A társadalmi felzárkózás szakpolitika-alkotás integrált folyamatmodellje

Átírás

1 A társadalmi felzárkózás szakpolitika-alkotás integrált folyamatmodellje Készítette: Türr István Képző és Kutató Intézet, Kutatási Főosztály Lezárva: május 31. Készült az AROP 2011/1.1.9 A társadalmi felzárkózás szakpolitikai eszközeinek integrált fejlesztése és a területi együttműködések esélyegyenlőség elvű fejlesztésének modellezése a közszolgáltatások terén című kiemelt projekt keretében

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETŐ... 5 LEGFONTOSABB ÜZENETEK MAGYARORSZÁG DÖNTÉSHOZÓI SZÁMÁRA... 7 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 8 A KORÁBBI FELZÁRKÓZÁSI PROGRAMOK SIKERTELENSÉGÉNEK OKAI... 8 SZEMPONTOK A FOLYAMATMODELL MEGALKOTÁSÁHOZ INTÉZKEDÉSI SZINTEKRE LEBONTOTT AJÁNLÁSOK A FOLYAMATMODELL MEGALKOTÁSÁHOZ STRATÉGIAI SZINTEN javasoljuk: OPERATÍV TERVEZÉS SZINTJÉN ajánljuk: PROJEKTSZINTEN fontosnak gondoljuk: AZ AJÁNLÁSOK A FOLYAMATMODELL ELEMEIRE LEBONVA SZAKTERÜLETI BONTÁSBAN AZ ALÁBBIAKAT EMELJÜK KI Gyermek jóllét Oktatás-képzés Foglalkoztatás Egészségügy Lakhatás Bevonás, szemléletformálás, diszkriminációs jelenségek elleni küzdelem ELŐZMÉNYEK A KIM-TKKI KONZORCIUM ÁLTAL MEGVALÓSÍTOTT AROP 119 KIEMELT PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI CÉLTEVÉKENYSÉG: A FOLYAMATMODELL KIALAKÍTÁSA AZ ELMÚLT 20 ÉV MEGOLDÁSI KÍSÉRLETEI VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK, STRATÉGIAI TÖREKVÉSEK után FINANSZÍROZÁS, MONITORING, VISSZACSATOLÁS JAVASLAT A FOLYAMATMODELL KIALAKÍTÁSÁRA A MÚLT TANULSÁGAI ALAPJÁN SZAKTERÜLETI ELEMZÉSEK GYERMEK JÓLLÉT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A GYERMEK JÓLLÉT SZAKTERÜLETHEZ AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED GYERMEK JÓLLÉTET ÉRINTŐ STRATÉGIAI TERVEI Stratégiai kérdések más megközelítésben JÓ GYAKORLATOK A GYERMEKJÓLLÉT SZAKTERÜLETHEZ Bevezetés BIZTOS KEZDET PROGRAM ÉLETÚT PROGRAM OKTATÁS-KÉPZÉS / 389

3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ: OKTATÁS-KÉPZÉS SZAKTERÜLET STRATÉGIÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK ÁTTEKINTÉSE AZ OKTATÁS-KÉPZÉSI SZAKTERÜLET VONATKOZÁSÁBAN ( ) ÚTRAVALÓ ÖSZTÖNDÍJPROGRAM A PROGRAM MENTOROK RÉSZÉRŐL TÖRTÉNŐ MEGÍTÉLÉSE SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM (SZFP) INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI RENDSZER (IPR) ÖSSZEGZÉS: OKTATÁS-KÉPZÉS SZAKTERÜLET FOGLALKOZTATÁS SZAKTERÜLET BEVEZETŐ STRATÉGIAI, SZAKPOLITIKAI ÁTTEKINTÉS A FOGLALKOZTATÁSI SZAKTERÜLET VONATKOZÁSÁBAN A foglalkoztatáspolitikai intézkedések értékelése: A foglalkoztatáspolitikai intézkedésekkel kapcsolatos szakmapolitikai ajánlások: ESETTANULMÁNY: TRANZITFOGLALKOZTATÁS ESETTANULMÁNY: KID (KOMPLEX INTEGRÁLT DIFFERENCIÁLT) PROGRAM FOGLALKOZTATÁS SZAKTERÜLETI ÖSSZEFOGLALÓ EGÉSZSÉGÜGY AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKTERÜLET VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA STRATÉGIAI ÁTTEKINTÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKTERÜLET VONATKOZÁSÁBAN JÓ GYAKORLATOK JÓ GYAKORLAT: ATTITŰD KUTATÁS ÉS TOLERANCIA-ERŐSÍTŐ PROGRAM SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEIBEN JÓ GYAKORLAT: A NAPKERÉK EGYESÜLET, KAPOSVÁRI EGYETEM, KAPOSI MÓR KÓRHÁZ, SOMOGY MEGYEI RENDŐR FŐKAPITÁNYSÁG KÖZÖS PROGRAMJAI JÓ GYAKORLAT: ROMA ORVOSKÉPZÉSI PROGRAM, SEMMELWEIS EGYETEM, BUDAPEST JÓ GYAKORLAT KIEGÉSZITÉS: EGY ROMA SZÁRMAZÁSÚ FIATAL SZÜLÉSZNŐ ÉLETTÖRTÉNETE ÖSSZEGZÉS: EGÉSZSÉGÜGY LAKHATÁS LAKHATÁS SZAKERÜLETI ÁTTEKINTÉS után INTEGRÁLT SZOCIÁLIS VÁROS-REHABILITÁCIÓS PROGRAM KOMPLEX-TELEPPROGRAM BEVONÁS, SZEMLÉLETFORMÁLÁS, A DISZKRIMINÁCIÓS JELENSÉGEK ELLENI KÜZDELEM SZAKTERÜLET BEVEZETŐ STRATÉGIAI, SZAKPOLITIKAI ÁTTEKINTÉS: BEVONÁS, SZEMLÉLETFORMÁLÁS SZAKTERÜLET ESETTANULMÁNY I: ROMÁK FOGLALKOZTATÁSA A KÖZIGAZGATÁSBAN (ÁROP 2.2.9/A-B/2010) ESETTANULMÁNY II. SZÖVETKEZZ/2007 ÉS SZÖVETKEZZ/ / 389

4 ESETTANULMÁNY III : ROMA KÖZÖSSÉGI HÁZ KIALAKÍTÁSA NAGYKANIZSÁN: BOGDÁN JÁNOS CIGÁNY KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉGI HÁZ BEMUTATÁSA ÖSSZEGZÉS FELHASZNÁLT IRODALOM, FOTÓK JEGYZÉKE MELLÉKLET: KIM 1. CÉLFELADATOT VÉGZŐ MUNKACSOPORT ÁLTAL VIZSGÁLT SZAKPOLITIKAI CÉLOK ÉS ESZKÖZÖK SZAKTERÜLETENKÉNT MELLÉKLET: AZ ÁTTEKINTETT JOGSZABÁLYOK, STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK LISTÁJA MELLÉKLET: J E L E N T É S A KORMÁNY RÉSZÉRE A ROMÁK TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓJÁT ELŐSEGÍTŐ KORMÁNYZATI PROGRAMRÓL ÉS AZ AZZAL ÖSSZEFÜGGŐ INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ 1021/2004. (III. 18.) KORM. HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁRÓL MELLÉKLET: A ROMA INTEGRÁCIÓ ÉVTIZEDE PROGRAM ÁLTAL MEGJELÖLT CÉLOK MEGVALÓSULÁSI FOLYAMATÁNAK MONITORING-VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON A KÖZÖTTI IDŐSZAKRA VONATKOZÓAN MELLÉKLET: A MAGYARORSZÁGI CIGÁNYSÁG HELYZETÉNEK JAVÍTÁSÁRA ÉSFELEMELKEDÉSÉRE A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA FORDÍTOTT TÁMOGATÁSOKMÉRTÉKE ÉS HATÉKONYSÁGA MELLÉKLET: A TISZAROFFI SZEGREGÁLT LAKÓKÖRNYEZETBEN, MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐKLAKLAHTÁSI KÖRÜLMÉNYEI MELLÉKLET: AZ ESETTANULMÁNYOK/JÓ GYAKORLATOK BEMUTATÁSÁHOZ HASZNÁLT ELEMZÉSI SZEMPONTRENDSZER / 389

5 BEVEZETŐ Jelen tanulmány célja az egységes társadalmi felzárkózás-politika kialakításának támogatása a felzárkózás szakpolitika-alkotási ciklus integrált folyamatmodelljének működtetésére vonatkozó ajánlások bemutatásával. A társadalmi felzárkózás szakpolitikai eszközeinek integrált fejlesztése és a területi együttműködések esélyegyenlőség elvű fejlesztésének modellezése a közszolgáltatások terén című kiemelt projekt keretén belül a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) megbízásából 2012 tavaszán másodlagos kutatást végzett a társadalmi felzárkózás-politika integrált folyamatmodelljének megalkotása céljából. A kutatási munka kiindulási alapját a KIM munkatársaiból álló, a nevezett projekt 1. célfeladatot ellátó munkacsoport tagjai által készített szakterületi elemzések adták. A munkacsoporttól kapott elemzések az alábbi 10 szakterület vonatkozásában mutattak be 3-3 jó gyakorlatot 1 : Oktatás Esélyegyenlőség Egészségügyi-szociális intézményekben roma esélyegyenlőség érvényesülése Közösségfejlesztés és integráció Gyermekszegénység Foglalkoztatás Felnőttképzés Roma felzárkóztatás Kultúra, közművelődés Kistérségi társulások 1 Az 1. célfeladatot végző KIM munkacsoport által átadott elemzésekben feldolgozott Szakpolitikai célok és eszközök összefoglaló táblázatát az 1. Melléklet tartalmazza. 5 / 389

6 A tanulmányban összegeztük a kapott jó gyakorlatok tanulságait, és kiegészítettük azokat további esettanulmányokkal úgy, hogy a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában (NTFS) megjelölt beavatkozási területek mindegyikére (gyermek jóllét; oktatás-képzés; foglalkoztatás; egészségügy; lakhatás; bevonás, szemléletformálás, diszkriminációs jelenségek elleni küzdelem) vonatkozó országos, regionális és lokális, jól vagy éppen rosszul működő programok, projektek tanulságainak bemutatásával illusztráljuk a folyamatmodell elemeit. Az esetek feldolgozása során főként a problémafelvetés-tervezés-megvalósítás-értékelés-visszacsatolás működési mechanizmusait vizsgáltuk. Kísérletet tettünk továbbá a megvalósult projektek eredményességének értékelésére, a kommunikációs vonatkozások feltérképezésére, és a finanszírozási aspektusok áttekintésére. Az NTFS minden beavatkozási területén áttekintettük az elmúlt évek stratégiai törekvéseit, esettanulmányokat mutatunk be, amelyek országos, regionális, vagy helyi kezdeményezésként valósultak meg az elmúlt években az adott szakterület vonatkozásában. Tanulmányunkban megkíséreltük továbbá összegezni a társadalmi felzárkózás témakörével foglalkozó, közelmúltban készült hatásvizsgálatok, tanulmányok, stratégiai jelentések, program- és projektértékelések javaslatait, tanulságait. Munkánkhoz felhasználtuk többek között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Állami Számvevőszék, a Társadalmi Kirekesztés Elleni Bizottság, illetve egyes kutatóközpontok (Budapest Intézet, Hétfa, Tárki, Tárki-Tudok) által készített vagy készítetett, nyilvánosan elérhető elemzéseket. 2 A folyamatmodell megalkotása mellett az esettanulmányok bemutatásával a tanulmány egy fontos célja az, hogy rávilágítson az elmúlt év politikai és szakmai sikereinek és sikertelenségek okaira és javaslatot tegyen a döntéshozóknak arra, hogy mely korábban kipróbált jó gyakorlatok folytatására érdemes forrásokat szánni, illetve melyek a még tovább fejlesztendő területek. A társadalmi felzárkózás kérdéseinek hatékony megoldása nem tűrhet további halasztást, idővesztegetést. A korábbi évtizedek kormányzati mulasztásai miatt (bal- és jobboldali egyaránt) Magyarország egyes régióiban robbanásközeli a helyzet, annak következtében pedig komoly továbbterjedő feszültség, kezelhetetlen konfliktushalmaz vár mindenkire. A további halogató politika, a megoldatlan regionális és helyi problémahalmaz a politikai szereplők kezéből kiveszi az irányítás lehetőségét és olyan helyzetet teremthet, amelyben a jelenlegi politikai és gazdasági elit teljes egészében elveszti legitimitását, esetleg gazdasági és politikai hatalmát is. 2 A felhasznált tanulmányok listáját részletesen lásd a Hivatkozások és felhasznált irodalom menüpontban a tanulmány végén. 6 / 389

7 LEGFONTOSABB ÜZENETEK MAGYARORSZÁG DÖNTÉSHOZÓI SZÁMÁRA a társadalmi felzárkózás sikerének biztosításához a felzárkózás szakpolitika-alkotás integrált folyamatmodelljére vonatkozóan A társadalmi felzárkózási programok sikerének elengedhetetlen feltétele a befogadáshoz szükséges toleráns szemlélet országos szintű megléte. Az elfogadó, befogadó gondolkodás kialakítását fontos pozitív kormányzati példamutatással és a toleranciát a lakosság körében erősíteni képes kommunikációs kampányokkal segíteni. A hatékony felzárkózás komplex, ágazati együttműködésekben, politikailag független kutatói csapat javaslatait figyelembe vevő, menedzsment szemléletű működéssel, pontosan definiált feladatokat, felelősségi köröket és hozzájuk rendelt forrásokat meghatározó stratégiai terveken és programokon keresztül valósítható meg. A felzárkózási programok esetében kiemelten fontos a közép és hosszú távú gondolkodás. Rendszer szintű előrelépés minimum 5 éves projektek keretében, kormányzati ciklusokon átívelő, szakmai alapokon nyugvó, politikai érdektörekvésektől független fejlesztésekben valósulhat csak meg. A felzárkózási programok koherens, ágazatilag összehangolt, politikai érdekektől és szélsőségektől mentes, tényekre alapozott tervezéséhez szükséges egy erre szakosodott tisztán szakmai testület létrehozása. Elengedhetetlen a civil és a kormányzati szféra együttműködése. A tényekre alapozott tervezés, az egymásra épülés, a fejleszthetőség és a fenntarthatóság folyamatos biztosítása érdekében szükséges a felzárkózási célú programok teljes körű követésére alkalmas információs rendszerének felállítása, amely informatikai hátteret biztosít a szakmai megvalósulás követéséhez, a költséghatékonyság méréséhez, a programok továbbfejlesztéséhez és kiterjeszthetőségéhez, biztosítva ezzel a jó gyakorlatok elterjesztését, fenntarthatóságát és a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználását. 7 / 389

8 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A korábbi felzárkózási programok sikertelenségének okai A szegénység és a szegénységben élők, köztük a roma népesség helyzetének folyamatos romlása, a foglalkoztatás rendkívül alacsony szintje, a tartós szegénység és a romák kultúrájának elfogadatlansága, megértettségének hiánya, ennek következtében a megoldások érdekében történő összefogástól való elzárkózás tekinthetők ma Magyarország legsúlyosabb társadalmi problémáinak. Az intolerancia ennek azért fontos alkotóeleme, mert az ördögi körként tartja fenn a szegénységet és akadályozza meg a munkaerőpiacról és a társadalomból kiesett csoportok inklúzióját. Az elmúlt évtizedben, egyrészt a társadalomkutatók által végzett vizsgálatok eredményei alapján született elemzések és figyelemfelhívások hatására, majd 2004-től kezdve az európai uniós stratégiai törekvések által késztetve is egyre fokozottabb figyelmet kapott hazánkban a társadalmi befogadás, az esélyegyenlőség, az integráció, inklúzió kérdésköre. Számos stratégiai dokumentum és hozzájuk kapcsolódó jogszabály született, amelyek a hátrányos helyzetű csoportok (romák, idősek, nők, alacsony iskolai végzettségűek, fogyatékkal élők) helyzetének javítását tűzte ki célul. 3 Az elmúlt másfél évtizedben több kormányzati kísérlet is történt, ami kifejezetten a tartós munkanélküliség és a szegénység csökkentését, az oktatási rendszer befogadóbbá tételét és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, a szegények egészségügyi helyzetének javítását, a lakhatási körülmények fejlesztését célozta. Mind hazai, mind EUs forrásokból finanszírozva számos példaértékű kezdeményezés valósult meg sikeresen, helyi, regionális, esetenként országos viszonylatban. A közelmúltban készült kvantitatív és kvalitatív vizsgálati eredmények és a vonatkozó statisztikák tükrében mégis azt mondhatjuk, hogy a felzárkóztatási célú programok nem érték el kellő mennyiségben a legkiszolgáltatottabb rétegeket, legfőképpen az elszigetelten élő romákat, és országos szinten nem biztosítottak generális megoldást a társadalmi felzárkózás problémájára. A megoldási törekvések sikertelensége összetett okokra vezethető vissza, amelyeket az alábbi négy csoportba sorolhatunk: A közigazgatás gyengeségei: a szaktárcák közti együttműködés és a menedzsment szemlélet hiánya az intézkedési tervek készítésében, továbbá a különböző szintek közti nem megfelelő feladatmegosztás. A politikai megosztottság: a kormányzatok közti összhang hiánya, illetve a kormányzatokon belüli következetlenségek, megtorpanások. A forrásfelhasználás egységes monitoring, értékelési és nyilvántartási információs rendszerének hiánya. Szociálpolitikai problémák: az alapvetően intoleráns magyar társadalom. 3 A tanulmányban áttekintett stratégiai dokumentumok és a kapcsolódó jogszabályok listáját a 2. Melléklet tartalmazza. 8 / 389

9 Számos értékelő tanulmány (ÁSZ jelentés 4, NFÜ jelentés 5, KIM összefoglaló 6, RIÉP monitoring jelentés 7 ) kiemeli azt a tervezés és visszacsatolás szempontjából igen jelentős tényt, hogy hiányzik a megvalósított programok eredményeit átfogóan és egymással összefüggésben értékelő és főként azokat a további tervezésbe visszacsatoló egységes mechanizmus. Ennek megvalósulását minimálisan három alkotóelem tenné lehetővé, amelyek mindegyike hiányzik a jelenlegi rendszerből: 1. A felzárkózási programokra szánt források felhasználásának adminisztatív és szakmai megvalósulásra vonatkozó adatokat tartalmazó információs rendszer. 2. Az információs rendszerből következtetéseket levonni és javaslatokat alkotni képes kutatócsoport. 3. A kutatói csoport ajánlásait ágazati és társadalmi egyeztetésen keresztül komplex szakpolitikai intézkedésekké formálni képes, menedzsment szemlélettel rendelkező testület. A korábbi évek törekvéseinek sikereit és sikertelenségeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a számos pozitív kezdeményezés országos szintű eredménytelenségének oka alapvetően a fenti hiányosságokra vezethető vissza. A korábbi évek legkomplexebb felzárkóztatási programja a Roma Integráció Év zede Program (RIÉP) volt. Ez a stratégia formájában megfogalmazott, jogszabályban rögzített intézkedési tervel rendelkező törekvés számos jó gyakorlatot hozott létre, eredményességét azonban több tanulmány is megkérdőjelezi. A Roma Integráció Év zede Program által megjelölt célok megvalósulási folyamatának monitoringvizsgálata Magyarországon a közö időszakra című tanulmány kiemeli azt a tényt, hogy a (korábbi) Kormány számos intézkedést te a Roma Integráció Év zede Program keretében a romák forrásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtése, a cigány tanulók iskolai sikeressége, a munkaerő-piaci integráció, valamint a lakhatási szegregáció csökkentése érdekében. Bár számos kezdeményezés helyi szinten sikeres volt és a résztvevők körében eredményesen járult hozzá az intergráció megvalósításához, a hivatkozo tanulmányból az is kiderül, hogy a bevezete kormányza programok célcsoportjai azonban többnyire nem kifejeze en a romák, hanem a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok; az intézkedések hatékonysága a romák integrációja, körülményeik javítása szempontjából a szükséges adatok hiányában nem megfelelően ítélhető meg, nem nyomon követhető. A 4 A magyarországi cigányság helyzetének javítására és felemelkedésére a rendszerváltás óta fordított támogatások mértéke és hatékonysága, Állami Számvevőszék összegző, helyzetfeltáró tanulmánya, Teller Nóra és mtsai (2012): Roma integrációt szolgáló EU-s fejlesztések értékelése - Értékelési zárójelentés, NFÜ Jelen projekt keretén belül a KIM 1. célfeladatot végző munkacsoportja által készített összefoglaló. 7 A Roma Integráció Év zede Program által megjelölt célok megvalósulási folyamatának monitoring-vizsgálata Magyarországon a közö időszakra vonatkozóan, Kurt Le in Alapítvány Budapest, 2010 Második, átdolgozo változat 9 / 389

10 visszajelzések alapján kézzel fogható eredményt, érzékelhető változást sem a cigányság, sem a többségi társadalom nem érzékel. A RIÉP monitoring-vizsgálat szintén fontos megállapítása, hogy az eredmény-kimutatások szintjén nem volt összhang, amely a programelemek közö átjárást, á edést sztázta volna; nem volt egyértelm átláthatóság az egyes szakterületek, minisztériumok és végrehajtási területek közö. Továbbá a RIÉP eredményeinek kommunikációja sem volt megfelelő, az összehangolt szakmai irányítás pedig sok hiányossagal bírt. Az Állami Számvevőszék által készített, A magyarországi cigányság helyzetének javítására és felemelkedésére a rendszerváltás óta fordított támogatások mértéke és hatékonysága című tanulmány 2008-ig bezárólag mutatja be, hogy: - melyek voltak a romapolitika legfontosabb jellemzői, hogyan változtak céljai, eszközei, intézményei; - hogyan alakult a cigányság részvétele a romapolitika meghatározásában és végrehajtásában; - mekkora és milyen összetételű forrásokat használtak fel a romapolitika megvalósításának támogatására; - hogyan követték nyomon (beszámolás, monitoring, ellenőrzés) a támogatások felhasználását. A tanulmány legfontosabb megállapításait jelen vezetői összefoglalóba integráltuk, érdemes azonban az ÁSZ jelentés összefoglalóját egyben elolvasni, amelyet az 5. mellékletben idézünk. A Roma Integráció Évtizede Program feladatait átvevő Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia megvalósítása során érdemes figyelmet fordítani a RIÉP megvalósításával kapcsolatosan feltárt hiányosságokra is. Fontos szem előtt tartani a hivatkozott tanulmányban foglalt ajánlásokat, javaslatokat, amelyeket szintén próbáltunk beépíteni jelen vezetői összefoglaló a folyamatmodellre vonatkozó javaslatokról szóló szakaszaiba. A megfelelő értékelési, visszacsatolási rendszer hiányában tehát egyrészt nem értékelhetőek a társadalmi befogadásra vonatkozó törekvések, másrészt nem biztosított a fejlesztések korábbi sikeres programok kiterjesztéseként tervezhető módszere, gyengül a korábbi fejlesztések fenntarthatósága, folytatólagos motiváció hiányában (pl. helyi vezetőváltás, kormányzati törekvés megszűnése) nem tud kellően érvényesülni az egyébként sikeres programok multiplikátor hatása. Hiányzik továbbá a társadalmi felzárkózást célzó szakterületi fejlesztések közti hatékony kommunikáció, a célok összehangolása, a források komplex megoldások formájában történő felhasználásának biztosítása. További nehézséget jelent a korszerű szakpolitikai folyamatmodell kialakításában, hogy úgy kell megalkotni a háromszintű (stratégiai-operatív-projektszintű), egymással koherens rendszerben működő, ágazatokon átívelő modellt, hogy az Magyarország egy másik komoly betegségét, a virágzó korrupciós folyamatok lebontását is elősegítse. A stratégiai szintű folyamatmodell alkotásánál figyelembe kell venni azt a két évtizedes kényszerpályát, amely a tudatosan megoldatlan pártfinanszírozás következtében kialakult. A közpénzek elköltésének 10 / 389

11 kormányzati szintű, társadalmilag valóságosan hasznosuló modellje nem alkalmazkodhat választási ciklusokhoz. A politikai szereplők kényszerpályán mozgó attitűdje és viselkedése miatt egyáltalán nem alkalmasak a probléma valóságos és hatékony kezelésére. A szakpolitikai stratégiaalkotást és annak végrehajtását az állami kontroll (gazdálkodás) mellett teljes egészében szakmai alapokra, a rövid távú politikai csatározásoktól megfelelő távolságra kell helyezni. Erősíteni kell a tényleges civil kontrollt, konszenzuson alapuló, a társadalom többségének támogatását élvező programmá fejleszteni. Ennek felismerése és következetes végrehajtása jelentheti bármely politikai erő tartós és széles társadalmi beágyazottságot jelentő, valóságos szakpolitikai sikerét. Összességében elmondható tehát, hogy egy új folyamatmodell kialakítása határozott és következetes kormányzati fellépést, politikai érdekektől mentes elhatározást, a célra szakosodott társadalomkutatói testület bevonását, magas fokú együttm ködést és előrelátást igényel a kormányzati szereplőktől. 11 / 389

12 Szempontok a folyamatmodell megalkotásához A fentiekkel összhangban a szakpolitika-alkotás integrált folyamatmodelljében különös figyelmet kell, hogy kapjon: a felzárkózási programok probléma-felvetési, tervezési, megvalósító, ellenőrző és visszacsatolási feladatokat ellátó, a szakterületi fejlesztések összehangolását biztosítani tudó felelős testületek létrehozása, azok feladatainak átgondolt és pontos meghatározása; a feladatok megfelelő szintre (kormányzati, regionális, helyi) történő allokálásával kapcsolatos tervezés és egyeztetés beépítése a rendszerbe; a felelősök között működtetett kommunikációs folyamatok részletes kidolgozása és biztosítása; a civil szervezetek kezdeményezéseinek és az állami törekvések összehangolásának, egymást segítő hatásának a biztosítása; a civil szervezetek állam feletti kontrolljának erősítést célzó folyamatok kialakítása; a stratégiák, programok és projektek kormányzatokon átívelő megvalósíthatóságának biztosítása egyrészt menedzsment szemléletű tervezéssel; továbbá a felzárkóztatással kapcsolatos programok társadalmi elfogadottság-növelését célzó hatékony kommunikáció kiemelt kezelése. 12 / 389

13 Intézkedési szintekre lebontott ajánlások a folyamatmodell megalkotásához Az alábbiakban három szinten fogalmazunk meg átfogó ajánlásokat a folyamatmodell kialakításával kapcsolatban: (1) stratégiai (2) operatív tervezési és (3) projektszinten. STRATÉGIAI SZINTEN javasoljuk: (1) A társadalmi befogadáshoz kapcsolódó stratégiai célok koherens tervezésének, a szakpolitikák összehangolására hivatott Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság és a Roma Koordinációs Tanács aktív és nyitott munkájának biztosítását, a Bizottság munkájába a terepen tevékenykedő civil szervezetek teljes bevonását, továbbá a Bizottság munkájának transzparenssé tételét a társadalmi konzultációs lehetőségek biztosításával. (2) A felzárkózási stratégia céljainak hatékony megvalósulását és a tényeken alapuló döntéshozást biztosító szakértői munkacsoport létrehozását, valamint a szakértői munkacsoport Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottsággal és a Roma Koordinációs Tanáccsal történő együttműködésének biztosítását. (3) A felzárkózást szolgáló fejlesztéspolitikai beavatkozások hatékonyságának nyomon követését biztosító, időközben szükségesnek vélt beavatkozásokat lehetővé tevő monitoring rendszer felállítását, illetve a fenntarthatóság, a folytatólagosság, és a bizonyíték alapú tervezés biztosítását szolgáló visszacsatolási rendszer kiépítését, megfelelő adatgyűjtési és informatikai rendszer megteremtésével és a hatásvizsgálatra, illetve nemzetközi áramlatokból táplálkozni tudó, illetve oda is visszacsatolni képes kutatási, szakértői csoport létrehozásával. (4) A helyi fejlesztési, társadalomszervezési kapacitások erősítését a fejlesztések fenntarthatóságának javítása és a bottom-up jellegű kezdeményezések erősítése érdekében. (5) Az összehangolt és ágazatokon átívelő felzárkóztatási célok támogatási rendszerbe történő beépítését. (6) A társadalmi befogadás pozitív kommunikációját biztosító és a nyitott, toleráns gondolkodás formálására hivatott kormányszintű kommunikációs testület (iroda) létrehozását. 13 / 389

14 OPERATÍV TERVEZÉS SZINTJÉN ajánljuk: (7) A hosszabb időszakokra (4-5 éves időtartamra) vonatkozó, komplex tevékenységek támogatását. (8) A jó gyakorlatokra való építés megerősítését, a hatékonysági vizsgálatok alapján bevált fejlesztések országos szintű kiterjesztésének biztosítását, az eszerint irányított pályázati kiírások segítségével. (9) A roma célcsoportok aktívabb bevonását a pályázati kiírások készítésébe, pl. a Roma Koordinációs Tanácson keresztül. (10) A pályázatok bírálati szempontrendszerének átalakítását aszerint, hogy a források a leghátrányosabb helyzetű térségeket és csoportokat (pl. roma telepeken élőket) elérjék. (11) A pályázati bírálati szempontok közé a társadalmi befogadás kommunikációját és aktív megvalósítását felvállaló kezdeményezések támogatásának beépítését. (12) A disszeminációs, mentor-rendszert felépítő projektek támogatását, amelyek erősítik a korábbi jó gyakorlatok elterjesztését, illetve lehetővé teszik az elért eredmények és az alkalmazott módszertanok átültetésének támogatását a mainstream ellátórendszerekbe. (13) A pályázati adminisztráció, a pénzügyi, formai és elszámoltatási követelmények újragondolását és átalakítását abban a tekintetben, hogy a problémák közelében élő, kisebb kapacitású, de hatékony munkát végző helyi köz- és civil szervezetek is eséllyel indulhassanak a pályázatokon. Fontos lenne a kondíciók rugalmasságának növelése az elszámolási időszak tekintetében és az elszámolható költségek vonatkozásában annak érdekében, hogy az elszámolható költségek és támogatható tevékenységek körének meghatározása igazodhasson a helyi/kistérségi szükségletekhez, továbbá az adminisztráció csökkentése és az adminisztratív feladatok ellátásának támogatása azáltal, hogy egyszerűbbé válik az alacsony költségvetésű projektek elszámolása (lump sum típusú elszámolások, unit cost elszámolás) szakmai monitoring támogatás mellett. (14) A pályáztatási és elbírálási időszak hosszának rövidebbé tételét. 14 / 389

15 PROJEKTSZINTEN fontosnak gondoljuk: (15) A tervezési fázist megelőzően megismerkedni a már működő, legnagyobb intézményi, esélyegyenlőségi, illetve társadalmi felzárkózást célzó programokkal. A projekt előkészítési szakaszában fontosnak tartjuk ezek tanulságainak megismerését és ezen tanulságok kezelésére történő felkészülés beépítését a tervezett projektbe. (16) Az alaposabb előzetes igényfelmérés, illetve az ex-ante hatásvizsgálatok beépítését a tervezésbe. (17) A tervezett projekt megvalósításhoz szükséges kompetenciák felmérésére és fejlesztésére vonatkozó terv készítését. Ezzel összhangban a megvalósítók továbbképzési kötelezettségeinek előírását. (18) A felzárkóztatás témájú projektben érintett összes helyi intézmény együttműködésének, bevonásának, tájékoztatásának biztosítását szolgáló folyamatok megtervezését és rögzítését az ellenkampányok kiküszöbölésének, az eredmények megszilárdulásának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében. (19) A megvalósítók együttműködési készségeinek komplex fejlesztését. (20) A projekt megvalósítói számára a szakmai programokon, konzultációkon való rendszeres részvétel előírását a hatékony disszemináció biztosítása érdekében. (21) A projektek külső és belső minőségbiztosítási folyamatainak fejlesztését. Erre vonatkozóan a megvalósítók által használható módszertani ajánlások kidolgozását, illetve szakmai mentor-szolgáltatás lehetőségének felajánlását látjuk szükségesnek. (22) Általánosságban a projektek megvalósítói számára mentorálási, szakmai támogatói szolgáltatás biztosítását. 15 / 389

16 A folyamatmodell elemei Az ajánlások a folyamatmodell elemeire lebonva Az alábbi táblázatba a folyamatmodell elemei szerint rendeztük a fenti stratégiai, operatív (program) és projekt szintekre vonatkozó javaslatokat: Intézkedési szint stratégiai szintű operatív szintű projekt szintű előkészítés Javasoljuk egy politikailag független szakmai tanácsadó kutatócsoport létrehozását, amelynek feladata a társadalmi felzárkózás terén megvalósított korábbi eredmények hatásvizsgálatinak elkészítése és azok alapján a fejlesztési javaslatok megfogalmazása. A hatásvizsgálatok adatforrását 2013-tól az ellenőrzés, monitoring részben javasolt információs rendszer szolgáltatná. A korábbi időszakra vonatkozóan szükségesnek látjuk adatszolgáltatási együttm ködési megállapodás megkötését a kutatócsoport és a korábbi években a források felhasználását koordináló intézményekkel: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, minisztériumok, közalapítványok, stb. A kutató csoport tagjait javasolt a meglévő, jól működő társadalomkutatásokra Javasoljuk biztosítani a roma célcsoportok aktívabb bevonását a pályázati kiírások készítésébe, pl. a Roma Koordinációs Tanácson keresztül. Fontos a tervezési fázist megelőzően megismerkedni a már m ködő, legnagyobb intézményi, esélyegyenlőségi, illetve társadalmi felzárkózást célzó programokkal. A projekt előkészítési szakaszában fontosnak tartjuk ezek tanulságainak megismerését és ezen tanulságok kezelésére történő felkészülés beépítését a tervezett projektbe.

17 szakosodott kutatóintézetek munkatársai közül válogatni. tervezés A programok ágazatközi és társadalmi együttműködésben történő stratégiai szintű tervezése a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság és a Roma Koordinációs Tanács munkáján belül kell, hogy megvalósuljon figyelembe véve a fent említett szakmai tanácsadó kutatócsoport javaslatait. A tervezési folyamat konkrét megvalósulását a TFCTB és a ROK-T rövid és középtávú munkatervének kell tartalmaznia konkrét feladatok és felelősök megjelölésével. A társadalmi konzultáció biztosításának érdekében javasoljuk a fenti szervezetek munkatervének és munkájának nyilvánosságra hozatalát, üléseik nyilvánossá tételét. Az intézkedési tervek megvalósíthatóságát a fenti A pályázati kiírások esetében ajánlott figyelembe venni a hatékonysági vizsgálatok alapján bevált fejlesztések országos szint kiterjesztésének biztosítását. A pályázatok bírálati szempontrendszerének, adminisztratív követelményeinek átalakítása javasolt úgy, hogy a források a leghátrányosabb helyzet térségeket és csoportokat (pl. roma telepeken élőket) elérjék. Javasoljuk a pályázati bírálati szempontok közé a társadalmi befogadás kommunikációját és aktív megvalósítását felvállaló kezdeményezések támogatásának beépítését. Fontosnak gondoljuk a disszeminációs, mentor-rendszert felépítő típusú projektek támogatását. Ez erősíti a korábbi jó gyakorlatok elterjesztését, illetve lehetővé teszi az elért eredmények és az alkalmazott módszertanok átültetésének támogatását a mainstream Javasoljuk az alaposabb előzetes igényfelmérés, illetve az ex-ante hatásvizsgálatok beépítését a tervezésbe. Elengedhetetlennek tartjuk a tervezett projekt megvalósításhoz szükséges kompetenciák felmérésére és fejlesztésére vonatkozó terv készítését. Ezzel összhangban a megvalósítók továbbképzési kötelezettségeinek előírásának meghatározását. 17 / 389

18 testületek menedzsment szemlélet szakértők általi vezetésével látjuk biztosítottnak. ellátórendszerekbe. megvalósítás A megvalósítás kormányzati szintű támogatására javasoljuk a 321/2011- es kormányrendelet által előírt esélyegyenlőségi mentor hálózat működésének mielőbbi biztosítását. A hosszabb időszakokra (4-5 éves időtartamra) vonatkozó, komplex tevékenységek támogatása javasolt. Fontosnak tarjuk a felzárkóztatás témájú projektben érintett összes helyi intézmény együttm ködésének, bevonásának, tájékoztatásának biztosítását szolgáló folyamatok megtervezését és rögzítését az ellenkampányok kiküszöbölésének, az eredmények megszilárdulásának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Érdemes figyelmet fordítani a megvalósítók együttműködési készségeinek komplex fejlesztésétre. Javasoljuk a projekt megvalósítói számára a szakmai programokon, konzultációkon való rendszeres részvétel előírását a hatékony disszemináció biztosítása érdekében. A projektek külső és belső minőségbiztosítási folyamatainak fejlesztése kiemelten fontos. Erre vonatkozóan a megvalósítók által használható módszertani ajánlások 18 / 389

19 kidolgozását, illetve szakmai mentorszolgáltatás lehetőségének felajánlását látjuk szükségesnek. ellenőrzés monitoring A társadalmi felzárkózást célzó források felhasználását adminisztratív és szakmai szempontok szerint egységesen nyilvántartó információs rendszer létrehozása szükséges. Az információs rendszer szerkezetére és tartalmára az AROP projekt 2. céltevékenységének eredményeképpen készülő tanulmányban tesz javaslatot a TKKI Kutatási Főosztálya. Szükséges beépíteni a programkiírásokba az ellenőrizhetőséget, követhetőséget biztosító, szakmai és adminisztratív jelentési kötelezettséget pontosan meghatározó folyamatokat. Ezek teljesíthetősége érdekében elengedhetetlen a pályázók megfelelő tájékoztatása, megvalósítás előtt és közben nyújtott segítségadás. Általánosságban a projektek megvalósítói számára mentorálási, szakmai támogatói szolgáltatás biztosítását tartjuk fontosnak. visszacsatolás Az információs rendszert felhasználva az erre szakosodott kutatóknak rendszeres hatásvizsgálatokat kell készíteniük a megvalósult programok eredményességéről, és azok alapján javaslatokat kell tenniük a tervező testületek számára. A projektek hatásvizsgálatának elvégzésére vonatkozó programszint előírás meghatározása szükséges. Szükségesnek látjuk a projektek belső és külső záró hatásvizsgálatának elvégzését. 19 / 389

20 Szakterületi bontásban az alábbiakat emeljük ki Gyermek jóllét Magyarországon több évtizedes hagyománya és jelentős szakmai eredményei vannak a gyermekszegénység, a gyermek jóllét kutatásának. Elmondható az is, hogy a hazai társadalmi törekvések, más felzárkóztatási területekkel összehasonlítva relatíve összhangban működőnek mondhatók. Miközben az esélyegyenlőséggel, roma integrációval, roma szakképzéssel vagy a mélyszegénységgel kapcsolatos kormányzati és civil programok gyakran elbeszélnek egymás mellett, a gyermek jóllét kérdéseiben Magyarország már részben elérte a nagykorúságot. A probléma közszereplői részben képesek arra, hogy a gyerekek jólléte ügyét vitás részkérdéseik, esetleg politikai, ideológiai hovatartozásuk elé sorolják. Mindezek ellenére nem mondható el, hogy Magyarországon a gyermekek jóllétének ügye megoldott, csak finomhangolásokat igénylő kérdés lenne. Annál is inkább nem, mert az ebben az összegzésben gyakran idézett kutatás sajnos nagyon sok ponton romló tendenciákról számol be. A gyermekszegénység és a gyermek jóllét összefüggései számos környezeti tényezővel mutatnak erős, egyenesen arányos kapcsolatot. Ilyenek a szülők iskolázottsága, a család jövedelmi viszonyai, a szülők munkaerő-piaci jelenléte, illetve jelenlétének esélyei, a család nagysága, a lakóhely, a regionális környezet, a kulturális és etnikai sajátosságok. A stratégiai kérdésekben hasznos lenne, ha a mindenkori kormányzat fokozottan figyelne elődei stratégia alkotási törekvéseire, attól függetlenül, hogy az ott megfogalmazott cél megvalósult-e. Erre azért lenne szükség, mert jól látható tendencia, hogy a választások közötti időszakok rendre kevésnek bizonyulnak olyan mély strukturális kérdések megoldására, mint a gyermek jóllét ügye. Egy adott kormányzati szereplő újra és újra stratégiaalkotási kérdésekkel kezdi a kormányzást, úgy, hogy közben ismételten kidobja elődei ilyen irányú eredményeit. A stratégia-alkotási ciklus után pedig legtöbbször nem marad idő a megvalósításra, így a következő közszereplő a félbemaradt torzót félretéve újrakezdi a tervezést. Az anyagba csak részeit emeltük be a Ferge Zsuzsa és Darvas Ágnes által készített, Gyerekesélyek Magyarországon című összegző jelentésnek. Az anyag szinte minden oldalról alapos képet ad a