KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI KUTATÁS EURÓPÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI KUTATÁS EURÓPÁBAN"

Átírás

1 Harmadik Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia London, június Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Iroda Cselekvés partnerségben EUR/ICP/EHCO / március 29. KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI KUTATÁS EURÓPÁBAN A címlapot Pascale Stieger 15 éves rajzolta, Kanton-iskola Burggraben, St. Gallen, Svájc Az iskola az egészségfejlesztő iskolák európai hálózatának tagja, amely az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a WHO Európai Regionális Irodájának közös programja

2 2 KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI KUTATÁS EURÓPÁBAN

3 Tartalom Összefoglaló...4 Bevezetés...6 Alapvető szükségletek...9 Több területet érintő kérdések...10 Sajátos kutatási területek...11 Következtetés

4 Összefoglaló Az 1994-ben, Helsinkiben tartott Második Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Konferencián az európai környezetvédelmi és egészségügyi miniszterek azonosították az elsődleges fontosságú kutatási területeket, és azt javasolták, hogy az Európai Tudományos Alapítvány (ESF) dolgozzon együtt az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodájával (WHO/EURO) és az Európai Bizottsággal (EC), hogy meghatározzák a jövőbeni környezet-egészségügyi kutatási szükségleteket. Ennek megfelelően indították el a tudományos konzultációs programot és rendszerszerű megközelítést alkalmazva, további kutatási szükségleteket határoztak meg a Helsinki Deklaráció Cselekvési Programja Európa Környezet-egészségügyéért céljainak támogatására. Az ESF egyik multidiszciplináris ülésén 45 vezető tudós értékelt több mint 80 részletes tudományos ajánlást és 24 prioritási kérdésből álló listát állított össze. Ezt követően politikai döntéshozók, tudósok, a nem-kormányzati szervezetek és az ipar képviselői tárgyalták meg a prioritási listát a közös ECE/ESF/WHO EURO konszenzus-konferencián és a környezeti tényezők relatív kockázatai és hatásai jobb megértésének igényét hangsúlyozták annak érdekében, hogy az erőforrásokat a lehető leghatékonyabban tereljék a problémák irányába. Ez a dokumentum e konferencia eredményeivel foglalkozik. A kapcsolódó Környezet a jobb egészségért 1 című dokumentumra alapozva tudományos és politikai kritériumokat is figyelembe véve határozták meg a prioritásokat. A konszenzuskonferencia a stratégiai és a sajátos tudományos szükségletek három csoportját emelte ki: Alapvető szükségletek környezeti és egészségi indikátorok egészségügyi és környezetvédelmi földrajzi információs rendszerek Több területet érintő kérdések kockázatbecslés a környezetvédelem hozzájárulása az egészségi állapotban megfigyelhető társadalmi különbségekhez a megértési funkciók, mint a környezet egészségre gyakorolt hatásainak közvetítői 1 Kroes, R. szerk. Környezet a jobb egészségért. Összefoglaló jelentés az ESF környezet-egészségügyi programjáról, Strasbourg, Európai Tudományos Alapítvány,

5 Sajátos kutatási területek levegőminőség vízminőség és ivóvíz a környezet hatásai a megértési funkciókra a gyermekek véletlen sérülései a klímaváltozás és a sztratoszférikus ózonréteg csökkenése A konszenzus-konferencia a javasolt program végrehajtása érdekében azt ajánlotta, hogy a környezetegészségügyi-kutatást rendezzék egységbe és hangolják össze Európa-szerte és hangoztatta, hogy az EC/ESF/WHO EURO együttműködés kialakítása megkönnyítené a javasolt kutatás, valamint a kutatás és a politikai döntéshozatal közötti kapcsolatok összefogását és összehangolását. Egyesített erőfeszítésre van szükség, ideértve a nemzetközi és az országos tevékenységeket is, a kutatási programok végrehajtásához a költséghatékonyság figyelembevételével kiválasztott témakörökben, ezzel korlátozva az anyagi erőforrások felhasználását és biztosítva a hatásos és hatékony megoldásokat mind a megelőzésben, mind pedig a környezeti tényezők egészségre gyakorolt hatásainak csökkentésében Európában. 5

6 Bevezetés Háttér 1. Az 1994-ben, Helsinkiben tartott Második Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Konferencián az európai környezetvédelmi és egészségügyi miniszterek hét széles prioritási területet határoztak meg, ahol cselekvésre van szükség annak érdekében, hogy csökkenjen a romló környezet egészségkárosító hatása. Ezek a területek a szennyezett élelmiszerek és víz, a környezeti és a belsőtéri levegőminőség, a munkakörnyezet, a város egészségügyi problémái, a balesetek okozta halálozás és sérülések. A fentiek eredményeként megszületett Európai Környezet-egészségügyi Cselekvési Programról szóló helsinki nyilatkozat ajánlja, hogy az Európai Tudományos Alapítvány (ESF) dolgozzon együtt az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodájával (WHO/EURO) és az Európai Bizottsággal (EC) e területek jövőbeni kutatási szükségleteinek meghatározásában. Tudományos konzultációs program 2. A helsinki nyilatkozat ajánlásaival összhangban az ESF elindította tudományos konzultációs programját. A program a WHO-EURO-val és az EC-vel szoros együttműködésben készült. Mintegy 20 európai országból, a szakterületek széles skáláját felvonultató, a neurobiológiától és a toxikológiától kezdve az epidemiológiáig és a társadalomtudományokig több mint 150 tudós dolgozott együtt sorozatos munkaértekezleteken és tanulmányutakon azoknak a területeknek az azonosításán, amelyek további vizsgálatokat igényelnek a Nyilatkozat céljainak elérése érdekében. Egy 1998 júniusában tartott multidiszciplináris ESF-ülésen 45 vezető tudós értékelt több mint 80 részletes, a jövőbeni kutatásokra vonatkozó ajánlást, és 24 prioritást határozott meg. Ezeket a tudományos szempontok alapján kiválasztott ajánlásokat a közös ECE/ESF/WHO EURO konszenzus-konferencia tárgyalta meg politikai döntéshozók, tudósok, a nem-kormányzati szervezetek és az ipar képviselőinek részvételével, 1998 októberében. A konferencia hangsúlyozta a környezeti tényezők relatív kockázatai és hatásai alaposabb megértésének igényét. Ezen ismeretek nélkül fennáll az a veszély, hogy a törvényhozás az erőforrások elosztása során hibásan az egészségre kisebb valós hatást gyakoroló problémákat részesíti előnyben. A konferencia eredményét, a 17 prioritási kutatási terület végleges listáját és a végrehajtásra vonatkozó általános ajánlásokat, ez a dokumentum foglalja össze. 3. A kezdeményezések tárgya tükrözi a WHO környezet-egészségügy munka-definícióját. Ez a meghatározás a környezet-egészségügyet az emberi jóllét, az egészség és a betegségek azon aspektusainak összességeként határozza meg, amelyeket környezeti tényezők befolyásolnak. Kapcsolódik az egészséget és/vagy a jóllétet potenciálisan befolyásoló környezeti tényezők értékelésének és szabályozásának elméletéhez és gyakorlatához is. Kiválasztási szempontok 4. Az ESF Környezet-egészségügyi Munkacsoportja (ENHE) azokat a helsinki deklaráció által megadott prioritási területeket vizsgálta, ahol összehangolt európai kutatásra van szüksége, és ahol változásokat lehet elérni, ezáltal a fenntarthatóság irányába hatnak. Emellett, azóta felmerült, új politikai prioritásokat is figyelembe vettek. A kutatási területek 6

7 és a sajátos igények meghatározása és rangsorolása, mind tudományos, mind pedig politikai szempontból lényeges kritériumok alkalmazásával történt. Tudományos kritériumok A fizikai és a lelki egészségre és/vagy jóllétre veszélyt jelentő expozíciók A társuló kockázatok becslése Az oki és hatásmechanizmusok Megvalósíthatóság, multidiszciplinaritás és időszerűség Hozzáadott európai érték Politikai kritériumok Hozzáadott európai érték Politikai jelentőség Társadalmi és gazdasági előnyök Környezeti hatás Költségek Kizárt területek 5. Bizonyos területeket, amelyek ugyan elismerten aggodalmat keltenek, megtárgyaltak és ezt követően kizártak. Ez nem azért történt, hogy lekicsinyeljék e témák fontosságát, de a konszenzus-konferencia résztvevőinek megítélése szerint azok a területek a legfontosabbak, amelyek minőségi adatokat szolgáltatnak, és ahol komoly politikai és egészségügyi szükségletek mutatkoznak. 6. A kizárás főbb okai a következők voltak: a) annak felismerése, hogy van néhány olyan kutatási szükséglet, amely nagyon fontos Európa számára, de a szükséges munkát egyetlen laboratóriumban vagy országban hatékonyabban lehet elvégezni; b) az a tény, hogy bizonyos fontos kutatási területek (pl. a hormonrendszert károsító anyagok) megfelelő támogatást kapnak, és más nemzeti és nemzetközi programok keretei között foglalkoznak velük; c) az a szemlélet, hogy néhány kutatási terület (pl. a veszély meghatározása, táplálkozás és dohányzás, műszaki témák és végrehajtás) fontos, de a jelen kezdeményezés keretein kívül esik. A konszenzus-konferencia résztvevői elismerték, hogy e területek jelentősek a problémák elébe menő és a megelőző tevékenységek szempontjából, ezért szorgalmazták, hogy kiegészítő tudományos kutatási tevékenység tárgyát képezzék. 7. Az ENHE munkacsoportja hangsúlyozni kívánja, hogy számos egyéb, fontos tudományos cél létezik, amely kiérdemelné a nemzetközi és nemzeti kutatásokat finanszírozó testületek támogatását. A kapcsolódó, A környezet a jobb egészségért című dokumentum tételesen felsorolja ezeket. 7

8 8. Ezen felül, a munkacsoport elismeri, hogy a gyorsan változó világban állandó figyelmet szükséges fordítani az újabb környezeti veszélyekre, valamint kutatási lehetőségekre, ilyen pl. a mikrobiológiai rezisztencia. Kutatási szükségletek 9. A konszenzus-konferencia számos stratégiai és speciális kutatási szükségletre világított rá, kiemelve azokat a területeket, ahol lehetőség nyílik a problémák elébe menni. A konszenzus-konferencia a stratégiai és a sajátos tudományos igények három csoportját azonosította: Alapvető szükségletek környezeti és egészségügyi indikátorok egészségügyi és környezetvédelmi földrajzi információs rendszerek Több területet érintő kérések Kockázatbecslés A környezetvédelem hozzájárulása az egészségi állapotban megfigyelhető társadalmi különbségekhez A kognitív funkciók, mint a környezet egészségre gyakorolt hatásainak közvetítői Sajátos kutatási területek Levegőminőség Vízminőség és ivóvíz A környezet hatásai a kognitív funkciókra A gyermekbalesetek A klímaváltozás és a sztratoszférikus ózoncsökkenés 10. Valamennyi fenti területnek közvetlen vagy közvetett kapcsolata van a Helsinki Deklaráció prioritásaival. Emellett, a prioritási területek jelentőségét a közép-kelet európai országok (CCEE) és a szovjet utódállamok (NIS) szempontjából külön munkacsoport erősítette meg. A konszenzus-konferencia hangsúlyozta azonban, hogy ezekben az országokban különleges igény jelentkezik a kutatási készségek és kapacitások fejlesztésére. 11. Ezek a területek teljes mértékben illeszkednek ahhoz kutatással összefüggő tevékenységhez illetve kiegészítik azt, amelyik a WHO/EURO programjának részeként folyik. Hasonlóképpen megfelelnek az Európai Közösség Kutatási, Technológiai Fejlesztési és Demonstrációs Tevékenységek ötödik keretprogramja ( ) célkitűzései és prioritásai között megfogalmazottaknak, és különösen a Környezet és egészség fő cselekvési irány az Életminőség és az élő erőforrásokkal való gazdálkodás részének. 12. Számos itt felsorolt kutatási téma kapcsolódik a Londoni Konferencia más szekcióiban tárgyalt feladatokhoz (nevezetesen a víz jegyzőkönyv, a gyermekek és a közlekedés). A javasolt kutatás több tagországban hozzájárul a nemzeti környezet-egészségügyi akcióprogram (NEKAP) kialakításához és hatékony végrehajtásához. 8

9 Végrehajtás 13. Számos olyan nagy prioritással bíró kutatási szükséglet kijelölése, ami hozzájárul a Környezet-egészségügyi Kutatás Európáért javaslat kidolgozásához, az EC, az ESF és a WHO-EURO közötti szoros munkakapcsolat eredménye. E konstruktív együttműködés folytatása biztosítja a jelen ambiciózus ajánlás hatékony végrehajtásának szilárd alapját. AJÁNLÁS Ajánlott, hogy az egészségügyi és környezetvédelmi miniszterek ismerjék el a legjobb minőségű és legmegbízhatóbb tudományos kutatás mint a döntéshozatal eszköze iránti igényt, szorgalmazzák és támogassák az EC, az ESF és a WHO-EURO és ahol releváns, más nemzetközi szervezetek együttműködésének ilyen irányú fejlesztését. A partnerek közötti hasonló együttműködés megkönnyíti a környezetegészségügyi-kutatásra irányuló pán-európai konzultációt és összehangolt cselekvést. Ajánlott továbbá, hogy a megfelelő nemzeti testületeknél szorgalmazzák a jelen dokumentumban javasolt kutatás végrehajtását. 14. Ez, a partnerek közötti interdiszciplináris együttműködés fontos szerepet játszik az új környezeti veszélyek és a kutatásból származó tudományos lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérésében. A konszenzus-konferencia ajánlotta, hogy a miniszterek tegyék lehetővé az együttműködés kialakítását annak érdekében, hogy elősegítsék a környezetegészségügy területén javasolt európai kutatási együttműködést. A partnerek közötti együttműködés megalapozná és elősegítené a kutatás és a politikai döntéshozatal közötti kapcsolódást, amennyiben szükséges más csoportok bevonásával, pl. az OECD, az ipar és a nem-kormányzati szervezetek. Ez a jövőben kiegyensúlyozná a prioritások kijelölésében alkalmazott felülről lefelé illetőleg alulról felfelé irányuló megközelítéseket és segítené az interdiszciplináris megoldásokat. Alapvető szükségletek 15. Az EC/ESF/WHO konszenzus-konferencia egy sor általános szükségletet állapított meg, amelyek központi szerepet töltenek be minden kutatási megközelítésben. Ezek magukban foglalják a következőket: a) ki kell alakítani a környezeti és egészségügyi indikátorok azon csoportját, amelyek a környezeti és egészségügyi előnyök monitorozására, összehasonlítására és rangsorolására használhatók fel; b) javítani kell a környezeti és egészségügyi adatok összehasonlíthatóságát, alkalmasabb indikátorokat kell kifejleszteni, és javítani kell az adatelemzés módszereit (pl. az Egészségügyi és Környezetvédelmi Földrajzi Információs Rendszer [HEGIS] alkalmazásával). 16. A várható eredmények lehetővé fogják tenni a különféle környezet-egészségügyi hatások pontosabb vizsgálatát a súlyosságra, a társadalmi hatásokra, a gazdasági következményekre, valamint a megelőzés, a kezelés és a rehabilitáció költségeire való tekintettel. 9

10 Több területet érintő kérdések 17. Az EC/ESF/WHO konszenzus-konferencia számos haránt irányú kérdést jelölt ki, amelyek valamennyi specifikus kutatási területhez kapcsolódnak. Kockázatbecslés 18. A környezeti tényezők valós és felismert kockázatai a legtöbb prioritást élvező kutatási területhez kapcsolódnak. Sürgős szükség van e kockázatok mennyiségi meghatározásának módszereire és rendszerére, amennyiben a politikai döntéshozók tájékozott költség-hatás elemzésekhez és a kockázatok előrejelzéséhez hozzá akarnak jutni. A célok egyike, az egyének és a népesség környezeti és egészségügyi kockázatokkal szembeni specifikus érzékenységének meghatározása. Javasolt kutatási feladatok a) Az expozíció- és hatásbecslés módszertanának fejlesztése b) A kémiai kockázat mennyiségi jellemzésének továbbfejlesztése, kísérletes és humán adatokra alapozva c) A hatóanyagok orális és légúti allergizáló képességét vizsgáló módszerek kidolgozása d) A genetikai és a nem genetikai eredetű érzékenység felismerési módszereinek kidolgozása a) A környezeti hatótényezők expozíciójából származó egészségügyi kockázat megbízható becslése. A környezet hozzájárulása az egészségi állapotban jelentkező társadalmi különbségekhez 19. A társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek minden országban megfigyelhetők az egészségi állapoton (mortalitás, morbiditás) keresztül. A várható élettartamban 5-10 év eltérés mutatkozik a társadalmi ranglétra tetején és alján levők között. Nagyon sok bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy ez a különbség egyre nő. Sok tényező, pl. környezeti, iskolázottsági, társadalmi, gazdasági, viselkedési, kulturális faktor járul hozzá ezekhez az egyenlőtlenséghez. A javasolt kutatási feladat az egyenlőtlenségeket meghatározó környezeti expozíciók sajátos szerepét állítja a középpontba. Javasolt kutatási feladat a) Annak vizsgálata, hogy a társadalmi-gazdasági helyzet és az egészség közötti kapcsolatot milyen mértékig közvetítik a környezeti tényezők. a) A sérülékeny csoportok felismerése a költség-hatékony stratégiák kidolgozása érdekében. b) A környezet-egészségügy alaposabb beépítése az ágazati politikákba. 10

11 A kognitív funkciók, mint a környezet egészségre gyakorolt hatásának közvetítői 20. A tudás és a hiedelmek önmagukban is befolyásolhatják az egészséget. A betegségek és rendellenességek tünetei mindennaposak és valószínűleg szaporodnak. Széles körben elterjedt, hogy ezek a tünetek a környezet hatásaira vezethetők vissza, specifikus környezeti események következményeként. Annak, ahogyan az emberek a környezet befolyását érzékelik (azaz fölé-, vagy alábecsülik a jelentőségét), ugyancsak nagy társadalmi és egészségügyi hatása van. Javasolt kutatási feladatok a) A tünetek lélektani és pszichobiológiai kialakulásának meghatározása, valamint az egészséggel kapcsolatos hiedelmek előfordulási gyakoriságának, hatásának és következményeinek vizsgálata a rejtélyes tüneteket és környezeti szindrómákat illetően. b) A környezeti események kockázatkezelési stratégiáinak értékelése és a váratlan környezeti események szempontjából legjobb stratégia kijelölése lélektani és társadalmi hatásaik korlátozása érdekében. a) A környezet, az egészségre vonatkozó hiedelmek, a viselkedés, a kognitív funkciók és az egészség közötti bonyolult kölcsönhatások jobb megértésével lehetővé válik, hogy az erőforrásokat racionálisabban és költség-hatékonyabban osszák el. Sajátos kutatási területek Levegőminőség Környezeti levegő 21. A levegő szennyezőanyagai közül az ülepedő por, és különösen az emberi tevékenységből származó szálló por okozzák közegészségügyi szempontból a legnagyobb gondot. Jelentős bizonytalanságok vannak azonban az emberi egészségére gyakorolt hatásuk nagyságrendjét illetően, különösen az idült betegségek kockázata és a halálozás tekintetében, egyéb, nem szilárd részecske szennyezőkkel összehasonlítva. További adatok szükségesek a legsúlyosabb veszélyt jelentő porok, illetőleg légszennyezőanyag-keverékek jellemzőiről. Javasolt kutatási feladatok a) A por és légszennyezőanyag-keverék rövid- és hosszútávú expozíciója hatásmechanizmusának feltárása, figyelembe véve a fizikai és kémiai jelleget, valamint a forrás szerinti megoszlást. b) A por és a légszennyezőanyag-keverék expozíciója hosszútávú hatásának alaposabb megismerése. a) A por és a légszennyezőanyag-keverék hosszútávú hatásának meghatározása. b) A kritikus összetevők és részecske méret meghatározása. c) A legfontosabb szennyező forrás(ok) azonosítása és felmérése. 11

12 Belsőtéri levegő 22. Az emberek átlagosan idejük kb. 95%-át töltik belső terekben, többnyire otthonaikban. 23. Amellett, hogy a környezeti levegő szennyezése befolyásolja a belsőtéri levegő minőségét, számos olyan szennyező forrás létezik, amely erre a környezetre jellemző. Ilyen a dohányfüst, a tüzelőberendezések, a bútorok és az építőanyagok. 24. Valószínűleg a beltéri biológiai szennyezők, nevezetesen a poratkák, a lakásban tartott állatok és a penész jelentik a legnagyobb veszélyt, de ezek a legkevésbé vizsgált témák. Javasolt kutatási feladat a) A belsőtéri biológiai szennyezők szerepének meghatározása az allergiák (ideértve az asztmát is) és más rendellenességek előidézésében és súlyosbításában. a) A biológiai szennyezők szerepének jobb megértése az allergiák (ideértve az asztmát is) és más rendellenességek növekvő előfordulási gyakoriságában. Vízminőség és ivóvíz 25. Három fajta vízszennyező van: mikrobiológiai, kémiai és fizikai. Jóllehet a vegyi szennyezést jelölték meg, mint aggodalomra okot adó problémát (lásd fent a kockázatbecslés fejezetet), a mikrobiológiai tényezők expozíciója jelenti a legnagyobb veszélyt az egészségre. A vízeredetű korokozók (ideértve az egysejtűket és a vírusokat is) által okozott fertőzések kockázata valószínűleg fokozódik, mivel a szennyezett és/vagy korlátozott vízforrások miatt az ivóvizet a sokkal könnyebben szennyeződő felszíni vizekből nyerik. A gazdasági és politikai instabilitással küzdő régiók rossz közegészségügyi viszonyai csak fokozzák ezeket a mikrobiológiai veszélyeket. Javasolt kutatási feladatok a) A vízeredetű korokozók forrásainak azonosítása és egészségre gyakorolt hatásaik meghatározása, különös figyelmet fordítva az utóbbi időkben megismert korokozók szerepére, köztük az egysejtűkére és a vírusokéra. b) Mérési módszerek kidolgozása a fertőző tényezők okozta kockázatok jellemzésére. a) Az ivóvíz és a fürdőzésre szolgáló víz kismértékű mikrobiológiai szennyezéséből származó betegségteher pontos ismerete, ami hatékonyabb felügyeleti intézkedésekhez vezet. 12

13 A környezet hatása a kognitív funkciókra 26. A kémiai és fizikai környezet több módon is befolyásolja a megértési funkciókat. A vegyi anyagok, mint a fémek, a szerves oldószerek expozíciója károsíthatja a központi idegrendszert, és ronthatja a szellemi funkciókat. A megértési funkciót befolyásoló fizikai tényezők között található a zaj, a meleg, a hideg, a vibráció és a fény. Ezek különösen iskolákban és munkahelyeken jelenthetnek problémát a tanulási képesség és a memória gyengítésével. Javasolt kutatási feladat a) Annak értékelése, hogy a kémiai és fizikai tényezők milyen mértékben járulnak hozzá a szellemi és a kognitív funkciók károsodásához. a) A kémiai és fizikai tényezők szellemi és kognitív funkciókra gyakorolt káros hatásainak megértése. A gyermekek és a balesetek 27. Gyermekkorban a balesetek jelentik a halálozás szempontjából a legkockázatosabb veszélyforrást, mindennapos okai a kórházi ápolásnak és jelentős forrásai a következményes rövid és hosszú távon megjelenő betegségeknek. A balesetek és véletlen sérülések az összes gyermekkori halálozás 30%-át teszik ki az Európai Unióban, de a Tagállamok korspecifikus halálozási arányaiban nagy eltérések mutatkoznak. A sérülések közé sorolható leggyakoribb halálokok a közlekedési balesetek, a vízbe fulladás, a tűzesetek, valamint az esések. A sérülések előfordulása jellemző a gyermekek korára, a környezetre, amelyben élnek és a tevékenységekre, amelyeket végeznek. A sérülések a társadalmilag leghátrányosabb helyzetűek körében koncentrálódnak. Epidemiológiai ismereteinket a gyermekkori sérülések és mérgezések nagyságrendjének, jellegének, okainak és következményeinek megértésében jelenleg a megfelelő országos rutin morbiditási adatok hiánya korlátozza. Európa-szerte kevés kutatás folyik a gyermekkori sérülések megelőzésére, illetve a megfelelő beavatkozással elérhető gazdasági nyereségre vonatkozóan. Javasolt kutatási feladat a) Beavatkozások értékelése a gyermekek véletlen sérüléseinek megelőzését szolgáló leghatékonyabb stratégiák meghatározása érdekében. a) A gyermekek véletlen sérüléseinek és az ezzel összefüggő halálozás csökkenése. 13

14 A klímaváltozás és a sztratoszférikus ózonréteg csökkenése 28. Az ipari és más emberi tevékenységeknek jelentős hatása lehet a Föld biofizikai rendszereire. A két legalaposabban ismert hatás az üvegház-hatású gázok (nevezetesen a széndioxid) felszaporodása az atmoszféra alsóbb rétegeiben és a sztratoszférikus ózon csökkenése. E változásokat jellemző világméretek és hosszú időtáv miatt a potenciális egészségi kockázatok szerteágazók és többnyire összetettek. A sztratoszférikus ózon csökkenése ultraibolya (UV) sugárzás által kiváltott rendellenességeket fog okozni, köztük bőrrákokat, szürke hályogot és esetleg az immunrendszer károsodását. A globális felmelegedés az időjárás változékonyságának valószínű fokozódásával egyidejűleg növeli a súlyos időjárási események, pl. a hőhullámok és az árvizek gyakoriságát, amelyek sérülésekhez, illetve a hő- és fagykárosodások arányának megváltozásához, valamint halálhoz vezetnek. A klímaváltozás közvetett egészségügyi hatásai potenciálisan még sokrétűbbek. 29. Két nagyobb területen van szükség kutatásra: kísérletes vizsgálatok a klíma/uv sugárzás eltérései és az egészségügyi következmények közötti kapcsolat tekintetében, valamint integrált matematikai modellezés a jövőbeni egészségügyi hatások feltárására. Javasolt kutatási feladat a) Az ember által okozott klímaváltozás és a fokozott UV-expozíció jövőbeni egészségügyi kockázatának vizsgálatára az epidemiológiai és mechanikai tudományos bázis fejlesztése, valamint előrejelzési módszerek kidolgozása. a) A klímaváltozás és a fokozott környezeti UV-expozíció által okozott egészségügyi következmények fajtáinak tisztázása. b) A klímaváltozáshoz és a fokozott környezeti UV-expozícióhoz társuló bármely egészségügyi probléma korai előrejelzése. Következtetés 30. A fent bemutatott témák ambiciózus, de megvalósítható javaslatok a páneurópai tudományos kutatás számára. Közös, nemzeti és nemzetközi tevékenységeket magában foglaló, erőfeszítés szükséges e kutatási javaslat költség-hatékony megvalósításához, így korlátozva a pénzügyi források felhasználását, hatásos és hatékony megoldásokat biztosítva a környezeti tényezők egészségügyi hatásainak megelőzésére és csökkentésére Európában. 14

15 Issued in English by the Regional Office for Europe of the World Health Organization in 1999 under the title: Environment and Health Research for Europe World Health Organization 1999 The translator of this document is responsible for the accuracy of the translation. A dokumentum fordítója felelős a fordítás pontosságáért. Kiadja a Környezetvédelmi Minisztérium Felelős kiadó: Fehérvári Pál ISBN ö ISBN

16 A Helsinki Deklarációban megfogalmazottak szerint az Európai Bizottság (EC), az Európai Tudományos Alapítvány (ESF) és a WHO Európai Regionális Irodája (WHO-EURO) közös együttműködéssel jelölte ki a jövőbeni kutatási szükségleteket. A széleskörű tudományos konzultáció 80-nál több, részletes kutatási ajánlást eredményezett, amelyeket a Környezet a jobb egészségért című alapdokumentum tartalmaz. A kutatási területek és a sajátos szükségletek további rangsorolása tudományos és politikai kritériumok alkalmazásával történt meg. Ez a dokumentum a 17 prioritási kutatási kérdés végleges listáját, valamint a megválaszolásukra vonatkozó általános ajánlásokat mutatja be. KÖSZÖNETNYILVÁNITÁS Ez a miniszteri dokumentum és az alapdokumentum nem készülhetett volna el annak a 200 tudósnak és szakértőnek a közreműködése és erőfeszítései nélkül, akik részt vettek a különféle munkacsoportokban, szemináriumokon és a konferenciát előkészítő megbeszéléseken. A WHO hálás köszönetét fejezi ki Finnország és Németország kormányának az általuk nyújtott támogatásért, továbbá az Európai Tudományos Alapítvány és az Európai Közösségek Bizottsága által biztosított erőforrásokért. 16

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26. Duna Transznacionális Program Budapest, 2015 március 26. Tartalom - Danube Transznacionális Program: területi fókusz, prioritások és specifikus célok, költségvetés, ütemezés - Duna Program (DTP) Duna Stratégia

Részletesebben

Termék- és tevékenység ellenőrzés tervezése

Termék- és tevékenység ellenőrzés tervezése Termék- és tevékenység ellenőrzés tervezése Tirián Attila NÉBIH Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság 2016. November 15. Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia Időtáv 2013. október 8-tól hatályos

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései

Részletesebben

1. A népegészségügyi munkacsoport megvitatta és jóváhagyta a mellékletben foglalt tanácsi következtetéstervezetet.

1. A népegészségügyi munkacsoport megvitatta és jóváhagyta a mellékletben foglalt tanácsi következtetéstervezetet. AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. november 17. (23.11) (OR. en) 16709/11 SAN 239 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)/a Tanács A FOGLALKOZTATÁSI,

Részletesebben

Az Európai Unió Környezet és Egészség Stratégiájáról

Az Európai Unió Környezet és Egészség Stratégiájáról Az Európai Unió Környezet és Egészség Stratégiájáról 2003 június 13-án az Európai Unió Bizottsága a Tanács elé terjesztette az Európai Környezet és Egészség Stratégia című közleményét. A Stratégia célja

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava Az 1990-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása. Ezt tükrözte a UN/IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközti Testület) első jelentése 1991-

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Biológiai biztonság: Veszély: - közvetlen - közvetett

Biológiai biztonság: Veszély: - közvetlen - közvetett Biológiai biztonság Biológiai biztonság: Minden biológiai anyag potenciálisan kórokozó és szennyező; a biológiai biztonság ezen biológiai anyagok hatásaira (toxikus hatások, fertőzések) koncentrál és célja

Részletesebben

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Dr. Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest, 2011. február 6. Vázlat Intikátorokról általában Morbiditási adatforrások

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Budapesti szolárium használók ismereteinek és szokásainak kérdõíves felmérése. Bakos József, Szabó Judit, Thuróczy György OKK OSSKI

Budapesti szolárium használók ismereteinek és szokásainak kérdõíves felmérése. Bakos József, Szabó Judit, Thuróczy György OKK OSSKI Budapesti szolárium használók ismereteinek és szokásainak kérdõíves felmérése Bakos József, Szabó Judit, Thuróczy György OKK OSSKI A téma időszerűsége Közelmúltban megjelent nemzetközi dokumentumok: WHO

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád

Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád Bevezetés Az új fogalmak a TQM ből ismerősek? ISO 9001:2015 új fogalmainak az érdekelt felek általi értelmezése

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye

A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye Dr. Kudász Ferenc Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet Fórum, 2011. március 9. Miért éppen karbantartás? A karbantartás előnyei

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

IVÓVÍZBIZTONSÁGI TERVEK KÉSZÍTÉSE

IVÓVÍZBIZTONSÁGI TERVEK KÉSZÍTÉSE Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat IVÓVÍZBIZTONSÁGI TERVEK KÉSZÍTÉSE ELŐADÓ: BRODMANN TIBOR Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Igazgatóság 2016. Június 27. 1

Részletesebben

A minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata

A minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata Mottó: A legnagyobb kockázat nem vállalni kockázatot A minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata DEMIIN XVI. Katonai Zsolt 1 Ez a gép teljesen biztonságos míg meg nem nyomod ezt a gombot 2 A kockázatelemzés

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre Dr. Kovács Attila 1 Elsődleges megelőzés /primer prevenció/: a betegség biológiai létrejöttének megakadályozását célozza meg

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

globális változás és ökorendszerek

globális változás és ökorendszerek EU-6 KP 1.6. Fenntartható fejlődés, globális változás és ökorendszerek Szabó Ilona OM KFHÁ Környezet- és Energiatechnológia Osztály EU6 KP: A HÁROM FŐ TEVÉKENYSÉG 1. AZ EURÓPAI KUTATÁS INTEGRÁLÁSA 7 TEMATIKUS

Részletesebben

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Az elkerülhetetlen fokú éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyarország

Részletesebben

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Páldy Anna Fodor József OKK Országos Környezetegészségügyi Intézet Környezetpolitikai fórum: A klímapolitika és a klímaváltozás főbb kérdései,

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. december 8. (10.12) (OR. fr) 16516/08 SAN 304 SOC 741 RECH 398

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. december 8. (10.12) (OR. fr) 16516/08 SAN 304 SOC 741 RECH 398 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. december 8. (10.12) (OR. fr) 16516/08 SAN 304 SOC 741 RECH 398 FELJEGYZÉS Küldi: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész) Címzett: a Tanács Előző dok. sz.: 16566/08

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselő-testületének december 13-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a 2017. évi belső i terv jóváhagyására ELŐTERJESZTŐ NEVE:

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

A KLÍMAVÁTLOZÁS ÉS A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONCSÖKKENÉS KORAI EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAI EURÓPÁBAN

A KLÍMAVÁTLOZÁS ÉS A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONCSÖKKENÉS KORAI EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAI EURÓPÁBAN Harmadik Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia London, 1999. június 16-18. Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Iroda Cselekvés partnerségben EUR/ICP/EHCO 02 02 05/15 04159 1999. március

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Önértékelési rendszer

Önértékelési rendszer Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24. Felnőttképzési engedély szám: E-000116/2014. Önértékelési rendszer Hatályba lép:

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment Klinikai audit-rendszer helye a járó- és a fekvőbeteg szakellátásban résztvevő egészségügyi szervezetek irányításában, stratégiájában-a stratégiai tervezésben és a menedzsmenti tevékenységekben Dr. Zsuga

Részletesebben

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

A., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI

A., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI A., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI S.sz. ISO 9001:2008 ISO 9001:2015 1) vevőközpontúság vevőközpontúság 2) vezetés vezetői szerepvállalás 3) a munkatársak bevonása a munkatársak elköteleződése 4) folyamatszemléletű

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

ISO/DIS MILYEN VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK?

ISO/DIS MILYEN VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK? ISO/DIS 45001 MILYEN VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK? MIÉRT KELL SZABVÁNYOS IRÁNYÍTÁSI RENDSZER? Minden 15 másodpercben meghal egy dolgozó Minden 15 másodpercben 135 dolgozó szenved balesetet 2,3 m halálos baleset

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János

Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János 2013. szeptember 14. Bevezetés A Szent Kristóf Szakrendelő kontrolling és minőségbiztosítási csoportja 2009 óta végez részletes szakmai és gazdasági

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Dr. Margitai Barnabás Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Projektmenedzsment Szervezet Vezető DEMIN 2016. május 27. Svájci Hozzájárulás Tematikus Prioritásai

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

VÉLEMÉNYEZÉS. Pécs Megyei Jogú Város Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata ( ) című program. Bevezetés

VÉLEMÉNYEZÉS. Pécs Megyei Jogú Város Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata ( ) című program. Bevezetés EGÉSZSÉGES VÁROSÉRT ALAPÍTVÁNY Healthy City Foundation of Pécs H-7621 Pécs, Váradi Antal u. 11. (7601 Pécs, Pf. 363) Tel: +36 72 312 965 Fax: +36 72 515 861 E-mail: hcfpecs@mail.datanet.hu Web: http://pecs.hahc.hu

Részletesebben

Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás?

Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Prof. Dr. habil Holló Péter Az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzora Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára Új módszerek,

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A klímaváltozás egészségi hatásai. Páldy Anna Országos Környezetegészségügyi Intézet

A klímaváltozás egészségi hatásai. Páldy Anna Országos Környezetegészségügyi Intézet A klímaváltozás egészségi hatásai Páldy Anna Országos Környezetegészségügyi Intézet Klímaváltozás Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) közzétette a IV. értékelő jelentését (2007) - amely a

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba MUNKAVÉDELEM 1.2 A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba Tárgyszavak: munkavédelem; egészségvédelem; oktatás; képzés; esettanulmány; biztonság; tájékoztatás. Az Európai Unió munkavédelmi

Részletesebben

A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila

A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete Varga Attila varga.attila@ofi.hu Fenntartható Fejlődési Célok Az ENSZ 193 tagállama 2015. augusztus 2-án megállapodott a Fenntartható Fejlődési Célokban.

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése. Tanulmányok bemutatása

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése. Tanulmányok bemutatása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Tanulmányok bemutatása Előadó: Vörös Szabolcs szakmai koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok IV. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. február 16. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó I. A LIFE program

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

QIS4 Az ING tapasztalatai

QIS4 Az ING tapasztalatai QIS4 Az ING tapasztalatai Diószeghy Zoltán Aktárius, ING PSZÁF konzultáció 2008.12.10 Kockázatok szabályozása a csoporton belül Végrehajtás Szabályozás Kockázati stratégia Kockázati étvágy 3 védelmi vonal

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Balatonakarattya Község Önkormányzata

Balatonakarattya Község Önkormányzata Balatonakarattya Község Önkormányzata Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Balatonakarattya, 2016. február 18. Polgár Beatrix jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Balatonakarattya Község Önkormányzat

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Szakmai Konzultáció a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából Heilmann Diána /Vízrendezési Osztály 2014. június 17. Budapest,

Részletesebben

A közeljövő legfontosabb fizikai kockázatai a munkahelyeken

A közeljövő legfontosabb fizikai kockázatai a munkahelyeken FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.3 A közeljövő legfontosabb fizikai kockázatai a munkahelyeken Tárgyszavak: káros hatás; veszélyfelmérés; előrejelzés; kutatás; megelőzés; tájékoztatás. Emelkedő kockázatok kutatása

Részletesebben

Felmérés a Dialecte elméleti és gyakorlati oktatásban történő alkalmazásáról

Felmérés a Dialecte elméleti és gyakorlati oktatásban történő alkalmazásáról P3 SOLAGRO / P4 SupAgroFlorac Oktatási módszerek és gyarkoltatok a Dialecte alkalmazásával a szakoktatásban Projekt eredmények Franciaországban Marine Gimaret, Mercedes Milor NEMZETKÖZI KONFERENCIA Az

Részletesebben

Innovációs körök munkaprogramja

Innovációs körök munkaprogramja Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 3515 Miskolc Egyetemváros 1. Tel: +36-46-565-111/20-23 e-mail: t-modell@uni-miskolc.hu Innovációs körök

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság. XXXIV. Kongresszus. 2014. október 2-4. Kecskemét

Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság. XXXIV. Kongresszus. 2014. október 2-4. Kecskemét Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság XXXIV. Kongresszus 2014. október 2-4. Kecskemét ICOH éves beszámoló 2014. Előadó: Dr. Bíró Barnabás Foglalkozás-egészségügyi szakorvos, háziorvos Dr. Ruzsás

Részletesebben

Zöld közbeszerzések szerepe a hazai építőipari beruházásokban. Dr. Kéri Zoltán október

Zöld közbeszerzések szerepe a hazai építőipari beruházásokban. Dr. Kéri Zoltán október Zöld közbeszerzések szerepe a hazai építőipari beruházásokban Dr. Kéri Zoltán 2016. október Új EU irányelvek Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU

Részletesebben