition of mtor signalling can extend lifespan in a mammalian species was unknown. Here we report that rapamycin, an inhibitor of the mtor pathway, extends median and maximal lifespan of both male and female mice when fed beginning at 600 days of age. On the basis of age at 90% mortality, rapamycin led to an increase of 14% for females and 9% for males. The effect was seen at three independent test sites in genetically heterogeneous mice, chosen to avoid genotype-specific effects on disease susceptibility. Disease patterns of rapamycin-treated mice did not differ from those of control mice. In a separate study, rapamycin fed to mice beginning at 270 days of age also increased survival in both males and 91

96 females, based on an interim analysis conducted near the median survival point. Rapamycin may extend lifespan by postponing death from cancer, by retarding mechanisms of ageing, or both. To our knowledge, these are the first results to demonstrate a role for mtor signalling in the regulation of mammalian lifespan, as well as pharmacological extension of lifespan in both genders. These findings have implications for further development of interventions targeting mtor for the treatment and prevention of age-related diseases. 1. The Jackson Laboratory, Bar Harbor, Maine 04609, USA 2. Geriatric Research, Education and Clinical Center and Research Service, South Texas Veterans Health Care System, Department of Pharmacology, and Barshop Institute for Longevity and Aging Studies, The University of Texas Health Science Center at San Antonio, Texas 78229, USA 3. Institute of Biotechnology/Department of Molecular Medicine, and Barshop Institute for Longevity and Aging Studies, The University of Texas Health Science Center at San Antonio, Texas 78245, USA 4. Department of Physiology and Barshop Institute for Longevity and Aging Studies at The University of Texas Health Science Center at San Antonio, Texas 78229, USA 5. Division of Aging Biology, National Institute on Aging, Bethesda, Maryland 20892, USA 6. Unit for Laboratory Animal Medicine, University of Michigan School of Medicine, Ann Arbor, Michigan , USA 7. Environmental Medicine, NY University School of Medicine, New York 10016, USA 8. Wake Forest University School of Medicine, Department of Internal Medicine: Section on Gerontology and Geriatrics Winston-Salem, North Carolina 27157, USA 9. Department of Psychiatry, The University of Texas Health Science Center at San Antonio, Texas 78229, USA 10. Department of Pathology and Geriatrics Center, University of Michigan, and Ann Arbor VA Medical Center, Ann Arbor, Michigan , USA 11. These authors contributed equally to this work. 12. Present address: Department of Aging and Geriatric Research, College of Medicine, Institute on Aging, University of Florida, Gainesville, Florida 32611, USA. 92

97 Ez egy igen érdekes közlemény, mely azt írja, hogy kísérletileg rapamycinnel kezelt patkányok élettartama szingnifikáns (nemtıl függıen 9-14%-os) növekedést eredményezett. Ez a közlemény a médiában hatalmas vihart kavart, s újra fellángoltak az alkimista találgatások, hogy megtalálták az életelixírt Néhány reakciót ismertetnek az alábbi címsorok: Nature Headline: A pill for longer life? First mention of mice : First sentence. Claims for human health: The big question, of course, is whether this drug could extend human life. New York Times Headline: Antibiotic Delayed Aging in Experiments With Mice First mention of mice : Headline. Claims for human health: No one knows yet if rapamycin slows aging in people or at what dose it might be effective. Independent Headline: Secret to a longer life lies on Easter Island First mention of mice : Second paragraph. Claims for human health: Findings are raising the possibility that it may delay ageing in people. Agence France-Presse Headline: Easter Island drug 'boosts lifespan' First mention of mice : First sentence. Claims for human health: may one day massively boost human life expectancy. Scotsman Headline: Has Holy Grail of longer life been found? First mention of mice : Second paragraph. Claims for human health: If the results were able to be replicated in humans, it could mean an extra six years of life for men and nine for women, raising the prospect of a biochemical elixir of life. 93

98 Daily Mail Headline: Scientists discover Easter Island 'fountain of youth' drug that can extend life by ten years First mention of mice : Twentieth paragraph (although animals mentioned higher up). Claims for human health: A miraculous elixir of youth which could extend the human life span by more than a decade is being developed by scientists. Daily Express Headline: New pill can add 20 years to life First mention of mice : Fourth paragraph. Claims for human health: wonder pill could extend the lifespan of people by up to 23 years. 94

99 HÍREK A Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság VII. kongresszusa 95

100 A MAGYAR MŐVÉSZETTERÁPIÁS TÁRSASÁG MEGALAKULÁSA Nagy örömmel értesültünk az alábbi hírrıl: Megalakult a Magyar Mővészetterápiás Társaság, amelynek elnöke Dr. Vértes László geriáter-fıorvos, lapunkban szerkesztıbizottsági tagja lett. Vértes dr. a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság tagja, lapunkba cikkeket ír, országos rendezvényeinken nagy sikerrel tart elıadásokat. A Magyar Mővészetterápiás Társaság célja: a mővészetterápia terület és tudományág szélesebb körő elismertetése, színvonalának emelése, valamint a Társaság tagjai szakmai, tudományos ismereteinek bıvítése, érdekeinek képviselete, védelme. A magyar mővészetterápia eredményeinek a nemzetközi szakmai közvéleménnyel való megismertetése. A Társaságnak 5 tagozata van: zeneterápia - líra, biblioterápia - nyitott könyv, képzımővészet terápia - paletta, 96

101 táncterápia - balerina, drámaterápia - színpadkép. A Társaság szeretné az idısekkel foglalkozók szíves csatlakozását, melyre ezúton is kérjük olvasóinkat. Érdeklıdési cím: 7627 Pécs, Pósa Lajos utca

102 XX. GERONTOLÓGIAI VILÁGKONGRESSZUS (IAGG) A most Párizsban lezajlott XIX. Konferenciát a koreai Szöulban megrendezésre kerülı követi. 98

103 99

104 GERONTOLÓGIA A MÉDIÁBAN A Heti Világgazdaság (HVG) munkatársa, Lindner András megkereste Dr. Semsei Imrét (DE, EK, GTKK), hogy konzultáljon vele a biogerontológia aktuális kérdéseirıl. Az ezzel kapcsolatos cikk a HVG 32. számában a oldalon jelent meg, Régi-új utak az öregedéskutatásban: Meddig húzzák? címmel. 100

A tartós bentlakásos intézményekben élő időskorúak tápláltsági állapota és táplálkozási rehabilitációja

A tartós bentlakásos intézményekben élő időskorúak tápláltsági állapota és táplálkozási rehabilitációja Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola Pécs Doktori Iskola vezetője: PROF. DR. BÓDIS JÓZSEF egyetemi tanár, intézetigazgató A tartós bentlakásos intézményekben élő

Részletesebben

Nyíregyháza, 2008 Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar Egészségügyi Kari Jegyzetek 15. Gerontológia

Nyíregyháza, 2008 Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar Egészségügyi Kari Jegyzetek 15. Gerontológia Nyíregyháza, 2008 Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar Egészségügyi Kari Jegyzetek 15. Gerontológia Fıszerkesztı: Dr. Semsei Imre Szerzık: Balaskó Márta dr., Balassa Katalin dr., Bakó Gyula prof., Blaskovich

Részletesebben

Dr. Semsei Imre GERONTOLÓGIA. Segédjegyzet

Dr. Semsei Imre GERONTOLÓGIA. Segédjegyzet Dr. Semsei Imre GERONTOLÓGIA Segédjegyzet GERONTOLÓGIA SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar Dr. Semsei Imre Magyar Tudományos Akadémia doktora tudományos fomunkatf

Részletesebben

I. FEJEZET. A rendelet hatálya

I. FEJEZET. A rendelet hatálya 1 JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2008. (II.28.) rendelete a személyes gondoskodást nyújtó, gyermekjóléti alapellátásokról és az igénybevétel feltételeirıl, valamint a fizetendı

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2013

Közhasznúsági melléklet 2013 Adószám: 21886171-2-42 Cégbíróság: Fıvárosi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 01-09-921653 Kıbányai Szivárvány Szociális Gondoskodást Nyújtó Közhasznú Nonprofit Kft 1108 Budapest, Sütöde utca 4.

Részletesebben

K É R E L E M. 2. Szolgáltatás típusa: 3. Milyen idıponttól kéri a szolgáltatás biztosítását: 200. hó nap. Dátum: 200 év hó nap

K É R E L E M. 2. Szolgáltatás típusa: 3. Milyen idıponttól kéri a szolgáltatás biztosítását: 200. hó nap. Dátum: 200 év hó nap Tiszavasvári Szociális-, Gyermekjóléti és Egészségügyi Szolgáltató Központ 4440 Tiszavasvári, Vasvári Pál út 87. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Telephely: 4440 Tiszavasvári, Hısök út 38. K É R E

Részletesebben

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Az ápolási folyamat Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Ápolási folyamat fogalma A humanisztikus ellátás olyan rendszeres módszere, mely költséghatékony módon összpontosít a kívánt eredmények

Részletesebben

A dietetikus szerepe az Otthoni Hospice Ellátásban

A dietetikus szerepe az Otthoni Hospice Ellátásban A dietetikus szerepe az Otthoni Hospice Ellátásban Készítette: Kun Judit dietetikus Bodrogi Sándorné minıségügyi vezetı Dr. Csernai Katalin Kft. Otthoni Szakápolási és Hospice Ellátó Szolgálat Motiváció

Részletesebben

4) Idősotthoni ellátás esetében a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények a következők:

4) Idősotthoni ellátás esetében a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények a következők: I. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet főbb rendelkezései:

Részletesebben

Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. ELİTERJESZTÉS

Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. ELİTERJESZTÉS Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. Tisztelt Képviselı-testület! ELİTERJESZTÉS Jánosháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete 2010. augusztus 3-i ülésére 3. számú napirendi

Részletesebben

Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének. 9/2007. /XII.12./ számu. Rendelete

Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének. 9/2007. /XII.12./ számu. Rendelete Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének 9/2007. /XII.12./ számu Rendelete A TANYAGONDNOKI SZOLGÁLATRÓL 2 MEDINA község Önkormányzati képviselı-testülete /a továbbiakban: Önkormányzat/ a helyi

Részletesebben

PROGRAM GERONTOLÓGIAI KÖRKÉP 2009

PROGRAM GERONTOLÓGIAI KÖRKÉP 2009 DEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIAI TUDOMÁNYOS KORDINÁCIÓS KÖZPONT H-4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4 Tel/Fax: (36-42) 404411/408656; Email: semsei@de-efk.hu

Részletesebben

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12.

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12. Gazsó József Kiss Judit A munkahelyi egészségtervrıl Budapest, 2010. március 12. Az egészség meghatározása így és így A jó egészség elsısorban nem az egészségügyi szolgálaton vagy az orvoson múlik. Egészségi

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

2. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság

2. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság 8/2010. (IX. 3.) NEFMI rendelet egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályosság: 2010.09.03 - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132.

Részletesebben

Házi segítségnyújtás a gyakorlatban. Márta Anna

Házi segítségnyújtás a gyakorlatban. Márta Anna Házi segítségnyújtás a gyakorlatban Márta Anna 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Házi segítségnyújtás 63. (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe

Részletesebben

ORSZÁGOS DIETETIKAI SZAKMAI TAGOZATVEZETŐI TISZTSÉGRE JELÖLT BEMUTATÁSA. MUNKAHELY: Testnevelési Egyetem (TE) - Sporttudományi Doktori Iskola,

ORSZÁGOS DIETETIKAI SZAKMAI TAGOZATVEZETŐI TISZTSÉGRE JELÖLT BEMUTATÁSA. MUNKAHELY: Testnevelési Egyetem (TE) - Sporttudományi Doktori Iskola, ORSZÁGOS DIETETIKAI SZAKMAI TAGOZATVEZETŐI TISZTSÉGRE JELÖLT BEMUTATÁSA NÉV: DOBÁK ZITA KAMARAI IGAZOLVÁNY SZÁM: 3100295 MUNKAHELY: Testnevelési Egyetem (TE) - Sporttudományi Doktori Iskola, Országos Sportegészségügyi

Részletesebben

2. F Meghívó Program-tervezet FAT 2(011) Fehérvári Atherosclerosis Találkozó 2. Az ajánlásoktól a megvalósulásig Kedves Kolléga!

2. F Meghívó Program-tervezet FAT 2(011) Fehérvári Atherosclerosis Találkozó 2. Az ajánlásoktól a megvalósulásig Kedves Kolléga! 2. Fehérvári Atherosclerosis Találkozó Székesfehérvár, 2011. november 11-12. Meghívó Program-tervezet FAT 2(011) Fehérvári Atherosclerosis Találkozó 2. Kedves Kolléga! Másodjára kerül megrendezésre a Fehérvári

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgy

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének../2009. (II. 23.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló 6/2008.

Részletesebben

(módosításokkal egységes szerkezetben)

(módosításokkal egységes szerkezetben) Letenye Város Önkormányzata Képviselı-testületének 4/2008. (IV. 3.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról (módosításokkal egységes szerkezetben) A szociális

Részletesebben

Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának 17/2012. (VI.25.) önkormányzati rendelete 1

Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának 17/2012. (VI.25.) önkormányzati rendelete 1 Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának 17/2012. (VI.25.) önkormányzati rendelete 1 a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról

Részletesebben

Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja

Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja ADEP 2003-2009 / Kántor Emília, Dr. Sonkodi Balázs 2009.02.27.Dátum 1 Összegzés 6 fıs munkacsoport koordinálja a projektet a menedzsment saját

Részletesebben

Sárospatak Város Jegyzıjétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 e-mail: spatak.ph@t-online.hu

Sárospatak Város Jegyzıjétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 e-mail: spatak.ph@t-online.hu Sárospatak Város Jegyzıjétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 e-mail: spatak.ph@t-online.hu Levelezési cím: 3950 Sárospatak Pf.:218 E L İ T E R J E S Z T É S a Képviselı-testület

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Otthoni parenterális táplálás meddig jutottunk? Izbéki Ferenc Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház

Otthoni parenterális táplálás meddig jutottunk? Izbéki Ferenc Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Otthoni parenterális táplálás meddig jutottunk? Izbéki Ferenc Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Mikor kezdődött? 2000-ig az Egyesült Államokban>40.000 OPT kezelt beteg Maurice E. Shils,

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV PSZI-INT PSZICHIÁTRIAI BETEGEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV Készítették: Bugarszki Zsolt Dr. Gárdos Júlia Gordos Erika Marketti Judit PSZI-INT.doc Létrehozás dátuma: 2007.01.13.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Demens személyek nappali ellátására vonatkozó szabályok

TÁJÉKOZTATÓ Demens személyek nappali ellátására vonatkozó szabályok TÁJÉKOZTATÓ Demens személyek nappali ellátására vonatkozó szabályok A nappali ellátás igénybevételéhez hasonlóan rendelkezni kell: - Szakmai Program - Szervezeti és Működési Szabályzat - Házirend A Szakmai

Részletesebben

1. Fenntartó adatai. neve: székhelye: település utca/út/tér/köz/sor szám emelet, ajtó irányítószám Adószám: - -

1. Fenntartó adatai. neve: székhelye: település utca/út/tér/köz/sor szám emelet, ajtó irányítószám Adószám: - - A A mőködési engedély kiadása iránti kérelemhez (a szociális szolgáltatók és intézmények mőködésének engedélyezésérıl és ellenırzésérıl szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. -a alapján a fenntartó

Részletesebben

A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében

A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) Küldöttgyőlése 2009. év február hó 28-i ülésén egyhangú

Részletesebben

Muhariné Mayer Piroska sk. aljegyzı

Muhariné Mayer Piroska sk. aljegyzı Elıterjesztés 3. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. február 1-i ülésére Tárgy: Közösségi ellátások és pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek nappali ellátásának biztosítására

Részletesebben

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann e.boros@rehabint.hu FESZ kongresszus 2012. szept. 28-30. Velence Téma fontossága Rehabilitáció folyamat Ellátás minősége folyamatosság, egyenletes színvonal Gazdaságosság

Részletesebben

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV Enying Város Önkormányzata 8130 Enying, Kossuth u. 26. Tel./Fax: 22/372-002 pmhiv@enying.eu ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV Beszámoló tartalma I. Pénzbeli

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 136. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/324-585

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 136. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/324-585 PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 136. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/324-585 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2013. október 10-i ülésére Tárgy: Pápa Város

Részletesebben

(1) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében a következő ellátásokat nyújtja:

(1) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében a következő ellátásokat nyújtja: Székkutas Község Önkormányzat egységes szerkezetbe foglalt 8/1993. (VI. 26.) ktr. számú rendelete a szociális törvény alapján biztosított Személyes gondoskodás formáiról Székkutas Község Önkormányzat képviselőtestülete

Részletesebben

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007. (VI.27.)Ör a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról Apátfalva Község Önkormányzat

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata. Doktori tézisek. Papp László

Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata. Doktori tézisek. Papp László Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata Doktori tézisek Papp László Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezetı: Dr. Helembai Kornélia PhD,

Részletesebben

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének 14/2008.(V.1.) ÖR RENDELETE A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról azok igénybevételérıl és a fizetendı térítési díjakról 1 Aszód Város Önkormányzat

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 58/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 58/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1 Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 58/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1 a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szolgáltatásokról, azok igénybevételéről, valamint

Részletesebben

Kutasiné Nagy Katalin sk. jegyzı

Kutasiné Nagy Katalin sk. jegyzı Elıterjesztés 9. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 26-i ülésére Tárgy: BAUTIS Nonprofit Közhasznú Kft. kérelme Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı Intézményirányító

Részletesebben

I. cím A rendelet célja

I. cím A rendelet célja Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2013. (VI. 26.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igényléséről és a fizetendő térítési díjakról Kiszombor

Részletesebben

KÁL NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 16/2013.(X.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL

KÁL NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 16/2013.(X.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL KÁL NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 16/2013.(X.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL Kál Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testülete a Szociális

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2012. november 29-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2012. november 29-i rendes ülésére 5. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 29-i rendes ülésére Tárgy: A szociális szolgáltatásokról szóló 22/2003. (VIII.

Részletesebben

Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére

Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére 1 Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére Tárgy: A Wunderland Óvoda Esélyegyenlıségi programjának módosítása Elıterjesztı: Dr. Józan-Jilling Mihály elnök Elıterjesztést

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselőtestület 2010. június 29-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselőtestület 2010. június 29-i ülésére PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 Pápa, Fő u. 12. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 98. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2010. június 29-i ülésére Tárgy: Előadó: Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének.../2010.

Részletesebben

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez A (A formanyomtatvány az igényelt szociális ellátás típusának megfelelő adatok figyelembevételével töltendő ki.) 1. Az ellátást

Részletesebben

hatályos: 2012.01.13-2012.01.14

hatályos: 2012.01.13-2012.01.14 4/2012. (I. 12.) NEFMI rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirıl szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításáról 1 hatályos: 2012.01.13-2012.01.14

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 3. RÉSZ

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 3. RÉSZ Levélcím: 1068. Budapest, Benczúr u. 45. Tel.: 4612-464, Fax: 4612480. E-mail: autonom@t-online.hu Az Európai Szakszervezeti Szövetség /ETUC/ és a Nemzetközi Szakszervezetek Szövetsége /ITUC/ tagja TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Gyógymasszır szakképesítés. 2328-06 Egészségmegırzés - egészségfejlesztés - egészségnevelés modul. 1.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Gyógymasszır szakképesítés. 2328-06 Egészségmegırzés - egészségfejlesztés - egészségnevelés modul. 1. Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

M i n i s z t e r i r e n d e l e t. egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek. módosításáról

M i n i s z t e r i r e n d e l e t. egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek. módosításáról ---------------------- SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 1585-2/2009-SZMM M i n i s z t e r i r e n d e l e t egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Budapest, 2009. február

Részletesebben

Szolgáltatástervezési Koncepció

Szolgáltatástervezési Koncepció Szolgáltatástervezési Koncepció Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira 2003 Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. Gyır Város általános helyzetképe II/1. Gyır Megyei Jogú Város

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai A B C 360000 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 370000 Szennyvíz győjtése, tisztítása, elhelyezése 381103 Települési hulladék

Részletesebben

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH Biztosítás orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH A társadalombiztost rsadalombiztosítás s rendszere Egészségbiztosítás Természetbeni szolgáltatások (egészségügyi ellátások) Pénzbeli

Részletesebben

18. Idősek szociális ellátása

18. Idősek szociális ellátása 18. Idősek szociális ellátása Pénzbeli ellátások időskorúak járadéka Célja: Jövedelem kiegészítése, pótlása Viszonyítási alap: öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege: 2008-tól- 28 500 Ft Időskorúak

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 10/1996. (III. 1.) számú. r e n d e l e t e. az intézményi térítési díjak megállapításáról

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 10/1996. (III. 1.) számú. r e n d e l e t e. az intézményi térítési díjak megállapításáról NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 10/1996. (III. 1.) számú r e n d e l e t e az intézményi térítési díjak megállapításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2007. (II. 28.) rendelete

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2007. (II. 28.) rendelete Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2007. (II. 28.) rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szolgáltatásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

Szakdolgozók folyamatos szakmai fejlıdésének lehetısége szervezési és ellenırzési tapasztalatok tükrében

Szakdolgozók folyamatos szakmai fejlıdésének lehetısége szervezési és ellenırzési tapasztalatok tükrében Szakdolgozók folyamatos szakmai fejlıdésének lehetısége szervezési és ellenırzési tapasztalatok tükrében Dr. Balogh Zoltán Egészségügyi Szakképzı és Továbbképzı Intézet Konferenciája Szakdolgozói továbbképzések

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt. sz.: I. 2-460/2006. Üi.: Csomor Ágnes/Szászné Rendelet-tervezet Tárgy: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló helyi rendelet

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Zalaszántó község Önkormányzati Képviselı-testülete. 6/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E

Zalaszántó község Önkormányzati Képviselı-testülete. 6/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E Zalaszántó község Önkormányzati Képviselı-testülete 6/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátásokról (Egységes szerkezetben.) Egységes szerkezetbe

Részletesebben

A Stratégia szakmai eszköztárának bemutatása Készítette: Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Fıosztálya 1 HISZÜNK ABBAN, HOGY A VÁLTOZÁS ÚJ, KONSTRUKTÍV, ÉS POZITÍV EREDMÉNYT HOZ. 2 12 évvel ezelőtt

Részletesebben

Kivonat. mely készült a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsának 2011. szeptember 20. napján megtartott ülésének jegyzıkönyvébıl

Kivonat. mely készült a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsának 2011. szeptember 20. napján megtartott ülésének jegyzıkönyvébıl 59/2011. (IX. 20.) CsKTT. 16-5633-4/2011 Tárgy: Csanytelek, Baross Gábor u. 2. sz. alatti ingatlan használatba vétele Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa megtárgyalta Csanytelek, Baross

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete formák szabályairól szóló többször módosított 13/1993. (IV.29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról módosításáról szóló

Részletesebben

Kérelem. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez

Kérelem. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez A lap 1. Az ellátást igénybe vevı adatai: Név:... Születési neve:.. Anyja neve:... Születési helye, idıpontja: Lakóhelye:. Tartózkodási

Részletesebben

Rendelettervezet. helyi rendelet módosítása Mell.: Hatásvizsgálati lap, rendelettervezet, összehasonlító táblázat

Rendelettervezet. helyi rendelet módosítása Mell.: Hatásvizsgálati lap, rendelettervezet, összehasonlító táblázat Ikt. sz.: 1/288-1/2015/I. Üi.: dr. Ákosi Ádám Gábor Rendelettervezet Tárgy: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló helyi rendelet módosítása Mell.: Hatásvizsgálati lap, rendelettervezet,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 26/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére Tárgy: Módosító indítvány a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN WÉBER VALÉRIA Vezető asszisztens Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit kft. Psoriasis vulgaris Öröklött hajlamon

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAK

AZ INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAK Sényő Község Önkormányzatának 1/2008. (I. 31.) számú rendeletének 1. számú melléklete AZ INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAK Önköltségszámítás 2008. január 01. Az 1993. évi III. törvény, valamint 29/1993. (II. 17.)

Részletesebben

304-5/2008 szám E l ı t e r j e s z t é s

304-5/2008 szám E l ı t e r j e s z t é s Aszód Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Címzetes Fıjegyzıjétıl 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tel: 28/500-666 fax: 28/400-575 Email:jegyzı.aszod@invitel.hu 304-5/2008 szám E l ı t e r j e s z t é

Részletesebben

Szociális alapellátás Nagy Éva (Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató, Hódmezővásárhely)

Szociális alapellátás Nagy Éva (Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató, Hódmezővásárhely) Szociális alapellátás Nagy Éva (Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató, Hódmezővásárhely) A hódmezővásárhelyi Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Gondozási Központjának szakmai vezetésére 212. március

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

Miskolci klinikai táplálási team működése. Készítették Majorosné Harnos Judit dietetikus Baloghné Orosz Judit OKJ ápoló

Miskolci klinikai táplálási team működése. Készítették Majorosné Harnos Judit dietetikus Baloghné Orosz Judit OKJ ápoló Miskolci klinikai táplálási team működése Készítették Majorosné Harnos Judit dietetikus Baloghné Orosz Judit OKJ ápoló MMTT 2015 Klinikai Táplálási Mobil Team TÁMOP 6.2.4. pályázat eredménye Miskolc B-A-Z

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni.

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni. Albertirsa Város Önkormányzata 8/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a Humánszolgáltató Társulás által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint az ellátások

Részletesebben

A laboratórium és az ápolási egységek együttmőködése egy új betegellátási struktúrában. Dr. Záray Gyuláné Ápolási igazgató Szent Imre Kórház

A laboratórium és az ápolási egységek együttmőködése egy új betegellátási struktúrában. Dr. Záray Gyuláné Ápolási igazgató Szent Imre Kórház A laboratórium és az ápolási egységek együttmőködése egy új betegellátási struktúrában Dr. Záray Gyuláné Ápolási igazgató Szent Imre Kórház Helyzetelemzés - Az egészségügyi ágazat az elmúlt évtizedben

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya Takácsi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2013. (II. 19.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról

Részletesebben

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:.

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:. A kérelmező intézmény neve: A kérelmező intézmény címe:.... település,... irányító sz.... utca, hsz., Tel.: Fax.:.. E-mail cím:. Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy a nevű igénybe vevő (Előző név, ha van:.

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Belsı Helyzetelemzı kérdıív. Iskolai Adatlap 1 Dátum (nap/hó/év) Ország. utánkövetés 3 Intézmény neve Azonosító kódja 4 Alapítás éve 5 Intézmény címe

Belsı Helyzetelemzı kérdıív. Iskolai Adatlap 1 Dátum (nap/hó/év) Ország. utánkövetés 3 Intézmény neve Azonosító kódja 4 Alapítás éve 5 Intézmény címe Belsı Helyzetelemzı kérdıív Iskolai Adatlap 1 Dátum (nap/hó/év) Ország 2 Elsı felmérés vagy Elsı felmérés Utánkövetés utánkövetés 3 Intézmény neve Azonosító kódja 4 Alapítás éve 5 Intézmény címe 6 Kitöltı

Részletesebben

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez A (A formanyomtatvány az igényelt szociális ellátás típusának megfelel ő adatok figyelembevételével töltend ő ki.) 1. Az ellátást

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık

Részletesebben

Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1/2009. (I. 23.) számú R E N D E L E T E az intézményi

Részletesebben

Általános rendelkezések 1.

Általános rendelkezések 1. Megyei Jogú Város Közgyűlésének 17/2012. (III.29.) önkormányzati rendelete a i Kistérség Többcélú Társulása által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

Előterjesztés. - a Közgyűléshez. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételi

Előterjesztés. - a Közgyűléshez. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételi Ügyiratszám: 30.004/2012.05 Ügyintéző: dr. Krizsai Anita NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA HUMÁN FÓOSZTÁL Y _~,,~~... SZOCIÁLIS OSZTÁLY ~., _... ~_~_~»..m"_h _. ~...._ 4401 Nyíregyháza,

Részletesebben

94/2013. (III. 29.) Korm. rendelet egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról 1 hatályos: 2013.03.30-2013.03.31

94/2013. (III. 29.) Korm. rendelet egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról 1 hatályos: 2013.03.30-2013.03.31 94/2013. (III. 29.) Korm. rendelet egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról 1 hatályos: 2013.03.30-2013.03.31 Tartalom (módositott rendeletek): Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérıl

Részletesebben

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı E L İ T E R J E S Z T É S 3. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit pénzügyi-ügyintézı Véleményezésre

Részletesebben

Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézményének szakmai programja

Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézményének szakmai programja TT_ules_6_np Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézményének szakmai programja 1 Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézményének

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata

A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata Dr. Kiss István Fıv. Önk. Szent Imre Kórház, Belgyógyászati Mátrix Intézet, Nephrologia-Hypertonia Profil 1 2 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI KOCKÁZAT ÉS BETEGSÉG

Részletesebben

Mikor kezdjük a hozzátáplálást és a gliadin bevitelét. Arató András Semmelweis Egyetem I. Gyermekklinika

Mikor kezdjük a hozzátáplálást és a gliadin bevitelét. Arató András Semmelweis Egyetem I. Gyermekklinika Mikor kezdjük a hozzátáplálást és a gliadin bevitelét Arató András Semmelweis Egyetem I. Gyermekklinika Változatlan elvek Hat hónapos kor után már indokolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert ekkor már az

Részletesebben

Pacsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1 6/2011. (IV.18.) önkormányzati rendelete

Pacsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1 6/2011. (IV.18.) önkormányzati rendelete Pacsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1 6/2011. (IV.18.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról 6/2012.(II.29.), 6/2013 (IV.15.) 3/2014. (II.26.)

Részletesebben

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,

Részletesebben

KÉRELEM. Az ellátást igénybe vevő adatai:

KÉRELEM. Az ellátást igénybe vevő adatai: A formanyomtatvány az igényelt szociális ellátás típusának megfelelő adatok figyelembe vételével töltendő ki! Egy kérelem nyomtatványon csak egy ellátás típus kérhető! Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye 1 ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye 2. A költségvetési szerv székhelye: Pápa, Barát u. 9.

Részletesebben