Jövő a biztonságot nyújtó fa árnyékában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jövő a biztonságot nyújtó fa árnyékában"

Átírás

1 MAYER Annamária: Jövő a biztonságot nyújtó fa árnyékában Bevezető A dolgozatom témájának kiválasztásában a 2009 szeptemberétől kezdődő önkéntes munkám játszotta a legnagyobb szerepet. Több gyermekotthonban is segítettem a Future Sense nevű angliai cég önkénteseinek angolról magyar nyelvre fordítani. Az ott eltöltött idő alatt sok mindent megfigyelhettem, mint például azt, hogy az ott lakó gyermekek többsége viszonylag pesszimista világképpel rendelkezik valamint elkezdett foglalkoztatni a kérdés, hogy vajon mi fog történni velük, ha már nem fogadják be őket a gyermekotthonban és el kell kezdjenek megállni a saját lábukon. Hajdú Gábor Hargita megyei tanácsos egy konferencia alkalmával így fogalmazott: fontos a jövőkép, a vízió, de szorosan ott kell lennie mellette a küldetéstudatnak is, az elkötelezettségnek, hogy az ember dolgozzon jövőképe megvalósításáért. 1 Ezt én úgy értelmeztem, hogy hiába a külső, pénzügyi segítség egy hátrányos helyzetű csoport (vagy akár térség) számára, ha nincs meg bennük az akaraterő. Dolgozatomban erre szeretnék rávilágítani, hogy az általam kutatott csoportot mennyire foglalkoztatja a jövő tervezése. Hiszen a jövőkép hiánya olyan súlyos problémákban is kiteljesedhet, mint akár az ifjúkori bűnözés. (Halász és Lannert 2000, idézi Réthi - Vámos 2006). Napjainkban nagy problémát jelent a családi típusú gyermekotthonokban nevelkedett 18. életévüket betöltött fiatalok jövőjének kérdése, ahogyan ezt kihangsúlyozta magiszteri dolgozatában Nagy Margit - Veronika is. Az általam elkészített vizsgálat gyakorlati jelentőségeként megemlíteném, hogy: a gyermekvédelmi rendszer alkalmazottainak, a nevelőnőknek és mindazoknak, akik érintettek a témával kapcsolatban dolgozatom egy hasznos információ- csomagot jelenthet. Tehát rálátást nyújthat a kutatás alanyainak életével, életvitelével, körülményeikkel kapcsolatos legégetőbb problémákra, amelyekkel meg kell küzdeniük. Célját akár úgy is meghatározhatnám, mint egyéni vagy csoportos beavatkozási tervek kidolgozására és különböző projektekhez felhasználható előkészítő felmérés. I. Elméleti rész I.1. A gyermekotthon, mint szocializációs közeg Azok a fiatalok, akik számára a szülői lakás bizonyos okokból kifolyólag (meghaltak a szülők, nem szívesen mennek haza stb.) már nem azonos az otthon fogalmával, azok a gyermekotthon falai között kényszerülnek rálelni saját családjukra. 1 &limitstart=2 200

2 Az ilyen körülmények között élő fiatalok elsődleges szocializációs folyamata csonka vagy teljes mértékben hiányzik, ennek következtében a másodlagos szocializáció, vagyis az intézményi, át kell vegye a primer szocializáció funkcióját, ami a családé (Varga 2006, idézi Farnas 2009: 5). A családi életre való felkészítés, a családon belüli szerepek megtanítása, a kiegyensúlyozott családi és szexuális életre való nevelés, a normák és értékek elsajátítása stb. mind- mind a nevelők feladatkörébe tartozik (Vock 1993, idézi Farnas 2009: 2). Ez a fajta szocializáció számos akadályba ütközik. A továbbiakban az akadályok sorából kiemelnék pár fontosabbat, amelyeket az önkéntes munkám során is megtapasztaltam. A gyermekotthoni szocializáció csak részben helyettesíti a családi szocializációs folyamatot, a nevelők egy személyben betöltik úgy az anyai, mint az apai szerepeket, ennek következtében ezek a fiatalok úgymond nem rendelkeznek egy normális családmodellel (Varga 2006, idézi Farnas 2009: 5). Az intézetben nevelkedő fiatal egész életútjára, jövőképére kihatással van ez a jelenség. Ugyanakkor nincs mintájuk a helyes konfliktus megoldásra, ezért többnyire csak az egymás erőfölényére épülő mintákat látják. A több fizikai erővel rendelkező intézeti gyermek szava, akarata számít döntőnek egy konfliktus rendezésekor (Tankó 2009). Mindezek mellett, fontosnak tartom megemlíteni, hogy egyes szerepekben gyakran változnak a személyek. A gyökértelenség, az instabil értékek, normák, a kialakulatlan szokások gátat jelentenek a hosszú távú élettervezésben, előrelátásban (Varga 2006, idézi Farnas 2009: 5). Az otthononként öt- hat nevelőnőhöz a gyermeknek külön- külön kell alkalmazkodnia. Habár vannak adott szabályok, amelyek alapján végzik munkájukat, azonban minden ember más és más, ezért véleményem szerint ahány nevelőnő annyi nevelési módszer létezik. A különböző gyermekotthonok, esetleg a saját családjuk illetve akár nevelőszülők is újra és újra más- más szabályokat vezetnek be életükbe. Például önkéntes munkám során tapasztaltam, hogy egyes nevelők úgymond engedékenyebbek, míg mások szigorúbb nevelési módszereket alkalmaznak. Egyesek az általános és középiskolás gyerekek számára tiltják a mobil telefon használatát, míg mások engedélyezik. Ez gyermekotthononként és nevelőnként változó. A gyermekotthonban lakó fiatalok többsége az otthon fogalmát már több lakóhelyhez is asszociálta. Tehát viszonylag gyakran kényszerülnek lakóhely változtatásra. Éppen ezért, véleményem szerint a gyermekotthon az esetek többségében nem csupán szocializációs, hanem reszocializációs közegnek is nevezhető. Minden egyes lakóhely- változtatás következtében a régi helyükhöz kötődő érzelmi szálak megszakadnak. Ilyenkor új életrendhez, új osztályokhoz, új nevelőkhöz kell alkalmazkodniuk. A beilleszkedés egy újabb nehéz szakaszán kell átesniük, újból meg kell találniuk helyüket a kapcsolatok hálójában (Műller 1997, idézi Tankó 2009). Például egyes kutatások alapján a gyermekotthonból kiemelt és nevelőszülőkhöz helyezett fiatalok a gyakori problémák miatt átlagosan három évet töltenek el nevelőszülőknél. Ezt követően a kapcsolat megszakad közöttük. A nevelőszülők az esetek fele arányában (55%) felmondják a szolgálatot, illetve a gyerekek 26,5%- a kéri visszahelyezését a gyermekotthonba (Teleki 2005: 56). 201

3 Ugyanakkor a családjukból kirekesztett vagy kiemelt és intézetben elhelyezett gyerekek esetében a családi intim mikrokörnyezeti hatás helyett a nagycsoportos uniformizált hatás érvényesül. (Murányi Kabainé 1991, idézi Gagyi: 2005: 8). Fejes ben arról számol be, hogy a gyermekotthonokban nem ismeretes az individuális nevelés, minden gyermek egyazon közösség arctalan tagja, és ezért rá is csak a közösségre kiszabott, kollektív nevelési szabályok érvényesek (Fejes 1999, idézi Mailat 2009: 16). Ugyanakkor a nagyobb létszámra való tekintettel nemcsak a tulajdonlásra nincs lehetőség, hanem az egyéni élettér, egy saját zug kialakítására sem (Tankó 2009). Esetükben a felnőtté válás egy sokkal nehezebb folyamatnak bizonyul. Véleményem szerint a Fejes által bemutatott körülmények napjainkban már kevésbé jellemzik az intézeti életet. A családi típusú gyermekotthonok megjelenése nagymértékben javította a Fejes által leírt helyzetet. Az ilyen típusú otthonokban a fiatalok úgymond családi modell szerint élnek, ahol részben vagy teljes mértékben lehetőségük van az anyai és apai szerepek megtanulására. Az új gyermekotthoni nevelés és a sikeresebb szocializáció közötti összefüggés eredményei hosszútávon még nem bizonyítottak, de a családi típusú nevelésnek máris szemmel látható eredményei vannak (Gagyi 2005). Viszont ezzel ellentétben, az olyan intézetekben, ahol több nevelőnő váltja egymást a szocializáció kevésbé zajlik sikeres módon. I.2. A hátrányos helyzet különböző szegmensei A hátrányos helyzet vagy hátrányos helyzetű kifejezést eléggé gyakran használjuk hétköznapjaink során. Ez úgymond egy viszonyfogalom, amelyet nem lehet általánosságban vizsgálni, hiszen társadalmanként, koronként más és más rétegek sorolhatók be ebbe a kategóriába. Például, lehet, hogy azt a fiatalt, akit Romániában a hátrányos helyzetűek csoportjába sorolnak be, Afrikában még csak meg sem közelítené az ebbe a csoportba besoroltak jellemzőit. A szociológiának ez egy fontos kutatási kérdéskörét képezi, hogy mely területeken, mennyivel illetve kihez, mihez képest van valaki hátrébb, milyen a társadalmi helyzet, szerep, amelyben őt hátrányosnak kell, vagy lehet tartani (Réthi - Vámos 2006: 9). A hátrányos helyzetű gyermek kifejezés úgy is definiálható, mint az a gyermek, aki valamilyen oknál fogva hátrányokkal indul (Bábosik - Mezei 1994, idézi Nagy 2009: 5). Ez egy multifaktoriális jelenség, (sok egymással összefüggő eleme van) amely lehet: anyagi természetű, érzelmi jellegű vagy kifejeződhet a kulturális értékekben való korlátozódásban. Nem minden esetben függ össze a család gazdasági helyzetével vagy a szülők iskolai végzettségével. Tehát léteznek olyan egyének is, akik hátrányos helyzetűek, annak ellenére, hogy kedvező családi körülmények között élnek. Például amikor a családon belüli bántalmazásról beszélünk (Réthi Vámos 2006: 19). Egyes kutatók azt állítják, hogy a családi és az iskolai szocializáció közötti távolság az, amely egy gyermeket kulturálisan előnyös vagy hátrányos pozícióba helyez. Ha egy gyermek a kulturális javakhoz kevésbé jut hozzá a családi szocializáció során, kevesebb ismerettel lép a tudás megszerzésének útjára, mint társai, akkor hátrányos helyzettel indul társaival szemben (Torgyik 2005, Vámos és koll. 2004a, Vámos és koll. 2004b, idézi Réthi - Vámos 2006: 10). 202

4 Kutatási alanyaim mindenképp ebbe a kategóriába sorolhatóak be, hiszen élethelyzetükből, származásuk következtében jelenleg hátrányos körülmények között élnek. A jelenség multifaktoriális jellegének következtében pedig esetükben ez főként csoportosan jelentkezik. Például, nem elvétve vannak a gyermekvédelmi rendszerben olyan fiatalok, akiknek szüleik nem tudják biztosítani számukra a megélhetést, ugyanakkor fizikailag bántalmazzák őket. I.2.1.Családi háttér avagy a családi háttér hiánya A társadalmi starthelyzet Amikor a gyermek először lép ki a családi mikrokörnyezetéből, először szembesül az őt körülvevő világgal, már akkor feltűnik számára, hogy társai más- más anyagi helyzettel, családi légkörrel, felfogással rendelkeznek. Már 5-6 éves korban is megfigyelhető, ahogy egy- egy gyermek különböző megjegyzéseket tesz társaira nézve: Neki nincsenek játékai, ő mindig szomorú... Miért nincs vele az anyukája?. A családi háttér meghatározó jellegű a személyiség fejlődésében, az életfelfogásban és ugyanakkor a jövőkép megalkotásában is. Erre egy nagyon jó példával szolgálhatok saját élettapasztalatomból. Van egy lány ismerősöm, akinek szülei alkoholisták. Családjukban már az is megesett, hogy a fejsze az ajtóban állt meg. Két testvére közül az egyik szeretett volna érettségi után továbbtanulni, de nem volt lehetősége rá A másik testvére szintén az alkoholizmushoz vezető lejtőn indult el. A lány tizenegy osztályt végzett és a továbbtanulás messzemenően nem szerepel a jövőtervei között. Sokszor rákérdeztem, hogy mihez fogsz ezek után kezdeni? A válasz mindig ugyanaz volt: Munkát keresek. De persze még a mai napig is ezt teszi. Feltevődik a kérdés, hogy vajon milyen esélye lesz az életben az előbb említett három fiatalnak? Erre a kérdésre válaszolni nem tudok, azonban mindenkinek a saját képzelőerejére bízom. Véleményem szerint nem kérdéses, hogy a fiatalok életét mennyire befolyásolja a családi hátterük. Bourdieu azt állítja, hogy a családok és gyermekeik voltaképpen az objektív körülmények átalakító hatásának engedelmeskednek. Ugyanakkor általában a helyzetüket meghatározó kötöttségek szerint viselkednek még akkor is, amikor úgy tűnik, hogy az ízlés vagy hivatás elnyomhatatlan ösztönét követik (Bourdieu 1967, idézi Andor - Liskó 2000: 48). Az előbbi példában Bourdieu állítása nagymértékben bebizonyosodik, hiszen a fiatalok gyermekkori szocializációjuk során a családjuktól, szüleiktől átvett értékek tükröződnek a jövőbeli életvitelükről alkotott képben. Girán szintén a családi háttér meghatározó szerepét hangsúlyozza, miszerint a gyermek tehetetlenül ki van szolgáltatva a szülők lelki hatásának, és lelkében elkerülhetetlenül olyan mély nyomot hagy a szülők önámítása, őszintétlensége, alakoskodása, képmutatása, gyáva aggodalmaskodása és önző kényelmessége, meg önteltsége, mint a viaszban a rányomott pecsét (Girán 2005: 66). Az egyén életét, jövőterveit főként az határozza meg, hogy milyen családba, milyen társadalmi közegbe születik bele. Merei úgy fogalmazza ezt meg, hogy az a gyermek indul el felfedezni a világot, akinek van ahonnan elindulnia és ahova visszatérnie (Merei 1980, idézi Moldovan 2005: 9). Tehát a jobb családi háttérből, kellemesebb családi légkörből származó fiatalok nagyobb eséllyel érvényesülnek az élet színterén. Vock József a családi hátteret (a gyermekek és a család kapcsolatát), négy kategóriába sorolja: 203

5 A rendezett családi hátterű gyerekek esetében támogatni kell a látogatást, a gyermek töltse otthon a hétvégeket, ünnepeket, szünidőket. Ilyen esetben a családot kell támogatni anyagi segítséggel, szakmai tanácsadással. Család nélkül felnövő gyermek esetében nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a gyereknek tartós kapcsolatai legyenek a nevelőkkel. Lehetőséget kell adni a családi élet bemutatására, ahol tapasztalatokat szerezhet a gazdálkodásról, családi gondok, bajok, örömök területéről. Átmenetileg zilált családi háttér esetében a konfliktus, válás elmúltával a család ismét alkalmas lehet a gyermek megfelelő nevelésére. Kedvezőtlen, rossz hatású család esetében a szülők alkalmatlanok kötelességük teljesítésére, ez pedig gátolja a gyermek beilleszkedését a közösségbe (Vock 1993, idézi Farnas 2009: 2). A szülőknek kötelességük biztosítani gyermekeik számára olyan körülményeket, amelyek között képesek növekedni és fejlődni. Tehát egy olyan életszínvonalat kell biztosítaniuk számukra, amely által az alapvető szükségleteiket ki tudják elégíteni, mint például az élelmiszer, ruházat, lakóhely, egészségügyi szolgáltatásokban való részesülés. A szegény vagy árva gyermekek szülei ezekhez a dolgokhoz nem képesek hozzájuttatni őket. Esetükben a hátrányos helyzet, különböző szegmensei figyelhetők meg. A fiatalok többsége főként a család gazdasági helyzete illetve a szülők elhalálozása miatt kerül az intézményekbe. Léteznek azonban szélsőségesen hátrányos helyzetűek is, mint például, amellyel a SPUNE! csoport beszámolójában ismerkedhetünk meg. Egy olyan esetről számolnak be, ahol hat testvér ugyanabban a lakásban lakott, amely karton dobozokból volt felépítve, meleg víz és villany nélkül, óriási szegénységben éltek. 2 A családnak kell garantálnia az egyén jóllétét, testi- lelki egészségét, és biztosítania a társadalom alapját, különösen a saját életvitelével és az általa képviselt szellemi, erkölcsi és vallási értékekkel (Teleki 2005: 41). Azon fiatalok többsége, akik számára mindezek nem biztosítottak intézményes nevelésben részesülnek. (Habár vannak ez alól kivételek is, hiszen nem minden egyes esetben fedezik ezt fel.) Gyakori tapasztalat az, hogy az intézménybe való áthelyezéskor vagy a családba kerüléskor a gyermek fejlődése megtorpan (Tankó 2009). Több mint 50 év kutatási eredményei igazolják, hogy az intézményekben való nevelés a fiatal gyermekek számára hátrányos helyzetet szül, úgy a megismerés (kognitív), a viselkedés, mint az érzelmi és szociális fejlődés terén. 3 Az intézet az otthonhoz hasonlóan szintén biztosítja a védettség, a biztonság bizonyos fokát, azonban ez sokszor csak a fizikai valóságban jelenik meg. Sok érzelmi hiány gyűlik fel az itt nevelkedő gyermekekben. Csak ritkán élik meg azt a biztonságot adó érzést, hogy valakinek ők személy szerint fontosak legyenek (Tankó 2009)

6 A SPUNE! csoport Vrancea megyében több elhelyezési központban levő gyermekkel készített interjút azzal kapcsolatosan, hogy hogyan látják ők saját helyzetüket. A kutatás eredményei kimutatták, hogy habár a gyermekek sokszor diszkriminálva érzik magukat azért, mert az intézmény keretei között laknak, azonban többségük meg volt elégedve a központ által biztosított körülményekkel. 4 Habár az intézmények arra törekednek, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok számára - legalább részben - pótolják azokat a funkciókat, amelyeket valójában a családnak kellene betöltetnie, ez mégis egy egész életre nyomot hagy a fiatalokban. Azonban feltevődik a kérdés, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok számára milyen lehetőségek adódnak életkörülményeik megváltoztatáshoz illetve ezt milyen mértékben segíti elő az iskolai oktatás? A következőkben ezt próbálom elemezni. I.2.2. Az iskola, mint a társadalmi egyenlőtlenségek felerősítésének vagy megszüntetésének a színtere? Napjainkban az iskola azon intézmények közé tarozik, amelyeket az emberiség akarva- akaratlan éveken keresztül meglátogat. A különböző szocializációs közegek hatására a fiatalok más és más jellemzőket társítanak az iskola fogalmához. Vannak, akik kényszerként élik meg, mások pedig a lehetőségeket látják benne. Tehát egyesek másokkal szembeni hátrányukkal való szembesülésként élik meg, míg vannak akik, a magasabb társadalmi csoportokhoz való integrálódás egy lehetséges útjaként tekintenek rá. A szakirodalomban két szélsőséges nézőpont létezik az iskola, mint az esélyegyenlőtlenség növelését vagy csökkentését szolgáló intézmény kérdésköréről. Az egyik nézet képviselői a hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak az iskolai rendszerből való egyre nagyobb kirekesztődését hangsúlyozzák, míg mások a piac- kompatibilis oktatás mellett érvelnek miszerint a társadalmi csoportok tudatosan választják a különböző oktatási intézményeket. 5 A következőkben megpróbálkozok mindkét szemléletmód bemutatásával, ezt követően pedig megfogalmazom saját álláspontomat a témában. Az esélyegyenlőtlenség növekedését hangsúlyozó kutatók szerint a gyermekek kulturális hátránnyal foglalják el helyüket az iskola padjaiban, amely később is meghatározza személyiségüket, értékorientációjukat, jövőbeni teljesítményüket. Torgyik és Vámos mindezekért nem csupán a családi légkört teszi felelőssé, hanem az élet más dimenziót is, mint például az iskolát, a médiát, a kortárscsoportokat stb. Ezt pedig azzal magyarázzák, hogy ha csupán a családi származás lenne az egyedüli befolyásoló tényező, akkor a szegénységkultúra újra és újra termelődne (Torgyik 2005, Vámos és koll. 2004a, Vámos és koll. 2004b, idézi Réthi - Vámos 2006: 10). Attól függetlenül, hogy a kutatók a hátrányos helyzet okának mely dimenzióját emelik ki tény, hogy számtalan gyermek lép be az oktatási rendszerbe úgy, hogy társaival szemben hiányosabb nyelvi képességekkel, kulturális erőforrásokkal stb. rendelkezik

7 Ahogyan ezt Basil Bernstein is megfogalmazta, a gyermekek különböző nyelvhasználati háttérrel és önkifejezési készségekkel érkeznek az iskolába, amely nagymértékben befolyásolja későbbi iskolai teljesítményüket, jövőjüket (Bernstein1971, idézi Girán - Ligeti 2000: 198). A kulturális tőke elmélete szintén az iskola esélyhátrány növelését hangsúlyozza (Csata 2004). Ez többek között annak is tudható be, hogy az oktatási rendszer nem veszi figyelembe, hogy a tanulók hátrányos közegekből érkeznek- e vagy sem. Pierre Bourdieu is hasonló álláspontra helyezkedik a témában, miszerint az iskola rögzíti a társadalmi egyenlőtlenségeket, és ezzel rejtetten kijelöli az egyén későbbi helyét a társadalomban. Munkáiban kimutatta a francia oktatási rendszernek a társadalmi egyenlőtlenségeket fenntartó és igazoló szerepét. Véleménye szerint az ember kapcsolati és kulturális tőkéjének növekvő szerepe van abban, hogy milyen helyet foglal el a társadalomban (Girán - Ligeti 2000: 197). Egyes kutatók azt állítják, hogy a családi és az iskolai szocializáció közötti távolság az, amely egy gyermeket kulturálisan előnyös vagy hátrányos pozícióba helyez. Ha egy gyermek a kulturális javakhoz kevésbé jut hozzá a családi szocializáció során, kevesebb ismerettel lép a tudás megszerzésének útjára, mint társai, akkor hátrányos helyzettel indul társaival szemben (Torgyik 2005, Vámos és koll. 2004a, Vámos és koll. 2004b, idézi Réthi - Vámos 2006: 10). Az osztályzatok már gyerekkortól úgymond beskatulyázzák az egyéneket a jó tanuló és rossz tanuló, a tehetséges és tehetségtelen kategóriákba, amelyek a későbbiekben nagymértékben befolyásolják a jövőterveiket, többek között jövedelmi lehetőségeiket is. Ugyanakkor, ha például két eltérő családi hátterű, de azonos képességű fiatal kerül be egy azonos típusú (de nem egyazon) iskolába ez akkor sem jelenti azt, hogy esélyeik is azonosak lesznek. Valamint az sem állítható, hogy hasonló eséllyel kerülnek ugyanazon iskolatípusnak jobb vagy kevésbé jó intézményébe sem. A különböző színvonalú intézmények a fiatalok számára más- más esélyeket nyújtanak az iskola elvégzése után (Andor - Liskó 2000: 69). Egy ben Kolozsváron végzett, egyetemi hallgatókra reprezentatív felmérés alapján megállapították, hogy az iskolai előrejutás esélyegyenlőtlensége a szülők iskolázottságától függően erősen korlátozott... az alacsony iskolázottságú szülők gyermekeinek mobilitási esélye meglehetősen alacsony (Veres 1998, idézi Csata 2004: 118). Ugyanezt a megállapítást erősíti meg a Babeş- Bolyai Tudományegyetem oktatóinak munkacsoportja, amely 1999 óta évi rendszerességgel készít kutatásokat a témában (Péter 2002, idézi Csata 2004). Ezzel szemben az úgynevezett modernizációs elmélet szerint az iskolai szelekció meritokratikus alapokra helyeződik, emiatt a származás hatása csökken az iskolázottsági esélyek meghatározásában (Csata 2004: 106). Gazsó és társai úgy fogalmaznak, hogy a diákság számára leglényegesebb társadalmi feltétel az iskola (Gazsó Pataki Várhegyi 1971, idézi Bíró 2008: 9). Tehát az oktatási intézmények alapvető funkciója a szocializáció, amelynek során a diákok elsajátítják mindazt a tudást, amely az életben való érvényesülésükhöz szükséges (Bíró 2008). Ahogyan már a szocializációról szóló részben is említettem, Ligeti György szerint az iskola, mint közoktatási intézmény a civilizáció terméke és egyben a civilizáció zászlóhajósa is. (Ligeti 2002, idézi 206

8 Bíró 2008: 9). Tehát ilyen értelemben az iskola olyan szocializációs közeg, amely csökkenti a társadalmi távolságokat. Véleményem szerint Girán és Ligeti nagyon jól összegzi e két szélsőséges nézőpontot. Az iskola elsődleges funkciója a tudás átadása és ez által az esélyegyenlőség megteremtése valamint olyan értékek, normák elsajátítása, amelyek által a gyerekek autonóm tagjaivá válhatnak a társadalomnak. Azonban léteznek diszfunkciói is. Az iskola az előbbiekben említett funkciói mellett a hátrányok és a társadalmi különbségek átörökítését, normarendszerek átadását is képezi generációról generációra (Girán - Ligeti 2000: 197). Saját meglátásom szerint az iskolai oktatás hatását nem lehet e két szélsőséges nézőpont köré csoportosítani. A mindennapi életben számos példát találunk, amelyek alátámasztják mindkét felfogásmódot. Véleményem szerint az iskola nagyobb mértékben szolgál a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására, mint az esélyegyenlőtlenség növelésére. Manapság a munkaerőpiacon való elhelyezkedés elsődleges feltétele a jó tanulmányi eredmény, a felsőfokú iskolai végzettség. Habár számos más tényező is befolyásolja ezt, mint a társadalmi kapcsolatok vagy a családi háttér, azonban mégis úgy gondolom, hogy az iskolai oktatás nagymértékben szolgálja a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklődését. Azonban a túlzott mértékben hátrányos helyzetűek esetében mégis inkább az iskola esélyegyenlőtlenség- növelő hatása mellett foglalok állást. A mindennapi élet során is találkozunk számtalan olyan esettel, amelyben egy hátrányos családi környezetből származó egyén jobb iskolai eredményekkel rendelkezik, mint az előnyösebb társadalmi helyzetben élő társai. Azonban feltevődik a kérdés, hogy a mai világban elégséges- e a hátrányos helyzetű gyermekek számára kimagasló iskolai eredményekkel kilépni az oktatási rendszerből, amikor egy olyan táradalomban élünk, ahol a betöltendő állások csak látszólag vannak meghirdetve?! I.3. Továbbtanulás és / vagy munkavállalás Az emberek életfelfogása egyénenként változó. Más- más képet alkotnak a világról, az életről akárcsak a továbbtanulásról. Bálint Blanka és Miklós István véleménye alapján rendkívül fontosak a Hogyan tovább? Milyen szakmát válasszak? kérdések, ahogyan ezt a mindennapi életben is megtapasztaljuk (Bálint Miklós 2005: 32). Amikor lezárul mögöttünk egy életszakasz, mint például az általános vagy a középiskola, akkor komoly döntésekre vagyunk hivatottak, amelyek rendkívüli súllyal fogják meghatározni életünk hátralevő részét. A továbbtanulás véleményem szerint egy lehetőség, amely egyesek számára magától értetődő, követendő út, mások számára pedig egyáltalán nem jelent prioritást, hiszen nem látják benne a lehetőséget. Azonban sokak számára nem is adatik meg ez a lehetőség. Véleményem szerint a hátrányos helyzetű csoportok számára, mint például az állami gondozásban levő fiatalok számára a továbbtanulás ugyanakkor nem csupán a horizontális és vertikális mobilitás lehetőségét jelenti, de a munkaerőpiacra való kilépés késleltetésének okaként is magyarázható. Az addig biztonságot nyújtó gyermekotthon falai közül való kikerülés bizonyosan rémisztően hathat a fiatalokra, ugyanis ha 18 éves koruk után nem tanulnak tovább, akkor az állam már nem támogatja őket. 207

9 Azonban a munkaerőpiacra való kilépés késleltetése sem tarthat örökké. A fiatalok előbb vagy utóbb el kell döntsék, hogy mivel szeretnének foglalkozni. A különböző társadalmi csoportok fiataljai számára más- más út kínálkozik perspektivikusnak és vonzónak. Más áldozatokat hajlandóak hozni esetleg többet, esetleg kevesebbet, más csatákat vívnak szüleikkel a döntést megelőzően. 6 A gyermekkori szocializáció, a társadalmi starthelyzet nagymértékben befolyásolja a továbbtanulási hajlandóságot, a munkavállalási szándékot, ahogyan sok más tényező is, mint például a tanulással, az oktatási rendszerrel, a munkavállalással kapcsolatos tapasztalatok, az erről alkotott kép illetve saját élettapasztalataik. Véleményem szerint a továbbtanulás és a munkavállalás közötti döntés a fiatalok életét más- más mértékben befolyásolja. Vannak, akik a munkavállalás választásával teljesen új élethelyzetben találják magukat (megváltozik lakhelyük, időbeosztásuk, új társadalmi kapcsolatokra tesznek szert), míg mások számára a továbbtanulás a másik oktatási intézménybe kerülésen kívül nem jár különösebb változásokkal. A fiatalok döntésüket különböző befolyásoló tényezők hatására hozzák meg, mint például a szülők iskolázottsága, az iskola típusa valamint a család gazdasági helyzete. Ezeket Örkény Antal és Szabó Ildikó a továbbtanulást befolyásoló kemény tényezőknek nevezi. Azonban bizonyos kulturális tényezők is befolyásolják a továbbtanulást és munkavállalást, az iskolához való közeledést vagy elfordulást, mint például az olvasottság, a háztartásokban fellelhető könyvek száma, a gyerek különóráira fordított összeg, amelyet például nehéz elképzelni egy olyan fiatal esetében, aki állami gondozásba került. (Örkény Szabó 2001, idézi Kozma 2008: 11) Kutatásom során fontosnak találtam kitérni az ilyen jellegű kérdésekre, hiszen a jövőkép- kutatásokban a továbbtanulás, munkavállalás témaköre egy kiemelkedő helyet foglal el. A szakirodalom igen gazdag a továbbtanulással illetve munkavállalással kapcsolatos témakörökben, azonban a következőkben ezekre csak röviden térnék ki. Bálint Blanka és Miklós István a nyolcadik osztályos diákok körében különböző továbbtanulási modelleket körvonalazott. A diákokat két csoportba sorolták a továbbtanuláshoz való viszonyulásuk alapján. Az első csoportba tartoznak azok, akiknek pontos képük van a továbbtanulás hol? hogyan? kérdéseire válaszolván, míg a második csoportba a sodródók, a nem tudatos döntéseket hozó diákok tartoznak. Az utóbbi okaiként pedig felsorolható az információhiány, a család rossz anyagi helyzete, a képző intézmény jellege stb. (Bálint Miklós 2005). Véleményem szerint a második csoportba sorolható fiatalok többsége hamarabb kényszerül rá, hogy kilépjen a munkaerőpiacra, mint a konkrét, pontos jövőterveket valló társaik. A megfigyelések alapján a térségre jellemző domináns kulturális minták a következő fontosabb továbbtanulási stratégiai modelleket tematizálják: a formális kötelezettségek miatt kell továbbtanulni ( legyen meg az iskola ), egyébként kevés a konkrét haszna 6 Martonfi- foglalkozasi 208

10 ki kell járni, el kell végezni az iskolát, aztán majd menet közben valami kialakul ( mindenki elrázódik valahova ) tudatosan, programszerűen választott, rövid távú képzés (középfok) tudatosan, programszerűen választott hosszú távú képzés (felsőfok) a képzési rendszerből való korai, tudatosan vállalt végleges kilépés (Biró A. 2005: 14). Az előbb felsorolt stratégiai modelleket fontosnak tartom, hiszen kutatásom során meg szeretném állapítani, hogy kutatási alanyaim besorolhatóak- e valamelyik továbbtanulási modellbe, elképzeléseikből egy külön modell rajzolódik- e ki avagy terveik a munkavállalás köré csoportosulnak? Egyes kutatók a Hargita megyei nyolcadik osztályosok teljes körű lekérdezése során az iskolától való részleges társadalmi elfordulásra 7 figyeltek fel. A kutatás alanyait nagymértékben jellemzi a tanulási életpálya alultervezése (Biró A. 2005). Tehát a munkavállalás mihamarabbi megkezdését tervezik. A fiatalok több mint fele nem szeretne továbbtanulni, pontosabban 60 százalékuk. A főiskolai végzettségre a megkérdezettek 11 százaléka szeretne szert tenni, de jelentős a valamilyen posztgraduális végzettség megszerzése iránti vágy is (9 százalék). Ugyanakkor egyötödük technikumot választotta a továbbtanulás formájaként 8 (Bálint Demeter 2002: 199). II. Módszertan II.1. Hipotézisek 1. Tér szempontjából jövőjüket a közelben képzelik el, a gyermekotthontól vagy a szülői háztól nem messze. 2. Azok, akik elégedettebbek jelenlegi körülményeikkel többet elmélkednek a jövőjükről. 3. A fiatalok többsége a szakiskolai képzést elégségesnek tartja az érvényesülés szempontjából. 4. A jövőben megvalósítandó életcéljaikra vonatkozóan a tanulási életpálya alultervezése jellemző rájuk. Sok esetben olyan célokat tűznek ki maguk elé, amelyeket a tervezett iskolai végzettség által messzemenően kevés lehetőségük lesz megvalósítani. 5. A továbbtanulási szak/szakma kiválasztásánál a diákok főként a barátaik választására alapozzák döntéseiket. Tehát leginkább ott szeretnének továbbtanulni, ahol az ismerőseik, barátaik. Ez által pedig markánsan kinyilvánítják jelenlegi kapcsolataik fontosságát. 6. Minél inkább szerepel jövőterveik között a továbbtanulás, annál optimistábbak. 7 Részleges társadalmi elfordulás: az az alapfolyamat, amely az esetek bizonyos százalékában az intézményrendszerből való végleges kilépéshez vezet. 8 A Mozaik2001 keretein belül sor került a éves korosztály lekérdezésére Székelyföldön, mégpedig egy 750 fős minta megkérdezésével. Ide tartozik Hargita, Kovászna és Maros megye. A mintába pedig olyan települések kerültek bele, amelyeknek magyar lakossága meghaladja az 50 százalékot. 209

11 7. Jövőterveik nem összpontosulnak a család, mint központi elem köré, azonban a lányok feltehetően családcentrikusabb jövőképpel rendelkeznek, mint a fiúk. 8. A fogalmazások alapján típusokat szeretnék felállítani, amelyek során külön csoportokba sorolhatók a szociálisan érzékenyebbek és azok, akik jövőterveit kevésbé befolyásolja hátrányos helyzetük. 9. Összefüggés állhat fenn a szülőkről nyújtott információk és a jövőkép között. Tehát akik ismerik, ismerték a szüleiket, azok reálisabb jövőképet írnak le fogalmazásaikban, mint társaik. II.2. Kutatási módszer Kutatásom célja, hogy az általam vizsgált központokban elhelyezett fiatalokról megtudjam, hogyan is képzelik el a jövőjüket. Adatgyűjtési módszerként az önkitöltős kérdőívet és fogalmazás írását alkalmazom. A kérdőív az átlagosnál több kérdést tartalmaz, amelyet azzal indokolnék, hogy kutatásomban igyekeztem egy valós, komplex képet alkotni a fiatalok jövőterveiről, amelyeket feltételezésem szerint számos tényező befolyásol. A fogalmazás írását azért alkalmazom, mert szeretnék részletesebb információkat megtudni arról, hogy hogyan látják az életüket 10 év múlva. II.3. A vizsgálat alanyai, mintavétel A célcsoportot azok a 14. életévüket betöltött fiatalok képezik, akik a lekérdezés időpontjában a Hargita megyei 2- es, 3- as illetve a Várhegyi elhelyező központok gondozása alatt álltak. A as Hargita megyei Statisztikai Hivatal adatai szerint a Hargita megyei 12 elhelyező központban 706 gyermeket gondoznak, amelyből 148 an az előbb említett elhelyezési központok 14. életévüket betöltött lakói. Azonban a lekérdezés időszakában csupán 123 fiatal képezte az alapsokaságot, amelyből 100- at sikerült lekérdeznem. Mindannyian írtak fogalmazást is. II.4. Kutatás közbeni tapasztalatok A kérdőívek kitöltése közben érdekes dolgokra figyeltem fel. Egyes fiatalok szívesen megmutatták a kitöltött kérdőíveket, fogalmazásokat a nevelőknek, míg mások igyekeztek elrejteni jövőképükről megfogalmazott gondolataikat. Véleményem szerint ez nagymértékben tükrözi a nevelő- gyermek kapcsolatokat. A fiatalok különböző magatartásmódokat tanúsítottak a kérdőívezés közben. Egyesek igen nyitottak, kommunikatívak voltak, míg másokra inkább a zárkózottság volt jellemző. Nem elvétve találkoztam olyanokkal is, akik sérüléseiket rendkívül nyíltan fogalmazták meg, mint például: nincs testvérem és a szüleim engem, mint egyedüli gyermeket sem tudnak eltartani, a rokonaim addig nem kerestek meg, amíg fel nem nőttem, s ez után is csak azért, hogy ingyen dolgozzak nekik. III. A kutatás eredményei III.1. A vizsgált populáció jellemzői 210

12 III.1.1. Szocio- demográfiai összetevők A megkérdezettek nemenkénti eloszlása nem mutat nagy eltérést, hiszen 44 fiú, 56 pedig lány. Átlagéletkoruk 19 év, a legtöbben pedig ben születtek. A megkérdezettek fele 18 évnél fiatalabb, fele pedig ennél idősebb. Az alapsokaság 48%- a a 2- es központ, 40%- a a 3- as központ, 12%- a pedig a várhegyi elhelyező központ gondozása alatt áll. Kutatásom alanyainak többsége Csíkszeredában (67) lakik. 14- en Várhegyen, a többiek pedig Gyergyószentmiklóson (6), Csíkdánfalván (7), Szentegyházán (2), Tusnádfürdőn (2) és Csíkszépvízen (2) laknak. III.1.2. Oktatás A megkérdezettek közül 19- en jelenleg egyetemi oktatásban vesznek részt, 26- an általános iskolások, 59- en pedig középiskolába járnak. A kutatás azon alanyai, akik középiskolai oktatásban vagy felsőoktatásban részesülnek, olyan szakon tanulnak, amelyet ha elvégeznek a tercier (49) (román- angol, egészségügy, turizmus) és a szekunder (31) (építészeti ipar, faipar, textilipar) szektorban tudnak elhelyezkedni. Tehát az eredmények arra engednek következtetni, hogy a legtöbben a tercier szektorban szeretnének elhelyezkedni a jelenleg tanult szak alapján. III.1.3. Családi összetétel A megkérdezettek több mint fele (61) nem tudta megnevezni édesapja utolsó foglalkozását, ennél valamivel kevesebben, 58- an nem tudták megnevezni édesanyjuk utolsó foglalkozását. Azok közül, akik meg tudták megnevezni édesapjuk utolsó foglalkozását, többségük fizikai beosztott (asztalos, ács, faipari munkás, liftes munkás, bányász, pásztor, kőműves), nagy kevés az aránya azoknak, akik munkanélküliek. A fiatalok többségének édesanyja viszont munkanélküli illetve 17- en fizikai beosztottként (asztalos, húsfeldolgozó, csomagoló, takarítónő) dolgoznak. Azonban, olyan személy is akadt, akinek a szülei alkoholisták. A megkérdezettek közel fele, nem tudja, hogy szülei milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek. Azok körében, akik meg tudják nevezni szüleik iskolai végzettségét, azoknak szülei átlagosan szakiskolai képzettséggel rendelkeznek. III.2. Legnagyobb problémáik saját megítéléseik szerint A különböző társadalmi csoportokról szociológiai megközelítésben rengeteg kutatás készült arról, hogy az egyes hátrányos helyzetű csoportok milyen mértékben illetve milyen téren vannak hátrányban másokkal szemben, azonban kutatásom során a fiatalok szubjektív véleményére voltam kíváncsi, amelyet nyílt kérdés formájában tettem fel. Érdekesnek találom megjegyezni, hogy válaszaik során többségük nem a konkrét problémákat fogalmazta meg, hanem a problémáik megváltoztatásához szükséges életeseményeket, történéseket, változásokat ( hagyjam el a központot, legyen szabadság, legyen munkahelyem ). 211

13 Kutatási alanyaim szubjektív megítélése szerint életük legnagyobb problémáit hat csoportra tagoltam: családi hátterük illetve kapcsolataik, jelenlegi helyzetük, a társadalom problémái, az önálló élet hiánya, a gyermekotthon illetve ezek szabályai és nem utolsó sorban a saját magukkal való problémáik. Amint az alábbi diagramon is látható, az első és legnagyobb problémának többségük a családi háttér hiányát véli ( haza mennék, hogy éljek a szüleimmel, legyen családom és szüleim, nagyobb békességet a családba, hogy ne kerüljek gyerekotthonba ). Az elsődleges szocializációs közeg, a család hiánya sok fiatalban mély sebet, sérülést hagy az élete egész hátralevő részére. Második illetve harmadik legfontosabb problémaként a függetlenségre, az önállósodásra irányuló jelenleg még beteljesületlen vágyat élik meg. Továbbá többségük számára ennek hiánya okozza a harmadik legnagyobb problémát életében. Alacsony arányban életük legégetőbb problémái közé sorolták a következőket: gyermekotthonban lakni, ennek rendszabályzata, ( adják vissza a telefont, házirend, ne legyen gyermekotthon, nevelőket, szabályokat ) valamint a saját magukkal való elégedetlenség is ( nem szeretnék senkit sem megsérteni, rablás, ne legyek hisztis, ne legyek alacsony ) megjelent válaszaikban. A párkapcsolattal való problémák szintén alacsony arányban jelentek meg. Ezt azzal magyaráznám, hogy, habár a fiatalabb korosztályra jellemző a hóbortosság, az aránylag gyakori párkapcsolatok váltakozása, kutatási alanyaim esetében hátrányos helyzetükből adódóan főként a család hiánya tükröződik, amely evidens is. 15. Diagram: Legnagyobb problémáik csoportosítása A gyermekotthon egyáltalán nem illetve csak részben képes pótolni a család funkciót. Véleményem szerint, a székelyföldi panaszkultúra hatására, ha a mindennapi életből bárkit is megkérdeznénk bizonyosan könnyen fel tudna sorolni három olyan dolgot, amellyel nincs megelégedve, problémának ítéli meg. Ezzel szemben kutatási alanyaim negyede nem tudott életében egy második problémát is megnevezni, míg fele harmadik problémát sem. Erre két fajta magyarázatot látok: vagy nem szeretnének válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre, mert valami meggátolja őket ebben, vagy a 212

14 korábbi életkörülményeikhez képest jelenleg mindennel meg vannak elégedve, illetve bele vannak nyugodva sorsukba. III.3. Önállósodás A fiatalok háromnegyede (78) 20 éves kora utánra tervezi, hogy elköltözik jelenlegi lakóhelyéről. Csupán 18- an szeretnének éves korukban elköltözni. Érdekes módon, míg a legtöbben éves korban szeretnének elköltözni otthonról, elég pénzt keresni ahhoz, hogy gondoskodhassanak magukról csak a évesen tervezik. A megkérdezettek több mint fele (57) szeretné a megházasodást 27 éves kora utánra tervezi. A legtöbben szintén ebben a korban szeretnének gyermeket vállalni, azonban 19- en év között szeretnék. Tehát a korai gyermekvállalás nem jellemzi kutatásom alanyait, hiszen csupán 10- en szeretnének 26 éves koruk előtt gyermeket vállalni. A fiatalok átlagosan éves korban szeretnének elköltözni jelenlegi lakóhelyükről, míg annyi pénzt keresni, hogy eltartsák magukat csupán éves korukra tervezik. Ezt azzal magyaráznám, hogy többségük tovább szeretne tanulni, ezért éves korukig, ha továbbtanulnak még a gyermekvédelem támogatását élvezik (egészen 26 éves korukig). Véleményem szerint esetükben ugrásszerű önállósodásról beszélünk. Tehát előbb szeretnének elköltözni jelenlegi lakhelyükről, mintsem elérjék azt, hogy saját magukat fenntartsák. Ha figyelembe vesszük, hogy az egyetemi oktatás éves korig húzódik ki, akkor arra következtethetünk, hogy a maradok amíg, lehet, mert nincs sok kilátásom elvet követik. A fiatalok nehezen válnak el a megszokott környezettől, amely addig biztonságot nyújtott számukra. Egyesek nagyon fogékonyak az önálló életre való felkészülésre, míg másoknak évekre van szüksége, míg alkalmassá válnak az önálló életre. Azonban olyanok is vannak, akik soha nem lesznek képesek erre (Somlai 1997, idézi Farnas 2009: 3). Az önállósodási folyamat a hátrányos helyzetűek esetében több nehézséget foglal magában. Habár egyes nevelőkkel tartják a kapcsolatot a gyermekotthonokból való kikerülés után is, azonban sokak magukra vannak utalva. Talán ez is lehet egy oka annak, hogy miért is tervezik későbbre azt, hogy eltartsák saját magukat, mint a gyermekotthonból való elköltözést. Ahogyan Farnas is fogalmazott, egyesek nagyon fogékonyak az önálló életre való felkészülésre, míg másoknak évekre van szüksége. Érdekes kutatási kérdésnek találnám megvizsgálni, hogy az életük 10 év múlva hogyan alakul, terveik milyen arányban valósulnak meg. Továbbá a kutatás során nyílt kérdéssel vizsgáltam azt, hogy mi az első dolog, ami a jövőről eszükbe jut. Az elemzés során négy csoportba soroltam a jövőről megfogalmazott asszociációkat. Többségük a bizonytalan, félelemmel teli jövő (29), a szebb jövő (35) illetve az önállósodás (23) dimenziói köré csoportosul, míg kevés arányban említették a továbbtanulást (6). A bizonytalan, félelemmel teli jövő csoportjában a megfogalmazott gondolatok arra utalnak, hogy kutatásom alanyainak nincs konkrét elképzelése jövőjét illetően. A jövő szóhoz főként negatív, kilátástalan, bizonytalan benyomásokat asszociálnak, mint például előttem az élet és harcolni kell mindenért, 10 év múlva milyen sors vár rám, megkomolyodni és egy nehéz jövő, nem gondolok a jövőre, mert félek tőle, rémület, hogy valamit még kellene csinálni. 213

15 A második csoportba, azokat a fiatalokat soroltam, akiknek a jövőről a továbbtanulás jut az eszükbe. Érdekes módon, habár a fiatalok, több mint fele tovább szeretne tanulni, azonban a jövő szó hallatán mégsem a továbbtanulás ( végezzek iskolát, egyetemet és az életem rendszerezzem ) jelent prioritást számukra. A harmadik csoportba soroltam azokat a fiatalokat, akik számára a jövő az életük, életkörülményeik javulását jelenti, a jövő fogalmához többségük a szebb, jobb élet - et asszociálja, amely a család, a szeretet, mint központi elem köré összpontosul. ( egy szuper család, család, munka, gyerek, egy otthon, egy családi melegség ) Valamint a negyedik csoportba olyan elképzeléseket soroltam be, amelyek a fiatalok egzisztenciális illetve a privát szférán belüli önállósodási vágyát fejezik ki, mint például szabadság, új életforma, szakmát, munkahelyet kapjak, saját lakásom legyen. A fiatalok közel háromnegyede azt állítja, hogy pontos elképzelése van jövőjét illetően illetve negyedük állítja azt, hogy nincs pontos elképzelése. Hipotézisem alapján azt feltételeztem, hogy azok a fiatalok, akik tartják a kapcsolatot a rokonokkal (szülők, nagyszülők, unokatestvérek) konkrétabb jövőképpel rendelkeznek. Azonban a vizsgálat alapján kiderült, hogy a két változó között nincsen szignifikáns kapcsolat 9 (p= 0,208, Chi négyzet= 8,427). Továbbá a konkrét jövőkép kialakítása nem függ attól sem, hogy a fiatalok milyen gyakran látogatják rokonaikat (p= 0,730, Chi négyzet= 3,606). Ugyanakkor az átlagértékek számítása is nem szignifikáns a kapcsolatot jelez a rokonok látogatása és a jövőasszociációk között (p= 0,746). Többségük úgy gondolja, hogy képes saját sorsát befolyásolni, illetve ura saját sorsának. A fiatalok közel háromnegyede szeretne saját lakást, autót vásárolni, családot alapítani, továbbtanulni, illetve utazgatni. Azonban gyereket vállalni már csak a megkérdezettek fele szeretne. Kutatási alanyaim több mint fele külföldön szeretne dolgozni, ennél viszonylag kicsivel kevesebben szeretnének belföldön munkát vállalni. Kutatásom alanyainak többsége úgy véli, hogy az előbb felsoroltakat el is fogja tudni érni, azonban a lakásvásárlást (46) közel fele arányban nem látják megvalósíthatónak. Minél inkább szerepel jövőterveik között a továbbtanulás, annál optimistábbak. A T- teszt alapján az F értéke 1,431, amely nem szignifikáns összefüggést jelez. Tehát azokra a fiatalokra, akik optimistább jövőképpel rendelkeznek nem jellemző nagyobb mértékű továbbtanulási szándék. Míg a legtöbben a saját lakásvásárlást tervezik, addig viszonylag kevesen gondolják azt, hogy ezt el is fogják tudni érni. Azok többsége, akik tovább szeretnének tanulni, úgy gondolja, hogy ez sikerülni is fog neki. Míg a tervezett életesemények között a családalapítás a negyedik helyen áll, addig a jövőtervnek ez az a dimenziója, amelyet a fiatalok a leginkább elérhetőnek, megvalósíthatónak tartanak. Ugyanakkor fontosnak tartom megjegyezni azt is, hogy viszonylag sokan gondolják úgy, hogy nem lesznek képesek a fent említetteket megvalósítani. Véleményem szerint ez a szocializációs közegek hatásának tudható be, hiszen a családi probléma- megoldó modellek nélkül felnövő fiatalok nincsenek tisztában azzal, hogy hogyan is szeretnék 9 p = 0,208, Chi négyzet= 8,

16 megvalósítani céljaikat. Hiszen, többségük jövőterveiről ritkán vagy soha nem beszélget nevelőikkel (66), tanáraikkal (90), míg barátaikkal közel fele gyakran beszélget jövőterveiről (49). Azok, akik másokkal is megosztják jövőterveiket, ezt főként a szüleikkel, rokonaikkal (12) osztják meg illetve partnerükkel, míg egyetlen egy személy vallotta azt, hogy a pszichológusával osztja meg ezzel kapcsolatos elképzeléseit. Azt feltételeztem, hogy minél inkább szerepel jövőterveik között a továbbtanulás, annál optimistábbak. Azonban a T- teszt alapján (F értékének szignifikancia szintje: 0,235) 95%- os valószínűséggel állíthatom, hogy az eredeti feltételezésem nem bizonyosodott be, miszerint a továbbtanulási szándék és az, hogy valaki optimistának vagy pesszimistának vallja, magát összefügg. 13- an szeretnének csupán munkát vállalni. A fiatalok közel fele pedig nem tervezi a munkavállalást. Hipotézisem szerint a jövőben megvalósítandó életcéljaikra vonatkozóan a tanulási életpálya alultervezése jellemző rájuk. Azonban a kutatás eredményei alapján kiderült, hogy az iskolai végzettség nem alultervezett, sőt, többségük egyetemi végzettséget szeretne elérni. Azonban ezzel szemben alultervezettség jellemző a tervezett foglalkozás típusára. Ezzel szemben, érdekes módon a Hargita megyei nyolcadik osztályosokat nagymértékben jellemzi a tanulási életpálya alultervezése (Biró A. 2005). Kutatási alanyaim inkább olyan foglalkozásokat választanának, amelyekhez nem szükséges az egyetemi végzettség: pincérnő, szakács, konyhai kisegítő, gyermek- felvigyázó, fizikai munkás (építész, kőműves). Azonban véleményem szerint a tanulási életpálya alultervezése is hasonló foglalkozás- típusokat von maga után. Továbbá a nemi eloszlás alapján a khí négyzet értéke 0,106, amely azt mutatja, hogy a nem és jövőtervek között laza a kapcsolat, és az összefüggés nem szignifikáns (p= 0,745). Tehát a fiúk és lányok jövőtervei között nincs nagy eltérés, vagyis az, hogy a fiataloknak van- e vagy nincs pontos elképzelésük a jövőjükről nem függ a nemtől. A megkérdezettek több mint fele szeretne felsőfokú végzettséget elérni, amely azt a hipotézisemet cáfolja, miszerint a fiatalok többsége a szakiskolai képzést elégségesnek tartja az érvényesülés szempontjából. A legtöbben felsőfokú végzettséget szeretnének elérni. A mesteri és doktori képzettségek elérését 5- en, illetve 8- an gondolják úgy, hogy nem fogják tudni elvégezni, míg az egy vagy több szakma, az érettségi valamint az egyetemi alapképzés elérését lehetségesnek tartják. Ahogyan már az előbbiekben is állítottam ez is megcáfolja a továbbtanulással kapcsolatos hipotézisemet, hiszen az iskolai végzettség nem alultervezett, sőt, többségük egyetemi végzettséget szeretne szerezni. Azonban a tervezett iskolai végzettséghez képest a tervezett foglalkozásra jellemző az alultervezettség. Tehát inkább olyan foglalkozásokat választanának, amelyekhez nem szükséges a felsőfokú végzettség. A tervezett foglalkozásokat három típusba soroltam: primer (állattenyésztés, földművelés), szekunder (építőipar, textilipar, faipar), tercier (egészségügy, szociális szféra, kereskedelem) szektorokba. Ez alapján megvizsgáltam a továbbtanulási szándék és a foglalkozás típusa közötti összefüggést, amelyből az derül ki, hogy nincs szignifikáns összefüggés (p= 0,432) a két változó között. Nem beszélhetünk semmilyen kapcsolatról (Chi négyzet értéke= 1,679). 215

17 Megvizsgálva a fiatalok tervezett legmagasabb iskolai végzettsége és az édesanyjuk legmagasabb iskolai végzettsége közti kapcsolatot az eredmények alapján a két változó között szignifikáns összefüggés (p=0,003, Chi négyzet értéke= 42,104) van. Továbbá a fiatalok tervezett legmagasabb iskolai végzettsége és az édesapjuk legmagasabb iskolai végzettsége közti összefüggést megvizsgálva kiderült, hogy az összefüggés a két változó között a szignifikáns és nem szignifikáns határán van (p= 0,05, Chi négyzet értéke= 45,757). Tehát az összefüggés- vizsgálatok alapján megállapíthatjuk, hogy az anyával való kapcsolattartás tűnik szorosabbnak, hiszen az anya az, akivel már a születés előtt is szorosabb kapcsolat alakul ki. A jelenlegi szak tanulása és a jövőbeli munkahely elképzelése közötti összefüggést vizsgálva nincs szignifikáns összefüggés (p= 0,121) a két változó között, illetve semmilyen kapcsolat nem észlelhető (Chi négyzet értéke= 4,223). Tehát a jövőbeli foglalkozásba való elhelyezkedést nem befolyásolja az, hogy a fiatalok jelenleg milyen szakon folytatják tanulmányaikat. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy 18. életévüket betöltve, ha nem tanulnak tovább, akkor a fiatalok el kell hagyják a jelenleg biztonságot nyújtó gyermekotthont. Ezért inkább többen a továbbtanulás lehetőségével szeretnének élni, még akkor is ha nem azt a szakmát tanulják, amelyben később el szeretnének helyezkedni. A tanulmányaik befejezése után a munkaerőpiacon való elhelyezkedés esélyét többnyire pozitívan ítélik meg. Az ig mért skálán átlagosan 6,22 érték azt mutatja, hogy a fiatalok többsége bízik abban, hogy tanulmányaik után egyből munkát találnak. A megkérdezettek csupán egynegyede nem bízik abban, hogy egyből munkába állhat. III.4. Azok, akik egyetemre szeretnének menni A továbbtanulási döntést főként annak függvényében kutattam, hogy a fiatalok ugyanazt a szakot szeretnék- e választani, illetve teljesen más pályát képzelnek- e el maguknak. Viszonylag magas azoknak az aránya, akik szakot szeretnének váltani. Azon fiatalok körében, akik tovább szeretnének tanulni, többségük (35) nem választana más szakot a jelenlegihez képest. Kevesebb, mint fele arányban (26) pedig más szakot választanának. A megkérdezettek közel felét az motiválja, hogy érdekli, amit tanulna, tehát nem a barátaikra alapozzák döntéseiket. Ez pedig megcáfolja azt a hipotézisemet, miszerint a továbbtanulási szak/szakma kiválasztásánál a diákok főként a barátaik választására alapozzák döntéseiket. Tehát leginkább ott szeretnének továbbtanulni, ahol az ismerőseik, barátaik. Ez által pedig markánsan kinyilvánítják jelenlegi kapcsolataik fontosságát. Azonban az eredmények alapján barátaik döntései nem befolyásolják a fiatalokat abban az elhatározásukban, hogy milyen fokú iskolai végzettséget szeretnének elérni (p= 0,087, Chi négyzet= 29,032). A saját érdeklődésen, döntésen alapuló válaszadást az önállósodási tudat kifejlődésének a jeleként vélhetjük. A saját döntések meghozását úgymond egy önállósodási mutatónak is tekinthetjük. Többségük (39) még nem gondolkozott azon, hogy hogyan fogja kifizetni az egyetem költségeit. Ezt nem a jövőtervek átgondolatlanságaként magyaráznám, hanem azzal, hogy től elvileg minden gyermekotthonban élő fiatal számára az állam biztosítja a továbbtanulás lehetőségét. 216

18 Azon fiatalok, akik egyetemre szeretnének járni, csupán egynegyede számíthat rokonai illetve barátai segítségére. Azok, akik másképpen szeretnének pénzt szerezni az egyetem költségeinek a kifizetésére, elsősorban a gyermekvédelemtől várják, illetve saját maguk szeretnék ezt előteremteni. 7- en vallották azt, hogy a gyermekvédelemtől illetve az államtól lehet szponzor pénzt kapni. 10- en a Csibész Alapítványt, míg 5- en a Dinu Patriciu alapítványt említették meg. Többségük azonban nem tudta pontosan megnevezni, hogy honnan lehetne. Véleményem szerint ez szintén annak tudható be, hogy az idéntől változtak a törvények, azonban kiderült, hogy a potenciális szponzor cégeket, alapítványokat többségük nem ismeri. Továbbá többségük a továbbtanulást támogató intézmények közül csupán egyet tudott megnevezni, míg hármat egyikük sem. III.5. Munkavállalással kapcsolatos tervek A megkérdezettek közel fele arányban szeretnének külföldön dolgozni, ez által pedig megdől az a hipotézisem, miszerint jövőjüket a közelben, a gyermekotthontól nem messze képzelik el. Habár közel fele arányban szeretnének külföldön dolgozni, azonban ezt többségük Európán belül tervezi. 12. táblázat: Hol szeretne munkát vállalni Távolabbi földrészek: Amerika, Brazília, Irak, Japán Európa: Olaszország, Spanyolország, Anglia Svájc Magyarország Németország A fiatalok többsége nemcsak külföldön szeretne dolgozni, hanem ott le is szeretne telepedni (23). Nagyon kevés a száma azoknak, akik csupán pénzgyűjtés céljából (7) vállalnának külföldi munkát és utána Romániába terveznek visszaköltözni. 17- en mindkettőt valószínűnek tartják. III.6. Családalapítási tervek Cáfolván hipotézisemet a fiatalok többségének jövőterveiben fontos szerepet tölt be a családalapítás. Arra a kérdésre, hogy milyen szerepet játszik a családalapítás jövőterveikben az átlagérték alapján (3,68) kiderült, hogy a fiatalok többnyire fontosnak tartják a családalapítást. Továbbá a lányok számára ez fontosabb. Ez pedig alátámasztja hipotézisemet, miszerint a lányok családcentrikusabb jövőképpel rendelkeznek. A kérdőíves kutatás alapján az derült ki, hogy nincs összefüggés a nem és a családalapítási tervek között (F értékének szignifikancia szintje 0,501), de ezzel ellentétes eredmény jött ki az általuk megírt fogalmazásokban. Ez a különbség betudható annak is, hogy a kérdőíves kutatásban nem 217

19 tudták a megfelelő kategóriába besorolni magukat a családalapítási jövőterveikben. Átlagosan 2 gyermeket terveznek. III.7. Jövőképek a fogalmazások tükrében Kutatásom egyik hipotézise arra irányult, hogy az állami gondozásban levő fiatalok körében a hátrányos helyzetükből adódóan külön kategóriát képeznek a szociálisan érzékenyebbek. Hipotézisem beigazolódott, hiszen az általuk megírt fogalmazások alapján a szociálisan érzékenyebb fiatalok külön kategóriába való besorolása mellett négy fajta csoportot sikerült felállítanom. A következő típusokat különböztettem meg: a hedonisták csoportja, a szociálisan érzékenyek csoportja, általános, elemi elképzelések csoportja, valamint a többnyire konkrét jövőképpel rendelkezők csoportja. A továbbiakban bemutatom a saját csoportosításom által elkülönülő típusokat. Hedonisták csoportja Azokat a fiatalokat soroltam ebbe a csoportba, akik számára az örömök elérése prioritást jelent életükben. Bizonyos fokon irreális jövőképpel rendelkeznek. Jastin Bieberel szeretnék együtt énekelni. 10 év múlva miniszterelnök leszek vagy maffia vezér Kutatásomban az első csoportba a hedonisták tartoznak. Amint már az előzőekben említettem ezen csoport tagjai irreális jövőképpel rendelkeznek. Többet várnak el a jövőjüktől, pontosabban mindazt, ami pillanatnyilag nem adatott meg nekik. Egy lány a fogalmazásában a következőképpen írja le jövőjét: tervei szerint 24 éves korában a második egyetemét fogja elvégezni, az egyetem után szeretne doktori címet is. Miután ezt megtette modellkedni szeretne New Yorkban. Számára az is fontos, hogy meglátogassa Erique- t, Shakira- t, valamint számos hírességet. Ha mindez beteljesül, akkor szerepet vállalna egy filmben. A beszámolóban, annak ellenére, hogy megjelenik a továbbtanulás szándéka, túl sok olyan terv is megfogalmazódik, ami túllépi a valós elképzelések határát. Az ehhez hasonló fogalmazásokban többnyire az olyan kívánságok jelennek meg, amelyek pillanatnyilag örömöt okoznának számukra. Azt is megfigyeltem, hogy az ilyen jellegű fogalmazásokban dominálnak a média által közvetített információk hatásai. Ilyen értelemben említenek filmszínészeket, énekeseket, és politikusokat is példaképként, vagy a jövőjükben kulcsfontosságú szereplőként. Megemlítenék példaként egy másik hasonló esetet, ahol egy fiú fogalmazásában teljesen átlagos foglakozás egy miniszterelnöki pozíció, vagy maffia vezérség. Bevallása szerint megelégedne egy ruhatervezői pozícióval is ideiglenesen. Egy 16 éves fiú tervei között az is szerepel, hogy repülőgépet vezetne, autóval versenyezne, míg szabadidejébe a saját laboratóriumában kísérletezne. Saját tulajdonában lenne egy szép ház, valamint egy nyaraló. Számára ez egy teljesen egyszerű életvitelt jelent. Véleményem szerint a 218

20 média nagyban befolyásolja ezeknek a fiataloknak a jövőképét. Az ott látottakat, hallottakat képzelik el saját életüknek. Ez konkrétan meg is jelenik az egyik lány elképzelésében, aki egy tíz csillagos szállodát szeretne, továbbá családot és autót, de a fogalmazásának végén kijelenti, hogy a látottak alapján nem fog ez sokáig tartani, mert ben világvége lesz. A kiemelt példák nagyon jól tükrözik a hedonista csoport mentalitását. Olyan fiatalokról van szó, akik számára az örömök elérése jelent prioritást, a családalapítás is némely fogalmazásban megjelenik, de többségében nagy házzal, medencével és autóval asszociálják. A tervek között nagymértékben szerepel a külföldi munka lehetősége, vagy a hírességekkel való találkozás. A továbbtanulási terveik nem egyetemi végzettségre korlátozódnak, hanem ahogyan megfogalmazza az egyik kutatásomban résztvevő fiú: lesz 10 diplomám. (F46) A jövőképüket olyan szinten képzelik el, hogy magas pozíciót töltenek be, munkahelyi szempontból, hírnevet szereznek, ebből kifolyólag sok anyagi tőkével fognak majd rendelkezni. Amerika, London, Hawaii szigetére az eljutás egy álomként szolgálna az életükben. Azért is gondolom irreálisnak a hedonisták jövőképeit, mert olyan célokat tűztek ki, amelyek önerőből nem, vagy csak nagyon nehezen kivitelezhetőek. Ilyen értelemben a csoport elemzéséből kiderül, hogy ezek a fiatalok nincsenek tisztában saját helyzetükkel, nem tudják felmérni a valóság keretein belül adódó lehetőségeket. A jövőjükkel kapcsolatos kijelentések inkább álmodozásként foghatóak fel, egy titkos vágyként, amit a filmek és az egyéb médiában megjelenő információk számukra könnyen elérhetőnek mutatnak. Ez feltehetőleg azzal magyarázható, hogy nem tudják összefüggésbe hozni a saját erőforrásaikat a jövőképükkel. Mindenképp radikális változást szeretnének és fogalmaznak meg, ami többnyire a materiális értékek megszerzésére irányul. Ebben a csoportban csak elvétve jelennek meg értékként az emberi kapcsolatok. Mivel valószínűleg a hedonisták csoportjába tartozó fiatalok nagyrésze a család rossz gazdasági helyzete miatt van állami gondozás alatt, az a véleményem, hogy számukra az anyagi, materiális javak megszerzése a prioritás. Ha pénzük van, úgy érzik minden egyéb csupán annak a velejárója. Szociálisan érzékenyek csoportja Az ebben a csoportba tartozó kutatási alanyok jövőterveikben prioritásként a hátrányos helyzetűek segítését jelölik meg. Számukra nagyon fontosak az emberi kapcsolatok, amit a hedonisták csoportjával ellentétben mindenképp a materiális értékek elé helyeznek, vagy sok esetben reálisan megfogalmazzák a kettő kölcsönös függését egymástól. Ha tőlem függne minden, akkor nagyon sok szponzort keresnék és egy házat építenék a szegényeknek és vállalnám rájuk a felelősséget tanácsadó lehessek a problémás embereknek. Ehhez a csoporthoz tartozók írásos beszámolója alapján kijelenthető, hogy sérelmeikre megoldást próbálnak találni, azáltal, hogy segítséget nyújtanak olyan gyerekek, vagy hátrányos helyzetűek számára, amilyenek ők maguk is. Érzékenységükhöz az is hozzátartozik, hogy mindenképp családot 219

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07. A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása:

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

KÉRDŐÍV ELSŐ ÉVES SZOCIÁLIS MUNKÁS HALLGATÓK SZÁMÁRA

KÉRDŐÍV ELSŐ ÉVES SZOCIÁLIS MUNKÁS HALLGATÓK SZÁMÁRA KÉRDŐÍV ELSŐ ÉVES SZOCIÁLIS MUNKÁS HALLGATÓK SZÁMÁRA Ennek a kérdőívnek a segítségével a romániai magyar szociális munka szakmában lévő első éves hallgatók pályaválasztás előtti motivációs kükönbségeit

Részletesebben

Kiss Adél. A tanulás esélyei 1

Kiss Adél. A tanulás esélyei 1 Kiss Adél A tanulás esélyei 1 A térségi jövőképről szóló Székelyföldi Foresight elemzésben az oktatás, a képzés illetve a továbbtanulás kérdése jelentős hangsúlyt kapott. A félperiferikus helyzet, valamint

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon

Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon Tanulmányom a pedagógusdinasztiák vizsgálatára koncentrál. 1 A tanulmányom elején olyan kérdésekre keresem a választ,

Részletesebben

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5.

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5. AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT Szakmai Nap II. (rendezvény) 2015. február 5. (rendezvény dátuma) Orbán Róbert (előadó) Bemeneti mérés - természetismeret

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23.

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23. A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében 2014. szeptember 23. Szempontsor Eddigi tapasztalatok: Teljes körű adatszolgáltatás a gyámhivatalok felé Egyre jobb minőségű,

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Prof. Dr. Németh Erzsébet Mit jelent a pénzügyi a) Nemzetközi kutatások: banki termékek ismertsége,

Részletesebben

GYFK_gólya_2010. Válaszadók száma = 66. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 0% 25% 25%

GYFK_gólya_2010. Válaszadók száma = 66. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 0% 25% 25% Jelentéskészítő, GYFK_gólya_00 GYFK_gólya_00 Válaszadók száma = 66 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % 0% 0% 0% % Hisztogram

Részletesebben

Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása. Ismerkedés a munka világával és a család

Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása. Ismerkedés a munka világával és a család Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása Ismerkedés a munka világával és a család Bevezetés Esettanulmány Értelmi sérült fiatalok sérülés szerinti alcsoport 16 és 20 éves kor között Bevezetés Intézménytelenítés

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

A felnőtté válás Magyarországon

A felnőtté válás Magyarországon A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga!

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Az alábbi kérdőívben állításokat fogalmaztunk meg a pedagógusok, oktatók elégedettségére vonatkozóan. Örömünkre szolgálna, ha észrevételeivel, javaslataival

Részletesebben

Kollégisták SZTE 2011. Szeged 2012

Kollégisták SZTE 2011. Szeged 2012 Kollégisták SZTE 2011 Szeged 2012 Kollégisták SZTE 2011 Kutatásunkban azt kívántuk feltárni, hogy mi jellemzi a kollégista egyetemi hallgatók életvilágát, szabadidő eltöltési szokásait, kortársi szocializációját,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

Mire törekszünk szülőként?

Mire törekszünk szülőként? Gyermekeink jövője Mire törekszünk szülőként? A szülők legszebb és egyben legnehezebb feladata, hogy gyermekeiket felkészítsék az ÉLETRE, hogy olyan értékrendszert és tudást közvetítsenek feléjük, amelynek

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS VÁROSA A KÜLFÖLDI HALLGATÓK SZEMÉVEL M. Császár Zsuzsanna Wusching Á. Tamás Füzesi Zsuzsanna Faubl Nóra NEMZETKÖZI HALLGATÓK A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN A PTE NEMZETKÖZI

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nyüsti Szilvia Educatio Nkft. A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek Műhelykonferencia Budapest, 2014. május

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

PÁLYÁZAT KOLLÉGIUMI ELHELYEZÉSRE

PÁLYÁZAT KOLLÉGIUMI ELHELYEZÉSRE Kerpely Antal Kollégium Dunaújváros, Pf. 417, Dózsa György út 33., Hungary, H-2401 Tel.: +36 (25) 551-237 Fax: +36 (25) 410-434 E-mail: kerpely@makacs.duf.hu Internet: www.kac.duf.hu/kollegium PÁLYÁZAT

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál

A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA SIÓFOK 2011.05.11. Takács Imre előadása A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál 1. A TEREP ELVÁRÁSAI

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése a Gallup Intézet nyilvános, bemért kérdőívei és feldolgozási módszere szerint Tanulói elégedettség kérdőívének kiértékelése Törpe tanulói

Részletesebben

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A Erdélyben Ilyés Ferenc 6. szekció: Közösségvezérelt helyi fejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés Az előadás során érintett témák

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Kerékpár éghajlati teszt

Kerékpár éghajlati teszt Benchmarking Kerékpár éghajlati teszt supported by www.trendy-travel.eu A kiadvány tartalmáért az egyedüli felelősség a szerzőket terheli, és nem szükségszerűen tükrözi az Európai Közösség álláspontját.

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

című kutatási projekt

című kutatási projekt Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 LMBT ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Meiszter Judit: vizsgák után ábrák, táblázatok 1 Meiszter Judit Vizsgák után A 2008/2009-es tanévben, iskolarendszerű

Részletesebben

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Egy oktatási intézmény életében különös jelentőséggel bírnak az egyetemi nyílt napok, hiszen ez kiváló lehetőség arra, hogy

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Gyermekeket célzó reklámok

Gyermekeket célzó reklámok s o r s z á m Gyermekeket célzó reklámok A válaszadás önkéntes! 1. A település neve:... 2. A kérdezett neme:..... 3. A kérdezett születési éve: 1 9 4. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1 kevesebb,

Részletesebben

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Elvándorlás lélektana

Elvándorlás lélektana Elvándorlás lélektana Kiss Paszkál ELTE Társadalom és Neveléspszichológiai Tanszék Két kérdés Ki szeretne néhány hónapra külföldre menni? Ki volt már rövid ideig külföldön tanulni, dolgozni? 100% 90% 80%

Részletesebben

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer

Részletesebben

Diákok a harmadfokú képzésben

Diákok a harmadfokú képzésben Diákok a harmadfokú képzésben Kutatásunkkal azt a hipotézist szeretnénk ellenőrizni, mely szerint az érettségi vizsga megszerzésének általánossá válásával a harmadfokú képzés intézményrendszere különösen

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. HATÁLYBA LÉPÉS: - 2012. 09. 01. - 2013. 01. 01. - 2013. 09. 01. -2014. 09. 01. 2016. 01. 01. TANKÖTELEZETTSÉG az óvoda 3

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

Tréningszokások Európában 2012

Tréningszokások Európában 2012 Tréningszokások Európában 2012 A Cegos Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon elvégzett kutatásának eredményei 2,800

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai. - statisztikai adatok másodelemzése -

A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai. - statisztikai adatok másodelemzése - TÁMOP-1.4.-1/1.-1-000 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai - statisztikai adatok másodelemzése - 14. február 7. Készítette:

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe Budapest, 2012. október 30. A Budapest Bank a lakossági ügyfelek bankhűségének feltérképezése céljából évente

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Dávid János Horváth Gergely Munkapiaci esélyek és pályaelhagyás Ábrák és táblázatok 1 Dávid János Horváth

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ LEENDŐ NEVELŐSZÜLŐKNEK

TÁJÉKOZTATÓ LEENDŐ NEVELŐSZÜLŐKNEK TÁJÉKOZTATÓ LEENDŐ NEVELŐSZÜLŐKNEK Kedves Leendő Nevelőszülők! A nevelőszülői hivatásról számos hiedelem, kedvező, vagy éppen kimondottan negatív vélemény hallható, olvasható. A közvélemény gyakran fogalmaz

Részletesebben

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS Készült a Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megbízásából a Kutatópont műhelyében A kutatás elvégzésére a TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzata

Nagykálló Város Önkormányzata LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2. Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

Részletesebben

Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében

Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében Baranyai Nóra (PhD) - Varjú Viktor (PhD) Tudományos munkatársak (MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete) E-mail:

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben