KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI KUTATÁS EURÓPÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI KUTATÁS EURÓPÁBAN"

Átírás

1 Harmadik Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia London, június Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Iroda Cselekvés partnerségben EUR/ICP/EHCO / március 29. KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI KUTATÁS EURÓPÁBAN A címlapot Pascale Stieger 15 éves rajzolta, Kanton-iskola Burggraben, St. Gallen, Svájc Az iskola az egészségfejlesztő iskolák európai hálózatának tagja, amely az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a WHO Európai Regionális Irodájának közös programja

2 2 KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI KUTATÁS EURÓPÁBAN

3 Tartalom Összefoglaló...4 Bevezetés...6 Alapvető szükségletek...9 Több területet érintő kérdések...10 Sajátos kutatási területek...11 Következtetés

4 Összefoglaló Az 1994-ben, Helsinkiben tartott Második Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Konferencián az európai környezetvédelmi és egészségügyi miniszterek azonosították az elsődleges fontosságú kutatási területeket, és azt javasolták, hogy az Európai Tudományos Alapítvány (ESF) dolgozzon együtt az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodájával (WHO/EURO) és az Európai Bizottsággal (EC), hogy meghatározzák a jövőbeni környezet-egészségügyi kutatási szükségleteket. Ennek megfelelően indították el a tudományos konzultációs programot és rendszerszerű megközelítést alkalmazva, további kutatási szükségleteket határoztak meg a Helsinki Deklaráció Cselekvési Programja Európa Környezet-egészségügyéért céljainak támogatására. Az ESF egyik multidiszciplináris ülésén 45 vezető tudós értékelt több mint 80 részletes tudományos ajánlást és 24 prioritási kérdésből álló listát állított össze. Ezt követően politikai döntéshozók, tudósok, a nem-kormányzati szervezetek és az ipar képviselői tárgyalták meg a prioritási listát a közös ECE/ESF/WHO EURO konszenzus-konferencián és a környezeti tényezők relatív kockázatai és hatásai jobb megértésének igényét hangsúlyozták annak érdekében, hogy az erőforrásokat a lehető leghatékonyabban tereljék a problémák irányába. Ez a dokumentum e konferencia eredményeivel foglalkozik. A kapcsolódó Környezet a jobb egészségért 1 című dokumentumra alapozva tudományos és politikai kritériumokat is figyelembe véve határozták meg a prioritásokat. A konszenzuskonferencia a stratégiai és a sajátos tudományos szükségletek három csoportját emelte ki: Alapvető szükségletek környezeti és egészségi indikátorok egészségügyi és környezetvédelmi földrajzi információs rendszerek Több területet érintő kérdések kockázatbecslés a környezetvédelem hozzájárulása az egészségi állapotban megfigyelhető társadalmi különbségekhez a megértési funkciók, mint a környezet egészségre gyakorolt hatásainak közvetítői 1 Kroes, R. szerk. Környezet a jobb egészségért. Összefoglaló jelentés az ESF környezet-egészségügyi programjáról, Strasbourg, Európai Tudományos Alapítvány,

5 Sajátos kutatási területek levegőminőség vízminőség és ivóvíz a környezet hatásai a megértési funkciókra a gyermekek véletlen sérülései a klímaváltozás és a sztratoszférikus ózonréteg csökkenése A konszenzus-konferencia a javasolt program végrehajtása érdekében azt ajánlotta, hogy a környezetegészségügyi-kutatást rendezzék egységbe és hangolják össze Európa-szerte és hangoztatta, hogy az EC/ESF/WHO EURO együttműködés kialakítása megkönnyítené a javasolt kutatás, valamint a kutatás és a politikai döntéshozatal közötti kapcsolatok összefogását és összehangolását. Egyesített erőfeszítésre van szükség, ideértve a nemzetközi és az országos tevékenységeket is, a kutatási programok végrehajtásához a költséghatékonyság figyelembevételével kiválasztott témakörökben, ezzel korlátozva az anyagi erőforrások felhasználását és biztosítva a hatásos és hatékony megoldásokat mind a megelőzésben, mind pedig a környezeti tényezők egészségre gyakorolt hatásainak csökkentésében Európában. 5

6 Bevezetés Háttér 1. Az 1994-ben, Helsinkiben tartott Második Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Konferencián az európai környezetvédelmi és egészségügyi miniszterek hét széles prioritási területet határoztak meg, ahol cselekvésre van szükség annak érdekében, hogy csökkenjen a romló környezet egészségkárosító hatása. Ezek a területek a szennyezett élelmiszerek és víz, a környezeti és a belsőtéri levegőminőség, a munkakörnyezet, a város egészségügyi problémái, a balesetek okozta halálozás és sérülések. A fentiek eredményeként megszületett Európai Környezet-egészségügyi Cselekvési Programról szóló helsinki nyilatkozat ajánlja, hogy az Európai Tudományos Alapítvány (ESF) dolgozzon együtt az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodájával (WHO/EURO) és az Európai Bizottsággal (EC) e területek jövőbeni kutatási szükségleteinek meghatározásában. Tudományos konzultációs program 2. A helsinki nyilatkozat ajánlásaival összhangban az ESF elindította tudományos konzultációs programját. A program a WHO-EURO-val és az EC-vel szoros együttműködésben készült. Mintegy 20 európai országból, a szakterületek széles skáláját felvonultató, a neurobiológiától és a toxikológiától kezdve az epidemiológiáig és a társadalomtudományokig több mint 150 tudós dolgozott együtt sorozatos munkaértekezleteken és tanulmányutakon azoknak a területeknek az azonosításán, amelyek további vizsgálatokat igényelnek a Nyilatkozat céljainak elérése érdekében. Egy 1998 júniusában tartott multidiszciplináris ESF-ülésen 45 vezető tudós értékelt több mint 80 részletes, a jövőbeni kutatásokra vonatkozó ajánlást, és 24 prioritást határozott meg. Ezeket a tudományos szempontok alapján kiválasztott ajánlásokat a közös ECE/ESF/WHO EURO konszenzus-konferencia tárgyalta meg politikai döntéshozók, tudósok, a nem-kormányzati szervezetek és az ipar képviselőinek részvételével, 1998 októberében. A konferencia hangsúlyozta a környezeti tényezők relatív kockázatai és hatásai alaposabb megértésének igényét. Ezen ismeretek nélkül fennáll az a veszély, hogy a törvényhozás az erőforrások elosztása során hibásan az egészségre kisebb valós hatást gyakoroló problémákat részesíti előnyben. A konferencia eredményét, a 17 prioritási kutatási terület végleges listáját és a végrehajtásra vonatkozó általános ajánlásokat, ez a dokumentum foglalja össze. 3. A kezdeményezések tárgya tükrözi a WHO környezet-egészségügy munka-definícióját. Ez a meghatározás a környezet-egészségügyet az emberi jóllét, az egészség és a betegségek azon aspektusainak összességeként határozza meg, amelyeket környezeti tényezők befolyásolnak. Kapcsolódik az egészséget és/vagy a jóllétet potenciálisan befolyásoló környezeti tényezők értékelésének és szabályozásának elméletéhez és gyakorlatához is. Kiválasztási szempontok 4. Az ESF Környezet-egészségügyi Munkacsoportja (ENHE) azokat a helsinki deklaráció által megadott prioritási területeket vizsgálta, ahol összehangolt európai kutatásra van szüksége, és ahol változásokat lehet elérni, ezáltal a fenntarthatóság irányába hatnak. Emellett, azóta felmerült, új politikai prioritásokat is figyelembe vettek. A kutatási területek 6

7 és a sajátos igények meghatározása és rangsorolása, mind tudományos, mind pedig politikai szempontból lényeges kritériumok alkalmazásával történt. Tudományos kritériumok A fizikai és a lelki egészségre és/vagy jóllétre veszélyt jelentő expozíciók A társuló kockázatok becslése Az oki és hatásmechanizmusok Megvalósíthatóság, multidiszciplinaritás és időszerűség Hozzáadott európai érték Politikai kritériumok Hozzáadott európai érték Politikai jelentőség Társadalmi és gazdasági előnyök Környezeti hatás Költségek Kizárt területek 5. Bizonyos területeket, amelyek ugyan elismerten aggodalmat keltenek, megtárgyaltak és ezt követően kizártak. Ez nem azért történt, hogy lekicsinyeljék e témák fontosságát, de a konszenzus-konferencia résztvevőinek megítélése szerint azok a területek a legfontosabbak, amelyek minőségi adatokat szolgáltatnak, és ahol komoly politikai és egészségügyi szükségletek mutatkoznak. 6. A kizárás főbb okai a következők voltak: a) annak felismerése, hogy van néhány olyan kutatási szükséglet, amely nagyon fontos Európa számára, de a szükséges munkát egyetlen laboratóriumban vagy országban hatékonyabban lehet elvégezni; b) az a tény, hogy bizonyos fontos kutatási területek (pl. a hormonrendszert károsító anyagok) megfelelő támogatást kapnak, és más nemzeti és nemzetközi programok keretei között foglalkoznak velük; c) az a szemlélet, hogy néhány kutatási terület (pl. a veszély meghatározása, táplálkozás és dohányzás, műszaki témák és végrehajtás) fontos, de a jelen kezdeményezés keretein kívül esik. A konszenzus-konferencia résztvevői elismerték, hogy e területek jelentősek a problémák elébe menő és a megelőző tevékenységek szempontjából, ezért szorgalmazták, hogy kiegészítő tudományos kutatási tevékenység tárgyát képezzék. 7. Az ENHE munkacsoportja hangsúlyozni kívánja, hogy számos egyéb, fontos tudományos cél létezik, amely kiérdemelné a nemzetközi és nemzeti kutatásokat finanszírozó testületek támogatását. A kapcsolódó, A környezet a jobb egészségért című dokumentum tételesen felsorolja ezeket. 7

8 8. Ezen felül, a munkacsoport elismeri, hogy a gyorsan változó világban állandó figyelmet szükséges fordítani az újabb környezeti veszélyekre, valamint kutatási lehetőségekre, ilyen pl. a mikrobiológiai rezisztencia. Kutatási szükségletek 9. A konszenzus-konferencia számos stratégiai és speciális kutatási szükségletre világított rá, kiemelve azokat a területeket, ahol lehetőség nyílik a problémák elébe menni. A konszenzus-konferencia a stratégiai és a sajátos tudományos igények három csoportját azonosította: Alapvető szükségletek környezeti és egészségügyi indikátorok egészségügyi és környezetvédelmi földrajzi információs rendszerek Több területet érintő kérések Kockázatbecslés A környezetvédelem hozzájárulása az egészségi állapotban megfigyelhető társadalmi különbségekhez A kognitív funkciók, mint a környezet egészségre gyakorolt hatásainak közvetítői Sajátos kutatási területek Levegőminőség Vízminőség és ivóvíz A környezet hatásai a kognitív funkciókra A gyermekbalesetek A klímaváltozás és a sztratoszférikus ózoncsökkenés 10. Valamennyi fenti területnek közvetlen vagy közvetett kapcsolata van a Helsinki Deklaráció prioritásaival. Emellett, a prioritási területek jelentőségét a közép-kelet európai országok (CCEE) és a szovjet utódállamok (NIS) szempontjából külön munkacsoport erősítette meg. A konszenzus-konferencia hangsúlyozta azonban, hogy ezekben az országokban különleges igény jelentkezik a kutatási készségek és kapacitások fejlesztésére. 11. Ezek a területek teljes mértékben illeszkednek ahhoz kutatással összefüggő tevékenységhez illetve kiegészítik azt, amelyik a WHO/EURO programjának részeként folyik. Hasonlóképpen megfelelnek az Európai Közösség Kutatási, Technológiai Fejlesztési és Demonstrációs Tevékenységek ötödik keretprogramja ( ) célkitűzései és prioritásai között megfogalmazottaknak, és különösen a Környezet és egészség fő cselekvési irány az Életminőség és az élő erőforrásokkal való gazdálkodás részének. 12. Számos itt felsorolt kutatási téma kapcsolódik a Londoni Konferencia más szekcióiban tárgyalt feladatokhoz (nevezetesen a víz jegyzőkönyv, a gyermekek és a közlekedés). A javasolt kutatás több tagországban hozzájárul a nemzeti környezet-egészségügyi akcióprogram (NEKAP) kialakításához és hatékony végrehajtásához. 8

9 Végrehajtás 13. Számos olyan nagy prioritással bíró kutatási szükséglet kijelölése, ami hozzájárul a Környezet-egészségügyi Kutatás Európáért javaslat kidolgozásához, az EC, az ESF és a WHO-EURO közötti szoros munkakapcsolat eredménye. E konstruktív együttműködés folytatása biztosítja a jelen ambiciózus ajánlás hatékony végrehajtásának szilárd alapját. AJÁNLÁS Ajánlott, hogy az egészségügyi és környezetvédelmi miniszterek ismerjék el a legjobb minőségű és legmegbízhatóbb tudományos kutatás mint a döntéshozatal eszköze iránti igényt, szorgalmazzák és támogassák az EC, az ESF és a WHO-EURO és ahol releváns, más nemzetközi szervezetek együttműködésének ilyen irányú fejlesztését. A partnerek közötti hasonló együttműködés megkönnyíti a környezetegészségügyi-kutatásra irányuló pán-európai konzultációt és összehangolt cselekvést. Ajánlott továbbá, hogy a megfelelő nemzeti testületeknél szorgalmazzák a jelen dokumentumban javasolt kutatás végrehajtását. 14. Ez, a partnerek közötti interdiszciplináris együttműködés fontos szerepet játszik az új környezeti veszélyek és a kutatásból származó tudományos lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérésében. A konszenzus-konferencia ajánlotta, hogy a miniszterek tegyék lehetővé az együttműködés kialakítását annak érdekében, hogy elősegítsék a környezetegészségügy területén javasolt európai kutatási együttműködést. A partnerek közötti együttműködés megalapozná és elősegítené a kutatás és a politikai döntéshozatal közötti kapcsolódást, amennyiben szükséges más csoportok bevonásával, pl. az OECD, az ipar és a nem-kormányzati szervezetek. Ez a jövőben kiegyensúlyozná a prioritások kijelölésében alkalmazott felülről lefelé illetőleg alulról felfelé irányuló megközelítéseket és segítené az interdiszciplináris megoldásokat. Alapvető szükségletek 15. Az EC/ESF/WHO konszenzus-konferencia egy sor általános szükségletet állapított meg, amelyek központi szerepet töltenek be minden kutatási megközelítésben. Ezek magukban foglalják a következőket: a) ki kell alakítani a környezeti és egészségügyi indikátorok azon csoportját, amelyek a környezeti és egészségügyi előnyök monitorozására, összehasonlítására és rangsorolására használhatók fel; b) javítani kell a környezeti és egészségügyi adatok összehasonlíthatóságát, alkalmasabb indikátorokat kell kifejleszteni, és javítani kell az adatelemzés módszereit (pl. az Egészségügyi és Környezetvédelmi Földrajzi Információs Rendszer [HEGIS] alkalmazásával). 16. A várható eredmények lehetővé fogják tenni a különféle környezet-egészségügyi hatások pontosabb vizsgálatát a súlyosságra, a társadalmi hatásokra, a gazdasági következményekre, valamint a megelőzés, a kezelés és a rehabilitáció költségeire való tekintettel. 9

10 Több területet érintő kérdések 17. Az EC/ESF/WHO konszenzus-konferencia számos haránt irányú kérdést jelölt ki, amelyek valamennyi specifikus kutatási területhez kapcsolódnak. Kockázatbecslés 18. A környezeti tényezők valós és felismert kockázatai a legtöbb prioritást élvező kutatási területhez kapcsolódnak. Sürgős szükség van e kockázatok mennyiségi meghatározásának módszereire és rendszerére, amennyiben a politikai döntéshozók tájékozott költség-hatás elemzésekhez és a kockázatok előrejelzéséhez hozzá akarnak jutni. A célok egyike, az egyének és a népesség környezeti és egészségügyi kockázatokkal szembeni specifikus érzékenységének meghatározása. Javasolt kutatási feladatok a) Az expozíció- és hatásbecslés módszertanának fejlesztése b) A kémiai kockázat mennyiségi jellemzésének továbbfejlesztése, kísérletes és humán adatokra alapozva c) A hatóanyagok orális és légúti allergizáló képességét vizsgáló módszerek kidolgozása d) A genetikai és a nem genetikai eredetű érzékenység felismerési módszereinek kidolgozása a) A környezeti hatótényezők expozíciójából származó egészségügyi kockázat megbízható becslése. A környezet hozzájárulása az egészségi állapotban jelentkező társadalmi különbségekhez 19. A társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek minden országban megfigyelhetők az egészségi állapoton (mortalitás, morbiditás) keresztül. A várható élettartamban 5-10 év eltérés mutatkozik a társadalmi ranglétra tetején és alján levők között. Nagyon sok bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy ez a különbség egyre nő. Sok tényező, pl. környezeti, iskolázottsági, társadalmi, gazdasági, viselkedési, kulturális faktor járul hozzá ezekhez az egyenlőtlenséghez. A javasolt kutatási feladat az egyenlőtlenségeket meghatározó környezeti expozíciók sajátos szerepét állítja a középpontba. Javasolt kutatási feladat a) Annak vizsgálata, hogy a társadalmi-gazdasági helyzet és az egészség közötti kapcsolatot milyen mértékig közvetítik a környezeti tényezők. a) A sérülékeny csoportok felismerése a költség-hatékony stratégiák kidolgozása érdekében. b) A környezet-egészségügy alaposabb beépítése az ágazati politikákba. 10

11 A kognitív funkciók, mint a környezet egészségre gyakorolt hatásának közvetítői 20. A tudás és a hiedelmek önmagukban is befolyásolhatják az egészséget. A betegségek és rendellenességek tünetei mindennaposak és valószínűleg szaporodnak. Széles körben elterjedt, hogy ezek a tünetek a környezet hatásaira vezethetők vissza, specifikus környezeti események következményeként. Annak, ahogyan az emberek a környezet befolyását érzékelik (azaz fölé-, vagy alábecsülik a jelentőségét), ugyancsak nagy társadalmi és egészségügyi hatása van. Javasolt kutatási feladatok a) A tünetek lélektani és pszichobiológiai kialakulásának meghatározása, valamint az egészséggel kapcsolatos hiedelmek előfordulási gyakoriságának, hatásának és következményeinek vizsgálata a rejtélyes tüneteket és környezeti szindrómákat illetően. b) A környezeti események kockázatkezelési stratégiáinak értékelése és a váratlan környezeti események szempontjából legjobb stratégia kijelölése lélektani és társadalmi hatásaik korlátozása érdekében. a) A környezet, az egészségre vonatkozó hiedelmek, a viselkedés, a kognitív funkciók és az egészség közötti bonyolult kölcsönhatások jobb megértésével lehetővé válik, hogy az erőforrásokat racionálisabban és költség-hatékonyabban osszák el. Sajátos kutatási területek Levegőminőség Környezeti levegő 21. A levegő szennyezőanyagai közül az ülepedő por, és különösen az emberi tevékenységből származó szálló por okozzák közegészségügyi szempontból a legnagyobb gondot. Jelentős bizonytalanságok vannak azonban az emberi egészségére gyakorolt hatásuk nagyságrendjét illetően, különösen az idült betegségek kockázata és a halálozás tekintetében, egyéb, nem szilárd részecske szennyezőkkel összehasonlítva. További adatok szükségesek a legsúlyosabb veszélyt jelentő porok, illetőleg légszennyezőanyag-keverékek jellemzőiről. Javasolt kutatási feladatok a) A por és légszennyezőanyag-keverék rövid- és hosszútávú expozíciója hatásmechanizmusának feltárása, figyelembe véve a fizikai és kémiai jelleget, valamint a forrás szerinti megoszlást. b) A por és a légszennyezőanyag-keverék expozíciója hosszútávú hatásának alaposabb megismerése. a) A por és a légszennyezőanyag-keverék hosszútávú hatásának meghatározása. b) A kritikus összetevők és részecske méret meghatározása. c) A legfontosabb szennyező forrás(ok) azonosítása és felmérése. 11

12 Belsőtéri levegő 22. Az emberek átlagosan idejük kb. 95%-át töltik belső terekben, többnyire otthonaikban. 23. Amellett, hogy a környezeti levegő szennyezése befolyásolja a belsőtéri levegő minőségét, számos olyan szennyező forrás létezik, amely erre a környezetre jellemző. Ilyen a dohányfüst, a tüzelőberendezések, a bútorok és az építőanyagok. 24. Valószínűleg a beltéri biológiai szennyezők, nevezetesen a poratkák, a lakásban tartott állatok és a penész jelentik a legnagyobb veszélyt, de ezek a legkevésbé vizsgált témák. Javasolt kutatási feladat a) A belsőtéri biológiai szennyezők szerepének meghatározása az allergiák (ideértve az asztmát is) és más rendellenességek előidézésében és súlyosbításában. a) A biológiai szennyezők szerepének jobb megértése az allergiák (ideértve az asztmát is) és más rendellenességek növekvő előfordulási gyakoriságában. Vízminőség és ivóvíz 25. Három fajta vízszennyező van: mikrobiológiai, kémiai és fizikai. Jóllehet a vegyi szennyezést jelölték meg, mint aggodalomra okot adó problémát (lásd fent a kockázatbecslés fejezetet), a mikrobiológiai tényezők expozíciója jelenti a legnagyobb veszélyt az egészségre. A vízeredetű korokozók (ideértve az egysejtűket és a vírusokat is) által okozott fertőzések kockázata valószínűleg fokozódik, mivel a szennyezett és/vagy korlátozott vízforrások miatt az ivóvizet a sokkal könnyebben szennyeződő felszíni vizekből nyerik. A gazdasági és politikai instabilitással küzdő régiók rossz közegészségügyi viszonyai csak fokozzák ezeket a mikrobiológiai veszélyeket. Javasolt kutatási feladatok a) A vízeredetű korokozók forrásainak azonosítása és egészségre gyakorolt hatásaik meghatározása, különös figyelmet fordítva az utóbbi időkben megismert korokozók szerepére, köztük az egysejtűkére és a vírusokéra. b) Mérési módszerek kidolgozása a fertőző tényezők okozta kockázatok jellemzésére. a) Az ivóvíz és a fürdőzésre szolgáló víz kismértékű mikrobiológiai szennyezéséből származó betegségteher pontos ismerete, ami hatékonyabb felügyeleti intézkedésekhez vezet. 12

13 A környezet hatása a kognitív funkciókra 26. A kémiai és fizikai környezet több módon is befolyásolja a megértési funkciókat. A vegyi anyagok, mint a fémek, a szerves oldószerek expozíciója károsíthatja a központi idegrendszert, és ronthatja a szellemi funkciókat. A megértési funkciót befolyásoló fizikai tényezők között található a zaj, a meleg, a hideg, a vibráció és a fény. Ezek különösen iskolákban és munkahelyeken jelenthetnek problémát a tanulási képesség és a memória gyengítésével. Javasolt kutatási feladat a) Annak értékelése, hogy a kémiai és fizikai tényezők milyen mértékben járulnak hozzá a szellemi és a kognitív funkciók károsodásához. a) A kémiai és fizikai tényezők szellemi és kognitív funkciókra gyakorolt káros hatásainak megértése. A gyermekek és a balesetek 27. Gyermekkorban a balesetek jelentik a halálozás szempontjából a legkockázatosabb veszélyforrást, mindennapos okai a kórházi ápolásnak és jelentős forrásai a következményes rövid és hosszú távon megjelenő betegségeknek. A balesetek és véletlen sérülések az összes gyermekkori halálozás 30%-át teszik ki az Európai Unióban, de a Tagállamok korspecifikus halálozási arányaiban nagy eltérések mutatkoznak. A sérülések közé sorolható leggyakoribb halálokok a közlekedési balesetek, a vízbe fulladás, a tűzesetek, valamint az esések. A sérülések előfordulása jellemző a gyermekek korára, a környezetre, amelyben élnek és a tevékenységekre, amelyeket végeznek. A sérülések a társadalmilag leghátrányosabb helyzetűek körében koncentrálódnak. Epidemiológiai ismereteinket a gyermekkori sérülések és mérgezések nagyságrendjének, jellegének, okainak és következményeinek megértésében jelenleg a megfelelő országos rutin morbiditási adatok hiánya korlátozza. Európa-szerte kevés kutatás folyik a gyermekkori sérülések megelőzésére, illetve a megfelelő beavatkozással elérhető gazdasági nyereségre vonatkozóan. Javasolt kutatási feladat a) Beavatkozások értékelése a gyermekek véletlen sérüléseinek megelőzését szolgáló leghatékonyabb stratégiák meghatározása érdekében. a) A gyermekek véletlen sérüléseinek és az ezzel összefüggő halálozás csökkenése. 13

14 A klímaváltozás és a sztratoszférikus ózonréteg csökkenése 28. Az ipari és más emberi tevékenységeknek jelentős hatása lehet a Föld biofizikai rendszereire. A két legalaposabban ismert hatás az üvegház-hatású gázok (nevezetesen a széndioxid) felszaporodása az atmoszféra alsóbb rétegeiben és a sztratoszférikus ózon csökkenése. E változásokat jellemző világméretek és hosszú időtáv miatt a potenciális egészségi kockázatok szerteágazók és többnyire összetettek. A sztratoszférikus ózon csökkenése ultraibolya (UV) sugárzás által kiváltott rendellenességeket fog okozni, köztük bőrrákokat, szürke hályogot és esetleg az immunrendszer károsodását. A globális felmelegedés az időjárás változékonyságának valószínű fokozódásával egyidejűleg növeli a súlyos időjárási események, pl. a hőhullámok és az árvizek gyakoriságát, amelyek sérülésekhez, illetve a hő- és fagykárosodások arányának megváltozásához, valamint halálhoz vezetnek. A klímaváltozás közvetett egészségügyi hatásai potenciálisan még sokrétűbbek. 29. Két nagyobb területen van szükség kutatásra: kísérletes vizsgálatok a klíma/uv sugárzás eltérései és az egészségügyi következmények közötti kapcsolat tekintetében, valamint integrált matematikai modellezés a jövőbeni egészségügyi hatások feltárására. Javasolt kutatási feladat a) Az ember által okozott klímaváltozás és a fokozott UV-expozíció jövőbeni egészségügyi kockázatának vizsgálatára az epidemiológiai és mechanikai tudományos bázis fejlesztése, valamint előrejelzési módszerek kidolgozása. a) A klímaváltozás és a fokozott környezeti UV-expozíció által okozott egészségügyi következmények fajtáinak tisztázása. b) A klímaváltozáshoz és a fokozott környezeti UV-expozícióhoz társuló bármely egészségügyi probléma korai előrejelzése. Következtetés 30. A fent bemutatott témák ambiciózus, de megvalósítható javaslatok a páneurópai tudományos kutatás számára. Közös, nemzeti és nemzetközi tevékenységeket magában foglaló, erőfeszítés szükséges e kutatási javaslat költség-hatékony megvalósításához, így korlátozva a pénzügyi források felhasználását, hatásos és hatékony megoldásokat biztosítva a környezeti tényezők egészségügyi hatásainak megelőzésére és csökkentésére Európában. 14

15 Issued in English by the Regional Office for Europe of the World Health Organization in 1999 under the title: Environment and Health Research for Europe World Health Organization 1999 The translator of this document is responsible for the accuracy of the translation. A dokumentum fordítója felelős a fordítás pontosságáért. Kiadja a Környezetvédelmi Minisztérium Felelős kiadó: Fehérvári Pál ISBN ö ISBN

16 A Helsinki Deklarációban megfogalmazottak szerint az Európai Bizottság (EC), az Európai Tudományos Alapítvány (ESF) és a WHO Európai Regionális Irodája (WHO-EURO) közös együttműködéssel jelölte ki a jövőbeni kutatási szükségleteket. A széleskörű tudományos konzultáció 80-nál több, részletes kutatási ajánlást eredményezett, amelyeket a Környezet a jobb egészségért című alapdokumentum tartalmaz. A kutatási területek és a sajátos szükségletek további rangsorolása tudományos és politikai kritériumok alkalmazásával történt meg. Ez a dokumentum a 17 prioritási kutatási kérdés végleges listáját, valamint a megválaszolásukra vonatkozó általános ajánlásokat mutatja be. KÖSZÖNETNYILVÁNITÁS Ez a miniszteri dokumentum és az alapdokumentum nem készülhetett volna el annak a 200 tudósnak és szakértőnek a közreműködése és erőfeszítései nélkül, akik részt vettek a különféle munkacsoportokban, szemináriumokon és a konferenciát előkészítő megbeszéléseken. A WHO hálás köszönetét fejezi ki Finnország és Németország kormányának az általuk nyújtott támogatásért, továbbá az Európai Tudományos Alapítvány és az Európai Közösségek Bizottsága által biztosított erőforrásokért. 16

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava Az 1990-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása. Ezt tükrözte a UN/IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközti Testület) első jelentése 1991-

Részletesebben

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Dr. Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest, 2011. február 6. Vázlat Intikátorokról általában Morbiditási adatforrások

Részletesebben

Az Európai Unió Környezet és Egészség Stratégiájáról

Az Európai Unió Környezet és Egészség Stratégiájáról Az Európai Unió Környezet és Egészség Stratégiájáról 2003 június 13-án az Európai Unió Bizottsága a Tanács elé terjesztette az Európai Környezet és Egészség Stratégia című közleményét. A Stratégia célja

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Budapesti szolárium használók ismereteinek és szokásainak kérdõíves felmérése. Bakos József, Szabó Judit, Thuróczy György OKK OSSKI

Budapesti szolárium használók ismereteinek és szokásainak kérdõíves felmérése. Bakos József, Szabó Judit, Thuróczy György OKK OSSKI Budapesti szolárium használók ismereteinek és szokásainak kérdõíves felmérése Bakos József, Szabó Judit, Thuróczy György OKK OSSKI A téma időszerűsége Közelmúltban megjelent nemzetközi dokumentumok: WHO

Részletesebben

A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye

A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye Dr. Kudász Ferenc Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet Fórum, 2011. március 9. Miért éppen karbantartás? A karbantartás előnyei

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre Dr. Kovács Attila 1 Elsődleges megelőzés /primer prevenció/: a betegség biológiai létrejöttének megakadályozását célozza meg

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. december 8. (10.12) (OR. fr) 16516/08 SAN 304 SOC 741 RECH 398

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. december 8. (10.12) (OR. fr) 16516/08 SAN 304 SOC 741 RECH 398 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. december 8. (10.12) (OR. fr) 16516/08 SAN 304 SOC 741 RECH 398 FELJEGYZÉS Küldi: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész) Címzett: a Tanács Előző dok. sz.: 16566/08

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Az elkerülhetetlen fokú éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyarország

Részletesebben

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Páldy Anna Fodor József OKK Országos Környezetegészségügyi Intézet Környezetpolitikai fórum: A klímapolitika és a klímaváltozás főbb kérdései,

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János

Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János 2013. szeptember 14. Bevezetés A Szent Kristóf Szakrendelő kontrolling és minőségbiztosítási csoportja 2009 óta végez részletes szakmai és gazdasági

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

A KLÍMAVÁTLOZÁS ÉS A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONCSÖKKENÉS KORAI EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAI EURÓPÁBAN

A KLÍMAVÁTLOZÁS ÉS A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONCSÖKKENÉS KORAI EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAI EURÓPÁBAN Harmadik Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia London, 1999. június 16-18. Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Iroda Cselekvés partnerségben EUR/ICP/EHCO 02 02 05/15 04159 1999. március

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Innovációs körök munkaprogramja

Innovációs körök munkaprogramja Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 3515 Miskolc Egyetemváros 1. Tel: +36-46-565-111/20-23 e-mail: t-modell@uni-miskolc.hu Innovációs körök

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ. Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez

EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ. Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez - más szakterületek, ágazatok esetében és szakmaközi komplexitásban is megvalósítható- I. Célja: 1. Alakuljon helyi

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság. XXXIV. Kongresszus. 2014. október 2-4. Kecskemét

Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság. XXXIV. Kongresszus. 2014. október 2-4. Kecskemét Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság XXXIV. Kongresszus 2014. október 2-4. Kecskemét ICOH éves beszámoló 2014. Előadó: Dr. Bíró Barnabás Foglalkozás-egészségügyi szakorvos, háziorvos Dr. Ruzsás

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási

Részletesebben

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment Klinikai audit-rendszer helye a járó- és a fekvőbeteg szakellátásban résztvevő egészségügyi szervezetek irányításában, stratégiájában-a stratégiai tervezésben és a menedzsmenti tevékenységekben Dr. Zsuga

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése. Tanulmányok bemutatása

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése. Tanulmányok bemutatása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Tanulmányok bemutatása Előadó: Vörös Szabolcs szakmai koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI Dr.Balázs Anna Autizmus Alapítvány, Budapest e-mail: abalazs@autizmus.hu www.autizmus.hu 2008.01.18. ALAPFOGALMAK, ALAPINFORMÁCIÓK ASD és autizmus: Lényege

Részletesebben

A kerékpározás jelene és jövője

A kerékpározás jelene és jövője A kerékpározás jelene és jövője Marasztó Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közúti Infrastruktúra Főosztály Közúti Osztály Halálos kimenetelű kerékpáros balesetek száma Ország Év Fő Ausztália 2009

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Őri István közigazgatási államtitkár tájékoztató előadása Regional Environmental Center, 2003. december 10.

Őri István közigazgatási államtitkár tájékoztató előadása Regional Environmental Center, 2003. december 10. Őri István közigazgatási államtitkár tájékoztató előadása Regional Environmental Center, 2003. december 10. A környezet-egészségügy időszámítása 1989-ben Frankfurtban kezdődött, amikor 31 európai ország

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés A SEERISK projekt tapasztalatai Székely Miklós, Horváth Anikó; BM OKF Meteorológiai Tudományos Napok, MTA Budapest, 2014. november 21. SEERISK projekt Közös

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

Dr. Bényi Mária Egészségfejlesztés közoktatási intézményekben Budapest 2007. február 28.

Dr. Bényi Mária Egészségfejlesztés közoktatási intézményekben Budapest 2007. február 28. Baleset-megelızés gyermekkorban Dr. Bényi Mária Egészségfejlesztés közoktatási intézményekben Budapest 2007. február 28. 0 18 éves korban baleset következtében meghaltak száma 2000-2004 Halálok 0 18 éves

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé?

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé? MEGHÍVÓ a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya, MTESZ Veszprém Megyei Szervezete közös rendezvényére, melyet a Magyar Tudomány Ünnepe

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben