Természet adta javak és szolgáltatások: szakértői és állampolgári értelmezések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Természet adta javak és szolgáltatások: szakértői és állampolgári értelmezések"

Átírás

1 OKoszisz_2_Layout :28 Page 1 ESSRG Füzetek 1/2010 Természet adta javak és szolgáltatások: szakértői és állampolgári értelmezések Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György Környezeti Társadalomkutatók Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Környezetgazdaságtani Tanszék Gödöllő 2010

2 OKoszisz_2_Layout :28 Page tavaszán ESSRG Füzetek címmel indítjuk útjára kiadványsorozatunkat, amelynek első számát tartja kezében az Olvasó. Sorozatunk elsődleges célja, hogy képet adjon a Környezeti Társadalomkutatók csoportjában (ESSRG) zajló, a természet és a társadalom kölcsönhatásait vizsgáló kutatásokról. Sorozatunkkal nemcsak a természet- és társadalomtudományok határterületeivel foglalkozó hazai oktatói és kutatói közösséget szeretnénk megszólítani, hanem a szakpolitikai döntéshozókat és szakembereket, valamint az érdeklődő laikusokat is. A sorozatba szerkesztett kötetek rövid és közérthető formában foglalják össze az adott kutatási témát, amely irányulhat egy elméleti megközelítés gyakorlati alkalmazhatóságára, egy módszertani újításra, vagy egy kutatás szakpolitikai szempontból jelentős tanulságaira. A sorozat tudományos igényességét azzal szeretnénk biztosítani, hogy a kiadványok végén a tudományos életben elfogadott hivatkozási szabályok szerint felsoroljuk azokat a magyar és idegen nyelvű írásokat, amelyekre kutatásunk során mi magunk is támaszkodtunk, és amelyek segíthetik a témában való elmélyülést. Bízunk benne, hogy sorozatunk izgalmas olvasmányul szolgál, és új gondolatokat ébreszt az Olvasóban! A sorozat szerkesztője: Dr. Pataki György Tartalomjegyzék Előszó 3 Vezetői összefoglaló 4 Természet adta javak és szolgáltatások a szakirodalom tükrében 5 Mit értünk a természet adta javak és szolgáltatások elnevezés alatt? 5 A természet adta javak és szolgáltatások csoportosítása 6 Egy kutatás tanulságai 8 Természet és társadalom kölcsönhatásai egykor és ma 8 Természet adta javak és szolgáltatások a helyiek szemével 11 Összegzés 14 Ajánlott olvasmányok 16 A kötet szerzői: Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György A kötetet lektorálta: Dr. Kovács Eszter Borítóterv: Rosza Barbara A kötet megjelenését támogatta a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. ISBN: Javasolt hivatkozás: Kelemen E., Bela Gy., Pataki Gy. (2010): Természet adta javak és szolgáltatások: szakértői és állampolgári értelmezések. ESSRG Füzetek, 1. szám, SZIE KTI Környezetgazdaságtani Tanszék, Környezeti Társadalomkutatók Csoport, Gödöllő Gödöllő ESSRG

3 OKoszisz_2_Layout :28 Page 3 Előszó A felismerés, hogy az emberi élet, a társadalom mindenkori jólléte függ a bennünket körülvevő ökológiai rendszerek egészséges működésétől, a régmúltra nyúlik vissza. Már az ókori görög filozófus, Platón felfedezte, hogy emberi beavatkozások révén olyan nemkívánatos természeti folyamatokat indítunk el, amelyek hosszabb távon hátrányosan érintik a természet által a társadalom igényeinek kielégítésére biztosított lehetőségeket. Platón példáját követve: az erdőterületek kiirtása talajerózióhoz, valamint a források elapadásához vezet, ami a föld megművelését lehetetleníti el (Daily 1997). A természeti és társadalmi rendszerek egymásra utaltsága az 1980-as években kapott nagyobb figyelmet, amikor egyértelművé vált, hogy egyre gyorsuló ütemben tűnnek el az állat- és növényfajok a Földről, és bebizonyosodott, hogy a természeti folyamatokba való emberi beavatkozás visszafordíthatatlan hatásokkal bír, az így eltűnő természeti erőforrások és fajok pedig nem pótolhatók a technológia fejlesztése révén. Egy-egy faj kihalása ugyanis legtöbb esetben nem pusztán a faj eltűnése miatt lényeges, hanem azért is, mert az adott faj részese volt egy önfenntartó rendszernek, így kihalásával a rendszer működése kerül veszélybe, s a rendszer működéséből származó hasznok is eltűnnek (pl. a méhek kihalásával ki vagy mi porozná be a gyümölcsfákat?). 3 A természet adta javak és szolgáltatások fogalma az ezredfordulót követően hódította meg a tudományos és politikai közéletet, az ENSZ által kezdeményezett kutatásnak (Millennium Ecosystem Assessment) köszönhetően. E kutatás felmérte a Föld különböző ökoszisztémái által a társadalom számára biztosított hasznokat, és megállapította, hogy az emberi élet fennmaradását biztosító természeti szolgáltatások 60%-a már eltűnt az emberi beavatkozás hatására (Vanderwalle és társai é.n.). Éppen ezért továbbra is szükség van olyan kutatásokra, amelyek információt biztosítanak a laikusoknak és a döntéshozóknak egyaránt, s támogatják őket a megfelelő döntések meghozatalában azzal, hogy segítik meghatározni az ökológiai rendszerek által nyújtott hasznokat, s iránymutatást adnak e hasznok összehasonlításában, értékelésében (Ehrlich 2008). Kiadványunk a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének Környezetgazdaságtani Tanszékén zajló két kutatás eredményeire épül, ötvözi az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete által között vezetett Jedlik Ányos kutatási projekt (azonosító: NKFP 3B018_04) eredményeit és az Európai Unió 6. Keretprogramja által finanszírozott RUBICODE (szerződésszám: , honlap: projekt tanulságait. A kiadvány célja, hogy a természetvédelem iránt érdeklődő hazai közönség minél szélesebb körével megismertesse a természet adta javak és szolgáltatások fogalmát. Írásunkban azt is szeretnénk bemutatni, hogy milyen szerepet tölthet be ez a tudományos életben született fogalom a természetvédelemmel kapcsolatos döntéshozatalban. Ennek érdekében a kiadvány első részében a természet adta javak és szolgáltatások koncepcióját járjuk körbe, majd a kutatásaink kapcsán megszerzett helyi ismereteket, tapasztalatokat foglaljuk össze. Jelen kiadványunkhoz szervesen kapcsolódik az ESSRG Füzetek második száma, amely a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez nyújt módszertani útmutatót.

4 OKoszisz_2_Layout :28 Page 4 Vezetői összefoglaló 4 A természet adta javak és szolgáltatások fogalma alatt mindazokat a kézzel fogható és kézzel nem fogható hasznokat (termékeket és szolgáltatásokat) értjük, amelyeket a természetes és ember által módosított ökoszisztémák a társadalom számára biztosítanak. A természet adta szolgáltatások fogalma tehát kettős meghatározottságot tükröz. Egyrészt az ökológiai adottságok, azaz az ökoszisztéma felépítése, folyamatai és az ezekbõl származtatott funkciók, lehatárolják a természet adta szolgáltatások lehetséges körét. Másrészt, mivel azokat a természet adta lehetőségeket tekintjük szolgáltatásoknak, amelyek társadalmi hasznossággal bírnak, az ökológiai funkciók által biztosított lehetőségek körét tovább szűkítik a társadalomban intézményesült normák, szabályok, elvárások (pl. a fogyasztói szokások, a társadalmi értékrend). A természet adta javak és szolgáltatások legelterjedtebb csoportosítását az ENSZ által kezdeményezett, az egész világra kiterjedő kutatási projekt (Millennium Ecosystem Assessment) során dolgozták ki. Eszerint négy fő csoportba sorolhatók a természet adta javak és szolgáltatások. Az első csoportba az ellátó, vagy más néven termeléssel összefüggő (provisioning) szolgáltatások tartoznak. Ilyen például a természetes és ember által módosított ökoszisztémákban megtermelt vagy begyűjtött élelmiszer, takarmány, az ökoszisztémákból nyert építő- és tüzelőanyag, a díszítésre használt anyagok vagy a gyógyszerészeti alapanyagok. A második csoportba a szabályozó (regulating) szolgáltatások tartoznak. Ezek közé soroljuk többek között az éghajlat és a vízháztartás szabályozását, az erózió elleni védelmet, a biológiai kártevők és betegségek elleni védekező képességet vagy a szennyező anyagok lebontását, ártalmatlanítását. A harmadik csoport a kulturális (cultural) szolgáltatások csoportja, amelybe az emberek számára kikapcsolódást, szellemi vagy spirituális inspirációt, tudományos információt stb. biztosító természet adta szolgáltatásokat (tehát pl. az ökoturizmus kialakításának lehetőségét) soroljuk. A természet adta javak és szolgáltatások negyedik, egyben legvitatottabb csoportjába a támogató (supporting) szolgáltatások tartoznak. Ezek a szolgáltatások mint például a talajképződés, a tápanyagkörforgás, az ún. primer produkció az összes korábban felsorolt szolgáltatás meglétéhez nélkülözhetetlen ökológiai folyamatok eredményei, éppen ezért egyes szerzők nem szolgáltatásként, hanem ökoszisztéma funkcióként tekintenek rájuk. Egy-egy ökoszisztéma a fenti négy csoportba sorolt szolgáltatások közül egyidejűleg többet is biztosít, ugyanakkor az ökológiai rendszerek sajátosságából fakadóan vannak olyan szolgáltatások, amelyek csak egy másik szolgáltatás rovására növelhetők (pl. az élelmiszertermelés mint ellátó szolgáltatás növelése általában a szabályozó és a támogató szolgáltatások minőségének romlásával vagy csökkenésével jár együtt). Ezt a kizárólagos kapcsolatot illeti az angol szaknyelv a trade-off, azaz átváltás kifejezéssel. Kutatásunk rámutatott arra, hogy a természettudományok tekintetében laikusnak számító emberek (pl. falusi közösségek tagjai) felismerik és értékelik e szolgáltatások jelentős részét. Az azonban, hogy mely szolgáltatásokat értékelnek fontosabbnak, számos személyes jellemzőtől (pl. foglalkozástól, a helyi természeti környezet ismeretétől) függ. Az egyes szolgáltatások egyéni megítélésében lévő különbségek és a szolgáltatások közötti átváltás gyakran tájhasználati konfliktusokat eredményez, amelyek megértéséhez és megoldásához hozzájárulhat, ha a tájhasználatot érintő döntések figyelembe veszik a természet adta javak és szolgáltatások fenntartásához kapcsolódó értékeket, érdekeket.

5 OKoszisz_2_Layout :28 Page 5 Természet adta javak és szolgáltatások a szakirodalom tükrében Mit értünk a természet adta javak és szolgáltatások elnevezés alatt? A természet adta javak és szolgáltatások fogalma és tudományos közéletben használt elnevezése (ecosystem services, tükörfordítással élve ökoszisztéma szolgáltatások) az angolszász fogalomhasználatra vezethető vissza. Ebben a megközelítésben az ökoszisztémát úgy értelmezhetjük, mint egy adott élőhelyen megtalálható, egymástól kölcsönösen függő helyzetben lévő élőlények és élettelen környezeti elemek rendszere. A magyar ökológiai (szünbiológiai) kutatásokban az ökoszisztéma ezzel szemben szűkebb értelmezést kapott: a társulások anyag- és energiaforgalmát leíró rendszerelméleti modellt értjük alatta, ami nem azonosítható teljes mértékben egy adott élőhely életközösségével. Mivel a magyar és az angol elnevezések között fogalmi különbségek figyelhetők meg, továbbá az angolszász terminológiában sem kizárólagos az ökoszisztéma szolgáltatás elnevezés (gyakran használják szinonimaként az ökológiai szolgáltatás, vagy a természet szolgáltatásai elnevezést is), és végül mivel a hétköznapi magyar szóhasználatban az ökoszisztéma szolgáltatás kissé idegenül hangzik, kiadványunkban természet adta javak és szolgáltatások, vagy röviden természeti szolgáltatások elnevezéssel illetjük az angol ökoszisztéma szolgáltatások fogalmat. 5 A tudományos életben számos különböző megközelítés él a természet adta javakkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, de szinte valamennyi tudományos definíció egyetért azzal, hogy az emberi jóllét s nem a szűken értelmezett közgazdasági hasznosság szemszögéből kell értelmezni azokat. A természet adta javak és szolgáltatások kapcsán egyes szerzők hangsúlyozzák, hogy magukat az ökológiai (természeti) folyamatokat (pl. az elsődleges termelés) is ide sorolhatjuk, míg mások az ökológiai rendszerek felépítéséből és folyamataiból származó funkciók egy részével (pl. vízháztartás) azonosítják azokat. Néhány ismert természeti szolgáltatás fogalom: A természet adta javak és szolgáltatások azok az ökoszisztéma funkciók, amelyek hasznosak az emberek számára. (Kremen 2005) A természet adta termékek (pl. ételek) és szolgáltatások (pl. hulladékelnyelés) azok, amiből az emberi populációnak haszna származik, és amelyek közvetlen vagy közvetett módon az ökoszisztéma funkciókból származnak. (Costanza és mások 1997) A természeti szolgáltatások mindazok a kézzel fogható és kézzel nem fogható hasznok, amelyeket egy adott ökoszisztéma biztosít a társadalom részére. (Millennium Ecosystem Assessment 2005) A természet adta javak és szolgáltatások azok a feltételek és folyamatok, amelyeken keresztül a természetes ökoszisztémák és azok a fajok, amelyek alkotják azokat, fenntartják az emberi életet. Ezáltal biztosítják a biodiverzitás fenntartását, és az ökoszisztémák által előállított javak (úgymint tengerből származó élelmiszerforrások, biomassza tüzelőanyag, gyógynövények, ipari termékek stb.) termelését. (Daily 1997) A természet adta javak és szolgáltatások mindazok az élőlények és közösségeik által létrehozott állapotok és folyamatok, amelyek nélkülözhetetlenek az emberi élethez, vagy gazdagítják azt. Ezek az állapotok és folyamatok lehetnek emberi beavatkozástól mentesek, de ember által irányítottak is; ha hasznosak az emberiségnek, akkor szolgáltatásoknak nevezzük őket. (Gonczlik, 2004) Az ENSZ 2001 tavaszán indított négyéves kutatási programja (Millennium Ecosystem Assessment MEA, által széles körben elterjedt értelmezés szerint az ökoszisztémák által előállított termékeket és az ökoszisztéma funkciókból származtatható szolgáltatásokat együttesen tekinthetjük természet nyújtotta szolgáltatásoknak. Az ökoszisztéma funkciókat az ökoszisztéma folyamatai és struktúrája hozzák létre, a funkciók az ökológiai rendszerben lezajló természeti folyamatok eredményei. Az adott ökoszisztéma felépítése meghatározza az ökoszisztéma funkciók körét, azaz a természet azon kom-

6 OKoszisz_2_Layout :28 Page 6 6 ponenseit és folyamatait, amelyek közvetlen vagy közvetett módon biztosítják az emberi szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlen termékeket és szolgáltatásokat (de Groot 2002, 2006). Az ökoszisztéma funkciók tehát elsősorban az ökoszisztémák megőrzéséhez szükségesek, és mivel nehéz értelmezni, hogy ezek hogyan is szolgálják az emberek jóllétét, a társadalom tagjai nem rendelnek hozzájuk értéket, hasznosságot sem. Bár ökológiai értékük magas lehet, gazdasági-társadalmi szempontból nem rendelkeznek értékkel. A természet adta javak és szolgáltatások fogalma az ökoszisztéma funkciókhoz képest szűkebb: a szolgáltatások minden esetben az ökoszisztéma funkciókból származnak akár közvetlen, akár közvetett módon, a funkciókkal ellentétben mindig hasznosulnak fogyasztás, használat, a jóllét növekedése által, így emberi hasznosság (gazdasági-társadalmi érték) rendelhető hozzájuk (Gómez-Baggethun és De Groot 2007). A természeti szolgáltatások meghatározása tehát kettős: egy természeti rendszerből nyerhető szolgáltatások körét egyrészt meghatározzák az adott ökoszisztéma funkciói; másrészt meghatározzák a társadalmi normák, szabályok, a domináns értékrend, a gazdasági környezet. A természet adta javak és szolgáltatások fogalma a fent leírt kettős meghatározottság révén lehetőséget ad arra, hogy a társadalmi hasznosság szempontjából értékeljük őket, s ezzel felhívjuk a figyelmet olyan szolgáltatásokra, amelyeket ingyen és bármikor hozzáférhetőnek tekintünk. A természeti szolgáltatás koncepció elősegítheti a természet és az ember komplex viszonyrendszerének, kapcsolatának értelmezését. Ezt a fogalmat használva az is lehetővé válik, hogy vizsgáljuk a társadalom és a természet közötti dinamikus kölcsönhatást s annak emberi hasznosságra gyakorolt hatását, illetve hogy kimutassuk az egyes természeti javak és szolgáltatások közötti átváltás tovagyűrűző hatásait. A természet adta javak és szolgáltatások fogalmának és gyakorlati hasznának megértését mindazonáltal az segítheti leginkább, ha megismerkedünk néhány konkrét szolgáltatással, illetve a szolgáltatások csoportosításával. A természet adta javak és szolgáltatások csoportosítása A természet adta javak és szolgáltatások csoportosítása a fogalomhoz hasonlóan igen sokszínű. Egyes szerzők aszerint sorolják csoportokba a szolgáltatásokat, hogy milyen ökoszisztéma funkciók biztosítják őket (de Groot 2002), mások leíró vagy szervezeti csoportokat különítenek el (Moberg és Folke 1999, Norberg 1999). A természet adta javak és szolgáltatások csoportosítási lehetőségei: Funkcionális csoportok: szabályozó, élőhely, termelő, és információs szolgáltatások. (de Groot 2002) Szervezeti (organizációs) csoportok: három szempont alapján különbözteti meg a természeti szolgáltatások csoportjait: 1) az adott szolgáltatás csak az adott ökoszisztéma számára elérhető, vagy egy szomszédos ökoszisztémával közös; 2) az ökoszisztéma élő (biotikus) vagy élettelen (abiotikus) összetevői állítják-e elő a szolgáltatást; 3) a rendszer hierarchikus szerveződésének mely szintjén keletkeznek a szolgáltatások (Norberg 1999). Leíró csoportok: megújuló, nem megújuló erőforrások, biotikus szolgáltatások, információs szolgáltatások, társadalmi és kulturális szolgáltatások. (Moberg és Folke 1999) A hazai kutatók közül Gonczlik Andrea (2004) foglalkozott mindeddig a legrészletesebben a természet adta javak és szolgáltatások kategorizálásával. Tanulmányában több csoportosítási lehetőséget összevetve megállapította, hogy a legtöbb tipizálás elkülöníti a kézzel fogható szolgáltatásokat (vagyis a természet adta termékeket) és a kézzel nem fogható szolgáltatásokat, ugyanakkor nagyon kevés csoportosítás utal a természetes és az emberi beavatkozás következményeként létrejövő szolgáltatások különbségére. A szerző ezért egy új, részletesebb és átfogóbb kategorizálást javasol, amelyben két fő csoportot különböztet meg: a materiális javak és a szolgáltatások csoportját. Utóbbit három további csoportra osztja: a fiziológiai és a nem fiziológiai szükségleteket kielégítő szolgáltatásokra, valamint a technológiai felhasználásokra (ide sorolja min-

7 OKoszisz_2_Layout :28 Page 7 dazokat a folyamatokat, amelyekben az ember irányítottan alkalmazza az élőlények tevékenységét, így pl. az élelmiszeripart). Bár ez a kategorizálás foglalja a legjobban rendszerbe a természet adta javakat és szolgáltatásokat, az egyes szolgáltatások besorolása és a kategóriák értékelése egy adott ökoszisztéma esetén, éppen a teljességre törekvés következményeként, viszonylag bonyolult. A Millenium Ecosystem Assessment kategorizálása, amely mára világszerte az egyik legelterjedtebbé vált, a funkcionális csoportosítási elvet alkalmazza (Millennium Ecosystem Assessment 2005). Eszerint négy fő csoportba sorolhatók a természet adta szolgáltatások. Az első csoportba tartoznak a termeléssel összefüggő, vagy másként ellátó szolgáltatások, amelyek a természetből származó különböző materiális javakat testesítik meg. Ebbe a kategóriába tartoznak az élelmiszerek, a takarmányok, a tüzelőanyagok, egyéb nyersanyagok, amit az építészetben vagy mindennapi tárgykultúrában használunk (pl. nád, fa, vályog), a genetikai készletek (pl. növény- és állatnemesítésnél használt vadalanyok), a gyógyászati anyagok (pl. gyógynövények, gyógyhatású vizek), illetve az egyéb, díszítésre használt anyagok. A második kategóriába a szabályozó szolgáltatások tartoznak, amelyek az ökoszisztéma folyamatok szabályozásában öltenek testet. Idesoroljuk többek között a levegőminőség és az éghajlat szabályozását, a felszíni és felszín alatti vízfolyások szabályozását, a kártevők és betegségek kontrollját, az erózió, az árvizek, a zaj elleni védelmet. A kulturális szolgáltatások csoportjába a kézzel nem fogható, és általában közvetlen gazdasági értékkel nem rendelkező szolgáltatásokat soroljuk, amelyek az emberek szellemi és lelki fejlődéséhez, rekreációjához járulnak hozzá. Idetartoznak többek között az esztétikai és spirituális szolgáltatások, továbbá az oktatással, turizmussal kapcsolatos szolgáltatások (bár utóbbiakhoz közvetlen gazdasági érték is kapcsolódhat). A negyedik kategóriába a támogató szolgáltatásokat soroljuk, amelyek az összes előbb felsorolt szolgáltatás biztosításához szükségesek, s amelyek nem direkt módon, hanem más szolgáltatásokon keresztül hatnak a társadalomra. A Millennium Ecosystem Assessment ebbe a kategóriába a talajképződést, a tápanyagkörforgást és az ún. elsődleges termelést (primer produkciót) sorolja. 7 Természet adta javak és szolgáltatások a Millennium Ecosystem Assessment alapján Termeléssel összefüggő (ellátó) szolgáltatások (provisioning services) élelmiszer takarmány energiaforrás, tüzelőanyag faanyag, ill. egyéb nyersanyag biokémiai, orvosi célú anyagok genetikai készletek díszítő elemek Kulturális szolgáltatások (cultural services) kulturális, történelmi és vallási örökség tudományos és oktatási szolgáltatás rekreáció és turizmus esztétikai érték, vonzó tájképi elem egyéb kulturális vagy művészeti információk, inspiráció a hely szelleme Szabályozó szolgáltatások (regulation services) széndioxid megkötés (levegő minőség) éghajlat szabályozás felszíni és felszín alatti vizek szabályozása, minőségének fenntartása árvizek elleni védelem erózió elleni védelem faji reprodukció biztosítása szennyezőanyagok lebontása beporzáskártevők és fertőzések elleni védelem viharok elleni védelem zaj és por elleni védelem biológiai nitrogén megkötés természet és biodiverzitás védelem Támogató szolgáltatások (supporting services) talajképződés tápanyagkörforgás elsődleges termelés

8 OKoszisz_2_Layout :28 Page 8 8 E kategorizálással szemben a legfőbb kritika a támogató szolgáltatások bevezetése terén fogalmazódik meg. Egyrészt, ha a természet adta javakat és szolgáltatásokat úgy definiáltuk, mint az ökoszisztéma funkciók ama része, amely közvetlen hasznossággal szolgál a társadalomnak tehát a természeti szolgáltatások termelését az ökoszisztéma funkciók biztosítják, akkor kérdésként merülhet fel, hogy a támogató szolgáltatások nem azonosak-e az ökoszisztéma funkciókkal. Másrészt, ha a támogató szolgáltatásokat közvetett módon, más szolgáltatásokon keresztül tudja hasznosítani a társadalom, akkor a társadalom által közvetlenül használt szolgáltatások értékelésével a támogató szolgáltatásokat is értékeljük, így a négy kategória egyenkénti értékelése során a támogató szolgáltatásokat duplán számoljuk (Hein és társai 2006). Kutatásunk során e kritikák ellenére mind a négy kategóriát vizsgáltuk, egyrészt azért, mert a támogató szolgáltatások kategóriájával az ökológiai folyamatok mélyebb megértését is figyelemmel kísérhetjük; másrészt pedig azért, mert a természeti szolgáltatások kvalitatív értékelése során, ha az egyes szolgáltatások értékelésekor nem a monetáris, pénzben kifejezett értéket mérjük, nincs jelentősége a kettős értékelésnek. Egy kutatás tanulságai A Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének Környezetgazdaságtani Tanszékén között zajló, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete által vezetett Jedlik Ányos kutatási projekt (NKFP 3B018_04) keretében interjúk, csoportos beszélgetések és egy közösségi fórum segítségével kíséreltük meg megérteni, hogy a Duna-Tisza közi Homokhátság néhány központi településén milyen természet adta javakat és szolgáltatásokat ismernek az itt élők, az ökológiai rendszer mely elemei miként járulnak hozzá jóllétükhöz. Célul tűztük ki, hogy kutatásunkkal felhívjuk a figyelmet a természeti szolgáltatások fennmaradását veszélyeztető folyamatokra, és hogy a közösség tagjaival együtt megalkossuk a természet adta javak és szolgáltatások fontossági sorrendjét, ami alapján a jövőben fenntarthatóbb tájhasználati, fejlesztési döntések születhetnek. Mindehhez azonban arra volt szükségünk, hogy megértsük, mit jelentenek a természeti szolgáltatások a helyi emberek számára, hogyan fordítják le saját nyelvükre ezt a tőlük idegen, tudományos közegben született koncepciót. A következő oldalakon a kutatás során gyűjtött élményeinket, ismereteinket, tapasztalatainkat foglaljuk össze. Az összegyűjtött sokrétű megközelítéseket nem szeretnénk összegyúrni egyetlen állampolgári (laikus) értelmezéssé, inkább arra törekszünk, hogy a megtapasztaltakat a maguk gazdagságában adjuk közre, így segítve az Olvasót abban, hogy megértse e koncepció lényegét, megérezze fontosságát, s mindehhez megtalálja a saját szájízének megfelelő elnevezést. Természet és társadalom kölcsönhatásai egykor és ma A Fülöpháza, Ágasegyháza és Orgovány térségében elterülő homokbuckás terület utolsó természetes növénytakarója, az erdősztyepp, a század során a török hódoltság következtében tűnt el (Molnár 2003). A faállományt a gyakori csaták következtében részben a harci eszközök pótlása, részben az újjáépítés miatt tizedelték meg. Az elnéptelenedett települések körül hatalmas műveletlen területek alakultak ki, ahol a vándorló, rideg állattartás amely akkoriban az ország egyik legfőbb exportcikkét, a magyar szürke szarvasmarhát adta túllegeltetést eredményezett. A kopár

9 OKoszisz_2_Layout :28 Page 9 homokfelszín a gyakori szelek miatt mozgásnak indult, s hamarosan veszélyeztette a környező mezővárosok (különösen Kecskemét) lakosságát (Podmaniczky 2005, Farkas 2006). A mozgó homok megkötésére az erdőtelepítés ösztönzésével, illetve a gazdátlan földek kiparcellázásával és művelésbe vonásával tettek kísérletet a 18. századtól kezdődően. Így jöttek létre az első tanyák a buckavidéken, amelyek a tájhoz illő multifunkcionális gazdálkodás révén a természet adta javak és szolgáltatások igen széles körére építettek (a tanyasi gazdálkodók a domborzati, vízrajzi és talajviszonyoknak megfelelően más-más területeket használtak legeltetésre, szőlő- és gyümölcstermesztésre, szántóföldi művelésre stb.) (Tóth 1996, Farkas 2006). A táj egyre intenzívebb használata a természetes vegetáció zsugorodását eredményezte, amit igazán az államosítások idején létrejött szövetkezetek erősítettek fel. A második világháborút követően a terület jelentős részét téeszesítették, és nagyüzemi intenzív mezőgazdálkodásba kezdtek ekkor alakultak ki a magasművelésű, nagytáblás szőlők, valamint a rossz természeti adottságok miatt már akkor is gazdaságtalan szántóföldek, nem ritkán a homokbuckák elegyengetésével, elrónázásával, vagy a rétek, szikes tavak lecsapolásával létrehozott sík területeken. Az ökológiai rendszerek működésébe a látványos tájátalakító fejlesztéseken kívül a fokozódó rétegvíz-kitermelés (öntözés), és az idegenhonos fajok (pl. akác) betelepítése révén is jelentősen beavatkozott a modern mező- és erdőgazdaság. Az intenzív módszerekkel nehezen művelhető homokbuckák, a mezőgazdaságnak nem túl kedvező természeti adottságok, és a tanyás településszerkezet miatt ugyanakkor a térség több településén megmaradhatott az eredeti kisparcellás birtokstruktúra. Termelőszövetkezetek helyett itt szakszövetkezeteket hoztak létre, amelyek tagjai saját maguk művelhették birtokukat a termés meghatározott százalékának beszolgáltatásáért cserébe. Így az intenzív művelési módok mellett továbbra is fennmaradt bár jóval kisebb mértékben a tradicionális paraszti gazdálkodás. A mezőgazdaság intenzívebbé válásának hatásai A 70-es években lezajló zöld forradalom hatására magasművelésű szőlőültetvények jelentek meg a térségben, amelyeknél a sorközök művelését és a szüretet is gépesítették. A növényvédőszerek és a gépi művelés következtében a szőlőföldek diverzitása jelentősen csökkent, nemcsak a szőlőközöket borító fűfajták tekintetében, de a tájfajta szőlő- és gyümölcsfajtákat illetően is. (Fotók: SZIE KTI) Az 1970-es években ugyanakkor már láthatóvá váltak azok a sok esetben vissza nem fordítható természeti folyamatok, amelyek emberi beavatkozás hatására alakultak ki, s hosszú távon a természet nyújtotta hasznok csökkenéséhez vezetnek. A lecsapolások, a növekvő rétegvíz-kitermelés, a szaporodó erdőültetvények és a 9

10 OKoszisz_2_Layout :28 Page 10 Az emberi gondatlanság hatása Emberi gondatlanságból okozott tűz hatására több száz hektár borókás égett le Ágasegyháza és Orgovány környezetében 2003-ban. A növényzet regenerálódása hosszú évtizedeket fog igénybe venni. (Fotók: SZIE KTI) 10 klímaváltozás hatására a terület kiszáradásnak indult. A mezőgazdasági művelés intenzívebbé válása, az idegenhonos növények elterjedése a természetes élőhelyek zsugorodását, valamint a biodiverzitás csökkenését eredményezte. E negatív hatások felismerése vezetett ahhoz, hogy megjelenjenek a térségben az első természetvédelmi törekvések: 1975-ben megalakult a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, hogy a még megmaradt természeti értékeket, köztük számos ritka, őshonos állat- és növényfajt, valamint a kultúrtáj mozaikos szerkezetét, megőrizze (Molnár 2003). A szárazodás látható jelei Az 1970-es években indult meg a talajvízszint drasztikus csökkenése, ami emberi tevékenységre lecsapolásokra, rétegvíz-kitermelésre, erdőtelepítésekre és a klímaváltozásra is visszavezethető. A csökkenés következtében szikes tavak és rétek száradtak ki, csökkent a kaszálók hozama, s egyre gyakrabban kerül veszélybe az évi termés. (Fotók: MTA ÖBKI)

11 OKoszisz_2_Layout :28 Page 11 A rendszerváltozást követően a téeszföldek magántulajdonba, az állami tulajdonú védett területek egy része pedig bérművelésbe került, a birtokok elaprózódtak. A tanyás gazdálkodás gazdasági szempontból már aligalig bizonyult megtérülőnek, ezért egyre több tanya elnéptelenedett, a körülöttük lévő földeket pedig vagy felhagyták, vagy beerdősítették. A parlagok azonban általában nem a természetes növénytakarónak, hanem a gyomnövényeknek (pl. a selyemkórónak) kedveztek, míg az ültetvényerdőket többnyire idegenhonos fák alkotják a területre eredetileg jellemző őshonos fajok helyett. A hajdan kiemelkedő szereppel bíró állattartás töredékére csökkent, a szőlő- és gyümölcstermesztés szintén vesztett jelentőségéből. A megmaradt gazdaságokban ugyanakkor fokozódott a termelés, nőtt az állatlétszám és a szántók aránya. Mindezek a változások sajnos nem segítik a természeti környezet regenerálódását. A romló mezőgazdasági feltételekre (pl. a csökkenő talajvízszintre) ugyanis a legtöbben a vízvisszatartás helyett a rétegvízkitermelés és az öntözés fokozásával reagálnak, vagy nagy párologtatású erdőket ültetnek, ami tovább rontja a helyzetet. Ezek az egymásba kapcsolódó természeti és társadalmi folyamatok a természet adta szolgáltatások radikális csökkenéséhez vezettek, amit ma már a helyben élők is kritikusnak tartanak. Éppen ezért izgalmas kérdés, hogy az eltűnőben lévő szolgáltatások közül melyek a legfontosabbak a helyi közösségek számára, és miért. 11 Természet adta javak és szolgáltatások a helyiek szemével A helyiekkel készült beszélgetések nyomán természet adta szolgáltatások szinte teljes leltárját össze tudjuk állítani, bár az egyes szolgáltatások eltérő súllyal jelentek meg az interjúkban. Az ellátó szolgáltatások közül legtöbben az élelmiszer- és takarmánytermelést, különösen is a szőlő- és gyümölcstermesztés, illetve a legeltetés és a szántóföldi növénytermesztés lehetőségét említették. Fontos szolgáltatásként jelenik meg a fa, főleg az utóbbi idők erdősítései nyomán, részben tüzelőként, részben építőanyagként. Szintén jelentős érték a helyi emberek számára a terület genetikai potenciálja: interjúalanyaink számos A visszafordíthatatlan negatív ökológiai folyamatok súlyát jelzi, hogy a létfontosságú természet adta szolgáltatások így pl. a vízháztartás szabályozása, az élelmiszer- és takarmánytermelés esetében minden interjúalanyunk jelentős, már-már drasztikus csökkenésről számolt be, ami a térség elnéptelenedésével fenyegethet hosszú távon. Mindezen eltűnőben lévő természeti szolgáltatásokat aligha képesek ellensúlyozni a nemzeti park megalapításával létrejövő kulturális szolgáltatások. megőrzendő, tájjellegű növény- és állatfajt említettek, amelyek ellenálló-képességük, hozamuk miatt ma is fontos gazdasági értéket képviselnek (pl. az arany sárfehér szőlőfajta, a pusztai tölgyesek, vagy a régi tyúkfajták). Bár várható lenne, hogy a térség legmeghatározóbb természeti erőforrását, a homokot is gyakran említik mint építőanyagot, mindössze egyetlen interjúban jelenik meg ebben az értelemben. Ez azt jelzi, hogy interjúalanyaink számára a homok elsősorban mint talaj ültetőközeg, támasztóközeg, termőföld értékes. Szintén kevesebb említés esik a mézről vagy egyéb gyűjthető terményekről, például gyógynövényekről, gombákról, vagy a borókabogyóról (ez utóbbi gyűjtésére már csak idősebbek emlékeznek). Az orvosi célú anyagok közül egyedül a Szappan-szék reumatikus betegségeket gyógyító vizéről tesznek említés, de szintén csak emlékképként. A szabályozó szolgáltatások közül kettőt emeltek ki a legtöbben: a vízháztartás szabályozását, illetve az erózió elleni védelmet. Ennek oka, hogy a terület adottságaiból fakadóan a múltban és a jövőben is alapjaiban határozza meg a gazdálkodást a talajvízszint folyamatos csökkenése, illetve a futóhomok elleni védekezés. Csak marginálisan jelenik meg a klímaszabályozás, a kártevők elleni védekezés vagy a természet- és biodiverzitás-védelem.

12 OKoszisz_2_Layout :28 Page 12 A kulturális szolgáltatásokról ezzel szemben igen változatos és gazdag képet alkothatunk az interjúk alapján. Kulturális, történelmi örökségként tekinthetünk a tanyavilágra, ami ugyan megszűnőben van, mégis egy sajátos, élethivatás-szerű életmódot jelent, amihez sokan érzelmileg is kötődnek. Hasonlóan erős érzelmi kötődés alakult ki néhány egyedi tájrészlethez, elsősorban gyerekkori közös emlékek, közösségi ünnepségek nyomán. Főként a nemzeti park és a védett területek kialakításának köszönhetően jelentek meg és terjedtek el az oktatással, neveléssel, valamint a turizmussal, rekreációval kapcsolatos szolgáltatások, amelyek jelentős részét közvetlenül nem a helyiek élvezik, mégis általában büszkeséggel tölti el őket, hogy idegenek is értékesnek találják az őket körülvevő környezetet. 12 Részletek a természet adta javak és szolgáltatások leltárjából Élelmiszer és takarmány (ellátó szolgáltatások): Ezt úgy kell elképzelni, hogy abban az időszakban a szőlő között megtermelték az almát, a szilvát, a barackot, meg mindenféle gyümölcsöt termeltek együtt, és az biztonságot adott még. ( ) Tehát ezt úgy hívták, ezt a művelési módot akkor, hogy kétszintes termelési mód. Ez a meszes homok sokkal jobb a lucernának, mint a kötöttebb talajok, (de) a lucerna annyira gyönge kis gyámoltalan, amikor el van vetve, hogy első évben nem nagyon terem. Utána viszont 7-8 évig is terem, 5 évig biztosan jó hozammal. Az erdők erózió elleni védekező hatása (szabályozó szolgáltatás): Volt Kerekegyháza köves útjának a végén erdősítés. Volt olyan, hogy a szél a homokot úgy behordta az útra, hogy a tűzoltók takarították el, körülbelül egy 50 km-es szakaszon. Ezek mind megszűntek, az erdő megtöri a szél szállító hatását is. A táj szépsége, tudományos szempontból vett érdekessége (kulturális szolgáltatás): Még ami eléggé mozgatórugó, ugye, az ornitológusok. ( ) Most is jön jövő héten egy egész csapat, lefoglalták az egész tanyát, és most jönnek, költöznek a madarak, és most van egész június közepéig egy hatalmas nagy invázió. És most itt ez álom nekik, fényképezni. Támogató szolgáltatásokról csak elenyésző mértékben kaptunk információt. Amellett, hogy az interjúk alapján összeállíthattuk a természet adta szolgáltatások leltárját, nagyon alapos helyi és tradicionális ökológiai tudás is kibontakozott, amikor egy-egy szőlőfajta, vagy állat igényeiről, a megfelelő terület jellemzőiről beszéltek a gazdálkodók. Ilyenkor nemcsak az adott természeti szolgáltatás részleteit mutatták be az interjúalanyok, de azt is, hogy mi szükséges e szolgáltatások megőrzéséhez, fenntartható használatához. A gazdálkodás változásaival érzékeltették a természeti és a gazdálkodási rendszer közötti kölcsönhatást: a természet változásaira ugyanis mindig a gazdálkodási módok megváltoztatásával kellett reagálniuk, ha talpon akartak maradni még akkor is, ha sokszor emberi beavatkozás okozta magát a természeti változást. Az interjúk egy további fontos tapasztalata, hogy különbség van a helyi származású, helyben gazdálkodó interjúalanyok, és a beköltöző, vendégfogadással, oktatással foglalkozó interjúalanyok között abban, hogy milyen természet adta javakat és szolgáltatásokat tartanak értékesnek és miként. Főként a kulturális szolgáltatások terén érezhető ez a különbség. Bár a helyiek számára a természethez való kapcsolódást elsősorban a földdel való munka teremti meg, s csak másodsorban a táj szépsége, nagyon erős érzelmi kötődés fakad a gyerekkori emlékekből, a meghatározott helyeken tartott közösségi ünnepekbõl. A gazdálkodás és a közös emlékek mellett ugyanakkor háttérbe szorul a táj szépsége, diverzitása, ter-

13 OKoszisz_2_Layout :28 Page 13 Részletek a természet adta javak és szolgáltatások leltárjából A természet, a társadalom és a gazdaság kölcsönhatásairól a szőlőtermesztés kapcsán: Ez a fajta régen izsáki sárfehérnek hívták, csak muszáj volt átkeresztelni szereti ezt a homokot. De úgy szereti, hogy a lába a vízben legyen, vagy egy talajrétegben, és fölül meg a meleget, és akkor ez nagyon bőségesen tud teremni Most már itt is a jobb területeken vannak a szőlők ( ), mert régen csinálták azt, hogy Izsák határában is voltak homokdombok, de ezeket régen elkubikolták, elsimították. Ezek az elsimított helyek azért nem olyan jó termőterületek, mert szerkezetlen homok ennek egy része. Ahová oda tudták a homokot, ott azért, ahonnét elvitték, ott meg megint azért nem érzi jól magát a szőlő Hát most a nyugalmi vízszint kb. 1,5-2 méterrel van lentebb, mint amikor mi itt éltünk, itt laktunk. ( ) Meg itt, ha kicsit vizesebb volt az esztendő, akkor téli időszakban fölkötöttem a korcsolyát, és kilométert mentünk jégen, annyi víz volt. Most igaz, hogy itt van egy levezető csatorna is, de alapvetően nincs neki mit elvinni. ( ) Ahol korábban jó sárfehérek voltak, azok elkezdtek szenvedni, tehát lejjebb került a nyugalmi vízszint, és nem tudta már úgy elérni. Kezdett a termőhely szelektálódni. Tehát a község egy részének az elnéptelenedése, vagy az, hogy azt a területet elhagyták mert most már jó része be van erdősítve erre is visszavezethető. 13 mészeti értékekben való gazdagsága. Ezzel szöges ellentétben az idelátogató külföldiek, gyerekek számára a természettel való élő, közvetlen kapcsolat a séta, a lovaglás, a madármegfigyelés, a csillagvizsgálat révén alakul ki, így számukra és a vendéglátásból élők számára is ezek a szolgáltatások az elsődlegesek, a legértékesebbek. Konfliktusok kialakulásához vezethet ugyanakkor, hogy ugyanannak a tájnak más használói más és más szolgáltatást tartanak a legértékesebbnek s megőrzendőnek, akár a többi ökoszisztéma szolgáltatás feláldozása árán is. Más-más természeti szolgáltatásokat más-más társadalmi csoportok használnak, értékelnek többre. Míg a termeléssel összefüggő szolgáltatások elsősorban a helyiek számára jelentenek nagyon fontos adományokat, a nemzeti parkhoz kapcsolódó kulturális szolgáltatások inkább az idelátogató turisták számára jelentenek értéket.

14 OKoszisz_2_Layout :28 Page 14 Összegzés 14 Interjúink alapján megállapítható, hogy elsősorban emberi beavatkozásoknak (a buckák elkubikolásának, a mocsarak lecsapolásának) köszönhető a természet adta javak és szolgáltatások drasztikus átalakulása a Homokhátságon. Ezek az emberi beavatkozások az ökoszisztéma funkciók megváltoztatásán keresztül befolyásolták a természet adta javakat és szolgáltatásokat, ugyanakkor számos társadalmi-gazdasági változás is hatással volt rájuk. Ilyen hatásnak tekinthető a nemzeti park megalakulása, amely a védett területek kialakításával, és onnét a gazdálkodás kiszorításával megszüntetett bizonyos haszonvételi lehetőségeket, helyette ugyanakkor újakat teremtett (pl. turizmushoz, oktatáshoz kapcsolódó kulturális szolgáltatásokat). Hasonlóképpen gazdasági hatások, elsősorban az uniós támogatások eredménye, hogy sok helyütt kivágják a szőlőket, és helyette erdőt telepítenek. Bár természetvédelmi szempontból egy intenzív művelésű szőlő nem sokkal kívánatosabb, mint egy tájidegen fajokkal beültetett erdő, a szőlőhöz kapcsolódó kulturális tradíciók és művelési módok, valamint a jellegzetes, régi magyar tájfajták eltűnése miatt ez a váltás is fontos szolgáltatások eltűnését jelzi. Lényeges azt is látnunk azonban, hogy az ökoszisztéma funkciók átalakulása miatt a természet által nyújtott szolgáltatások körében bekövetkező változások időnként olyan tájhasználat váltásokat eredményeznek, amelyek ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból is károsak lehetnek hosszú távon. Jellegzetes példa erre a telepített erdők arányának folyamatos növekedése, amit azzal indokolnak a helyiek, hogy a szárazodás miatt olyan növényeket kell ültetniük, amelyek gyökere eléri a talajvíz csökkenő szintjét. Mivel azonban az erdők vízigénye és párologtatása nagyobb, mint pl. a korábban sokkal elterjedtebb gyepeké, az erdőtelepítések a talajvízszint további csökkenéséhez járulnak hozzá. A természet adta javak és szolgáltatások körében bekövetkező változások mellett használóik köre is átalakult, tágult. A megnövekedett mobilitásra, a városi lakosság rekreációs igényeire építő kulturális szolgáltatások megjelenésével olyan csoportok kapcsolódtak be a helyi természet adta szolgáltatások használatába, akik addig csak közvetetten részesültek ezekből a javakból. A kulturális szolgáltatások használata révén ugyanakkor sokszor ellentétbe kerülnek e szolgáltatások fogyasztói a helyi lakossággal, akik a gazdálkodáshoz, mindennapi megélhetéshez szükséges szolgáltatásokat tartják elsősorban megőrzendőnek (pl. ilyen konfliktus alakulhat ki a természetvédelem és az intenzív mezőgazdaság között). Gyakran a helyi lakosság is megosztott a természet eme szolgáltatásai kapcsán, amit elsősorban az határoz meg, hogy megélhetésük mely szolgáltatásokhoz kötődik. A természet által nyújtott javak és szolgáltatások komplexitása és nem egyszer ellentmondásossága a természetvédelem és a gazdálkodás közötti gyakori konfliktusokat is más fénybe helyezi. E koncepció használatával egyértelművé válik, hogy a két tábor közötti ellentét abból fakad, hogy ugyanannak a területnek más-más szolgáltatásait használják, értékelik. Nem feledkezhet meg ugyanakkor egyik fél sem a másik számára nyújtott szolgáltatásokról. A helyi konfliktusok feloldásához nélkülözhetetlen, hogy a természet adta szolgáltatásokat a maguk komplexitásában kezeljék mind a természetvédők, mind a helyiek, s mindkét fél érdekeit szem előtt tartva hozzanak döntéseket az adott ökoszisztéma és táj kezelésére vonatkozóan. A természet adta javak és szolgáltatások koncepciója, bár elsőre úgy tűnhet, távol áll a helyi, természetvédelem terén laikusnak számító tájhasználók gondolkodásától, jól tetten érhető a velük készült interjúkban. A természet által nyújtott termékekhez és szolgáltatásokhoz a közösség tagjai a jóllét különböző dimenzióit kapcsolják: az ellátó szolgáltatásokhoz leggyakrabban anyagi jóllétet és társadalmi megbecsülést, a szabályozó szolgáltatásokhoz fizikai jóllétet (egészséget), a kulturális szolgáltatásokhoz pedig fizikai-szellemi jóllétet és társadalmi megbecsülést társítanak. A természeti szolgáltatások mindaddig magától értetődő haszonvételeknek tűnnek számukra, amíg nem szembesülnek a szolgáltatások mennyiségében és minőségében bekövetkező negatív változásokkal.

15 OKoszisz_2_Layout :28 Page 15 Azonban minél inkább megtapasztalják a természet adta javak és szolgáltatások szűkösségét, annál inkább felmerül, hogy ezek a szolgáltatások valójában ajándékok a természettől, olyan haszonvételi lehetőségek, amelyekért még csak nem is fizetünk. Több megkérdezett szerint éppen ezért nem is lehet szolgáltatásnak nevezni őket, hiszen a természet nem méricskél, s nem gondolkozik piaci megtérülésben, amikor rendelkezésünkre bocsátja őket. Legtöbbször maga a társadalom és a társadalmi célok érdekében végzett emberi beavatkozások korlátozzák a természetet e haszonvételi lehetőségek fenntartásában. Mindezek fényében különösen lényeges, hogy tudatában legyünk az emberi tevékenység és a természet által biztosított termékek és szolgáltatások közötti szoros kölcsönhatásnak. Ebben a hosszú tanulási folyamatban, amely szükségszerűen együtt jár a környezeti tudatosság növekedésével, lehet segítségünkre a kiadványban bemutatott koncepció. 15

16 OKoszisz_2_Layout :28 Page 16 Ajánlott olvasmányok 16 Costanza, R., d'arge, R., De Groot, R. S., Faber, S., Grasso, M., Hannon, B., Limburg, K. E., Naeem, S., O'Neill, R. O., Paruelo, J., Raskin, R. G., Sutton, P., & van den Belt, M. (1997): The value of the world's ecosystem services and natural capital. Nature, 387: Costanza, R. (2008): Ecosystem services: Multiple classification systems are needed. Biological Conservation, 141 (2): Daily, G. C. (1997): Nature's services: societal dependence on natural ecosystems. Washington, DC: Island Press. Ehrlich, P. (2008): Key Issues for Attention from Ecological Economists. Environment and Development Economics, 13: Fisher, B., Turner, K.R. (2008): Ecosystem services: Classification for valuation, Biological Conservation, 141 (5): Fisher, B., Turner, K.R., Morling P. (2009): Defining and classifying ecosystem services for decision making. Ecological Economics, 68: de Groot, R. S. (2002): A typology for the classification, description and valuation of ecosystem functions, goods and services. Ecological Economics, 41: de Groot, R.S. (2006): Function analysis and valuation as a tool to assess land use conflicts in planning for sustainable, multi-functional landscapes. Landscape and Urban Planning, 75: Farkas, J. Zs. (2006): A művelési ágak változásai a Homokhátságon. A Falu, XXI (2): Freeman, A. M. (1998): The economic approach to environmental policy: the selected essays of A. Myrick Freeman III. Cheltenham, Edward Elgar. Getzner, M., Spash, C. L., & Stagl, S. (2005): Alternatives for environmental valuation. London: Routledge. Gómez-Baggethun, E. and de Groot, R. (2007): Capital natural y funciones de los ecosistemas: explorando las bases ecológicas de la economía. Ecosistemas, 3. (letölthető: Gómez-Baggethun, E., de Groot, R.S., Lomas, P.L., Montes, C. (2010): The history of ecosystem services in economic theory and practice: From early notions to markets and payment schemes. Ecological Economics, 69: Gonczlik, A. (2004): Az élő természet adományai. Kovász, VIII, Hein, L., van Koppen, K., de Groot, R.S. and van Ireland, E.C. (2006): Spatial scales, stakeholders and the valuation of ecosystem services. Ecological Economics, 57: Kremen, C. (2005): Managing ecosystem services: what do we need to know about their ecology? Ecology Letters, 8: Millennium Ecosystem Assessment. (2005): Ecosystems and human well-being: Synthesis. A report for the Millennium Ecosystem Assessment. Washington D.C. Island Press. Moberg, F., & Folke, C. (1999): Ecological goods and services of coral reef ecosystems. Ecological Economics, 29: Molnár Zs. (szerk.) (2003): A Kiskunság száraz homoki növényzete. Sanddunes in Hungary (Kiskunság). Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest. Norberg, J. (1999): Linking Nature's services to ecosystems: Some general ecological concepts. Ecological Economics, 29:

17 OKoszisz_2_Layout :28 Page 17 O'Connor, M., & Spash, C. L. (1999): Valuation and the environment: theory, method, and practice. Cheltenham: E. Elgar. Ostrom, E. (2005): Understanding institutional diversity. Princeton, N.J.; Woodstock: Princeton University Press. Podmaniczky, L. (szerk.) (2005): Megalapozó kutatás a Homokhátság ÉTT kialakításához. Kutatási jelentés. Szent István Egyetem, Gödöllő. Spash, C. L. (1996): Environmental management without environmental valuation? Cambridge: Department of Land Economy, University of Cambridge. Tóth, K. (1996): 20 éves a Kiskunsági Nemzeti Park Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét. Vanderwalle, M., M.T. Sykes, P.A. Harrison, G.W. Luck, P. Berry, R. Bugter, T.P. Dawson, C.K. Feld, R. Harrington, J.R. Haslett, D. Hering, K.B. Jones, R. Jongman, S. Lavorel, P. Martins da Silva, M. Moora, J. Paterson, M.D.A. Rounsevell, L. Sandin, J. Settele, J.P. Sousa, M. Zobel (é.n.): Review paper on concepts of dynamic ecosystems and their services. (letölthető: Services.pdf) Wallace, K.J. (2007): Classification of ecosystem services: Problems and solutions, Biological Conservation, 139 (3-4): Wallace, K.J. (2008). Ecosystem services: Multiple classifications or confusion? Biological Conservation, 141 (2):

18 OKoszisz_2_Layout :28 Page 18 Köszönetnyilvánítás Kiadványunk a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének Környezetgazdaságtani Tanszékén között zajló, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete által vezetett Jedlik Ányos kutatási projekt (NKFP 3B018_04) eredményeként született, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával. Köszönettel tartozunk Ágasegyháza, Fülöpháza, Orgovány, Tiszaalpár, Lakitelek, Csongrád-Bokros és a környező települések vezetőinek és lakosainak, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnak, amiért a kutatás három éve alatt rendelkezésünkre álltak, és segítették munkánkat. Szintén köszönet illeti a konzorciumban részt vevő kutatókat, különösen Kröel-Dulay Györgyöt, Málovics Györgyöt, Margóczi Katalint, Podmaniczky Lászlót, Rédey Tamást, Szabó Rebekát és Török Katalint a közös konzultációk során tett értékes megjegyzéseikért, koncepcionális és terepi segítségükért. Köszönjük Kovács Eszter gondos lektori munkáját. Köszönettel tartozunk a Környezeti Társadalomkutató Csoport többi tagjának, Balázs Bálintnak, Bodorkós Barbarának, Kalóczkai Ágnesnek és Kohlheb Norbertnek az empirikus munka során nyújtott segítségükért. Végezetül köszönettel tartozunk a Szent István Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem diákjainak a terepmunkában való aktív részvételükért.

19 OKoszisz_2_Layout :28 Page 19

20 OKoszisz_2_Layout :28 Page 20 ESSRG A Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG) csoportja 2004 szeptemberében jött létre a gödöllői Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Környezetgazdaságtani Tanszékén tanárok, kutatók és diákok részvételével. A kutatócsoport fókuszában megalakulása óta a környezeti ügyek társadalomtudományos vizsgálata és oktatása áll. A környezeti társadalomkutatás (environmental social science research) célja a természeti, illetve környezeti folyamatok kulturális, társadalmi, politikai és gazdasági dimenzióinak, következményeinek és közpolitikai, etikai vonatkozásainak integrált elemzése, mélyreható megértése; a természet- és társadalomtudományi elemzések integrálása; a társadalomtudományi metodológiák közpolitika-orientált és participatív (azaz az érintettek széles körét egyenrangúan bevonó) kutatási alkalmazása. Kiemelten fontos feladatunknak tekintjük az oktatási és kutatási tevékenységek szinergikus lehetőségeinek kihasználását, és különös hangsúlyt fektetünk az akciókutatási szemlélet és módszertan alkalmazására. Határterületre alakultunk: transzdiszciplináris szociológiai, történeti és gazdasági szempontú vizsgálataink átlépik a természet- és társadalomtudományok közti hagyományos megosztást. Multi-perspektivikus tudományszemléletünk kulcsfogalma a táj (landscape), amely értelmezhetetlen a biológiai-ökológiai ismeretek nélkül, ám hasonlóképpen nem lehet meg az ember, az emberi közösségek (kultúra) és a gazdálkodás viszonylatain kívül. Az érintett szereplők, társadalmi aktorok szempontjából mindez az ökológiai problematika, a gazdálkodás és kultúra sokszereplős problématerületeit jelenti, ahol az érték- és érdekkonfliktusok helyi, regionális, országos, nemzetközi és globális szintjei szorosan összefonódnak. Kutatócsoportunk kreatív módon egyesíti a konfliktusterhelt határterületek kezeléséhez elengedhetetlen kompetenciákat, gyakorlati készségeket. Közpolitika-orientált megközelítésünk az akciókutatás, a közösségfejlesztés, a konfliktuskezelés és a mediáció módszertanaiból merít. Elérhetőségek: Levelezési cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Telefon: 28/ , 2269-es mellék URL: Amennyiben a kiadvány illetve az abban bemutatott kutatás kapcsán szeretne kapcsolatba lépni velünk, kérjük, keresse Kelemen Esztert az alábbi elérhetőségek egyikén: Telefon: 30/ vagy 28/ , 2261-es mellék

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Modszer_2_Layout 1 2010.10.25. 21:19 Page 1 ESSRG Füzetek 2/2010 Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György Környezeti

Részletesebben

Projekt-kapcsolattartó a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnál: Jamniczky Zoltán

Projekt-kapcsolattartó a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnál: Jamniczky Zoltán Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Szerzők: Kovács Eszter Harangozó Gábor Marjainé Szerényi Zsuzsanna Csépányi Péter Szent István Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Az ökoszisztémák és biodiverzitás gazdaságtana Fókuszban a természeti értékek közgazdasági értékelése

Az ökoszisztémák és biodiverzitás gazdaságtana Fókuszban a természeti értékek közgazdasági értékelése Az ökoszisztémák és biodiverzitás gazdaságtana Fókuszban a természeti értékek közgazdasági értékelése Kovács Eszter Környezeti Társadalomkutatók (essrg), Környezetgazdaságtani Tanszék, Környezet- és Tájgazdákodási

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Ökoszisztéma-szolgálatások

Ökoszisztéma-szolgálatások Ökoszisztéma-szolgálatások Koncz Péter MTA-SZIE Növényökológiai Kutatócsoport, tudományos segédmunkatárs pkoncz@gmail.com 2014/04/01 Mik azok az ökoszisztéma-szolgáltatások? Mit szolgáltatnak nekem az

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Földrajztudományi Kutatóintézet

Földrajztudományi Kutatóintézet VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM 1 Tartalomjegyzék.pmd 1 Szerkesztõ: Lektor: EGEDY TAMÁS BERÉNYI ISTVÁN Technikai szerkesztõ: Technikai munkatárs: GARAI-ÉDLER ESZTER POÓR ISTVÁN A tanulmánykötet az OTKA

Részletesebben

Ökológiai gazdaságtan A biodiverzitás értéke

Ökológiai gazdaságtan A biodiverzitás értéke Konzervációbiológia 5. előadás Ökológiai gazdaságtan A biodiverzitás értéke A biológiai sokféleség értéke Tudományos, oktatási Etikai Esztétikai Gazdasági -> ökoszisztéma szolgáltatások Definíció: mindazok

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK

TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK A tájgazdálkodás múltja, jelene és jövője egy hazai borvidék példáján Szerzők: Dr. Nyizsalovszki Rita, MTA-DE Földművelési és Területfejlesztési Kutatócsoport

Részletesebben

Hozzászólás: A vízháztartás táji jellemzői és kapcsolata a tájstratégia-alkotáshoz

Hozzászólás: A vízháztartás táji jellemzői és kapcsolata a tájstratégia-alkotáshoz Hozzászólás: A vízháztartás táji jellemzői és kapcsolata a tájstratégia-alkotáshoz Ungvári Gábor Táji örökségünk megőrzéséért 2015.12.02 A hozzászólásom főbb üzenetei 1. A vízháztartási jellemzők alkalmas

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT)

TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT) Ángyán József TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT) Egyetemi jegyzet Lektor: Menyhért Zoltán A Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet jegyzete a természetvédelmi

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Önfenntartó Ökoház: az élhető jövő. Csömör Hermina info@goldlaser.hu +36 20 993 9368

Önfenntartó Ökoház: az élhető jövő. Csömör Hermina info@goldlaser.hu +36 20 993 9368 Önfenntartó Ökoház: az élhető jövő Csömör Hermina info@goldlaser.hu +36 20 993 9368 Az ipari termelés hátrányai A természetes környezet kimerülése Csökkenő tápanyagtartalom az élelmiszerekben Folyamatos

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4.

mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4. A Dunastratégia és a mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4. A Duna-régió stratégia és a mezőgazdaság 2 A Duna-vízgyűjtő felszíni és felszín alatti

Részletesebben

A Fekete István Mintaprogram bemutatása. Gelencsér Géza

A Fekete István Mintaprogram bemutatása. Gelencsér Géza A Fekete István Mintaprogram bemutatása Gelencsér Géza Mivel minden kölcsönhatásban van és a ma problémái egy olyan víziót igényelnek, amely képes a globális válság minden aspektusát figyelembe venni,

Részletesebben

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Török Katalin, Kröel-Dulay György, Rédei Tamás, Czúcz Bálint MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 2009. október 7. Aszály és szárazodás Magyarországon

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

KÖSZÖNTÖM A KÁRPÁT MEDENCEI AGRÁRFEJLESZTÉSI FÓRUM, ILLYEFALVA 2015. RÉSZTVEVŐIT.

KÖSZÖNTÖM A KÁRPÁT MEDENCEI AGRÁRFEJLESZTÉSI FÓRUM, ILLYEFALVA 2015. RÉSZTVEVŐIT. KÖSZÖNTÖM A KÁRPÁT MEDENCEI AGRÁRFEJLESZTÉSI FÓRUM, ILLYEFALVA 2015. RÉSZTVEVŐIT. II. AZ ÖKOLÓGIAI TERMÉK FOGALOM KÖRE: - ökológiai termék az egyetemes világ produktuma - biotermék az élő szimbóluma -

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese? TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Fátyolka lak Katica fészek Biocont Kft szívességéből Dr. Roszík Péter c. egyetemi docens, alelnök, Magyar Biokultúra Szövetség 2014.05.22. Székesfehérvár

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

Közösség által támogatott mezőgazdaság. Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet

Közösség által támogatott mezőgazdaság. Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet Közösség által támogatott mezőgazdaság Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet A közösség által támogatott mezőgazdaság egy olyan mezőgazdasági kezdeményezés, melyben a közösség átvállalja a gazdálkodótól a gazdálkodással

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

The Project Traditional and wild

The Project Traditional and wild A projekt az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. The Project Traditional and wild Zámboriné dr. Németh Éva Corvinus University of Budapest Department of Medicinal and Aromatic

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

AZ ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁSOK KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTELEN ALAPULÓ, ÖKOLÓGIAI KÖZGAZDASÁGTANI ÉRTÉKELÉSE

AZ ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁSOK KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTELEN ALAPULÓ, ÖKOLÓGIAI KÖZGAZDASÁGTANI ÉRTÉKELÉSE Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola AZ ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁSOK KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTELEN ALAPULÓ, ÖKOLÓGIAI KÖZGAZDASÁGTANI ÉRTÉKELÉSE Doktori (PhD) értekezés KELEMEN ESZTER Gödöllő

Részletesebben

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm

Részletesebben