4. Oszcillációk Első észlelések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "4. Oszcillációk Első észlelések"

Átírás

1 4. Oszcillációk Első észlelések A Nap felszíni oszcillációinak vizsgálata 1960-ban indult Leighton észleléseivel, aki egy szellemes spektrohelioszkópos eljárást követett. Az ionizált bárium 4554 Angström hullámhosszúságú vonalának vörös és kék szárnyára hangolta a műszert, így a napfelület minden pontját aszerint észlelte az átlagosnál fényesebbnek, vagy halványabbnak, hogy milyen látóirányú mozgás történt, tehát melyik irányba tolódott el a vonal. A két szárnyban a fényesedés-halványodás természetesen ellentétes volt, a két képet egymásból kivonva megkapta a látóirányú mozgások térképét. Ő figyelt fel arra, hogy ez a mintázat kb 5 perces periódussal fluktuál. A vizsgálatot az évek során egy sor hasonló követte. Többek között például vizsgálták egyes spektrumvonalak időbeli viselkedését, illetve a granulációs mintázat felvételsorozatának keresztkorrelációját, ez utóbbira azt gondolnánk, hogy aszimptotikusan lecseng, de erre a lecsengésre ráül egy kb 5 perces fluktuáció, és így tovább. Az oszcilláció frekvenciája kb 5 perces volt, de helyesebb azt mondani, hogy a 3-8 perces tartományba esett. Ez csak a nyugodt fotoszférára vonatkozik, a kromoszférában, H-alfa vonalban, valamint napfoltokban ennél rövidebb periódusokat mértek. Ennek ellenére a jelenséget mindenki úgy hívta, hogy az ötperces oszcillációk és senki nem értette. Ha egy nagy felület kisebb darabjai periodikus fel-le mozgást végeznek, akkor ez legegyszerűbb esetben (a hullámzó vízfelület analógiájára) egy teljesen kaotikus folyamat lehet, ahol az egyes felle mozgó felületdarabok fizikailag nincsenek egymással kapcsolatban. A Nap esetében az áttörést Roger Ulrich (1970) munkája jelentette, melyben felvetette azt, hogy e felületdarabok fel-le mozgása fizikailag kapcsolatban lehet azáltal, hogy a lefelé mozgás által kiváltott nyomáshullámok bizonyos értelemben összehangolják őket. A folyamatot a következőképpen lehet elképzelni ábra. Nyomáshullámok trajektóriái a Nap belsejében Tekintsük a sematikus 4.1. ábrát, ahol a Nap metszetében azt szemléltetjük, hogy mi történik egy felületdarab lefelé mozgásakor. Az összenyomás hatására nyomáshullám keletkezik, mely terjedéséhez befelé haladva változó feltételeket talál. Képzeljük el a gömhullám egyes trajektóriáit, ezek befelé haladva növekvő sűrűséget találnak, ami növekvő hangsebességet jelent, és ez az optikai törés mintájára minden egyes trajektóriát eltérít, mégpedig úgy, hogy a radiális iránnyal egyre növekvő szöget fog bezárni, egy adott mélységben arra merőleges lesz, majd visszafordul és valahol kibukkan a felszínre. Ha itt olyan felületdarabot talál, mely éppen megfelelő fázisban mozog ahhoz, hogy mozgásuk összeadódjon, akkor e felületdarab mozgását segíti, egyébként energiája disszipálódik. Könnyen belátható, hogy erősítés akkor lép fel, ha a trajektória futási ideje a fel-le mozgás periódusának n+1/2 számú többszöröse. Ilyen módon egy adott sűrűségi rétegződéshez a felszíni tér- és időbeli periódusok adott struktúrája tartozik. A Nap-oszcillációk kutatásának másik úttörője Franz Ludwig Deubner volt, aki a felvetést követően 1975-ben megvizsgálta annak jogosságát. A napfelszín egy kisebb darabját scannelte a Franuhofer intézet Anacapri-beli távcsövével (ez ma már nem üzemel), és a hozzá kapcsolt magnetográf segítségével tudta követni a felületdarab különböző pontjainak látóirányú mozgását és ezek térbeli korrelációit. Mérésének eredményét a 4.2. ábra mutatja. A vízszintes tengelyen a térbeli

2 mintázatot leíró hullámszám (k), a függőlegesen pedig az időbeli körfrekvencia (ω) látható. Az ábrán egy görbesereg rajzolódik ki, melyre rárajzolták azt is, hogy az Urlich felvetése nyomán kiszámolt tér- és időbeli periódusok az elméletileg ismert sűrűségrétegődés esetén hogyan függenek össze egymással. E görbéket angolul ridge-knek, barázdáknak nevezik és az összetartozó k-ω értékeket jelölik. Ezen korai próbálkozás ilyen sikere egész elképesztő. A mintázat léte azt igazolja, hogy a felületdarabok oszcillációi koherens sokaságot alkotnak, tehát nem úgy hullámzanak, mint a vízfelület, hanem a 4.1.ábra által bemutatott módon. Az eredmény hatalmas új távlatokat, szinte új tudományágat nyitott a napbelső tanulmányozásában.. Az oszcillációk spektruma 4.2. ábra F.L.Deubner k-ω diagramja Periodikus jelenségek tanulmányozásához különböző matematikai eszközök állnak rendelkezésre. A legegyszerűbb esetben egyetlen paraméter mutat periodikus változást, ezt pl autokorrelációs elemzéssel, vagy Fourier analízissel lehet feltárni. A cél általában annak eldöntése, hogy egy adott adatsorban milyen periódusok és milyen súllyal (angol szóhasználatban power-rel) vannak jelen, ezt fejezi ki a power spectrum vagy teljesítményspektrum fogalma. Egy egyszerű példaként említhető egy hangszer felhangspektrumának vizsgálata: az, hogy egyes frekvenciák milyen erősen vannak jelen, meghatározza a hangszer hangszínét. Ha fel akarunk tárni valamilyen periodicitást, akkor az adatsornak teljesíteni kell bizonyos kritériumokat, egyrészt a keresett periódus nyilván csak rövidebb lehet, mint a teljes adatsor, másrészt csak hosszabb lehet, mint az adatok vételének gyakorisága, vagyis a mérés felbontása, ez utóbbi határt nevezik Nyquistfrekvenciának. A napfelület rezgéseinek tárgyalása sokkal összetettebb, mint a hangszerek akusztikai leírása, hiszen a felszíni összetartozó térbeli és időbeli periódusokat kell feltárni (leginkább az ütőhangszerek membránjának viselkedése hasonlít a mi esetünkhöz). A 4.2. ábra mérésénél még közelítőleg síknak lehetett tekinteni a napfelület kicsiny darabját, de a teljes gömbfelület eloszlásainak leírása már csak az ún. gömharmonikus függvényekkel, a Legendre függvények alkalmazásával történhet. A Fourier-analízistől eltérően a sebességteret szinuszos rezgések összege helyett az alábbi sorfejtéssel írhatjuk le. v θ, ϕ,t = l l=0 m= l a lm t Y l m θ,ϕ (4.1)

3 a sebesség tehát függvénye a t időnek és a θ és ϕ polárkoordinátáknak. A sorfejtés függvényei a következő alakúak: Y l m θ,ϕ =P l m θ e imϕ (4.2) m ahol a P l az ún. asszociált Legendre függvények sorozata. Ennek tagjai meglehetősen bonyolultak, összetettek, de jelentésük igen szemléletes. Tekintsük a 4.3. ábrát, melyen e függvények néhány l,m paraméterkettőssel jellemzett esetének térbeli megjelenítése látható. A rajzolatokat úgy kell elképzelni, hogy a gömbfelület egy lehetséges rezgési módját - más néven módusát - képviselik, a vonalak csomóvonalakat jelentenek, melyek nem oszcillálnak, a vonalak közötti tartományok közepe pedig maximális kitérést végez. A paraméterek jelentése: l mutatja a gömbfelületen található összes csomóvonal számát, m pedig azon csomóvonalak számát, melyek áthaladnak a forgástengely pólusain, az l-et más néven a módus rendjének is nevezzük (ez helyettesíti a fenti sík, kétdimenziós eset k hullámszámát), az m neve pedig azimutális hullámszám ábra A gömharmonikus függvényekkel leírt csomóvonalak a gömfelületen. Figyeljük meg az l és m paraméterek jelentését. A napfelület pontjainak első ránézésre kiismerhetetlenül bonyolult oszcillációi úgy írhatók le, hogy a fenti függvényekkel leírt módusok mindegyike részt vesz benne valamilyen frekvenciával - ezt hívjuk a módus sajátfrekvenciájának - illetve erősséggel (power). A mondottak alapján az észlelési feladatot úgy lehet megfogalmazni, hogy mindegyik módusnak keressük a sajátfrekvenciáját és azt, hogy milyen intenzitással oszcillál. A power megállapítása matematikailag úgy történik, hogy a (4.1.) sorfejtés időtől függő együtthatóinak képezzük az a l ν (frekvenciafüggő) Fourier-transzformáltját, és ebből képezzük az alábbi kifejezést (itt megfelelő szimólum híján -val jelöltük a komplex konjugáltat). P l,ν = a l ν a l ν (4.3) Észlelési programok A fentiek alapján látható, hogy részletes teljesítményspektrumot csak nagy felbontással valamint térben és időben kiterjedt méréssorozattal lehet elérni, ami azt jelenti, hogy a teljes napfelület (t.i. a látható félgömb) pontjainak fel-le mozgását kell minél hosszabb ideig regisztrálni. Az első mérések még mindkét szempontból korlátozottak voltak, ezért a 4.2. ábrán még meglehetős zajjal jelentkeznek a jellegzetes barázdák. A földi telepítésű műszerek esetében azonban további probléma is jelentkezett: a nappalok és éjszakák váltakozása miatti hamis jelek (és azok felharmonikusai) a frekvenciaspektrumban. Az első kísérlet, mely ezt kiküszöbölte, egy déli sarki kutatóállomáson valósult meg a déli félteke nyarán, ekkor a Nap nem nyugszik le, hanem körbemegy az égbolton, és folyamatosan lehet észlelni. Ez a mérés látványosan megerősítette a korábbiakat, nyilvánvaló azonban, hogy igazán hosszú észlelések így sem gyűjthetők, hiszen a sarkvidéki nyár elég rövid. A problémára két megoldás született, a GONG és az MDI, melyek párhuzamosan valósultak meg, egymástól függetlenül mérnek, és ez igen megbízhatóvá teszi eredményeiket.

4 GONG (Global Oscillation Network Group) A kísérlet nevében a Global nemcsak a Napra, hanem a Földre is vonatkozik, mivel egy hat állomásból álló obszervatórium-hálózatot jelent. Az obszervatóriumok helyének kiválasztása igen gondos előkészítés után történt meg, hiszen maximalizálni kellett a napsütéses órák számát. A műszerek földrajzi szélességben kb 60 fokonként helyezkednek el, tehát teljes napsütés esetén három műszer is látja a Napot. Az asztroklimatológia Murphy-törvénye miatt azonban így is előfordulhatnak kieső időszakok. Az állomások: Mauna Loa (Hawaii), Big Bear (Kalifornia), Cerro Tololo (Chile), Teide (Tenerife, Kanári szigetek), Udaipur (India), Learmonth (Ausztrália). A hat tökéletesen azonos műszeregyüttest egyszerre gyártották le és telepítették a hat helyen. Az észlelőműszernek az a feladata, hogy az elérhető legnagyobb gyakorisággal (időbeli Nyquistfrekvencia) egyszerre regisztrálja a látható félgömb felületdarabjait minél nagyobb térbeli felbontással (térbeli Nyquist-frekvencia). Ezt a feladatot a hangolható Michelson-interferométerrel oldották meg. A műszer működéséhez idézzük fel a Lyot-szűrőnél mondottakat. Ott arról volt szó, hogy a kettőstörő kristályba olyan poláros fényt engedünk, melynek síkja 45 -os szöget zár be az (egymásra merőleges) ordinárius és extraordinárius tengelyjel, ezért a két irányra vett komponenseinek különböző terjedési sebességei miatt a kristály mentén a polarizáció síkja körbefordul és adott hullámhossz esetén a kristály hosszának megválasztásával lehet elérni, hogy a kilépő sík milyen irányú. A hangolható Michelson-interferométernél (4.4. ábra) ennek a trükknek a módosított változatát alkalmazzák. A műszer két, különböző (l 1 és l 2 ) hosszúságú karjában két különböző törésmutatójú közeg van, az egyikben üveg, a másikban levegő, úgy hogy teljesüljön az l 1 /n 1 =l 2 /n 2 feltétel, és ekkor a két kar optikai úthosszkülönbsége: Δ=2 n 1 d 1 n 2 d 2 =2 n n 2 d n 1 1 (a kettes faktor amiatt lép fel, mert a sugár oda-vissza megteszi az utakat), a két kart befutó sugarak fáziskülönbsége pedig a kilépéskor: δ= 2πΔ λ (4.4) 4.4. ábra A hangolható Michelson-interferométer sematikus rajza Ez azt jelenti, hogy a fáziskülönbség hullámhosszfüggő, akárcsak a Lyot-szűrőnél, tehát a továbbiakban is igen hasonló stratégiát lehet alkalmazni. A Napról érkező sugarakat egy igen kis - 8 cm objektívátmérőjű - távcsővel az ábra közepén lévő blokkba vezetjük, itt az interferencia- és Lyot-szűrők kiválasztanak egy szűk tartományt a 6768 Angström hullámhosszúságú nikkelvonal körül, továbbá átmennek a polarizátorokon, melyek síkja az ábra síkjával 45 -os szöget zár be. Ez a sugár esik a Michelson-interferométerre. Ennek fényosztó felülete speciális többrétegű bevonattal van ellátva, melynek az a funkciója, hogy a beesési síkkal párhuzamos illetve arra merőleges

5 polarizációs síkokat átengedje illetve visszaverje, ilymódon a két ágban ortogonális polarizációjú sugarak haladnak. A kilépéskor fellépő (4.4. fáziskülönbség) tehát a Lyot-szűrőhöz hasonlóan a polarizációs síknak a hullámhosszal arányos elfordulását eredményezi. A detektor (CCD) előtt elforgatott polarizátorral tehát egy szűk hullámhossztartományt szkennelünk, és minden képpontban meg tudjuk mondani azt, hogy adott hullámhosszakon (a forgó polarizátor adott állásainál) mennyit változott az intenzitás, vagyis, hogy mennyit tolódott el látóirányban a nikkelvonal. A módszer hatalmas előnye, hogy az egész napkép összes felbontható pontjának látóirányú sebessége egyszerre állapítható meg. A spektrális tisztaságot két egymás után helyezett Michelson-interferométerrel tovább is lehet növelni. A hat GONG műszer szinkronban működik, adataik egy központba futnak be, a gyűjtött adatmennyiség terabyte nagyságrendű ábra a. A GONG egy napos mérése alapján az l=100 módusokra kapott power spectrum, b. az MDI 144 napos méréssorozata alapján nyert l-ν diagram. SOHO/MDI A SOHO napfizikai űrszonda MDI (Michelson Doppler Interferometer) nevű műszere természetesen nincs kitéve a nappalok-éjszakák váltakozásának. A két program közül ezért ez tűnhet előnyösebbnek, hiszen a GONG-gal is előfordul, hogy kimaradnak időszakok mivel egyszerre több állomáson is rossz idő van. A GONG haszna akkor mutatkozott meg, amikor a SOHO mesterséges hold hónapokra eltűnt az irányítók szeme elől, ami nagy veszteség volt, bár szerencsére sikerült újra megtalálni. A 4.5.b. ábra az MDI 144-napos méréssorozatának eredményét mutatja egy l-ν diagramon. Látható a jelentős előrelépés a 4.2. ábrához képest tér-és időbeli felbontásban egyaránt. Alacsony rendszámú módusok Több észlelési program is célozza az alacsony rendszámú módusokat, a SOHO műszeregyüttesben két ilyen kísérlet is található. A VIRGO (Variabillity of soral IRradiance and Gravity Oscillations) program elsősorban a Nap irradianciájának - a szoláris energiaáram földtávolságban vett sűrűségének - mérésére szolgál, de LOI (Luminosity Oscillation Imager) nevű egysége a napkorongot tíz tartományra osztva kis térbeli felbontású, tehát alacsony rendszámú észlelésekre is képes. A SOHO/GOLF (Global Oscillations at Low Frequencies) egyáltalán nem bontja fel a napképet, a teljes napkorongról érkező fényt egyszerre méri, ezért csak olyan alacsony rendszámú módusok vizsgálatára alkalmas, melyeknél a látható napkorongon egyetlen összefüggő felületdarab mozgása érvényesül. A magasabb rendszámú módusok esetén a műszerhez képes közeledő és

6 távolodó felületdarabok hatásai kioltják egymást és ilyen integráló mérés számára észlelhetetlenek. A 4.6. ábrán a GOLF által készített spektrum látható ábra A GOLF által készített spektrum Helioszeizmológia Az említett programok (és egy sor, itt nem is említett program) teljesen új betekintést enged a Nap belsejébe. Ha egy rendszert belső működését elméletileg le tudjuk írni, és ennek alapján meg tudjuk jósolni azt, hogy e működés milyen külső ismérveket idéz elő, akkor e külső ismérvek észlelése alapján vissza tudunk következtetni arra, hogy a belső működésnek mik a pontos paraméterei. Ezt nevezik inverz problémának és a hélioszeizmológia éppen ilyen inverz problémamegoldást követ. Amint a bevezetőben említettük, a felszíni hullámmintázatot meghatározza a nyomásrétegződés, ezért az első számú inverz feladat a Nap nyomásstruktúrájának meghatározása. Erre mutat egy példát a 4.7. ábra, ahol a hangsebesség (mely a sűrűség függvénye) eloszlását mutatja a mélység függvényében. Az adatok 2 havi MDI méréssorozat eredményei, a vízszintes tengely a centrumtól a napfelszínig mutatja a mélységet. látható, hogy kb 0,7 napsugárnál egy kiugró csúcs van, ami azt mutatja, hogy az a mélység, ahol elméletileg a konvektív zóna alját sejtjük, valóban kitüntettet hely ábra A hangsebesség értéke különböző mélységekben

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben

Részletesebben

A mintavételezéses mérések alapjai

A mintavételezéses mérések alapjai A mintavételezéses mérések alapjai Sok mérési feladat során egy fizikai mennyiség időbeli változását kell meghatároznunk. Ha a folyamat lassan változik, akkor adott időpillanatokban elvégzett méréssel

Részletesebben

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Fizikatörténet A fénysebesség mérésének története Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Kezdeti próbálkozások Galilei, Descartes: Egyszerű kísérletek lámpákkal adott fényjelzésekkel. Eredmény:

Részletesebben

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása.

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása. Hullátan A hullá fogala. A hulláok osztályozása. Kísérletek Kis súlyokkal összekötött ingasor elején keltett rezgés átterjed a többi ingára is [0:6] Kifeszített guikötélen keltett zavar végig fut a kötélen

Részletesebben

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS OPTIKA Geometriai optika Snellius Descartes-törvény A fényhullám a geometriai optika szempontjából párhuzamos fénysugarakból áll. A vákuumban haladó fénysugár a geometriai egyenes fizikai megfelelője.

Részletesebben

Ultrarövid lézerimpulzusban jelenlevő terjedési irány és fázisfront szögdiszperzió mérése

Ultrarövid lézerimpulzusban jelenlevő terjedési irány és fázisfront szögdiszperzió mérése Ultrarövid lézerimpulzusban jelenlevő terjedési irán és fázisfront szögdiszperzió mérése I. Elméleti összefoglaló Napjainkban ultrarövid, azaz femtoszekundumos nagságrendbe eső fénimpulzusokat előállító

Részletesebben

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken Transzformátor rezgés mérés A BME Villamos Energetika Tanszéken A valóság egyszerűsítése, modellezés. A mérés tervszerűen végrehajtott tevékenység, ezért a bonyolult valóságos rendszert először egyszerűsítik.

Részletesebben

A digitális képfeldolgozás alapjai

A digitális képfeldolgozás alapjai A digitális képfeldolgozás alapjai Digitális képfeldolgozás A digit szó jelentése szám. A digitális jelentése, számszerű. A digitális információ számokká alakított információt jelent. A számítógép a képi

Részletesebben

A levegő törésmutatójának mérése Michelsoninterferométerrel

A levegő törésmutatójának mérése Michelsoninterferométerrel XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 008. május 3 4. A levegő törésmutatójának mérése Michelsoninterferométerrel Szerző: Kovács Anikó-Zsuzsa, Babes-Bolyai Tudoányegyetem Kolozsvár, Fizika

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

Harmonikus rezgések összetevése és felbontása

Harmonikus rezgések összetevése és felbontása TÓTH.: Rezgésösszetevés (kibővített óravázlat) 30 005.06.09. Harmonikus rezgések összetevése és felbontása Gyakran előfordul hogy egy rezgésre képes rendszerben több közelítőleg harmonikus rezgés egyszerre

Részletesebben

Fotó elmélet 2015. szeptember 28. 15:03 Fény tulajdonságai a látható fény. 3 fő tulajdonsága 3 fizikai mennyiség Intenzitás Frekvencia polarizáció A látható fények amiket mi is látunk Ibolya 380-425 Kék

Részletesebben

Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október

Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE Major György 2013. Október Vázlat 1. Bevezetés 1.1 A meteorológia szerepe: napsugárzási adatsorok, napsugárzás mérések más meteorológiai

Részletesebben

Kamarás Katalin. Minden optikai spektroszkópiai mérés lényege fényintenzitás meghatározása a frekvencia

Kamarás Katalin. Minden optikai spektroszkópiai mérés lényege fényintenzitás meghatározása a frekvencia Bevezetés Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópia Kamarás Katalin MTA Szilárdtestfizikai Kutató Intézet Minden optikai spektroszkópiai mérés lényege fényintenzitás meghatározása a frekvencia

Részletesebben

ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén

ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén A paraméterek anizotrópiája egykristályok rögzített tengely körüli forgatásakor

Részletesebben

Feladatok Differenciálegyenletek II. témakörhöz. 1. Határozzuk meg a következő elsőrendű lineáris differenciálegyenletek általános megoldását!

Feladatok Differenciálegyenletek II. témakörhöz. 1. Határozzuk meg a következő elsőrendű lineáris differenciálegyenletek általános megoldását! Feladatok Differenciálegyenletek II. témakörhöz 1. Határozzuk meg a következő elsőrendű lineáris differenciálegyenletek általános megoldását! (a) (b) 2. Tekintsük az differenciálegyenletet. y y = e x.

Részletesebben

Térbeli struktúra elemzés szél keltette tavi áramlásokban. Szanyi Sándor szanyi@vit.bme.hu BME VIT. MTA-MMT konferencia Budapest, 2012. június 21.

Térbeli struktúra elemzés szél keltette tavi áramlásokban. Szanyi Sándor szanyi@vit.bme.hu BME VIT. MTA-MMT konferencia Budapest, 2012. június 21. Térbeli struktúra elemzés szél keltette tavi áramlásokban Szanyi Sándor szanyi@vit.bme.hu BME VIT MTA-MMT konferencia Budapest, 2012. június 21. 1 Transzportfolyamatok sekély tavakban Transzportfolyamatok

Részletesebben

Képrekonstrukció 3. előadás

Képrekonstrukció 3. előadás Képrekonstrukció 3. előadás Balázs Péter Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék Szegedi Tudományegyetem Computed Tomography (CT) Elv: Röntgen-sugarak áthatolása 3D objektum 3D térfogati kép Mérések

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

Elektromágnesség tesztek

Elektromágnesség tesztek Elektromágnesség tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

Az úszás biomechanikája

Az úszás biomechanikája Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható

Részletesebben

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény elektromágneses sugárzás, amely hullámjelleggel és korpuszkuláris sajátosságokkal is rendelkezik. A fény hullámjellege elsősorban az olyan

Részletesebben

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 4. Interferencia, interferométerek és vékonyrétegek Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Interferencia Az elhajlási jelenségeket olyan hullámok

Részletesebben

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Korreláció, regresszió Két változó mennyiség közötti kapcsolatot vizsgálunk. Kérdés: van-e kapcsolat két, ugyanabban az egyénben, állatban, kísérleti mintában,

Részletesebben

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK a 11. B-nek Elektromos Kondenzátor: töltés tárolására szolgáló eszköz (szó szerint összesűrít) Kapacitás (C): hány töltés fér el rajta 1 V-on A homogén elektromos mező energiát

Részletesebben

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 1. A gyakorlat célja Kis elmozulások (.1mm 1cm) mérésének bemutatása egyszerű felépítésű érzékkőkkel. Kapacitív és inuktív

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

Mé diakommunika cio MintaZh 2011

Mé diakommunika cio MintaZh 2011 Mé diakommunika cio MintaZh 2011 Mekkorára kell választani R és B értékét, ha G=0,2 és azt akarjuk, hogy a szín telítettségtv=50% és színezettv=45 fok legyen! (gammával ne számoljon) 1. Mi a különbség

Részletesebben

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos

Részletesebben

Optikai/infravörös interferometria Magyarországon!?

Optikai/infravörös interferometria Magyarországon!? Optikai/infravörös interferometria Magyarországon!? Mosoni László MTA Konkoly Obszervatórium Penc, 2005 június 7 Heidelberg Max Planck Institut für Astronomie Hazai csillagászati interferometria VLBI (csak

Részletesebben

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ Egykristály és polikristály képlékeny alakváltozása A Frenkel féle modell, hibátlan anyagot feltételezve, nagyon nagy folyáshatárt eredményez. A rácshibák, különösen a diszlokációk jelenléte miatt a tényleges

Részletesebben

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fénytechnika A szem, a látás és a színes látás Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú

Részletesebben

ÉRZÉKELŐK 18. ELŐADÁS: FÉNYVEZETŐ SZÁLAS OPTIKAI ÉRZÉKELŐK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS FÉLVEZETŐ LÉZERANYAGOK OPTIKAI HÁLÓZAT FELÉPÍTÉSE

ÉRZÉKELŐK 18. ELŐADÁS: FÉNYVEZETŐ SZÁLAS OPTIKAI ÉRZÉKELŐK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS FÉLVEZETŐ LÉZERANYAGOK OPTIKAI HÁLÓZAT FELÉPÍTÉSE ÉRZÉKELŐK Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 18. ELŐADÁS: FÉNYVEZETŐ SZÁLAS ÉRZÉKELŐK I 18. ELŐADÁS: FÉNYVEZETŐ SZÁLAS OPTIKAI ÉRZÉKELŐK 1. Fotonika: fénytávközlés

Részletesebben

d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet.

d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet. Optika tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) A Hold másodlagos fényforrás. b) A foszforeszkáló jel másodlagos fényforrás. c) A gyertya lángja elsődleges fényforrás. d) A szentjánosbogár megfelelő potrohszelvénye

Részletesebben

Digitális mérőműszerek

Digitális mérőműszerek KTE Szakmai nap, Tihany Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt KT-Electronic MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális TV jel esetében? Milyen paraméterekkel

Részletesebben

Tradicionálisan téves számítások a Michelson Morley-kísérlet éterhipotézis szerinti értelmezésében

Tradicionálisan téves számítások a Michelson Morley-kísérlet éterhipotézis szerinti értelmezésében Tradicionálisan téves számítások a Michelson Morley-kísérlet éterhipotézis szerinti Dr. Korom Gyula E-mail: korom.mem@axelero.hu Kulcsszavak: fazor-elmélet, útkülönbség, optikai útkülönbség, fáziskülönbség,

Részletesebben

Kabos: Statisztika II. ROC elemzések 10.1. Szenzitivitás és specificitás a jelfeldolgozás. és ilyenkor riaszt. Máskor nem.

Kabos: Statisztika II. ROC elemzések 10.1. Szenzitivitás és specificitás a jelfeldolgozás. és ilyenkor riaszt. Máskor nem. Kabos: Statisztika II. ROC elemzések 10.1 ROC elemzések Szenzitivitás és specificitás a jelfeldolgozás szóhasználatával A riasztóberendezés érzékeli, ha támadás jön, és ilyenkor riaszt. Máskor nem. TruePositiveAlarm:

Részletesebben

Vektorgeometria (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Vektorgeometria (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit Vektorgeometria (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Tekintsünk a térben egy P (p 1, p 2, p 3 ) pontot és egy v = (v 1, v 2, v 3 ) = 0 vektort. Ekkor pontosan egy egyenes létezik,

Részletesebben

Mechanikai hullámok (Vázlat)

Mechanikai hullámok (Vázlat) Mechanikai hullámok (Vázlat) 1. A hullám ogalma, csoportosítása és jellemzői a) A mechanikai hullám ogalma b) Hullámajták c) A hullámmozgás jellemzői d) A hullámok polarizációja 2. Egydimenziós hullámok

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Matematika középszint 051 É RETTSÉGI VIZSGA 005. október 5. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fontos tudnivalók Formai előírások: A dolgozatot

Részletesebben

Átszámítások különböző alapfelületek koordinátái között

Átszámítások különböző alapfelületek koordinátái között Átszámítások különböző alapfelületek koordinátái között A különböző időpontokban, különböző körülmények között rögzített pontok földi koordinátái különböző alapfelületekre (ellipszoidokra geodéziai dátumokra)

Részletesebben

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 13. mérés: Molekulamodellezés PC-n. 2008. április 29.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 13. mérés: Molekulamodellezés PC-n. 2008. április 29. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 13. mérés: Molekulamodellezés PC-n Értékelés: A beadás dátuma: 2008. május 6. A mérést végezte: 1/5 A mérés célja A mérés célja az

Részletesebben

mágneses-optikai Kerr effektus

mágneses-optikai Kerr effektus Mágnesezettség optikai úton történő detektálása: mágneses-optikai Kerr effektus I. Mágneses-optikai effektusok 2 II. Kísérleti technika 3 III. Mérési feladatok 5 IV. Ajánlott irodalom 6 2008. BME Fizika

Részletesebben

IGÉNYLŐ ÁLTAL VÉGEZHETŐ TERVKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI

IGÉNYLŐ ÁLTAL VÉGEZHETŐ TERVKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI FREKVENCIAGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÓSÁG IGÉNYLŐ ÁLTAL VÉGEZHETŐ TERVKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI URH FM RÁDIÓADÓ Budapest 2008 március I. A frekvenciaterv követelményei és kötelező tartalma 1. Tervezési feladat A

Részletesebben

Elektronikus műszerek Analóg oszcilloszkóp működés

Elektronikus műszerek Analóg oszcilloszkóp működés 1 1. Az analóg oszcilloszkópok általános jellemzői Az oszcilloszkóp egy speciális feszültségmérő. Nagy a bemeneti impedanciája, ezért a voltmérőhöz hasonlóan a mérendővel mindig párhuzamosan kell kötni.

Részletesebben

ÉLTETŐ CSILLAGUNK: A NAP

ÉLTETŐ CSILLAGUNK: A NAP Az atomoktól a csillagokig Előadássorozat az ELTE Természettudományi Kar Fizika Intézetében ÉLTETŐ CSILLAGUNK: A NAP Forgácsné dr. Dajka Emese Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajz és Földtudományi Intézet

Részletesebben

MIKRO-TÜKÖR BUDAPEST UNIVERSITY OF TECHNOLOGY AND ECONOMICS DEPARTMENT OF ELECTRONICS TECHNOLOGY

MIKRO-TÜKÖR BUDAPEST UNIVERSITY OF TECHNOLOGY AND ECONOMICS DEPARTMENT OF ELECTRONICS TECHNOLOGY MIKRO-TÜKÖR BUDAPEST UNIVERSITY OF TECHNOLOGY AND ECONOMICS DEPARTMENT OF ELECTRONICS TECHNOLOGY TV Kiforrott technológia Kiváló képminőség Környezeti fény nem befolyásolja 4:3, 16:9 Max méret 100 cm Mélységi

Részletesebben

A napenergia alapjai

A napenergia alapjai A napenergia alapjai Magyarország energia mérlege sötét Ahonnan származik Forrás: Kardos labor 3 A légkör felső határára és a Föld felszínére érkező sugárzás spektruma Nem csak az a spektrum tud energiát

Részletesebben

Egyenáramú geoelektromos módszerek. Alkalmazott földfizika

Egyenáramú geoelektromos módszerek. Alkalmazott földfizika Egyenáramú geoelektromos módszerek Alkalmazott földfizika A felszíni egyenáramú elektromos mérések alapján a különböző fajlagos ellenállású kőzetek elhelyezkedését vizsgáljuk. Kőzetek fajlagos ellenállása

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

Szeretettel Üdvözlök mindenkit!

Szeretettel Üdvözlök mindenkit! Szeretettel Üdvözlök mindenkit! Danfoss Elektronikus Akadémia Hőelosztó hálózatok nyomáslengései Előadó: Egyházi Zoltán okl. gépészmérnök Divízióvezető 1 Nyomáslengések a fűtési rendszerben Szeretjük,

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet 4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

300 Liter/Nap 50 C. Vitocell 100-U (300 l)

300 Liter/Nap 50 C. Vitocell 100-U (300 l) 2 x Vitosol 200-F Össz. bruttó felület: 5,02 m2 Tájolás: 300 Liter/Nap 50 C Vitodens 100-W 9-26 kw 26 kw Vitocell 100-U (300 l) Az éves szimulációs számítás végeredménye Beépített kollektorteljesítmény:

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen

Részletesebben

Regresszió számítás. Tartalomjegyzék: GeoEasy V2.05+ Geodéziai Kommunikációs Program

Regresszió számítás. Tartalomjegyzék: GeoEasy V2.05+ Geodéziai Kommunikációs Program Regresszió számítás GeoEasy V2.05+ Geodéziai Kommunikációs Program DigiKom Kft. 2006-2010 Tartalomjegyzék: Egyenes x változik Egyenes y változik Egyenes y és x változik Kör Sík z változik Sík y, x és z

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata

Részletesebben

Modern fizika laboratórium

Modern fizika laboratórium Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid

Részletesebben

38. A gráfalgoritmusok alkalmazása

38. A gráfalgoritmusok alkalmazása 38. A gráfalgoritmusok alkalmazása Állapotok és átmenetek A gráf adattípus nagyon sokféle feladat megoldásánál alkalmazható. Rejtvények, játékok, közlekedési és szállítási problémák, stratégiai feladatok

Részletesebben

A hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje

A hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje A hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje Ha egy aiómarendszerre modellt adunk, az azt jelenti, hogy egy matematikai rendszerben interpretáljuk az aiómarendszer alapfogalmait és az aiómák a

Részletesebben

LÉZERGIROSZKÓPOK MŰKÖDÉSI ELVE, EGYENLETEI ÉS ÁTVITELI KARAKTERISZTIKÁI BEVEZETÉS

LÉZERGIROSZKÓPOK MŰKÖDÉSI ELVE, EGYENLETEI ÉS ÁTVITELI KARAKTERISZTIKÁI BEVEZETÉS LÉZERGIROSZKÓPOK MŰKÖDÉSI ELVE, EGYENLETEI ÉS ÁTVITELI KARAKTERISZTIKÁI Békési Bertold mérnök százados egyetemi tanársegéd Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Vezetés- és Szervezéstudományi Kar Fedélzeti

Részletesebben

Hamilton rendszerek, Lyapunov függvények és Stabilitás. Hamilton rendszerek valós dinamikai rendszerek, konzerva3v mechanikai rendszerek

Hamilton rendszerek, Lyapunov függvények és Stabilitás. Hamilton rendszerek valós dinamikai rendszerek, konzerva3v mechanikai rendszerek Hamilton rendszerek, Lyapunov függvények és Stabilitás Hamilton rendszerek valós dinamikai rendszerek, konzerva3v mechanikai rendszerek Sokszor nem lehetséges, hogy a tanult linearizációs módszerrel meghatározzuk

Részletesebben

Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban

Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban Kis Zsolt MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont H-1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33 2015. június 8. Hogyan nyerjünk információt egyes

Részletesebben

Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai

Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése Kereskedelmi forgalomban kapható készülékek 1 Fogalmak

Részletesebben

Az Eötvös-ingától a GOCE műholdig

Az Eötvös-ingától a GOCE műholdig Az Eötvös-ingától a GOCE műholdig Földváry Lóránt BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Elhangzott előadás a Magyar Mérnök Kamara, Geodéziai és Geoinformatikai Tagozatának taggyűlésén, Budapesti Műszaki

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó

Részletesebben

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek KVANTUMMECHANIKA a11.b-nek HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS 1 Hősugárzás: elektromágneses hullám A sugárzás által szállított energia: intenzitás I, T és λkapcsolata? Példa: Nap (6000 K): sárga (látható) Föld (300

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 5. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2011. március 18. MA lev - 5. óra Verzió: 1.1 Utolsó frissítés: 2011. április 12. 1/20 Tartalom I 1 Demók 2 Digitális multiméterek

Részletesebben

Képszerkesztés elméleti kérdések

Képszerkesztés elméleti kérdések Képszerkesztés elméleti kérdések 1. A... egyedi alkotó elemek, amelyek együttesen formálnak egy képet.(pixelek) a. Pixelek b. Paletták c. Grafikák d. Gammák 2. Az alábbiak közül melyik nem színmodell?

Részletesebben

Fourier-sorok. Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia. 2010. április 7.

Fourier-sorok. Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia. 2010. április 7. ME, Anaĺızis Tanszék 21. április 7. A Taylor-polinom ill. Taylor-sor hátránya, hogy az adott függvényt csak a sorfejtés helyén ill. annak környezetében közeĺıti jól. A sorfejtés helyétől távolodva a közeĺıtés

Részletesebben

A Riemann-Siegel zeta függvény kiugró értékeinek keresése. A matematikai egyik legnehezebb problémája, avagy a prímszámok misztériuma

A Riemann-Siegel zeta függvény kiugró értékeinek keresése. A matematikai egyik legnehezebb problémája, avagy a prímszámok misztériuma A Riemann-Siegel zeta függvény kiugró értékeinek keresése A matematikai egyik legnehezebb problémája, avagy a prímszámok misztériuma 2013 A probléma fontossága és hatása a hétköznapi életre A prímszámok

Részletesebben

Keresleti és kínálati függvény. Minden piacnak van egy keresleti és egy kínálati oldala, amelyeket a normatív közgazdaságtanban

Keresleti és kínálati függvény. Minden piacnak van egy keresleti és egy kínálati oldala, amelyeket a normatív közgazdaságtanban tehát attól függ, hogy x milyen értéket vesz fel. A függvényeket a közgazdaságtanban is a jól ismert derékszögû koordináta-rendszerben ábrázoljuk, ahol a változók nevének megfelelõen általában a vízszintes

Részletesebben

Szín Szín Hullámhossz (nm) Rezgésszám(billió)

Szín Szín Hullámhossz (nm) Rezgésszám(billió) Színek Németh Gábor Szín Elektromágneses rezgések Szín Hullámhossz (nm) Rezgésszám(billió) Vörös 800-650 400-470 Narancs 640-590 470-520 Sárga 580-550 520-590 Zöld 530-490 590-650 Színek esztétikája Érzéki-optikai

Részletesebben

Segítség az outputok értelmezéséhez

Segítség az outputok értelmezéséhez Tanulni: 10.1-10.3, 10.5, 11.10. Hf: A honlapra feltett falco_exp.zip-ben lévő exploratív elemzések áttanulmányozása, érdekességek, észrevételek kigyűjtése. Segítség az outputok értelmezéséhez Leiro: Leíró

Részletesebben

Távérzékelés Analóg felvételek feldolgozása (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele Áramköri elemek Az elektronikai áramkörök áramköri elemekből épülnek fel. Az áramköri elemeket két osztályba sorolhatjuk: aktív áramköri elemek: T passzív áramköri elemek: R, C, L Aktív áramköri elemek

Részletesebben

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Matematika középszint 061 ÉRETTSÉGI VIZSGA 006. május 9. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fontos tudnivalók Formai előírások: A dolgozatot

Részletesebben

2013.11.25. H=0 H=1. Legyen m pozitív egészre {a 1, a 2,, a m } különböző üzenetek halmaza. Ha az a i üzenetet k i -szer fordul elő az adásban,

2013.11.25. H=0 H=1. Legyen m pozitív egészre {a 1, a 2,, a m } különböző üzenetek halmaza. Ha az a i üzenetet k i -szer fordul elő az adásban, Legyen m pozitív egészre {a 1, a 2,, a m } különböző üzenetek halmaza. Ha az a i üzenetet k i -szer fordul elő az adásban, akkor a i (gyakorisága) = k i a i relatív gyakorisága: A jel információtartalma:

Részletesebben

Analízis elo adások. Vajda István. 2012. szeptember 10. Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem. Vajda István (Óbudai Egyetem)

Analízis elo adások. Vajda István. 2012. szeptember 10. Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem. Vajda István (Óbudai Egyetem) Vajda István Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem 1 / 36 Bevezetés A komplex számok értelmezése Definíció: Tekintsük a valós számpárok R2 halmazát és értelmezzük ezen a halmazon a következo két

Részletesebben

MB 45 Alumínium ablak

MB 45 Alumínium ablak MB 45 Alumínium ablak Az MB-45 elnevezésű ablak a legkorszerűbb technológiára épülő, hőszigetelést nem igénylő alumínium rendszerű ablakok egyik kiemelkedő tagja. Egyaránt felhasználható kültéri és beltéri

Részletesebben

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai DR Hargitai Hajnalka 2011.10.05. BURGERS FÉLE NÉGYPARAMÉTERES

Részletesebben

1. BEVEZETŐ 2. FŐ TULAJDONSÁGOK

1. BEVEZETŐ 2. FŐ TULAJDONSÁGOK 1. BEVEZETŐ Az IB aktív infravörös mozgásérzékelő szenzorok különböző magasságban és szélességben védik az átjárókat, beltéri és kültéri ablakokat. Az eszközök két darabos, adó és vevő kiszerelésben készülnek,

Részletesebben

8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ

8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ 8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ 1. A gyakorlat célja: Az inkrementális adók működésének megismerése. Számítások és szoftverfejlesztés az inkrementális adók katalógusadatainak feldolgozására

Részletesebben

AZ LTS PROJEKT LTS-210 DSL AZONOSITÓ DETEKTOR

AZ LTS PROJEKT LTS-210 DSL AZONOSITÓ DETEKTOR AZ LTS PROJEKT Az elmúlt években a nagyobb európai távközlési szolgáltatók megkezdték szolgáltatásaik technológiai hátterének új alapokra helyezését. Ennek a munkának a keretében kerül sor a Magyar Telekom

Részletesebben

Képszerkesztés elméleti feladatainak kérdései és válaszai

Képszerkesztés elméleti feladatainak kérdései és válaszai Képszerkesztés elméleti feladatainak kérdései és válaszai 1. A... egyedi alkotóelemek, amelyek együttesen formálnak egy képet. Helyettesítse be a pixelek paletták grafikák gammák Helyes válasz: pixelek

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI 2011. május 3. KÖZÉPSZINT

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI 2011. május 3. KÖZÉPSZINT MATMATIKA ÉRTTSÉGI 011. május 3. KÖZÉPSZINT 1) gyszerűsítse a következő törtet, ahol b 6 b b 36 6 I. Az egyszerűsítés utáni alak: b 6 Összesen: pont ) A, 4 és 5 számjegyek mindegyikének felhasználásával

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Matematika középszint 0511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 005. május 10. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fontos tudnivalók

Részletesebben

Kvantumfizikai demonstrációs gyakorlat számítógépen II.

Kvantumfizikai demonstrációs gyakorlat számítógépen II. 6. gyakorlat Kvantumfizikai demonstrációs gyakorlat számítógépen II. A mérés célja: az elméletben megtanult kvantumfizikai jelenségek gyakorlati megismerése. 1. Tartózkodási valószínűség függvény bemutatása.

Részletesebben

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV.

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBFÁZISÚ, TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK Kétkomponens szilárd-folyadék egyensúlyok Néhány fogalom: - olvadék - ötvözetek - amorf anyagok Állapotok feltüntetése:

Részletesebben

Hullámoptika. A fény, mint hullám

Hullámoptika. A fény, mint hullám Hullámoptika A fizikai vagy hullámoptika körében azokat a fényjelenségeket tárgyaljuk, amelyek csak a fényhullám természetével értelmezhetők. Ilyen például a fény interferenciája, elhajlása, polarizációja,

Részletesebben

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Témakörök: A hang terjedési sebessége levegőben Weber Fechner féle pszicho-fizikai törvény Hangintenzitás szint Hangosságszint Álló hullámok és

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT. Koordináta-geometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT. Koordináta-geometria MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT 1) Adott két pont: A 4; 1 felezőpontjának koordinátáit! AB felezőpontja legyen F. Koordináta-geometria és B 3 1; Írja fel az AB szakasz 1 3 4

Részletesebben

Kidolgozott minta feladatok optikából

Kidolgozott minta feladatok optikából Kidolgozott minta feladatok optikából 1. Egy asztalon elhelyezünk két síktükröt egymásra és az asztalra is merőleges helyzetben. Az egyik tükörre az asztal lapjával párhuzamosan lézerfényt bocsátunk úgy,

Részletesebben

VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013

VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013 VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013 VÁZLAT Veszélyes és extrém jelenségek A veszélyes definíciója Az extrém és ritka

Részletesebben

automagic SP Automata vonal, derékszögrajzoló és pontlézer kezelési kézikönyv Használat előtt kérjük olvassa el figyelmesen a kezelési kézikönyvet

automagic SP Automata vonal, derékszögrajzoló és pontlézer kezelési kézikönyv Használat előtt kérjük olvassa el figyelmesen a kezelési kézikönyvet automagic SP Automata vonal, derékszögrajzoló és pontlézer kezelési kézikönyv Használat előtt kérjük olvassa el figyelmesen a kezelési kézikönyvet Figyelmeztetés - Kérjük ne nézzen közvetlenül a lézerfénybe

Részletesebben

Lótuszvirág effektuson alapuló öntisztuló felületek képzésére alkalmas vízbázisú bevonat

Lótuszvirág effektuson alapuló öntisztuló felületek képzésére alkalmas vízbázisú bevonat Lótuszvirág effektuson alapuló öntisztuló felületek képzésére alkalmas vízbázisú bevonat Nanocolltech Kft. Jól ismert, hogy a lótuszvirág levelét és virágát a víz és más folyadékok nem nedvesítik, olyan

Részletesebben

x = 1 = ı (imaginárius egység), illetve x 12 = 1 ± 1 4 2

x = 1 = ı (imaginárius egység), illetve x 12 = 1 ± 1 4 2 Komplex számok A valós számok és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető. A számfogalom a számegyenes pontjainak körében nem bővíthető tovább. A számfogalom bővítését

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

A Maxwell - kerékről. Maxwell - ingának is nevezik azt a szerkezetet, melyről most lesz szó. Ehhez tekintsük az 1. ábrát is!

A Maxwell - kerékről. Maxwell - ingának is nevezik azt a szerkezetet, melyről most lesz szó. Ehhez tekintsük az 1. ábrát is! 1 A Maxwell - kerékről Maxwell - ingának is nevezik azt a szerkezetet, melyről most lesz szó. Ehhez tekintsük az 1. ábrát is! 1. ábra forrása: [ 1 ] Itt azt láthatjuk, hogy egy r sugarú kis hengerre felerősítettek

Részletesebben