HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG

Átírás

1 Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP / HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG 5. Művészeti képzés

2 Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium A kiadvány az INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel című, TÁMOP / számú projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg Szerkesztette: Közreműködött: Dr. Kavecsánszki Gyula Éliás István Zelei Erika Violáné Tóth Eszter

3 Helyzetkép Magyarország Általában a művészeti képzésről Platón szerint a művészet arra való, hogy ne engedjen belehalni bennünket az igazságba. Más filozófusok, mint például a mitikus Sun, Kína legrégebbi császárainak egyike azt vallja, hogy a zene által jön létre harmónia a szellemek és az emberek között is. Sorolhatnánk tovább a nagy gondolkodók, és persze a művészek megközelítéseit is az alkotásról, művészetről. Tűnődjünk el inkább azon, mit is jelent a kultúra, a művészet, miként határozza meg életünket a maga teljességében. Hiszen a régiek szerint is ez ad morális útravalót, emberi tartást mindannyiunk számára. A szellemi életben, a művészeti nevelésben tevékenykedők felelőssége anyagias világunkban rendkívüli jelentőségű. A globális kommunikációs forradalom az "egyenkultúra" térhódítása miatt, veszélybe kerülhet nemzeti kultúránk élettere. Rendkívül fontos a "tiszta forráshoz" való visszatérés! Különbséget kell tenni az igazi művészet és az elüzletiesedett világ, magát kultúrának nevező bóvlija között. Az Európai Unióhoz való csatlakozásban fontos elv, hogy az ország és a magyarság értékeit is ismertebbé kell tenni. Ebben sokszor csak a művészet segítségével jutunk előbbre más területeken is. Értékeink megismertetéshez valós mecénatura kell! Több példa is azt mutatja, hogy a művészeti képzés egy-egy művész vagy csoport néha emberfeletti küzdelmének eredménye és függvénye is egyben. Célszerű ezért az adott térség iskoláiban felhalmozódott tudást, pedagógiai tapasztalatot koncentrálni. Örök törvény azonban, hogy a tehetséges diákhoz tehetséges tanár kell. Nem szabad az esetleges intelligenciára hagyatkozni, pláne nem, ha az képezi a többséget. Vita van abban a kérdésben, hogy mi a művészeti oktatás feladata. Produktumok szülessenek-e, vagy a diákok éljék-e meg inkább az alkotás folyamatát, fogadják be, és értsék meg azt. Abban viszont egyetértünk, hogy a tudás alapja nem lehet az érzelmi szegénység. Tapasztalataink szerint a magyar fiatalság a művészetek szerepét egyenlőre fontosnak tartja, ezt a bennük és a szüleikben is rejlő motivációt mindenképpen meg kell őriznünk. A művészeti oktatás fontos szerepet tölt be a személyiségfejlesztésben, tehetséggondozásban, a hagyományőrzés, és a nemzeti kultúra, nemzeti identitástudat őrzése elképzelhetetlen nélküle. A lényeg az emberformáló oktatás, az, hogy minél érzékenyebb, minél kulturáltabb fiatalokat neveljünk, akik egyben a jövő igényes és érdeklődő közönségének bázisát is megalapozzák.

4 A művészeti oktatás lehetőségei a Nemzeti Alaptantervben A közoktatást szabályozó Nemzeti Alaptanterv szerint a Művészet négy, markánsan elkülönülő részterületből áll: Ének-zene Dráma és tánc Vizuális kultúra Mozgókép és médiaismeret. (Az eredeti elképzelést megváltoztatva az egyik legfontosabb művészeti ágat, az Irodalmat kiemelték innen.) A művészetekkel nevelés hozzájárul a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapításához, az esztétikai fogékonysághoz, a fantázia, a kreativitás fejlesztéséhez. A művészeti tárgyak mindegyike a teljes emberré válást (azaz az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösségformálást, a szociokulturális hátrányok leküzdését, a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét próbálja a maga eszközével segíteni (Nat) A művészetekkel való foglalkozás segíti az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztését. Ezek persze nem olyan könnyen kimutathatók, ezért sokan úgy gondolják, hogy közvetlen haszna csupán azok számára van, akik a művészetet majd életpályának választják. A művészetek tantárgyai számára ezért kézenfekvő, hogy a képességek fejlesztése és nem az ismeretanyag van a pedagógiai tevékenység középpontjában. A Művészetek műveltségi részterületei önálló művészeti ágazatok. Bár számos rokon vonással rendelkeznek, kifejezésmódjuk és az adott életkorban betöltött szerepük szempontjából igen különbözőek. Közös vonásuk, hogy a személyiségfejlődés, a kommunikáció és a problémamegoldás fejlesztése mindegyik területnek fontos része. Azonban minden területnek megvan a maga sajátos vonása is, mindegyik más-más kompetenciát fejleszt leginkább: vizuális kultúra: kreativitás, vizuális kommunikáció dráma és tánc: együttműködés, és összehangolás ének-zene: érzelemkifejezés (érzelmi gazdagság), együttműködés, mozgókép és média: ismeretszerző képesség, kritikai gondolkodás irodalom: kommunikáció, személyiség fejlesztés

5 A művészeti oktatás jelenlegi helyzete. Az alapfokú művészetoktatás jellemzői A tanterv ugyan szorgalmazza a mához kapcsolódást, az alapfokú oktatásban lévő tanárok egy része nem tájékozott a mai kultúrában, a kortárs művészeteket a tanárok kevésbé ismerik. Így aligha tudnak segítséget nyújtani a fiataloknak egy kritikai szemlélet kialakításában, azért, hogy eligazodjanak az őket érő hatások, a képözön, a számtalan kulturális, társadalmi, ökológiai, technikai stb. jelenségek között. Nem veszik tudomásul, hogy a művészet a húsz évvel ezelőttihez képest is sokat változott. Az igazi kortárs művészet reagál a ma kihívásaira, megismerése, megismertetése - több más előnye mellett saját korukhoz is közelebb hozná a tanulókat. Nem használják ki azon előnyeit, amelyek segítenék őket abban, hogy diákjaik megbecsüljék a mai kultúra, a mai természet értékeit, valamint arra is motiválhatnák őket ezáltal, hogy jól érezzék magukat saját korukban és annak fenntartásáért tenni is hajlandóak legyenek. 2. Középfokú művészetoktatás jellemzői A művészetek iskolai oktatásának társadalmi megítélése szerint a művészet olyan extra, ami talán szép és értékes, de némileg ezoterikus, megfoghatatlan így elsőként esik áldozatául a racionálisnak gondolt megszorításoknak. (A művészeti órák számának csökkentése, a támogatások minden téren való elvonása stb.) Jellemző például, hogy még úgynevezett elit középiskolákban is, ahol a különböző tantárgyakat csoportbontásban tanítják, a rajzórákon tanuló zsúfolódik a teremben. Ennek egyik oka az, hogy még nem sikerült tudatosítani: a közoktatásban a művészet nem célja, hanem eszköze nevelésnek. 3. A művészeti szakoktatás jellemzői Az utóbbi évtizedben megfigyelhető (és pontosan kimutatható) az a tendencia, hogy amilyen mértékben gyengül a művészetoktatás helyzete és színvonala a közoktatásban, úgy erősödik a szakoktatás. Szaporodnak a művészeti szakkörök, alapiskolák, szakközépiskolák. Az elmúlt évben 873 művészeti alapiskola kapott működési engedélyt országszerte, egyre növekszik a (vizuális) művészeti szakközépiskolák száma (ma már 58 van a 8 zenei szakközépiskola mellett). Művészet-elméleti problémák: Új médiumokkal, új fogalmakkal és módszerekkel ismerkedtünk az elmúlt 0 évben s ma is ez a helyzet. Különböző szellemi, művészeti irányzatok változatai élnek egy országon belül is a középfokú művészeti oktatásban (is!) Előítéletek sorával kell birkóznunk! Bizonytalan a társadalmi fogadókészség és a jelen- jövőkép is.

6 A megújulási kísérletek nehezen mennek. A 6 éves pedagógiai programok "röghöz kötik" az iskolákat. Még mindig érzékelhető, hogy a köz- és a hivatalos ízlés, az intézményesen elfogadott esztétikai szint még mindig a "tegnapi": Értékzavar van. Ügyeskedők, az ábrázolóképesség hiányait technikai úton pótolók egyre nagyobb száma probléma. Túl sok a "műkedvelő művész". Az oktatáspolitikai tényezők sok önkormányzatnál a művészeti képzésekre vonatkozóan nem egységesek, nincs igazi felelőse a művészeti képzésnek. Diszciplináris tendencia Ahogyan a kortárs művészetben, úgy a művészeti nevelés terén is egyre gyakoribbak az olyan törekvések, amikor a művészettársadalmi, környezeti problémákkal is foglalkozik, egyre gyakoribbak és ez nem utolsó sorban az uniós, illetve a hazai központi szándéknak is köszönhető a különböző diszciplínák közötti együttműködések iskolákban és iskolán kívül is, a több műveltség területet összekapcsoló, általános nevelési célokat megvalósító projektek. Példaként említhetjük, hogy szinte divattá vált középiskolákban a környezeti nevelésnek egy korábbinál hatékonyabb formája: a tanulók kreatív energiáit mozgósító pályázatok, amelyek kifejezetten az újrahasznosításra fókuszálnak. Az iskolán kívüli oktatási formák erősödése múzeumpedagógia A formális tanulási módszerek mellett, nagy hangsúlyt fektet oktatásügyünk az informális tanulás lehetőségeinek az oktató-nevelő munkánkba történő innovatív beépítésére. Ennek keretében kiemelt szerepet kapnak az iskolán kívüli munkaformák, amelyek az iskolai tevékenység valóságos társadalmi környezetbe való illesztését eredményezik. A művészeti tagozatos diákok képzésében elengedhetetlen követelmény, hogy jártasak legyenek az egyes művészeti ágakban, hogy értsék a kortárs művészet folyamatait, ismerjék és a gyakorlatban is alkalmazni tudják a múzeumok, galériák, kiállítóterek, színházak, stb. nyújtotta ismeretbővítő lehetőségeket. Képesek legyenek elméleti tudásukat projekt- és tapasztalásra épülő pragmatista, konstruktivista és egyéb alternatív pedagógiai módszerek megvalósításával is erősíteni. 4. A művészeti felsőoktatás jellemzői A magyar felsőoktatási rendszerben a zene-, a képző-, az ipar-, a színház-, film-, televízió- és táncművészet legmagasabb fokú képzésének összefoglaló neve. Az 97-ben egyetemi rangra emelt, egyetemi diplomát adó főiskolák: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Magyar Iparművészeti Főiskola, Magyar Képzőművészeti Főiskola, Színház- és Filmművészeti Főiskola. Ezek rektor vezetése alatt működnek, 5 éves tanulmányi idővel, a végzettek egyetemi szintű művészdiplomát kapnak.

7 A Magyar Táncművészeti Főiskola főiskolai végzettséget ad ben kezdte meg az MA képzését. A képzés célja a művészhivatásra felkészítés. Elsőrendű a gyakorlati képzés szerepe; az alkotó- és előadó szakmai munka aktív módszereinek elsajátítása és az önálló gondolkodás kifejlesztése. Az elméleti stúdiumok is részben gyakorlati célzatúak és a gyakorlatra támaszkodnak. A művészdiplomával párhuzamosan a felsorolt főiskolák nappali vagy levelező tagozatán tanári diploma is szerezhető, amely az adott művészeti ág tantárgyának (ének-zene, rajz-vizuális nevelés) közép- és felsőfokú iskolákban való tanítására jogosít. A Kt. 7.. alapján feszültség van a művészeti felsőoktatásba törekvők létszáma és a képző intézmények befogadó képessége között (5 helyre 300 fő). Minden művészeti felsőoktatási intézményben mindig nagy a túljelentkezés, sokan éveken át újra és újra próbálkoznak a felvételi vizsgán, amelynek szakaszai rostaként működnek. Feltétlenül szükséges, de önmagában nem elég a kiemelkedő tehetség, azaz a nagyon magas színvonalú képesség vagy képességegyüttes. A felvételi vizsgákon a rátermettség mellett a felkészültség fokát is vizsgálják, állandóan keresve azokat az eljárásokat, amelyek az elérhető legnagyobb biztonsággal segítenek a legalkalmasabbak kiválasztásában. A művészeti felsőoktatásba az 993. évi LXXX. felsőoktatási törvény szabályainak megfelelően lehet jelentkezni; a művészeti felsőoktatás valamennyi intézményében felvételi, ill. alkalmassági vizsgát kell tenni. A hallgatók a sikeres záróvizsga és a nyilvánosan megvédett diplomamunka elfogadása után kapják meg egyetemi oklevelüket. A művészeti doktorandusképzést a magyar művészeti felsőoktatásban elsőként a Janus Pannonius Tudományegyetem BTK Képzőművészeti Mesteriskolája indította meg 995-ben. A Doctor of Liberal Arts fokozat a PhD egyetemi doktorátus megfelelője, melyet gyakorlati és elméleti kutatómunkát végző képző- és iparművészek szerezhetnek meg. A JPTE BTK Képzőművészeti Mesteriskoláján festészet, kőszobrászat és kerámiaszobrászat szakágakban indult művészeti doktorandusképzés, ahová szakirányú egyetemi diplomával és középfokú idegennyelvismerettel rendelkezők jelentkezhetnek. Egyéni munkaprogramjuk hat félévet átfogó szakmai és tudományos kutatási program, melynek zárásaként a doktori disszertáció mellett doktori mestermunkát, kiállítást is meg kell védeniük.

8 A magyarországi művészeti felsőoktatás intézményei Debreceni Egyetem Konzervatóriuma - Debrecen Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - Budapest Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézet - Budapest Miskolci Egyetem, Bartók Béla Zeneművészeti Intézet - Miskolc Moholy-Nagy Művészeti Egyetem - Budapest Magyar Képzőművészeti Egyetem - Budapest Magyar Táncművészeti Főiskola - Budapest Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar - Pécs Széchényi István Egyetem Győr (zene) Színház-és Filmművészeti Egyetem - Budapest Szegedi Tudományegyetem Konzervetóriuma - Szeged Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Magyar Táncművészeti Főiskola Szak Szak design menedzser balettművész építész koreográfus formatervező táncelméleti szakíró szilikátipari tervező táncpedagógus (balettoktató) textiltervező néptánc-színházitánc vizuális kommunikáció néptánc-színházitánc vizuális és környezetkultúra-tanári Magyar Képzőművészeti Egyetem Színház-és Filmművészeti Egyetem Szak Szak restaurátor adásrendező szobrász-vizuális nevelőtanári film- és televízió operátor tervezőgrafika-vizuális nevelő film- és televízió rendező festő film- és televízió vágó intermédia kameraman képgrafika koreográfus restaurátor színész szobrász színházrendező tervezőgrafika színháztudományi mozgókép-tudományi televízió műsorvezető rendező

9 A művészeti képzés hazai számadatai Napjainkra - összehasonlítva a mai statisztikákat a 90-es évek elejének adataival -, a tanulók száma hozzávetőleg háromszorosára nőtt. Míg korábban ezer növendék folytatott művészeti tanulmányokat, ma már ezer gyereket találni a különböző iskolákban. Nemcsak az intézményeknek száma nőtt jelentősen (ma már hatszáznál többől válogathatnak az érdeklődők, pedig korábban számuk még kettőszázat sem érte el), hanem az iskolák típusaik, működésük szerint is színesebb képet mutatnak. Napjainkban ugyanis már létezik olyan önkormányzati, alapítványi, magán illetve egyházi intézmény, amely művészetoktatással foglalkozik, hiszen ezen a területen is ugyanaz a folyamat zajlott le, mint a közoktatás más részén. A művészetoktatásban a középfok jelent óriási szűrőt, mert a 650 alapfokú művészeti iskola után intézmény közül választhatnak, s valóban a legjobbak jutnak csak tovább. Az igazi professzionális képzés pedig megint csak ezeknek a gyerekeknek is csupán töredék százalékát jelenti, így végül a felsőoktatásban körülbelül összesen néhány száz hallgató tanul, s ők végeznek művész vagy művésztanári diplomával. A művészeti képzés finanszírozása, minőségbiztosítás Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a gazdálkodó szervezetek által adott közvetlen fejlesztési támogatás jelenlegi rendszere nem kedvez a nem közvetlenül a termeléshez kapcsolódó szakmákat oktató iskolák számára, így ez a rendszer kiegyensúlyozatlan forráselosztást eredményez. A gyerekek, növendékek 6-tól 22 éves korig tanulhatnak állami finanszírozással, sőt, ezt követően még tandíjfizetés ellenében tagjai maradhatnak a rendszernek. Mindennek az anyagi feltételeit a közoktatási törvény és az éves aktuális költségvetési törvény biztosítja. A többi közoktatási intézménnyel azonos módon ugyanis a művészeti oktatásban a tanulói alapú un. normatív finanszírozás útján jut el a költségvetési hozzájárulás a fenntartóhoz, azaz egy-egy növendék meghatározott évi támogatást hoz a fenntartó, az iskola számára, ez pedig kiszámíthatóságot, tervezhetőséget jelent. Ez az egy főre eső összeg azonban elég kevés minden területen így, a művészetoktatáshoz is. A magyar iskolai finanszírozási rendszer két komoly hozzájárulót feltételez: egyik az állam, a másik pedig a fenntartó, akinek a normatíva összegét ki kell egészítenie. A művészetoktatásban az átlagszámok nem mondanak igazán sokat. A finanszírozás állami oldala 70-80% - bár van, aki 60 %-ot mond -, s így nem kevés pénzt kell ehhez a fenntartónak is hozzátennie.

10 200. évi normatív támogatás alakulása egy csoportra tervezett létszámmal Párhuzamos művészeti képzés 2 főre ( Ft/év/fő) 9-2. évfolyam: /4 év évre: /csoport kiegészítő normatívája: évre: /csoport Összes normatív támogatás évre: /csoport Tavalyi képzésre jutó pedagógus bér csoportra: /csoport Táncos képzés 5 főre ( Ft/fő/év) szakmai képzés 3. évfolyam: évre: /csoport gyakorlati képzés : évre: /csoport Összes normatív támogatás: évre: /csoport Tavalyi képzésre jutó pedagógus bér csoportra: /csoport ÖSSZEHASONLÍTVA A KOZMETIKUS KÉPZÉSSEL: Kozmetikus képzés 2 főre ( Ft/év/fő x 30 fő= Ft) szakmai képzés -2. évfolyam: /2 év évre: /csoport gyakorlati képzés 3-4. évf.: /2 év évre: /csoport Összes normatív támogatás: évre: /csoport Tavalyi képzésre jutó pedagógus bér csoportra: (Figyelembe véve 2 gyakorlati csoport képzésének költségét.) /csoport Nem kötelező ugyanis művészetoktatási tevékenységet folytatni, de ahol elkezdték ezt, ott nem lehet abbahagyni. Ha például egy önkormányzat úgy dönt, létrehoz egy művészeti iskolát, majd néhány év elteltével lemond az intézmény működtetéséről, akkor ezt a főváros illetve a megye köteles átvenni, s attól kezdve ő látja el a fenntartási feladatokat. Ez foglalkoztatási biztonságot jelent, de persze, mivel oktatásról van szó, elsősorban a szülők, gyerekek számára van szükség olyan garanciákra, melyek szavatolják, hogy nem csupán tanfolyami képzésen vesznek részt. Megjelent a különböző intézmények közötti verseny, ami nagyon jó, hiszen mindenkit maximális teljesítményre ösztönöz. Az pedig

11 természetes, hogy a struktúra-átalakulásnak pozitív és negatív hozadékai is vannak. Mindenképp eredmény például, hogy így a magánszemélyek, közösségek a számukra legkomfortosabb körülmények közé vihetik ezt a tevékenységet. Az iskolaszám ilyen mértékű növekedésének hozadéka az is, hogy olyan településeken is megjelentek a művészetoktatás lehetőségei, ahol korábban ez fel sem merült, s ez a helyi kisközösségek szempontjából nagyon jelentős. De természetesen komoly szakmai garanciákra valóban mindegyik intézménynél szükség van. A jelenleg működő alapfokú művészeti iskolák 94 százaléka, 873 intézményből 87 vállalkozott az intézmény minősítésére, ám az előminősítés szempontjainak már csak 689-en feleltek meg. A jogszabályban előírt minősítésben a művészeti képzést folytató alapfokú iskoláknak részt kellett venniük, ha továbbra is teljes összegű állami normatívához akarnak jutni. Az az iskola, amelyik nem felelt meg a minősítési szempontoknak, csak az állami támogatás ötven százalékára jogosult. Az oktatási államtitkár alapvető érdeknek nevezte, hogy garantálni lehessen: csak azok az intézmények juthassanak állami támogatáshoz, ahol a szervezeti, a személyi és szakmai feltételek egyaránt adottak a jó színvonalú oktatáshoz. Megállapítása szerint az egyik legsúlyosabb probléma az, hogy az akkreditációs eljárás az oktatók egy részétől olyan végzettséget vár el, amely nem életszerű. "Miért kellene egyetemet végeznie egy hatéves gyerekeket fazekasságra oktató népművésznek?" kérdezhetjük, hiszen az új előírások miatt számos, évtizedek óta oktató szakembert kellett az iskoláknak elbocsátaniuk, és a helyükre általában nem találtak mást. Más vélemények szerint viszont a fazekasságot szakköri szinten is el lehet sajátítani, kézműves házban Hivatalos álláspont szerint 995 és 2005 között gyors növekedés zajlott le a művészeti oktatásban, az oktatási feladatokat ellátó helyek száma 798- ról re, a diákok száma 5 ezerről 337 ezerre, míg a pedagógusok száma ötezerről kilencezerre nőtt. Ennek következményeként bár jó minőségű képzést folytató iskolák is alakultak, s a művészeti képzés oda is eljutott ahová korábban nem, számos kritika is megfogalmazódott a minőség kapcsán. Az egyik leggyakrabban felmerült probléma az eddigi hatósági ellenőrzések során az volt, hogy mindenfajta előképzettség, pedagógusi képzettség nélkül is dolgoztak tanárok ezekben az iskolákban. Az egyik alapvető értelmezési gond az, hogy a NAT szerint a művészeti oktatás nem azonos a középfokú és felsőfokú művészeti szakképzéssel! A valóságos szakképzési követelményrendszerrel a diák a viszonylag szűk középfokú szakképzésnél találkozik először. A minimális térítési díj megállapítása után sem oldódtak meg a gondok, a gyermekek létszáma némileg csökkent, ám a pedagógusoké 7 százalékkal nőtt, s a művészeti képzést folytató intézmények száma 80-ről 873-ra

12 emelkedett. Az oktatási feladatokat is ellátó helyek száma ra gyarapodott. Ez azt jelentette, hogy a kevesebb normatívát még több intézményben osztották szét. A művészeti oktatás a magyar oktatásügy egyik legsajátosabb és európai értelemben véve is egyik legfontosabb része. A művészeti oktatásnak jelen formájában a közoktatás rendszerén belül van helye, s a valóban értékes művészeti oktatást meg kell védeni. Szakmai művészeti képesítések a magyarországi oktatásban 2006-tól kiadott moduláris felépítésű szakmai képzések Alkalmazott fotográfus Artista Bőrműves Bútorműves Dekoratőr Díszlet- és jelmeztervező asszisztens Díszműkovács Divat- és stílustervező Egyházzenész Festő Filmtechnikus Gipszmintakészítő Grafikus Hangszerkészítő és -javító Hangtechnikus Jazz-zenész Kaszkadőr szakértő Keramikus Klasszikus zenész 54 2 Könyvműves Lakberendező Mozgóképgyártó Mozgóképgyártó szakasszisztens

13 Mozgóképi animációkészítő Mozgóképterjesztő és üzemeltető Népzenész Népi kézműves Ötvös Pantomim művész Porcelánfestő és -tervező asszisztens Porcelánkészítő és festő Színész II Szobrász Táncos Textilműves Üvegműves Vésnök Zománcműves Magyarországi művészeti szakközépiskolák Az Észak-magyarországi RFKB 2009-es adatai alapján:

14 Kazincbarcika Sátoraljaújhely Szombathely 3 Győr Herend Zirc Oroszlány Veszprém Vác Szentendre Székesfehérvár Budapest Fót Cegléd 2 Eger 3 Miskolc Sóstóhegy Nyíregyháza 3 Debrecen 3 Kecskemét 3 Békéscsaba Kaposvár Pécs Kalocsa Baja Hódmezővásárhely 2 Szeged MÜ-SZA-tagok Nem MÜ-SZA-tagok Szakirányú bontások: Zeneművészeti 9 Képző- és iparművészeti 23 Táncművészeti 8 Klasszikus művészeti iskolák: 39 db Eredetileg szakmunkásképző intézetekből létrejött: db Miskolci művészeti szakképző iskolák Zeneművészeti: (Bartók Béla) Képző és iparművészeti táncművészeti: 3 db Gábor Áron, Szemere Bertalan, Eötvös József Miskolcon sajátságos módon a képző- és iparművészeti szakközépiskolák, illetve a művészeti tagozatok eredetileg mind szakmunkásképző intézetekben valósultak meg. A miskolci képző- és iparművészeti tagozatok szakmakínálata: Gábor Áron Művészeti Iskola Szakközépiskola Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola

15 Szobrász Grafikus Textilrajzoló és modelltervező asszisztens Alkalmazott fotográfus Divat- és stílustervező Dekoratőr Táncos (színházi táncos, kortárs modern táncos, néptáncos) Díszítőfestő Díszítőszobrász

16 SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK Személyiségfejlesztés Képességek fejlesztése Problémamegoldás fejlesztése Észlelés érzékenysége Befogadás, kifejezés Kritikai szemlélet kialakítása Tehetséggondozás Hagyományőrzés Nemzeti kultúra ápolása Nemzeti identitástudat Komplex befogadás Intézmények közötti verseny Előminősítés Akkreditációs eljárás Túljelentkezés Szakmai garancia LEHETŐSÉGEK Informális módszerek alkalmazása Alternatív pedagógiai módszerek alkalmazása Kistelepülések bekapcsolódása Különböző diszciplínák közötti együttműködések lehetősége Pályázatok GYENGESÉGEK Érzelmi szegénység Motiváció hiánya Érdeklődés hiánya Tanári felkészültség Nagy csoportlétszám Művészeti iskolák szaporodása Formális tanulási módszerek A felvételi eljárás módszere VESZÉLYEK Személyi és szakmai feltételek Megszorítások Leépítések Óraszám csökkenés Normatív támogatás csökkenése RFKB-döntések A párhuzamos képzés problémái A növendékek motivációs problémái