A lelki egészség és a pszichikus működések zavarai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A lelki egészség és a pszichikus működések zavarai"

Átírás

1 Műhely Fodor László A lelki egészség és a pszichikus működések zavarai 1. A lelki egészség fogalma A lelki egészség bonyolult fogalmának meghatározását nagyon sokféleképpen közelíthetjük meg. Utalhatunk például arra az egyszerű tényre, hogy az egyén nem rendelkezik sem értelmi, sem érzelmi, sem akarati, sem jellembeli, sem pedig viselkedésbeli zavarokkal, úgymond a normálistól (a megszokottól, a hagyományostól, az egyöntetűen elfogadottól, a sorból ki nem lógótól, az átlagosnak megítélttől, a szabályosnak felfogottól, a konvencionálistól) többékevésbé eltérő rendellenességekkel. Egyértelműnek látszik, hogy a lelki egészséget a legkönnyebben annak hiánya síkján határozhatjuk meg. A mentális vagy viselkedési zavar hiánya azonban még távolról sem mond el mindent e soktényezős terület lényegéről. Ugyanis a lelki egészséget nem tekinthetjük azonosnak a lelki betegség hiányával, jóllehet annak mindenekelőtt éppen ez az elmaradhatatlanul szükséges alapja, mintahogyan a központi ismérve is. A lelki egészség fogalmához szorosan kötődik az örömélményekben és pozitív érzelmekben gazdag jóllétérzés, a hatékony, aktív és kreatív adaptációs képesség, s úgyszintén számos személyiségjegy (önértékelés, önazonosság-tudat, megküzdés, feszültségelviselés stb.) megfelelő minősége is. Az előbbiekhez hozzá kell tehát feltétlenül fűzni, hogy ebben az esetben egy olyan pszichológiai jóllétről van szó, amikor is a személy megfelelő minőségben rendelkezik alapvető szükségleteinek, impulzusainak és ösztöneinek hatékony kontrolljával, semmilyen pszichikus funkciója vagy állapota nem eltúlzott mértékű, nem deviáns, általános szociális beilleszkedése, a környezeti kihívásokhoz való alkalmazkodása pedig (elsősorban viselkedése és tevékenységvégzése révén) gyakorlatilag zökkenőmentes és eredményes, általános életérzésének pedig kifejezetten pozitív a jellege. A lelki egészség fogalma magában foglalja a mentális (gondolkodásbeli), az emocionális (érzelmi életre vonatkozó) és a szociális (a másokkal való kapcsolatok kialakítását tekintő) egészségességet. A lelkileg egészséges ember viselkedésére és tevékenységére köztudottan a megfelelő szociális érettség, a tudatosság, a szándékosság, a rendszeresség, az integráltság, a folyamatosság, a kulturáltság és a tökéletes szabályosság jellemző. Ebben az esetben az egészség megfelelő minőségét a lelki élet síkján elsősorban az jelzi, hogy az egyén gondolatai, érzelmei, közlései, viselkedései és különböző szándékos tevékenységi formái között teljes összhang és egyensúly figyelhető meg. Ugyanakkor még az, hogy lelkületét nem gyötrik folyamatosan problémák és belső konfliktusok, 8

2 Fodor László Lelki egészség pszichikus zavarok nem kínozzák gondok, válságok és feszültségek, tudata nyugodt, önmagával és környezetével egyaránt harmóniában van, orvosi szempontból nincs oka panaszra, a külső ingerhatásokra pedig adekvát és hatékony reakciókat képes nyújtani. A lelki egészségnek eme kritériumai között nyilván szoros kapcsolat áll fenn, azok egymást gyakorlatilag kölcsönösen meghatározzák, és szükségszerűen feltételezik. A lelki egészség a teljes emberi egészség nélkülözhetetlen (fele)része, amely alapot nyújt arra az alkalmasságra, hogy kommunikációnkat, viselkedésünket, aktivitásunkat, egész életünket eredményesen alakítsuk, és a kontroll érzésének körülményei között szabályozzuk. A lelki egészség fogalmának tisztázásához termékenyen járultak hozzá a magyar kutatók közül például Pikó Bettina (2002. a., 2005), Csernus Imre, Mohás Lívia és Popper Péter (2006), valamint Kopp Mária és mtsai. (2009). 2. A lelki folyamatok és működések zavarai Meghatározott körülmények között, illetőleg adott tényezők hatásának következtében a lelki folyamatok és működések problematikussá válhatnak. A normális és kiegyensúlyozott, az adaptációt, a személyes működőképességet, valamint az egész életvezetést hatékonyan segítő lezajlásuk akadályozott, zavarokkal terhelt (a normálistól eltérő) jelleget ölthet. Ilyen esetekben a folyamatokat és működéseket részben hiányosságok és eltérések, részben pedig szabálytalanságok és kóros aspektusok jellemzik. Így például az észlelés, a képzelet, a memória és a gondolkodás pontatlan és torz, a figyelem összpontosítása gyenge mértékű, az érzelmi és hangulati folyamatok labilisak, a beszéd pedig lelassult és logikailag sérült. Az esetek többségében a lelki folyamatok és működések zavarait (és konkrét betegségeit) kiváltó okokat, a felszínre jutó tünetek (szorongás, érdeklődéshiány, izgatottság, lehangoltság, instabilitás, érzelmi bénultság, emlékezetkiesés, ingerlékenység, kényszeresség, gyanakvás stb.) alapján csak a pszichiáterek és a pszichológiai szakemberek képesek megtalálni (Kéri Szabolcs 2009). Tapasztalati tény, hogy eme jelentős szenvedéses érzéseket okozó zavarok jellege, súlyossága és formája azonnal és könnyen nem igazán ismerhető fel, egykönnyen nem állapítható meg. Nyilván azoknak a tényezőknek az azonosítása is rendkívül nehéz, amelyek a sajátos pszichés zavarok hátterében állnak. A diagnosztikai helyzetet az is számottevően nehezíti, hogy egyrészt a lelki élet terén a normális és a zavart, az ép és a deviáns, az átlagos és a kóros folyamatok vagy működések között gyakorta nem húzódik éles, rögtön észrevehető (túl széles) határ, másrészt, hogy a jellegzetes tünetek és tünetcsoportok vonatkozásában rendszerint jelentős átfedések vannak. Pszichológiai szempontból a lelkileg egészséges és beteg ember között olykor igencsak nehéz különbséget tenni, 9

3 Műhely már csak azért is, mert egyrészt a makkegészséges ember is könnyen kerülhet olyan helyzetbe vagy szembesülhet olyan problémával, amit nem igazán képes megoldani, másrészt, mert az elme szintjén zavart személy is olykor adott helyzetben teljesen megfelelően, vagyis a helyzet előírásait és követelményeit érvényre juttatva nyilvánulhat meg. Mindebből fakadóan arra van szükség, hogy a diagnózis megalkotásában, mintahogyan a gyógyítás érdekében is, szigorúan egyénre szabottan (tehát a nem, az életkor, a foglalkozás, a szociális helyzet, az előzetes tapasztalatok stb. függvényében), a biológiai, pszichológiai, szociális és kulturális elemeket szervesen egyeztetve járjunk el. Ugyanis a lelki szféra funkcióinak életvezetési nehézségeket, nem egy esetben kríziseket meghatározó zavarai vagy károsodásai igencsak különbözők lehetnek annak függvényében, hogy az adott személy milyen személyiségjellemzőkkel és képességekkel rendelkezik, milyen genetikai hozomány birtokosa, milyen élmény- és élettapasztalatot halmozott fel, milyen az életmódja, milyen a családi helyzete, milyen kultúrkörben él, milyen hagyományokat és szokásokat tart tiszteletben, vagy hogy milyen meggyőződéseket, attitűdöket és koncepciókat táplál. Az átlagtól és a konvencionálistól (egy közösség által egyöntetűen elfogadottól) többé-kevésbé eltérő viselkedéseket gerjesztő lelki folyamatok és működések zavarai nem tartoznak az úgynevezett akadályozottságok vagy fogyatékosságok köréhez, hisz nagytöbbségük érzelmi gyökerű és (többé-kevésbé kóros) magaratásbeli rendellenességek formájában jut kifejezésre. Az előzőekben bemutatottak alapján arra következtethetünk, hogy a lelki egészség mint jellegzetes, meglehetősen széles keretek között mozgó elmebeli jólléti állapot, tulajdonképpen akkor gyengül és csakis akkor szakad meg, amikor az alapvető pszichikus folyamatok és működések a normális jellegűnek megítélttől fokozottabb mértékben és eltérő minőségi módozatokban, rendszertelenül, rendellenes és furcsa jelleggel zajlanak le, továbbá, amikor számottevően akadályozzák a viselkedést, a társas kapcsolatok kialakítását és fenntartását, valamint a szociális vagy szakmai beilleszkedés folyamatát. 3. A lelki betegség fogalma A lelki betegségek fogalma tulajdonképpen részint súlyos pszichológiai zavarokat, illetve mély mentális (gondolkodásbeli) és érzelmi (pszichés) problémákat, részint pszichiátriai természetű kóros állapotokat, részint pedig túlnyomóan jellegzetes magatartási tünetekkel járó idegrendszeri agyi megbetegedéseket foglal magában. Ezek a kóros állapotok rendszerint személyiségbeli zavarokkal, valamint inadaptációs, rendellenes, torz és abnormális magatartásokkal járnak. Nyilvánvalónak tűnik, hogy az ilyen természetű betegségek számottevően 10

4 Fodor László Lelki egészség pszichikus zavarok gyengítik az egyén alkalmazkodó képességét, és akadályozzák abban, hogy a külső környezeti hatásokra megfelelően adaptív, a környezettel egyensúlyba hozó válaszreakciókat produkáljon, és ezek révén fenntartsa belső egyensúlyát is. A lelki betegségeket, akárcsak a test betegségeit olykor változatos és jól körülhatárolható, máskor azonban ki nem tapintható kórokozó tényezők váltják ki. E betegségeket rendszerint különálló, sajátos profillal rendelkező kategóriákként közelítik meg a szakemberek, jóllehet azok majd mindig magas szintű komorbiditással (többféle zavart magukban foglaló sajátossággal) rendelkeznek. Általában egy beteg, akinél adott betegség jól körülhatárolódott diagnosztikai kritériumai figyelhetők meg, azonos időben más zavarok diagnosztikai kritériumai is kimutathatók. E helyzet a betegségek közös, legmélyebben fekvő gyökerének feltárására készteti a szakembereket. Az elmeorvosok már régebbről megegyeztek abban, hogy a lelki betegségek szerkezetét voltaképpen három fő dimenzióra lehet felépíteni, éspedig: egy interiorizációs dimenzióra, amelyben többnyire depressziós, feszültséges, konfliktusos és szorongásos zavarok kelnek életre, egy externalizációs dimenzióra, amelyre elsősorban az antiszociális és szerhasználati zavarok jellemzők, és végül egy kognitív, illetve gondolkodásbeli dimenzióra, amelyben nyilván a különböző pszichózisok játszanak főszerepet. Napjainkban a pszichiáterek e betegségek oki háttérének vonatkozásában a legtöbbször talán a károsító stresszhatásokra tesznek utalásokat. A kibontakozott lelki betegségek megfigyelhető tüneteket produkálnak, gyakran pedig teljes tünetegyüttesek figyelhetők meg. A tünetek általában többé-kevésbé intenzív gondolkodásbeli, következésszerűen magatartásbeli elváltozásokban öltenek testet. Ez nyilvánvaló módon jelentős mértékben megnehezíti a betegségek pontos és azonnali diagnosztizálását. Ehhez egyrészt még az is hozzátársul, hogy a lelki panaszok néha olyan tünetek formájában kerülnek felszínre fulladás, szívdobogás, mellkasi feszültség stb., amelyek szervi betegségek jellegzetes tünetei is, másrészt, hogy a kialakuló lelki betegségek másodlagos panaszokat is okozhatnak, illetve hogy meghatározott körülmények között szervi betegségeket is (magas vérnyomás, gyomorfekély stb.) meghatározhatnak (Onnis, L. 1993). E sajátságos helyzetből nyilván komoly diagnosztizálási problémák és nehézségek adódnak. A lelki betegségek megítélése és értelmezése számos szakmai vitát váltott ki. Pikó Bettina (2002. b.) szerint ez azzal magyarázható, hogy e betegségeket változatos szempontok függvényében lehet megközelíteni. A közismert szakember három megközelítési módot, illetve értelmezési modellt különített el. Az egyik orvostudományi modell, amelynek függvényében a lelki betegségekhez, mint speciális kórképekhez éppen olyan módon kell viszonyulni, mint a testi 11

5 Műhely betegségekhez, azaz azokat mindenekelőtt diagnosztizálni szükséges, minek utána kezelési tervet kell készíteni, és végül gyógyszeres kezeléssel meg kell szüntetni. A második pszichológiai modell, melynek megfelelően a lelki betegségekhez mindenekelőtt, mint sajátságos pszichiátriai zavarokhoz kell viszonyulni, hisz azokat puszta medikális gyógymódokkal nem lehet kikezelni. A harmadik modell szociológiai indíttatású, és alapvető jellemzője abban áll, hogy a lelki betegségeket devianciáknak fogja fel, és ekképp azok megközelítése szorosabban kapcsolódik a szociális normákhoz, mint más típusú betegségekké. Az utóbbi évek statisztikai adatai részint a lelki betegségek gyakoriságának növekedésére, részint újabb és újabb pszichés zavarok megjelenésére, részint pedig nem egy esetben öngyilkossághoz vezető betegségek súlyos formáira utalnak. Pszichológiai szempontból e tényállás egyrészt a hihetetlenül megsokszorozódott, a lelki egészségre ártalmasan ható külső tényezőkre vezethető vissza, másrészt korunk emberének érzékelhetően csökkent lelki teherbíró képességére, elhárító és önvédő mechanizmusainak, illetve idegrendszeri gyengeségére, valamint egészségügyi előírásokat, mindenekelőtt mentálhigiéniai szempontokat mellőző életvitelére. A lelki betegségek formáinak állománya napjainkban meglehetősen nagy, s ekképp igencsak nehéz általános, összefoglaló vagy jól átlátható képet formálni azokról. Ehhez az is hozzájárul, hogy a lelki betegségek válfajai, mintahogyan azok gyakorisága is, a különböző közösségek, a társadalmi berendezkedések vagy kultúrák függvényében, az azokra jellemző specifikus életmódnak és a sajátságos stressztényezőknek megfelelően alakulnak ki. A tapasztalat arra utal, hogy gyakorlatilag minden lelki megbetegedés mindig több (külső és belső) tényező kölcsönhatásának eredménye. Nyilvánvalónak tűnik, hogy ezek feltárása a megfelelő kezelési mód kidolgozásának elmaradhatatlan előfeltétele. Ami a különböző lelki betegségek formáit és tüneteit illeti, a pszichiáter és pszichológus szakemberek számára a legátfogóbb tájékoztatást az úgynevezett DSM IV TR (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders IV, Text Revision, 2000), illetve a 2013-ban napvilágot látott DSM V (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disordesr Fifth Edition), elnevezésű lelkibetegség-osztályozási, az Amerikai Pszichiátria Egyesület (APA) égisze alatt napvilágot látott kiadványok nyújtanak. Ezek a betegségek sajátos kórélettani alapjainak bemutatására sajnos nem igazán térnek ki, ugyanis e téren pszichiátriai szakmai körökben ma még távolról sem alakult ki egyetértés. Akárcsak a testi betegségek általában, a pszichiátriai problémák is jelentős terhet jelentenek nemcsak magának a betegnek, hanem a családnak, a közösségnek, mondhatni az egész társadalomnak egyaránt. Sajnos még napjainkban is a különböző lelki betegségekhez változatos tévhitek, roppant szívós előítéletek és 12

6 Fodor László Lelki egészség pszichikus zavarok különös hiedelmek társulnak. Nem nehéz megállapítani, hogy a közvélemény hozzáállása még mindig nem igazán helyes, esetenként egyáltalán nem helytálló. Sajnálatos tény az is, hogy a beteget környezete rendszerint megbélyegzi, és intoleranciáról, elfordulásról, elfogultságtól, meg nem értésről, valamint jelentős empátia- és érzékenységhiányról tesz tanúbizonyságot. Ez nyilván neveltség, iskolázottság, kulturáltság, civilizáltság kérdése. Pozitív fejleményt jelent azonban hazánkban, hogy ma már e területet modern, 2012-ben elfogadott törvény (A lelki egészség és a pszichés zavarokkal rendelkező személyek védelmének törvénye) szabályozza (Legea nr. 487/2002, republicată în 2012: Legea sănătăţii mintale şi a protecţiei persoanelor cu tulburări psihice). 4. A lelki egészségvédelem A lelki egészségvédelem a mentálhigiéné a mentális egészség fenntartásával, a pszichés zavarok kialakulásának megelőzésével, a már kibontakozott rendellenességek gyógyításával és a lelki egyensúly megerősítésével foglalkozó tudomány, és ennek alapján sajátságos pszichomedikális gyakorlat. Ez egyrészt felöleli a pszichikus egészség kibontakozására, fenntartására, megőrzésére és megszilárdítására vonatkozó (az idők során hitelesnek bizonyult) tudományos ismeretek állományát, másrészt pedig a gyógykezelési eljárások, illetve a terápiás beavatkozási lehetőségek teljes rendszerét. E téren kiemelkedő jelentőségű kutatásokat végezett többek között Buda Béla (1995, 1998, 2000, a., b., 2011), Grezsa Ferenc (1998), Bagdy Emőke (1999), és Tomcsányi Teodóra, Grezsa Ferenc, Jeleníts István (2003) és Enăchescu Constantin (2008). A lelki egészségvédelem fő célja tehát részint a mentális betegségek megelőzése, részint pedig a lelki egészség hathatós támogatása, erősítése, fenntartása és megfelelő kibontakozásának elősegítése, mindenekelőtt a pszichiátria és a pszichológia jól bevált módszereinek, eljárásainak, technikáinak és eszközeinek segítségével. A mentálhigiénia alapvetően interdiszciplináris terület, amennyiben magába foglalja a pszichológia, a medicina, s azon belül mindenekelőtt a pszichiátria, a szociálpszichiátria, de ugyanakkor a szociális munka, a szociálpedagógia valamint a jog szakterületeit. Ezen túlmenően azonban azt kell megjegyezni, hogy mára a mentálhigiénia már egészen jó episztemológiai érettséggel rendelkező, a pszichiátria testéből, illetve az elmeorvosi kutatási paradigmákból és struktúrákból kiválni óhajtó, tehát önálló tudományos diszciplínává alakulni szándékszó területet alkot. Az általános lelki egészségvédelem jelentősége az utóbbi évtizedekben folyamatosan fokozódott, Ugyanis a roppant felgyorsult, szinte folyamatosan változó és egyre több követelményt előtérbe hozó világában, a teljesítményre, a 13

7 Műhely versengésre, a fogyasztásra és a materiális növekedésre való erős összpontosítás körülményei között jóval fokozottabban vagyunk kitéve a stresszhatásoknak, és nagyobb valószínűséggel kerülünk olyan élethelyzetekbe, amelyek kockázatot, veszélyeztetettséget jelentenek lelki életünk egészségességének szempontjából, fokozva annak ártalmait, és nyilván megbetegedési lehetőségeit. Ebből fakad, hogy az emberek lelki egészségének védelme központi jelentőségű össztársadalmi feladat. Akárcsak a testi jóllét esetében, a mentális egészség védelmét is minél korábban, talán már a megszületés előtt el kellene kezdeni a jövendő szülőknek a méhen belüli élet védelmére nevelésével, a szülői szerepek tanításával, a családtervezéssel, a lelki egészség tényezőinek és fontosságának intézményes keretek között megvalósított tudatosításával. A mentális egészség megóvására vonatkozó kezdeti törekvéseknek azonban folytatódniuk kell nyilván a megszületés után, az elkövetkező fejlődési szakaszokban is, mindenekelőtt a családi, az óvodai és az iskolai nevelés folyamatában, elsősorban az egészségnevelés keretei között (Dumitrescu Marinela és Dumitrescu Sorina 2005). A későbbiekben pedig meg kellene nyilvánulnia mind a munkahelyeken, mind a társas kapcsolatok, mind pedig az egész szociális élet lezajlásának síkján. E területeken hatóereje részben az egészséges pszichikus állapotot veszélyeztető ártalmas környezeti tényezők elhárításában mutatkozik meg, részben pedig a személyes destruktív és helytelen viselkedési formák kiiktatásában vagy kijavításában. A lelki egészségvédelem fogalma magában foglalja a mentális betegségek kezelésének problematikáját is. Ismeretes, hogy e kezelés egyfelől gyógyszeres alapú, másfelől pedig pszichoterápiás jellegű. A gyakorlatban a legtöbbször a két kezelési mód kombinációjáról van szó. Tapasztalati tény, hogy egyes mentális betegségek megfelelő orvosi (pszichotrop gyógyszerekkel történő és pszichoterápiás) kezeléssel hatásosan gyógyíthatók, mások azonban igencsak rezisztensek a legkülönbözőbb terápiákkal szemben, és nagyon nehezen vagy egyáltalán nem szűntethetők meg. 5. A lelki betegségek következményei A lelki egészség mint adott pozitív jóllétállapot sajnos ma viszonylag könynyen elveszíthető, jobban mondva könnyebben elveszíthető, mint amennyire visszaszerezhető. Éppen ezért kivételesen fontos szerepe van a megszerzésének, a megőrzésének és az erősítő fenntartásának. Ugyanis a kialakult lelki betegségek felettébb alaposan és rohamosan kihatnak az egyén mindennapi életére, és nagymértékben akadályozzák, megnehezítik, esetenként pedig teljesen ellehetetlenítik a megfelelő életvezetést és az életélés élvezését, az adott foglalkozások sikeres és önálló gyakorlását, a szellemi potencialitások kiteljesedését, a 14

8 Fodor László Lelki egészség pszichikus zavarok szociális térbe történő sikeres beilleszkedést. Közismert Freud azon gondolata, miszerint a lelki betegre mindenekelőtt az jellemző, hogy nem lel örömöt az életben, nem tud szeretni és nem képes dolgozni. A betegre úgyszintén a különböző szintű és jellegű, többé-kevésbé elviselt szenvedés is jellemző. Még drámaiabb helyzettel állunk szemben, amikor a lelki betegségek kapcsán gyermekekről, serdülőkről vagy fiatalkorúakról van szó, mert hiszen azok esetében mind a tanulás (mint fejlődési tényező) sikere, mind az általános iskolai adaptáció zavartalansága jelentős mértékben kérdésessé válik. Ezekkel a betegségekkel egyáltalán nem könnyű együtt élni, azokat borzasztó nehezen lehet elviselni. Ugyanis a beteg élettere számottevően beszűkül, társas kapcsolatainak hálózata redukálódik, aktivitásaiban kudarcokat halmoz fel, magatartása nem segíti elégségesen a jellegzetes társadalmi helyzetekhez való alkalmazkodást. Gyakorta éppen az ilyen körülmények képezik az elsődleges okát annak, hogy egyes betegek úgynevezett élvezeti cikkekhez vagy tudatmódosító szerekhez (dohány, kávé, alkohol, drog stb.) folyamodnak, éppen azzal az eltökélt céllal, hogy életük kibontakozását és zajlását valahogyan kevésbé akadályozottá, tűrhetőbbé és elviselhetőbbé tegyék. A lelki betegségek következményeinek mentén szólnunk kell arról a szoros összefüggésről is, amely az egyes egyének és a közösségek, illetve az egész társadalom mentális egészsége között mutatható ki. Eszerint az egyes egyének mentális egészsége nagymértékben meghatározza a kisebb-nagyobb közösségek és mondhatni az egész társadalom általános mentális egészségét. Nyilván e meghatározottsági kapcsolat fordítottan is igaz, hisz a társadalom népességének, illetőleg a közösségeknek az általános mentális egészségi szintje jelentősen befolyásolja az egyes egyének pszichés állapotát, lelki jóllétét. Ezeket az összefüggéseket számos kutatási eredmény egyértelműen alátámasztja (Csernus Imre, Mohás Lívia és Popper Péter 2006; Pikó Bettina 2009). 6. A lelki betegségek megelőzésének lehetősége és alapvető tényezői A változatos lelki betegségek súlyos, számos kedvezőtlen következményt maguk után vonó népegészségügyi problémát jelentenek. Ez pedig megelőzésük kérdésének központi fontosságát hozza előtérbe. A már kialakult vagy sajátos tüneteket felszínre küldő betegségek esetében aligha vitatható annak kivételes szükségessége, hogy egyrészt a tüneteket észlelve a betegek minél hamarabb szakemberhez forduljanak, másrészt pedig, hogy a szakember még időben felismerje, pontosan diagnosztizálja és szakszerűen kezelje a kialakult patológiás folyamatokat. A család és az iskolai oktatás vonatkozásában az mutatkozik szükségesnek, hogy a szülők és a pedagógusok a megfelelő nevelés és oktatás 15

9 Műhely tevékenységén túl egyfelől legyenek képesek felismerni, azonosítani és megérteni azokat a gyermekeket, akikre a lelki zavarokat jelző tünetek jellemzőek, másfelől, hogy tudják azokat megfelelő szakemberhez irányítani, illetve tudjanak minél hamarabb szakértői segítségét kérni. Ugyanis, ha a beteg későn fordul orvoshoz, ha a szakember nem vagy túl későn ismeri fel, és elégséges eredményességgel nem kezeli, akkor ezek a kóros formák könnyen elmélyülhetnek, krónikussá válhatnak. Amennyiben a mentális betegségek kezelése részint roppant nehézkes és hosszadalmas, részint pedig igencsak költséges, megelőzésükre kellene a legnagyobb hangsúlyt fektetni. A megelőzés esetében voltaképpen azoknak a körülményeknek, tényezőknek és módszereknek a körülhatárolásáról van szó, amelyekkel a pszichés betegségeket, illetőleg a lelki működések zavarait kiváltó változatos gyökerű tényezőket, helyzeteket, történéseket, körülményeket és folyamatokat mint kiváltó okokat gyengíteni és semlegesíteni lehet, mielőtt azok károsító hatásukat kifejthetnék. Az így felfogott megelőzés kivételes, egyéni és szociális érdekeket egyaránt érintő fontossága a tudományos kutatások megszervezésének lényeges indítéka. Nem nehéz azonnal belátni tehát annak okát, hogy miért multiplikálódnak a lelki egészséggel és annak megőrzésével, valamint a lelki zavarok megelőzésével foglalkozó vizsgálatok (Kopp Mária és mtsai. 2009) Nyilvánvalónak tekinthető, hogy a legjobb prevenciós hatékonysága az egészséges személyiségfejlődés elősegítésének van, illetve azon lényeges feltételtényezők és körülmények biztosításának, amelyek a gyermek- és ifjúkor mentén a személyiség ép, integrált és normális kibontakozásának kikerülhetetlen premisszáit testesítik meg. Itt nyilván kiemelkedő szerepet játszanak az úgynevezett tekintélyszemélyek, az egyes közösségekben kulcspozíciót betöltő emberek, nevezetesen a szülők, pedagógusok, orvosok, papok stb. Ezen túlmenően a megelőzés kapcsán említést kell tenni a mentális betegségek és zavarok jelenségére vonatkozó személyes tudásra, a családi életre és az egészségügyi intézményekre. Akárcsak a test megbetegedéseinek esetében, a lelki zavarok okaira, formáira, tüneteire és természetére vonatkozó információs tájékozottság is, mint az egészségkulturáltság összetevő része, elsődleges és lényeges tényezőt testesít meg, ami e betegségek megelőzését illeti. A mentális betegségek megelőzésében, kiváltképpen a megelőzés elsődleges formájában kivételesen fontos szerepet játszik a családi, az iskolai és a munkahelyi mentálhigiéné. Napjainkban a létbizonytalanság, a megsokszorozódott stresszhatások, környezeti ártalmak vagy az elidegenítő szociális jelenségek körülményei között a családnak, illetőleg a pozitív élményeket gerjesztő és erősítő társas kapcsolatoknak, a különböző közösségeknek van kiemelkedő szerepe. 16

10 Fodor László Lelki egészség pszichikus zavarok Nyilvánvalónak tekinthetjük, hogy a család, az iskola, de nyilván elsősorban az egészségügyi politika, az egészségfelügyeleti és egészségügyi intézmények, a lelkigyógyászati hálózat és az azok által futtatott prevenciós programok rendszere igencsak jelentős szerepet játszik a mentális betegségek megelőzésében. Ugyanis az egészségügyi intézmények szerepköréhez tartoznak azok a mentálhigiénés programok, amelyek elsődleges célja az ép és egészséges lelki fejlődés elősegítése, az egyének pszichés jólétének kialakítása és erősítése, az esetenként megjelenő krízis vagy problematikus szituációk elhárítása (illetőleg, ha az nem sikerült, akkor kezelése), a lelki egészséget befolyásoló biológiai, pszichológiai és szociális tényezők összefüggésben való megközelítése révén. A mentális zavarok megelőzésében a mentális egészséget védő belső és külső tényezőket kell megfelelően mindenekelőtt elsődleges alapvetésben manipulálni. Ugyanis az elsődleges prevenció köztudottan olyan jellegű tevékenység vagy segítő beavatkozás, amely a lelki zavarok és problémák kialakulása, betegségekké történő fejlődése és stabilizálódása ellen hoz működésbe meghatározott faktorokat, küszöböl ki adott körülményeket vagy mérsékel károsító feltételeket. Az elsődleges megelőzés azonban magában foglalja a már bizonyos mértékben kialakult zavarok semlegesítésében nyújtott szakszerű segítséget is. Ez tulajdonképpen arra hivatott, hogy megakadályozza a tünetek terjeszkedését és halmozódását, illetve a zavarok és betegségek teljes megalapozódását, voltaképpen azok kibontakozását. Az elsődleges megelőzés fontossága nyilván a rizikótényezők közepette élő és kockázati magatartással rendelkező személyek vagy csoportok csonka családban élők, munkanélküliek, nyugdíjasok, erőszaknak kitett nők és gyermekek, egzisztenciális gondokkal küszködők stb. esetében a legnagyobb. Az elsődleges megelőzést célzó beavatkozási programok egyrészt lehetnek általános jellegűek, másrészt sajátos, szűkebb területre fókuszoló célokat követőek. Mindkét formában mentálhigiénés állapotot befolyásoló létfeltételi hatások és erőforrások irányulhatnak az egyes egyénekre, kisebb-nagyobb csoportokra vagy az egész közösségre (társadalomra). 7. Lelki egészségvédelem az iskolában Az iskolai tanulói és pedagógusi közösség lelki egészségének védelme, fenntartása és megerősítése alapvető célkitűzés, hisz az a nevelési-oktatási folyamat sikerességének elsőrendű feltétele. Éppen ezért a téma már régebbről bekerült az egészségügyi kutatások középpontjába (Kézdi Balázs 1998; Aszmann Anna 2005; Meleg Csilla 2005). Ugyanakkor az iskola is felkarolta az egészségvédelem feladatát a hagyományos tanítási-tanulási folyamaton túl a tanulók lelki egészségének megőrzésére és fejlesztésére törekszik. Ugyanakkor a 17

11 Műhely lelki egészségkárosodások (mindenekelőtt a túlzott megterhelések és az életkornak nem megfelelő fizikai és mentális elvárások elkerülésével történő) megelőzését is célul tűzi ki. Ezt mindenekelőtt az indokolja, hogy a lelki zavarok és bántalmak szorongás, kimerültség, depresszió stb. roppant súlyos egészségügyi problémát jelentenek, sok pszichés szenvedést okoznak, s ekképp számottevő módon megnehezítik az egyén egész életvitelét. Az iskolai lelki egészségvédelem konkrét megvalósulásának érdekében többek között szervezetten (órarendszerűen) oktatni kellene a lelki egészség alapvető témáit, mindenekelőtt a lelki egészség megőrzésének technikáit és módszereit, formálni kellene a lelki egészség megőrzésének készségeit és szokásait. Ehhez egyfelől iskolai feladatként még az is hozzákapcsolható, hogy a tanulók iskolai alkalmazkodásukat elősegítendő egyfajta egészségvédő, azon belül pedig lelki egészséget támogató humánszolgáltatást vehessenek igénybe, másfelől pedig, hogy az iskola belső életében olyan didaktikai vagy más jellegű történések és folyamatok kerüljenek előtérbe és túlsúlyba, amelyek a lelki egészséget támogatják és erősítik (s nyilván ne olyanok, amelyek gyengítik vagy aláássák azt). Nyilvánvalónak tűnik, hogy egy ilyen komplex célkitűzés elérése meghaladja a pedagógusok lehetőségét, és segítő szakemberek többek között orvosok, szakképzett pszichoterapeuták, klinikai pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek és szociálpedagógusok közreműködését feltételezi. Irodalomjegyzék Aszmann Anna (szerk.): Iskola-egészségügy. Budapest, 2005, Gyermekegészségügyi Intézet. Bagdy Emőke: Mentálhigiéné: elmélet, gyakorlat, képzés, kutatás. Budapest, 1999, Animula Kiadó. Buda Béla: A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései. Budapest, 1995, TÁMASZ. Buda Béla: Elmélet és alkalmazás a mentálhigiénében. Budapest, 1998, TÁMASZ. Buda Béla: Mentálhigiéné. Budapest, 2000, Animula. Buda Béla: A lélek közegészségtana. Budapest, 2001, Animula. Buda Béla: A lélek egészsége A mentálhigiéné alapkérdései. Budapest, a., Nemzeti Tankönyvkiadó. Buda Béla: Az iskolai nevelés a lélek védelmében. Az iskolai mentálhigiéné alapelvei. Budapest, b., Nemzeti Tankönyvkiadó. Buda Béla: Az elme gyógyítása: kritikus pillantások egy különös orvosi szakterületre. Budapest, 2011, Háttér Kiadó. 18

12 Fodor László Lelki egészség pszichikus zavarok Csernus Imre Mohás Lívia Popper Péter: Egészséges egyén beteg társadalom? Budapest, 2006, Saxum Kiadó. Dumitrescu, Marinela Dumitrescu, Sorina: Educaţia pentru sănătate mentală şi emoţională. Craiova, 2005, Arves. Enăchescu, Constantin: Tratat de igienă mintală. Iaşi, 2008, Polirom. Grezsa Ferenc: Bevezetés a mentálhigiénébe. Budapest, 1998, MTE Kiadó. Kéri Szabolcs: A pszichiátriai betegség fogalma és értelmezése az újabb idegtudományi kutatások tükrében. 2009, Magyar Tudomány, Kézdi Balázs (szerk.): Iskolai mentálhigiéné. Pécs, 1998, Pannonia Könyvek. Kopp Mária és mtsai.: A lelki egészség epidemiológiai, pszichofiziológiai vizsgálata és a lelki egészségmegőrzés lehetőségei. 2009, Népegészségügy, Meleg Csilla: Iskolai egészségnevelés: a feladat újrafogalmazása. 2002, Magyar Pedagógia, Meleg Csilla: Egészségtámogató iskolai környezet. 2005, Új Pedagógiai Szemle, Onnis, L.: A pszichoszomatikus zavarok rendszerszemlélete. Budapest, 1993, Animula. Pikó Bettina: Adalékok a mentális zavarok kritikai szociológiájához a., Szociológiai Szemle, Pikó Bettina: Egészségszociológia. Budapest, b., Új Mandátum Könyvkiadó. Pikó Bettina: Lelki egészség a modern társadalomban. Budapest, 2005, Akadémiai Kiadó. Tomcsányi T. Grezsa F. Jeleníts I. (szerk.): Tanakodó. A mentálhigiéné elmélete, a mentálhigiénés képzés, mentálhigiéné az emberek szolgálatában. Budapest, 2003, Semmelweis Egyetem TF Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány HÍD Alapítvány. * * * Diagnosis and Statistical Manual of Mental Disorder IV, Text Revision, 2000 (http://www.dsmivtr.org/) * * * Legea nr. 487/2002 Legea sănătăţii mintale şi a protecţiei persoanelor cu tulburări psihice (http://www.dreptonline.ro/legislatie/legea_sanatatii_mintale.php) 19

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. Ratkóczi Éva ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. SZEMÉLTISÉGZAVAROK Párbeszéd (Dialógus) Alapitvány Semmelweis Egyetem Me ntálbigiéné In tézet TARTALOM ELŐSZÓ 11 A LELKI ZAVAROKRÓL SZÓLÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Pedagógia - gyógypedagógia

Pedagógia - gyógypedagógia 2 Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték,

Részletesebben

Inkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió

Inkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió Inkluzív iskola _2 Separáció- integráció- inklúzió Speciális nevelési területek, speciális életvitel Speciális megközelítés Normalitás, abnormalitás fogalma, az átlagtól való eltérés okai, magyarázó elméletei

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ 1. a) Fogalmazza meg a szociális munka főbb dilemmáit, és saját munkaköréből támassza alá egy-egy példával! b) Határozza meg a neurózis és a pszichózis fogalmát! Soroljon fel jellemző tüneteket, tünetegyüteseket!

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja

Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja Mentálhigiéné INM 1011L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 3 Konzultációs óraszám 9 Kollokvium Dr. Pauwlik Zsuzsa főiskolai docens AK Zárthelyi dolgozat írása az előadás és a kötelező irodalom alapján a

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

Bioetika részterülete Biomedikai etika és orvosi etika kérdéseivel részben átfedés

Bioetika részterülete Biomedikai etika és orvosi etika kérdéseivel részben átfedés Neuroetika Neuroetika: Idegtudományok kapcsán felmerülő etikai kérdéseket vizsgálja alapvetően filozófiai diszciplína, tárgya: pszichiátria, neurológia, idegsebészet, neurofiziológia, neuroanatómia, pszichológia,

Részletesebben

4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program

4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program 4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program Kurzusvezetö és kurzuscím 4101-K A magatartás modellezése neurokémiája és gyógyszeres befolyásolása. (magyar) (Dr. Bagdy György)

Részletesebben

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,

Részletesebben

Tantárgy összefoglaló

Tantárgy összefoglaló Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Fogyatékosságtani ismeretek A tantárgy sikeres elsajátításával a résztvevő ismerje meg a fogyatékosok

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

Természetgyógyászati Klinikum

Természetgyógyászati Klinikum Természetgyógyászati Klinikum A Pszichiátria és a természetgyógyászat kapcsolata Fekete Szabolcs - 2016 pszichiátria A gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavaraival foglalkozó szakterület A terápiák

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot A problémás diák Hiperaktivitás Hiperaktivitás okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy anoxiás agyi állapot, vagy agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot Hiperaktivitás Jellemzői: nagyfokú motoros

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla Gyógypedagógiai alapismeretek Mede Perla A téma aktualitása társadalmi szinten és a többségi oktatásban Az előadással kapcsolatos hallgatói elvárások A témával kapcsolatos előismeretek A témával kapcsolatos

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

ÉLETMÓD-TANÁCSADÓ ÉS TERAPEUTA Szóbeli tételsor

ÉLETMÓD-TANÁCSADÓ ÉS TERAPEUTA Szóbeli tételsor ÉLETMÓD-TANÁCSADÓ ÉS TERAPEUTA Szóbeli tételsor I. Az életmód-tanácsadás általános kérdésköre 1. Ismertesse az életmód-tanácsadó és terapeuta működési területeit! 2. Ismertesse az életmód-tanácsadó és

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai docens

KÖVETELMÉNYEK. Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai docens Mentálhigiéné INM 1011L Meghirdetés féléve 2. Kreditpont: 3 Konzultációs óraszám 9 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása AK Zárthelyi dolgozat írása az előadás és a kötelező irodalom alapján a vizsgaidőszak

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás Diák Mentálhigiénés Tanácsadás a HUMAN-SERVICE tapasztalatai tükrében Felkészítés a felnőtté válásra, a tanult és hozott értékek kibontása Helyzetkép a human-service tapasztalatai tükrében Az érettségit

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1

A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 Továbbképzés címe Középiskolai IPR A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére OM 173/78/2005. A

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

Egészségvédő viselkedés. Orvosi pszichológia I. Előadás Hamvai Csaba

Egészségvédő viselkedés. Orvosi pszichológia I. Előadás Hamvai Csaba Egészségvédő viselkedés Orvosi pszichológia I. Előadás Hamvai Csaba 2012.03.02. Kérdések 1. Mi a koherencia (Antonovsky)? 2. Mik a szívós személyiség ismérvei? 3. Mi a belső kontroll? Miről lesz szó? Az

Részletesebben

Szociális ismeretek. emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei

Szociális ismeretek. emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei Szociális ismeretek emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei A szóbeli vizsga a megadott témakörök tematikus és probléma-orientált bemutatása, amelynek keretében a tétel iránymutatása szerint kell

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Személyiségfejlődési zavarok pszichológiája. Dr. Györgyiné Dr. Harsányi Judit főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja

KÖVETELMÉNYEK. Személyiségfejlődési zavarok pszichológiája. Dr. Györgyiné Dr. Harsányi Judit főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja Személyiségfejlődési zavarok pszichológiája INM1013L Meghirdetés féléve 1. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak) Számonkérés módja Gy Tantárgyfelelős neve Vassné Dr. Figula Erika főiskolai tanár Tantárgy oktatója:

Részletesebben

Önkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett

Önkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett Mi is a mutizmus? Az alkalmazkodó viselkedés zavara. A mutizmus némaságot jelent. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél.

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz

A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz Lőrincz Jenő Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Vázlat Fogalmak, elvek A kardiovaszkuláris kockázatok

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai adjunktus Tantárgyfelelős tanszék kódja

KÖVETELMÉNYEK. Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai adjunktus Tantárgyfelelős tanszék kódja Mentálhigiéné INM 1011L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 3 Konzultációs óraszám 9 Kollokvium Dr. Nagy Edit főiskolai docens Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai adjunktus AK Zárthelyi dolgozat írása az

Részletesebben

Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia , ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis

Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia , ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia 2011.10.04, ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis Kontextus TÁMOP 5.6.2: Áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B M FELADATOK Közreműködik az egyéni gondozási, rehabilitációs 4 folyamat megtervezésében, megvalósításában Közreműködik a személyre szóló napi- és heti rend 5 kiakításában Szükség esetén segítséget nyújt

Részletesebben

A pszichopatológia egyes kérdései

A pszichopatológia egyes kérdései A pszichopatológia egyes kérdései Az abnormális viselkedés Milyen kritériumok alapján különíthetjük el a normális és az abnormális viselkedést? - Eltérés a statisztikai átlagtól ebbıl a szempontból abnormális

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka

Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka Definíció, történet Nem diagnosztikai kategoria, hanem szemléletmód. Az ősi, holisztikus orvoslásban gyökerező alapelvek: India: tudatosság Kína: kiegyenlítés,

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez. Dr. Szemelyácz János Budapest, február 20.

Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez. Dr. Szemelyácz János  Budapest, február 20. Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez Dr. Szemelyácz János www.indit.hu Budapest, 2016. február 20. 1 Addiktív ciklus Pszichoaktív szer bevétele, vagy kóros viselkedési folyamat

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

Kommunikációs és konfliktuskezelési tréning Tantárgy kódja Meghirdetés féléve 5 Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.

Kommunikációs és konfliktuskezelési tréning Tantárgy kódja Meghirdetés féléve 5 Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak. Kommunikációs és konfliktuskezelési tréning CB3063 Meghirdetés féléve 5 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.) 0+2 minősített aláírás Előfeltétel (tantárgyi kód) - Spanyol Ágnes tanársegéd-gyakornok SP A tréning

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Élet a városban. tananyagfejlesztés

Élet a városban. tananyagfejlesztés Belvárosi Általános Iskola Szolnok Élet a városban A környezettudatos szemléletmód fejlesztése, a környezetvédelem népszerűsítése, környezeti nevelés támogatására, és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Előszó 9

Tartalomjegyzék. Előszó 9 Tartalomjegyzék Előszó 9 1. Fejezet: Mi a depresszió? 17 A depresszióról alkotott kép 21 Fekete kutya 22 Sötét alagút 24 Börtön 25 Sűrű köd 25 Melankólia 26 Freud 27 Az antidepresszívumok felfedezése...

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei

Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei 1. A gyógypedagógia fogalma, értelmezése (tárgya, célja, feladatai, integráció, szegregáció) 2. A fogyatékosság fogalma, kritériumai és területei (normalitás, okok,

Részletesebben

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! Műhelymunka óvoda TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bevezető Iskolapszichológiától az iskolában végzett nevelési tanácsadásig A szakszolgálati intézmények működését szabályozó

Részletesebben

Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés

Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés A problémás s diák A problémás s diák Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés iperaktivitás Hiperaktivitás kai: 1906-óta gyanítjuk, hogy

Részletesebben