KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI KUTATÁS EURÓPÁBAN

Átírás

1 Harmadik Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia London, június Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Iroda Cselekvés partnerségben EUR/ICP/EHCO / március 29. KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI KUTATÁS EURÓPÁBAN A címlapot Pascale Stieger 15 éves rajzolta, Kanton-iskola Burggraben, St. Gallen, Svájc Az iskola az egészségfejlesztő iskolák európai hálózatának tagja, amely az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a WHO Európai Regionális Irodájának közös programja

2 2 KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI KUTATÁS EURÓPÁBAN

3 Tartalom Összefoglaló...4 Bevezetés...6 Alapvető szükségletek...9 Több területet érintő kérdések...10 Sajátos kutatási területek...11 Következtetés

4 Összefoglaló Az 1994-ben, Helsinkiben tartott Második Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Konferencián az európai környezetvédelmi és egészségügyi miniszterek azonosították az elsődleges fontosságú kutatási területeket, és azt javasolták, hogy az Európai Tudományos Alapítvány (ESF) dolgozzon együtt az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodájával (WHO/EURO) és az Európai Bizottsággal (EC), hogy meghatározzák a jövőbeni környezet-egészségügyi kutatási szükségleteket. Ennek megfelelően indították el a tudományos konzultációs programot és rendszerszerű megközelítést alkalmazva, további kutatási szükségleteket határoztak meg a Helsinki Deklaráció Cselekvési Programja Európa Környezet-egészségügyéért céljainak támogatására. Az ESF egyik multidiszciplináris ülésén 45 vezető tudós értékelt több mint 80 részletes tudományos ajánlást és 24 prioritási kérdésből álló listát állított össze. Ezt követően politikai döntéshozók, tudósok, a nem-kormányzati szervezetek és az ipar képviselői tárgyalták meg a prioritási listát a közös ECE/ESF/WHO EURO konszenzus-konferencián és a környezeti tényezők relatív kockázatai és hatásai jobb megértésének igényét hangsúlyozták annak érdekében, hogy az erőforrásokat a lehető leghatékonyabban tereljék a problémák irányába. Ez a dokumentum e konferencia eredményeivel foglalkozik. A kapcsolódó Környezet a jobb egészségért 1 című dokumentumra alapozva tudományos és politikai kritériumokat is figyelembe véve határozták meg a prioritásokat. A konszenzuskonferencia a stratégiai és a sajátos tudományos szükségletek három csoportját emelte ki: Alapvető szükségletek környezeti és egészségi indikátorok egészségügyi és környezetvédelmi földrajzi információs rendszerek Több területet érintő kérdések kockázatbecslés a környezetvédelem hozzájárulása az egészségi állapotban megfigyelhető társadalmi különbségekhez a megértési funkciók, mint a környezet egészségre gyakorolt hatásainak közvetítői 1 Kroes, R. szerk. Környezet a jobb egészségért. Összefoglaló jelentés az ESF környezet-egészségügyi programjáról, Strasbourg, Európai Tudományos Alapítvány,

5 Sajátos kutatási területek levegőminőség vízminőség és ivóvíz a környezet hatásai a megértési funkciókra a gyermekek véletlen sérülései a klímaváltozás és a sztratoszférikus ózonréteg csökkenése A konszenzus-konferencia a javasolt program végrehajtása érdekében azt ajánlotta, hogy a környezetegészségügyi-kutatást rendezzék egységbe és hangolják össze Európa-szerte és hangoztatta, hogy az EC/ESF/WHO EURO együttműködés kialakítása megkönnyítené a javasolt kutatás, valamint a kutatás és a politikai döntéshozatal közötti kapcsolatok összefogását és összehangolását. Egyesített erőfeszítésre van szükség, ideértve a nemzetközi és az országos tevékenységeket is, a kutatási programok végrehajtásához a költséghatékonyság figyelembevételével kiválasztott témakörökben, ezzel korlátozva az anyagi erőforrások felhasználását és biztosítva a hatásos és hatékony megoldásokat mind a megelőzésben, mind pedig a környezeti tényezők egészségre gyakorolt hatásainak csökkentésében Európában. 5

6 Bevezetés Háttér 1. Az 1994-ben, Helsinkiben tartott Második Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Konferencián az európai környezetvédelmi és egészségügyi miniszterek hét széles prioritási területet határoztak meg, ahol cselekvésre van szükség annak érdekében, hogy csökkenjen a romló környezet egészségkárosító hatása. Ezek a területek a szennyezett élelmiszerek és víz, a környezeti és a belsőtéri levegőminőség, a munkakörnyezet, a város egészségügyi problémái, a balesetek okozta halálozás és sérülések. A fentiek eredményeként megszületett Európai Környezet-egészségügyi Cselekvési Programról szóló helsinki nyilatkozat ajánlja, hogy az Európai Tudományos Alapítvány (ESF) dolgozzon együtt az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodájával (WHO/EURO) és az Európai Bizottsággal (EC) e területek jövőbeni kutatási szükségleteinek meghatározásában. Tudományos konzultációs program 2. A helsinki nyilatkozat ajánlásaival összhangban az ESF elindította tudományos konzultációs programját. A program a WHO-EURO-val és az EC-vel szoros együttműködésben készült. Mintegy 20 európai országból, a szakterületek széles skáláját felvonultató, a neurobiológiától és a toxikológiától kezdve az epidemiológiáig és a társadalomtudományokig több mint 150 tudós dolgozott együtt sorozatos munkaértekezleteken és tanulmányutakon azoknak a területeknek az azonosításán, amelyek további vizsgálatokat igényelnek a Nyilatkozat céljainak elérése érdekében. Egy 1998 júniusában tartott multidiszciplináris ESF-ülésen 45 vezető tudós értékelt több mint 80 részletes, a jövőbeni kutatásokra vonatkozó ajánlást, és 24 prioritást határozott meg. Ezeket a tudományos szempontok alapján kiválasztott ajánlásokat a közös ECE/ESF/WHO EURO konszenzus-konferencia tárgyalta meg politikai döntéshozók, tudósok, a nem-kormányzati szervezetek és az ipar képviselőinek részvételével, 1998 októberében. A konferencia hangsúlyozta a környezeti tényezők relatív kockázatai és hatásai alaposabb megértésének igényét. Ezen ismeretek nélkül fennáll az a veszély, hogy a törvényhozás az erőforrások elosztása során hibásan az egészségre kisebb valós hatást gyakoroló problémákat részesíti előnyben. A konferencia eredményét, a 17 prioritási kutatási terület végleges listáját és a végrehajtásra vonatkozó általános ajánlásokat, ez a dokumentum foglalja össze. 3. A kezdeményezések tárgya tükrözi a WHO környezet-egészségügy munka-definícióját. Ez a meghatározás a környezet-egészségügyet az emberi jóllét, az egészség és a betegségek azon aspektusainak összességeként határozza meg, amelyeket környezeti tényezők befolyásolnak. Kapcsolódik az egészséget és/vagy a jóllétet potenciálisan befolyásoló környezeti tényezők értékelésének és szabályozásának elméletéhez és gyakorlatához is. Kiválasztási szempontok 4. Az ESF Környezet-egészségügyi Munkacsoportja (ENHE) azokat a helsinki deklaráció által megadott prioritási területeket vizsgálta, ahol összehangolt európai kutatásra van szüksége, és ahol változásokat lehet elérni, ezáltal a fenntarthatóság irányába hatnak. Emellett, azóta felmerült, új politikai prioritásokat is figyelembe vettek. A kutatási területek 6

7 és a sajátos igények meghatározása és rangsorolása, mind tudományos, mind pedig politikai szempontból lényeges kritériumok alkalmazásával történt. Tudományos kritériumok A fizikai és a lelki egészségre és/vagy jóllétre veszélyt jelentő expozíciók A társuló kockázatok becslése Az oki és hatásmechanizmusok Megvalósíthatóság, multidiszciplinaritás és időszerűség Hozzáadott európai érték Politikai kritériumok Hozzáadott európai érték Politikai jelentőség Társadalmi és gazdasági előnyök Környezeti hatás Költségek Kizárt területek 5. Bizonyos területeket, amelyek ugyan elismerten aggodalmat keltenek, megtárgyaltak és ezt követően kizártak. Ez nem azért történt, hogy lekicsinyeljék e témák fontosságát, de a konszenzus-konferencia résztvevőinek megítélése szerint azok a területek a legfontosabbak, amelyek minőségi adatokat szolgáltatnak, és ahol komoly politikai és egészségügyi szükségletek mutatkoznak. 6. A kizárás főbb okai a következők voltak: a) annak felismerése, hogy van néhány olyan kutatási szükséglet, amely nagyon fontos Európa számára, de a szükséges munkát egyetlen laboratóriumban vagy országban hatékonyabban lehet elvégezni; b) az a tény, hogy bizonyos fontos kutatási területek (pl. a hormonrendszert károsító anyagok) megfelelő támogatást kapnak, és más nemzeti és nemzetközi programok keretei között foglalkoznak velük; c) az a szemlélet, hogy néhány kutatási terület (pl. a veszély meghatározása, táplálkozás és dohányzás, műszaki témák és végrehajtás) fontos, de a jelen kezdeményezés keretein kívül esik. A konszenzus-konferencia résztvevői elismerték, hogy e területek jelentősek a problémák elébe menő és a megelőző tevékenységek szempontjából, ezért szorgalmazták, hogy kiegészítő tudományos kutatási tevékenység tárgyát képezzék. 7. Az ENHE munkacsoportja hangsúlyozni kívánja, hogy számos egyéb, fontos tudományos cél létezik, amely kiérdemelné a nemzetközi és nemzeti kutatásokat finanszírozó testületek támogatását. A kapcsolódó, A környezet a jobb egészségért című dokumentum tételesen felsorolja ezeket. 7

8 8. Ezen felül, a munkacsoport elismeri, hogy a gyorsan változó világban állandó figyelmet szükséges fordítani az újabb környezeti veszélyekre, valamint kutatási lehetőségekre, ilyen pl. a mikrobiológiai rezisztencia. Kutatási szükségletek 9. A konszenzus-konferencia számos stratégiai és speciális kutatási szükségletre világított rá, kiemelve azokat a területeket, ahol lehetőség nyílik a problémák elébe menni. A konszenzus-konferencia a stratégiai és a sajátos tudományos igények három csoportját azonosította: Alapvető szükségletek környezeti és egészségügyi indikátorok egészségügyi és környezetvédelmi földrajzi információs rendszerek Több területet érintő kérések Kockázatbecslés A környezetvédelem hozzájárulása az egészségi állapotban megfigyelhető társadalmi különbségekhez A kognitív funkciók, mint a környezet egészségre gyakorolt hatásainak közvetítői Sajátos kutatási területek Levegőminőség Vízminőség és ivóvíz A környezet hatásai a kognitív funkciókra A gyermekbalesetek A klímaváltozás és a sztratoszférikus ózoncsökkenés 10. Valamennyi fenti területnek közvetlen vagy közvetett kapcsolata van a Helsinki Deklaráció prioritásaival. Emellett, a prioritási területek jelentőségét a közép-kelet európai országok (CCEE) és a szovjet utódállamok (NIS) szempontjából külön munkacsoport erősítette meg. A konszenzus-konferencia hangsúlyozta azonban, hogy ezekben az országokban különleges igény jelentkezik a kutatási készségek és kapacitások fejlesztésére. 11. Ezek a területek teljes mértékben illeszkednek ahhoz kutatással összefüggő tevékenységhez illetve kiegészítik azt, amelyik a WHO/EURO programjának részeként folyik. Hasonlóképpen megfelelnek az Európai Közösség Kutatási, Technológiai Fejlesztési és Demonstrációs Tevékenységek ötödik keretprogramja ( ) célkitűzései és prioritásai között megfogalmazottaknak, és különösen a Környezet és egészség fő cselekvési irány az Életminőség és az élő erőforrásokkal való gazdálkodás részének. 12. Számos itt felsorolt kutatási téma kapcsolódik a Londoni Konferencia más szekcióiban tárgyalt feladatokhoz (nevezetesen a víz jegyzőkönyv, a gyermekek és a közlekedés). A javasolt kutatás több tagországban hozzájárul a nemzeti környezet-egészségügyi akcióprogram (NEKAP) kialakításához és hatékony végrehajtásához. 8

9 Végrehajtás 13. Számos olyan nagy prioritással bíró kutatási szükséglet kijelölése, ami hozzájárul a Környezet-egészségügyi Kutatás Európáért javaslat kidolgozásához, az EC, az ESF és a WHO-EURO közötti szoros munkakapcsolat eredménye. E konstruktív együttműködés folytatása biztosítja a jelen ambiciózus ajánlás hatékony végrehajtásának szilárd alapját. AJÁNLÁS Ajánlott, hogy az egészségügyi és környezetvédelmi miniszterek ismerjék el a legjobb minőségű és legmegbízhatóbb tudományos kutatás mint a döntéshozatal eszköze iránti igényt, szorgalmazzák és támogassák az EC, az ESF és a WHO-EURO és ahol releváns, más nemzetközi szervezetek együttműködésének ilyen irányú fejlesztését. A partnerek közötti hasonló együttműködés megkönnyíti a környezetegészségügyi-kutatásra irányuló pán-európai konzultációt és összehangolt cselekvést. Ajánlott továbbá, hogy a megfelelő nemzeti testületeknél szorgalmazzák a jelen dokumentumban javasolt kutatás végrehajtását. 14. Ez, a partnerek közötti interdiszciplináris együttműködés fontos szerepet játszik az új környezeti veszélyek és a kutatásból származó tudományos lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérésében. A konszenzus-konferencia ajánlotta, hogy a miniszterek tegyék lehetővé az együttműködés kialakítását annak érdekében, hogy elősegítsék a környezetegészségügy területén javasolt európai kutatási együttműködést. A partnerek közötti együttműködés megalapozná és elősegítené a kutatás és a politikai döntéshozatal közötti kapcsolódást, amennyiben szükséges más csoportok bevonásával, pl. az OECD, az ipar és a nem-kormányzati szervezetek. Ez a jövőben kiegyensúlyozná a prioritások kijelölésében alkalmazott felülről lefelé illetőleg alulról felfelé irányuló megközelítéseket és segítené az interdiszciplináris megoldásokat. Alapvető szükségletek 15. Az EC/ESF/WHO konszenzus-konferencia egy sor általános szükségletet állapított meg, amelyek központi szerepet töltenek be minden kutatási megközelítésben. Ezek magukban foglalják a következőket: a) ki kell alakítani a környezeti és egészségügyi indikátorok azon csoportját, amelyek a környezeti és egészségügyi előnyök monitorozására, összehasonlítására és rangsorolására használhatók fel; b) javítani kell a környezeti és egészségügyi adatok összehasonlíthatóságát, alkalmasabb indikátorokat kell kifejleszteni, és javítani kell az adatelemzés módszereit (pl. az Egészségügyi és Környezetvédelmi Földrajzi Információs Rendszer [HEGIS] alkalmazásával). 16. A várható eredmények lehetővé fogják tenni a különféle környezet-egészségügyi hatások pontosabb vizsgálatát a súlyosságra, a társadalmi hatásokra, a gazdasági következményekre, valamint a megelőzés, a kezelés és a rehabilitáció költségeire való tekintettel. 9

10 Több területet érintő kérdések 17. Az EC/ESF/WHO konszenzus-konferencia számos haránt irányú kérdést jelölt ki, amelyek valamennyi specifikus kutatási területhez kapcsolódnak. Kockázatbecslés 18. A környezeti tényezők valós és felismert kockázatai a legtöbb prioritást élvező kutatási területhez kapcsolódnak. Sürgős szükség van e kockázatok mennyiségi meghatározásának módszereire és rendszerére, amennyiben a politikai döntéshozók tájékozott költség-hatás elemzésekhez és a kockázatok előrejelzéséhez hozzá akarnak jutni. A célok egyike, az egyének és a népesség környezeti és egészségügyi kockázatokkal szembeni specifikus érzékenységének meghatározása. Javasolt kutatási feladatok a) Az expozíció- és hatásbecslés módszertanának fejlesztése b) A kémiai kockázat mennyiségi jellemzésének továbbfejlesztése, kísérletes és humán adatokra alapozva c) A hatóanyagok orális és légúti allergizáló képességét vizsgáló módszerek kidolgozása d) A genetikai és a nem genetikai eredetű érzékenység felismerési módszereinek kidolgozása a) A környezeti hatótényezők expozíciójából származó egészségügyi kockázat megbízható becslése. A környezet hozzájárulása az egészségi állapotban jelentkező társadalmi különbségekhez 19. A társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek minden országban megfigyelhetők az egészségi állapoton (mortalitás, morbiditás) keresztül. A várható élettartamban 5-10 év eltérés mutatkozik a társadalmi ranglétra tetején és alján levők között. Nagyon sok bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy ez a különbség egyre nő. Sok tényező, pl. környezeti, iskolázottsági, társadalmi, gazdasági, viselkedési, kulturális faktor járul hozzá ezekhez az egyenlőtlenséghez. A javasolt kutatási feladat az egyenlőtlenségeket meghatározó környezeti expozíciók sajátos szerepét állítja a középpontba. Javasolt kutatási feladat a) Annak vizsgálata, hogy a társadalmi-gazdasági helyzet és az egészség közötti kapcsolatot milyen mértékig közvetítik a környezeti tényezők. a) A sérülékeny csoportok felismerése a költség-hatékony stratégiák kidolgozása érdekében. b) A környezet-egészségügy alaposabb beépítése az ágazati politikákba. 10

11 A kognitív funkciók, mint a környezet egészségre gyakorolt hatásának közvetítői 20. A tudás és a hiedelmek önmagukban is befolyásolhatják az egészséget. A betegségek és rendellenességek tünetei mindennaposak és valószínűleg szaporodnak. Széles körben elterjedt, hogy ezek a tünetek a környezet hatásaira vezethetők vissza, specifikus környezeti események következményeként. Annak, ahogyan az emberek a környezet befolyását érzékelik (azaz fölé-, vagy alábecsülik a jelentőségét), ugyancsak nagy társadalmi és egészségügyi hatása van. Javasolt kutatási feladatok a) A tünetek lélektani és pszichobiológiai kialakulásának meghatározása, valamint az egészséggel kapcsolatos hiedelmek előfordulási gyakoriságának, hatásának és következményeinek vizsgálata a rejtélyes tüneteket és környezeti szindrómákat illetően. b) A környezeti események kockázatkezelési stratégiáinak értékelése és a váratlan környezeti események szempontjából legjobb stratégia kijelölése lélektani és társadalmi hatásaik korlátozása érdekében. a) A környezet, az egészségre vonatkozó hiedelmek, a viselkedés, a kognitív funkciók és az egészség közötti bonyolult kölcsönhatások jobb megértésével lehetővé válik, hogy az erőforrásokat racionálisabban és költség-hatékonyabban osszák el. Sajátos kutatási területek Levegőminőség Környezeti levegő 21. A levegő szennyezőanyagai közül az ülepedő por, és különösen az emberi tevékenységből származó szálló por okozzák közegészségügyi szempontból a legnagyobb gondot. Jelentős bizonytalanságok vannak azonban az emberi egészségére gyakorolt hatásuk nagyságrendjét illetően, különösen az idült betegségek kockázata és a halálozás tekintetében, egyéb, nem szilárd részecske szennyezőkkel összehasonlítva. További adatok szükségesek a legsúlyosabb veszélyt jelentő porok, illetőleg légszennyezőanyag-keverékek jellemzőiről. Javasolt kutatási feladatok a) A por és légszennyezőanyag-keverék rövid- és hosszútávú expozíciója hatásmechanizmusának feltárása, figyelembe véve a fizikai és kémiai jelleget, valamint a forrás szerinti megoszlást. b) A por és a légszennyezőanyag-keverék expozíciója hosszútávú hatásának alaposabb megismerése. a) A por és a légszennyezőanyag-keverék hosszútávú hatásának meghatározása. b) A kritikus összetevők és részecske méret meghatározása. c) A legfontosabb szennyező forrás(ok) azonosítása és felmérése. 11

12 Belsőtéri levegő 22. Az emberek átlagosan idejük kb. 95%-át töltik belső terekben, többnyire otthonaikban. 23. Amellett, hogy a környezeti levegő szennyezése befolyásolja a belsőtéri levegő minőségét, számos olyan szennyező forrás létezik, amely erre a környezetre jellemző. Ilyen a dohányfüst, a tüzelőberendezések, a bútorok és az építőanyagok. 24. Valószínűleg a beltéri biológiai szennyezők, nevezetesen a poratkák, a lakásban tartott állatok és a penész jelentik a legnagyobb veszélyt, de ezek a legkevésbé vizsgált témák. Javasolt kutatási feladat a) A belsőtéri biológiai szennyezők szerepének meghatározása az allergiák (ideértve az asztmát is) és más rendellenességek előidézésében és súlyosbításában. a) A biológiai szennyezők szerepének jobb megértése az allergiák (ideértve az asztmát is) és más rendellenességek növekvő előfordulási gyakoriságában. Vízminőség és ivóvíz 25. Három fajta vízszennyező van: mikrobiológiai, kémiai és fizikai. Jóllehet a vegyi szennyezést jelölték meg, mint aggodalomra okot adó problémát (lásd fent a kockázatbecslés fejezetet), a mikrobiológiai tényezők expozíciója jelenti a legnagyobb veszélyt az egészségre. A vízeredetű korokozók (ideértve az egysejtűket és a vírusokat is) által okozott fertőzések kockázata valószínűleg fokozódik, mivel a szennyezett és/vagy korlátozott vízforrások miatt az ivóvizet a sokkal könnyebben szennyeződő felszíni vizekből nyerik. A gazdasági és politikai instabilitással küzdő régiók rossz közegészségügyi viszonyai csak fokozzák ezeket a mikrobiológiai veszélyeket. Javasolt kutatási feladatok a) A vízeredetű korokozók forrásainak azonosítása és egészségre gyakorolt hatásaik meghatározása, különös figyelmet fordítva az utóbbi időkben megismert korokozók szerepére, köztük az egysejtűkére és a vírusokéra. b) Mérési módszerek kidolgozása a fertőző tényezők okozta kockázatok jellemzésére. a) Az ivóvíz és a fürdőzésre szolgáló víz kismértékű mikrobiológiai szennyezéséből származó betegségteher pontos ismerete, ami hatékonyabb felügyeleti intézkedésekhez vezet. 12

13 A környezet hatása a kognitív funkciókra 26. A kémiai és fizikai környezet több módon is befolyásolja a megértési funkciókat. A vegyi anyagok, mint a fémek, a szerves oldószerek expozíciója károsíthatja a központi idegrendszert, és ronthatja a szellemi funkciókat. A megértési funkciót befolyásoló fizikai tényezők között található a zaj, a meleg, a hideg, a vibráció és a fény. Ezek különösen iskolákban és munkahelyeken jelenthetnek problémát a tanulási képesség és a memória gyengítésével. Javasolt kutatási feladat a) Annak értékelése, hogy a kémiai és fizikai tényezők milyen mértékben járulnak hozzá a szellemi és a kognitív funkciók károsodásához. a) A kémiai és fizikai tényezők szellemi és kognitív funkciókra gyakorolt káros hatásainak megértése. A gyermekek és a balesetek 27. Gyermekkorban a balesetek jelentik a halálozás szempontjából a legkockázatosabb veszélyforrást, mindennapos okai a kórházi ápolásnak és jelentős forrásai a következményes rövid és hosszú távon megjelenő betegségeknek. A balesetek és véletlen sérülések az összes gyermekkori halálozás 30%-át teszik ki az Európai Unióban, de a Tagállamok korspecifikus halálozási arányaiban nagy eltérések mutatkoznak. A sérülések közé sorolható leggyakoribb halálokok a közlekedési balesetek, a vízbe fulladás, a tűzesetek, valamint az esések. A sérülések előfordulása jellemző a gyermekek korára, a környezetre, amelyben élnek és a tevékenységekre, amelyeket végeznek. A sérülések a társadalmilag leghátrányosabb helyzetűek körében koncentrálódnak. Epidemiológiai ismereteinket a gyermekkori sérülések és mérgezések nagyságrendjének, jellegének, okainak és következményeinek megértésében jelenleg a megfelelő országos rutin morbiditási adatok hiánya korlátozza. Európa-szerte kevés kutatás folyik a gyermekkori sérülések megelőzésére, illetve a megfelelő beavatkozással elérhető gazdasági nyereségre vonatkozóan. Javasolt kutatási feladat a) Beavatkozások értékelése a gyermekek véletlen sérüléseinek megelőzését szolgáló leghatékonyabb stratégiák meghatározása érdekében. a) A gyermekek véletlen sérüléseinek és az ezzel összefüggő halálozás csökkenése. 13

14 A klímaváltozás és a sztratoszférikus ózonréteg csökkenése 28. Az ipari és más emberi tevékenységeknek jelentős hatása lehet a Föld biofizikai rendszereire. A két legalaposabban ismert hatás az üvegház-hatású gázok (nevezetesen a széndioxid) felszaporodása az atmoszféra alsóbb rétegeiben és a sztratoszférikus ózon csökkenése. E változásokat jellemző világméretek és hosszú időtáv miatt a potenciális egészségi kockázatok szerteágazók és többnyire összetettek. A sztratoszférikus ózon csökkenése ultraibolya (UV) sugárzás által kiváltott rendellenességeket fog okozni, köztük bőrrákokat, szürke hályogot és esetleg az immunrendszer károsodását. A globális felmelegedés az időjárás változékonyságának valószínű fokozódásával egyidejűleg növeli a súlyos időjárási események, pl. a hőhullámok és az árvizek gyakoriságát, amelyek sérülésekhez, illetve a hő- és fagykárosodások arányának megváltozásához, valamint halálhoz vezetnek. A klímaváltozás közvetett egészségügyi hatásai potenciálisan még sokrétűbbek. 29. Két nagyobb területen van szükség kutatásra: kísérletes vizsgálatok a klíma/uv sugárzás eltérései és az egészségügyi következmények közötti kapcsolat tekintetében, valamint integrált matematikai modellezés a jövőbeni egészségügyi hatások feltárására. Javasolt kutatási feladat a) Az ember által okozott klímaváltozás és a fokozott UV-expozíció jövőbeni egészségügyi kockázatának vizsgálatára az epidemiológiai és mechanikai tudományos bázis fejlesztése, valamint előrejelzési módszerek kidolgozása. a) A klímaváltozás és a fokozott környezeti UV-expozíció által okozott egészségügyi következmények fajtáinak tisztázása. b) A klímaváltozáshoz és a fokozott környezeti UV-expozícióhoz társuló bármely egészségügyi probléma korai előrejelzése. Következtetés 30. A fent bemutatott témák ambiciózus, de megvalósítható javaslatok a páneurópai tudományos kutatás számára. Közös, nemzeti és nemzetközi tevékenységeket magában foglaló, erőfeszítés szükséges e kutatási javaslat költség-hatékony megvalósításához, így korlátozva a pénzügyi források felhasználását, hatásos és hatékony megoldásokat biztosítva a környezeti tényezők egészségügyi hatásainak megelőzésére és csökkentésére Európában. 14

15 Issued in English by the Regional Office for Europe of the World Health Organization in 1999 under the title: Environment and Health Research for Europe World Health Organization 1999 The translator of this document is responsible for the accuracy of the translation. A dokumentum fordítója felelős a fordítás pontosságáért. Kiadja a Környezetvédelmi Minisztérium Felelős kiadó: Fehérvári Pál ISBN ö ISBN

16 A Helsinki Deklarációban megfogalmazottak szerint az Európai Bizottság (EC), az Európai Tudományos Alapítvány (ESF) és a WHO Európai Regionális Irodája (WHO-EURO) közös együttműködéssel jelölte ki a jövőbeni kutatási szükségleteket. A széleskörű tudományos konzultáció 80-nál több, részletes kutatási ajánlást eredményezett, amelyeket a Környezet a jobb egészségért című alapdokumentum tartalmaz. A kutatási területek és a sajátos szükségletek további rangsorolása tudományos és politikai kritériumok alkalmazásával történt meg. Ez a dokumentum a 17 prioritási kutatási kérdés végleges listáját, valamint a megválaszolásukra vonatkozó általános ajánlásokat mutatja be. KÖSZÖNETNYILVÁNITÁS Ez a miniszteri dokumentum és az alapdokumentum nem készülhetett volna el annak a 200 tudósnak és szakértőnek a közreműködése és erőfeszítései nélkül, akik részt vettek a különféle munkacsoportokban, szemináriumokon és a konferenciát előkészítő megbeszéléseken. A WHO hálás köszönetét fejezi ki Finnország és Németország kormányának az általuk nyújtott támogatásért, továbbá az Európai Tudományos Alapítvány és az Európai Közösségek Bizottsága által biztosított erőforrásokért. 16